FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. október 15-én, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Magyarország Kormánya és a Lett Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/ 8569. számú törvényjavaslat Az Országgyűlés 2009. december 14-én elfogadott, a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénye (Mavtv.) alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. A törvény 2010. április 1-jei hatálybalépésével megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat. Ennek megfelelően hazánk először a Szlovák Köztársasággal és a Cseh Köztársasággal kezdte meg a tárgyalásokat és írt alá szerződést. Az Mavtv.-ben foglaltak végrehajtása, továbbá a minősített adatok cseréjére és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt az új szerződés megkötése. __________________________________________________________________________________________ __________ Az új Országos Fogyatékosügyi Program, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről (2007-2010.) szóló jelentés elfogadásáról szóló H/7939. számú határozati javaslat A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat alapján a Kormány kétévente jelentést készít az Országgyűlésnek az Országos Fogyatékosügyi Program teljesítéséről. Az előterjesztés melléklete a 2007-2010. évekre vonatkozóan, az Országgyűlés számára benyújtandó Jelentés tervezetét tartalmazza. A Jelentés az egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos információkat – az érintett tárcák által biztosított adatok alapján – a 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési terv szerkezete szerint tartalmazza. A Jelentés a megvalósult intézkedések mellett több, a szakterületet érintő hiányosságot, megoldásra váró problémát is bemutat. Előzmény Az előterjesztés közigazgatási egyeztetése megtörtént, annak során vitás kérdés nem maradt fenn. Az előterjesztést az Országos Fogyatékosügyi Tanács megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért. Az anyag lényege Az előterjesztés mellékletét képező Jelentés az Országos Fogyatékosügyi Programban és az ahhoz kapcsolódó 2007-2010. évekre vonatkozó, középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásával kapcsolatos információkat – az érintett tárcák által biztosított adatok alapján – a középtávú intézkedési terv szerkezete szerint az alábbi fejezetekre bontva tartalmazza: I. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok II. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása III. A fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése IV. A rehabilitációval kapcsolatos célok V. Az autista személyek életkörülményeinek javításával kapcsolatos célok A tárcák beszámolóiban szereplő azon intézkedések, amelyek nem közvetlenül az Intézkedési Terv valamely pontjának végrehajtását szolgálják, hanem az Országos Fogyatékosügyi Programhoz kapcsolódnak, az adott témakörről szóló fejezet végén kerülnek kifejtésre. A Jelentés a megvalósult intézkedések mellett, a szakterületet érintő hiányosságokról, megoldásra váró problémákról is beszámol. Ily módon lehetőséget ad, támpontot nyújt az összehasonlításra, a későbbiekben megvalósítandó intézkedések, az elért eredmények bemutatására. __________________________________________________________________________________________ __________
1
A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/8385. számú határozati javaslat A Bethlen Gábor Alap 2011. évi bevételi költségvetési előirányzata 12.218,8 millió Ft, teljesítési adata 12 220,1 millió Ft. Az 1,3 millió Ft-os túlteljesítés két tényezőből adódik, egyrészt a támogatottak maradványvisszafizetéséből, másrészt a támogatottak visszafizetésekor keletkezett árfolyamnyereségből. A 2011. évi költségvetési törvény módosított változata szerint az Alap kiadási előirányzata 12.218,8 millió Ft, melyből 11.258,5 millió Ft támogatási célra, 956,9 millió Ft pedig az Alapkezelő működtetésére szolgál, ebből 11 503,5 millió Ft teljesült, így a kiadási megtakarítás 715,3 millió Ft. A Kedvezménytörvény alapján kiírt „Szülőföldön magyarul” pályázat a 