ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK
AZ ADÓ FOGALMA Az adó nem más, mint közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, visszatérő, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam, vagy annak egy szerve egyoldalúan határozza meg – és biztosítja jogi feltételeit.
Az adózás általános célja a terhek szétosztása, a közös fogyasztás finanszírozásának biztosítása.
ADÓZÁSI ELVEK I. Fedezeti elv: Az adózásból befolyó bevételeknek fedezetet kell nyújtaniuk a költségvetés kiadásaira A legritkább esetben sikerül betartani
Haszonelv: (Normativitás elve) A hozzájárulás mértéke akkor nevezhető igazságosnak, ha az arányban áll a fogyasztással, vagyis mindenkinek a ráeső „haszon” arányában kell adóznia
Fizetőképességi elv: (Méltányossági elv) A hozzájárulás mértékét a jövedelmi és vagyoni helyzet függvényében kell meghatározni Horizontális méltányosság Vertikális méltányosság 3
ADÓZÁSI ELVEK II. Törvényi elfogadás elve: (Népképviseleti elv) Adótörvényekről csak az országgyűlés dönthet Áttekinthetőség elve: (Nyilvánosság elve) Átlátható, közvetlen kapcsolatnak kell lenni az adóbevétel és a finanszírozandó cél között Egyszerűség elve: Az adófizetés szabályai legyenek egyszerűek, betarthatóak, könnyen követhetőek
Adóbehajtás gazdaságosságának elve: Az adóból származó költségvetési bevételek és azok megszerzése érdekében tett „erőfeszítés” racionális arányban álljon egymással 4
ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK I. Adóalany, vagy adózó, az a természetes, vagy jogi személy, akit a törvény az adó fizetésére kötelez. Adófizető, az a természetes, vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen megfizeti. A személyi jövedelemadó esetében a két személy egybeesik, de például a forgalmi adó esetében az adóalany a forgalmi adót befizető termelő, vagy nagykereskedő, de az adófizető a végső fogyasztó, a javakat felhasználó nem áfa adóalany magánszemély.
Adóalap, az a pénzben vagy egyéb természetes mértékegységben meghatározott összeg, amelyre kiszámítják a fizetendő adót. Adótárgy, az a termék, szolgáltatás, vagyontárgy, vagy tevékenység, ami alapján az adózás történhet. Adóforrás, az a jövedelem, amiből kifizetik az adót.
ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK II. Adómérték – az adóalap egy egységére jutó adó. Ha az adómérték fix összeg, az adómérték neve adótétel, ha az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka, adókulcsról beszélünk. Ha az adózás megkönnyítése érdekében egy általános szabálytól eltérő módon számított adóalapot adóztatunk szintén eltérő mértékű adómértékkel, akkor adóátalányról beszélünk. Adókedvezmény, az adó összegének csökkentése vagy fizetési halasztás adóalap csökkentés, vagy adócsökkentés útján. Adómentesség, az adókötelezettség alól jogszabály által megengedett kivétel.
ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK III. Alanyi adókedvezmény/adómentesség – speciális helyzetű természetes vagy jogi személyt illet meg, tehát az adóalanyra vonatkozik. Tárgyi adómentesség/adókedvezmény – valamely tevékenységet vagy tárgyat illet meg, tehát az adótárgyra vonatkozik. Adóáthárítás – a közvetett adók esetében az adóval megnövelem a termék árát, így az adót áthárítom a végső fogyasztóra. Adóelhárítás – eltitkolom, nem fizetem be az adót.
KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN ADÓK I. Az adótárgyak szempontjából különböztetjük meg az adók két fajtáját – a közvetlen (direkt) és a közvetett (indirekt) adókat. A közvetett adók termékhez, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódnak (forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) A közvetlen adók ellenben valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak. (személyi jövedelemadó, társasági adó, vagyonadó)
KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN ADÓK II. A direkt adók természetes személyekre vagy gazdálkodókra kivetett, azok egyéni körülményeitől függően változó közterhek. Azaz itt az adótárgy jövedelemszerzés vagy vagyontárgy.
Elnevezésük onnan ered, hogy a közvetlen adók esetében az adóalany és az adófizető személye egybeesik, míg a közvetett adóknál más az, aki befizeti az adót és más az, akit ez ténylegesen terhel – azaz az adóalany és az adófizető különböző személy.
