9023 Győr, Richter János u. 11. Tel: Fax: Kisbajcs

T•P

TALENT-PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Győr, Richter János u. 11. Tel: +36 96 418-373 Fax: +36 96 418-699 [email protected] www.talent-plan.hu

Kisbajcs

Kisbajcs 0103/41-0103/49, 0103/8-0103/17 hrsz-ú területeken tervezett bányaterület

Településrendezési eszközök módosítása Végső szakmai véleményezési szakasz Tárgyalásos eljárás

Msz.: 16068

2016. október 13.

Kisbajcs településrendezési eszközökmódosítása / Msz: 16068/

T•P

-2-


Kisbajcs Településrendezési eszközök módosítása

Előlap - Jogosultsági számok: Felelős tervező:

Németh Gyula TT1 08-0066

...............................................

Társtervező:

Németh Eszter okl. településmérnök

...............................................

Közlekedés tervező

Miklósi Attila K1d-1/08-513

...............................................

Villamos tervező, vízi közmű tervező, hírközlési tervező

Ferenczi Huba TE-T 08-0253 TH-T 08-0253 TV-T 08-0373

...............................................

Táj-, és kertépítész:

Pintér Gabriella TK-2 08-0373

...............................................

Környezetvédelem:

Szabó Béla TE-T 08-0253

...............................................

T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected]

-3-


Tartalomjegyzék MŰSZAKI LEÍRÁSOK

1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS FOLYAMATA 2. A MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA 3. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ../2016.(…..) kt. határozati javaslat a településszerkezeti terv módosításáról ../2016.(…..) önk rendelet tervezet a Helyi építési szabályzat módosításáról ÉT-1/m

Településszerkezeti terv módosítás

M = 1 : 2000

ÉT-2/m2

Szabályozási terv módosítás

M = 1 : 2000

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Egyedi vizsgálat Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanokon tervezett kavics- és homokbányászati tevékenység Győr-Szőgyei vízbázisra gyakorolt határairól a 123/1997.(VII.8.) Korm. r. szerint Készítette: Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt.

Állásfoglalás Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanon tervezett kavics- és homokbánya Győr-Szőgyei Vízbázisra gyakorolt hatásairól Készítette: Dr. Csoma Rózsa okl. Mérnök Egyetemi Docens



-4-

1. Előzmények, a tervezés folyamata Kisbajcs község érvényes településrendezési eszközei a következők: - Kisbajcs község Önkormányzata képviselő-testületének 166/2005. (X. 26.) határozata a településszerkezeti tervről - Kisbajcs Önkormányzat képviselő-testületének 4/2006. (III. 1.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről

A POL-FRUCT Kft. kutatási engedélyt kért a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályától, amit Bányafelügyelet VEV/001/2112-2/2015 sz. határozatában megadott. A kutatási engedély Kisbajcs külterületén a 0103/41-0103/49, 0103/8-0103/17 hrsz-ú területeket érinti. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VE/V/001/682-5/2016 ügyszámú levelében kérte Kisbajcs Község Önkormányzatát, hogy az érintett területet különleges területbe sorolja át. 2016. júniusában az önkormányzat az állami főépítésznél a terület módosítását kezdeményezte tárgyalásos eljárással. 2016. július 4-én tartott tárgyaláson több résztvevők részéről is kérdések merültek fel, mivel a tervezési terület a vízbázis B védőidomába esik. A tárgyalást ezért az állami főépítész lezárta. A bányavállalkozó megbízásából a Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt. elkészítette a „Egyedi vizsgálat Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanokon tervezett kavics- és homokbányászati tevékenység Győr-Szőgyei vízbázisra gyakorolt hatásairól a 123/1997.(VII.8.) Korm. r. szerint” vizsgálatot. A hatásbecslés alapján a területen a kavicsbánya elhelyezhető. A bányavállalkozó állásfoglalást kért dr. Csoma Rózsa okl. mérnök egyetemi docenstől is. Az említett két tanulmány áttanulmányozása után az önkormányzat úgy döntött, hogy a településrendezési terv módosítását újra kezdeményezi az állami főépítésznél tárgyalásos eljárás lefolytatásával. A kavicsbánya a 813. számú főút (Győr Keleti elkerülő út 3. ütem) töltéséhez szükséges feltöltő anyag biztosítása céljából alakulna. A 813. számú főút nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján, ennek értelmében a településrendezési eszköz módosítása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32.§ (6) bekezdés a) pontja értelmében tárgyalásos eljárás lefolytatásával történik. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. § bekezdése előírása alapján a település képviselőtestülete a partnerségi egyeztetés szabályait a 65/2015.(VI.23.) határozatával fogadta el. A partnerségi egyeztetést az önkormányzat 2016. május 25-én megkezdte. A meghirdetett határidőn belül észrevétel nem érkezett, az egyeztető tárgyaláson való részvételi szándékát nem jelezte egy partner sem.


-5-


2. A módosítás leírása A 813. számú Győr keleti elkerülő út építéséhez szükséges homok és kavics kitermeléséhez a Kisbajcs külterületén a 0103/41-0103/49, 0103/8-0103/17 hrsz-ú területek lenti helyszínrajzon jelölt részén bányaterületet kívánnak nyitni.

Szőgye

Kisbajcs

tervezett bánya helye

A tervezett kavicsánya környezete légifotón



-6-

Az előzetes vizsgálati dokumentáció 2. melléklete: Kisbajcs tervezett kavicsbánya HELYSZÍNRAJZ (készítette: a Pol-Fruct Kft.) A kavicsbánya a 813. számú főút (Győr Keleti elkerülő út 3. ütem) töltéséhez szükséges feltöltő anyag biztosítása céljából alakulna. A terület általános mezőgazdasági terület besorolású. A tervezett területfelhasználási mód különleges bánya terület.

A tervezési terület az érvényes szerkezeti terven mezőgazdasági általános terület besorolású. A módosítás után a tervezett bányatelek határa vonallal érintett telek különleges bányaterület besorolást kapnak. A település szerkezeti terv a köveztkező ábrán jelöltek szerint változik.



Hatályos szerkezeti terv részlet

Módosuló szerkezeti terv részlet


-7-


-8-

3. Kötelező alátámasztó munkarészek 3.1. A közlekedési alátámasztó munkarész A bányából a kitermelt ásványi nyersanyagot a közeljövőben épülő 813 jelű főút (Győr K-i elkerülő szakasz) építéséhez tervezik javított szórt kavicsos utakon szállítani. A bányát megközelítő utak kiszélesítése nem szükséges Külön személyszállítást nem terveznek. A munkavállalók 2 vagy 3 személygépkocsival jutnak ki a bányához. A telepítés és felhagyás időszakában a bányaüzemen kívüli teherszállítás jelentéktelen lesz.

3.2. Közművesítési alátámasztó munkarész A külszíni bányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított közszolgáltató a legközelebbi szennyvíztelepen kiürít. A bányatelek határvonala mentén kialakított védőtöltés védelmet nyújt a leesett csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A védőtöltést a víz- és szélerózió ellen befüvesítik, mechanikai úton gondozzák, gyom mentesítik. A bányaudvarra hulló csapadék leszivárog a kavicsrétegen keresztül a talajvíz irányába, pangásos helyek tartósan nem alakulnak ki. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak, amit a mobil melegedő helyiségben tárolnak, és szükség szerint pótolnak. A tervezett tevékenység villamos energia ellátást és vezetéses gázellátást nem igényel.

3.3. Tájrendezési és környezetalakítási alátámasztó munkarész A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. A kitermelés után a terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A tó (bányató) az ásványi nyersanyag kitermelése következtében jön létre. A tó vízfelülete ~21 ha nagyságú lesz, a leendő tó medrét 35°–os dőlésszögű rézsűk határolják, legnagyobb mélysége 12 m. A tájrendezési munkák ütemezése a műszaki üzemi tervben folyamatosan történik, tehát a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A rekultivációt követően a terület esztétikailag is rendezett képet fog mutatni, és megfelelően illeszkedik a környező tájba.



-9-

3.5. Örökségvédelem Jelen módosítással a szerkezeti tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmány változatlanul továbbra is érvényben marad. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 600/1570-2/2015. iktatószámú adatszolgáltatása alapján a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található.

tervezési terület

3.6. Biológiai aktivitás érték számítás A módosítás hatására nem történik újonnan beépítésre szánt terület kijelölése, ezért a biológia aktivitás érték számítása az Étv. értelmében nem szükséges.



- 10 -

3.7. A területrendezési tervvel való összhang igazolása

A tervezési terület mezőgazdasági térségbe esik. A térségben kijelölhető különleges bányaterület.

tervezési terület

A tervezési terület érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetében. Az övezetre vonatkozó előírások nem zárják ki a bányaterület kijelölését.

tervezési terület



- 11 -

A tervezési terület érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezetében. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.


T•P


Kisbajcs


Településrendezési eszközök módosítása

Terviratok

Hirdetmény Kisbajcs településrendezési eszközeinek módosítása - Partnerségi egyeztetés Kisbajcs 0103/41 - 0103/17 hrsz-ú területek között különleges kavicsbánya terület kijelölése

A partnerségi egyeztetése szabályairól szóló Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselőtestülete 65/2015.(VI.23.) önkormányzati határozatában meghatározottak szerint és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42.§ (1) bekezdésében előírtak szerint a község önkormányzata partnerségi egyeztetést kezdeményez.

A partnerségi egyeztetés témája: Kisbajcs 0103/41 - 0103/17 Hrsz-ú területek között a lenti helyszínrajzon jelölt különleges kavicsbánya terület kijelölése.

Szőgye

Kisbajcs

tervezett bánya területe

T•P


Kisbajcs


Településrendezési eszközök módosítása

Jóváhagyandó munkarészek

Kisbajcs község Önkormányzata Képviselő-testülete által ../2016.(…...) Kt. határozata a 166/2005. (X.26.) határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv módosításáról

Kisbajcs község Képviselő-testülete a településszerkezeti tervet az alábbiak szerint módosítja:

Az ÉT-1/m jelű, 16068 munkaszámú településszerkezeti terven jelölt módosuló területek: A 0103/8-17, 0103/41-49 hrsz-ú mezőgazdasági általános területek (Má) különleges beépítésre nem szánt bányaterület (Kb) besorolást kapnak a tervlapon jelöltek szerint.

……………………………. polgármester

Kisbajcs, 2016. június 8.

………………………… jegyző

É

KISBAJCS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

JELMAGYARÁZAT: MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLET

N2

00 0

0 00

00

N200 0

N200

0

e6

Lf

0

N2

0

0 00

00

0 00 N2

00

0

03 /2 1

N2

N2 000

0 N200 N2

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNY

N2

E

sz 7

E

N2

00

00 N2

E

KÖRNYEZETVÉDELEM:

E

e6

E

e6

N

3/

Gksz Z

E

0

Kt

KÜLÖNLEGES - Temető terület

BELSŐ VÉDŐIDOM

Khg

KÜLSŐ VÉDŐIDOM

Kü

KÜLÖNLEGES - üdülő terület

A(5)

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM (A ZÓNA) HATÁRA

Kh

KÜLÖNLEGES - hulladékgyűjtő,- feldolgozó,- tároló terület

B(50)

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM (B ZÓNA) HATÁRA

E

/ 03

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK:

E

KÜLÖNLEGES - halgazdaság terület

E

01

000

N2

000

ZAJVÉDTÁV, PASSZÍV VÉDELEMMEL ELLÁTANDÓ ÉPÍTMÉNYEK

VÍZBÁZIS VÉDELEM:

e6

26

0 00

N2

Z

E

0 01

E

sz 6

árok

25

0 N2 0

0 20

IPARI

ZAJ - ÉS REZGÉSVÉDELEM:

b

0120/8

00

Eg

Gip

E

sz 6

N2

e6

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

GAZDASÁGI TERÜLETEK:

sz 7

0 00

Vt

NATURA 2000 TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

E

0120/7

0

00

E

sz 6

N2000

e6

e6

0103/23 0103/24

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

VEGYES TERÜLETEK:

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM:

01

0

0

0103/22

0120/6

0 00

N2

b

út

0

00

Má

út

e6

E

0120/9

E

e6

e6

e6

út

4 1 093/

093/5 sz 6

árok

0102

E E

E

NÁDAS TERÜLET VIZENYŐS TERÜLET

/1

/ 0105

E

E

0105/1

k

E

a

sz 6

2

0105

E

MEGHATÁROZÓ ELEKTROMOS GERINC

OP

OPTIKAI KÁBEL

Má

E

út

16

0105/5

Kt

KÜLÖNLEGES - bányaterület

R

e6

0116/3

E

sz 6

01

E

sz 6

R

E

R

R

E

sz 6 E

r7

sz 6

046/1

b

sz 6

0105/6

s r Sz

E

moc

5/3

av

ai

N

f“cs ato

2rn0a

v. .

E

011

00

c

a

084

sz 6 E

r6

csator

na

0106

E

E

r6

0115/8

N2000

0

00

20

sz 6 N

sz 6 sz 6

N2 00 0

E

E

00 N20

h

00

Jóváhagyva: ../2016.(......) Kt. határozattal

N2000

T. P

Ml

E

g

E

N2

00 0

E

sz 6 E

udvar

Gátőr

E

E

00

E

sz 6

N2

E

0 t

E

sz 6

/2

000

E

N2

E

E

v. .

d

000 N2

E E

E

sz 6

0

00 N2

E

d

E

0108

0

E

00 N2

E

E

a

csatorna

000 N2

E

Győr

N2000

046/1

E

sz 6

E

15

01

0 /1 15

01

0115/9

/7

sz 6

E

0115/7

b

0115/11

0105

N20

N200

E

0115/6 0115/5

00

N20 00

N20

00 N20

E

Má

1 6/ 04

E

00

20

sz 6

E

sz 6

Má

sz 6

R

a b

R

/17

sz 6

ÁLTALÁNOS


/4

E

/2

E

sz 6

sz 6

0105

E

Má 0116/1

d

sz 6

sz 6

Ml

sz 6

/3

b

R

r7

6/

04 r7

út

E

r7 sz 6 sz 6

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET:

R

sz 6

b

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (ÁROK, PATAK, TÓ, STB.) TÖLTÉS

KÖZMŰVEK:

út

áro

r7

V

GYALOGUTAK

2

E

b

b

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET:

TERVEZETT KERÉKPÁRÚT

E

a

g ltá

Ho

b

sz 6

r7

0103/20

LAKÓUTCA

sz 6

082

b

r7

b sz 6

ZÖLDTERÜLET, KÖZPARK

E

/49

r7

b

r7

sz 6

LEGELŐ

E

0103

10

/ 0103

/16

N

19

/18

/ 0103

0103

0103

0103

/12 0103 /13 0103 /14 0103 /15 0103

0103/11

Mn

TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MIATT FONTOS ÚT

sz 6

Kb

Z

HOSSZÚTÁVON JAVASOLT NYOMVONAL

a E

/

03

ERDŐ TERÜLET (GAZDASÁGI, VÉD)

sz 6

sz 6

01

Ml

KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ UTAK, ORSZÁGOS MELLÉKÚT

E

/43 0103 /44 0103 /45 0103 /46 0103 /47 0103 /48 0103 /8 0103 9 / 0103

sz 6

a

e6

Eg, Ev

KÖZLEKEDÉS:

sz 6

a

34

sz 6

E

sz 6

0103/42

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

ZÖLDTERÜLETEK:

sz 6

a a a

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

6

c

E

sz 6

KÖu

093/

út E

a

093/

E

sz 6

0103/41

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK:

EGYÉB:

a

sz 6 E

sz 6

0103/40

00

N 20

0121/2

e6

E

e6

e6

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:

E

sz 6

sz 6

/36 0103 7 /3 0103 /38 01 03 /39 0103

N2

E

0

00

0 00

E

0

00

E

27 18 3/ 01 010 5 0103/28 /3 0103/29 0103 0103/30 0103/31 0103/32 0103/33

N2

N2

R

0120/5

sz 7

N2

LAKÓTERÜLETEK:

sz 6 E

0120/10

N2

R

E

sz 7

sz 6

N2

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK:

RÉGÉSZETI LELŐHELY

R

N2

04

R

A(5) A(5)

l5

00 N2

TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK:

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM:

0120/4 E

a

R

5/ 8

M 1: 5000

b

v. .

a

torn

0

00 N2

c

csa

000 N2

Ml l

0111

TERVEZŐ:

NÉMETH GYULA vezető településtervező TT1 08-0066/2001 TÁRSTERVEZŐ:

MIKLÓSI ATTILA közlekedés-, közmű tervező K1d-1/08-513, V3a-2/08-513 V4a-2/08-513 TÁRSTERVEZŐ:

NÉMETH ESZTER okl. településmérnök

"Készült az állami alapadatok felhasználásával."

