FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. június 21-én, pénteken elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/11523. számú törvényjavaslat A magyar Kormány az Európai Bizottság levelére válaszul meg kívánja szüntetni a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét. Az ügyek áthelyezésére vonatkozó jogintézménynek a hatályon kívül helyezésével a bíróságok leterheltségének csökkentésére és az egyedi ügyek rövidebb időtartam alatti jogerős befejezésére más megoldásokat kell keresni. A Kormány a fenti célok elérését egyrészt a javaslatban szereplő törvénymódosítással, másrészt a szervezeti változásokkal javasolja elérni. Az ügyáthelyezés lehetőségének megszüntetése a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába fog kerülni. Az időszerű ítélkezés egyik jelentős akadályát – a hatáskörükbe tartozó ügyek jellege, a soron kívül intézendő ügytípusok száma és ezen belül is különösen a kiemelt jelentőségű ügyek többsége miatt – a törvényszékek leterheltsége okozza. A hatásköri szabályok módosításával az ügyteher egy része átcsoportosítható a kevésbé leterhelt járás- (kerületi) bíróságokra, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek számát csökkentve hasonlóan kedvező eredmények érhetők el. A soron kívül intézendő ügyek vonatkozásában az ügyintézési sorrend meghatározása és egyes ítélőtáblák illetékességi területének módosítása hozzájárulhat a bírósági eljárások lefolytatásának időszerűségéhez és az arányos ügyteherelosztáshoz. __________________________________________________________________________________________ __________ A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló T/11559. számú törvényjavaslat A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatályos rendelkezései alapján jegyzővé, illetve aljegyzővé az nevezhető ki, aki rendelkezik az előírt képesítési és alkalmazási feltételekkel. A jegyzők esetében a törvény előírja a legalább két éves közigazgatási gyakorlat igazolását. Közigazgatási gyakorlatnak kizárólag az a közszolgálati, illetve államigazgatási jogviszony tekinthető, melyet a jelölt közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél töltött. A Kttv. a közigazgatási gyakorlat teljesítésének igazolása alól kizárólag az 5000 főnél kevesebb lakosú községek esetében enged eltérést, amikor is az előírt gyakorlati időt a képviselő-testület csökkentheti vagy elengedheti. A módosítás eredményeképpen a jegyzővé, valamint az aljegyzővé történő kinevezéshez szükséges gyakorlati időbe jelenlegieken túl a bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként, valamint az ügyvédjelöltként eltöltött idő számít be, de azzal a kitétellel, hogy a jegyzői munkakör betöltéséhez jogi vagy közigazgatási szakvizsgával kell rendelkezni. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló H/11459. számú határozati javaslat A javaslat a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/10750. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére vonatkozó házszabályi rendelkezések megalkotására irányul. Az Országgyűlés döntését igényli az egyházak elismerése és az alaptörvény-ellenesen működő bevett egyház ilyen jogállásának megszüntetése, valamint a bevett egyház jogutód nélküli olyan megszűnése, amikor az a tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik. Az Országgyűlés ezen konstitutív hatályú döntése mellett a bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti átalakulása és megszűnése is törvénymódosítást, így országgyűlési döntést igényel.