KÖZVETLEN VS. KÖZVETETT ADÓK
PÉLDÁK A KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN ADÓKRA Fogyasztást terhelő (közvetett) adók
Közvetlen adók
ÁFA
Társasági adó
Jövedéki adó
Hitelintézeti járadék
Regisztrációs adó
EVA
Távközlési adó
KITA
Tranzakciós illeték
KATA
Biztosítási adó
Környezetterhelési díj
Népegészségügyi termékadó
SZJA
Energiaadó
Gépjárműadó
stb.
Stb.
ADÓPOLITIKA Adópolitikán az adott területen hatályos adófajtákat, az adózás rendjét és az ezeket megalapozó gazdaságpolitikai elképzeléseket értjük. „Adózás olyan, mint a libatolltépés. Minél több tollat kell letépni, minél kevesebb gágogás árán.” Colbert, XIV. Lajos pénzügyminisztere
ADÓPOLITIKÁK Az adókulcs változása az adóalap függvényében adókulcs progresszív lineáris degresszív adóalap 13
ADÓPOLITIKÁK A degresszív adó ellentmondana a haszon és a fizetőképesség elvének is (nem alkalmazzák) A lineáris adó mértéke változatlan marad az adóalap változásától függetlenül
A progresszív adót akkor alkalmazzák, amikor a fizetőképesség elvére helyeznek nagyobb hangsúlyt és jövedelemarány változást is el akarnak érni az adózással (hátránya a teljesítmény visszafogó hatása, mert az adóalap növekedésével a jövedelem egyre kisebb hányada marad az adózónál)
14
KEYNESIANUS ADÓPOLITIKA (BALOLDALI) Erősen progresszív jövedelemadók (pénz csökkenő határhaszna miatt a boldogság nő, ha egyenlőbben osztjuk el a jövedelmeket) Sok adókedvezmény (a piacot befolyásolni kell)
Tőkejövedelmek adóztatása (nem szabad különbséget tenni a munka‐ és a tőkejövedelem között) Közvetlen adók preferálása (A társadalmi különbségek enyhítése a fő cél,társadalombiztosítás önfinanszírozóvá tétele)
MONETARISTA ADÓPOLITIKA (JOBBOLDALI) Határadókulcsok csökkentése, progresszivitás enyhítése – egykulcsos adó (progresszív adók teljesítmény‐visszatartó hatása) Kedvezmények leépítése, normatív adóztatás (piac önszabályozó, egyszerű, normatív adórendszer piaci versenyt segíti) Tőkejövedelmek adójának csökkentése, megszüntetése (ez újraadóztatás és növeli a tőke költségét – növekedésvisszafogó hatású) Közvetett adók arányának növelése (jövedelemadók csökkenthetők + fogyasztás adóztatás közvetetten ösztönzi a befektetést)
adóbevétel
A Laffer-görbe alakja a monetaristák szerint
0%
keynesianus határadókulcsok
50% 80% 100% adókulcs
adóbevétel
A Laffer-görbe alakja a neokeynesianusok szerint
0%
50% 80% 100% adókulcs
ADÓK ÉS ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK Személyi jövedelemadó (SZJA) Általános forgalmi adó (ÁFA) Társasági adó (TAO) Vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségei Átalányadó, EVA, KATA, KIVA
Jövedéki adó Népegészségügyi termékadó
Gépjárműadó; Cégautóadó; Regisztrációs adó; Baleseti adó Kereskedelmi és játékadó
Helyi adók
Iparűzési adó Építmény- és telekadó Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó
Társadalombiztosítási és egyéb járulékok Vámok
19
NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK Az illeték, állami előírásokon alapuló, kényszer jellegű, közvetlen ellenszolgáltatást nyújtó, egyszeri fizetési kötelezettség Illetékfajták Vagyonszerzési Eljárási Örökösödési Államigazgatási eljárási Bírósági eljárási Ajándékozási Államigazgatási és Visszterhes bírósági díjak vagyonátruházási 20
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEI I .
