FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2014. szeptember 24-én, szerdán elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló T/1271. számú törvényjavaslat А törvényjavaslat célja а Magyar Export-Import Bank és а Magyar Exporthitel Biztosító működését érintő törvények módosítása. А hitelintézetek 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó üzleti stratégiájában elsődleges célként а magyar exporthoz való nagyobb hozzájárulást, az exportlefedettség és az ezt biztosító hitel-, garanciaés biztosításállományok jelentős bővítését irányozza elő. A filmgyártásra igénybe vehető közvetett támogatás mértéke а filmalkotások magyarországi filmgyártási költségvetésének 20%-áról 25%-ára emelkedik. A kormányzati kommunikációs feladatok hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátása érdekében а Kbt. felhatalmazást ad а Kormány részére, hogy elrendelje а kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító kommunikációs szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésének központosított eljárás keretében történő lebonyolítását. Az országgyűlési képviselők általános választásának évében а Kormánynak - а főszabályként érvényesülő október 15-ei határidőhöz képest - több idő áll а rendelkezésére, hogy benyújtsa а központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az életjáradéki program érdekében а Nemzeti Eszközkezelő által végezhető tevékenységek körét új elemmel bővíti ki. 2015. január 1-jétől Magyarországon а lakosságnál képződő üveg, papír, fém és műanyag hulladékot minden településen szelektíven kell gyűjteni. Ezeket а célokat Magyarországon elsősorban а folyamatosan bővülő házhoz menő rendszerrel, illetve hulladékgyűjtő szigetek és hulladékgyűjtő udvarok létesítésével lehet elérni. A módosítás lehetővé teszi, hogy az oktatási intézményekben továbbra is megvalósulhasson a diákok által végzett papír-hulladékgyűjtés. A módosítás megszünteti az önkormányzati költségvetési koncepció benyújtásának kötelezettségét. Figyelemmel továbbá arra, hogy az államháztartásról szóló törvény az önkormányzati költségvetési koncepció ismertetéséhez kapcsolja a helyi önkormányzat háromnegyed éves helyzetéről való tájékoztatást, az erre vonatkozó kötelezettség is megszűnik, hiszen az államháztartásról szóló törvény alapján a képviselő-testület ilyen tájékoztatása az önkormányzati költségvetési rendelet negyedéves módosítása során egyébként is megvalósul. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/466. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat elfogadásának köszönhetően az alábbi főbb témákban és területeken érezhetnek majd változást a fogyasztók, a rezsicsökkentésekkel összefüggésben: 1. 2015. február 1-től minden közszolgáltató számára kötelező lesz saját, önálló honlap üzemeltetése, melyen kizárólag az általa végzett közszolgáltatással kapcsolatban nyújt a fogyasztó számára is hasznos és elengedhetetlen információkat. Ilyen információ többek között a közszolgáltató székhelyének és telephelyeinek, ügyfélszolgálati irodáinak elérhetősége, az alkalmazott díjak mértéke és az általa végzett tevékenység földrajzi behatárolása, üzletszabályzata, illetve egyéb általános szerződési feltételei, valamint a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testületek és fogyasztóvédelmi érdekképviseletek elérhetőségei, vagy ezen szervezetek honlapjára közvetlenül átirányító hivatkozás. A módosításnak köszönhetően minden fogyasztó átfogó tájékoztatást fog kapni az őt megillető közszolgáltatással kapcsolatban, amely többek között a tudatos fogyasztóvá válást is elő kívánja segíteni. 2. A fogyasztóvédelmi referensekre vonatkozó foglalkoztatási kötelezettséget az Országgyűlés még 2013 őszén írta elő meghatározott vállalkozások számára. A fogyasztóvédelmi referensek képzésével kapcsolatban az elmúlt 1