1
Az Országgyűlés ezen eljárásaira a javaslat külön eljárási formát vezet be. A különeljárásnak a törvényjavaslatok és a határozati javaslatok tárgyalására vonatkozó általános házszabályi rendelkezésektől eltérő speciális szabályai kerülnek meghatározásra az Országgyűlés ilyen eljárására törvényben biztositott 60+60 napos határidőre figyelemmel. __________________________________________________________________________________________ __________ Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/11396. számú törvényjavaslat A Lisszaboni Szerződés, Írország általi ratifikálásakor aggályok merültek fel, ezért megoldást kellett találni, a ratifikáció került veszélybe. Ennek lépéseként az Európai Tanács határozatot fogadott el a 2009. június 18-19-ei ülésén, adópolitika, az élethez való jog, az oktatás és a család tárgyában, valamint a hagyományos katonai semlegesség ír politikájával kapcsolatban. Az ír kormány 2011. július 20-án a 2009-es megállapodás értelmében, az alapszerződés módosítására irányuló javaslatot fogadott el. A Jegyzőkönyv az alábbi válaszokat adja az ír nép számára aggályival szemben: a.) Az ír alkotmánynak az élethez való jogra, az oktatásra és a családra vonatkozó rendelkezéseit semmilyen módon nem érintik a Szerződés bel- és igazságügyi rendelkezései. b.) A Szerződés semmilyen módon sem változtatja meg az Unió hatásköreinek kiterjedését és működését az adózás területén. c.) A Szerződés nem sérti a tagállamok biztonsági és védelmi politikáját, beleértve Írország hagyományos semlegességi politikáját is. 2012. június 30-ai határidőig valamennyi állam aláírta a Jegyzőkönyvet és megnyílt a lehetőség a ratifikációra. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló T/11562. számú törvényjavaslat A jelenlegi szabályozás értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyuk megszűnése után egy évig nem létesíthetnek sem munka-, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társasággal, amellyel kapcsolatban hivatali döntés született az elmúlt három évben. Ez gyakorlatilag lefedi a teljes energetikai szektort. A módosítás értelmében kikerülnek a tiltás alól a többségi állami tulajdonban lévő cégek, lehetővé téve hogy a magasan kvalifikált, a területen nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek továbbra is a szektorban működhessenek. __________________________________________________________________________________________ __________ A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/11284. számú törvényjavaslat A jogszabály a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítását célozza. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a helyi és körzeti vételkörzetű, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én 24:00 órakor megszűnik a médiaszolgáltatási jogosultságuk. Ezen időpontot követően csak digitális módon sugározhatják műsorukat – amennyiben a hatóság által lefolytatott pályáztatási eljáráson sikeresen vesznek részt és elnyerik az adott helyi vagy körzeti vételkörzetű digitális műsorszóró hálózat üzemeltetési jogát. A helyi és körzeti televíziókat jellemzően nem nagy tőkeerővel rendelkező társaságok működtetik. Létezésük mégis nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából. A helyi és körzeti televíziók fokozatos „átsegítése” a digitális világba ezért elengedhetetlen. A törvény célja a helyi és körzeti televíziók számára az országos analóg lekapcsolást követően egy olyan átmeneti három év biztosítása, amely időszak alatt a helyi és körzeti televíziók felkészülhetnek a digitális átállásra, és megvalósíthatják azokat a fejlesztéseket, amelyek ennek érdekében szükségesek. A földfelszíni sugárzási mód biztosítása a lakosság digitális átállását követően is indokolt, például annak érdekében, hogy a műsorjelet továbbra is sugárzás révén juttathassák el a vezetékes műsorterjesztők fejállomásaihoz. A helyi és körzeti televíziós célokra kiosztott frekvenciák tekintetében nincsenek olyan uniós és 2
más nemzetközi kötelezettségek, mint az országos műsorszórási célú frekvenciák esetében, vagyis ezekre a frekvenciákra nem feltétlenül vonatkozik a 2014. december 31-i analóg lekapcsolási céldátum. Fontos kiemelni, hogy a legkésőbb 2016. december 31-ig benyújtott analóg-digitális frekvencia csere esetén a jogszabály korlátozza a cserefrekvencia besugárzott területét úgy, hogy az analóg frekvencia által besugárzott területnél 5 %-al sem kisebb, sem nagyobb nem lehet. A jogszabály megteremti a kapcsolatot a pályázati kiírási dokumentáció és a hatósági szerződés között, biztosítja a hatósági szerződéssel kapcsolatos tárgyalások kereteit. Pontosítja az új mobil hírközlési antennák telepítésének, meglévő szerkezetek bővítésének jogi kereteit. Lehetővé teszi az előfizetői szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozóan is. Visszaállítja az előfizetők postai úton történő értesítésének lehetőségét. Pontosítja az előfizetői szerződések megszüntetésének módját. Kimondja, hogy az írásban megkötött szerződéseket csak írásban, a szóban megkötött szerződéseket szóban és írásban, a ráutaló magatartással létrejött szerződéseket pedig ráutaló magatartással, szóban és írásban is meg lehet szüntetni. __________________________________________________________________________________________ __________ A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló T/11205. számú törvényjavaslat Az elfogadott törvényjavaslat szabályozza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (más néven szippantott szennyvíz) közszolgáltatás díjának 10%-os csökkentését, valamint elősegíti a kéményseprő-ipari szolgáltatások területén a minimum 10%-os rezsicsökkentés megvalósítását a módosított kormányrendelettel összhangban. A fenti két szolgáltatási területtel összesen már 9 közszolgáltatás rezsijét sikerült csökkenteni az elmúlt kevesebb, mint 1 évben. A módosítás néhány helyen pontosítja a nemrég elfogadott rezsitörvényt és szabályozza az állami vagyonra vonatkozó részeket is. A törvény – ahogyan a korábbi rezsitörvények is – kiemelten foglalkozik a fogyasztói jogok védelmével és a rezsicsökkentések végrehajtásának ellenőrzésével is. Ilyen például, hogy a szolgáltató köteles írásban tájékoztatni a fogyasztót és a hatóságot is a csökkentések végrehajtásáról és köteles beszámolni a gáz, villamosenergia és távhőszolgáltatás esetében a január 1-je óta megtakarított összeg mértékéről is. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás esetében egy kettős viszonyítási dátummal kívánja elérni a garantált 10%os rezsicsökkentést. A törvény szövege értelmében a szolgáltatás díja minimum 10%-kal kell kevesebb legyen, mint a 2013. június 30-án és a 2012. december 31-én alkalmazott díjak. Így a 2013-ra jelentősen módosult BM rendelet figyelembe vétele mellett is garantáltan meg fog valósulni a tavalyi árakhoz képest a rezsicsökkentés. __________________________________________________________________________________________ __________
Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/11398. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat kiemelt fontosságára tekintettel külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt. Ilyen létesítmény lehet például az Országgyűlés Hivatala, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatala. A kisajátítási lehetőség kizárólag az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezésére vonatkozik és lakóingatlanra nem terjedhet ki. A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt, hogy a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése érdekében is legyen egyértelmű lehetőség a kisajátításra. Ezáltal a jellemzően nagyvárosok okozta környezetterheléstől szenvedő lakosság egészséges környezethez való jogának érvényesülése még hatékonyabb eszközökkel biztosítható. A javaslat célja továbbá az Erzsébet-utalvány fogalmának pontosítása és annak hangsúlyozása, hogy az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételek kizárólag az Erzsébet-program keretében használhatóak fel. A javaslat elismeri továbbá az alapítvány jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságokon és a nonprofit szervezeteken túl más piaci szereplőkkel is együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses viszonyok létrehozása az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztet közfeladat-ellátási kötelezettséget. Az indítvány az adózás rendjéről szóló törvényt foglalkoztatáspolitikai szempontból módosítja. Főszabályként nem kerülhet úgy kiutalásra túlfizetés, illetve adó visszaigénylés, hogy az adóhatóságnak, mint hitelezőnek ne legyen lehetősége gyakorolni a beszámítási jogot. A javaslat értelmében azonban azon felszámolás alatt álló és működő adózók tekintetében, ahol a felszámolás alatt is folyik a termelő és szolgáltató tevékenység, a működés fenntartásához szükséges likviditást elősegíti és munkahely megtartási hatással járhat, ha idő közben is hozzájuthatnak visszaigényelt adóhoz. Ha a visszaigénylés előterjesztésekor ellenőrzés van folyamatban (vagy 3