TALENT - PLAN

Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Győr, Richter J. u. 11. Tel: (96) 418-373, Fax: (96) 418-699 MEGBIZÓ:

NYOMTATÁSI DÁTUM:

Kisbajcs Polgármesteri Hivatal 9062 Kisbajcs, Kossuth u. 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA:

Településrendezési eszközök módosítása RAJZ MEGNEVEZÉSE:

Településszerkezeti terv módosítás

2016.06.08. LÉPTÉK:

M= 1: 5 000 MUNKASZÁM:

16068 TERVFAJTA:

Szerkezeti RAJZSZÁM:

ÉT - 1/m

Kisbajcs község Önkormányzata Képviselő-testületének ../2015 (..... ) rendelete a Helyi Építési Szabályzat módosításáról

Kisbajcs község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdés c) pontban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. Rendelet rendelkezéseivel összhangban – a 4/2006. (III.1.) számú rendeletét (továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A R. 1.§ (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal: Jelen rendeletet az 1: 5 000 ma-ú ÉT-2/m tervszámú 16068 munkaszámú tervlappal együtt kell alkalmazni.

2. §

A R. 4.§ (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal: -

különleges terület: bányaterület (Kb)

3. § A R. kiegészül a következő 16/A §-sal: (1) A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint a bányaterület (Kb) (2) A különleges bányaterületen a bányászati tevékenységhez szükséges építmény, illetve a rekultivációt követőn a horgászathoz, vízi sporthoz, vízi turizmushoz kapcsolódó kiszolgáló építmény maximum 5%-os beépíthetőséggel 4,5 m-es építménymagassággal helyezhető el.

4. § Záró rendelkezések Jelen rendelet a jóváhagyását követő 15. napon lép hatályba.

Kisbajcs, 2016. …………. ……………………………. polgármester

Ez a rendelet ………………… kihirdetve. ………………………. jegyző

………………………… jegyző

KISBAJCS

JELMAGYARÁZAT:

SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM:

M 1: 5000

R

R

R

R

VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK:

RÉGÉSZETI LELŐHELY

ÁLLAMHATÁR

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNY

KÖZIGAZGATÁSI HATÁR

R

É

TERÜLETCSERÉKKEL MÓDOSULÓ KÖZIGAZGATÁSI HATÁR

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM: N2000

NATURA 2000 TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

BELTERÜLETI HATÁR BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET HATÁRA

KÖRNYEZETVÉDELEM: ZAJ - ÉS REZGÉSVÉDELEM: Z

Z

SZABÁLYOZÁSI VONAL

ZAJVÉDTÁV, PASSZÍV VÉDELEMMEL ELLÁTANDÓ ÉPÍTMÉNYEK

IRÁNYADÓ SZABÁLYOZÁSI VONAL

VÍZBÁZIS VÉDELEM: BELSŐ VÉDŐIDOM

TERVEZETT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG HATÁRA

KÜLSŐ VÉDŐIDOM

ÉPÍTÉSI ÖVEZET HATÁRA

A(5)

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM (A ZÓNA) HATÁRA

IRÁNYADÓ TELEKOSZTÁS

B(50)

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM (B ZÓNA) HATÁRA

0

00

sz 6

0103/24

0120/7

E

0 00

N2

b

E

N2

NEM VÁLTOZÓ TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG HATÁRA

e6

sz 7 sz 6

N

e6

E

00 20

0120/8 sz 6

00

01

0

01

000

N2 000

út

N2

0

Má

00

00

7

út

/36 0103 /37 0103 8 /3 0103 /39 0103

e6

e6

e6

e6

sz 6

sz 6

0103/41

a

sz 6

sz 6

0103/42

a a a e6

sz 6

34

/

sz 6

1

SZABÁLYOZÁSI SZÉLESSÉG

TERVEZETT KERÉKPÁRÚT

KÖTELEZŐEN MEGSZÜNTETŐ JEL

GYALOGUTAK

IRÁNYADÓAN MEGSZÜNTETŐ JEL ÚT MENTI FÁSÍTÁS

E

MEGHATÁROZÓ ELEKTROMOS GERINC

OP

OPTIKAI KÁBEL

ÉPÍTÉSI ÖVEZET JELE: A

B D

C E-F

G

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK: LAKÓTERÜLETEK:

45

/47

/46

A: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓD B: BEÉPÍTÉSI MÓD C: BEÉPÍTÉSI SZÁZALÉK (%) D: ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG (M) E: MIN. TELEKNAGYSÁG (M2) F: MIN. TELEKSZÉLESSÉG (M) G: MIN. ZÖLDFELÜLET (%)

TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK:

Lf

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

r7

VEGYES TERÜLETEK: b

b r7

Vt

g

ltá

Ho

b

b

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

GAZDASÁGI TERÜLETEK:

r7

MÓDOSULÓ TERÜLET

sz 6

b r7

Gip

sz 6

sz 6

r7

sz 6

6/

b

Ml

Kt

16

sz 6 sz 6

sz 6

0116/3

0105/5

a sz 6

r7 sz 6

E E

sz 6

KÜLÖNLEGES - halgazdaság terület

Kü

KÜLÖNLEGES - üdülő terület

Kh

KÜLÖNLEGES - hulladékgyűjtő,- feldolgozó,- tároló terület

E

r7

Khg

KÜLÖNLEGES - Temető terület

046/1 s r

moc

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:

E

Sz

av

5/3

ai

Nsato 2rn0a

f“c

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK:

E

011

00

c

a

KÖu

E

r6 E

/7

E

b

N2000

00

0 N2

N2000

sz 6

N2000

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

ZÖLDTERÜLETEK:

0105

E

0115/7

0115/6 0115/5

E

Má

Jóváhagyva: ../2016.(.....) Kt. rendelettel

sz 6

r6

N2000

Eg, Ev Ml

ERDŐ TERÜLET (GAZDASÁGI, VÉD) LEGELŐ

E

00 20

Má

sz 6

b

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ


/2

sz 6 sz 6

r7

Gksz

út

Má 0116/1

sz 6

IPARI

2

04

e6

sz 6 sz 6

b

1

EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ELEMEK:

sz 6

b sz 6

sz 6

a

sz 6

/10 0103

/16

/17

N

/19

/18

0103

0103

0103

0103

0103

/12 0103 /13 0103 /14 0103 /15

0103/11

/ 0103

a

/48 0103 /8 01039 / 0103

0103

/49

Kb

0103

0103

01

/43 0103 /44 0103

sz 6

6/

ÉPÍTÉSI TELKEN BELÜLI KÖTELEZŐ VÉDŐFÁSÍTÁS

KÖZMŰVEK:

sz 6

a

04

HOSSZÚTÁVON JAVASOLT NYOMVONAL

LAKÓUTCA

sz 6

0103/40

a

sz 6

ÉPÍTÉSI HELY

TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MIATT FONTOS ÚT

e6

0103/20

KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ UTAK, ORSZÁGOS MELLÉKÚT

e6

sz 6

03

EGYÉB ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁVAL BEÉPÍTHETŐ TERÜLET

KÖZLEKEDÉS:

e6

0120/9

00

0 N2

HOSSZÚTÁVÚ SZABÁLYOZÁS SZÁMÁRA FENNTARTOTT TERÜLET

e6

01

N2 0 N2

03

6 /2

2 18 3/ 01 010 5 0103/28 /3 0103/29 0103 0103/30 0103/31 0103/32 0103/33

0

00

N2

TERÜLETI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK:

E

00 20

KONCEPCIÓ TERV KÉSZÍTENDŐ A TERÜLETRE

VÉDŐTÁVOLSÁGOK

E

0 00 N2

N

EGYÉB: E

N2

E

Eg

KT

E

e6

5 /2 3 0

0

00 N2

Z Mn

ZÖLDTERÜLET, KÖZPARK NÁDAS TERÜLET VIZENYŐS TERÜLET

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET:

V

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (ÁROK, PATAK, TÓ, STB.) TÖLTÉS

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET:

Má

ÁLTALÁNOS

T. P

TERVEZŐ:

NÉMETH GYULA vezető településtervező TT1 08-0066/2001 TÁRSTERVEZŐ:

MIKLÓSI ATTILA közlekedés-, közmű tervező K1d-1/08-513, V3a-2/08-513 V4a-2/08-513 TÁRSTERVEZŐ:


Kb

KÜLÖNLEGES - bánya terület

NÉMETH ESZTER okl. településmérnök

"Készült az állami alapadatok felhasználásával."

TALENT - PLAN

Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Győr, Richter J. u. 11. Tel: (96) 418-373, Fax: (96) 418-699 MEGBIZÓ:

NYOMTATÁSI DÁTUM:

Kisbajcs Polgármesteri Hivatal 9062 Kisbajcs, Kossuth u. 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA:

Településrendezési eszközök módosítása RAJZ MEGNEVEZÉSE:

Szabályozási terv módosítása

2016.06.08. LÉPTÉK:

M= 1: 5 000 MUNKASZÁM:

16068 TERVFAJTA:

Szabályozás RAJZSZÁM:

ÉT - 2/m

T•P


Kisbajcs


Településrendezési eszközök módosítása Alátámasztó munkarészek

kvas Mérnöki Szolgáltató Bt. 9026 Győr, Dózsa Gy. rkp. 136/C.

Tel.: +3620 9435 728 Tel./Fax:+3696 524 142 E-mail: [email protected]

EGYEDI VIZSGÁLAT Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanokon tervezett kavics- és homokbányászati tevékenység Győr-Szőgyei vízbázisra gyakorolt hatásairól a 123/1997. (VII.8.) Korm. r. szerint. Megrendelő: POL-FRUCT Kft. Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.)

2016.

munkaszám: 20/16

POL-FRUCT Kft. Győr

Bányászati tevékenység egyedi vizsgálata Kisbajcs

Tartalom 1.

Előzmények ......................................................................................................................... 2

2.

Alapadatok .......................................................................................................................... 5

3.

A vizsgált terüle, felszín alatti víz és földtani közeg állapota............................................. 7

4.

A vízbázisvédelem általános ismertetése .......................................................................... 12

5.

A vizsgált vízbázis ismertetése ......................................................................................... 14

6.

Az érintett terület érzékenységi besorolása ....................................................................... 17

7.

A tervezett tevékenység környezetterhelése ..................................................................... 19

8.

A tervezett tevékenység hatása a vizsgált vízbázisra ........................................................ 22

9.

Környezetvédelmi megelőző intézkedések ....................................................................... 27

10. Irodalom ............................................................................................................................ 29 11. Összefoglalás .................................................................................................................... 29

Mellékletek 1. Szakértői jogosultság igazolása 2. ÉDTKTVF H-6584-5/2009. sz. Kisbajcs, „PANNON-VÍZ” ZRt. Győr-szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése 3. Üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok helyszínrajza (ÉDUVÍZIG) 4. Általános vízbázis-védelmi tájékoztató (ÉDUVÍZIG)

KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. Győr

1

2016. július



Egyedi vizsgálat (készült a123/1997. (VII.18.) Korm. r. szerint) a Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanokon tervezett kavics- és homokbányászati tevékenység végzéséhez. 1. Előzmények Kérelmező POL-FRUCT Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kutatási engedélyt kért Kisbajcs település külterületén kavics és homok ásványi nyersanyag kutatására, amit az illetékes hatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya (továbbiakban: Bányafelügyelet) VEV/001/2112-2/2015. sz. határozatában megadott. A földtani kutatás kivitelezése a Bányafelügyelet által a VEV/001/2363-12/2015. sz. határozattal jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv szerint történt. A kutatási jelentés és ásványvagyon készletszámítás benyújtásra került a Bányafelügyelethez. A külszíni bányászatot 25 hektárnál kisebb nem védett természeti területen tervezik végezni, ami a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 19. pontjában megjelölt tevékenység. Ennek megfelelően a tervezett munkákról környezeti előzetes vizsgálatot készítettek. Készítette: Kappel Gizella okl. bányamérnök, környezetvédelmi szakértő, Berkes Sándor okl. mezőgazdasági gépészmérnök, környezetvédelmi szakértő, és Ács Gábor okl. agrármérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök, élővilágvédelmi szakértő Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bányászati tevékenység kapacitásának bővítése nem hat olyan mértékben a természeti értékekre és ezen belül a környezeti elemekre – a földre, a vízre, a levegőre, az élővilágra, az ember által létrehozott antropogén környezetre – hogy az környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi érdeket sértene. A kitermelt haszonanyagot a közelben megvalósuló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz, a 813-as főút Győr K-i elkerülő útszakaszának építéséhez szándékozzák értékesíteni. A tervezett bánya a H-6584-5/2009. sz. Kisbajcs, „PANNON-VÍZ” Zrt. Győr-Szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése c. határozata szerint a „Szőgye üzemelő vízbázis” hidrogeológiai B védőterületén, védőövezeti területén áll. Ennek megfelelően a 123/1997. (VII.18.) Korm. r. szerint egyedi vizsgálat készítése vált szükségessé.


2

2016. július



Tevékenység: a 123/1997. (VII.18.) Korm. r. 5. számú melléklete szerint: „Egyéb tevékenység: azon belül bányászat, valamint a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység ” A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások

Felszíni és felszín alatti vízbázisok

Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai

belső külső védőövezetek

A B védőövezetek

Beépítés, üdülés Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása Lakó- vagy irodaépület csatornázással Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Építési hulladék lerakása Temető Házikertek, kiskertművelés Sátorozás, fürdés Sportpálya

-

x x x x

+ x o o o o x o + +

o + o o + o x o + + o + +

-

-

-

o

-

x -

o x

+ o

-

-

x o

x o o o

-

+ o o o o -

+ o x x o o o o

+ o o o + + o o o +

Ipar Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyeshulladék-ártalmatlanító Veszélyeshulladék-lerakó Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás Salak, hamu lerakása Mezőgazdaság Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Legeltetés, háziállat tartás Szervestrágyázás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre Hígtrágya- és trágyalé leürítés Szennyvízöntözés Tisztított szennyvízzel való öntözés


3

2016. július



Növényvédő szerek alkalmazása Növényvédő szer-kijuttatás légi úton Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Haltenyésztés, haletetés

-

o -

o x x x o

o o x o o o o o o

-

x x -

o + x o o x o

+ + + + + o +

-

o -

x o o

o o o

Közlekedés Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út, vízzáróan burkolat csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út Vasút Gépkocsiparkoló Üzemanyagtöltő-állomás Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia Egyéb tevékenység Bányászat Fúrás, új kút létesítése A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység

Jelmagyarázat: x o

+

= tilos = új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető = új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető = nincs korlátozva

Tervezői- szakértői jogosultság: Dr. Kvasz Mihály

engedély száma:


okl. építőmérnök okl. környezetvédelmi szakmérnök VZ-T /08-0434 SZKV/08-0434

4

2016. július



2. Alapadatok Engedélyes neve: székhelye: levelezési címe: Képviseli: cégjegyzékszám: Adószám: KÜJ:

POL-FRUCT Kft. 9111 Tényő, Hollómajor 24. 9111 Tényő, Hollómajor 24. Polgár Sándor ügyvezető Cg.08-09-009760 12692703-2-08 100415982

A vizsgált terület adatai

Hrsz.

Környezethasználat területe (tervezett bányatelekkel fedett)

Ingatlan területe [m2]

[m2]

A tervezett bányatelken belüli terület használatának jelenlegi módja

Kisbajcs 0103/8

2 500

2 256

szántó

Kisbajcs 0103/9

10 528

9 545

szántó

Kisbajcs 0103/10

16 486

15 037

szántó

Kisbajcs 0103/11

27 467

24 835

szántó

Kisbajcs 0103/12

7 784

6 845

szántó

Kisbajcs 0103/13

4 947

4 263

szántó

Kisbajcs 0103/14

9 151

7 834

szántó

Kisbajcs 0103/15

9 151

7 767

szántó

Kisbajcs 0103/16

16 483

13 493

szántó

Kisbajcs 0103/17

9 160

4 992

szántó

Kisbajcs 0103/41

41 082

34 667

szántó

Kisbajcs 0103/42

60 606

54 115

szántó

Kisbajcs 0103/43

7 715

4 946

szántó

Kisbajcs 0103/44

11 864

7 282

szántó

Kisbajcs 0103/45

14 403

12 236

szántó

Kisbajcs 0103/46

14 151

12 275

szántó

Kisbajcs 0103/47

13 968

12 228

szántó

Kisbajcs 0103/48

14 268

12 557

szántó

Kisbajcs 0103/49

3 714

2 575

szántó


5

2016. július



A tervezett kavics bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái: Pont jele

EOV Y[m]

EOV X[m]

1.

548 812,81

266 707,04

2.

549 062,59

266 888,09

3.

549 336,90

267 054,54

4.

549 428,63

267 126,13

5.

549 546,62

266 707,58

6.

549 469,76

266 718,36

7.

549 324,89

266 633,03

8.

549 298,36

266 727,14

9.

549 254,42

266 712,56

10.

549 284,77

266 604,88

11.

549 251,48

266 534,60

12.

549 050,50

266 462,18

13.