1.Központi költségvetés
2.Helyi önkormányzatok
3.Megosztott bevételek (1-2) között
Közvetlen Közvetett Társasági adó ÁFA Kereskedelmi Fogyasztási és játékadó adó Jövedéki adó Építményadó Idegenforgalmi Telekadó adó Kommunális Iparűzési adó adó SZJA Gépjárműadó
21
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEI II. 4.Elkülönített állami alapok
Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Munkaerőpiaci járulék
5.Társadalombiztosítás Szociális hozzájárulási adó Egészségügyi hozzájárulás
22
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ GYAKORLATI PÉLDÁK
A JÖVEDELEMADÓK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Közvetlen tárgya a jövedelem
Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak tartja, mivel az adóterheket differenciáltan kezeli Mindig meghatározott időszak (pl. naptári év) jövedelmére vonatkozik
Számolhatják un. feltételezett jövedelemre is (átalányadózás)
24
A JÖVEDELEMADÓK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Szervezetek jövedelmének adóztatása a XX. században jelent meg 1799-ben Nagy-Britanniában a napóleoni háborúkkal összefüggésben vezették be
XIX. sz. első felében un. osztályadózás volt (jóléti, jövedelmi osztályok szerint) Magyarországon 1848-ban jelent meg Célja a közteherviselés megvalósítása
25
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadó magánszemélyek és egyéni vállalkozások éves jövedelmét terhelő lineáris adó.
26
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Céljai:
Minden állampolgár egységesen adózzon a jövedelme után (A különböző forrásokból szerzett jövedelmek összevontan, egységesen adózzanak) Az adófizetés általános kötelezettség (Ha mindenki fizet Eltartja az államot Jobban ellenőrzi az adóforintok elköltését) Méltányos teherviselés (Beépíthető számos kedvezmény és mentesség, az egyes gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulása érdekében) Alanya a magánszemély, aki önmaga számítja ki, vallja és fizeti be az adóját (Adóbevallás évente egyszer történik, de évközben a kifizető havonta adóelőleget von le)
27
A JÖVEDELMEK CSOPORTOSÍTÁSA
28
NEM KELL BEVALLÁST KÉSZÍTENI: Adómentes jövedelem Kifizető állapította meg és vonta le az adót Kapott kölcsön, hitel Fizetett tagdíj Visszatérített adó
Elengedett köztartozás Ingó vagyonból származó jövedelem, ha az < 600 ezer Ft
Ingatlan eladás, ha abból jövedelem nem keletkezik Kamatjövedelem, ha abból a kifizető az adót levonta Egyszerűsített foglalkoztatás < 840 ezer Ft Mezőgazdasági kistermelő < évi 600 ezer Ft Magánnyugdíjpénztár szolgáltatása
Vagyonátruházásból származó bevétel, ha jövedelem nem keletkezett 29
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Jövedelmek
Összevonás alá eső jövedelmek
Külön adózó jövedelmek
ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK
JÖVEDELEMADÓ LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség
Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált adóalap Felszámított adó Adócsökkentő kedvezmények Fizetett adóelőlegek Fizetendő adó
ÖSSZEVONT ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó alapja a jövedelem. Az adóköteles bevételekből le lehet vonni a bevételszerző tevékenység érdekében felmerült ráfordításokat.
A nem önálló tevékenységek esetében a költségeknek csak nagyon szűk köre számolható el. Ezek a munkáltatótól származó költségtérítések abban az esetben, ha azokat a munkáltató kifizeti.
Egyéb összevonandó jövedelmek esetében költséget nem lehet elszámolni. Önálló tevékenységek esetében a költségeket háromféleképpen lehet elszámolni: Diktált költségelszámolással Tételes költségelszámolással Átalányadózással 33
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS EGYÉB JÁRULÉKOK KULCSAI (MUNKAVÁLLALÓ TERHEI)
A személyi jövedelemadó kulcsa: 15% Fizetendő járulékok (bruttó bér után):
A biztosított által fizetendő járulékok megoszlása (2013. január 1-jétől) Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Nyugdíjjárulék
Természetbeni egbizt. járulék
10%
4%
Pénzbeli egbizt. Munkaerő-piaci járulék járulék 3%
1,50% 34
A MUNKÁLTATÓ TERHEI A bruttó bér után fizetendő terhek: Szociális hozzájárulási adó:27% Szakképzési hozzájárulás: 1,5% Korkedvezmény-biztosítási járulék: 13% Csak olyan szakmák esetében kell fizetni, ahol a nyugdíjkorhatárnál hamarabb megy nyugdíjba az alkalmazott.
