FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. október 28-án, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló NagojaiKuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló T/12607. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az Országgyűléstől való felhatalmazás kérésére irányul az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. A Kiegészítő Jegyzőkönyv a 2004. évi CIX. törvénnyel kihirdetett Cartagena Jegyzőkönyvhöz kapcsolódik. A Cartagena Jegyzőkönyv értelmében „a Részes Felek Konferenciájának első találkozóján egy eljárást kell elfogadni az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősséggel és jogorvoslattal foglalkozó nemzetközi szabályok és eljárások megfelelő bővítésére, figyelembe véve és elemezve a nemzetközi törvények már érvényben lévő vonatkozó eljárásait”. A Cartagena Jegyzőkönyv a károkkal kapcsolatos felelősséggel és jogorvoslattal foglalkozó szabályrendszer megalkotására négy évet irányzott elő. Ez a folyamat végül is hat évvel továbbtartott és 2010-ben a Részes Felek Konferenciájának 5. találkozóján került sor a Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadására. A Kiegészítő Jegyzőkönyv kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül és törvényben kell kihirdetni. Kiemelkedő fontosságú szerződések esetében a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján a kötelező hatály elismerésére előzetesen az Országgyűlésnek kell a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályban felhatalmazást adnia. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetéséről szóló T/12636. számú törvényjavaslat Az NMHH alaptevékenységi bevételeit a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, az eljárási díjak valamint a beszedett bírságok képezik. 1. A Hatóság 2014. évre tervezett bevételi főösszegének előirányzata 32 432,8 Millió Ft. Ezen belül: - a hírközlési terület tervezett közhatalmi bevételei nettó 23 137,0 Millió Ft;
-
az igazgatási szolgáltatási díjak 238,8 Millió Ft-os összegéből a legjelentősebbek a mozgóképszakmai hatósági és eljárási díjak - 180,0 Millió Ft; koncessziós és blokkpályázati frekvencia díjak 6 852,4 Millió Ft; UMTS pályázati frekvencia díjak 2 193,8 Millió Ft; műsorszóró, URH, mikrohullámú és egyéb frekvenciadíjak 2 838,0 Millió Ft; azonosítók használatáért a tervezett összeg 2 450,0 Millió Ft; a tervezett felügyeleti díj 2 282,0 Millió Ft; a bírságok a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére lesznek felhasználhatók az Mttv-ben meghatározott célokra, tervezett összege 150,0 Millió Ft; az intézményi sajátos bevételek tervezett előirányzatának 1490,0 Millió Ft-os összege magában foglalja a tartalékok hatékony befektetésének eredményét; az alaptevékenységi bevételekhez kapcsolódó ÁFA bevétel tervezett összege 5 536,9 Millió Ft; a felhalmozási és tőkejellegű bevételekre, kölcsönök visszatérülésére valamint pénzeszköz átvételre tervezett összes előirányzat 2 268,9 Millió Ft.
2. A Hatóság 2014. évre tervezett kiadásai:
1
-
személyi juttatások és járulékok: 8015,2 Millió Ft a hivatali működés műszaki, infrastrukturális és ügyviteli jellegű kiadásai, valamint a konvergens hatósági feladatrendszer megvalósításához szükséges kiadásainak szükséges fedezete: 4 802,4 Millió Ft az általános forgalmi adó költségvetési befizetési kötelezettsége 5 369,0 Millió Ft; 500,0 Millió Ft azokra a támogatásra szánt összegekre, melyek a működési kiadások fedezetén túl a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére szolgálnak; felhalmozási kiadások 2 362,6 Millió Ft, a következő évek működési tartalékának fedezete 5 746,8 Millió Ft, a takarékos gazdálkodás következményeként képződő tárgyévi működési tartalék 4 991,3 Millió Ft.
