Szentpteri Mrton
Egyetemes tudomny a vilg vgn
J
elen tanulmny doktori rtekezsem egy eddig publiklatlan fejezetnek javto vltozata.1 A disszertció a hres herborni enciklopdista, Johann Heinrich Alsted (1588–1638) erdlyi m!veit elemzi. Els"sorban a millenarista egyetemes tudomny programjhoz kthet" gyulafehrvri – latin, grg s hber-kldeus nyelv! – elemi grammatikkat s azoknak kombinatorikus módszert; az 1649-ben posztumusz megjelentete Cyclognomonica oratoriát, vagyis az 1630-as Encyclopaedia septem tomis distinctát kombinatorikusan mozgóstó szónokla ant; s a módszer tkleteste vltozatt, a Reformatio philosophiaet mutatja be azzal együ , hogy kitr tbbek kz Alsted s Szenci Molnr Albert egyetemes kltsze ani megfontolsaira s a herborni enciklopdistk hromsgos vilgkpnek elemzsre is. Tovbb j forrsok tükrben megllaptsokat tesz Alsted s tantvnya, Johann Heinrich Bisterfeld szellemi kapcsolatra vonatkozólag is. Az MTA Irodalomtudomnyi Intzetben elfogado kutatsi programom (Apáczai Csere János és a herborni enciklopédisták szellemi öröksége Erdélyben) logikus folytatsa doktori kutatsaimnak.
A tudomnyok reformciójnak betet"zse
S!"n#$%#"ri Mr#&n Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, illetve esztétika szakjain végezte. Munkahelye: 2005 óta egyetemi adjunktus a Moholy-Nagy M'vészeti Egyetemen, és Þatal kutató az MTA Irodalomtudományi Intézetének reneszánsz osztályán. Kutatási területei a kora újkori eszmetörténe()l a modern designelméletig terjednek, jelenleg Apáczai Csere János bölcseleti életm'vének újraértékelésén dolgozik. Az irodalomtudományok doktora (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2005).
A bemutatandó Veraedus ad Perillustrem Dominum […] Wolfgangum Ho mannum, Liberum Baronem in Grünpühel […] e Transylvania in Moraviam expeditus Johanne Henrico Alstedio immr msodik kiadsa egy
87
SZENTPÉTERI MÁRTON
olyan nyomtatvnynak, amely a Colophon de Reformatione Philosophiae ac reliquarum facultatum; subjiciendus censurae illorum, qui naevos tum suos, tum suorum praeceptorum et discipulorum agnoscunt, atque sublatos cupiunt cm! knyvet hirdeti, ismerteti.2 E knyv egyetlen nyomtato pldnyról sem rendelkezünk bibliogrÞai adatokkal, egyel"re ppgy ismeretlen a kzirat hollte is.3 Alsted a Veraedus e msodik kiadsnak Ho#mannhoz rt ajnlst Gyulafehrvrt, 1637. janur 12-n dtumozta, s azt is lltja, hogy a Colophon az el"z" v vgn (sub Þnem superioris anni) kszült el. Korbban a Turris David 1633 szeptemberben, Gyulafehrvrt kelt el"szavban szerz"nk mr hivatkozo egy bizonyos Reformatio philosophiae cm! knyvre, amely akkor mg csak kszül"ben volt.4 A Prodromus religionis triumphantis 1635-s keltezs! ajnlsban ugyanilyen termszet! hivatkozssal lehet tallkozni.5 Az 1633-ban befejeze Trifolium propheticumban ugyancsak arról olvashatunk, hogy a szerz" Reformatio philosophiae cm! munkja akkor mr kszül"ben volt.6 Ha hihetünk a Veraedusban olvaso aknak, akkor teht Alsted Colophon de Reformatione philosophiae ac reliquarum facultatum… cmmel, 1636 vgn kszült el a mai ismereteink szerint nyomtatsban soha meg nem jelent m!vel.7 A Veraedus lnyegben kt rszb"l ll. Alsted egyfel"l ltalnossgban – tegyük hozz, meglehet"sen sz!kszavan – ismerteti módszert, majd pedig kt pldt ad, a Circulus lexicust s a Circulus historicust.8 Az ltalnos ismertetst megel"zi a mecenatrról szóló fejtegets s Ho#mann patrónusi tevkenysgnek, illetve knyvtrnak dics"tse: „És bizony a jobb m!veket rendkvül szereted, s polod azokat, akik a Szentrssal szorgalmatosan foglalkoznak, ugyanakkor a legjobban felszerelt knyvtrral (bibliotheca instructissima) brsz, ami a m!vek anyja (matrix literarum) s a tudósok dajkja (nutrix literatorum).”9 Alsted igazi humanistaknt, antik pldval nyitja a Veraedus szvegt. Úgy van ez, ahogy Homrosz int az Odüsszeia tizenegyedik nekben: azoknak, akik boldogan kvnnak hajózni, jó szlre (ventus secundus) s evezsre (remigatio) van szüksgük. A jó szl Istent"l való, az evezs pedig a tengerszekt"l. Ám a vitorlzs (veliÞcatio) is a tengerszekt"l függ, hiszen csak a jól kivont vitorlk szrnyalnak a jó szllel.10 Az emberi trsadalomban, mely Alsted szerint folyamatos hajózs (navigatio continua), s ezen belül is az egyetemi emberek letben mindez kivltkppen gy van.11 Ugyanis, ha valaki az Enciklopdia szles Ócenjt boldogan szeretn behajózni, a jó szelet Istent"l, jmbor knyrgsekkel kell krnie s azontl megnyernie, a megfelel" vitorlavezetst a deki dolgok patrónusaitól kell kvnnia s remlnie, a blcs evezst pedig a mesterekt"l vrhatja s krheti.12 Pietas s humanitas – azaz hitbli kegyes meggy"z"ds, humanista mecenatra s pedagógia – ily módon kapcsolódnak ssze a Veraedus metaforikus nyelvezetben. Alstednek, az istenfl" s nagy tuds humanista prceptornak, hogy ezen j enciklopdijt sikeresen npszer!sthesse, mr most csak egy dologra volt szüksge, egy blcs patrónus tmogatsra. Wolfgang Ho#mann morvaorszgi nemesember tudomnyprtoló szerepre. Alsted Þgyelmt Samuel Hartlib krnek jeles Þgurja,
88
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
Cyprian Kinner hvta fel, taln pp akkor, amikor 1635-ben, Erdlyben jrt.13 Mindenkpp elgondolkoztató, hogy Alsted ezen ajnls tansga szerint sem tallt igazi tmogatóra I. Rkóczi Gyrgyben pnszoÞkus terveit illet"en, s tovbbra is a mr Þatalkora óta – a csehorszgi s szilziai melle – meglv" morvaorszgi orientciója mentn tjkozódik patrónust keresend".14 A Veraedus ma ismert egyetlen pldnya immr msodik kiadsa a Colophonból szrmazó mutatvnyoknak, az els" kiads taln ajnls nlkül, vagy taln valamely erdlyi patrónushoz, netn a fejedelemhez szóló ajnlssal jelenhete meg, mindenesetre – a msodik kiads szüksgessgb"l kvetkeztethet"en – mindenkppen sikertelenül.
