Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Gyermekotthon és Diákotthon Óvodai Programja 2013
Készítette: Nagyné Kránitz Afrodité Elfogadta: Az intézmény nevelőtestülete
Jóváhagyta:
Malomvári Klára igazgatónő
1
Érvényes: 2013.04.01.-jétől visszavonásig
Az iskola hivatalos neve: Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon
OM azonosítója: 038498
Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Alapdokumentum nyilvántartási száma: K11897
Iskolánk földrajzi működési területe: Velence
Az iskola beiskolázási körzete: Fejér megye Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú városokkal együtt.
Az iskola pontos címe: 2481 Velence, Bárczi G. u. 4-6.
2
Tartalom 1.
KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................................................... 10
2.
PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPELVEI .......................................................................................... 11 ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS.................................................................................................................................................. 11
3.
GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉSÜNK RENDSZERE .............................................................. 11 GYERMEKKÉP ......................................................................................................................................................... 12 ÓVODAKÉP.............................................................................................................................................................. 12 ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ......................................................................................................................................... 13 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ............................................................................................................................ 13
4.
1.AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .................. 14 A) AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ........................................................................................................................... 14 B) A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS .................................................................................................... 14 C) A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE ............................................................................................................... 15 TESTI, LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE ...................................................................................................................... 15 D) A BÁNTALMAZÁS , ERŐSZAK MEGELŐZÉSE ......................................................................................................... 16 E) A BALESET- MEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS .............................................................................................. 17 F) A SZEMÉLYI HIGIÉNÉ ........................................................................................................................................... 17
5.
2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS .......................................................... 18 AZ ÉRZELMI BIZTONSÁGOT NYÚJTÓ SZERETETTELJES, CSALÁDIAS LÉGKÖR MEGTEREMTÉSE A BEFOGADÁSTÓL AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉIG ............................................................................................................................................... 19 A GYERMEK-GYERMEK ÉS A FELNŐTT-GYERMEK POZITÍV ÉRZELMI TÖLTÉSŰ KAPCSOLATÁNAK KIALAKÍTÁSA, AZ ÉRZELMEKRE ÉPÜLŐ KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS MEGTARTÓ KÉPESSÉGEK FORMÁLÁSA, ERŐSÍTÉSE. ......................... 19 A FELNŐTT- GYERMEK KAPCSOLAT A 7 SZOKÁS PROGRAM ALAPJÁN ...................................................................... 20 A BENNEM REJLŐ VEZETŐ PROGRAM ....................................................................................................................... 20 TOVÁBBI ALKALMAZOTT ELVEINK A KÖVETKEZŐK: ............................................................................................... 22 AZ ERKÖLCSI- SZOCIÁLIS- KÖZÖSSÉGI ÉRZELMEK ALAKÍTÁSA ................................................................................ 23
6.
3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ................... 24
7.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGKERETE ......................................................................................... 25 1. NÉPHAGYOMÁNY ÁPOLÁS, NÉPSZOKÁSOK .......................................................................................................... 26 2. AZ ÓVODÁNKBAN MEGTARTOTT JELES NAPOK .................................................................................................... 26
8.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ......................................................................................... 27 1. JÁTÉK .................................................................................................................................................................. 27 2.VERSELÉS, MESÉLÉS ............................................................................................................................................ 31 3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ...................................................................................................... 34 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ....................................................................................................... 37 5. MOZGÁS .............................................................................................................................................................. 40 6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ........................................................................................................ 42 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .................................................................................................................... 45 8.A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ............................................................................................... 47 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................................................... 50 2. TÁRGYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................................... 50 3. SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK ............................................................................................................................... 51 NAPIREND ............................................................................................................................................................... 52 JAVASOLT NAPIREND, MELYET A CSOPORT FELTÉTELEIHEZ IGAZÍTVA A CSOPORTNAPLÓBAN RÖGZÍTENEK ............ 52 HETIREND ............................................................................................................................................................... 53 4.AZ ÓVODAI ÉLET TERVEZÉSE ............................................................................................................................... 54
9.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ....................................................................................................................... 55 1.AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD ...................................................................................................................................... 55 2.AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI ......................................................................................................................... 55
3
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEK:.................................................................................................. 57 FELADATAINK A TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSE SORÁN: ............................................................................... 58 10.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK........................................................................................................................ 60
FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................................................... 61 ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ..................................................................................... 62 11.
PREAMBULUM.............................................................................................................................................. 63
12.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ..................................................................... 65
13.
AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA ............................................................................................... 67
13.1.
HELYZETKÉP ............................................................................................................................................ 67
14.
AZ INTÉZMÉNY TANULÓNÉPESSÉGE................................................................................................... 68
15.
TÁRGYI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 68
16.
KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................................................... 69
17.
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 70
18. ISKOLÁNK ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, A GYÓGYPEDAGÓGAI NEVELÉS-OKTATÁS, FEJLESZTÉS CÉLJA, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ........................................................................................... 70 18.1. ALAPELVEK .............................................................................................................................................. 70 18.2. ÉRTÉKEK .................................................................................................................................................. 71 18.3. CÉLOK ...................................................................................................................................................... 73 18.3.1. Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten ............................................. 73 18.4. FELADATAINK .......................................................................................................................................... 76 18.4.1. Nemzeti azonosságtudat, állampolgárságra, demokráciára nevelés .............................................. 76 18.4.2. A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................................................... 76 18.4.3. Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................................... 77 18.4.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................... 77 18.4.5. Családi életre nevelés ..................................................................................................................... 77 18.4.6. Pályaorientáció .............................................................................................................................. 77 18.4.7. Gazdasági és pénzügyi nevelés ....................................................................................................... 78 18.4.8. A tanulás tanítása ........................................................................................................................... 78 18.4.9. Felelõsségvállalás másokért, önkéntesség ...................................................................................... 78 18.4.10. Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................ 78 19.
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE ............................................. 79
20. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................................ 79 20.1. ELŐKÉSZÍTŐ ÉS KISISKOLÁSKOR ............................................................................................................... 80 20.2. SERDÜLŐKOR............................................................................................................................................ 81 20.3. MUNKÁRA NEVELÉS ................................................................................................................................. 82 20.4. A KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS ................................................................................................................... 83 20.4.1. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek:..................................................................................... 83 20.4.2. A serdülőkori tevékenységek: ......................................................................................................... 84 21. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL, EGÉSZSÉG-, ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS ELVEK, FELADATOK ........................................................................................................................................... 84 21.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZINTEREI ............................................................................................................. 85 21.2. TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................................................... 86 21.2.1. Kisiskolások tevékenységei ............................................................................................................. 86 21.2.2. Serdülők tevékenységei ................................................................................................................... 86 21.3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ........................................................................................................................... 87 21.3.1. Feladataink: ................................................................................................................................... 87 21.3.2. Színterei: ......................................................................................................................................... 87 21.3.3. Módszerei: ...................................................................................................................................... 88 22. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................... 88 22.1.
A PEDAGÓGUSOK LEGFONTOSABB HELYI FELADATAI ............................................................................... 88
4
22.2.
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA .................................................................................................. 90
23. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE........................................................................................................................ 91 23.1. FELADATOK: ............................................................................................................................................. 91 23.2. CÉL: .......................................................................................................................................................... 92 23.3. GONDOLKODÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE .............................................................................................. 93 23.3.1. Fejlesztési feladatok: ...................................................................................................................... 93 23.4. A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE..................................................................................................... 94 23.4.1. Cél: ................................................................................................................................................. 94 23.4.2. Feladatok: ...................................................................................................................................... 94 23.5. TÉR- ÉS IDŐBELI TÁJÉKOZÓDÁSI KÉPESSÉG ALAKÍTÁSA ............................................................................ 94 23.5.1. Cél: ................................................................................................................................................. 94 23.5.2. Feladatok: ...................................................................................................................................... 94 23.6. KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ........................................................................................... 94 23.6.1. Cél: ................................................................................................................................................. 94 23.6.2. Feladatok: ...................................................................................................................................... 95 23.7. SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ....................................................................................................... 95 23.7.1. Cél: ................................................................................................................................................. 95 23.7.2. A fejlesztési terület feladatai: ......................................................................................................... 95 24.
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 96
25.
FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ PROGRAMOK ...................................................................................... 97
26. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .............................................................................................................................. 98 DIÁKÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG (KÖLYÖKSZIGET) ................................................................................. 98 26.1. CÉLJA: ...................................................................................................................................................... 98 26.2. FELÉPÍTÉSE: .............................................................................................................................................. 98 27.
KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............. 99
27.1. 27.2. 27.3.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL .............................................................................................................. 99 EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANULÓKKAL ......................................................................................................... 100 INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATAI ............................................................................................................... 100
28. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI .............................................................................................................................................. 100 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ...................................................................................................................... 100 VIZSGAFORMÁK: ................................................................................................................................................... 101 29.
A SZAKMAI KÉPZÉSBE KERÜLÉS FELTÉTELEI .............................................................................. 103
30.
FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .................................................................................... 103
31. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..................................................................................................................................................... 103 31.1. 31.2. 32.
ISKOLÁNKBAN AZ ELSŐSEGÉLY – NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSÁNAK CÉLJA:................. 104 FELADAT: ............................................................................................................................................... 104
A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ......... 104
32.1. TANÓRAI TEVÉKENYSÉGEK..................................................................................................................... 104 32.1.1. Fejlesztő tevékenységek: ............................................................................................................... 104 32.2. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK........................................................................................................ 108 32.2.1. Délutáni tanulási tevékenység: ..................................................................................................... 108 32.2.2. Egyéni foglalkozások: ................................................................................................................... 108 32.2.3. Szabadidős tevékenységek ............................................................................................................ 108 33.
HELYI TANTERV ........................................................................................................................................ 110 Tanulásban akadályozott ................................................................................................................................. 110 Értelmileg akadályozott ................................................................................................................................... 110
5
34. KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE ÓRASZÁMA............................................................................................................................ 111 HELYI TANTERV AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA: ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, 1–8. ÉVFOLYAM ................................................................................................. 111 34.2. HELYI TANTERV A KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA: ALAPFOKÚ NEVELÉSOKTATÁS SZAKASZA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, 1–8. ÉVFOLYAM ................................................................................. 115 34.1.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK (TANTÁRGYAK) STRUKTÚRÁJA ÉS ÓRASZÁMOK .............................. 115 AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK KERETTANTERVE ....................................................... 116 34.4. SPECIÁLIS SZAKISKOLAI ÓRATERV OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS (1+2 ÉVES) OKTATÁSÁHOZ ........ 117 34.3.
34.4.1. Kerti munkás................................................................................................................................. 119 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül .............................................................................................................................................................. 119 34.4.2. Sütőipari és gyorspékségi munkás ................................................................................................ 120 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül .............................................................................................................................................................. 120 34.4.3. Textiltermék-összeállító ................................................................................................................ 121 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül .............................................................................................................................................................. 121 34.5. SPECIÁLIS SZAKISKOLAI ÓRATERV OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS (1+4 ÉVES) OKTATÁSÁHOZ ........ 122 34.5.1. Festő, mázoló, tapétázó ................................................................................................................ 124 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül 124 34.5.2. Tisztítás-technológiai szakmunkás ............................................................................................... 125 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül 125 35. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE............................................................................................... 126 36. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................................................................................................................................................... 126 A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT/ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ALAPFOKÚ NEVELÉSE, OKTATÁSA ... 126 36.1. KULCSKOMPETENCIÁK ........................................................................................................................... 126 36.1.1. Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................................................ 127 36.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció ........................................................................................................ 127 36.1.3. Matematikai kompetencia ............................................................................................................. 127 36.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia .......................................................................... 127 36.1.5. Digitális kompetencia ................................................................................................................... 127 36.1.6. Szociális és állampolgári kompetencia ......................................................................................... 128 36.1.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia..................................................................... 128 36.1.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .................................................................... 128 36.1.9. Hatékony önálló tanulás ............................................................................................................... 128 36.2. AZ ISKOLAI FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZAI ................................................................................... 128 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS .................................................................................................................... 128 MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ..................................................................................................................................... 128 36.2.1. A kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton ............................................................ 129 36.2.2. A kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton ............................................................ 129 36.3. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT/ KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA............................................................................................................................................................. 130 36.3.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai .................................................................................... 130 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ............................................................................................................................. 130 36.3.2. Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének, oktatásának feladata ........................................................................................................................................ 131 37.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS ............................................................................... 131
38.
A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............. 132
38.1. 38.2. 38.3.
FELADATOK: ........................................................................................................................................... 132 MEGVALÓSULÁS FORMÁI: ...................................................................................................................... 132 SZERVEZETEKKEL VALÓ GYERMEKVÉDELMI KAPCSOLATAINK ............................................................... 133
6
39. A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI.......................................................................................................................................... 133 40.
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................................... 134
40.1. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................................ 134 40.2. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE .................................................. 135 Ellenőrzési rendszerünk ................................................................................................................................. 135 40.3. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT/ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ......................... 136 41. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK. ........................... 139 41.1. MAGATARTÁS......................................................................................................................................... 140 41.2. SZORGALOM ........................................................................................................................................... 141 41.3. ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT/KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÉRTÉKELÉSE........... 143 41.4. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................ 144 41.4.1. Edzettség mérése .......................................................................................................................... 144 41.4.2. Cél ................................................................................................................................................ 144 41.4.3. A tanítók és testnevelők feladata .................................................................................................. 146 41.4.4. Az adatok nyilvántartása .............................................................................................................. 147 42. OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBÁS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .............................................. 147 43.
SZAKISKOLAI SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................... 148
43.1. ALAPELVEK: ........................................................................................................................................... 148 43.2. CÉLOK ÉS FELADATOK ............................................................................................................................ 149 43.3. SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK .............................................................................................................. 151 43.3.1. A szakmai képzés során követendő gyógypedagógiai alapelvek ................................................... 151 43.4. A SZAKMAI ELMÉLET, ILLETVE A GYAKORLATOT OKTATÓK IRÁNTI ELVÁRÁSOK: .................................. 152 43.5. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................................................................ 152 43.6. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE ........................................................................................ 153
7
Jogszabályi háttér
363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosításáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.)
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról, az információs szabadságról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról, és módosítása 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 95 §-a (1)j – (Óvodai integrációs program, IPR) A nemzeti, etnikai kisebbség irányelve 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről
A pedagógiai programunk jelenlegi módosítását a 363/2012. (XII.17.) Kormány Rendelet indokolja.
8
Önmeghatározás Intézményünk 1950. október 17-én alakult, 1966 óta működik óvoda is az intézményben. Jelenlegi helyén l977. szeptember 7-ke óta működik. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk "bemenet-szabályozott", a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott többcélú Intézmény. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) tanulókat nevelünk. Gyógypedagógiai munkánkat elsődlegesen a sajátos nevelési igényű tanulók óvodai Irányelve határozza meg. Óvodánk céljáról, a közoktatásban elfoglalt szerepéről, feladatáról tájékoztatást adunk a szülőknek. Olyan óvodai légkört teremtünk, amelyben a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösséget, a másságot is elfogadva. Óvodai neveléssel és 8 évfolyamos általános iskolai, valamint speciális szakiskolai képzéssel látjuk el a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését. Az intézmény értékét biztosítja földrajzi fekvése, természeti, történelmi kulturális adottságai és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom. Így a nevelés és oktatás folyamatában kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. A földrajzi környezet növeli a gyermekotthoni cserekapcsolatok lebonyolítását. Egész évben (iskolai szünetek kivételével) gondoskodunk a gyermekek napi foglalkoztatásáról, ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról.
9
1.
Küldetésnyilatkozat
Intézményünk Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon.
Fejér megye területéről látja el azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak, gyermekeknek (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) gyermekeknek az oktatását és nevelését, akiknek ellátása saját lakóhelyükön nem megoldott. Megyénkben egyedülálló módon az óvodás kortól a felnőtté válásig gondoskodunk növendékeinkről, közöttük állami gondoskodásban élő gyermekekről.
Azért vagyunk, hogy gyermekeinknek otthont és családot pótoljunk, őket gondozásban, gondoskodásban részesítsük. Enyhítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult családokban élő gyermekek nehézségeit, javítsuk esélyegyenlőségeiket.
Munkánk célja,hogy növendékeinket felkészítsük az önálló életvitelre. A személyiség harmonikus fejlesztésével, a szükséges kultúrtechnikák elsajátításával, szakképzéssel segítjük elő, hogy teljes értékű felnőttként integrálódhassanak a társadalomba. Tanulóinknál a szociális és kommunikációs készségek és képességek fejlesztését középpontban tartjuk, ezért a tanulók számára a mindennapi élethelyzetekben is alkalmazható ismereteket preferálunk. Igyekszünk az adaptív viselkedést segítő készségek fejlődését biztosítani. Nevelő munkánk során figyelembe vesszük gyermekeink képességeinek, készségeinek illetve szocializációjának szórtságát, ezért egyéni fejlesztési tervekkel valósítjuk meg a differenciált képességfejlesztést. Habilitációs és rehabilitációs munkánk során különös gondot fordítunk a mindenkori mozgás- és beszédfejlesztésre, így alapozva meg az iskolai követelmények sikeres teljesítését. Gyermekeink sérült személyiségéhez nemcsak türelemmel és megértéssel, hanem megfelelő szakértelemmel fordulunk. Biztosítjuk a távolabb lakók számára a kollégiumi, az állami gondoskodásban élők számára gyermekotthoni ellátást.
10
Arra törekszünk, hogy tőlünk kikerülő gyermekek harmonikus személyiséggé fejlődjenek, reális önértékeléssel, jövőképpel feltérképezve, használható szakmai tudás birtokában kezdjék el felnőtt életüket. Munkájukban, életvitelükben legyenek önállóak, megbízhatóak és kitartóak.
Az intézmény dolgozói szakmai, emberi elkötelezettségükkel, közös értékek kialakításával biztosítják, hogy gyermekeink megkapják a szükséges törődést, szeretetet. Munkatársaink figyelemmel, megértéssel, türelemmel, emberi tartással mintát adnak neveltjeinknek. Színes, speciális és korszerű módszereket alkalmazunk. Biztosítjuk a gyakorlás és versenyzés lehetőségét. A jó beilleszkedés érdekében törekszünk arra, hogy intézményünk nyitott legyen a külvilág felé. A sokféle feladat ellátását sokoldalúan képzett, kompetens munkatársak látják el. Folyamatosan részt veszünk szakmai továbbképzéseken, tapasztalatcseréken. Meggyőződéssel állítjuk, hogy munkatársaink elhivatottsággal dolgoznak. Kiépítettük a Comenius I. minőségfejlesztési modellt, melynek fenntartása biztosítja, hogy partnereink véleményére építve a felmerülő problémákat rövid időn belül orvosoljuk. Kihasználunk minden olyan pályázati lehetőséget, amellyel gyermekein életét tartalmasabbá, jobbá tehetjük.
2. -
-
Pedagógiai programunk alapelvei
A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítése, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Minden gyerek más, minden gyermek jó valamiben, a maga tudása, képességei szerint kell tevékenykedtetni. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai, gyógypedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Értékközvetítés -
Szeretet, elfogadás, tisztelet, segítőkészség Bizalom Művészeti értékek Egészséges életmód Anyanyelvi és viselkedéskultúra Hagyományok Környezetünk épített és természeti értékei Településünk kulturális értékei
3.
Gyermekkép, óvodakép, nevelésünk rendszere 11
Gyermekkép -
-
-
-
A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Minden gyermek életkoronként és egyénenként változó, testi és lelki szükségleteinek és a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Minden gyermeknek joga van – az eltérő szociális környezettől függetlenül – a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességeinek fejlesztésére. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt és kiegyensúlyozott lesz. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.
Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Feladatunk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a esélyegyenlőség megteremtése, társadalmi integráció csökkentése. - Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, az iskolába lépésig. Az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciók teljesítése közben a gyermekben megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés a gyógypedagógiai alapelvek beágyazásával a célok megvalósítása érdekében gondoskodik: o A gyermeki szükségletek kielégítéséről. o A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, fejlesztéséről. o A gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról. o E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. o A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha gyermek mindig megfelelő segítséget kap. o A családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentéséről, a lemaradások kompenzálásáról. o A sajátos nevelési igényű tanulásban vagy értelmileg akadályozott gyermekeket befogadó, eredményeket értékelő környezet kialakításáról. Mindig az önmagához mért teljesítménynövekedés és a pozitív megerősítés a mérvadó. o Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg. -
-
12
Óvodai nevelés célja
-
-
Komplex óvodai nevelés során az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A kreativitás előtérbe helyezése. Személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az egyéni és az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekvés. o Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez. o Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a szakértői véleményben foglaltakkal összhangban. o A fejlesztés ne terhelje túl. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált és egyéni képességfejlesztése az esélyegyenlőség biztosításával. A társadalmi leszakadás megakadályozása, hátránykompenzálás és tehetséggondozás.
Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi-és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, - a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése. Az egészséges életmód alakítása, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: -
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
13
4.
1.Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program
Célunk:
A gyermekek egészséges életmódra nevelése Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakítása Környezettudatos viselkedés megalapozása Testi fejődésük elősegítése Minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, egészségfejlesztő tevékenységekben.
A gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változásának előidézése.
Feladataink:
A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása.
Az egészségfejlesztés területei a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás, erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné
a) az egészséges táplálkozás A szülők segítségével megismerjük a gyermekek táplálkozási szokásait. Elfogadjuk a kezdeti étvágytalanságot, válogatást, majd később ösztönözzük, de nem kényszerítjük a gyermekeket az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy ha szomjasak ihassanak az étkezések közötti időszakban is. Megmutatjuk az evőeszközök helyes használatát, fogását, az asztalok esztétikus megterítését. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében óvodánk gyümölcs vagy zöldségnapot tervez heti egy alkalommal. A saláta, gyümölcstál készítésében a gyerekek is aktívan részt vesznek. Fogadóórák keretében javaslatot tehetünk a szülőnek a túlzott cukor, só, zsír bevitelének mellőzésére. Fokozottan figyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára, melyet a család biztosít. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, lehetőleg folyamatos étkezéssel. b) a mindennapos testnevelés, testmozgás A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A testmozgás kiegészül speciális terápiás módszerek alkalmazásával:
14
- Ayres terápia - Alapozó terápia
Napirendbe illesztve szervezünk mindennap mozgástevékenységet tornaszobában vagy szabadban (kocogás, futás, mozgásos játék), mely elősegíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődését. Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást tartunk, de ezen kívül minden nap változatos formában a napi programba ágyazva megjelennek a mozgásos tevékenységek és terápiák. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. A gyermekek mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok. Jelentős figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése. A gyermekek egészséges életmódjának biztosítása érdekében a lehető legtöbb időt szabadban tartózkodunk. Ez növeli a gyermekek ellenálló képességét, edzettségét. Lehetőség szerint minden nap friss levegőn tartózkodunk. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése.
A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgástevékenységek különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése, segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható.
c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Testi, lelki egészség fejlesztése A gyermekek óvodába kerülésekor egyéni fejlesztési tervet készítünk a szakértői vélemények és egyéb személyes dokumentációk, szülői tájékoztatás alapján ,amely segít minket a gyermekek fejlesztésében. Elsősorban a gyermekek testi, és lelki szükségleteinek feltárására helyezünk hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul, ezért folyamatos megfigyeléssel (testsúly, testmagasság), összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok, jellemzők feltárását. A gyermek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, valamint a dajka és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte viselkedéssel, tapintattal, elfogadással, megértéssel közelednek feléjük. Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, a családból hozott jó és rossz szokásait.
15
Kezdetben gyakran előfordul az alvás alatti bevizelés (3-4 éves gyermekeknél). Óvakodunk a megszégyenítéstől. Tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, mert így szüntethetjük meg az okát, ami általában pszichés eredetű.
A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért megpróbálunk hatni a szülőkre, hogy tisztán, praktikusan, rétegesen öltöztessék gyermekeiket. Szükség esetén le tudjon vetkőzni a gyermek, a hosszú ujjú pulóver alatt legyen mindig póló is, ne csak atléta. A gyermekek egyéni fejlettségéhez viszonyítva kapnak segítséget az öltözködésnél, étkezésnél, testápolásnál. Megtanítjuk ezek helyes sorrendjét.
A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtjük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend. Az elalvás előtt a mesélés, dúdolás, az altatódalok hatására, minél többször éljék át a szendergés állapotát.
A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Tilos az óvoda egész területén és a bejárat 5 méteres körzetében a dohányzás. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében a család, a szülők figyelmének erre irányuló felkeltése az év eleji szülőértekezleten. Ismereteket adunk át a gyermekeknek a dohányzás és italozás ártalmairól, a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, a szívet, a fogakat, bőrünket stb.. Másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt.
Csoportnaplóban évente egy alkalommal (nevelési terv, egészséges életmód alakítása részben) dokumentáljuk a dohányzásmegelőző beszélgetést, amelyet az óvónő kezdeményez.
d) A bántalmazás , erőszak megelőzése A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 16
• Észreveszi és jelzi a gyermekek fejlődését veszélyeztető jeleket. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. • A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető, tagóvoda-vezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények látványa is. Szülői értekezleteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. A veszélyeztetettség felderítése családlátogatással, egyéni beszélgetéssel valósítható meg. A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik.
e) a baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás Egészségvédő, balesetmegelőző szabályok ismertetése az óvoda külső és belső tereinek biztonságos használatáról évente egy alkalommal, az óvónő kezdeményezésére történik. Ismertetni kell az óvó –védő előírásokat: - kirándulás alkalmával a tilos és elvárható magatartásformákat - foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat / olló, hurkapálca stb./, - egészségük és testi épségük védelmére vonatkozókat Az ismertetés ténye a csoportnaplóban rögzítésre kerül. Az intézményi SZMSZ-ben vannak meghatározva azok az óvó-védő előírások amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodásuk során meg kell tartaniuk, illetve az óvodapedagógusok feladatai is. Az elsősegélynyújtás a betegszobán történik. Az óvoda berendezése, eszközei csak baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. Az udvari játékeszközöket rendszeresen ellenőriztetjük.
f) a személyi higiéné Ha a gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus és a dajka feladata, amely legyen megszégyenítéstől mentes és bensőséges. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, saját személyi felszerelés (törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, ágyruha) használata. Ezek minden gyermek számára álljanak rendelkezésre. A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, helyes fűtés, világítás biztosítását, helyiségek takarítását, játékok, használati eszközök higiéniáját, rendben tartását. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi előírásoknak, és törekszünk rá, hogy esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát árasszon.
17
Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége minden feltételt biztosít a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó polca. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási szokások terén különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat megpróbáljuk összehangolni. A fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék e teendőket.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
-
A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a wc-t. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Biztonságosan használják a kanalat és a villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne.
5.
2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
Célunk: -
A gyermekek egyéni szükségleteinek, tulajdonságainak, képességeinek, kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvoda norma- és szokásrendszerének kialakítása és az állandó értékrend megalapozása. Esztétikai érzelmek alakítása.
Feladataink: -
Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
18
-
Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig
Állandó jelenlétünkkel igyekszünk kielégíteni a gyermekek érzelmi védettség, biztonság, szeretet és társigényét. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, mozoghassanak szabadon a csoportszobában és az óvoda helyiségeiben, szükség szerint felügyelettel.
Befogadás időszaka:
-
A gyermek óvodába lépését megelőzően ismerkedési délutánt tartunk. A felnőttek bemutatkoznak az új gyermekeknek, megpróbáljuk bevonni őket a közös játékokba, bemutatjuk az óvoda épületét és végül megajándékozzuk őket az óvodai jelükkel.
-
Az újonnan és az évközben érkező gyermekek befogadása nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván. A befogadáskor mindkét óvónő a dajkával együtt gondosan előkészíti ezt az időszakot és megbeszélik a szülőkkel ennek menetét.
-
Az érkezéskor szeretettel fogadjuk a gyermekeket és a nap, hét folyamán is biztosítjuk számukra a személyes perceket (beszélgetés, ölbeli játékok, testi kontaktus kialakítása).
-
A befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel játékosan gyakoroltatunk figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokását.
