Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2010

1

Tartalomjegyzék

1.

Az intézmény bemutatása ................................................................................................ 5

2. Az intézmény minőségpolitikája .................................................................................... 11 2.1. A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai .................................................... 11 2.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ....................................................................................... 13 2.3. Az intézmény minőségcéljai......................................................................................... 15 3. Az intézmény minőségirányítási rendszere .................................................................... 16 3.1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség ......................................... 16 3.2. A minőségfejlesztés céljai............................................................................................. 16 3.3. A minőségfejlesztés eszközei ........................................................................................ 17 3.4. A minőségi kör .............................................................................................................. 18 3.5. Nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérés .............................................................. 19 3.6. Partnerkapcsolatok menedzselése .............................................................................. 19 3.6.1. Partnerkapcsolatok irányítása .................................................................................... 19 3.6.2. Partnereink azonosítása (partnerlista) ....................................................................... 19 3.6.3. Partnereink igényeinek és elégedettségének vizsgálata ............................................ 20 3.7. Elvárás- és problémalista............................................................................................. 21 3.8. Célok és prioritások meghatározása ........................................................................... 21 3.9. Intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása ............................................................. 21 4. Irányított önértékelés ...................................................................................................... 21 4.1. Az irányított önértékelés célja ...................................................................................... 21 4.2. Az irányított önértékelés periódusa, területei, módszerei és folyamata ................... 22 4.3. Az irányított önértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása ..................... 23 5. Az intézmény működési folyamata ................................................................................ 24 5.1. Vezetési feladatok ......................................................................................................... 24 5.2. Tervezési feladatok ....................................................................................................... 24 5.3. Vezetői ellenőrzés rendszere ........................................................................................ 25 5.3.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési és értékelési feladatok.............................. 26 5.3.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési és értékelési feladatok ................. 26 5.3.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó mérési és értékelési feladatok ................................................................... 27 5.3.4. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési és értékelési feladatok .......................... 27 5.3.5. Az Intézmény gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gondozottaira irányuló mérési és értékelési feladatok ...................................................................................... 27 5.3.6. A tanuló/lakóközösségek tevékenységének mérése és értékelése ............................. 28 5.3.7. A pedagógus közösség tevékenységének mérése és értékelése ................................. 28 5.3.8. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése ..................................... 28 5.3.9. A pedagógusok továbbképzésének értékelése ............................................................ 28 5.3.10. A költségvetési terv és beszámoló értékelése .............................................................. 29 6. A teljesítményértékelés rendszere, az eljárás rendje ..................................................... 29 6.1. A teljesítményértékelés célja ........................................................................................ 29

2

Az teljesítményértékelés alapelvei .............................................................................. 29 Az értékelés területei, a követelmények és az értékelési szempontok ...................... 30 A teljesítményértékelés ciklusai, módszere és eszközei ............................................. 37 A teljesítményértékelés ciklusai .................................................................................. 37 A teljesítményértékelés módszere, eszközei ............................................................... 38 Értékelő team ................................................................................................................ 40 Dokumentumkezelés, az adatokhoz való hozzáférés ................................................. 41 Az adatokhoz való hozzáférés ..................................................................................... 41 Az adatok felhasználása ............................................................................................... 41

6.2. 6.3. 6.4. 6.4.1. 6.4.2. 6.5. 6.6. 6.6.1. 6.6.2.

7. A minőségirányítási program és az egyéb intézményi dokumentumok

kapcsolata .. 41

8. A fenntartói minőségirányítási programmal (ÖMIP) való kapcsolat ........................... 42 9.

Az IMIP értékelésének szabályai (önértékelés) .............................................................. 42

10. Az IMIP elfogadása és felülvizsgálata .......................................................................... 43 10.1. Az IMIP elfogadásának folyamata ............................................................................. 43 10.2. Az IMIP felülvizsgálatának folyamata ....................................................................... 43 11.

Az IMIP nyilvánossága ................................................................................................... 44

Záradék ..................................................................................................................................... 46 Mellékletek ................................................................................................................................ 47 1. számú melléklet A Szülői Szervezet véleményezése, az alkalmazotti közösség általi elfogadtatás jegyzőkönyve és annak jelenléti íve, a fenntartó jóváhagyó határozata 2. számú melléklet Minőségi kör szabályzata 3. számú melléklet Az intézmény közvetlen és közvetett partnerei 4. számú melléklet A partneri igények és elégedettség mérésének dokumentumai 5. számú melléklet FEUVE Szabályzat – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés teljes rendszere

6. számú melléklet A vezetők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

7. számú melléklet A pedagógus munkafeladatokat ellátók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

7/a számú melléklet 3

Oktató pedagógus, napközis pedagógus, fejlesztő pedagógus teljesítményértékelése 7/b számú melléklet Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és gyógypedagógiai asszisztensek teljesítményértékelése 7/c számú melléklet Gyermekotthoni és diákotthoni nevelők teljesítményértékelése 8. számú melléklet A családgondozói,

utógondozói,

pszichológusi

tevékenységet

végzők

teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

9. számú melléklet A gyermekfelügyelői

munkakört

betöltők

teljesítményértékelésének

módszertani

dokumentumai

10. számú melléklet A gazdasági és technikai dolgozók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

11. számú melléklet Az Intézményben használt formanyomtatványok

11/a számú melléklet Iskola 11/b számú melléklet Diákotthon 11/c számú melléklet Gyermek- és lakásotthon 11/d számú melléklet Gazdasági és technikai csoport

4

1. Az intézmény bemutatása A neveléstörténet és egyben a gyógypedagógia története számára is mozgalmas években keletkezett az intézmény. A millennium lázában égő társadalom a tanügy kérdéseinek is nagy figyelmet szentelt. A kiegyezéssel megalapozott gazdasági, társadalmi, politikai változások eredményeit számba vevő és a hiányosságokat feltáró törekvések az egész közvéleményt és az oktatásügyet is áthatották, foglalkoztatták. Egymás után jöttek létre új intézmények. Ezek sorában jelentős szerepet kapott az első Kisegítő Iskola, amelyet Budapest Székesfőváros vezetése alapított 1900-ban. A kezdeti időszakban szórványosztályokban több helyen működött az iskola, majd Éltes Mátyás vezette 1902-től több, mint 30 évig. Korának neves és jelentős szakembereit gyűjtötte maga köré. Együtt dolgozott Dr. Ranschburg Pállal, Dr. Schnell Jánossal, Dr. Szondi Lipóttal, Dr. Vértes O. Józseffel. Helyet adott az iskola épületében a Magyar Királyi Gyógypedagógiai és Orvos-pszichológiai Intézet Pszichológiai Laboratóriumának. Önálló épületét 1907. november 16-án vehette birtokba az iskola a Budapest, Mosonyi u. 6. sz. alatt. Itt működött az intézmény 90 évig, 1997. július 31-ig. Az 1950-es években a bejáró iskolából bentlakó intézetet alakítottak ki leányok számára. Koedukált intézménnyé a 1980-as évek végére vált. 1997-re a korszerűtlenné vált épület helyett Budapest Főváros Oktatási Bizottságának kezdeményezésére, a Közgyűlés adományozta számunkra a jelenlegi nagyobb alapterületű és a tartalmi munkára, a gyermekvédelmi feladatok megvalósítására alkalmasabb, kerttel is rendelkező épületet. Az intézmény 2002-ben két lakásotthonnal bővült, amelyek a Bp., X. Szentimrei u. 3. sz. alatti családi házban kaptak helyet. A tanulásban akadályozott tanulók oktatása, nevelése: A tanulási akadályozottság több területet érintő, mélyreható, tartós zavar, amelynek következtében alapvetően sérül a megismerő tevékenység, de az eltérések a nem kifejezetten intellektuális területeken is kialakulnak. Az ilyen gyermekek értelmi képességei elmaradnak az átlagtól, és feltűnően nehezen tanulnak. Iskolás kor előtt nehezen ismerhető fel, mivel a tanulásban akadályozott gyermekek fejlődése iskolás korig nem olyan feltűnően eltérő az átlagos képességű társaikétól, ezért általában csak az óvodáskor végén, illetve az iskoláskor kezdetén fedezhetők fel az első jellegzetes problémák tünetei. A tanulási akadályozottság megnyilvánul a különböző képességek fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. Megjelenési formáit, a következő területeken tapasztalható rendellenességeket figyelhetjük meg: Kognitív képességek:  észlelési folyamatok (elsősorban vizuális és auditív),  emlékezés (bevésés, felidézés, rövid-és hosszú távú memória),  figyelem, koncentráció (terjedelem, intenzitás),  logikai műveletek,  problémalátás és megoldás hibái és hiányosságai. Motoros és orientációs képességek:  izomtónus,  egyensúlytartás és –érzékelés,  nagy- és finommozgások,  cselekvéstervezés és –irányítás,  térbeli és időbeli tájékozódás hibái és hiányosságai.

5

Emocionális és szociális képességek:  tanulási motivációk, motiválhatóság,  kapcsolatkialakítás és-tartás,  önértékelés, értékrend,  tanulási viselkedés, szereptanulás problémái és hiányosságai. Kommunikációs képességek:  beszédértés, szókincs,  szóbeli közlés, hangképzés,  grammatikai szerkezetek,  szövegalkotás szóban és írásban,  metakommunikáció,  önkifejezés hibái és hiányosságai. A gyógypedagógiai ellátás szükségessége: Az általános iskolában elégtelenül vagy gyengén teljesítő tanulásban akadályozott tanulók tanulási eredményei rosszabbodhatnak, ha nem kapnak tartós pedagógiai és szociális segítséget. Ezek a tanulók kiscsoportos és egyéni fejlesztéssel, a fejlesztő pedagógus közreműködésével javíthatnak teljesítményükön. Azokról a tanulásban akadályozott tanulókról, akik tanulási sikertelenségeik, súlyos elmaradásaik miatt hagyományos általános iskolai keretek között nem fejleszthetőek, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság dönt a sajátos nevelési igény jogosultságáról, tárja fel a problémás területeket, határozza meg a fejlesztés irányát. Iskolánkba e határozat alapján kerülnek a tanulók. A tanulásban akadályozott tanulók oktatását, nevelését célzó gyógypedagógiai munka iskolánkban: Célunk a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő, szakszerű gyógypedagógiai oktatása, speciális módszerekkel, eszközökkel a részterületek fejlesztése, a szociális kompetenciák formálásával az önálló életre való felkészítés. Pedagógiai programunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy céljainkat minél hatékonyabban valósítsuk meg. A kognitív képességek fejlesztésének biztosítása: 1. Az osztálytanítóink mindegyike gyógypedagógus és tanítói vagy tanári végzettséggel rendelkezik. 2. Az oktatás kislétszámú osztályokban, speciális tanmenet szerint, az egyéni képességeket figyelembe véve, differenciáltan történik. 3. Ennek tükrében alakítottuk ki és folyamatosan újítjuk meg módszereinket, eszköztárunkat és a tanítási-tanulási technikákat. 4. Tanulóink egyéni fejlesztésben részesülnek, melyet szakképzett fejlesztőpedagógusok biztosítanak számukra. 5. A részképességek egyéni és kiscsoportos fejlesztésére, felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra rehabilitációs órákon nyílik lehetőség. 6. A tanítási órákat követően napközis foglalkozáson biztosítjuk a tanulók másnapi felkészülését és a szabadidő hasznos eltöltését . Egyéb képességek, kompetenciák fejlesztése, terápiás foglalkozások: 1. A beszédproblémák illetve az ezekhez kapcsolódó részképességzavarok komplex fejlesztését logopédus végzi. 2. A tanulók mozgásszervi elváltozásainak korrekcióját gyógytestnevelő tanár látja el. 3. A személyiségfejlesztés és a társuló magatartási zavarok kezelése pszichológus segítségével történik. 6

4. A csoportépítést és a szociális kompetenciák formálását elősegíti, hogy az osztályfőnökök nagyobb óraszámban tanítanak saját osztályaikban. 5. Az egyéni érdeklődésnek megfelelően tanulóink különböző szakkörök, sportfoglalkozások, kulturális és kézműves foglalkozások közül választhatnak. 6. Aktívan és eredményesen veszünk részt különböző pályázatokon, versenyeken, kerületi és fővárosi rendezvényeken. Szemléletünkben megfogalmaztuk a tanulásban akadályozottság elfogadását, hatékony megsegítését és egy olyan életvitel kialakítását, mely lehetővé teszi, hogy tanulóink ne elszigeteltté, kirekesztetté, hanem a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A hiperaktív és figyelemzavarral küzdő gyermekekről általában  Figyelmüket nehezen irányítják, ha az ingerek elárasztják őket, ingerlékenyek lesznek.  A hiperaktív gyerek másképpen veszi fel az információt, másképpen tárolja, és másképpen idézi fel, mint az átlag gyerek.  A hiperaktív gyerek nem gondolkodik, azonnal elkezd válaszolni, cselekedni nem számolva a következményekkel. Belső ellenőrzésük hiányzik.  Sokat és gyorsan beszél, többnyire másról, mint amit kérdeznek tőle.  Nem tanul saját tapasztalataiból. Az ő élménye egészen más, mint ahogyan mi gondolnánk.  Alapvető dolog, hogy egy meghatározott cél érdekében az egyik cselekedetből következik a másik. Ha az egyes cselekvéseket gyöngyszemnek tekintjük, akkor egy cél érdekében felfűzzük a gyöngyöket, és végül – normális esetben - egy "nyakláncot" kapunk. A hiperaktív gyerek gyöngyszemei viszont szanaszét hevernek, nem fűzi össze őket semmi, mert az ő fejéből hiányzik az a fonál, amire a gyöngyszemeket felfűzhetné: számára az események között nincs egyértelmű kapcsolat. Amikor a szülő felvesz egy gyöngyszemet és megkérdezi, hogy mi köze van ennek a másikhoz, a gyerek látszólag még a kérdést sem fogja fel. Számonkéréskor értetlenül néz ránk, tagadja, hogy köze lenne az eseményhez, valaki másnak tulajdonítja. Bármilyen hihetetlenül hangzik, nem hazudik.  Állandó bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élnek. Mivel a viselkedés és annak következménye között nem észlelnek kapcsolatot, nem tartják felelősnek magukat a cselekedeteikért. Másokat hibáztatnak, nem értik a számonkérést, meglepődnek a visszautasításon.  Erős szorongás alakulhat ki náluk, mert azt jól megtanulják, hogy bármit tesznek, abból valamiféle baj származik.  Többnyire rossznak tartják önmagukat, nincs önbizalmuk.  Vágynak a szeretetre, mások elismerésére, de nem ismerik az ehhez vezető utat.  Nyughatatlanságuk miatt gyakran szenvednek, rossz a közérzetük. Ugyanakkor:  problémahelyzetben kreatívak, ötleteik átlagon felüliek,  érzékenyek, empatikusak,  segítőkészségük fejlett,  ragaszkodóak, szeretetteljesek,  kíváncsiak, érdeklődőek. Pedagógiai céljaink és módszereink a hiperaktivitás és figyelemzavar tünet együttesének tükrében: Célunk, hogy a ránk bízott tanulóknak gyermek- és személyiség központú oktatást-nevelést biztosítsunk, figyelembe véve sajátosságaikat. Az oktató-nevelő munkát az a távlati cél vezérli, hogy iskolánkból majdan kikerülve, diákjaink a felnőtt társadalom sikeres, kreatív teljes értékű tagjaivá váljanak. Mindennapos célunk, hogy gyermekeinket komplex személyiségfejlesztésben részesítsük, melynek eredményeképpen egy önértékelésükben egészséges, társas kapcsolati

7

rendszereikben, a normák- szabályok számukra bonyolultnak tűnő világában ügyesen tájékozódó egyéniségeket neveljünk. Személyi feltételeink és módszereink a fent említett célok megvalósítására épülnek:  A hiperaktív és figyelemzavarral küzdő gyermekek intézményünkben kis létszámú osztályokban tanulnak. Lehetővé téve, hogy minden gyermek egyéni, személyiségére kiszabott, differenciált bánásmódban részesüljön.  Az osztálytanítóink mindegyike gyógypedagógus és tanítói vagy tanári végzettséggel rendelkezik.  A differenciált munka eredményességét növeli, hogy az osztályban tanító pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens segíti.  Pedagógusaink elfogadóak, közvetlenek, toleránsak, türelmesek és következetesek. Szakmailag és emberileg felkészültek a hiperaktív és figyelemzavarral küzdő gyermekek sajátos nevelési igényeinek kiszolgálására.  Következetes szabály- és jutalmazási rendszerünk; a napi tevékenységek rituálészerű ismétlődése, kiszámíthatósága elengedhetetlen feltétele tanulóink biztonságérzetének. A „biztonságban vagyok” érzés eredménye a fegyelmezett, sikeres oktatói-nevelői munka.  Terápiás jellegű foglalkozásaink lehetővé teszik a hiperaktív és figyelemzavarral küzdő gyermekeink számára, hogy feldolgozatlan, fel nem ismert szorongásaik, belső frusztrációik feldolgozásra-felszínre kerüljenek. A rendszeres foglalkozások segítik tanulóinkat abban, hogy azonosítsák saját és mások érzelmeit; megtanulják szabályozni indulataikatérzelmeiket.  Játékos foglalkozások magukban foglalják a személyiség-és csapatépítő játékok tárházát. Fejlesztik a gyermekek egyéni és szociális hatékonyságát, eredményességét.  Szakköreinken biztosítjuk az egyéni érdeklődési körök kiszolgálását, a tehetséggondozást. Szakköreink: Aprók tánca, színjátszó kör, kézműves szakkör és sportkör.  Konfliktusok, összetűzések esetén hatékony konfliktuskezelési technikával járunk el. Sikere az erőszakmentes kommunikációban, az azonnali helyzetelemzésekben, szerepfeltárásokban rejlik. Így barátságos körülmények között tanulják meg diákjaink az egyéni felelősségvállalást. Mindeközben tudatosul bennük, tévedni emberi dolog és hibázásaik ellenére szerethetőek maradnak.  Egyéni fejlesztés: a gyermekeink egyéni személyre szabott, individuális fejlesztésével két fejlesztő pedagógus foglalkozik. Az egyéni fejlesztés kiegészíti a gyógypedagógiai nevelést, célja a részképesség-zavarok csökkentése személyre szabott módszerek segítségével.  Gyógylovaglás: fontos szerepet játszik a gyermekek megfelelő testi fejlesztésében. Fizikai állóképesség, testi fejlődés elősegítése mellett pozitív hatást fejt ki a szocializációs folyamatokra, fejleszti az empátiás képességet, odafigyelést, gondoskodást, természetszeretetet.  Gyógytestnevelés: elengedhetetlen a helyes testtartás, fizikai erőnlét, mozgásfejlesztés kialakításában. Javítja a testtartási rendellenességeket, egészséges életmódra készít fel.  Logopédia: a beszédhibás gyermekek fejlesztésével, beszédhibák javításával foglalkozik. A helyes alakilag és tartalmilag szép beszéd nemcsak a társadalmi beilleszkedést segíti elő, de csökkenti egyes tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia) kialakulásának esélyét, teljes, komplex személyiségfejlesztő hatása van.  Pszichológiai megsegítés, foglalkozás: hozzájárul gyermekeink lelki egészségének megőrzéséhez. Nagy segítséget nyújt a tanulók személyiségfejlesztésében különböző pszichológiai módszerek alkalmazásával. Nélkülözhetetlen a konfliktusok megoldásában, a tanulók képességeinek személyiségvonásainak feltérképezésében.  Szakkörök: különböző szakkörök biztosítják a tanulók érdeklődésének megfelelő foglalkozásokat. A szakkörökön való részvétel azon kívül, hogy fejleszti a tanulók képességeit, lehetőséget az együttműködésre, a szabadidő kellemes, örömteli elköltésére.

8



Külső programokon való részvétel: a társadalmi integráció szempontjából elengedhetetlen, hogy tanulóink a külső világról minél szélesebb körű tapasztalatot szerezzenek. A kirándulásokon, színházi (bábszínházi) előadásokon, könnyű, ill. komolyzenei koncerteken, múzeumlátogatásokon való részvétel kiváló szinterei a kultúra, a természet megismeréséhez, megszerettetéséhez, emellett csoportformáló hatása van.

