Eredményes, ellentmondásos els

2002. április

MAL Magyar Alumínium Termel

é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g





Eredményes, ellentmondásos els negyedév Németh Frigyes Bakonyi Er m Rt. vezérigazgató 

Az el z évben negyedévr l-negyedévre csökkent eredménytermel képességünk, a devizában is romló piaci árak és az er söd forint következtében. Ha 2002-ben is folytatódott volna ez a trend, akkor az els negyedév akár veszteséges is lehetett volna. Ezzel szemben 341 millió forintos eredményt értünk el, vagyis sikerült meg riznünk az el z negyedévi eredményszintet. A Timföld Ágazat helyzete romlott, az Alumínium Ágazat helyzete pedig javult.

A Társaság nettó árbevétele ágazatonként 7 200 000



Timföld Ágazat Alumínium Ágazat

6 600 000

5 400 000 4 800 000 4 200 000 3 600 000 3 000 000










2 400 000




1 200 000




600 000 0 2001.I. negyedév

2001.II. negyedév

2001.III. negyedév

2001.IV. negyedév

2002.I. negyedév

Mindezek ellenére megismételtük az el z negyedév eredményét, melyben két tényez volt meghatározó: - a 2002 évre megkötött alumínium-, EURO- és USD határid s biztosításaink több-száz millió forinttal egészítették ki árbevételünket, - sikerült realizálnunk az éves szinten 1 milliárd forintra tervezett m ködési költség csökkentés id arányos részét.








Az ágazatok adózás el tti eredményének alakulása 

2 200 000 Timföld Ágazat 1 700 000

Alumínium Ágazat

1 719 795




Összesen

1 274 089 1 200 000 942 094

777 701 700 000

870 420 798 889 750 525



507 559

475 200 119 895

200 000

371 963 339 508 -32 455




341 623

A két szomszédos nagyüzem léte alapításuktól fogva összefonódott, ez az egymásrautaltság komoly múltra tekint vissza. Az er m építése a háborús id szakban 1941. júliusában kezd dött, ami akkor stratégiai fontosságú lépés volt. Szükségességét a Magyar Bauxitbánya Rt. Halimba és Nyirád térségében feltárt bauxit vagyona és annak hazai feldolgozása indokolta. Az els berendezések üzembe helyezésére 1943-ban került sor, azóta a folyamatos, megfelel színvonalú ellátáson túl az együttm ködést a jó partneri kapcsolat jellemzi. A meglév er m teljesítményének több mint kétszeres növekedését a timföldgyár tervbe vett fejlesztése és Ajka város távlati kommunális h ellátása is indokolta. Az Ajka II. er m rész 1962-ben készült el, a villamos beépített teljesít képessége 154 MW-ra növekedett, a 12 db szénportüzelés g zkazán összesen 797,5 t/h-s g zkapacitással állt rendelkezésre úgy a timföldgyár akkor még jelent s villamos energia igényének, mint a magas h energia igényének maradéktalan kielégítésére. Az akkori csúcstermelések az id közbeni kül- és belgazdasági, valamint a tulajdoni viszonyokban bekövetkezett változások hatására lényegesen csökkentek, azonban az alacsonyabb mennyiség kereskedelmi volumen az együttm ködés fontosságát nem csökkentette, hanem inkább növelte. Ez megmutatkozik abban, hogy már több éve Hosszú távú H szolgáltatási Szerz dés – 15 évre szóló – keretein belül zavartalan együttm ködést tartva termel a két nagyüzem. A további hosszú távú együttm ködés érdekében olyan intézkedéseket foganatosít a Bakonyi Er m vezetése, amely ez évben is több százmillió forintos beruházás megvalósításával biztosítja a meglév g zkazánok szigorodó környezetvédelmi normák melletti üzemeltethet ségét. A közeljöv feladata még, hogy a piacnyitás lehet ségeit feltárva a további együttm ködésünket kölcsönös el nyök alapján minél teljesebben ki tudjuk használni. Németh Frigyes 

1 800 000




EFt

Partnerünk a MAL Rt.

6 000 000

























-165 936

2001.I.n.év tény 2001.II.n.év tény 2001.III.név tény 2001.IV.n.év tény 2002.I.n.év tény

-300 000

Úgy ítéljük meg, hogy ebben az évben az els negyedév jelentette a mélypontot, mert: - általános vélemény szerint a világgazdaság, kilábalva a recesszióból, ismét 2-3% növekedésnek indul, ezáltal n a termékeink iránti kereslet, - A Timföld Ágazat jelent sen növeli értékesítését a MOTIM szállítások beindulásával, - a marónátron ára a világpiacon a múlt évi csúcs 1/4-ére csökkent, - az alumínium árában a szokásos ciklusoknak ismét a növekv ágában vagyunk, - a magyar választások eredményeként várható gazdaságpolitika nem érdekelt a forint további er sítésében.


A piaci helyzet még tovább romlott az els negyedév folyamán: - vev ink megtartása érdekében legtöbb termékünk árát csökkenteni kényszerültünk, - a forint tovább er södött, mind az euróhoz, mind a dollárhoz viszonyítva,




















Kedvez hatású gazdálkodásunkra, hogy 2002 április 22-én lezárult a KÖBAL Kft. eladása, mely a vételár- és a tartozások kiegyenlítését követ en közel egymilliárd forinttal javítja a MAL Rt. pénzügyi pozícióját. A Bauxit Kft. ügyvezetésével egyetértésben beindítottunk a bányatársaságnál is egy átfogó reorganizációt, melynek célja a jöv ben „elfogadható” bauxit termelési költség- és ár elérése.


- belföldi vásárlásaink költségszintje emelkedett, érdemben csak a marónátron ára csökkent. Mindezek hatására 9330 millió forint árbevételt értünk el, mely 5%-kal kevesebb a tervezettnél, ennél kisebb negyedéves értékesítés utoljára csak 1999-ben fordult el . Az árbevétel elmaradásban az is szerepet játszott, hogy a Timföld Ágazat ugyan „teljes g zzel” termelt, de a hidrát egy részét készletezni kényszerült, mert a MOTIM felé csak áprilisban indulnak a szállítások.













Ahhoz, hogy a jöv ben is megfelel en kezelni tudjuk a jelent s környezeti változásokat, további er feszítésekre van szükség, tevékenységünk valamennyi területén. Sillinger N.









































































2. oldal

FÓKUSZBAN 

Stratégiai beszállító partnerünk a Bakonyi Er m Rt. 