szűk egy év alatt számos visszaélés volt tapasztalható, illetve szükséges volt bizonyos kiskapuk bezárására is, amely megakadályozza a joggal való visszaélés lehetőségét. A törvénymódosításnak köszönhetően a jövőben költségvetési szerv nem folytathat fogyasztóvédelmi referens képzést, illetve olyan vállalkozás sem, aki fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatására kötelezett. A minőségi képzés megteremtése érdekében meghatározásra kerülnek további feltételek azon szervezők számára, akik fogyasztóvédelmi referens képzéssel foglalkoznak, vagy kívánnak a jövőben foglalkozni. Ilyen előírás például, hogy a szervező köztartozásmentes adózói minőségű kell legyen, melyet minden évben igazolnia kell a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányába. További változás, hogy a képzésen résztvevő oktatóknak és vizsgáztatóknak minimum 5 éves hatósági szakmai tapasztalattal, vagy pedig felsőfokú fogyasztóvédelmi végzettséggel és 3 év hatósági szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. A jogszabályban meghatározott feltételeknek a szervezőknek folyamatosan meg kell felelniük, melyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult ellenőrizni. 3. A törvényjavaslat alapján meghatározott vállalkozásoknak megfelelő biztonsági szinttel rendelkező számlázási szoftvert kell alkalmazniuk. Ezen számlázási szoftvereknek több biztonsági szempontnak is meg kell felelniük, melyet tanúsítani szükséges. Az elfogadott törvényjavaslat meghatározza azon vállalkozások körét, amely számlatanúsítással kapcsolatos tevékenységet végezhet. 4. A törvényjavaslat értelmében a távhőszolgáltatás területén olyan módon kell a szolgáltatónak megváltoztatnia a befizetési határidőt, hogy a fogyasztónak a számla kézhezvételétől számítva legalább 15 nap álljon rendelkezésre a számla befizetésére. 5. Előírásra kerül továbbá, hogy azon szolgáltatók, melyek számláik kézbesítését kiszervezett tevékenységként végzik, kötelesek minden esetben a borítékon a közszolgáltató nevét is feltüntetni. Ezen intézkedés célja, hogy csökkenjen azon gyakori esetek száma, amikor a fogyasztó a beérkező levelet félre teszi, hiszen a levél feladójaként egy számára ismeretlen vállalkozás neve szerepel, így nem is gondolja, hogy fizetési határidővel ellátott számlalevél van benne. 6. A rezsicsökkentésekkel összefüggésben előírásra kerül, hogy a rezsicsökkentésben érintett közszolgáltatásoknál, amennyiben a közszolgáltató megszűnik, olyan módon köteles tájékoztatni az őt követő vállalkozást a rezsicsökkentésről szóló adatokról, hogy az új közszolgáltatást továbbra is azonos díjon lehessen biztosítani. A törvényjavaslat a fentieken túl számos olyan intézkedést, módosítást tartalmaz, amely a hatóságok, a tárcák és a szakmai szövetségek részéről érkezett be a Rezsicsökkentésekért felelős munkacsoporthoz. Ilyen többek között a számlakép módosítása, ahol a jövőben lehetőségük lesz a közszolgáltatóknak a számla vonalkódjának feltüntetésére az első oldalon, amely a postai kézbesítést is megkönnyíti. A törvényjavaslat további technikai jellegű módosításokat is tartalmaz. __________________________________________________________________________________________ __________ „Henryk Sławik halálának 70. évfordulója, valamint idősebb Antall József halálának 40. évfordulója emlékére” című H/1270. számú határozati javaslat Henryk Sławik és idősebb Antall József a más népek felé nyitott, önzetlen barátság szimbólumai, kiknek példája az egész nemzetközi közösség számára is követendő példát mutat. A II. világháború idején mindketten hősiesen kiálltak a Lengyelországból érkező menekültek ügye mellett. Áldozatkész szerepvállalásuk a lengyel-magyar testvériség jelképévé vált, azonban mind Lengyelország, mind Magyarország kommunista hatalomgyakorlói feledésre ítélték nevüket. 1939 novemberében Sławik megszervezte a Magyarországi lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottságot, amelyet 1940. március 3-án a Lengyel Köztársaság emigráns kormánya hivatalosan is elismert. A két hazafi baráti együttműködése mintaszerű szociális-jóléti, valamint kulturális-oktatási feltételeket teremtett lengyel menekültek tízezreinek, s több ezernek közülük az alap-, közép-, és felsőfokú oktatást is biztosította, pl.: lengyel gimnázium és líceum Balatonbogláron. Ezen felül közösen állítottak ki hamis okmányokat a Lengyelországból menekülőknek, és megszervezték nyugatra menekítésüket. Becslések szerint több mint 5 ezer lengyel zsidó életét mentették meg, közülük a Vácott zsidó gyermekek számára létesített árvaház összes lakóját. 