F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

___________________________________________________________________ ________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2015. április 14-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról szóló T/4016. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (nemzeti fejlesztési miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka

Igen Nem Tart. Eredmény

2015.04.14.11:23:04 önálló indítvány elfogadása 161 4

31

Elfogadott

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. november 21-ei 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének hiánya miatt. A 2014/0462. számon indított kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében szükséges a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs célú módosítása. Az irányelv teljes átültetéséhez minden tagállamnak fel kell állítani egy, a tengerészek egészségi alkalmasságának vizsgálatát célzó intézményrendszert, amelyben a tengerészeket elismert és a tengerészeti hatóság nyilvántartásában szereplő orvos vizsgálja. Magyarországon a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet szabályozza az irányelvvel részben összeegyeztethetően a tengerészek egészségi alkalmassága vizsgálati rendjét. A tengerészeket vizsgáló orvosokra vonatkozó követelmények tekintetében azonban szükséges a rendelet módosítása figyelemmel arra, hogy az irányelvvel érvényesíteni kívánt nemzetközi követelmények szerint csak a hajózási hatóság – mint tengerészeti hatóság – által nyilvántartásba vett orvosok lehetnek jogosultak a tengerészek vizsgálatára. Mivel a hajózási hatóság hajósokat és tengerészeket vizsgáló orvosokról vezetett nyilvántartása közhiteles, az alkalmasságot vizsgáló orvosokról vezetett hatósági nyilvántartásról a Vkt. módosításával törvényi szinten kell rendelkezni. A Vkt. értelmező rendelkezéseinek kiegészítése a Vkt. speciális munkajogi tárgyú rendelkezéseinek módosítása kapcsán bevezetett új fogalmak – az STCW Egyezmény és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény – magyarázatát célozza. Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejére vonatkozó speciális törvényi rendelkezések szövegcserés módosítása egyrészt beemeli a Vkt.-ba a speciális munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket meghatározó nemzetközi szerződéseket (az STCW Egyezményt és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményt), másrészt az irányelvvel összeegyeztethetően módosítja azt a rendelkezést, amely szerint a kollektív szerződés a napi és heti pihenő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában, Moszkvában, 1970. július 10-én aláírt és 1990. december 20. napján módosított Egyezmény és az Egyezményhez csatolt Alapszabály, továbbá az ezek módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Jegyzőkönyv részes államává váláshoz kiadott értesítések kihirdetéséről szóló T/4034. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (nemzetgazdasági miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



23

Elfogadott

Magyarország az 1970-ben létrehozott, moszkvai székhelyű, ENSZ-nél bejegyzett, tagországok területén adómentességet élvező Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) egyik alapító tagja volt. Hazánk hathónapos felmondási idő után, 2000. december 15-én megszüntette tagsági jogviszonyát, melynek oka a Bank nem kellően hatékony és átlátható tevékenysége, valamint a reformjával kapcsolatos reális kilátások hiánya volt. A kilépéssel kapcsolatos elszámolásokat ugyanakkor nem sikerült megállapodás útján lezárni. 1

2014-ben befejeződött az eredeti Megállapodás pontosítását, s a Bank reformját célzó, sokoldalú kormányközi Jegyzőkönyv kidolgozása. Ennek értelmében Magyarország már egy nemzetközi normák szerint szerveződő, a kisebb országok hatékony képviseletét is biztosító bankhoz nyújthatta be felvételi kérelmét. A megújuló, modern alapokon nyugvó Bank tevékenységét, valamint a partneri kapcsolatok kialakítását az európai regionális bankok is támogatják, köztük az EBRD, az EIB, az Északi Beruházási Bank, és a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. A körülmények megváltozásán túl számos érv szól a magyar tagság megújítása mellett: a) korábbi alaptőke befizetésünk teljes összegét reaktiválhatjuk; b) tagságunk jól szolgálja a magyar nemzetgazdaság érdekeit; c) segíti a szomszédos, EU-tagsággal is rendelkező országokhoz, valamint Oroszországhoz, Vietnámhoz és Kubához fűződő gazdasági és pénzügyi kétoldalú kapcsolataink bővítését; d) jól illeszkedik a „keleti nyitás” kormányzati politikájához; e) az NBB az általa preferált szindikált hitelnyújtás formájában kapcsolódik a tagországok nemzetgazdasági szintű fejlesztési programjainak finanszírozásához; f) kiemelt szerepet szán a kis- és középvállalkozások fejlesztésére A NBB-hez fűződő kapcsolataink éppen a tagországok közti gazdasági, kereskedelmi együttműködés elősegítése területén egészítik majd ki a más nemzetközi pénzügyi intézményekhez fűződő jelenlegi kapcsolatainkat. Reményeink szerint ez elősegíti a beruházások finanszírozását, javítja az exportpiacra jutás feltételeit. Ezen felül Magyarország a nemzetközi pénzpiaci feltételeknél kedvezőbb feltételekkel juthat finanszírozási forrásokhoz olyan projektek esetében is, amelyekre más forrásból hitel nem áll rendelkezésünkre. A törvényjavaslatban kihirdetésre kerül az 1970-ben aláírt, majd 1990-ben módosított Egyezmény, az ehhez csatolt Alapszabály, valamint ezek módosításáról szóló Jegyzőkönyv, illetve a Jegyzőkönyv részes államává válásához szükséges értesítések. __________________________________________________________________________________________ __________ A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/4033. számú határozati javaslatról Benyújtó: Gazdasági bizottság Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