Részvénytársaságunk ajkai telephelye g zh energia és villamos energia forgalmának alakulásában meghatározó szerepet játszott a múltban, alakítja jelenünket a Bakonyi Er m Rt. Ajkai H er m vének a közelsége és meghatározó stratégiai kérdés számunkra különösen a g zh energia ellátásunk területén, hogy az egyre szigorodó m szaki, gazdasági és környezetvédelmi körülmények mellett miként tud megfelelni annak, hogy g zigényünket biztonságosan ellássa. 





















tonságos alacsony nyomású g zellátás érdekében 1991-ben a III. sz. turbina rekonstrukciós cseréje követett. A folyamatos, megfelel paramétereket jelent g zellátás biztosítása érdekében az A. II-es kazánüzem 5 kazánja 1980-86. között kazánrekonstrukción esett át. Ezt követ en az ajkai szén hosszútávú eltüzelhet sége, valamint a kedvez bb környezetvédelmi paraméterek elérése érdekében 1990-92. években 4 db 100 t/h g zkapacitású kazán hibrid-fluid tüzeléstechnikai átalakításra került. A 90-es évek elején bekövetkezett rendszerváltozás miatt új alapokra helyezett gazdaságpolitika és világméret timföld és alumíniumipari recesszió következtében az 1.sz timföldgyár és az alumíniumkohó bezá-

Az er m legnagyobb h fogyasztója vagyunk, és 10 kV valamint 120 kV feszültség szinten villamos energia oldalról is közvetlen a kapcsolatunk. Annak ellenére, hogy a 15-18 MW villamos energiát az országos hálózatról vételezzük, de vételezési pontunk az er m Az ajkai er m látképe szabadtéri állomásán csatlakozik arra. Mintegy 100-130 t/h mennyiség két nyomás fokozaton ( 4 bar és 70 bar) vételezett g zh energia igényünk kielégítése pedig g z távvezetéken történik. Az er m jellegét tekintve közcélú, funkcionálisan a fentiekben leírtak miatt „ipari er m nek” is min síthet . Ez megnyilvánul a kazánkapacitások timföldgyári g zigény összehangolásában, mennyiségi és nyomás fokozatok tekintetében, a g z és villamos energia termelési és fogyasztási kapa- rásra került; a formaöntöde privatizációjával a citások összhangjában, figyelembe véve a termékskála csökkent, ugyanakkor új fejleszvillamos termeléshez kapcsolt gazdaságos tésekkel speciális timföld-és hidrátgyártás, h szolgáltatás lehet ségét. valamint timföld alapú egyéb termékek terA két társaság szoros kapcsolata több melése indult be. Összességében a korábbi mint negyedszázad távlatában már törté- 200-230 t/h nagyságrend g zh energia és 66 nelminek is nevezhet . Gyakorlatilag a MW villamos energia fogyasztásunk is jelentimföldgyár és alumíniumkohó telepítése t sen csökkent. helyét is az akkor tervezett er m helye Társaságaink közötti szerz déses jogvihatározta meg, amely az Ajka térségi szén- szonyt az 1999 januárjában megkötött H bányászatra alakult. Az elmúlt id szakban, szolgáltatási Szerz désünk rendezi, melynek több lépcs ben végrehajtott timföldgyári megkötésével a megváltozott gazdasági körfejlesztések és b vítések szükségessé tették nyezetnek megfelel en új alapokra helyeztük szolgáltatói oldalon, illetve a két vállalat társaságaink kapcsolatát. Ezen szerz désnek g z és villamos energia kapcsolatának legfontosabb eleme, hogy 15 évre kötöttük, biztosítására is bizonyos beruházások rendezi a hatósági árrendszer megsz nése megvalósítását. Ezek közül legfontosab- utáni árrendszer kidolgozásának rendjét, bak: 1972-ben induló 2. sz. timföldgyár, kölcsönösen megkötött kompromisszumokkal majd a 80 ezer tonnás b vítés beruházása tartalmazza a fizetési megállapodást, az kapcsán 60 t/h kapacitású sótalanító üzem- üzemvitel kapcsolattartás szabályait. Rugalbe helyezése, a 2. sz. timföldgyár g zveze- mas lehet ségeket teremt a lekötött teljesíttékeinek megépítése, az er m ben ehhez mények havi módosítására, ezzel követni kapcsolódó, jelenleg már 120 t/h-s g zh t tudjuk a szezonalitás és a termelési szint kivitelezése, a második 120 t/h-s g zh t okozta teljesítmény igények változását. megépítése, amely az Ajka II-es kazánok- Ugyanakkor egy meghatározott kapacitás tól új g zvezeték megépítésével kapja a fenntartására társaságunk külön díjat fizet az megtáplálást. A timföldgyári beruházáshoz er m nek. kapcsolódva beépítésre került az A. I-es A két társaság közötti együttm ködés, és tápházban a II. sz. turbina, amelyet a biz- a kapcsolat jó. A napi korrekt üzemviteli













































kapcsolattartáson túlmen en a társaságok vezet i rendszeresen megvitatják és megtárgyalják az operatív üzemirányításon túlmutató teend ket, a stratégiai kérdések körébe tartozó információkról pedig tájékoztatják egymást. A társaságok közötti mér és elszámolási rendszer a méréstechnika és a számítástechnika fejl désével az elmúlt id szakban úgymond több generációs fejlesztéseken keresztül érte el a jelenlegi formáját. A legkorszer bb elektronikai eszközökkel és számítógépes feldolgozással ma már korrekt és pontos adatokat szolgáltat mindkét fél üzemirányítása számára a fogyasztások pillanatnyi értékeir l, természetes mértékegységben és h értékben mind a mennyiségi mind a teljesítmény felhasználás vonatkozásában. Az elszámolási g zmérés primer jeleinek feldolgozásával energetikai mér rendszerünk is rögzíti és archiválja g zfogyasztásunk jellemz adatait. Ez teszi lehet vé hogy a timföldgyári diszpécser szolgálat azonnal be tud avatkozni az esetleges csúcstúllépések elkerülése céljából. A környezetvédelmi el írások EU konform szigorítása miatt veszélybe került a legfontosabb stratégiai beszállítónk hosszútávú m ködése. Mindkét társaság felismerve ezen veszélyhelyzetet, egymástól függetlenül is kereste a megoldás lehet ségét. Az er m középtávon megoldja a szenes kazánok földgáz póttüzelésének megvalósításával a szigorodó környezetvédelmi normák teljesítését. A további id szakban tervezi egy tisztán földgáz bázisú modern kombinált ciklusú er m megvalósítását. Ezzel a MAL Rt. h ellátásának kérdése is megnyugtatóan rendez dik. Tárnai László - Takács István BaERt. MAL Rt.











