FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. december 17-én, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról Magyarország Kormánya, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között Ukrajna területén keresztül történő nukleárisanyagszállításról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/9337. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között Ukrajna területén keresztül történő nukleárisanyag-szállítás biztosításának kereteit rögzítő új kormányközi megállapodás kihirdetése. A friss üzemanyag szállításának nemzetközi keretfeltételeit jelenleg az 1992. december 29-én kelt egyezmény szabályozza. A hatályos egyezmény több okból is felülvizsgálatra szorult. Ezek közül az egyik az Ukrán Fél 2006ban tett felülvizsgálatra irányuló kezdeményezése. Ezen kívül az okok között szerepel a technikai fejlődés, valamint az új nemzetközi egyezmények rögzítésének kérdése is. A Megállapodás tárgya a hatályos egyezményhez képest tágabb. A Megállapodás megoldja a Budapesti Kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek Orosz Föderációba történő visszaszállítását is. A szállítmány fegyveres őrség általi védelmét a Megállapodás alapján saját államterületén minden Fél maga biztosítja. A Megállapodás aktualizálja és kibővíti a különleges szállítmányok vasúton történő szállítását szabályozó nemzetközi dokumentumok Felek által alkalmazandó körét, és pontos részletszabályokat határoz meg a különleges szállítmányok őrségváltásának és az őrizetéért való felelősségének az átruházási rendjéről. Az atomkárokért való felelősséget az 1963. május 21-én, Bécsben kelt nemzetközi egyezménynek megfelelően, a szállítás irányától függően a feladó, vagy a címzett üzemeltetőre hárítja. A 8. cikk 3. pontja alapján mind az Orosz, mind a Magyar Fél - attól függően, hogy melyik államban működő üzemeltetőt terheli a felelősség – garantálja a nukleáris baleset következményeinek felszámolásával kapcsolatos költségek megtérítését a saját államában működő üzemeltető által. ______________________________________________________________________________________ Az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/9402. számú törvényjavaslat A meglévő rendszer komoly hiányossága volt annak az esetkörnek a szabályozatlansága, amikor a tagállamok közötti minősített információk cseréje az EU érdekében történik és a két ország egymással nem kötött kétoldalú titokvédelmi megállapodást. A megoldás egy kormányközi megállapodás életre hívása lenne, mely kiegészítené az Európai Unió Tanácsa biztonsági szabályzatában foglalt rendelkezéseket. A megállapodás megteremti az EU koherens biztonsági struktúráját. A Megállapodás nem a Tanács aktusa, hanem olyan többoldalú nemzetközi egyezmény, melynek részesei megegyeznek az EU tagállamaival. Mivel Magyarországnak az EU tagállamai
1
közül nem mindenkivel van kétoldalú megállapodása, a megállapodás hatálybalépése komoly előrelépést jelentene a minősített adatok cseréje terén. A kijelölés hatálya azon adatokra terjed ki,
•
amelyek az EU intézményeitől, ill. általuk létrehozott ügynökségektől, szervektől származnak, és amelyet a felek rendelkezésére bocsátanak, vagy velük kicserélnek.
•
amelyek a felektől származnak, és amelyeket az EU intézményei, általuk létrehozott ügynökségek, szervek rendelkezésére bocsátanak, vagy kicserélnek velük.
•
amelyek a felektől érkeznek az EU érdekében történő rendelkezésre bocsátás vagy kicserélés céljából.
•
amelyeket az EU intézményei, vagy az általuk létrehozott ügynökségek, szervek harmadik államoktól, vagy nemzetközi szervezetektől kapnak kézhez és amelyeket a felek rendelkezésére bocsátanak, vagy velük kicserélnek.
____________________________________________________________________________________________________ Balatonvilágos község megyeváltási kezdeményezéséről szóló H/8594. számú határozati javaslat A Veszprém megyei Balatonvilágos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezte a település átcsatolását Veszprém megyétől Somogy megyéhez. Balatonvilágoson már több alkalommal felmerült a megyeváltás gondolata leginkább az egészségügyi és oktatási területen a megyeváltással jelentkező előnyök miatt. A kezdeményezés során a képviselő-testületnek a kérdésben népszavazást kellett tartania. A népszavazás érvénytelen volt, mivel a részvétel nem érte el az Ötv. 45. § (2) bekezdés a) pontjában definiált érvényességi küszöböt. A szavazásra jogosult 1217 választópolgár közül 538 fő szavazott, az érvényes szavazatok száma 533 volt, ebből 426 fő támogatta a kezdeményezést. Fontos kiemelni, hogy az Ötv. 48. §-a alapján a népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre, eredménytelen helyi népszavazás esetén azonban a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ebben az esetben a képviselő-testület szabadon mérlegelhette, hogy folytatja-e a megyeváltás jogszabályban előírt folyamatát. A kezdeményezést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tiszteletben tartotta, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése pedig a község megyébe történő befogadását támogatta. A település lakossága számára a megyeváltás esetén alapellátást meghaladó közszolgáltatásokat nyújtó Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a megyeváltást egyértelműen támogatta. A fentiek alapján az Országgyűlés 2012. december 17-én döntött arról, hogy Balatonvilágos község megyeváltását lehetővé teszi. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9233. számú törvényjavaslat A járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdéséhez kapcsolódó módosítások: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) alapján 2013. január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok jogutódjaként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A törvényjavaslat célja, hogy a hatályos törvényeken átvezesse a Bszi. által meghatározott szervezeti változásokat. A Javaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést
2