Intézményünk Diákotthona az Iskolánkkal azonos épületben található, melynek lakótere különálló lakóegységet képez. A diákotthoni csoportunkban jelenleg 15 gyermek fogadását tudjuk biztosítani. A lakókörülmények kialakítása és rendszeres megújítása során mindenekelőtt az otthonos, esztétikus, barátságos, családias légkör kialakítást tartjuk szem előtt. Környezetük alakításában maguk a gyermekek is részt vesznek, de más ellátásukat érintő kérdésekben is megfogalmazhatják a véleményüket, javaslataikat, amit a gondozó-nevelő szakemberek - a gyermek korára és fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vesznek. A diákotthoni elhelyezésben részesülő gyermekek egyben iskolánk tanulói is. Ebből kifolyólag a Diákotthonban megvalósuló pedagógiai-gyógypedagógiai tevékenység és napi életgyakorlat szorosan illeszkedik az Iskolánkban folyó tanítási-tanulási folyamathoz, illetve az ott zajló aktuális eseményekhez, programokhoz. Délutánonként a tanórán kívüli tanulási tevékenység a napközis tanulócsoportokban valósul meg. Ezt követően a Diákotthonban előtérbe kerülnek a szabadidős tevékenységek, s ahhoz kapcsolódó komplex mentálhigiénés foglalkozások. Diákotthonunkban (is) központi szerepet kapnak a művelődési, kulturális tevékenységek, a napi testedzés és sportfoglalkozások, a közös játék, a gyakori séták, a heti rendszerességgel tartott kirándulások, valamint az életvezetési, technikai ismereteket közvetítő programok. Kiemelt fejlesztési terület a társadalmi normák elsajátítása, az önellátásra és az egészséges életmódra nevelés, a megfelelő ön- és társismeret kialakítása, de ide sorolható a kommunikációs és konfliktuskezelési készségek és technikák fejlesztése, az együttműködési készség, felelősségtudat fejlesztése, az empatikus, toleráns viselkedésre nevelés. A diákotthoni gyermekcsoport nevelője napi gyakorisággal folytat mind egyéni, mind kiscsoportos beszélgetéseket a gyerekeket foglalkoztató témákról, kérdésekről, problémákról. A segítő beszélgetések a lelki segítségnyújtás nélkülözhetetlen módszerei, egyben a diák-pedagógus közötti kapcsolat elmélyítésében is meghatározó jelentőséggel bír. A diákotthoni ellátást igénybe vevő gyermekek és szüleik további segítségben részesülhetnek az Intézményünk pszichológusának, fejlesztő pedagógusának, logopédusának, családgondozójának, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének munkája által. Gyermekotthonunk a többcélú intézményünk önálló szakmai és szervezeti egységeként működik. A Gyermekotthon mellett Intézményünk rendelkezik két Lakásotthonnal is. Gyermekotthonunk lakócsoportjaiban és Lakásotthonainkban teljes körű, otthont nyújtó ellátást biztosítunk a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésre vett különleges szükségletű (enyhe fokban értelmi sérült) gyermekek és fiatal felnőttek számára. Gyermekotthonunkban 40 gyermek, illetve fiatal felnőtt elhelyezésére van lehetőség, illetve a Lakásotthonainkban további 6-8 fő számára tudunk szülői gondoskodást helyettesítő ellátást és védelmet biztosítani. A gondozó-nevelő munkánk legfőbb célja az, hogy a ránk bízott gyermekek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek testileg, értelmileg, érzelmileg és erkölcsileg koruknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek, személyiségük a lehető legteljesebb módon kibontakozzon, egyben képessé váljanak a vérszerinti családjukba történő visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó csalásba történő beilleszkedésre, esetenként az önálló életvitelre. Alapvető feladatunk a fiziológiai szükségletek teljes körű kielégítésén túl a gondozottaink fizikai és érzelmi biztonságának megteremtése, a társadalmi elvárások közvetítése, reális önismeret és önbecsülés kialakítása. Segítjük a gyerekek iskolai előmenetelét, támogatást nyújtunk abban, hogy tanulmányaikat sikeresen befejezzék, illetve elmaradásaikat, hiányosságaikat pótolják. Segítjük a 9

gyermekeket a szakellátásba vételt megelőző életükben elszenvedett traumatikus élmények, emlékek feldolgozásában. Az intézményünkben nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára – a legfeljebb 24 életévig igénybe vehető utógondozói ellátás keretében - szükségleteikhez és helyzetükhöz igazodó ellátást nyújtunk. Támogatjuk munkába állásukat, otthon- és családalapítási törekvéseiket, tartós lakhatásuk megoldását. Indokolt esetben kezdeményezzük a fiatal felnőtt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését, valamint a felnőttek bentlakásos szociális otthonába történő elhelyezését. Munkánk fontos területe az önellátásra nevelés, ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk az életvezetési technikák megismertetésére, s alkalmazásuk gyakorlására. Mindemellett erőfeszítéseket teszünk azért, hogy megvalósuljon a gyermek-szülő közötti kapcsolat ápolása, a rokoni kapcsolatok megerősödése, lehetőség szerinti a család újraegyesítése. E célok érdekében Intézményünk szakemberei sokoldalú személyiség- és magatartásfejlesztő munkát folytatnak. Rehabilitációs és reszocializációs tevékenységünk részeként korszerű pedagógiai és gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával, széleskörű terápiás és rekreációs foglalkozások szervezésével törekszünk a kívánt személyiségfejlődést elérni. Úgy gondoljuk, nevelőtestületünk rendelkezik mindazzal az interdiszciplináris szakmai tudással, ami szükséges a vállalt feladatunk eredményes teljesítéséhez. Ezért Intézményünkben egyaránt jelen vannak a gyógypedagógiai-pedagógiai és gyermekvédelmi szakemberek: gyógypedagógus, pedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus, szociális munkás és pszichológus végzettségű munkatársak. Gyermekotthonunk négy lakóegységre tagolódik, minden lakóegységben 10 gyermek, illetve fiatal elhelyezésére nyílik lehetőségünk, akik otthonosan berendezett, 3-4 ágyas szobákban lakhatnak. Az egyes lakóegységekben megtalálható a közösségi élet színteréül szolgáló nappali/társalgó, étkező, konyha, a személyes segítő beszélgetéseknek teret adó „nevelői” szoba. A konstruktív szabadidős tevékenység eltöltésére az Intézményben könyvtár, klubszoba és számítógépekkel felszerelt helyiség is rendelkezésre áll. Emellett rendszeresen látogatjuk a város kulturális és sport létesítményeit, művelődési és szabadidős programjait: múzeumokba, színházakba, mozikba járunk, megtekintjük az aktuális kiállításokat, rendezvényeket. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek sok időt tölthessenek a szabadban, szeressék és óvják a természetüket. Erre tekintettel rendszeresen szervezünk kirándulásokat, túrákat. Itt kell említést tennünk a nyári szünidei táborainkról, ahol az aktív pihenés biztosítása mellett nagy jelentőségűnek tartjuk az önellátásra, önkiszolgálásra való képesség többirányú fejlesztését, a mindennapi praktikus ismeretek elsajátítását. Fontos körülmény, hogy Intézményünkhöz nagyméretű udvar tartozik, ahol a játéktevékenység mellet a különféle sportfoglalkozásokra is lehetőség nyílik. Szerencsés helyzetben van a Gyermekotthonunk, mivel a közeli sportcentrumban további sportolási lehetőségek adódnak a gyermekek számára. Ugyanakkor játszótér, könyvtár, posta és számos üzlet is körülveszi az Intézményünket. A családdal való kapcsolattartást nézve az sem elhanyagolható szempont, hogy Gyermekotthonunk a tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. Lakásotthonaink szintén Budapest X. kerületében találhatóak, nem messze a Gyermekotthontól. Valójában a két Lakásotthonunk egy ikerház két lakrészében került kialakításra. A családi ház ugyan kisebb udvarral rendelkezik, de található rajta egy nagyobb melléképület is, amiben többféle hobbytevékenység is gyakorolható. A „Kis-Kas” elnevezésű Lakásotthonunkban 6 fő, a Villa-Negra” Lakásotthonban 8 gyermek/fiatal felnőtt elhelyezése biztosítható. Mindkét Lakásotthonunk önálló szakmai egységként működik, ahol a gyerekek/fiatal felnőttek a családi élethelyzethez és életvitelhez leginkább közelítő napi életgyakorlatot alakíthatnak ki. A ház építészeti adottságai azonosak az összkomfortos és rendezett családi házak szokásos jellemzőivel. E lakásokban megtalálható minden nélkülözhetetlen háztartási eszköz és berendezés.

10

Ilyen körülmények között, és legfőképpen a kislétszámú csoportjelleg miatt szorosabb személyes kapcsolat és egyéni figyelem kialakítására adódik lehetőség mind a nevelő-gyermek, mind a gyermek-gyermek relációban. Ezen túlmenően biztosítottak a háztartásszervezés-háztartásvezetés feltételei, aminek keretében minden fontos háztartási tevékenység - a bevásárlások és a hivatásos ügyek intézése, a főzések, étkezések, a háztartási és házkörüli munkák végzése - a gyerekek, fiatalok bevonásával, aktív részvételével történik.

2. Az intézmény minőségpolitikája Az Intézmény a minőségpolitikáját a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése értelmében a feladatai hatékony, törvényes, és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg. 2.1. A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai Budapest Főváros Önkormányzata a 2004. évi Közoktatás-fejlesztési és Intézkedési Tervében deklarálta intézménytípusunkra vonatkozó elvárásait, az ebben foglaltak értelmében az intézményünket érintő elvárások az alábbiak szerint fogalmazta meg a fenntartó. Oktatással kapcsolatos elvárások: 







   

Minden iskola tegyen lépéseket az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztésére, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelésére, a társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedést igénylő ismeretek, készségek (álláskeresés, kommunikáció, jogi alapismeretek) átadásának fejlesztésére. Az előző pont érdekében az iskolák fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak támogatására, ennek intézményi módszertanának kialakítására, biztosítva az esélyegyenlőséget a különböző családi háttérrel rendelkező, és a különböző helyzetben lévő gyermekek számára. Törekedjenek az intézmények a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, ennek érdekében … a tanulók nyelvhasználatának biztosítására és az alkalmazható, használható nyelvtudás birtoklására, a nyelvszakos pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére, a nem nyelvszakos pedagógusok nyelvtudásának emelésére. Törekedjenek az intézmények az informatikai kultúra színvonalának emelésére, a pedagógusok körében a felhasználói tudás fejlesztésére, a tanulók számára az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítására, az informatikai gyakorlat és felhasználó központ oktatására. Biztosítani kell az egyéni tanulási utak támogatásával a tehetséges tanulók számára a tantervi átjárhatóságot, a tehetséggondozást … a tanulmányi versenyeken eredményesen résztvevők számának növekedését. Jelenjen meg a fővárosi sajátosságok és az intézményi környezet figyelembevételével az intézményi pedagógiai programban, a helyi tantervben az egészségnevelés és a környezettudatos gondolkodás fejlesztése. Segítsék, támogassák és fektessenek hangsúlyt az iskolák az egész életen át tartó tanulásra, nyújtsanak tantervi, oktatási kínálatot, szakmai programot a felnőttek részére. Fejlesszék a munkaerő-piaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével.

11

Neveléssel kapcsolatos elvárások: Fektessenek nagyobb hangsúlyt az intézmények:  a prevenciós tevékenységre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni felismerésére, megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakításának megelőzésére,  arra, hogy az alkalmazottak elsajátítsák és használják a konfliktuskezelési technikákat, valamint arra, hogy azokat továbbadják a gyerekek, tanulók számára,  a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, a gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök szakmai továbbképzésére, az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására,  a különféle művészeti ágak bemutatására, a vizuális és zenei kultúraértékeinek közvetítésére, a művészeti nevelésre,  a társadalmi együttélés szabályainak elsajátíttatására, a tolerancia, empátiakészség, mások iránti tisztelet és a beilleszkedési képesség fejlesztésére.

Oktatásszervezéssel, intézményműködéssel kapcsolatos elvárások:  Biztosítsák az intézmények a fővárosi közoktatási információs rendszer működéséhez a megfelelő személyi feltételeket, feladatfinanszírozáshoz szükséges pontos, megbízható adatszolgáltatást, az együttműködést, az intézményen belüli rendszerműködtetők közötti felelősség és hatáskörmegosztást.  Minden intézményben működjön olyan diák-önkormányzat, amely képviselőin keresztül aktívan részt vesz az intézményi és a fenntartói döntés-előkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit.  Az intézményekkel közösen kialakított egységes jogértelmezések keretein belül minden intézmény törvényesen működjön és külön figyelmet fordítson a gyermeki jogok érvényesülésére. A fenntartó bevonja a jogértelmezést kívánó esetekbe az igazgatói munkaközösségeket, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetségét.  Minden intézmény tegyen lépéseket afelé, hogy alkalmas legyen az EU projektekbe való részvételre.  Minden intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi kulcsfolyamatokat.  Az intézményvezetés partner legyen az elektronikus interaktív kommunikációban, a fenntartóval való hivatalos kapcsolattartás és információáramlás elektronikus úton történő megvalósításában. Sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó intézményekkel szembeni elvárások:  Minden célcsoport esetében legyen lehetőség az integrált oktatásra, a különböző célcsoportok tanulásának elősegítésére az integrált oktatás akreditációs minősítő rendszerének megteremtésével és alkalmazásával, bázisiskolai-hálózat kialakításával.  A tanulók számára még több sérülés-specifikus program kerüljön kidolgozásra.  Szakmai szolgáltatás keretében az integrált oktatás megvalósítására bázis iskolák hatékony felkészítése, módszerek, eljárások átadása.  Önálló életre nevelés minél inkább családias körben történjen.  Sérülésspecifikus egyénre szabott fejlesztési programmal biztosítani kell, hogy önálló életvitelre képes, a társadalomba jól beilleszkedő felnőtté válhassanak.

12

Kollégiumokat érintő elvárások:  Szorosabb és hatékonyabb együttműködés az iskolákkal, a civil szervezetekkel.  Gazdag programkínálattal a hátrányos helyzet és az esélykülönbségek csökkentése.  Személyesebb kapcsolat ápolása a nevelő és a tanuló (kollégista) között a családi háttérfunkció erősítése.  Hagyományápolás és a kollégium egyéni arculatának erősítése.  A nevelőtestület stabilizálása. Gyermekvédelmi szakellátást is biztosító intézményekre vonatkozó elvárások:  A gyermekvédelmi szakellátást biztosító gyermekotthonok közoktatási feladatokat ellátó szakmai egységeiben folyó nevelő-oktató munka hatékonyságának erősítése annak érdekében, hogy a növendékek minél hamarabb külső iskolába integrálhatók legyenek; a tanulók sajátítsák el a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás szabályait.  A közoktatási feladatokat is ellátó gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények folyamatos bekapcsolása a fővárosi közoktatás egységes információáramlási rendszerébe, internetes kapcsolat és kör-email rendszer kiépítése.  A gyermekvédelmi felelősök és az osztályfőnökök továbbképzése a gyermekvédelmi rendszer megismertetése, a az állami neveltekkel kapcsolatos feladatok maradéktalan ellátása, az emberi erőforrások fejlesztése és a regeneráció biztosítása érdekében.  Az állami gondoskodásban élő gyermekekkel kapcsolatos ügyekben a gyermekvédelmi és az oktatási ágazat együttműködésének érősítése.  Ki kell alakítani a gyermekvédelmi és oktatási ágazat közös ellenőrzési rendszerét a gyermekotthonok és a belső iskolák működésének területén.

2.2. Minőségpolitikai nyilatkozat A minőségi nevelésre-oktatásra koncentráló intézményi kollektíva felismeri és képviseli azt a szemléletet, hogy a munka eredményessége lényeges kapcsolatban áll a szervezet működésének és irányításának szakmai színvonalával, az érintettek elkötelezettségével és elégedettségével. Az intézmény tevékenységét szolgáltatásként nyújtja, melynek számos érdekeltje (partnere) van. Tevékenységét akkor tudja eredményesen végezni, ha annak középpontjába partnereinek igényeit, elvárásait állítja. A minőségirányítási, minőségfejlesztési program bevezetésétől intézményünk az alábbi szakmai-szervezeti jellemzők teljesebb körű érvényesülését, teljesülését várja:  az intézmény filozófiája az azonosított partneri kör igényeinek minél jobb kielégítésére épül;  meghallgatja és összehangolja az általános, valamint helyi társadalmi elvárásokat és sajátos egyéni igényeket, megteremti és fenntartja a különböző partneri érdekek közötti egyensúlyt;  törekszik nyitott és tanulni kész szervezetként gyorsan és hatékonyan reagálni a folyamatosan változó ingerekre;  elfogadott és alkalmazott elv, hogy a konszenzusos törekvés légkörében hatékonyabbá válik a munka, a vezető legfontosabb feladata a munkatársak bevonása az intézmény közös kérdéseinek megválaszolásába, így a munkahelyi közösség tagjai a napi rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt vehetnek az intézmény működését kialakító folyamatok formálásában;  az innovatív, fejlesztő, építő tevékenységet, a megvalósítás folyamatát nem egyenként, az egyes dolgozók végzik, hanem közösen, a feladatokat megosztva, szereveti formában (célvezérelt együttműködés) mindenki részvételével történik; 13

   

a kollektíva tagjai, a team-munkacsoportok számára egyértelműen és pontosan értelmezett, hogy hol húzódik az a határ, ahol véget ér a pedagógusi - gondozói autonómia és kezdődik az intézményi felelősség, a közös cselekvés; szabályozza folyamatait (tervezés, megvalósítás, értékelés és ellenőrzés, szükséges korrekciók elvégzése, beavatkozás); a kis léptékű változásokra alapoz, óvakodik a megváltó ötletektől, tekintettel arra, hogy a szervezet számára fontos a biztonságérzet, a változtatások követhetősége, szabályozottsága, előreláthatósága; a változás iránti ellenállás csökkentése, illetve a hatékony munka érdekében az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy a munkatársak rendelkezzenek a fejlesztési feladat elvégzéséhez szükséges módszertani ismeretekkel, illetve az azok biztonságos alkalmazásához szükséges gyakorlattal.

A minőségfejlesztési program alkalmazásával intézményünk törekedni kíván arra, hogy  megismerje („naprakészen”) a különböző partneri csoportok elvárásait;  szakmai küldetését a partnereivel közösen, elvárásaik minél körültekintőbb figyelembevételével fogalmazza meg ( szakmai célokká emeli partnerei igényeit);  az újonnan megismert partneri igények határozzák meg a fejlesztési irányokat, képes legyen gyorsan reagálni a változó partneri elvárásokra és erőforrásait, ezen szükségletek kielégítésének szolgálatába állítja;  rendszeresen tájékozódjon szakmai küldetése teljesüléséről, folyamatosan visszajelzést kapjon teljesítményéről, a megvalósulás fázisairól;  a partneri visszajelzések alapján (rendszeres önértékelés, külső értékelések, partnerek elégedettség vizsgálata) javítsa tevékenységét, elvégezze a szükséges korrekciókat (a partnerek számára értelmezhetőek a kudarcok, illetve sikerek okai, mód nyílik a hibák, tévedések, rossz gyakorlat feltárására). A minőségfejlesztésre, folyamatos javításra irányuló munka eredményességet, szakszerűséget fokozó hatásának megnyilvánuló jelei:       

kialakul a helyi minőségfogalom: megfogalmazódik az intézmény tevékenységének lényege, nyilvánvalóak lesznek sajátosságai, más intézményektől való különbözőségének elemei; egyértelművé és ismerté válnak az alapértékek, irányítási elvek, tudatosodnak a munkamódszerek, kifejezésre jut a feladat- és felelősségvállalás, a döntéshozatal rendje; javul az intézményen belüli kommunikáció: az élményalapú beszélgetések helyébe a tényeket rögzítő és elemző, ok-okozati viszonyokat feltáró viták lépnek, realizálódik az egymástól való tanulás; a közös feladatmegoldások következtében a teamek szereplői tömör, lényegretörő, pontos megfogalmazásra és az időkeretek betartására törekednek; a szervezet legfontosabb partnerei szívesebben, átgondoltabban, kezdeményező módon alkotnak véleményt, és javító célú javaslatokat is felvetnek; az intézmény életébe beépül a partneri igény-és elégedettségmérés formális rendszere; felértékelődik az önértékelés iránti belső igény: visszajelzést ad a partnerek elégedettségéről.

14

2.3. Az intézmény minőségcéljai Pedagógiai-gyermekvédelmi minőségcéljaink:  Az egyénre szabott bánásmód alapelvének magasabb szakmai színvonalon való megvalósítása.  A gyermekek életkori és egyéni sajátosságait minél teljesebb körű figyelembe vétele.  A családjából kiemelt, frusztrációkkal, kudarcélményekkel, traumákkal terhelt gyermekek rehabilitációja, terápiás célzatú segítése.  Az nevelő-oktató munka szakmai szabályainak átgondolása, tudatosítása, megerősítése.  A gyermekek egészségügyi ellátásának, egészségmegőrzésének hangsúlyos fejlesztése.  A gyámhivatali határozatban foglaltak teljes körű betartása.  Az intézmény gyámhivatali jelentéstételi kötelezettségének időbeni teljesítése.  A nevelésbe utalt gyermek és családjának együttes támogatása, a szülő-gyermek kapcsolat helyreállítása, erősítése, a családi veszélyeztető hatások megszüntetése.  A növendékek nemi szerepekre felkészítése, nemi identitásuk egészséges kialakítása.  Vallásgyakorlás, vallásoktatás lehetővé tétele.  A gyermekek külső kapcsolatainak építésének, erősítése, barátok, különféle társadalmi szervezetek, klubok, sportkörök jelenlétének fokozása a gyermekek életvitelében.  Az etnikai hovatartozásból adódó speciális szükségletek érvényesítése.  A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyes tárgyainak, emlékeinek tiszteletben tartása.  Panaszjog érvényesítésének magas színvonalú lehetővé tétele.  Tartalmas szabadidős foglakozások biztosítása, az ehhez kapcsolódó eszközök, felszerelések kínálatának gyarapítása.  Sikeres pályaorientáció, továbbtanulás elősegítése.  Tudatosabb, tervezettebb következetesség a nevelői, fejlesztői munkában.  A gyermekek önálló életvitelre való felkészítésének elősegítése.  Az osztálytermek esztétikai és funkcionális állapotának javítása, lakásotthoni, gyermekotthoni szobák otthonosabbá tétele.  Az esélyegyenlőséget biztosító, segítő nevelő - oktató formák alkalmazása.  Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.  A tanulók teljes körű mérési értékelési rendszerének felülvizsgálata, átdolgozása, alkalmazása.  A diákok érdekérvényesítésének, érdekképviseletének támogatása. A pedagógusok személyéhez közvetlenül kapcsolódó minőségcélok  Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása.  Az alkalmazott módszerek sokszínűségének fejlesztése.  A pedagógusok konfliktus és problémamegoldó készségének javítása.  A szupervízió lehetővé tétele. Az intézmény általános működéséhez kapcsolódó minőségcélok:  A taneszköz ellátottság fejlesztése.  A könyvtár fejlesztése.  Az informatikai háttér fejlesztése.  Tartalmas szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása.  Az intézményi dolgozók munkájának teljesítményértékelésen alapuló értékelése.  Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása. 15

   

Társszervezetekkel, társintézményekkel való együttműködés elmélyítése. Nemzetközi kapcsolatok bővítése. Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése. A minőségirányítási rendszer hatékony működtetése az intézményben.