2010/2011. tanévben érintett régiói: Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Muravidék és Drávaköz. A Kedvezménytörvény 14. § (1) bekezdése rendelkezik az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásáról, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásáról. A 2010/2011. tanévben a „Szülőföldön magyarul” pályázaton 6 régióból összesen 252 312 fő nyerte el a támogatást. A támogatások kifizetésére a forrásigény 5 573 976 800 Ft volt. „A magyar kultúráért és oktatásért” pályázati keretösszeg 1,2 milliárd Ft volt: 1 milliárd Ft a központi pályázatokra, 200 millió Ft a regionális pályázatokra. A központi felhívásban hat pályázati célt hirdetett meg az Alapkezelő, melyre 1904 pályázat érkezett, ebből a Bizottság 953 pályázatot támogatott. A régiós felhívásokra beérkezett és a Bizottság által támogatott pályázatok száma 790. A legtöbb pályázat a kulturális hagyományőrzés és a magyar nyelvű könyvkiadás és média tárgyban érkezett. A Határtalanul! program 2011. évi megvalósítása az Apáczai Közalapítvány keretei közt kezdődött és történt július 28-ig, a közalapítvány jogerős megszűnéséig. A program keretében a Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre és az Együttműködések magyar szakképző iskolák között elnevezésű pályázatok lettek meghirdetve. A két felhívásra összesen 617 pályázat érkezett be. A pályázó tanintézmények összesen 757.664.267 Ft támogatást igényeltek, összesen 23.904 diák utazásához. Egyedi támogatások alapján kerültek finanszírozásra azok a határon túli és magyarországi szervezetek, amelyek a kulturális, egyházi, oktatási területeken kiemelt jelentőséggel bírnak és tevékenységük által fontos szerepet töltenek be az adott régión belül a magyarság megtartóerejének szempontjából. Ezen szervezetek támogatása nem pályázati úton történt, hanem az adott szervezet egyedi kérelmet nyújtott be, amelyeket a BGA Zrt. a KIM-NPÁ szakmai közreműködését kérve, a Bizottság elé terjesztett döntéshozatalra. A 124 támogatott kérelemre eddig 2.348.402.582 Ft került kiutalásra és Bizottsági döntéssel lekötésre került 2.562.347.986 Ft. A magyar Kormány döntése alapján a kárpátaljai magyar közösség tagjainak 2008. január 1-jétől új támogatási formaként bevezetésre került a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás. 2011-ben az Alap biztosította a Magyarországra oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civil társadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar-magyar együttműködési, illetve kegyeleti okokból történő anyaországi kapcsolatok ápolása céljából beutazó kárpátaljai magyarok beutazással kapcsolatos vízumköltségeinek támogatását is. A Bethlen Gábor Alap 2011. évi előirányzata terhére, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány részére 191.250.000 Ft összegű vissza nem visszatérítendő támogatást nyújtott a magyar-magyar kapcsolattartás bonyolítására. Az Alapból megítélt támogatások célnak megfelelő és szabályszerű felhasználását, a támogatott programok megvalósulását az Alapkezelő ellenőrzi, amelynek eszközei a kedvezményezettek részéről benyújtott szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás dokumentumainak áttekintése, valamint mintavétel alapján helyszíni ellenőrzés. 2011-ben összesen 49 pályázati ellenőrzést sikerült elvégezni, és a támogatások elszámoltatása alapján 1 esetben került sor visszakövetelésre. Az Alap az államháztartási törvény előírása alapján könyvvizsgálati ellenőrzésre kötelezett. Az Alapnál a könyvvizsgálati ellenőrzést – az Állami Számvevőszék elnökének javaslata alapján megbízott – K-E-S Audit Kft. végezte. Véleményük szerint az Alap 2011. évi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak, és az általános számviteli elvek szerint készült el, a beszámoló az Alap 2011. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/8445. számú törvényjavaslat A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény 134. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH) be kell nyújtania az előző évre vonatkozó zárszámadását, melyet az Országgyűlés önálló törvényben fogad el. A tervezet tartalmazza az NMHH,
