Fogalommagyarázat Alapfogalmak környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelôzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelôzô állapot helyreállítása. fenntartható fejlôdés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megôrzi a jelen és a jövô nemzedékek számára, a természeti erôforrásokat takarékosan és célszerûen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminôség javítását és a sokféleség megôrzését. hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytôl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. újrahasználat: a termék vagy alkatrészének az eredeti célra történô ismételt felhasználása. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthetô csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történô kilépéskor válnak hulladékká.
hulladékgyûjtô pont: az elkülönítetten gyûjtött hulladék összegyûjtésére szolgáló közterületen kialakított gyûjtôhely, vagy az üzletekben mûködô visszavételi helyek. ártalmatlanítás: az a folyamat, mikor a hulladékok okozta környezetterhelést csökkentik, a környezetet veszélyeztetô, szennyezô, károsító hatását megszüntetik, kizárják. Ezt a környezet elemeitôl való elszigeteléssel vagy a hulladékok anyagi minôségének megváltoztatásával érik el. megelôzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelôzôen hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik: - a hulladék mennyiségét, különsen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, - a képzôdött hulladék környezere és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy - az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyûjtése, az összegyûjtött hulladékbegyûjtése, szállítása, a hulladék kezelse, valamint e tevékenységek felügyelete, a kereskedôként vagy közvetítôként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodsi berendezések üzemeltetése és a hulladékkezelési létesítmények bezárása, utógondozása.
hasznosítás: a hulladék újrahasználatra történô elôkészítése, újrafeldolgozása vagy egyéb hasznosítása, amellyel a hulladék meghatározott funkció betöltésére használt anyag vagy termék helyébe lép, vagy amelynek eredményeként a hulladék úgy kerül feldolgozásra, hogy a feldolgozás helyén vagy a gazdaság más területén e funkciót betölti. újrafeldolgozás: hasznosítási mûvelet, amely során a hulladékot eredeti vagy más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a bio-lógiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történô kezelését és a feldolgozás útján a további felhasználásra történô alkalmassá tételét. Nem tartozik ide az energetikai hasznosítás és a tüzelô-, fûtô- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történô feldolgozás. elkülönített gyûjtés: a hulladékkezelés elôsegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történô gyûjtése-
2
3
A hulladékgazdálkodás alapelvei: kiterjesztett gyártói felelôsség elve: a gyártó felelôs a termék és a technológia jellemzôinek a megelôzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történô kedvezô megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsô behatásokkal szembeni ellenálló-képességét, élettartamát és újrahasználhatóságát, javíthatóságát, az elôállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékbôl képzôdô hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történô hozzájárulást is. közelség elve: a hulladék kezelését a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehetô legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kell végezni. önellátás elve: - a közelség elvére figyelemmel – a képzôdô hulladék teljes körû ártalmatlanítására, ennek megfelelô ártalmatlanító hálózat kialakítására és üzemeltetésére kell törekedni. szennyezô fizet elv: a hulladék termelôje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni vagy a hulladék kezelésérôl gondoskodni.
Tudta-e, hogy - Magyarországon jelenleg átlagosan 1 kg/nap szemetet termelünk fejenként - egy négytagú család évente átlagosan fél kilogrammnyi használt elemet „termel” - ha tölthetô elemet használsz, csökkented a veszélyes hulladékok mennyiségét és még pénzt is spórolsz - az aeroszolos - palackokat tilos összenyomni vagy felszúrni
A települési hulladékokat két fô csoportra oszthatjuk: A települési (kommunális) szilárd hulladék, melynek leggyakoribb összetevôi a következôk: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nem vastartalmú, nehézfémek), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (hûtôszekrény, mosógép stb.), barna áruk (elektromos gépek, mikrohullámú sütô stb.), háztartási vegyi hulladékok, gumi, gumiabroncs, szerves anyagok, mûanyagok. A települési folyékony hulladék (szennyvíz), melyben benne vannak azok a vegyszerek (mosószerek, tisztítószerek stb.), anyagok (fekália, mosogatóvíz stb.) is, melyek a lefolyóba, WC-be kerülnek.
A hulladékok fajtái: A hulladék halmazállapota szerint megkülönböztetünk szilárd (pl.), folyékony (szennyvíz) és gáz halmazállapotú (pl.) hulladékokat. A keletkezés helye szerint termelési és települési hulladékokat különböztetünk meg. A termelési hulladékok az ipari és a mezôgazdasági tevékenységek következtében képzôdnek. A települési hulladékok a háztartásokban, az intézményekben (pl. iskola, önkormányzati hivatalok stb.), illetve a szolgáltatásokban keletkeznek. Veszélyességük szerint megkülönböztetünk veszélyes (pl.), illetve nem veszélyes (pl.) hulladékokat.
4
5
1. A hulladékgazdálkodás környezete Magyarországon
tevékenységüket csak a környezetvédelmi hatóságok engedélyével kezdhetik meg és folytathatják. Tevékenységükrôl és az általuk kezelt hulladék mennyiségérôl és minôségérôl nyilvántartást kell vezetniük, és évente jelentést kell tenniük a hatóságok számára.
A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása
A jogi szabályozás mellett elkülönített programok és támogatási keretek adnak lehetôséget a hulladékgazdálkodás fejlesztését szolgáló oktatási, szemléletformálási, kutatási tevékenységek, önkéntes vállalások (tanúsítási, öko-címkézési és öko-menedzsment rendszerek) teljesítéséhez, valamint hulladékgazdálkodási fejlesztési beruházások megvalósításához. Ezek mellett lehetôség van szakmai végrehajtási útmutatók kiadására az egyes hulladéktípusok kezelésének elôsegítése érdekében.
A hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon alapvetôen a jogi szabályozáson keresztül történik. A jogszabályok határozzák meg a hulladékgazdálkodási tevékenységek mûszaki követelményeit, az alkalmazható gazdasági ösztönzôket és szankciókat, a hulladékkal kapcsolatos termelôi és kezelôi kötelezettséget és a hatósági engedélyezési és ellenôrzési feladatokat egyaránt. A hulladékgazdálkodási jogi szabályozás kereteit - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényre alapozva- a hulladékképzôdés megelôzésérôl és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény határozza meg. E törvény ad felhatalmazást az egyes hulladéktípusokra, valamint hulladékkezelési tevékenységekre, illetve hulladékkezelô létesítményekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Ennek megfelelôen kerültek meghatározásra a veszélyes hulladék és a települési hulladék kezelésének szabályai, a hulladék országhatárokat átlépô szállításának szabályai, a hulladék égetésének, illetve lerakásának, a szennyvíziszap mezôgazdasági felhasználásának szabályai, valamint az egyes, kiemelten kezelendô hulladékfajtákra vonatkozó speciális szabályok. Szintén a törvény végrehajtását szolgálják a hulladékgazdálkodási bírságra, a hulladékgazdálkodás tervezésére, valamint a hulladékok nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok. A hulladék kezeléséért - a további kezelésnek megfelelô gyûjtéséért, hasznosításának és ártalmatlanításának megoldásáért - alapvetôen a hulladék termelôje, illetôleg mindenkori birtokosa felelôs. E felelôsségének a jogszabályokban elôírt feltételek betartásával, a „szenynyezô fizet” elvnek megfelelôen vagy a maga elvégezte kezeléssel, amely engedélyköteles tevékenység; vagy a kezelésre engedéllyel bíró kezelônek történô átadással - egyben a kezelés költségeinek megfizetésével - tesz eleget. Külön jogszabályokban meghatározott esetekben a hulladékkezelési felelôsség - illetôleg a költségek viselése - a hulladékot eredményezô termék gyártóját terheli. A települési hulladék esetében a lakosságot terhelô felelôsség érvényesíthetôsége érdekében a települési önkormányzatoknak a települési hulladék kezelését biztosító közszolgáltatást kell szervezniük. A hulladékot begyûjtô, hasznosító és ártalmatlanító szervezetek
6
Magyarországi fogyasztói kultúra, csô-elv Gazdasági rendszerünk alapja a fogyasztás . Azt is tudjuk, hogy egyes felmérések szerint a vásárlások legalább fele impulzusvásárlás. Azaz nem szükségleteinknek megfelelôen választunk, hanem hirtelen jött ötletek, vagy még inkább fondorlatos reklámtechnikák által vezérelt döntéseket hozunk. A vállalatok célja az, hogy kitalálják a fogyasztók igényeit, és befolyásolják a fogyasztási szokásaikat. Miközben a társadalom egyötöde továbbra is leszakadónak tekinthetô és szegénységben él, egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a „rosszfogyasztás” tünetei Magyarországon. Az árubôség, az új fogyasztói szokások, a gyorséttermekben való étkezés, az eldobó termékek és az egyutas csomagolás könnyíti az életet – viszont fogyasztja a nyersanyagkészleteket és növeli a hulladékhegyeket.
A tudatos magyar fogyasztó vásárlását-fogyasztását befolyásoló tényezôk: - folyamatosan nô az élelmiszerválaszték; - az élelmiszerszakma vezeti a reklámozók listáját; - a környezetkímélô háztartáshoz ajánlott alternatív termékek, szolgáltatások nálunk vagy egyáltalán nincsenek, vagy aránytalanul drágák; - az emberek élelmiszer-választási szokásait egyre inkább az érzelmek befolyásolják. A vásárlást elvileg ugyan ésszerû indítékok motiválják, de a reklámok révén a döntés egyre inkább
7
az érzelmek kategóriájában születik meg (Jól megfigyelhetô ez az un. „üdítôitaloknál”. A szomjoltásra elsôsorban a víz való, de a reklámoknak sikerült a szénsavas üdítôkhöz plusz élményt, hangulatot társítani - a fogyasztó pedig lassan erre vágyik, nem a szomjcsillapítására); - a fogyasztás ugyanakkor egyre inkább az önkifejezés eszközévé válik (presztízs-élelmiszerek, divatruhák, autók stb.). Jellemzô, hogy száz magyar fogyasztóból 15 véli úgy, hogy a reklámozott termékek jobbak a nem reklámozottnál; - vásárlásra ösztönzô akciók: a szupermarketek állandó akcióikkal és reklám-újságjaikkal fogyasztók tömegeit csábítják magukhoz; - a kevés hulladékkal járó szokásos sarki bolti bevá-sárlások helyett egyre népszerûbbek a nagytételû gépkocsis vásárlások, melyek jelentôs környezet-szennyezéssel járnak. (növekvô füstgáz- zajkibocsátás és hulladéktermelés); - az akciók, kiárusítások által ösztönzött „elôrehozott vásárlások” együtt járnak a még használható vagy javítható javak szemétbe dobásával (a reklámok az új termék megvásárlásával egyidejûleg a régi eldobására is biztatnak); - az üzletközpontokban általában megjelennek a nagy szeméttermelônek számító gyorsétkeztetô éttermeknek, - a szupermarketekben favorizált elôrecsomagolt, illetve eldobó csomagolású termékekkel, a fogyasztókkal felesleges hulladékokat vásároltatnak meg. Mesterségesen szûkítik a betétes italcsomagolás választékát.
Környezetbarát termékek: Az üzletekben kapható fogyasztási cikkek csomagolásán számos jel, embléma, logo található. A környezetbarát termékek kiválasztásában segíthetnének a különféle védjegyek. Ha ezt veszi a vásárló, választásával hozzájárul környezetünk megóvásához. A környezetbarát minôsítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minôsített termékekrôl és szolgáltatásokról, ezáltal a fogyasztók környezet iránti felelôsségtudatának erôsítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezôbb tulajdonságokkal rendelkezô termékek és szolgáltatások bevezetésére.
2
Környezetbarát az a termék, amely: - megújuló, vagy újrahasznosított alapanyagokból készült; - gyártása ás használata során minél kevésbé terheli a környezetet; - használati ideje lejárta után a környezetet nem károsítva elbomlik, vagy újrahasznosítható.
Környezetbarát termékjelek A zöld pont (Der Grüne Punkt) A csomagoláson azt jelenti, hogy az adott csomagolásra befizették a megfelelô díjat a nemzeti csomagolás hasznosító szervezetnek a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK számú irányelvének megfelelôen. 24 ország használja a „Zöld Pont” védjegyet, a szervezetek szövetsége a PRO EUROPE.
Möbiusz szalag Újrahasznosításra utaló jel, de hiányos, így nincs pontos jelentése, megtévesztô lehet. A gyártók általában saját maguk tüntetik fel saját termékeiken. Számmal kiegészítve mutathatja az újrahasznosított részek arányát, illetve rövidítéssel és számmal kiegészítve mûanyag termékeken az anyag típusát.