3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az Intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az Intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az Intézmény vezetője készítette.  A program elfogadása előtt megtörtént a Szülői Szervezet véleményének kikérése.  A program az alkalmazotti közösséggel elfogadtatásra került.  A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Szülői Szervezet véleményezése, az alkalmazotti közösség általi elfogadtatás jegyzőkönyve és annak jelenléti íve, valamint a fenntartó jóváhagyó határozata a program 1. számú mellékletében található. 3.2. A minőségfejlesztés céljai A minőségirányítási program - Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdés figyelembevételével meghatározott - célja, hogy rögzítse, szabályozza:   



 

az Intézmény működésének hosszú távra szóló elveit; a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket; az Intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a o vezetési, o tervezési, o ellenőrzési, o mérési, o értékelési feladatok végrehajtását, a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét, o a vezetői feladatokat ellátók, o a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, o a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók, valamint o a technikai személyzet vonatkozásában. a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

Intézményünk a humán szolgáltatásokban elterjedt TQM rendszerű, folyamatos önértékelésen alapuló, partnerközpontú működést biztosító minőségirányítási programot vezeti be. Intézményi minőségirányítási programunk célja a működés szabályozása és folyamatos javítása annak érdekében, hogy az a lehető legjobban megfeleljen a felhasználói igényeknek.

16

A minőségfejlesztésre, folyamatos javításra irányuló munka eredményességet, szakszerűséget fokozó hatásának megnyilvánuló jelei:       

kialakul a helyi minőségfogalom: megfogalmazódik az intézmény tevékenységének lényege, nyilvánvalóak lesznek sajátosságai, más intézményektől való különbözőségének elemei; egyértelművé és ismerté válnak az alapértékek, irányítási elvek, tudatosodnak a munkamódszerek, kifejezésre jut a feladat- és felelősségvállalás, a döntéshozatal rendje; javul az intézményen belüli kommunikáció: az élményalapú beszélgetések helyébe a tényeket rögzítő és elemző, ok-okozati viszonyokat feltáró viták lépnek, realizálódik az egymástól való tanulás; a közös feladatmegoldások következtében a teamek szereplői tömör, lényegretörő, pontos megfogalmazásra és az időkeretek betartására törekednek; a szervezet legfontosabb partnerei szívesebben, átgondoltabban, kezdeményező módon alkotnak véleményt, és javító célú javaslatokat is felvetnek; az intézmény életébe beépül a partneri igény-és elégedettségmérés formális rendszere; felértékelődik az önértékelés iránti belső igény: visszajelzést ad a partnerek elégedettségéről.

3.3. A minőségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat, a PDCA ciklus, azaz folyamatos fejlesztés alkalmazása révén működteti minőségfejlesztési rendszerét. (P) Tervezés: A intézmény intézkedési és fejlesztési terve (D) Végrehajtás: Az intézkedési és fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében –a fenntartó által jóváhagyott– dokumentumok alapján végzi az intézmény feladatait. (C): Ellenőrzés: Az intézményvezető az intézkedési tervben és fejlesztési tervében rögzítettek alapján ellenőrzi az intézményben dolgozók tevékenységét. (A): Beavatkozás: Az ellenőrzést követő értékelések eredménye hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény az intézkedési és fejlesztési tervében megjelölt célokat minél jobban megközelítse. Az intézkedések tervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban folyamatosan beszámoltatja az intézmény dolgozóit. A minőségfejlesztési program megvalósításának menete: I. 1) 2) 3) 4) 5)

A projekt bevezetésének stratégiai tervezése Testületi tájékoztatás, bevezető képzés a minőségfejlesztési modell elindításáról: Minőségi kör (bevezetést támogató szervezet) felállítása. Intézményvezetői elkötelezettség kinyilvánítása: Minőségi kör szervezeti- és működési szabályzatának elkészítése: Bevezetési munkaterv összeállítása.

II. Nyitott önértékelésen alapuló helyzetfelérés 1) Belső intézménykép felmérése 2) Külső intézménykép vizsgálata III. Érdekelt felek azonosítása, képviselőik maghatározása 17

1) Közvetlen partneri lista felállítása 2) Közvetett partnerek megnevezése IV. Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése 1) Kérdőívek tartalmi és formai szerkesztése 2) Kérdőíves felmérés lebonyolítása V. 1) 2) 3) VI. 1) 2) 3) VII. 1) 2) 3)

Az igények elemzése Partneri igények összehasonlító elemzése és fontossági sorrendjének felállítása A partnerek igényeinek és a szervezet önképének összehasonlító elemzése Elvárás- és problémalista készítés, következtetések levonása Célok és prioritások (küldetésnyilatkozat) meghatározása, módosítása Érték-nyilatkozat (iránymutató filozófia, alapelvek) lefektetése Elérendő célok meghatározása, prioritási sor felállítása Célok időtáv szerinti kategorizálása (rövid, közép- és hosszú távú tervezés) Intézkedési tervek elkészítése 18. Szabályozandó szolgáltatói folyamatok kijelölése 19. Feladatellátásokat szabályozó szakértői munkacsoportok felállítása 20. Szakmai cselekvési tervek kidolgozása

VIII. Intézkedési tervek megvalósítása IX. Az intézkedési tervek megvalósításának érékelése X. Korrekciós terv kidolgozása és megvalósítása XI. Irányított önértékelés 1) Irányított önértékelés szabályozása, területeinek, módszerének meghatározása 2) Irányított önértékelés végrehajtása 3) Irányított önértékelés elemzése, értékelése

3.4. A minőségi kör Intézményünk létrehozta a minőségfejlesztési program bevezetéséért és működtetésének koordinálásáért felelős minőségirányítási munkacsoportot (a továbbiakban: minőségi kör). Az intézményvezető megbízása alapján a minőségi kör vezetését, a feladatok szervezését és a végrehajtás ellenőrzését a minőségügyi felelős látja el. A minőségi kör tagjainak feladata:  A minőségi kör felkészítése, kompetenciájának megalapozása a fejlesztési munkákhoz.  A minőségi körök munkájának ellenőrzése.  Tájékoztatási kötelezettség a nevelőtestület és a munkatársi kör felé írásban és szóban.  Külső minőségügyi képzésekre való igények jelzése.  Minőségügyi dokumentáció kezelése.  Éves munkajelentés megírása. A minőségi kör szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza.

18

3.5. Nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérés A minőségfejlesztési célok elérése érdekében a minőségi kör nyílt párbeszédet kezdeményez a teljes alkalmazotti gárdát érintően az intézmény helyzetéről. Ezzel sor kerül a nyitott önértékelésen alapuló helyzetfelmérés lebonyolítására, vagyis a belő és külső intézménykép vizsgálatára. A nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérés módszere a SWOT-analízis. E módszer alkalmas annak kimutatására, hogy miben látja a testület az intézmény teljesítményének erősségeit, forrásait, tartalékait, illetve az intézmény működésének korlátait, gyengeségeit, hiányosságait. Intézményünk 2004-ben - első alkalommal - elvégezte a nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérést. 3.6. Partnerkapcsolatok menedzselése 3.6.1. Partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Ugyanakkor a szülőkkel és a tanulókkal való partnerkapcsolat irányításában jelentős szerepet vállal a pedagógus munkaközösség. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja:  a partnerek azonosítási folyamatát,  a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét,  a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását,  a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését,  a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését,  az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését. 3.6.2. Partnereink azonosítása (partnerlista) A minőségirányítási folyamat bevezető fázisában a minőségi kör azonosítja az intézmény érdekcsoportjait, a szolgáltatásainak igénybevevői körét, azok képviselőit, azaz a teljes partnerlistát. Az intézményi partnerlista tartalmazza a közvetlen és közvetett partnerek megkülönböztetését, kiemeli a kulcsfontosságú partneri csoportokat, személyeket. Magába foglalja a partnerek képviselőinek nevét, elérhetőségét, a kapcsolattartás, partneri kommunikáció általános formáit. Meghatározza a partnerlista frissítésének eljárásrendjét, időszakosságát, hozzáférhetőségét és a felelős személyt. Intézményünk közvetlen partnerei az oktatási–nevelési folyamat elsődleges szereplői, direkt megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára, valamint a gyerekek életútjának következő állomásai, mivel szintén véleményt alkotnak, elvárásokat képviselnek intézményünk felé.

19

Közvetlen partnereink:  iskolánk tanulói;  diákotthonunk növendékei;  gyermekotthonunk és két lakásotthonunk lakói;  az alkalmazotti kör tagjai;  szülők csoportja;  Budapest gyermekjóléti szolgálatai/központjai;  Budapest gyámhivatalai;  fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat;  utógondozott növendékeink hivatásos gondnokai;  tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok;  gyermekek továbbtanulását biztosító speciális szakiskolák. Partnerlista kezelése: a minőségi kör feladata a partnerlista folyamatos figyelemmel kísérése és aktualizálása. A közvetett partnereink valamilyen szabályozórendszeren keresztül fogalmaznak meg, és/vagy közvetítenek igényeket felénk, vagy együttműködésükkel segítik intézményünk céljainak megvalósulását. Továbbá azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelés, oktatás, gondozás folyamatával, eredményével szemben, ilyenek az egyes szervezetek (különösen alapítványok, egyházi- és civil szervezetek), minisztérium, állam. Az Intézmény közvetlen és közvetett partnereinek konkrét azonosítását (partnerlista) a 3. számú melléklet tartalmazza. 3.6.3. Partnereink igényeinek és elégedettségének vizsgálata Minden nevelési-oktatási intézmény elsődleges célja az, hogy az általa végzett tevékenységet tartósan garantált színvonalon, a szolgáltatást használók igényeinek megfelelően végezze, vagyis a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény működésével. Belső partnereinktől célszerű megkérdezni, hogyan összegzik  munkahelyük jelenlegi helyzetét,  a tapasztalható kedvező és kedvezőtlen jelenségeket,  terveiket a jövőre vonatkozóan,  véleményüket a tervek megvalósíthatóságára. A vizsgálat részeként fontos megkérdezni az intézmény növendékeit arról, milyennek tartják az intézményben kapott szolgáltatás színvonalát; a gyerekek szüleit arról, hogy mennyire elégedettek a gyermeknek nyújtott szolgáltatás minőségével, tartalmával és hasznosságával. Külső partnereinktől célszerű megkérdezni, hogyan összegzik véleményüket intézményünkről és a nyújtott szolgáltatásról. A külső partnereknél első alkalommal olyan kérdéseket kell feltenni, melyekből arra kapunk választ, hogy mennyire ismerik az intézményt, annak működését, tudnak-e érdemben javaslatot, véleményt alkotni az intézmény munkájával kapcsolatban. Ezt az ún. „önértékelést” írásos formában, kérdőívek, interjúk vagy fókuszcsoportos beszélgetés segítségével kell megvalósítani, A partneri igények és elégedettség mérésének dokumentumait a 4. számú melléklet tartalmazza.

20

3.7. Elvárás- és problémalista Az intézmény munkatársainak, a gyermekek, a szülők, az intézményünkkel kapcsolatban álló személyek, szervezetek igényeinek és elégedettségének empirikus vizsgálatával, a feltárt adatok feldolgozásával lehetővé válik a partneri igények mélyebb megismerése, összehasonlító elemzése, és az elvárások fontossági sorrendjének felállítása. 3.8. Célok és prioritások meghatározása Az elvárás- és problémalistában megfogalmazott igényekre, elvárásokra, javaslatokra alapozva a minőségi kör meghatározza az elérendő minőségfejlesztési célokat, illetve azok prioritási sorrendjét. A fejlesztési célkitűzések fontosságát figyelembe véve, s a rendelkezésre álló szakmai kapacitást és infrastrukturális feltételeket mérlegelve szükséges elvégezni a rövid, közép- és hosszú távú tervezést. 3.9. Intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása Miután elkészült a probléma- és céllista, következhet a beavatkozási irányok kijelölése, vagyis a munka minőségi fejlesztését szolgáló intézkedési tervek kimunkálása. A kitűzött célokkal meghatároztuk azokat a szolgáltatási területeket, feladatcsoportokat, ahova be kell avatkoznunk az elvárasainkhoz való jobb megfelelés érdekében. Az intézkedési tervek a kitűzött célokhoz már konkrét feladatokat rendelnek. Az intézkedési tervdokumentáció összeállítását követően az intézményvezetés értékeli a munkacsoportok tevékenysége révén elkészült szakmai intézkedési tervet. Ezt követően már sor kerülhet az intézkedési-terv (cselekvési tervek) kivitelezésére. Nem maradhat el az intézkedési terv megvalósításának menetét nyomon követő, dokumentált érékelés sem (a megfigyelés, a kérdőíves igény- és elégedettségmérés, a fókuszcsoportos beszélgetés, az interjúzás itt is bevethető módszerek). A vizsgálati tapasztalatok, eredmények nyilvánossá tételét követően a program újabb fázisa a szükségesnek bizonyuló korrekciós tervek meghatározása. Ebben a már kialakult szakértői munkacsoportok lehetnek kompetensek. Elengedhetetlen a helyesbítés véghezvitelének módszeres értékelése is, és végezetül a gondosan dokumentált problémamegoldó-projekt disszeminációja. Az ez irányú teendők a minőségügyi felelős feladatát képezhetik.

4.

Irányított önértékelés

4.1. Az irányított önértékelés célja A folyamatosan fenntartott és körforgásosan futtatott minőségfejlesztési program ciklusai a szervezeti kultúra és feladatellátás értékelő vizsgálatával, vagyis az irányított önértékeléssel zárulnak. Az irányított önértékelés célja:  az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése,  erősségek, fejlesztendő területek meghatározása

21

 annak megállapítása, hogy az intézmény stratégiai céljainak elérése irányába halad-e, illeszkednek-e ahhoz a folyamatok, tevékenységek,  a fenntartói elvárások teljesítésének elemzése,  a fenntartó által végzett értékelés kapcsolódási pontjai, a szükséges fejlesztések megállapítása.

4.2. Az irányított önértékelés periódusa, területei, módszerei és folyamata A minőségi kör feladatköre szabályozni az irányított önértékelés gyakoriságát (a bevonható anyagi, személyi kondícióktól függően), vizsgálati területeit (fontos a széles látómező, de helyzet- és jövőképet minden évben már nem kell módszereit), módszereit (azonos az intézményi helyzetértékelésnél alkalmazhatókkal). Az Intézményünkben egyes – előre kijelölt – területeteken minden évben sor kerül az önértékelés lefolytatására. A minőségi kör éves munkatervében meghatározza azokat a területeket, amelyeket az adott munkaévben az irányított önértékelés keretében vizsgálat alá von. Az Intézmény a teljes körű (átfogó helyzetértékelést végző) irányított önértékelést hároméves periódusokban készíti el. Az irányított önértékelés lehetséges területei:  külső és belső, közvetlen és közvetett partnerek elégedettsége,  szakmai szabályok teljesülése,  pedagógiai klíma vizsgálata (a nevelőtestület tagjainak a munkával, munkahellyel kapcsolatos attitűdjei, a munkahelyi kapcsolatot jellege),  szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei,  a kitűzött szakmai célok elérése, megvalósulása,  az erőforrások felhasználásának hatékonysága. Az irányított önértékelés során alkalmazható módszerek:  SWOT-elemzés,  kérdőíves adatgyűjtés,  fókuszcsoportos beszélgetés,  trendvizsgálat,  dokumentumelemzés,  összehasonlító elemzés. Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása: Feladat

Határidő

Felelős

Az irányított önértékelés területeinek és módszereinek szeptember kijelölése. 30 30.

Igazgató Minőségügyi felelős

Az adatgyűjtő eszköz(ök) szempontrendszerének, tartalmi október 30. elemeinek kidolgozása.

Minőségügyi felelős

A felmérésbe bevont személyek tájékoztatása az értékelési november feladatról. 30.

Minőségi kör

22

Az adatgyűjtés lefolytatása

január 30.

Minőségi kör

Az adatok összesítése (pl. a kitöltött kérdőívek adatainak március 30. kérdésenkénti és téma- területenkénti összesítése). A kapott átlagértékek számszerű megjelenítése, grafikus ábrázolása.

Minőségi kör

Az összesített adatok/eredmények elemzése: az előző évek május 15 eredményeihez viszonyított fejlődési tendenciák vizsgálata (trendvizsgálat). Minden területről összefoglaló készítése, erősségeink, fejlesztendő területeink, a továbblépés legfontosabb céljainak, feladatainak megfogalmazása (Intézkedési terv).

Minőségügyi felelős

A fejlesztési intézkedések (Intézkedési terv) megküldése a május 30 Fenntartónak. Az eredmények ismertetése az intézményvezetéssel.

Igazgató Minőségügyi felelős

Az intézményi önértékelés alapján javasolt fejlesztési június 30 intézkedések végrehajtásának elindítása. Amennyiben az értékelés alapján indokolt, az intézmény stratégiai dokumentumainak korrigálása, kiegészítése. Az alkalmazott adatgyűjtési és adatfeldolgozási eszközök augusztus értékelése. A folyamatban, vagy az eszközökben való 30. változtatás szükségességét dokumentálni szükséges.

Igazgató

Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása legalább augusztus 5 évig. 30.

Igazgató

Minőségügyi felelős

4.3. Az intézményi önértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása Az önértékelés során keletkezett bizonylatok az intézményünk minőségügyi dokumentációjának részét képezik. Az irányított önértékelés végrehajtása révén nyert adatokat, információkat elemző-értékelő módon feldolgozza a minőségi kör. A minőségi kör feladata, hogy a kapott eredményeket ismertesse az intézményvezetéssel, a felszínre kerülő problémákat felvesse a munkaközösségeknek, szakértői munkacsoportoknak. Az intézmény önértékelése során kapott adatok felhasználhatók:  a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározásához,  az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához,  munkatervek, feladattervek, intézkedési tervek készítéséhez,  PR tevékenységhez,  a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz, értékelésekhez. 23

5. Az intézmény működési folyamata 5.1. Vezetési feladatok A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az Intézmény vezetőjének. Az intézményvezető feladata, hogy:  kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet,  példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során,  tudatosítsa az Intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása,  tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata. Az Intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az Intézmény működésének javítására, az Intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az Intézmény vezetése a fentiek érdekében:  kiemelten kezeli az Intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal,  megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében o minőségirányítási munkacsoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az Intézményi Minőségirányítási Program működtetése, o minőségügyi felelőst bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében,  gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról,  értékeli az Intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján,  különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét. 5.2. Tervezési feladatok A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel:  tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat,  a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A pedagógiai és a gyermekotthoni szakmai program feladatainak éves lebontása munkatervekre, és a munkatervek alapján kialakított tanmenetek, fejlesztési, korrekciós tervek, egyéni gondozásinevelés tervek elkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése az SZMSZ-ben szabályozott.

24

A pedagógiai és a gyermekotthoni szakmai programon történő változtatás az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével valósítható meg alapvetően team munkában. A team tagjait az intézményvezető jelöli ki. A tervezési szakasz munkájába a megbízott teamen kívül bekapcsolódik a nevelőtestület érintett köre és a közvetlen partnerek képviselői. A végrehajtás szakaszának dokumentumai az éves munkatervek, és az ezekből felállított tanmenetek, egyéni fejlesztési, korrekciós tervek. A megvalósulás folyamatos ellenőrzése az SZMSZ-ben és Minőségügyi Dokumentációban meghatározott módon történik. Az SZMSZ módosítását követeli meg az Alapító Okiratban vagy a Pedagógiai Programban, Gyermekotthoni Programban bekövetkezett változás. A vezetés felelős a változtatások megtételéért az alkalmazotti kör bevonásával, továbbá felelős a partnerek informálásáért. A Házirend felülvizsgálata évente lezajlik az alkalmazotti kör és a diákönkormányzat bevonásával. Intézményünk a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. Ez a munkaterv forgatókönyvként tartalmazza a minőségfejlesztési ciklus lényeges lépéseit, a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, a feladatok teljesítésének időbeli ütemezését, az egyes tevékenységek közvetlen megvalósítóit és az elvégzendő feladatok közvetlen felelőseit. A minőségirányítási programot az intézményi munkatervvel összhangban kell elkészíteni. 5.3. Vezetői ellenőrzés rendszere Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek:  a vezetési,  a tervezési,  a mérési, valamint  az értékelési feladatokkal. Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: o szakmai ellenőrzés, o törvényességi ellenőrzés, o pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés. Mérési és értékelési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy a szakmai munka eredményeiről, az Intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. A nevelő-oktató munka mérése:  a pedagógiai-gyermekotthoni program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja,

25

 

a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt.