2
valamint az NMHH Médiatanácsa (a továbbiakban: Métatanács) 2011. évre vonatkozó teljesített bevételeit és kiadásait is. Az NMHH által benyújtott 2011. évi zárszámadás 35 897,300 millió forint bevételről és 17 092,800 millió forint kiadásról számol be. A bevételek az NMHH frekvencia díjaiból, az azonosítók használati díjaiból, az eljárási díjakból, a bírságbevételekből, a felügyelt piacokról befolyt felügyeleti díjból, a költségvetési hozzájárulásból (2 171,300 millió forint) és a Hatóság egyéb bevételeiből álltak össze. Az NMHH-nál pénzmaradvány átvétele, amelyet a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Törvény említ meg, 283,700 millió forint. Ugyanezen törvény alapján a Hatóság jogelődjénél (ORTT) keletkezett kötelezettségvállalások fedezetére igénybe vett pénzmaradvány összege 858,100 millió forint. Az áfaköteles bevételek után 6 015,200 millió forint folyt be. A kiadások az általános működésre, a személyi juttatásokból, a járulékokból, dologi kiadásokból, az áfabefizetésekből és a felhalmozási kiadásokból tevődtek össze. A Médiatanács által benyújtott zárszámadás 468,190 millió forint bevételről és 374,794 millió forintos kiadásról számol be. A maradvány 93,396 millió forint, amelyet a Médiatanács a 2012. évre áthúzódó pénzügyi teljesítésekre, a kötelezettségvállalással nem terhelt része pedig tartalék képzésére használható fel. Ez azonban csak a költségvetés által kezelt bevételt jelenti, a költségvetésen kívüli, Médiatanács kezelésű, 2011. évi bevétel összege 8 594,297 millió forint. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Állami Számvevőszék 2011. évi szakmai tevékenységéről, és az intézmény működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/7494. számú határozati javaslat Az Állami Számvevőszék kötelezettségeit és feladatait a 2011. év folyamán is a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítette, gazdálkodásáról a költségvetési beszámolóját az Országgyűlés által megbízott könyvvizsgáló hitelesnek találta. A 2011. év volt az első esztendő, amely teljes egészében az új vezetés alatt ment végbe, ezért joggal nevezhető a szervezet megújulásának évének. Új stratégia került kialakításra, új számvevőszéki törvény lépett hatályba, továbbá új szervezeti felépítést alakítottak ki. Az új törvény erősebb jogosítványokat biztosít a szervezet számára, mely által nem marad következmény nélkül egy ellenőrzés. Például az elmarasztalt szervezetnek meghatározott időn belül cselekvési tervet kell kidolgoznia a hibák kijavítására. A kevesebb szervezeti egység kialakításával, a munka hatékonyabb átszervezésével sikerült elérni, hogy kisebb létszámmal több jelentés készült el, mint az előző években. A Számvevőszék törekszik arra, hogy jelentései közérthetőek legyenek és minél szélesebb rétegek számára legyen elérhető, hogy ezzel is segítse a jelentések, az ellenőrzések hasznosulását. Az intézmény belső ellenőrzését két fő látja el, akik közvetlenül az elnök irányítása alá tartoznak. Munkájukat önállóan, pártatlanul végzik, biztosított számukra a funkcionális függetlenség. Az ÁSZ működésében bekövetkező változások és a Kormány által meghirdetett - Magyary Program részeként indított deregulációs folyamat részeként - szükségessé vált számos kiüresedett, aktualitását vesztett szabály, határozat hatályon kívül helyezése. A jelentés mellékletében ezen jelentések és határozatok vannak felsorolva. Természetesen a változatlan aktualitással bíró határozatok hatályban maradnak, hogy az intézmény eleget tudjon tenni ellenőrző és a közpénzfelhasználás átláthatóságát segítő feladatának. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/8640. számú törvényjavaslat A törvény módosítja a 2012. évi költségvetésről szóló törvényen belül az állami vagyonról szóló 2007-évi CVI. törvényt.
3