35
EGYSZERŰ SZJA PÉLDA Elek Teréz főállású munkaviszonyban dolgozik, jelenleg gyermektelen. Munkaviszonyból származó bérjövedelme havi 175.000 Ft. Mekkora Elek Teréz éves személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, illetve havonta mennyi adóelőleget vonnak le tőle? Végezze el Elek Teréz bérszámfejtését is! (A munkavállalót és a munkáltatót terhelő levonásokon kívül határozza meg a nettó jövedelmet, az adóéket, illetve hogy mennyibe kerül Elek Teréz a munkaadójának!)
MEGOLDÁS Adókulcs: 15% Bruttó bér: Számított adó: Fizetendő adó: Havi adóelőleg:
MEGOLDÁS Levonások – munkavállaló Bruttó bér: Munkavállalót terhelő elvonások:
SZJA: Nyugdíjbiztosítás: Egészségbiztosítás: Munkaerő-piaci járulék: Nettó jövedelem:
15% 10% 7% (4+3) 1,5%
MEGOLDÁS Levonások – munkaadó Bruttó bér: Munkáltatót terhelő elvonások:
Szociális hozzájárulási adó: 27% Szakképzési hozzájárulás: 1,5%
Ennyibe kerül E. T. a munkaadónak: Adóék:
JUTALOM ADÓJA Elek Teréz főállású munkaviszonyban dolgozik, jelenleg gyermektelen. Munkaviszonyból származó bérjövedelme havi 175.000 Ft. Az adott hónapban 40.000 Ft jutalmat is kapott.
Határozza meg a jutalomra eső szja-t! Végezze el a jutalom bérszámfejtését is!
MEGOLDÁS E.T. összevont adóalapba tartozó jövedelmének adója jutalom nélkül: 2.100.000 * 0,15 = 315.000 Ft E.T. összevont adóalapba tartozó jövedelmének adója jutalommal együtt: Jutalomra eső SZJA:
MEGOLDÁS Levonások – munkavállaló Jutalom:
40.000
Munkavállalót terhelő elvonások:
SZJA: Nyugdíjbiztosítás: Egészségbiztosítás: Munkaerő-piaci járulék: Nettó jutalom:
15% 10% 7% (4+3) 1,5%
MEGOLDÁS Levonások – munkaadó Jutalom Munkáltatót terhelő elvonások:
Szociális hozzájárulási adó 27% Szakképzési hozzájárulás 1,5%
Ennyibe kerül E. T. jutalma a munkaadónak: Adóék jutalomra:
1–(
40.000 11.400 10.800 600
51.400 Ft /
) = 48,24%
JÖVEDELEMADÓ LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség
Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált adóalap Felszámított adó Adócsökkentő kedvezmények Fizetett adóelőlegek Fizetendő adó
ADÓALAP (CSÖKKENTŐ) KEDVEZMÉNYEK
Családi kedvezmény (2014-től családi adó- és járulékkedvezmény)
Első házasok kedvezménye (új elem 2015-től)
45
CSALÁDI KEDVEZMÉNY Mértéke: 2015
Egy vagy két eltartott esetén: 62.500 Ft/fő/hó Három és vagy több eltartott esetén: 206.250 Ft/fő/hó
2016 Egy eltartott esetén 66 670 Ft/fő/hó Kettő eltartott esetén 83 330 Ft/fő/hó Három vagy annál több eltartott esetén 220.000 Ft/fő/hó
Eltartottnak az minősül:
Aki után a magánszemély családi pótlékot is kap Magzat (fogantatástól számított 91 naptól) A rokkantsági járadékban részesülő személy 46
CSALÁDI KEDVEZMÉNY Kovács Kázmér egy könyvelőiroda vezetője. Három gyermek édesapja, gyermekei 7, 9, és 13 évesek. A vizsgált üzleti évben 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Bérjövedelme havonta 675.000 Ft volt.
Számítsa ki Kovács Kázmér adózási kötelezettségének mértékét!