548 867,47

266 513,14

Területhasználat 500 m-es körzetben: 1. É-ra, K-re, Ny-ra és D-re mezőgazdasági területek (Má, Ml); 2. É-ra 10 m-re erdő terület, véderdő (Ev); 3. D-re 30 m-re vízgazdálkodási terület (V), Szavai csatorna; 4. K-re-re 30 m-re erdő, gazdasági erdő (Eg); 5. D-re 400 m-nél távolabb vízgazdálkodási terület (V), Mosoni-Duna töltés, gátőrház, szivattyútelep; 6. É-ÉNy-ra 380 [m]-nél távolabb erdő terület, gazdasági erdő (Eg); 7. D-re 430 m-nél távolabb erdő terület, véderdő (Ev);

1

6 2 3

4 1

bán

1

1 5 7

Területhasználatok

Forrás: Kappel et al. 2016.

A terület jelenlegi célra történő használatának kezdete: 2016 IV. negyedév (tervezett) KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. Győr

6

2016. július



3. A vizsgált terüle, felszín alatti víz és földtani közeg állapota A tervezési terület földrajzi helye: nagytáj: Kisalföld középtáj: Győri medence kistájcsoport: Szigetköz-Mosoni síkság kistáj: Szigetköz település: Kisbajcs

Szigetköz kistáj térképe

[Marosi et al. 2010.]

Domborzati adatok A kistáj jórészt árvízveszélyes alacsonyártéri síkság, de előfordul a néhány m-rel magasabb magasártér is. Tszf-i magassága ÉNy-on 125-115m, DK-en 115-110 m között van. Legmagasabb pontja 126 m. A relatív relief csak a DK-i kisebb területrészen haladja meg az 5 m/km2-t. A feltöltődő területen az egykori medrek maradványai jellemzőek. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. Győr

7

2016. július



Földtan A kistáj szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futásától is jelzett ÉNy-DK-i és az arra merőleges DNy-ÉK-i irányban haladnak. D-i határát a Rába-vonal jelöli ki. A geotermikus gradiens helyi értéke meghaladja az országos átlagot, így 80 °C hőmérsékletű víz feltárására alkalmas a terület. A süllyedéket kitöltő negyedidőszaki homokos-kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m, alattuk a homokos-iszapos pannóniai üledékek 2000 m-nél is vastagabbak. Az alsó-paleozoos aljzat 5-6 km mélységben található. Az erre települt üledékek jelentős mennyiségű vizet tárolnak. A dunai hordalékkúp kavicskészlete 80 Mm3-re tehető. A bősi vízlépcsőrendszer jelentősen megváltoztatta a Duna hordalékszállítási viszonyait is. Éghajlat ÉNy-i része mérsékelten hűvös, a DK-i mérsékelten meleg; az egész terület száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga a Ny-i részeken kevéssel 1900 óra alatt van, a K-i területeken viszont eléri az 1950 órát is. A nyári hónapokban Ny-on 740 óra, K-en 770 óra körüli napsütést élvez a vidék, télen kevéssel 180 óra alatti értékkel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet Ny-on 9,7 °C, K-en ennél magasabb (10,0 °C körüli). Ugyancsak különbség van a vegetációs időszak hőmérsékleti viszonyaiban a Ny-i és a K-i részek között (Ny-on 16,5 °C, K-en 16,8 °C). Mintegy 190 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot; ez az időszak átlagosan ápr. 8-12-től okt. 19-ig tart. A fagymentes időszak általában ápr. 10. körül kezdődik, és 194 napon át (okt. 23-ig) tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga kevéssel 34,0 °C alatti, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké pedig -15,5 és -16,0 °C közötti. Az évi csapadék 550-560 mm, a nyári félévi 310 mm körüli. A legtöbb napi csapadékot, 121 mm-t, Feketeerdőn mérték. A hótakarós napok száma a DK-i részeken 30 körüli, ÉNy-on ennél több (32-34 nap). A maximális hóvastagság sokévi átlaga 19 cm. A száraz éghajlatnak megfelelően az ariditási index értéke 1,26-1,28 körüli. A szél a leggyakrabban ÉNy-i irányból fúj, átlagos sebessége 3 m/ s körüli. Az ÉNy-i területek gabona és kapásnövények termesztésére alkalmasak, a DK-i területek a melegigényes kultúrák számára kedvezőek. Az öntözés a kevés csapadék miatt indokolt. Vízrajz Az egész terület a Duna vízgyűjtő területe; a Duna fő medre É-ról 57,6 km, a Mosoni Duna D-ről 121,5 km hosszan határolja. A Duna vízjárását két vízmérce adatai reprezentálják. A Mosoni-Duna vízjárását a rajkai zsilippel szabályozzák, amellyel 64-120 m3/s közötti vízhozammal lehet ellátni. A Dunának itt általában egy tavaszi (hóolvadásból származó) és egy nyár eleji árvize van. Az árteret végig jól kiépített árvízgátak kísérik. Az árterület tetemes, 28,8 km2 (nem számítva bele a főmeder és a mellékágak felszínét). Az árteret túlnyomórészt ligeterdők, kisebb részt rétek és legelők borítják (Öreg-Duna).


8

2016. július



A Duna főmedre most a hordalékkúp gerincén halad, ezért belőle folyamatos a felszín alatti vízáramlás az alacsonyabban levő Mosoni-Duna medre felé. A felszín 60%-a - 229 km2 belvizes terület, amelyről a vízelvezetést 273 km hosszú csatornahálózat biztosítja. A Duna főmedrének viszonyai a bősi vízlépcső megépülésével és üzembehelyezésével generálisan átalakultak. 1992 októberében (Cseh)Szlovákia területén, Dunacsúnynál/Čunovo a bősi duzzasztó üzemvíz csatornájába terelték a folyót, ezzel a korábbi főmederbe csak minimális mennyiségű víz jutott. Egy 1995 áprilisában kötött megállapodás értelmében Szlovákia 400 m3/s vízmennyiséget juttat az egykori főmederbe. Ez a Duna átlagos vízhozamának mindössze 1/5-e, s ezzel a folyam vízszintje 3-4 m-t csökkent. Az elterelt vízmennyiség végül Szapnál/Palkovičovo kerül vissza a főmederbe. Vízfolyás Duna Duna

Vízmérce

LKV cm Dunaremete -39 Vámosszabadi -51

LNV 722 845

KQ m3/s 73,22 72

KÖQ

NQ

1435,2 2072

8800 9240

Az 5 kis morotvató felszíne 35,6 ha. Legnagyobb közöttük a dunaszegi Holt-Duna (25,6 ha). A 17 vízállásos terület (378 ha) is egykori, ma már feltöltődőben levő állóvíz. Az ártéren nagy kiterjedésű mellékágrendszerek vannak (cikolaszigeti: 29,3 km, bodaki: 20,3 km, ásványrárói: 35,2 km, bagoméri: 19,8 km), amelyek vízszintje a Dunáéval együtt változik. A „talajvíz" eredetileg ténylegesen a felszín közelében volt, a Duna vizének elterelése következtében azonban a főmeder mentén a szintje valamelyest süllyedt. Árvízkor és csapadékos időben a talajvíz DK-en felszínre is tör. Közvetlen dunai táplálású partiszűrésű típus. Kémiai jellege a Dunának megfelelően kalcium-hidrogénkarbonátos. A mélyebb pleisztocén rétegek is jó víztározók, de azokat kevéssé hasznosítják. Hévízkutak csak Lipóton üzemelnek, 2000 l/p feletti vízhozammal és 76, ill. 61 °C hőmérséklettel. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatai keretében a Szigetköz valamennyi településén kiépítették a közüzemi csatornahálózatot, így 2001-ben a lakások közel 3/4 része (72,9%) volt csatornázott, s ez az érték 2008-ban 87%-ra emelkedett. Ezzel szinte egyedülállóan jó helyzetbe került a Szigetköz, mivel város nélküli, főleg közepes méretű falvakat felsorakoztató kistáj Magyarországon ilyen jó csatornázottsági értékkel alig rendelkezik. Növényzet A Szigetköz potenciális vegetációja az alföldi folyómenti szukcessziós sorok jó példája. A szélsőséges termőhelyeken a vegetáció kialakulására a vízviszonyokon túl a hordalék milyensége volt döntő hatással. Az élő medrek mellett a bokorfüzesektől az elárasztást nem kapó gyertyános-kocsányos tölgyesekig terjed a sor. A lefűződő medrekben a növényzet fejlődése a lápok irányába mutat. A magasabb hátakon száraz tölgyesek is kialakultak. A kistáj mai képét a vízrendezések nagymértékben átalakították, s a megmaradt ártéren is beszűkült a természetes vegetációfejlődés lehetősége, ezt fokozza a nagyon erős inváziós terhelés. A természetszerű ligeterdők aránya ma a kultúrállományokénak csak töredéke, s az erdők állapota továbbra is romló tendenciát mutat (különösen a puhafás állományokban). A


9

2016. július



korábbi rétművelés teljesen megszűnt, kaszált gyepek csak a töltések közelében vannak. A pionír élőhelyeket a zátonyok megszűnése ellenére az anyagnyerő tavak részben újratermelik. A ligeterdőkben számos, a hegyvidékekről leereszkedett faj található (bükksás - Carex pilosa, vörös acsalapu - Petasites hybridus, tüzes liliom - Lilium bulbiferum, erdei csillaghúr - Stellaria nemorum), köztük figyelemre méltó pionírok (csermelyciprus -Myricaria germanica, parti fűz - Salix elaeagnos, csipkeharaszt - Selaginella helvetica). A nedves rétek utolsó maradványain hegyi tárnicska (Gentianella austriaca), szibériai nőszirom (Iris sibirica), a lápfragmentumokon rostostövű sás (Carex appropinquata), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) él. A hátak száraz tölgyeseiben a fehér sás (Carex alba), az erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea) és az ükörkelonc (Lonicera xylosteum), a száraz gyepekben a kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) és a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) érdemel említést. Gyakori élőhelyek: J4, RB, OC, OB, B1a; közepesen gyakori élőhelyek: RA, P2a, D34, OA, J3, J6, BA, L5, P45; ritka élőhelyek: Gl, RC, B1b, B5, J2, B2, A23, E1, D6, J1a, A3a, B3, A1, P2b, P7. Fajszám: 800-100; védett fajok száma: 60-80; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 1, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 3, tájidegen őszirózsafajok (Aster spp.) 5, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 4, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, akác (Robinia pseudoacacia) 3, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 5. (Király Gergely-Király Angéla ) Talajok A kistáj talajai a Duna hordalékkúpján lerakódott fiatal homokos-iszapos öntésanyagokon alakultak ki. Jellemzőjük a könnyű mechanikai összetétel és a karbonátosság, valamint az alattuk különböző mélységben található kavics. A Duna jelenlegi árterének mintegy 12%-át nagyrészt ártéri erdőkkel borított, sok csillámásványt tartalmazó nyers öntéstalaj alkotja. Termékenységük a mechanikai összetételből következő vízgazdálkodás, valamint a kis humusztartalom miatt, a kálium tápanyagtőkét biztosító csillámásvány-tartalom ellenére, gyenge (ext. 20-40, int. 35-60). A 2 m körüli talajvízszint következtében a kistáj talajainak többségére (84%) a réti folyamatok dominanciája jellemző. A rétiesedő öntés-réti talajok mechanikai összetétele az öntésekénél nehezebb vályog. Vízgazdálkodásuk és termékenységük ennek megfelelően a nyers öntésekénél kedvezőbb (ext. 30-60, int. 45-80). Főként szántóként hasznosítottak. Ahol a talajvíz mélyebbre süllyedt és nincs közvetlen hatása a talaj vízforgalmára, a csernozjom talajképződési folyamatok érvényesülnek. Ezeken a területeken csernozjom jellegű homoktalajok (4%) találhatók. Termékenységük a felszín közeli kavicsréteg miatt kialakult sekély termőréteg, az illit és szmektit keverékéből álló kis agyagtartalom következtében gyenge, de öntözéssel nagymértékben javítható (int. 50-80). A szántóterületeken a búza, a kukorica, a cukorrépa és a zöldségfélék termesztése eredményes.


10

2016. július



Közlekedés Nagy részén periferikus közlekedési hálózati helyzetű, vasút nélküli terület. Csupán K-i peremét metszi a 14. sz. főút. A kistáj É-i, természetes határvonala (a Duna) a magyar szlovák államhatár része, amelynek csak a K-i peremén van lehetőség Szlovákiába közúti határátlépésre. Állami közútjainak hossza 129 km, amelyből 10km (7%) másodrendű főút. Közútsűrűség: 34,4 km/100 km2, a főútsűrűség 2,7 km/100 km2. Főút menti településeinek aránya 4%. Dunaszentpál, Kisbodak és Vének közúthálózati végpontok. Hajózható nemzetközi vízi útja a Duna 58 km-es, Dunakiliti-Vének közötti szakasza. Egyetlen Duna-hídja Vámosszabadinál Szlovákiába vezet. Településhálózat Részben a természeti viszonyok miatt a kistájon az átlagosnál jóval sűrűbb településhálózat alakult ki (5,6 település/ 100 km2), a helységek viszont relatíve alacsony népességszámúak. A 21 település között nincs városi jogállású, a terület É-i része Mosonmagyaróvár, a D-i pedig Győr vonzáskörzetéhez tartozik. A községek többsége közepes méretű (1000-3000 lakos), de vannak kis- és aprófalvak is, sőt akad törpefalu (<200 lakos) is. Népesség Mivel a kistáj eltartóképessége viszonylag kicsi, a népsűrűség (2001: 66 fő/km2) kb. fele az országos átlagnak. A népességszám, ha lassan is, de növekszik, így a népességmaximum 2001-re alakult ki (23 471 fő). A területen élők száma azonban ennél magasabb, mivel Győr ÉK-i része is ide esik (2001: 8610 fő). A népességnövekedésben kezdetben a természetes szaporodás, 1990 után pedig a migráció játszott elsősorban szerepet, nem utolsósorban szuburbanizáció formájában a két szomszédos város környékén. A kedvező népesedési folyamatok következtében előnyös a korszerkezet is: a gyermekkorúak aránya jelentősen magasabb, mint a 65 év felettieké (2001: 18,1, ill. 13,8%). Az egyes települések között azonban jelentősek a különbségek, amit az elöregedési index is mutat: a nagyon fiatalos korszerkezetű községek mellett akadnak érett korszerkezetűek is. A lakosság iskolázottsági szintje rosszabb az országos átlagnál, amit leginkább a diplomások feltűnően alacsony aránya (2001:5,3%) mutat. A szakmunkásképzőt végzettek részesedése viszont jóval átlag feletti (28,9%). A vallási összetétel nagyon egyveretű, a lakosság 87,1%-a római katolikus (2001), 2%-a evangélikus, 1,9%-a református. Rendkívül alacsony a felekezeten kívüliek és az ismeretlen vallásúak aránya (3, ill. 5%). Az etnikai összetétel még inkább homogén: a lakosság kb. 98%-a magyar. A munkaerő-piaci mutatók kedvezőbbek az országos átlagnál: a lakosság gazdasági aktivitása magasabb, a munkanélküliség viszont alacsonyabb (2001: 41,5, ill. 5%). A foglalkozási szerkezet sajátos képet mutat, a tercier és az ipari foglalkoztatottak aránya lényegében megegyezik (2001: 45, ill. 44%), így az agrárkeresők aránya is átlag feletti (11%). 2007 nyarán a munkanélküliek aránya (3%) a felét sem érte el az országos átlagnak, s az egyes települések között sem volt lényeges különbség. [Marosi et al. 2010.]


11

2016. július



4. A vízbázisvédelem általános ismertetése Magyarország hidrogeológiai adottságainak köszönhetően abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvízellátásának csaknem 95 %-a a felszín alatti vizeken alapszik. Ez az arány területünkre is jellemző. Ezért hazánkban kiemelt fontosságú a felszín alatti vizek tartós védelmének biztosítása. Ez különösen sürgető az ún. sérülékeny földtani környezetben található vízbázisok esetében. Az ipari fejlődés árnyoldalaként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik. Ezeken az ún. sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisokon a felszínen található szennyezőforrásoktól nem vagy csak részben védi meg a vízbázisokat a fölöttük lévő kőzetréteg. A földtani védelem nélküli vagy részleges földtani védelemmel rendelkező vízbázisok esetében a föld felszínére került szennyezőanyagok elszennyezik a talajt, majd elérik a talajvizet, ahonnan évek, évtizedek alatt eljutnak a víztermelő kutakba. A különböző szennyezőanyagok már nagyon sok helyen megjelentek a talajvízben, ahonnan kedvezőtlen esetben lassan, de feltartóztathatatlanul szivárognak a mélyebben található vízkészletek felé. Ezek a folyamatok az emberi nem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni. Sokszor a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az ott élő emberek egészségére.

A vízbázisvédelem feladata A vízbázisok védelmének leghatékonyabb eszköze a vízbázis kiépítésével egyidőben a hidrogeológiai védőterület kijelölése, majd a védőterülettől a szennyező források távoltartása. Mivel erre a vízbázisaink döntő többségénél nem került sor, ezt utólag kell elvégezni. Az ivóvízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján minden ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomát meg kellett határozni. A vízbázisvédelem első fázisa a vízbázisok alapállapotának felmérése (elmaradt hidrogeológiai kutatások elvégzése, potenciális és tényleges szennyezőforrások felderítése, a szennyező folyamatok megismerése, megfigyelő (monitoring) rendszer kiépítése majd ezt követően a hidrogeológiai védőterület kijelölése.