6

Elfogadott

A Gazdasági Versenyhivatal fejezet 2013. évi költségvetésnek kiadási és bevételi főösszegét az Országgyűlés 2341,7 millió Ft összeggel hagyta jóvá. Az összeg megegyezett az Igazgatás 2013. évi költségvetése kiadási és bevételi főösszegével. Az év folyamán a kötelezettségvállalások minden esetben figyelembe vették a források rendelkezésre állását, így likviditási probléma nem merült fel, fizetési kötelezettségének mindig határidőben eleget tett. A Hivatal versenyt védő tevékenysége révén a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik. A GVH társadalmi haszna tehát pénzben is megragadható. A versenyhivatalok aktivitásának egyik fontos mérőszáma a kiszabott bírság mértéke. 2013-ban a GVH az addigi legmagasabb összeget, 11 177 425 000 forint bírságot szabott ki az érintett vállalkozásokra. 2013-ban a legnagyobb bírsággal zárult ügy a pénzügyi szektort érintő Vj-74/2011. sz. kartell eljárás volt, amelyben a Hivatal összesen közel 9.5 Mrd Ft bírsággal sújtotta a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztésre vonatkozó megállapodásban érintett hitelintézeteket. A Hivatal 2013. évben összesen 61 fogyasztóvédelmi típusú ügyet zárt le, amelyből 52 alkalommal törvénysértés megállapítására került sor, 4 esetben kötelezettségvállalás történt az eljárás alá vontak részéről, míg a fennmaradó öt eljárás vonatkozásában vizsgálói szakaszban zárult le az eljárás. A fogyasztóvédelmi típusú ügyekben a GVH összesen 587,4 millió Ft bírságot szabott ki. Sok panasz érkezett a nagyáruházak termékei közül a gyógyhatásra és egészségre gyakorolt pozitív hatású termékeiről, melyek megtévesztőek voltak, valamint számlának álcázott szerződési ajánlattételek. 2013-ban a GVH 5 ügyben indított eljárást erőfölénnyel való visszaélés miatt és ugyanennyi ügyet zárt le. 2013-ban a GVH mintegy 9,5 milliárd forint értékben bírságolt meg pénzintézeteket. __________________________________________________________________________________________ __________ Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/3779. számú határozati javaslatról Benyújtó: Igazságügyi bizottság Szavazás az irományról 2

Dátum

Szavazás oka



5

Elfogadott

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 40. § (1) bekezdése alapján az alapvető jogok biztosa benyújtotta az Országgyűlésnek az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Az Igazságügyi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a 2015. március 10-i ülésén megtárgyalta, és támogatta annak elfogadását. A bizottság a tárgyalás során vizsgálta az Ajbt. 40. § (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését, azaz hogy a beszámoló a törvényi rendelkezéseknek megfelelően mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok - különös tekintettel, a fogyatékossággal élő személyek - jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét. Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/101. számú beszámolót — a HHSZ 84. § (2) bekezdés alapján benyújtott határozati javaslatban – az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. __________________________________________________________________________________________ __________ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/3879. számú törvényjavaslatról Benyújtó: Igazságügyi bizottság Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



2

Elfogadott

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működésével kapcsolatban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyes vezető tisztségviselők mandátumának bármilyen okból történő megszűnése esetén a köztestület működésképtelenségének kockázatát hordozzák magukban. A kamara a Vht. 250. § (1) bekezdése alapján köztestület, amely a létrehozásáról rendelkező törvény által meghatározott közfeladatot lát el, így döntésképtelensége a jogbiztonság sérelmével jár, ezért a megfelelő szabályozás jogalkotás útján történő megteremtése indokolt volt. Az átlátható kamarai működés kialakítása pedig hozzájárul az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítéséhez. __________________________________________________________________________________________ __________ A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló T/4026. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



