FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________ ________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2015. március 31-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (Igazságügyi miniszter) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján elfogadott törvény. A foglalkoztatási jogviszonyokban alapvető követelmény, hogy a foglalkoztató és a foglalkoztatott kölcsönösen tájékoztassák egymást minden olyan tényről, amely a jogviszony tekintetében lényeges. A jelenlegi szolgálati jogviszonyt rendező szabályozásokból a foglalkoztatottat terhelő bejelentési kötelezettség levezethető, ugyanakkor jelen módosítással a nem teljesítéshez szankciót is kapcsolt a jogalkotó. Ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása az egyes jogállási törvényekben normatív módon is megjelenő tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő módosításokat tartalmazza. Jelen törvényjavaslat elfogadásával további követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthessen a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe vetett bizalmat. A törvényjavaslat a Magyar Kormánytisztviselői Kar által jelzett, jogszabály-értelmezési és jogalkalmazói gyakorlat során felmerült kérdéseket is tisztázza. A törvényjavaslat célja továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatályos szabályainak rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy az államigazgatási szervek hatékonyabban tudják ellátni a működésükhöz szükséges humánerőforrás-gazdálkodási feladataikat, és gyorsabban alkalmazkodjanak a Kormány szervezetalakító döntéseihez, céljaihoz. __________________________________________________________________________________________ __________
A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatról A brókercégek ellenőrzésének szigorítása és a brókercsalások visszaszorítása érdekében szigorító törvényjavaslat célja, hogy a csalók ne tudják elrejteni vagyonukat. A brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjainak, a cégek vezetőinek, tulajdonosainak, a felügyelőbizottsági tagoknak, és az érintett könyvvizsgálóknak is a teljes vagyonát zárolni kell. A zár alá vett vagyont a károsultak kártalanítására kell felhasználni. A benyújtott törvényjavaslat célja, a brókerbotrány által érintett károsultak megsegítése, és a kártérítési folyamat lehető legrövidebb idő alatt történő lebonyolítása. A törvény a bróker cégek és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások vezetőinek kártérítésre felhasználható vagyonát biztosítja. Ezért a javaslat megkülönbözteti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézeteket illetve a bróker cégeket, vagyis a befektetési vállalkozásokat. A törvényjavaslat alapján a bíróság elrendelheti a meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkező személy, vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá könyvvizsgálója vagyonának zár alá vételét akkor is, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt. Ezáltal egy teljes cégcsoport vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni, függetlenül attól, hogy e kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt-e. Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre is, amelyet a vizsgálat megindulását követően feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek. __________________________________________________________________________________________ __________
1
A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvényjavaslatról A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot, mely az ország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi sportrendezvénye lesz. A 2017-es vizes világbajnokságnak eredetileg Guadalajara adott volna otthont, ám a mexikói város pénzügyi okok miatt egy hónapja visszalépett. Hazánk korábban elnyerte a 2021-es vizes vb rendezési jogát, azonban FINA felkérésének eleget téve már négy évvel korábban 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszói. A felkészüléshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt széles körű összefogásra van szükség a közel 2500 sportolót rajthoz állító sportrendezvény sikeres lebonyolítása érdekében. A javaslat a Budapesten 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendezvényhez szükséges beruházások a rendelkezésre álló kevesebb, mint 2 év alatt megvalósulhassanak. A Dagály Fürdő területén egy olyan 5000 férőhelyes uszoda építése szükséges, amely mobil lelátókkal 18 ezer fősre lehet bővíteni. Ennek érdekében szükséges a közigazgatási hatósági eljárások felgyorsítása. A törvény rendelkezik a sajátos településrendezési szabályok, a kisajátítási eljárás, illetve az árvíz- és tűzvédelem tekintetében. A beruházással összefüggő közbeszerzési eljárások