-
Az óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami egyéni légkört biztosít és elmélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését.
-
A lefekvésnél az új gyermekeket különös szeretettel veszik körül az óvónők. Magukkal hozhatják, amihez ragaszkodnak.
-
A nyugalmas pihenés érdekében az óvó néni megteremti a megfelelő légkört (simogatás, altatódalok, mese, zene, mondóka).
A gyermek-gyermek és a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése.
-
A gyermek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzi magát a csoportban. Óvodánk felnőtt közössége és gyermekközössége segíti elő a bizalom és a biztonság kialakulását. Kiemelkedő
19
szerepük van óvó néniknek, akik irányítói és egyben társai is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt, ezeket úgy alakítjuk ki, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. -
Nevelésünk úgy lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára, egyéni sajátosságukat figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudjuk tenni. A gyermekek neveléséhez jó kapcsolatot teremtünk a családdal, hogy a kellő bizalom kialakuljon az együttneveléshez. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit is megismerhetjük. Ez elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy őszintén tolerálják, elfogadják az eltérő képességű, tulajdonságú társaikat.
A felnőtt- gyermek kapcsolat a 7 szokás program alapján A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Az iskolai életre való felkészülésben a fontos a pedagógusok körében alkalmzásra kerülő „Bennem rejlő vezető”, 7 szokás program kis lépésekben és óvodai szinten történő beépítése:
A bennem rejlő vezető program
Felgyorsult, állandóan változó és egyre globalizálódó világunk az oktatás területét újabb és újabb kihívások elé állítja. Pedagógusok, szülők és üzletemberek egybehangzó véleménye, hogy idejétmúlt az a szemlélet, hogy az iskolákban elegendő az alaptantárgyak és alapismeretek elsajátíttatása. Ahhoz, hogy a diákok valóban sikeresek lehessenek életük során, szükségük van jellembeli, életvezetési és interperszonális kompetenciák elsajátítására és kiegyensúlyozott gyakorlására is. A bennem rejlő vezető program olyan örökérvényű vezetői alapelveket integrál a már meglévő intézményi kultúrába és tananyagba, melyeknek segítségével az 1-12. osztályos fiatalok megismerhetik és elsajátíthatják azokat a jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek maximalizálják személyes tehetségük kibontakoztatását, és biztosítják eredményességüket egy előre nem ismert világban is. Így feladatunknak ítéljük az óvodásaink megfelelő szintjére hozott előkészítést.
20
A 7 szokás program által fejlesztett készségek
1. szokás: LÉGY PROAKTÍV!® • aktív kezdeményezés • az ígéretek megtartása • felelősségvállalás • a változások hatékony kezelése
2. szokás: TUDD ELŐRE, HOVÁ AKARSZ ELJUTNI!® • a jövőkép és az értékek meghatározása • küldetési nyilatkozat alkotása • mérhető csoportos és egyéni célok kitűzése • célirányos stratégia kialakítása
3. szokás: ELŐSZÖR A FONTOSAT!® • a fontos és sürgős tevékenységek szétválasztása • a teendők rangsorolása • a megalkotott stratégiák megvalósítása • tervezőeszközök használata
4. szokás: GONDOLKODJ NYER-NYERBEN!® • az eredményes együttműködéshez szükséges attitűd elsajátítása • magas szintű bizalmi kapcsolatok kiépítése • eredményes csapatok kialakítása • az asszertív kommunikáció alapjainak elsajátítása 5. szokás: ELŐSZÖR ÉRTS, AZTÁN ÉRTESD MEG MAGAD!® • eredményes interperszonális kommunikáció • a kölcsönös megértés biztosítása • az eltérő nézőpontok felfedése és megvitatása
21
• vélemény és visszajelzés produktív megfogalmazása
6. szokás: TEREMTS SZINERGIÁT!® • az egyéni különbségekben rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása • az eredményes csapatmunka elsajátítása • a kreatív együttműködés összehangolása • hatékony problémamegoldás
7. szokás: ÉLEZD MEG A FŰRÉSZT!® • egyensúlyteremtés az élet különböző területei között • a testi-lelki egészség feltételeinek felismerése és megteremtése • a komplex személyes fejlődés folyamatos biztosítása
További alkalmazott elveink a következők: -
-
-
Elsősorban érzelmileg próbáljuk megérteni a gyermekeket. Parancsolás helyett kérdezni igyekszünk, mert ez elősegíti a megértést, átérzést. Így érhetjük el, hogy a gyermekek igénye, akarata energiája nincs visszaszorítva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermekek mágikus képzelete sokat segíthet a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításában. Óvónőink magyarázatában megjelenik a dolgok pozitív oldala. A gyermekek tevékenységéhez szabadságot biztosítunk, a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél konzekvenciákat vezetünk be. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. Óvónőinknek képesnek kell lenniük taktikát váltani, ha eredménytelen a befolyásolás. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, és úgy formáljuk ezeket, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak. Próbáljuk elérni, hogy a gyermekek érdeklődjenek a közösségi feladatok iránt, és érzelmileg is éljék át a közös aktivitásból eredő célok teljesítését. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgatjuk meg, hogy a gyermekek véleményt tudjanak mondani a történtekről, és a saját felelősségük erősödjön. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe, kompetencia érzése alakuljon ki. Az agresszív gyermek nem kap megerősítést az agresszivitásán keresztül. A gyermekeknek személyes perceket biztosítunk, ahol mások, és saját érzéseik elfogadása kap hangot. A kapcsolatok erősítését szolgálja a megbecsülés, értékelés, kölcsönös engedmény keresése. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. Óvónőink példája, bátorító magatartása, türelme, bizalma és az a szemlélete, hogy a sikert észreveszi, a sikertelenséget segít elviselni, fejleszti a gyermekek viselkedés kultúráját.
22
-
-
Tilalom helyett választási lehetőséget adunk, hogy a gyermekek önálló döntéseket hozhassanak és képessé váljanak a választásra. A humor jó segédeszköz a pozitív viszonyok ápolásában. A szeretet bizonyos formája, mely feloldhatja a nehézségeket és megszünteti a görcsösséget. Bátortalan gyermek nevelésekor közösségfejlesztő pedagógiai munkánkat odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása, elfogadása hatja át. Ezáltal a gyermek örömteli optimizmusa fejlődik. Óvónőinket a célirányosság segíti a nevelésben. Elemezzük és vizsgáljuk a gyermekek társas kapcsolatát. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvónő működjön együtt a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Az erkölcsi- szociális- közösségi érzelmek alakítása Olyan óvodai élet megszervezése, amely a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása.
-
Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
-
A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, és önértékelést.
-
A gyermekek legyenek képesek észrevenni, és különbséget tenni a jó és a rossz között.
-
Önmaguk és mások tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére nevelés.
-
A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság őszinte elfogadását.
-
Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését.
-
A nevelőtestület által elfogadott közösségi normarendszerünket példamutatással és ösztönzéssel örökítjük át a gyermekekre és családjukra.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végén
-
A gyermekek ragaszkodnak az óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Ez érzelmeikben, szavaikban, tetteikben nyilvánul meg. Elfogadják és tisztelik a gyermekek különbözőségeit. A helyes viselkedés, cselekvés, a szokások, szabályok betartása igényükké válik. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktus esetén képesek társaikkal a problémát megbeszélni, megoldani. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, óvodán kívül is szeretettel köszöntik egymást.
23
-
Igényükké válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységet türelmesen, a megbeszéltek szerint befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen hallgatják a felnőtteket és társaikat. Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják érdeklődésüket. Készen áll a tanító elfogadására, képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.
6.
3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Célunk: -
-
A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése valamennyi tevékenységi forma keretében, vagy sok esetben beszédindítás, fejlesztés logopédus bevonásával. A gyermek képességeinek fejlesztése, kompetenciáinak megalapozása, alakítása.
Feladataink: -
Beszélő környezet biztosítása, helyes mintaadás. Meglévő tapasztalatokra, élményekre, ismeretekre épülő további élményszerzés. Tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Tapasztalatok, ismeretek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - a nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igényes kielégítésére nagy figyelmet fordítunk. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A gyermeki beszéd alakulásához szükséges az olyan környezet - beszélő környezet- ahol figyelemmel kísérjük metakommunikációját, egyszerű jelbeszédét, számára fontos szavak értelmes összekapcsolását. Élményszerű beszéddel növelni próbáljuk a gyermek beszédkedvét, kérdésekkel ötvözött párbeszédre ösztönözzük, figyeljenek rá, érdeklődést mutatunk mondanivalójuk iránt. Beszélő környezet nélkül nincs inspiráció a beszédre, és nincs beszédminta sem, amelyet követhet. A gyermekközösség társas kapcsolatai, társas tevékenységei a beszédkedv alakulására különösen nagy hatással van. A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét. Az érzelmi alapigények biztosítása- biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet- segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással, vagy vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.
24
A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Szerepvállalásaink modellként szolgálnak. Szókapcsolataink, mimikánk, gesztusunk, hanglejtésünk, hangsúlyunk, hangerőnk, hangszínünk mind minta gyermekeink számára. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást segítik elő a dramatikus játékok. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, a szókincs és a kifejezőkészség fejlesztéséhez.
Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet, az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A nevelés során a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatait, ismereteit különböző tevékenységekben és élethelyzetekben rendszerezzük, s alkalmat adunk a gyakorlásra. Minél több érzékszervet bevonunk a tapasztalatszerzésbe, s ezen keresztül fejlesztjük a gyermek értelmi képességeit, - érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, gondolkodását, alkotóképességét - valamint kreativitását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve, intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását, kompetenciák fejlődését.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
-
Képességeihez mérten egyénileg, lehetőség szerint érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, vagy segítséggel megérteti magát környezetével. Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni Megérti a szavak és mondatok tartalmát Mondatokban beszél Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy fogváltással vagy Sajátos nevelési igénynek megfelelő fogyatékossági típustól függően nagy egyéni eltérések lehetségesek. Szükség szerint bátran kérdez, kérdésekre válaszol Érdeklődő, kíváncsi
7.
Az óvodai élet tevékenységkerete
25
1. Néphagyomány ápolás, népszokások
Feladatunk: - A néphagyomány őrzése - A népi kultúra ápolása Beépítjük a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek megőrzésre érdemesek. Az óvodába lépés pillanatától nevelésünk szerves része a hagyományápolás, így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben a gyermekek is megtalálják a szépséget, örömöt és a követendő példát. Óvodánk természetes közege a hagyomány őrzésének. Programunk olyan óvónőket igényel, akik sok népi játékot, népmesét, népdalt ismernek és szeretik a gyermekfolklórt. Tudják eredetét, lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit és képesek azonosulni azzal. Jártasak a kézművességben. Igyekszünk lakóhelyünk és környezetünk hagyományaiból meríteni.
A néphagyományőrzés tartalmai
Néphagyományaink tartalma jelenjen meg az egyes tevékenységekben
-
Verselés, mesélés: népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc: mondókák, énekes játékok, népdalok, hangszeres népzene. Rajz, festés, mintázás, kézimunka: tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, mézeskalácssütés. A külső világ tevékeny megismertetése: jeles napok, népi jóslások, találós kérdések, népszokások. Mozgás : ügyességi és sportjátékok
2. Az óvodánkban megtartott jeles napok
Az ősz jeles napjai: -
Évnyitó az iskolarésszel közösen, az iskolások köszöntik az óvodásainkat Mihály nap
26
-
Intézmény születésnapja
A tél jeles napjai: -
Mikulás Luca nap Karácsony Farsang
A tavasz jeles napjai: -
Március 15. Húsvét Anyák napja Pünkösd
Hagyományos ünnepeink, rendezvényeink: -
Gyermeknap Évzáró az iskolarésszel közösen
Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítjuk a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen.
8.
Az óvodai élet tevékenységformái
1. Játék
Célunk: A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak kibontakoztatása. - Az örömteli játék adta lehetőségek kiaknázásával a gyermek személyiségfejlesztésének és képességfejlesztésének megvalósítása. Feladataink: -
-
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
27
-
A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, és a játékba integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának és minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Játék segítő és játék irányító tevékenységek alkalmazása.
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék- szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap, visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömhöz, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja!
A gyermekek a játék tartalmát a környezetükből szerzett tapasztalatokkal gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában, a természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek a játékban is újra és újra átélhessék.
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
Megfelelő légkör biztosítása
Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközökkel teszik, hol és mennyi ideig játszanak. Mindezekhez igyekszünk megteremteni a feltételeket. A játékos légkört segítjük a sok új ötlettel, a kellő időben adott segítséggel és a megerősítéssel. A csoportban annyi szabályt vezetünk csak be, amely segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a manipulációt, az elképzelések valóra váltását.
A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé 28
lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül, önfeledten tudnak önállóan, vagy társaikkal játszani. Kezdeményezésünkre a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képesség fejlesztő játékoknál a gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, és társak között. Az együttjátszás során megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az oldott légkör érdekében tréfás szavakat, humoros kifejezéseket használunk.
A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása
A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A gyermekek segítségünkkel, vagy önállóan alakítják ki a játékukhoz a megfelelő helyet. Helyet biztosítunk többféle állandó és variálható, illetve elkülönített „kuckónak”. Jelentős szerepe van az esztétikus, meghitt mesesaroknak, amely egyúttal a dramatizálás és a bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincses ládája. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a „kincseket” őrző polcon kapnak helyet. A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak állandó helyet biztosítunk. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben a gyermekek rendelkezésére állnak. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekszik az udvaron, ezért arra ösztönözzük őket, hogy odakint minél több mozgásos tevékenységet végezzenek.
A játékhoz szükséges idő
A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő ösztönző, magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.
29
Figyelmet fordítunk rá, hogy 3-4 éves gyermekeink egyedül, egymás mellett, vagy összevegyülve a lehető legtöbb időt töltsék játékkal. Az 4-5 éves gyermekek már összeszokott kisebb csoportokban játszanak. Figyelemmel kísérjük játékukat, és arra törekszünk, hogy csak akkor ajánlunk másik játékot, ha a körülmények miatt szükséges, vagy a játékuk már felbomlóban van. Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy kialakuljon bennük a kitartás képessége. Arra törekszünk, hogy minél több időt töltsenek gyermekeink udvari játéktevékenységgel.
Kreativitást segítő játékeszközök
A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, amik ízlésesek, praktikusak, sokféle játékfajtára ösztönöznek, ötletesek, elindítják a gyermeki fantáziát. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban szimbolikus játékokhoz, harmadsorban kellékek, hangszerek az esztétikai neveléshez. A 4-5-6-7 éves gyermekeknek már bővíthetjük az eszközválasztékát, elsődlegesen szimbolikus játékokhoz kapcsolódó félkész játékokkal, kellékekkel, valamint értelem- és képességfejlesztő játékokkal. A gyermekek egyedül játszanak, vagy az óvónő mikro-csoportokban játszik velük. A gyermekek nagymozgását az udvari játékok elégítik ki. Ha az időjárás megengedi, az udvaron barkácsolhatnak, rajzolhatnak, festhetnek.
Játéksegítő módszereink
Játéksegítő módszereink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezzük, hogy gyermekeink problémamegoldóak, követjük, szemléljük a játékot, és hagyjuk a gyermekeket cselekedni. Ha szükséges, kezdeményezzük a játékot és modellnyújtó játszótársakként támogatunk, engedünk és elfogadunk. Segítünk a játékban azoknak, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Ha a gyermekek durvák egymáshoz vagy veszélyeztetik egymás testi épségét, akkor beavatkozunk a játékba. Indirekt irányítással, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat. A játék stimulálása érdekében problémát vetünk fel, választásra ösztönzünk, ötletek kidolgozására serkentünk.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
-
A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában részt venni.
30
-
Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus játék. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Betartják a szabályokat. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. A játékeszközökre lehetőségekhez mérten vigyáznak.
2.Verselés, mesélés
Célunk: -
A gyermekek érzelmi, esztétikai, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése. Pozitív személyiségjegyek megalapozása a meseélményekkel. A mesék mágikussága, a csodás meseélmények, a versek rímeinek csengése, zeneisége, valamint a mesék feldolgozása során irodalmi élmény nyújtása. Feladataink:
-
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A mese által feltárni a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
Feltételek megteremtése
A dramatikus játék szervezett tevékenység. A 10 napos meseciklus első hetében mesélünk, második hetében feldolgozzuk a mesét. Ettől lehetőség van eltérni, ha környezet projekt megvalósítás, ünnepek előtti előkészület, ráhangolódás folyik, illetve a nyári időszakban. A mesefeldolgozást vegyes csoportban október 1-től, kiscsoportban november 1-től alkalmazzuk. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája A meséléshez és versmondáshoz nyugalomra és viszonylagos csendre van szükség, melyhez meg kell teremteni a miliőt.
31
Csoportszinten kell kialakítani a meséhez hívás szokásrendszerét. Ez történhet zenei szignállal, mesepárnák előkészítésével, gyertyagyújtással, furulyaszóval, varázslattal stb. Csak akkor kezdjük el a mesét, amikor már minden gyermek elhelyezkedett.
Mesélés módja Első héten: -
Az óvodapedagógus mesélése eszköz nélkül (legalább 3 alkalommal).
Második héten mesefeldolgozás (a csoport fejlettségi szintjének megfelelő játékok, drámapedagógiai módszerek segítségével) Ajánlás: -
Az óvodapedagógus magára ölt a mese egy szereplőjére utaló ruhadarabot, vagy szimbólumot. Az óvodapedagógus előadása 1-2 bábbal (pozitív- negatív hős megjelenítésével). A mese megelevenítése paraván mögötti bábozással. A gyermekek a mese párbeszédes részleteibe bekapcsolódnak, és együtt mondjuk interaktív módon, és mozgással is próbáljuk kifejezni a mondanivalót. A mesét némajátékkal megelevenítjük, kijelöljük a helyszíneket, meghatározzuk a jelenetek sorrendjét. A némajátékot zenei és látványelemekkel gazdagítjuk. A mese szereplőit kiválasztjuk és egy köztük lévő párbeszédet játszunk el. Közösen előadjuk a mesét úgy, hogy minden gyermek azt a szerepet kapja, ami vagy aki szeretne lenni. Alvás előtt felolvassuk a mesét, hogy az eredeti irodalmi szövegét is hallják a gyermekek.
A verselés módja, menete: A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új vers bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. A kiscsoportosoknak rövid (2-4 soros) középsősöknek 4-6 soros, nagycsoportban 4-8, maximum 8 soros verset választunk, a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve tanítsuk a verset. A vers bemutatása frontálisan történjen, csendben, nyugodt körülmények között. A vers tanítását kisebb csoportokban és a gyakorlását egyénileg folytassa az óvónő.
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
Feladatunk a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A művek megválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Művészi értékű, elsősorban népi, másodsorban klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat a következő szempontok szerint válogatjuk:
32
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, érthető, és ritmikus ismétlődések vannak benne, rövid állatmesék, láncmesék. A 4-5 évesek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus, realisztikus mesék. Itt már helyet kapnak a mai magyar írók modern meséi, és magyar klasszikusok is. Ebben a korban a tervezett mondókázás anyagát a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják. Szerepelnek vidám, humoros versek, és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. A gyermekek mesetárába az állatmesék és a cselekményesebb népmeséken kívül már beépülnek a novellisztikus, realisztikus meséken át a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék és műmesék. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismernek olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Lírai verseket is bátran tervezünk, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmét, kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék megerősítik a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét, a néphagyomány ápolást.
A személyiség- és képességfejlesztés lehetőségei a verselés, mesélés alkalmán
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.
Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk gyermekeinket a mese figyelmes végighallgatására. A gyermekek a mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. A gyermekek bevonásával megjelenítjük az egyszerű meséket. A gyermekek rövid, improvizált jelenetek bemutatásával ismerik meg a bábokat. Párbeszéd formájában előadott, rövid ötletes jeleneteket mutatunk be. A bábok számát fokozatosan növeljük.
A vers, mese, dramatikus játékokhoz, csak olyan kellékeket használunk, amelyek elősegítik a képzeleti dolgok előhívását, és a meséhez való erős kötődés kialakulását.
Az új versek bemutatása a gyermekek élményeihez kapcsolódik. Ügyelünk a szavak gondos, tiszta kiejtésére és az értelemszerű hangsúlyra. A gyermekek a hallott egyszerű meséket önállóan bábozhatják, dramatizálhatják. Folytatásos mesét főképp a délutáni pihenés alatt olvasunk a gyermekeknek.
A gyermekek megpróbálják a mese önálló befejezését, új meséket találhatnak ki. A gyermekek a mese cselekményét mozgással, játékkal fejezhetik ki.
33
A nyelvi képesség fejlesztésnek leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás, és a dramatikus játékok. Ezen keresztül sajátítják el a gyermekek a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást, és a tiszta, nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán-és mássalhangzók helyes kiejtése, a megfelelő artikuláció, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a meséből, versekből sok új fogalmat ismernek meg. A bábjáték, dramatikus játék a szabad önkifejezésüket bontakoztatja ki. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végén
-
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják a mesehallgatást és igénylik azt. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a saját maguk szórakoztatására. Ismerik a meséhez tartozó hívóképeket Aktívan, cselekvően részt vesznek a mesefeldolgozásban. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgással kifejezni, megjeleníteni. Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és mondókák elmondására.
3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Célunk: A közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. - A gyermekek minél több zenei élményhez juttatása az óvodában. - A zene szeretetének és művelésének megalapozása. Feladataink: -
-
-
Az énekes népi játékok és az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő igényesen válogatott művészeti alkotások segítségével a gyermek zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának fejlesztése. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, gyermektánccal és zenei képességfejlesztő játékokkal.
A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak, és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása
34
Az óvodai nevelés során a gyermekekkel olyan ölbeli játékot, énekes játékot játszunk és ismertetünk meg, mondókákat, amelyeket a felnőttel közösen játszhatnak. Ezek között van az arc,- kéz,- ujj,- és lovagoltató játék. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egyik fontos láncszeme a testi kontaktussal, szemkontaktussal összekapcsolt zenei élmény.
A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekekkel az ünnepek köszöntésére egy-két komponált dalt tanítunk meg.
A 4-5 éves gyermekek mondókát tanulnak, és igény szerint játszunk velük ölbeli játékot. Megismerik a csigavonal, hullámvonal szerepcserére épülő játékokat. Az alkalmi dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz apró utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. A dalok 2/4 üteműek és a negyed, nyolcad ritmusképen túl már a szinkópa is megjelenhet.
Az 5-6-7 éves gyermekek legyenek anyáskodóak, játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, melyet különböző játékhelyzetekben alkalmazzanak a gyermekek.
A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtünk, melyek felkeltik a gyermek érdeklődését az értékes zene iránt. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, hallgatunk, megjelennek zenei anyagunkban a rokon- és más népek dalai is, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és klasszikus műzene is.
A gyermektánc anyagát elsősorban az énekes népi játékok alkotják (sorgyarapodó, kapus, páros, párválasztós). Egyszerű táncmozdulatok elsajátítását ösztönözzük: forgás, sarokemelés, sarokkoppantás.
3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása
A 3-4 éves gyermekek megtanulnak 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 8-10 énekes játékot. A mondókák, dalok 2/4 üteműek, melyekben a negyed és nyolcad ritmus változik. A gyermekek jóízű játékok közben közvetve megismerik a zenei alapfogalmakat. Tudnak halkabban és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelik a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek
35
hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést. Énekelgessük a gyermekek nevét, csalogassuk őket énekelgetve a közös játékba, táncba, tevékenységbe.
A 4-5 éves gyermekek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Megtanulnak 45 új mondókát, 10-12 új gyermekdalt. A körjátékok között már megjelennek a szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékot. A gyermekek a énekeljenek egyénileg, kisebb csoportokban, halkabban, hangosabban, magasabban, mélyebben. Kérdés-felelet játékot játszanak változatos szövegekkel és ritmussal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, és a mondókák, dalok ritmusát.
Az 5-6-7 éves gyermekek 4-7 új mondókát, 12-15 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt tanulnak meg. A gyermekjátékokhoz szimbólumot találunk ki, amit a zenesarokban helyezünk el. Olyan dalokat válogatunk, melyekben már szünet és szinkópa is előfordul. A nagyobb óvodások szabálytartó képessége már megengedi a bonyolultabb játékokat is (pl.: párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékok). Ezeket a játékokat már e korosztály néptáncának is tekinthetjük. Az énekes játékok mozgásanyagát egyszerű táncos lépésekkel variáljuk, és ezt a gyermekek a felnőtt minta utánzásával tudják követni. A gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítjük elő. A hallásfejlesztést segítő zenei fogalom párokat kapcsoljuk össze hangszínfelismeréssel, tempóváltoztatással, vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredményeképp a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Fejlesztjük a gyermekek alkotókészségét, és lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen megoldjanak. Az ügyesebb 5-67 éves gyermekeknek lehetőségük legyen arra, hogy a metallofont és /vagy a xilofont is kipróbálhassák. Óvodánkban a zenei élmény mindennapos lehetőség, és sokféle tevékenységhez kapcsolódik.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos formában szervezzük meg, lehetőleg várakozási idő nélkül. Minden csoportban alakuljon ki szokásrendszer a gyermekek bevonására a zenei képességfejlesztő játékokba (zenevonat, hívogató dal). Ezzel a formával a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tudunk fejleszteni.
A kötött jellegű szervezett énekes játékokat lehetőség szerint megtarthatjuk az udvaron is. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.
36
A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, ritmusa, hangerejének utánzása érezteti meg a nyelv kifejező erejét, szépségét. A sokféle énekes játék bővíti a gyermekek szókincsét.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén
-
A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékot. A gyermekek néhány dalt egyedül is tudnak énekelni. Élvezettel hallgatják a zenét. Meg tudják különböztetni a zenei fogalom párokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Szeretnek dúdolgatni, énekelgetni jókedvűen.
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Célunk: -
A gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. Igény kialakítása az alkotásra, a környezet esztétikus alakítására, esztétikus élmények befogadására. A gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása, szép iránti nyitottságuk, esztétikai érzékenységük alakítása.
Feladataink: -
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka technikai alapelemeivel és eljárásaival. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenységek differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése
Az esztétikus tárgyi környezet biztosítása mellett kialakítjuk a megfelelő helyet az alkotó-alakító tevékenységekhez.
37
A munkaasztalt úgy helyezzük el, hogy maximum 6 kisgyermek kényelmesen elférjen körülötte. A közelben lévő polcokon találhatók a különféle alkotóeszközök, ezekhez mindenkor biztosítjuk a szabad hozzáférést, szem előtt tartva a technikák biztosságos alkalmazását. Az alkotáshoz szükség van megfelelő méretű, minőségű eszközökre, ezek beszerzése, pótlása folyamatos. Biztonságos kezelésük érdekében egyenként megismertetjük a gyerekeket az eszközök helyes használatával. Ebben a térben található a mini-galéria, ahová a gyermekekkel közösen teszik ki alkotásaikat, majd közösen gyönyörködnek benne. Minden nap lehetőséget biztosítunk a rajzolásra, gyurmázásra, építésre. Ha a tevékenység megszakad lehetőséget kapnak a gyerekek a folytatásra, befejezésre. Figyelembe véve a gyermekek alkotó kedvét, a nap folyamán lehetőség szerint időt biztosítunk a szabad önkifejezésre.
A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése
A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázolás különböző fajtái: a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka is fontos része a gyermeki személyiség fejlesztésének.