„Tidyman”, azaz „Ügyelj környezeted tisztaságára!”jel
Célja a közvetlen lakókörnyezet tisztaságának védelme.
3
Az Európai Unió ökocímkéje a „Virág” Az Európai Unió környezetbarát termék védjegye 1992-tôl mûködik. Önkéntes részvételen alapuló eszköz. Odaítélésével elôsegíti a környezetkímélô termékek és szolgáltatások terjesztését. A címkét csak a leginkább környezetkímélô márkák kaphatják meg egy-egy termékcsoportban. Elônye, hogy ugyanaz a feltételrendszer vonatkozik az adott termékre az egész Közösségben, függetlenül attól, hogy azt melyik tagállamban állítják elô vagy értékesítik.
Befolyásoló tényezôk: - fogyasztói kultúra - begyûjtés hatékonysága, gazdaságossága - logisztika (hulladékok szállítása)
Csô-modell Célja: - fogyasztói kultúra, magatartás formálása - begyûjtésben való fogyasztói érdekeltség növelése: • rövidtávon: költségek csökkentését; • hosszú távon: környezeti hatások csökkentését eredményezi. 1. fogyasztó 2. társadalomform. 3. ujrahasználat
Cédrus A cédrus a környezetbarát termékek védjegye Magyarországon. Az ilyen jellel rendelkezô termékek az azonos funkciót betöltô termékekhez hasonlítva legalább egy tulajdonságukban kiemelkedôen jobbak, környezeti terhelésüket tekintve, de a kritériumok több területre vonatkozóan is tartalmaznak elôírásokat. (Gyártás- használat- újrahasznosítás)
4. log.
5. begy.
7. elôk.
6. log.
8. log.
9. hasznosítás
termékké válás
keletkezés
1.
2.
3.
4., 6., 8.
5.
7.
8.
A szelektív gyûjtést igénylô elektromos berendezés jelölése Ha valamilyen készüléken ilyet látunk azt elektronikai hulladékként kell kezelni.
Hulladék életciklus A hulladék életciklusa a kezdetétôl a termékké válásig, hasznosításáig egy csôhöz hasonlítható, ahol az áramlást a legszûkebb keresztmetszet határozza meg.
10
Ábramagyarázat: 1. fogyasztói volumen: - leveszem-e a polcról az olcsóbb, de silányabb csomagolású terméket vagy sem; - üveg vagy PET csomagolást; - papír, vagy impregnált csomagolást; - címkés vagy feliratos PET palackot választok. 2. társadalmi tudatformáló tevékenység: célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelôs életvitel elôsegítése. Például: lakossági szelektív gyûjtés ösztönzése. 3. újrahasználattal csökkentett volumen - betétdíjas (visszaváltható) termékek vásárlása.
11
4. logisztika: közvetlen feladata a különbözô tevékenységek szakszerû elvégzése, begyûjtés, szelektálás, bálázás, csomagolás, jelölés, elôkezelés, átrakás, tárolás, készletezés, szállítás / fuvarozás, feldolgozás. Meghatározó tényezôk: - szállítási módok - elôkészítés (tömörített vagy laza állapotú) - szállítási körzet nagysága max. 50 km 5. begyûjtés: az a hulladékgazdálkodási tevékenység, amely során a begyûjtô – gazdasági tevékenysége körében – a hulladékot annak birtokosától átveszi a saját vagy a birtokos telephelyén, ingatlanán vagy a gyûjtôhelyen, beleértve a begyûjtô telephelyén a hulladék elszállításáig történô fizikai elôkezelést is. Lehet: - házhoz menô járat (lakótelep, családi házas övezet) - szelektív gyûjtôszigetek - hulladékudvarok 6. logisztika 7. elôkezelés: a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó a hulladék begyûjtését, szállítását elôsegítô; a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását elôkészítô és ezek biztonságát növelô hulladékgazdálkodási tevékenység. További felhasználás érdekében végzett tevékenység: - anyagában szennyezôk kiválasztása - elôtömörítés, bálázás 8. logisztika 9. hasznosítás: a hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással elôállított termék az elsôdleges alapanyagból elôállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést, igénybevételt. Módjai: - újrafeldolgozás - visszanyerés - energetikai hasznosítás A „csô” eleji tolóerô: az adó, szankció, kényszer, míg a szívóerô a nagyobb kapacitás, az infrastruktúra fejlettsége, amely meghaladja az input oldali tény volument.
12
2. Hulladék típusok A termékdíj szabályozása Magyarországon 1995 óta hatályos a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. A termékdíj a környezeti jog gazdasági szabályozó eszközeinek egyike, amelynek elsôdleges célja, hogy a környezetre potenciálisan kockázatot jelentô termékek fogyasztását áruk drágítása révén csökkentse, illetve lehetôség szerint a helyettesítô termékek fogyasztását segítse elô, így befolyásolva mind a fogyasztók, mind a gyártók és forgalmazók magatartását. A termékdíj szabályozása alá tartozhatnak olyan termékek, amelyek használata esetén, a termék általi közvetlen kibocsátás képviseli a környezeti veszélyt, illetve olyan termékek, amelyek esetében a termékbôl képzôdô hulladék minôsége vagy jelentôs mennyisége jelenti a környezet terhelését. A legszélesebb vállalkozói kört a csomagolás termékdíja érinti, tekintettel arra, hogy a csomagolási hulladékokra vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelôen a csomagolás „gyártójának” az minôsül, aki egy terméket egy csomagolóeszközbe becsomagol (tehát nem a mûanyag palack elôállítója, hanem a palackba italt töltô gazdálkodó minôsül a csomagolás gyártójának). Ennek megfelelôen minden vállalkozás érintett, amely valamit becsomagol. A csomagolóeszközök újratöltése, a csomagolóanyagok ismételt felhasználása a gazdaságosság oldaláról legtöbbet vitatott megoldás. A visszaforgatás gazdaságosságának két elôfeltétele van: - a hulladékok szelektív gyûjtése keletkezésük helyén, - csak annyi anyag visszaforgatása, amennyinek ismételt felhasználása biztosított (felhasználói háttér).
Hulladékfajták 1. Papír: A papírt már több mint kétezer éve ismeri, készíti és alkalmazza az emberiség. Fô alapanyaga a növényi rost, amelyet fából, gabonafélék szárából, egyes országokban bambusznádból nyernek.
