É LVEZETI SZEREK ÉLVEZETI SZEREK ALAPFOGALMAK ALAPFOGALMAK 2. ét 2. hhét 2009. ár 17. 2009. febru február 17.
Szeghy Szeghy Lajos Lajos
§
Gy ógyszer, ddrog rog vagy ábítószer? Gyógyszer, vagy kkábítószer?
GY ÓGYSZER: GYÓGYSZER:
betegsé éget vagy nemkí ívánt egé észsé llapotot megelő őző ill. megszü üntető betegs nemk eg szségi áállapotot megel megsz ntető szer betegséget nemkívánt egészségi megelőző megszüntető
Azok az anyagok, amelyeket az illet őá llam(ok) arra felhatalmazott hat óságai illető állam(ok) hatóságai ((Mo-n: Mo-n: Orsz ágos Gy ógyszerészeti Int ézet) gy ógyszerként ismernek el. Országos Gyógyszerészeti Intézet) gyógyszerként
DR OG: a) aaz z ember viselked ését, hangulat át é s tudat állapotát befoly ásoló DROG: viselkedését, hangulatát és tudatállapotát befolyásoló pszichoakt ív k émiai anyag pszichoaktív kémiai b) sz árított n övényi vagy á llati rrészek észek szárított növényi állati
K ÁBÍTÓSZER: nemzetk özi egyezm ények alapj án meghat ározott, tiltott KÁBÍTÓSZER: nemzetközi egyezmények alapján meghatározott, DROG ((ENSZ ENSZ Egyezm ények 1961, 1971 & 1988) Egyezmények
„A kü különbsé nbség nem az anyagok kö között, hanem haszná használatuk cé célja és mó módja kö között van.” van.” Bayer I.: Drogok és emberek. MGyT, MGyT, Budapest. 2005. 18. old.
Dózis-hatás összefüggések Dózis (adag): valamely „gyógyszer” azon meghatározott mennyisége, amellyel a kívánt hatás elérhető Általában testsúlyra vonatkoztatják, pl. [mg/testsúly kg] Meghatározása: pl. állatkísérletekkel 10
45
8 7 6
3 2
2
1
1 0
0
0,06 0,07 0,08 0,09 0,1 0,11 0,12 0,13 0,14 0,15 0,16
Összesen elhullott macskák száma [db]
10 9 8 7 elhullott 6 macskák 5 száma [db] 4 3 2 1 0
40 35 30 25 20 15
LD50
10 5 0
0,06 0,07 0,08 0,09 0,1 0,11 0,12 0,13 0,14 0,15 0,16
halálos sztrofantin adag [mg/kg macska]
Eloszlási hisztogram
halálos sztrofatin adag [mg/kg macska]
Kumulatív eloszlási hisztogram
Terápiás index = LD50/ED50
N éhány drog biztonsági” mutat ója Néhány drog „„biztonsági” mutatója „Biztonsági” Mutató =
Például:
akut „halálos” adag a kívánt hatást kiváltó adag BM
heroin 66 heroin GHV 88 GHV alkohol alkohol 10 10 met amfetamin 10 10 metamfetamin koka in 15 kokain 15 MDMA MDMA 16 16 20 kode in 20 kodein met adon 20 metadon 20 LSD LSD 11000 000 marihu marihuána ána >>1000 1000
(( >1!) >1!)
Adagolá ási mó ód Adagol m Adagolási mód intravé intravénás orá orális orá orális orá orális intranazá ntranazális/ lis/szí szívott
DE: Tolerancia! Tolerancia!
orá orális orá orális orá orális
K ölcsö lcsönhatá nhatások! sok! Kölcsönhatások!
orá orális szí szívott
Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive psychoactive substances. Addiction 99:686 99:686--896 (2004)
Gyógyszer együtthatások 9 8 7
III
6
B
5
II
4 3
I
2 1 0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
A
Szinergizmusok izobólái: I. potencírizó szinergizmus, II. additív szimergizmus, III. antagonizmus jellegzetes görbéje.
Gyógyszerek eloszlása a szervezetben Radioizotóppal „jelzett” Probon (fájdalomcsillapító) eloszlása a kísérleti állatokból (egér) lefagyasztás után készített egésztest metszetek alapján
Probon eloszlása 30 másodperccel az iv beadás után (KIR, gyomor nyálkahártya)
Knoll J.: Gyógyszertan, Medicina.
Probon eloszlása 20 perccel az iv beadás után (vizeletben)
Egy gyógyszer vérben mért koncentrációjának időbeli változása különböző adagolási módok esetén
Intravénás inj.
sub cutan inj.
per os
Vizsgált hatóanyag: radioizotóppal jelzett Deprenyl Knoll J.: Gyógyszertan, Medicina.