A mérési feladatok kiterjednek:  az Intézmény egészére,  az Intézmény fontosabb partnereire: o az Intézmény foglalkoztatottjaira, o az Intézmény tanulóira/gondozottaira,  a tanuló/lakóközösségek tevékenységére,  a pedagógus közösségre,  az Intézmény rendezvényeire,  a pedagógusok továbbképzésére,  a költségvetési tervre és beszámolóra. 5.1.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési és értékelési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell  a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről,  a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről,  az oktató és nevelőmunka színvonalának méréséről,  a szakmai tevékenység méréséről. 5.1.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési és értékelési feladatok Az értékelés szempontjai:  a pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni: o a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, o a pedagógus szakmai munkájának eredményességét (a diákok fejlődése alapján) o az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, o a tehetséggondozási feladat ellátásának milyenségét, o a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, o a tanulmányi versenyre történő felkészítő munkát, o az egyéni fejlesztési tevékenységet, o a tanórán kívüli /fejlesztő /szabadidős foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét, o a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, o a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét,  a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: o a gyermekekkel való bánásmódját, o a gyermekekkel való együttműködő készségét, o segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, o a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását, o konfliktushelyzet kezelési tevékenységét,  a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: o a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz, o pontosság, határidők, házirend betartását, o adminisztrációs feladatok ellátását, o konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel, 26

o terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (osztályfőnökség, egyéb speciális feladatok, szervezés stb.) A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 5.1.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóira vonatkozó mérési és értékelési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott szakembereivel kapcsolatban mérni kell a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző szakmai szabályok, mutatószámok alapján. Főbb értékelési szempontok:  a szakmai elhivatottság, feladatellátás színvonala,  a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás),  együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel),  adminisztrációs munkavégzés, dokumentumkezelés,  pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. 5.1.4. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési és értékelési feladatok Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat  a tanulói létszám mérése,  az 1. osztályosok szintfelmérése (alapkészségek, fizikai adottságok),  a tanulmányi eredmény mérése o tanulmányi átlagokkal:  személyi tanulmányi átlag,  osztályonkénti tanulmányi átlag,  iskolai tanulmányi átlag; o nemzeti alaptanterv követelményei szerint (országos képesség és készség felmérés, OKM hatályos szabályozása alapján), o további képesség és készség felmérésekkel,  a személyiség és közösségi magatartás mérése  teljesítménymérő évfolyamfelmérésekkel. 5.1.5. Az Intézmény gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gondozottaira irányuló mérési és értékelési feladatok Az Intézmény gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gondozottaira vonatkozó értékelési feladat kiterjed a személyiségfejlődés többoldalú figyelemmel kísérésére, mely tevékenység magába foglalja  Az Egyéni gondozási-nevelési tervek („Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer XIX. számú adatlapja) megvalósulásának folyamatos nyomon követését,  Az Egyéni fejlesztési lapok vezetését,  Félévente helyzetértékelés készítését („Gyermekeink védelmében” nyilvántartási rendszer XXI. számú adatlapja), 27

  

a gyerekek aktuális személyiségállapotának rendszeres felmérését (pl. gyermekviselkedési kérdőív használatával), az egyéni vizsgálati eredmények visszacsatolását az egyéni fejlesztési (gondozási, nevelési, terápiás) programba. a lakócsoport és közösségi szintű összesített eredmények hasznosítását az intézményfejlesztési intézkedések tervezésénél.

5.1.6. A tanuló/lakóközösségek tevékenységének mérése és értékelése A tanulóközösség értékelési szempontjai:  a tanulóközösség tanulási teljesítménye,  a társas kapcsolatok kohéziója,  a közösségi tevékenység aktivitása,  a csoport szociális összetétele. 5.1.7. A pedagógus közösség tevékenységének mérése és értékelése Az értékelés kiemelt szempontjai:  a pedagógus közösség összetartásának, együttműködésének erőssége,  a pedagógus közösségben zajló kommunikáció minősége,  a véleménynyilvánítás, javaslattétel intenzitása,  aktivitás a problémamegoldás terén,  a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének jellege. 5.3.8. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az értékelés szempontjai a következők:  megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények,  a rendezvények látogatottsága,  a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e,  a rendezvény lebonyolítása,  a rendezvény elérte-e a célját,  a résztvevők elégedettek voltak-e,  a költség-haszon mérleg. 5.3.9. A pedagógusok továbbképzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen:  adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma,  a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása,  a szakos ellátottság alakulása,  a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma,  a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve. Az értékelés szempontjai:  a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az Intézmény minőségcéljainak elérését,  a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az Intézmény költségvetése számára, 28



a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához.

5.3.10. A költségvetési terv és beszámoló értékelése Lásd: FEUVE Szabályzat – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés teljes rendszere (5. számú melléklet) 6. A teljesítményértékelés rendszere, az eljárás rendje 6.1. A teljesítményértékelés célja Az értékelés közvetett (általános) célja: Az intézmény szervezeti működésének, a szervezet irányításának, nevelési környezetének értékelése abból a célból, hogy megfelelő környezetet biztosít-e az intézményben megvalósítandó személyiségfejlődési-személyiségkorrekciós folyamatokhoz. Más megközelítésben: a teljesítmény-ellenőrzés és értékelés célja, hogy az intézmény tárgyilagos, megbízható és viszonylag objektív képet alkothasson arról, hogy az eredetileg tervezett céloknak megfelelő irányban és ütemben zajlanak-e a folyamatok. Az értékelés közvetlen (konkrét) célja:  Az ágazati irányítás központi dokumentumaiban meghatározott elvárások teljesítése.  Az intézmény Pedagógiai programjában és Gyermekotthoni szakmai programjában meghatározott módszertani célkitűzések teljesülése.  A szakmai munka minőségének növelése a szervezet fejlődése, az intézményvezetés és a pedagógus egyéni teljesítményének, munkaminőségének kiteljesedése szempontjából.  A pedagógusok tevékenységének, együttműködésének, kompetenciájának felmérése, megállapítása.  Az értékelés tapasztalatai alapján megfogalmazott fejlesztések, korrekciós intézkedések megvalósítása.  Az egyéni és szervezeti célok összehangolása.  Az egyén fejlődésének támogatása.  Az önértékelés képességének fejlesztése a vezetői munkakört betöltők és a szakalkalmazottak egyéni szakmai fejlődése érdekében.  Probléma- és konfliktusmegoldás intézményi gyakorlatának fejlesztése, az egyes pedagógusi készségek hatékonyságának növelése. 6.2. Az teljesítményértékelés alapelvei A pedagógusi teljesítmény mérése és értékelése az intézményben zajló szakmai munka fejlesztésének támogatása érdekében történik. Az értékelés a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek pozitív irányú személyiségfejlődésének és sikeres társadalmi beilleszkedésének elérésében szerepet játszó pedagógiai tényezők és folyamatok vizsgálatán keresztül valósul meg. Az értékelés egységes követelményrendszer alapján történhet, amelyet minden szereplő ismer és egyformán értelmez. Az értékelésnek ösztönző hatásúnak kell lennie a személyes teljesítmény megismerésére, a munkateljesítmény növelésére. 29

Az értékelési rendszer kettős értékelésű: önértékelésen és a munkáltató értékelésén alapul. Az értékelés személyre szóló. Az értékelés ciklikusan ismétlődő minőségirányítási tevékenység. Biztosított, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez. Az értékelés felhasználása: az értékelés adataiból nyert eredményekre alapozva egyéni és intézményi szintű fejlesztési tervek készítése. 6.3. Az értékelés területei, a követelmények és az értékelés szempontjai Az előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján végzett teljesítményértékelés kiterjed  a vezetői feladatokat ellátókra (igazgató, iskolai igazgatóhelyettes, gyermekotthon vezető, gazdaság vezető),  az iskolai, diákotthoni és gyermekotthoni pedagógusokra (oktató tanár, napközis nevelő, fejlesztő pedagógus),  az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre, valamint a gyógypedagógiai asszisztensekre,  a családgondozói, utógondozói, pszichológusi tevékenységet ellátó szakemberekre (családgondozó, utógondozó),  a gyermekfelügyelői munkakört betöltőkre,  a gazdasági és technikai dolgozók munkacsoportjára. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek  harmonizálnak az adott szakma/szakterület munkaköri leírásában foglaltakkal,  a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják,  figyelembe veszik a fenntartók által az intézmény számára meghatározott szakmaiműködési-gazdálkodási elvárásokat és követelményeket, azok teljesítését szolgálják,  konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A dolgozók teljesítményét a tanév/munkaév során, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A vezetői feladatokat ellátókra (igazgató, iskolai igazgatóhelyettes, gyermekotthon vezető, gazdaság vezető) irányuló teljesítményértékelési szempontok:  

Szakmai felkészültség, jogszabályismeret, hitelesség o nyitottság, érdeklődés, önképzés o továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség o gondoskodik a zavartalan napi munkavégzés személyi feltételeiről o megteremti a zavartalan napi munkavégzés tárgyi feltételeit o rendszeresen látogat, ellenőriz, azokról elemző megbeszélést tart o a munkajogi dokumentumokat előírás szerint, naprakészen vezeti o a munkaterületéhez tartozó szakmai dokumentumokat, kimutatásokat pontosan és határidőre elkészíti, vezeti o ismeri munkaterülete napi problémáit, azokra megoldást keres 30







o munkaterületén a takarékos gazdálkodásra törekszik o érdemi részt vállal az intézmény szabályzatainak elkészítésében o ismeri az intézmény szabályzatait, és azok alapján végzi munkáját o a munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok teljesítése o az éves munkatervben a személyére szóló feladatok teljesítése Kreatívitás, innováció o előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása o pályázatírásban és elszámolásban való önálló részvétel o pályázatírásban, elszámolásban, lebonyolításban részt vesz Kapcsolatok, menedzsment o intézményvezetővel való együttműködés, kapcsolattartás o vezetőtársakkal való együttműködés o az intézmény dolgozóival való kapcsolat, kollegialitás, segítőkészség o a közvetlen beosztottakkal való kapcsolat hatékonysága o az intézmény külső partnereivel való kapcsolat o publikációk, PR, az intézmény menedzselése Személyes tulajdonságok o ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában o személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést o részt vesz és eredményes, a közösség konfliktusainak megoldásában

Az oktató tanárokra, napközis nevelőkre vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 

Szakmai felkészültség, fejlődés o munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága



 





o továbbképzéseken való részvétel Nevelő-oktató munka hatékonysága o tanórára/foglalkozásra való felkészülés és óravezetés o felzárkóztatás,fejlesztés, tehetséggondozás o külső, belső vizsgák szervezése, lebonyolítása, dokumentálása o konfliktuskezelés A nevelő-oktató munka dokumentációja o pontosság, precízség o határidőtartás Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o komplex segítségnyújtás a tanulók problémáinak megoldásához o megbízatások vállalása, teljesítése (tanórán kívüli tevékenység, rendezvények, ünnepségek) Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o közösségi döntések elfogadása, betartása o team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestületben, munkaközösségben, minőségfejlesztési teamben, projektben, stb.) Kreativitás, innováció o új, korszerű pedagógiai módszerek, technikák alkalmazása (projekt, kooperatív…) o előremutató, változások kezdeményezése, részvétel azok megvalósításában o pályázatírásban való részvétel o bemutató tanítást/foglalkozást vállal és azt példaértékűen teljesíti 31



Kapcsolatok, kommunikáció o kapcsolat a gyerekkel o kapcsolat a munkatársakkal, intézményvezetéssel o külső kapcsolatok ápolása o publikáció, PR, írások a honlapon

A fejlesztő pedagógusokra vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 

Szakmai felkészültség, fejlődés o munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága



 







o továbbképzéseken való részvétel o szakirodalmi tájékozottság Fejlesztő munka hatékonysága o szakértői vélemények ismerete o egészségügyi és egyéb iratok ismerete o fogalakozás vezetése o konfliktuskezelés A fejlesztő munka dokumentációja o pontosság, precízség o határidőtartás Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o megbízatások vállalása, teljesítése, tanórán kívüli tevékenység o tanácsadás Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o közösségi döntések elfogadása, betartása o team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestületben, munkaközösségben, minőségfejlesztési teamben, projektben, stb.) o szakemberekkel együttműködés Kreativitás, innováció o fejlesztő játékok, eszközök készítése o pályázatírásban való részvétel o alkotó módon vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében o bemutató foglalkozást vállal Kapcsolatok, kommunikáció o a gyerekekkel való kapcsolat o a munkatársakkal való kapcsolat o az intézményvezetéssel való kapcsolat o szülővel vagy nevelővel való kapcsolat o publikáció, PR, írások a honlapon

A diákotthoni és gyermekotthoni pedagógusokra vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 

Szakmai felkészültség, fejlődés o szakmai felkészültség, hitelesség o nyitottság, érdeklődés, önképzés, szakirodalomban való jártasság o továbbképzéseken való részvétel: kijelölés alapján - önként, intézményi érdekre való tekintettel 32



 







Nevelő-oktató munka hatékonysága o tanóra/foglalkozás vezetése o tanulói eredmények az osztály összetételének figyelembevételével  tanév végi eredmények  mérések eredménye  versenyeredmények  vizsgaeredmények o felzárkóztatás, tehetséggondozás o külső, belső vizsgák szervezése, lebonyolítása, dokumentálása o közösségépítés, o bemutató tanítást vállal, és példaértékűen teljesíti A nevelő-oktató munka dokumentációja o pontosság, precízség o határidőtartás Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o gyermekvédelmi feladatok o megbízatások vállalása, teljesítése (tanórán kívüli tevékenység, rendezvények, ünnepségek) o programok szervezése Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o közösségi döntések elfogadása, o betartása o team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestületben, munkaközösségben, minőségfejlesztési teamben, projektben, stb.) Kreativitás, innováció o új, korszerű pedagógiai módszerek, technikák alkalmazása (projekt, kooperatív…) o előremutató, változások kezdeményezése, részvétel azok megvalósításában o pályázatírásban való részvétel o alkotó módon vesz részt az intézményi dokumentumok készítésében Kapcsolatok, kommunikáció o kapcsolat a gyerekkel o kapcsolat a munkatársakkal o kapcsolat a szülőkkel (szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások) o kapcsolat az intézményvezetéssel o az intézmény külső partnereivel való kapcsolat o publikáció, PR, írások a honlapon

Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 



Szakmai felkészültség, fejlődés o szakmai felkészültség, hitelesség o nyitottság, érdeklődés, önképzés, szakirodalomban való jártasság o továbbképzéseken való részvétel: kijelölés alapján - önként, intézményi érdekre való tekintettel Nevelő-oktató munka hatékonysága o tanóra/foglalkozás vezetésének segítése o a felzárkóztatás, tehetséggondozás terén nyújtott segítség 33

 





o közösségépítés, A nevelő-oktató munka dokumentációja o pontosság, precízség o határidőtartás Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o megbízatások vállalása, teljesítése (tanórán kívüli tevékenység, rendezvények, ünnepségek) o programok szervezése Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestületben, munkaközösségben, minőségfejlesztési teamben, projektben, stb.) Kapcsolatok, kommunikáció o kapcsolat a gyerekkel o kapcsolat a munkatársakkal o kapcsolat a szülőkkel o kapcsolat az intézményvezetéssel

Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyógypedagógiai asszisztensekre vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 











Szakmai felkészültség, fejlődés o szakmai felkészültség, hitelesség o nyitottság, érdeklődés, önképzés, szakirodalomban való jártasság o továbbképzéseken való részvétel Nevelő-oktató munka hatékonysága o tanóra/foglalkozás vezetésének segítése o a felzárkóztatás, tehetséggondozás terén nyújtott segítség o közösségépítés o együttműködés a pedagógusokkal Pedagógus közvetlenül segítő feladatok o szabadidős foglalkozások szervezése, lebonyolítása, gyermekkíséret o szemléltető eszközök, munka és feladatlapok készítése o a házirend, napirend betartatása Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o megbízatások vállalása, teljesítése (tanórán kívüli tevékenység, rendezvények, ünnepségek) o programok szervezése Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestületben, munkaközösségben, minőségfejlesztési teamben, projektben, stb.) Kapcsolatok, kommunikáció o kapcsolat a gyerekkel, szülőkkel o külső kapcsolatok ápolása o kapcsolat a munkatársakkal, az intézményvezetéssel

34

A családgondozói, utógondozói, pszichológusi tevékenységet ellátó (családgondozó, utógondozó) irányadó teljesítményértékelési szempontok: 

 







szakemberekre

Szakmai felkészültség, fejlődés o szakmai felkészültség, mobilizálhatóság o nyitottság, érdeklődés, önképzés o továbbképzésen, tanfolyamokon részt vesz, azt hasznosítja munkájában A munka dokumentációja o pontosság, precízség o határidőtartás A munkához való hozzáállás o idővel való gazdálkodás, időkihasználás  a munkakezdés és befejezés idejének betartása  a munkafázisok időráfordításának realitása, munkatempó  a rábízott feladat pontos, határidőre történő teljesítése o a munkavégzéshez használt eszközök rendeltetésszerű használata, állagmegóvása o az átvett anyagokkal való takarékos gazdálkodás o a közvetlen munkakörnyezet rendjének és esztétikumának folyamatos megteremtése Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o a napi munka önálló, folyamatos megszervezése o megbízatások vállalása, teljesítése o egyéni érdekek összehangolása az intézmény érdekeivel o túlmunkára, helyettesítésre vállalkozik o váratlan helyzetek kezelése Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o közösségi döntések elfogadása, betartása o a közösségben adódó konfliktusok megoldására törekszik o team munkában való részvétel o pályázatírás segítése, annak megvalósításban való közreműködés o együttműködés az osztályban/csoportban dolgozó teammel o kapcsolatok, kommunikáció  kapcsolata a diákokkal  szülőkkel való kapcsolata  az intézményen kívüli szakmai kapcsolat Személyes vonások o ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában o személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus, stb.) o részt vállal a közösség konfliktusainak megoldásában

A gyermekfelügyelői munkakört betöltőkre fókuszáló teljesítményértékelési szempontok: 



Szakmai felkészültség, fejlődés o szakmai felkészültség, mobilizálhatóság o nyitottság, érdeklődés, önképzés o továbbképzésen, tanfolyamokon részt vesz, azt hasznosítja munkájában A munka dokumentációja o pontosság, precízség 35









o határidőtartás A munkához való hozzáállás o idővel való gazdálkodás, időkihasználás  a munkakezdés és befejezés idejének betartása  a munkafázisok időráfordításának realitása, munkatempó  a rábízott feladat pontos, határidőre történő teljesítése o a munkavégzéshez használt eszközök rendeltetésszerű használata, állagmegóvása o az átvett anyagokkal való takarékos gazdálkodás o a közvetlen munkakörnyezet rendjének és esztétikumának folyamatos megteremtése Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o a napi munka önálló, folyamatos megszervezése o megbízatások vállalása, teljesítése o egyéni érdekek összehangolása az intézmény érdekeivel o túlmunkára, helyettesítésre vállalkozik o váratlan helyzetek kezelése Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, segítőkészség o közösségi döntések elfogadása, betartása o a közösségben adódó konfliktusok megoldására törekszik o team munkában való részvétel o pályázatírás segítése, annak megvalósításban való közreműködés o együttműködés az osztályban/csoportban dolgozó teammel o kapcsolatok, kommunikáció  kapcsolata a diákokkal  szülőkkel való kapcsolata  az intézményen kívüli szakmai kapcsolat Személyes vonások o ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában o személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus, stb.) o részt vállal a közösség konfliktusainak megoldásában

A gazdasági és technikai dolgozókra vonatkozó teljesítményértékelési szempontok: 



Szakmai felkészültség, mobilizálhatóság o munkaköréhez szükséges szakmai ismeretek használata o szakképzettségeinek és szakmai ismereteinek alkalmazhatósága o nyitottság, érdeklődés, önképzés (a munkaköréhez szükséges szakmai ismeretek folyamatos bővítése)  kötelező, jogszabályilag előírt oktatásokon való részvétel  önként vagy felkérésre teljesített oktatásokon való részvétel A munkához való hozzáállás o idővel való gazdálkodás, időkihasználás  munkakezdés és befejezés idejének betartása  a munkafázisok időráfordításának realitása, munkatempó o a rábízott feladat pontos, szakszerű teljesítése o a feladatok kitűzött határidőre történő megvalósítása o munkavégzéshez használt eszközök karbantartása, állagmegóvása  rendeltetésszerű használat 36

 karbantartás, tisztítás o az átvett anyagokkal való takarékos gazdálkodás o a munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályok betartása o a közvetlen munkakörnyezet rendjének folyamatos megteremtése  Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség o lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés o munkaköréhez kapcsolódó előírások, szabályzatok ismerete o megbízatások vállalása, azok színvonalas teljesítése o egyéni érdekek összehangolása az intézményivel o az ellenőrzések észrevételeinek érvényesítése  Csapatmunka, együttműködés o kollegialitás, együttműködési készség o munkatársait segíti o munkatársaitól segítséget elfogad o közösségi döntések elfogadása, betartása o a vezetői utasításokat elfogadja, betartja o a napi munka önálló, folyamatos megszervezése o tiszteletben tartja mások, (kollégák, tanulók) emberi méltóságát  Kreativitás, innováció o váratlan helyzetek kezelése o előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása o pályázatok megvalósításában való részvétel  Kapcsolatok, kommunikáció o tanulókkal való megfelelő kommunikáció és munkakapcsolat o az intézmény dolgozóval való munkakapcsolat o az intézmény külső partnereivel való kapcsolat  Személyes vonások o ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában o személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus, stb.) o részvállal a közösség konfliktusainak megoldásában

6.4.