alkalmazza. A Javaslat továbbá azon közigazgatási peres, illetve nemperes eljárásokat, amelyeket az egyes törvények jelenleg a törvényszék, mint közigazgatási bíróság hatáskörébe utalnak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe helyezi. Mindezek mellett a Javaslat rögzíti a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi területét. Rögzíti, hogy a fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként. A Javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén, azonban – a fővárosi kerületi bíróságokon kívül – a bíróságok elnevezését a Bszi.-ben foglaltaknak megfelelően járásbíróságra módosítja, az egyes bíróságok elnevezését akként alakítva ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze (pl. Kecskeméti Járásbíróság). A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés révén a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok – a munkaügyi bíróságokkal azonos módon – különbíróságokként fognak működni. Ezzel egyidejűleg az egy szervezetben működő két bíróság, a munkaügyi és a közigazgatási bíróság jogorvoslati fóruma is egységesül, amennyiben mindkét bíróság által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a törvényszék jár el. Az új szervezeti-hatásköri rendszer várhatóan az ügyek másodfokú elbírálásának a felgyorsulását fogja eredményezni, fokozva ezzel a jogbiztonságot. A Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásához kapcsolódó módosítások: Az Alaptörvény átrendezte az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó hatásköröket. 2012. január 1jétől az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletek esetében kizárólag azok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálata, a jogszabálysértő önkormányzati rendeletek megsemmisítése a Kúria feladat- és hatáskörébe tartozik. A Kúrián ezt a feladatot három hivatásos bíróból álló tanács, az önkormányzati tanács végzi. Az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének felülvizsgálatát a Kúriánál jelenleg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet esetén bíró kezdeményezheti. A kezdeményezők körét indokolt kibővíteni az alapvető jogok biztosával. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja lehetőséget ad arra, hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát. Jelenleg tehát, ha a vizsgálata során az alapvető jogok biztosa azt észleli, hogy az önkormányzati rendelet az Alaptörvénybe ütközik, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha azonban az önkormányzati rendeletet jogszabálysértőnek találja, csak a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti, hogy az forduljon a Kúriához. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Javaslat, előmozdítva a jogrendszer egységét, valamint az alapvető jogok védelmét. A Javaslat ezen kívül a Kúria önkormányzati tanácsának eddigi működése során szerzett tapasztalatokra figyelemmel egyes eljárási szabályok pontosítására irányul. A bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményének előírása: A bírósági végrehajtói kinevezéshez jelenleg vagy felsőfokú végzettség és gyakorlati idő letöltése vagy pedig jogi szakvizsga letétele szükséges. A szakmai követelmények erősítése érdekében és az európai trendeket is figyelembe véve indokolt, hogy az egyetemi jogi végzettség a bírósági végrehajtói kinevezés általános feltétele legyen a jövőben, és így a bírósági végrehajtás fokozatosan jogi szakmává váljon Magyarországon is.
3
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozó rendelkezések: A Javaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) gazdálkodására vonatkozó szabályokat tartalmazó 115/E. § konszolidációját is célozza azzal, hogy megfogalmaz egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát erősítő rendelkezéseket. ____________________________________________________________________________________________________ A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/9236. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében módosítja az MMA-törvényt, valamint egyéb, kulturális vonatkozású törvényeket. A törvényjavaslat 200-ról 250-re emeli az akadémia rendes tagjainak maximális létszámát, lehetővé téve a művésztársadalom még reprezentatívabb jelenlétét a köztestületben. A rendes tagok számára – az MMA hatályos alapszabályában meghatározottakat a törvénybe átültetve – a törvénymódosítás a köztestület által folyósított havi juttatást (életjáradékot) irányoz elő, mely indokolt esetben özvegyi, illetve árvaellátásként is folyósítható. A javaslat rendelkezik az MMA elnöke és főtitkára illetményéről (az előbbi a miniszteri, az utóbbi a közigazgatási államtitkári illetménynek megfelelő juttatásban részesül), valamint egyértelművé teszi, hogy az MMA főtitkára is közszolgálati tisztségviselő. Egyszerűsödnek továbbá az MMA felügyelő testületének delegálási szabályai. A javaslat révén az MMA delegálási jogot kap az alábbi testületekbe: •
az Országgyűlés Szent Korona Testülete;
•
Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT).