63

Elfogadott

A törvényjavaslat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: BATrT) módosítására (kiegészítésére) vonatkozott. A módosítás azzal a céllal került elfogadásra, hogy a BATrT 2011. évi módosítása előtt elfogadott településszerkezeti terv beépítésre szánt területei vonatkozásában ne legyen szükséges lefolytatni a települések településrendezési eszközei BATrT-vel való összhangjának igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárást. A módosítás csökkenti az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal adminisztratív terheit, valamint jelentős költség-megtakarítással jár mind az eljáró hatóság, mind az önkormányzatok tekintetében. __________________________________________________________________________________________ __________ A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló T/4347. számú törvényjavaslat Benyújtók: Rogán Antal (Fidesz), Bánki Erik (Fidesz), Balla György (Fidesz), Tuzson Bence (Fidesz), Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Szavazás az irományról 3

Dátum

Szavazás oka


2015.04.14.11:29:52 összegző módosító javaslat elfogadva 161 5

28

Elfogadott

2015.04.14.11:30:20 önálló indítvány elfogadása

0

Elfogadott

185 5

A törvényjavaslat azzal a céllal került elfogadásra, hogy rendezze a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők helyzetét. A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós kötvénykibocsátása mintegy 32.000 befektető számára tette bizonytalanná korábbi befektetéseik megtérülését. A törvényjavaslat ezért egy követeléskezelő, kárrendező Alap felállításáról rendelkezett, amely az ügyfelek igényeit kielégíti a törvényben meghatározott mértékben. Mindez egyúttal az ügyfelek részéről indítandó egyedi jogérvényesítést is elkerülhetővé teszi. Az Alap útján történő igényérvényesítés egyrészt gyors, másrészt – a Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanításával együtt – 30 millió forintig garantálja a befektetők számára befektetéseik megtérülését. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának. __________________________________________________________________________________________ __________ A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról T/3785. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



32

Elfogadott


2

Elfogadott


159 5

33

Elfogadott


158 5

33

Elfogadott

Az elfogadott módosítások a törvény 2013. szeptemberi hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján korrigálják a halászati szabályozást. Módosult a halastó és a horgászat, valamint a jogosulatlan horgászat és a jogosulatlan halászat fogalma. Az önkormányzatok ezentúl kizárólag az állam javára mondhatnak le a halgazdálkodási jogukról. A korábban már más számára átadott jogok is az államra szállnak a szerződések lejártával. Meghatározásra kerültek a haszonbérletbe adott, de időközben a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületekkel kapcsolatos szabályok. Ilyen esetekben a haszonbérleti szerződés nem szűnik meg azonnal, hanem a szerződés alapján gyakorolható jogok annak lejártáig vagy egyébként a szerződés megszüntetéséig gyakorolhatók. Csak ezután lép be az a szabályozás, melynek értelmében a különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterület csak vagyonkezelési szerződéssel hasznosítható. A haszonbérleti jog jogosultja és a hasznosítást átvevő vagyonkezelő elszámolási viszonyában a volt haszonbérlő – új haszonbérlő viszonyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A hatékony hatósági működés érdekében bővül a halgazdálkodási jog jogosultjairól vezetett nyilvántartás. Szélesebb halfogási jogosultságot kaptak a kutatás és a halállománymentés feladatait végzők. Lehetővé vált, hogy az ökológiai célú szelektív halászatot végzőkre ne vonatkozzon a halászati engedélyekre általánosan megadott 1db/személy/év limit. Az állami horgászjegy kiadásának ezentúl nem feltétele a fogási napló leadása. (Ez az előírás sok esetben teljesíthetetlen volt – pl. az első horgászjegy kiváltása, vagy külföldi horgászengedély honosítása esetén.) Lehetővé vált, hogy a látáskárosultak kedvezményesen jussanak horgászjegyhez. A halállományban és a környezetben károkat okozó halfogási módszerek tilalmának részletes szabályai kiegészültek a haltermelő üzemekre vonatkozó szigorítással és az állatkertekre vonatkozó enyhítéssel. Szankcionálhatóvá váltak a halfogási napló hiányos vezetésének esetei (mivel ezek gyakran visszaélési célzattal történtek), továbbá a halvédelmi bírság kiszabásának eseteit is pontosította a módosítás. A bírság megállapításához, vagy a figyelmeztetés megtételéhez szükséges szempontok is megjelentek a törvényben. Szélesebbé vált a halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználásának köre és a miniszteri rendeletben szabályozható témák köre is. __________________________________________________________________________________________ __________ A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló T/3783. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (belügyminiszter)