A törvénymódosítás célja az, hogy növelje azt a keretösszeget, amelyen belül az állam ingyenesen ruházhatja át a birtokában álló vagyontárgyakat az önkormányzatokra. Erre azért van szükség, mert az ingyenes átadások a költségvetés hiányát nem növelik. A tervezett, a GDP 3%-a alatti hiánycél tartását pedig minden lehetséges módon elő kell segíteni. Az állam által az önkormányzatokra ingyenesen átruházható vagyontárgyak keretösszegét a 2012-es költségvetés 5 milliárd forintban maximálta, a módosítás ezt emelné fel 15 milliárdra. Ennek oka, hogy a 2012-es, e célra szánt keretösszeget gyakorlatilag teljes mértékben kimerítették, ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, amely az ilyen jellegű elidegenítést végzi. Az állami vagyon fenti módon történő átadásának eredménye az, hogy a nem, vagy nem hatékonyan hasznosított vagyontárgyak fenntartási, üzemeltetési, őrzési költségeinek megtakarításával a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásai is csökkennek. Az állami vagyontárgyak ingyenes átadása segíti továbbá az önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat, hogy fejlesszék a településeket, térségeket, javítsák az önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyságát és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását. Összességében a törvénymódosító javaslat elősegíti a hiánycél tartását, megtakarítást jelent az államnak és növeli az önkormányzati feladatellátás hatékonyságát. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló T/8196. számú törvényjavaslat A Kormány 2011-ben is folytatta az örökölt problémák megoldását, amit tavasszal a Széll Kálmán Tervben ismertetett. A Széll Kálmán Terv olyan strukturális, alapvetően a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedések bevezetését irányozta elő, amelyek már 2012-től kezdődően érdemben hozzájárulnak az államháztartási hiány, az államadósság fenntartható módon történő csökkentéséhez és segíti a magyar gazdaság megújítását, a versenyképesség fokozását. A Kormány a nemzetközi adósságválság hazánkra átgyűrűző hatásainak kezelésére többször kénytelen volt nem hagyományos lépések meghozatalára annak érdekében, hogy az ország pénzügyi finanszírozhatósága megmaradjon. Az Államadósság Kezelő Központ kötvény aukcióin a felkínált állampapírokat - az őszi, kisebb turbulenciákat nem számítva - a befektetők mindig lejegyezték, a finanszírozás nem forgott veszélyben. A központi költségvetés hiánya a GDP 6,2 %-ra teljesült. Ezen mutató kedvezőtlen alakulása mögött egyrészt a GDP (28 080,3 Mrd Ft) vártnál kisebb növekedése, másrészt a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei állnak. Ezen egyszeri kiadások nélkül a központi költségvetés hiányának mértéke a GDP-hez viszonyítottan 2,6%, ami az eredetileg tervezett hiánynál kedvezőbb érték. A költségvetés fenntarthatóságának megítélésében fontos mutató az ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozódott adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. Ez a mutató 2011-ben kedvezőtlenül alakult (- 729,5 milliárd forint), azonban az egyszeri kiadási tételek (MOL részvényvásárlás, EU Bíróság döntése, adósságátvállalás) figyelembe vétele nélkül az elsődleges egyenleg +264,8 milliárd Ft volt, ami jól mutatja, hogy az ország működési költségeit a bevételeiből képes finanszírozni. A Kormány a költségvetési folyamatokat az előzetesen számított 3%-os gazdasági növekedés helyett 2%-nál kisebb növekedés mellett is sikeresen kézben tartotta. Az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete előzetes adatok alapján – a nem tervezett egyszeri tételeket is figyelembe véve – a GDP 4,3%-ában teljesült. Hangsúlyozandó, hogy a nem tervezett egyszeri tételek nélküli uniós módszertan szerinti hiány a Kormány által kitűzött 2,94%-os GDP arányos mérték alatt, a GDP 2,43%-ában alakult. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya – az egyszeri tételek nélkül – az eredeti 687,4 milliárd forinttal szemben 627,3 milliárd forint lett, amellyel jóval az elvárt mérték alatt teljesült. A Kormány részéről megkövetelt költségvetési fegyelem nagy részben hozzájárult az adósságráta csökkenéséhez. A GDP-hez viszonyítottan a 2010. évi 81,4%-os szintről 2011-re 80,8%-ra csökkent, ez azonban változatlan árfolyammal (forintgyengüléssel nem számolva) a GDP 76,5%-át teszi ki.