indul), akkor a kiutalás határideje az ellenőrzési megállapítások esedékességéhez igazodik. Ezáltal az adózó felszámolás alatti működése úgy támogatható, hogy a költségvetés érdeke sem sérül. __________________________________________________________________________________________ __________ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló T/7979. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat elfogadása alapvető fontosságú Magyarország számára, hiszen 2014. május 1-jén lejár az a moratórium, amit az Európai Unió biztosított számunkra a termőföldpiac megnyitása előtt. A törvényjavaslat jelentőségét mutatja az is, hogy az Országgyűlés előtti vitája csaknem egy évig tartott. A Parlament 2012 év végén úgy döntött, hogy az új földtörvény tartozzon a sarkalatos törvények sorába, ezért a törvényjavaslat végső változatában csak azok a garanciális szabályok maradtak, amik ténylegesen igénylik a 2/3-os többséget, a többi szabályt egyszerű többséggel is módosítható törvények, illetve kormányrendeletek fogják tartalmazni. A törvényjavaslat eredeti szövege azért is módosult, mert a több mint kétszáz ellenzéki és kormánypárti módosító javaslat közül számos elfogadásra, és beépítésre került a normaszövegbe. A földműves kritériumai közül kikerült a foglalkoztatási kötelezettség, mert túl nagy teher lett volna a jelenlegi agráriumi szereplőknek. Fontos kiemelni, hogy a földtörvény három másik jogszabállyal fog szubszidiárius viszonyba kerülni: a védett természeti területekre, az NFA-hoz tartozó területekre és az erdőkre speciális szabályok fognak vonatkozni. Az eredeti koncepcióhoz képest nem változott a földet megszerezhetők személyi köre, ők továbbra is a földműves magánszemélyek. Ez azt jelenti, hogy 2014. május 1-jétől az Európai Unió 27 tagállamának bármely, a földműves fogalmának megfelelő állampolgára szerezhet földet. Ezt a csatlakozási szerződésünk írja elő, a földtulajdonszerzésnél nem lehet különbséget tenni magyar és nem magyar, de európai uniós állampolgárok között. Átvesszük viszont azokat a gyakorlatokat, amelyek külföldön is érvényben vannak, és azt segítik elő, hogy elsősorban a ténylegesen itt élő, gazdálkodó magánszemélyeknek legyen biztosítva továbbra is a gazdálkodás lehetősége. Főszabályként minden termőföld-adásvétel a törvény tárgyi hatálya alatt áll, ez alól kivétel a törvényes öröklés, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés. A hobbicélú földvásárlást a törvény akként biztosítja, hogy 1 hektárig a vevőnek nem kell teljesítenie a földművesnél megkívánt kritériumokat. A földszerzési felső korlát magánszemélyeknél 300 ha, amit kiegészíthet 900 ha haszonbérlettel, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1200 ha, de csak haszonbérlet, vagy egyéb használati jog alapján. A felső korlátokat át lehet lépni indokolt estekben, ilyen ha valaki állattartó telepet üzemeltet, vetőmagot állít elő, vagy ha a jogi személy a tagjától, részvényesétől vesz haszonbérbe területet. Ezen túlmenően a felső korlát alól a törvény erejénél fogva mentesül a magyar állam, a bevett egyház tartási, gondozási, ajándékozási jogcím alapján vagy végrendelkezés következtében, illetve a jelzáloghitel-intézetek. Az elővásárlási jognál megfordult a logika, és alaphelyzetben minden földműves az egész ország területén szerezhet földet, de továbbra is megelőzi őket az állam, a földet használó, a helyben lakó, az állattartó stb. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó eljárási szabályok rögzítik, hogy a vásárláshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv engedélye szükséges, amihez a földbizottság is véleményt és ajánlást fűz. A zsebszerződések elleni küzdelem eszközeként a törvényjavaslat előírja, hogy 2014. május 1-je után a földhivatalok csak olyan adásvételi szerződést fogadnak el, amit biztonsági jelzéssel ellátott papíron nyújtottak be, vagyis nem lehet majd a már megírt szerződéseket benyújtani. __________________________________________________________________________________________ __________ A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/11296. számú törvényjavaslat A Lakás tv. 26. § (6) bekezdése szerint állami lakás esetén a bérbeadó cserelakás felajánlása nélkül érvényesen nem gyakorolhatja felmondási jogát, míg a nem állami lakások esetében a bérbeadóra ilyen korlátozás nem vonatkozik. Ha az állam egy törvényi rendelkezéssel, ellenérték nélkül más tulajdonába ad egy állami lakást, melyben egyébként határozatlan időre szóló bérleti szerződés alapján bérlő lakik, akkor a hatályos Lakás tv. alapján az új tulajdonost már nem köti a cserelakás felajánlási kötelezettség, így a bérlő kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ugyancsak hátrány érheti ezen bérlőket az önkormányzat területén önkormányzati bérlakásban élők helyzetéhez képest a bérleti díjak vonatkozásában is. A törvény ezt a méltánytalan és igazságtalan jogi helyzetet kívánja orvosolni. Amennyiben az állami lakás tulajdonjogát ingyenesen közhasznú szervezet vagy köztestület részére ruházták át, vagy azt törvény ingyenesen ilyen szervezet tulajdonába adta, a lakásban határozatlan idejű lakásbérleti joggal rendelkező bérlő bérleti jogviszonyára is az állami lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. __________________________________________________________________________________________ __________ A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló T/11473. számú törvényjavaslat