A Műcsarnok irányítási, illetve tulajdonjogának rendezésére – amely kérdés a sajtóban is kiemelt figyelmet kapott – nem ezen javaslat keretein belül kerül sor, ahogy a javaslat nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap, vagy egyéb állami pénzalap helyzetét sem. A törvényjavaslat mindezeken túl technikai jellegű pontosításokat vezet át a levéltári és az előadó-művészeti törvényen. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló T/9244. számú törvényjavaslat Magyary Egyszerűsítési Program
A Kormány a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) szerint a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervének 15. pontja alapján a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el. Az törvényjavaslat illeszkedik a Magyary Program Egyszerűsítési Programja keretében a Kormány által
4
megvalósított adminisztratívteher-csökkentő és az eljárások egyszerűsítését célzó javaslatai közé. A törvényjavaslat a Magyary Program Egyszerűsítési Programja keretében egyes eljárások felülvizsgálatát, és ezek egyszerűsítésének a megvalósítását szolgálja (pl.: anyakönyvi esemény anyakönyvbe történő bejegyzése, anyakönyvből történő hatósági bizonyítvány kiállítása, személyazonosító igazolvány kiadása/cseréje,/pótlása, lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása/cseréje/pótlása, házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése, házassági névviselési forma módosítása, születési és házassági név megváltoztatása, haláleset anyakönyvezése, állampolgárság igazolása hivatalos megkeresésre, honosítás és a visszahonosítás, magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat, lemondás a magyar állampolgárságról, stb…)
Területfejlesztés
A kistérségek létét és lehatárolásukat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szabályozza. E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti. Törvényi szabályozás hiányában a kistérségeket érintő rendeleti szabályozás jogalapja megkérdőjeleződhet. Ezek közül az egyik legfontosabb a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. E rendelet az alapja többek között a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását segítő, elsősorban európai uniós források felhasználására épülő LHH programnak. Annak érdekében, hogy a rendeleti szabályozás jogalapja megmaradjon, és az LHH program is folytatódhasson, szükség van a kistérség mint területfejlesztési-statisztikai kistérség lehatárolásának meghatározására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben. ____________________________________________________________________________________________________ A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló T/9246. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés 2012. június 25-i ülésnapján elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: új Btk.), amely 2013. július 1. napján a hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) helyébe lép. Az új Btk. megalkotása és annak jövő évi hatályba lépése számos törvény módosítását teszi szükségessé, a törvényjavaslat e módosításokat tartalmazza. Ezek elsődlegesen büntető tárgyú jogszabályok, azonban egyéb tárgykört szabályozó törvények is nagy számban tartalmaznak büntető anyagi jogi rendelkezésre való utalást: több mint félszáz ilyen törvény található a jogrendszerben. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak. Emellett a Javaslat tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol (pl.: jogi személlyel
5
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.), a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) megfelelő módosítása). ____________________________________________________________________________________________________ A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9242. számú törvényjavaslat
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításának célja az ún. Egyszerű Állam Program által célként kitűzött, a vállalkozásoknak kedvező
adminisztrációs
tehercsökkentés
és
a
beruházásokhoz
kapcsolódó
engedélyezési
eljárások
elhúzódásának visszaszorítása a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének javítása érdekében . A módosítások várhatóan a korábbiaknál erőteljesebben ösztönözhetik a vállalkozásokat jogkövető magatartás tanúsítására is. Emellett a nemzetközi irányvonalakhoz – különösen pedig a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez – igazodóan a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában azok „gyermekbarát” jellegét erősíti, és több rendelkezést is bevezet a gyermekek védelme érdekében. A módosítások alapján a törvényjavaslat hozzájárul a hatósági eljárásokra vonatkozó joganyag fejlesztéséhez, amely a vállalkozások, a gyermekek (ideértve más védendő személyeket is), illetve általában az ügyfelek elégedettségének növelésére, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítésére, a „Jó Állam” koncepciójának kiteljesedésére alkalmas, és növeli a közigazgatásba vetett állampolgári bizalmat.
A törvényjavaslat továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2013. január 1-jét követő működésével összefüggésben rendez több kérdést. Ennek során biztosításra kerül, hogy a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz átvételre kerülő köztisztviselők a kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodást megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre a járási hivatalhoz, valamint az, hogy az érintett köztisztviselők 2012. decemberi illetménye a kormányhivatalok költségvetéséből kerül kifizetésre.
A javaslattal rendezésre kerül a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének és vezető-helyettesének az illetménye, azzal, hogy azt a hivatalvezető esetében a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg. Az országgyűlési törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget az Országgyűlésben és nem lehet állandó bizottság tagja sem.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. Jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy ahol szükséges, az eddigi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozás kerüljön. ___________________________________________________________________________________________________
6
Egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló T/9241. számú törvényjavaslat A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása a gyakorlatban felmerült nehézségek alapján pontosítja a Hszt. rendelkezéseit, illetve pótolja a törvényből hiányzó szabályokat. Ennek megfelelően újraszabályozza a törvény a vezénylés és a berendelés jelenlegi átláthatatlan szabályait egy egységesebb rendszer kialakítása és az egyes jogintézmények közötti alapvető különbségek törvényi szinten történő rögzítése érdekében. A vezénylést két alcímre bontja, az országon belüli más szervhez vezénylést és a külföldre vezénylést önálló alcímekben szabályozza. A más szervhez (a fegyveres szerven kívüli más szervhez) vezénylés a vezénylés alapesetén túl további három speciális vezénylést tartalmaz: a berendelés korábbi szabályait, az ügyészi szervezethez vezénylést és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez vezénylést. A berendelést nem nevesíti külön, annak jelenlegi szabályait beépíti a vezényléshez. A berendelés ezáltal a vezénylés egy speciális esete lesz: a hivatásos állomány tagját a fegyveres szervet irányító miniszter által irányított minisztériumhoz vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervhez, rendvédelmi oktatási intézményhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezénylik. Ebben az esetben – az érintett szervek eltérő megállapodása hiányában – a foglalkoztatással járó költségek a foglalkoztató szervet fogják terhelni, az illetménye pedig a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra. A vezénylés alapesetében azonban továbbra is a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén távolléti díjat és a Hszt. szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A törvényjavaslat két új juttatás bevezetését is lehetővé teszi a hivatásos állomány vonatkozásában: egyrészt egy – a hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét jutalmazó – üdülési támogatást, másrészt a lakástámogatások egy új fajtáját. A tervezet szerint a hivatásos állomány tagja, a vele közös háztartásban élő házastársa,
élettársa,
valamint
eltartott
gyermeke
–
a
hivatásos
állomány
tagjának
kiemelkedő
munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás részletszabályait miniszteri rendelet fogja rendezni. A Hszt. módosítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény mintájára lehetővé teszi a képzettségi pótlék, vagy a munkaköri pótlék megállapítását. A képzettségi pótlék, vagy a munkaköri pótlék megállapításának részletszabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani. A munkaköri pótlék azonban csak abban a munkakörben fizethető a hivatásos állomány tagjának, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján. A Hszt. tervezett módosítása szabályozza a teljesítményértékelés azon szabályait, amelyeket törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a részletszabályok megalkotására felhatalmazást ad. Továbbá – lehetőségként – bevezeti egy adatbank létrehozását (a személyügyi nyilvántartás részeként), amelynek célja, hogy a későbbiekben a vezetői beosztásokba kinevezendő vezetők kiválasztását megkönnyítse, illetve lehetővé tegye, hogy ezen beosztásokba az arra legalkalmasabb személyek kerüljenek kinevezésre. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény megalkotása volt a közszolgálati életpálya kialakításának első lépése. Az életpálya kialakításához további szabályozás megalkotása szükséges. A Kttv. alkalmazásának tapasztalatai kisebb technikai módosításokat is indokolnak, továbbá az önkormányzatok átalakítása szükségessé teszi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, illetve a Kttv. szabályozásának összehangolását. Jelen törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. A törvényjavaslat további
7
technikai jellegű, pontosító módosításokat tartalmaz, továbbá az Országgyűlési Őrség vonatkozásában számos pontosításra kerül sor. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/9245. számú törvényjavaslat (Elfogadott cím: Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről) A törvényjavaslat célja az energetika területén az elmúlt egy év során felmerült gyakorlati problémák kezelése. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében történő részvétel kapcsán több alapvető kérdésben is újdonságot hoz az emisszió-kereskedelmi rendszer korábbi időszakaihoz képest, ezáltal még nagyobb mértékben hozzájárulva az EU globális széndioxid-kibocsátás csökkentési vállalásainak eléréséhez. •
új üvegházhatású gázok és szektorok kerülnek a rendszer hatálya alá;
•
a kibocsátási egységek mennyisége közösségi szintű és évente csökkenő mértékű lesz;
•
az előző két kereskedési időszakhoz képest jelentősebb mértékű aukciós lehetőség;
•
az ingyenes kiosztásra nem kerülő egységeket Mo. a közös uniós aukciós platformon értékesítheti;
A nem bányászati hatósági engedély alapján ásványi nyersanyag kitermelésre jogosított személy számára a tulajdonába került ásványi nyersanyag azon része után, melyet az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra kíván felhasználni, hasznosítani, egységesen 50%-os emelt mértékű bányajáradék fizetési kötelezettség kerül megállapításra. A törvény a szénhidrogén kutatási területek nagyságát 12 000 km2 hagyományos és 12 000 km2 nem hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre maximalizálja, továbbá rendezi a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tulajdonjogi helyzetét, illetve szigorítja a más célú hasznosítást, vagy a tájrendezési kötelezettségeket. Egyéb rendelkezések: •
Rendezi a távhőszolgáltatás területén a költségmegosztókkal kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó hatáskört.
•
Egységessé válnak a rendszerhasználati és a csatlakozási díjak árszabályozási ciklusai.
•
A törvényjavaslat a kiserőművi engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
•
A magyar állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mértékben árverésen kerülnek értékesítésre.
•
Előkészíti a földgáz és villamosenergia lakossági árának 10%-os csökkentését, illetve pontosítja a villamosenergia-kereskedők átvételi kötelezettségét.
____________________________________________________________________________________________________ Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/9240. számú törvényjavaslat A Magyary Program intézkedési tervének 15. pontjában feladatként került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése az Egyszerűsítési Program keretében. Az intézkedési terv ezen pontja alapján a Kormány a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a
8
jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el, melyet a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) tett közzé. Ezen döntés során a Kormány meghatározta, hogy mely eljárások felülvizsgálata és egyszerűsítése szükséges. Az Egyszerűsítési Programban foglaltakon túl a jogalkalmazók részéről érkezett – az országosan egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges – javaslatok felülvizsgálata és a törvényjavaslatban történő beemelése is indokolttá vált. A Javaslat tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények aktuális módosításait.
1. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása 2. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 6. az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása 8. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 9. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása 10. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása 11. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról 12. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása 13. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása 14. A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása ____________________________________________________________________________________________________ Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/9237. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat öt törvényt érint: •
