FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________ ________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett 2015. november 3-án, kedden elfogadott határozati javaslatokról és törvényjavaslatokról Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatról
Az Európai ügyek bizottságának álláspontja szerint: - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban EUMSZ) (2) bekezdésének e) pontja az áthelyezési válságmechanizmus létrehozására vonatkozóan nem megfelelő jogalap. Az Unió fellépését elsősorban az EUMSZ 352. cikke alapján lehetne biztosítani. - Az Európai Bizottság hatáskörgyakorlására vonatkozó felhatalmazás túllép az EUMSZ 290. cikkében foglalt korlátozáson. Ezzel lényegében automatikus, hogy az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal való egyeztetést mellőző, központosított eljárásrend lépne hatályba, amely nélkülözné a Tanács érdemi részvételét. - Az Európai Bizottság nem igazolja kielégítő módon, hogy szükséghelyzet esetén hozott intézkedésekhez képest hatékonyabb eljárást eredményezne. A Javaslat azt sem indokolja kellően, hogy annak előterjesztése milyen okból volt szükséges. Az Európai ügyek bizottsága a fentiek alapján megállapította, az európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét. __________________________________________________________________________________________ __________ A Kúria elnökének a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolójának elfogadásáról szóló határozati javaslatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján dr. Darák Péter Kúria elnök benyújtotta az Országgyűlésnek a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság megtárgyalta a beszámoló elfogadását és megállapította, hogy a Kúria 2014. évre kitűzött szakmai célkitűzései, vagyis az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az egyedi ügyekben folytatott időszerűség javítása, a határozatainak érthetőbbé tétele megvalósultak, tehát az Országgyűlés a határozati javaslatot elfogadta. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója elfogadásáról szóló határozati javaslatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés c) pontja alapján dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek a 2014. évi beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a megtárgyalta, egyben támogatta elfogadását. A bizottság megállapította, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítása folyamatban van, továbbá a bizottság fontosnak találta a bírósági szervezet integritását, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatóságát, egyben kiszámíthatóságát. A bizottság továbbá egyet értett az OBH által létrehozott új intézményekkel és programokkal, mint például a bírósági mediáció, ’Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás’ vagy a tanúgondozás. Ennek következtében az Országgyűlés a határozati javaslatot megtárgyalta, egyben elfogadta. __________________________________________________________________________________________ __________ A legfőbb ügyésznek az ügyészség 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról szóló határozati javaslatról
1
Az Alaptörvény 29. cikk (5) bekezdésére tekintettel dr. Polt Péter legfőbb ügyész benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a megtárgyalta, egyben támogatta elfogadását. Az elfogadott határozati javaslatban rögzített adatok egyértelműen mutatják, hogy az ügyészség 2014-ben is megfelelt azoknak a kihívásoknak, amelyek elé a bűnözés változásai, a jogszabályi háttér alakulásai állították. __________________________________________________________________________________________ __________ A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat célja a természetes személyek adósság rendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény, azaz az ún. magáncsőd törvény (a továbbiakban: Are. tv.) kis terjedelmű módosítása, és ebben az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására egy egyszeri póthatáridő biztosítása 2016. március 1-jéig. A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték. A törvényben biztosított póthatáridő nem érinti az Are. tv. 104. § átmeneti rendelkezéseiben a végrehajtások és végrehajtáson kívüli értékesítések folytatására vonatkozó törvényi határidőket és az említett eljárásokra vonatkozóan ott megállapított sajátos szabályokat. A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2012. január 1-jei hatálybalépését követően összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok beépítését célozza. A koncepció alapvető célja, hogy egyértelmű, egyszerűsített, átlátható szabályrendszer alakuljon ki, amelyet mind a kötelezett gazdálkodók, mind az alkalmazó hatóságok azonosan értelmeznek és alkalmaznak. A szabályozással összefüggésben a jogalkalmazóktól érkezett visszajelzések az egyszerűsítés, és az adminisztrációs teher