3. Médiatanács 2014. évre tervezett költségvetése: A Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható tervezett összeg 173,9 Millió Ft. Ez magában foglalja az 5 tagú Médiatanács személyi juttatásait, a járulékokat, a szakmai működésüket segítő szakértői keretek, valamint a társhatósági működésre tervezett támogató összegek fedezetét. A kiadási és bevételi főösszegek a médiaszolgáltatási és pályázati (frekvencia, támogatási) díjakat, az ezekkel kapcsolatos ÁFA-t, valamint a kötbér, bírság, a késedelmi kamat és a bankköltség tervezett előirányzatait is tartalmazzák. A költségvetés bevételi és kiadási főösszege 1528,1 Millió Ft, az előirányzatok között megjelenített 292,1 Millió Ft-os általános forgalmi adó a kiadási előirányzatok között a NAV felé továbbutalandó költségvetési befizetési kötelezettség. 4. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2014. évi költségvetése: Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az MTVA-t illetik meg. Az alábbiakban a reklám és az egyéb vállalkozási, valamint a pénzügyi bevételek szerepelnek. Bevételek: - Közszolgálati hozzájárulás: a 2013. évi előirányzat 2,8%-os inflációval indexált összege.
-
Médiaszolgáltatási díj: a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat tartalmazza. Pályázati díjak: a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak MTVA-t illető bevételi hányadát tartalmazzák. Médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, késedelmi kamat: a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket tartalmazzák, amelyeket a médiatörvény, illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács. Egyéb céltámogatás: a Közmunkaprogram kapcsán a Munkaügyi Központtól kapott támogatás.
Kiadások: Az MTVA tevékenységének kiadásai tartalmazzák az MTVA működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását. - Közszolgálati hozzájárulás egy részét az MTVA továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, valamint a Közszolgálati Közalapítvány részére. - Céltámogatásokat nyújt a közszolgálati célú műsorszámok gyártására, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és kortárs zeneművek bemutatására. - Közszolgálati médiaszolgáltatók, MTI Zrt. finanszírozására egységesen 500,0- 500,0 Millió Ft fedezetet nyújt. - Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft. működéséhez hozzájárulást nyújt.
-
A Digitalizációs Műhely Kft. működéséhez hozzájárulást nyújt. „Must carry” jogdíjat fizet.
A költségvetésen kívüli tételek tartalmazzák a felvett hitelek törlesztő részletét, valamint a beszedett óvadékokat. A székház vásárlásához felvett beruházási hitel tőketörlesztésére két év türelmi idő van, így annak 2014-ben nincs tőketörlesztése. Az ehhez kapcsolódóan felvett rulírozó hitelből a tárgyévben 4 712,3 Millió Ft kerül törlesztésre. __________________________________________________________________________________________ __________ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló T/12364. számú törvényjavaslat
2
A Köztársasági elnök a korábbi törvényjavaslat adatkezelésre vonatkozó részeivel kapcsolatban emelt kifogást, így az Országgyűlés a javaslatot egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával javította. A korábban már elfogadott, de ki nem hirdetett javaslat adatkezelési szabályai kiegészültek, így azok már pontosan meghatározzák a hegyközségeknél és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál kezelt adatok körét és az adatkezelés szabályait, amellett, hogy továbbra is teljesülnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala által határozatba foglalt adatkezelési elvárások. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnök- és alelnökválasztásra vonatkozó szabályai a korábban már elfogadott, de ki nem hirdetett javaslat szerint alakulnak, biztosítva a hegyközségek demokratikus működését és az igazságos döntéshozatalt: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét és alelnökét már nem csak a szőlészeti, ill. borászati szekcióból lehet megválasztani. A Nemzeti Hegyközségek Tanácsa főtitkári hivatalának betöltésekor lehetővé vált a miniszteri szakmai kontroll, mely a közigazgatási feladatok magas színvonalon való ellátását biztosítja. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/12616. számú törvényjavaslat Az előterjesztés elfogadásának célja, hogy az uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtásához szükséges további törvényi feltételek megteremtésre kerüljenek. Célja továbbá, hogy az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények rendelkezései közötti összhang létrejöjjön, illetve egyes rendelkezések pontosításával megkönnyítse a törvények alkalmazását. Az előterjesztés az alábbi törvények módosítását tartalmazza: 1.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása: Javaslatot tesz a foglalkoztatási mutató bevezetésére. Az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak köre folyamatos fejlődés alatt áll, így az Flt. helyett a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete fogja a szolgáltatások körét és a nyújtásának feltételeit részletesen meghatározni. Az alapvető jogok biztosának AJB-2266/2012 számú Jelentésében foglaltaknak megfelelően a cselekvőképtelen személyek nyilvántartásba vételével kapcsolatban kiegészül a törvény. Egyes új támogatási lehetőségek jövőbeni bevezetése feltételeinek megteremtéséhez szükség van az Flt. Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos rendelkezéseinek módosítására.