A vízbázisvédelmi célprogram és annak végrehajtása A sérülékeny vízbázisokon az alapállapot-felmérést, a hidrogeológiai védőterületek kijelölését az állam a vízbázisvédelmi célprogram keretében magára vállalta. Az állami vízbázisvédelmi célprogram keretében folyó munkálatok Vízügyi igazgatósági beruházásban és az igazgatóság műszaki ellenőrzése mellett történnek. (Távlati vízbázisnak azokat a kiemelten jó víztermelési lehetőségekkel rendelkező vízbázisokat nevezzük, amelyek jelenleg még nincsenek kiépítve, de a távlati jövőben a stratégiai tartalékot jelenthetik. Ezeknek a területeknek az előzetes KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. Győr

12

2016. július



védelem alá helyezése biztatja a vízminőség megőrzését. A kevésbé sérülékeny vízbázisok hidrogeológiai védőterületének meghatározása, valamint a kiépült monitoring rendszerek üzemeltetése már a tulajdonos önkormányzatok feladata. Védőterületek Az ember okozta szennyezések legtöbbször a felszín felől veszélyeztetik a mélyben tárolódó vizeket. A felszínre kerülő szennyezés továbbterjedését és a mélyben lévő vízkészletek minőségének megváltozását legjobban a mélység, azaz a szivárgási hossz és a talaj szerkezetétől függő természetes szűrőhatás befolyásolja. Műszaki számításokkal meghatározható a föld felszínén az a terület, ahonnan meghatározott időn belül a szennyezés, illetve a szennyezett beszivárgó víz a talajszemcsék közötti hézagokon vagy a kőzet repedésein keresztül eljut a védendő vízbázishoz, illetve a konkrét vízkivételi helyhez, kúthoz, forráshoz. A mértékadóul választott időtartam általában valamilyen fizikai, kémiai, biológiai folyamat időszükségletéhez igazodik, mint például az egészségre ártalmas baktériumok elpusztulásának vagy a növényvédőszerek lebomlásának időigénye. Mivel az ivóvíz céljára hasznosított vízbázis helye adott, az eléréséhez szükséges idő és szivárgási út határozza meg a felszíni védelmi övezet határait. Ezek az időtartamok méretezési alapadatok, és alkalmazásukkal különböző méretű és elnevezésű védőterületekhez jutunk. A különböző védőterületek gyűrűszerűen övezik egymást. Belső védőterület A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete, ahonnan 20 napon belül a kút vízébe kerülhet a szennyező anyag. Külső védőterület A belső védőterületet a külső védőterület veszi körül. A külső védőterülethez tartozó elérési idő 6 hónapos. Hidrogeológiai "A" védőterület A hidrogeológiai "A" védőterületről 5 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag, a szennyezett víz. Hidrogeológiai "B" védőterület A hidrogeológiai "B" védőterületről 50 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag, a szennyezett víz. Hidrogeológiai "C" védőterület Annak a teljes vízgyűjtő területnek a határait jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a kúthoz.


13

2016. július



5. A vizsgált vízbázis ismertetése GYŐR-SZŐGYE Üzemelő sérülékeny ivóvízbázis Vízbázis obj. csoport kód: Vízmű: Vízbázis típusa : Ellátott települések száma : Védendő víztermelés: Ellátott lakosok száma :

o 7044 290 PANNON-VÍZ ZRt., Győr partiszűrésű 20 db 35.000 m3/nap 158 532 fő

Győr-Szőgye üzemelő sérülékeny ivóvízbázis védőterülete forrás: VÍZIMOLNÁR Kft. 2002. Vízföldtani jellemzés A Győr-Szőgye Vízbázis Győrtől ÉK-re a Duna jobb partján helyezkedik el. A vízmű kútjai a negyedkori kavicsos, homokos hordalékrétegekből nyerik vizeiket. A fedőréteget 1-2 m vastagságú, gyengén vízvezető holocén-pleisztocén korú talaj, homokos, agyagos, iszaplisztes képződmények képviselik


14

2016. július



Jellemző földtani szelvény

Győr-Szőgye üzemelő sérülékeny ivóvízbázis földtani szelvénye forrás: VÍZIMOLNÁR Kft. 2002 Ez alatt települnek a Quarter korú, Lipót felé kivastagodó (több 100 m-t is meghaladó) jó vízvezető kavicsos homok, homokos kavics, homok rétegek majd lejjebb már megjelennek a vízzáró agyagok, kőzetlisztes, iszapos homokok.A felső régiót alkotó vízadók horizontális szivárgási tényezője 50-150 m/nap, míg a vertikális 15-20 m/nap közötti. A feküt jelentő pannon rétegek a fentiek váltakozásaiból épülnek fel, helyenként a több ezer méteres vastagságot meghaladva. A mélyebb régiókban foltokban miocén, oligocén képződmények is előfordulnak, majd nagy üledékhézaggal a mezozoós, paleozoósalaphegység következik. A mellékelt földtani szelvény a Duna vonalával párhuzamosan szemlélteti az átlagos földtani rétegsort. Termelő-, Figyelő-, és a Diagnosztikai program keretében épített létesítmények 1. A Győr-Szőgye Vízbázis 19 db, 46-64 m közötti talpmélységű, partiszűrésű termelő kútból nyeri vizét, a 13-57 m közötti szakaszokon szűrőzött rétegekből. 2. A diagnosztikai fázis során 11 db figyelőkút létesült. 3. A vízföldtani értékelés pontosításához további 19 db meglévő kút felülvizsgálatára és karbantartására került sor a programban.


15

2016. július



Vízminőség A diagnosztikai munkálatok során 19 db komplex vízvizsgálatot végeztek, a környezeti állapot felmérésére 20 db fedőfeltárási talajvizsgálatot készítettek el. Ezek alapján az alábbiak állapíthatók meg: • A Győr-Szőgye vízbázis negyedkori (pleisztocén) összletében tárolt víz minősége jó, de a feltárás mélységének és a kitermelt víz mennyiségének függvényében egyaránt változik. Általában a mélyebb szintekről származó vizek esetében számíthatunk alacsonyabb vas- és mangántartalmakra. A víz minősége mindig kedvezőbb ott, ahol nagy a vízáramlás, jelentős a vízkivétel, tehát megfelelő az utánpótlódás. • A felszín alatti vízből vett minták szennyezőanyag-tartalma általában a megengedett határérték alatt van. • A felszíni vizekből vett minták közül a szennyvíztisztító telep tisztított vize MosoniDunába vezetésének környezetéből és az alatt néhány 100 méterre vett minták esetében a szennyezőanyagok több esetben meghaladták a határértékeket. • Kisbajcs K-i szélén lévő csatorna valamint a Mosoni-Duna szennyvíztisztító telep alatti szakasza iszapjának összes nitrogén- és foszfortartalma, valamint a TPH-GC értéke magas.

A Vízbázis Biztonságba-helyezési és biztonságban-tartási terve Biztonságba-helyezés vízbázisoknál alapvetően a védőövezetek kijelölését ill. a hozzájuk tartozó biztonsági intézkedések megtételét jelenti. A Győr-Szőgye vízbázisnál a diagnosztikai fázis 2002-ben zárult le. Az egyes védőövezetekre vonatkozóan a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében közreadott korlátozások kötelező érvényűek. A biztonságba helyezésre vonatkozó előírások: • • •

• • •

A belső védőterületek: a vízművek kútjai nincsenek körbekerítve, de biztonságosan lezártak és környezetükből jól elkülöníthetően kiemelkednek. A külső védőterületek a modellszámítások alapján lehatároltak és a szükséges védőintézkedések megtörténtek. A hidrogeológiai „A” és „B” zónák nagyrészt mezőgazdasági művelésű területekre esnek. A gazdálkodóknak a művelés során műtrágyák helyett előnyben kell részesíteniük a szerves trágyázást. Hígtrágya- és trágyalé leürítése tilos, környezetbarát növényvédő szerek használata javasolt. Az „A” zóna területén növényvédő szer légi kijuttatása tilos. A hidrogeológiai „B” zónára eső belterületi településrész csatornázatlan ingatlanjain a szikkasztást meg kell tiltani, a szennyvizeket zárt tárolókban kell gyűjteni. Szorgalmazni kell a csatornarendszer teljes kiépítését és valamennyi ingatlan rákötését. A „B” zónában található ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak ügyelniük kell, hogy a kútba káros, mérgező anyagok ne juthassanak. Új kút vagy fúrás telepítését csak kivételes estben lehet engedélyezni.


16

2016. július



A biztonságban tartáshoz szükséges tevékenységek • Az üzemelő vízbázis biztonságban tartásához szükséges a vízbázis dokumentáció szerinti észlelő kutak valamint a vízmű-kutak monitoring rendszerben való üzemeltetése, a mért adatok dokumentálása és értékelése. • Az észlelőrendszer elemeinek rögzítenie kell a vízszintek és a vízminőség időbeli változásait. A mérések metodikáját a biztonságba helyezési dokumentáció alapján kell meghatározni. • Az évenkénti mennyiségi- és minőségi mérések eredményeiről rövid értékelést kell készíteni, ennek birtokában a vízbázis állapotát ötévente újra kell értékelni.

6. Az érintett terület érzékenységi besorolása A környezetvédelmi és vízügyi miniszter „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletének melléklete alapján „a felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában foglalt szempontok szerint Kisbajcs besorolása: Település

Kisbajcs

Fokozottan érzékeny

Érzékeny

×

Kevésbé érzékeny

Kiemelten érzékeny f.a. terület

+

tervezési terület

Győr-Szőgye Vízbázis elhelyezkedése


17

forrás:VÍZIMOLNÁR Kft. 2002.

2016. július



A 219/2004 (VI.21.) Korm. r. 2. melléklet 1a országos érzékenységi térkép alapján: fokozottan érzékeny terület tervezési terület

2a érzékenységi térkép alapján: 1a vízbázisvédelmi védőterület tervezési terület

A vizsgált terület NATURA 2000 érintettsége Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006 (XII.8.) KvVM rendelet alapján nem érintett.


18

2016. július



7. A tervezett tevékenység környezetterhelése 7.1. A tevékenység volumene A bányavállalkozó a megkutatott terület teljes ásványvagyonát 5 év alatt tervezi kitermelni. Évente 500 000 m3 ásványi nyersanyag (homok és kavics) kitermelését tervezik. 7.2. A bányászati tevékenység időbeli kiterjedése A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően várhatóan 2016. IV. negyedévben tervezi megkezdeni. A bányászati tevékenység várható időtartama: 5 év. A bányát évente munkanapokon – napi 10 órában (7 – 17 óráig) nappali világosság mellett tervezik üzemeltetni. A bányászati tevékenység végzését hideg, vagy csapadékos időszak korlátozhatja. A bánya tervezett legnagyobb kapacitása üzemnaponként átlagosan ~2 000 m3 kavics és homok kitermelését és értékesítését jelenti. Telepítés: idő: ~1 hét 2016. év 10. hó Megvalósítás: A bányatelken a bánya működése, folyamatos tájrendezési idő: ~ 5 év 2016. 9. hó – 2021. 10. hó Felhagyás: bányabezárás, végleges tájrendezés idő: ~2 hónap 2021. 11-12. hó 7.3. A bányászati tevékenység térbeli kiterjedése A bányászati tevékenység - helyhez kötött tevékenység - csak ott végezhető, ahol az ásványi nyersanyag előfordul, és kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolták, hogy a lelőhely kitermelhető vagyonnal rendelkezik. Továbbá ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén, a bányatelken szabad. A tervezett bánya Győr-Moson-Sopron megyében, Kisbajcs község külterületén, a belterülettől K-DK-re 1,9 km-re, Kisbajcs – Szőgye településrésztől D-re 1,4 km-re helyezkedik el. A terület a 13101 jelű véneki bekötőútról a 0 km +2000 m szelvénynél D-re letérve földutakon keresztül közelíthető meg. A tervezett bányaterület földrajzilag a Kisalföld nagytáj (makrorégió), a Győri – medence középtáj (mezorégió) Szigetköz kistáján (mikrorégió) található. A tervezett bányaterület felszíne sík,110,0 m B.f. és 111,0 m B.f. szintek közötti.


19

2016. július



t tervezett bányaterület

A tervezett bányaterület térképe

forrás: Kappel G. et al. 2016.

Tervezett bányatelek

A tervezett bányaterület térképe


forrás: Kappel G. et al. 2016.

20

2016. július



A tervezett bányatelek adatai: Területe: Fedőlap: Alaplap: A határpillér szélessége: Határszög:

249 749 m2 (24,9749 ha) 111,0 m B.f. 98,0 m B.f. 5m 38°-3°= 35°

7.4. A bányászati tevékenység technológiája Telepítés A kitermelés megkezdése előtti munkálatok: - kitűzésre kerül a bányaüzem határvonalának sarokpontjai, - veszélyt jelző, idegeneknek belépést tiltó, szemét lerakását tiltó táblák elhelyezése a megközelítési útvonalakon. - mobil létesítmények helyszínre szállítása, elhelyezése. Megvalósítás A bányaművelési rendszer: felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység: letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Feltárás: Az 1,9 m átlagvastagságú fedő kőzete homlokrakodóval két lépcsőben takarítják le. Első lépcsőben a humuszos feltalajt távolítják el, majd utána a homokos, iszapos agyagos meddő kőzet következik. Humuszos feltalajt depóniába helyezik. A letakart meddőanyag a töltésanyagként elszállításra kerül. Kitermelés: Az átlagosan 10,5 m átlagvastagságú haszonanyag kitermelését vonóvedres kotrógépekkel tervezik. A partról történő víz alóli kotráskor a jövesztőgép a partvonallal párhuzamosan helyezkedik el – figyelemmel a talaj terhelésére és teherbíróképességére, valamint az omlás, a süllyedés, a megcsúszás és a billenés elkerülésére – a partéltől legalább 2 méterre mozog. A vonóveder egy hosszú gémszerkezetre szerelt kötélcsigán lóg, amit jövesztéskor a bányatóba bedobnak. A vonóveder a tó medrében visszahúzva húzás közben a tavat mélyítve nyesi le a kavicsot. A vonóvedret a gép kiemeli a vízből, és a part menti készlettérre üríti belőle a kavicsot. A kotrás a gép hatósugarában az alaplapi mélységig (a feküig) történik. Majd a gép átállása után kezdődik elölről a munkafolyamat. A partközeli készlettérről a haszonanyagot néhány napos szikkadás után homlokrakodó rakja fel teherautókra. Osztályozás: A kitermelt ásványi nyersanyagot nem osztályozzák.


21

2016. július



Felhagyás A terület újrahasznosítási célja horgásztó kialakítása. A tó (bányató) az ásványi nyersanyag kitermelése következtében jön létre. A tó vízfelülete ~21 ha nagyságú lesz, a leendő tó medrét 35°-os dőlésszögű (cca. ς = 1:1,5) rézsűk határolják, legnagyobb mélysége 12 m. A tájrendezési munkák ütemezése a műszaki üzemi tervben folyamatosan történik, tehát a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A rekultivációt követően a terület esztétikailag is rendezett képet fog mutatni, és megfelelően illeszkedik a környező tájba.

8. A tervezett tevékenység hatása a vizsgált vízbázisra 8.1. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában üzemelő munkagépeket dízelmotor hajtja, a várható éves üzemanyag fogyasztás: 2 db vonóvedres kotró 2 x 250 nap x 7 óra x 18 liter = 63 000 liter 1 db gumikerekes homlokrakodó: 1 x 250 nap x 8 óra x 18 liter = 36 000 liter Munkagépenként motorolaj cserét 500 üzemóránként, hidraulika olaj cserét 2000 üzemóránként, hajtómű, hidrodinamikus nyomatékváltó olajcserét 2000 üzemóránként szükséges elvégezni. A gépek szükséges karbantartása, javítása bányaüzemen kívüli gépjavító műhelyben történik, itt évente és gépenként 200 liter fáradt olaj keletkezésével, 2-3 db szűrő, és 0-1 db akkumulátor cserével lehet számolni.