4

Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



7

Elfogadott


36

Elfogadott


188 3

6

Elfogadott


188 2

7

Elfogadott

A belügyminiszter által benyújtott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat elfogadásával 2015. július 1-jén hatályba lépő új törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt váltja fel. A javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetésvégrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatal hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára és egyes társadalombiztosítási ellátására. A tervezet elfogadásával létrejön az új illetmény- és előmeneteli rendszer. Az új illetményrendszer létrehozásának célja az volt, hogy – az ezt megelőző bonyolult pótlékrendszert felváltva, átlátható módon – egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt. Ennek megfelelően az illetmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékból áll majd. Ezeken felül - a szolgálatteljesítés speciális körülményeihez igazodóan - a korábbi mintegy harminc pótlék helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik lehetőség: idegennyelv-tudási pótlék, nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők, preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka, éjszakai, valamint készenléti pótlék. A törvényjavaslat szerint az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal teljesítményjuttatás fizethető ki, amely nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát. A törvényjavaslat bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény állapít meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés. A szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálati beosztásból fakadó elvárásokat, munkaköri követelményeket a beosztási illetményben ismerik majd el. Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagjának: a kormány döntésének megfelelően az új besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30 százalékos mértékű illetményemelkedés. Ezt az alábbiak szerint differenciálja az elfogadott javaslat: az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében érje el a 30%-ot, a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében a 25%, a vezetők esetében pedig a 15%-ot. A rendfokozat szerepe a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen változik: a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik, mivel a javaslat besorolási kategóriánként meghatározza mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb rendfokozatot. Ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult, ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel biztosítható, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony. A Belügyminisztérium a rendvédelmi szervek hivatásos állományú dolgozóinak jogállását rendező új szabályozás megalkotásával 2015. július elsejével megkezdődik az e területeken foglalkoztatottak többlépcsős bérfejlesztése is. Új jogintézmények a törvényben:  Becsületbíróság: az alapeljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott (szolgálati/fegyelmi) panaszt az elbírálásra jogosult elöljáró elutasította. Döntése kötelező a munkáltatóra. (A hivatásos állomány jogorvoslati jogát szélesíti ki; illeszkedve a jogorvoslati rendszerbe. Ad hoc testület, amelynek tagjait névjegyzék alapján jelölik ki. )  Alapjogi korlátozások újra szabályozása Alaptörvénnyel összhangban: arányosság és szükségesség elvének érvényesítésével; 1. tulajdonjog gyakorlásának korlátozása (szolgálat közben nála lévő készpénz és tárgyak) 2. interneten véleménynyilvánításkor a testülethez tartozás megjelenítésének korlátozása 3. technikai ellenőrzés (munkahelyi) 4. tudatmódosító szerektől befolyásoltság szűrése - ha a hivatásos állomány tagja a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési jogot és az egyesülési jogot korlátozó rendelkezéseket megsérti, magatartását fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni.  Határozott időre történő ismételt szolgálati viszony létesítés, tartalékos nyilvántartás: határozott időre történő ismételt szolgálati viszony létesítése a tartósan távollévő állománytag helyettesítése céljából. Ennek érdekében a rendvédelmi szerv tartalékos névjegyzéket vezet: célja a határozott időre történő szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, illetve a hivatásos állományba visszavétel;

5

a tartalékos nyilvántartásban a hivatásos állomány volt tagja tíz évig tartható, amely egy alkalommal további öt évvel meghosszabbítható - a tartalékos nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell.  Vezénylési szabályok átstrukturálása – 5+5év; 3+1 év  Tisztjelölt szolgálati jogviszony (Az NKE rendészeti alapképzésben lévő nappali tagozatú hallgatói tisztjelöltként lennének állományban. Ösztöndíjszerződés megkötésével hallgatói jogviszonyban álló, a rendvédelmi szerv tisztjelölti állományába kerül. Szolgálatteljesítése során önálló intézkedésre nem jogosult.) A törvényjavaslat elfogadását megelőzően két alkalommal tartott Pintér Sándor miniszter úr ötpárti egyeztetést, és a bizottsági ülések alkalmával is konstruktív vita keretében tárgyalták meg a törvényjavaslatot. Ennek eredményeként az ellenzéki oldal javaslatait figyelembe vevő bizottsági módosító javaslat került elfogadásra. -

__________________________________________________________________________________________ __________ A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4030. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (honvédelmi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