13
A papírgyártás: 1. lépés a nyersanyagok elôkészítése (különféle szárazanyagok rostosítása). 2. lépés a pépkészítés, melynek során a rostokat elemi rostokra bontják, és ôrléssel alkalmassá teszik a papírlap elôállítására. Cél a csomómentes pép elôállítása. 3. lépés a papír enyvezése és töltése. Az eljárás során a cellulózrostok közötti részt különféle anyagokkal kitöltik, majd enyvezik, hogy javuljon az írási képesség illetve a papír ellenálló legyen a radírozással szemben. A színezés történhet a kész papír festésével vagy a pép színezésével. 4. lépésben megtörténik a papírlapok képzése. A papírlapot nagyteljesítményû, folyamatos üzemû, síkszitás papírgyártó géppel végzik. Ennek elülsô részén, az ún. szitaszakaszon, a hígan folyó papírpép elterül és a benne lévô víz a szita rázó mozgása miatt átfolyik a szitán, egyúttal a pépben lévô rostok is egyenletesebben terülnek szét. A sajtolószakaszon nyomóhengerek préselik ki a maradék vizet. Az utolsó szakaszon, a szárítószakaszon gôzfûtésû hengerek víztelenítik és simítják a papírt, melynek következtében sima, fényes felületûvé válik. Az eljárás végén a kész papírt lehûtik, majd feltekercselik. A papírgyártás környezeti hatásai: - élôhelyek megszûnése, fajszám csökkenés (csökkenô biodiverzitás), az eredeti tápláléklánc megbomlása - a párologtatás csökkenése - vízforgalom-változás - a szénkörforgás módosulása - a felszín fény/hôvisszaverô képességének megváltozása - sivatagosodás - talajerózió fokozódása. A papír újrahasznosítása A papírhulladékot csak akkor tudják újra feldolgozni, ha az nem szennyezett. Ezért a gyûjtôedényekbe nem szabad bedobni a zsíros, olajos, étellel érintkezô papírt. A szelektív hulladékok közé tehetjük a feleslegessé vált újságokat és szórólapokat, a régi telefonkönyveket, a tiszta papírzacskókat, tojástartót, csomagolópapírokat. Ügyelni kell
14
arra, hogy a szelektív papírgyûjtôbe ne kerüljön fóliázott vagy más mûanyaggal vagy fémmel kevert papír! Kivétel ez alól az italoskartondoboz; van azonban olyan város, ahol a papírok között gyûjtik. Az „újrapapír” készítése 75%-os víz- és több mint 60%-os energiamegtakarítással jár. A hulladékválogatóban elôször szétválogatják, majd bálázzák a különbözô fajtájú (pl. kartonpapír, újságpapír, papír csomagolások) papírokat. A bálákat vízzel keverve pépesítik, majd a papírgyártás hagyományos folyamatain keresztül félkész papírterméket (óriási papírtekercsek) állítanak elô. Ebbôl utána különbözô termékek készülhetnek, pl. csomagolópapír, vécépapír, füzet, papírtáska, zsák stb.
Tudta-e, hogy - egyetlen tonna papír elôállításához legalább 2-3,5 tonna fa (kb. 10 db fa) kell - a használt papírból készült „újrapapír” gyártásához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van szükség, mint a fából készült új papíréhoz - Kr. u. 105-ben Caj-lun, a kínai császár egyik minisztere készített elôször papírt - Magyarországon 1520 körül jelentek meg az elsô papírmalmok Kínában évente 10 000 fát vágnak ki az üdvözlôkártyák gyártása miatt - a New York Times vasárnapi kiadásának kinyomtatása 75 000 fa életét követeli. 2. Mûanyag: A mûanyagok többnyire kôolajszármazékokból szintetikus úton elôállított szerves óriásmolekulákból álló anyagok. Számos eltérô tulajdonságú fajtájuk létezik, amelyek alapanyagába további adalékokat (minôségjavító, színezô anyagokat) is kevernek a gyártás során. A csomagolóanyagok zöme újrafeldolgozásra alkalmas hôre lágyuló mûanyagokból készül. A legismertebbek a PET-bôl (polietiléntereftalát) készült pillepalackok, emellett gyakori csomagolóanyag a polietilén (PE; zacskók, kupakok, kozmetikai flakonok), a polipropilén (PP; pl. tejfölös, margarinos dobozok), a polisztirol (PS; élelmiszeres és kozmetikai dobozok) és a habosított polisztirol (EPS, közkeletû nevén „hungarocell”; pl. elektronikai berendezések csomagolása). A háztartási hulladék össztömegének 14%-át a mûanyagok adják. Magyarországon a lakosság évente megközelítôleg 300 ezer tonna mûanyag hulladékot termel. Földünk kôolajkészlete véges, a mûanyagok pedig a természetben csak
15
több száz év alatt bomlanak le, ezért környezetvédelmi szempontból többszörösen indokolt hasznosításuk. Az összegyûjtött sokfajta mûanyaghulladék minôség (anyagfajta, szín) szerinti elkülönítése a hulladékválogatóban zajlik le. A hulladékot a feldolgozás helyén darálják, szükség szerint mosási technológiával tisztítják, megolvasztva újragranulálják - utóbbi eljárás eredményeként egységes szemcseméretû, késztermékek gyártására közvetlenül alkalmas ún. regranulátum keletkezik. Az egyes anyagfajtákból az országban mûködô számos feldolgozó cég igen sokféle újrahasznosított terméket állít elô. A kis sûrûségû PE fóliákból szemeteszsákok, a nagy sûrûségû PE-bôl és a PP-bôl rekeszek, vödrök, csövek, stb. készülnek. A PET-darálékból a textiliparban - hazai kapacitás híján külföldön feldolgozható - szálat állítanak elô, az EPS-t pedig építôipari szigetelôanyagok gyártásához használják fel. A szennyezett, újrafeldolgozásra nem alkalmas mûanyaghulladék jó fûtôértéke miatt tüzelôanyagként hasznosítható, elsôsorban a cementiparban.