a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt
•
a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt
•
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt
•
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt
•
a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt
9
A javaslat a kimeneti szabályozás helyett folyamatellenőrzést érvényesít a felnőttképzésben, amivel számos visszaélést egyéni és társadalmi erkölcsi és anyagi kárt előz meg, megfelelő kontrollt érvényesít a milliárdos nagyságrendű közpénzek felhasználásában. Már a képzés megvalósítása során szankcionálja a képző intézmény jogszabályoktól és szakmai követelményektől eltérő magatartását, illetve az ellenőrzést végzőt kötelezi ennek jelzésére a támogató szervezet számára a szükséges intézkedések meghozatala érdekében. Ezzel összefüggésben a javaslat bővíti a Felnőttképzési Akkreditáló Testület ellenőrzési jogkörét. A felnőttképzési törvény módosítása – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény alapján – az ellenőrző hatóság és a képzést támogató szervezet közötti kapcsolat megteremtésére is irányul. A javaslat módosítja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt, így a felnőttképzést folytató intézmények hatósági ellenőrzése során első esetben nem a legsúlyosabb jogsértések esetén is a csekély visszatartó erőt jelentő hatósági figyelmeztetést alkalmaznak a jogsértő kis- és középvállalkozásokkal szemben, hanem bírságot szabnak ki. A szakképzési törvény módosítása pontosító jellegű az eddig tapasztalatok figyelembe vételével. Ezek között több jelentős módosítás található (pl. a nappali képzésben való részvétel feltételeinek módosítása). További célja a köznevelési törvénnyel és a felsőoktatási törvénnyel való szinkron megteremtése, továbbá az iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vételére vonatkozó rendelkezésekhez illesztés. A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő személy felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés. Azon lakások, amelyek szociális lakásépítési program keretében épülnek, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Az elfogadott módosító javaslat lehetővé teszi, hogy az állami foglalkoztatási szerv ellenőrizhesse az érdeklődők, résztvevők korrekt tájékoztatását. Az eltiltott képző intézmény visszafizeti az eltiltás idejére beszedett képzési díjakat és igazolt költségeket a befizetőnek. A javaslat kiszélesíti azon esetek körét, amikor a képző magatartása súlyosan jogsértőnek minősül. Ez érinti a szerződésnek a jogszabálytól eltérő tartalmát, a vizsgák elmaradását, vagy késedelmes megszervezését, azt az esetet, ha nem, vagy jelentős késéssel bocsátja ki a képzést lezáró bizonyítványt. Az elfogadott javaslat a képzésben résztvevők érdekeinek védelmét szolgálja az intézményi akkreditáció feltételeinek szigorításával. A hatályos szakképzési törvény és az egységes javaslat szerint a tanulószerződés, valamint az együttműködési megállapodás esetében is valamennyi példányt meg kell küldeni ellenjegyzés céljából, ezért ugyanígy szükséges eljárni az együttműködési megállapodás szerves részét képező függelék esetében is. A Javaslat a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezést módosítja. Egyes rendelkezések 2013. január 1-től, mások 2013. szeptember 1-től lépnek hatályba. ____________________________________________________________________________________________________ Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9065. számú törvényjavaslat
10
Az elfogadott törvény célja a jogalkalmazás során felmerült egyes gyakorlati problémák megoldása, felhatalmazó rendelkezések pontosítása volt. Emellett a jogalkalmazást elősegítő pontosításokat tartalmaz, valamint jogharmonizációs előírásnak is eleget tesz. Gyógyszerekkel, gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos intézkedések A gyógyszertörvény módosításával teljes körben megvalósul a hamisított gyógyszerekkel kapcsolatos törvényi szintű intézkedések elfogadása. Ezen kívül a jövőben az egészségügyi államigazgatási szerv valamennyi kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági szereplőnél ellenőrizheti, hogy nem történik-e gyógyszerek illegális forgalmazása. A beteg és gyógyszerbiztonság erősödését szolgálja, hogy abban az esetben, ha a beteg nem tiltja meg, a gyógyszerész betekinthet a beteg egy évnél nem korábbi gyógyszerkiváltásaira vonatkozó adataiba. Ezzel a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a gyógyszerész ellenőrizni tudja a gyógyszerek között fennálló esetleges interakciókat/összeférhetetlenségeket, figyelembe vehesse az előzetes gyógyszerszedést a gyógyszerhelyettesítés során, és teljes körű, az egyéb gyógyszerek szedésének hatására, alkalmazási idejére kiterjedő tájékoztatást adjon. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a gyógyszertárak nem kereskedelmi gyakorlatot, hanem egészségügyi szolgáltató tevékenységet végeznek. A módosítás továbbá részletes szabályokat fogalmaz meg a fiókgyógyszertár áthelyezésére vonatkozóan, illetve a gyakorlati tapasztalatok függvényében pontosításra kerülnek a közforgalmú gyógyszertár áthelyezésével kapcsolatos szabályok. Fiókgyógyszertárakban csak a meghatározott heti nyitva tartási idő felett lesz kötelező az elektronikus betegtájékoztató rendszer működtetése. A gyógyszerellátás biztosításának érdekében, főként a kistelepülések kisforgalmú, jellemzően heti 48 órát meg nem haladó nyitva tartási idejű gyógyszertárainak vezetői számára lehetővé válik, hogy másodállást vállaljanak. Szigorodnak a gyógyszertárak marketingtevékenységére vonatkozó szabályok. A betegek szélesebb körű tájékoztatását szolgálja, hogy a gyógyszertárakban is lehetővé válik a gyógyászati segédeszköz-katalógusban szereplő adattartalommal a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó eszközismertetés és tájékoztatás. Gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos változások A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával kibővül a gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosságból történő támogatása, mellyel lehetővé válik az egyedi méretvétel alapján gyártott eszközök egy részére vonatkozó csere támogatása akkor is, ha arra nem javítás miatt, hanem a beteget érintő méretváltozás okán kerül sor, így a betegek a megszokott eszközüket továbbra is használni tudják. A gyógyászati segédeszközök támogatással történő javítására jogosultak köre bővül annak érdekében, hogy a beteg lakóhelye és a szervizelést igénylő termék jellege szempontjából leginkább megfelelő szolgáltató végezhesse a javítást (a garanciális szabályokra tekintettel a gyártó meghatalmazásával). Ez a rendelkezés javítja a szolgáltatás színvonalát, ugyanakkor csökkentheti a költségeket is mind finanszírozói, mind beteg oldalról.
