FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2014. június 30-án, hétfőn és július 4-én, pénteken elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/56. számú törvényjavaslat A Megállapodás célja, hogy biztosítsa a magyar és a kuvaiti diplomata, szolgálati és speciális útlevelek birtokosai számára a vízummentes beutazást, és a legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon és Kuvait Államban. Az állami vezetők, valamint a hivatalos célból utazó képviselők, diplomaták és köztisztviselők részére biztosított vízummentesség nagymértékben segítheti a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzését. A kuvaiti fél számos európai uniós tagállammal kötött hasonló részleges vízummentességi megállapodást. A Megállapodás tekintettel van Magyarország európai uniós-, és schengeni tagságából fakadó kötelezettségeire. A tárgyalások megkezdésére a 81/2009. (X. 16.) ME határozat adott felhatalmazást. A felhatalmazás alapján a kuvaiti partnerekkel a – tervezetek és ellentervezetek átadásával – 2010 óta folyt egyeztetés az elmúlt évben felgyorsult, köszönhetően a kétoldalú kapcsolatok élénkülésének. A 2013 novemberében lezajlott kétoldalú külügyi konzultáción mindkét fél fontosnak tartotta a részleges vízummentességi megállapodás szövegének mielőbbi véglegesítését és aláírását. A Megállapodás aláírására a miniszterelnök a 141/2013. (XI. 28.) ME határozatában adott felhatalmazás alapján 2013. december 2-án került sor Kuvaitvárosban. Az Európai Unióban kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy a harmadik államok polgárai vízummentesek-e vagy pedig vízumkötelezettek. A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet tartalmazza a harmadik államok besorolását a két kategória valamelyikébe. A Rendelet Kuvaitot vízumkötelezett országként határozza meg. Ugyanakkor a Rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja lehetővé teszi, hogy az EU tagállamok saját hatáskörükben vízummentességet biztosítsanak az egyébként vízumkötelezett államok diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali útlevéllel vagy különleges útlevéllel rendelkező állampolgárainak. Magyarország Kormánya e lehetőséggel élve döntött a Megállapodás aláírásáról, és kezdeményezi a megerősítésére való felhatalmazást a kihirdetéséről szóló törvény tervezetének az Országgyűléshez történt benyújtásával. __________________________________________________________________________________________ __________ Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/169. számú törvényjavaslat Magyarország és Németország között az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a katonai együttműködés, amely kiterjed a közös kiképzések és gyakorlatok szervezésére, cseretisztek kölcsönös kiküldésére, valamint műveleti és haditechnikai együttműködésre is. Ezen együttműködés egyik szükségszerű eleme a fegyveres erők tagjainak a másik állam területén szolgálati céllal történő ideiglenes tartózkodása. Mindkét állam tagja ugyan a NATO-nak, így e kérdésben az elsődlegesen alkalmazandó jogi norma az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Északatlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA). Ugyanakkor a német törvényi előírások megkövetelik az intenzívebb együttműködés esetére a NATO SOFA megállapodást kiegészítő, az abban nem, vagy csak részben szabályozott kérdésekre kiterjedő kiegészítő katonai jogállási megállapodás létrehozását. Jelen Megállapodás – összhangban a német és magyar alkotmányos előírásokkal – utal a másik állam területére történő belépés közjogi kereteire, valamint a tartózkodások lehetséges időtartamát és célját is szabályozza. Külön kitér a Megállapodás a bevihető és tiltott fegyverekre is. A Megállapodás szabályozza továbbá a
1
közegészségügyi, a büntető joghatóság gyakorlására vonatkozó, illetve környezetvédelmi, közlekedési és hírközlési, kárrendezési kérdéseket is. __________________________________________________________________________________________ __________ A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló T/460. számú törvényjavaslat Аz elfogadott törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt módosítja azzal a céllal, hogy a Magyarországon regisztrált nemzetiségek jogait erősítse, másrészt a választási eljárásban előírt szabályokat oly módon pontosítsa, hogy az a nemzetiségi önkormányzati választások tisztaságát, az eljárás gördülékenységét biztosítani tudja. A visszaélések elkerülése, valamint a nemzetiségek választásának tisztasága érdekében a javaslat fogalmi pontosítást tesz. 2019-től helyreállítja a korábbi szabályozást, a nemzetiségi jelölő szervezetek legalább 3 éves működési kötelezettségének előírásával. A nemzetiségek jogairól szóló törvény másik módosítása, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által létrehozott, és általuk fenntartott, főként kulturális, oktatási intézmények vezetői tagjai lehessenek a nemzetiségi önkormányzatnak, így erősítve a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatát a nemzetiségi közösség tagjaival. A választási eljárásról szóló törvény módosításával egy gyakorlatban jelentkező problémát old fel a javaslat. A nemzetiségi regisztrációra irányuló kérelem elutasítása esetén az elutasító határozatban a jövőben meg kell jelölni a hiba pontos okát. Fontos előre mutató változás továbbá, hogy a jelölő szervezetek a választási kampány lefolytatása érdekében, a korábbi szabályozással ellentétben, már három alkalommal kérhetnek adatszolgáltatást a nemzetiségi választópolgárokról. Először az ajánlóív átadásával egyidejűleg, másodszor a jelöltek bejelentésének határidejéhez közeli időpontban. A nemzetiséghez tartozásról szóló, központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem azonban ezt az időpontot követően is beadható lesz majd. Végül a fölösleges többletteher elkerülése érdekében az elfogadott törvényjavaslat lehetőséget biztosít a választópolgárok számára, hogy az országgyűlési választásokon a nemzetiséghez tartozó választók ugyanabban a szavazóhelyiségben szavazzanak. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/357. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat hat földügyi tárgyú törvény aktuális kérdésekben történő módosítását tartalmazza, amelyek egyrészt összefüggnek a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2014. május 1-jén történő hatályba lépésével, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kisebb jellegű korrekciókat tartalmazzák. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességeinek általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény szerint a Kormánynak egy központi címregisztert kell létrehoznia. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása a címregiszter létrehozásához szükséges előzetes lépéseket szabályozza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását a jogszabályi környezetbe való illeszkedés indokolta. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása a Földügyi és Távérzékelési Levéltár és a földhivatalok eltérő jogszabály értelmezésének pontosítása, és ez által a levéltár számára történő földhivatali adatszolgáltatás érdekében történt. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt több helyen is módosult: A jogszabály értelmezést elősegítő szövegpontosításokon kívül az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények köre is kiegészült. Felhatalmazást kaptak a mezőgazdasági igazgatási szervek, hogy a tulajdonjog megszerzésének hatósági engedélyezési eljárásában lekérdezzék a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból. A cégek vagyonrendezési eljárásában eljáró vagyonrendező, valamint az önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró pénzügyi gondnok részére biztosítottá vált az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés. Meghatározásra kerültek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény által megszüntetett, nem közvetlen hozzátartozók között fennálló haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásból való törlésének szabályai. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása felhatalmazta az agrárpolitikáért felelős minisztert az NFA Birtokpolitikai Tanácsa tagjainak kiválasztására és kinevezésére.
2
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a nemzeti téradatinfrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság működését szabályozó rendelet megalkotásához szükséges pontosítást tartalmaz. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes oktatási törvények módosításáról szóló T/311. számú törvényjavaslat А törvény a közalkalmazottak jogállásáról, az államháztartásról, a nemzeti köznevelésről és a felsőoktatásról szóló törvényt módosítja. A törvény változtat a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidő beosztási szabályain oly módon, hogy a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal egyező szabályozást vezet be esetükben, és számukra is biztosítja a pótszabadságot. A törvény egyes foglakoztatási szabályokat egységesít, bevonva a gyermekvédelmi szakellátásban, javítóintézetekben pedagógus munkakörben nevelő-oktató munkát végzőket is. Igen fontos a valamilyen okból problematikus gyermekek, tanulók nevelése szempontjából az a szabályozás, hogy Elektronikus Nyomonkövető Rendszert hoznak létre a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, eltérő fejlődésű és más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók állapotának, fejlesztési szükségletei nyilvántartására, melyben rögzíthetők a gyermek állapotával, fejlesztési feladataival kapcsolatos adatok attól fogva, hogy a gyermek sajátos ellátási szükségletét felismerték. A törvény megteremti az adatkezelés törvényi alapjait, és oktatási azonosítót rendel adni az érintett szakszolgálati ellátottaknak. A törvény rendezi a nyugdíjjogosultságot megelőző öt éven belül igényelt munkaidő-kedvezmény igénybe vételének rendjét annak érdekében, hogy az ne okozzon zavart a nevelési-oktatási intézményekben. A törvény a felsőoktatásban bevezeti a kancellárrendszert, amely az állam tulajdonosi szerepéhez társuló felelősséget jeleníti meg, pontosítja a rektorválasztás szabályait, elhatárolja a rektor és a kancellár jogköreit, megszünteti a gazdasági főigazgatói munkakört. A törvény korrigálja a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák jogi státuszát, és pontosítja a felsőoktatás és gyakorló intézménye pénzügyi, munkajogi kapcsolatának szabályait. A törvényjavaslat alapján a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete közvetlen állami fenntartásba kerül, köznevelési intézménye