Mûanyagfajták Polietilén (PE, 02. HDPE, 04. LDPE) Monomerje - az etilén - nem mérgezô. Ez a mûanyag mégis tartalmaz veszélyes anyagokat: krómtartalmú katalizátort, nikkeltartalmú fényvédô szert, mérgezô antioxidást, rákkeltô égésgátlót. Újrahasznosítható. Pl. csövek, dobozok, kukák, fóliák készülnek belôle, elsôsorban mezôgazdasági és ipari felhasználásra. Polietilén-tereftalát (PET, 01.) Nem mérgezô. Újrahasznosítható. Ebbôl készülnek a visszaváltható palackok, de ezek csak 5-6-szor tölthetôk újra, mert karcolódnak. Mivel nem aromasemleges, a benne tárolt anyag íz- és szagnyomait csak hosszadalmas, drága tisztítással tudják többé-kevésbé eltávolítani. A természetben nem bomlik le! Szelektíven gyûjtve azonban számos termék alapanyaga lehet: Kínában például polietilén szálat készítenek belôle a textilipar számára. Magyarországon is hasznosítják ezt az anyagot, Mosonmagyaróváron például virágcserepeket készítenek belôle. Polipropilén (05. PP) Többek között joghurtos, margarinos dobozok készítésére használják. Újrahasznosítható, szelektíven gyûjtve alapanyaga lehet kerti padoknak, oszlopoknak, vagy akár tetôcserepeknek is. Polisztirol (06. PS) Gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol, a sztirol veszélyes mérgek.
16
A sztirol maradványai a szervezetbe jutva mérgezô sztirolepoxiddá alakulnak, ami gátolja a sejtosztódást, károsítja a vesét, a májat, növeli a mutációk kialakulásának esélyét. A polisztirol ellenáll a savaknak, lúgoknak, de a le több szerves oldószer megtámadja, és érzékeny a fényre is. A polisztirol tálcákon sokféle élelmiszert (pl. sajtokat, felvágottakat, gyümölcsöket) árusítanak, de készülnek belôle hô- és hangszigetelô lapok, hûtôtáskák is. A felhasznált habosító anyagok ugyancsak mérgezôek lehetnek. Polivinil-klorid (03. PVC, V) Alapanyaga a vinil-klorid, melyhez ólomtartalmú stabilizátorokat, ftalátokat, foszforsavésztereket és halogénezett szénhidrogéneket is adagolnak a gyártás során. A vinil-klorid növeli a mutációk gyakoriságát, születési rendellenességeket, embernél agyrákot okoz és rombolja az immunrendszert. Égetésekor a nehézfémek és a sósav mellett dioxinok és furánok is keletkeznek. Gyártása során higany keletkezik, illetve marad vissza. Évente világszerte tízezer tonna higany kerül élôvizekbe, levegôbe. Egyszóval a PVC egész élete során veszélyes anyagokkal terheli környezetünket. Más mûanyagokkal kell kiváltani. Újrahasznosítása ennek is megoldott. A Monor melletti Gombán a PVC anyagú kábeltakarókból és ipari hulladékokból tószigetelô fólia, fekvôrendôr, gyeprács készül, melyek így nem a lerakóban végzik. fémgôzölt mûanyagok Léteznek ún. fémgôzölt mûanyagok is. Ezek vékony fémréteggel bevont mûanyagok. Ilyen pl. a csipszes zacskó. Fontos, hogy ezeket (mivel nem egyféle anyagból készülnek) nem hasznosítják újra!
Tudta-e, hogy: - a mûanyag csomagolóanyagok térhódítása miatt mintegy 40%-kal növekedett a hulladék térfogata az elmúlt évtizedben - a hulladék kereken ötödét teszi ki a polietilén (például palackok, bolti táskák), a polisztirol (élelmiszer és elektronikai alkatrészek) - csomagoló anyaga 1 betétdíjas üveg használata tehát kb. 40 azonos térfogatú PET-palack használatát váltja ki - évente kb. 100 millió tonna mûanyagot gyártunk, ennek 10%-a az Óceánokba kerül - a mûanyag zacskóknak világszinten mindössze 1-3 százalékát hasznosítják újra - fontos a saját bögre használata! Napi 2 kávé esetében, évente kb. 400 mûanyag poharat spórolhatunk. - A Földön évente körülbelül 500 milliárd - 1 billió eldobható szatyrot használunk el.
17
3. Üveg Alapanyaga a fémtôl és egyéb idegen anyagoktól mentes, megtisztított homok. A gyártásnál a homokot mésszel, szódával, dolomittal, káliummal, bórral és egyéb anyagokkal keverik. A keverék ezután kemencébe kerül, ahol olvasztás révén folyékony üveg keletkezik. Az üvegek színe szerint a csomagolóipar fehér és színes (zöld, barna) üveget állít elô. A fehér üveget elsôsorban nem romlandó anyagok csomagolásához és tárolásához használják, míg a színes üvegeket a bennük lévô áruk, termékek fénytôl való védettségének biztosítás a érdekében gyártják. Az üveg újrahasznosításának folyamata: A színük szerint szétválogatott üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák, majd a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belôle a fémdarabkákat (gyûrûk, kupakok). Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, vagyis újra termékeket készítenek belôle. Napjainkban hozzávetôlegesen 3 %-ra bôvült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon belül. Ha szín szerint válogatva gyûjtjük az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók és a végtermék minôsége is szinte azonos az új üvegekével mindamellett, hogy a folyamat során 10-20 % energia-megtakarítás is elérhetô. Magyarországon csak fehérüveg-gyártás van, ennek alapanyaga csak színtelen üveg lehet. A színes (zöld, barna) öblösüveg-hulladékot külföldi üveggyárakban olvasztják be, és készítenek belôlük új sörös- és borospalackokat.
Tudta-e, hogy: - ha szimpla üvegô ablakait dupla üvegûre cseréli, akár 70%-kal is csökkenthetô a lakásból elszökô energia mennyisége. 4. Fém A természetben a fémek vegyületekben, fôleg oxidokban és szulfidokban, esetenként karbonátokban fordulnak elô. A természetben található fémvegyületek az ásványok. A különbözô ásványok keverékét ércnek nevezzük. Ugyanazon ásvány más célú feldolgozásával
18
kinyerhetô rézérc, vasérc vagy akár arany is, de mindig marad nem fémekbôl álló rész is, amit meddônek neveznek. Az érclelôhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése, valamint a fémek elôállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fém csomagolóanyagok másodnyersanyagként történô hasznosítását. A fémhulladékok újrahasznosításával nemcsak nyersanyagot, de jelentôs mennyiségû energiát is megtakarítunk. A fémek újrahasznosításának folyamata A begyûjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történô szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belôlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetôvé válik, hogy újra különbözô késztermékeket készítsen belôlük a feldolgozóipar. A fémhulladékok hasznosításával nem csak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentôs mennyiségû energiát is. (1 tonna acél ércbôl történô elôállításához majdnem 13-szor annyi energiára van szükség, mintha ugyanezt a mennyiséget másodlagos nyersanyagból gyártották volna.). A csomagolási hulladékokon belül magas arányt képviselô alumínium dobozok kiválóan, szinte 100%- ban hasznosíthatók. A használt alumínium csomagolásokból újraolvasztás után különbözô alumíniumtermékek készülnek, pl. kerékpár-, autó- és motoralkatrészek.