A tevékenységek a képalakítás, a plasztika és az építés köré rendelhetők. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos. Az fogyatékos gyermekek fejlődését jelentősen elősegítik a képzőművészeti terápiás módszerek alkalmazásai. Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekeknek tegyük lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység, igényesség kialakítása. Észrevetetjük és együttesen gyönyörködünk a saját és mások alkotásaiban, a mű-és népművészeti szépségekben. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nincs tervezett téma a szándéktalan firka időszakában. A képalakítás jelenjen meg zsírkrétával, festéssel, papírragasztással, nyomattal, nyomokkal a homokban, agyagba. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. A gyermekek ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát: nyomkodás, gyurkálás, gömbölyítés, simítás, sodrás, mélyítés. A gyermekeknek igény szerint biztosítjuk a gyurmázás, lisztgyurmázás lehetőségét. A 3-4 éves gyermekeket megismertetjük az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Örüljenek a létrehozott eredményeiknek, alkotásaiknak, munkáiknak. Óvodáinkban évszakonként megrendezett ovi-galériával találkozhatnak a gyerekek, melyet kis csoportokban többször is megcsodálhatnak (művészeti programmal dolgozó óvodában).
38
Bővítjük a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét. A megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítjük az élményeikhez kapcsolódó témákkal, technikákkal. Megjelenik az ember, környezet, tárgyak ábrázolása saját elképzeléseik alapján. A rajzok finomabb kidolgozásához vékony ceruzát, zsírkrétát, filctollat, különböző vastagságú ecseteket használnak. Képeket alakítanak különböző anyagokból.
Plasztikai munkájuk során képesek a formák tagolására. Játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készítenek. Különböző formájú terméseket használnak a plasztikus formák létrehozásához. Az építés során saját elképzelésük szerint alakítják a teret, ehhez a terem berendezési tárgyait, eszközeit használhatja. A gyermekek segítenek az eszközök előkészítésében és elrakásában.
Az 5-6-7 évesek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve segítjük a képi, plasztikai és környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését.
Képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciókat. Saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelennek a mesék, versek, ünnepek eseményábrázolásai. Egyéni módon jelenítik meg a formákat, minél eredetibb megoldásokat és színeket használnak.
Plasztikai munkájuk során megjelenik a közös térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, élethelyzet. Óvodánk által átvett „jó gyakorlatot” beépítjük a mindennapi alkotó tevékenységbe: a gyermekek egyénileg dolgoznak szövőkereten, szarvacskán. Megismerik a varrás-öltögetés elemeit. Ezen technikák segítségével képeket alakítanak, ajándékokat készítenek. Az ajándékokat elsősorban ünnepekhez kötötten készítik szüleiknek, de gondolnak a legkisebbekre is. Segítjük a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. A szülők segítségével gyűjtjük az alkotó-alakító munkájukhoz szükséges anyagot.
Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során, nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze formákat, a drámajátékhoz egyszerű díszletet.
Szükség esetén segítséggel készítsenek elő minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. Biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
39
Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban jelen vannak, beépülnek. Egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységeket szervezünk. Az ajánlott téma különböző technikával történő megvalósítása a gyermekek sajátosságait, képességeit figyelembe véve.
A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén
-
Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. A gyermekek tudnak örülni a saját és a közösen elkészített kompozícióknak. Változatos vizuális technikákat alkalmaznak. Az alkotáshoz szükséges eszközök helyes használatát ismerik (ceruza, ecset, olló, szövőkeret, körmöcske) Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a látványra, tudnak gyönyörködni benne.
5. Mozgás
Célunk: -
-
-
A gyermekek természetes, harmonikus, testi-lelki képességeinek fejlesztése játékos formában. Összerendezett, fegyelmezett, nagy- és kismozgások, és az egyensúlyérzék kialakítása, pszichomotoros képességek fejlesztése. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, társakra figyelésének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A különböző mozgásokon keresztül az agyi funkciók serkentése, valamint a gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró-, erő- és álló képességének, és az egyes szervek teljesítő képességének fejlesztése. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása. A testséma, testtérkép kialakítása játékos módon, A téri tájékozódás, helyzetfelismerés, döntés, az alkalmazkodóképesség kialakítása.
40
Feladataink: -
-
-
-
A gyermekek mozgásszükségletének kialakítása érdekében a spontán, - a szabad játék kereteiben végzett - mozgásos tevékenységeket kiegészítése irányított mozgásos tevékenységekkel. Napi rendszerességgel egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok biztosítása. Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok szervezése. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, zenével és zene nélkül, spontán vagy szervezett formában történő biztosítása az óvodai nevelés minden napján. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a napi rendszeres mozgásra. A komplex testmozgások beépítése az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, pl. Ayres és alapozó terápia elemei és ezek ötvözése. A pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Differenciált feladatadással lehetőségek teremtése arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelően hajtsák végre. A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A tervezett tevékenység legnagyobb részét a mozgásos játék képezi.
3-4 évesek Kiemelt feladatunk, a nagymozgások fejlesztése. A járásgyakorlatok fokozatosan megjelennek a tevékenységekben zenével vagy zene nélkül. Megismertetjük a gyermekeket különféle futás-, ugrás-, dobás-, labda-, és támaszgyakorlatokkal. Megjelennek a talajtorna elemei és az egyensúlyozó játékok. Mivel a kicsik utánzó mozgásokat végeznek, nagyon fontos, hogy az óvónő bemutassa a gyakorlatokat.
4-5 évesek Kiemelt feladatunk a testséma fejlesztése, a test részletes megismerése, a testrészek megnevezése. A kiscsoportban elsajátított alapgyakorlatokat fokozatosan nehezítjük. a talajtorna anyagaként megjelenik a guruló átfordulás és a kézenállás előgyakorlata, „a csikórugdalózás”. Kiemelt szerepet kapnak az egyensúlyérzékelést, a szem – kéz, szem - láb koordinációt és téri érzékelést igénylő feladatok. Fokozottan figyelünk a lateralitás (oldaliság) kialakítására. Ezt segítheti a jobb csuklón a karkötőhasználat. 5-6-7 évesek Hangsúlyt kap a finommotorika fejlesztése (könnyű kézi szerekkel), és a szabályjáték alkalmazása (sorverseny, váltóverseny, versenyfutás). A mozgásanyag bővül egy- és kétkezes alsó- és felsődobással, célba dobással, labdavezetéssel és labdapattogtatással, kooperatív mozgásos játékokkal (párban és kisebb csoportokban). A támaszgyakorlatok bővülnek pók-, rákjárással, talicskázással. A talajtorna új elemei a guruló átfordulás, a test hossztengelye körüli gurulás, a kézállás előgyakorlata.
41
A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás szükségletének differenciált kielégítése érdekében
Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék, valamint a séták során. Lehetőséget biztosítunk az óvoda udvarán vagy annak környékén a mindennapi testedzéshez: a kocogásra és futásra. Mindennapos edzést rossz idő esetén a csoportszobában vagy a tornateremben tartjuk. A kötelező testnevelés foglalkozást mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük meg (csoportszinten vagy csoportbontással). Vegyes csoportban október 1-től, kiscsoportban november 1-től. Szabadban szervezett énekes játékokkal is szolgáljuk a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését. Teret adunk a spontán megjelenő mozgásos tevékenységeknek, biztosítjuk az egészségfejlesztő testmozgást az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére képességek függvényében -
A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak. Betartják a szabályokat a különböző mozgásos játékokban. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. Tud helyben labdát pattogtatni. Szeretnek futni, képesek 50-100 m-t kocogni. Célba dobnak egykezes felső dobással.
6. A külső világ tevékeny megismerése 42
Célunk: -
-
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti –emberi - tárgyi világ értékei iránt. Tanulja meg azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi-alaki- tér- és síkbeli szemléletének alakítása. A matematikai tartalmú tapasztalatait, ismereteit alkalmazza tevékenységeiben. A gyermekeknek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről.
Feladataink: -
-
-
A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A helyi környezeti értékek hangsúlyozása: a hazai táj, az ott élő emberek, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeinek szeretete, védelme. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. Kapjon lehetőséget a gyermek önálló véleményalkotására, a döntési képességeinek fejlődésére a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, A tevékenység spontán és szervezett formáinak biztosítása.
A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása
A 3-4 éves gyermekek elsősorban az óvodával és az ott dolgozó felnőttekkel ismerkedjenek meg. Az első és legfontosabb, hogy a biztonságérzetük kialakuljon és megszeressék az óvodát. Ezután arra törekszünk, hogy az óvoda közvetlen környezetével ismerkedjenek és csoporttársaikkal is közelebbi kapcsolatba kerüljenek. Beszélgessünk velük családjukról. Biztosan és pontosan azonosítsák a megismert testrészeket azok nevével. Kapjanak sok bíztatást, és törekedjünk arra, hogy: érzékeljék környezetük esztétikumát, színvilágát, a formákat, a jelenségeket. Figyeljék meg az évszakok változásait (színeket, időjárást, növényeket). Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, évszakokra jellemző képeket. Ismerjék meg a fontosabb üzleteket, amelyek közel vannak az óvodához. Természetes környezetben figyeljék folyamatosan a ház körül élő állatokat a kiskertek növényeit, virágait. Megfigyeléseik során végezzenek összehasonlítást a környezetben látható formákról, nagyságbeli és mennyiségi jellemzőkről.
A 4-5 éves gyermekek élményszerző, tapasztalatszerző sétáikat már nem csak az óvoda közvetlen környezetében teszik. A megfigyeléseik, a gyűjtőmunkák differenciáltabbak és gazdagabbak. Tudjanak gyönyörködni az évszakok szépségében, a növényekben. Keressenek összefüggéseket az időjárás és a természet változásai között, az emberi tevékenységek és a természet között. Rügyeztessenek, csíráztassanak, ültessenek, hajtassanak különböző növényeket (aranyvessző, búza, bab).
43
Mutatkozzanak be. Beszéljenek családjukról. Ismerjék fel és nevezzék meg a testrészeiket és érzékszerveiket. Látogassanak el egy szülő munkahelyére. Nézzenek meg egy-két középületet. Ismerjék meg és gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, az egyes személy-és teherszállító eszközöket. Télen gondoskodnak az állatokról lehetőségeik szerint az óvoda környezetében (madáretető kihelyezése). Egy közeli családi házban megfigyelik a háziállatokat (baromfiudvar, ól, istálló). Dia és videó filmről megismernek néhány vadállatot.
Saját tárgyakat válogatnak, meghatározott szempontok és ismert tulajdonságaik szerint. Tárgyakat mérnek össze hosszmértékük, tömegük szerint. Mennyiségeket hasonlítanak össze összkép alapján. Megszámlálják a halmazok elemeit 6-os számkörben. Felfedezik környezetükben a sík-és mértani formákat. Megismerkednek az irányokkal és a névutók helyes használatával.
Az 5-6-7 évesek a természet adta lehetőségeken belül hasonlítsanak össze mennyiségeket, térbeli kiterjedéseket, formákat. Összehasonlítanak, szétválogatnak tárgyakat, személyeket, halmazokat, különböző tulajdonságaik szerint. Hosszmértékük, tömegük, űrtartalmuk, darabszámuk, vastagságuk szerint mérnek össze különböző tárgyakat. A 10-es számkörben számlálnak, párosítanak. Sorszámok szerint sorba rendeznek. Megnevezik, felfedezik környezetükben a sík- tér- és mértani formákat, megtanulnak tájékozódni síkban és térben egyaránt. Szóban is ki tudják fejezni a matematikai jellegű helyzeteket, mások megállapításainak igazságát, az összefüggéseket képessé válnak megítélni. Lehetőségeink szerint a gyermekek a séták során folyamatosan megfigyelhetik az évszakok változásait. Az ősz színárnyalatait, a tél szépségét, az ébredő természetet. Felhívjuk figyelmüket, hogy ügyeljenek környezetük tisztaságára! Megfigyeléssel tapasztalják meg, hogy a hulladék és a szennyezett levegő milyen károkat okoz a környezetben az elültetett növényekben. Sétáink során mezei virágokat, gyógy-és vadon élő növényeket ismertetünk meg a gyermekekkel. Egyszerű kísérleteket végzünk levegővel, növényekkel. Ellátogatunk velük egy-két munkahelyre, hogy ismerjék meg a felnőttek munkáját. Az ismereteket komplex módon, minél több érzékszerv és nevelési terület bevonásával tapasztalati úton közvetítjük. Ellátogatunk középületekbe: iskolába, társóvodákba, múzeumba, színházba, művelődési házba, postára, vasútállomásra. A közlekedési eszközöket rendszerezve is megismerik: vízi, légi, szárazföldi. A háziállatokat már úgy figyelik meg, hogy: hol élnek, milyen a környezetük, életmódjuk.
A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása
A tervezett tevékenységeket kötetetlen formában a mindennapos tapasztalat és élményszerző séták során valósítjuk meg.
44
Kirándulások alkalmával megismertetjük gyermekeinket hazánk élővilágával, természeti értékeivel, a szabadidő eltöltésének hasznos módjával.
A gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.
A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermekek és óvónőink személyes beszélgetéseire. A gyermekek kérdéseire a koruknak megfelelő, személyre szóló választ tudunk adni. A személyes beszélgetések során bővül a gyermekek szókincse, nyelvi kifejezőkészségük fejlődik. A valós élethelyzetekben feltalálják magukat, felszólítás nélkül tudnak köszönni, bemutatkoznak, megszólítanak, véleményt nyilvánítanak, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni. Türelemmel várják ki a másik mondanivalóját. Folyamatosan beszélnek élményükről, egyszerűen, érthetően fejezik ki érzéseiket, gondolataikat, kívánságaikat.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, egyéni képességekhez mérten
-
A gyermekek be tudnak mutatkozni, tudják szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét és tudják lakcímüket. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat. Tudják óvodájuk nevét. Ismerik a közvetlen környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, környezetük növényeit és azok gondozását. Ismerik és gyakorolják az elemi közlekedési szabályokat, felismerik a közlekedési eszközöket, ismerik a közlekedésben rejlő veszélyeket. A tárgyakat meg tudják számolni legalább 10-ig. Össze tudnak hasonlítani mennyiség-nagyság-szín-forma szerint. Meg tudják különböztetni a jobb és bal irányt. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd. Ismerik és helyesen alkalmazzák a névutókat (alá, fölé, közé, mögé). Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
7. Munka jellegű tevékenységek
Célunk:
45
-
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A gyermekek együttműködésének, szervező képességének, alkalmazkodó készségének fejlesztése.
Feladataink: -
A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. A munkaeszközök használatának megtanítása.
A gyermek, munka jellegű tevékenysége önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Óvodásaink munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki és tartalmaznak játékos elemeket. Elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Az önként vállalt feladatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan, öntevékenyen végeznek munka jellegű tevékenységeket. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítünk a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Értékeléseink buzdítóak, megerősítőek, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, a környezet gondozása.
A 3-4 éves gyermekek az óvó néniket és a dajka néniket figyelve vesznek részt a növények gondozásában, segítenek a falevelek elhordásában. Tavaszt várva segédkeznek a rügyeztetés, a csíráztatás előkészítésében. A legkisebb óvodásainkat bevonjuk az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő is. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek: játékok elrakása, segédkezés a terem díszítésében.
A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka. Ezt akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek már készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyrerakása, a csoportterem átrendezése, a tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. E munkákat a gyermekek közösen végezzék, óvónőink átgondolt és konstruktív vezetésével. Előre megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit: információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözésben,
46
ajándékkészítés a kicsiknek, a jeles napok előkészítése, stb. Tagóvodánként, a lehetőségeknek megfelelően megtervezzük a gyermekeknek növénygondozását. Lehetőség szerint közreműködnek az óvoda udvarának tisztán tartásában, avargyűjtésben, fűgereblyézésben, hólapátolásban, járdaseprésben, virágládák gondozásában. A gyermekek segítségünkkel madáretetőt és madáreleséget készítenek.
Az 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Közösen döntik el a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan előkészítik a terítéket, az evőeszközöket. Étkezés után a szokásrendszernek megfelelően mindent a helyére tesznek. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végzik, soha nem kényszerítjük őket. A gyakori dicséret, elismerés ösztönzi őket, hogy szívesen vegyenek részt a munkában. Önállóan végeznek környezetszépítő munkát, játéktisztítást, mosást, szárítást, egyszerű javításokat. Sütés nélküli édességeket és vitaminsalátát készítenek. A növények, és termések gyűjtésébe megpróbáljuk bevonni a csoport minden tagját. Rügyeztetnek, különféle magvakat és hagymás növényeket csíráztatnak és hajtatnak (tulipán, nárcisz). Ügyelünk arra, hogy amit munkavégzésnél elkezdtek fejezzék be. Felszólítás nélkül is segítsenek rászoruló társaiknak, ha szükség van rá. Törekszünk rá, hogy örömüket leljék a közösen végzett munkában, és erősítse társas kapcsolataikat. Az elvégzendő munkát osszák meg egymás között, ki-ki képességeinek megfelelő feladatot vállaljon. Munkavégzés folyamán legyenek büszkék saját és társaik teljesítményére. Társaik értük végzett munkáját vegyék észre, és becsüljék meg.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végén egyéni képességekhez mérten
-
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örömet szerez nekik, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan és igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kicsiknek, szüleiknek és az óvodában dolgozó felnőtteknek.
8.A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: -
A gyermek képességeinek fejlesztése Érdeklődésének, irányultságának, érzelmi beállítódásának megismerése
47
-
A gyermek tapasztalatainak bővítése, rendezése
Feladatunk: - Tanulást támogató környezet megteremtése, 7 szokás program előkészítése - A tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása - Érési folyamatok optimális megtámogatása - Megfelelő mennyiségű és minőségű ingerhatással a gyermeki kíváncsiság felkeltése, kielégítése Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermekek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Programunkban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett egyéni fejlesztés, amely számos probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek.
A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként Korosztály
Verselés, mesélés
Ének, zene énekes játék, gy.tánc
Rajzolás festés
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
mintázás, kézimunka
Osztatlan csoportban
Naponta
Heti egy
Heti egy
Heti egy
Heti kettő
5-20 perc
10-30 perc
10-35 perc
10-35 perc
10-35 perc
48
Mozgásos játékok minden nap
A napi szervezett tanulási időkeretet a gyermekek életkorához, igényeihez és figyelméhez kell igazítani. Az eljárásokat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. Arra törekszünk, hogy játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg tevékenységünkben.
Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez
A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Arra törekszünk, hogy minden gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek konkrét jócselekedetét, tettét kiemeljük. Differenciáltan értékelünk. A jutalmazás alkalmazott módszerei: simogatás, pillantás, szóbeli közlés, gesztus, mimika, testközelség. A büntetést igyekszünk kerülni a tanulási folyamatban, mert visszaszorítja, lefékezi a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén képességekhez mérten
-
Egyszerű feladatokat megértenek. Ha a helyzet megkívánja, kivárja, míg rá kerül a sor. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei iránt. Feladatai végrehajtásában kitartó. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. Képes figyelmét szándékosan irányítani.
Az óvodai élet megszervezése 49
1. Személyi feltételek
A program Jelenleg ( fő )
Módosítási igénye + vagy -
Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású
2
-
óvodapedagógusok száma Nevelő
munkát
segítő
főállású
-
szakképesített dajkák száma Pedagógiai
munkát
segítő
főállású
2
-
szakképesítés nélküli dajkák száma Összes alkalmazott
4
Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvoda nyitvatartási idejében óvodapedagógus neveli a gyermekeket. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát kell, hogy jelentsen a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak (dajka, óvodatitkár) összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Személyiségvonásainkban továbbra is jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a tolerancia, tetteinkben érezhető legyen a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvónő együtt irányítja, együtt tervezi, összehangoltan, a feladatokat megosztva. Elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetik. A dajkát is bevonjuk a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. Sajátos nevelési igényű gyermekeink ellátását, logopédus és gyógypedagógus segíti.
2. Tárgyi feltételek
Óvodánk rendelkezik a nevelési program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítjuk ki, hogy az a gyermekek biztonságát és kényelmét szolgálják.
50
A gyermekek méretének megfelelő bútorzat, udvari játékeszközök segítik a mozgás- és játékigényük kielégítését, biztosítja egészségük megőrzését. Színek és formák komponálásával törekszünk a harmonikus, esztétikus környezet kialakítására. Az eszközöket a gyermek számára hozzáférhető módon, biztonságukra figyelve helyezünk el. Szakkönyveink állománya folyamatosan bővül, elsősorban a programunkhoz felhasználható módszertani kiadványokkal.
Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvoda terme, tornaterme, gyógytestnevelői terme és udvara. Az óvoda termét a nevelési-fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével esztétikusan rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, tevékenységek végzésére, étkezésre, alvásra és pihenésre. Fontos a csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele, az ízlésközvetítés, a gyermekek jó közérzetének biztosítása érdekében. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában is megjelenítjük, ezzel segítjük a szokások rögzülését. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. A testápolási szokások terén különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat megpróbáljuk összehangolni. A fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz úgy teremtjük meg a feltételeket, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék e teendőket
3. Szervezeti és időkeretek
Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában (öltözködés, tisztálkodás stb.) közben is nevel, alakítja és építi kapcsolatát a gyermekekkel. Közben ösztönzi és segíti önállósodásukat, példát mutat és értéket közvetít. A gondozási feladatokban a dajka segíti munkáját. Minden lehetőséget megragadnak a gyermekek kompetenciáinak alakítására.
Az óvodai csoportok szervezésének módja A gyermeklétszám alakulásának tükrében alakítjuk ki osztott, osztatlan vagy részben osztott csoportjainkat. Törekszünk a heterogén életkorú csoportokra, ahol a gyermekek együtt élnek 3-6-7 éves korban. Előnye a szocializációs tér természetes jellege, amely családias légkört empatikus és toleráns interakciókat eredményez, miközben megrövidül a befogadás krízis időszaka. A szokások alakulásának ideje felgyorsul, a másság megértésére, elfogadásra és tolerálásra a szociális terepen gazdag társpélda áll rendelkezésre. A csoportszervezésnél figyelembe vesszük:
51
vegyes és részben osztott csoportnál a korcsoportok arányát, a testvéreket nemek HH és HHH gyermekkülönleges bánásmódot igénylő gyermekek arányát.
Napirend
A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a feltételeket az állandó, mégis rugalmas napirend biztosítja a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi: a várakozási időt minimálisra próbáljuk csökkenteni, van lehetőség a váratlan eseményekre, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Alkalmas arra, hogy minden gyermek egyéni életritmusa beleférjen.
Javasolt napirend, melyet a csoport feltételeihez igazítva a csoportnaplóban rögzítenek
Időtartam
Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY SZABADBAN Személyes percek Szabad játék Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek
6 30--11 30
o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka o Ének-zenei készségek fejlesztése o Külső világ tevékeny megismerése o Mozgás Részképességek fejlesztése egyéni formában
J
Testápolási teendők
T
Tízórai
É
Verselés, mesélés
K
Á
Mikrocsoportos tapasztalatszerzés
52
Külső világ tevékeny megismerése Énekes játék, gyermektánc lehetőleg az udvaron Mindennapi edzés:Kocogás, futás ,mozgásos játékok
1130-1500
Ebéd
J
Testápolási teendők
Á
Pihenés, altatás mesével, altatódalokkal
T
Testápolási tevékenységek
É
Uzsonna
K J
15 00- 16 30
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY SZABADBAN
Á T
Egyéni fejlesztés
É K
Hetirend
Verselés, mesélés Délelőtti játékba integrált tanulás
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Zenei képességfejlesztés Szervezett mozgás
Udvari játékba integrált tanulás
Énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése
53
Délutáni játékba integrált tanulás
Egyéni fejlesztések
4.Az óvodai élet tervezése
Intézményi szinten Dokumentum Éves vezetői terv
Felelős
Csoportszinten Dokumentum
Intézményvezető
Nevelési terv (csoportnapló)
Ellenőrzési és értékelési tervek
Intézményvezető
Tevékenységi tervek
Gyermekvédelmi munkaterv
Intézményvezető
Felelős
Éves munkaterv
(csoportnapló)
Óvodapedagógusok
Eseményterv, szervezési feladatok (csoportnapló)
A nevelés tervezését és a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a következő kötelező dokumentumok szolgálják: Felvételi és mulasztási napló Csoportnapló Egyéni fejlesztési tervek: - beszoktatás tapasztalatai, a gyermek fejlettségének jellemzői, a családlátogatás tapasztalatai, fejlesztési terv, a gyermek fejlődése érdekében megtett intézkedések, szülői tájékoztatások rögzítése, fejlődés eredménye óvodáskor végén, - szakértői bizottság vizsgálatának eredménye, felülvizsgálat megállapításai - Évente egy emberrajz Időpontok egyeztetése a szülői tájékoztatás megszervezéséhez Óvodai szakvélemény -
-
Csoportnapló
54
A speciális fejlesztést igénylő gyermekek fejlesztésének dokumentumait a velük foglalkozó gyógypedagógusok kötelesek vezetni ( Egyéni fejlesztési lap).
9.
Az óvoda kapcsolatai
1.Az óvoda és a család
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapfeltétele a családdal való együttműködés. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait. Nagyon fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az együttműködés folyamatos párbeszédet feltételez. Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodáinkban körültekintően megszervezzük az együttműködés formáit, mely az információk folyamatos áramoltatását, a szemléletformálást, óvodánk tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit, és a fejlődés eredményeit hivatott közvetíteni.
A kapcsolattartás formái
-
-
Családlátogatás (év elején szeptember 15-ig az újonnan gyermekeknél valamint a HH és HHH gyermekeknél) Év közben érkező gyermekeknél a felvételtől számított 15 napon belül. Befogadás - szükség szerint a szülővel egyeztetve szoktatjuk be a gyermeket Napi kapcsolattartás - elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Szülői értekezletek - ezen tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek fejlődéséről Nyílt nap - évente 2 alkalommal. Szülők bevonásával szervezett rendezvények - mindez a kapcsolat erősítést szolgálja - a szülők is ismerjék meg nevelésünk értékeit. Igény és elégedettség vizsgálatok Hirdetőtábla Szülői Szervezet - iskolánkban működő szülői érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórum.
2.Az óvoda egyéb kapcsolatai
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.
55
Kapcsolattartás formái:
Látogatás Tapasztalatcsere Tájékoztató Továbbképzés Egymás rendezvényein való részvétel (meghívás esetén) Telefon E-mail
A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
Kapcsolataink:
Fenntartó Polgármesteri Hivatal Bölcsőde Országos és Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság Általános Iskola Művelődési Ház Múzeum Könyvtár Civil szervezetek Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi szolgáltatók ( gyermekorvos, védőnő, fogorvos)
Az óvoda gyermekvédelmi feladatai Célunk: -
Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez. Veszélyeztetettség megelőzésének és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésének segítése. Esélyegyenlőség biztosítása. Szociális hátrányok enyhítése.
Az óvodapedagógus feladatai: -
Rendszeres kapcsolatot tart a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek szüleivel, évente családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. A gyermeki lemaradásokat, hiányosságokat időben felismeri,jelzi az óvodavezetőnek. Megfelelő pedagógiai ellátást biztosít. Szükség esetén szakember segítségét kéri Elősegíti a családok gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutását.
56
-
-
Együttműködik a gyermekvédelemben partner társszervekkel (gyermekvédelmi felelős, védőnő, szakszolgálatok, jegyző). Elősegíti az egészségügyi szűrővizsgálatok szervezését és lebonyolítását. (óvodaorvos, védőnő, fogorvos). Elősegíti a hátrányos helyzetű gyermekek mielőbbi óvodába kerülését, járását. A gyermek óvodalátogatását figyelemmel kíséri, szükség esetén a tagóvoda vezetőnek jelzi a hiányzást. Törekszik az induló hátrányok csökkentésére, differenciált fejlesztést alkalmaz. Jelzőrendszeri tagként jelzi, ha hiányosságot, elhanyagolást tapasztal a gyermek higiénés gondozásában, ellátásában, esetleg bántalmazás vagy családon belüli erőszak tüneteit észleli (esetjelző lap). Szükség esetén a családgondozóval közös családlátogatást kezdeményez. A csoportnaplóban kitölti a gyermekvédelemre vonatkozó dokumentációt. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával egyezteti a hátrányos és veszélyeztetett helyzetűnek ítélt gyermekeket. Feltárt problémák esetén minden esetben jelentést küld a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének. A hátrányos helyzetből adódó értelmi lemaradások kiszűrésére igénybe veszi a szakértői bizottság vizsgálatát, fejlesztő javaslatait. Segíti az óvoda éves gyermekvédelmi tervének megvalósítását.