7

Elfogadott


35

Elfogadott


165 2

30

Elfogadott


166 2

29

Elfogadott

Az új közszolgálati életpályamodell kialakításának keretében a Kormány döntése alapján a 2015. év során kerül bevezetésre az új katonai életpálya, valamint ezzel összefüggésben a honvédek illetményrendszerének átalakítása. Annak érdekében, hogy az új katonai életpálya keretében a haza szolgálatát esküjük szerint életük árán is ellátó honvédek megbecsülése növekedjen, a katonai hivatás minden szempontból valódi –a katonai pálya egészén átívelő–karrieré válhasson, valamint a Magyar Honvédség megtartó ereje is megerősítésre kerüljön, szükségessé vált a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosítása. A törvényjavaslat elfogadásával a katonák 2015 júliusától átlagosan 30, majd 2019 januárjáig évenként 5-5, összességében átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztést fognak kapni. A javaslat módosítja az előmenetel, az illetmény-megállapítás, a rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározását, valamint bevezeti a honvédelmi illetményalap és a rendszeresített rendfokozat fogalmát. Az előterjesztés szerint az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét besorolási osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott húsz-húsz besorolási kategóriából áll. Az új katonai életpálya kialakításának egyik hangsúlyos eleme az „oldalirányú” karrierút megteremtése. Ennek nyomán bevezetésre kerül a fokozati vizsga, amelynek célja: egyrészt a motiváltság, különösen az anyagi motiváció fenntartása, valamint az állomány tagja szervezeti tudásának bővítése, frissítése”. A fokozati vizsga letételével az állomány tagja magasabb összegű honvédelmi szolgálati díjra válik jogosulttá. A javaslat értelmében átalakítják, egyszerűsítik is a honvédelmi dolgozók pótlékrendszerét. Az új illetményrendszerben öt pótlék lesz: többfelé tevékenység elismerésére jár a jövőben az átlagosnál nagyobb veszélyt elismerő pótlék, valamint a fokozott igénybevétel utáni pótlék. A harmadik pótlékfajta az idegennyelvtudás elismerése után járó „STANAG 6001” elnevezésű pótlék, a negyedik a munkaerő-piaci pótlék, az ötödik pedig a területi pótlék a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismerésére. Mindemellett az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, illetve az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint teljesítményjuttatásban is részesülhet. A javaslat pontosítja továbbá az illetmény visszatartásának lehetőségeit is. Az állomány tagjával szemben például a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés, vádemelés elrendelése esetén legalább 5, de legfeljebb 50 százalékos illetmény-visszatartást lehet elrendelni. A törvényjavaslat a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése érdekében speciális előnyben részesítési szabályt fogalmaz meg az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztások betöltésénél a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba helyezettekkel kapcsolatban. A javaslat szintén ebből a célból speciális szabályokat fogalmaz meg a próbaidővel összefüggésben az egyes közszolgálati életpályákból érkezőkre nézve. Az előterjesztés pontosítja az új katonai életpálya kialakításával összefüggésben az általános magatartási követelmények körét a már létező honvédetikai követelményekkel; rögzíti továbbá azt is, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál nem működhet érdek-képviseleti szervezet, s ahhoz a KNBSZ hivatásos állományának tagja nem csatlakozhat.

6

A törvényjavaslat elfogadását megelőzően Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke ötpárti egyeztetést tartott, és a bizottsági ülések alkalmával is konstruktív vita keretében tárgyalták meg a törvényjavaslatot, melynek eredményeként magas arányban lett elfogadva a törvényjavaslat. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló H/4027. számú határozati javaslat Benyújtó: kormány (honvédelmi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



0

Elfogadott


0

Elfogadott

137 57

Az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott és hajtanak végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett az utóbbi időben más állomokban, sőt Európában is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés, figyelemmel az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 2014. augusztus 15-én hozott 2170. számú és 2014. szeptember 24-én hozott 2178. számú határozataira, továbbá az Iraki Köztársaság Kormánya által 2014. június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérésére; a tömegesen elkövetett emberi jogi jogsértések, és különösen az elkövetett népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények elleni koalíciós fellépés támogatása érdekében, hozzájárulását adja a Magyar Honvédség részvételéhez az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. Az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete az Amerikai Egyesült Államok, amely egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására nézve, az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátására, amely a kiképzési feladatokat felölelő partner képesség építésére vonatkozó vállalásokat tartalmaz. Az Országgyűlés felhatalmazása 2017. december 31-ig, egy 150 –váltási időszakban 300 – fős katonai kontingens létrehozására és az Iraki Köztársaság területén lévő erbili kiképzőközpont illetékességi területére történő kitelepítésére és állomásoztatására terjed ki, beleértve ebbe az illetékességi területen kívül eső törzs- és biztosító beosztások betöltését is. A szerepvállalás rendeltetése az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében végrehajtott biztosítási és partnerképesség építési feladatok teljesítése. A határozati javaslat alapján az Országgyűlés a meghozott döntéssel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt, hogy az országgyűlési határozat alapján szükséges intézkedéseket mind a Magyar Honvédség állományából résztvevők biztonsága, mind a feladat teljesítése érdekében haladéktalanul tegye meg. __________________________________________________________________________________________ __________ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/3750. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