Tudta-e, hogy: - a háztartási vagy más néven kommunális hulladékok 2-3 tömegszázalékát a fém csomagolóanyagok alkotják - 670 alumínium üdítôs doboz anyagából akár egy kerékpár is készülhet - 19 000 konzerves doboz anyaga szükséges egy autó elôállításához - az acél - és alu - dobozok 100% - a hasznosítható, még az ónbevonat is róluk - ha hulladékból nyerjük vissza az alumíniumot, kilencvenöt százalékát megtakarítjuk annak az energiának, amelyre ércbôl való elôállításához lenne szükség.
19
5. Kompozit:
Az e-hulladékról
A társított anyagú (PE/papír/Al) italos-kartonok (Tetra Pak, Combiloc) felhasználása tej és gyümölcslé töltésére egész Európában - így hazánkban is - elterjedt, sôt legújabban már borospalackok helyett is alkalmazzák ôket. Az italoskartonok (tejes és üdítôs többrétegû italdobozok) szintén újrahasznosíthatók, szelektív gyûjtésük már számos településen megoldott. Sajátosságuk, hogy általában nem külön gyûjtôedényben, hanem valamelyik anyagfajtával együtt gyûjtik, és késôbb válogatják szét ôket. A dobozok háromféle anyagtípusból készülnek, alkotóelemeik: a papír (minimum 75%), a mûanyag (polietilén) és az alumínium.
A használhatatlanná vált elektronikus készülékek kommunális hulladéklerakóba történô lerakása az EU valamennyi tagországában tilos. Magyarországon - ennek ellenére - a televíziókészülékek, a mobiltelefonok és a számítógép monitorok jó része a szemetesben vagy illegális szemétlerakatokban fejezik be pályafutásukat. Kisebb hányaduk a használtcikk kereskedelemben jelenik meg újra, amivel elhelyezésük néhány évvel késôbbre tolódik.
Az italoskarton újrahasznosításának folyamata Az italos kartondobozok papír tartalmát a papírgyárakban pépesítéssel választják el a többi alkotóanyagtól (mûanyag, alumínium). Az újrahasznosított rostszálakból számos új papírtermék készül, míg a maradék anyagok (polietilén, alumínium keverék) további kezelést igényelnek, energetikai hasznosításra kerülnek a városi hôerômûvekben, vagy a cementgyárakban használják fel. Betétdíj betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelése szükségessé teszi, hogy a tagállamok visszavételi, gyûjtési és hasznosítási rendszereket hozzanak létre. Ezeknek a rendszereknek kettôs célja van: egyrészt a használt csomagolás és a csomagolási hulladék visszavétele és/ vagy gyûjtése, másrészt az összegyûjtött csomagolás újrafelhasználása vagy a csomagolási hulladék újrahasznosítása. Italcsomagolás esetén az újrafelhasználás és az újrahasznosítás közötti választást az befolyásolja, hogy a tárolóedény újratölthetô vagy sem. Az újratölthetô rendszereket szokás szerint betétdíj-fizetéssel egészítik ki, amely azt hivatott biztosítani, hogy a tárolóedények nagy többsége visszakerüljön újratöltés céljából. Ezeket a betétdíjas visszaváltórendszereket gyakran az érintett töltôk mûködtetik önkéntesen. Számos esetben saját rendszert hoznak létre az általuk forgalmazott termékekhez, vagy összefognak más gyártókkal úgy, hogy azonos tárolóedényeket és rekeszeket használnak.
20
Magyarországon 2005. augusztus 13-tól a gyártók feladata az általuk elôállított elektronikai berendezésekbôl képzôdô hulladék begyûjtése és hasznosítása (mely feladat elvégzését az arra szakosodott cégekre bízhatják). A rendelet a kereskedôk számára is tartalmaz kötelezettségeket: az elektromos berendezések értékesítôi kötelesek visszavenni a hulladékká nyilvánított elektromos berendezést, ha azonos használati kategóriába tartozó új készüléket vásárolunk. Azaz, ha ugyanott veszünk új hûtôt, porszívót, vagy akár mobiltelefont, ahol az elôzôt is vásároltuk, az üzlet köteles tôlünk visszavenni a régit. Amennyiben nem vásárolunk új készüléket, de van egy kidobandó elektromos készülékünk, a hulladékgyûjtô udvarokban adhatjuk le. Az EU-ban évente mintegy 3-5 százalékkal nô az e-hulladék mennyisége. 2006. december 31.-re a legtöbb uniós tagországnak el kellett érnie a háztartásokból begyûjtendô 4 kg/fô/év elektronikai hulladékmennyiséget. Ugyanerre az idôpontra pedig a gyártóknak biztosítaniuk kellett a kategóriánként változó mértékben (70-80%-ban) elôírt hulladék-újrahasznosítási rátát. A lakossági elektromos és elektronikai hulladék (e- hulladék) a legnagyobb mennyiségben a következô elektromos és elektronikai berendezésekbôl keletkezik: - nagyméretû háztartási berendezések (mosógép, hûtôszekrény, ventillátor, mosogatógép) - kisméretû háztartási berendezések (porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép, kávéfôzô) - IT és telekommunikációs berendezések (számítógép, nyomtató, telefonkészülék, fax, mobiltelefon). - szórakoztató elektronikai berendezések (rádió, TV, hifi torony DVD lejátszó, házimozi). Az e-hulladék feldolgozásának két módja van: egyrészt a veszélyes anyagok környezetkímélô módon történô ártalmatlanítása (a feldolgozás során egyes anyagokat szinte teljes mértékben meg tudnak semmisíteni), másrészt az újrafeldolgozható alkatrészek hasznosítása.
21
A legtöbb eszköz fémanyaga és a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható.