pedig gyakorlóiskolai státusba kerül. Módosulnak a felsőoktatás átszervezésének szabályai. Változnak a művészeti felsőoktatás alkalmazási, foglalkoztatási feltételei azok tekintetében, akik a jogszabályban előírt díjjal rendelkeznek. A felsőoktatás képzési rendszerében bevezeti és szabályozza a gyakorlatorientált képzések egy speciális formájaként a duális képzések rendszerét. A törvény a duális képzést a teljes idejű képzések egyik formájaként határozza meg. A törvény a sportegészségügy és a sporttudomány területein jelentkező legfontosabb feladatok közötti kapcsolat intézményes megerősítése céljából egy új, önálló, egyetemi szintű sporttudományi képzést folytató állami felsőoktatási intézmény létrehozását kezdeményezi, mely a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának önállóvá válásával jár. Egyúttal a sajátosságaira tekintettel speciális szabályokat állapít meg az egyetemre. A javaslat pontosítja a szakváltás és az ösztöndíjfeltételek összefüggését, teljesítését, újabb hallgatói jogviszony létesítése esetén is. A Javaslat számos egyéb kisebb jelentőségű módosító, pontosító rendelkezést tartalmaz. __________________________________________________________________________________________ __________ A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló T/465. számú törvényjavaslat A Kormány ígéretéhez híven a Kúria döntését követően benyújtotta a devizahiteles mentőcsomag első eleméről szóló törvényjavaslatát. A Kúria döntése egyértelműen kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, ezért a bankok által alkalmazott eltérő árfolyamok helyett egységesen а Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát határozta meg alkalmazandónak. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. Az átszámításra 90 napos határidőt ad a jogszabály, aminek végrehajtását az MNB fogja ellenőrizni. A módosítás kimondja, hogy a 2014. június 17-e előtt közzétett, kamatemelésről, költségemelésről, vagy díjemelésről szóló hirdetményt vissza kell vonni, ha pedig ez alapján már történt törlesztés, akkor azt az ügyfél számára jóvá kell írni.
3
Az egyoldalú szerződésmódosításoknál - ami kamat-, költség- és díjemelést okoz - a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. Az erre irányuló keresetet 120 napon belül kell benyújtaniuk a Fővárosi Törvényszékhez. Amennyiben ezt nem teszik meg, a szerződéses feltétel semmis. A Kúria állásfoglalása szerint a tisztességtelenségi vélelem megdöntésére akkor van lehetősége a banknak, ha tudja bizonyítani, hogy az objektivitás vagy átláthatóság elve megvalósult. A perben az alperes a magyar állam, a jogi képviselet kötelező, a bíróság soron kívül jár el. A törvényjavaslat szerint a pénzügyi intézményeknek meg kell vizsgálniuk, hogy а javaslat hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések körében alkalmazott általános szerződési és egyedileg meg nem tárgyalt feltételek tartalmaznak-e az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító és а szerződések részévé váló vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötést. A javaslat rendelkezik a folyamatban lévő perekről is. Azon pereknél, ahol a vita az árfolyamrésről, illetve az egyoldalú szerződésmódosításoknál a kamat-, költség- és díjemelésekről folyik, azokat felfüggesztik. A hitelszerződések elévülési időszaka azonban nem a szerződés megkötésével, hanem annak megszűnésével kezdődik a Javaslat szerint. A törvény további könnyítéseket emel be a Polgári törvénykönyvbe a bírósági eljárással kapcsolatban annak érdekében, hogy semmilyen bürokratikus vagy időbeli akadály ne gátolja a hitelesek pereinek lehető leggyorsabb lefolytatását. A törvényjavaslat a 2004. május 1-e után megkötött, ingatlanfedezettel rendelkező devizahitel-szerződésekre vonatkozik. Azokra a hitelesekre azonban, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, vagy részt vettek a Nemzeti Eszközkezelő adósmentő programjában, nem vonatkozik a törvény. __________________________________________________________________________________________ __________ A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló T/467. számú törvényjavaslat A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény céljának érvényesülése, továbbá az adóelkerülés megakadályozása érdekében szükséges a már elfogadott jogszabály több ponton történő módosítása. Az előterjesztés az alábbi három főbb módosításokat tartalmazza: Csak az az adóalany csökkentheti adóalapját az elhatárolt veszteség felével, amelyik 2013-ban veszteséges volt adózás előtt Amennyiben a reklám közzétevője az adókötelezettsége tényéről, vagy hiányáról nem nyilatkozik, a reklám megrendelőjét terheli 20%-os adófizetési kötelezettség. Ez többek között a facebook és a google reklámok esetében teremti meg a reklámadó behajtásának a lehetőségét. A sales house esetében szigorúbb szabályozást ír elő a jogszabály, annak érdekében, hogy ne lehessen a reklámok kiszervezésével elkerülni az adófizetési kötelezettséget. Az adóelkerülés megakadályozása érdekében a törvényjavaslat a reklámadó tv-t egy új tényállással, meghatározott esetben a reklámozó adókötelezettségének előírásával egészíti ki. Az új jogintézmény alapeleme, hogy a reklám közzétevőjének a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy a reklám közzétételéről