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése Különleges bánásmódot igénylő gyermek:
-
sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek kiemelten tehetséges gyermek
Feladataink a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során: - A gyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet biztosítása. - A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja; a fogyatékos kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Az óvodai nevelés a fogyatékos gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik; a nevelés hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek; ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. - A fejlesztés céljait a szakértői bizottság diagnózisára, javaslataira kell építeni.
Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik. A fent jelölt feladatok teljesítését a következő személyi feltételek megléte biztosítja: logopédus Gyógypedagógus pszichológus Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek. Cél: Hátrányok csökkentése. Gyógypedagógus és logopédus által végzett fejlesztő tevékenység.
57
Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek. Cél: Kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése. A gyógypedagógus végzettségű óvodapedagógus, vagy az óvodapedagógus kölcsönösen együttműködnek az intézmény kompetens dolgozóival. Amennyiben az óvónő nem gyógypedagógus végzettségű, akkor folyamatos napi kapcsolatban áll az gyógypedagógussal, aki mindenben segíti és útmutatása szerint az óvodai csoportban kiegészíti fejlesztő tevékenységét. Megfigyeli a gyermek spontán játékát, a csoportban betöltött helyét, szerepét, viszonyait, kognitív képességeit, melyeknek fejlődését évente két alkalommal dokumentálja a fejlesztési tervben.
Szülői értekezlet Cél: Befogadó szülői környezet kialakítása. A szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket az elfogadó társadalmi környezet jótékony hatásáról, a tolerancia és a segítő szándék, mint emberi értékek kialakításáról. A gyermekük önmagához képest elért fejlődéséről.
Családkonzultáció Cél: SNI-s gyermekek szüleivel való együttműködés, kooperáció segítése. A családlátogatások és a fogadó órák alkalmával őszinte, nyílt beszélgetés kialakítása a szülővel. Tájékoztatjuk a fejlesztés lehetőségeiről, jogairól, kötelességeiről, esetleges kedvezményekről.
Feladataink a tehetséges gyermekek nevelése során:
A gyerekeknél tehetségígéretről, tehetségre irányuló hajlamról, tehetségcsírákról beszélhetünk.
A gyerekek adottságai a megfelelő környezeti hatások (család, óvoda, társak) által fejlődnek képességekké, esetleg tehetséggé. Óvodánk nevelési programja segíti, hogy felszínre kerüljenek a gyermekek adottságai, képességei.
Korán megmutatkoznak a művészi és pszicho-motoros képességek, zenei képességek, rajzkészség.
Honnan ismerhető fel a tehetséges óvodás?
58
A viselkedésjegyek megfigyelésével tetten érhető a tehetség.
pozitív viselkedésjellemzők: gyorsan tanul, elvont dolgok iránt érdeklődik, kreatív, elmélyült, érdeklődő, kritikus negatív viselkedésjellemzők: erős kritikai érzékű, energikus, megszállott, néha nehezen találja meg a hangot társaival, egyenlőtlen fejlődés jellemzi A tehetséges gyermek jellemzői:
átlag feletti általános képességek (pl. jó memória, fejlett anyanyelvi képesség stb.) átlagot meghaladó speciális képességek (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális) kreativitás (pl. eredetiség, rugalmasság, probléma iránti érzékenység) feladat iránti elkötelezettség (pl. érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás), azaz a hajtóerő, motiváció Az óvodapedagógus feladatai:
gyermek erős oldalának, differenciált feladatokkal, játékokkal történő fejlesztése
a tehetségterület azonosítása, felismerése, rögzítése a „Fejődési lapon”. az elfogadó légkör, tág cselekvési szabadság, gazdag tapasztalások biztosítása,
komplexitás, az egész személyiség fejlesztése a fejlődés folyamatos nyomon követése – a fejlesztés mindig a gyermek egyéni tempójához, fejlettségi szintjéhez igazodva történik folyamatos bátorítás, ösztönzés, motiváció fokozatosság elvének biztosítása
59
10.
Legitimációs záradék
1. A Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon Szülői Szervezete 2013. 08.28-án megismerte és véleményezte, támogatta az intézmény Pedagógiai Programját (jegyzőkönyv) 2. A Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon Nevelőtestülete a Pedagógiai Programot a 6/2013.(VIII.08.) Nt. határozattal elfogadta. 3. Malomvári Klára igazgatónő a Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon Óvodai Pedagógiai Programját 2013. 08.29-én jóváhagyta.
…………………….. Malomvári Klára ig.
4. Érvényességi nyilatkozat: 2013.09.01-től visszavonásig 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente. 6. Módosítás előírásai: Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján Írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek vagy igazgatónak 7. Nyilvánosságra hozatal: a fenntartó és partnereink részére megtekinthető az intézmény tanári szobájában, illetve az intézmény honlapján: www. diakotthon.hu
60
Felhasznált irodalom
-
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A kompetencia alapú óvodai nevelés irányelvei
61
Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon Általános Iskola Pedagógiai Programja
Készítette: a tantestület
Velence
Jóváhagyta: Malomvári Klára igazgató
Érvényes: 2013.04.01-jétől visszavonásig
62
11.
Preambulum
Az iskola hivatalos neve: Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Iskolánk földrajzi működési területe: Velence Az iskola beiskolázási körzete: Fejér megye Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú városokkal együtt. Az iskola pontos címe: 2481 Velence, Bárczi G. u. 4-6.
63
Az iskola tanulócsoportjainak száma 2000/2001-es tanév:
23
2001/2002-es tanév:
23
2002/2003-as tanév:
22
2003/2004-ös tanév:
23
2004/2005-ös tanév:
23
2005/2006-os tanév:
22
2006/2007-es tanév:
22
2007/2008-as tanév:
23
2008/2009-es tanév:
23
2009/2010-es tanév:
21
2010/2011-es tanév:
20
2011/2012-es tanév
19
2012/2013-as tanév
17
2013/2014-es tanév
18
64
12.
A pedagógiai program jogszabályi háttere
2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2003/243. (XII.17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és módosításai; 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 51/2012 számú EMMI rendelet (a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról A gyermekek jogairól szóló 1991. LXIV. törvény (1989. november. 20. a New Yorkban aláírt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény alapján 23., 25., 28., 29. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. tv. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet (Rendelet az iskola egészségügyi ellátásról) 10/2006. (II. 16) OGY határozat az Új Országos Fogyatékosügyi programról
65
1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V. 8.) OM rendelet, 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 1198/2011. (VI. 17.) Korm. határozat a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepcióról 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 51/2010. (IV. 29.) FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az intézmény Alapító Okirata
66
Az intézmény önmeghatározása
13.
13.1. Helyzetkép Intézményünk 1950. október 17-én alakult, jelenlegi helyén l977. szeptember 7-ke óta működik. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk "bemenet-szabályozott", a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott többcélú Intézmény. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) tanulókat nevelünk. Ennek következtében nevelő-oktató munkánk nem szerveződhet kizárólagosan a Nemzeti Alaptanterv követelményei alapján. Helyi tantervünk értelmében a tanulók többségét az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére készítjük fel. Törekszünk a Nemzeti Alaptanterv követelményeihez igazodni, maximális teljesítmények eléréséhez eljuttatni a jobb képességet, a dinamikusabb fejlődést, mutató tanulókat. Gyógypedagógiai munkánkat elsődlegesen a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi Irányelve határozza meg. Iskolánk céljáról, a közoktatásban elfoglalt szerepéről, feladatáról tájékoztatást adunk a szülőknek. Olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösséget, a másságot is elfogadva. Óvodai neveléssel és 8 évfolyamos általános iskolai, valamint speciális szakiskolai képzéssel látjuk el a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését: -
óvoda
-
1-8 évfolyam
-
9. E évfolyam szakmai felkészítő,
-
11–12-13-14 speciális szakiskolai szakképzés.
Speciális szakiskolai képzéseink: Kerti munkás, Textiltermék összeállító, Lakástextil – készítő, Parkgondozó, 67
Sütőipari munkás, Festő – mázoló - tapétázó, Tisztítás technológiai munkás, Pék, Kerékpárszerelő, Sütőipari és Gyorspékségi munkás, Szobafestő szakképzettséget adnak. Intézményünk széleskörű szolgáltatást kínál, napközit, diákotthont, gyermekotthont, szakkört, sportkört, klubokat szervez, logopédiai ellátást biztosít, fejlesztő felkészítés, gyógytestnevelés, pszichológiai ellátást biztosít, habilitációs, rehabilitációs tevékenységet végez. Iskolánk iskolabusszal
rendelkezik,
mely
nagymértékben
segíti
a
kirándulások,
táborozások
lebonyolítását. Az intézmény értékét biztosítja földrajzi fekvése, természeti, történelmi kulturális adottságai és az ehhez kapcsolódó idegenforgalom. Így a nevelés és oktatás folyamatában kiemelt szerepet kap a környezetvédelem. A földrajzi környezet növeli a gyermekotthoni cserekapcsolatok lebonyolítását. Az állami gondoskodásban élő, térítéses és bejáró tanulók számára nyári táborokkal (csere) tesszük tartalmassá a tanulók szabadidejének eltöltését. Egész évben (iskolai szünetek kivételével) gondoskodunk a tanulók napi foglalkoztatásáról, ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról.
14.
Az intézmény tanulónépessége
Szociológiai helyzetkép A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a jelenlegi világunkban a piaci rendszerhez alkalmazkodni nem tudnak.
15.
Tárgyi környezet
Az intézmény többfunkciós közös irányítású intézmény. A több funkcióból adódó feladatainak, a tárgyi feltételeknek tekintetében megfelelő, folyamatosan törekszünk a fejlesztésre, az otthonos és családias környezet kialakítására és fenntartására. A tanulók elhelyezésére kialakított szobák egyre hangulatosabbak, új padlóborítást kaptak és rendszeresen tisztasági és esztétikai céllal festést végeznek rajtuk. A hálósorokon kialakított teakonyhák teszik még barátságosabbá a 68
környezetet. A külső nagy udvar és park lehetőséget biztosít sportolásra, játékra (aszfaltos kézilabdapálya, füves labdarúgópálya, udvari játékok). Az intézmény jól megközelíthető.
16.
Küldetésnyilatkozat
Intézményünk a Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. Fejér megye területéről látja el azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) gyermekeknek az oktatását és nevelését, akiknek ellátása saját lakóhelyükön nem megoldott. Megyénkben egyedülálló módon az óvodás kortól a felnőtté válásig gondoskodunk növendékeinkről, közöttük állami gondoskodásban élő gyermekekről. Azért vagyunk, hogy gyermekeinknek otthont és családot pótoljunk, őket gondozásban, gondoskodásban részesítsük. Enyhítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult családokban élő gyermekek nehézségeit, javítsuk esélyegyenlőségeiket. Munkánk célja,hogy növendékeinket felkészítsük az önálló életvitelre. A személyiség harmonikus fejlesztésével, a szükséges kultúrtechnikák elsajátításával, szakképzéssel segítjük elő, hogy teljes értékű felnőttként integrálódhassanak a társadalomba. Tanulóinknál a szociális és kommunikációs készségek és képességek fejlesztését középpontban tartjuk, ezért a tanulók számára a mindennapi élethelyzetekben is alkalmazható ismereteket preferálunk. Igyekszünk az adaptív viselkedést segítő készségek fejlődését biztosítani. Nevelő munkánk során figyelembe vesszük gyermekeink képességeinek, készségeinek illetve szocializációjának szórtságát, ezért egyéni fejlesztési tervekkel valósítjuk meg a differenciált képességfejlesztést. Habilitációs és rehabilitációs munkánk során különös gondot fordítunk a mindenkori mozgás- és beszédfejlesztésre, így alapozva meg az iskolai követelmények sikeres teljesítését. Gyermekeink sérült személyiségéhez nemcsak türelemmel és megértéssel, hanem megfelelő szakértelemmel fordulunk. Biztosítjuk a távolabb lakók számára a kollégiumi, az állami gondoskodásban élők számára gyermekotthoni ellátást. Arra törekszünk, hogy tőlünk kikerülő gyermekek harmonikus személyiséggé fejlődjenek, reális önértékeléssel, jövőképpel feltérképezve, használható szakmai tudás birtokában kezdjék el felnőtt életüket. Munkájukban, életvitelükben legyenek önállóak, megbízhatóak és kitartóak. Az intézmény dolgozói szakmai, emberi elkötelezettségükkel, közös értékek kialakításával biztosítják, hogy gyermekeink megkapják a szükséges törődést, szeretetet. Munkatársaink figyelemmel, megértéssel, türelemmel, emberi tartással mintát adnak neveltjeinknek. Színes, speciális és korszerű módszereket alkalmazunk. Biztosítjuk a gyakorlás és versenyzés lehetőségét. A jó beilleszkedés érdekében törekszünk arra, hogy intézményünk nyitott legyen a külvilág felé. A sokféle feladat ellátását sokoldalúan képzett, kompetens munkatársak látják el. Folyamatosan részt veszünk szakmai továbbképzéseken, tapasztalatcseréken. Meggyőződéssel állítjuk, hogy munkatársaink elhivatottsággal dolgoznak. Kiépítettük a Comenius I. minőségfejlesztési modellt, melynek fenntartása biztosítja, hogy partnereink véleményére építve a felmerülő problémákat rövid időn belül orvosoljuk. 69
Kihasználunk minden olyan pályázati lehetőséget, amellyel gyermekein életét tartalmasabbá, jobbá tehetjük.
17. NEVELÉSI PROGRAM 18.
Iskolánk alapelvei, értékei, a gyógypedagógai nevelés-oktatás, fejlesztés célja, eljárások, eszközök 18.1. Alapelvek
Az intézményünkben végzett pedagógiai tevékenység alapelveinek kimunkálása során érvényesítettük
a
köznevelési
törvény
idevonatkozó
paragrafusaiban
kötelezően
meghatározottakat, a NAT valamint a SNI tanulók iskolai oktatásának általános elveit az Irányelvek figyelembevételével, valamint a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elveket.
Nevelő-oktató tevékenységünket a gyermek mindenekfelett való érdekének elve alapján tesszük, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntünk.
Biztosítjuk, hogy intézményünkben a hátrányos megkülönböztetés sem közvetlen sem közvetett formái nem fordulnak elő.
Intézményünk egyetlen vallás vagy világnézetnek sem elkötelezettje, a vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. A tananyagban biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának megismerését
A tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, korszerű ismeretek nyújtása a készség- és képességjellegű követelmények előtérbe állításával.
A helyi tantervünkben egységbe szerkesztve, az egyes tantárgyakban megjeleníteni az Irányelvben leírt alapelveket, tartalmakat, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére vonatkozó útmutatásokat.
A tanítás – tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük tanulók különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét és az egyedi sajátosságaihoz igazítjuk a differenciált tartalmakat, módszereket, eszközöket. 70
Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk - a kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét – a sajátos fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs célú gyógypedagógiai ellátás körét.
Az iskolai nevelést – oktatást olyan elvek szerint szervezzük, hogy az segítse az iskolák közötti átjárhatóságot és tegye lehetővé a sikeresen fejlesztett tanuló számára a többségi iskolába történő visszatérést – nyomon-követés és megsegítés mellett.
Az iskola a helyi tantervében olyan követelmények megvalósítását vállalja föl, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében eredménnyel megvalósíthatók,
A célok, követelmények megfogalmazásában a differenciált, az személyre szabott gyógypedagógiai munka során figyelembe vesszük az intézmény több évtizedes tapasztalatát, a helyi tantervi fejlesztéseket, az elért eredményeket.
Az intézmény oktató-nevelő munkája során, éljen a megengedhető gyógypedagógiai sokszínűséggel – az integritás elvét nem sértve – az alternatív pedagógiai megoldások alkalmazásával és terjesztésével.
Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés adjon követendő mintát, szemléletet az intézmény valamennyi dolgozójának.
Az integritás elvét követve dolgozzon együtt a közoktatás rendszerében hasonló feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel.
Többcélú intézményként egységes nevelési elvek valósuljanak meg.
Intézményünk megfelelő gyakorlóterepet biztosít a gyógypedagógus-jelöltek számára, korszerű szemléletet ad az óvoda- és szociálpedagógusok részére, valamint követendő mintával szolgál a továbbképzéseken résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek.
18.2. Értékek Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. A korszerű alapműveltség, a nemzeti kultúra értékeinek közvetítése Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, tolerancia, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása - fejlettségnek, egyéniségnek megfelelően. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - a felnőtt jelenléte nélkül is. 71
Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás - az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések talaján. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotónia tűrés. Az egészségmegóvás ismereteinek, technikáinak birtoklása. Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés az állapottal kapcsolatosan, a visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől-képességtől függően. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. A természetvédelem, környezettudatos életmód kialakítása. A hazaszeretet, mint érték kialakítása az egyetemes kultúra közvetítése mellett
72
18.3. Célok Intézményünk célja, hogy a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Célja továbbá, hogy mindenkor a tanuló életkora, állapota figyelembe vételével a gyógypedagógiai nevelést – oktatást biztosítsa és eljuttassa a tanulót a képességei maximumára. A nevelés – oktatás keretében intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését, segítse a minél nagyobb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót – az állapotához igazított, gyógypedagógiai megsegítéssel hozzásegítsük az alapfokú nevelés – oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk, hogy az intézményünkre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően, az iskolánk tanulói, a gyermekek az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak: mind a tanórán, mind a tanórán kívüli habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, a tehetséggondozás terén, valamint a gyermekvédelem területén elsősorban kulturális, illetve szociális hátrányaik enyhítése érdekében.
18.3.1.
Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz
rendelten 18.3.1.1. Előkészítő szakasz
Az iskolai életformára való felkészítés
73
Konkrét tapasztalatok szerzése a környezet tárgyairól, jelenségeiről mennyiségi és térbeli viszonyokról.
Tevékenységeken keresztül a figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás fejlesztése.
Probléma megoldói készség kialakítása.
A gyermek szókincsének, kifejezési formáinak bővítése kötött és kötetlen beszélgetések keretében.
Mozgáskészség, ügyesség, finommozgások fejlesztése.
Személyiségfejlesztés
Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások.
Alapvető egészségügyi és magatartási szokások kialakítása.
Az önkiszolgálás készségének és szokásának kialakítása.
Egészséges életmód szokásainak kialakítása, ennek rendszeres és következetes gyakorlása.
18.3.1.2. A kisiskoláskor
Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés.
Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.
A feladat- és szabálytudat erősítése.
Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.
A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása.
A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.
Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése,
A játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése.
Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez.
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának érősítése.
A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is.
Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is.
74
18.3.1.3. A serdülőkor
Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól.
Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása.
Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról.
Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése.
Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.
Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.
Az önálló tanulás, elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek, elsajátítása gyakorlott alkalmazása.
A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása.
A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.
A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése.
A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása.
A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.
Helyes egészségügyi szokások, egészséges, kulturált életmód kialakítása.
Káros szenvedélyek negatív hatásainak megismerése.
18.3.1.4. Ifjúkor A tanulók ismereteinek bővítése, amelyek elősegítik a társadalomba való beilleszkedést. Olyan gyakorlati ismeretek nyújtása, amelyek megkönnyítik a szakma elsajátítását és elősegítik, hogy teljesebb életet élhessenek. Az alapképzés során kialakított funkciók továbbfejlesztése, alkalmazkodó képesség fokozása.
75
Szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazása növelje esélyegyenlőségüket a társadalom minden területén. A kitartó munkavégzéshez szükséges monotónia tűrés kialakítása, a fizikai állóképesség növelése. Esztétikus környezet, környezetvédelem
18.4. Feladataink
Tanulóink nevelése - oktatása során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. 18.4.1. Nemzeti azonosságtudat, állampolgárságra, demokráciára nevelés
ki kell, alakuljon a tanulóban megfelelő viszony szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz
meg kell ismertetni a magyar történelem fontosabb eseményeivel, történelmi személyiségeivel
ismerje a különböző államformák jelemzőit
fogadja el a különböző népcsoportok másságát
képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére,
a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére,
a társadalmi színtereken való eligazodásra
felkészítés a közügyek, az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerésére
18.4.2. A testi és lelki egészségre nevelés ki kell alakítani az egészséges és tudatos életmódra való igényt tudatosítani kell a káros szenvedélyek negatív következményeit és megelőzésének lehetőségeit hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre
76
18.4.3. Fenntarthatóság, környezettudatosság a természettudományi nevelés-oktatás során képessé kell tenni a tanulót a személyes megtapasztalásra, a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelésére, a következtetések közös levonására meg kell ismertetni a környezeti ártalmakkal be kell építeni szokásai közé a természeti környezet ápolásának, gondozásának igényét 18.4.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, empátiájának fejlesztése megfelelő önértékelés, reális énkép a belső kontroll erősítése az önbizalom fejlesztése 18.4.5. Családi életre nevelés A családnak jelentős szerepe van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Mivel gyermekeink jelentős része állami gondoskodásban él, vagy halmozottan hátrányos helyzetű család gyermeke, így ez a feladat intézményünkre hárul. Ezzel összefüggésben feladataink: erkölcsi normák közvetítése önálló életvezetésre való felkészítés felkészítés a harmonikus párkapcsolat kialakítására Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes folyamatában, így kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. 18.4.6. Pályaorientáció Az iskolának feladata: a munka világáról képet nyújtani segíteni kell pályájuk kiválasztására és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni felkészíteni a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre 77
18.4.7. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodásról a pénzhasználatról a saját felelősségről az értékteremtő munka felismeréséről 18.4.8. A tanulás tanítása Fontos: az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása a hatékony tanulási technikák megismertetése egész életen át tartó tanulás
18.4.9. Felelõsségvállalás másokért, önkéntesség ki kell alakítani a tanulókban a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartást, a másság elfogadását motiválni kell az önkéntes feladatvállalásra
18.4.10.
Médiatudatosságra nevelés
meg kell ismertetni a tanulókat az új és hagyományos médiumok nyelvévelés azok alkalmazásaiban rejlő veszélyforrásokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés különbségével
78
19.
Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere
Nevelő-oktató munkánk legfőbb eszközei a tanórák. Ezek keretében juthatunk el a kitűzött céljaink eléréséhez. Tanulóink fejlődési üteme eltérő, ennek figyelembe vételével szervezzük meg a különböző felzárkóztatást, illetve tehetséggondozást elősegítő foglalkozásokat. A nevelés-oktatás folyamatának egyéb (választható) keretei: énekkar, szakkörök, sportkör. A nevelés-oktatás eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei egymást kölcsönösen meghatározó tényezők. A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez igazítjuk. Megválasztásakor figyelembe vesszük a tanuló fejlettségét, életkori sajátosságait, előzetes tudását, állapotát, szükségleteit, a többségtől eltérő kulturális hátterét. Az eljárások tekintetében mindezeken túl figyelembe kell vennünk az ismeretek tapasztalati megalapozását, a tanulók egészséges terhelését, a kreativitásuk kibontakozásának elősegítését, személyre szóló fejlesztő értékelésüket, az együttműködésre épülő tanulási technikákat.
20.
A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az intézmény valamennyi területére érvényes nevelési programot az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalatára, elért sikereinkre építve alakítottuk ki. Figyelembe vettük az új szabályozó dokumentumokat, az ezekben megjelenő új feladatokat, a tevékenységformákat, követelményeket. Intézményünk tanulói komoly szociális hátránnyal, kognitív és motoros elmaradással küzdenek. A gyerekcsoportok összetétele széles spektrumot képez a fogyatékosság, szociális háttér, ismeret, kommunikáció szempontjából. A sajátos nevelési igényű gyerekek iskolai oktatásának, nevelésének szerves része a habilitáció és rehabilitáció. A rehabilitációs tevékenységek alapját az adja, hogy a kiegyenlítetlen képességstruktúra következtében vannak jelentősen elmaradó képességek, melyeknek fejlesztése szükséges. A rehabilitációs tevékenységek terápiás irányát az elvégzett vizsgálatok elemzése, értékelése szabja meg és jelöli ki. A sérült személyiség egészének figyelembe vételével jelöltük ki azon fejlesztési területeket, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanuló személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában.
79
Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását, az egészségnevelési programot, a természet- és környezettudatos magatartásformákat, a környezeti nevelési programot, a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, a munkára nevelést, a kommunikációs nevelést és kultúrát az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak felfogása, felhasználása az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a táborozásoknak, kirándulásoknak, a közös sport és kulturális rendezvényeknek
20.1. Előkészítő és kisiskoláskor Feladatok, tevékenységek: -
tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről,
-
az intézményi hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása – együttműködés a társakkal, a pedagógusossal – például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások, kollégiumi foglalkozások terén,
-
a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás),
-
a WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése.
-
a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása. 80
Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, étteremben, kollégiumban utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, nyári táborban kulturális programokon, stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik – ötödik évfolyamokon realizálódnak.
20.2. Serdülőkor Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek.
Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat,
helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés, vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. 81
A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk habilitációs, rehabilitációs és terápiás jelleggel. Ehhez térben és időben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörű társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti és a felnőtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bővül az intézményi élet valamennyi színterét érintő, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetősége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, akár a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak fejlődéstörvényeitől. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és időben elválaszthatatlan.
20.3. Munkára nevelés Pedagógiai Programunk általános célkitűzései között szerepel a következő meghatározás: „A fejlesztő felkészítés, az oktatás keretében intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történő, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését.” A célkitűzés indokolt, hisz a társadalom fő elvárása a mi intézménytípusunk felé, hogy a nálunk végzett tanulók többsége a társadalomba beilleszkedjen, legyen képes önálló életvitelre, a társadalom hasznos tagja legyen. Ebből következik, hogy intézményünk nevelési programjának nélkülözhetetlen eleme, a munkára nevelés. Mivel tanulóink többsége megélhetésének elsődleges forrása a fizikai munka, segédmunka illetve egyszerűbb szakmunka, nevelési-oktatási tevékenységünk során, a munkára nevelés előre meghatározott terve és rendszere alapján olyan tulajdonságok kialakítására és tevékenységekre fektetjük a hangsúlyt, mint a megfelelő egészségi állapot, edzettség, erőnlét, állóképesség kialakítása és fenntartása; a munka szeretete; a munkában való türelem és kitartás kialakítása; a munka eredményeinek becsülete; 82
a takarékosság fontosságának figyelembe vétele; a megfelelő akaraterő, bátorság; a tisztaságra és a rendre való törekvés; a szépre való fogékonyság. Munkára nevelésünk rendszere figyelembe veszi, hogy tanulóink egy hangsúlyos része tartós nevelésben részesül, családjával ritkán vagy egyáltalán nem tart kapcsolatot, így elesik azon spontán tanulási (szocializációs) folyamatoktól, melyet egy családban nevelkedő gyermek megkap (különböző háztartási munkák, vásárlás, konyhakerti munka stb.). Külön szakkörök, klubok és foglalkozások keretein belül igyekszünk az elmaradt tapasztalatok pótlását megadni. Munkahelyi gyakorlat a lehetőségek függvényében. A munkára nevelés belső rendszerének kialakításában támaszkodunk intézetünk viszonylag nagy, fás, füves, bokros parkjára, gyakorlókertjére, üvegházaira, varróműhelyére, tankonyhájára, technika termeire, háztartási gépeinkre, a délelőtti munkára neveléssel kapcsolatos tananyagok feldolgozására, jártasságok, készségek és képességek kialakítására, a délutáni klubok munkával kapcsolatos tevékenységrendszerére, a pedagógusok és technikai dolgozók munkájára. A munkára nevelés során a belső rendszer kialakítása mellett nagy hangsúlyt fektetünk a külső kapcsolatok olyan rendszerének kialakítására is, melyek segítik a munkaprogramjaink változatosságának fenntartását, a végzett tanulóink munkába állását, a munkakörülményeinek javítását, szükség esetén a megfelelő védelem nyújtását, egyfajta utógondozást, a továbbtanulás repertoárjának bővítését (kapcsolat az önkormányzatokkal, a szomszédos szakmunkásképzővel, a megye speciális szakiskoláival, munkába lépést segítő intézményekkel, gazdálkodó egységekkel, vállalkozókkal). Munkára nevelési rendszerünk támaszkodik az intézményünk minőségi köre által kidolgozott munkára nevelés normáinak korosztály szerinti megfogalmazására.