Szintén törvénymódosítással szükséges megteremteni az Európai Szociális Alapból finanszírozott programokhoz szükséges külön, egyéni szintű adatbázis létrehozásának törvényi feltételeit.
2.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása:
A módosítás meghatározza a szakszervezeti reprezentativitás (a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok száma alapján) megállapításának időpontját és gyakoriságát, a korábban e tárgyban hatályos törvény szerinti szabályozás alapján követett gyakorlattal összhangban. 3.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása: A Javaslat több technikai jellegű módosítást, pontosítást tartalmaz, valamint az alkalmazás nehézségeire figyelemmel kizárja, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze.
4.
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása: A Javaslat szerint a bérgarancia támogatás odaítélése esetén a támogatásban továbbra is a gazdálkodó szervezet részesül, csupán a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetésének pénzügyi lebonyolítása módosul. A módosítás nem érinti azt a szabályt sem, miszerint a támogatás jogosulatlan felvétele esetén a támogatást a gazdálkodó szervezetnek kell visszafizetnie. Ahhoz, hogy a bértartozást az állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló részére közvetlenül fizesse ki, már a kérelem benyújtásával egyidőben a gazdálkodó szervezetnek, illetve a felszámolónak az állami foglalkoztatási szerv rendelkezésére kell bocsátania valamennyi ehhez szükséges adatot.
A törvényjavaslat több olyan pontosító rendelkezést tartalmaz, amelynek szükségességét a gyakorlat vetette fel, így például a kölcsönvevő tartozás elismerésének tartalmára vonatkozó módosítást. A támogatás visszafizetésének nehézségei miatt gyakran fordul elő, hogy a támogatás visszafizetését engedményezés útján szeretnék teljesíteni, ennek elkerülése érdekében a Javaslat kimondja, hogy a támogatás visszafizetésére csak pénzben van lehetőség, engedményezés útján nem lehet teljesíteni. A törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény 2014. július 1-jén hatályba lépő módosításával összhangban kiegészül a Bérgarancia biztos intézményével. 3
5.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása: A Javaslat, hogy az ügyfél önmaga indítványozza vele szemben hatósági ellenőrzés lefolytatását. A törvényjavaslat összehangolja a Met. rendelkezéseit az Mt. munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos módosításaival, illetve új rendelkezéseivel.
A Javaslat a Met. olyan pontosítását tartalmazza, amelyek a szankciós irányelvvel való még teljesebb megfelelést szolgálják. A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz a munkaügyi felügyelő egybefoglalt határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a Javaslat összehangolja a Met. egyes rendelkezéseit a munkaügyi felügyelőség közigazgatási határozatainak nyilvánosságra hozatala tekintetében.