gyorsítása érdekében a törvény lehetővé teszi, hogy a beruházással összefüggésben a lehető leggyorsabban lebonyolítható, rendkívüli hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásforma kerüljön alkalmazásra. Minden esetben legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, és az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehet. Tekintettel arra, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan árvízveszélyes területen helyezkedik el, a törvény megállapítja az árvízvédelemmel összefüggő feladatokat és kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a beruházás megvalósításának időpontjára a beruházás helyszínének és tágabb környezetének árvízvédelme mind jogi, mind műszaki szempontból teljes körűen megoldott legyen. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló T törvényjavaslatról Az Egyezmény közvetlen célja Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonsági kapcsolatok rendezése. Az elérni kívánt közpolitikai cél a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjának elsődlegesen a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése, és ez által kiemelten a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztése volt. Az Egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások az amerikai fél kezdeményezésére indultak 2007-ben, hiszen mindinkább igény mutatkozott arra, hogy egyes társadalombiztosítási kérdések, a többi bilaterális egyezményhez hasonlóan kerüljenek rendezésre a két ország viszonylatában is. Az Egyezmény megkötésével a szerződő államok célja, hogy biztosítsák a magyar és az amerikai öregségi, megváltozott munkaképességű személyek részére járó (rokkantsági), valamint halál esetén járó (nyug)ellátásokra jogosultságot szerzett személyek szerzett jogai megőrzését abban az esetben is, ha a két ország társadalombiztosítási rendszereiben biztosítási időt szereztek. Az Amerikai Egyesült Államok Magyarország egyik kiemelt és meghatározó tengerentúli partnere. A gazdasági szempontok figyelembevételével az Egyezmény célja, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok intenzívebbé válásával járó fokozott munkaerőmozgás során a munkavállalók, önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek tekintetében korszerű szociális biztonsági szabályozás érvényesüljön. A pozitív gazdasági hatások mellett az Egyezmény hatálya alá kerülő személyek is élvezhetnék az Egyezményből származó előnyöket. A szociális biztonsági egyezmények létrehozása során hangsúlyozottan tekintettel kell lenni a szociális biztonsági koordináció területén az Európa Tanács és az Európai Unió által korábbi évtizedekben kidolgozott jogi eszközökre. A kétoldalú szociális biztonsági egyezmények tekintetében meghatározó jellegű az alábbi szempontok, elvek fokozott érvényre juttatása: a) b) c) d) e) f)
az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való munkavégzés, illetve azzal összefüggő tartózkodás esetében, az ellátásokra való jog biztosítása, a már megszerzett jogok fenntartása, a jogosultsági időtartamok összeszámítása, az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférés Magyarországon kívül, az arányos teherviselés.
A dokumentum szövegét előkészítő tárgyalások során a felek egyetértettek abban, hogy az Egyezmény hatálya ne terjedjen ki az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás, valamint a munkanélküli ellátások koordinációjára, továbbá nem kerülnek koordinálásra a munkanélküli ellátások nemzeti szabályai sem. Az Egyezmény várhatóan
2
jótékony hatást gyakorol a kétoldalú kapcsolatokra, mely a befektetéseket ösztönző gazdasági környezet kialakításában is szerepet vállalna. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról
Az Egyezmény célja a két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban lévő társadalombiztosítási, szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az új szociális egyezmények létrehozásakor mind Magyarország, mind Törökország kész figyelembe venni az Európai Unió és az Európa Tanács által meghatározott elveket és értékeket. Az Egyezménnyel elérni kívánt közpolitikai cél elsődlegesen állampolgáraink társadalombiztosítási rendszereinkben megszerzett jogainak védelme, a két ország szociális biztonsági rendszerei koordinációjával a másik ország területén vállalt munkavégzéssel kapcsolatos elősegítése. Az említett alapelvek és eszközök között különösen meghatározó: - az alkalmazandó jog egyértelmű meghatározása a másik ország területén való munkavégzés, illetve az azzal összefüggő tartózkodás esetében (főszabályként a foglalkoztatott személyre a munkavégzés helye szerinti jogszabályok vonatkoznak, az ez alóli kivételeket egyértelműen rögzíteni kell), - az ellátásokra való jog biztosítása, - a