20.4. A kommunikációs nevelés Az intézmény valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók
többségénél
kommunikációs
nehézséggel,
a
beszéd
területén
érzékelhető
funkciózavarral szembesülünk. 20.4.1. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek: a beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése 83
az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása a mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben 20.4.2. A serdülőkori tevékenységek: a mondanivaló értelmes megfogalmazása a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás a konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása a tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, (önéletrajzírás, kérvények, nyomtatványok) olyan szituációk teremtése, ahol részt vehetnek nyilvános szerepléseken
21.
Egészségfejlesztéssel, egészség-, és környezeti neveléssel kapcsolatos elvek, feladatok
Az iskola az egyik legfontosabb színtere az egészség-, és környezeti nevelésnek. A NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük az egészségnevelés és környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben valamennyi gyermek, fiatal állapotának megfelelően részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségnek, mint értéknek tanulóink tudatában is a megfelelő helyre kell kerülnie. Megfelelő ismerettel kell rendelkezniük az egészségről, az egészség védelméről, hogy hogyan lehet azokat a betegségeket megelőzni, amelyeknek okai a nem megfelelő életmódban keresendők. 84
21.1. Az egészségnevelés szinterei Az egészséges életre való felkészítés az intézmény valamennyi színterén megjelenik. Kiemelt feladatává válik a tanórán kívüli nevelési színtereknek, az osztályfőnöki óráknak, a környezetés természetismeret tantárgyaknak, az életvitel és gyakorlati óráknak. A helyes táplálkozás ismeretei és konkrét gyakorlata, technikája a tartalomban és a módszerekben is megjelenik. Étrend összeállítás különféle korú, nemű, foglalkozású csoportoknak, a táplálkozás rendszeressége, változatossága, a táplálékelfogyasztás szabályai, egészségi kritériumai, a kímélő ételek készítése, fogyasztása és az étkezési kultúra része a nevelési programnak. Az egészségnevelés részét képezi a káros szerek ismerete, elutasítása, a dohányzás, az alkoholfogyasztás veszélyeinek megismertetése. Ennek módszerei változatosak: közösség előtti vita, érvek, szituációs játékok, helyzetelemző gyakorlatok, esetek elemzése, értékelése, előadások,
filmek
megtekintetése.
A
drogfogyasztást
megelőző
programunkat
az
egészségügyi szakemberek közreműködésével, segítségével készítjük el. A serdülők nevelésében kiemelt terület:
a párkapcsolatok értelmezése, etikája, a felelősség problémája a szexuális kapcsolatban – saját egészség, a partner egészsége;
a lelki egészség megőrzése, fenntartása – az életmóddal, a kiegyensúlyozott családi háttérrel, a társas kapcsolattal; az ajándékozás, a figyelmesség öröme, érzése, ennek kultúrája, gyakorlatai; a szabadidő helyes beosztása, a pihenés, kikapcsolódás fontossága; a
médiákon
keresztül
áramló
információs
tömeg
káros
hatása
az
idegrendszerre, az agyra – a pihenés, a csend, a relaxálás fontossága, lehetőségei. Az egészséges életmódra nevelés, a fizikai felkészültség növelése, a testkultúra igényének kifejlesztése rendkívül fontos feladat.
A testnevelés, a sport, az egészséget
szolgáló mozgásos tevékenység mindenki számára napi szükségletté kell, váljon. El kell érnünk, hogy minden tanuló az állapotának megfelelő iskolai testnevelésben ill. gyógytestnevelésben részesüljön.
85
Ehhez biztosítjuk a tanulók egészségi állapotát, testi fejlettségét tükröző szűréseket (betegszoba, iskolaorvos) illetve évente két alkalommal gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának méréséről (testnevelés órák, házi olimpiák).
21.2. Tevékenységek A tevékenységek differenciáltan jelentkeznek a kisiskolásoknál (1-6. évfolyam) a serdülőknél (7-8. évfolyam) valamint a fiatal felnőtteknél. (9-14. évfolyam) 21.2.1. Kisiskolások tevékenységei rendszeres és változatos táplálkozás, önálló tisztálkodás, egyszerű önellátási technikák a ruházat tisztántartásában, az életkorhoz igazított napirend, részvétel a házi munkában, a közösségi feladatokban, a mozgás, a levegőn tartózkodás, a betegségmegelőzés elemi szokásai, az érzelmi kötődések fontossága, megőrzése társakhoz, szülőkhöz, rokonokhoz, az ajándékozás, figyelmesség öröme. Tevékenységek színterei: iskola, diák és gyermekotthoni táborok, kulturális- és sport rendezvény. A szülők bevonásának kísérlete és együttműködésük igénylése. 21.2.2. Serdülők tevékenységei tisztálkodási szokások, módok nemek szerint eltérően, a rendszeresség, mértékletesség és változatosság a táplálkozásban, életkor, munkateher, egészség és a táplálkozás összefüggései, rendszeres orvosi ellenőrzés, szűrés, viszonyulás a gyógyszerek, természetes szerek fogyasztásához, veszélyes szerek, anyagok, testmozgás, életritmus, sportolás, az esztétikus, kulturált megjelenés, öltözködés, a ruházat, a környezet tisztántartása, önelfogadás, társkapcsolat, szeretet, ragaszkodás a családtagokhoz, barátságok fontossága, a figyelmesség, az örömszerzés. 86
Színterek: az iskolában, a tanítás-tanulás folyamatában, táborokban, kirándulásokon, túrákon, klubokban, szakkörökön, kulturális programokon. Mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben 2012. szeptember 1-jével megkezdődött. A mindennapos testedzés az óratervbe beépítve, illetve 30-45 perc időtartamban a szabad levegőn eltöltött játékos egészségfejlesztő tevékenységgel – melyre a habilitációs órák is igénybe vehetők, tervezhetők – a délutáni sportfoglalkozások (foglalkozási terv szerint) biztosítják a helyesen adagolt mozgást, mely pozitív hatással van a keringésre, az érrendszerre, biztosítja a test kondícióját, növeli a szellemi teljesítőképességet, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A testedzés formái: testnevelési órák, nem kötelező, választható órák, házi olimpiák, délutáni szabadidő
foglalkozások,
lehetőség
szerint,
túrák,
kerékpározás,
könnyített
és
gyógytestnevelés igény szerint. Helyszínei: tornaterem, kondicionáló terem, sportudvar, nyáron a tó (napozás, úszás, evezés), vándor- és kerékpártáborok.
21.3. A környezeti nevelés Célja: Tudatosuljon tanítványainkban, hogy a környezetünk megóvása mindannyiunk közös érdeke és feladata. Tudatosuljon bennük, hogy a környezet részét képező erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni.
21.3.1. Feladataink: pozitív attitűd kialakítása a mindennapi környezetvédelem iránti tágabb és szűkebb környezetükben kortárscsoportok közötti kapcsolat elősegítése az iskolaközösség külső és belső kapcsolatrendszerének gazdagítása a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása kiemelt célunk Velence és környéke természeti értékeinek megismerése 21.3.2. Színterei: iskolai: tanítási óra, szabadtéri tevékenységek iskolán kívüli: állatkert, kirándulások, terepgyakorlatok, kiállítások
87
21.3.3. Módszerei: játékok modellezés célzott megfigyelések, mérések
22.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.
22.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény, az iskolai munkaterv, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az igazgató útmutatásai alapján a nevelőtestület határozatai, a szaktanácsadó/szakértő ajánlásai alkotják. A pedagógus a nevelő - oktató munka általános és az intézmény pedagógiai programja alapján módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik. Felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig az illetékes vezetőnek véleményezésre bemutat. Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. Feladatai:
tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül,
napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; 88
rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;
a
gyermekek
tanulmányi
fejlődését
egyéni
foglalkoztatással,
sokoldalú
szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;
a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
fokozatosan
szoktatja
tanulóit
az
iskolai
élet
szabályainak
betartására,
megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;
biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;
tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;
különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;
megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;
állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát végez
vizsgák szervezése és lebonyolítása
a tanulmányi versenyekre felkészítés és a házi versenyek lebonyolítása
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben
iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken
szaktárgyával kapcsolatban kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, rendkívüli esetben az igazgatót 89
részt vesz szaktárgyának megfelelő munkaközösség és a nevelőtestület munkájában, e közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti
22.2. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök irányítja az osztályközösségben folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Fontos feladata a tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét.
Az osztályfőnöki munka
eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
Feladatai: szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti esetmegbeszélést tart az érintettekkel ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, 90
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások nyilvántartása
együttműködik a diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását
indokolt esetben a családsegítő munkatársaival együtt családlátogatáson vesz részt
a továbbtanulás segítése
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról
közreműködik a tanórán kívüli rendezvények, tevékenységek szervezésében, az ezeken való részvételben
tanulmányi kirándulás tervezése, szervezése
kapcsolatot tart a tanulók szüleivel
szükség esetén részletes értékelést készít a tanulókról
figyelemmel kíséri a gyermekek egészségügyi állapotát, ha kell intézkedést kezdeményez
23.
megismerteti a baleset- és tűzvédelmi előírásokat
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. Iskolánk tanulói speciális helyzetükből adódóan, folyamatos, az egész tanévben, vagy iskolai életpályájuk során támogatást igényelnek. Átgondolt, megfontolt, következetes pedagógiai munkánk eredménye a tehetség és képesség kibontakoztatása, egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése, a szociális hátrányok csökkentése, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítése. Az intézmény számtalan tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják.
23.1. Feladatok: a szociális hátrányok feltérképezése
91
a jelzőrendszer működtetése a tantestületen belül illetve a család, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, gyámhivatal, szakorvos, védőnő, támogatói szolgálat, rendőrség, jegyző stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre; napközis foglalkozások biztosítása az 1-14 évfolyamon valamennyi tanuló részére; szakkörök, klubok működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére; szakkör működtetése a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók részére az aktív sporttevékenység elősegítésére. önismereti képességek, pályaalkalmasság, pályaelképzelések folyamatos elemzése;
23.2. Cél:
prevenció,
a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése,
segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel
a sajátos nevelési igényű gyerekeket megillető különleges bánásmód érvényesítése,
a fogyatékkal élő gyerekek esélyegyenlőségének elősegítése,
társadalmi integráció segítése, önállóságra,
a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítése
A SNI tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi - lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. A sajátos elvek, célok és a terápiás célú iskolai műveltségtartalom, valamint az alkalmazott szervezeti keretek az SNI tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Ennek érdekében személyre szabott egyéni fejlesztés tervek szerint folyik a felzárkóztatás a szakértői bizottság által kiállított szakvélemény alapján. Az általános iskola alsó tagozatán habilitáció kiemelt célja a következő:
92
A megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.
23.3. Gondolkodási képességek fejlesztése 23.3.1. Fejlesztési feladatok: 1) A pontos érzékelés kialakítása: felismerése: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; 2) Összehasonlítás képességének fejlesztése: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, többszempontú összehasonlítása stb.; 3) Differenciálás elsajátítása: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés, pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint; 4) Emlékezetfejlesztés területei: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb.;
5) Figyelemfejlesztés: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés, végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, 93
céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés
23.4. A motoros képességek fejlesztése 23.4.1. Cél: a testvázlat kiépítése, a testtudat kialakítása. 23.4.2. Feladatok: a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése finommozgások fejlesztése vizuomotoros koordináció kialakítása
23.5. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása 23.5.1. Cél: térbeli helyzet felismerése megnevezése térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. időbeli tájékozódás 23.5.2. Feladatok: a tér- és időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, logikai összefüggések felismertetése, társadalmi környezet megismerése.
23.6. Kommunikációs képességek fejlesztése 23.6.1. Cél: szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe.
94
23.6.2. Feladatok: a verbális kifejezőképesség megfelelő szintre emelése beszédminták nyújtása, helyes beszédlégzés gyakorlása, tagolás, szünettartás, beszédhangok pontos, tiszta ejtése, a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszéd tempó kialakítása az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdése írásmozgás fejlesztése a kapcsolatteremtő, a közlő és informáló képesség fejlesztése, a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása
23.7. Szociális képességek fejlesztése 23.7.1. Cél: -
megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása,
-
szabályok felismerése, értelmezése, betartása,
-
a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása,
-
önfegyelem kialakítása.
-
a kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása
23.7.2. A fejlesztési terület feladatai:
-
pontos képességprofil kialakítása a viselkedés elemzése nyomán.
-
az egészséges életmód szokásainak kialakítása,
-
a rendszeretet megalapozása,
-
az alapvető szociális képességek kialakítása, fejlesztése és gyakorlása,
-
az alapvető munkavégző képesség kialakítása,
-
az öltözködés, ruházat, környezet iránti igényesség kialakítása,
-
a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése
95
A Sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai
24.
tevékenység
A szakértői bizottságok szakvéleménye alapján, feladatunk pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival. A gyógypedagógia sérülésspecifikus módszerei terápiás attitűdje lehetővé teszi a magatartási zavarok személyre szabott kezelését. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Feladataink:
Egyéni fejlesztési terv készítése (A megfelelő pszichológiai, pszichiátriai és neurológiai szakvélemények és terápiai javaslatok figyelembe vételével).
Egyéni beszélgetés, egyéni foglalkozások.
Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások.
Differenciált foglalkozások (órán, tanórán és egyéb foglalkozásokon.)
Nevelési céljaink megvalósulását szolgálják a nyári táborok, valamint a túrák, kirándulások, kulturális programok szervezése. A számtalan szituáció, a különféle élethelyzetek gazdag tapasztalati
anyagot
szolgáltatnak
az
egyes
tanuló
személyiségének
alakításához,
a
közösségfejlesztéshez. A programok, a szabadidős tevékenységek a tanulók képességfejlesztését biztosítják. A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit fejlesztik az információk, a benyomások a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulónak a tartalmas szabadidőtöltésre, képességei kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben. Sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt hiányosságokat
mutató
tanulók
felzárkóztatására.
Ezzel
együtt
a
saját
kultúrájukat,
hagyományaikat ápolhatják - ehhez segítséget, támogatást kapnak - az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon. 96
Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát szükség és egyéni indokoltság szerint együttműködünk szakemberekkel:
25.
iskola pszichológussal,
neurológus és pszichiáter szakorvossal, kórházzal
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
Felzárkóztatást segítő programok
Az egyéni különbségek iránti tolerancia, egymás segítése természetes részét képezi az iskolai szocializációnak. Felzárkóztatást segítő lehetőségek csoporton belül:
egyéni felmérés
csoporton belüli differenciált feladatcsomag
kisebb lépésekkel felzárkóztatás
Felzárkóztatás csoporton kívül:
komplex jellegű a tantárgyi felzárkóztatás
a korábbi ismeretek és képességek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzése
életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítása
A felzárkóztatás eredményessége megmutatkozik:
a napi oktató-nevelő munkában, a gyermek teljesítményében
a délutáni napközis időszakban a gyermek viselkedésében, kreativitásában
az átfogó felmérések összehasonlításában
97
26.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje Diákönkormányzati tevékenység (KÖLYÖKSZIGET)
26.1. Célja: a tanulók minél szélesebb körű bevonása az intézmény életébe, foglalkozások, versenyek szervezésébe érdekvédelem megvalósítása a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges szerepek gyakorlása
26.2. Felépítése: Élén a KÖLYÖKSZIGET Kormányzója áll (tanuló), akivel szorosan együttműködik a tanulók által választott diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az egyes területek munkáját a csoportok képviselői által választott Miniszterek (tanulók) irányítják, Államtitkárok segítségével (pedagógusok). Területek a következők: Igazságügyi Minisztérium Tanulmányi Minisztérium Szórakoztatási Minisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Sport Minisztérium A Minisztériumok költségvetését a „KÖLYÖKSZIGET ALAPÍTVÁNY” támogatja éves költségvetés alapján. A diákönkormányzat (KÖLYÖKSZIGET) évente értékeli a tanulók munkáját minisztériumai segítségével. Gyermeknapon adja át az „ÉV SZIGETLAKÓJA” kitüntetést, amelyet tanuló kaphat, és a „MOSOLYRENDET”, amit felnőttnek adományozhatnak. A KÖLYÖKSZIGET havi rendszerességgel „Kölyökgyűlést” tart.
98
27.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
27.1. Együttműködés a szülőkkel A szülő az iskolában két szerepben van jelen:
a gyermek gondozójaként és nevelőjeként,
a tanuló törvényes képviselőjeként.
A szülői jogok érvényesítéséhez az intézmény az alábbi területeken kívánja folyamatosan együttműködve segíteni a szülőket: A szabad iskolaválasztásnál olyan szakmai segítséget kínálunk, amely közelebb hozza a szülőt a sérült gyermeke számára leginkább megfelelő iskola megválasztásához. Ennek érdekében tájékoztatjuk iskolánk szervezeti, működési körülményeiről, tanulóiról, a képző munkánkról, szakmai, tárgyi feltételeinkről. Lehetőséget biztosítunk az iskola megtekintésére a szülő és gyermek számára egyaránt. Napi munkakapcsolatot igyekszünk kialakítani – elsősorban az alsó tagozatos csoportoknál -, hogy a folyamatos tájékoztatást biztosítsuk és a problémáink kezelésébe a szülőt is bevonjuk. Írásbeli értesítést alkalmazunk az iskola eseményeivel, a tanuló előmenetelével, eseti kéréseinkkel kapcsolatosan. A szülőknek, családtagoknak biztosítjuk az intézménybe való belépést és benntartózkodást az előzetesen elfogadott és ismertetett szabályozók szerint. Segítjük a szülőket, családokat abban, hogy a sérült embereket képviselő szervezetekhez problémáikkal eljussanak, és azok szolgáltatásait is igénybe vegyék gyermekeik érdekében. Együttműködésünk jelenlegi formái:
fogadóórák (igény szerint)
szülői értekezletek
napi kapcsolattartás
meghirdetett előadások, ünnepélyek, nyílt napok
családi napok
ellenőrző, üzenő füzet
konzultációs lehetőségek
információs szolgáltatások
99
27.2. Együttműködés a tanulókkal Együttműködésünk jelenlegi formái:
DÖK működése
Szakkörök
Szabadidős tevékenységek
Iskolanap – diáknap
27.3. Intézményünk kapcsolatai Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. Az iskola társadalmi kapcsolatai: fenntartó, Kormányhivatal, tankerület Települési önkormányzat lakóhelyünk és környékünk kulturális intézményei hasonló típusú megyei iskolák–megyei versenyeken keresztül, gyermekotthonok, diákotthonok (cseretáborok szervezése kapcsán), Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, „Értük–Velük „Egyesület”, Egyházak, FINTI, Országos és Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló és Szakértői Rehabilitációs Bizottság
28.
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei
A tanulmányok alatti vizsgák a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga 100
d) pótló vizsga Vizsgaformák: írásbeli szóbeli A fentiek alapján:
javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki valamilyen tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
javítóvizsga időpontja augusztus 23-31. közötti napok, délelőtt szervezhető
osztályozóvizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet
osztályozóvizsgát kell tenni osztályzat megállapításhoz, annak a tanulónak, akinek első félév végén vagy tanév végén, mulasztásai elérik a törvényben rögzített mértéket / jelen törvény szerint 250 óra/ és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető
osztályozóvizsgát kell tenni annak a tanulónak, akit felmentettek a tanórai foglalkozások alól
a tanulónak a vizsga során biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt
az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát személyes adottságának megfelelően, valamint
a
szakértői
véleményben
meghatározott
speciális
eszközök
használatát
a vizsgán lehetővé kell tenni, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását
a vizsgákat a tanuló 3 tagú bizottság előtt teszi
a vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította
azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli;
indokolt
vizsgamegszakítás
esetén
módot
kell
adni,
annak
megismétlésére 101
a vizsga a vizsgázó számára díjtalan
a szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg
a jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei
a vizsgáról jegyzőkönyv készül
az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie
érdemjegyre a vizsgáztató tesz javaslatot, amit a bizottságnak kell jóváhagynia
osztályozóvizsgán közismereti tantárgyakból (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetismeret) vizsgázik a tanuló
magyar nyelvtanból és matematika tantárgyakból írásbeli vizsgát kell tenni, a többi tantárgynál a vizsgáztató határozza meg a szóbeli vagy írásbeli vizsgáztatást
vizsgáztató pedagógus javít, a vizsgáztató határozza meg, az írásbeli feladatsorhoz párosul-e szóbeli kiegészítés is
osztályfőnök végzi az adminisztrációs munkát- osztálynapló, anyakönyv, bizonyítvány- a megfelelő záradék alkalmazásával
a vizsgán érintett tanuló eredményhirdetésig tartózkodjon az iskolában
osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell
a tanulmányi követelményeket nem teljesítette az a tanuló, aki a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott
igazolt, indokolt távolmaradás során az adott naptári évben az igazgató jelöl ki új időpontot a vizsgák letevésére
hivatalos értesítést kap a tanuló és a kiskorú szülője, valamint a kirendelt családgondozó a felkészítés megelőzően 8 napon belül a felkészítés és vizsga időpontjáról
különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja
pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné
osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is 102
A szakmai képzésbe kerülés feltételei
29.
alapfokú iskolai végzettség
egészségügyi alkalmasság (törvényi előírásoknak megfelelően alkalmassági vizsga)
16. életév betöltése
TKVSZRB kijelölő határozata
A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát.
30.
Felvétel és átvétel helyi szabályai
Iskolánkba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szakvéleménye alapján vesszük át/fel a gyerekeket, - kijelölés útján,- a megjelölt évfolyamra, csoportba, és tagozatra a törvényi szabályozás szerint. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az igazgató dönt. A szakképző iskolánkba a tanulók a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítésével nyerhetnek felvételt.
31.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának. Ezen alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.
103
31.1. Iskolánkban az elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátíttatásának célja: szemléletükben kialakuljon, hogy jobb a bajt megelőzni és életük folyamán a környezetükben, otthonukban alkalmazzák a megtanult ismereteket tudjanak veszélyhelyzetben gyorsan dönteni tudják azt, hogy az egyes sérülések esetén mit kell cselekedni ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék fel a vészhelyzeteket sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni
31.2. Feladat: bemutatni a kockázatos és veszélyes viselkedés módjait és következményeit kialakítani a sérült és beteg emberek iránti segítségnyújtás igényét, bemutatni lehetőségeit, elsajátíttatni formáit megismertetni a tanulóval a környezet veszélyforrásait, veszélyhelyzeteit és elhárításának lehetőségeit a tanuló sajátítsa el a betegápolás és elsősegélynyújtás legfontosabb ismereteit
32.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 32.1. Tanórai tevékenységek
A tanítás-tanulási folyamat alapformája az osztálykeretben történő tanítási óra. A hagyományos osztálykeretben való tanítási folyamat egyre több alkalommal alakul át differenciált szervezeti formává.
32.1.1. Fejlesztő tevékenységek:
104
32.1.1.1. Ayres terápia Ayres terápiája azon a felismerésen alapszik, hogy a gyerekek fejlődésében nehézségeket okozhat, ha idegrendszerük nem hangolja össze megfelelően az érzékszervek által fölvett információkat, s integráció hiányában a gyerekek nem képesek megfelelően alkalmazkodni a külvilághoz. A terápia elvei: A terápia nem egyes képességek fejlődésorientáltan felépített fejlesztésére irányul,
-
hanem az agy rendező funkcióinak javítására. -
Kontrollált szenzoros ingereket használnak a „megfelelő reakció” kiváltására.
-
Minél több az ön indította aktivitás, annál inkább javul az agy organizációja.
-
Öröm és vidámság.
A terápia célja:
Nagymozgások fejlesztése, pontosítása, tempójának, ritmusának, irányának egyre tudatosabb kontrolja.
Finommotorika fejlesztése,
Szem-kéz koordinációjának fejlesztése,
Tér-, irány-, formaészlelés fejlesztése,
Testséma, testtudat erősítése,
Szociális viselkedés, szabálytudat, figyelem, önbizalom kialakulásának segítése,
Megkésett járás-, beszéd-, szobatisztaság-dominanciánál ezek kialakulásának segítése.
A terápia alkalmazása:
hiperaktivitás, viselkedészavar,
tanulási problémák,
autisztikus megnyilvánulások,
cerebrális parézis (CP) esetén
A terápia hatására a gyermek nyitottabb lesz, boldogabb, magabiztosabb. Rendezett viselkedést mutat, örömmel tölti el a mozgás. Önként választ nehezebb feladatokat, jobban tud az adott célra koncentrálni. Elfogadja a kihívásokat, ezzel javul az önbizalma. A kezelések során önmaga kezdeményezi a cselekvéseket, a tervezést, és a variációkat. A többi gyermekkel is javul a kapcsolata.
105
32.1.1.2. Logopédia Intézményünkben a logopédiai foglalkozások szervezése az osztályfőnökök jelzése és a tanulóknak Szakértői Bizottság vizsgálata alapján kiállított szakvéleménye felhasználásával történik. A foglalkozások anyagának összeállítása a terápiás célok meghatározása az említett szakvélemény megállapítása, feladatok megjelölése alapján, valamint saját vizsgálataink, és a folyamatdiagnosztika alapján lehetséges. A foglalkozásokat általában mikro csoportos (max. 2 fő) formában szervezzük. Ennek oka a tanulók komplex, és egyre súlyosabb képet mutató hiányosságai. 32.1.1.3. Alapozó terápia Az alapozó terápia a csecsemőkori mozgásmintákból kiindulva fejleszti a nagymozgásokat, a rugalmasságot és az egyensúlyt. Mindehhez társul a tér, idő, emlékezet, beszédészlelés, jobbbal irányok ismerete, testismeret, ritmus, stb. fejlesztése. Az alapozó terápia mozgásosérzékszervi
típusú,
idegrendszert
fejlesztő
mozgásterápia,
mely
fejleszti
a
mozgáskoordinációt, az anyanyelvi készséget és az olvasás technikai készségét. Az alapozó terápia fejleszti a koncentrációt, a monotonitás tűrését, a kitartást, valamint az izomtónust és a testtartást. Az alkalmankénti 60 perces foglalkozás egyre érettebbé, kitartóbbá teszi a gyermek figyelmét, feladatmegoldását. Intézményünkben egyre több gyermeknek van szüksége erre a terápiára. Heti 1-1 alkalommal kerül sor a fejlesztésre. Erre ideális terepet ad a jól felszerelt tornaszoba. 32.1.1.4. Autizmus sprektumzavarral küzdő gyermekek fejlesztése Az autizmus spektrum zavar lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az érintett tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Speciális fejlesztési célok, feladatok: Távlati cél az egyéni képességek kibontakoztatása mellett a legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Cél és feladat: a képességek, készségek kompenzációs- habilitációs fejlesztése a másodlagos (pl. viselkedési) problémák kezelése tananyag tanítása speciális módszerek segítségével
106
Fontos az adaptált környezet megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára nevelés. A fejlesztés elvei A fejlődési szemlélet fontossága A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása csoportos vagy egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal. Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő, lehető legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. Az oktatás -nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából. Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért mennyi ideig tegyen. Lehetőség szerint a tanterem, a fejlesztő szoba protetikussá tétele. Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfeleli vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges. A fejlesztés formái -
egyéni, mikro-és kiscsoportos formában, lehetőség szerint osztálykeretek között
-
szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben
Integráció A teljes integrációs oktatásban részesülő tanulók külön fejlesztő órákon vesznek részt. Intézményünk struktúrája szerint autizmussal élő tanulók osztályközösségben tanulnak, igény szerint heti több alkalommal egyéni, speciális fejlesztésben részesülnek. Az egyéni fejlesztés heti óraszámát a gyermek képességei, szociális és viselkedési szintje, valamint a Szakértői Bizottság javaslata határozza meg. 107
32.2. Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók túlnyomó többsége egész napos nevelésben részesül: napközi, diákotthon, a 9-14 évfolyamon tanulószoba. 32.2.1. Délutáni tanulási tevékenység: Ezek a tevékenységek a tanítási órán szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálják. Nevelői irányítás mellett készítik el a tanulók a házi feladatukat, készülnek a tanítási órákra. 32.2.2. Egyéni foglalkozások: Pedagógus irányítása mellett egyéni felzárkóztatásban, tehetséggondozásban részesülnek a tanulók. 32.2.3. Szabadidős tevékenységek Iskolán belüli (szakkörök, iskolai sportkör, mindennapos testnevelés, könyvtári órák, énekkar, Tömegsport, játszóház, rendezvények, vetélkedők stb.) Iskolán kívüli (mozi- színházlátogatás, kirándulások, vetélkedők, hangverseny, kiállítás, könyvtárlátogatás) 32.2.3.1. Szakkör Sportszakkör A szakköri program célja A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes oktató-nevelő munkájának szervez részeként, a testkultúra sajátos eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá a tanulók személyiségének kialakításához. A tanulók az egészséget, annak megőrzését saját értékrendjükben kiemelt helyen kezeljék. Ismerjék meg motorikus képességeik szintjét, annak fejlesztésének módját. Ismerjenek meg minél több mozgásos játékot, ismerjék meg a küzdés és versenyzés örömét. Értékeljék, becsüljék meg társaik
108
teljesítményét. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. A tanulók mozgáskultúrájának, képességeinek azonos szintre hozása. Cél:
Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása. Különböző sportági mozgásformák
elsajátítása, minél magasabb egyéni teljesítményre törekvés. A kollektív sikerélmény, annak személyiségformáló hatása. A kudarctűrés kialakítása, kitartásra, a nehézségek leküzdésére való képesség kifejlesztése. az óra szervezettségének kialakítása, a munkafegyelem biztosítása a balesetmentes munka végzéséhez általános, sokoldalú fejlesztés, előkészítés a civilizációs ártalmak megelőzése, ellensúlyozása egyéni elmaradások pótlása Az órák megoszlása
Őszi
Téli
Tavaszi
Összesen
1.
