FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. május 21-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/10874. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése, illetve a Megállapodás kihirdetése. A felek 2012. július 6án véglegesítették a Megállapodás szövegét. A Megállapodás által előirányzott Working Holiday Program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai (évente legfeljebb 100-100 fő) egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, a Megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak. A Megállapodásban rögzített, legfeljebb 12 hónapig érvényes vízum (Working Holiday Visa) már létező tartózkodásra jogosító okmány a Koreai Köztársaságban. Magyarország hatályos idegenjoga számára azonban ez az okmánytípus ismeretlen volt egészen 2012. november elsejéig, a migrációs tárgyú jogszabályok módosításáig. Az európai uniós tagállamok egy része már szintén kötött hasonló tárgyú szerződést a Korea Köztársasággal (pl. Dánia, Svédország). A Megállapodás a magyar-dél-koreai kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet: a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen zajló együttműködéseinkre egyértelműen kedvezően hathat. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Európai Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló T/10877. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja, hogy megadja a felhatalmazást Magyarország csatlakozásához az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodáshoz, valamint kihirdesse azt. Az 1957-ben aláírt, az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) lényege, hogy az Európa Tanács (ET) részes tagállamai relációjában – akik jelenleg Törökországtól és Ukrajnától eltekintve egyben EGT-tagállamok is – három hónapot meg nem haladó időtartamra nem csak úti okmánnyal, hanem személyazonosító igazolvánnyal is be lehet utazni, akkor is, ha ez utóbbiak érvényességi ideje bizonyos időn belül már lejárt. A Megállapodás szerint a részes felek eljuttatják a többi állam számára azt a listát, amely a be- és kiutazásra jogosító okmányaikat tartalmazza, amelyet jóvá kell hagyniuk. A Megállapodáshoz való csatlakozással kötelezően elfogadjuk az EGT-tagállamoknak, illetve Svájcnak a Megállapodás Függelékében felsorolt okmányait. Körülük Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, valamint Svájc állampolgárai öt évnél nem régebben lejárt (magán) útlevéllel is beutazhatnak majd hazánk területére, továbbá Németország esetében az egy éven belül lejárt személyazonosító igazolványt is elfogadják a felek. Egyes országok esetében (pl. Olaszország) a szüleikkel utazó kiskorúak számára a rendőrhatóság által kiállított utazási dokumentummal (anyakönyvi kivonattal) is biztosított a beutazás a többi részes állam területére. A Megállapodásnak részese Törökország és Ukrajna is, amelyek harmadik országként vízumköteles országnak minősülnek. A Megállapodás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy bármely szerződő fél a többi részes állam valamelyikének vonatkozásában elhalassza jelen Megállapodás hatálybalépését. Magyarország a csatlakozással
1
együtt nyilatkozatot tesz, amelyben az uniós vízumrendeletre hivatkozással elhalasztja – határozatlan időre – a Megállapodás hatálybalépését Törökország és Ukrajna vonatkozásában. __________________________________________________________________________________________ __________ A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló T/10102. számú törvényjavaslat A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre tartalmilag megegyezik a hatályos szabályozással, azonban az államszervezetben bekövetkezett szervezeti változások figyelembe vételével teremti meg az ellenőrzés új koncepcióját. A nemzetbiztonsági ellenőrzés nem kapcsolódik a fontos és bizalmas munkakörhöz, hanem a törvény meghatározza a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét. Ez az új szabályozás szerint is kétféle módon történik; egyrészt a törvény felsorolja az e körbe tartozó tisztségek, munkakörök betöltőit, másrészt a titokvédelmi érintettségük alapján a kormányzati irányítás alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak esetén kormányrendeletben, a kormányzati irányítás alatt nem álló körben közjogi szervezetszabályozó eszközben, vagy munkáltatói utasításban rendeli meghatározni a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső egyes munkaviszonyokat, beosztásokat. Az elfogadott törvényjavaslat biztosítja annak vizsgálati lehetőségét, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt folyamatosan megfelel-e a biztonsági feltételeknek. Ennek teljesítése érdekében a törvényjavaslat bevezeti a folyamatos ellenőrzés intézményét. További új elem, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés egységessé válik, amelyhez egy biztonsági kérdőív kapcsolódik, amely adattartalmát tekintve többségében a korábbi C típusú kérdőív adatkörét tartalmazza. A nemzetbiztonsági ellenőrzés a törvény meghatározott, kezdeményezésre jogosult intézkedésére indul, aki az ellenőrzött által kitöltött kérdőívet megküldi a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytató, hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak. A