szóló szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli, valamint, hogy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, amennyiben pedig adóalapja nem éri el az 500 millió forintot, arról a tényről, hogy az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha a reklám közzétevője az adókötelezettsége tényéről, vagy hiányáról szóló nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, akkor a reklám közzététele utáni adókötelezettség a reklám közzétételét tőle megrendelő, vele erre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személyt, szervezetet terheli (ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó). Ebben az esetben az adó alapja a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 25 000 forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 %. Az így adóalannyá váló személy, szervezet a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az adót bevallani és megfizetni. A reklámadó tv. 10. §-a értelmében az előző üzleti években elhatárolt veszteség 50%-a – legfeljebb a reklámadó alapjának összegéig – csökkenti a reklámadó alapját. Annak érdekében, hogy a törvény célja (a nyereséges, jelentős reklám-bevétellel rendelkező reklám-közzétevők külön adóztatása) teljesüljön, a törvényjavaslat ezen reklámadó-alap csökkentést csak akkor teszi lehetővé, ha az adóalany 2013. üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú törvényjavaslat
4
Az elfogadott javaslat pontosítja az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíti azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében. A vissza nem térítendő támogatás adómentességének feltételei a következők: - a támogatással érintett lakás mérete a szobaszámot tekintve ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerint megállapítható méltányolható lakásigényt; - az ezen a jogcímen adott támogatás ne haladja meg a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékát, de a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintot akkor sem, ha több munkáltató biztosított egymást követően ilyen célra támogatást; - a munkáltató a támogatást hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtsa; - a támogatás nyújtása a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint történjen. Mivel lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is folyósítottak (folyósítanak), ezért az egyenlő helyzetben levő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás is adómentes legyen. Számos esetben előfordul, hogy a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában (pl. elárverezték azt), de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Az elfogadott javaslat a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok kiegészítésével biztosítja, hogy az ilyen hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adott lakáscélú munkáltatói támogatás is adómentes legyen. Az elfogadott javaslat úgy módosítja a jelenleg hatályos szabályozást, hogy az egyéni vállalkozó – bármely társas vállalkozási formában működő vállalkozáshoz hasonlóan – is elszámolhassa költségként, ha munkavállalójának vissza nem térítendő lakáscélú támogatást juttat. A kedvező szabályokat 2014. január 1-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ha azok a magánszemélynek kedvezőbbek. Ezen túlmenően jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a 2008/8/EK tanácsi irányelv végső ütemeként hatályba lépő rendelkezéseinek átültetésével. Ennek értelmében megvalósul a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek könnyítése érdekében fel kell állítani az ún. egyablakos rendszert, mely lehetővé teszi, hogy a határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse. Az acélipar területén tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében a javaslat fordított adózást vezet be a csalással leginkább érintett termékekre. Az áfa-törvényben 2014. július 1-jétől módosulna az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében az elfogadott Javaslat kitolja a rendelkezés hatálybalépését. A szerencsejátékot érintő módosítások a Ptk-val történő összhang megteremtését célozzák. Az elfogadott javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását a jogértelmezés, jogalkalmazás egyszerűsítése, illetőleg a jogszabályok közötti belső összhang megteremtése célozza. Az elfogadott javaslat értelmében a munkáltató akkor is adómentesen biztosíthat munkavállalójának támogatást lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez, amikor a hitellel érintett lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a hitellel kapcsolatos kötelezettségek még terhelik. Az ilyen esetekre vonatkozóan a módosító javaslat lehetővé teszi, hogy utólag kerüljön megállapításra a méltányolható lakásigény igazolása. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes törvényeknek a sportfogadással összefüggő módosításáról szóló T/265. számú törvényjavaslat A Javaslat az online-szerencsejátékok szabályozásának ésszerűsítésére tesz javaslatot annak érdekében, hogy az ebből a tevékenységből származó adóbevételekből az állam a jövőben valóban részesüljön. Ezért az indítvány lehetővé teszi, hogy szigorú feltételek mellett, de Magyarországon távszerencsejáték szervezésével külföldi székhelyű vagy hazai székhelyű, az előírt tőkeigényű társaságok is foglalkozhassanak.