8.2. Lehetséges havária hatása 8.2.1 Talajszennyezés lehetősége A munkagépek váratlan meghibásodása (havária) esetén közvetett módon üzemanyag, fáradt olaj szivároghat a talaj és a kőzettest felszínére. A szennyeződés talajba, földtani közegbe jutása a gravitáció által serkentett és az adszorpció által gátolt folyamat. A talajba bejutott szén hidrogén függőleges és vízszintes irányú szétterjedésre – az olajtest alakjára – jelentős hatással van az, hogy milyen gyors és milyen mennyiségű a szennyezőanyag utánpótlása. Rendszeres karbantartással ellenőrzéssel, a munkagépekből az olaj és gázolaj hosszú idejű, lassú kiszivárgása megelőzhető, kizárható. A haszonanyag – a homokos kavics (agyagos kavics, homok) – olajvisszatartó kapacitása: OKi = 0,024 m3/m3,


22

2016. július



Ezek alapján becsülni lehet a telítetlen zónában a kiömlés lehatolási mélységét: h = Vol / ( A x OK x η ) Ahol: h – lehatolási mélység [m], A – olajkiömlés felülete ([m2], OK – olajvisszatartó kapacitás [3 olaj / m3 földtani közeg] η – dinamikai viszkozitás (mPa.s), η gázolaj = 2,8 – 6,5 [mPa.s]. η kenőolaj = 20 – 30 [mPa.s] Példák: 100 liter gázolaj 1 [m2]-es felületen való gyors kiömlése esetén az olajtest lehatolási mélysége homokos kavicsban: hi = 0,1 / ( 1 x 0,024 x 2,8 ) = 1,49 m. 100 liter motor, hajtómű, vagy kenőolaj 1 m2-es felületen való gyors kiömlése esetén az olajtest lehatolási mélysége homokos kavicsban: hh = 0,1 / (1 x 0,024 x 20,0 ) = 0,21 m. A munkavédelmi és biztonsági szabályok betartatásával a váratlan üzemzavarok elkerülhetők, és egy tekintélyes mennyiségnek mondható 100 literes szénhidrogén kifolyás előfordulása gyakorlatilag kizárható. Ha a havária mégis bekövetkezne a kármentés azonnali megkezdésével (utánpótlódás megszüntetése, szennyezőanyag felitatása, talajcsere) a talajban az olajos szennyeződés legfeljebb 4-5 [m2] kiterjedésre és 1,5 [m] lehatolásra lokalizálható majd gyorsan felszámolható. Az ekkor keletkező szennyezett talajt (EWC kód: 17 05 03*) és a felitatott hulladékot (EWC kód: 13 02 05*, 15 02 02*) a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezések szerint kezelik. Kappel G. et al. 2016.

8.2.2 Vízszennyezés lehetősége A tevékenység végzése közben a munkagépek váratlan meghibásodása esetén közvetett módon üzemanyag, fáradt olaj szivároghat a talajból, a földből a talajvíz irányába. A vízszennyezés gyors talajcserével, vagy kármentő és felitató anyagok (homok, perlit) időben történő alkalmazásával teljes mértékben elkerülhető. Az üzemelő munkagépeknek a bányató parti sávjában is a parttól 2 m-nél messzebb és a vízszint felett legalább 0,5 m-re kell lenni. A bányaüzemben található zárt rendszerű mobil illemhely kommunális szennyvize szippantás után a Győri Pannon-Víz ZRt. szennyvíztelepre kerül, így a bányatavat és a felszín alatti vizeket ilyen jellegű szennyezés nem érheti. A kavicsbányatavak vízminőségi adottságait kezdetben alapvetően a felszínre kerülő


23

2016. július



talajvíz sajátságai határozzák meg. Be- és elfolyás hiányában a bányatavak vizének cserélődése igen lassú, csak a párolgási veszteséget kompenzálja bizonyos mértékig a talajvízből történő utánpótlódás. Így a tó tulajdonképpen egy zárt egységnek tekinthető, az egyszer a vizébe bekerülő szennyezőanyag igen sokáig (a lebomlásig) benne marad. A tó vízének és a környező talajvízkészletnek a szoros kapcsolata miatt a kavicsbányatavak vizébe kerülő szennyezőanyag elszennyezheti a talajvizet és fordítva, a talajvíz szennyezése megjelenhet a közeli kavicsbányató vizében is. Ezért a nitrát szennyezés megelőzése érdekében jogszabályi előírás alapján - a 27/2006 (II.7) Korm. rendelet 8. § (1) c ) pontja szerint tilos a bányató partvonalától 300 méterig hígtrágyatárolót létesíteni. Továbbá kerülni kell a szomszédos területek túlzott műtrágyázását. A későbbiekben az eutrofizáció során a lebomló szerves anyagok mineralizációja miatt a bányatóban az össz-sótartalom ugyan emelkedik, de ezzel az algásodás egyensúlyt tarthat. Élettani szempontból kedvezőtlen vízminőségi folyamatok csak az 1-2 hektárnál kisebb vízfelületű, sekély mélységű öblözetekben következhetnek be meleg nyarakon, vagy hosszú jeges időszakban. Ezek az előírások egyébként az ivóvízbázis védőterületén történő elhelyezkedés miatt már meglév ő kötelezettségek. Havária esetén szükséges intézkedések:  Olajfolyás esetén, ha közvetlenül a bányató partján következik be, az alábbi intézkedések szükségesek: 1. A munkagéppel – ha mozgásképes – a parttól távolabb kell vonulni és leállítani. 2. A kiömlött szennyeződésre (olaj, üzemanyag, stb.) nedvszívó anyagot (homokot, perlitet) kell szórni. 3. Meg kell akadályozni a szennyeződés bányatóba történő bejutását. Szükség esetén meddővel vagy kevésbé vízáteresztő anyaggal el kell rekeszteni a szennyezést. 4. A szennyezett nedvszívó anyagot műanyag zsákokba kell rakni. 5. Szükség esetén a felitatási eljárást meg kell ismételni. 6. A szennyezett talaj eltávolítása, majd a kitermelt talaj pótlása (nagyobb szennyeződés esetén) 7. . A gépről el kell távolítani a kifolyt olajat, üzemanyagot, javíttatásáról gondoskodni. 8. Az összegyűjtött szennyezett felitató anyagot, ill. a szennyezett talajt, kőzetet, olajos rongyot veszélyes hulladékként kell kezelni, átadásig veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kell zárt hordókban kell tárolni „Veszélyes hulladék” felirattal. 9. Ártalmatlanításra át kell adni egy hónapon belül veszélyes hulladék szállítására (kezelésére) engedéllyel rendelkező szervezetnek.


24

2016. július





A bányató felszínére jutó szennyeződés esetén (kotrógép, rakodógép beborul a tóba) 1. Haladéktalanul meg kell kezdeni a beborult munkagép kiemelését. 2. A víz felszínéről az olajat perlit vagy más felitató (adszorbens) anyag segítségével fel kell itatni. 3. Nagy mennyiség esetén a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása érdekében a szennyezést merülőfallal, vagy ún. hurkával körül kell venni. 4. Az adszorbció hatékonyságát lassú keveréssel kell növelni. 5. A víz felszínéről az olajjal telített adszorbenst kézi olajszedővel a csónakba helyezett műanyag hordókba kell rakni. 6. Az összegyűjtött szennyezett felitató anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni, átadásig veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kell tárolni „Veszélyes hulladék” felirattal. 7. Ártalmatlanításra át kell adni egy hónapon belül veszélyes hulladék szállítására (kezelésére) engedéllyel rendelkező szervezetnek.

A kőolajszármazékok terjedése a talajban egyrészt a talaj geológiai felépítésétől és tulajdonságaitól, másrészt a talajvízmozgástól, végül magától a szennyező anyag minőségétől, fajtájától és összetételétől függ. Az olajszármazékok tulajdonságainak ismeretében megállapíthatjuk, hogy a földtani közegbe kerülő olajszármazék a felső talajrétegben adszorbeálódik, ill. e talajréteg pórusaiban gyűlik össze. A csapadékvízben oldott fázisú olajszármazék a vízzel együtt mozog a földtani közegben. A kockázatos anyag talajba, földtani közegbe kerülése esetén a szennyező anyag a szikkasztási területre hulló csapadékkal a földtani közegben lefelé szivárog. A szivárgási idő alatt a vízben oldott szénhidrogén túlnyomórészt a felső talajrétegben adszorbeálódik és mineralizálódik. Ezt követően éri el a leszivárgó elemi vízrészecske a talajvizet, és azt követően a talajvízzel mozog. Tekintettel arra, hogy a haváriaesetben szennyeződött víz összes alifás szénhidrogén tartalma (TPH) a feltételezhető szennyezőanyag mennyiségek miatt minimális lehet, ezért nem okozhatja „a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről” szóló a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szennyezettségi határértékek meghaladását. A talajba és földtani közegbe bevezetett szénhidrogének mennyisége a terület nagyságát és a kutakhoz vezető elérési időt (cca. 30-40 év) figyelembe véve olyan minimális mennyiség, hogy a talajszemcsékhez való kötödés miatt valószínűleg soha nem éri el a vízbázist, ennek alapján tehát a terjedési területe alig haladja meg a kiömlési-szikkasztási területet. Az olajszármazék már a felszín alatt min. ∼ 2-3 m mélységben lévő talajvizet nagy valószínűséggel számottevő arányban nem érheti el. A talajba került kis koncentrációjú olajszármazék idővel az olajfaló baktériumok táplálékává válik. KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. Győr

25

2016. július



Hasonló a helyzet a bányatóba kerülő olajszármazékokkal is, azzal a különbséggel, hogy ott a szennyezés közvetlenül vízbe juthat. A kárenyhítés során a felúszó olajszármazékokat lefölözik, az időközben beoldódó rész elvileg a talajba, talajvízbe juthat. A talajvízzel történő transzport egy homok-homokos kavics közegen át hasonló eredményt ad, mint a talajra ömlő olaj esetén, azaz a talaj szűrőmezőként viselkedik és megköti az olajat – mint a lassúszűrő a víztisztítási gyakorlatban. Javítják továbbá a helyzetet az alábbi körülmények: 1. A Győr-Szőgye Vízbázis 19 db, 46-64 m közötti talpmélységű, partiszűrésű termelő kútból nyeri vizét, a 13-57 m közötti szakaszokon szűrőzött rétegekből. 2. A diagnosztikai fázis során 11 db figyelőkút létesült. 3. A vízföldtani értékelés pontosításához. további 19 db meglévő kút felülvizsgálatára és karbantartására került sor a védőterület kijelölést megalapozó programban.


26

2016. július



9. Környezetvédelmi megelőző intézkedések A bánya építési engedélyköteles kiszolgáló létesítményt nem igényel. A bányászati tevékenység tervezett létesítményei: 1db mobil melegedőkonténer 1db mobil illemhely Intézkedések - A szállítási útként használt földutakon sebességkorlátozás a közlekedés okozta porterhelés csökkentése céljából. - Száraz időszakban a belső szállítási utak locsolása - Felitató anyagot (homok) alkalmaznak havária esetén, ha a munkagépek meghibásodásakor üzemanyag, vagy fáradt olaj kerülne a talajra. A felitatott anyagot veszélyes hulladékként kezelik. - A természeti környezet végleges és időleges károsításának a minimumra csökkentése. - A lelőhely gazdaságos kitermelése oly mértékben, amennyire csak műszakilag és gazdaságilag lehetséges. - A bányatérségek hasznosításának optimalizálása a tájkialakítási és ökológiai szempontok figyelembevételével. - Minimális ásványvagyon-veszteséggel járó kitermelés. - A dolgozók oktatása havária események bekövetkeztekor teendő intézkedésekről. Hulladékkezelés A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított közszolgáltató (Pannon-Víz Zrt.) a legközelebbi szennyvíztelepen - Győr szennyvíztelep - kiürít. A dolgozók települési jellegű szilárd hulladéka erre a célra rendszeresített műanyag edényben kerül összegyűjtésre, amit szükség szerint (hetente) ártalmatlanításra elszállíttatnak majd a kommunális szolgáltatóval (a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel). Felitató anyagot (száraz homok, perlit) alkalmaznak havária esetén, ha a munkagépek meghibásodásakor üzemanyag, fáradt olaj kerülne a talaj vagy a földtani közeg felszínére. A felitatott anyagot veszélyes hulladékként szükséges kezelni, elkülönítve külön-külön zárt gyűjtőedényben a 225/2015. (VIII.7.) Korm. R. 3.§ szerint gyűjtik, és ha a gyűjtőedény megtelik, akkor haladéktalanul begyűjtési engedéllyel rendelkezővel elszállítatják. A veszélyes hulladékot a hulladékkezelő létesítménybe történő szállításáig a Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint kell dokumentálni. A hulladék nyilvántartást a 309/2014. (XII.11) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. Számos mérőhelyen, de több rendszerben történik a különböző környezeti elemek – köztük a felszíni és felszín alatti vizek – mennyiségi, minőségi mérése, a környezet állapotának nyomon követése. A tervezési terület közvetlen közelében is rendelkezésre állnak monitoring kutak, amelyeken folyamatos a vízminőség ellenőrzése.


27

2016. július



Az anyagnyerőhely és később újrahasznosítási célként a bányató horgásztóként üzemeltetése az adott helyen olyan kis beavatkozás, amelyhez az általános óvintézkedéseken túl szigorúbb feltételek előírása nem szükséges. Sem a felszíni, sem a felszín alatti víz szennyeződésével nem kell érdemben számolni. Havária esetén Az elszennyeződött talajt össze kell gyűjteni a felszínen, a beszivárgással szennyezett földtani közeget ki kell termelni. A felitatott szennyező anyagot, az összegyűjtött szennyezett talajt és az esetlegesen kitermelt szennyezett földtani közeget veszélyes hulladékként kell kezelni, ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges.

Havária esetén a bekövetkezett környezeti kárról haladéktalanul értesíteni kell az alábbi hivatalokat: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Telefon: +3696 524 000 Fax: +3696 524 024 E-mail cím: [email protected] Vezető: dr. Buday Zsolt Zöld-Pont Iroda Zöldszám: +36 80 401 111 Munkaidőn kívüli Ügyelet: +36 20 946 3772 Havária esetén, halasztást nem tűrő esetekben hívható. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím: 9021 Győr, Munkácsy M. u. 4. Telefon: +3696 529 530 Fax: +3696 315 557 E-mail cím: [email protected]

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Cím: 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Telefon: +3696 524 000 Fax: +3696 524 024 Igazgató: Németh József E-mail cím: [email protected] Munkaidőn kívüli Ügyelet: +36 30 959 4388 vagy +36 30 475 9249 Havária esetén, halasztást nem tűrő esetekben hívható.


28

2016. július



10. Irodalom Kappel G. et al. :Előzetes vizsgálati dokumentáció a Kisbajcs 0103/8-17, 0103/41-49 Hrsz. ingatlanokon tervezett kavics- és homokbányászati tevékenység végzéséhez, Csopak, 2016. Marosi et al. Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA, Budapest, 2010. VÍZIMOLNÁR Kft. Győr Szőgye üzemelő sérülékeny vízbázis, Budapest, 2002. www. Google Earth.com (letöltés 2016.07.22.)

11. Összefoglalás E vizsgálat célja a tervezett anyagnyerőhely üzemeltetése során a felszín alatti vizekben okozott károk becslése, minimalizálásának elősegítése. A tervezési terület hidrogeológiai adottságai szerint a felszín alatti vizek víztartó képződményeiben a felszíni víz akadály nélkül közlekedhet, nincs olyan jelentős vízzáró réteg, amely lokálisan, lencseszerűen tartaná meg a vizet más talajvíztestekkel való érintkezés és közlekedés kizárásával, amikor is a talajvíztestbe bejuttatott szennyeződés feldúsulhat. A szennyeződés terjedése a talajban egyrészt a talaj geológiai felépítésétől és tulajdonságaitól, másrészt magától a szennyező anyag minőségétől, fajtájától és összetételétől függ. A parti szűrésű vízbázis definíciója szerint a kutak beszivárgási útja az esetek több, mint 51 %-ában meder felől alakul ki, csak szélsőségesen nagy szárazság, kisvizes időszak, hőség miatti magasabb vízigény együttállása esetén fordulhat elő „szárazföld” felőli tartós talajvíz beszivárgás-beáramlás – ami nyilvánvalóan nem lehet 15-30 éves tartósságú, folyamatosan a háttér felőli irányú, ezért a szennyeződés bejutása a bányatóból csak elvi síkon feltételezhető. Ennél több nagyságrenddel nagyobb kockázatot jelent a Duna felőli közvetlen szennyezés (pl. hajózási haváriából, vagy szennyvízbevezetésből) – a dunai hajózást mégsem tiltja semmi. Kijelenthető, hogy az anyagnyerőhely létesítése a Győr-Szőgye vízbázis max. 35.000 m3/nap kitermelt hozamára arányai miatt, valamint térbeli elhatárolódása, távolsága miatt elhanyagolható hatást gyakorol. Megállapítható, hogy a tárgyi anyagnyerőhely művelése illetve az újrahasznosítási célként megvalósuló bányató horgásztóként üzemeltetésekor a felszíni és felszín alatti vizek sérülésének valószínűsége minimális, káros hatása nem valószínűsíthető. Az elvégzett vizsgálat alapján a környezeti és hidrológiai kockázat alacsony, az anyagnyerőhely engedélyezését javaslom! Győr, 2016. július 25. Dr. Kvasz Mihály

okl. építőmérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök SZKV/08-0434 VZ-T/08-0434


29

2016. július

Mellékletek

1. Szakértői jogosultság igazolása 2. ÉDTKTVF H-6584-5/2009. sz. Kisbajcs, „PANNON-VÍZ” ZRT. Győr-szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése” 3. Üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok helyszínrajza (ÉDUVÍZIG) 4. Általános vízbázis-védelmi tájékoztató (ÉDUVÍZIG)

1. Szakértői jogosultság igazolása

2. ÉDTKTVF H-6584-5/2009. sz. Kisbajcs, „PANNON-VÍZ” ZRT. Győr-szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: [email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám:

H-6584-5/2009

Hiv. szám:

Tárgy:

Előadó: Műszaki ea.:

Schuszter Győző Bartókné Hajnali Beáta

Melléklet:

Kisbajcs, „PANNON-VÍZ” ZRT. Győr-szőgyei vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése

Vizikönyvi szám: Kisbajcs-4.