KÖZLEMÉNY: Jelent s változás a MAL csoportban 

Lapzártakor érkezett a hír, hogy eredményesen zárult a KÖBAL Kft. eladására irányuló tranzakció. Április 17-ével a KÖBAL Kft. üzletrésze értékesítésre került. A vev : a Köbal-Invest Ipari, Befektet és Szolgáltató Kft. A következ (májusi) számban korábbi egyeztetés szerint Bereczki László a KÖBAL Kft. vezérigazgatója búcsúzik munkatársai nevében is a MAL Rt. dolgozóitól, valamint beszámol az értékesítés részleteir l.







3. oldal

AKTUÁLIS JDE TIR modul indítás az Alumínium Ágazatnál

Év indító tréningek

2002. január 1-én a J.D. Edwards vállalatirányítási rendszer újabb modulját kezdtük el üzemeltetni Inotán. Ez a termelésirányítási modul (TIR). Mátrai Gy z 



NLP Intézet ügyvezet igazgató


Mi is az a TIR? Gyártási folyamatok kezelése a kiinduló anyagoktól a késztermékig, szorosan együttm ködve a JDE OW valamennyi más moduljaival. Meghatározza azt, hogy egy terméket mib l, hogyan, mennyi id alatt és mennyiért tudunk el állítani. Ezeket természetesen nekünk kell létrehoznunk, ún. „Gyártásra kész m szaki dokumentáció” keretében. Ezek képzik a rendszer standardjeit (Darabjegyzék (milyen és mennyi alap ill. segédanyagból állítjuk el a terméket), M veletterv (milyen gépeken „munkaállomáson” és milyen sorrendben kell gyártani), Átfutási id , Befagyasztott önköltség). A gyártási folyamatot az ún. „Gyártási rendelés” (GYR) száma kíséri végig a rendszerben. Ez a GYR határozza meg, hogy mit, mennyit és mikorra kell gyártanunk. Ehhez a GYR-ben gyártandó cikk standardjeit használjuk. Csatolva a standard darabjegyzéket és a m velettervet, meghatározzuk a gyártásra fordítandó alapanyagok mennyiségét és er forrás igényét. Erre a GYR számra történik az alapanyag kivételezése és az elkészült termékek készletre adása. Ide jelentjük le a gyártás el rehaladását a m velettervben meghatározott sorrendben. Így válik teljessé a folyamat. Képes arra, hogy napi szintre tervezési segédletet adjon az üzemirányításban. Ez a „Durvaprogramozás”, mely kiterjed a kapacitás és anyagszükséglet tervezésre.














Ennek az évnek a kezdetén is megtartottuk legtöbb Divíziónál a már hagyományosnak tekinthet „Évkezd , feladattisztázó tréning”-eket. A tréningek módszertani alapját, a ma egyik legkorszer bbnek tekinthet vállalat ill. stratégiai üzleti egység vezetési és teljesítményértékelési módszer, a Balanced ScoreCard, /BSC/, magyarul Kiegyensúlyozott Stratégiai Mutatószám Rendszer képezte. A BSC, a pénzügyi mutatók mellett állandóan figyeli, értékeli és elemzi a vev i elégedettséget, a m ködési folyamatokat, valamint a szervezet és tagjainak együttes és személyes tanulási, fejl dési képességét és eredményességét. A pénzügyi mutatók közül valamennyi Divíziónál kiemelten foglalkoztunk a m ködési költségek konkrét, számszer síthet és személyekhez kötött feladatként megjeleníthet csökkentési lehet ségeivel. A vev i elégedettséget legtöbb tréningen a versenyel ny megtartása, ill. visszaszerzése érdekében a min ség, a rugalmasság, a megbízhatóság megtartása vagy fokozása érdekében megteend , felel sökkel és határid kkel konkretizált feladatok kidolgozásával célozták meg a résztvev Divízió Igazgatók, üzemvezet k, m vezet k, m szakvezet k és kulcsmunkatársak. /Tárcsa és Szalag Divízió, Zeolit és Gallium Divízió/ A m ködési folyamatok közül mindig az adott Divíziónál aktuálisan legkritikusabbat munkáltuk ki. Volt ahol a technológiai folyamat tartalékai,/ ALU-FÉM Divízió, Hidrátgyártó Divízió / volt ahol a Karbantartás / Elektrolízis és Öntöde Divízió /kerültek részletesen feldolgozásra.. A szervezeti és személyes fejl dés érdekében „léleker sít technikákat” tanultunk. Hasznos és jó hangulatú volt a Hatékonyságjavító Csoport munkatársainak részvétele két tréningen. A tréningeken érzékelhet volt, a dinamikus, elkötelezett, lényegretör munka. A Divíziók többségénél „jól egyben van” a vezetés, egyre többen megértik, hogy már csak kíváló vezet i kompetenciákkal lehet érvényes választ adni a gazdasági és piaci környezet kihívásaira. Mátrai Gy z














A mellékelt ábra az egyes modulok közötti kapcsolatot vázolja:


































