Az államháztartás alrendszereinek alakulása A Kormány évközi intézkedéseinek (pl. stabilitási tartalékképzés, minisztériumoknál történő zárolások, központi költségvetési szervek kötelező befizetései, szeptemberi egyenlegjavító intézkedések) köszönhető, hogy az
4
államháztartás alrendszereiben kedvező hiányszámokat sikerült elérni. Az elkülönített állami pénzalapok 69,2 milliárd forint többlettel, a TB pénzügyi alapjai (Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alap) 83,6 milliárd forint hiánnyal, a Nyugdíjbiztosítási Alap mindösszesen 0,2 milliárd forintos deficittel, a helyi önkormányzatok 143,5 milliárd forint többlettel zártak. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya 5,3 milliárd Ft-tal kisebb összegű lett az eredetileg tervezettnél. A kedvezőbb deficit amellett teljesült, hogy év végén a költségvetésben nem tervezett, 33,1 milliárd Ft kiadással járó kormányzati intézkedéseket (eseti keresetkiegészítés, adósságkonszolidációs támogatás, átmeneti gyógyszerellátási zavar kezelése) is végrehajtottak. A Nyugdíj Alap kiadási oldala a tervezett alatt (3028,1 milliárd forint) teljesült, így az a novemberi nyugdíjkiegészítésre (0,5 %-os) is fedezetet nyújtott. A Kormány által meghozott, elsősorban kiadás oldali megtakarítási intézkedések, valamint a magánnyugdíjpénztári átlépők miatti járulékbevételek, illetve a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő vagyonból származó egyszeri bevételi többletek lehetőséget biztosítottak arra, hogy egyes kiadási tételek megvalósulhassanak. Így: A magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjpillérbe visszalépők vagyona 2011-ben jelentős mértékben (megközelítőleg 3%-kal) javította az államháztartás egyenlegét, A MOL-pakett vásárlása a pénzforgalmi egyenleget 498,3 milliárd forinttal rontotta, miközben az uniós módszertan szerint nem számít kiadási tételnek, A megyei önkormányzatokat, a Fővárosi Önkormányzatot és a MÁV Zrt-t érintő, 249,9 milliárd forint összegű adósságátvállalásra és követelés-elengedésére is sor került év végén, 120,0 milliárd forintos tőkeemelés került jóváhagyásra a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, Sor került egészségügyi intézmények korábbról felhalmozott szállítói tartozásai egy részének rendezésére, 25,0 milliárd forint, illetve 27,0 milliárd forint összegben (ezek az uniós módszertan szerint nem rontották a 2011. évi hiányt), Az Európai Bíróság döntése következtében 250,0 milliárd forint összegű áfa visszautalására került sor év végén. A 2011. évi költségvetési politika kiemelt feladata volt, hogy az államot a közérdek szolgálatába állítsa, ennek érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel elősegítse a munkahelyteremtést és a bürokrácia leküzdését. A 2011. évi költségvetés az alábbi prioritásokat tűzte ki célul: a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, valamint az Új Széchenyi Terv elindítását, az állami kiadások és a bürokrácia csökkentését, a közfeladatok kiszervezésének megállítását, a közrend és közbiztonság növelését, a közoktatás modernizációját, az állami szervezetrendszer átalakítását, valamint az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakításának megkezdését. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló T/7984. számú törvényjavaslat Az előterjesztésben foglalt törvény elfogadásával Magyarország európai uniós kötelezettségének tesz eleget azáltal, hogy a büntetőügyekben történő együttműködés területén a kapcsolódó kerethatározatok alapján megalkotja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülve a tagállamok közötti együttműködést megerősítik és gördülékenyebbé teszik. A tervezet az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény hatályos rendelkezéseit veszi alapul, kiegészítve azokat a jogalkalmazók előzetesen jelzett gyakorlati tapasztalataival, illetve a tervezetbe beépítésre kerül öt olyan kerethatározat és egy olyan határozat is, amelyeknek átültetése már esedékessé vált. A harmonizáció eredményeként a jövőben az EU-országok között megszűnik a formális kiadatás, amit gyors átadási eljárás vált fel. Ezzel párhuzamosan a tagállamok kölcsönösen elismerik a büntető ügyekben hozott bírói határozatokat és ítéleteket is. A törvény rendezi az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos kérdéseket, szabályozza a büntetőügyekben az eljárási jogsegély, vagyonelkobzás kérdését és rendezi a tagállami ítéletek végrehajtásának kérdését is. Ezt eddig az érintett tagállamok közti megegyezésre bízta a törvény, mostantól azonban általános és részletes szabályozást, illetve feltételrendszert állítanak fel. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/7953. számú törvényjavaslat A Kormány kiemelt törekvése az egészségügy forráshelyzetének javítása. A törvényjavaslat ennek érdekében a forgalmi-fogyasztási jellegű adóknak minősülő jövedéki adóban és népegészségügyi termékadóban egyes termékek adómértékének emelését fogalmazza meg. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, melyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől az egészségügy számára többletforrást teremt, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége.
5
Emelkedik a dohánytermékek, az alkoholos italok és az LPG üzemanyag jövedéki adója. Változnak emellett az energiaitalokra vonatkozó szabályok a népegészségügyi termékadóban annak érdekében, hogy a gyártók ne tudják megkerülni a szabályozást. A bevétel (51,6 milliárd forint) meghatározó része az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi. Az elfogadott törvényjavaslat – a készpénzforgalom korlátozása érdekében – azt is megfogalmazza, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosítását tartalmazó törvény módosuljon.