3. A hulladékkezelési rendszer szereplôi, költségei
A selejtezésre kerülô elektronikai berendezések között jelentôs men�nyiséget képviselnek a televíziókészülékek és számítógép monitorok. Ezek tömegének túlnyomó részét a katódsugárcsövek teszik ki, amelyek hulladékát a környezetre veszélyes összetételük miatt különös figyelemmel kell kezelni. A képcsôüvegbôl keletkezô hulladékot két módon lehet újrahasznosítani, az egyik esetben folyósító anyagként, szilícium-oxid helyett használják az ólomkohászatban. A másik módszer a képcsôüveg anyagának tényleges újrahasznosítására – ez nem csupán a leginkább környezetbarát megoldás, hanem energiatakarékossága miatt a leggazdaságosabb is. Ennek során az ólomtartalmú és az ólmot nem tartalmazó hulladékot egymástól elválasztva, külön munkafolyamatban hasznosítják.
A hulladék keletkezésének helyszíne: - egyrészt az ingatlan (a fogyasztás helyszíne, annak következménye), kibocsátója az ingatlan tulajdonos, - másrészt a termelôtevékenység helye (termék elôállítói, forgalmazói, szolgáltatói, akár hulladékkezelôi tevékenység folytatásának eredménye), kibocsátója egy gazdálkodó szervezet.
Tudta-e, hogy: - ha Magyarországon minden család kikapcsolná a számítógépét, aznap 725,1 tonnával kevesebb CO2 kerülne a légkörbe - a hûtôk szellôzôrácsának tisztántartásával akár 10%-kal is csökkenthetô az energiafogyasztás - az elektromos berendezések készenléti üzemmódból eredô energiafogyasztása több mint 10%-ot jelenthet az éves villanyszámlában.
A fogyasztó köteles a keletkezô hulladékot összegyûjteni a keletkezés helyén és átadni azt az erre specializálódott hulladékkezelô / közszolgáltató számára. A gazdálkodó szervezet ugyancsak köteles összegyûjteni és átadni megfelelô szolgáltatónak a tevékenysége során keletkezô hulladékot, azonban ezen túl is tartozik felelôsséggel a „szennyezô fizet” elv alapján. A fogyasztás során, és azt követôen hulladékká váló, a gazdálkodó által elôállított vagy forgalmazott, termék begyûjtésérôl, hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról kell gondoskodnia. E folyamatok lebonyolítása általában kiszervezésre kerülnek, de történhetnek saját szervezésben, illetve saját telephelyen is. A visszagyûjtési és hasznosítási kötelezettség alapján általános a hulladékkezelô / közszolgáltató megbízása, illetve koordináló szervezetek alapítása, vagy azokhoz történô csatlakozás. Fogyasztó: Az elmúlt évtizedekben világszerte a hulladékkezelés-, illetve a feldolgozás lehetôségeit meghaladó mértékben nôtt a hulladék mennyisége. A fôbb okok a következôk: - a végtermékcentrikus, pazarló ipari növekedés; - a gyors technológiai váltás (pl.: számítógépek, gépkocsik); - a termékek használati idejének mesterséges csökkentése (újbóli piacteremtés céljából); - az urbanizáció; - a megváltozott fogyasztói magatartás (pl.: csomagolás, divat). Mivel a felhalmozódó hulladékok károsítják a környezetet, rontják az ember életfeltételeit, megoldandó problémájuk a környezetvédelem központi részévé vált.
22
23
A hulladékkérdés ugyanakkor egyre nagyobb gazdasági jelentôséggel is bír: - egyrészt azért, mert a hatalmas mennyiségû veszélyes anyag elhelyezése, megsemmisítése egyre nehezebben megoldható gondot jelent és jelentôs költséget okoz, - miközben a hulladékok részletes vizsgálata gyakran azt mutatja, hogy azoknak döntô többsége értékes anyag. Ezért a hulladék mennyiségének növekedése a társadalom anyag- és energiaveszteségének növekedését is jelenti.
Mértékét és költségeit a fogadóoldal kritériumai határozzák meg.
Begyûjtés:
A napi járatok összeállításánál számos tényezôt kell figyelembe venni. Lényeges a földrajzi elhelyezkedés, a települések domborzati viszonyai, nagysága, valamint a lerakóhelytôl, esetleges átrakóhelytôl, mért távolság, de természetesen a gyûjtôedények száma és nagysága is befolyásolja a járatok tervezését.
A szelektív hulladékgyûjtés megvalósítása révén elérhetô a lerakókba kerülô települési hulladék mennyiségének csökkentése, illetve megtörténik a hasznosítható anyagcsoportok elkülönítése, amelyek ezáltal bekerülhetnek a hulladék feldolgozási láncokba, folyamatokba, hasznosítás, vagy ártalmatlanítás céljából. A szelektív hulladékgyûjtés megvalósításának lehetôségei: - hulladékgyûjtô udvar, gyûjtôpont kialakításával, - mobil gyûjtôjármûvek alkalmazásával, - a települési szilád hulladék elkülönített gyûjtésével: gyûjtô szigetek alkalmazásával, - ingatlannál (egyedi, társasház) történô külön gyûjtéssel. Szelektív gyûjtési formát - adott környezetben - befolyásoló tényezôk: - a vásárlói szokások megváltozása, a kiskereskedelem helyett - a kontrollált piacterek igénybe vétele - társadalmi elhivatottság - anyagi motiváció visszaszorulása és hiánya - társadalmi, jogi kényszerítô erôk - földrajzi feltételek, adottságok - begyûjtési rendszer hatékony mûködtetése (eszköz, edényzet, telephely) Fontos és megoldandó feladat az anyagi háttér biztosítása, a megfelelô érdekeltségi és/vagy kötelezettségi rendszer kidolgozása a gyûjtés hatékonyságának növelése érdekében, a fogyasztó érdekeltté tétele a szelektív gyûjtésben.