A bevezetés vázlatos története: 2001. januárjában a team tagok kijelölésével kezd dött el a bevezetés. A modul bevezetésének egyik fontos lépése ez, mivel a tagok megfelel kiválasztása jelent sen befolyásolhatja a project sikerességét. Ezután egy kéthetes oktatáson vett részt a team, ahol megismerkedtünk a JDE TIR modul lehet ségeivel és korlátjaival. Gyártási folyamatokat vettünk végig teszt környezetben az els lépésekt l az utolsóig. Miután a csapat megismerkedett a rendszerrel, a bevezetésben résztvev konzulenst kellett megismertetni a helyi gyártási folyamatokkal. Ez interjúk segítségével történt az egyes területekkel. Ezen megbeszéléseken felmértük azon folyamatok körét, amelyeket a vállalatirányítási rendszerben szeretnénk kezelni. Az interjúk során felmért és a JDE TIR lehetséges folyamataiból született egy megvalósíthatósági tanulmány, a „Koncepcionális Terv” (KT). Ezt szélesebb körben megvitatva, esetlegesen módosítva került elfogadásra. Ez a terv lett a kiinduló pontja a bevezetésre kerül folyamatoknak. Ekkor már májust írtunk. A terv szerint augusztus végéig kellett kialakítani a mintatermi rendszert. Ez azt jelenti, hogy valamennyi üzletág kiválasztott saját termékei közül néhányat, melyek teljesen reprezentálják a gyártási folyamat valamennyi lépését. A bevezetés ezen id szakában folyamatos konzultációk keretében építettük fel a modellt a team tagokkal, melyet az esetlegesen felmerült kétségek és problémák figyelembevételével hoztunk létre. Természetesen a modell kialakításánál a kiinduló pont a KT volt. Ett l néhány esetben el kellet térni. Miután létrejött a modell, az egyes rész lépéseket már folyamatszer en kellett tesztelni. Ez még mindig a kiválasztott mintatermi cikkekre történt meg. A következ fázisban kialakítottuk a menüket a rendszerben, majd üzemi szinten a napi folyamatok rögzítésével, napi adatmennyiséggel teszteltük az általunk kialakított folyamatok helyességét. Itt még számos olyan változtatást hajtottunk végre, amit az üzemi folyamatok szükségessé tettek. Ezzel párhuzamosan elkezd dtek a felhasználók oktatása. Ezt a fázist november végével lezártuk. Az elkövetkez egy hónapot az éles indulásra való felkészülésnek szenteltük. Elkészítettünk egy ütemtervet, melyben számos feladatot fogalmaztunk meg (éles környezet beállításainak ellen rzése, alap és segédanyag-, késztermék-, befejezetlen készletek meghatározása). 2002. január elején rögzítettük az üzletágak által felvett készleteket a rendszerbe. Ezzel elkezd dött az új modul éles üzemi használata. Koch Zoltán












































4. oldal

HIDRÁT DIVÍZIÓ Bemutatkozik a Hidrát divízió

A divízió igazgató:

A megtermelt nedves hidrát ~ 25 %-át a divízió értékesíti, a fennmaradó mennyiséget továbbfeldolgozásra átadja a Hidrát Feldolgozó divíziónak. Teljes létszám 292 f , amelyb l 269 f fizikai és 23 f alkalmazotti állományú. A divízióhoz tartozó két f termel üzem, a " " "Vörös és "Fehérüzem tevékenységét a gépészeti és az automatikai karbantartó üzem támogatja. Ezenkívül rendelkezik önálló értékesítési részleggel és az egész Ágazat m ködésének összehangolását biztosító irányítási részleggel (diszpécser szolgálat). A m ködési terület nagysága messze meghaladja a többi divízióét. Idetartozik az ajkai telephely bels területének ~ 70 %-a és a mintegy 200 ha-t terület vörösiszaptér is.





Grélinger Gábor okl. kohómérnök, gazdasági mérnök







Tanulmányait a Miskolci Nehézipari M szaki Egyetemen, illetve a Budapesti M szaki Egyetemen végezte. 1975. óta dolgozik az Ajkai Timföldgyárban, 51 éves, n s, két gyermeke van. 1975 - 1983-ig diszpécser, fejleszt mérnök, kísérleti üzemvezet 1983 - 1990-ig T1. fehérüzem, illetve vörösüzem vezet 1990 - 1996-ig technológiai vezet 1996 - 1997-ig timföld üzletág f mérnök 1997. szeptembert l divízió igazgató


A divízió bemutatása:

amelyet a bauxit Al2O3 és SiO2 tartalmának hányadosából képeznek. Míg a jó min ség bauxitoknál ez a viszonyszám elérheti a 40-es vagy annál magasabb értéket (Guineai, Ausztrália, Indiai) addig a hazai bauxitok ~ 7-es viszonyszámmal jellemezhet k. A min ség javítására és a hazai bauxit vagyon minél hosszabb élettartamának biztosítása érdekében 1999-tól import bauxitokat is feldolgozunk egyre növekv mennyiségben. 2001-ben 74 et, 2002-ben már 110 et Bosznia-Hercegovinából származó bauxitokat fogunk feldolgozni. Ennek hatását jól mutatja a bauxit felhasználás fajlagos mutatójának alakulása. Bauxit felhasználás fajlagos mutatói t/t 3


2,95

Termelés és fajlagos mutatók A divízió termelését a mindenkori világgazdasági helyzet a hidrát és timföldtermékek iránti kereslet és a jó áron eladható termékek mennyisége határozza meg. A privatizáció évét l a hidrát gyártást felfutó termelés jellemzi. Az elmúlt években 187 et-ról közel 300 et-ra emelkedett a timföldsúlyban kifejezett termelés mennyisége. N edvesüzem i term elés tim föld súlyban

T

2,9 2,85 2,8 2,75 1997



F -

felhasználási területeik: Kohászati timföldgyártás Speciális timföldek gyártása Szárított és rölt hidrátok alapanyaga Vegyipari: • szintetikus zeolit el állítás • alumínium szulfát gyártás • nátrium aluminát oldatok • egyéb felhasználás

A divízió termelési tevékenységén kívül sokrét szolgáltatást nyújt a társdivíziók számára. Ezek: - Ipari és ivóvíz szolgáltatás - Gallium üzem részére magas koncentrációjú s r lúg el állítása - Szintetikus zeolit gyártásra un. retúrlúg biztosítás - Folyamatirányító rendszerek és automatikai elemek karbantartása az ajkai telephely egész területén. - Jóléti rendszerek m ködtetése (központi f tés, fürd víz el állítás)














1999

2000

2001

Az egyre dráguló energia kikényszeríti az ezzel való takarékoskodást. Az elmúlt években is és a jelenben is egyik f törekvésünk volt, és lesz a nagyon szigorú energiagazdálkodás. G

300000

A Hidrát divízió az ajkai privatizációt követ en 1997. szeptember 1-jén jött létre. F tevékenysége a bauxit ércb l nedves alumínium hidroxid el állítása. Ebb l a termékb l három alaptípust gyárt. Az egyes típusok (ALH-D80, ALH-D50, ALH-W90) fizikai paramétereiben és kémiai tisztaságban térnek el egymástól.