Taxonómik A Veraedus tansga szerint a Colophon huszonnyolc fejezetb"l llt (1. táblázat), ezek a kvetkez"ek: 1. a lexika s a grammatika; 2. a retorika; 3. a logika; 4. a szinkretikus szónokla an (Oratoria) s a potika; 5. a ngy Praecognita (quator Praecognita, quae omnibus facultatibus et disciplinis sunt praemi(enda); 6. a metaÞzika; 7. a llektan (Pneumatica); 8. a Þzika; 9. a matematikai tudomnyok (disciplinae mathematicae); 10. a praktikus ÞlozóÞa (Philosophia practica) – azaz az etika, a gazdasgtan (Oeconomica) s a politika; 11. a teológia; 12. a jog (Jurisprudentia) s az orvostudomny (Medicina); 13. a kritika (Critica); 14. a kronológia (Chronologia); 15. a Szentrst kvet" egyetemes enciklopdia (universa Encyclopaedia secundum Scripturas sacras); 16. Ramon Llull m!vszete (ars Lullianae); 17. a hieroglifatan (Hieroglyphica); 18. a szó- s gondolatb"sget tantó doktrna (doctrina tradens copiam verborum et rerum); 19. a klasszika-Þlológia (Philologia antiquaria); 20. az Újtestamentum sajt szent Þlológija (Philologiae sacrae novi testamenti propriae); 21. a szent nvtan (Onomatologia sacra); 22. a Biblia latin vltozata (Latina versio Bibliorum); 23. a (keresztny) kabbala; 24. az alkmia; 25. Giovanni Pico della Mirandola Conclusiones nongentaeje (Conclusionum Joannis Pici Mirandulae); 26. a mitológia (Mythologiae); 27. minden tudomny gyakorlsa (exercitationis omnium disciplinarum) s vgül 28. a Jaques Capell szerint való matematikai-kronológiai kalkulusnak (calculus mathematico-chronologicus ex mente Capelli) megreformlsa. A Colophon tudomnyrendszerezse teht a knyv tizenharmadik fejezetig – sszevonsoktól s egy sorrendcsert"l (Philologia–Praecognita) eltekintve – lnyegben megegyezik az utolsó nyomtatsban megjelent enciklopdival (2. táblázat). Ezt kvet"en azonban komoly vltozsokra lehetünk Þgyelmesek: 1. i a mechanikai tudomnyok gyakorlatilag hinyoznak,15 2. j, vagy az 1630-as rendszerezskor nem centrlis tmk jelennek meg nlló fejezetekben (pldul a nyilvn a Triumphus bibliorumban kidolgozo bibliai enciklopdizmus a 15.-ben, vagy Pico della Mirandola Conclusionese a 25.-ben), 3. az 1630-as rendszerezsben periferilis, a Farragines disciplinarumba került tudomnyok, mint Llull m!vszete, a kabbala vagy az alk-
89
SZENTPÉTERI MÁRTON
1. táblázat A Colophon de Reformatione philosophiae (c. 1636) taxonómiája 1. Lexica et Grammatica 2. Rhetorica 3. Logica 4. Oratoria et Poetica 5. Quator Praecognita, quae omnibus facultatibus et disciplinis sunt praemi enda [A ngy precognita elmlett Alsted Giacopo Zabarella De tribus praecognitibusnak felhasznlsval, Keckermann kiegsztseivel 1612-ben, Philisophia digne restituta: libros quator Praecognitorum complectens cmmel, Herbornban publiklt módszertani knyvben dolgozta ki el"szr: I. Archelogia, de principiis disciplinarum. (V. Encyclopaedia, Lib. III.) II. Hexilogia, de habitibus intellectualibus. (V. Enc., Lib. I. „Doctrina de habitibus mentis.”) III. Technologia, de natura et di#erentiis disciplinarum. (V. Enc., Lib. II. „Doctrina de proprietatibus, ordine et numero disciplinarum.”) IV. Canonica, de modo discendi. (V. Enc., Lib. IV. Didactica. „Doctrina de studio disciplinarum.”)] 6. Metaphysica 7. Pneumatica 8. Physica 9. Disciplinae mathematicae 10. Philosophia practica 11. Theologia 12. Jurisprudentia et Medicina 13. Critica (V. Enc., Lib. XXXV.) 14. Chronologia (V. Enc., Lib. XXXIII.) 15. Universa Encyclopaedia secundum Scripturas sacras (V. Triumphus bibliorum) 16. Artis Lulliana (V. Enc., Lib. XXXV.) 17. Hieroglyphica (V. Enc., Lib. XXXV.) 18. Doctrina tradens copiam verborum et rerum (V. Enc., Lib. XXXV.) 19. Philologia antiquaria 20. Philologia sacra novi testamenti propriae 21. Onomatologia sacra 22. Latina versio Bibliorum 23. Kabbala (V. Enc., Lib. XXXV.) 24. Alchymia (V. Enc., Lib. XXXV.) 25. Conclusiones Joannis Pici Mirandulae 26. Mythologia (V. Enc., Lib. XXXV.) 27. Exercitatio omnium disciplinarum 28. Calculus mathematico-chronologicus ex mente Capelli16
90
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
2. táblázat Az Encyclopaedia (1630) taxonómiája Tomus primus Encyclopaediae: Quator Praecognita Disciplinarum I. Hexilogia ( Lib. I.) II. Technologia (Lib. II.) III. Archeologia (Lib. III.) IV. Didactica (Lib. IV.) Tomus secundus: Philologia I. Lexica (Lib. V.) II. Grammatica (Lib. VI.) III. Rhetorica (Lib. VII.) IV. Logica (Lib. VIII.) V. Oratoria (Lib. XI.) VI. Poëtica (Lib. X.) Tomus tertius: Philosophia Theoretica I. Metaphysica (Lib. XI.) II. Pneumatica (Lib. XII.) III. Physica (Lib. XIII.) IV. Arithmetica (Lib. XIV.) V. Geometria (Lib. XV.) VI. Cosmographia (Lib. XVI.) VII. Uranometria (Lib. XVII.) VIII. Geographia (Lib. XVIII.) IX. Optica (Lib. XIX.) X. Musica (Lib. XX.) Tomus quartus: Philosophia practica I. Ethica (Lib. XXI.) II. Oeconomica (Lib. XXII.) III. Politica (Lib. XXIII.) IV. Scholastica (Lib. XXIV.) Tomus quintus: Tres superiores facultates I. Theologia (Lib. XXV.) II. Jurisprudentia (Lib. XXVI.) III. Medicina (Lib. XXVII.) Tomus sextus: Artes mechanicae I. Artes mechanicae in genere (Lib. XXVIII.) II. Artes mechanicae mathematicae (Lib. XXIX.) III. Artes mechanicae physicae (Lib. XXX.) Tomus septimus: Farragines disciplinarum, seu disciplinae compositae I. Mnemonica (Lib. XXXI.) II. Historica (Lib. XXXII.) III. Chronologia (Lib. XXXIII.) IV. Architectonica (Lib. XXXIV.) V. Quodlibetica (Lib. XXXV.)