11
A támogatással javítható gyógyászati segédeszközök jogszabályban történő kihirdetése segítséget nyújt a megfelelő eszköz kiválasztásához, mivel egyértelművé válik, hogy mely eszközök javítását támogatja az egészségbiztosító. A TAJ kártyával való visszaélés kiküszöbölésére irányuló új rendelkezések A TAJ kártyával való visszaélés kiküszöbölésére vonatkozó módosítással nehezebbé válik, hogy az úgynevezett „potyautasok”, illetve az ellátásra nem jogosultak a társadalombiztosítás terhére vegyenek igénybe ellátásokat. A TAJ-kártya nem arcképes igazolvány, továbbá személyazonosság igazolására sem alkalmas, így a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy több személy ugyanazon TAJ-kártyával veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A módosítást követően a biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét igazoló hatósági igazolványa mellett a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványát is köteles bemutatni. A módosítás az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével való visszaélést hivatott kiküszöbölni, illetve a „potyautasok” számának csökkentését is szolgálja, nem érintve a sürgősségi ellátás biztonságát. A fertőző betegségek kezeléséről A fertőző betegség gyanúja nem csak a beteg vizsgálata, hanem a betegtől vett minták laboratóriumi vizsgálata során is felmerülhet. A járványügyi biztonság erősítése érdekében ezért szükséges, hogy ne csak a beteg vizsgálata során megállapított fertőző megbetegedés, vagy annak gyanúja kerüljön a személyes adatokkal együtt bejelentésre, hanem a laboratóriumi vizsgálattal kimutatott kórokozó is. Ennek megfelelően, valamint a fertőző betegségek listájának felülvizsgálatát követően került módosításra a törvény melléklete. A fenntartói jogokra vonatkozó intézkedések Az egészségügyi törvény módosítása a bővülő fenntartói jogokkal és azok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Rögzíti, hogy – figyelemmel más jogszabályok változására – melyek az ún. szakmai fenntartói jogok, amelyek – többek között – a szolgáltatók működésével, engedélyezésével, kapacitásainak és ellátási területének megállapításával, továbbá módosításával, a finanszírozási szerződés módosításával összefüggő jóváhagyás feladatait jelentik. Az állam tulajdonában és fenntartásában levő intézmények esetében a fenntartói jogok teljessége, vagy meghatározott köre átadható a fenntartói jogkör gyakorlója részére. Ez általánosságban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet. Speciális esetként fogalmazza meg a törvény, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények esetében az ún. szakmai fenntartói jogokat – az ellátórendszer struktúra váltásával összefüggő feladatokkal való összehangolás érdekében – a miniszter gyakorolja, de a felsőoktatási intézmény javaslatára, vagy véleményének figyelembevételével. Az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás Tekintettel az egyeztetésekre, az előkészítő munkálatokra, valamint arra, hogy az Eurotransplant várólistára történő felvitel a hazai betegek esetében időigényes, az eredményes tárgyalásokat követően a teljes jogú tagság kezdete reálisan 2013 első felében várható. Ennek elnyeréséhez szükséges a hazai jogszabályi háttér megteremtése is. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 243. § (6) bekezdése rendelkezik a szervnek
12
és szövetnek a külföldre, illetve Magyarország területére való szállítási feltételeiről. A teljes jogú tagság esetén azonban a fenti rendelkezések nem biztosítják maradéktalanul a szervek szerződésszerű külföldre szállítási feltételeit, így szükséges a vonatkozó rendelkezés módosítása. Járóbeteg-szakellátás Az elfogadott javaslat rendezi a járóbeteg-szakellátás állam általi átvételének 2013. évre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy elsősorban az átvételre vonatkozó előkészítő szabályokat rögzíti. Az elfogadott törvény szerint a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2013. május 1-től kerülnek állami tulajdonba és fenntartásba, kivéve, ha a helyi önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezen feladatot. Amennyiben az önkormányzat nem hoz döntést, abban az esetben a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató állami tulajdonba és fenntartásba kerül. A tervezet rendezi továbbá az államhoz átkerülő vagyonelemek és a humán erőforrás rendezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat. Azon önkormányzatokkal, amelyek a feladat ellátásról 2013. május 1-jét követően is gondoskodnak az Mötv. 10.§ (3) bekezdése szerinti feladatátvállalási megállapodást kell kötni. A járóbeteg-szakellátás állam általi átvételére tekintettel a módosítás összhangba hozza az egészségügyi szakellátási felelősség szabályait is az átvétel következtében beálló ellátási felelősséggel. Ennek keretében a tervezet új elemként építi be a törvénybe az önkormányzatok által kötendő egészségügyi ellátási szerződések és a feladatátadási megállapodás megkötéséhez kapcsolódóan az állam nevében eljáró szerv jóváhagyásának kötelezettségét. Az elfogadott törvény rendezi továbbá a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásához kapcsolódó ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozatok eseteit és tartalmi kellékeit. Transz-zsírsav A lakosság transz-zsírsav bevitelének csökkentése érdekében a világon már 17 országban jogszabályi előírásokat, vagy más korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. A nemzetközi példák alapján megállapítható, hogy az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó jogszabályi korlátozás hatékonyabbnak bizonyuló intézkedés a lakossági bevitel korlátozása érdekében, mint önmagában az élelmiszerek jelölésének szabályozása, illetve a fogyasztói oktatás. Az elfogadott javaslat a jogszabály megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítására irányul. Nemdohányzók védelméről szóló törvény A törvény módosítása megfelelően elkülöníti a közterület-felügyelet és a népegészségügyi szakigazgatási szervek jogosultságait, azaz dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése esetén csak egy eljáró szerv szabhat ki egészségvédelmi bírságot. A módosítás rendezi továbbá, hogy a határidőben meg nem fizetett egészségvédelmi bírság végrehajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályait kell alkalmazni.