A teljesítményértékelés ciklusai, módszere és eszközei

6.4.1. A teljesítményértékelés ciklusai A vezetők tevékenységének értéklelése: A vezetők teljesítményét minden második évben a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A - nem vezetői feladatokat ellátó - pedagógusi tevékenység értékelése: Az intézmény minden második tanítási évben elvégzi a pedagógusi munka teljesítményének értékelését. Adott évben a pedagógus munkakört betöltők 50 %-a vesz részt az értékelésben, így kétévenként valamennyi pedagógus szakember esetében sor kerül a teljesítmény értékelésére. Az intézmény vezetője válasza ki az adott év során értékelésben résztvevő kollégákat, döntésénél figyelembe veszi a munkaközösség vezetők tapasztalatait (kiemelkedő színvonalú munkavégzés, alacsony teljesítményszint).

37

A ciklus során az Értékelő team félévente egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy teljes tanórát/foglalkozást. Az óralátogatás után rövid időn belül a vizsgált pedagógus az Értékelő team azon tagjaival, akik az óramegfigyelésen részt vettek, óramegbeszélést folytat le. A ciklus vége felé az érintett pedagógus (az adott év májusában) egy önértékelő kérdőívet tölt ki, melyet az Értékelő team vezetőségi tagja is kitölt. A ciklus során egy alaklommal a tanár/nevelőtanár diákjai kérdőívek segítségével értékelik a pedagógus munkáját. Ugyanekkor a szülők is lehetőséget kapnak véleményük megfogalmazására az érintett pedagógus tevékenységét illetően. A mérési adatokat az Értékelő team - a minőségi kör tagjainak közreműködésével - dolgozza fel. A ciklus végén az érintett pedagógus az Értékelési team tagjainak részvételével Értékelő beszélgetésen vesz részt. Az értékelő beszélgetésen sor kerül a Komplex értékelőlapon feltüntetett információk megbeszélésére, a tanulságok levonására, majd a tapasztalatok rögzítésre kerülnek az Értékelési összesítő lapon, melyen szerepelnek a következő ciklusra vonatkozó egyéni fejlesztési célok is. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők, a családgondozói, utógondozói, pszichológusi tevékenységet ellátók, a gyermekfelügyelői munkakört betöltő, valamint a gazdasági és technikai dolgozók tevékenységét szintén értékelni szükséges minden második tanév végén. Az intézmény vezetője válasza ki az adott év során értékelésben résztvevő kollégákat, döntésénél figyelembe veszi a munkaközösség vezetők tapasztalatait (kiemelkedő színvonalú munkavégzés, alacsony teljesítményszint). A kolléga Értékelő beszélgetésen vesz részt, ahol sor kerül a Komplex értékelőlapon jelzett eredmények/tapasztalatok megbeszélésére. 6.4.2. A teljesítményértékelés módszere, eszközei A vezetői feladatokat ellátók teljesítményére irányuló teljesítményértékelési módszerek:  a vezetői kompetenciákat értékelő kérdőív, melyet a vezető felettese, azonos beosztású munkatársa és beosztottja is kitölt,  a vezető beosztású dolgozók elkészítik éves munkájuk beszámolóját,  az intézmény igazgatója feljegyzést készít a vezető dolgozókról –névre szólóan– a napi munkájukban tapasztaltakról, az értékelési szempontok figyelembevételével,  megfigyelés,  tervezett és spontán ellenőrzés. A vezetők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumait az 6. számú melléklet tartalmazza. Az iskolai, diákotthoni és gyermekotthoni pedagógusokra vonatkozó teljesítményértékelési módszerek:  folyamatos és időszakos adatgyűjtés meghatározott területeken évenkénti összegzéssel és elemzéssel (Értékelési összesítő lap). Az értékelési rendszer a következő konkrét mérési eszközök felhasználásával gyűjt adatokat a vizsgálandó területekről:  megfigyelés, tervezett és spontán ellenőrzés,  óralátogatás, foglalkozás-látogatás (Tanóra/foglalkozás-megfigyelési lap),  önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele (Komplex értékelőlap), 38

 

a tanulók, illetve a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek véleményének kérdőíves felmérése (Gyermek kérdőív) szülői vélemény kérdőíves felmérése (Szülői véleménykérő lap)

Óralátogatás: a tanítás támogató értékelése. Óralátogatók: igazgató, érintett igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető. Az óralátogatáson alapuló értékelés rendszere a következő fázisokból áll:  előkészítés: cél és szempontsor tisztázása, bejelentkezés.  megfigyelés: célirányos adatgyűjtés a tanórán.  elemzés: adatok áttekintése, szelektálása.  értékelés: az elemzés eredményeinek megvitatása, összegzése. Foglalkozás-látogatás: a szervezett és előkészített foglalkozás értékelése. Látogatók: igazgató, érintett igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető. Az foglalkozás-látogatáson alapuló értékelés rendszere a következő fázisokból áll:  előkészítés: cél és szempontsor tisztázása, bejelentkezés,  megfigyelés: célirányos adatgyűjtés a foglalkozás megfigyelése során,  elemzés: adatok áttekintése, szelektálása,  értékelés: az elemzés eredményeinek megvitatása, összegzése. Önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele: meghatározott szolgáltatási területekre és feladat-ellátási egységek (feladatcsoportokra) bontott önkitöltős kérdőíves adatfelvételre és vezetői értékelésre épülő átfogó mérési-értékelési módszer. A tanulók, illetve a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek véleményének kérdőíves felmérése: önkitöltős kérdőívvel végzett adatgyűjtési eljárás. Szülői vélemény kérdőíves felmérése: a tanulók, illetve a gondozottak szüleinek/gondviselőinek bevonásával készített elégedettségmérési vizsgálat. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre, valamint a gyógypedagógiai asszisztensekre vonatkozó teljesítményértékelési módszerek:  folyamatos és időszakos adatgyűjtés meghatározott területeken évenkénti összegzéssel és elemzéssel (Értékelési összesítő lap). Alkalmazott mérési eszközök:  megfigyelés, tervezett és spontán ellenőrzés,  önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele (Komplex értékelőlap),  a diákok véleményének kérdőíves felmérése (Gyermek kérdőív). A pedagógus munkafeladatokat ellátók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumait - feladatterületek szerinti bontásban - a 7. (7/a, 7/b, 7/c) számú melléklet tartalmazza. A családgondozói, utógondozói, pszichológusi tevékenységet ellátó szakemberekre irányuló teljesítményértékelési módszerek:  folyamatos és időszakos adatgyűjtés meghatározott területeken évenkénti összegzéssel és elemzéssel (Értékelési összesítő lap). Alkalmazott mérési eszközök:  megfigyelés, tervezett és spontán ellenőrzés, 39

  

önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele (Komplex értékelőlap), a tanulók, illetve a gondozott gyermekek és fiatal felnőttek véleményének kérdőíves felmérése (Gyermek kérdőív), szülői vélemény kérdőíves felmérése (Szülői véleménykérő lap).

A családgondozói, utógondozói tevékenységet végzők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumait a 8. számú melléklet tartalmazza. A gyermekfelügyelői munkakört betöltőkre fókuszáló teljesítményértékelési módszerek:  folyamatos és időszakos adatgyűjtés meghatározott területeken évenkénti összegzéssel és elemzéssel (Értékelési összesítő lap). Alkalmazott mérési eszközöz:  megfigyelés, tervezett és spontán ellenőrzés,  önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele (Komplex értékelőlap). A gyermekfelügyelői munkakört betöltők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumait a 9. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági és technikai dolgozók munkacsoportjára vonatkozó értékelési módszerek:  folyamatos és időszakos adatgyűjtés meghatározott területeken évenkénti összegzéssel és elemzéssel (Értékelési összesítő lap). Alkalmazott mérési eszközözök:  megfigyelés, tervezett és spontán ellenőrzés,  a gazdaságvezető - névre szóló - feljegyzést készít a technikai dolgozók napi munkájában tapasztaltakról, az értékelési szempontok figyelembevételével,  önértékelés és vezetői értékelés kérdőíves adatfelvétele (Komplex értékelőlap). A gazdasági és technikai dolgozók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumait a 10. számú melléklet tartalmazza. 6.5. Értékelő team A dolgozók teljesítményének értékelését, az információk gyűjtését és feldolgozását az Értékelő team tagjai végzik. Az értékelő team tagjai:  intézményvezető,  érintett igazgatóhelyettes,  munkaközösség-vezető. Az Értékelő team tagi együttesen felelősek a dolgozó teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért és összesítéséért, továbbá az Értékelési összesítő lap elkészítéséért. A munkaközösség-vezetők felelősek a gyermek és szülői vélemények összegyűjtéséért. A vezetőség tagjai felelősek az egyes óralátogatások, foglalkozás-látogatások időpontjának és helyszínének kiválasztásáért, az Értékelési beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért. Az Értékelő team munkáját az alkalmazotti kör valamennyi tagja köteles segíteni.

40

6.6.

Dokumentumkezelés, az adatokhoz való hozzáférés

6.6.1. Az adatokhoz való hozzáférés A mérési adatok bizalmas és biztonságos kezeléséről az intézményvezető köteles gondoskodni. Az értékelési dokumentumokhoz hozzáférési joga kizárólag az Értékelő team tagjainak, valamint az érintett munkatársnak van. Az érintett munkatárs az óralátogatást/foglalkozás-látogatást követően megkapja az Óramegfigyelési lap / Foglalkozás-megfigyelési lap másolatát, valamint a ciklus végén minden érintett másolatot kap az Értékelési összesítő lapról. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya az intézményben fennáll. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, az Értékelési összesítő lapot - kérésére - át kell neki adni. Amennyiben nem veszi át, azt meg kell semmisíteni. Az Értékelési összesítő lap más munkáltatónak nem adható át. 6.6.2. Az adatok felhasználása Az érintett munkatárs megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és betekinthet a róla szóló dokumentumokba. Az érintett munkatárs az Intézményvezetőhöz fordulhat a vizsgálat során feltárt problémák megoldásával kapcsolatosan, aki továbbképzésen való részvétel engedélyezésével vagy szakmai mentor kijelölésével köteles segíteni. Az intézmény vezetősége felhasználhatja az értékelési adatokat a továbbképzésekkel kapcsolatos, az intézmény stratégiai és operatív fejlesztését érintő, valamint a bérezéssel és jutalmazással összefüggő döntések meghozatalára. Az intézmény vezetősége nem használhatja fel az értékelési adatokat fegyelmi eljárás kezdeményezésére, vagy a fegyelmi eljárás során érvként a döntéshozatal befolyásolásához. 7. A minőségirányítási program és az egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az Intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását. A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályozók különösen a következők:        

Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Közalkalmazotti Szabályzat, Pedagógiai program és Gyermekotthoni program, Munkaköri leírások, Éves munkaterv, Feladat-ellátási terv, Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Egyéb intézményi belső szabályzók.

Az Intézményben használt formanyomtatványokat - intézményegységek szerinti bontásban - a 11. (11/a, 11/b, 11/c, 11/d) számú melléklet tartalmazza.

41

8. A fenntartói minőségirányítási programmal (ÖMIP) való kapcsolat Intézményünk minőségirányítási programja eleget kíván tenni a Budapest Főváros Önkormányzata Minőségirányítási Programjában lefektetett fenntartói elvárásoknak, szellemiségében és törekvéseiben szorosan kapcsolódik ahhoz. Így például a tudatos minőségfejlesztő szakmai munka hozzájárul ahhoz a fenntartói elváráshoz, hogy  „az iskolák fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak támogatására, ennek intézményi módszertanának kialakítására, biztosítva az esélyegyenlőséget a különböző családi háttérrel rendelkező, és a különböző helyzetben lévő gyermekek számára.”;  az intézmények fektessenek nagyobb hangsúlyt „a prevenciós tevékenységre, a veszélyeztetett és tanulási problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni felismerésére, megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére”;  „minden intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi kulcsfolyamatokat”;  a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó intézményekben „sérülésspecifikus egyénre szabott fejlesztési programmal biztosítani kell, hogy önálló életvitelre képes, a társadalomba jól beilleszkedő felnőtté válhassanak”. 9.

Az IMIP értékelésének szabályai (önértékelés)

Az önértékelés célja: Annak érdekében, hogy az Intézmény gyakorlata egyre inkább közeledjen a kitűzött célokhoz, évente megvalósul az IMIP működésével kapcsolatos eredmények összegyűjtése és feldolgozása, valamint a szükséges fejlesztési intézkedések végrehajtása. Az önértékelésért felelős személy: Igazgató, Minőségügyi felelős Az önértékelés szereplői:  nevelőtestület  szülői szervezet Az önértékelésnél felhasznált dokumentumok:  félévi és évvégi beszámolók  intézkedési- és feladattervek  mérési dokumentumok  a szülői szervezet által kitöltött kérdőív  jegyzőkönyvek  munkanaplók  jelenléti ívek Az önértékelés eljárásrendje: Az IMIP megvalósítását évente értékelni kell. Az értékeléshez szükséges működési adatokat, információkat a minőségügyi megbízott gyűjti össze minden év május 30-ig, és az intézményvezető készíti el június 15-ig. Az értékelés során ki kell kérni a szülői szervezet, a nevelőtestület véleményét, tartalmaznia kell a nevelőtestület és a szülők javaslatait. A véleménykérés a szülők esetében a szülői szervezet által megválaszolt kérdések (önkitöltős kérdőív) felhasználásával történik. Véleményük kialakításához a Szülői Szervezet tájékoztatást kap a mérési eredményekről, az IMIP rájuk vonatkozó részéről, az Intézmény éves munkájáról.

42

A nevelőtestület véleményét munkaközösségi értekezleten vitatják és fogalmazzák meg az Intézmény dolgozói, s annak dokumentumát a munkaközösség vezetők írásban adják át a minőségügyi megbízott számára. A vélemények és javaslatok összegyűjtése után a minőségügyi megbízott a dokumentumokat átadja az intézmény vezetőjének. Az intézmény vezetője értékelését – mely tartalmazza a javasolt intézkedéseket is – megküldi a Fenntartónak. Az értékelés mellékletének tartalmaznia kell a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét. A javasolt intézkedések a Fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. 10.

Az IMIP elfogadása és felülvizsgálata

10.1. Az IMIP elfogadásának folyamata

10.2. Az IMIP felülvizsgálatának folyamata A felülvizsgálat célja:  igazolni, hogy megfelelően működik a minőségirányítási program,  meghatározni, hogy az alkalmazottak a minőségirányítási program eljárásainak és folyamatainak megfelelően dolgoznak, 43

 

megállapítani, hogy szükség van-e helyesbítő intézkedésekre, felmérni, tájékoztatást adni a vezetés számára, hogy a minőségirányítási program képes-e az intézmény minőségügyi célkitűzéseit teljesíteni.

A rendszer működését évente felülvizsgálja a minőségi kör, továbbá a felülvizsgálat alapján javaslatot tesz a korrekcióra. A korrekció irányulhat a minőségi célok megváltoztatására, a minőségfejlesztési rendszer módosítására. A felülvizsgálat eredményeit az intézményvezetés megtárgyalja és dönt a javasolt intézkedésekről. Felülvizsgálat folyamata:

11.

Az IMIP nyilvánossága

Az Intézmény Minőségirányítási Programot nyilvános dokumentum, az érdeklődők széles köre megtekintheti, megismerheti. A keletkezett adatokat az Intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. 44

A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az intézményvezetőnél és az Intézmény könyvtárában. Az Intézmény Minőségirányítási Programban leírtakat az alkalmazotti testület tagjai ismerik, és a benne foglaltakkal egyetértenek. A minőségirányítási program keretében zajló munka eredményei az intézményben külön erre a célra fenntartott hirdetőtáblán megtekinthető az intézmény dolgozói, a szülői szervezet tagjai és a gyermekek számára.

45

ZÁRADÉK Intézményünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása 40. § (11) bekezdésének megfelelően kiegészítette Minőségirányítási Programját 

a vezetői feladatot ellátók, pedagógusok, a nevelőmunkát közvetlenül segítő és a technikai dolgozók teljesítményértékelésének szempontjaival és értékelés rendjével,



a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatának meghatározásával,



a MIP végrehajtásának és a helyi mérés, értékelés eredményeinek értékelésére vonatkozó feladatokkal.

A kiegészítésekkel egybeszerkesztett jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően

…………………. hatályos. A minőségirányítási program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén a honlapunkon tesszük közzé. A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg. Budapest, ……………… P.H.

……………………………………… Keserűné Simonovics Aranka igazgató

A minőségirányítási program kiegészítéssel egybeszerkesztett jelenlegi változatát a Szülői Szervezet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Budapest, ……………… …………………………………………… Szülői Szervezet vezetője A minőségirányítási program kiegészítéssel egybeszerkesztett jelen változatát az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Budapest, ……………… …………………………………….. Forgács László Közalkalmazotti Tanács vezetője A Fenntartó az intézményi minőségirányítási program kiegészítéssel egybeszerkesztett jelenlegi változatát jóváhagyta. Budapest, …………………………

P:H:

……………………………………….. Fenntartó képviselője 46

Mellékletek

47

1. számú melléklet A Szülői Szervezet véleményezése, az alkalmazotti közösség általi elfogadtatás jegyzőkönyve és annak jelenléti íve, a fenntartó jóváhagyó határozata

A minőségirányítási programot a következő Intézményi szervek véleményezték: 

Szülői Szervezet



Nevelőtestület

A minőségirányítási programot a következő Intézményi szervek elfogadták: 

Alkalmazotti közösség

Az Intézmény Minőségirányítási Programjának jóváhagyója: 

Fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata

2. számú melléklet A minőségi-kör szabályzata

Általános rendelkezések 1. A minőségi kör szabályzatát létrehozó felek A teljes minőségi kör 2. A minőségi kör szabályzatának célja, tárgyköre Intézményünkben kialakításra kerül a minőségbiztosítás rendszere, a szabályzat célja az ezzel járó feladatok felosztása, és az ehhez kapcsolódó legalapvetőbb kérdések szabályozása.

A minőségi kör képviseleti rendje 1. A minőségi kör A minőségi kör tagjai a teljes alkalmazotti körből, szavazás útján kiválasztott személyek. A megbízatás 1 éves időtartamra szól. A minőségi kör tagjainak száma: 5 fő. 1.1. A minőségi kör ügyrendje A minőségi kör tagjai maguk közül elnököt választanak. A munkát egymás között felosztják. Megbíznak egy külső szakértőt (auditort) a minőségbiztosítási rendszer kifejlesztésének folyamatában való részvétele. A minőségi kör legalább havonkénti rendszerességgel ülésezik, ezen felül (amennyiben azt a munka úgy kívánja meg) a minőségi kör vezetője elrendelheti az ülés összehívását. 1.2. A minőségi kör tagjainak változása A minőségi kör tagjainak megbízatása megszűnik, ha:  a megbízási idő lejár,  ha a minőségi kör tagja lemond megbízatásáról,  ha a minőségi kör tagja már nem áll munkaviszonyban az intézménnyel. A minőségi kör tagja a megbízatás lejártát követően visszahívható a feladatra. 2. A minőségi kör és a munkáltató együttműködése A munkáltató nyilatkozatot tesz, melyben kijelenti, hogy elkötelezett híve az intézményben kialakításra kerülő minőségbiztosítási rendszernek, és annak megvalósulását minden eszközzel támogatja. 2.1. A minőségi kör tagjai kötelesek együttműködni:  az alkalmazotti körrel,  a külső partnerekkel,  az auditor személyével,  a kliensekkel. 2.2. Az együttműködés célja:

A minőségbiztosítás rendszerének minél magasabb színvonalon történő megvalósítása az intézményen belül. 3. A minőségi kör és az alkalmazotti kör kapcsolatrendszerének formái: A minőségi kör bizonyos időközönként szóban tájékoztatja az alkalmazotti kör tagjait a munka folyamatáról, a felmerülő kérdésekről. Ebből a célból értekezletet hív össze, melyen a megjelenés a teljes alkalmazotti kör számára kötelező. Ezen felül, az intézményben (egy mindenki számára jól megközelíthető helyen) hirdetőtáblát helyez el, amelyben folyamatosan tájékoztatást nyújt a munkáról.