A sejtmembrán szerkezete
cytosolic
integral
pheripheral
Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Integrális membránprotein
Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Sejtmembrán szerkezete az ioncsatornákkal
Mathews van Holde: Biochemistry, Benjamong P.C.Inc., 1990.
Egyes éhány gyakori ékhatása Egyes drogok drogok nnéhány gyakori mell mellékhatása Szerv
Mellé Mellékhatá khatás
Drog
agy
álmatlansá lmatlanság álmossá lmosság halluciná hallucináció ciók pszichó pszichózis
amfetaminok, amfetaminok, koffein alkohol LSD kokain, marihuá marihuána
szem
homá homályos lá látás fenciklidin (PCP) bevé bevérzett szem marihuá marihuána
tüdő szí szív
emfizé emfizéma* ma* rák szí szívroham szí szívritmuszavar
dohá dohány, marihuá marihuána dohá dohány amfetaminok, amfetaminok, kokain amfetaminok, amfetaminok, kokain, kokain, marihuá marihuána
máj
májzsugorodá jzsugorodás alkohol
vese
vizelé vizelési inger
alkohol, koffein
gyomor hányinger
opiá opiátok, tok, hallucinogé hallucinogének
belek
opiá opiátok
szé székrekedé krekedés
A áros haszn álat ((abúzus) abúzus) A kkáros használat DSM -IV ((Diagnostic Diagnostic & )* szerint DSM-IV & Statistical Statistical Manual Manual)* szerint Az abúzus egy szer használatának maladaptív módja, amely klinikailag jelentős károsodáshoz vagy zavarhoz vezet, legalább egy vagy több az alábbiakból 12 hónapos időszakban: 1. Visszaté Visszatérő szerhaszná szerhasználat, lat, amely a nagyobb munkahelyi, iskolai vagy otthoni szerepelvá szerepelvárásokban hibá hibát eredmé eredményez 2. Visszaté Visszatérő szerhaszná szerhasználat olyan helyzetekben, amikor az fizikailag veszé veszélyes 3. A szer haszná használatá latával kapcsolatos ismé ismételt jogi problé problémák 4. Folyamatos szerhaszná szerhasználat tartó tartós vagy visszaté visszatérő szociá szociális vagy szemé személyek közti problé problémák ellené ellenére, amelyeket a szer hatá hatása okozott vagy sú súlyosbí lyosbított
*American Psychiatric Association, 2001
A üggőség ((dependencia) dependencia) A ffüggőség DSM -IV ((Diagnostic Diagnostic & )* szerint DSM-IV & Statistical Statistical Manual Manual)* szerint A függőség egy szer használatának maladaptív módja, amely klinikailag jelentős károsodáshoz vagy zavarhoz vezet, legalább 3 az alábbiakból ugyanabban a 12 hónapos időszakban: 1. tolerancia, tolerancia, azaz a szer egyre nagyobb mennyisé mennyisége sz szüksé kséges a kí kívánt hatá hatás elé elérése céljá ljából vagy a szer azonos adagjá adagjának folyamatos haszná használata eseté esetén csö csökken a hatá hatás 2. megvoná megvonás
3. a szert gyakran nagyobb adagokban vagy hosszabb idő időszakig szedik, szedik, mint eredetileg szá szándé ndékoztá kozták. 4. állandó llandó kívánsá nság vagy sikertelen kí kísérletek a szerhaszná szerhasználat abbahagyá abbahagyására vagy kontrollá kontrollálására
5. jelentő jelentős idő idő és aktivitá aktivitás irá irányul a szer megszerzé megszerzésére, re, a szer haszná használatá latára vagy a hatá hatásaitó saitól való való megszabadulá megszabadulásra 6. fontos szociá szociális, foglalkozá foglalkozási vagy rekreá rekreáció ciós tevé tevékenysé kenységek feladá feladása vagy csö csökkenté kkentése a szerhaszná szerhasználat miatt
7. a szerhaszná szerhasználat folyt folytatá atása a szer okozta állandó llandó / visszaté visszatérő fizikai vagy pszicholó pszichológiai problé problémák meglé megléte ellené ellenére *American Psychiatric Association, 2001
A üggőség ((dependencia) dependencia) A ffüggőség BNO -10 ((Betegségek Betegségek Nemzetk özi Oszt ályozása)* szerint BNO-10 Nemzetközi Osztályozása)* szerint Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. Jellemzői:
1. erős vágy a gyógyszer bevételére (sóvárgás) 2. a használatának a kontrollálási nehézsége 3. a szedés folytatása a káros következmények ellenére 4. a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben 5. hiányérzet 6. megnövekedett tolerancia 7. néha fizikai megvonási tünetek *ICDICD-10; 10; Egé Egészsé szségügyi Vilá Világszervezet, gszervezet, 19921992-1994