28

Elfogadott


29

Elfogadott

151 7

Az elfogadott javaslat az élelmiszerek jelölésére vonatkozó egyes előírások, valamint a hatósági működéssel kapcsolatos rendelkezések tekintetében egészíti ki az élelmiszerlánc-biztonsági törvényt. A javaslat uniós jogharmonizációs célokat is szolgál. Az elfogadott rendelkezések nyomán előírás lett a központi kockázatelemzés rendszerének felállítása és működtetése a járványos állatbetegségek, zárlati károsítók, illetve élelmiszerlánc-események megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében, továbbá létre kell hozni a

7

nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszert is az állami laboratóriumokra alapozva. Cél, hogy az eddigi széttagolt hálózat helyett, jól működő, átlátható, központosított rendszer jöjjön létre. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatul kapja, hogy olyan minősítési rendszereket vezessen be, amelyekkel a korábbi adminisztratív típusú ellenőrzések kiválthatók. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. (ÉBC) felhatalmazást nyer arra, hogy központi feladatellátási tevékenységét az élelmiszerlánc-biztonsági díjból befolyó összegekből finanszírozza. Ezek mellett 2015-től a jogellenes tevékenységet folytató élelmiszerlánc szereplők felderítése érdekében, a meglévő adatokra alapozva egy átfogó „intelligens élelmiszerlánc elemzési rendszert” kell kialakítani. A Kormány felhatalmazást kap a funkcionális élelmiszerekre vonatkozó szabályok rendeleti szabályozására, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter pedig a géntechnológiával módosított szervezettől mentes élelmiszer és takarmány előállítási, jelölési, forgalomba hozatali és ellenőrzési szabályainak megalkotására. A technikai jellegű kiegészítések közé tartozik, hogy az ökológiai gazdálkodási tanúsítványok kapcsán meghozott döntések ellen ezentúl kifogással lehet fordulni az élelmiszerbiztonság-felügyeleti szervhez, hogy a FELIR rendszerre vonatkozó adatkezelési és adatátadási szabályok kiegészítésre kerültek, valamint hogy tisztázásra került, hogy csak az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó termékek esetén kell élelmiszerlánc-biztonsági díjat fizetni. __________________________________________________________________________________________ __________ A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló T/3753. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