5
Az elfogadott Javaslat szerint a sportfogadás, a kártyajáték és a kaszinójáték minősül távszerencsejátéknak, amennyiben azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadóját a törvény a meghatározott tiszta játékbevétel 15 százalékában határozza meg. A Javaslat csökkenti a felügyeleti díj mértékét, a kötelezettek távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, de legalább 100 ezer és legfeljebb 10 millió forintot kell majd fizetni. (A jelenlegi szabályozás 50 millió forintot ír elő felső határként). A külföldi társaságokra figyelemmel a Javaslat önálló fogalmat vezet be, "megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén” név alatt. Ebben a szervezői gyakorlat meglétének bizonyítására 3 éves magyarországi vagy külföldi szervezői tapasztalat igazolását, valamint a köztartozás-mentességi feltételnek az anyaországban való teljesülését írja elő a törvény. Az elfogadott Javaslat a korábban túlzottan magas szinten meghatározott koncessziós díj mérséklését is előírja. A koncessziós díj minimuma 2014-re az egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 30 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén további játéktípusonként 15 millió forint. Ez a mérséklés is indokolt, mert a jelenlegi jogszabály túlzó mértékben 100 millió forintban határozza meg a koncessziós díjat játéktípusonként. A mérsékléstől a jelenleg szürke gazdasági jelleggel működő piac kifehérítése várható. A javaslat megszünteti a koncessziós díj esetében a kettős valorizációt. Tehát már nem szükséges a fogyasztói árindex alapján is valorizálni abban az esetben, ha a koncessziós díj a költségvetési törvényben rögzített mértékű. A koncessziós szerződést csak a felek beleegyezésével lehet megváltoztatni, tehát állami hozzájárulás kell a koncessziós díjak módosításához. А Javaslat előírja, hogy szerencsejáték-adóból származó bevételek meghatározott részét a Sport XXI. stratégiában felvázolt célok megvalósítására, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül a labdarúgás fejlesztésére kell fordítani. A törvény azon részei, amelyek nem adózással függnek össze, július 15-én lépnek hatályba, amelyek azonban igen, azok a kihirdetéstől számított 31. napon. __________________________________________________________________________________________ __________ A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló T/262. számú törvényjavaslat A bankszanálási törvénytervezet fő irányvonala, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségeket erősítse egy nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során, ezért a javaslat egyik fő pontja a szanálási alap létrehozása, melyet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások töltenek fel befizetéseikkel. Az alap feladata lesz, hogy válságos helyzetben forrást nyújtson, így erre a célra nem lesz szükség közpénzek felhasználására, az adófizetők mentesülnek a bankszanálási terhek alól. A szanálás a fizetésképtelen pénzügyi intézmények hatósági kényszerrel történő szerkezetátalakítása, amelynek célja a pénzügyi stabilitás megőrzése. A törvényjavaslat szanálási hatóságként a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) jelöli ki, ehhez a bank megfelelő eszközrendszert is kap. A törvényjavaslatnak megfelelően a szanálási célok a következők azzal a kitétellel, hogy mindezen célok egyenrangúak: - az állami források, közpénzek védelme az állam által bármilyen formában nyújtható rendkívüli pénzügyi támogatás szükségességének minimalizálása révén, a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása; - a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kiküszöbölése vagy megszüntetése; - az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétesek és a Befektető-védelmi Alap által biztosított befektetések védelme, - az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme; valamint - a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása tekintetében. A szanálás csak egy szigorú három kritériumból álló feltételrendszer teljesülése esetén indulhat el:
A fizetésképtelenség bekövetkezett vagy bekövetkezése valószínűsíthető A fizetésképtelenség a szanáláson kívül más eszközzel nem akadályozható meg A szanálás közérdekre való tekintettel szükséges
A szanálási eljárás során az MNB az alábbi eszközökkel élhet: vagyonértékesítés, áthidaló intézmény, eszközelkülönítés, hitelezői feltőkésítés.