Az elfogadott módosító javaslat a 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program megvalósítása érdekében szükséges: A közfoglalkoztatottak egy időben történő nagy létszámú foglalkoztatásának megvalósítása, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási előirányzata racionális felhasználása érdekében szükség van arra, hogy az előirányzat terhére szélesebb lehetőség legyen a szervezéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos költségek, így pl. az informatikai háttér finanszírozására, amely biztosítja a pénzeszközök felhasználásának hatékony ellenőrzését is. A módosítási javaslat ennek törvényi feltételét teremti meg. A nemzetiséghez tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető. Ennek vállalása és nyilvánosságra hozatala az egyén önrendelkezési jogán alapuló döntése. __________________________________________________________________________________________ __________ Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló T/12619. számú törvényjavaslat AZ ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által aláírt vámegyezmény módosításra került. Az eredeti egyezmény szerint, a TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozás elősegíti a szállítások lebonyolítását, feltételeik javítását, valamint a fuvarozások összhangba hozatalát. Amennyiben közúti járművel, járműszerelvénnyel vagy szállítótartállyal a TIR-eljárás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakasza közúton történik, a fuvarozott áruk mentesülnek a behozatali és kiviteli vámoktól, illetve más terhek kifizetésétől. A TIR-igazolvány egyszerre vámokmány és pénzügyi garancia is; Magyarországon a kibocsátó egyesület igazolványonként legfeljebb 60.000 euróig vállal garanciát a magyar vámhatóság felé. Ez a felelősségbiztosítás nemzetközi szinten működik, hiszen Magyarország az itt felhasznált igazolványok után is garanciát vállal. Ugyanez igaz a külföldön használt magyar TIR-igazolványokra. Az Egyezmény működését a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesület (IRU) felügyeli. Ez az Egyezmény a legátfogóbb áruszállítási rendszer, mely szem előtt tartja a nemzetközi árufuvarozást, a kombinált és multimodális fuvarozási módokat, valamint az új szállítási technikákat és követelményeket. Az Európai Közösség az Egyezményhez egységesen csatlakozott. Az Egyezmény módosítását a magyar Alaptörvény és a 2005. évi L. törvény értelmében törvényben kell kihirdetni. __________________________________________________________________________________________ __________ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslat 2014. március 15-én hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. A hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló elfogadott törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amik egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. Az elfogadott javaslat tartalmazza többek között a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló normát, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek alacsonyabb jogszabályi szinten szabályozható jogviszonyok megalkotására adnak lehetőséget. Az átmeneti szabályok körében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §- a szolgál kiindulópontként. Az elfogadott javaslat a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást, tehát azt rendezi, hogy a Ptk. rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. Az elfogadott javaslat külön részben helyezi el a felhatalmazó 4
rendelkezéseket. Tartalmazza többek között a Ptk. hatálybalépése miatt a régi Ptk., a Csjt., a Gt., és az Sztv. hatályon kívül helyezéséről szóló normát. __________________________________________________________________________________________ __________ Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat A társasági jogi alapon való piaci szerződések újraéledése magával hozta a társasági formák közötti átjárhatóság, az átalakulás kérdését is. Már az 1992. évi társasági anyagi jog is tartalmazott szervezeti átalakulásra vonatkozó szabályt, amely az 1997. évi társasági törvényben került részletesen kibontásra. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény e szabályok felülvizsgálatát, továbbfejlesztését tartalmazza. A Ptk. Országgyűléshez benyújtott javaslatának indokolása szerint: „A Javaslat az általános szabályok között rendezi a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának azokat a kérdéseit, amelyek minden jogi személy típusnál azonos módon vetődnek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a szabályozás általánosságban megengedné minden jogi személy számára bármilyen irányban a státuszváltozást. Arról, hogy egyes jogi személy típusok milyen más jogi személlyé alakulhatnak át, illetve milyen jogi személyekkel vagy milyen jogi személyekké való szétválásuk lehetséges, az adott típusra vonatkozó szabályoknak kell rendelkezniük. Az általános szabályok akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely jogi személy átalakulást, egyesülést vagy szétválást határoz el.” A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a Ptk. 3:33. §-a alapján gazdasági társaság esetén formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az ún. formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások. A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Ebből következően meg kell alkotni az eljárások lebonyolításához szükséges szabályokat a Ptk. hatálybalépését követő időszakra is. Amíg gazdasági társaságok, szövetkezetek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának cégeljárási szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza, addig az alapítványok, egyesületek esetében