1998

250000



z e n e r g i a f e lh a s z n á l á s o k f a j la g o s m u t a t ó i t / t

3

200000 150000

2 ,5

100000

2 50000

1 ,5

0

1997

1998

1999

2000

2001 1

Az eddigi legmagasabb termelés a 2000. évben volt, amikor 287 et termeltünk. 2002. év a termelés szempontjából különös kihívást jelent a divízió számára, mert a 300 et névleges kapacitású üzemnek 310 et-t kell termelni. Nem kis feladat ez az itt dolgozók számára, hiszen ilyen termékstruktúra mellett ez az üzem még soha nem termelt ilyen mennyiség timföldet. A timföld termelés gazdaságosságát alapvet en meghatározzák a közvetlen anyag és energia felhasználások. Ezek költsége a teljes önköltség ~80-át teszik ki. Ezért rendkívül fontos ezen anyagok fajlagos felhasználásának alakulása. Ismert tény, hogy a hazai bauxitok nem tartoznak a világ legjobb bauxitjai közé. A bauxitok min ségét egy viszonyszámmal jellemzik,

0 ,5 0 1997

1998

1999

2000

2001

Joggal lehetünk büszkék a g zenergia felhasználásunk alakulására. Elmondhatjuk, hogy ezek ma világszínvonalúak. folytatás az ötödik oldalon G z 7 0 b a r t/t 

G z 4 b a r t/t 




Hidrát divízió látképe

Ö s s z e s g z t/t 

5. oldal

HIDRÁT DIVÍZIÓ nyáron, hóban-fagyban kezelni kell. Nem mindegy tehát, hogy dolgozóink milyen körülmények között végzik munkájukat.

folytatás a negyedik oldalról

Értékesítés A hidrát értékesítés volumenét egyrészt a kereslet, másrészt az határozza meg, hogy az adott évben a hidrát vagy a timföld értékesíthet -e nagyobb profittal. További szempont, hogy összhangban kell lenne a MAL stratégiájával, amely azt irányozza el , hogy ne alapanyagot, hanem egyre nagyobb hozzáadott érték terméket adjunk el. A divízió értékesítése 1998-ban érte el a legmagasabb értéket 158 et-t. A további Években ez 100-110 et között változott. A kés bbiekben az értékesítés volumene csökkenni fog.





M ködik-e hatékony porsz r a bauxit el készít üzemrészben, van-e megfelel meleged hely, ahol -10 Co-ban is fel lehet melegedni és étkezni, tudnak e dolgozóink rendesen tisztálkodni?








-







Az elmúlt években sokat tettünk ez ügyben is. Az elhasználódott meleged ket kicseréltettük, f tésüket korszer sítettük. Teljesen felújítottuk a dolgozóink által használt fürd ket. Leszigeteltettük a beázó épületeket, légkondicionálókat szereltettünk a m szertermekbe.





-

megújítása kikever sorközi h tés b vítése lemezes h cserél k felújítása szivattyú típusváltások frekvenciaváltós hajtásszabályozások kiterjesztése 1.sz. malom páncélbélésének cseréje gumibélésre











3. Környezetvédelem - vörösiszaptér teljes körbezárása vízzáró résfallal - 10.sz. iszaptároló kazetta megépítése - környezetvédelmi monitoring rendszer teljeskör kiépítése, számítógépes felügyeletének megoldása




Hidrát értékesítés hidrát súlyban T 160000 140000 120000 100000 80000 60000

Felújítottuk a feltöredezett, felpúposodott térburkolatokat. Egyszóval a korábbiaknál sokkal nagyobb rendet teremtettünk az üzemben. Ennek elismeréseként 2001-ben 3. helyezést értünk el a környezeti állapot és a munkakörülmények javítására kiírt telephelyi versenyben.

A jöv feladatai 

A Hidrát divízió el tt álló legf bb feladat, olyan stabil min ség timföld hidrát gyártása, amelyb l a kalcinált timföld kielégíti az Inotai Alumíniumkohó jöv beli igényeit. Ennek érdekében:














40000

Fejlesztések

20000 0 1997

1998

1999

2000

2001

A divízió elmúlt években végrehajtott fejlesztéseinek f céljai a min ség javítása, a gyártási költségek csökkentése és a környezetvédelem hatékonyabbá tétele, voltak.


Az árbevételünk 1998. évet követ en (3,9 milliárd Ft) csökkent, de a hatékony kereskedelmi munka eredményeként változatlan volumen mellett emelkedett.


még ebben az évben le kell telepíteni az 54 m2-es EIMCO típusú szalagsz r t, termékhidrát sz résére.

-

2003-ban be kell építeni egy hidrátosztályozó berendezést a megfelel szemcseeloszlás érdekében.










A legfontosabbak: 1. Min ségjavítás - utánsz rési kapacitás b vítése két utánsz r berendezéssel - mangánmentesít rendszer kiépítése - fehérhidrát gyártási technológia korszer sítése - T1. gyári hidráttároló raktár teljes felújítása és egy új raktár építése

Hidrát értékesítés árbevétel EFT

-

-

ugyanebben a problémakörben meg kell oldani a körfolyamati szervesanyag szintjének csökkentését.

-

folytatni azt a tevékenységet, amely általában költségek és ezen belül a m ködési költségek csökkentésére irányul.

-

megtartani azokat a vev inket, akik ma a legmagasabb árat fizetik termékeinkért. Grélinger Gábor






4000000







2000000 0 1997 1998 1999 2000 2001

2. Gyártási költségek csökkentése - feltárórendszerek h átadó felületének


A divízió által értékesített hidrát volumenének ~95 %-a exportra kerül. Legf bb vásárlóink Németország, Szlovénia, Románia, Lengyelország, Ausztria. 2002-ben fontos változást jelent, hogy megjelenik a hazai felhasználásban a MOTIM mint vásárló. A 2001-ben lefolytatott gyártási kísérletek azt igazolták, hogy MOTIM számára csak az ALHW90-es típusú termékünk felel meg alumínium-szulfát gyártására. Ebb l a termékb l 2002-ben ~11 et-t, 2003-tól pedig ~14 et-t fog vásárolni.








Munkakörülmények javítása A divíziónál végzett tevékenységek nem mindegyike tartozik a legtisztább körülmények között végezhet munkák közé. A bauxit bizony vörös, az iszapok úgyszintén, a berendezések dönt része a szabadba települt, amelyeket télen





10.sz. vörösiszapkazetta




6. oldal

MAL-OS KÖRKÉP

Tavaszváró a MAL Rt.-nél 

munkák között. Legalábbis ami a m ködés területét érinti. - A munkahely nem szabadtéri telepítés , ezért az id járás viszontagságainak nincs igazán kitéve. Igazából lényeges változást nem okoznak az évszakok. A költségeket is csak a f tés számlák növelik. Somlyó Tibor a szállításért felel vezet szerint a téli és nyári üzemeltetés között nincs különbség.

Nem csak hideg, de gazdaságtalan is a tél, a tavasz a fellendülést hozhatja. Alighanem arra a kérdésre, hogy mi a különbség a tél és a tavasz, illetve a nyár között még az óvodások is kapásból kántálnák a választ. Ám, hogy mit jelent az évszakváltás egy termel üzemnek, különösen olyannak mint a miénk, erre leginkább szakmai válaszokat kellett keresnünk. Jártunk Ajkán a Timföld Ágazatnál, Inotán az Alumínium Ágazatnál és Székesfehérváron.