K ábítószer / drog okozta özvetlen hal álozások Kábítószer/drog okozta kközvetlen halálozások Magyarorsz ágon Magyarországon Év
Drog Heroin Metadon Egy Egyéb ópiá piát
2004
2005
8 2 4
13 2 1 2 6 3 1 1* 8 178 10 225
Hallucinogé Hallucinogén Amfetaminok EcstasyEcstasy-típus Kokain Egyé Egyéb kábítószer Szerves oldó oldószer Nyugtató Nyugtató/altató /altató Politoxikomá Politoxikománia Összesen
3 2 5 3 225 10 262
29 (83% fé férfi)
K özvetett halá álesetek :: hal Közvetett halálesetek heroin 33 heroin kokain 11 kokain kannabisz kannabisz 11** amfetamin amfetamin 77
*Kihű Kihűléses halá halál, vé vérben THC
Forrá Forrás: Az EMCDDA szá számára ké készí szített 2004. és 2005. évi jelenté jelentések
Csoportos ítás idegrendszeri ás szerint Csoportosítás idegrendszeri hat hatás szerint
KIR STIMUL ÁNS STIMULÁNS
amfetaminok amfetaminok,, kokain, efedrin efedrin,, fentermin fentermin,, koffein, nikotin, stb. KIR DEPRESSZ ÁNS DEPRESSZÁNS
ó pioidok, marihu ána,* barbitur átok, an tidepresszánsok, ópioidok, marihuána,* barbiturátok, antidepresszánsok, benzodiazepinek GHV), alkohol, benzodiazepinek,, antipszichotikumok antipszichotikumok,, GHB ((GHV), alkohol,** stb. EGY ÉB K ÖZPONTI IDEGRENDSZERI HAT ÁS EGYÉB KÖZPONTI HATÁS
hallucinog ének, fenciklidin ánsok, stb. hallucinogének, fenciklidin,, ketamin ketamin,, inhal inhalánsok, **D ózisfüggő! Dózisfüggő! KIR: CNS) KIR Központi Ideg Rendszer (CNS
K rónikus toxicit ás: lass ú vvíz... íz... Krónikus toxicitás: lassú Doh ányzás: Dohányzás: 1929 - F. Lickint (statisztikai öszefüggés a dohányzás és a tüdőrák közt) 1939 - F.H. Müller (az első kontrollált epidemiológiai vizsgálat) 1943 - E. Schairer & E. Schöniger (a dohányzás tüdőrákot okoz)
Pl. marihu ána: na marihuána: Tekintettel a cseké ély akut toxicitá ásra, a jó ól éészlelhető szlelhető s egyé éb csek toxicit jjól szlelhető akut pszichotikus éés egy csekély toxicitásra, egyéb ttünetektől ünetektő érő jellegű ónikus toxicitá ás ttünetei ünetei csak tö öbb éévig vig tartó ó, netektől elté elt jellegű kró kr toxicit ttöbb tart eltérő krónikus toxicitás tartó, rendszeres haszná álatot kö övető (het)nek. nek. haszn k vetően jelentkez(het) jelentkez használatot követően jelentkez(het)nek. É pp az alattomos „„toxicitás” toxicitá ősége miatt kell ezzel a ké érdé toxicitás” lehető lehet k rdéssel foglalkozni. Épp lehetősége kérdéssel De: llnak rendelkezé ésre 10-15 éévre vre visszatekintő án adatok, De: jelenleg alig áállnak rendelkez 10 visszatekintő humá hum rendelkezésre 10-15 humán melyek tudomá ányos alapossá ággal elemezhető ők lenné ének. tudom alaposs elemezhet lenn tudományos alapossággal elemezhetők lennének.
Mi től addikt ív egy Mitől addiktív egy drog? drog? Gyors hatá hatás?
Erő Erős hatá hatás?
Tartó Tartós hatá hatás?
Fizikai megmeg- FFüggőségre üggő ggőségre voná vonási hajlamosí ítás hajlamos hajlamosítás tünet?
heroin crack-kokain kokain amfetaminok dohány metadon alkohol MDMA marihuána LSD UK Strategy Unit Drug Project: Phase 1 Report: Report: Understan Understanding the Issues (2003) 2003)
N éhány drog élyességének egy racionális” sk álája Néhány drog vesz veszélyességének egy „„racionális” skálája 3.0
A Class
2.5
B Class C Class
2.0
No class 1.5 1.0 0.5
kh at
y E cs t as
GHB
ok an ab o l iku s sz te ro id
LS D
4 -M T A
isz ka n n ab
o rf in b u p re n
m in am fet a
ek iaz epin be n zo d
ke t am in
al ko ho l
etad o n ut c a i m
ko kain
h e ro in
0.0
Nutt D et al: al: Lancet 369: 369: 10471047-1053 (2007)
A rogok éés s kkábítószerek ábítószerek forr ásai A ddrogok forrásai
Term észetes Természetes
N övényi Növényi
Á llati Állati
F élszintetikus Félszintetikus
Szerves
Mikrobi ális Mikrobiális
koffein bufotenin nikotin stb. THC morfin kokain efedrin meszkalin LSA, stb.
etanol pszilocibin stb.