91
SZENTPÉTERI MÁRTON
mia centrlis szerephez jutnak, nlló fejezetek szólnak róluk. Ez a hangslyeltolóds is egyrtelm!en mutatja a ksei Alsted megjuló rdekl"dst a Þatalkorban oly igen kedvelt szinkretikus tendencik irnt, mint pldul az ars Lulliana, az alkmia, Pico konklziói, avagy az okkult blcselet irnt.17
Intellektulis csodaszer E megjuló rdekl"ds tanbizonysga az is, hogy a Colophon – szerz"je szndka szerint – kombinatorikus eszkz, mgpedig olyan, amelyik formalizlni s bizonyos mrtkig mechanizlni tudja az elmlkedst (meditatio), az rst (scriptio) s a beszdek (dissertatio) elksztst. Mint ilyen teht a kora jkori ars combinatoria jeles pldja, amely sok szlon kapcsolódik Ramon Llull m!vszetnek korabeli recepciójhoz, s gy egy al a kora jkori keresztny kabbalhoz is.18 Alsted ciklognomoniknak nevezi a Colophont, s ez a terminus nla mindig a f"knt 16. szzadi lullistk, de mindenekel" Cornelius Gemma De arte cyclognomicája, Giordano Bruno külnfle m!vei – gy pldul Alstedt"l kiado ArtiÞcium perorandija –, magnak Llullnak – Lazarus Zetznert"l vlogato – m!vei, illetve Giasone Denores retorikai trcsi ltal ihlete tudomnyt jelente .19 A kora jkori egyetemes módszertani reform olyan eszkzei, amelyeket Alsted ciklognomoniknak tart, els" ltsra valóban „intellektulis csodaszereknek” (Klaniczay Tibor) t!nnek, legalbbis ami gyors hatkonysgukat hirdet" stlusukat illeti. „Hatalmassgod, e clul kit!z reformciót hirdeti ht e Postllóm: mgpedig a rvidebb utat (via compendaria) az elmlkeds, rs s beszls gyors módjra (modus extemporaneus)” – rja Alsted Ho#mann-nak.20 A via compendiosa kifejezst mr Cornelius Gemma is hasznlja De arte cyclognomica cm! knyvben, o teht, ahol az Alsted alkalmazta ciklognomonika m!szó is eredett leli.21 A modus extemporaneus kifejezs sem ismeretlen a rgi magyar irodalomelmletben, gondoljunk csak a Vradon megjelent szónokla ani kompendiumra, az Orator extemporaneusra.22 E fordulatok a kortrs pnszoÞsta knyvcmek – a panaceák, clavisok, scientia generalisok s mathesis universalisok – kz egyltaln nem szmtanak olyan külnlegesnek. „Brki teht, aki sima s knny! ton, dics"sggel s haszonnal szeretne elrni a blcsessg s az kesszóls kimagasló templomhoz, gy – flretve minden ms segdletet – biztosra mehet” – folytatja Alsted módszere dicsrett.23 A „sepositis omnibus aliis adminiculis” fordulata eszünkbe ju athatja a gyulafehrvri Bethlen Kollgium tanulói szmra rt latin grammatikai rudimenta azon sorait, ahol Alsted arra buzdtja i$ olvasóit, hogy flretve minden ms knyvet (sepositis aliis libris), csak a rudimentt hasznljk ezentl a nyelvtanulshoz.24 E fordulatok szerfele i optimizmusa minden bizonnyal lullista eredet! Alstednl.25
92
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
Vgül idzzünk mg egy optimista mondatot a Veraedus Alstedt"l: „s tto szjjal elismered majd [ti. Ho#mann], hogy ez a ciklognomonika a minden tudomnyok lnyegr"l szóló fejtegets módszert foglalja magban.”26
Krkrs módszer s a tudomnyok krei Alsted ciklognomonikn mindig olyan cirkulusokat alkalmazó kombinatorikus módszert rt, amely a topikus szerkezet!, statikus enciklopdia inventv mozgóstsra kpes. Benne a fogalmak mindig a legmegfelel"bb módon kapcsolódnak ssze, hiszen egyesülsüket a vilg hromsgos termszett visszaadni kpes immeatio garantlja, arról nem is beszlve, hogy a cirkulris módszer a vilg geometriai s ismeretelmleti rtelemben ve tkletessgnek alapelveit kvetve dolgozik.27 Alsted a Colophonról a Veraedus vgn azt lltja, hogy módszernek kt rdeme van, tudniillik hogy egyszerre „genesis et analysis cyclica”.28 Vagyis egyszerre kpes a disciplink csontvzt jelent" kzhelyek ltrehozsra (compositio), illetve azok boncolgatsra, avagy vizsglgatsra is (resolutio). A genezis nem ms, mint a disciplink alapelveikb"l trtn" felptse, ami a megfelel" alapelvek – axiomatikus vagy szillogisztikus – kombinciójval rhet" el. Az analzis pp ennek az ellenkez"jt jelenti, azaz a disciplink alapelveikre trtn" lebontst. Mint kiderül, ez mindegyikük próbakve (lydius lapis), azaz, ha egy disciplina alapelveiben hibs, gy egszben is az.29 Ez azt jelenti teht, hogy a Colophon esetben egyfel"l inventv eszkzzel van dolgunk, amely a külnfle disciplink kzhelyeit kapcsolja ssze; egyszer! szablyok szerint meghatrozo halmazoknak – vagyis a külnfle módszeresen sszellto topikus kivonatoknak – elemeit rendeli egymshoz.30 Msfel"l azonban analitikus módszerrel llunk szemben, amely a ltrehozo propozciókat kpes felbontani, tovbbelemezni, mint majd a Lexicus circulusból ve pldn is ltni fogjuk albb. Alsted a Colophont ciklopdinak s enciklopdinak is nevezi egyszerre: „Mert a ciklopédia krkrs tudomny (disciplina circularis), mg az enciklopédia az sszes tudnivalók kre (circulus omnium facultatum).”31 Az 1630-as enciklopdiban e prost mg a szónokla anban elbjtato cyclognomonica oratoria s az enciklopdia topikus csontvza alko a ke ejük sajtosan „sszekuszlt hierarchijban” (D. R. Hofstadter), a Colophon azonban immr, gy t!nik, egyszerre testesti meg a kombinatorikus algoritmust s az adatbzist is, amelle hogy a topikus enciklopdia tkletestse sem merült feledsbe Alsted szmra. Arról nem is beszlve, hogy a Colophon biztosto a, s ltalunk ma mg egyel"re kzvete en sem ismert topikus kivonatok, delineatiók s szinopszisok, illetve prceptumokból s regulkból lló sciagraphik melle Alsted ms kivonatokon is dolgozo , mint pldul a Manuductióbli Encyclopaediae Synopsisen, az Usus praecipuarum Encyclopaediae partiumon s a Hortulus artis inventivae suis areolis
93
SZENTPÉTERI MÁRTON
distinctuson is.32 Mint arra majd ks"bb kitrek, megtlsem szerint a vgs" clt Alsted a Colophon s a „mltó módon helyrellto enciklopdia” (Encyclopaedia digne restituta) ke "sben rte el. A ciklopdia teht az a módszer, amellyel – külnfle topikus kivonatok, avagy Alsted korbbi terminusval lve, ÞlozóÞai lexikonok nyersanyagt kombinlva – a vgs" enciklopdia tudnivalóinak rendjt megfelel"en helyre tudjuk lltani. Ez a rend pedig ad inÞnitum biztostja az egyszerre igaz, szp s jó gondolatok feltallst.