jelölt esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést főszabály szerint a foglalkoztató szerv vezetője, vagy a jogviszony létesítője kezdeményezi. A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásának két „lépcsője”: - Első lépcső: teljes körű adattári ellenőrzés a kérdőív alapján, valamint titkos információgyűjtés folytatható. Az eljárás határideje 45 napra rövidül. - Második lépcső: a jogviszony fennállása alatt (folyamatos ellenőrzés) a biztonsági feltételek bármikor vizsgálhatók, minden törvényes eszközzel és amennyiben kockázati tényező merül fel, a hozzájárulás bármikor visszavonható. Ennek során is alkalmazható a titkos információgyűjtés valamennyi eszköze és módszere azzal a korlátozással, hogy a titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött eszközeit és módszereit ugyanazon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy vonatkozásában naptári évenként legfeljebb két ízben, alkalmanként legfeljebb 30 napig alkalmazhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv. A törvényjavaslat meghatározott körben (miniszter, az államtitkár, a Bizottságba jelölt, és a abba megválasztott országgyűlési képviselő) kizárja a folyamatos ellenőrzést, esetükben csak az első, adattári ellenőrzés folytatható le. __________________________________________________________________________________________ __________ A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló T/11095. számú törvényjavaslat
A törvényjavaslatban szereplő módosítás célja, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. §ában (a 92 . §-ban foglaltakkal együtt) előírt, az állami fenntartású szakképző iskolák körében végrehajtandó széleskörű intézményi integrációról szóló fenntartói döntéseket a hatályos rendelkezés szerinti 2013 . május 31-i határidő helyett 2014. május 31-i határidővel kelljen meghoznia az állami fenntartóknak. Az elfogadott javaslat a térségi integrált szakképző központnak számító együttműködési rendszerek körét kiegészíti 2014. augusztus 31-ig egy olyan együttműködési rendszer típussal, amelyet olyan állami szakképző iskolák alkotnak, amelyek nem teljesítik ezen időpontig az 5. § (1)-(4) bekezdésekben előírt létszám-előírásokat. Ez biztosítja, hogy az intézményintegráció végrehajtásáig is TISZK-nek minősüljenek az uniós támogatásban részesült, állami iskolákból álló TISZK-ek. __________________________________________________________________________________________ __________
2
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló T/10979. számú törvényjavaslat A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, a perbe történő beavatkozás általános szabályainak szigorításával elősegíteni az eljárás ésszerű időben történő lefolytatását, fokozottan biztosítani a peres felek érdekeinek védelmét. A beavatkozás jogintézményének célja az azonos érdekű fél perben történő támogatása, pernyertességének elősegítése, ugyanakkor a beavatkozót nem saját jogon, hanem a támogatott fél jogán keresztül, ahhoz kapcsolódóan illetik meg az általa gyakorolható perbeli jogok és terhelik a kötelezettségek. Ezt támasztja alá az is, hogy a beavatkozót — a speciális, önálló beavatkozás jogintézményének kivételével — a félhez képest többlet jogosultságok nem illetik, cselekményei nem lehetnek ellentétesek az általa támogatott fél cselekményeivel. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a beavatkozás eddigi szabályozása a jogalkotó szándékával (eljárás segítése) ellentétes joghatást váltott ki, mivel a jogintézményre vonatkozó eddigi rendelkezések alapvetően a rendeltetésellenes, visszaélésszerű joggyakorlást segítették elő. A gyakorlati tapasztalatok azt is alátámasztották, hogy a beavatkozások meghatározó számban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányulnak, így — kizárólag az újabb és újabb beavatkozói kérelmek okán — számos ügyben évekig nem születik ítélet. A Javaslat a fentiek mellett a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás iránti perek tekintetében egyértelműsíti, hogy a perekben kik a felek, továbbá a tanúkénti pozícióban álló bíró személyes adatainak a védelmét szolgálja speciális rendelkezések előírásával. __________________________________________________________________________________________ __________ A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/10747.sz törvényjavaslat A Javaslat célja a közraktározási tevékenység biztonságosabbá, átláthatóbbá alakítása, és ez által a közraktárban elhelyezett áru megőrzésének, megfelelő tárolásának, valamint a közraktárak jogszabályoknak megfelelő működésének biztosítása. A törvényt azért is módosítani kell, hogy megfeleljen a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkelyének. A Javaslat bevezeti a közraktározási biztosíték intézményét, amely pénzösszeget a közraktár kizárólag a közraktári tevékenység felfüggesztése vagy megszüntetése esetén használhat fel a közraktározott áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére. A közraktárba nem pénzbeli hozzájárulásként bevitt ingatlan értékének pontos meghatározása érdekében az előterjesztés értelmében az ingatlan értékbecslését kizárólag a közraktártól független, bejegyzett igazságügyi ingatlanszakértő