Szintetikus
heroin LSD metkatinon stb.
EMBERI MBERI ?
Szervetlen
fentanil N2O metadon fenciklidin amfetamin DOB, MDMA, 2C-I, GHB, stb.
etanol, -hidroxivajsav, hidroxivajsav, DMT, etanol, γγ-hidroxivajsav, DMT, morfin, morfin, stb. stb.
A ölcsönhatás ttípusai ípusai A drog drog -- receptor receptor kkölcsönhatás
↑ AGONISTA: a neurotranszmittert „utánozva” kötődik a receptorhoz és hasonló hatást fejt ki
↓ ANTAGONISTA: gátolja a neurotranszmitter kötődését, ezáltal annak hatását
ENZIMGÁ ENZIMGÁTLÓ TLÓK: bioké biokémiai reakció reakciót akadá akadályoznak meg!
Drogok rangsorolása” aakut kut** toxicit ásuk szerint Drogok „„rangsorolása” toxicitásuk szerint (szok ásos adagol ás) (szokásos adagolás)
met amfetamin metamfetamin
alkohol marihu ána marihuána
koka in kokain kodein MDMA
((THC) THC)
GHB
ffenobarbitál enobarbitál
heroin
LSD nikot in nikotin flunitr azepam flunitrazepam metadon Tipikus halálos adag
>100 g
alacsony toxicitás
>10 g
>1 g
kközepes özepes toxicit ás toxicitás
>100 mg
>10 mg
nagy ás nagy toxicit toxicitás
*egy anyag, egyszeri adag Forrá Forrás: Gable RS: Comparison of acute lethal toxicity of common abused psychoactive psychoactive substances. Addiction 99:686 99:686--696 (2004)
A üggőség ((dependencia) dependencia) A ffüggőség DSM -IV ((Diagnostic Diagnostic & )* szerint DSM-IV & Statistical Statistical Manual Manual)* szerint A függőség egy szer használatának maladaptív módja, amely klinikailag jelentős károsodáshoz vagy zavarhoz vezet, legalább 3 az alábbiakból ugyanabban a 12 hónapos időszakban: 1. tolerancia, tolerancia, azaz a szer egyre nagyobb mennyisé mennyisége sz szüksé kséges a kí kívánt hatá hatás elé elérése céljá ljából vagy a szer azonos adagjá adagjának folyamatos haszná használata eseté esetén csö csökken a hatá hatás 2. megvoná megvonás
3. a szert gyakran nagyobb adagokban vagy hosszabb idő időszakig szedik, szedik, mint eredetileg szá szándé ndékoztá kozták. 4. állandó llandó kívánsá nság vagy sikertelen kí kísérletek a szerhaszná szerhasználat abbahagyá abbahagyására vagy kontrollá kontrollálására
5. jelentő jelentős idő idő és aktivitá aktivitás irá irányul a szer megszerzé megszerzésére, re, a szer haszná használatá latára vagy a hatá hatásaitó saitól való való megszabadulá megszabadulásra 6. fontos szociá szociális, foglalkozá foglalkozási vagy rekreá rekreáció ciós tevé tevékenysé kenységek feladá feladása vagy csö csökkenté kkentése a szerhaszná szerhasználat miatt
7. a szerhaszná szerhasználat folyt folytatá atása a szer okozta állandó llandó / visszaté visszatérő fizikai vagy pszicholó pszichológiai problé problémák meglé megléte ellené ellenére *American Psychiatric Association, 2001
N éhány drog ív potenci álja* Néhány drog addikt addiktív potenciálja*
amfetamin LSD
old ószerek oldószerek ko koffein ffein MDMA
kissé addiktív
koka in kokain
alkohol nikot in nikotin marihu ána marihuána metadon
m érsékelten aaddiktív ddiktív mérsékelten
heroin
igen ad diktív addiktív
* állat ill. humánkísérletek, a fogyasztási késztetés, az elvonási tünetek súlyossága, a tolerancia megjelenése és a függőség előfordulási gyakorisága alapján Goldstein A & Kalant H: Drug policy: striking the right balance. Science 249:1513 249:1513--1521 (1990) Henningfield JE & Benowitz NL: personal communication for The New York Times (1994) The Royal College of Psychiatrists: Psychiatrists: Drugs: Dilemmas and Choices (2000)