Reformatio, revolutio, restitutio s instauratio A Colophon teht ciklognomonika, illetve ciklopdia s enciklopdia egyszerre – miknt, ha nem is tkletes módon, de a cyclognomonica oratoria s az 1630-as enciklopdia topikus csontvznak ke "se is az volt mr. A tudomnyok a Colophon krkrs módszere ltal biztostani vlt reformciója gy teht kapcsolatba hozható a revolutio alphabetaria Giovanni Pico della Mirandoltól szrmazó, keresztny kabbalista-lullista fogalmval is, hiszen minden ciklognomonika a „bet!k forgatsra” pül, mrpedig ezt a kifejezst Alsted mind Llull módszernek lersra, mind pedig a keresztny kabbalban alkalmazza.33 A tudomnyok reformciója ekkpp pedig a cirkulusokra rt bet!k s a hozzjuk rendelt kzhelyek forgatsa rvn valósul meg, amikor a tudomnyok külnfle krkre rt alapelvei az immeatio segtsgvel egyesülnek. A reformció azonban nem csupn ezt jelenti i ! Az „el"bbi igaz formjra, brzatjra hozs, formls, illetve megjts” – Szenci gy fordtja magyarra a szót – a tudnivalók megjtsnak azt a módjt is jelenti esetünkben, amikor valójban egy valaha volt, "seredeti llapot, mgpedig egy eszmnyi szellemi llapot helyrelltsa trtnik meg. A tudomnyok reformciója az enciklopdiabli mltó rendjük helyrelltst, a b!nbeess el" i paradicsomi id"k tudsa eszmnyi rendjnek helyrelltst is jelenti. Így szolglja ht a Colophon biztosto a kombinatorikus meditció az instauratio imaginis Dei ad hominem keckermanni–alstedi programjt.34 Hotson a Colophont az ltalnos reformció programjt megclzó hermetikus, illetve a rózsakeresztes diskurzusban rinte szerz"k – Henning Scheunemann, J. D. Mylius, Oswald Croll s Johann Combach – m!veivel hozza sszefüggsbe.35 Hogy mennyire nem lgb"l kapo a Colophont valamin" millenarista ihlete sg! egyetemes reformcióval kapcsolatos kontextusban emlteni, ezt a Turris David mr idze el"szava is altmaszthatja, ahol a polemikus teológiai knyv olvasóit Alsted tovbbi tmba vgó m!veinek olvassra buzdtja. Úgy is, mint a Turris David kib"vte nagyobb testvre, a Turris Babel; az Énekek nekt, a Dniel knyvt s Jnos jelenseit – teht a legfontosabb millenarista bibliaforrsokat – kommentló Trifolium propheticum; az Újtestamentumot kommentló Notas in Novum Testamentum s vgül a Reformatio philosophiae – azaz a Colophon olvassra. Kiemelked"en
94
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
fontos ebb"l a szempontból a Prodromus religionis triumphantis kt vvel ks"bb születe el"szava! I a Colophon el"zmnye, a Reformatio philosophiae, a Prodromus rekonciliatv igny! teológiai enciklopdija, immr egy teljes bibliakommentr, a Turris Babel s a mltó módon helyrellto j enciklopdia, az Encyclopaedia digne restituta, kontextusba kerül. Az alstedinus pnszóÞt bzvst nevezhetjük teht millenarista egyetemes tudomnynak, hiszen az „igaz” s „gy"zedelmes valls” (vera et triumphans religio), a „blcselkeds helyes módjnak rekonstrukciója” (reformatio philosophiae) s a „mltón helyrellto enciklopdia” (encyclopaedia digne restituta) szerz"jük manifeszt szndka szerint egy egysget alko ak. Mrpedig a ksei Alsted szmra a vera religio a klvini hitvalls egy korntsem ortodox vlfaja volt, telve millenarista vrakozsokkal, s ekkpp mg a hromsgtagadókat is visszatrteni ksz, ironikus tlte el.36
Alkalmazs „Minden elmlkeds, rs s rtekezs a legltalnosabb, az ltalnos s a legsajtosabb cirkulusból kszül el. A legltalnosabb cirkulus (circulus generalissimus) az szszes tudomny minden, módszeresen elrendeze (methodice dispositos) terminust nyjtja. Az ltalnos cirkulus (circulus generalis) azon disciplink megfelel" fogalmait tartalmazza, amelyeket a tma (res proposita) rint. A legsajtosabb (circulus specialissimus) azon külnleges rszek terminusait hordozza, amelyb"l ez vagy az a disciplina sszell. Így a legltalnosabb cirkulusból egy legyen, az ltalnos a szabad s mechanikai diszciplink szma szerint vltozzon, a sajtos hasonlóan sokfle legyen a disciplnk rszeinek vltozatossga szerint. Miltal, ha valamin" elmlkeds, rs vagy rtekezs kerülne vizsglatra, azt gy kellene sszelltani: a trgyalt dolog (res proposita) legyen a kzppont, a disciplink terminusai pedig alkossk a kr kerülett. Így ezen egyedüli vagy kombinlt terminusok vgtelenül sokfle módon (inÞnitis modis) tudnak elismer"en vagy tagadólag nyilatkozni az ado tmról. Ennek pldjt i mutatom a lexikai s a histórihoz való cirkulusokon, s mindezt gy ismertetem, hogy a dik mindkt cirkulusban gyakorolhatja magt, mgpedig e módszerrel: Legyen kznl valamin" lexikon,37 s a trgyalandó tma nknt knlkozó szavai (obviae voces) alkalmazkodnak majd az rtekezshez (applicentur ad disserendum). Úgy, hogy el"szr megsokszorozódnak a mondatok, majd egyenknt magyarztatnak, vizsgltatnak vagy b"v etnek, s gy az immeatio segtsgvel (beneÞcio immeationis) brmelyik terminust brmelyikkel ssze lehet kapcsolni elljrószók s kt"szók rvn lltó, tagadó, sszehasonltó s levezet" módon.”38 Jól ltható, hogy Alsted módszernek sikerrt az immeatio szavatol, hiszen a szerz"t"l megfelel"en kivlaszto fogalmak egymssal való helyes sszekapcsolódsa min-
95
SZENTPÉTERI MÁRTON