Timföld Ágazat











Most is egy nagyobb munka el tt állunk. A 120/10 kVos szabadtéri transzformátor állomásunkon a biztonságos villamos energiaellátás megköveteli a korszer tlen, fizikailag és erkölcsileg egyaránt elavul 120 kV-os megszakító cseréjét. Az energia ellátás biztonságán túl jelent s személyi- és vagyonvédelmi szempontok is kapcsolódnak ezen projekthez. Ez a munka mintegy 8.5 millió forintba kerül társaságunknak. A tél nehézségeit, kínjait igazából persze azok érzik, akik nap mint nap ott állnak a gépek mellett, és teszik a dolgaikat. Közéjük tartozik Polonkai Béla lúgbepárló kezel is.







A környezetvédelem a magyar gazdaság neuralgikus pontja. Lehetne persze azt is mondani, hogy létünk kérdése rejlik a környezetünk állapotában. Különösen igaz ez egy olyan cégnél mint a miénk, ahol a termék csak úgy készülhet el, hogy a környezetre káros melléktermékekkel nap mint nap meg kell küzdeni. S ez a küzdelem télen sokkal nehezebb mint tavasszal, vagy nyáron. Legalábbis ez derül ki Horváth Béla környezetvédelmi vezet szavaiból.










- Inkább azt mondanám, hogy télen az id járási körülmények jobban befolyásolják ezt a tevékenységet, s a biztonságos anyagmozgatás teljesítése lelassulhat. Nyáron viszont a meleg jelenthet nehézséget, ugyanis a kánikulai h ség jelent s többlet energiát vesz ki az emberekb l. Ami pedig a költségeket illeti, az Somlyó Tibor szerint is a téli id szakban n meg. - A hóeltakarításhoz küls vállalkozót kell igénybe venni. De mi is felkészültünk a téli közlekedésre. Ebbe a csúszásmentesítést l kezdve, a járm vek téli felkészítése is beletartozik. S itt nem csak az inotai, hanem a MAL Rt. összes személy-, tehergépkocsijára és szállítóeszközeire gondolok. Mindezek természetesen többlet költséget jelentenek. NS

























- Alapvet en vegyipari üzem vagyunk, és a timföld el állítása közben elég sok veszélyes anyagot használunk fel. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezek az anyagok az egészségre közvetlenül nem jelentenek problémát. A környezetvédelem legnagyobb gondja viszont az, hogy igen nagy mennyiségben keletkezik vörösiszap. Ennek lerakása a legnagyobb feladatunk. Nyilvánvaló, a téli szállítás nehézkesebb, mint a tavaszi, vagy nyári. A hideg id járás és a fagyok okozhatnak gondokat. Környezetvédelmi oldalról pedig azt kell mondanom, hogy a rekultivációs munkák télen válnak nagyon nehézzé. Ezért csak jó, és csapadékmentes id ben tudjuk végezni. Az energia biztosítását, az energiaellátás fontosságát sem kell nagyon bizonygatni. S talán azt sem, hogy a fagyos id szakok mindig is energiaigényesebbek, mint a melenget napsugaras munkanapok. Ezt igazolja László Lajos, az energia ellátásért felel s vezet . - Nyilvánvaló, hogy a tél energia szükséglete a f tés, és technológiai okokból is nagyobb. Azt kell mondanom igazából eleddig ez még nem okozott problémát. A tavasz, a nyár viszont több munkát ad, hisz csak ekkor nyílik lehet ség a karbantartásokra, az elhasználódott, elromlott elemek cseréjére.




























- A szabadban lév berendezéseken állandó volt a jegesedés. Mindezek mellett elfagytak a szabályzók, emiatt volt is komolyabb problémánk. Szóval meg kellett küzdenünk a faggyal. Most pedig az olvadás miatt s r södik a munka, ugyanis a télen elfagyott vezetékek cseréje nem t r halasztást. Nyáron aztán helyre áll a rend, és tart a következ télig.











Alumínium Ágazat Az inotai Alumínium Ágazatnál dolgozó Boross János kohóvezet szemben az ajkaiakkal, a tél és az sz mellett tette le a voksot. - A cégünk, a munkavégzés és a dolgozók szempontjából is jobb a tél. Ugyanis a hidegebb id miatt nagyobb a hatásfok, jobb a fém min ség is. De a dolgozókra háruló teher is csökken, hisz nem kell olyan nagy melegben dolgozniuk mint nyáron, amikor a h ség miatt lankadhat a figyelem, ami aztán a fém min ség rovására is mehet. Máthé László m szaki szolgáltatási igazgató viszont arról tájékoztatta lapunkat, hogy igazából nincs nagy különbség a téli és nyári



















MAL Központ Végre -ha lassan is- megérkezett a tavasz. Bármenynyire örömünket lelnénk egy kis lazsálásban, azt csak otthon tehetjük. Munkában nincs megállás, tavaszi fáradtságnak nincs helye. Különösen most, amikor tudjuk, nehéz évünk lesz! A kikibukkanó napsütés hatalmas lendületet tud adni mindenkinek, hogy kell energiával dolgozhasson. Néhányunkra különösképpen ráfér - gondolok itt a fels fokú és egyéb iskolai tanulmányokat is folytatókra -, hiszen a vizsgaid szak hamarosan elkezd dik, és hatalmas er ket tud elvonni az embert l. Tapasztalom. Kitartás mindenkinek, tavasz után jön a nyár, és akkor … Végh Zita, asszisztens

