1944 márciusában Magyarország német megszállását követően letartóztatta Antallt és Sławikot a Gestapo. Sławikot a Mauthausen-Gusen koncentrációs táborban végezték ki. Az ezt megelőzően megkínzott lengyel hazafi végig tagadta, hogy Antall segített volna neki a lengyel zsidók menekítésében, megmentve ezzel barátja életét. Id. Antall József 1974. július 24-én halt meg Budapesten elfeledve. Az utókor azonban elismerte érdemeiket. Az 1990-as évek elején az izraeli Yad Vashem Intézet a Világ Igaza elismerésben részesítette őket, majd 2010 februárjában a lengyel államfő a legmagasabb lengyel kitüntetést adományozta nekik. A kommunizmus bukása után tehát három nemzet – a lengyel, a magyar és a zsidó – hőseivé váltak.
2
A Magyar Országgyűlés, valamint a Lengyel Köztársaság Szenátusa közös határozata, amely Henryk Sławik halálának 70., és id. Antall József halálának 40. évfordulója alkalmából adatik ki, összhangban áll a 2014-es Henryk Sławik Emlékévvel Sziléziában, valamint a Magyar-Lengyel Barátság Napjának 2015-ös megünneplésével, amelyre Katowicében kerül majd sor. Ez utóbbi keretében, a magyar és a lengyel államfő részvételével felavatják a kettejük emlékművét. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország Kormánya és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló T/1127. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) és Magyarország Kormánya közötti Székhelymegállapodás kihirdetése. A CEPOL elhelyezése 2014 márciusától nem biztosított, ezért az EU Tanácsának litván elnöksége a 2013. július 18-án megrendezett Bel- és Igazságügyi Miniszterek informális tanácskozásán jelezte, hogy a tagállamoknak haladéktalanul új ideiglenes székhelyet kell találniuk. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. október 8-i ülésén tartott szavazáson Magyarország pályázata nyerte meg a szükséges támogatást. A 1281/2014. (IV. 30.) Korm. határozat rendelkezett a CEPOL székhelyének Budapestre költöztetéséhez szükséges források biztosításáról, emellett a Székhely Budapestre költöztetéséhez szükséges uniós jogszabály 2014. május 29-én lépett hatályba. A korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlan használatával összefüggő kérdéseket, a két fél jogait és kötelezettségeit székhely-megállapodásban kell rögzíteni Magyarország és a CEPOL között. Ez nemzetközi szerződésnek minősül. A székhely-megállapodás létrehozására az 56/2014. (VI. 24.) ME határozat adta meg a felhatalmazást, szövegének kidolgozását a belügyminiszter által kijelölt szakértők és a CEPOL szakértői közösen végezték, figyelembe véve az Európai Bizottság által az uniós ügynökségek székhely-megállapodásaira kidolgozott minta-megállapodás szövegét is. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a kölcsönös vízumképviseletről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/55. számú törvényjavaslat A vízumképviseleti megállapodások megkötése a schengeni tagállamok gyakorlatában sok állomáshely tekintetében megoldást jelent a költséghatékonyabb és nagyobb területi lefedettséget biztosító vízumkiadás megteremtéséhez. Magyarország is élni kíván ezzel a lehetőséggel, tekintettel arra, hogy a világ számos országában nem rendelkezik vízumkiadásra feljogosított külképviselettel. Magyarország alapvető érdeke a vízumkiadás racionalizálása, hatékonyságának növelése, továbbá az, hogy a „magyar schengeni” vízumhoz a külföldiek a jelenleginél szélesebb körben hozzáférhessenek. Ennek legegyszerűbb, legolcsóbb és a gyakorlatban már régóta alkalmazott módja a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló 2009. július 13-i, 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében szabályozott vízumképviselet. A Megállapodás legfontosabb rendelkezése szerint a szerződő felek – a vonatkozó schengeni aquis alapján – eljárhatnak egymás nevében a vízumok (repülőtéri tranzitvízum, egységes vízum) kiadására irányuló eljárásban, a végrehajtási megállapodásokban foglaltak szerint azonban a képviselet korlátozható a vízumkiadási eljárás egy részére vagy egyes elemeire (a vízumok kiadására