dig az „immeatio segtsgvel” (beneÞcio immeationis) trtnik meg, vagyis a Teremt" trinus termszett visszatükrz" módon, gy, amiknt elmnkben az intramentlis dolgok kapcsolódtak harmonikusan egymshoz a b!nbeess el" .39 Érdemes felidzni az immeatio nhny meghatrozst, melyek kifejeze en emlkeztetnek mindarra, amit az imnt olvasha unk a Colophonban. A mentlis immeatio – rja Bisterfeld – az emberi gondolatoknak klcsns egyesülsben s kzssgben merül ki, amikben bizonyos, külnsen csodlatos s klcsns befolyssal a gondolatok magukat klcsnsen magyarzzk, vizsgljk, b"vtik s sokszorozzk, amelyb"l szüksgszer!en kvetkezik a szabad m!vszetek s a msodlagos – külnsen a logikai – fogalmak immeatiója.40 Amiknt – rja msu Bisterfeld – a dolgok pnharmónija nem ms, mint minden emberi tevkenysg, elmlkeds s cselekvs mrtke s alapja, gy az immeatio minden genezis s analzis ajtaja, kulcs az egyetemes enciklopdihoz.41 Amikor Llull módszernek ismertetsekor Alsted azt rta az Encyclopaediában, hogy az egyik bet! a msikat lteti, serkenti (una litera alteram juvat), akkor is arra az isteni teremt" nyelvre, a kabbalisztikus „vilgrs” (Eco) immeatv kombinatorikjra utalt, amely minden dimenziójban a teremt" Szenthromsg bels" dinamikjnak felel meg, legalbbis a keresztny kabbalistk szerint. Lssunk immr pldkat a lexikai hasznlatra! Els" pldk a Circulus lexicusból, a tma (res proposita): Christus. Vegyünk pldt az A-ból: A Christo sumus redemti (Krisztus vlto meg bennünket); vagy Academiam vere divinam frequentat, qui Christum agnoscere satagit (Aki Krisztus megismersnek eleget tesz, bizony gyakorta ltogatja az isteni akadmit). B. Biblia sacra Christum proponunt nobis proram et puppimque salutis (Krisztus szent Biblija megmutatja nekünk üdvzülsünk alfjt-omegjt). C. Cadaverosa est scientia, quae nihil Christi habet (Halo az a tudomny, amely Krisztusból semmit sem br). D. Diabolum Christus vinit (Az rdgt Krisztus gy"zi le). E. Ecclesiam Christus redemit suo sanguine (Sajt vrvel vltja meg a hv"k gyülekezett Krisztus). F. Facilis est via in coelum duce et comite Christo (Knny! a Krisztustól vezrelt s ksrt t a mennybe). G. Gehennam ne timeat, qui Christum habet (Nem fl a pokoltól az, aki hisz Krisztusban). H. Habere Christum est omnia habere (Aki Krisztusban hisz, annak mindene megvan). I. In Christo sunt omnes thesauri sapientiae (Krisztusban van minden blcsessg kincsestra). Inanis est scientia, quae est extra Christum (Hibavaló az olyan blcsessg, ami tvol ll Krisztustól). Lásd Christus est Leo de tribu Juda (Krisztus Jda trzsnek oroszlnja). [Christus est] Lapis angularis in domo Dei (Krisztus szilrd k" Isten hzban). M. [Christus est] Magister noster opt[imus] max[imus] (Krisztus a legtkletesebb tantónk). N. [Christus est] Nauclerus Ecclesiae (Krisztus az Egyhz hajóskapitnya). [Christus est] Nodus veteris et novi Testamenti (Krisztus kapocs az Új- s Ótestamentum kz ). O. [Christus est] Omnibus omnia (Krisztus minden mindenekben). [Christus est] Ovium suarum pastor (Krisztus juhainak psztora). P. Propheta noster [est Christus] (A mi próftnk Krisztus). Q. [Christus est] Quies animae (Krisztus a llek
96
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
nyugalma). R. [Christus est] Rex sui populi (Krisztus npnek kirlya). S. [Christus est] Sol justitiae (Krisztus az igazsgossg Napja). T. [Christus est] Turris credentium Þrmissima (Krisztus a hv"k legszilrdabb oszlopa). V. [Christus est] Via ad coelum (Krisztus az t a mennybe). Alsted szerint teht gy lehet vgtelen szm mondatokat a Lexikai cirkulus segtsgvel ltrehozni. Most ha mr ezek kzül valamelyik mondatot kellene magyarzni, megvizsglni vagy b"vteni, szerz"nk szerint mindezt csupn ebb"l a cirkulusból magból is teljesteni lehet.42 A fentebbi mondatokból pldul a Christus est rex sui populit gy lehet magyarzni, vizsglni s b"vteni: A. Christus est antecessor suorum, agens cum illis, ut rex aequus cum suis subditis. (Krisztus ala valóinak igazsgos kirlya, brja s elljrója.) B. Christi regnum est ejusmodi, ut in illo non habeant locum immanes belluae, qui vivunt vitam belluinam. Cum illis enim Christus, et subditi ejus perpetuum gerunt bellum. (Krisztus kirlysga olyan, amelyben nincs helye az iszony fenevadaknak, akik kegyetlen letet lnek. Mert amazokkal Krisztus s ala valói rkk tartó hbort viselnek.) C. Regnum Christi non est caducum, ut regna caetera, sed aeternum. (Krisztus kirlysga nem tltete pusztulsra, mint a tbbi kirlysg, hanem rkkvaló.) D. Christus est rex regum, et Dominus dominantium. Regnum Christi non est mundanum, sed divinum. (Krisztus a kirlyok kirlya s az urak ura. Krisztus kirlysga nem fldi, hanem isteni.) E. Christus habet subditos innumeros. Ergo est rex. Christus emit sibi populum peculiarem. Merito igitur dicitur rex illius populi, etc. (Krisztus szmtalan ala valóval br. Kirly teht. Krisztus magnak külnleges npet vlaszt. Mltn hvjk teht npe kirlynak.) Összefoglalva: Alsted kivlaszt egy tmt – ez esetben Krisztussal kapcsolatos mondatok ltrehozsa volt a cl –, majd mondatokat r, kombinl bcrendben – ez a genezis (avagy compositio). Azutn kivlaszt egyet a mondatok kzül, s azt varilja, b"vti s formlja tovbb bcrendben, azaz mai szóval paradigmatikus s szintagmatikus transzformciókat vgez – ez az analzis (msknt a resolutio). Ahogy Alsted fentebb is rta, a ciklognomonikval csak mondatmagokat (külnbz" szintagmkat s propozciókat) hoz ltre, ezeket azonban prepozciók s kt"szók segtsgvel alaktja teljes, illetve hosszabb, sszete ebb mondatokk; a kombinciókból mellesleg mindig elg csak nhny olyan, ami megfelel ado cljainknak – ezt tudjuk az Encyclopaedia Llull m!vszett ismertet" fejezetb"l.43 Azt pedig a Clavis artis Lullianaeból tudjuk, hogy a ciklognomonika ltrehozta propozciókat mindenekel" mindig vizsglat al kell vonnunk, s e defensiónak megfelel"en lehet igazolni (conÞrmatio), avagy elvetni, illetve cfolni (confutatio) azokat.44 Ezek utn nzzük vgül, mit r Alsted a cirkulusok együ es hasznlatról: Ha „ezt a Lexikai Cirkulust sszekevered ms teljes vagy rszleges cirkulusokkal (totales, vel partiales circulos), pldul a transzcendentlk, a kategórik (praedicamentorum), tmk, argumentumok, axiómk cirkulusval s ms vgtelenül sokfajta cirkulussal, ktsg-