csökkentésének igényét mutatta, különösen az egyéni hulladékkezelést választók esetében. A törvényjavaslat jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek számára a termékdíjkötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget egy évente egyszeri előleg bevallási és megfizetési, majd tárgyévet követően egy éves elszámolási kötelezettség váltja fel. Az éves bevallás elkészítésekor az érintett kötelezetteknél valamennyi szükséges adat (hulladékhasznosítói igazolás) már rendelkezésre áll, ebből kifolyólag a kötelezettnek a bevallását a továbbiakban információhiány miatt nem kell önellenőrzés keretében korrigálni. Ez a javaslati pont az ellenőrző hatóság munkáját is támogatja. Megnyílik az átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. Az érintett gazdálkodók részéről érkezett kezdeményezés alapján a gépjárművek termékdíj köteles alkatrészei és alkotóelemei után fizetendő termékdíj, egy darab alapú díjtételként megfizethető, az eddigi tételesen kimunkált, termék- és anyagáramonként tömegalapon számított díjtétel helyett. Iparági becslések alapján közel 1200 gazdálkodót érint majd az egyszerűsítés. Átláthatóbbá válik a Ktdt. szankciórendszere. A javaslat egyértelműen tisztázza a Ktdt.-ben nem szabályozott esetekben, hogy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók, amely mind a kötelezettek, mind az ellenőrző hatóság jogértelmezését támogatja. A főbb javaslatok joggyakorlati megvalósításához elengedhetetlen új fogalmakkal, valamint a termékdíj köteles termékek lehatárolását segítő új definíciókkal bővülnek a Ktdt. értelmező rendelkezései. A törvényjavaslat az egyes korábbi definíciókat pontosítja, azokat a hulladékgazdálkodás tárgykörébe tartozó jogszabályokkal összhangba hozza. A forgalomba hozatal definíciója kiegészítésével a továbbiakban nem csak a hazai, hanem a külföldi gazdálkodók is termékdíjat kötelesek fizetni a termékdíj köteles terméket a távolsági (online) értékesítés útján magyarországi vevő részére történő értékesítés esetén, amely módosítás a hazai gazdálkodók piaci hátrányát feloldja. A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a jogértelmezést elősegítő szövegpontosításokat. Hatálybalépés 2016. január 1-jén. __________________________________________________________________________________________ __________ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat elsődlegesen garanciális, ésszerű részletszabályokkal egészíti ki a csődtörvényt. Ennek keretében szigorodik a felszámolóbiztosok kijelölésére vonatkozó szabályozás, miszerint a kijelöléshez már nem lesz elegendő a közhiteles hatósági nyilvántartást vezető hatóság felé a bejelentés, hanem a 2
nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A javaslat a felszámolók kizárására vonatkozó szabályokat is ésszerűsíti, ezentúl a jogerős bírósági felmentések száma, mint kizárási alap, nem a naptári évhez, hanem egy szubjektív 1 vagy 2 éves határidőhöz fog igazodni. Az előterjesztés megerősíti a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság jogállást, többek között kimondva annak hatósági ügyekben való utasítási tilalmát. A 2015-ben bevezetett elektronikus árverés szabályait is módosítja a törvényjavaslat, minek alapján a pályázatok eredményéről és értékeléséről készült jegyzőkönyvek megismerése lehetővé válik a licitálók és az elővásárlásra jogosultak számára is. A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban 376/2014/EU rendelet) hatályba lépése. Az uniós rendelet alapján egyrészt szükséges hatályon kívül helyezni az uniós szabályozási hatáskörbe tartozó légijárművekkel történt légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművekkel történő légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények bejelentésére vonatkozó tárgykörben az uniós rendelettel összhangban kell végrehajtani a szabályozás felülvizsgálatát. Jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé továbbá a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely meghatározza, hogy egyes rendelkezések tekintetében az IMO 1997. november 27-i a 849(20) közgyűlési határozatához csatolt, a tengeri balesetek és események kivizsgálásának szabályzatának, valamint az IMO Tengerbiztonsági Bizottságának és Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának 2008. december 18-i MSC-MEPC.3/Circ.1 számú körlevelében található meghatározásoknak a naprakész változatát kell alkalmazni. Módosítást tesznek szükségessé az Európai Vasúti Ügynökség által 2012-ben Magyarországon végrehajtott ellenőrzésről készített „Audit assesment report”-ban szereplő megállapítások. A bírságra vonatkozó rendelkezések tekintetében szükséges törvényi szinten szabályozni a bírság kiszabását, beszedését, kezelését és nyilvántartását. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényre (a továbbiakban: Lt.) vonatkozó javaslatok a 376/2014/EU rendelet jogharmonizációja miatt indokolt módosításokat tartalmazzák. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényre vonatkozó javaslatokat a közlekedésbiztonsági szervnek a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával összefüggő adatkezelése indokolja. A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítása szükséges a következők miatt. A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az ADN Szabályzat alkalmazását rendelte el a tagállamokon belüli belföldi belvízi szállításokra is, ugyanakkor az irányelv 6. cikk (5) bekezdése megadta a lehetőséget, hogy a tagállamok egyedi – kellően biztonságos – esetekben eltérést engedélyezzenek az ADN Szabályzat előírásaitól. Az irányelv átültetésekor nem volt igény ennek a lehetőségnek a kihasználására, a Dunán szállított veszélyes áruk (tűzijáték testek) kilövés helyére történő szállításának rendezése érdekében viszont most célszerű az irányelv adta lehetőséget beemelni a törvénybe. Hatálybalépés: 2015. november 15. (20. § és az1. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba) Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével, b) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. __________________________________________________________________________________________ __________
3
A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról Ahogy az Állami Számvevőszék jelentésében is megállapította: a 2014. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, a törvényjavaslatban szerepeltetett pénzügyi adatok, információk megbízhatóak. A Kormány 2014-ben folytatta a meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását: alacsony költségvetési hiány, csökkenő államadósság, foglalkoztatottak számának emelése. Az ország GDP-je 3,6 %-kal növekedett 2014-ben, ami a harmadik legmagasabb értéknek számít az Unióban. Fontos kiemelni, hogy mindez úgy valósult meg, hogy az egyensúlyi mutatókban nem történt kedvezőtlen változás, vagyis nem adósságból generált növekedés történt, ahogy ezt a szocialista kormányok alatt megszokhattuk, hanem az ország valós teljesítményén alapszik. Az alacsony inflációnak (-0,2%) és az emelkedő béreknek (átlagkeresetek 3 %-kal nőttek) köszönhetően jelentős reálbér növekedés történt, és a foglalkoztatás is emelkedett. Ezen két tényezőnek köszönhetően a háztartások többet költöttek, mondhatjuk, hogy optimistábbak lettek a jövőt illetően. 2014 a devizahitelesek számára is fontos év volt, hiszen a Kormány ebben az esztendőben hozott számos olyan intézkedést (elszámoltatás, forintosítás, fair bank törvény), amelyek igaz áthúzódva a következő évre, de érdemben csökkentették az adósok terheit. A növekedési fordulatot egyértelműen jelzik a beruházási folyamatok alakulása. 2014-ben összesen 5200 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg, ami jelentősen hozzájárult a GDP növekedési üteméhez. A kedvező folyamatok eredményeként Magyarország GDP-arányos beruházási rátája elérte a 21,4 %-ot, felülmúlva ezzel mind az Európai Unió, mind a visegrádi országok átlagát. 2014-ben az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 76,9 %-ra mérséklődött az előző évi 77,3 %-ról, így 2014-ben is csökkent az adósság. Erre csak nyolc ország volt képes az unió 28 tagállamából, az EU-28 GDP-arányos államadóssága pedig 1,3 százalékponttal emelkedett. Az államadósság szerkezete is kedvezően alakult, a devizaadósság aránya 42 %-ról 40 % alá csökkent, emellett az adósság kisebb hányadát tartják külföldiek, mint egy évvel korábban. Összességében megállapítható, hogy a Kormány szigorú költségvetési politikájának és a gazdaságélénkítő intézkedéseknek köszönhetően, a költségvetési hiány a kitűzött cél alatt teljesült. A tervezett hiány az 1121,5 milliárd forinttal szemben 713,5 milliárd forinton realizálódott. Ennek következtében a GDP-hez mért hiány 2,9 % helyett 2,6 % lett. 2014-ben is tovább gyarapodott az állami vagyon, többségében a közmű- és a bankszektorban végrehajtott ügyletek révén. Ezek a vásárlások nem rontották az uniós módszertan szerinti hiányt. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A benyújtott törvényjavaslat célja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézet. Jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény, továbbá az Alapszabály, továbbá a kormány által jóváhagyott stratégia határozzák meg. Alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, valamint az állam hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása. Az MFB aktív szerepet játszik a magyar gazdaság fejlesztésében. 2014-ben az új hitelfolyósítások összege 173 milliárd forintot tett ki. A rossz és kétes hitelek volumene 7 százalékkal csökkent. A bank tőke-megfelelési mutatója 2015.06.30-i állapot szerint 23 százalék volt, ami kiemelkedő a magyar bankrendszerben. Annak érdekében, hogy ez a tőke-megfelelési mutató továbbra is ilyen szinten maradjon, válik szükségessé és indokolttá az MFB törvény módosítása. Amennyiben ugyanis az Uniós forrásokból finanszírozott mintegy 750 Mrd forintnyi kitettséget az MFB Zrt. kihelyezi és azokat 100 %-os kockázati súllyal kell figyelembe venni, akkor a Bank tőke-megfelelési mutatója 13 % alá esne. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt. speciális jogállása és ahhoz kapcsolódó feladatai miatt az uniós forrásokból finanszírozott kitettségekhez 0 százalékos kockázati súlyt rendeljen. A Javaslat továbbá rögzíti, hogy az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja alkalmazásában az MFB Zrt. működése során nem minősül ügyfélcsoportnak, azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek kizárólag az MFB Zrt.-vel fennálló kapcsolatukra tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt. Az uniós rendelet jogharmonizációjának célja, hogy az egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének 45 százalékát. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba __________________________________________________________________________________________ __________ 4
Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló, immár elfogadott és kihirdetett törvényjavaslatban foglaltakkal összefüggésben az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kabinetiroda tekintetében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feladat- és hatásköréhez igazodóan indokolt lehetővé tegye mindazon személyzetpolitikai, illetve igazgatási, szervezési jellegű döntések meghozatalát, amelyekre a Miniszterelnökség tekintetében lehetőség van. A Miniszterelnöki Kabinetiroda állományának várható csekély mértékére, valamint az ellátott feladatok sajátosságaira tekintettel is indokolt a közigazgatási szerveknél általánosan érvényesülő 10 százalékos korlátozás feloldása - mint ahogy itt hallottuk, ez a munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozik -, de szükség esetén a jelzett aránynál magasabb számban is foglalkoztathatók szakemberek a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Az elfogadott javaslat az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban ellátott feladatok jellegére tekintettel lehetővé teszi miniszterelnöki főtanácsadói és miniszterelnöki tanácsadói munkakör létesítését, azzal, hogy a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása, illetve a kormány döntéseinek előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása esetében e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthetők. A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvényjavaslat célja egy olyan adatgyűjtő, adatfeldolgozó, elosztórendszeri elszámolási feladatok ellátásában közreműködő rendszer létrehozása, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi az elosztói elszámolások rendjét. A jelenlegi szabályozási modellben alkalmazott földgáz-elosztórendszeri elszámolási rendszer nem nyújt megfelelő garanciát a diszkriminációmentes, átlátható piaci működés biztosításához. A jelenlegi földgázelosztórendszeri elszámolások során az ún. profil alapú elszámolási eljárás eredményeként becsléssel megállapított fogyasztás és a mérőleolvasás után meghatározott tény fogyasztás különbségének rendszerhasználók közötti pénzügyi rendezése nem valósul meg, amely jelentős érdeksérelemét okoz az érintett piaci szereplőknek, és hatékony gátja a piaci verseny kialakulásának a kis- és közepes vállalatok földgázellátásának piacán. A törvény értelmében tehát, a földgáz-elosztórendszeri elszámolások alapját képező mennyiségi felosztást egy független, piaci érdekektől mentes központi adatgyűjtő- és feldolgozó rendszert működtető engedélyes végzi. A központi adatgyűjtő- és feldolgozó rendszer működtetésével a MEKH olyan további információkhoz juthat, amelynek révén a földgázelosztó társaságok működése átláthatóbbá, tevékenységük ellenőrzése hatékonyabbá válhat. A törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
___________________________________________________________________________ A Magyar Szórvány Napjáról szóló határozati javaslatról
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2014. december 5-i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15-ét nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává, hiszen Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15-én született a – ma már szórványterületen található – Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli ezen a napon a szórvány napját. Nemzetünk fogyása a leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A magyar szórvány napja kiemeli az olykor háttérbe szoruló közösségeket, és kellő figyelmet fordít a problémáikra. Ez a sajátos periférikus és a határon túli közösségeken belül is hátrányos helyzet indokolja, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja mellett, annak céljait kiteljesítve magyar szórványainknak egy külön napot és kiemelt figyelmet szenteljünk. Ez az országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ 5