HATÁROZAT

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a „PANNON-VÍZ” Víz-, Csatornamű és Fürdő ZRT. (9025 Győr, Országút út 4.) által – a 25.318-7/1997. számú határozattal módosított 7.411-3/1992. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetett Győr és térsége regionális vízellátó rendszer Győr-szőgyei vízbázisának hidrogeológiai védőterületét, védőidomát, e határozat rendelkező részének I., II., III. fejezetében meghatározott rendelkezésekre, jogokra és kötelezettségekre figyelemmel kijelöli. A vízügyi hatóság a „PANNON-VÍZ” ZRT.-t, mint a közcélú vízilétesítmény üzemeltetőjét kötelezi arra, hogy a kijelölt védőterületnek, védőidomnak a védelme érdekében a határozat III. fejezetében meghatározott és a jogszabály szerint egyébként szükséges feladatokat végezze el, illetve azok elvégeztetéséről gondoskodjon. I. 1. A kijelöléssel kapcsolatos rendelkezések A vízbázis és monitoring rendszer üzemeltetője: „PANNON-VÍZ” Víz-, Csatornamű és Fürdő ZRT. 9025 Győr, Országút út 4. Védendő vízmennyiség: 35 000 m3/nap Kitermelt víz típusa: partiszűrésű Termelő kutak száma: 19 db (15 db termelő, 4 db tartalék) Észlelő kutak: 15 db

2 Csőátmérő (mm)

Szűrőzés (m-m)

110,917

Talpmélység (m) 90,0

115/100

88-89

549662,14

110,941

62,0

115/100

60-61

268213,95

549664

110,911

38,0

115/100

36-37

268213,03

549665,74

110,871

25,0

115/100

23-24

268212,14

549667,57

110,849

10,0

115/100

8-9

266640,66

549809,12

110,597

29,8

125/113

27,2-27,7

266639,57

549809,46

110,644

25,5

125/113

24,4-24,9

266638,52

549809,81

110,711

9,1

125/113

7,5-8

266601,21

548637,3

111,354

37,9

125/113

24,9-35,4

266602,14

548636,62

111,357

21,4

125/113

19,4-19,9

266600

548637,88

111,363

9,58

125/113

8,08-8,58

267729,18

548742,18

111,240

10,1

140/127

8,5-9

267796,07

550847,43

110,881

10,06

125/113

9,06-9,56

266246,3

547775,02

112,453

37,8,0

125/113

36,3-36,8

266245,88

547776,08

112,516

10,0

125/113

9-9,5

OKK szám

Kút jele

Helye

EOV X

EOV Y

Z (mBf.)

K-26

2F/f-1

268215,76

549660,42

K-27

2F/f-2

268214,85

K-28

2F/f-3

K-29

2F/f-4

K-30

2F/f-5

K-20

3F-1

K-21

3F-2

K-22

3F-3

K-31

5/F-1

K-32

5/F-2

K-33

5/F-3

K-23

4 SZF

K-31

11 F

K199

1 SZF-1

K200

1 SZF-2

Kisbajcs 0123/4 hrsz. Kisbajcs 0123/4 hrsz. Kisbajcs 0123/4 hrsz. Kisbajcs 0123/4 hrsz. Kisbajcs 0123/4 hrsz. Kisbajcs 0105/2 hrsz. Kisbajcs 0105/2 hrsz. Kisbajcs 0105/2 hrsz. Kisbajcs 0118 hrsz. Kisbajcs 0118 hrsz. Kisbajcs 0118 hrsz. Kisbajcs 045/3 hrsz. Vének 039/2 hrsz. Győr 0610/1 hrsz. Győr 0610/1 hrsz.

2.

A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:

2.1. Belső védőövezet határai:

A vízmű kutak és környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy teljes mértékben megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőövezet a kutaknál biztosított. Érintett ingatlanok: Kisbajcs 077/5, Vének 032/2 és 039/2 hrsz.

2.2. Külső védőövezet határai:

3 A 180 napos elérési időhöz tartozó áramvonalak kijutnak a felszínig, ezért ezen védőövezet kijelölésre kerül. Érintett ingatlanok: Kisbajcs: 058, 073/5, 073/6, 073/7, 073/8, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 077/5, 078/2, 078/3, 074/4, 0123/4, 0123/6, 0123/21, 0123/22, 0123/33, 01213/24, 0124/2, 301, 302, 303, 304/1, 304/2, 304/3, 304/4, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 317, 318, 321, 324/1, 323/5, 325, 326, 327, 328, 329, 330, 331, 336/5, 336/6, 336/7, 336/8, 336/9, 336/10, 354/3, 354/4, 354/5, 354/6, 354/7, 355, 401, 401, 403, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 411, 410 hrsz. Vének: 05/1, 019, 029/1, 029/2, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/7, 029/8, 032/2, 032/6, 039/2, 039/3, 039/11 hrsz.

2.3. Hidrogeológiai „A” védőterület: A 5 éves elérési időhöz tartozó áramvonalak elérik a felszínt, a védőterületet ki kell jelölni. Érintett ingatlanok: Kisbajcs: 041, 042, 049/1, 055/1, 056/1, 056/2, 057, 058, 059, 060, 061, 066, 073/2, 073/3, 073/4, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 076, 077/6, 077/7, 077/8, 077/9, 077/10, 078/3, 078/4, 079/1, 079/2, 079/3, 093/3, 0123/8, 0123/9, 0123/10, 0123/11, 0123/12, 0123/13, 0123/14, 0123/15, 0123/17, 0123/18, 0123/19, 0123/20, 0126/1, 0127/2, 0142, 0144, 319, 320, 324/1, 332, 333, 334, 335, 336/1, 336/4, 337/1, 337/2, 338/2, 339/1, 339/2, 340/1, 340/2, 341/1, 341/2, 342/1342/2, 343/1, 343/2, 343/3, 343/4, 343/5, 343/6, 344/1, 344/2, 345/1, 345/1, 345/2, 346/1, 346/2, 347/1, 347/2, 348/1, 348/2, 349/1, 349/2, 350 hrsz. Vének: 05/1, 019, 025, 028, 029/9, 029/10, 029/11, 032/3, 032/4, 032/5, 035/1, 035/2, 035/3, 035/4, 035/5, 035/6, 035/7, 035/8, 035/9, 035/10, 035/11, 035/12, 035/13, 035/14, 035/15, 035/16, 035/17, 038, 039/4, 039/7, 039/8, 039/9, 039/11, 041, 042, 043/4, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 043/13, 044, 045/1, 046/5, 046/6, 046/7, 046/8, 046/9, 046/10, 046/11, 046/12, 046/13, 046/14, 046/15, 046/17, 046/18, 046/19, 046/20, 046/21 hrsz.

2.4. Hidrogeológiai „B” védőterület:

Az 50 éves elérési időhöz tartozó áramvonalak kijutnak a felszínig ezért a védő-területet ki kell jelölni..

Érintett ingatlanok: Győr: 0591/3, 0591/5, 0591/6, 0591/7, 0591/7, 0591/8, 0591/9, 0591/10, 0591/11, 0591/12, 0591/21, 0612/1, 0612/2, 0612/3, 0612/4, 0612/5, 0612/11, 0612/12, 0612/13, 0612/14, 0612/15, 0612/16, 0612/17, 0612/18, 0612/19, 0612/20, 0612/21, 0612/22, 0612/23, 0612/24, 0612/25, 0612/26, 0612/27, 0612/28, 0612/29, 0612/30, 0612/31, 0612/32, 0612/34, 0612/35, 0612/36, 0612/38, 0612/40, 0612/41, 0612/42, 0612/44, 0612/45, 0612/46, 0612/47, 0616/1, 0616/2, 0616/3, 0616/4, 0616/5, 0616/6, 0616/7, 0616/8, 0616/9, 0616/10, 0616/11, 0616/12, 0616/13, 0616/14, 0616/15, 0616/17, 0616/18, 0616/19, 0616/20, 0616/21, 0616/22, 0616/23, 0616/24, 0616/25, 0616/26, 0616/28, 0616/29, 0616/31, 0616/32, 0616/33, 0616/34, 0616/35, 0616/39, 0616/40, 0616/41, 0616/42, 0616/43, 0616/44, 0616/45, 0616/46, 0616/47, 0616/48, 0616/49, 0616/50 hrsz. Vének: 05/1, 013/1, 013/2, 017, 018/1, 018/2, 019, 020/5, 025, 039/12, 039/13, 039/14, 039/15, 039/16, 039/17, 039/18, 039/19, 039/20, 039/21, 039/22, 039/23, 039/24, 042, 043/1, 043/2, 043/3, 043/14, 043/15, 045/1, 046/1, 046/2, 046/3, 048, 049/2, 050/22, 050/23, 050/25, 050/26, 050/27, 050/28, 050/29, 050/31, 050/32, 050/33, 050/36, 050/37,

4 050/39, 053, 054/1, 054/2, 054/3, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 055, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 056/6, 056/7, 056/8, 060, 065 hrsz. Kisbajcs: 017/5, 017/6, 017/7, 027, 033/10, 033/11, 033/12, 033/13, 035/1, 035/2, 037/3, 037/4, 038/1, 038/2, 038/3, 039/2, 039/3, 039/4, 039/5, 039/6, 039/7, 039/8, 039/9, 040, 044, 045/2, 045/6, 045/7, 045/8, 045/9, 045/10, 045/11, 045/12, 045/13, 045/14, 045/15, 046/2, 046/3, 048, 049/1, 049/2, 050/2, 051/1, 051/2, 051/3, 051/4, 051/5, 051/6, 051/7, 051/8, 054, 056/3, 061, 062, 063, 067/1, 067/2, 067/3, 070, 071, 073/1, 079/4, 079/5, 079/6, 079/7, 079/8, 079/9, 082/1, 084, 085/ 086/1, 086/2, 087/2, 090, 093/1, 093/3, 093/4, 093/5, 093/6, 093/7, 093/8, 093/9, 093/10, 093/11, 093/12, 093/13, 093/14, 093/15, 093/16, 093/17, 093/18, 093/19, 0100/2, 0102, 0103/3, 0103/2, 0103/8, 0103/9, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 0103/14, 0103/15, 0103/16, 0103/17, 0103/18, 0103/19, 0103/20, 0103/21, 0103/22, 0103/23, 0103/24, 0103/25, 0103/26, 0103/27, 0103/28, 0103/29, 0103/30, 0103/31, 0103/32, 0103/33, 0103/34, 0103/35, 0103/36, 0103/37, 0103/38, 0103/39, 0103/40, 0103/41, 0103/42, 0103/43, 0103/44, 0103/45, 0103/46, 0103/47, 0103/48, 0103/49, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0106, 0108, 0110, 0111, 0113/3, 0113/4, 0113/5, 0115/2, 0115/3, 0115/5, 0115/6, 0115/7, 0115/8, 0115/9, 0115/10, 0115/11, 0116/1, 0116/2, 0116/3, 0118/1, 0118/2, 0119/2, 0120/1, 0120/3, 0120/4, 0120/5, 0120/6, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0121/2, 0126/2, 0127/1, 0131/1, 0131/2, 0131/3, 0131/4, 0131/5, 0131/6, 0131/7, 0131/8, 0131/9, 0131/10, 0131/11, 0131/12, 1/3, 1/4, 1/5, 2, 3, 4, 9/1, 9/2, 10/1, 10/3, 10/4, 10/5, 10/6, 12, 13, 14/1, 14/2, 15, 16/ 17/1, 17/2, 18, 19, 20, 21/ 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/ 27/1, 27/2, 28/1, 28/2, 29, 31, 32, 33/3, 33/4, 33/5, 33/6, 33/7, 33/8, 33/9, 33/10, 33/11, 33/12, 33/13, 33/14, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43/1, 43/2, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 51/3, 51/4, 51/5, 51/6, 52/1, 52/2, 52/3, 52/4, 52/5, 52/6, 52/7, 52/8, 52/9, 52/10, 57/3, 57/5, 57/6, 57/7, 57/8, 57/9, 57/10, 57/11, 57/12, 57/13, 57/14, 57/15, 57/16, 58, 59/3, 59/4, 59/6, 59/7, 59/8, 59/9, 60/2, 61, 62/1, 62/2, 63/1, 63/2, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70/1, 70/2, 71, 72, 73, 74, 75, 77/2, 78, 79, 81, 82, 83/1, 83/2, 84, 85, 86, 87/1, 87/2, 87/3, 88, 89, 90/1, 90/2, 91, 92/1, 92/2, 93, 94/1, 94/2, 95, 96, 99, 100/1, 100/2, 101, 102/1, 102/2, 103, 104/1, 104/2, 108, 109, 110, 111, 112/2, 112/3, 112/4, 113, 114, 115/1, 115/2, 116/2, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 126, 127, 128, 130, 131/1, 131/2, 131/3, 134, 135, 137, 138, 139, 140, 141/1, 141/2, 142, 144, 145/1, 145/2, 145/3, 147, 148, 150/4, 150/5, 151, 152/3, 152/4, 152/5, 153, 154/2, 154/3, 155/4, 155/5, 155/7, 156/1, 156/2, 156/3, 157/1, 157/2, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 165/1, 165/2, 166, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174/2, 174/3, 174/4, 174/5, 174/6, 174/8, 174/9, 174/10, 174/11, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 184/1, 184/2, 184/3, 185/2, 194, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207/1, 207/2, 207/3, 207/4, 207/5, 207/6, 207/7, 322, 352, 354/3, 354/4, 354/5, 354/6, 354/7, 355, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 411, 412, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507,508, 509, 510, 511, 512, 513, 514, 515, 516, 517, 518, 519, 520, 521, 522, 523/1, 523/2, 523/3, 523/4, 523/5, 523/6, 523/7, 523/8, 523/9, 523/10, 523/12, 523/13, 523/14, 523/15, 523/16, 523/17, 523/18, 523/19, 523/20, 523/21, 523/22, 523/23, 523/24, 523/25, 523/26, 523/27, 523/28, 523/29, 523/30, 523/31, 523/32, 523/33, 523/34, 523/35, 523/36, 523/37, 523/28, 523/39, 523/40, 523/41, 523/42, 523/43, 523/44, 523/45, 523/46, 523/47, 523/48, 523/49 hrsz. Nagybajcs: 03, 04/4, 04/6, 04/7, 04/8, 04/9, 04/10, 05, 06, 07/1, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/8, 07/9, 07/10, 07/12, 07/13, 07/14, 07/15, 07/16, 07/17, 011/1, 011/2, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 011/9, 011/10, 011/11, 011/12, 014, 018, 020/1, 020/2, 020/3, 020/4, 021/2, 021/3, 021/4, 021/5, 021/6, 021/7, 021/8, 021/9, 021/10, 021/11, 021/12, 021/13, 021/14, 021/15, 021/16, 021/17, 021/18, 021/19, 021/20, 026, 031, 032/1, 032/2, 032/3, 035, 036/1, 036/2, 036/3, 036/4, 036/5, 036/6, 048, 63, 85, 88, 89, 90, 91, 92, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 104, 106, 107, 108/1, 108/2, 109/1, 109/2, 109/3, 109/4, 110, 111, 112/1, 112/2, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122/1, 122/2, 315/1, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351/1, 351/4, 351/5, 351/9, 351/11, 354, 355, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 396, 397, 398/1, 398/2, 399, 401, 402/1, 402/2, 402/3, 406, 407, 408, 409, 411, 413, 414, 415, 416, 417, 418, 421, 422, 424, 425/1, 425/2, 427, 430, 431, 433, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 444, 445/1, 445/2, 448, 449, 450, 451,

5 452, 453, 454, 455, 456, 457, 458, 459, 461, 465, 466, 467/1, 467/2, 467/3, 467/4, 467/5, 467/6, 467/8, 467/9, 467/10, 467/11, 467/12, 467/13, 467/14, 467/15, 467/16, 467/17, 467/18, 467/19, 467/20, 467/21, 467/22, 467/23, 469, 475, 477, 485, 488, 491, 496, 497/5, 497/6, 498/1, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509, 512, 514, 519, 520, 521, 522, 523, 524, 525/1, 525/2, 526, 527, 528, 529, 530, 534, 536/1, 536/2, 537, 538, 540, 541, 542, 546/1, 546/2, 546/3, 548, 549, 550, 551, 552/1, 553, 554, 555, 556/2, 556/3, 556/4, 556/5, 557, 558, 560, 561/1, 564/1, 564/2, 565, 567, 568, 569/1, 569/2, 570, 571, 572, 573, 574, 575/1, 575/2, 576, 577, 578, 579, 580, 581, 582, 583, 584, 585, 586, 587, 588, 589, 590, 591, 592, 593, 594, 595, 596, 597, 598, 599, 600, 601, 602, 603, 604, 605, 606, 607, 608, 609, 610, 611, 612, 613, 614, 615, 616, 618, 619, 620, 621, 622, 623, 626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 634, 635, 636, 637, 638, 640, 641, 642, 643, 644, 645/1, 645/2, 646, 647, 648, 649, 650/1, 650/2, 651, 652, 653, 654, 655, 656, 657, 658, 659, 660, 661, 662, 663, 664, 665, 666, 667, 668, 669, 670, 671/1, 671/2, 672 hrsz. 3. A védőidom vertikális kiterjedése: A védőidom vertikális kiterjedése a pleisztocén korú homokos kavics, kavics Duna hordalékkal feltöltött süllyedékben a 115,0 mBf. és az 50 mBf. szintek között fekszik. II. A védőövezeteken és védőterületeken tiltott és korlátozott tevékenységek: A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés alatt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét valamint a kitermelési folyamatot nem veszélyezteti. Így a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII.18.) Korm. rendelet 13.§-ának előírásai szerint: 1.