97
SZENTPÉTERI MÁRTON
kvül mellm llsz, s tto szjjal elismered: ez a ciklognomonika a minden tudomnyok lnyegr"l való rtekezs módszert foglalja magban.”45
A mltó módon helyrellto enciklopdia A Prodromus mr idze el"szavból azt is megtudha uk, hogy Alsted a Colophon melle az 1630-as topikus enciklopdia tovbbfejlesztsn is dolgozo Erdlyben. Az Encyclopaedia digne restituta, azaz a mltó módon helyrellto enciklopdia, akrcsak a tudomnyok reformciójt betet"z" Colophon, Alsted enciklopedikus trekvseinek utolsó llomst jelente e, m e sajt kez!leg emendlt, margójegyzetekkel s bettlapokkal telet!zdelt 1630-as enciklopdiapldnynak ppgy nyoma vesze , mint a Colophon kziratnak, s – tegyük hozz – ppgy nem tallt fejedelmi tmogatsra Erdlyben. Hogy lteze , nem csak a Prodromusból tudható. A Hartlib Papers tbb ttele is emlti. Kiderül pldul, hogy a mr emlte Cyprian Kinner Erdlyben jrtakor epigrammt is rt az j, akkor mg kszül"ben lv" enciklopdihoz. Az is tudható, hogy – akrcsak az 1639-ben, Herbornban posztumusz megjelentete Turris Babelt s az ugyancsak Alsted halla utn ugyano , 1640-ben kinyomtato Trifolium propheticumot, illetve az 1641-ben, Gyulafehrvrt megjelent Prodromust – az Encyclopaedia digne restitutát is nyomtatsra szntk az utódok. Alsted Ludwig nev! Þa apja nyomdaksz pldnyt visszavi e Herbornba, ahol az 1648-ban mg biztosan megvolt. Az utolsó megjelent enciklopdia 1649-es lyoni msodkiadst annak kiadói mint a mester sajt kezvel javto vltozatt (opus postrema auctoris manu limatum) hirde k, noha az rdemben nem tr el a korbbi kiadstól. Hotson tovbbi hrom fontos mozzanatra hvja fel a Þgyelmünket a tmban. 1660-ban, Andreas Rothmann, a bcsi, csszri kancellria tisztvisel"je, rdekl"dik az j kiads id"pontja fel"l Herbornba ro levelben. 1697 tjn maga Leibniz rdekl"dik a jeles pietistnl, Heinrich Horchnl az lltólag mg mindig Herbornban fellelhet" Alstedt"l javto pldny utn. Horche vlaszban meger"ste e Leibniz felttelezst, de arról tjkozta a a Þlozófust, hogy a pldny akkor pp nem a herborni f"iskola knyvtrban, hanem az i$abb Johann Jacob Pasornl, a knyvtrosnl, Georg Pasor s Christoph Corvinus leszrmazo jnl volt. A tovbbiakban azonban nyoma vesze a ttelnek, ma nem lelhet" fel sem Herbornban, sem Wiesbadenben.46 Hogy pontosan milyen termszet!ek voltak Alsted nagyszm kiegsztsei s javtsai, nem tudhatjuk, hiszen nem ll módunkban tanulmnyozni az j verziót. A Colophon s trsai szerepnek megtlse szempontjból azonban maga az a tny is jelent"s, hogy Alsted tovbb dolgozo grandiózus enciklopdijn, melynek topikus szerkezett a cyclognomonica oratoria mozgósto a korbban. Meglehet ugyanis, hogy nem tvedtem akkor, amikor azt llto am, hogy a Colophon a cyclognomonica oratoria kombinatorikus
98
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
módszert volt hivato tkletesteni, s noha valóban kszültek hozz topikus kivonatok – olyasflk, mint a Manuductio, az Usus s a Hortulus –, az vgeredmnyben tovbbra is inkbb a nagy enciklopdia mozgóstst clozha a meg, mgpedig az j, mltó módon helyrellto vltozatt. Ily módon pedig arra kvetkeztethetünk, hogy a mindenkori enciklopdia mltó módon trtn" restitutiója a Colophon genetikus s analitikus módszert Þgyelembe vve kszült el, hiszen a tudnivalók rendjnek tkletes helyrelltst csakis ez, az immeatio elvt kvet" kombinatorikus eszkz biztostha a, ahogy annak idejn – az 1610-es Panacea philosophicában – is a lullusi m!vszet kombinatorikja hozta ltre a mindenkori enciklopdia lelknek sznt „ltalnos ÞlozóÞai lexikont” (lexicon philosophicum generale), vagyis az „egyetemes kzhelyknyvtrat” (bibliotheca universalis locorum commonium).47 Az is igaz ugyanakkor, hogy a kombinatorikus módszer nyito sga szemben a nyomtato enciklopdia notikus zrtsgval vgtelenül termkeny, s jabb s jabb nyomtatsra kerül", topikus enciklopdik nyersanyagt szolgltathatja, vagyis gazdagsga sohasem zrható vgleg nyomtato knyvek terbe, legalbbis a kombinatorikus módszer hvei szerint. Hogy nincs tkletes nyomtato enciklopdia, arra az eszmetrtnet Alsted heroikus trekvsei utn is szmtalan pldval szolgl. Hogy ne menjünk messzebb, Bisterfeld sem kszte e el a m!veiben oly sokat emlegete tkletes enciklopdit, taln nem vletlenül, tollból mindig csak a#le „isagogk” szüle ek. S mint tudjuk, Alsted nagy rajongója, Leibniz is egsz letn t foglalkozo a krdssel, m " sem kszte e el a nagyszabs m!vet.48 A feladat nem egyszemlyes, ezt tulajdonkppen mr Alsted is tudta, hiszen szmos nla vde disputciót s dbbenetes mennyisg! forrst dolgozo be knyveibe a maga egyedülllóan hatkony módszervel. Leibniz is tisztban volt azzal, hogy a tkletes enciklopdia szmtalan – a Characteristica universalis kombinatorikus masinit