Feldolgozandó hulladékkal szemben támasztott követelmények: - PET palack szétválogatása (fehér, kék), címke, kupak levétele - üveg: színre válogatva, szennyezés-mentesen - papír: csomagoló-és reklámanyagok szétválogatása, technológiai igények (pl. nedvességtartalom) Logisztika:
A gyûjtôedényzet megválasztásakor a következô szempontokat kell figyelembe venni: - gyûjtendô hulladékösszetevô jellege; - alkalmas bedobó nyílás; - zárható kivitel; - könnyû üríthetôség és tisztíthatóság; - minimális zaj kiszûrôdés; - figyelemfelkeltô szín és piktogrammok; - esztétikus forma; - idôjárással és rongálással szembeni ellenállás. Költségeket befolyásoló tényezôk: - optimális szállítási távolság - anyagsûrûség biztosítása, lehetô legnagyobb tömörség (pl. PET bálázva) - korszerû szállítójármûvek beállítása (kompakt, tömörítô gépek) - hulladék-nyilvántartás, mérés biztosítása (megfelelô adatrögzítô, számlázási szoftver) - konténer rendszerek - hulladékudvarok létesítése - edényzet biztosítása funkció szerint (pl. lakótömb)
Elôkezelés:
Hasznosítás:
Az elôkezelés során a hulladék veszélyessége csökken, további feldolgozásra, kezelésre alkalmas. Az elôkezelés során a hulladékot apríthatják, rostálhatják, tömöríthetik, darabosíthatják, tisztíthatják, válogathatják.
A hasznosítást követôen a hulladék, mint másodnyersanyag, illetve energiahordozó, vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra.
24
25
A hasznosítás teljes vertikumában – gyûjtés, szállítás, feldolgozás és értékesítés – következetesen biztosítani kell a végrehajtásban résztvevôk gazdasági érdekeltségét. E nélkül a hulladékhasznosításban érdemi eredmény nem várható. A lerakás és a lerakás költségei nem konkurálhatnak a hasznosítási díj költségeivel, szükséges a lerakási díj bevezetése (szankcionálás). Meghatározó tényezôk: - beruházási költségek - EU-s támogatások - igény szerinti kapacitás - megfelelô szabályozás, jogi háttér A települési hulladékkal kapcsolatos beruházásokra - regionális energetikai hulladékhasznosító, térségi szilárdhulladék kezelô rendszer építése, szelektív gyûjtés bevezetése, hulladékudvar kiépítése, megfelelô edényzet és szállítójármû beszerzése - uniós pénzügyi támogatások igénybevételére van lehetôsége a települési önkormányzatoknak, illetve a rendszerek kiépítésére és mûködtetésére létrejövô társulásaiknak. A Kohéziós Alapból biztosított, 2007-2013 között rendelkezésre álló forrásokra a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül kialakított pályázati feltételek alapján lehet pályázni az állami és önkormányzati felelôsségi körbe tartozó települési hulladékkezelési beruházások támogatására. A programok finanszírozása maximum 70%-os támogatásban részesülhet (amelyből 85%-ot az Unió, 15%-ot a központi költségvetés biztosít), a többit az érintett önkormányzatok önrészébôl kell biztosítani. Ugyancsak a KEOP keretében van mód a régi, bezárt lerakók rekultiválására, amelyekre 100%-os támogatási konstrukció áll rendelkezésre, és amelybôl mintegy 1500 önkormányzati tulajdonú települési hulladék lerakó rekultivációja valósulhat meg. A termelési hulladékok területén a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) gazdaságfejlesztési célú támogatási forrásai állnak rendelkezésre, amelyekre azon vállalkozások (is) pályázhatnak, amelyek technológiáikat anyagtakarékosabbá vagy „hulladékszegénnyé” alakítják, illetve hulladékhasznosító beruházásokat valósítanak meg. A támogatás aránya a beruházás jellegétôl, helyétôl, a vállalkozás méretétôl, stb. függôen 30-70%-ot érhet el.
26
Hulladék keletkezés csökkentésének lehetôségei - Az alapanyagok célszerû kiválasztása, amely függ: a beszerezhetôségi ártól és a feldolgozásra alkalmazott technológiától. - Az új eljárások, módszerek: olyan új eljárások, amelyben a terméket nem vegyületekbôl, hanem elemekbôl állítják elô, fontosak a katalizátorok, valamint az anyag visszaforgatás alkalmazása. - Terméktervezés javítása: fontos módja a hulladék termelés csökkentésének a hosszabb élettartamú és megjavítható termékek tervezése és elôállítása. - Csomagoló anyag célszerû megválasztása: A csomagolás célja a termékvédelem, romlás elkerülése, fogyasztó informálása, fogyasztó kényelmének a kiszolgálása, az árú vonzóvá tétele. A csomagolás a szilárd hulladék össztömegének 30%-a, fontos hogy visszaforgatható, újrafelhasználható csomagolást alkalmazzunk. - A hulladék csökkentésének lehetôségei a háztartásban: újra felhasználható cikkek vásárlása, javítható termékek javíttatása, többféle anyagból készült csomagoló anyag kerülése, szerves hulladék komposztálása, fagyasztott termékek helyett friss használata. - Újrahasznosítható hulladékok értékesítése, piacának megteremtése. - Szelektív hulladék gyûjtés és hasznosítható technológiák kifejlesztése (papír, fém, vas). - Tudatos fogyasztási magatartás kifejlesztése. A tiszta technológia, tiszta termelés tehát olyan termelési rendszer szemléletet jelent, amelynél a felhasznált nyersanyag és energia csökkenés révén kevesebb hulladék keletkezik.
27
Tartalomjegyzék Elôszó Fogalommagyarázat/fogalomtár Alapfogalmak……………………………………………………………………….……………1.-2.old A hulladékgazdálkodás alapelvei……………………………………..……………….3.old A hulladékok fajtái ……………………………………………………………………..……….3.old A hulladékgazdálkodás környezete Magyarországon A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása……………………………………...5.old Magyarországi fogyasztói kultúra, csô-elv……………………………………..6.old A tudatos magyar fogyasztó vásárlását-fogyasztását befolyásoló tényezôk…….......................................................................................………..7.old Környezetbarát termékek, termékjelek………………………….……..……..8-9.old Hulladék életciklus, csômodell………………………………………………………….11.old A termékdíj szabályozsa……………………………………………………………………………… Hulladék típusok Hulladékfajták………………………………………………………………………....………….14. old Papír………………………………………………….....……………………………………………….14. old Mûanyag………………………………………………………………………………….….………..16. old Üveg……………………………...………………………….………………………………………….19.old Fém……………………………………………………………………………………………………...20.old Kompozit………………………………………………………………………………………………21.old e-hulladék……………………….………………………………………………………………….23.old A hulladékkezelési rendszer szereplôi, költségei…………………………26.old Hulladék keletkezés csökkentésének lehetôségei……………………….30.old
28