31

Elfogadott


34

Elfogadott

145 7

A törvény most elfogadott módosítása nyomán egyértelműen meghatározásra került, hogy mely esetekben nincs szükség a földvédelmi eljárás lefolytatására a termőföld más célú hasznosítása esetén. Nincs szükség az ingatlanügyi hatóság engedélyére osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása, mezőgazdasági célú tereprendezés, erdőtelepítés, a földmérési, térképészeti tevékenység (bizonyos területnagyságig), és halastó létesítése esetén. (Ez utóbbi a korábbi szabályozáshoz képest teljesen új elemként jelenik meg – a halastavak létesítése ezáltal gyakorlatilag a művelési ág váltás kategóriájába került.) A termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályozás egymáshoz való viszonyát is rendezi a módosítás, így bevezetésre kerültek a „Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok”. A szabályok a közérdekből történő kisajátításnak az egyéni más célú hasznosítási kérelmekkel, valamint az engedély nélküli más célú hasznosításokkal való viszonyait rendezik, mind a jövőbeni, mind pedig a már folyamatban lévő eljárások eseteiben. A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díj számításának módja a közérthetőség elősegítése és az egységes jogalkalmazás érdekében került pontosításra. A fizetendő díjtételek összege nem változott, viszont új elemként megjelenik a 220ezer forintos felső határérték. Meghatározásra kerültek a díjfizetésre vonatkozó különböző szabályok is. Pl.: nem kell földminősítési eljárási díjat fizetni ültetvény-újratelepítés (3 éven belül) esetén, vagy erdőről fásított területre, vagy szántóföldről erdőre, ill. fásított területre való váltás esetén. (Ez utóbbi engedmény gyakorlatilag az Országos Erdőállomány Adattár és a földhivatali nyilvántartás közötti összhang megretemtését teszi lehetővé, hiszen e díjmentesség nélkül a földhivatal a díjfizetés teljesítéséig kellene várakozzon a változások átvezetésével.) A módosítás további fontos célja a gyümölcs ültetvény-kataszter törvényi szabályainak pontosítása volt. Ennek érdekében az elfogadott javaslat 1000-ről 3000 m2-re emelte a gyümölcsösök telepítésekor előírt engedélyezési határértéket a bogyósgyümölcsök esetében, igazodva a területalapú támogatások igénybevételének alsó határaként előírt területnagysághoz, és csökkentve a kisméretű földterületen gazdálkodók terheit. Pontosításra került az is, hogy egyedül az árutermő gyümölcsültetvényekre vonatkozik a telepítési engedély beszerzésének kötelezettsége. 2-ről 3 évre hosszabbodott a telepítési engedély érvényessége és egyszerűsödtek az eltelepített ültetvény termőre fordulásának bejelentési szabályai. A törvénymódosítás pontosította a gyümölcsültetvénykataszter tartalmát, törölve azon pontokat, amelyek szükségtelenek a telepítési engedélyezési eljárás szempontjából, ezen felül pedig lehetőség nyílt arra, hogy a KSH egyedi azonosításra alkalmas módon is megkapja a támogatási kérelmek adatait az MVH-tól, ami ugyancsak a kataszter pontosítását szolgálja. __________________________________________________________________________________________ __________ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3754. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) 8

Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



33

Elfogadott


39

Elfogadott

146 4

Az elfogadott törvénymódosítás három, kisebb ponton változtatott a szabályozáson: A körzeti vadgazdálkodási tervek hatályának meghosszabbítása azért volt szükséges, mert a vadászati joganyag folyamatban levő felülvizsgálatára való tekintettel nem indokolt újabb terveket készíteni. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a körzeti vadgazdálkodási terveknek 10 évig kell hatályban lenniük. A módosítás 2016. február 29-ig hosszabbítja meg a tervek hatályát. A korábbi szabályozás szerint a tízezer hektárt meghaladó vagy különleges rendeltetésű vadászterület esetén kötelező volt felsőfokú végzettségű hivatásos vadászt alkalmazni. A képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII. 31.) Korm. határozat rendelkezéseinek megfelelően, az ilyen vadászterületek esetén, a módosítás nyomán, a felsőfokú végzettség már nem előírás a hivatásos vadász számára. A korábbi, nem elég egyértelműen meghatározott szabályok helyett a módosítás a vad és gépjármű összeütközésének esetére a „veszélyes üzemek találkozására” vonatkozó polgári jogi szabályokat alkalmazását írta elő. __________________________________________________________________________________________ __________ Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló T/3755. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



33

Elfogadott


10

Elfogadott

170 4

A módosítás legfőbb indoka az volt, hogy a 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezései megfeleljenek a 2010. október 20-i, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott előírásoknak. Ennek érdekében a módosítások nyomán az Erdőtörvénybe épültek a „faanyag-kereskedelmi láncra” vonatkozó szabályok. Az új rendelkezések alapját olyan új fogalmi meghatározások képezik, mint az illegális kitermelés, az erdei faválaszték, vagy a faanyag-kereskedelmi lánc. Ez utóbbi azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek hatással vannak az Erdőtörvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára. Az új szabályozási elemek bevezetése az illegális fakitermelés és fakereskedelem visszaszorítását célozza. A faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletét az erdészeti hatóság látja el, aki nyilvántartást vezet a faanyagkereskedelmi lánc szereplőiről és ellenőrzi az általuk kitermelt, vagy forgalmazott faanyag származását igazoló okmányokat. Hiteles okmányok hiányában a hatóság vélelmezi, hogy a faanyagok illegális kitermelésből származnak. Az ilyen esetekben alkalmazható eljárások és szankciók rendje is részletesen szabályozásra került a törvényjavaslat elfogadásának köszönhetően, csakúgy, mint a faanyag-kereskedelmi láncba tartozó szereplők és az erdőgazdálkodási tevékenységet folytatók jogai és kötelezettségei. Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, ezentúl köteles a tevékenység megkezdése előtt nyilvántartásba vételi célból bejelentkezni az erdészeti hatóságnál. Azok, akik tevékenységüket 2015. július 1-ig már megkezdték, 2016. február 15-ig kötelesek bejelentkezni a nyilvántartásba. Az erdészeti hatóság a nyilvántartás vezetéséhez adatokat kap az ingatlanügyi hatóságtól. Az adatátadási szabályokat a most elfogadott módosítás építi a törvénybe. A faanyag kereskedelmi lánc szabályozása kapcsán szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezések módosítása, illetve kiegészítése. Néhány olyan rendelkezés is elfogadásra került, melyek az eddigi szabályokhoz képest egyszerűsítést jelentenek a erdészeti tevékenységet folytatók számára. A fakitermelés munka végrehajtója pl. ezentúl már nem kell magánál tartsa a munka elvégzésére jogosító, erdőgazdálkodó által kiállított okiratot (Elég az erdészeti szakszemélyzet által kiadott műveleti lap.) Továbbá a szállítójegy kiállításához már nem lesz szükséges a jogosult szakszemélyzeti státusz. Az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében a törvény területi hatálya alá nem tartozó területről forgalomba hozott faanyag esetén is megtörtént az eredetigazolásokkal kapcsolatos szabályok meghatározása. Az elfogadott módosítások lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az erdészeti igazgatóságok a 100%-os állami tulajdonban lévő erdőterületeiket legfeljebb 5 évre átengedhessék olyan erdőgazdálkodási céloktól eltérő 9