13
Az elfogadott javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a dohánytermékek gyártásáról szóló rendelet továbbra is előírhassa a gyűjtőcsomagokon a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értéke feltüntetésének kötelezettségét, amint ezt a jelenleg hatályos szabályozás is tartalmazza. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény Az egyházi alapintézmény-működés finanszírozási rendszerének módosítása azért indokolt, hogy biztosítottá váljon az egyházak további zavartalan hitéleti tevékenységének támogatása. Ennek érdekében – egyben elismerve az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősödését, beleértve az egészségügyi intézmények fenntartását is – szükséges az egyház-finanszírozási törvénynek az első Orbán-kormány által elfogadott elvi alapokhoz visszatérő módosítása. ____________________________________________________________________________________________________ Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló T/ 9400. számú törvényjavaslat A termőföld és az erdők az Alaptörvény értelmében a magyar nemzet közös örökségének részét képezik, e nemzeti kincsek „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”: kiemelt alkotmányos érdek. Ennek megfelelően a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása e célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A Javaslat ezért az Alaptörvény P) cikkének szövegét a vonatkozó szabályozás stabilitásának biztosítása érdekében kiegészíti az e tárgykör sarkalatos törvényi elfogadására vonatkozó követelménnyel. A Javaslat emellett a természeti erőforrások megőrzését és a közös szükségletek kielégítését szolgáló integrált mezőgazdasági termelésszervezés, valamint a termőfölddel összefüggő gazdasági egység, a mezőgazdasági üzem tekintetében is rögzíti, hogy az alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/9401. számú törvényjavaslat A javaslat azokat a törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek összefüggnek a 2013. évi költségvetési törvénnyel, illetve az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy összefüggnek az államháztartás működésével. Ennek megfelelően terjedelmes részt képvisel az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatása, hozzáigazítva ezzel az előírásokat a költségvetésben hozott változásokhoz. A javaslat több tucat módosításra javasolt jogszabályt tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak:
•
A devizahitelesek megsegítése érdekében az árfolyamgát rendszerébe való belépés lehetősége három hónappal meghosszabbításra került, egészen 03.29-ig.
•
Az 5000 fő feletti települések esetében az adósságátvállalás 40-70 %-os mértékben valósul meg, az újbóli eladósodást megakadályozandó 2013.03.31-ig hitelfelvételi korlátozások lépnek életbe.
•
A szolgálati jogviszonyból származó illetmény és a nyugdíjak tekintetében a dupla ellátás tilalma kerül bevezetésre 2013.07.01-től.
•
A felsőoktatási törvény módosításával az alapképzésben megszűnnek a keretszámok, a mesterképzésben részben
megmarad
a
létszámszabályozás.
14
A
felvételhez
szükséges
minimális
pontszámot
kormányrendelet állapítja majd meg, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen felvételi pontszámmal lehet bekerülni.
•
A kisvállalati adó választásának határideje a korábbi december 20. helyett január 15-ig került kitolásra. Továbbá társasági formaváltás esetén sem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság. A módosító azt is kimondja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalany eva jogalanyisága megszűnik a váltást megelőző nappal, ezzel lehetővé válik az év közbeni áttérés lehetősége is.
•
A gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény azért került módosításra, mert a Kormány a megváltozott makrogazdasági környezethez hozzáigazította a költségvetés hiánypályáját. Ezzel a stabilitási törvényben rögzítésre került a költségvetés hiányának korlátja a 2013-2015. évekre.
____________________________________________________________________________________________________ A hegyközségekről szóló T/9238. számú törvényjavaslat A hegyközségi szervezetek a jelenleg hatályos a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján alakultak meg 1995-től. A hegyközség a termelők által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület. A hegyközségek a borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos alapvető közigazgatási feladatokat látnak el a hegybírón keresztül. A hegyközségi szervezetek tevékenysége beépült az ágazat mindennapi életébe. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, valamint az EU borpiaci reformja a hegyközségeket érintő feladatokat jelentős mértékben átalakította. A borpiaci reform új eredetvédelmi szabályai a korábbiaknál is jelentősebb és nagyobb felelősséggel járó munkát követelnek meg a hegybíróktól. A hegyközségek megalakulása óta a jogi és piaci környezetben történt változások szükségessé teszik a hegyközségi rendszer átalakítását, ezzel együtt új hegyközségi törvény megalkotását. Az új hegyközségi törvény koncepciója ezért az alábbi elvekre épül: •
A bornevek használatát meghatározó termékleírások benyújtói így a borvidéki tanácsok, amelyek egy borvidék közös érdekeit szolgáló köztestületek. A bornevek piaci érvényesülését ezért az szolgálhatja jobban, ha az egyes bornevek mögött egy egységes termelői közösség áll.
•
A szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai szabályozás adta lehetőséggel élve a törvényjavaslat
megteremti
az
alapjait,
hogy
a
Hegyközségek
Nemzeti
Tanácsa
a
jövőben
kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismerését. •
Az új hegyközségi törvény másik fontos alappillére a hegybíró státuszának rendezése.
•
A közigazgatási feladatok egységes ellátásának és színvonalának emelése érdekében a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárának feladatává kell tenni, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett.
•
A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabban szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása.
•
A hegyközségek megalakulása óta komoly vitákra ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket.
15
•
A szavazati jogot a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához javasolt kötni, melynek érdekében terület-alapú szavazati rendszer kerül kialakításra, továbbá limitálásra kerül az egy tagot megillető maximális szavazati hányad is.