ezen szabályok a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok részét fogják képezni. Az elfogadott törvényjavaslat meghatározza az átalakulásra vonatkozó közös szabályokat. Tartalmazza az egyes jogi személy típusokra irányadó különös szabályokat. A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is a Gt. eljárási rendjén alapulnak. Az átalakulásról főszabályként továbbra is két ülésen dönt a döntéshozó szerv. Az elfogadott törvényjavaslat meghatározza a nyilvántartásba vételt követő feladatokat is, valamint a jogutódlással összefüggő felelősségi szabályokat is. __________________________________________________________________________________________ __________ A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésével szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartás megteremtése. E célt szolgálja a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló és elfogadott törvényjavaslat, amely tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő rendelkezéseket és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó új szabályokat. Erre vonatkozóan jelenleg a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény tartalmaz szabályokat. A Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét. Mivel az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, szükséges e két nyilvántartás összehangolt szabályozása. Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok országos nyilvántartása működtetésére és ennek érdekében adatok kezelésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, tekintettel arra, hogy jelenleg is a Hivatal elnöke működteti a gondnokoltak nyilvántartását. A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróságnak meghatároznia. A gondnokoltak nyilvántartása deklaratív hatályú. Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletben rendelkezik. Az eljáró bíróságnak itt azonban figyelemmel kell lennie a Ptk. 2:40. § (1) bekezdésére, amely kivételként határozza meg azt a két esetet, amikor a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában nem rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását. A jogalkotói szándék a Ptk. 2:40. § (1) bekezdésében egyértelműen arra ösztönzi az eljáró bíróságot, hogy a lehető legjobban érvényesüljön az előzetes jognyilatkozatot tett személy akarata. __________________________________________________________________________________________ __________ A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat
5
A 2013. évi V. törvénnyel kihirdetett és 2014. március 15-ével hatályba lépő Ptk. alapvető változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a magyar történeti hagyományt megtartva részletesen és kazuisztikusan szabályozta. E szabályozás a Ptk. kodifikációjának megindulása óta szakmai viták tárgyát képezte. A 2009-es, hatályba nem lépett törvénykönyv szövege megtartotta a korábbi törvényi megoldásokat, sőt, azokat bővítette a bírói gyakorlat beépítésével. A Ptk. azt a megoldást választotta, hogy a szomszédjogok körében csak a magasabb szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A mellőzött rendelkezések azonban az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteit szabályozzák, az állampolgárok mindennapjait érintik, ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a jogrendszerben. A kérdéseket jogforrási szempontból csak törvényi szinten lehet szabályozni. __________________________________________________________________________________________ __________ A termőföld tulajdonának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló T/11187. számú törvényjavaslat A zsebszerződések semmisségét, és annak elsődleges jogkövetkezményeit a termőföldről szóló a 1994. évi LV. törvény 9. §-a már kimondja, ez a törvény a semmisség érvényesítésének speciális vonásait részletezi. Az egyik fontos rendelkezés a 2. §-ban található, amely az érvénytelenség megállapításának normál esetben alapvető joghatását, az eredeti állapot visszaállításának főszabályát töri át, lehetőséget biztosítva arra, hogy a zsebszerződések speciális esetében ezt a főszabályt ne kelljen követni. A föld tulajdonjogának megszerzéséért nyújtott szolgáltatás így nem visszakövetelhető és a 12. § szerint a föld tulajdonjoga sem minden esetben kerül vissza az eredeti tulajdonoshoz, ugyanis az ügyész jogügylet semmisségének megállapítása iránt indított perben indítványozza, hogy a bíróság a földterület tulajdonjogát az Államra ruházza át. A törvény tartalmazza a visszaélésgyanús ügyek vizsgálata során felmerülő adatszolgáltatási kötelezettséggel és a házkutatással kapcsolatos részletes szabályokat. További fontos szabályozási pont (a 12. §-ban), hogy a semmisnek nyilvánított szerződés, ügyészi javaslatra, határozott idejű haszonbérleti szerződésként hatályban tartható. Ennek köszönhetően az adott esetben már hosszú ideje fennálló tulajdonosi viszonyok hirtelen megváltozása nem okoz további problémákat. A 13. § szerint minden ilyen jellegű bírósági ügyet „Kiemelt jelentőségű per”-ként kell lefolytatni a Pp. XXVI. fejezetének megfelelően, néhány, e törvényben megjelölt eltéréssel, melyek a per felgyorsítását szolgálják. Annak értekében, hogy a törvény által érintetteknek lehetősége legyen a kilátásba helyezett eljárások és szankciók elkerülésére, a jogszabály kihirdetése után 30 nappal lép csak hatályba, ez után pedig az érintetteknek még további 30 nap (tehát a kihirdetéstől számítva összesen 60 nap) áll rendelkezésére ahhoz, hogy felszámolják a jogszerűtlen állapotokat. __________________________________________________________________________________________ __________
2013. október 28-án határozati javaslat nem került elfogadásra.
6