Záró rendelkezések 1. A minőségi kör tevékenységének támogatása A többletmunkáért járó juttatás mértékét a törvény határozza meg, és a fenntartó fizeti. 2. A minőségi kör szabályzatának az alkalmazottakkal történő megismertetése: A minőségbiztosítási hirdetőtáblán kell elhelyezni. 3. Jelen szabályzat egy-egy példányát kapják  a minőségi kör tagjai,  a munkáltató,  irattár. Jelen minőségi kör szabályzatot a munkáltató, illetve a minőségi kör megbízásából annak elnöke/tagjai 2003. december 19-én aláírásukkal megerősítették. Ez a nap a minőségi kör szabályzatának kihirdetési és hatálybalépési napja.

3. számú melléklet Az intézmény közvetlen és közvetett partnerei Intézményünk közvetlen partnerei az oktatási–nevelési folyamat elsődleges szereplői, direkt megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára, valamint a gyerekek életútjának következő állomásai, mivel szintén véleményt alkotnak, elvárásokat képviselnek intézményünk felé. Közvetlen partnereink:           

iskolánk tanulói; diákotthonunk növendékei; gyermekotthonunk és két lakásotthonunk lakói; az alkalmazotti kör tagjai; szülők csoportja; Budapest gyermekjóléti szolgálatai/központjai; Budapest gyámhivatalai; fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat; utógondozott növendékeink hivatásos gondnokai; tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok; gyermekek továbbtanulását biztosító speciális szakiskolák.

Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata  címe: 1081, Budapest, Alföldi u. 9-13.  tel.: 3232-900, 3232-911  kapcsolattartó személy: Dr. Radoszáv Miklós Budapesti gyermekjóléti szolgálatok/központok: I. ker. Gyermekjóléti Szolgálat 1016 Budapest Attila u. 89. Vezető: Hajnal Attila 356-8363, T/F: 356-9599 II. ker. Gyermekjóléti Szolgálat 1022 Budapest Szász K. u. 2. (bejárat az Erőd utca felől) Mb. vezető: Sutarski Szabolcs 225-3864, 225-3865 III. ker. Kiút Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1039 Budapest Kelta u. 5. Vezető: Zanáné Haleczky Katalin T/F: 388-9136, 250-3766, 243-1355 III. ker. Kiút Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1039 Budapest Szentendrei út 85. Intézményvezető: Zanáné Haleczky Katalin Szakmai vezető: Szabóné Bánfalvi Katalin 430-0791, 430-0792

III. ker. Gyermekjóléti Szolgálat 1039 Budapest Váradi u. 9-11. Vezető: Zanáné Haleczky Katalin 250-1964, T/F: 367-5955 IV. ker. Újpesti Szociális és Egészségügyi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat 1042 Budapest Deák F. u. 93/c. Igazgató: Juhászné Bera Éva Csoportvezető: Horváth Papp Zsuzsanna T/F: 370-4107 Belvárosi Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1054 Budapest Vadász u. 30. Vezető: Horváth Katalin Csoportvezető: Lőrincziné Balázs Judit 302-3308, 302-0307 VI. ker. Terézvárosi Gyermekjóléti Szolgálat 1068 Budapest Király u. 82. Vezető: Dévai Ferencné 344-6064, 344-6060 VII. ker. Gyermekjóléti Szolgálat 1075 Budapest Kazinczy u. 9. Vezető: Hajdúné Kálmán Margit T/F: 352-8672, 352-8673 VIII. Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat 1089 Budapest Kőris u. 35. Vezető: Scheer Gabriella T/F: 303 9199 IX. Ferencvárosi Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat 1097 Budapest Fehér Holló u. 2-4. Vezető: Tringel Judit 216-2876, F: 216-2875 X. ker. Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat 1102 Budapest Halom u. 33. Vezető: Ambrus Zsuzsanna 260-9479, F: 260-1162 XI. ker. Humán Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti - Módszertani és Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szakcsoport 1112 Budapest Bogdánfy u.7/d. Vezető: Kissné Tóth Katalin 209-2411, F: 209-0631 XII. ker. Családterápiás és Családsegítő központ Gyermekjóléti Szolgálat 1123 Budapest Kékgolyó u. 19. Vezető: Dr. Varga Pál Csoportvezető: Hanisch Erzsébet 212-9650, 202-6816

XIII. HÍD Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1133 Budapest Vizafogó sétány 6. Intézményvezető: Kovács KatalinCsoportvezető: Adorján Emese T/F: 320-2654, 320-2655

XIV. Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1144 Budapest Füredi park 6. Vezető: Dr. Sziszik Erika 384-0318, 364-3013, T/F: 220-0391 XV. Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Szolgálat 1155 Budapest Kolozsvár u. 4/b Vezető: Révész Magda 410-0001, 410-3077 XVI. Napraforgó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1163 Budapest Cziráki u. 22. Mb. vezető: Galkovič Dániel 402-1353, 402-1354, 403-0001, T/F: 403-2122 XVII. Gyermekjóléti Szolgálat 1173 Budapest Pesti út 80. Vezető: Lochman Lászlóné T/F: 256-2090, 256-1701 XVIII. Egyesített Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata 1181 Budapest Kondor B. sétány 17. Vezető: Madarassy Judit T/F: 294-5680 XIX. Kispesti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1193 Budapest Táncsics M. u. 7. Vezető: Vígné Vincze Erzsébet 357-1829, T/F: 282-6512 XX. Pesterzsébeti Család- és Gyermek-védelmi Központ 1203 Budapest Lajta L. u. 5-7. Vezető: Karcag Mária F: 283-0227, 283-0283 XXI. Csepeli Gyermekjóléti Szolgálat 1211 Budapest Táncsics M. u. 69. Vezető: Hajdú Péterné T/F: 278-0810, 278-0811 XXII. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1222 Budapest Hajlat u. 29. Vezető: Dr. Muraköziné Daróczi Csilla T/F: 424-7492, 226-0041

XXIII. Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Gyermekjóléti Szolgálata 1238 Budapest Grassalkovich u. 104. Vezető: Kovács Ágnes T/F: 286-0010 Fővárosi gyámhivatalok: I. 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Gyámhivatal vezető: dr. Galántai Éva 458-3024, 458-3083 fax: 458-3082 II. 1027 Budapest, Frankel L. u.7-9. Gyámhivatal vezető: Ikladiné dr. Petres Veronika tel/fax: 346-5750 tel/fax: 346-5751 III. 1035 Budapest, Váradi u. 15/a Gyámhivatal vezető: Simon Józsefné 436-7731 fax: 436-7746 IV. 1042 Budapest, Király u. 12-14. Gyámhivatal vezető: Petruska Jenőné 231-3101, 231-3130 tel/fax: 231-3181 V. 1054 Budapest, Erzsébet tér 4. Gyámhivatal vezető: dr. Kunszt Róbert 872-7281, 872-7282, 872-7283 fax: 872-7610 VI. 1067 Budapest, Eötvös u. 3. Gyámhivatal vezető: Stéhli Beatrix 322-0636, 342-0905 fax: 342-0923 VII. 1076 Budapest, Garay u. 5. III.e. Gyámhivatal vezető: Holló Mária 462-3379, 462-3400 fax: 322-9886 VIII. 1082 Budapest, Baross u. 65-67. Gyámhivatal vezető: Szendreiné Erős Hajnalka 210-1519, 459-2109, 459-2110. fax: 459-2252 IX. 1091 Budapest, Üllői út 45. Gyámhivatal vezető: dr. Kasza Mónika 215-1077/ 342 / 348-as mellék fax: 215-5080

X. 1105 Budapest, Bánya u. 35. Postacím: 1102 Bp., Szent L. tér 29. Gyámhivatal vezető: Némethné Lehoczki Klára 433-8100, 433-8320 fax: 260-5787, 260-4163 XI. 1113 Budapest, Zsombolyai u. 4. Gyámhivatal vezető: Cseh Szakál Hajnalka 372-4596 fax: 372-4592 XII. 1126 Budapest, Böszörményi út 40. Postacím: Böszörményi u. 23-25. Gyámhivatal vezető: Mucza Zsuzsanna 224-5917, 224-5900 fax: 375-6258 XIII. 1139 Budapest, Béke tér 1. Gyámhivatal vezető: dr. Bálint Erika 452-4135 fax: 452-4130 XIV. 1145 Budapest, Pétervárad u. 4. Gyámhivatal vezető: dr. Tiborfai Zsuzsa 467-9100 fax: 467-9237 XV. 1153 Budapest, Bácska u. 14. Gyámhivatal vezető: Vargáné Kalán Ilona 305-3148, 305-3100 fax: 305-3211 XVI. 1163 Budapest, Havashalom u. 43. Gyámhivatal vezető: dr. Nagy Ildikó 401-1564, 401-1585 fax: 401-1582 XVII. 1173 Budapest, Pesti út 165. Gyámhivatal vezető: Fürjes Éva 257-3333, 253-3417 fax: 256-0661 XVIII. 1181 Budapest, Városház u. 16. Gyámhivatal vezető: Gombos Józsefné 296-1465, 296-1470, 296-1300 fax: 296-1471 XIX. 1195 Budapest, Városház tér 20. Gyámhivatal vezető: dr. Király Beatrix 347-4500, 347-4643 fax: 347-4580

XX. 1201 Budapest, Vörösmarty u. 3. Gyámhivatal vezető: dr. Licsájer Gabriella 283-0060 fax: 283-0547 XXI. 1214 Budapest, Völgy u. 8. Postacím: 1751 Bp., Pf. 85. Gyámhivatal vezető: Bodnár Éva 425-7516 tel/fax: 276-0965 XXII. 1221 Budapest, Anna u. 15/B. Gyámhivatal vezető: Lakatos Ildikó 226-0244, 229-2611 / 195 mellék fax: 229-2611 XXIII. 1238 Budapest, Hősök tere 12. Gyámhivatal vezető: Menyhárt Tamara 289-2100 / 220, 144 mellék fax: 289- 2186

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok: 

Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ  címe: 1144. Budapest, Füredi park 6.  tel.: 220-4842



4. sz. Fővárosi tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ  címe: 1026. Budapest, Csalogány u. 43.  tel.: 225-0449

Speciális Szakiskolák 

Száraznád Nevelési-Oktatási Központ  címe: 1156. Pattogós u. 6-8.  tel.: 418-2854



Csepeli Speciális Szakiskola  címe: 1211. Budapest Táncsics Mihály u. 82/84.  tel.: 276-4876



Budai Speciális Szakiskola  címe: 1119. Leiningen út 27-35.  tel.: 205-8674

4. számú melléklet A partneri igények és elégedettség mérésének dokumentumai

Kedves Gyerekek! Szeretnénk, ha az alábbi kérdésekre őszintén válaszolnátok! Nem kell aláírnotok a neveteket! Osztályozd le 1-től 5-ig a következő kérdéseket! 1. Hogyan érzed magad az iskolában?

2. Figyelembe veszik-e a véleményedet?

3. Elég segítséget kapsz-e a tanulásodhoz?

4. Jó-e a kaja?

5. Elégedett vagy-e az osztályod felszereltségével?

Milyen ötleteid vannak még, hogy jobban érezd magad? Írd ide!

Köszönjük, hogy válaszoltál a kérdésekre!

Kedves Gyerekek! Szeretnénk, ha az alábbi kérdésekre őszintén válaszolnátok! Nem kell aláírnotok a neveteket! Osztályozd le 1-től 5-ig a következő kérdéseket! 6. Hogyan érzed magad a gyerekotthonban?

7. Figyelembe veszik-e a véleményedet?

8. Elég segítséget kapsz-e a munkádhoz?

9. Jó-e a kaja?

10. Elégedett vagy-e az öltözködéssel?

11. Van-e elegendő érdekes program a számodra?

-Milyen ötleteid vannak még, hogy jobban érezd magad? Írd ide!

Köszönjük, hogy válaszoltál a kérdésekre!

Kedves Gyerekek! Szeretnénk, ha az alábbi kérdésekre őszintén válaszolnátok! Nem kell aláírnotok a neveteket! Osztályozd le 1-től 5-ig a következő kérdéseket! 12. Hogyan érzed magad a lakásotthonban?

13. Figyelembe veszik-e a véleményedet?

14. Elég segítséget kapsz-e a munkádhoz?

15. Jó-e a kaja?

16. Elégedett vagy-e az öltözködéssel?

17. Van-e elegendő érdekes program a számodra?

Milyen ötleteid vannak még, hogy jobban érezd magad? Írd ide!

Köszönjük, hogy válaszoltál a kérdésekre!

Tisztelt Szülő(k)! Szeretnénk intézményünk szolgáltatásainak színvonalát emelni, ezért szükségünk van arra, hogy megismerjük a szülők véleményét is. Kérjük, töltse ki ezt a kérdőívet, hogy a jövőben az Ön minél teljesebb megelégedésére még sikeresebben működtethessük szolgáltatásainkat! A válaszadás önkéntes! A kérdőívben szereplő információkat névtelenül kezeljük, tehát ne írjon rá nevet. Kérjük, hogy a kitöltött kérdőíveket helyezze el a portán erre a célra elhelyezett dobozban, vagy postai úton jutassa vissza címünkre (Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat, 1108. Budapest, Újhegyi sétány 9-11.) 2004. május 7-ig. A kérdőíven ötfokozatú skála szerint fejezheti ki elégedettségét vagy elégedetlenségét. Az osztályzatok (számok) jelentése: (5) nagyon elégedett (4) elégedett (3) nem tudja megítélni (nincs elég információja) (2) elégedetlen (1) nagyon elégedetlen - Mennyire elégedett(ek) intézményünk gyermekgondozási körülményeivel? (étkeztetés, ruházkodás, lakókörülmények, épület állapota, kert) Osztályzatát írja a vonalra! ……… - Mennyire elégedett(ek) azzal, ahogyan a gyermekotthonban dolgozók tájékoztatják gyermeke neveléséről, fejlődéséről, a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről? Osztályzatát írja a vonalra! ……… - Mennyire elégedett(ek) az intézmény által nyújtott szabadidős programokról? Osztályzatát írja a vonalra! ……… - Mennyire elégedett(ek) a házirend előírásával? Osztályzatát írja a vonalra! ……… - Mennyire elégedett(ek) a nevelők odafigyelésével? Osztályzatát írja a vonalra! ………

-

gondozók gyermekszeretetével

és

- Mennyire elégedett(ek) azzal ahogyan az intézmény segíti a gyermekével való kapcsolatát? Osztályzatát írja a vonalra! ……… Javaslatai, észrevételei az intézmény munkájával kapcsolatban:

Ön szerint változtatni kellene a(z)………………………………........................... ……………………………………………………………………………………. Ön szerint különösen jó a(z)……………………………………………………... ……………………………………………………………………………………. Egyéb:…………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Köszönjük a segítségét!

Tisztelt Asszonyom/Uram! Szeretnénk intézményünk szolgáltatásainak színvonalát emelni, ezért szükségünk van arra, hogy megismerjük az Ön/Önök véleményét is. Kérjük, töltse ki ezt a kérdőívet, hogy a jövőben a partnereink minél teljesebb megelégedésére még sikeresebben működtethessük szolgáltatásainkat! A válaszadás önkéntes! A kérdőívben szereplő információkat névtelenül kezeljük, tehát ne írjon rá nevet. Kérjük, hogy a kitöltött kérdőíveket postai úton jutassa vissza címünkre (Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat, 1108. Budapest, Újhegyi sétány 911.) 2004. május 7-ig. A kérdőíven hétfokozatú skála szerint fejezheti ki elégedettségét vagy elégedetlenségét. A skála (7)es számmal jelölt végpontja a „nagyon elégedett” vélemény kifejezője, az (1)-es szám pedig a „nagyon elégedetlen” állásfoglalás mutatója. Kérjük, ítélje meg az alábbi állításokkal kapcsolatos elégedettségének/elégedetlenségének mértékét a megfelelő szám bekarikázásával! Állítások nyitottság a partneri együttműködő munkakapcsolat kialakítására munkatársak szakmai felkészültsége az intézmény tájékoztatási kötelezettségének teljesítése szülő-gyermek kapcsolat erősítésének elősegítése gyermekek iskolai előmenetelének támogatása gyermekek egészségügyi ellátásának biztosítása traumatizálódott gyermekek rehabilitációjához nyújtott segítség

nagyon elégedett

nagyon elégedetlen

7

6

5

4

3

2

1

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

7 7 7 7

6 6 6 6

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

Milyen további igényt fogalmazna meg intézményünk felé? ……………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………….… Egyéb észrevételei, javaslatai:……………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. …………………………………………………….……………………………… Köszönjük a segítségét!

Tisztelt Asszonyom/Uram! Szeretnénk intézményünk szolgáltatásainak színvonalát emelni, ezért szükségünk van arra, hogy megismerjük a partnereink véleményét is. Kérjük, töltse ki ezt a kérdőívet, hogy a jövőben az Ön minél teljesebb megelégedésére még sikeresebben működtethessük szolgáltatásainkat! A válaszadás önkéntes! A kérdőívben szereplő információkat névtelenül kezeljük, tehát ne írjon rá nevet. Kérjük, hogy a kitöltött kérdőíveket postai úton jutassa vissza címünkre (Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat, 1108. Budapest, Újhegyi sétány 911.) 2004. május 7-ig. A kérdőíven kétféle választási lehetőség /igen, nem/ szerint fejezheti ki elégedettségét vagy elégedetlenségét. Kérjük az alábbi kérdésekre az Ön szerint megfelelő választ húzza alá: - Rendelkezik-e elegendő információval intézményünk tevékenységéről? igen

nem

igen

nem

- Járt-e már az intézményünkben?

- Van-e személyes kapcsolata az intézményünk dolgozóival? igen

nem

- Látogatása során kérdéseire kapott-e megfelelő választ? igen -

nem

Kapott-e megfelelő visszajelzést adományának, támogatásának felhasználásáról? igen

nem

Milyen további igényt fogalmazna meg az intézményünk felé? ……………………………………………………………………………………. Egyéb észrevételei, javaslatai:……………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Köszönjük, hogy válaszaival segítette intézményünk tevékenységét! További munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Kedves Kolléga! A minőségbiztosításunk kidolgozásának újabb állomásaként szükségünk van arra, hogy megismerhessük véleményeteket intézményünkről. Kérjük, töltsd ki ezt a kérdőívet, hogy a jövőben (még) sikeresebben működhessünk! A válaszadás önkéntes! A kérdőívben szereplő információkat névtelenül kezeljük, tehát ne ír rá nevet! Kérjük, hogy a kitöltött kérdőíveket dobjátok be a titkárságon, Erikánál elhelyezett dobozba 2004. május 7-ig. A kérdőíven hétfokozatú skála szerint fejezheti ki elégedettségét vagy elégedetlenségét. A skála (7)es számmal jelölt végpontja a „nagyon elégedett” vélemény kifejezője, az (1)-es szám pedig a „nagyon elégedetlen” állásfoglalás mutatója. Kérjük, ítéld meg az alábbi állításokkal kapcsolatos elégedettséged/elégedetlenséged mértékét a megfelelő szám bekarikázásával! Állítások Mennyire vagy megelégedve a munkakörülményekkel? Rendelkezésre állnak-e a munkaeszközök? Elégedett vagy-e a munkatársakkal való kapcsolatoddal? Mennyire vagy elégedett a továbbképzési lehetőségekkel? Elegendőnek tartod-e a közös dolgozói szabadidős programokat? Elégedett vagy-e azzal a segítségnyújtással, amit a vezetőség részéről kapsz a problémáid megoldásában? Elégedett vagy-e a munkavégzéshez szükséges információk mennyiségével, minőségével? Véleményed szerint az intézménnyel kapcsolatban lévő partnerek (szülők, más személyek, intézmények) mennyire elégedettek az itt folyó tevékenységgel?

nagyon elégedett

nagyon elégedetlen

7

6

5

4

3

2

1

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

7

6

5

4

3

2

1

Milyen további igényt fogalmazol meg a vezetőség felé? ……………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………….… Egyéb észrevételei, javaslatai:……………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. …………………………………………………….……………………………… Köszönjük a segítséged!