Rendgyakorlatok
folyamatosan
2.
Képességfejlesztés
folyamatosan
3.
Atlétika
5
5
5
15
4.
Sportjáték I.
10
10
10
30
5.
Téli foglalkozás
-
5
-
5
6.
Fakultatív
javasolt úszás
4
4
Összesen
54
Az egészséggel kapcsolatos feladatok az ellenálló képesség és edzettség fejlesztése, a prevenció lényegének megismerése, önálló relaxációs gyakorlat végrehajtása. A mozgáskultúra fejlesztésének feladatai a kondícionális és koordinációs képességek egyéni adottságokhoz, életkorhoz igazodó fejlesztése, különböző mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, a sportjátékok, azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése.
109
33. Helyi tanterv Választott kerettantervek Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján felmenő rendszerben az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Iskola tanmenete alapján. Tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének-oktatásának évfolyamain: Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) http://kerettanterv.ofi.hu/ Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésénekoktatásának évfolyamain: Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) http://kerettanterv.ofi.hu/
Speciális szakiskola Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák számára A speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve A speciális szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve A speciális szakiskola OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettanterve 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet, amelyet a 23/2013. (III.29) rendelettel módosított és 12/2013. (III. 28) NGM rendelettel módosított kerettanterv http://kerettanterv.ofi.hu/
110
34.
Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma 34.1. Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam
ÓRATERV a kerettanterv bevezetésével 2013/2014-es tanév Kerettanterv
új
régi
régi
régi
új
régi
régi
régi
Tantárgyak:
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
8
5
4
4
Idegen nyelvek
-
-
-
-
-
-
-
-
Matematika
5
4
4,5
4,5
5
4,5
4
4
Erkölcstan
1
-
-
-
1
-
-
-
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
-
-
5
2 -
-
1
1,5
2
2
Hon- és népismeret Környezetismeret
2
2
2
2
-
-
-
-
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
3
3
Földrajz
-
-
-
-
-
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
1
2
2
2
1
1
1
Informatika
-
-
-
-
1
-
1
1
Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
2
2
3
4
4
Testnevelés
5
3
3
3
5
5
3
3
Osztályfőnöki óra
-
-
-
-
1
-
-
-
Rendelkezésre álló órakeret
25
20
22,5
22,5
25
25
25
HABILITÁCIÓ
3
3
3
3
3
4
4
2
28 3
111
2014/2015-es tanév Kerettanterv
új
új
régi
régi
új
új
régi
régi
Tantárgyak:
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
8
8
8
5
4
4
Magyar nyelv és irodalom
8
Idegen nyelvek
-
-
-
-
-
-
-
-
Matematika
5
5
4,5
4,5
5
4,5
4
4
Erkölcstan
1
1
-
-
1
1
-
-
Történelem és társad. és állampolgári ism.
-
5
2 -
-
-
1
2,5
2
2
Hon- és népismeret Környezetismeret
2
2
2
2
-
-
-
-
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
3
3
Földrajz
-
-
-
-
-
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
2
2
2
2
1
1
1
Informatika
-
-
-
-
1
1
1
1
Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
2
2
2
4
4
Testnevelés
5
5
3
3
5
5
5
3
Osztályfőnöki óra
-
-
-
-
1
1
-
-
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
22,5
22,5
HABILITÁCIÓ
3
3
3
3
3
4
4
2
28 3
112
2015/2016-os tanév Kerettanterv
új
új
új
régi
új
új
új
régi
Tantárgyak:
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
8
8
8
5
5
4
Magyar nyelv és irodalom
8
Idegen nyelvek
-
-
-
-
-
-
1
-
Matematika
5
5
5
4,5
5
4,5
4
4
Erkölcstan
1
1
1
-
1
1
1
-
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
-
5
2 -
-
-
1
2,5
2,5
2
Hon- és népismeret Környezetismeret
2
2
2
2
-
-
-
-
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
4
3
Földrajz
-
-
-
-
-
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
2
1
2
2
1
1
1
Informatika
-
-
1
-
1
1
1,5
1
Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
2
2
2
4
Testnevelés
5
5
5
3
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
-
-
-
1
1
1
-
25
22,5
28
28
3
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
HABILITÁCIÓ
3
3
2
31 4
27
4
113
2016/2017-es tanév Kerettanterv
új
új
új
új
új
új
új
új
Tantárgyak:
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
8
8
8
5
5
4
Magyar nyelv és irodalom
8
Idegen nyelvek
-
-
-
-
-
-
1
1
Matematika
5
5
5
5
5
4,5
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
-
5
2 -
-
-
1
2,5
2,5
2,5
Hon- és népismeret Környezetismeret
2
2
2
2
-
-
-
-
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
4
4
Földrajz
-
-
-
-
-
2
2
2
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz és vizuális kultúra
2
2
1
2
2
1
1
1
Informatika
-
-
1
1
1
1
1,5
1,5
Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
2
2
2
3
Testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
-
-
-
1
1
1
1
2
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
HABILITÁCIÓ
3
3
3
3
3
3
4
4
114
34.2. Helyi tanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára: Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatás-
Tantárgy
fejlesztés
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
évf.
területei Anyanyelv és
Kommunikáció
4
4
4
4
4
4
5
5
kommunikáció
Olvasás-írás
3
3
4
4
4
4
2
2
Társadalmi
Számolás-mérés
4
4
4
5
5
5
5
5
környezet
Játékra nevelés
2
2
2
2 2
2
3
3
2
2
3
3
2
2
3
3
Társadalmi ismeretek Életvitel és
Önkiszolgálás
gyakorlat
Életvitel és
2
2 2
2
gyakorlat Természeti
Környezetismeret
környezet Művészetek
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolás-
3
3
2
2
2
2
2
2
1
1
5
5
31
31
alakítás Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Összesen
25
25
25
26
28
28
115
34.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező 9/e előkészítő évfolyamának kerettanterve Tantárgyak és óraszámok 2013/2014 Műveltségterület
Tantárgy
Heti óraszám
Éves óraszám
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
5
180
Idegen nyelv
Idegen nyelv
1
36
Matematika
Matematika
5
180
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
36
Állampolgári ismeretek
2
72
Ember a természetben
Természetismeret
3
108
Művészetek
Műszaki rajz, vizuális nevelés
2+2=4
72+72
Informatika
Informatika
2
72
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Pályaorientáció
1
36
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat
1 4
36 144
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
180
Osztályfőnöki óra
1
36
Összesen
31,5
1134
Szabadon tervezhető
3,5
126
Mindösszesen
35
1260
116
34.4. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés (1+2 éves) oktatásához A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: előkészítő évfolyam
9. évfolyam
10. évfolyam
10. évfolyam
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
heti óraszám
31,5
10,5
378
11,5
402,5
0
21
756+70
21
735
31,5
31,5
1134+70
32,5
1137,5
3,5
1,5
54
1,5
52.5
0
2
72
2
70
35
35
1260+70
36
1260+70
heti óraszám 36 hét Közismeret Szakmai elmélet és gyakorlat együtt Összesen
9. évfolyam
(36 héttel)
(35 héttel)
8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
117
Közismereti tantárgyak és óraszámok a 1 + 2 éves rész – szakképítés oktatásánál Műveltségterület
Tantárgy
Heti óraszám
2 éves óraszám
1,5
106,5
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
3
213
Ember és társadalom
Erkölcstan
1
71
Informatika
Informatika
1
71
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
355
Osztályfőnöki óra
1
71
12,5
887,5
Szakmai elmélet és gyalkorlat együtt
21
1491
További szabad szakmai időkeret (szabadsáv)
2
142
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
70
Összesen
118
34.4.1. Kerti munkás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelmény-
Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
modulok elméleti Növénytani ismeretek
gyakorlati
2
Kertészeti alapismeretek
ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek
elméleti
gyakorlati
2
Termesztési 10961-12
ögy
5
5
4
5
2
Műszaki alapismeretek gyakorlat 70 10962-12 Kertészeti munkavállalói
Munkavállalói ismeretek
2
2(3)
2
2
ismeretek 11024-12 Kerti munkák
Kerti munkák Kerti munkák
6
gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám
8
Összes heti/ögy óraszám
6
15 23
7 70
16 23
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
119
34.4.2. Sütőipari és gyorspékségi munkás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. évfolyam elméleti
Tésztafeldolgozás és 10939-12
gépei
gyakorlati
10. évfolyam ögy
4
elméleti
gyakorlati
3
Tésztafeldolgozás Szakmai gyakorlat 1. 10940-12 Kelesztés, vetés előkészítés
Kelesztés és gépei
5(6) 1
1
Szakmai gyakorlat 2. Sütés és berendezései
5(6)
5
70
3
5 3
10941-12 Sütés Szakmai gyakorlat 3. Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
4 8
5
15 23
7 70
16 23
Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
120
34.4.3. Textiltermék-összeállító A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. évfolyam elméleti
Ruhaipari anyag10113-12 Ruhaipari
és áruismeret
gyakorlati
10. évfolyam ögy
2
elméleti
gyakorlati
1
Anyagvizsgálatok
anyagvizsgálatok
2 gyakorlat Ruhaipari gyártás-
10114-12 Ruhaipari
előkészítés Szakrajz
1
1
3
70
2
gyártmánytervezés Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása
Textiltermékek készítése
4 2
2
Textiltermékek
9
készítése gyakorlat
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
5
8
12
15 23
6 70
17 23
121
34.5. Speciális szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés (1+4 éves) oktatásához
A szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:
előkészítő évfolyam heti óraszám
9. 9. 10. évfolyam évfolyam évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
11. évfolyam
12. 12. évfolyam évfolyam
éves óraszám
éves óraszám
heti óraszám
éves óraszám
heti óraszám
heti óraszám
35 hét
heti óraszám
36 héttel
36 héttel
36 héttel
éves óraszám 32 héttel
Közismeret
31,5
10,5
378
11,5
414
10,5
378
10,5
336
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
21
756+70
21
756+105
21
756+105
21
672
Összesen
31,5
31,5
1134+70
32,5
1170+105
31,5
1134+105
31,5
1008
3,5
2
72
1,5
54
1,5
54
1,5
48
0
1,5
54
2
72
2
72
2
64
35
35
1260+70
36
1296+105
35
1260+105
35
1120
8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
A szakképesítés oktatására fordítható idő 3482 óra (756+70+756+105+756+105+672+54+72+72+64) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.
122
Közismereti tantárgyak és óraszámok a 1 + 4 éves rész – szakképítés oktatásánál
Műveltségterül et
Tantárgy
Heti óraszám 9-10. évfolyamon
Heti óraszám 11-12. évfolyamon
2 éves óraszám
2 éves óraszám
(9.) 1 (10.) 1,5
(9.) 72 (10.) 108
1,5
102
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
idegen nyelv
1
72
1
68
Matematika
Matematika
2
144
2
136
Ember és társadalom Informatika
Erkölcstan
1
72
1
68
Informatika
1
72
0,5
34
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
5
360
5
340
Osztályfőnöki óra
1
72
1
68
Összesen
(9.) 12 (10.) 12,5
(9.) 864 (10.) 900
12
816
Szakmai elmélet és gyalkorlat együtt
21
1512
21
1428
1,75
126
2
136
További szabad szakmai időkeret (szabadsáv) Összefüggő szakmai gyakorlat
70+105
105
123
34.5.1. Festő, mázoló, tapétázó A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. évfolyam e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
gy
10. évfolyam ögy
e
gy
ögy
11. évfolyam e
gy
12. évfolyam
ögy
e
gy
1
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
2
Foglalkoztatás I. 1 Építőipari alapismeretek
10101-12 Építőipari közös tevékenység
2 70
Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése
10104-12
1
Mázolás
Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken
Mázolás technológiája
105
2
2
2
Szobafestő, díszítő Falfelület festésének, munkák díszítésének gyakorlata 10103-12
105
2
7
7
2,5
6
2
2(3)
7
3
5
Tapétázási munkák
6
1
6(7)
2
3
10105-12
Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
4 6,5
16 22,5
7 70
4
16 23
7 105
6
16 23
10 105
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
124
13 23
34.5.2. Tisztítás-technológiai szakmunkás A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül
Heti óraszám Szakmai követelmény-
Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
modulok e Technológia ismeret 11258-12 Tisztítástechnológiai tevékenységek
Anyag és gépismeret
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
ögy
e
gy
3
3(1)
3(1)
2
3,5
4
4
2,5(0,5)
Tisztítástechnológia
14(1)
gyakorlati
14(1)
14(1)
14(1)
feladatai 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Foglalkoztatás I.
70
105
105
Foglalkoztatás II.
2
0,5(0,5)
Munkahelyi egészség és
0,5(0,5)
biztonság
Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám
7(0,5)
14(1)
21 (1,5)
7(1) 70
14(1)
21(2)
7(1) 105
14(1)
21(2)
7(1) 105
14(1)
21 (2)
125
35.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve
A taneszközök, tanulmányi segédeszközök kiválasztásánál a nevelőtestület a következő szempontokat veszi figyelembe: szerepeljen a minisztérium által kiadott, hivatalos tankönyvjegyzékben legyen NAT és kerettanterv kompatibilis igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a sajátos nevelési igényű tanuló szükségleteihez az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon az évfolyamok könyvét néhány példányban a könyvtárban kell megőrizni az esetleges tankönyvhiány pótlására és a tanév közben érkező új tanulók miatt A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyv-rendelést megelőzően döntést hoz.
36.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai
A tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása Intézményünk tanulói a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése.
36.1. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott
126
kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési-oktatási elvárásként jelenik meg. 36.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv elsajátításának folyamatában tanulóink esetében a beszéd centrikusságot helyezzük előtérbe. A kommunikáció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv tanításában, iskolánkban csak a fejlesztő tevékenység hozhat eredményt. 36.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia tanulóink nevelésében egyénileg differenciált tananyagot igényel. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos feladatokra.
36.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodást, továbbá a funkcionális képességek is. A tanuló képes lesz a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezni. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. 36.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia A
természettudományos
kompetencia
tanulóinknál
a
gyakorlati
jellegű
természettudományi műveltség kialakítása, az egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismeretek bővítése. Fontos a személyes megtapasztalás, a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a környezeti ártalmak megismerése. 36.1.5. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés áll a fejlesztés középpontjában. Fontos az új és hagyományos médiumok ismerete, használatának megismerése. Alapszinten történő alkalmazása.
127
36.1.6. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti tanulóinkat abban, hogy megtalálják helyüket, feladatukat a családban és a társadalomban. Az állampolgári kompetencia tartalmait saját élményű tevékenységek formájában gyakorolva sajátítja el. 36.1.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához figyelembe kell venni tanulóink egyéni sajátosságait. A tanítási-tanulási folyamatban ezáltal ismeri fel saját cselekedeteinek tükrében lehetőségeit, próbálja elérni céljait. 36.1.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. 36.1.9. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, teszik lehetővé, hogy tanulóink képesek legyenek önálló ismeretek szerzésére.
36.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés-oktatás
alsó tagozat 1-4. évfolyam
felső tagozat 5-8. évfolyam
Műveltségi területek
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Ember és társadalom
Ember és természet
Földünk és környezetünk 128
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Testnevelés és sport
36.2.1. A kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton
szövegértés - szövegalkotás kompetencia
matematikai - logikai kompetencia
szociális, életviteli, környezeti kompetenciák
életpálya építési kompetencia
infokommunikációs kompetencia
Az ezekhez kapcsolódó tevékenységek kisiskolás korban: az alsó tagozatban a tankönyvek, taneszközök helyes használata az esztétikus füzetvezetés a technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés a mozgásban az utánzás, a szabályok elsajátítása, folyamatosan végzett tevékenység a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és esztétikai következményeinek megismerése az önkifejezés egyszerű memoriterek, versek tanulása az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása 36.2.2. A kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton az elsajátított tanulási módszerek az önálló tanulás és a csoportmunka alkalmazása gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozást jussanak el az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, vázlatkészítéshez, jegyzeteléshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez képessé kell válniuk a tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására.
129
el kell sajátítani a hatékony önellenőrzést és a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát.
36.3. Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása Az értelmileg akadályozott/ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire
épül.
Alapelveiben,
céljaiban
illeszkedik
a
NAT-ban
megjelenő
kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez, az alábbiak: 36.3.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozat 1-4. évfolyam felső tagozat 5-8. évfolyam Kulcskompetenciák: kiemelt fejlesztési területek: Szövegértés - szövegalkotás Matematika Szociális életviteli és környezeti Életpálya építés Műveltségi területek: Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet Életvitel és gyakorlati ismeretek Természeti környezet Művészetek Informatika Testi nevelés
130
Kiemelt fejlesztési feladatok: Önmagukat minél jobban el tudják látni. Környezetükben tájékozódni és tevékenykedni képesek legyenek. Szociális, kommunikációs képességeik fejlesztése. Közvetlen személyi-tárgyi környezet megismerése, alakítása.
36.3.2. Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésének, oktatásának feladata a személyiség harmonikus fejlesztése, szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása gyakorlatorientált képzés, életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére alkalmazása, az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés az eredményes társadalmi integrációra törekvés, a tanulók egyéni képességeihez igazított tevékenységek gyakorlása
37.
Mindennapos testnevelés, testmozgás
A mindennapos testnevelés 2012. 09.01-től felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamon a tantervbe illesztve a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak számával megnövelve került bevezetésre iskolánkban. Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvény 27. § (11) alapján biztosítjuk „…a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra
131
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján - amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik - a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki.
38.
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esély egyenlőségének
elengedhetetlen
feltétele
azoknak
a
támogató
lépéseknek,
illetve
szolgáltatásoknak a tervezése és megvalósítása, amelyek arra hivatottak, hogy csökkentsék az egyes gyermekek meglévő hátrányait.
38.1. Feladatok: felderítés, jelzőrendszer működtetése prevenciós munka (diákotthoni férőhely biztosítása, tájékoztatás, egészségvédelmi programkidolgozása) családgondozás (egyéni esetkezelés, folyamatos kapcsolattartás) támogató segítségnyújtás további életpálya nyomon követése külső
intézményekkel
való
kapcsolattartás
(Gyermekjóléti
Szolgálat,
Gyermekideggondozó, Gyámhivatalok, TEGYESZ.)
38.2. Megvalósulás formái:
132
fogadóórák igény szerint esetkezelés egyéni és kiscsoportos formában esetmegbeszélések
38.3. Szervezetekkel való gyermekvédelmi kapcsolataink Mivel intézményünkbe a megye egész területéről járnak diákok, igyekszünk bekapcsolódni a megye szociális hálózatába. Kapcsolatot tartunk: az adott települések szociális és gyámügyi szakembereivel civil szervezetekkel családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal
A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
39.
elvei és korlátai Az iskolai gyakorlatban fontos szerepet tölt be az önálló tanulás képességének tanítása és fejlesztése. Ez azt is jelenti, hogy tanítványainkat képessé kell tennünk arra, hogy önállóan is tudjanak új ismeretekre szert tenni. A házi feladat nem cél, hanem egy olyan eszköz, amely segít tanulni. A tanulók otthoni, napközis és tanulószobai munkája, az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. A házi feladatok célját (és az osztályt) ismerve kell megtalálnunk azt a módszert és helyes arányt, amelyet követnünk kell, de vannak általános elvek, amelyeket minden szaktanárnak be kell tartani. A feladatok előírásának szempontjai:
kizárólag órán feldolgozott anyagból történhet
szorgalmi feladat, gyűjtőmunka csak a tananyaghoz kapcsolódóan adható
a tanulók számára elérhető feladat lehet, pl. képek, termések v. növények gyűjtése, adott témában újságcikk keresése vagy elolvasása, megbeszélt anyagból készülés, napközis tanulók számára a napközis nevelő tudjon benne segítséget nyújtani
Korlátok:
versek kívülről tanulásakor mindig figyelembe kell venni a tanuló képességeit. 133
új anyag önálló feldolgozásra nem adható fel.
a tankönyvben található érdekességek, olvasmányok szorgalmi feladatként adhatók önálló olvasásra, azonban nem minősíthető negatívan, ha a tanuló azt nem végzi el.
szorgalmi feladatok megoldásának ellenőrzésekor a megértést ellenőrizhetjük. A helytelen megoldást a pedagógus nem minősítheti negatívan.
40.
A tanulók értékelése 40.1. Magasabb évfolyamba lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamába léphet a tanuló a következő feltételek mellett: ha az adott évfolyam követelméyneit sikeresen teljesítette ha eredményes osztályozó vagy javítóvizsgát tett az a tanuló, aki az osztály átlagához viszonyítva kiugró teljesítményt nyújt – de a többségi iskolába való visszahelyezése nem indokolt –, tanév közben eredményes „évnyerő” osztályozó vizsgát tesz a magántanulók továbbhaladása osztályozó vizsgával történik, melyet a félévi és a tanév végi értékelések lezárása előtt bonyolítunk. Ezeket a tanulókat nem értékeljük magatartásból, szorgalomból és a készségtárgyakból. Abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Mulasztásoknál csak azt nem lehet minősíteni, akinél a hiányzás meghaladta a 250 órát, vagy a tantárgyi éves órakeret 30 %-át. Aki a mulasztása miatt nem értékelhető, de az igazolt hiányzások aránya a több, osztályozó vizsga lehetőségét kell biztosítani. A szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyamismétlést.
134
40.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, ellenőrzése Gyógypedagógiai tevékenységünk folyamatában az ellenőrzés alapvető célja a gyermekek, tanulók által elsajátított ismeretek mennyiségének, minőségének értékelése. Ugyanakkor az ellenőrzés nem csupán a tanulók teljesítményének a mérésére szolgáló tevékenység, hanem egyben diagnosztikus értékű visszajelzés is a számunkra, mennyire voltak helyesek az optimális fejlesztés szempontjából az általunk választott eszközök, eljárások. Általánosan érvényesülő alapelvek A
tanulók
teljesítményének
mérésekor
meghatározó
a
tantervben
kijelölt
követelményrendszer, a továbbhaladáshoz szükséges feltételek teljesítése. Az év eleji, a félévi, valamint az év végi felmérők kérdéseit, feladatait az adott tantárgyat gondozó pedagógus állítja össze. Méréskor mindig az aktuális teljesítményt vesszük figyelembe, értékelésekor nem a tanulót, hanem az általa elvégzett feladatot minősítjük. A mérés eredménye egyben a tanulók és a szülők számára is visszajelzés. Amennyiben szükséges, a szülőket egyéb úton is (telefonon, e-mail-ben, levélben, stb.) értesíteni kell gyermekük aktuális iskolai előrehaladásáról. Ellenőrzési rendszerünk Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: az
adott
tantárgyhoz,
tanulmányi
munkához
kapcsolódó
ismeretek,
tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését, a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitüdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés. Az értelmileg akadályozott gyermekekre jellemző nevelési, tanulási nehézségek miatt az alábbi ellenőrzési formák javasoltak:
Folyamatos megfigyelés mindennapos élethelyzetekben
Értelmi teljesítő képesség mérése szükség szerint, tanév végén, egyszerű feladatlappal
135
40.3. Tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelése Mérések gyakorisága 1. Év eleji mérések A pedagógusok felmérik a tanulók aktuális tudásszintjét. Célunk: Képet kapni a tanulók aktuális állapotáról, felkészültségéről, tudásáról. A kialakult kép alapján tervezni a további feladatokat, haladási ütemet, rehabilitációs, illetve tehetséggondozó programokat, egyéni terveket. E méréseken alapul: a további haladási tempó tehetséggondozó programok a felzárkóztatás 2. Félévi mérések, ellenőrzések A tanulók első félév során elsajátított tudásszintjét, fejlődését mérik. További támpontot nyújtanak: a korrekcióhoz a tehetséggondozó programokhoz 3. Év végi mérések, ellenőrzések A tanév során elért tudásszint mérésére szolgálnak, támpontot nyújtanak a pedagógus számára az egyes tanuló továbbhaladásának megítélésében. 4. Évközi ellenőrzések A tanulók teljesítményének, haladásának ellenőrzésére, mérésére, értékelésére havonta legalább egy alkalommal sort kerítenek pedagógusaink. Ezek során a diákok szóban vagy írásban adnak számot elsajátított ismereteikről, illetve egyéb tevékenységük kapcsán (munkadarabok, rajzok, stb. megalkotása esetén) a gyakorlati mérés módszerét alkalmazzuk. Az ellenőrzés, értékelés kapcsán is kiemelt feladatként kell törekednünk a verbális beszámoltatásukra a szóbeli feleletek lehetőségének előtérbe helyezésével. A félévi, illetőleg az év végi értékeléshez tantárgyanként minimálisan négy osztályzat szükséges. Írásbeli felmérők értékelése Alsó tagozat első három félévében (2. osztály félévéig): 0-56 % felzárkóztatásra szorul 57-74 %
megfelelően teljesített
75-84 %
jól teljesített 136
85-100 %
kiválóan teljesített
Mentesülnek az írásbeli beszámoltatás alól: A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók közül, akik az olvasás-írás elemeit nem tudják elsajátítani. Halmozottan sérült tanulóknál, ahol a felsővégtag hiánya, nagyfokú károsodása, bénulása jelentkezik. Akiknél nagyfokú grafomotoros képességbeli elmaradás tapasztalható. Az írásbeli beszámoltatás alóli mentesítést javasolhatja: tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság tantárgyat tanító gyógypedagógus(ok) A 2. osztály második félévétől a 8. osztály végéig 0-49 % 1 (elégtelen) 50-64 %
2 (elégséges)
65-74 %
3 (közepes)
75-84%
4 (jó)
85-100 %
5 (jeles)
Szóbeli feleletek értékelése A tanulók életkori sajátosságait és egyéni képességeit valamint a tényszerű tudást kell figyelembe venni. Alsó tagozatban inkább kérdésekre képesek válaszolni tanulóink. Felső tagozaton törekedni kell az önálló felelet (előadás) kialakítására. Munkadarabok értékelése, gyakorlati mérés Figyelembe kell venni a tanuló önállóságát, a segítségnyújtás mértékét, a pontosságot, esztétikus kivitelezést. A kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól felmentett tanulók (magántanulók), az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról, amelyről kiértesítést kap az iskolától. Diagnosztikus célú mérések: Diagnosztikus mérést alkalmazunk helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába-tagozatába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget 137
nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. Az iskolánkba érkező 1. o. gyerekek mérésének rendkívüli fontosságot tulajdonítunk. A hozzánk kerülő 6-7 éves kisiskolások a hagyományos értelemben nem iskolaérettek, képesség profiljuk, sérülésük függvényében különböző mértékben kiegyenlítetlen. Feladatunk: képességprofil feltárása szociális érettség vizsgálata egyéni fejlesztési tervek meghatározása Mérőeszköz: DIFER Kiegészítő eljárások: 5-7 éves korú Sindelar vizsgálat Logopédiai vizsgálatok Motoros fejlettség vizsgálata Lateralitás vizsgálat Dyslexia veszélyeztetettség vizsgálata Ezek az eljárások képezik az alapját az első osztály haladásának, valamint az egyéni fejlesztési tervek kidolgozásának. Mérések, értékelések dokumentációja 1.
osztály végén, a szülők szöveges értékelést kapnak gyermekük fejlettségi szintjéről. Ez
a következő információkat tartalmazza: beszédértés beszéd tartalmi és formai elemei beszéd tisztasága térbeli tájékozódás finommotorika nagymotoros mozgások kivitelezése forma azonosítása, felismerése színek ismerete 138
általános tájékozottság mennyiségismeret önellátás, önkiszolgálás figyelem feladattudat 1. o. második félév – 2. o. I. félév Év végi bizonyítványba írható értékelés: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul 2. osztály év végétől: Érdemjegyekkel történő értékelés a naplóban, ellenőrzőben: Félévi, év végi felmérők piros jegy Témazárók, piros jegy Szóbeli felelések, időközi felmérések, kék jegy Gyűjtőmunka, szorgalmi munka, zöld jegy Félévi, év végi bizonyítvány, osztályzattal történő minősítése: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)
41.