MEGOLDÁS Éves bruttó kereset: Adóalap:
Számított adó: Családi kedvezmény: Egy eltartott esetén 66 670 Ft/fő/hó Kettő eltartott esetén 83 330 Ft/fő/hó Három vagy annál több eltartott esetén 220.000 Ft/fő/hó
Tehát esetünkben:
Tényleges adóalap: Fizetendő adó:
LEVONÁSOK (MUNKAVÁLLALÓ): Bruttó bér
- SZJA előleg
15%
- Nyugdíjbiztosítás
10%
- Egészségbiztosítás
7%
- Munkaerőpiac
1,5%
Munkavállalót terhelő járulékok: Nettó kifizetés:
49
LEVONÁSOK (MUNKÁLTATÓ): Bruttó bér
Szociális hozzájárulási adó
675.000
27%
182.250
Szakképzési hozzájárulás 1,5%
10.125
Munkáltatót terhelő járulékok:
192.375
Kis Kázmér munkaadójának terhei:
867.365 Ft
Adóék: 1 – (……………./………………….) = ……………
50
CSALÁDI KEDVEZMÉNY Kovács Piroska a vizsgált adóévben 2 gyermeket nevelt: kisebbik fia 15 éves középiskolás, nagyobbik fia adott év szeptemberében töltötte be 17. életévét. K.P. nagy örömére az adóévet követő június 1-jén született meg harmadik gyermeke. A vizsgált évben 12 hónapig alkalmazásban volt. Év elején nyilatkozott, hogy 2 gyermek utáni családi kedvezménnyel kíván élni. Havi bruttó bére az év során 250.000 Ft volt. A fenti adatok ismeretében, határozza meg K.P. éves adófizetési kötelezettségét és az adóbevallással együtt fizetendő/visszaigényelhető összeget, havi nettó jövedelmét, valamint a munkaadója terheit! 51
MEGOLDÁS: Éves jövedelme:
Számított adó: A családi kedvezmény havonta 2 kedvezményezett eltartott esetén 83.300 Ft/fő adóalap kedvezmény A 3. gyermektől, a terhesség 91. napjától kezdődően 220.000 Ft havi adóalap csökkentés gyermekenként A születéstől 6 hónapot visszaszámolva, Kovács Piroska tárgyév december 1-jétől jogosult az emelt szintű családi kedvezmény igénybevételére
52
CSALÁDI KEDVEZMÉNY: 11 hó*2 fő*83.330 Ft/hó/fő =
1.833.260 Ft
1 hó*3 fő*220.000 Ft/hó/fő =
660.000 Ft
Összesen: 1.833.260 Ft + 660.000 Ft =
2.493.260 Ft
Tényleges adóalap: Fizetendő adó: Adóelőlegként levont adó: …………………………………….= ……………… Ft/hó SZJA előleg !!!
Adóbevallással egyidejűleg visszaigényelhető adó:
53
LEVONÁSOK (MUNKAVÁLLALÓ): Bruttó bér
250.000
- SZJA előleg
15%
12.501
- Nyugdíjbiztosítás
10%
25.000
- Egészségbiztosítás
7%
17.500
- Munkaerőpiac
1,5%
3.750
Munkavállalót terhelő levonások:
58.751
Nettó kifizetés:
191.249 Ft
54
BÉR UTÁN FIZETENDŐ (MUNKÁLTATÓ): Bruttó bér:
200.000
- Szociális hozzájárulási adó 27% - Szakképzési hozzájárulás
54.000
1,5%
3.000
Munkáltatót terhelő járulékok: Ennyibe kerül K.P. a munkaadójának: Adóék:
57.000 257.000 Ft
1 – (151.000 /257.000) = 41,2%
55
2014-TŐL: CSALÁDI ADÓ- ÉS JÁRULÉKKEDVEZMÉNY
A családi kedvezmény érvényesíthetőségének sorrendje: Személyi jövedelemadó (15%) Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) Nyugdíjjárulék (10%)
56
KEDVEZMÉNYKORLÁT KÉT GYERMEKES ADÓZÓNÁL Kis Andrea alkalmazott egy könyvelőirodában. Egy 4 és egy 7 éves gyermek édesanyja. A vizsgált üzleti évben 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Bérjövedelme havonta 118.000 Ft volt.
Számítsuk ki adózási kötelezettségének mértékét, valamint a bérszámfejtést is végezzük el!