használatba, amely nem igényli a terület termelésből való kivonását és nem terjed ki az erdei haszonvételre (pl.: filmforgatás, kalandpark létesítése… stb.). __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosításáról szóló T/3786. számú törvényjavaslatról Benyújtó: kormány (földművelésügyi miniszter) Szavazás az irományról Dátum

Szavazás oka



35

Elfogadott


32

Elfogadott

139 11

A javaslat elfogadásával 5 törvény módosítására került sor: - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, - a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, - a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény, - a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény. Illetékekkel kapcsolatos módosítások: A törvényjavaslat a tárgyi mentességi körbe sorolja a védett és a Natura 2000 területekkel, a borszőlő termőhelyi kataszterrel, az állandó legelő vagy állandó gyep tulajdoni lapra történő feljegyzésével, valamint a zártkerti ingatlanok művelés alól kivett területté való minősítésével kapcsolatos ingatlan nyilvántartási eljárásokat. Ingatlan nyilvántartási módosítások: Az elfogadott javaslatnak köszönhetően az ingatlantulajdonosoknak egészen 2016.12.31-ig lehetőségük lesz zártkertként nyilvántartott ingatlanaik művelési ágának „művelés alól kivett területre” történő módosítására. A nem közeli hozzátartozók között kötött és 2014. május 1-jén megszűnt haszonélvezeti jogosultságok törlése kapcsán, az ügyfél reakciójának elmaradása esetén a földhivatal ezentúl maga keresi meg az anyakönyvi hatóságot a közeli hozzátartozói kapcsolat ellenőrzésére. Földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő módosítások: A módosított szabályozás immáron rendelkezik az ingatlanrendező földmérő, a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítés megadásának igazgatási szolgáltatási díjról. Az öt éves érvényesség utáni meghosszabbítás alkalmával újra meg kell fizetni az eljárás igazgatási szolgáltatási díját. A törvénymódosítás megteremtette annak a lehetőségét, hogy olyan esetekben, amikor az ingatlanügyi hatóság területszámítási hibát állapít meg, a térképi adatbázis változatlanul hagyása mellett megváltoztathassa a nyilvántartott területi adatokat. Az eltérően kialakult földhivatali gyakorlat szükségessé tette azt is, hogy a térképi hibakiigazítás feltételrendszere változzon. A geodéziai alappontok pótlását és áthelyezését a módosítások nyomán kizárólag olyan szakképesítéssel rendelkező szakemberek végezhetik, akik megfelelő referenciával és geodéziai műszerekkel rendelkeznek. Az ehhez szükséges minősítést természetes személy kaphatja meg. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv ezekről a személyekről mindenki számára elérhető nyilvántartást vezet. Hegyközségi törvényt érintő módosítás: Az elfogadott javaslat szerint ezentúl a tulajdoni lapokon jogi jellegként fel kell tüntetni, ha az ingatlan borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt. Egy földterület borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozásának ismerete a földhivatal és az ügyfelek munkáját egyaránt segíti, ugyanis a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolás egy földterülettel kapcsolatban számos jogot és kötelezettséget keletkeztet a földtulajdonos, illetve a földhasználó számára. A Címregiszter törvényben csak kisebb, technikai jellegű módosítások történtek.

10

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Recommend Documents