7. oldal

INNEN - ONNAN 

























































Bemutatjuk új munkatársunkat Április 15-én kora hajnalban volt ébreszt a három inotai szakembernek- Dezs Imrekarbantartás vezet , Kalmár János - fejlesztési f munkatárs és Vörös Lajos - gépészeti szakért -, akik a svájci Thunba indultak a NOBAG-Nobs céghez, a Széchenyi –terv részeként szerepl szalaghasítógép terveinek egyeztetésére. Az oda-visszautazás (2x1121 km) hosszú és fárasztó volt gépkocsival, de a fáradalmakat némileg ellensúlyozták a látott természeti szépségek. Az út az osztrák Alpokon keresztül vezetett Salzburgba, Mozart szül városába, ahol átléptünk Németországba. A már „tomboló” tavasz ellenére a magasabb hegyek csúcsait még fehér hótakaró fedte. Salzburgból München felé vettük az irányt, majd Memmingennél délre fordultunk a svájci határ felé. A svájci határ után még 260 km-t autóztunk, és kés este értünk szálláshelyünkre. A szálloda ablakából csodálatos kilátás nyílt a Thuni tóra és a környez hegyekre. Másnap reggel Stuker úr, a NOBS cég kereskedelmi vezet je jött értünk a szállodába, akivel elmentünk a gyárba. A tervez kkel együtt átnéztük a gépsor telepítési terveit és a már elkészült terveket. Több részletkérdésben megállapodtunk, amik a tervezés további menetében fontosak számukra ill. számunkra a telepítés el készítésében. A megbeszélés után lementünk a gyárba, ahol a gép készülni fog. A látottak meger sítettek bennünket abbéli hitünkben, hogy egy világszínvonalú gépet fogunk kapni kora sszel. Az üzemcsarnokban a legkorszer bb technikát képvisel gépeken folyt a gyártás. Természetesen azért itt is van néhány „öregebb”, 4-5 éves gép is. A kés délutánba nyúló megbeszélés után már csak rövid id maradt egy kis városnézésre. Szerdán este sikeresen hazaérkeztünk a kissé fárasztó, de eredményes utazásról. Kalmár J.











Törvényi Dóra Szalag-Tárcsa Divízió min ségügyi vezet
















1991-ben Miskolcon a Nehézipari M szaki Egyetem Gépészmérnöki Karán diplomáztam. 1994-ben ugyanitt a Gazdaságtudományi Karon mérnökközgazdászként végeztem. Els munkahelyemen Miskolcon hegeszt mérnök-gyártásel készít ként dolgoztam. Férjem révén kerültem Ajkára, ahol 1994-t l a Le Belier Formaöntödében a beszerzés területén dolgoztam. 1996-tól Székesfehérváron a Videoton Szerviz Kft. Anyagellátás vezet je voltam. 34 éves vagyok, családos, egy gyermekem van. 2002. február 1-e óta dolgozom a MAL Rt Alumínium Ágazatánál. Napjainkban a min ségirányítás, min ségbiztosítás még elég új tudománynak számít. Amióta el ször találkoztam ezen feladatokkal (1994) azóta szerettem volna b vebb ismeretekhez jutni. Erre a Bánki Donát M szaki F iskola kihelyezett tagozatán nyílt lehet ségem. Nagyon megörültem amikor végre alkalmam nyílt min ségügyi feladatokkal kapcsolatosan a váltásra. Az elmúlt két hónapban a Tárcsa és Szalag divízióban sikerült az egyszint min ségbiztosítási rendszert kiépíteni, munkatársaimmal új szervezetet kialakítani. Sikeres tréningeken készítettük fel a min ségellen röket, m szakvezet ket és gépkezel ket az új min ségi szemlélet befogadására, munkájuk precízebb, felel sségteljesebb elvégzésére. A már meglév számítógépes mérésadat gy jt - és kiértékel rendszert -melynek kidolgozása el rehaladott állapotban van-a tárcsa oldalára is ki szeretnénk terjeszteni. Törvényi Dóra




































































































Ilyen hasítógép készül Inotára




Kohós családok (2) A

A népes kohós családok közül másodikként a Takács-Valencsik családot mutatom be, akik közül jelent s számban dolgoztak és dolgoznak a társaságnál ill. el deinél. A családból els ként Takács József jött az Inotai Alumíniumkohóhoz, miután Tatabányán kitanulta a kohászati alapismereteket. 1951-t l 1978-ig, nyugdíjazásáig dolgozott a kohócsarnokban, mint kohász. Felesége, 1963-tól 1979-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a MEO-ban tevékenykedett. Leányaik, Erzsébet és Elvira – az iskoláik befejezése után - követték szüleiket a Kohóba, ahol napjainkban is dolgoznak. Erzsébet 1968 óta dolgozik a kohónál m szaki rajzolóként. Hölgyeknél nem szokás a korukról beszélni, de dicsekedett el azzal, hogy egyid s a kohóval. A vállalat káptalanfüredi üdül jében ismerkedett meg kés bbi férjével, Szilágyi Istvánnal, aki szintén a társaságnál dolgozik 1987 óta. Csapolóként kezdte a kohócsarnokban, majd apósa példáját követve is kohász lett. Elvira 1973 óta dolgozik a kohónál, mint mechanikai laboráns. Férje, ifj. Valencsik József is itt dolgozik 1974 óta. Öt évig esztergályos volt a TMK m helyben. 1979-ben a nagyobb kereset reményében szakmát váltott, és azóta önt ként dolgozik. Fiuk, a legifjabb Valencsik József is folytatta a családi hagyományokat, és 2000 óta is a társaságnál dolgozik, mint huzalhúzó. Id. Valencsik József is a kohónál dolgozott, 1955-t l 1988-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. A gyermekük 6 hetes kora után felesége is követte férjét a kohóba, ahol 1955-t l 1982-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Id Valencsikné testvérei is a kohónál dolgoztak hosszú évekig. Bátyja, Pleszinger Ern 1955-t l nyugdíjba vonulásáig kohászkodott. N vére, Bordács Ferencné is 1955-t l a kohóban dolgozott különböz munkakörökben, amíg nyugdíjba nem ment. Az férje is itt dolgozott 1966-tól az öntödében, nyugdíjazásáig. Az el z ekb l is látszik, hogy aki ide jött dolgozni az többnyire itt is maradt. Megállapíthatjuk, hogy a családokban van egy er s „kohós” köt dés, elkötelezettség. Kalmár J.





































































8. oldal

EGYEBEK

Tavasz a Bakonyban

Bemutatkoznak az ÜT elnökei

Ughy Károly ÜT Elnök

1951-ben születtem Celldömölkön. Márciusban volt 30 éve, hogy a vállalathoz jöttem dolgozni és 13 évig vegyészkedtem 3 m szakban. A munkatársak megel legezett bizalmának köszönhet en 1985-ben a szakszervezet munkatársa lettem. 1997-ben megválasztottak az ajkai szakszervezet vezet jének és jelenleg is ellátom ezt a megtisztel feladatot. A helyi üzemi tanácsnak 1995-t l tagja, majd 1998-tól elnöke vagyok. Az összeolvadást követ en újabb nagy kihívás ért, megválasztottak a MAL Rt. Központi Üzemi Tanácsának elnökévé. Végzettségemet tekintve alumíniumipari technikus vagyok, jelenleg marketing menedzser szakvizsgára készülök. Alapelvem, hogy létezik nyertes-nyertes stratégia is. Ughy Károly