Kedves Kolléga! A minőségbiztosításunk kidolgozásának újabb állomásaként szükségünk van arra, hogy megismerhessük véleményeteket arról, ahogyan az intézmény segíti, támogatja a kollégákat munkájukban, szakmai fejlődésükben, általános szakmai közérzetükben! Kérjük, töltsd ki ezt a kérdőívet, hogy a jövőben a nálunk folyó szakmai munka (még) színvonalasabb lehessen ! A válaszadás önkéntes! A kérdőívben szereplő információkat névtelenül kezeljük, tehát ne ír rá nevet! Kérjük, hogy a kitöltött kérdőíveket dobjátok be a titkárságon, Erikánál elhelyezett dobozba 2004. május 7-ig. A kérdőíven hétfokozatú skála szerint fejezheti ki elégedettségét vagy elégedetlenségét. A skála (7)es számmal jelölt végpontja a „nagyon elégedett” vélemény kifejezője, az (1)-es szám pedig a „nagyon elégedetlen” állásfoglalás mutatója. Kérjük, ítéld meg az alábbi állításokkal kapcsolatos elégedettséged/elégedetlenséged mértékét úgy, hogy a felsorolt területek mellé írod a számot. Állítások

nagyon elégedett

7

nagyon elégedetlen

6

5

4

3

2

1

Gondozói-nevelői munkád során mennyire vagy elégedett azzal, ahogyan:          

megvalósul a kollégák közötti együttműködés a csoporthelyiségek, hálószobák felszereltek, berendezettek az intézmény együttműködik más intézményekkel a gyerekek érdekében tájékoztatást kapsz a gyermek előéletéről, a beutalást kiváltó körülményekről értékelik munkád teljesítményét, eredményességét, hatékonyságát az oktatótanárok segítik a növendékeik iskolai előmenetelét szakmai és lelki segítséget kapsz a kollégáidtól, a vezetéstől a házirend szabályozza a jogokat és kötelezettségeket, lehetőségeket és korlátokat a technikai személyzet háttérsegítséget nyújt a vezetés támogatja a képzési, továbbképzési törekvéseidet

Milyen ismeretek alkalmazását tartod fontosnak gyakorlati munkád során? Kérlek, aláhúzással jelöld! jogi

szociális

pedagógiai

pszichológiai

Egyéb, éspedig:…………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Milyen területeken tartod szükségesnek tudásod elmélyítését?

………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………….………………. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Ha lehetőséged adódna, milyen jellegű konkrét képzéseken vennél részt? ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………….………………. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... A segítő munka következtében gyakorta megjelenő feszültség, kimerültség, fásultság kezelésében, feloldásában kapsz-e elegendő segítséget, illetve igényled-e ezt? ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………….………………. ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

Köszönjük a segítséged!

5. számú melléklet FEUVE Szabályzat – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés teljes rendszere

6. számú melléklet A vezetők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

Vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése VEZETŐI ÉRTÉKELÉS Értékelési skála:

Munkatárs neve: Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló

Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Jogszabályismeret 1.3. Továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel Összesen (max. 20 pont) 2. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség 2.1. Gondoskodik a zavartalan napi munkavégzés személyi feltételeiről 2.2. Megteremti a zavartalan napi munkavégzés tárgyi feltételeit 2.3. Rendszeresen látogat, ellenőriz, azokról elemző megbeszélést tart 2.4. A munkajogi dokumentumokat előírás szerint, naprakészen vezeti 2.5. A munkaterületéhez tartozó szakmai dokumentumokat, kimutatásokat pontosan és határidőre elkészíti, vezeti 2.5. Ismeri munkaterülete napi problémáit, azokra megoldást keres 2.6. Munkaterületén a takarékos gazdálkodásra törekszik 2.7. Érdemi részt vállal az intézmény szabályzatainak elkészítésében 2.8. Ismeri az intézmény szabályzatait, és azok alapján végzi munkáját 2.9. A Munkaköri leírásában szereplő állandó vezetői feladatok ellátása 2.10 Az éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése Összesen (max. 90 pont) 3. Kreativitás, innováció 3.1. Előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása 3.2. Pályázatírásban és elszámolásban való önálló részvétel 3.3.Pályázatírásban, elszámolásban, lebonyolításban részt vesz Összesen (max. 25 pont) 4. Kapcsolatok, menedzsment 4.1. Intézményvezetővel való együttműködés, kapcsolattartás 4.2. Vezetőtársakkal való együttműködés 4.3. Az intézmény dolgozóival való kapcsolat, kollegialitás, segítőkészség 4.4. A közvetlen beosztottakkal való kapcsolat hatékonysága 4.5. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolat 4.6. Publikációk, PR, az intézmény menedzselése Összesen (max. 40 pont) 5. Személyes tulajdonságok 5.1. Ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 5.2. Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést 5.3. Részt vesz és eredményes, a közösség konfliktusainak megoldásában Összesen: (max. 20 pont) 6. Szakvizsga (ha van 5 pont, ha nincs, 0 pont) MINDÖSSZESEN (max. 200 pont)

Értékelés

Súly 2 1 1

1 1 2 2 2 1 1 1 2 3 2

2 2 1

2 1 1 2 1 1

1 1 2

Pontszám

Vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése ÖNÉRTÉKELÉS Értékelési skála:

Munkatárs neve: Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló

Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Jogszabályismeret 1.3. Továbbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel 1. Összesen (max. 20 pont)

Értékelés

Súly 2 1 1

2. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség 2.1. Gondoskodik a zavartalan napi munkavégzés személyi feltételeiről 2.2. Megteremti a zavartalan napi munkavégzés tárgyi feltételeit 2.3. Rendszeresen látogat, ellenőriz, azokról elemző megbeszélést tart 2.4. A munkajogi dokumentumokat előírás szerint, naprakészen vezeti 2.5. A munkaterületéhez tartozó szakmai dokumentumokat, kimutatásokat pontosan és határidőre elkészíti, vezeti 2.5. Ismeri munkaterülete napi problémáit, azokra megoldást keres 2.6. Munkaterületén a takarékos gazdálkodásra törekszik 2.7. Érdemi részt vállal az intézmény szabályzatainak elkészítésében 2.8. Ismeri az intézmény szabályzatait, és azok alapján végzi munkáját 2.9. A Munkaköri leírásában szereplő állandó vezetői feladatok ellátása 2.10 Az éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése 2. Összesen (max. 90 pont)

1 1 2 2 2 1 1 1 2 3 2

3. Kreativitás, innováció 3.1. Előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása 3.2. Pályázatírásban és elszámolásban való önálló részvétel 3.3.Pályázatírásban, elszámolásban, lebonyolításban részt vesz 3 Összesen (max. 25 pont)

2 2 1

4. Kapcsolatok, menedzsment 4.1. Intézményvezetővel való együttműködés, kapcsolattartás 4.2. Vezetőtársakkal való együttműködés 4.3. Az intézmény dolgozóival való kapcsolat, kollegialitás, segítőkészség 4.4. A közvetlen beosztottakkal való kapcsolat hatékonysága 4.5. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolat 4.6. Publikációk, PR, az intézmény menedzselése 4. Összesen (max. 40 pont)

2 1 1 2 1 1

5. Személyes tulajdonságok 5.1. Ismeri saját adottságait, lehetőségeit, korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 5.2. Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést 5.3. Részt vesz és eredményes, a közösség konfliktusainak megoldásában 5. Összesen: (max. 20 pont) 6. Szakvizsga (ha van 5 pont, ha nincs, 0 pont)

MINDÖSSZESEN (max. 200 pont)

1 1 2

Pontszám

KÉRDŐÍV A vezetői kompetenciák értékeléséhez Az értékelt munkatárs Neve: ……………………………………….…… Vezetői beosztása: ………………………...…..…

Értékskála:

1 – soha

2 – ritkán

A kérdőívet kitöltő az értékelt személy felettese F azonos szintű vezetői partnere P beosztottja B

3 – többször

4 – általában

5 - mindig

Feladatvezérlés, iránymutatás 1. Hozzáértően, hatékonyan irányítja a vezetése alatt állókat. 2. A feladatok megvalósítása érdekében gyors, határozott döntéseket hoz. 3. Elvárásai, iránymutatásai világosak. 4. A feladat megvalósítását követően visszacsatolja az eredményeket, értékeli a munkát. 5. A csoportcélok kijelölésénél szem előtt tartja az intézmény célkitűzéseit. 6. Megtalálja a legjobb eszközöket a munkatársak motiválására. Helyzetfelismerés, kreativitás 7. Váratlan helyzetekben is feltalálja magát. 8. Eredeti, fantáziadús javaslatai vannak. 9. Élére áll az új kezdeményezéseknek, kreatív megoldásokra ösztönzi munkatársait. 10. Az intézmény egészére pozitív hatású kezdeményezései, javaslatai vannak. 11. Rugalmasan bánik a különböző munkastílusú kollégákkal. 12. Figyel a külső források bevonásának lehetőségeire, ösztönzi a pályázati tevékenységet. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés 13. Támogatja az újszerű, és a fejlesztést célzó elképzeléseket. 14. Reálisan, tárgyilagosan értékeli kollégái munkáját. 15. Elkötelezettsége, lelkesedése magával ragadó, pozitív kisugárzású. 16. Elismeri azt ha hibázik, tanul belőle. 17. Nagy figyelmet fordít a munkájához kapcsolódó friss információk megszerzésére. 18. A feladatok delegálásánál figyelembe veszi a személyes kompetenciákat. Emberi kapcsolatok, kommunikáció 19. Empatikus, korrekt módon viselkedik mindenkivel. 20. Véleményt, ötleteket, javaslatokat kér munkatársaitól. 21. Jó együttműködő, szívesen dolgozik együtt másokkal. 22. Logikusan, világosan fejezi ki gondolatait szóban és írásban. 23. Hitelesen, hatékonyan kommunikál, ígéreteit megtartja. 24. Hatékonyan menedzseli az intézményt, ápolja a külső kapcsolatokat.

Érték

ÚTMUTATÓ A vezetői kompetenciák értékeléséhez Kedves Kolléga! Arra kérünk, hogy a mellékelt kérdőív kitöltésével segítsd az értékelt munkatársad személyes fejlődését, s ezzel intézményünk még hatékonyabb működését. Valamennyien tudjuk, hogy legtöbbször másképp látjuk magunkat, mint mások, sőt különböző nézőpontból is eltérően értelmezhetők ugyanazon tevékenységek. Mivel a vezetői feladatokat ellátók munkájának hatékonysága nagymértékben befolyásolja az intézmény egészének eredményességét, fontosnak tartjuk, hogy a vezetői kompetenciák tekintetében több nézőpontból végezzünk értékelést. Így teljesebb kép alakulhat ki erősségeiről és a fejlesztendő területekről. A kérdőívet a vezetői feladatokat ellátó kolléga saját magáról is kitölti, emellett felettesétől, a vele azonos szintű vezetői feladatokat ellátó partnereitől és az általa vezetett beosztottaktól is kérünk visszajelzést. A kérdőívet természetesen mindenki névtelenül tölti ki, a válaszokat bizalmasan kezeljük és csakis csoportos információként használjuk: valamennyi kitöltött kérdőív összesítéséből átfogó értékelést készítünk. Az őszinte, elfogulatlan vélemények megerősítő és/vagy iránymutató funkciót töltenek be, segítségükkel meghatározható a fejlődés iránya az értékelt személy és az intézmény számára egyaránt. Hogyan töltsd ki a kérdőívet? Fontos, hogy önállóan, saját tapasztalatodra, véleményedre hagyatkozz, válaszaidat ne beszéld meg másokkal. Ne időzz hosszan az egyes megállapításoknál, igyekezz gyorsan dönteni. (A teljes kérdőív kitöltése kb. 10 percet vesz igénybe). Az értékelt személy neve, beosztása már szerepel a lapon. Elsőként azt jelöld a megfelelő betű bekarikázásával, hogy te, mint felettese (F), azonos szintű vezetői partnere (P), vagy mint beosztottja (B) töltöd ki a kérdőívet. Ezt követően a megfelelő helyre tett X-el jelezd véleményedet. Elképzelhető, hogy van olyan pont, amire egyáltalán nem tudsz válaszolni, ebben az esetben N jelzést tegyél az adott állításhoz. Az adatok értékelhetősége érdekében kérünk, hogy háromnál többször ne alkalmazd ezt a megoldást! Amikor az állításokat olvasod, hasznos lehet, ha odaképzeled eléjük az értékelt személy nevét. Fontos, hogy ne érzelmi alapon, hanem tettei, vezetői munkájához kapcsolódó megnyilvánulásai alapján mondj véleményt. (A labdára megyünk, nem a lábra!...) A kitöltött kérdőívet lezárt, névtelen borítékban tedd a kijelölt helyre, a megadott határidőig. Köszönjük a munkádat!

Feljegyzések A vezetők napi munkavégzésének tapasztalatairól ……………… év Dolgozó neve: ………………...…………………………………………….…………………….. Munkaköre: ………………………………………………………………….………………….. Időpont

A napi munka spontán és tervezett ellenőrzése során tapasztalt Pozitívumok Negatívumok Szakmai felkészültség, fejlődés

1.

2.

Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség

3. Kreativitás, innováció

4.

Kapcsolatok, menedzsment

5. Személyes tulajdonságok

……………………………………………… intézményvezető

VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE Az értékelt neve:

Értékelési időszak:

Munkaköre:

Előző értékelés időpontja:

Megbízatásai:

Az értékelő megbeszélés időpontja:

Munkaviszonyának kezdete az intézményben:

1. A teljesítményértékelés számszerű adatai

DIAGRAM vezetői kompetenciák értékelése

Okos Oszkár teljesítményértékelése 2008. május

1. Szakmai felkészültség, fejlődés 85% 100% 80%

6. Szakvizsga

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 90% 70%

60%75%

100%

100%

40% 20% 0%

70% 5. Kapcsolatok, kommunikáció

80% 67%

80%

3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség

4. Kreativitás, innováció 53%

Vezetői értékelés

Önértékelés

93%

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

Okos Oszkár Vezetői kompetenciák értékelésének összesítése

70% 67%

FELADATVEZÉRLÉS, IRÁNYMUTATÁS

78% 87% 50% 54% 59% 63%

HELYZETFELISMERÉS, KREATIVITÁS

77%

MUNKATÁRSAK FEJLESZTÉSE, ÖSZTÖNZÉSE, SAJÁT FEJLŐDÉS

67% 78% 90% 78% 77% 80% 87%

EMBERI KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ

69% 66% 74%

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÖSSZESEN

82%

Felettes

Partner

Beosztott

Saját

2. Megállapítások a teljesítményértékelés vezetői összesítője és az önértékelés alapján: Az önértékelés és a vezetői értékelés összhangja/eltérése: …………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Erősségek mint vezető ………………..….……...………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… : ………………………………………………………………………..………………………… ……………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………… Fejlesztendő területek, mint vezető: …..…….……………...….………….......………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………..……………………………………….. .…………………………………………….…………………………..………………………… ……………………………………………………………………………………………………. A fejlesztés érdekében a következő feladatokban állapodnak meg, mint vezető: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………. A kolléga céljai, vállalt feladatai a következő tanévre, mint vezető …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Az értékelésre vonatkozóan az alábbi észrevételeket teszem: …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… Az értékelést átadtam/átvettem. Budapest, …………………………….

………………………………………………. Munkatárs aláírása

…………………………………………… Igazgató aláírása

7. számú melléklet A pedagógus munkafeladatokat ellátók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai

7/a számú melléklet Oktató pedagógus, napközis pedagógus, fejlesztő pedagógus teljesítményértékelése:

KOMPLEX ÉRTÉKELŐLAP (önértékelő/vezetői értékelő lap)

Oktató pedagógus –Napközis pedagógus Pedagógus neve: teljesítményértékelése Dátum:

Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel:

Értékelés

Súly

2 2

Összesen (max.20 pont): 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 2.1. Tanórára/foglalkozásra való felkészülés és óravezetés 2.2. Egyéni bánásmód, differenciálás 2.3. Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás 2.4 Külső, belső mérések és vizsgák szervezése, lebonyolítása, dokumentálás 2.5. Konfliktuskezelés Összesen (max. 45 pont):

3 1 2 1 2

3. A nevelő-oktató munka dokumentációja 3.1. Pontosság, precízség 3.2. Határidőtartás Összesen (max. 10 pont):

1 1

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 4.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés

2

Pontszám

4.2. Komplex segítségnyújtás a tanulók problémáinak megoldásához 4.3. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása 4.4. Megbízatások vállalása, teljesítése, tanórán kívüli tevékenység Összesen (max. 35 pont):

1 1 3

5. Csapatmunka, együttműködés 5.1. Kollegialitás, segítőkészség 5.2. Közösségi döntések elfogadása, betartása 5.3. Team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

1 1 2

Összesen (max. 20 pont): 6. Kreativitás, innováció 6.1. Új, korszerű módszerek, technikák alkalmazása 6.2. Előremutató változások kezdeményezése, megvalósítása 6.3. Pályázatírásban való részvétel 6.4. Bemutató tanítást/foglalkozást vállal, azt példaértékűen teljesíti Összesen (max. 40 pont):

2 2 2 2

7. Kapcsolatok, kommunikáció 7.1. Kapcsolat a gyerekekkel 7.2. Kapcsolat a munkatársakkal, intézményvezetéssel 7.3. Külső kapcsolatok ápolása 7.4. Publikációk, PR tevékenység, írások a honlapon Összesen (max. 30 pont):

2 2 1 1

MINDÖSSZESEN (max. 200 pont):

KOMPLEX ÉRTÉKELŐLAP (önértékelő/vezetői értékelő lap)

Fejlesztő pedagógus teljesítményértékelése Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

Pedagógus neve:

Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: 1.3. Szakirodalmi tájékozottság Összesen (max. 25 pont):

Értékelés

Súly

3 1 1

2. Fejlesztő munka hatékonysága 2.1. Szakértői vélemények ismerete 2.2. Egészségügyi és egyéb iratok ismerete 2.3. Foglalkozás vezetése 2.4. Konfliktuskezelés Összesen (max. 35 pont):

2 2 2 1

3. A fejlesztő munka dokumentációja 3.1. Pontosság, precízség 3.2. Határidőtartás Összesen (max. 20 pont):

2 2

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 4.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés 4.2. Megbízatások vállalása, teljesítése, tanórán kívüli tevékenység

2

4.3. Tanácsadás Összesen (max. 30 pont):

1 2

5. Csapatmunka, együttműködés 5.1. Kollegialitás, segítőkészség 5.2. Közösségi döntések elfogadása, betartása

1 1

5.3.Team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

2

Pontszám

5.4. Szakemberekkel együttműködés (orvos, pszichológus, logopédus, külső szakemberek, stb.) Összesen (max. 30 pont):

2

6. Kreativitás, innováció 6.1. Fejlesztő játékok, eszközök készítése 6.2. Pályázatírásban való részvétel 6.3. Alkotó módon vesz részt az intézményi dokumentumok készítésében 6.4. Bemutató foglalkozást vállal Összesen (max. 25 pont):

1 1 1 2

7. Kapcsolatok, kommunikáció 7.1. A gyerekekkel való kapcsolat 7.2. A munkatársakkal való kapcsolat 7.3. Az intézményvezetéssel való kapcsolat 7.4. Szülővel vagy nevelővel való kapcsolat 7.5. Publikációk, PR tevékenység, írások a honlapon Összesen (max. 35 pont):

2 2 1 1 1

MINDÖSSZESEN (max. 200 pont):

Tanóra/foglalkozás megfigyelési lap

Pedagógus neve: ………………………………… Osztály: …………………..……………… Tantárgy: ………………………………… Időpont: …………………………………..

Értékelési skála: A = kiváló/átlagon felüli B = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli C = közepes/nem rossz, de lehetne jobb D = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan E = nagyon gyenge, elfogadhatatlan X=itt most nem megállapítható/nem tudom megítélni

Értékelési szempontok 1. Szakmai felkészültség, hitelesség 2. A tanítási-tanulási folyamat felépítése 3. A tartalomhoz illeszkedő módszerek megválasztása 4) A hatékony tanulást támogató munkaformák alkalmazása 5) Tanulást segítő eszközök használata, szemléltetés 6) A tanóra/foglalkozás folyamatba építettsége, előzmények, ráépülési lehetőségek. 7) Az tanóra/foglalkozás céljának, tartalmának, módszereinek összehangoltsága 8) A kitűzött cél megvalósítása 9) A tanulók fejlesztése, egyéni képességük figyelembevétele, hibáik kezelése 10) Megértést segítő magyarázatok és

Értékelés

Indoklás (D és E esetén)

megbeszélés 11) A tanulók gondolatainak, meglátásának figyelembevétele 12) Tanulói aktivitás, érdeklődés, munkafegyelem 13) A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése 14) A pedagógus kérdéskultúrája 15) Váratlan helyzetek kezelése 16) Az óra hangulata, légköre 17) Idővel való gazdálkodás, időkihasználás 18) Egyéb szaktárgyi specialitás Összegzés, javaslat:

……………………………………....

…………………………………………

Pedagógus aláírása

Értékelő aláírása

TANULÓI KÉRDŐÍV /1

Tanár neve: ………………………… Osztály: ……………………. Dátum: ……………………..

A tanárom véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. készül az órákra. 3. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal. 4. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be őket. 5. ritkán hiányzik. 6. jól tud fegyelmet tartani. 7. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 8. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 9. ideális légkört teremt az órán a tanuláshoz. 10. elvégezhető mennyiségű házi feladatot ad. 11. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 12. a dolgozatokat elfogadható időn belül kijavítja. 13. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja. 14. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 15. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra.

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

TANULÓI KÉRDŐÍV /2

Napközis tanár neve: …………………….. Osztály: ………………….. Dátum: ……………………

A napközis tanárom véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. készül a foglalkozásokra. 3. jól tud fegyelmet tartani. 4. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 5. ideális légkört teremt a munkához. 6. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a diákokkal szemben. 7. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 8. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja. 9. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 10. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra. 11. ritkán hiányzik.

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

TANULÓI KÉRDŐÍV /3

Fejlesztő pedagógus neve: …………………….. Dátum: ……………………

A tanárom véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. készül a foglalkozásokra. 4. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 5. ideális légkört teremt a munkához. 6. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt 7. ritkán hiányzik.