vonatkozó információ nyújtása, időpont egyeztetése, interjú lefolytatása, kérelmek és támogató dokumentumok átvétele és továbbítása, adatok rögzítése – ide értve a biometrikus adatokat is –, valamint az eljárási díjak bevételezése) is. A szerződő felek a vízumokhoz, tartózkodási engedélyekhez és útlevélkérelmekhez szükséges biometrikus adatok gyűjtése során is segíthetik egymást. A Megállapodás alapján kötendő tárcaközi végrehajtási megállapodások keretében a felek kijelölik azokat a diplomáciai és konzuli képviseleteket, amelyekre a keret-megállapodások vonatkoznak, valamint meghatározzák az együttműködés szükséges technikai és pénzügyi részletszabályait, illetve az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A lengyel fél vízumképviseletét ellátó magyar külképviseletek a befolyt vízumdíjakat teljes egészében megtartják. A Megállapodás végrehajtásának nincsenek kockázatai. Alkalmazását a felek részben vagy egészben bármikor felfüggeszthetik, illetve azt bármikor felmondhatják. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/807. számú törvényjavaslat 3
Az előterjesztés az Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közti, Hernád folyóra tervezett híd megépítését előirányzó nemzetközi szerződés végleges szövegének megállapításáról, valamint annak kihirdetéséről szól. A híd nem érint európai gyorsforgalmi hálózatot, elsősorban a helyi lakosság és gazdálkodó szervezetek igényeit fogja kielégíteni. A két ország közötti korábbi megállapodás szerint a 30 méternél hosszabb szerkezetű határhidakról külön megállapodást kell kötni; a szóban forgó híd hossza 61 méter. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről szóló T/805. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a két ország közötti Légiközlekedési Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazás, a Megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése, illetve a Megállapodás kihirdetése. Országaink között korábban nem volt kétoldalú légiközlekedési megállapodás, hiányzott így a két ország között üzemelő légijáratok működésének jogi támogatása. A Megállapodás létrehozása az országok közötti már megkezdett és a jövőben tervezett menetrend szerinti légijáratok működése megkönnyítése érdekében indokolt. A két ország légügyi szakértői között 2009. március 2-án és 3-án zajlottak kétoldalú légügyi tárgyalások. Ezt követően a Megállapodás szövegével kapcsolatban nyitva maradt kérdések többfordulós levelezésben kerültek tisztázásra. Az UAE Külügyminisztériuma 2013. február 14-i jegyzékében tájékoztatta hazánk abu-dhabi nagykövetségét, hogy emírségi részről készek a Megállapodás aláírására. A Megállapodás létrehozására a Magyar Köztársaság Kormánya és Ausztrália, az egyesült Arab Emírségek, a Jordán Hasemita Királyság, a Belorusz Köztársaság, az Örmény Köztársaság, Grúzia, Azerbajdzsán, illetve a Venezuelai Bolivári Köztársaság Kormánya közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások létrehozására adott felhatalmazásról szóló 33/2006. (XII. 20.) ME határozat adott felhatalmazást. A megállapodás aláírására 2014. február 26-án került sor Abu Dhabiban az 1535/2013. (VIII. 15.) Korm. határozatban foglalt felhatalmazás alapján. __________________________________________________________________________________________ __________ Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/60. számú törvényjavaslat Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló, 1988. január 25-én aláírt Egyezményt közösen készítette az Európa Tanács és az OECD. A nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozása hatékony eszközének a hatóságok közti együttműködés erősítését és az adóügyi információcserét tartják. Az adóügyi hatóságok közti információcserére az elmúlt évtizedben kiemelt nemzetközi figyelmet fordítottak, az EU és az OECD is foglalkozik a témával. Az Egyezmény legfőbb célja, hogy a részes államoknak lehetőséget nyújtson a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékony fellépésre, valamint annak elősegítése, hogy a részes államok jobban érvényt tudjanak szerezni saját belső adójogszabályaiknak az adófizetők jogainak egyidejű tiszteletben