57
MEGOLDÁS: Az összevont adóalap: ………………………………………………
Számított adó: ……………………………………………… Két (kedvezményezett) eltartott esetén havi 83.330 Ft/fő-vel csökken az adóalap, tehát Kis Andrea esetben ……………………………………………… Tényleges adóalap: ……………………………………………… Fizetendő (?) adó: ……………………………………………… Szja fizetési kötelezettség: ………………………Ft Érvényesíthető járulékkedvezmény: …………………………………. Ft 58
MEGOLDÁS: Járulékkedvezmény: Természetbeni egészségbiztosítási járulék éves mértéke: ……………………………………………… Járulékkedvezmény érvényesítése (ténylegesen fizetendő járulék): ……………………………………………… Pénzbeli egészségbiztosítási járulék éves mértéke: ……………………………………………… Járulékkedvezmény érvényesítése (ténylegesen fizetendő járulék): ………………………………………………
59
LEVONÁSOK (MUNKAVÁLLALÓ): Bruttó bér
118.000
- SZJA – kedvezmények
16%
- Nyugdíjbiztosítás - Egészségbiztosítás
10%
- Természetbeni - Pénzbeli - Munkaerőpiac
4% 3% 1,5%
Munkavállalót terhelő járulékok:
Nettó kifizetés: 60
LEVONÁSOK (MUNKÁLTATÓ): Bruttó bér
118.000
- Szociális hozzájárulási adó
27%
31.860
- Szakképzési hozzájárulás
1,5%
1.770
Munkáltatót terhelő járulékok:
33.630
Kis Andrea munkaadójának terhei:
151.630 Ft
Adóék: 1 – (103.469/151.630) = 31,8%
61
ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE Jogosultja:
A 2014. december 31-e után házasságot kötött minden olyan házaspár, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. Az azt követő hónaptól
Mértéke:
31 250 Ft/hó 2016-ban 33.335 Ft/hó
Időtartama:
Legfeljebb 24 hónap, de családi kedvezményre való jogosultság kezdetéig. De!!! nem zárja ki az első házasok kedvezményét, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike meglévő gyermekre vagy magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre. 62
ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE Kiss Virág egy multinacionális vállalat értékesítési osztályának alkalmazottjaként dolgozott a vizsgált adóévben. Gyermektelen, havi bruttó bére 275 000 Ft.
Párja Tibor, a megelőző év végén – „végre” – megkérte Virág kezét, az esküvőt tárgyév áprilisában tartották. Számolja ki Kiss Virág éves személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét!
63
MEGOLDÁS Éves bruttó kereset: Adóalap: Számított adó: Családi kedvezmény: 33 335 Ft havonta a házasságkötést követő hónaptól Tehát esetünkben: Tényleges adóalap:
Fizetendő adó:
64
JÖVEDELEMADÓ LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség
Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált adóalap Felszámított adó Adócsökkentő kedvezmények Fizetett adóelőlegek Fizetendő adó
ADÓ(CSÖKKENTŐ) KEDVEZMÉNYEK Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye : Csak 2007. január 1. előtt felvett forintalapú kölcsönre lehet igénybe venni, a törlesztés indulását követő négy évben, maximum 2015-ös adóévig. Személyi kedvezmény: Mértéke a havi minimálbér 5%-a. Az veheti igénybe, aki rokkantsági járadékot kap, illetve súlyosan fogyatékos.
Őstermelői kedvezmény: Mértéke évi 100 ezer forint. Őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély veheti igénybe, ha 600 ezer forintnál több, de 8 millió forintnál kevesebb árbevételt szerez növénytermesztésből és állattenyésztésből. Egyéb (képzési költség, felnőttképzés költsége címén igénybe vehető halasztott kedvezmény): Sok tekintetben rokon a lakáscélú kedvezménnyel. A 2007 előtt elkezdett felsőfokú képzés tandíja után vehették igénybe. Utánutoljára 2015-ös adóévben lehet érvényesíteni. 66
MINIMÁLBÉR 2015 Minimálbér
Havi
Szakképzetlen
111 000 Ft
Szakképzett
129 000 Ft
67
SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY Majoros Kázmér a vállalat főkönyvelője. Havi jövedelme 200.000 Ft. Augusztus hónapban cukorbetegséget állapítottak meg nála, amely súlyos fogyatékosságnak minősül és erről orvosi igazolással is rendelkezik. Számítsa ki Majoros Kázmér szja fizetési kötelezettségét!