forgató – akadmia folyamatos munkjnak eredmnye kell hogy legyen.49 Diderot s D’Alembert nagy enciklopdija majd, igaz teljesen ms módszerrel, de termszetesen szintn kzssgi munka rvn születe meg, s korntsem a vglegessg ignyvel!50 Az Encyclopaedia digne restituta cmben mg egy fontos adalkkal szolglhat. A restitutio fogalma a neoplatonikus restitutio ad integrum fogalmval tart kapcsolatot, illetve Alsted esetben egsz konkrtan a Keckermanntól tanult instauratio imaginis Dei ad hominem eszmjvel, amiknt mr az 1612-es Philosophia digne restituta cmben s koncepciójban is gy volt ez. Ahogy arról mr szó volt, a Colophonban a restitutio fogalmnak szinonimja a reformatio, illetve tvi rtelemben a tudomnyok megreformlst szolgló keresztny kabbalista-lullista revolutio alphabetaria volt. A ksei Alsted az ezerves fldi birodalom eljvetelt sürget" egyetemes reformciójnak enciklopedikus programjt teht a tudomnyok kombinatorikus reformciója s a mltón helyrellto topikus enciklopdia jelente e, illetve e kt eszkz együ es, kontemplatv alkalmazsa, amely a teremtsr"l, a b!nbeessr"l s az üdvzülsr"l való mindennapos meditciót biztostva llekben felkszthe e alkalmazójt az utolsó id"kre.51
99
SZENTPÉTERI MÁRTON
Irodalom Alsted, Johann Heinrich: Clavis artis Lullianae et verae logices duos in libellos tributa. Strassburg (L. Zetzner), 1609. (= Clavis). Alsted, Johann Heinrich: Orator. Ch. Corvinus, Herborn, 1612. (= Orator). Alsted, Johann Heinrich: Trigae canonicae, quarum prima est dilucida Artis Mnemologicae … Secunda est Artis Lullianae, a multis neglectae et nescio quo edicto proscriptae, architectura, et usus locupletissimus. Tertia est Artis Oratoriae novum magisterium. W. Richter–A. Humm, Frankfurt, 1612. (= Trigae). Alsted, Johann Heinrich: Cursus philosophici encyclopaedia libris XXVII. Ch. Corvinus, Herborn, 1620. (= Cursus). Alsted, Johann Heinrich: Triumphus bibliorum sacrorum, seu encyclopaedia biblica. B. Schmidt, Fankfurt, 1625. Alsted, Johann Heinrich: Encyclopaedia septem tomis distincta. Szerk. Wilhelm Schmidt-Biggemann s Jrg Jungmayr, Frommann-Holzboog, Stu gart, 1989–1990 [1630]. (= Encyclopaedia). Alsted, Johann Heinrich: Turris David de qua pendent mille clypei, hoc est sylloge demonstrationum quibus invictum robur religionis asseritur per Johannem-Henricum Alstedium. C. Eifrid, Hanau, 1634. (= Turris David). Alsted, Johann Heinrich: Veraedus ad Perillustrem Dominum […] Wolfgangum Ho mannum, Liberum Baronem in Grünpühel […] e Transylvania in Moraviam expeditus Johanne Henrico Alstedio. Typus principis, Gyulafehrvr, 1637. (= Veraedus). Alsted, Johann Heinrich: Trifolium proheticum. Id est Canticum Canticorum Salomonis, Prophetia Danielis, Apocalypsis Johannis sic explicata, ut series textus, et series temporis prophetici e regione positae lucem menti, et consolationem cordi ingerant. Ad Cyrillum, Patriarcham universi Orientis Constantinapoli. G. Corvinus s J.-G. Muderspach, Herborn, 1640. (= Trifolium). Alsted, Johann Heinrich: Prodromus religionis triumphantis. Typus principis, Gyulafehrvr, 1641 [recte 1635]. (= Prodromus). Alsted, Johann Heinrich: Cyclognomonica oratoria. In L. Ph. Piscator: Rudimenta oratoriae, in usum Illustris Scholae Albensis. PraeÞxe sunt Tabulae methodum huius Libelli indicantes. Accessit item ad Þnem Cyclognomonica oratoria, studiosae juventuti apprime utilis et iucunda. Szenci Kertsz Ábrahm, Vrad, 1649. (= Cycl. or.). Alsted, Johann Heinrich: Manuductio excellentissimi Joanni Henrici Alstedii. In: Szentpteri Mrton: Az egyetemes…, i. m. 165–208. (= Manuductio). Antosik, Stanley: Utopian Machines: Leibniz’s „computer” and Hesse’s Glass Bead Game. The Germanic Review, 1992. 67. Bisterfeld, Johann Heinrich: Philosophiae primae Seminarium ita traditum, ut omnium disciplinarum fontes aperiat, earumque clavem porrigat, Typus principis, Gyulafehrvr, 1652. (= Seminarium). Bisterfeld, Johann Heinrich: Elementorum logicorum libri tres. H. Verbiest, Leiden, 1657. (= Elementorum). Bisterfeld, Johann Heinrich: Ars seu Canones de reductione ad Praedicamenta. In U": Bisterfeldius redivivus seu operum Joh. Henrici Bisterfeldii. A. Vlacq, Hga, 2 k., 1661. Homrosz: Odüsszeia. Ford. Devecseri Gbor, Bp., 1963. (= Odüsszeia). Hotson, Howard: Johann Heinrich Alsted, 1588–1638: between Renaissance, Reformation and Universal Reform. Oxford University Press, Oxford–New York, 2000. Hotson, Howard: Paradise Postponed. Johann Heinrich Alsted and the Birth of Calvinist Millenarianism. Kluwer Academic, Dordrecht–Boston–London, 2001. Hotson, Howard: Johann Heinrich Alsted’s Relations with Silesia, Bohemia and Moravia: Patronage, Piety and Pansophia. Acta Comeniana, 1997. 12. Hotson, Howard: Alsted and Leibniz. A Preliminary Survey of a Neglected Relationship. Leibniz und Europa. VI. Internationaler Leibniz-Kongreß, Vorträge II. rész. Hannover, 1994. 356–63. Makkai Lszló: A magyar puritánusok harca a feudálizmus ellen. Akadmiai, Budapest, 1952. Murdock, Graeme: Calvinism on the Frontier. International Calvinism and the Reformed Church of Hungary and Transylvania, c. 1600–1660. Clarendon, Oxford, 2000. Mirandola, Giovanni Pico Della: Conclusiones nongentae. Le novecento Tesi dell’anno 1486. Szerk., ford. s a lat. szveget s. a. r. Albano Biondi. Olschki, h. n. (Firenze), 1995.