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

SZÜLŐI VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP Tanár / napközis tanár neve: …………………….. Osztály: ……………………. Dátum: …………………….. 1. Megfelelőnek tartja-e a pedagógus szakmai felkészültségét? …………………………………………………………………………………………......... 2. Mi a véleménye a pedagógus nevelői magatartásáról? ……………………………………………………………………………………………….…… …………………………………………………………………………………………. 3. Milyennek ítéli meg általában a pedagógus és az Ön közötti kapcsolatot? …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. Véleménye szerint elegendő és megfelelő tájékoztatást kap-e a pedagógustól gyermeke iskolai magatartásáról, teljesítményéről? …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 5. Ön szerint gyermeke érdemjegyei a tényleges tanulmányi teljesítményt tükrözik-e? …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 6. Véleménye szerint elegendő, esetleg sok, vagy kevés mennyiségű házi feladatot kap-e a gyermeke? .......................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................ 7. Fordulhat-e bizalommal a pedagógushoz a gyermekével kapcsolatos problémái megoldásában? …………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 8. Volt-e (van-e) valamilyen konfliktusa Önnek a pedagógussal? Ha igen, mi lehetett (lehet) ennek az oka? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

TANÁRI / NAPKÖZIS TANÁRI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 1. ISKOLAI ÓRÁKON / NAPKÖZIS LÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI

FOGALALKOZÁSOKON

TETT

VEZETŐI

1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. TANULÓI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

4. SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 4.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

6. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

FEJLESZTŐ PEDAGÓGUSI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 1. FOGALALKOZÁSOKON TETT VEZETŐI LÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. TANULÓI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

4. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

7/b számú melléklet Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a gyógypedagógiai asszisztensek teljesítményértékelése:

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős neve:

teljesítményértékelése Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek

Értékelés

Súly

1. Szakmai felkészültség 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: jogi kötelezettség teljesítéséhez önként 1.3. Jogszabályi feladatok teljesítése 1.4. Szabadidős tevékenység szervezése 1.5. Konfliktuskezelés

2 1 2 2 1 2

Összesen (max.: 50 pont): 2. Alapfeladatok ellátása 2.1. Dokumentumok pontos vezetése: napló, adatlapok, stb. 2.2. Munkafegyelem: munkaidő, határidők, stb. 2.3. Munkaközösségi tevékenység: együttműködés, aktivitás, stb. 2.4. Részvétel a szervezett eseményeken: értekezletek, ünnepségek, stb.

2 2 1 1

munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

2

2.6. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása

2

2.5.Team

Pontszám

Összesen (max.: 50 pont): 3. Kreativitás, innováció 3.1. Egyéni szellemi termék létrehozása: publikációk, előadások, stb. 3.2. Erőforrások bővítése: pályázatírásban való részvétel, szponzorok felkutatása 3.3. Közreműködés az intézményi alapdokumentumok aktualizálásában

1 1 1

Összesen (max. 15 pont): 4. Kapcsolatok, kommunikáció, együttműködés 4.1. Kapcsolat a gyerekekkel 4.2. Kapcsolat a szülőkkel 4.3. Kapcsolat a munkatársakkal 4.4. Kapcsolat az intézményvezetéssel 4.5. Kapcsolat a külső szakemberekkel Összesen (max. 35 pont):

MINDÖSSZESEN (max. 150 pont):

2 1 2 1 1

KOMPLEX ÉRTÉKELŐLAP (önértékelő/vezetői értékelő lap)

Gyógypedagógiai asszisztens teljesítményértékelése

Pedagógus neve: Dátum:

Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: Összesen (max. 20 pont):

Értékelés

Súly

2 2

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 2.1. Tanóra/foglalkozás vezetésének segítése 2.2. Konfliktuskezelés 2.3. Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás segítése 2.4. Közösségépítés 2.5. Együttműködés a pedagógusokkal Összesen (max. 30 pont):

2 1 1 1 1

3. A pedagógust közvetlenül segítő feladatok 3.1. Szabadidős foglalkozások szervezése, lebonyolítása, gyermekkíséret 3.2. Szemléltető eszközök, munka- és feladatlapok készítése 3.3. A házirend, napirend betartatása Összesen (max. 35 pont):

2 3 2

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 4.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés 4.2. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása 4.3. Megbízatások vállalása, teljesítése, tanórán kívüli tevékenység Összesen (max. 30 pont):

2 1 3

5. Csapatmunka, együttműködés 5.1. Kollegialitás, segítőkészség 5.2. Team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

1

Összesen (max. 15 pont):

2

Pontszám

6. Kapcsolatok, kommunikáció 6.1. Kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel 6.2. Külső kapcsolatok ápolása 6.3. Kapcsolat a munkatársakkal, intézményvezetéssel Elérhető pontszám: 20

MINDÖSSZESEN (max. 150 pont):

2 1 1

GYERMEK KÉRDŐÍV

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős neve: …………………….. Dátum: ……………………

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. megérti a problémáimat 3. kérdéseimmel, problémáimmal bizalommal fordulhatok hozzá. 4. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra. 5. elérhető, amikor szükségem van rá.

6. amit elmondok neki, azt bizalmasan kezeli. 7. segít a problémáim megoldásában

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

SZÜLŐI VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős neve: …………………….. Dátum: …………………….. 1. Megfelelőnek tartja-e a gyermekvédelmi felelős szakmai felkészültségét? Mi a véleménye a munkájáról? …………………………………………………………………………………………................. ……………………………………………………………………………………………….…… ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. 2. Milyennek ítéli meg általában a gyermekvédelmi felelős és az Ön közötti kapcsolatot? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 4. Véleménye szerint elegendő és megfelelő tájékoztatást kap-e a gyermekvédelmi felelőstől gyermeke magatartásáról? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 5. Fordulhat-e bizalommal a gyermekvédelmi felelőshöz a gyermekével kapcsolatos vagy más jellegű problémái megoldásában? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 6. Volt-e (van-e) valamilyen konfliktusa Önnek a gyermekvédelmi felelőssel? Ha igen, mi lehetett (lehet) ennek az oka? …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): ……………………

1. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. GYERMEK ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

4. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

TANULÓI KÉRDŐÍV Tanár neve: ………………………… Osztály: ……………………. Dátum: ……………………..

A tanárom véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be őket. 3. ritkán hiányzik. 4. jól tud fegyelmet tartani. 5. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 6. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 7. ideális légkört teremt az órán a tanuláshoz. 8. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja. 9. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 10. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra.

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENSI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 2. FOGALALKOZÁSOKON TETT VEZETŐI LÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. TANULÓI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

4. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

7/c számú melléklet Gyermekotthoni és diákotthoni nevelők teljesítményértékelése:

Gyermekotthoni / diákotthoni nevelő teljesítményértékelése Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

Pedagógus neve:

Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek

Értékelés

Súly

1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: jogi kötelezettség teljesítéséhez önként Összesen (max. 25 pont):

2 1 2

2. Alapfeladatok ellátása 2.1. Dokumentumok pontos vezetése: naplók, adatlapok, feljegyzések, stb. 2.2. Munkafegyelem: munkaidő, határidők, ügyelet, stb. 2.3. Részvétel a szervezett eseményeken: ünnepségek, értekezletek, stb.

2 2 1

munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

2

2.5. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása

2

2.4.Team

Összesen (max. 45 pont): 3. Nevelési folyamat 3.1. Elfogadás, pozitív csoportlégkör megteremtése 3.2. Elismerés, jutalmazás 3.3. Fegyelmezés, elmarasztalás

2 1 1

Pontszám

3.4. A lakóegység esztétikus környezetének fenntartása 3.5. A gyerekek előéletének, családi háttérének ismerete 3.6. Közösségépítés 3.7. Szabadidős tevékenységek szervezése, lebonyolítása

1 1 1 2

Összesen (max. 45pont): 4. Tanítási-fejlesztési folyamat 4.1. Foglalkozás-előkészítés, tervezés, vezetés 4.2. Egyéni fejlesztő módszerek, terápiák alkalmazása 4.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás 4.4. Továbbtanulás, pályaorientáció segítése

2 1 1 1

Összesen (max. 25 pont): 5. Kreativitás, innováció 5.1. Egyéni szellemi termék létrehozása: bemutatóórák, publikációk, előadások, stb.

1

5.2. Erőforrások bővítése: pályázatírásban való részvétel, szponzorok felkutatása

1

5.3. Közreműködés az intézményi alapdokumentumok aktualizálásában

1

Összesen (max. 15 pont): 6. Kapcsolatok, kommunikáció, együttműködés 6.1. Kapcsolat a gyerekekkel 6.2. Kapcsolat a szülőkkel 6.3. Kapcsolat a munkatársakkal 6.4. Kapcsolat az intézményvezetéssel 6.5. Kapcsolat a külső szakemberekkel Elérhető pontszám: 35

MINDÖSSZESEN (max. 200 pont):

2 1 2 1 1

FOGLALKOZÁS-MEGFIGYELÉSI LAP

Nevelő: ……………………….. Csoport: …………………….. Értékelő: ……………………. Dátum: ……………………… Értékelési skála: A = kiváló/átlagon felüli B = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli C = közepes/nem rossz, de lehetne jobb D = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan E = nagyon gyenge, elfogadhatatlan X=itt most nem megállapítható/nem tudom megítélni

Értékelési szempontok

Értékelés

1. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus 2. a figyelem fenntartásának képessége 3. a pedagógusi figyelem terjedelme 4. pozitív megerősítés alkalmazása elismerés, jutalmazás stb.)

(dicséret,

5. a fegyelem fenntartásának képessége 6. a gondozottak kognitív szintjéhez alkalmazkodás képessége, differenciálás

való

7. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése, a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége 8. időbeosztás

Indoklás (D és E esetén)

9. a munka szervezése, differenciálás 10. szemléltető eszközök használata 11. az utasítások, magyarázatok érthetősége 12. kommunikáció a gondozottakkal 13. konfliktusok kezelése 14. a kitűzött célok megvalósítása 15. a gondozottak munkájának értékelése 16. a váratlan helyzetek kezelése 17. a foglalkozás hangulata, munkalégkör

Összegzés, javaslat:

……………………………………....

…………………………………………

Pedagógus aláírása

Értékelő aláírása

GYERMEK KÉRDŐÍV

Nevelő neve: …………………….. Dátum: ……………………

A nevelőm véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. készül a foglalkozásokra. 3. jól tud fegyelmet tartani. 4. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 5. ideális légkört teremt a munkához. 6. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a diákokkal szemben. 7. a számonkérésben igazságos és kiszámítható. 8. a diákokat partnerként kezeli a munkában. véleményüket kikéri/meghallgatja. 9. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 10. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra. 11. ritkán hiányzik.

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

SZÜLŐI VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP

Nevelő neve: ………………………. Dátum: ………………………

4. Megfelelőnek tartja-e a pedagógus szakmai felkészültségét? …………………………………………………………………………………………......... 5. Mi a véleménye a pedagógus nevelői magatartásáról? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 6. Milyennek ítéli meg általában a pedagógus és az Ön közötti kapcsolatot? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 7. Véleménye szerint elegendő és megfelelő tájékoztatást kap-e a pedagógustól gyermeke délután tanúsított magatartásáról, teljesítményéről? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

8. Fordulhat-e bizalommal megoldásában?

a

pedagógushoz

a

gyermekével

kapcsolatos

problémái

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 9. Volt-e (van-e) valamilyen konfliktusa Önnek a pedagógussal? Ha igen, mi lehetett (lehet) ennek az oka? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

NEVELŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 1. A FOGLALKOZÁSOKON TETT VEZETŐI LÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 1.5.Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.6.Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. GONDOZOTTI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4. SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI

4.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

6. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

8. számú melléklet A családgondozói, utógondozói, pszichológusi tevékenységet végzők teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai:

Családgondozó / utógondozó / pszichológus teljesítményértékelése Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

Családgondozó/ utógondozó /pszichológus neve:

Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek

Értékelés

Súly

1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: jogi kötelezettség teljesítéséhez önként 1.3. Új, korszerű módszerek, technikák alkalmazása 1.4. Jogszabályi feladatok, kötelezettségek teljesítése 1.5. Tájékoztatási kötelezettség teljesítése 1.5. Konfliktuskezelés

2 1 2 2 2 1 2

Összesen (max. 60 pont): 2. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 2.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés 2.2. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása 2.3. Megbízatások vállalása, teljesítése, tanórán kívüli tevékenység

2 2 1

Összesen (max. 25 pont): 3. Alapfeladatok ellátása 3.1. Dokumentumok pontos vezetése: napló, adatlapok, stb. 3.2. Munkafegyelem: munkaidő, határidők, stb.

2 2

Pontszám

3.3. Részvétel a szervezett eseményeken: értekezletek, ünnepségek, stb.

1

3.4. Team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

2

3.5. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása

2

Összesen (max. 45 pont): 4. Kreativitás, innováció 4.1. Szabadidős tevékenység szervezése 4.2. Egyéni szellemi termék létrehozása: publikációk, előadások, stb. 4.3. Erőforrások bővítése: pályázatírásban való részvétel, szponzorok felkutatása 4.4. Közreműködés az intézményi alapdokumentumok aktualizálásában

2 1 1 1

Összesen (max. 25pont): 5. Kapcsolatok, kommunikáció, együttműködés 5.1. Kapcsolat a gyerekekkel/utógondozottakkal 5.2. Kapcsolat a szülőkkel 5.3. Kapcsolat a munkatársakkal 5.4. Kapcsolat az intézményvezetéssel 5.5. Kapcsolat a külső szakemberekkel Összesen (max. 45 pont):

MINDÖSSZESEN (max. 200 pont)

2 2 2 1 2

GYERMEK / FIATAL FELNŐTT KÉRDŐÍV

Családgondozó / utógondozó neve: …………………….. Dátum: ……………………

A családgondozóm/utógondozóm véleményem szerint... 1. láthatóan szereti a munkáját. 2. megérti a problémáimat 3. kérdéseimmel, problémáimmal bizalommal fordulhatok hozzá. 4. olyan ember, akinek a véleménye fontos a számomra. 5. elérhető, amikor szükségem van rá.

6. amit elmondok neki, azt bizalmasan kezeli. 7. segít a problémáim megoldásában

egyetértek

nem értek egyet

nem tudom eldönteni

SZÜLŐI VÉLEMÉNYKÉRŐ LAP Családgondozó neve: …………………….. Dátum: …………………….. 1. Megfelelőnek tartja-e a családgondozó szakmai felkészültségét? Mi a véleménye a munkájáról? ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………….............. .......................................................................................................................................................... 2. Milyennek ítéli meg általában a családgondozó és az Ön közötti kapcsolatot? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 3. Véleménye szerint elegendő és megfelelő tájékoztatást kap-e a családgondozótól gyermeke fejlődéséről, magatartásáról? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 4. Fordulhat-e bizalommal a családgondozóhoz a gyermekével kapcsolatos vagy más jellegű problémái megoldásában? …………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… 5. Volt-e (van-e) valamilyen konfliktusa Önnek a családgondozóval? Ha igen, mi lehetett (lehet) ennek az oka? …………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………

CSALÁDGONDOZÓI / UTÓGONDOZÓI / PSZICHOLÓGUSI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap

Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): ……………………

1. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. GONDOZOTTAK ÉRTÉKELÉSÉNEK TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS TAPASZTALATAI 3.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

4. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

5. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………

Dátum: ………………..………….

P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

9. számú melléklet A gyermekfelügyelői munkakört betöltők teljesítményértékelésének módszertani dokumentuma:

Gyermekfelügyelő teljesítményértékelése Vezetői értékelés / Önértékelés Értékelési skála:

Gyermekfelügyelő neve:

Dátum:

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de még elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek

Értékelés

Súly

1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Munkakörhöz szükséges szakmai ismeretek megléte, meglévő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Továbbképzéseken való részvétel: jogi kötelezettség teljesítéséhez önként Összesen (max. 25 pont):

2 1 2

2. Alapfeladatok ellátása 2.1. Dokumentumok pontos vezetése: naplók, feljegyzések, stb. 2.2. Munkafegyelem: munkaidő, határidők, ügyelet, stb. 2.3. Részvétel a szervezett eseményeken: értekezletek, ünnepségek, stb.

1 2 1

2.4. Team munkában való tevőleges részvétel (nevelőtestület, munkaközösség, minőségfejlesztési team, projektek, stb.)

1

2.5. Intézményi szabályozók, igazgatói utasítások betartása

2

Összesen (max. 35 pont): 3. Gondozási-nevelési folyamat 3.1. Elfogadás, pozitív csoportlégkör megteremtése 3.2. A lakóegység tisztaságának, rendezettségének fenntartása 3.3. A gondozottak személyi higiéniájának segítése

1 2 2

Pontszám

3.4. Elismerés, jutalmazás 3.5. Fegyelmezés, elmarasztalás 3.6. Konfliktuskezelés 3.7. A gyerekek családi háttérének ismerete 3.8. Közösségépítés 3.9. Szabadidős tevékenységek szervezése, segítése

1 1 2 1 1 1

Összesen (max.: 60 pont): 4. Kapcsolatok, kommunikáció, együttműködés 4.1. Kapcsolat a gyerekekkel 4.2. Kapcsolat a szülőkkel 4.3. Kapcsolat a munkatársakkal 4.4. Kapcsolat az intézményvezetéssel Összesen (max. 30 pont):

MINDÖSSZESEN (max. 150 pont)

2 1 2 1

GYERMEKFELÜGYELŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 1.A VEZETŐI LÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2.Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… Dátum: ………………..…………. P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

10. számú melléklet A gazdasági és technikai dolgozók teljesítményértékelésének módszertani dokumentumai:

Gazdasági / technikai dolgozó

Dolgozó neve:

teljesítményértékelése

Munkaköre:

Önértékelés

Értékelési skála:

Értékelt időszak:

………………. év

(1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de elfogadható (3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

Értékelt területek

Értékelés

Súly

1. Szakmai felkészültség, fejlődés 1.1. Szakmai felkészültség ▪ munkaköréhez szükséges szakmai ismeretek megléte ▪ meglevő szakmai ismereteinek alkalmazhatósága 1.2. Nyitottság, érdeklődés, önképzés ▪ A munkaköréhez szükséges szakmai ismeretek folyamatos bővítése 1.3. A munkaköréhez kötött oktatásokon való részvétel ▪ kötelező, jogszabályilag előírt ▪ önként vagy felkérésre teljesített

2 1 1

1. Összesen (max. 20 pont) 2. Munkafolyamatok hatékonysága 2.1. A munkához való hozzáállás 2.2. Idővel való gazdálkodás, időkihasználás ▪ Munkakezdés és befejezés idejének betartása ▪ A munkafázisok időráfordításának realitása, munkatempó 2.3. A rábízott feladat pontos, szakszerű teljesítése 2.4. A feladatok kitűzött határidőre történő megvalósítása 2.5. Munkavégzéshez használt eszközök karbantartása, állagmegóvása ▪ rendeltetésszerű használat ▪ karbantartás, tisztítás 2.6. Az átvett anyagokkal való takarékos gazdálkodás 2.7. A munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályok betartása 2.8. A közvetlen munkakörnyezet rendjének folyamatos megteremtése 2. Összesen (max. 50 pont) 3. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

2 1 1 1 2 1 1 1

Pontszám

3.1. Lelkiismeretes, alapos, pontos munkavégzés 3.2. Munkaköréhez kapcsolódó előírások, szabályzatok ismerete 3.3. Megbízatások vállalása, azok színvonalas teljesítése 3.4. Egyéni érdekek összehangolása az intézményivel 3.5. Az ellenőrzések észrevételeinek érvényesítése

2 1 1 1 1

3. Összesen (max. 30 pont) 4. Csapatmunka, együttműködés 4.1. Kollegialitás, együttműködési készség 4.2. A vezetői utasításokat elfogadja, betartja 4.3. A napi munka önálló, folyamatos megszervezése 4.4. Tiszteletben tartja mások, (kollégák, tanulók) emberi méltóságát ▪ beszédmodor ▪ megszólítás ▪ a kommunikációban a meghallgatás - párbeszéd

1 1 2 2

4. Összesen (max. 30 pont) 5. Kapcsolatok, kommunikáció 5.1.Tanulókkal való megfelelő kommunikáció és munkakapcsolat 5.2. Az intézmény dolgozóval való munkakapcsolat 5.3. Az intézmény külső partnereivel való kapcsolat 6. Összesen (max. 20 pont)

MINDÖSSZESEN (max. 150 pont)

1 2 1

GAZDASÁGI, TECHNIKAI DOLGOZÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Értékelési összesítő lap Név: ……………………………… Értékelési ciklus (tanév): …………………… 1.A VEZETŐI ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI 1.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 1.2.Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2. KOMPLEX ÉRTÉKELÉS (önértékelés/vezetői értékelés) TAPASZTALATAI 2.1. Kiemelkedően jó területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 2.2. Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 3. Egyéni célok a következő értékelési ciklusra: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4. A vezetőtől várt támogatás: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… Dátum: ………………..…………. P:H:

..................................... pedagógus

..................................... intézményvezető

.................................... munkaközösség-vezető

11. (11/a, 11/b, 11/c, 11/d) számú melléklet

Az Intézményben használt formanyomtatványok