végezheti el, amely értékbecslést a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagjának vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaságnak is el kell fogadnia. A jogszabály bevezeti a nagykockázatú tárolás fogalmát. E szerint az a tárolási forma minősül nagykockázatú tárolásnak, amelyek esetében a művi tárolással egy telephelyen letett áru közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét. Az előterjesztés új lehetőségként biztosítja a felügyelet számára, hogy a közraktári engedély felfüggesztése vagy visszavonása esetén a közraktár vezetőjét öt évre eltiltsa attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el, ha tevékenysége a közraktár biztonságos, jogszabályszerű működését veszélyezteti. A törvényjavaslat újraszabályozza a felügyeleti díj intézményét, amely a tervezet értelmében alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján megállapított forgalomarányos díjból áll, ennek következtében a felügyeleti díj az új szabályok szerint a közraktár valós piaci tevékenységéhez igazodva kerülhet meghatározásra. A Javaslat előírja, hogy a határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és késedelmes megfizetése késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget von maga után. A tervezet rögzíti, hogy ha a művi tárolás során letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, akkor az árura vonatkozóan közraktári jegyet csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan jelzőrendszert alkalmaz, amely biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását. Erre egyrészt a közraktárakban elhelyezett idegen áru megőrzésének garantálása, másrészt a közraktárak által kibocsátott értékpapírok fedezet-elvonásának magakadályozása érdekében van szükség. A javaslat a művi tárolás mindkét formájának megfelelő védelem lehetőségének
3
biztosítását megteremti, a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti vagyonvédelmi rendszert alkalmazna. Az előterjesztéssel fokozatosan bevezetésre kerül az elektronikai vagyonvédelmi rendszer, amely teljes biztonságot garantál a művi tárolás során letett áruk megőrzésére. A módosítás megfelelő felkészülési időt biztosít a közraktárak számára a szükséges technikai feltételek kiépítésére és a költségek fedezetének biztosítására, valamint díjszabásuknak ennek megfelelő módosítására. Az elektronikus védelmi rendszer kiépítésének kötelezettségét raktáranként 50 tonna fölötti tárolás esetén határozza meg a jogszabály. A módosítás eredményeként a váltóperek rövidebb eljárási szabályai vonatkoznak a közraktározásból eredő perek mellett a közraktári szerződés alapján a közraktárakban letett árukra vonatkozó birtokperekre is. A soron kívüli eljárás szükségességének indoka a közraktárban elhelyezett jelentős értékű áru minőségének, és így értékének megőrzéséhez fűződő kiemelt érdek, amelyet a birtokperek elhúzódása veszélyeztethet. Az előterjesztés pontosítja a közraktárakra vonatkozó végrehajtás, csődeljárás, felszámolás, és végelszámolás általánostól eltérő szabályozását, amelynek keretében a hitelintézetek esetén is alkalmazott, általánostól eltérő előírás kerül bevezetésre. Ennek oka, hogy a közraktárak esetében, a hitelintézetekhez hasonlóan, kiemelkedően fontos érdek fűződik a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás rövid időn belül történő lefolytatásához, valamint a tevékenységi engedélyt kiadó felügyelet bíróság általi értesítéséhez. __________________________________________________________________________________________ __________ A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/10881. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés 2012. szeptember 24-én fogadta el a „fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről” szóló CXXXIV. törvényt, amely célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, és ennek jegyében állami tulajdonba vette a dohány kiskereskedelmének jogát, melyet az koncesszióba ad ki. A jogszabályon kisebb módosításokat hajtott végre a 2012. december 11-én elfogadott 2012. évi CXXXIV. törvény, amelyben pontosították a dohányboltok külső megjelenésére vonatkozó, és a koncessziós pályázatról szóló szabályokat, és bővítették a forgalmazható termékek körét (szerencsejáték és dohány-kiegészítő termékek). A 2013. évi I. törvény további módosításként lehetővé tette, hogy a dohány kiskereskedelmi tevékenység fedezetének biztosítása érdekében szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet és üdítőitalt is forgalmazhassanak a dohányboltok. A Javaslat célja olyan további, az alkalmazhatóságot segítő, pontosító szabályok lefektetése, és az Uniós jogfejlődésből fakadó kihívások kezelése, amelyek a legutóbbi módosítás óta szükségessé váltak. A legfontosabb változtatás, hogy a Javaslat reagál azokra a kiskereskedők részéről érkezett észrevételekre, mely szerint a dohánybolt működőképessége érdekében szükség van a minimális kereskedelmi árrés törvényi garantálására. Az árrést ennek megfelelően 10 %-ban állapítja meg a tervezet. Ilyen mértékű árrés mellett - a kiegészítő termékek forgalmazásával együtt - a kisebb forgalmú településeken is biztosítható lesz a szerény jövedelmezőség. A Javaslat e célt segítendő tovább