4
A Javaslat lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy többletforráshoz jussanak, amelyet kizárólag a lakosságot zavaró tünetek megoldására fordíthatnak. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a világörökségi területen működő, éjszaka (22 óra és 6 óra között) nyitva tartó, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátóüzleteket rendeletben felügyeleti díj fizetésére kötelezhetik. A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási napmértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni. A felügyeleti díj az éjszakai nyitva tartás miatt a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásával összefüggésben felmerülő többletfeladatokhoz igazodó mértékű. A felügyeleti díjat az önkormányzat az éjszakai nyitva tartással összefüggő közbiztonsági vagy köztisztasági feladatok ellátására fordítja. A törvényjavaslat a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását a jegyző által kiadott hatósági engedélyhez köti, amely engedélyezési eljárás során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv — hétköznapi szóhasználattal élve: „a rendőrség”—szakhatóságként működik közre. A szabályozás a szakhatósági engedély felülvizsgálata helyett magának a hatósági engedélynek — a rendőrség közreműködése mellett történő — felülvizsgálatát teszi kötelezővé, illetve lehetővé. Amennyiben a megadását követően felmerült körülmények folytán a szakhatósági állásfoglalás a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem lenne ismételten megadható, a jegyző a hatósági engedélyt megfelelően módosítja vagy visszavonja. __________________________________________________________________________________________ __________ A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló T/11112. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat benyújtását az indokolja, hogy a közbeszerzésekről szóló tv. hatálybalépése óta több, mint egy év telt el és az azóta felgyűlt tapasztalatokat igyekszik a jogalkotó beépíteni a törvénybe. A módosítás másik célja, hogy a fejlesztési források gyorsabb és egyszerűbb felhasználását elősegítse, ugyanis a 2007-2013. évi uniós költségvetési periódusban az idei év az utolsó. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az ún. egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós irányelvekben és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatának megfelelő az „egy beszerzés” funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogban. Az áru és szolgáltatás megrendeléseknél a műszaki és gazdasági funkcionális egység abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások vagy áruk egy célt szolgálnak, tartalmilag hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. A közbeszerzések rugalmasabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében a nemzeti eljárásrendben alkalmazhatóvá válik, hogy a kis értékű beszerzések körében alkalmazott, legalább 3 ajánlattevő felhívással induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen. További fontos változás az építési beruházásoknál a szerződéses tartalékkeret 10 %-ra való emelése, ami biztosítja a felmerült változások rugalmasabb kezelését. A tartalékkeret felhasználásának előre rögzített feltételei biztosítják, hogy az építési pótmunkák során felmerült többletköltségek ne torzítsák a versenyt. 2013.11.01-től lép hatályba, hogy a Közbeszerzési Hatóság olyan elektronikus felületet fog létrehozni, ahol az ajánlatkérők ingyenesen közzéteszik a közbeszerzési eljárások dokumentációját, valamint az ajánlattevők a dokumentációt szintén ingyenesen és közvetlenül elérhetik. Jelentős változás lesz, hogy a nagy összegű beruházásoknál a kötelezően biztosítandó előleg 5 %-os mértékének maximum 10 millió Ft összegű felsőhatára 68 millió Ft-ra emelkedik, ami segíteni fogja a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét. A törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosító indítvány is benyújtásra került, mely az alábbiakat tartalmazza: 1.) Rendezetlen munkaügyi kapcsolatok: Kormány döntés értelmében a rendezetlen munkaügyi kapcsolat nem lehet kizáró ok a közbeszerzésekből, ugyanis indokolatlan, túlzott terhet jelentene a vállalkozásokra nézve. A társadalombiztosítási járulékfizetési és adófizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó kizáró ok változatlanul fennmarad, biztosítva a közérdek érvényesítését a közbeszerzésekből történő kizárásokban. 2.) Ingyenes dokumentáció: A nagyobb verseny és egyenlőség érdekében az ajánlatkérő a jövőben nem kérhet a dokumentációért ellenértéket. Minden pályázó ezt térítésmentesen átveheti, az ellenértéket kizárólag utólag a nyertes köteles megfizetni.
5