Csiszár László ÜT Elnök

1963. május 24.-én születtem Várpalotán. Veszprémben érettségiztem er sáramú szakon. A technikus min sít vizsgát 1985ben, Gy rött tettem le. Az Alumínium Ágazatnál a vállalati villamos anyagok rendelésével foglalkozom. N s vagyok. Két lányom van 15 ill. 8 évesek. 1980 óta dolgozom a vállalatnál. A vállalati szakszervezeti munkában kezdett l fogva részt veszek. 6 éve a Szakszervezeti Tanács tagja vagyok. A 2000-es (összeolvadás utáni) választásokkor választottak meg az Alumínium Ágazatnál m köd Üzemi Tanács elnökének, illetve a Központi Üzemi Tanács elnök-helyettesének. Csiszár László







2002. május 1. Ünnepi rendezvények



Ajka: Az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet tisztelettel meghívja a telephely minden munkatársát egy vidám majálisra. Program: 9.30 Májusfa állítás és májusköszönt m Központ el tt; sor a M vel dési 10.00 Felvonulás a rendezvény helyszínére, a Bányász Pályához. Színpadi programok: 10.30 Dinamic R’n’R Klub – Ajka; 11.00 Kacagó Bábszínház – Ajka; 11.40 Franci bohóc; 12.30 „Jó ebédhez szól a nóta” Dabrókai cigány zenekar; 13.30 Show Dance egyesület – Ajka; 14.30 Upward Tendency – ajkai break táncosok; 15.00 Játékos gyermekvetélked nyereményekkel; 16.00 Csabrendek divattánc csoportjai; 17.00 Simly Show; 17.45 Az Ajka-Padragkút Tánc











együttes és a Timbura együttes el adása; 18.20 Musical Stúdió – Pápa; 19.30 Unicum együttes lemezbemutató; 20.00 Márió; 20.40 Gyöngyhalász együttes – Latin-Amerika muzsikája; 22.00 Extázys utcabál A MAL Rt. Ajkai telephelye minden dolgozóját vendégül látja a hagyományos sörre és virslire. Ughy Károly

Számomra a tavasz kezdetét jelenti a „Bakony 50” teljesítménytúra. Március negyedik hétvégéjén el is érkezett az id , hogy a túrabakancsaimból kikerültek a sámfák és elindultam a már jól ismert túra útvonalon. Mikor 1997-ben a MAL Rt.-hez kerültem, néhány inotai kollégámtól halottam err l a túráról. Az unszolásukra indultam el ször el. Nem bántam meg ezt az els hallásra kissé hosszúnak t n túrát, hanem igazából megszerettem, mert a Bakony csodaszép. Mondom ezt annak ellenére, hogy az idei túrán az id járás egyáltalán nem bánt keszty s kézzel velünk. A Csatári hegyi kápolnánál támaszkodni lehetett a szélre, Herend utáni Magyal tet n mindehhez hó is párosult. A szervez k - akiknek ezúttal is köszönöm munkájukat - fél távnál a Nagy-Nyergesnél mindenkit beinvitáltak a sátrukba, hogy végre padokon megpihenve, egy (két, három) pohár forró citromos teából merítsünk er t a túra második felére. Ez a fél táv érdekes vízválasztó számomra, mert általában eddig felt nnek az olyan apró szépségek is, mint a tavasz közeledtére el bújó sok-sok színes virág vagy az alsó-Hajag lejt jét elborító friss tavaszi virághagyma illat. Nem tagadhatom a túra második felében már azzal kell foglalkozni, hogy hol n vízhólyag a lábon illetve a túrát befejezve milyen fizikoterápiás kezelésre kellene jelentkezni. E gondokat a délutánra határozottan megjavuló id járás feledtette velem és túratársaimmal. Németbánya és Csehbánya már igazi tavaszi hangulatban fogadott minket. Az utolsó kilométeren a célt látva egy gyönge futással múlattuk a távot és azzal a jóles érzéssel zuhantunk a Városl di célba hogy az idén is sikerült és jöv re is eljövünk.








Inota: Inotán az elmúlt évek hagyományai alapján az idei évben is megrendezésre, megünneplésre kerül „Május 1”, a MAL Rt vezetése és az Inotai Alumíniumipari Szakszervezet közös rendezésében a várpalotai „CSERI” parkerd ben. Szeretettel várjuk dolgozóinkat az évek óta megszokott helyszínen, ahol virslit, üdít t vagy sört biztosítunk. Kulturális programokról Várpalota város gondoskodik. „EGYÜTT-EGYMÁSÉRT” gondolatok jegyében találkozzunk a parkerd ben! 





Eper Julianna

Édesanyák – dolgos kézzel… Nemrég szörny álmom volt. Átnéztem a szüleimhez a konyhaablakból és nem nézett vissza az anyukám. Sokáig álltam, egyre reménytelenebbül és egyszer csak felocsúdtam, hogy nincs ott, és sosem lehet már. Hideg ürességet éreztem. Fájdalmat a szívemben és lelkemben. Szakadatlanul, reménytelenül sírtam. Az életben soha nem voltam még ilyen szomorú! A gondviselés –talán- nem hagyott tovább szenvedni és felébredtem. Fáradt voltam és nagyon vártam a reggelt. Tudtam, hogy találkozni fogunk, ahogy mindig. Végre hét óra lett. Régen indultam ilyen korán dolgozni – és édesanyám most is kijött hozzám, ahogy mindig is reggelenként. Olyan jó volt látni, olyan jó volt találkozni vele!


Jött a megszokott ruhákban, a dolgos, megdagadt kezével, kinyitni nekem az ajtót – amin aztán mindig összeveszünk. Olyan jó volt a sok megszokott, idegesít kérdés: ne varrjam be azt a hosszú sliccet a szoknyádon, miért nem raksz sapkát, mikor jössz meg, ne adjak egy másik kabátot, el ne veszítsd a…..… Olyan jó volt, olyan jó volt! Nagy Gné

Kelemen T.

Április Egy szell felsikolt, apró üvegre lép s féllábon elszalad. Ó április, ó április, a nap se süt, nem bomlanak a folyton nedvesorrú kis rügyek se még a füttyös ég alatt.

A következ számban: 

• • •

Elköszön Selmecbányán jártunk Így ünnepeltünk Május elsején

A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót: 



Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka II. évfolyam 4. szám 



Radnóti Miklós