MEGOLDÁS Éves jövedelem: 200.000 * 12 =
2.400.000 Ft
Számított adó: 2.400.000 * 0,15 = • Adókedvezmény: 105.000 Ft *0,05 * 5 hó =
360.000 Ft -26.250 Ft
• Fizetendő adó: 360.000 - 24.500 =
333.750 Ft
KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK
KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK A külön adózó jövedelmek kategóriájának megtartását indokolják: Az adóbevételekhez képest magas adminisztrációs költségek (kisösszegű kifizetések). Egyszerűbb ügykezelés (ingó, ingatlan vagyontárgy értékesítése, bérbe-adása) Adóellenőrzés bonyolultsága, adminisztráció csökkentése (magánvállalkozások átalányadózása). Befektetések ösztönzése (osztalékadó, kamatadó). Külön adózó jövedelmekkel szemben az összevont adóalapot csökkentő adókedvezményeket nem lehet igénybe venni.
71
ÉRTÉKPAPÍR Minden Áron január 8-án 100 db OTP részvényt vásárolt darabonként 4.220 Ft-ért. A járulékos költségek 1%-ot tettek ki. A részvényeket ugyanazon év február 19-én 4.920 Ft-os darabonkénti áron értékesítette. Az értékesítés járulékos költségei 0,5%-ot tettek ki.
Mekkora a fizetendő árfolyamnyereség adó?
MEGOLDÁS Értékesítésből származó bevétel 100 db*4.920 Ft/db
Értékpap. Megszerz. Ford. összeg 100 db *4.220 Ft/db
……………Ft
……………. Ft
Járulékos költségek 100db *(4.920 Ft/db*0,5%+4.220 Ft/db*1%)
Jövedelem (492.000-422.000-6.680)
…………….Ft ………………….Ft
Korábbi ügyletek árf.veszteségei
………………. Ft
Adóalap
………………..Ft
Fizetendő adó …………………………………
…………………
INGÓSÁG Az év során értékesítettünk egy hosszabb ideje a család birtokában lévő XIX. századi tálalószekrényt 1.150.000 Ftért. Különadózó jövedelemként mekkora összeget kell szerepeltetni az szja bevallásban?
MEGOLDÁS Ingóság értékesítéséből szárm. bev:
………………. Ft
Jövedelem (adóalap) 1.150.000 * 25%:=
………………. Ft
Számított adó: ……………………
……………. Ft
Adómentesből sz. adó: ………………………=
………………Ft
Fizetendő adó
…………… Ft
INGATLAN Budai Ágnes 2 évvel ezelőtt örökölt egy családi házat Tapolcán. Ennek értéke az Illetékhivatal közlése alapján 25.000.000 Ft volt. Az örökölt ingatlant sikerült eredeti értékénél magasabb áron, 32.500.000 Ft-ért értékesíteni az idei évben. Az öröklés kapcsán felmerült ügyvédi, illetve illeték költségek – melyekről Ágnes számlával rendelkezik – 1.800.000 Ft-ot tettek ki.
Mennyi személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett az ingatlan értékesítése után?
MEGOLDÁS Ingatlan értékesítés bevétele:
Költségként elszámolható: Keletkezett jövedelem: Adóalap Fizetendő adó:
A tulajdonszerzés után a 2. évben történt értékesítés esetén az adóalap a jövedelem 90%-a !!!
INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉS ESETÉBEN AZ ADÓALAP NAGYSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
Lakás célú ingatlan Szerzés éve
Adóév Adóévet megelőző 1. év Adóévet megelőző 2. év Adóévet megelőző 3. év Adóévet megelőző 4. év Adóévet megelőző 5. év és több
Adóalap a jövedelem százalékában 100 % 100 % 90 % 60 % 30 % 0%
Nem lakáscélú ingatlan, egyéb vagyoni jog, termőföld Szerzés éve
Adóév és az azt megelőző 4 év Adóévet megelőző 6. év Adóévet megelőző 7. év Adóévet megelőző 8. év Adóévet megelőző 9. év Adóévet megelőző 10. év Adóévet megelőző 11. év Adóévet megelőző 12. év Adóévet megelőző 13. év Adóévet megelőző 14. év Adóévet megelőző 15. év és több
Adóalap a jövedelem százalékában 100 % 90 % 80 % 70 % 60 % 50 % 40 % 30 % 20 % 10 % 0%
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSA Az elektronikus nyomtatvány kitöltése: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanyk itolto_programok_nav/bevallasok/1253.html