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.
Magatartás, szorgalom értékelése 139
41.1. Magatartás Követelményrendszer: Példás (5) betartja az iskola házirendjét ismeri és alkalmazza az udvariassági szabályokat kulturált magatartásával példát mutat társainak óvja környezete értékeit óvja saját és társai testi épségét, egészségét fegyelmezett, kötelességtudó, feladatait elvégzi aktív részese az iskola közösségi életének nincs igazolatlan hiányzása Jó (4) legfeljebb apró szabálysértésekkel vét az iskola házirendje ellen /maximálisan 1 szaktanári, vagy 1 szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetője van a tanév során/ az iskola közösségi életében nem aktív szereplő minden egyébben megegyezik a példással Változó (3) a házirendet rendszeresen megsérti udvariassági szabályokat nem tud megfelelően alkalmazni feladatainak elvégzésében nem mindig megbízható beszéd- és vitakultúrája, konfliktuskezelési technikái hangulatai függvényében változnak osztályfőnöki intőnél súlyosabb írásbeli büntetése nincs 10-nél több órát nem hiányzott igazolatlanul
Rossz (2) a házirendet rendszeresen és szándékosan megsérti nem vigyáz saját és társai testi épségére, egészségére környezete értékeit szándékosan rongálja társaival, tanáraival agresszív módon beszél, viselkedik 140
zavarja a tanítási órákat igazgatói figyelmeztetésben részesült
41.2. Szorgalom Példás (5) kötelességérzése és feladattudata kialakult füzetvezetése szép, áttekinthető és pontos a tanítási órákon aktív otthoni munkái pontosak, szépek gyűjtőmunkát és szorgalmi feladatokat végez tanítási órákra felkészülten érkezik érdemjegyei megfelelnek képességeinek Jó (4) a tanítási órákon nem mindig aktív előfordul, hogy munkáit, feladatait pontatlanul végzi el füzetvezetése áttekinthető, rendezett felkészülése általában pontos érdemjegyei általában megfelelnek képességeinek Változó (3) •
a tanítási órákon nem mindig figyel
•
írásbeli munkái sokszor rendezetlenek
•
felkészülése pontatlan, hiányos, felszerelése hiányos
•
érdemjegyei többnyire nem felelnek meg képességeinek
Hanyag (2) •
felszerelése rendszeresen hiányos
•
felkészülése rendszeresen pontatlan, hiányos
•
a tanítási órákon nem figyel, az órai munkái hiányosak
•
füzetei, írásbeli munkái rendetlenek, áttekinthetetlenek
•
érdemjegyei messze elmaradnak képességeitől 141
Jutalmazás és büntetés rendszere Jutalmazás Szaktanári dicséret: Iskolai versenyen való indulásért, szereplésért. Osztályfőnöki dicséret: Iskolai vagy helyi versenyen való sikeres szereplésért. Kiemelkedő közösségi munkáért. Igazgatói dicséret: Megyei, területi, országos versenyeken való sikeres szereplésért. Az év során végzett kiemelkedő közösségi munkáért. Kiemelkedő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásáért. Igazgatói dicséretet nyerhet el a legjobb tanulmányi eredményt elért osztályközösség, a legtisztább osztály. Szakmai, tanulmányi versenyen való eredményes szereplés Szakmai vizsgán elért kiemelkedő eredmény alapján Büntetés Szaktanári figyelmeztető felszereléshiány órai munka zavarása tanítási óra engedély nélküli elhagyása késés a tanítási óráról Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztető tiszteletlen tanáraival szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés után sincs felszerelése továbbra is zavarja a tanítási órákat társaival indulatos, agresszív továbbra is késik a tanítási órákról kárt okoz az iskola vagy társai értékeiben három szaktanári figyelmeztető
142
Osztályfőnöki intő az előzőekhez képest viselkedése nem változik szándékosan kárt okoz környezetének durva, agresszív társaival tanáraival rendszeresen tiszteletlen dohányzik az iskola területén veszélyezteti társai testi épségét tanítási órát engedély nélkül több ízben elhagy Igazgatói figyelmeztető szándékos, nagy értékű károkozás újbóli iskola területén belüli dohányzás társai testi épségének súlyos veszélyeztetése tiszteletlen trágár beszéd tanáraival szemben Igazgatói intő az előző viselkedések bármelyikének ismétlődése A rendkívül súlyos esetekben sor kerülhet a tanuló ellen fegyelmi eljárásra. Ennek következményeként a tanuló az iskola rendezvényeiről meghatározott időre eltiltható. Súlyos fegyelmi vétségért /lopás, verekedés, súlyos rongálás, mások fenyegetése/ a nem tanköteles korú tanulók tanulói jogviszonyának megszűntetéséről a tantestület jogosult dönteni.
41.3. Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók értékelése Az értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók iskolai értékelése során megfigyeljük a tanulók tudását, magatartását, és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján értékelünk. Alkalmazott értékelési formák szóbeli értékelés (pl. dicséret, figyelmeztetés) különböző szimbólumok, tárgyjutalmak (pl. pontozás, csillag, dicsérő kártya, szimbolikus képek, egyéb) írásbeli értékelés 143
A tanulók továbbhaladása: A szakszerű, differenciált foglalkozások következményeként el kell érni, hogy minden egyes tanuló a megfelelő egyéni fejlesztési terv végrehajtása során, saját tempójának megfelelően fejlődjön. Szükség esetén a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb keretet biztosítunk. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ha a tanuló sikeresen teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba, illetve az iskola szakképzési évfolyamába léphet. A szülő kérésére, az igazgató döntése alapján lehetőség van az 1-4. évfolyamon az ismétlésre abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsőbb osztályba léphetne. A második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének.
41.4. Tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 41.4.1. Edzettség mérése Az emberi mozgásteljesítménynek biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők. A testnevelés és a sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A teljesítmény alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai állapotát, amely lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a képességek fokozatos fejlesztéséhez. 41.4.2. Cél Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést.
144
A mérések megvalósításának módjai · A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. · A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban. · A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni. · A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Ezért minden gyermek rendelkezni fog egy teljesítményösszesítő adatlappal, amely tartalmazza az eredményeit, illetve az ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő, ill. a mérést végző pedagógus vezeti, amelyet a szülő is bármikor megtekinthet. A mérések általános szempontjai · A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre. · A tesztek között a tanulók pihenjenek. · A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek - egyszerűek, - kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók, - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. Először az izomerő tesztet vagy teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan) - tavalyi eredményhez képest, - vagy év elejéhez képest, - vagy az osztályátlaghoz képest. Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert hat héten belül el kell végezni. -
Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. 145
-
Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.
-
El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.
-
Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.
-
Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.
41.4.3. A tanítók és testnevelők feladata Az országos adatszolgáltatáshoz szeptemberben és májusban elvégzik a mellékelt táblázat szerinti fizikai méréseket, motorikus próbákat. Rögzítik a teljesítményt és eredményt, pontozzák az adatokat és minősítenek a mérések között, betartják a megfelelő sorrendet, és a tesztek előírásait. Biztosítják a mérések közti pihenést, a tanulók biztonságos sportolását. Bátorítják, többlet teljesítményre ösztönzik a gyermekeket a jobb eredmények és az önbizalom elérése érdekében. Feltárják az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. Képesség szerinti differenciált terheléssel törekednek azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzéssel - a szülőkkel, tanulókkal közösen - növelik a gyermekek fizikai képességeit és testi, lelki egészségét. Kialakítják a tanulókban a testedzés utáni vágyat, és több versenysportolót nevelnek. A tanulók aktív közreműködésével, tervezett foglalkozásokon elemzik a rendszeres testedzés hatását. Nyomon követhetővé teszik a változásokat a tanárok, tanulók és szülők számára. Ezzel fejlesztik a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során kiugró teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó gyerekeket - ha a helyi lehetőségek megengedik - az élsport felé irányítják.
146
41.4.4. Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban elkészíti. Vezeti az osztályonkénti adatlapot, és az intézményi összesítőket. A szabályosan dokumentált adatokat továbbítja az iskola egészségügy felé.
42.
Otthoni (napközis, tanulószobás) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Házi feladatot hét közben az iskola minden tanulójának lehet adni. A házi feladatot a kollégista, napközis, tanulószobai ellátást igénybe vevőknek is el kell végezni. A naponta bejáróknak – akik nem igénylik a felsorolt ellátási formákat – otthon kell megoldani a házi feladatot. A hétvégi házi feladat adásáról, valamint a tanítási szünetek feladatairól a tantárgyat tanító pedagógus dönt.
147
43. SZAKISKOLAI SZAKMAI PROGRAM 43.1. Alapelvek: 1. Szakoktatás és – képzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerő-piachoz történő igazodásának fokozása. 2. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása. 3. A kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése. 4. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása.
A speciális szakiskolába jelentkezett, tanulásban akadályozott fiatalok részére elsősorban a gyakorlatigényes, alapiskolai végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes. A szakmai képzés a kötelező kilencedik előkészítő évfolyammal kezdődik. A szakképző évfolyamokon a rész-szakképesítések a kilencedik, tízedik, a teljes szakképesítések esetén a kilencedik, tízedik, tizenegyedik, tizenkettedik évfolyamokon történik. A kilencedik előkészítő évfolyamot követően, kompetencia-mérés (a megfelelő mérőeszközzel rendelkezünk) alapján, javasoljuk a teljes vagy rész-szakképesítésre a beiskolázást. A képzésbe belépő tanulók heterogén volta jelenti, hogy rendkívül eltérőek képességeik, készségeik fejlettsége, valamint személyiségjegyeik tekintetében. A képzés során figyelembe kell venni a nevelés-oktatás folyamatát nehezítő tényezőket. Ezek a következők -
A tanulási és munkavégzési motiváció gyengesége.
-
A kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága, az emlékezet, a bevésés-felidézés, valamint az elvont gondolkodás gyengesége).
-
A személyiség fejlettségének alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység, zárkózottság, befolyásolhatóság).
-
A szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok, kapcsolatteremtési nehézségek).
-
Egyéb problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok). 148
A gyakorlati képzésben különösen fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül ezeket az egyéni eltéréseket.
43.2. Célok és feladatok A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák). A szakképzés terén is átalakulási folyamatot élünk meg: - demográfiai viszonyok változásai (csökkenő tanulólétszám) - gazdasági szervezet változásából adódó helyi és regionális foglalkoztatási viszonyok átalakulása - a szakképzés szabályozó rendszereinek átalakulása - a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek változása - finanszírozási rendszer átalakulása, a további források felkutatása
Fejér megye stratégai céljai alapján fő célkitűzések: A megye és a nemzetgazdaság szakember igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, mely képes a gazdaság munkaerő szükségletének mennyiségi és minőségi kiszolgálására. A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával. A
gazdaság
munkaerő-piaci
igényeinek
hangsúlyos
figyelembevétele
a
foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából.
149
A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára. A szakképzés átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával. Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően előképzett, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására. Az infó-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése, hogy a jövő meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását
A szakiskolában folyó oktató-nevelő munka vonatkozásában a közismereti tárgyak tanítása, a képességek fejlesztése és a szakmai képzés szerves egységet alkotnak. A képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen az iskola, ha követelményeiben a tanulók eltérő adottságaihoz igazodik.
Az iskolánkban folyó szakképzés célja, hogy tanulóink, a
szakképző évfolyamokon rész vagy teljes szakképesítő OKJ-s bizonyítványt szerezhessenek. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók minél több piacképes szakképzettséget szerezzenek, ennek birtokában munkát vállalhassanak, sikeresen beilleszkedjenek és folyamatos munkavégzésre alkalmassá váljanak. Képesek legyenek saját szakmájukban tovább fejlődni. A társadalomba való beilleszkedés, a munkába állás esélyeit növeli, hogy tanulóink számára lehetőség nyílik második szakma megszerzésére is. A második szakma megszerzése is térítésmentes, a nevelőtestület is támogatja megszerzését.
150
43.3. Szakképzési tevékenységek A szakképzési évfolyamokon az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, amelyet a 23/2013.(III. 29.)EMMI rendelettel módosított és a 12/ 2013.(III.28.) NGM rendelettel módosított; kerettantervek és a szakmai vizsgakövetelmények alapján folyik az oktatás illetve vizsgára való felkészítés. Az egészségügyi és munka alkalmassági feltételek előírásainak megfelelően, a képzésre jelentkező tanulónak egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi szempontok összegzése után véleményezik a tanuló alkalmasságát a szakképesítés megszerzésére. A képzés kezdeti szakaszában a 9. előkészítő évfolyamon elsődleges a tanulók fejlettségi szintjének felmérése, a tanulók körülményeit meghatározó egyéb tényezők feltérképezése. A meg lévő ismeretekre és képességekre alapozva, a hiányos ismereteket kiegészítve, a gyengébb képességek és készségek fejlesztését kijelölve szükséges megtervezni a képzést. Hangsúlyos feladatot kap minden évfolyamon a felzárkóztatás a közismereti tantárgyak oktatásán keresztül. A szakképző évfolyamokon, a gyakorlati munka során szem előtt kell tartanunk, hogy a tananyagot és a módszereket differenciáltan, az eltérő képességek és készségek függvényében tervezzük. A szakmai tananyag feldolgozása mindvégig az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolásával történik. 43.3.1. A szakmai képzés során követendő gyógypedagógiai alapelvek
-
Az ismeretek kis lépésekben történő feldolgozása, a szemléletesség, fokozatosság.
-
Lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések felfedeztetése, egész –rész -egész viszonyának bemutatása.
-
Sok-sok gyakorlás és ismétlés segítségével megerősítés, a tanulás tanítása.
-
Folyamatos, ellenőrzés-értékelés, amely egyénre szabott komplex és pozitív tartalmú, fejlesztő legyen.
-
A gyakorlati munka során folyamatos motivációval, sikerélményt nyújtó, változatos munkafeladatokkal érhetünk el eredményt.
-
Lényeges a személyes példaadás, a pontos, megbízható munkavégzésre szoktatás, megkövetelve a munkavédelmi, baleset-megelőzési és higiéniai előírások betartását.
151
-
A szakmai képzés ideje alatt folyamatosan törekedni kell a gyakorlatorientált, személyiségközpontú, differenciált és fejlesztő irányú oktató-nevelő munkára.
43.4. A szakmai elmélet, illetve a gyakorlatot oktatók iránti elvárások: A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a 30.§ - 32.§.-ok részletezi, és a munkaköri leírás tartalmazza. -
Szakmai igényesség, felkészültség, speciális módszertani kultúra.
-
A személyiség-jellemzők vonatkozásában nagyfokú empátia és tolerancia.
-
A folyamatos csoportmunkában való együttműködésre hajlandóság és alkalmasság.
43.5. Az iskola külső kapcsolatai Gyakorlati munkahelyekkel, kamarával Fontos feladatunk, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak. Ennek keretében szoros együttműködésre törekszünk olyan partnerekkel, akik segítséget tudnak nyújtani a munkaerő-piaci elvárások feltárásában, az elvárások meghatározásában. Ilyen partnerek illetve érdekképviseletek: -
Fejér Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara
-
Nemzeti Munkaügyi Szakképzési és Felnőttoktatási Intézet
-
Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete
-
Fejér Megyei Agrárkamara
-
Olasz- Magyar Sütöde
-
Gyócsi Családi Kft
Tanulóink gyakorlati képzése a szakképzési évfolyamokon gazdálkodó (cég/vállalkozó) szervezettel a szakképzésről szóló A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a 42.§. illetve az 57.§ – tanulói szerződés vagy együttműködési megállapodás alapján történik. Iskolánk fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres kapcsolattartás. Kapcsolattartás valamennyi formájával élünk pl.: személyes találkozás, levelezés, telefonos kapcsolat, de a gyorsabb ügyintézés érdekében e-mailben is megszólítjuk partnereinket. 152
Ez a speciális szakiskola intézményegység vezető, valamint az érintett szakoktatók közreműködésével valósul meg. A tanulók gyakorlati munkájáról, előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról havonta érdemjegyet ad, a tanulók hiányzásával kapcsolatban folyamatos tájékoztatást nyújt a gyakorlati képzőhely.
43.6. A képzés szabályozásának jogi háttere Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról
Rendeletek: 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 16/2009. (VIII. 14.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról 133/2011. (VII. 18) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet módosításáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 27/2012. (VIII. 27) NGM rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
153
12/2013. (III. 28) NGM rendelet 23/2013. (III. 29) EMMI rendelet 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet
154
1. Helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk 90 gyermek számára biztosít férőhelyet, fiúk és lányok részére külön szinteken. Szoros szakmai egységben működünk az Intézmény óvodájával, általános iskolájával, speciális szakiskolájával és a gyermekotthonokkal is. Tanulói gyermekközössége a 3 és 24 év közötti életkorú tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott illetve autista gyermekek. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék itt magukat, szeressenek ide járni. Igyekszünk elérni, hogy a kollégium valódi lehetőségekkel teli élettér legyen, az iskola, tanulás utáni pihenés, aktív feltöltődés színtere. A tanuláson túl biztosítjuk a játék- mozgássport
lehetőséget,
változatos
élmény-
és
tapasztalatszerzést,
többféle
választható
tevékenységet. Sok esetben igazi családpótló szerepet is be kell, hogy töltsünk, hiszen gyermekeink nagy része kiskorú, sőt óvodás, még nem szobatiszta kicsinyeink is egyre többen vannak. Intézményi küldetésnyilatkozatunkból kiemelten a kollégiuménak érezzük a következő gondolatokat: „Azért vagyunk, hogy gyermekeinknek otthont és családot pótoljunk, őket gondozásban, gondoskodásban részesítsük. Enyhítsük a halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalom perifériájára szorult családokban élő gyermekek nehézségeit, javítsuk esélyegyenlőségeiket.”
2. Működésünk belső feltételrendszere 2.1. Humánerőforrás
Pedagógusaink, gyermekfelügyelőink mindegyike a követelményeknek megfelelő módszertani
képzettséggel
rendelkezik,
melyet
folyamatosan
igyekeznek
bővíteni.
Rendszeresen veszünk részt belső és külső továbbképzéseken is. A kollégiumban hálófelelős gyermekfelügyelők, dajkák, éber ügyeletet ellátó éjszakás gyermekfelügyelő, pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens dolgozik. A
155
pedagógiai tevékenységeket pedagógus végzettséggel rendelkező nevelők szervezik, irányítják. Az intézményi könyvtáros is támogatja munkánkat, az olvasóterem és a számítógépes terem bővíti, gazdagítja a délutáni szabadidő palettáját. Betegszobánkban szakképzett ápolók istápolják, gyógyszerezik a megbetegedett és folyamatosan gyógyszeres kezelés alatt álló gyermekeket. 2.2. Szervezeti jellemzők, kapcsolatrendszerünk
A diákotthon vezető tagja az intézmény vezetői tanácsának, mely heti rendszerességgel ülésezik. Az intézmény igazgatójának a diákotthon vezető számol be az elvégzett feladatokról, eseményekről. A végrehajtandó feladatokat is ő közvetíti a diákotthoni nevelők, gyerekfelügyelők és tanulók felé. Helyzetünkből adódóan (többcélú intézmény) vannak célok, feladatok, melyet intézményi szinten tervezünk és valósítunk meg, így programunkban sem szerepel külön. Az intézményi, tantestületi értekezleteken mindig részt vesznek a kollégium pedagógusai. Az iskolai szülői értekezletek napján, fogadó órák alkalmával a nevelőtanárok is a szülők rendelkezésére állnak, de más időpontokban is fogadjuk a szülőket, ha erre igény van. A diákotthon vezető együttműködő kapcsolatot tart fenn a Diákönkormányzat vezetőjével, valamint az őket segítő nevelőkkel, valamint napi szinten közlünk a diákoknak fontos információkat, itt mindig van lehetőség bármilyen tanulókat érintő kérdést megbeszélni. Az információáramlás biztosított és folyamatos.
2.3. Tárgyi, dologi eszközök
A kollégium régi építésű épület. Külön épületszárnyban kerültek elhelyezésre a gyermekotthonok és a diákotthon, a lányhálók a földszinten a fiúk az emeleten találhatók. Az idei év tavaszán minden hálóba linóleum burkolat került, új szőnyegek, függönyök, ágyneműk, ágytakarók tették lakájosabbá a szobákat.
156
Jól felszerelt számítógép termünk a diákotthoni ellátás teljes ideje alatt a gyerekek és a fiatalok rendelkezésére áll. A tornaterem, a sportudvar, a konditerem, a tankonyha, a könyvtár és az ebédlő közös használatú az iskolával. Kerékpárokkal rendelkezünk, mellyel egy nagyobb csoport is tud túrára menni. A folyamatos karbantartáshoz állandó az eszközigény. Jól felszerelt betegszobával rendelkezünk. A hálószobákba szükség van az ágyak matracainak egy részének cseréjére, újrakárpitozásra, melyhez az anyagok már raktáron vannak, a javítás folyamatos. 3. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés alapelvei és célkitűzései azonosak az intézmény (óvoda, általános iskola és speciális szakiskola) nevelési koncepciójával, céljaival és alapelveivel. Nevelőtestületünk ismeri és munkája során figyelembe veszi, alkalmazza az iskolában
folyó
nevelő-
oktató
munka
alapelvei,
valamint
a
NAT
által
megfogalmazott kulcskompetenciákat. Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési-oktatási elvárásként jelenik meg.
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv elsajátításának folyamatában tanulóink esetében a beszéd centrikusságot helyezzük előtérbe. A kommunikáció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv tanításában, iskolánkban csak a fejlesztő tevékenység hozhat eredményt.
157
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia tanulóink nevelésében egyénileg differenciált tananyagot igényel. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos feladatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodást, továbbá a funkcionális képességek is. A tanuló képes lesz a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezni. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A
természettudományos
kompetencia
tanulóinknál
a
gyakorlati
jellegű
természettudományi műveltség kialakítása, az egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismeretek bővítése. Fontos a személyes megtapasztalás, a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a környezeti ártalmak megismerése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés áll a fejlesztés középpontjában. Fontos az új és hagyományos médiumok ismerete, használatának megismerése. Alapszinten történő alkalmazása. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti tanulóinkat abban, hogy megtalálják helyüket, feladatukat a családban és a társadalomban. Az állampolgári kompetencia tartalmait saját élményű tevékenységek formájában gyakorolva sajátítja el.
158
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához figyelembe kell venni tanulóink egyéni sajátosságait. A tanítási-tanulási folyamatban ezáltal ismeri fel saját cselekedeteinek tükrében lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, teszik lehetővé, hogy tanulóink képesek legyenek önálló ismeretek szerzésére. Az óvoda, általános iskola, szakiskola pedagógiai programját a legfrissebb változásokkal követi. A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének,
tanulásának,
a
sikeres
életpályára
való
felkészítésének
segítése,
személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása az intézmény és lakókörnyezet lehetőségeit kihasználva. A kollégium gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert kíván működtetni az alábbi alapelvek figyelembe vételével: - az alapvető erkölcsi normák érvényesítése - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése - demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nap által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban
159
- a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben - a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; - a szülőkkel, az iskolával, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés - kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; - az integrált nevelés megvalósítása - orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igény szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása - a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 4. A kollégiumi nevelés feladatai
A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: A tanulás tanítása: A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni 160
tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra. Gyermekeink tanulási nehézségei miatt kifejezetten fontos a tanulás folyamatos megsegítése, az egyéni bánásmód állandó szem előtt tartása. Nagyon fontos feladatunk a tanulás iránti belső igény kialakítása. Feladatunk: az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása a hatékony tanulási technikák megismertetése egész életen át tartó tanulás a tanulás belső feltételeinek megteremtése (önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése) Témák:
- különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése - a könyvtárhasználat rendje és módszerei
Tartalmak, tevékenységek:
- Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk
az
iskolai
követelmények
teljesítésére
felkészítő
tanulási
technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. 161
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
A tanulás elsődleges formája a játék, melynek során sajátítja el az életkorának megfelelő ismereteket. Tegyenek látogatást az intézmény könyvtárába, nézegessenek mesekönyvet, hallgassanak mesét, mondjanak verset.
1-4. évfolyam
Egyénre szabott tanulási módszerek segítségével a tantárgyi ismeretek megerősítése, elmélyítése. Egyéni képességeinek megfelelően alakuljon ki alapvető szövegértő olvasás- és íráskészsége, biztos számfogalma. Az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges tanulási technikák elsajátítása. Gondolkodási képességek, nyelvi kifejező képesség, verbális emlékezet fejlesztése.
5-8. évfolyam
- Ismerje meg – és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza – a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. Váljon hangsúlyosabbá az önálló tanulási tevékenység - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.
9-10. évfolyam
- Egyéni képességei szerint legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat.
11-14. évfolyam
- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.
162
- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. Az erkölcsi nevelés
Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedetük és azok következményeiért viselt felelősségük tudatának kialakítása, elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A kollégiumi közösség élete, nevelőink példamutatása, az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását fejlesztését teszi lehetővé, mint az együttérzés, segítőkészség, tisztelet, kötelességtudat, mértéktartás, önfegyelem. Témák: - erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség és kötelességtudat - a munka megbecsülése - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség
Tartalmak, tevékenységek: - Mutassuk be az embert, mint értékekkel rendelkező személyt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel, illetve példák segítségével utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassuk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a gyermekekkel az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.
163
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
Erkölcsi értékek átadása, gyermeki személyiség formálása. Egymás elfogadása, megértése, segítése. Előítélet mentesség.
1-4. évfolyam
Ismerjen meg alapvető erkölcsi értékeket, legyen képes életkori sajátosságainak megfelelő erkölcsi választásokra. Ismerje fel a élethelyzeteket.
5-8. évfolyam
gyermek
az
erkölcsi
kérdéseket
felvető
- Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. - Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. - Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.