Belső védőövezeten tiltott és korlátozott tevékenységek: -

-

-

-

2.

A védőövezeten csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe. Semmilyen ipari, mezőgazdasági, építési, közlekedési vagy a vízadó réteget érintő tevékenység nem folytatható, kivéve a vízbázis bővítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység. Tilos a műtrágya és szerves trágya használata, valamint bármiféle növényvédőszerrel történő kezelés.

Külső védőövezeten tiltott és korlátozott tevékenységek: -

-

-

A védőterületen olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, amelynek az üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, ill. a kitermelés előtt álló, vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a kitermelés folyamatot veszélyezteti- tilos Szükség szerint tereprendezést kell végezni, úgy hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezhessen. Az ártéri vízbázisok felépítményét úgy kell kialakítani, hogy a kutakba és egyéb létesítményekbe felszíni víz semmilyen körülmények között ne kerülhessen. A területet elöntő árvíz levonulása után gondoskodni kell a bomlékony és a korhadó, a felszín alatti víz szennyeződését előidéző anyagok eltávolításáról. Meglévő közutat és annak útárkát vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos. Az érintett útszakaszra „a megállni tilos” táblát kell helyezni.

6 -

-

2.1.

Tilos: -

2.2.

Növénytermesztési technológia csak az illetékes hatóságok olyan állásfoglalása alapján változtatható meg, amely szerint a megváltozott technológia nem lesz káros hatással a vízminőségre. Nagytestű állattartás tilos. Háziállatok tartása megengedett. Legeltetés 2 m-nél mélyebb talajvíz esetén megengedett. De az itatása és deleltetés a védőterületen nem végezhető.

Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása Lakóépület csatornázás nélkül Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Házi kertek, kertművelés Építési hulladék lerakása Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése Temető Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és – termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék ártalmatlanító,- lerakó, - üzemi gyűjtő Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása Egyéb ipari szennyvizek szikkasztása Salak, hamu lerakása Komposztáló telep Önellátást meghaladó állattartás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre Hígtrágya és trágyalé leürítése Szennyvízöntözés Tisztított szennyvízzel való öntözés Növényvédő szer kijuttatása légi úton Növényvédőszer tárolása és hulladék elhelyezése Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Haltenyésztés, haletetés Egyéb közforgalmi utak csapadékvíz árok rendszer nélkül Vasút létesítése Gépkocsi parkoló létesítése és üzemeltetése Gépkocsi mosó és só depónia létesítése és üzemeltetése Bányászat A fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység

Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakó- és irodaépületek csatornázással - Sátorozás, fürdés - Szennyvízcsatorna átvezetés - Sportpálya - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelhelyezéssel - Erdőtelepítés, művelés vegyszeres kezelés nélkül - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok rendszerrel - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok rendszerrel

7

2.3.

3.

Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Növénytermesztés - Legeltetés, házi állattartás - Szerves és műtrágyázás - Növényvédő szerek alkalmazása

„A” hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások: - Tilos olyan létesítményt elhelyezni, amelynek jelenléte, vagy üzeme a felszín alatti víz minőségét károsítja. Tilos olyan tevékenységet folytatni, aminek következtében csökken a víz természetes védettsége, olyan anyag jut a vízkészletbe, aminek bomlásterméke károsítja a vízkészletet. - Növénytermesztés akkor folytatható, ha hosszú időn keresztüli fenntartása nem károsítja a vízkészletet. - Önellátást meghaladó állattartás általában az „A” zónán kívül lehetséges, de a trágya kezelésénél kellő körültekintéssel kell eljárni. - A vizet károsító folyékony anyagok tárolása, vagy ilyen tárolók létesítése csak ellenőrizhető, vízzáró falú teknőben lévő tartályokban és működő felszín alatti figyelőrendszer megléte mellett lehetséges. A vízzáró falú teknőnek, vagy tartálynak meghibásodása esetén a teljes tárolt mennyiséget be kell tudnia fogadni. - A földtani és terepviszonyok miatt a kijelölt külső védőterülettel határos zónában bármilyen új tevékenység esetén meg kell vizsgálni, hogy az új tevékenységnek milyen hatása lehet a hidrogeológiai „A” védőidomra. 3.1.

Tilos: -

3.2.

Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó (nem veszélye hulladékok lerakása) Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítése, üzemeltetése Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre Szennyvízöntözés Növényvédőszer kijuttatása légi úton Növényvédőszer tárolása, és- hulladék elhelyezés Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Dögkutak létesítése és működtetése

Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: -

Lakóépületek csatornázás nélkül Temető Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása és termőföldön történő elhelyezése Egyéb út

8 3.3.

Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: -

4.

Üzemanyagtöltő állomás Bányászat

Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Építési hulladék lerakása Házikert, kiskertművelés Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel Salak, hamu lerakása Növénytermesztés Szerves- és műtrágyázás Tisztított szennyvízzel való öntözés Növényvédő szerek alkalmazása Haltenyésztés, haletetés Autópálya, autóút vízzáró burkolattal Vasút Gépkocsiparkoló Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia Fúrás, új kút létesítése A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység

„B” hidrogeológiai védőterületre vonatkozó korlátozások: 4.1. Tilos: 4.2.

Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően engedhető meg: -

4.3.

Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Veszélyes hulladék lerakó létesítése, üzemeltetése Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása Trágyalé és hígtrágya, leürítése

Települési folyékony- hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése Veszélyes hulladék ártalmatlanító Növényvédőszer tárolás és hulladék elhelyezés

Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: -

Lakótelep, új parcellázás, üdülőterület kialakítása Lakóépület csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetés nélkül Házi szennyvizek szikkasztása Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Házikert, kiskertművelés Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása Ásványolaj és –termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Üzemi ideiglenes veszélyes hulladék gyűjtő Élelmiszer ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Salak, hamu lerakása

9 -

Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Műtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre Szennyvízöntözés Növényvédő szerek alkalmazása Növényvédő szer kijuttatása légi úton Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Haltenyésztés, haletetés Üzemanyagtöltő állomás Bányászati tevékenység Fúrás, új kút létesítése A fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység III.

A vízbázis üzemeltetője köteles az alábbi előírásokat betartani: 1. A belső védőterületet úgy kell kialakítani, hogy annak felülete egyenletesen lejtsen határai felé. Tilos a füvesítés trágyázása, műtrágyázása és kezelése gyomírt szerekkel. A nem füvesíthető területeket időálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell borítani. A belső védőterületen csak a vízkivétel létesítményei és más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálja. 2. A 180 napos áramlási útvonalhoz tartozó védőterületén az un. Külső védőterületen, tereprendezést célszerű végezni, hogy ott ne keletkezzen pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból 3. A védőterületen áthaladó meglévő közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárokban összegyülekező vizet a külső védőterület határain kívülre kell vezetni. Az árkot és az átereszeket rendszeresen tisztítani kell a víz szabad áramlásának biztosítása érdekében. 4. A külső védőterületen áthalad (Kisbajcs-Vének közötti közút mellett) Vének község szennyvízét elvezető nyomás alatti csővezeték. A vezeték vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni kell. A külső védőterületen áthaladó nyomás alatti szennyvízvezeték szakaszt a biztonság érdekében javallott védőcsőbe helyezni és állandó gondos megfigyelés alatt tartani. 5. Az 5 éves áramlási úthoz tartozó védőterületen az un. „A” hidrogeológiai védőterületen áthalad (Kisbajcs- Vének közötti közút mellett) Vének község szennyvízét elvezető nyomás alatti csővezeték, melynek vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni kell. 6. Szőgye településen a szennyvízcsatornára csatlakozást teljessé kell tenni, házi szennyvizek szikkasztása tilos. 7. A nem vízzáró burkolattal ellátott létesített utakon meg kell tiltani az olyan járművek behajtását a hidrogeológiai védőterületre, amelyek folyékony, nem-lebomló károsító anyagot szállítanak. 8. Az 50 éves áramlási útvonalhoz tartozó védőterületen az un. „B” hidrogeológiai védőterületen Kisbajcs község keleti szélén lévő belvízcsatorna iszap és a Mosoni-Dunának a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz bevezetése alatt a meder iszap összes N és P tartalma, valamint TPH-GC értéke magas. Ezen szennyezések megszüntetéséről gondoskodni kell. 9. A védőterületen ellenőrzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni. 10. Legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is. 11. A védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. 12. A vízbázison mért vízminőségi, vízszint, víztermelési idősorok egy adatbázisban történő együttes gyűjtését, évenkénti áttekintését és háromévenkénti állapotértékelését elvégezni.

10 13. A vízbázis védelme érdekében a víztartó nyomásállapotát nyomon követni, és 10 évente a vízbázis védőterületét meghatározni, biztonságba helyezését felülvizsgálni. 14. A monitoring kutakban negyedéves gyakorisággal az alábbi komponenskörre kiterjedően vízminőség vizsgálatot kell végezni: vízszint, hőmérséklet, pH, fajl. vez. kép., ammónium, vas, mangán, nitrit, nitrát, KOIps, lúgosság, ÖK, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, klorid, karbonát, hidrogén-karbonát, szulfát. 15. Éves gyakorisággal az alábbi komponenskörre kiterjedően kell a vizsgálatokat elvégezni: foszfát, SZOE, réz, cink, arzén, higany, kadmium, króm, ólom, nikkel, arzén, PAH.. Fenolindex, aromás szénhidrogének vizsgálata, ha a fenti vizsgálatok során a megszokottól eltérő szín, szag észlelés történik. 16. Vízszintmérés: Folyamatos, DATAQUA műszerrel: 1 SZF-1, 1 SZF-2, 2F1, 2F2, 2F5 kutakban. Negyedévente, kézi: 4 SZF, 2F3, 2F4, 3F1, 3F2, 3F3, 5F1, 5F2, 11F kutakban. IV. E határozat 2019. június 30. napjáig hatályos, de az engedélyes kérelmére, illetőleg terhére a közcélú vízmű kapacitásának, kiépítettségének megfelelően vízgazdálkodási érdekből módosítható, illetve módosítandó és vissza is vonható. Ezen időpontig – továbbá a védendő víztermelést meghaladó esetben – a jelen határozat alapját képező védőidomot meghatározó dokumentáció megállapításait a rendelkezésre álló adatok alapján felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat eredményét az elsőfokú hatóságnak megküldve kezdeményezni kell jelen határozat felülvizsgálatát. V. A határozat I. fejezetében felsorolt ingatlanokon elrendelt – a kialakított védőidom kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokkal okozati összefüggésben felmerülő esetleges károk megtérítése az engedélyes /üzemeltető/ kötelezettsége; a kár meglétét és a védőidomra vonatkozó korlátozásokból eredő voltát az ingatlan tulajdonosának, használójának kell bizonyítania. A kártalanítás mértékéről megegyezés hiányában a bíróság határoz. VI. Az elsőfokú hatóság – a védőidomot kijelölő határozat nagyszámú ügyfelére tekintettel –megkeresi Kisbajcs, Vének, Nagybajcs, Községek Polgármesteri Hivatalát, és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát, mint az államigazgatás helyi szervét, hogy a védőidom és védőövezet által érintett ingatlanok tulajdonosaival a jelen határozatot a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 27. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 45. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a helyben szokásos módon – közszemlére tétel útján hirdesse ki. Felhívja továbbá a fentiekben hivatkozott polgármesteri hivatalokat, hogy a határozat 15 napi időtartamú közszemlére tételének megtörténtéről és az esetleges észrevételekről értesítse az elsőfokú hatóságot. A közszemlére tett határozatpéldányon mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni az Áe. 47. § (1) és (2) bekezdése alapján. VII. Jelen határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú hatóság megkeresi a Győri Körzeti Földhivatalt, hogy ezen határozat I. fejezetének 2.1. pontjában (Belső védőövezet) megjelölt ingatlanokra a II. fejezet 1. pontjában elrendelt, az I. fejezet 2.2. pontjában (Külső védőövezet) megjelölt ingatlanokra a II. fejezet 2., 2.1., 2.2., 2.3. pontjában elrendelt korlátozásokat az ingatlannyilvántartásba jegyezze be.

11 VIII. A határozat ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz címzett, de az elsőfokú vízügyi hatóságnál két példányban benyújtandó, egyik példányon 14.000 Ft (azaz Tizennégyezer forint) összegű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 14. § (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A törvény 25. § (3) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlanhasználat meghatározott körű korlátozását. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rend.) határozza meg. E rendelet megfogalmazásában védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A védőövezet a védőterület, védőidom részeit alkotó terület, idom, ahol a veszélyeztetés mértékétől függő korlátozások, tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Vhjr. 9. §-a alapján a vízügyi hatóság a védőidom, védőterület kijelöléséről, vízilétesítmény esetén a vízjogi létesítési, üzemelő vízhasználat esetén a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során határoz. Megfelelő védelem és biztonság nélkül gyakorolt vízhasználat esetében az engedélyes kérelmére vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás során kell határozni a védőidom, védőterület kijelöléséről. Ez utóbbi rendelkezésnek megfelelően a „PANNON-VÍZ” Víz-, Csatornamű és Fürdő ZRT. 2003. október 02-án kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogelődjéhez, mint elsőfokú vízügyi hatósághoz az általa – a 25.318-7/1997. számú határozattal módosított 7.411-3/1992. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetett Győr és térsége közcélú regionális vízellátó rendszer Győr-szőgyei vízbázisának védőterülete és hidrogeológiai védőidoma meghatározása iránt. Kérelméhez mellékelte az „Üzemelő sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése” című országos program keretében a Vízimolnár Mérnöki Tanácsadó Iroda által a Rend. alapján készített – a vízbázis védelmét megalapozó tervdokumentációt. Csatolta kérelméhez a közegészségügyi, a talajvédelmi és a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy a vízbázis monitoring rendszerét képező – az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatáság részére kiadott vízjogi létesítési engedélyek alapján megvalósított észlelő kutak – vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkeztek a hatóság felhívta a „PANNON-VÍZ” ZRT., hogy az észlelő kutakra, illetve monitoring rendszerre nyújtson be vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet. Az üzemeltető többszöri határidő módosítást követően az üzemeltetési engedély iránti