már megszerzett jogok fenntartása, - a jogosultsági időtartamok összeszámítása, - az ellátásokhoz való hozzáférés Magyarországon (illetve az ellátást folyósító országon) kívül, - az arányos teherviselés Az Egyezmény ezen elvek keretei között biztosítja a magyar és a török jog szerint öregségi, valamint elhalálozás esetén járó nyugellátásokra jogosultságot szerzett személyek részére ezen megszerzett jogaik megőrzését abban az esetben is, ha mindkét ország nyugdíjbiztosítási rendszereiben szereznek biztosítási időt. Az Egyezmény alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz lehetővé teszi, hogy a hosszabb távon (legfeljebb 24 hónapig tartó) a másik szerződő fél területére kiküldetés keretében érkező munkavállaló a kiküldő állam joghatósága alatt maradjon és abban az államban tartsa meg biztosítási jogviszonyát. Az Egyezmény hatálya kiterjed továbbá az egészségbiztosítási ellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő ellátások jogosultsági szabályainak koordinációjára is. __________________________________________________________________________________________ __________ A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról A Bethlen Gábor Alap – a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény előírásainak megfelelően – a szervezet 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót benyújtotta az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság, a 2015. február 25-i ülésén a beszámolót megvitatta és támogatta annak elfogadását. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága a B/802. számú beszámolót a HHSZ 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatban — az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. __________________________________________________________________________________________ __________
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló T/3752. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2015. január 1-jén hatályba lépett módosításával kapcsolatos jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmazza. A Javaslat a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó termékek egyértelmű lehatárolását célozza, ugyanakkor a tárgyi hatályát nem bővíti. A Ktdt. tárgyi hatálya 2015. január 1-jétől kibővült – többek között – az irodai papír termékkörrel. 3
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2015. január 1-jei megszűnésével feladatkörét az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet vette át, amely az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség szervezeti egységeként működik. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kap az erre szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból, amelynek felhasználásához elengedhetetlen a támogatás elkülönített számlán történő nyilvántartása és kezelése. Ennek megfelelően a Javaslat 2.§ a Ktdt. 37. § (1) bekezdésének a következő kiegészítését tartalmazza: „elvégzéséhez elkülönített számlára költségvetési támogatást kap” A Ktdt. 1. melléklete tartalmazza a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó termékek megnevezését, a megnevezéshez tartozó vámtarifaszám, HR és KN alszám feltüntetésével. Egyes, termékek esetében a megnevezés és a hozzá tartozó kódszám ellentmondásban áll, vagy a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra alapján nem megfelelő, ami megnehezíti a termékdíjköteles termékek pontos meghatározását. A Javaslat 3. § és melléklete ezt az ellentmondást, illetve nem megfelelőséget orvosolja. __________________________________________________________________________________________ __________ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott javaslat kötelezővé teszi a „különösen veszélyes”, a „közepesen veszélyes” és az „elővigyázatosságot igénylő” madarak, hüllők és emlősök egyedi azonosítóval történő ellátását. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter rendeletalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések összhangba kerültek az Állatvédelmi törvény előírásaival, így a Miniszter kellő részletességgel dolgozhatja ki a veszélyes állatokra és a velük kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó rendeleti szabályokat. __________________________________________________________________________________________ __________ A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott módosítás nyomán a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár egy intézményként, Országos Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár néven működik tovább. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025) szóló határozati javaslatról A javaslata fogyatékos személyek élethelyzetének javítása, illetve esélyegyenlőségének megteremtése érdekében született. A fogyatékosságügyi szakterület egyik legfőbb jellemzője, hogy az élet valamennyi területét érinti, ezért a mindenkori kormányzattól gondosan tervezett, összehangolt intézkedéseket követel. A 2015–2025. évekre szóló Országos Fogyatékosságügyi Program célja ennek megfelelően az előttünk álló évek szakmapolitikai irányainak meghatározása. A szubszidiaritás elve alapján a fogyatékos személyeknek lehetőség szerint a lakóhelyükön kell az őket megillető szolgáltatásokhoz hozzáférniük. A határozati javaslat ezért felkéri a helyi önkormányzatokat – figyelemmel arra, hogy a fogyatékosságügyi szempontok érvényesítésére leginkább helyi szinten van lehetőség –, hogy tegyenek meg mindent a Programban foglalt célok végrehajtása érdekében. A fogyatékos személyek aktív és kezdeményező szerepének kiemelésével az Országgyűlés ismételten hangsúlyt ad a „semmit rólunk nélkülünk” alapelvének. A fogyatékos személyek – fogyatékosságból adódó – hátrányainak leküzdése érdekében született program az alábbi területekre fogalmaz meg célkitűzéseket. A fogyatékos emberek társadalmi befogadását támogató adatgyűjtések és kutatások; egészségügy; korai fejlesztés; foglalkoztatás; szociális szolgáltatások és ellátások; komplex rehabilitáció; önálló életvitel; közlekedés; sport, kultúra, turizmus. __________________________________________________________________________________________ __________
A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények A schengeni övezeten belül repülővel utazókról hat, az azon kívülre repülő, illetve onnan beutazó utasokról 16 adatot kell továbbítaniuk a légitársaságoknak a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak, amely működteti a nemzeti utasadat-információs rendszert. A schengeni övezeten belül utazóknak a nevét, állampolgárságát, úti okmányának számát, születési idejét, a másik schengeni államba érkezés helyét, továbbá az indulási, a tranzit- és a célállomást kell rögzítenie a légitársaságnak.
4
A schengeni övezeten kívülre utazóknál, illetve az onnan érkezőknél már rögzíteni kell - egyebek mellett - a jegy kiállításának időpontját, a járat és az ülőhely számát, a poggyászra vonatkozó adatokat, továbbá az együtt utazók nevét is. A légitársaság az utasok adatait részint a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, részint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak továbbítja. A légitársaság köteles az adatokat a járat tervezett indulási ideje előtt 12 órával, valamint az utasfelvételi eljárás befejezését követően - közvetlenül a légi jármű felszállása után - haladéktalanul továbbítani a központnak. A központ átveszi és kezeli az adatokat, aminek célja a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése. A központ a kockázatos utasok adatait összeveti az általa kezelt adatokkal. Amennyiben a terrorizmussal vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy pedig a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, akkor értesíti a felderítésre hivatott szervet és átadja az adott utas adatait. Az utasok adatait öt évig köteles kezelni a központ. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében, és a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályozásával összefüggésben szükséges egyes törvények módosítása, mely a törvényjavaslat elfogadásával megvalósult. __________________________________________________________________________________________ __________ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat Az iparági szabályozás a lakossági fogyasztók és törvényben meghatározott egyéb felhasználók (jellemzően kisvállalkozások) esetében a földgázellátás biztosítását úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében is lehetővé teszi. Az egyetemes szolgáltatás a hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételek biztosít (pl. szerződéskötési kötelezettség, ügyfélszolgálat és garantált szolgáltatás szabályai). Mindezen előnyök folyamatos biztosítása érdekében — a vállalkozás szabadságára is figyelemmel — szükséges azt az esetet szabályozni, ha valamely társaság egyetemes szolgáltatói tevékenységével fel kíván hagyni. A jelen törvényjavaslat célja az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel felhagyni kívánó társaság által ellátott felhasználók tekintetében az egyetemes szolgáltatás keretei között történő folyamatos földgázellátás biztosítása. A törvényjavaslat elfogadása kimondottan a fogyasztók érdekeit szolgálja, hiszen a közszolgáltató normál keretek között, rendezett formában tud felhagyni az általa nyújtott közszolgáltatással úgy, hogy a fogyasztót a folyamatok közben semmilyen kár, vagy hátrány nem éri. __________________________________________________________________________________________ __________
5