9-14. évfolyam
Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
164
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell, alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. • képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, • a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, • a társadalmi színtereken való eligazodásra • ki kell, alakuljon a tanulóban megfelelő viszony szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz • felkészítés a közügyek, az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerésére
Témák:
- közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene – nemzetünk kapcsolódása Európához
Tartalmak, tevékenységek:
- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Hagyományosan megrendezett ünnepeinken keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, nemzethez. 165
- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
Nemzeti jelképeinken, népi- és gyermekjátékokon, meséken, verseken, dalokon keresztül ismerje meg népi kultúránk értékeit, hagyományait.
1-4. évfolyam
- Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Legyen ismerete jelentős nemzeti ünnepeinkről, és néhány magyar történelmi személyiségről. - Ismerje meg Velence és környékének történelmi nevezetességeit.
5-8. évfolyam
- Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. - Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje meg Velence és vonzáskörzetének kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.
9-14. évfolyam
- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő 166
személyiségeit. - Legyen kellő ismerete Velence kultúrtörténetéről, hagyományairól.
és
környékének
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott kollégiumi szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Fejlesztési feladat: Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Témák:
- a felelős állampolgári magatartás jelentősége - cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet - a demokratikus jogállam felépítése - a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása
Tartalmak, tevékenységek:
- Szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása, felkészítés a közügyekben való részvételre. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. - A közösségi tevékenységek szervezésénél 7 szokás programot figyelembe vesszük.
167
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Közösségi élet szabályainak megismerése és betartása. - A gyermekek egymáshoz és a felnőttekhez együttműködési és érintkezési képességeinek fejlesztése.
1-4. évfolyam
fűződő
- Képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására. - Legyen tisztában az alapvető viselkedési szabályokkal, a házirendben megfogalmazott kötelességeknek tegyen eleget. - Ismerje meg és vegyen részt az iskolai diákönkormányzat munkájában.
5-8. évfolyam
- Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. - Lássa be, hogy a törvények a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszközei. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Legyen tisztában az alapvető viselkedési szabályokkal, a házirendben megfogalmazott kötelességeknek tegyen eleget. - Hatékonyan vegyen részt az iskolai diákönkormányzat munkájában.
9-14. évfolyam
- Egyéni értelmi képességei szintjén ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Egyéni értelmi képességei szintjén legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben, az alapvető viselkedési szabályokkal, a házirendben megfogalmazott kötelességeknek 168
tegyen eleget. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. • tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, empátiájának fejlesztése • megfelelő önértékelés, • reális énkép • a belső kontroll erősítése • az önbizalom fejlesztése
Témák: - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció
Tartalmak, tevékenységek:
- Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.
169
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Szociális és társas kultúrájuk kialakítása, fejlesztése - Érzelmi nevelés, szocializáció kialakítása - Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Az alapvető magatartási szabályok betartása.
1-4. évfolyam
- Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Értse, hogy tevékenységével környezetére, csoportjára, társaira.
hatással
van
közvetlen
- Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. - Képességeinek megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. 5-8. évfolyam
- Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Értse, hogy tevékenységével környezetére, csoportjára, társaira.
hatással
van
közvetlen
- Képességei szerint önállóan alkalmazza az alapvető magatartási szabályokat, motiválja társait azok betartására. - Ismerje önmagára vonatkozó adatait.
A családi életre nevelés
A családnak jelentős szerepe van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Mivel gyermekeink jelentős része állami gondoskodásban él, vagy halmozottan hátrányos helyzetű család gyermeke, így ez a feladat intézményünkre hárul. 170
A kollégiumnak kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Sok esetben töltünk be családpótló szerepet, érzelmi tekintetben is. Ezzel összefüggésben feladataink: • erkölcsi normák közvetítése • önálló életvezetésre való felkészítés • felkészítés a harmonikus párkapcsolat kialakítására Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes folyamatában, így kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat.
Témák: - a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban - szexuális kultúra - családtervezés - konfliktusok a családban Tartalmak, tevékenységek: - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját. - Hívjuk fel a figyelmet a családon belüli abúzus esetén a segítségkérés fontosságára. 171
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Ismerje a család fogalmát, családi viszonyokat, valamint a családban elfoglalt helyét, szerepét. - Tudja, hogy a családokban a szeretet, a megértés, a türelem erős összetartó erő.
1-4. évfolyam
- Ismerje a család szerkezetét, működését, szerepeket és szabályokat a családi közösségben. - Ismerje fel a család kiemelkedő szerepét az egyén testi, lelki egészségének megőrzésében. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a helyes családmodellt, és a családban esetlegesen felmerülő konfliktusok helyes megoldási módjait.
5-8. évfolyam
- Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. - Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. - Életkori sajátosságainak és értelmi képességeinek megfelelően ismerje a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.
9-14. évfolyam
- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Életkori sajátosságainak és értelmi képességeinek megfelelően ismerje a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. - Képes legyen segítség kérni és a megfelelő jogi fórumhoz fordulni az őt ért abúzus esetén.
172
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre.
Témák: - egészséges életmód és életvitel - a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében - prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
Tartalmak, tevékenységek:
- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyek, szokások, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Intézményi tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
173
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Szerezzen ismereteket az egészséges életvitel megalapozásához - Ismerje és alkalmazza az alapvető testi higiéniai szokásokat - Váljon mindennapi élete részévé a rendszeres és aktív testmozgás.
1-4. évfolyam
- Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. - Vegyen részt az iskolai és külső szervezésű sportversenyek és sportkörök életében. - ismerje és alkalmazza az alapvető testi higiéniai szokásokat - Szerezzen ismereteket a közvetlen környezetéből eredő egészségkárosító veszélyforrásokról.
5-8. évfolyam
- Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. - Ismerje a különféle egészségkárosító szerek hatásait és a szenvedélybetegségeket, tudjon ezekre nemet mondani. - Vegyen részt az iskolai és külső szervezésű sportversenyek és sportkörök életében.
9-14. évfolyam
- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje a különféle egészségkárosító szerek hatásait és a szenvedélybetegségeket, tudjon ezekre nemet mondani. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Vegyen részt az iskolai és külső szervezésű sportversenyek és sportkörök életében. 174
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell, jelentkezzen. A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása.
Témák: - társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás - önkéntes felelősségvállalás másokért - összetartozás és együttérzés
Tartalmak, tevékenységek:
- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékossággal élni. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.
175
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
Alakuljon ki gyermektársaik iránt empátia, türelem, megértés és szolidaritás
1-4. évfolyam
Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Alakuljon ki felelősségérzete az idősek, betegek, elesettek iránt
5-8. évfolyam
Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a rászoruló társak iránt.
9-14. évfolyam
Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékossággal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a rászoruló embertársak és tágabb környezete iránt
Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell, jelentkezzen. Témák: - a természet és az emberi környezet egymásra hatása - természeti erőforrásaink védelme - ipari termelés és a környezet védelme - gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ 176
Tartalmak, tevékenységek: - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat. - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján. Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Alakuljon ki a gyermekben a természet szeretetére, megóvására való igény. - A pedagógus irányításával aktívan vegyen részt a természet védelmében.
1-8. évfolyam
- Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Legyen tudatában a környezet megóvásának jelentőségével, tudja meghatározni, hogy miért kell gondoskodnunk környezetünk növény- és állatvilágáról. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. - Fedezze fel, hogy ő maga is a természet része. - Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. - Váljon belső igényévé a kijelölt területének rendben tartása, gondozása.
9-14. évfolyam
- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. - Részesítse előnyben a természetes újrahasznosítható anyagokat. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát - Váljon belső igényévé a kijelölt területének rendben tartása, gondozása. 177
Pályaorientáció
Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Az iskolának feladata: • a munka világáról képet nyújtani • segíteni kell pályájuk kiválasztására és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni • felkészíteni a munkaerőpiacra történő sikeres belépésre
Témák:
- tevékenységek és szakmák jellemzői - különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek
Tartalmak, tevékenységek:
- Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, elvárásokat. - Mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, képességeit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést. 178
Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Ismerje meg szerepjátékokon keresztül a különböző szakmák, foglalkozások jellemzőit. - Életpálya életkornak megfelelő megfogalmazása
1-4. évfolyam
Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, fizikai elvárásait, jellemzőit. - Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. - Életpálya életkornak megfelelő megfogalmazása. Figyelje érdeklődéssel munkatevékenységek jellemzőit.
5-8. évfolyam
a
különböző
szakmák,
-Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, fizikai elvárásait, jellemzőit. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Érdeklődésének és képességének megfelelő szakmát válasszon.
9-10. évfolyam
Ismerje saját képességeit. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban. - Érdeklődésének és képességének megfelelő szakmát válasszon. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak.
11-14. évfolyam
Ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és 179
elvárásokat. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával kapcsolatban.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. A tanulóknak ismereteket kell szerezni • a célszerű gazdálkodásról, • a pénzhasználatról • a saját felelősségről, • az értékteremtő munka felismeréséről Témák: - a gazdaság működésének alapjai - a családi gazdálkodás - munka, fogyasztás, gazdálkodás - pénzkezelés technikái Tartalmak, tevékenységek: A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban, a családban a helytelen gazdálkodás miatt, és ezek milyen következményekkel járnak.
180
- Ismertessük, és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Ismerje meg játékokon keresztül a pénzhasználat alapjait.
1-4. évfolyam
- Ismerje meg játékokon keresztül a pénzhasználat alapjait. - Legyen tisztában korlátokkal.
az
otthoni
pénzügyi
lehetőségekkel,
- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. 5-8. évfolyam
- Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Legyen tisztában korlátokkal.
az
otthoni
pénzügyi
lehetőségekkel,
- Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Ismerje a vásárlás fogalmát, folyamatát.
9-10. évfolyam
- Ismerje a vásárlás fogalmát, folyamatát. - Próbálja mérlegelni a „felesleges és szükséges” közötti különbséget. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze
11-14. évfolyam
- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. 181
- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Próbálja mérlegelni a „felesleges és szükséges” közötti különbséget
Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. Ebben működjön közre a pedagógus és a gyermekfelügyelő egyaránt a kollégiumi esti órákban, akár TV-nézés közben. Témák: - a média társadalmi szerepe - a reklám és a fogyasztás összefüggése - a médiatartalmak és a valóság összefüggése - az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség - a sámítógép, az internetfüggőség veszélyei Tartalmak, tevékenységek: - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. - Az elektronikus médiumok (internetes ismeretterjesztő oldalak stb.) használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.
182
- Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása. Fejlesztési követelmények Egyéni képességeihez mérten, és életkori sajátosságainak megfelelően Óvoda
- Ismerje fel a különböző információhordozókat, és képességeinek megfelelően használja is azokat.
1-8. évfolyam
- Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. - Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljon bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése.
9-14. évfolyam
- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
egyéb
- Tudatosuljon bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése.
4.1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 4.1.1 A tanulók életrendjének elvei: 183
a./ A kollégium a tanulók életének szabályozása során gondoskodik a gyermekek optimális testi – lelki fejlődésének feltételeiről. Figyelembe veszi az intézményi szokásokat, a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek – kötelező, kötelezően választható, szabadon választható foglalkozások – belső arányai a törvényi előírásokhoz, valamint a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak.
b./ A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégiumi közösség és a diákönkormányzat / Kölyöksziget / választott tisztségviselői révén részt vesz a diák közösségek
mindennapi
életével
kapcsolatos
célok
kijelölésében,
a
feladatok
megszervezésében, végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében.
c./ A kollégium folyamatosan ápolja a maga sajátos eszközeivel megújítja a nevelési rendszeréhez, célkitűzéseihez önálló arculatához kapcsolatos hagyományait, erősítve a kollégiumi közösségek együvé tartozását.
4.1.2. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete
A kollégiumban a pedagógiai tevékenységeket és szabadidős programokat a nevelőtanárok szervezik. A gondozási feladatokat a gyermekfelügyelők látják el. A kollégiumba felvételt nyert tanulók a megye különböző településeiről óvodáiból-iskoláiból érkeztek hozzánk, lényeges eltéréseket mutatva. A kollégiumi élet rendjét úgy alakítottuk ki, hogy a gyerekeket rendszerességre nevelje. A kialakult napi és heti rend biztosítja a fejlődés egészét. A kollégium a nevelési – oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.
184
A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A tanulók életrendjét és szabadidő szervezésének pedagógiai elveit az iskolai nevelő- oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítéséhez, gyakorlásához kell hozzárendelni. Délutáni tanulócsoportok: Osztálycsoportnak megfelelően a diák- és gyermekotthoni növendékek valamint a bejárók részvételével szerveződnek. Ellátásban részesülhet az iskola, diák- és gyermekotthon valamennyi tanulója igény szerint. A tanulók diákotthoni napirendje:
6. 30- ébresztő, tisztálkodás szobarend kialakítása 7. 20 – reggeli 7.45- indulás az iskolába 11.30, 12.30,13.30- ebéd, szabadidős foglakozások, délutáni szakkörök 14.30- tanóra a szakiskolásoknak 15.30- uzsonna szünet 15.50- tanóra minden csoportnak 16.50- egyéni fejlesztés, differenciált képességfejlesztés 18.00- vacsora, esti teendők 19.00- esti tehetségfejlesztő klub foglakozások
4.1.3. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:
185
Tanulást segítő foglakozások: - iskolai felkészülést biztosító csoportos és egyéni foglakozások, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztatás. - Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: - tematikus csoport foglakozás – általános csoportfoglalkozások (a csoport életével kapcsolatos feladatok) - Tantárgyi ismeretek bővítése, pályaválasztás segítése. A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglakozások - Csoportvezetői foglalkozások: közösségi foglalkozás, csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése, tematikus csoportfoglalkozások.
Óvoda
1-4. évf.
5-8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13.-14. évf.
Nevelési célzatú foglalkozások
2
2
2
2
2
2
2
2
Iskolai felkészítést biztosító foglalkozások ( tanóra)
4
4
4
7
7
8
8
8
Egyéni képességfejlesztés
3
2
2
3
3
2
2
2
Csoportvezetői
1
2
2
2
2
2
2
2
Közösségeket szervező
1
1
1
1
1
1
1
1
Felzárkóztatás és tehetséggondozás
5
5
5
5
5
5
5
5
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás (klub)
8
8
8
4
4
4
4
4
24
24
24
24
24
24
24
24
Foglalkozások
186
- Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások. - Egyéni törődést biztosító foglakozások (szorosan együttműködve az iskolai egyéni problémák feltárásában az oktató pedagógusokkal)
Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások
Szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás, a sport, a környezet ápolása-megóvása, az irodalmi, zenei, képzőművészeti képességek, kreativitás kibontakoztatása, a természettudományos, a pályaorientáció szempontjából fontos fejlesztő foglakozások. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
A pontos tervezés a mindenkori éves tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, szükségletét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot.
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
187
Óvoda
1-4. évf.
5-8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13.-14. évf.
A tanulás tanítása
4
4
4
4
4
4
4
4
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
1
1
1
2
1
1
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
1
1
2
1
1
1
1
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
3
2
2
1
2
2
1
1
A családi életre nevelés
1
1
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
4
4
4
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
1
1
1
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
1
2
2
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
1
1
1
1
1
1
1
1
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
1
1
22
22
22
22
22
22
20
20
Témakör
188
5. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A nevelési folyamatnak kollégiumunkban is fontos területe az egészséges életmódra nevelés. Főbb szempontjaink: -
belső igényszint emelése az egészséges, kulturált életmód iránt
-
szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése
-
egészséges táplálkozásra nevelés
-
higiénés magatartásra nevelés
-
egészséges mozgásfejlődés, helyes testtartás
-
egészség megóvása, betegségek elkerülése
-
mentálhigiéné, krízis-prevenció
-
függésékhez vezető szokások megelőzése (nikotin, alkohol, drog)
-
konfliktuskezelés, harmonikus kapcsolatokra nevelés
-
családi életre nevelés
A diákotthon a harmonikus életritmus megtetremtésével, ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakításával hozzájárul ahhoz, hogy az itt lakó tanulókban belső igénnyé válhat a tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet, az egészséges és kulturált étkezés. A kulturális és sportélet hozzájárul ahhoz, hogy a diákotthonos tanulók egészséges életvitelt, helyes életmódmintát válasszanak.
189
6. Tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei
A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
Tehetséggondozás Tehetségpont és együttműködése
Fontos feladatnak tekintjük a tehetségek felismerését, teljes körű személyiség fejlesztését, folyamatos tehetséggondozását. Az intézményben működő Kölyöksziget Tehetségponttal szoros kapcsolatban állunk. Feladatok: -
A személyiség teljes körű fejlesztése
-
A meglévő képességek emelt szintű fejlesztése
-
A kiemelkedő képességek, adottságok fejlesztésével a hiányok pótlása
Területei: -
Tehetséggondozó foglakozások
-
Délutáni szakkörök
-
Esti klubfoglalkozások
Klubfoglalkozások a diákotthonban: -
ének 190
-
néptánc
-
klasszikus tánc
-
torna, sport foglakozások
-
kézműves műhelyek
-
dráma
-
informatika
Felzárkóztatás Egy adott tanulócsoporton belül is nagyon nagyok az egyéni különbségek, képességbeli eltérések. Célunk a hátrányokkal küzdők fejlesztése, a felzárkóztatás, hiányok pótlása. Feladatok: -
Az egyéni képességek figyelembe vétele
-
A hiányzó készségek, képességek tudatos, tervszerű fejlesztése
-
A kognitív, motorikus, szenzoros és kommunikációs funkciók fejlesztése
-
Pszichikus funkciók fejlesztése
Területei: -
Egyéni segítségnyújtás a tanórákon, felzárkóztatás, differenciált feladatok adásával
-
A játék és a sport során a szabályt elfogadó és követendő, kudarctűrő tevékenységekkel segítjük a felzárkóztatást
-
A munkák során a mozgások fejlesztésével és a műveleti sorrendek automatizálásával történik a fejlesztés
Pályaválasztás A kollégium célja olyan ismeretek nyújtása, amelyek felkészítik a tanulókat a társadalmi életben, munkamegosztásban való részvételre. Biztosítjuk a gyakorlati, fizikai munkával való ismerkedés lehetőségét. Felkeltjük az érdeklődést a különböző munkatevékenységek iránt. Feladatunk: - Gyakorlati munkatevékenységek végzése (szobák, fürdők rendezése, ház körüli munkák elvégzése, évszaknak megfelelő udvarrendezések) 191
7. Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve
Intézményünkben tanuló növendékeink tanulásban akadályozottságuk miatt eleve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet egyéb vonatkozásait az iskolával egységes nevelési elveink következetes érvényesítésével igyekszünk kompenzálni.
A kollégiumban elhelyezett gyermekek legnagyobb hányada szociális hátrányokkal érkezik: családi hátrányok (csonka család, anyagi nehézségek), ingerszegény, érzelmileg sivár családi környezet, családi életvitelben jelentkező problémák (káros szenvedélyek, nevelési következetlenségek), lakóhely távolsága, közlekedési nehézségek.
Társadalmi beilleszkedés elősegítése
A tanulásban akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében fontos feladatunk a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, valamint a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése és elfogadtatása intézményünk egyik központi feladata. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megléte, az empátia, a kölcsönös elfogadás, mások megértése és tisztelete. Mindez elengedhetetlen a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A kollégium - a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikájának megismerését és gyakorlását csökkentve ez által az egyes tanulók közötti tájékozottság-, képesség-, felkészültség- és nevetségbeli különbözőségeket. Ezzel sajátos támogatást nyújtunk a sikeres társadalmi beilleszkedéshez a szociálisan hátrányos
helyzetű
gyermekek
számára
is,
lehetőséget
teremtve
számukra
az
esélyegyenlőségre. A szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében iskolán kívüli tevékenységeket, programokat szervezünk. Igyekszünk minél több rendezvényen megmutatkozni, részt venni a település sport és kulturális eseményein, ezáltal is elősegíteni a társadalmi beilleszkedést. 192
Társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások:
-
közösségépítő, agressziókezelő tematikus csoportfoglalkozások
-
a gyermek szocializációját elősegítő csoportos foglalkozások
-
önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelő foglalkozások
-
szerepjáték
-
drámajáték
-
kirándulás
-
tábor
-
sportrendezvények (integrált sportversenyek)
-
kulturális rendezvények (részvétel a budapesti
8. Kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenységének elvei
A közösségi élet szervezése kiemelt feladata a kollégiumnak. A diákgyűlések keretein belül lehetőség nyílik a problémák nyílt megbeszélésére. A kollégiumba felvett gyermekekkel az egyik legfontosabb feladatunk, hogy beilleszkedjen a kollégiumi közösségi életbe, megtanulja az együttélés szabályait. A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe való beilleszkedést. Közösségformáló szerepe van az ünnepeknek, a sport- és kulturális eseményeknek. A közös létből adódik, hogy ünnepeink és egyéb programjaink is közösek az iskolával.
A közösségi élet fejlesztésének feladatai:
- A kollégium rendjének, házirendjének elsajátítása, betartása - A kötelességek és jogok megismerése és érvényesítése - Egymás és a felnőttek megbecsülése, tisztelete, segítése 193
- A kialakult normák tiszteletben tartása - Közösségi magatartás fejlesztése, empátia, egymásra figyelés, tolerancia, egymásra figyelés, alkalmazkodó képesség
- A közösségi programokon való aktív részvétel - A közösségért végzett munka felelőssége, megbecsülése - Versenyszellem, kitartás, kudarctűrő képesség fejlesztése
A közösségi élet fejlesztésének módszerei:
-
Csoport foglakozásokon: születésnapok, névnapok megünneplése, családi eseményekre készülődés.
-
Kötetlen nem csak csoporthoz kötődő foglalkozásokon: túrák, kirándulások, táborok
-
Egyéni foglalkozások: egyéni problémák, beilleszkedési nehézségek megoldása
A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei:
A kollégium változatos kulturális tevékenységével hozzájárul a tanulók magyar és európai kultúra értékeinek megismeréséhez és elsajátításához. A nevelés feladata felkelteni az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. A testi és mentális képességek fejlesztéséhez fontos a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása.
Az életkori és egyéni igényeket figyelembe véve, a gyerekek bevonásával szervezzük meg a művelődési és sportolási tevékenységeket. 194
A művelődési tevékenységek kapcsolódjanak az aktuális tanulmányi munkához, az ünnepekhez, igényességet tükrözzenek Az egészséges szervezet fejlődéséhez elengedhetetlen a napi mozgás, sportolás lehetőségének megteremtése. Kollégiumunkban változatos sportolási lehetőségek szervezésével segítjük elő, hogy a tanulók megtalálják az érdeklődésüknek, teljesítőképességüknek megfelelő tevékenységi formákat.
A heti tervezőmunkában minden csoport számára megjelenik a szervezett sport, játékos mozgás lehetősége. Az esti klubok közül a tanév elején választhatnak az érdeklődésnek és képességeknek megfelelően. (torna, néptánc, társastánc, futás, asztalitenisz)
9. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek
A gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az intézményi élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: - felzárkóztató, tehetséggondozó programok - drog- és bűnmegelőzési előadások - pályaorientáció A lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés: - egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás 195
- súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, Védőnő, jegyző, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, stb.) - elbeszélgetés a szülőkkel, nevelőszülőkkel, gyámokkal, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal. - a diákönkormányzat bevonása Segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében: - enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás - gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a gyermekorvos (ügyeletes orvos) kirendelése - a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása - a kollégistáknál felmerülő jogi problémák orvoslása - a tanulók megismertetése a diákjogokkal - a diákönkormányzat bevonása A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből
a
gyermekek okulhatnak,
és
tapasztalatokat
meríthetnek.
196
10. A kollégium hagyományainak és azok tovább fejlesztésének terve
Vannak speciális iskolai és diák- gyermekotthoni rendezvények, de a legtöbb hagyományos rendezvény az Intézmény egészét, így a kollégiumot is érinti. - A legtöbb résztvevőt vonzó rendezvény a tanévnyitó, szalagavató, tanévzáró és ballagás. Több szülővel szinte csak itt találkozunk. - Nemzeti ünnepeinket ünnepi műsor szervezésével köszöntjük (élő és rádióműsor). A város rendezvényein aktív részvétel (szavalat, tánc stb.). - A legjelentősebb közös rendezvény a gyermekszervezet és az intézmény alapításának évfordulója. - Túrák, vetélkedők, szemétszedő akciók stb. - Közös kollégiumi karácsony - A Mikulást, Farsangot osztály és iskolai keretben évente megünnepeljük. - Háziversenyek, vetélkedők, házi olimpia, tanulmányi komplex versenyek, gyermeknap, Ki mit tud? Magyar kultúra hete, mesemondóverseny - A kollégiumi délutáni programok szervezése diákönkormányzattal szorosan együttműködve történik. Kiemelt célunk, hogy kollégiumunk éves rendjében visszatérő rendezvényeit hangsúlyozottan a magyar kultúra szellemében szervezzük, nemzeti hagyományainkat élő hagyományként ápoljuk a kollégium életében. 11. Kapcsolattartás (iskola, szülő) együttműködés formái
Diákjaink életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a nyugodt kiegyensúlyozott légkör, a bizalom a jó kapcsolatok a diáktársakkal, nevelőkkel, gyermekfelügyelőkkel. Az eredményes iskolai munkának feltétele a jó közérzet, melyet a kiegyensúlyozott kapcsolatok eredményeznek.
197
A kollégium, az igazgatóság/vezetés, a tantestület és a kollégiumi nevelők/gyermekfelügyelők közötti információáramlásnak, rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. Elsőbbséget élvez a közvetlen szóbeli tájékoztatás, az iskola falain belül lévő informális és formális kapcsolattartás. A feladatok összetettsége, és az intézkedések gyorsasága megkívánja, hogy a meglévő csatornákat hatékonyan használjuk ki, és az eddigieken túl újabb módokon is tájékoztassuk egymást. A tájékoztatás mindenkor legyen kétirányú, legalábbis meg kell teremteni a lehetőséget a visszacsatolásra.
A napi munkában használatos gyakori információs csatornák az alábbiak:
-
A diákotthon vezetője, a nevelők és a gyermekfelügyelők, rendszeres, napi kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal, szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek.
-
Tantestületi értekezleten, röpgyűléseken, egyéb tájékoztatókon
-
Speciális eseti megbeszélések az érintett szakemberek bevonásával esetleg szülővel
A szülőkkel való kapcsolattartás formái: -
A gyermekfelügyelők személyes és rendszeres kapcsolatot tartanak a diákotthonba érkező, illetve hazautazó gyerekek szüleivel, amennyiben a gyermeket még kísérik.
-
Tájékoztató levél.
-
Szükség esetén, telefonon is tartjuk a kapcsolatot, várjuk az érdeklődést is.
-
Meghívjuk a szülőket a jelesebb ünnepekre, eseményekre.
-
Az iskolai nyílt napokon, szülői értekezleteken a diákotthon is a szülők rendelkezésére áll.
-
Az ápolónő érkezéskor átveszi a gyermek egészségügyi papírjait, gyógyszereit, tájékozódik az egészségügyi állapotról a gyógyszerezés változásairól.
-
Családlátogatás
-
Online kapcsolattartás igény szerint.
198
12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek.
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A diákotthon a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A diákotthonban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a sajátos állapot pontos megértése. A diákotthon környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A diákotthonnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. Egészségneveléssel kapcsolatos programok: -
Esti tehetséggondozó klubok programjai
-
Versenyek, vetélkedők (DÖK- sportminisztérium)
-
Felvilágosító, tájékoztató beszélgetések
-
Egészségdélutánok
-
Szakköri tevékenységek
-
Ismeretterjesztő előadások
199
Környezeti neveléssel kapcsolatos programok:
-
Szelektív hulladékgyűjtés
-
Területrendezés felelős csoportok szerint
-
Vetélkedők, rajzversenyek
-
Esztétikus kollégiumi környezet kialakítása
-
Szobapontozás
-
Kiállítások
-
Táborok, erdei iskola
200
201
202