tartása mellett. Az Egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi, ezek az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Az Egyezmény alapul szolgál, hogy két vagy több állam adóügyi információk automatikus kicserélésében is megállapodhasson. A G-20-ak a 2009-ben Londonban tartott csúcstalálkozójukon szorgalmazták, hogy az Egyezményt meg kell újítani annak érdekében, hogy az hívebben tükrözze a nemzetközi adókijátszás elleni újabb, szorosabb elkötelezettséget, továbbá, hogy a fejlődő országok számára is elérhetővé váljanak az új együttműködő adózási környezet nyújtotta előnyök. Ennek hatására az ET és az OECD kidolgozott egy Jegyzőkönyvet, amely 2010-ben úgy módosította az Egyezményt, hogy az összhangba került az adóügyi információcsere legújabb nemzetközi gyakorlatával, és tartalmazta azt a nemzetközi követelményt, miszerint egy állam nem tagadhatja meg az adóügyekben történő információcserét banktitokra vagy saját belső adóérdek hiányára való hivatkozással. Az Egyezmény és a Jegyzőkönyv tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére törvényben van mód. Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és a Jegyzőkönyv megfelel az adóügyekben történő információcsere legújabb nemzetközi sztenderdjeinek. 4
__________________________________________________________________________________________ __________ A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló T/1272. számú törvényjavaslat A Kúria 2014. június 16-án meghozott jogegységi döntése fordulópontnak tekinthető a devizahitelezés magyarországi történetében. A legfelsőbb bírói fórum ugyanis még soha nem mondta ki Magyarországon, hogy a bankok a devizahitelesekkel szemben tisztességtelenül jártak el és visszaéltek erőfölényükkel. Ennek megfelelően az Országgyűlés kivételes eljárással július 4-én elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, melynek értelmében a pénzügyi intézmények feladatává válik, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. A hitelezőknek vissza kell téríteniük ügyfeleik részére a Kúria június 16-ai jogegységi döntése alapján tisztességtelenül felszámolt tételeket. A javaslat legfontosabb pontjai: 1,3 millió család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket (a javaslat 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt érint). A törlesztőrészletek átlagosan 25-30%-kal csökkenhetnek. A 400 érintett pénzintézetnek minden deviza- és forinthitellel el kell számolnia. A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami az adósok számára a legnagyobb visszatérítést jelenti. A javaslat a devizahitelesek mellett a forinthitelt felvett magyar családok számára is biztosítja a tisztességes elszámolás lehetőségét, hiszen a javaslata célja a teljes bankrendszer elszámoltatása. A 2009. július 26-át követően megszűnt és az élő szerződésekre kell az elszámolásokat alkalmazni. А javaslat szerint az adós javára mutatkozó túlfizetést а tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Mivel az adósokra nézve ez а számítási módszertan а legkedvezőbb, ezért а törvényben is ezt kell rögzíteni. A pénzintézeteknek az MNB későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró összeget, ami a becslések szerint közel 1000 milliárd forint. A bankoknak 2015. január 15. és január 29., illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük az elszámolást az ügyfelek részére attól függően, hogy a bank megtámadta-e a tisztességtelenség vélelmét. Az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a tisztességes kamatszintre. Mindezek mellett kamatemelési és kilakoltatási moratórium lesz érvényben 2016. április 30-ig, illetve december 31-ig. A kamatemelési moratórium értelmében pénzügyi intézmény egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre nem lesz jogosult. 2010 óta az Otthonvédelmi Akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez: 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, közel 180 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, több mint 20 000-en ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezer családnak nyújtott érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium.
5