• A törvény a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges volt rendezni. ____________________________________________________________________________________________________ Egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló T/9243. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja, hogy kiküszöbölje azokat az esetleges anomáliákat, amelyeket a hatályban lévő „A helyi önkormányzatokról” szóló törvény, valamint a 2011. évi „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló törvény (Mötv.) változtatásai a mindennapi életben előidézhetnek. A 2010-ben hatályban lévő szabályok alapján megválasztott, és ezen feltételek ismeretében a tisztségüket elvállaló polgármesterek és alpolgármesterek illetményét a 2010-2014-es önkormányzati ciklus közben nem kívánatos megváltoztatni. Az Mötv-ben foglalt új szabályozás során bizonyos településtípusok polgármestereinek és alpolgármestereinek az illetményét növeli, míg egyéb településtípusok esetében csökkenti. Ezt a változást a jelen törvényjavaslat - a főpolgármester kivételével – kitolja a 2014. évi általános önkormányzati választások napjáig. A törvényjavaslat bővíti a közgyűlések és a képviselő-testületek jogkörét, amikor a főpolgármester-helyettesek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök illetményeinek megállapításakor - meghatározott keretek között mérlegelési lehetőséget biztosít számukra. A törvényjavaslat következő fontos eleme, hogy a 2014. évi általános országgyűlési és önkormányzati választások közötti időszakban biztosítsa Magyarország településeinek biztonságos működtetését. Mindamellett, hogy 2014-től a polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok összeférhetetlenek lesznek, az ezt megelőző átmeneti időszakban a 2010-ben, valamint az azt követő önkormányzati időközi választáson megválasztott polgármesterek, akiket 2014-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztanak, mindkét tisztségüket elláthatják a 2014. évi általános önkormányzati választásokig. Ez idő alatt azonban csak a polgármesteri illetményüket és juttatásaikat vehetik fel, az országgyűlési képviselő illetményre és juttatásra nem lesznek jogosultak. A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a megyei jogú városokban több aljegyző is kinevezhető lehessen. Ezen kívül a Javaslat szigorítja az Országgyűlésről szóló törvény tárgyalási rend fenntartására és fegyelmi jogkörre vonatkozó rendelkezéseit. ____________________________________________________________________________________________________ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló T/8737. számú törvényjavaslat A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (Fbkt.) szabályozott biztonsági földgázkészlet célja a lakossági fogyasztók biztonságos földgázellátásának biztosítása, valamint azon felhasználók ellátásának biztosítása, akik gázfogyasztásukat más energiaforrásból képtelenek pótolni. A lakossági fogyasztók érdekeinek előtérbe helyezése indokolja azon szabályok megalkotását, amelyek biztosítják
16
a stratégiai jelentőségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrollját. A földgáztárolás koncesszióköteles tevékenységgé minősítése miatt indokolt (Get.) 26. §-ának módosítása, hiszen koncesszió gyakorlása esetén a biztonsági földgáztároló engedélyes nem lehet a tulajdonosa a kizárólagos állami tulajdonban álló biztonsági földgáztárolónak. Továbbá az elfogadott törvényjavaslat tartalmazza a biztonsági földgázkészletekkel való gazdálkodás új szabályainak első lépcsőjét, s ezen rendelkezések a biztonsági földgáztárolást végző társaságokra vonatkozó rendelkezéseket fogalmaznak meg. Az Fbkt. szerinti biztonsági földgáztároló kizárólag a Magyar Állam tulajdonában állhat. A javaslat (a víziközművekkel kapcsolatos új szabályozás mintájára) rendezi a biztonsági földgáztárolók kizárólagos állami tulajdonba kerüléséből fakadó, jogi vitára okot adó kérdéseket. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása szükségessé teszi a nemzeti vagyonról szóló törvény kiegészítését is. A kizárólagosan állami tulajdonba kerülő biztonsági földgáztároló nemzeti vagyonnak tekintendő, míg azok üzemeltetése koncesszióköteles tevékenységnek minősül. Az elfogadott módosító javaslat, a Magyar Állam elővásárlási jogát szabályozza a földgáztároló, a biztonsági földgáztároló és az annak elhelyezésére szolgáló ingatlan, valamint a földgáztárolói, vagy biztonsági földgáztárolói engedélyesben lévő tulajdoni részesedés elidegenítése esetén. A Törvényjavaslat hatálybalépését követően biztonsági földgáztároló létrehozása és a létrehozott, vagy megvásárolt földgáztároló működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének minősül. Az új szabályokra tekintettel kellő felkészülési idő biztosítása szükséges az érintettek számára, ezért a módosító rendelkezések egy része 2013. március 1-jén lép hatályba. A jogalkotó megteremti a szabad forgalomba bocsátott üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) identitásának és származásának fizikai ellenőrzési lehetőségét is. Ennek az az indoka, hogy a lefolytatott felmérések szerint, az üzemanyagtöltő állomások közel felénél tapasztalható volt valamilyen hiányosság, vagy visszaélés. Az üzemanyag jelölésének, illetve ellenőrzésének eredménye egyértelműen kimutatja, milyen mértékű volt az elmúlt években az üzemanyaggal kapcsolatos esetleges visszaélés. Az elfogadott javaslat szerinti jelölő és ellenőrző tevékenység hatékonnyá tétele érdekében pontosan meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie mind a jelölő anyagnak, mind az azt a termékbe juttató jelölő eljárásnak. Változatlanul a közgyűlés jogosult az igazgató és az igazgatóhelyettes megválasztására, illetve a jogszabályban és az Alapszabályban meghatározott esetekben felmentésére. Azonban a kinevezési jogkört az igazgatótanács által javasolt személy vonatkozásában gyakorolja, de az igazgatótanács is csak olyan személyeket javasol, akik bírják a négy állami oldalról delegált képviselő közül legalább három támogatását. Az elfogadott javaslat a Kormány 10%-os földgáz és villamos energia lakossági fogyasztókat érintő árcsökkentésre vonatkozó döntésének végrehajtásához szükséges.
17