6
Különleges esetekben a Kormány is élhet szanálási eszközzel, mégpedig egy kényszerített tőkeemeléssel vagy államosítással. Fontos szempont azonban, hogy egy tulajdonos sem kerülhet a szanálás során rosszabb helyzetbe ahhoz képest, mint amilyenbe egy felszámolást követően került volna. Fontos szempont, hogy a betétesek védelme érdekében, a százezer euró alatti betéteket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védi, így a kisbetéteseket nem érheti veszteség. Az uniós irányelvben megfogalmazottak szerint 2015. január 1-jétől minden tagállamnak életbe kell léptetnie a nemzeti szanálási keretrendszerét. __________________________________________________________________________________________ __________
Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló T/263. számú törvényjavaslat Az egyes miniszterek feladat-és hatáskörét a Kormány, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvényhez kapcsolódóan, eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében szabályozta. A 2014. május 26-án elfogadott törvény által megszabott követelményeknek megfelelően a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, az ún. Statútum, 2014. június 6-án lépett hatályba. A benyújtott törvényjavaslat azzal a céllal került elfogadásra, hogy az elfogadott Statútummal összefüggésben, az újonnan megállapított feladat-és hatásköröknek megfelelően az egyes törvények közötti összhang, és azok szükségszerű módosítása megtörténjen. __________________________________________________________________________________________ __________ Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló H/536. számú határozati javaslat Az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése az Alkotmánybíróság tagjainak számát tizenöt főben határozza meg. Dr. Bragyova András és dr. Kovács Péter alkotmánybírák megbízatása 2014. szeptember 26-án megszűnik. А Testület zavartalan, teljes létszámban való működésének biztosítása érdekében szükséges az új alkotmánybírák megválasztása. Az Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdése azt is megállapítja, hogy а Testület tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottságot az elfogadott határozattal létrehozta. Az eseti bizottság kilenc fővel alakul meg, feladata, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6 .§-ában meghatározott feltételeknek megfelelő jelölteket javasoljon, akiket az Országgyűlés az Igazságügyi bizottság véleményének figyelembevételével választ majd meg. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat-és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló T/464. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat a 2014. június 6-án hatályba lépett, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelettel összefüggésben a belügyminiszterhez került kormányzati feladat-és hatáskörét figyelembe véve végzi el a szükséges törvénymódosításokat. A Statútum több ponton is olyan rendelkezéseket hoz, mely a belügyminiszter feladat-és hatáskörét az eddigi szabályozással ellentétben megváltoztatja. Ennek megfelelően a belügyminiszter hatáskörébe kerül a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok megszervezés és irányítása, amely a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényben, valamint ezzel a változással összhangban a kapcsolódó jogszabályokban is megjelenik. Az elfogadott javaslat ezen túlmenően még két fontos előrelépést tesz az összhang megteremetése érdekében. Egyrészt az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény számos egyedi ügyben telepít döntési hatáskört miniszteri szintre, melynek címzettje az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter. Tekintettel arra, hogy a törvényi szinten történő hatáskör-telepítés a Kormányt korlátozza a szervezetalakítási szabadságban, ezért a javaslat a hatáskörök címzettjének meghatározását kormányrendeleti szintre utalja, és elvégzi az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódó törvényekben is az ehhez kapcsolódó, szükséges módosításokat. Másrészt a javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt is oly módon, hogy a munkanélküliség visszaszorítása érdekében eszközként nevesíti a közfoglalkoztatás szervezését. Annak érdekében, hogy a lehetséges szervezet-átalakítás ne igényeljen később törvénymódosítást, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkozatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. 7
évi CVI. törvény munkaügyi kirendeltséghez és munkaügyi központhoz feladatot telepítő szabálymódosítása is megtörténik azzal, hogy a törvény az eljáró szerveket általános megnevezéssel tartalmazza.
8