2013. január 1-jétől 50%-kal növeli az LPG adómértékét. 2013. május 1-jétől pedig újabb 50%-kal emelkedik az LPG adómértéke. Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke 15%-kal emelkedik. A sör jövedéki adómértékét 10%-kal, valamint a pezsgő jövedéki adómértékét is 10%-kal emeli. A köztes alkoholtermékek jövedéki adómértéke szintén 10%-kal emelkedik. 2012. december 1-jétől emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója. Az elfogadott törvényjavaslat azt irányozza elő, hogy az az ital is energiaital legyen, amely ugyan nem tartalmaz taurint, de metil-xantin tartalma viszonylag magas. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széll Kálmán terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. A 1,5 milliós összeghatár még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el. Az elfogadott javaslat mindemellett az általános forgalmi adóban csökkenti a 98%-os és a 90%-os társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját 5 %-os mértékre.
A Neta tv. hatályos szabályai értelmében nem terheli népegészségügyi termékadó azokat az egyébként netaköteles termékeket, amelyeket a termékgyártó külföldről szerez be abból a célból, hogy azt saját termékelőállításához használja fel alapanyagként. Abban az esetben azonban, ha a gyártó az alapanyagként, összetevőként felhasználni kívánt neta-köteles terméket belföldi személytől vásárolja, akkor a neta-köteles termékre a gyártó, kereskedő felszámítja az adót. Ezért az említett kettősség megszüntetése érdekében azonos adójogi megítélés vonatkozik az ugyanazon célú, neta-köteles termék beszerzésére. A változások 2013. január 1jével lépnek hatályba. Az elfogadott javaslat szerint az innovációs járulékfizetési kötelezettséget összhangba kell hozni a helyi iparűzési adó- és a társasági adószabályokkal oly módon, hogy az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a megfizetett járulékelőleget a várható járulékfizetési kötelezettségre egészítsék ki. A köznevelési intézmények működtetését önként vállaló 3000 fő alatti települési önkormányzatok gazdasági hátterének vizsgálata és az erre vonatkozó adatszolgáltatás szabályozása is szükséges a feladatvállalással járó kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez. Az elfogadott törvényjavaslat az államilag finanszírozott szakorvos képzés finanszírozási folyamatát leegyszerűsíti, a módosítással csökkennek az adminisztratív terhek, valamint a támogatások hamarabb folyósíthatók az érintettek részére. A GYEMSZI által fenntartott egészségügyi intézmények költségvetési támogatásban, adományokban, illetve más ellenérték nélküli kötelezettségben részesülhetnek. Ezáltal az érintett intézmények gazdálkodási problémáit közvetlenül, azonnali beavatkozással a GYEMSZI kezelheti. Az elfogadott javaslat felhatalmazza a GYEMSZI-t arra, hogy a Kormány által meghatározott egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság állami tulajdonba kerülése céljából az állam nevében eljárjon, és az ennek eredményeként állami tulajdonba kerülő gazdasági társaságok tekintetében az állam tulajdonosi jogait és kötelezettségeit gyakorolja. __________________________________________________________________________________________ __________ A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. szeptember 29-i ülésnapján elfogadott, A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény (T/7675/65.) A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. szeptember 24-i elfogadását követően Áder János köztársasági elnök úr az Alaptörvényben biztosított jogkörével élve 2012. október 8-án megfontolásra visszaküldte a törvényt. Ennek oka az volt, hogy a törvény 62. § (2) bekezdésének 6. pontjában a miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai és eljárási szabályokat és az ezzel kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait rendelettel állapítsa meg. Köztársasági elnök úr rámutatott arra,
6
hogy e rendelkezés ellentétes az önkormányzatoknak az Alaptörvényben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben lefektetett jogaival, tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak joga van meghatározni a költségvetését és az alapján gazdálkodni, valamint hogy a gépjárművek parkolásának biztosítása helyi önkormányzati feladatnak minősül. További problémát eredményezett az Alaptörvény 34. § (1) bekezdése, amely rögzíti, hogy helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg, amelynek a miniszteri rendelet nem felel meg. A fentiekre való tekintettel Pintér Sándor belügyminiszter úr 2012. október 10én zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, amellyel a problémás rendelkezést kivette a törvényjavaslatból. A módosító javaslatot és a törvényjavaslatot 2012. október 15-én az Országgyűlés megszavazta.
___________________________________________________________________________
7