bővíti a dohányboltok termékkörét, így fagylaltot és jégkrémet is lehet majd árusítani a dohányboltokban. Nem fogadhat el azonban a kiskereskedő semmilyen ajándékot, e tilalom alól a kiskereskedelemben általában szokásos vagy jogszabály által előírt kereskedelmi árrés képez csupán kivételt. A Javaslat pontosítja a dohánykereskedelmi koncessziók pályáztatásának szabályait, és rendelkezik arról, hogy az első sikertelen, majd legalább egy megismételt eljárást követően legkésőbb 36 hónapon belül új pályázatot kell kiírni. A jogszabály szerint akkor gyakorolhatja az állam részvénytársaság, vagy a részvénytársaság által erre külön feljogosított személy útján is a dohány-kiskereskedelmet, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, vagy ha bármely dohány-kiskereskedelmi jogosultság az adott településen megszűnt. Abban az esetben, ha a kereskedelmi jogosultságot az állam a részvénytársaság által feljogosított személy útján gyakorolja, akkor a korábbi pályázat eredménytelenségét követő 12 hónapon belül ki kell írni az új pályázatot. Lehetőség lesz arra, hogy az állam mozgóboltok útján is gyakorolhassa dohánykereskedelmi tevékenységét. A tervezet szigorítja a vámhatósági engedélyezést, e szerint nem adható engedély abban az esetben, ha a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú köztartozása vagy adótartozása van. A jogszabály-tervezet módosítja a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt, külön rendelkezéseket állapítva meg a dohány kiskereskedelmi koncessziók pályáztatási szabályaira. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása egyfelől, feloldva a korábbi korlátozást, lehetővé teszi a kiskereskedők részére, hogy adómérték változást követő 15 napon túl is értékesíthesse a már a nagykereskedőtől megvásárolt termékét. Ez esetükben nem jár a „készletezés” veszélyével. A nagykereskedők esetében azonban már fennáll ilyen veszély, ezért esetükben a törvényjavaslat tovább szigorít ezen a feltételen.
4
A tervezet a fentieken túl tovább pontosítja a fiatalkorúak védelmére vonatkozó szabályokat, és egyértelművé teszi, hogy fiatalkorú a dohányboltba nem léphet be, vagy ha be is lépett, ki kell onnan utasítani, és addig semmilyen értékesítési tevékenységet nem lehet ott folytatni. A törvényjavaslat rendelkezéseiből egyértelművé válik, hogy nem cél, hogy a fiatalkorúak a dohánytermékeken kívüli egyéb termékeket a dohányboltban vásárolják meg. Csak a nem fiatalkorú fogyasztó lehet a dohánybolt célközönsége bármely általa forgalmazott termék esetében. __________________________________________________________________________________________ __________ A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10751. számú törvényjavaslat A törvény a jelenlegi felsőoktatási hallgatói költségviselés három formája közül (1. önköltséges, 2. önköltséges + Diákhitel 2, 3. magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés - az állam vállalja a képzés költségeit a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén) a 3. eset feltételeit módosította. Az Alaptörvény negyedik módosítása a felsőfokú oktatásban résztvevők anyagi támogatását feltételhez kötheti. Ilyen feltétel Magyarországon a társadalom, a gazdaság érdekeit szolgáló munkavégzés, illetve a tanulmányok elvárható időn belül történő befejezése. A korábbi hallgatói ösztöndíjszerződés-kötési kötelezettség a Felsőoktatási Kerekasztal keretében folytatott egyeztetések eredményeként megváltozik annak érdekében, hogy az ösztöndíj és a vállalt kötelezettség arányban álljon egymással. Nem kell teljesítenie a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel speciális feltételeit, ha a hallgató három gyermeket szül, vagy ha (döntését korrigálva) tanulmányait legfeljebb két félév után megszakítja, illetve a hallgató kérelmére akkor, ha oklevelét önhibáján kívül (tartós betegség, baleset, szülés) nem képes megszerezni vagy a kötelezettségét (megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más váratlan ok miatt) nem képes teljesíteni. A hatóság mérlegelési jogkörét is korlátozza így a törvénymódosítás a megfelelően igazolt esetekben, emellett a hallgatók jogbiztonságát is erősíti. Kedvező változás az is, hogy amennyiben a hallgató a képzési feltételeket nem tudja teljesíteni, a visszafizetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves, átlagos fogyasztói árindexszel növelt összeg figyelembe vételével történik a korábbi jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatfizetési kötelezettség helyett. További változás, hogy törvényi szinten biztosított a részletfizetés, amelynek időtartama a kifizetett összeg mértékéhez igazodik. A rendelkezéseket a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően megkötött hallgatói szerződések tekintetében is alkalmazni kell, így azok tekintetében, akik a javaslat szerint hátrányosabb helyzetbe kerülnének, a kedvezőbb feltételek érvényesítése megmarad. Az Oktatási Hivatal szerepe átalakul, és a továbbiakban a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervként működik. __________________________________________________________________________________________ __________
2013. május 21-én határozati javaslat nem került elfogadásra.
5