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 134. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) minden év május 31-ig be kell nyújtania az előző évre vonatkozó zárszámadását, amelyet az Országgyűlés önálló törvényben fogad el. Ennek a törvényi kötelezettségnek a Hatóság eleget tett, mikor május 20-án megküldte a beszámolókat a Költségvetési bizottságnak. A bizottság május 26-i ülésén ezeket megtárgyalta és benyújtotta a Parlamentnek. A zárszámadási törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett. Az intézményi éves elemi költségvetési beszámolókat a hatóság és a Médiatanács által felkért független könyvvizsgálók véleményezték, mely szerint a költségvetések teljesítéséről, valamint a 2014. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a beszámoló megbízható és valós képet ad. A tervezet a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza az NMHH, valamint az NMHH Médiatanácsa 2014. évre vonatkozó teljesített bevételeit és kiadásait. Az NMHH által benyújtott 2014. évi zárszámadás 27 074,2 millió forint bevételről és 25 380,2 millió forint kiadásról számol be. Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslatról A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) 2010. augusztus 11. hatállyal hozták létre, amelynek kiadásait saját bevételeiből és költségvetési hozzájárulásból kell fedeznie. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló tv. értelmében a Hatóság egységes költségvetése egyaránt tartalmazza az NMHH, a NMHH Médiatanácsa és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetését. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a törvényben előírt határidőben, szeptember 14-én benyújtotta a Költségvetési bizottságnak a törvényjavaslat-tervezetet. A Költségvetési bizottság a szeptember 29-i ülésén megvitatta a törvényjavaslatot és döntött annak benyújtásáról. 1.
NMHH 2016.évi költségvetése:
A Hatóság 2016. évre tervezett bevételi főösszege 32 297,6 millió forint. Az NMHH közhatalmi bevételeit alapvetően az igazgatási szolgáltatási díjak a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj valamint a beszedett bírságok és a késedelmi pótlék képezi. 2.
NMHH Médiatanács 2016. évre tervezett költségvetése:
A Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható tervezett összeg 173,9 Millió Ft. Ez az 5 tagú Médiatanács személyi juttatásait, a járulékokat, a szakmai működésüket segítő szakértői keretet tartalmazza. 3.
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2016. évi költségvetése:
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az MTVA-t illetik. Az Alap kiadási és bevételi főösszege: 77 695,9 millió forint. Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A tömeges bevándorlás és az illegális határátlépések számának növekedése komoly kihívás elé állítja a rendvédelmi szerveket. Annak érdekében, hogy a feladatellátás, az ügyek intézése zökkenőmentes legyen, indokolttá vált a többletforrások biztosítása. Az év hátralévő részében a migránshelyzettel összefüggő feladatok további ellátására és az egyéb váratlan helyzetek kezelésére a rendkívüli kormányzati intézkedések (RKI) tartalékát 60 milliárd forinttal növeli meg a Kormány, így 160 milliárd forintra emelkedik a tartalék összege. Ebből 30 milliárd forint szolgál még idén kifejezetten az illegális gazdasági bevándorlással összefüggő intézkedésekre. Ehhez kapcsolódóan egyfajta "vésztartalékként" egy új előirányzat (tömeges bevándorlás
6
kezeléséhez kapcsolódó kiadások) is létrejön egy 1 milliárd forintos - de túlléphető - keretösszeggel, azonnali reagálást lehetővé téve az esetlegesen felmerülő újabb kiadások teljesítéséhez. A törvényjavaslat második eleme, hogy az állami médiumokat működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos összegű konszolidációban részesüljön. Az adósság átvállalás sem az adósságot, sem a hiányt nem növeli, mivel a kormányzati szektoron belüli adósságátvállalás történik. Az MTVA kiadásai (az M1 hírcsatorna és az M4 sportcsatorna indítása) az idén oly mértékben megnőttek, és eljutottak egy olyan kritikus ponthoz az adósság kamatterhei, amelynek törlesztése már gondot okoz. Természetesen a felelősségteljes gazdálkodás jegyében szem előtt kell tartani a költségvetés stabilitását. A 2015. évi költségvetés ezen módosításaival a következő hónapokban elegendő forrás áll majd rendelkezésre az esetleges váratlan kiadásokra is. A büdzsé tervezett 2,4 %-os hiánycélja tartható, ugyanis az idei költségvetés a tervezettnél jobban alakul, többletbevételek ellentételezni fogják a váratlan kiadásokat. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. __________________________________________________________________________________________ __________
7