12 kérelmet az elsőfokú hatósághoz benyújtotta, a hatóság a monitoring rendszer üzemeltetésére a vízjogi üzemeltetési engedélyt H-3517-4/2008. számon megadta. A hatóság megkereste a hatáskörükben érintett szakhatóságokat, hogy a korábban az engedélyes részére kiadott szakhatósági állásfoglalásukat fenntartják-e. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a megkeresésre 17.2/3786-1/2009. számon úgy nyilatkozott, hogy a hatóság jogelődje által 2075-1/2003. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást – melyben a talajvédelmi hatóság a vízbázis védőidom tervdokumentáció szerinti kialakításához külön kikötések nélkül hozzájárult – változtatás nélkül fenntartja. Az ÁNTSZ Győri Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete az elsőfokú hatóság megkeresésére 20232/2009. számon úgy nyilatkozott, hogy a hatóság jogelődje által 4320-2/2003. számon kiadott közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását – melyben a tervdokumentáció alapján a védőidom, védőövezet, kijelöléséhez, a monitoring rendszer üzemeltetéséhez külön előírások nélkül hozzájárult – fenntartja. Az elsőfokú hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a vízminőség megóvás érdekében a védőterület-védőidom kialakítása, (azaz a kutak körül olyan felszíni és felszín alatti környezet kijelölése, mely biztosítja, hogy a térségben védeni kívánt vízkészletbe nem kerül le nem bomló károsítóanyag és amelyben a lebomló szennyezések lebomlása lezajlik), a korlátozások elrendelése szükséges. Az eljárás lefolytatására benyújtott tervdokumentáció alkalmas a hatósági döntés meghozatalára. A Rend. 3.§ (3) bekezdése szerint a belső védőövezet kialakítása minden esetben kötelező, a (4) bekezdése szerint a külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőterület „A” és „B” védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. A jelen eljárásban a belső és a külső védőövezetnek , a hidrogeológiai „A” és „B” védőterületeknek egyaránt van felszíni metszete, ezért kötelező belső-, külső védőövezetet, hidrogeológiai „A” és „B” védőterületet kijelölni. A vízbázis diagnosztikai vizsgálata során azonnali beavatkozást, kármentesítést igénylő szennyezést a vízbázis védőterületén nem tártak fel. A Rend. 11.§ (2) bekezdés d.) pontja szerint a belső védőövezet területén a vízilétesítményekkel azonos tulajdonjognak kell fennállnia. A becsatolt tulajdoni lap másolatokból megállapította a hatóság, hogy a vízbázis belső védőterülete a Kisbajcs 077/5, Vének 032/2 és 039/2 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokon helyezkedik el. A Kisbajcs 077/5 hrsz.-ú és a Vének 032/2 hrsz.-ú ingatlan az üzemeltető (engedélyes) tulajdonában, a Vének 039/2 hrsz.-ú ingatlan a Magyar Állam tulajdonában az üzemeltető (engedélyes) kezelésében van. Az elsőfokú hatóság a Rend. 3.§-ában foglaltaknak megfelelően a határozatban rögzítette a védőterületi határokat, a 10., 11., 13. §-a és 5. számú melléklete alapján meghatározta a tiltott, illetve korlátozott tevékenységeket, magatartásokat és a 17. § alapján meghatározta a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit. A Vgtv. 27. §-a szerint az e törvény 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületet a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlannyilvántartásba - külön törvény szerint - fel kell jegyezni. A jelen határozat VII. fejezetének rendelkezése a Vgtv. 27. §-án. a Rend. 18. §-ában foglaltakon alapul, amely az ingatlan-nyilvántartásba történő bevezetést csak a külső és belső védőterületekre vonatkozóan, míg a hidrogeológiai védőövezetnek, védőidomnak a vízikönyvi okirattári nyilvántartásba vételét és tartását írja elő. Az elsőfokú hatóság ezért a Rend. 18. §-a alapján a belső és külső védőterületre – a határozat 2.1 és 2.2. pontjában felsorolt ingatlanokra – vonatkozó használati korlátozásoknak az ingatlan

13 nyilvántartásba való bejegyzése céljából jelen határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a Győri Körzeti Földhivatalt. A hidrogeológiai „A” és „B” védőterületre vonatkozó jogokat, korlátozásokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vizikönyvi nyilvántartás tartalmazza. A korlátozással érintett ingatlanok jelenlegi nyilvántartott művelési ágának megfelelő minősítéséből (gyep, legelő, erdő, szántó) következő tevékenységek gyakorlását a védőidom kialakítása alapvetően nem befolyásolja; a határozat ugyanis elsősorban olyan tevékenységeket tilt, illetve köt feltételekhez, amelyek gyakorlásához külön hatósági engedély szükséges, így az ingatlanok tulajdonosai a tulajdonhoz fűződő jogaik (rendelkezési jog, birtoklás, használat, illetve a hasznok szedése) gyakorlásában alapvetően nem korlátozottak. Az elsőfokú vízügyi hatóság a kártalanításról a Rend. 15., 16. §-a, valamint a Vhjr. 9. § 5. bekezdése alapján a határozat V. fejezetében rendelkezett. A vízügyi hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyezésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése, illetve a Rend. 18. §-a alapján rendelkezett. A határozat VI. fejezetében az érintett polgármesteri hivatalok megkeresése, ill. a határozat hirdetménnyel történő közlése Vhjr. 27. § (4) bek.-ében foglaltakon alapul, mely nagyszámú ügyfél érintettsége esetén a közszemlére tétel útján való közlést lehetővé teszi. A fellebbezési jogot az Áe. 62. § (1) bekezdése biztosítja. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről ugyanezen jogszabály 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján tájékoztatta, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. címe 2./a./ pontja alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2009. június 23.

Dr.Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes

3. Üzemelő és távlati sérülékeny vízbázisok helyszínrajza (ÉDUVÍZIG)

Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő Üzemelő és Távlati sérülékeny vízbázisok Gyógyvizek és Ásványvizek Rajka-Dunakiliti Mosonmagyaróvár Feketeerdő

Dunakiliti Esztergom-K Pilismaróti- öblözet

Dunaremete-Lipót Máriakálnok-Kimle

Nagybajcs-Ny

Ácsi-öblözet, Lovadi rét

Győr-Révfalu Fertőrákos

Darnózseli

Nagybajcs-K

Sopronkőhida

Győr-Szőgye

KomáromKoppánymonostor

Dömös

EsztergomPrímás-sziget Táti sziget

Dunaalmás

Jánossomorja

Tardosbánya Vének

Tata

Kapuvár

Pilisszentlélek Nagycenk Sárisáp Nagylózs

Bajna

Sopronkövesd

Héreg Tarján

Röjtökmuzsaj

Tatabánya Gyirmót

Nyúl

Rábapatona Pusztacsalád Mérges Árpás-Kisbabót Rábapaty-CsöngeOsstfyasszonyfa

Malomsok-Árpás

Üzemelő vízbázis „B” védőterülete

Távlati vízbázis „B” védőterülete

Gyógyvíz

Ásványvíz

Készítette: Csapó Csaba ÉDUKÖVIZIG

2006.05.26.

4. Általános vízbázis-védelmi tájékoztató (ÉDUVÍZIG)

Általános vízbázis-védelmi tájékoztató Magyarország közüzemi vízellátásának több mint 90 %-át felszín alatti vízkészletek biztosítják. Ezek mintegy 2/3 része sérülékeny földtani közegben van, vagyis a felszínről származó szennyezőanyagok hosszabb-rövidebb idő alatt elérhetik a víztermelés helyét, s károsíthatják a vízkészletet. Ennek megelőzésére a vízügyi hatóság övezetes elrendezésű védőterületeket jelöl ki határozatilag mind az üzemelő, mind a távlati vízbázisok vonatkozásában. Az egyes övezetekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek a vízkivételi helytől kifelé távolodva egyre enyhülő jellegűek. E korlátozások figyelembevétele nagyon fontos a települések rendezési terveinek készítésekor. A védőterületek kijelölésének módját, valamint a védelmük érdekében szükséges területhasználati korlátozásokat a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szabályozza. A védőterületi határok számítása az úgynevezett „elérési idők” alapján történik, vagyis a tervezők a számítások során meghatározzák a felszínen azt a távolságot, ahonnan a vízrészecske adott idő alatt elér a konkrét vízkivételi helyhez. Ez a mértékadóul választott időtartam általában valamilyen fizikai, kémiai, biológiai folyamat időszükségletéhez igazodik (pl. baktériumok elpusztulásának vagy növényvédő szerek lebomlásának ideje). A jogszabály értelmében 20 napos, 6 hónapos, 5 éves és 50 éves elérési idejű védőterületet különböztetünk meg. Belső védőterületnek nevezzük a 20 napos „elérési idejű” felszíni területet, ahol csak a vízmű létesítményei lehetnek és csak ivóvíztermeléssel kapcsolatos tevékenységek folytathatók. A területet be kell keríteni, oda csak a kezelőszemélyzet léphet be. A vízmű tulajdonosának rendelkeznie kell a terület tulajdonjogával. Külső védőterület a belső védőterületet veszi körül és 6 hónapos elérési idő tartozik hozzá. A külső védőterületen szigorúan szabályozott az építés, közlekedés, földhasználat és minden olyan egyéb tevékenység, ami a talaj természetes védőképességét ronthatja (pl. bányászat). Hidrogeológiai védőterület a védelem további fokozata aminek „A”, „B” és „C” zónája lehet. Az „A” jelű az 5 éves a „B” jelű az 50 éves elérési időkhöz tartozik, míg a „C” jelű annak a teljes vízgyűjtő területnek a határát jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a vízkivételi helyhez. Tiltott tevékenységek az „A”; „B” és „C” zónákban : Hidrogeológiai „A” védőövezet - Új lakó és üdülőterület kialakítása - Hulladéklerakó létesítése - Szennyvíz szikkasztása - Mérgező és radioktív anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Hígtrágya kijuttatása termőföldre - Dögkutak létesítése

Hidrogeológiai „B” védőövezet - Mérgező és radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása. - Veszélyes hulladék lerakása - Ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé leürítése

50 éves elérési idejű védőterület 6 hónapos elérési idejű védőterület

20 napos elérési idejű védőterület

Hidrogeológiai „C” védőövezet A korlátozások nincsenek konkrétan jogszabályokban előírva, de meghatározásuk nem lehet szigorúbb, mint a „B” övezetnél előírtak. A „C” védőövezet kijelölése nem kötelező, szükségességét egyedileg kell meghatározni.

5 éves elérési idejű védőterület

A vízbázis-védelmi tevékenységek az alábbi szakaszokra bonthatók: 1. 2.

3. 4.

Előkészítés Diagnosztikai fázis • Légi fotó, geofizika • Figyelő kutak létesítése, mérése • Szennyező források feltárása • Vízminőség vizsgálatok • Hidrogeológiai modellezés, védőidom lehatárolások Hatósági határozat hozatal a védőidomok kijelölésével Biztonságban tartás

Vízbázis-védelem az ÉDUKÖVIZIG területén A 87 db üzemelő ivóvízbázisunkból 30 db működik sérülékeny földtani környezetben igazgatóságunk területén. Ezek több mint 80 %-ának diagnosztikai vizsgálata, védőidomainak kijelölése (123/1997 sz. Korm. rendelet szerint) megtörtént, ill. a fennmaradó 5 db vízbázis diagnosztikai beruházása folyamatban van vagy indul. Az alábbi táblázat az üzemelő sérülékeny vízbázisok főbb adatait szemlélteti a vízbázis-védelem jelenlegi állapotának megjelölésével. Sor

Megnevezés

sz.

Védendő Ellátott település vízterm.

szám

3

m /nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Koppánymonostor Móvár-Feketeerdő Sopronkövesd Győr-Révfalu Sárisáp Esztergom-Prímás Bajna Tardos Tarján Héreg Tata Dunakiliti Dömös Fertőrákos Jánossomorja Dunaalmás Kapuvár Röjtökmuzsaj Tatabánya XV/C Szőgye Sopronkőhida Nagylózs Pannonhalma-Nyúl Darnózseli Tát-üzemelő Pilisszentlélek Tatabánya XIV/A* Fertőszentmiklós Somfalvi-galéria Pázmándfalu Szany Összesen

lakos

Vízbázis

Üzemeltető

Vízbázis-védelmi

típusa

vízmű

állapot

P.szűrésű Rétegvíz Rétegvíz P.szűrésű Karszt P.szűrésű Karszt Karszt Karszt Karszt Karszt Rétegvíz P.szűrésű Karszt Rétegvíz Karszt Rétegvíz Rétegvíz Karszt P.szűrésű Rétegvíz Rétegvíz Rétegvíz Rétegvíz P.szűrésű Karszt Karszt Rétegvíz Talajvíz Rétegvíz Rétegvíz

Kom.-Ács Vmű AQUUA kft Soproni Vmű Rt. PANNONVÍZ Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. PANNONVÍZ Rt. DMRV Rt. Soproni Vmű Rt. PANNONVÍZ Rt. ÉDV Rt. PANNONVÍZ Rt. Soproni Vmű Rt. ÉDV Rt. PANNONVÍZ Rt. Soproni Vmű Rt. Soproni Vmű Rt. PANNONVÍZ Rt. SZIG-VÍZ kft. ÉDV Rt. ÉDV Rt. ÉDV Rt. Soproni Vmű Rt. Soproni Vmű Rt. PANNONVÍZ Rt. Soproni Vmű Rt.

Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Kijelölés alatt Folyamatban van indul indul indul indul

szám

12 000 10 000 200 35 000 2 500 12 000 730 350 400 600 3 000 4 000 1 000 5 000 1 000 700 5 000 300 55 000 35 000 7 300 200 4 000 4 500 2 000 200 55 000 10 000 1 200 2 000 600

2 4 1 11 2 7 2 1 1 2 1 3 2 5 1 3 6 1 31 20 1 1 6 10 6 1 31 3 3 6 3

26 662 36 609 600 172 728 3 500 40 000 2 744 1 600 1 006 4 371 3 600 3 513 3 000 61 000 5 811 5 000 15 365 500 168 000 158 532 58 924 1 000 12 000 13 192 19 073 1 000 168 000 6 316 58 894 4 860 1 800

215 780

146

891 200

15 db távlati vízbázis található igazgatóságunk működési területén, amelyek több mint a felén lezárult a diagnosztikai fázis ill. határozattal kijelöltek a védőidomok, míg a fennmaradó 6 db vízbázis biztonságba helyezési beruházása folyamatban van vagy indul. Az alábbi táblázat részletesen szemlélteti az elmondottakat

Sor sz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Megnevezés

Táti-szigetek Csönge-Ostffyasszonyfa Rajka-Dunakiliti Dunaremete-Lipót Esztergom K-Pilismarót Nagybajcs-K Nagybajcs-Ny Máriakálnok-Kimle Rábapatona Gyirmót Malomsok-Árpás Vének Ács-Lovadi rét Árpás-Kisbabót Mérges Összesen

Védendő Víztermelés m3/nap 10 000 45 000 60 000 40 000 10 000 25 000 40 000 40 000 7 000 9 000 32 000 30 000 40 000 31 000 23 000 442 000

Vízbázis típusa

Vízbázis-védelem Állapota

partiszűrésű parti+réteg partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű partiszűrésű

Határozattal kijelölt Határozattal kijelölt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Diagn. fázis lezárult, kijelölés alatt Folyamatban van Folyamatban van Indul Indul Indul Indul

Vízminőség A vízbázis védelem egyik fontos eleme a vízminőségek folyamatos vizsgálata, a változások nyomon követése. Az ÉDUKÖVIZIG működési területén alapvetően partiszűrésű, réteg- ill. karsztvizek adják az ivóvíz kivételek döntő többségét, alárendelt a talajvíz típusú vízkivétel. E vízbázis típusok az alábbi vízminőségekkel jellemezhetők: •

Partiszűrésű, rétegvizes vizkivételek a Kisalföld szinte egész területén előfordulnak (pl. Csorna, Kapuvár, Sopron, Győr, Dunakiliti térsége). Jellemzően a felső pannon és a negyedidőszaki üledékes összletek jó vízvezető képességű porózus tagjai tárolják e vizeket. A vizek alapvetően jó minőségűek, de tendencia a magas vas és mangán tartalom, ami réteg eredetre és reduktív környezetre utal. Minél közelebb helyezkedik el a felszínhez a vízadó réteg, annál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg felszíni szennyező anyag (ammónia, nitrát) a vízben (pl. Dömös térsége). Az EU vizsgálatok szerint a mikroszennyezők - toxikus fémek, illékony szénhidrogének, peszticidek – értéke alacsony, vagy nem mutatható ki, az ivóvízszabvány határértékeit nem haladják meg. A PAH-ok közül a naftalinok, és az olaj (TPH) koncentrációja határérték alatti.

•

Karsztvizes vízbázisok a Vértes és a Gerecse hegységekben fordulnak elő (pl. Tatabánya, Tarján, Héreg, Sárisáp térsége). Jellemzően a triász korú fődolomit és mészkő kőzetek tárolják a vizet. A karsztvizek nagyon jó minőségűek, kémiai összetételük jellegzetesen magnézium-kalcium hidrogénkarbonátos, alacsony szulfát, klorid tartalmú, nitrát, ammónium nem szennyezi. Vas és mangán tartalmuk változó, Sárisáp és Tarján térségében kifogásolható. Az EU vizsgálatok szerint a mikroszennyezők értéke alacsony, vagy nem mutatható ki, az ivóvízszabvány határértékeit nem haladják meg.

•

Talajvizes ivóvíz kivételek viszonylag kis számban fordulnak elő (pl. Sopron, Vitnyéd térsége). A felszínhez közeli negyedidőszaki képződményekből nyerik a vizet. Jellegükből adódóan az ilyen típusú vizekben gyakran jelennek meg felszíni szennyeződések és általában valamilyen vízkezelést kell alkalmazni a felhasználhatóság érdekében.

Vízbázisok biztonságban tartása A vízbázisok hatósági határozattal kijelölt védőidomainak kijelölése után az alábbi tevékenységeket végzi igazgatóságunk a biztonságban tartás érdekében: •

A vízbázis dokumentációk szerinti figyelő ill szennyezőforrás-figyelő kutakat valamint a vízműkutakat monitoring rendszerben üzemeltetjük, és a mért adatok dokumentáljuk, értékeljük.

•

Az észlelőrendszerrel rögzítjük a vízszintek és a vízminőség időbeli változásait.

•

A mennyiségi- és minőségi mérések eredményeiről, valamint a szennyezőforrásokról évenként rövid értékelést készítünk és ennek birtokában a vízbázis állapotát ötévente újra értékeljük.

•

PR tevékenységként elkészítettük 23 db vízbázisunk egyenként 4 oldalas ismertető anyagát, amit az érintett önkormányzatok, tulajdonosok körében osztunk szét.

Győr, 2007-10-01

9023 Győr, Richter János u. 11. Tel: Fax: Kisbajcs

Recommend Documents