100
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
Szentpteri Mrton: Az egyetemes tudomány Johann Heinrich Alsted erdélyi írásaiban, 1629–1638. Dokt. dissz., Etvs Lornd Tudomnyegyetem, Budapest, 2004. Szentpteri Mrton: Alsted és Descartes „egy lapon”. Kombinatorikus enciklopédia és karteziánus meditáció. El"adskzirat, elhangzo az MTA Irodalomtudomnyi Intzete s a Babe%–Bolyai Egyetem szervezte Emlékezet és devóció c. konferencin, 2006. mjusban, Kolozsvrt. (Megjelens ala .) Tarnai Andor: A vradi Orator extemporaneus. In: Jankovics József (szerk.): Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Balassi–MTA Irodalomtudomnyi Intzet, Budapest, 1994. Tega, Walter: Arbor scientiarum. Enciclopedie e sistemi in Francia da Diderot a Comte. Il Mulino, Bologna, 1994. Turnbull, G. H.: Hartlib, Dury and Comenius: Gleanings from Hartlib’s Papers. London, 1947. Yeo, Richard: Encyclopaedic Visions: ScientiÞc Dictionaries and Enlightenment Culture. Cambridge University Press, Cambridge–New York, 2001. Wirszubski, Chaim: Pico della Mirandola’s Encounter with Jewish Mysticism. The Israel Academy of Sciences and Humanities, Jerusalem, 1989.
Jegyzetek 1 2
3 4
5
6
Szentpteri Mrton: Az egyetemes tudomány Johann Heinrich Alsted erdélyi írásaiban, 1629–1638. Doktori diszszertció. Etvs Lornd Tudomnyegyetem, Budapest, 2004. 104–119. Az egyetlen ismert pldny a prgai Klementinumban: Nrodn knihovna &esk republiky XII. L 26. (2). RMNy 1672. A ttelre Vsrhelyi Judit hvta fel a Þgyelmemet jóval a Régi Magyarországi Nyomtatványok harmadik ktetnek megjelense (szerk. Heltai Jnos, Akadmiai, Budapest., 2000) el" , kszne el tartozom neki. Meglehet, ez is Bisterfeldhez került, lsd err"l Szentpteri: i. m. 162–208. „Tu, qui religionem aestimas, laborem istum boni consule, et turrim Babylonicam, a nobis destructam, id est, praecipuas argumentationes, quibus omnis generis sectae utuntur, enervatas; itemque Trifolium propheticum, hoc est, Danielem, et Apocalypsim; Notas in novum testamentum; et Reformationem philosophiae, aliaque id genus, cum Deo, a nobis expecta.” Turris David, A2v. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) „Tuum est, Lector Christiane, hanc prefationem aequa animi lance expendere, ac Prodromum nostrum magni illius operis, quod jam ante biennium, et amplius elaboravimus, velut obsidem, et sponsoriam tabellam, aequifacere; nec non Notas super universa Biblia, Reformationem Philosophiae, Turrim Babel, et Encyclopaediam digne restitutam, (si quidem Deus pristinam valetudinem nobis restituat, pro inexhausta sua misericordia, quam hactenus in morbo meo experior,) a nobis expectare.” Prodromus, 10. A Notas in novum testamentumról, a Notas super universa Bibliáról s a Turris Babelr"l lsd Szentpteri: i. m. 160–162. Érdemes megÞgyelni, ahogy Alsted a restitutio fogalmt mennyire egyetemes rtelemben hasznlja az idzetben; mind a tkletes enciklopdia, mind pedig sajt megromlo egszsge trgya lehet a vgs" helyrelltsnak. „Peroratio in Apocalypsin. Atque haec habui, quae in divinissimum hunc librum scriberem. Quam quidem ad rem mihi ansam praebuit realis ille, ut ita dicam, commentarius, qui tum in Oriente, tum in Occidente quotidie scribitur ab iis, qui delecti sunt, ut plagam inßigant draconi, id est, Turcae; et bestiae, id est, Papae. Ibi strenuam operam navat Persa, ut nihil dicam de rebellionibus Bassarum, et mutuis odiis et caedibus purporatorum in ipsa Porta, quam vocant: hic aleam jecerunt Septentrionales illi, qui antehac tale quid tentarunt. Haec inquam, res me impulit, ut librum hunc diligentius evolverem; et inter alia causam inquirerem, cur Turca hactenus nihil moverit contra Hungariam, aut vicinas regiones, cum a#atim ipsi suppetat occasio: cur item laudatissimus Rex Sveciae non potuerit telam coeptam pertexere. Utrumque videbis in hoc libro; ut et alia plura id genus. Ubi ingenue fateor, me, ubi potui, secutum esse Brightmannum, et ideo nonnulla, quae antehac scripsi de epochis hujusmodi propheticis, necesse habuisse ut retractarem. Quod equidem tantum abest, ut turpe putandum sit, ut potius nobis gratulari debeamus, quando veritati manum nos dare intelligimus. Atque hoc idem in Reformatione philosophiae fecisse nos videbis. Quam tibi una cum hoc Trifolio prophetico commendamus: et hoc posterius ita tibi utendum da-
101
SZENTPÉTERI MÁRTON
7
8
9 10
11
12
13
14 15 16
17
mus, ut inde petas, quae in tanta rerum perturbatione animum tuum ad primi motoris curam, passim in hisce tribus libellis depictam, elevent, ibique te quiescere jubeant. Sed nunc appendamus brevem trium horum libellorum Chronologiam, sive chronotaxin.” Alsted, Trifolium propheticum, 179. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) Hotson szerint a vgleges cmben el"forduló colophon (betet"zs) szó Alsted romló egszsgi llapotra vonatkozó reßexióknt rtend". V. Howard Hotson: Johann Heinrich Alsted, 1588-1638: between Renaissance, Reformation and Universal Reform. Oxford University Press, Oxford–New York, 2000. 174. Nem kizrt azonban, hogy a szerz" valóban tkletes megoldst lto e m!vben, azaz korbbi enciklopdikus trekvseinek betet"zst. Alsted, Veraedus, 14–24. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) A circulus historicus korbbi vltozatait lsd Cursus, 2. k., 639. Encyclopaedia, 478. Cycl. or., 10. Trigae, 169–171. Orator, 58–62. A circulus lexicus korbbi pldait lsd Cursus, 2. k., 633. Encyclopaedia, 476. Cycl. or., 3. Encyclopaedia, 2339. (Feloldsukat lsd az irodalomjegyzkben.) A szerz" sz!kszavsga a kombinatorikus spekulciók szociológiai rtelemben ve ke "s termszetvel függ ssze, az e#le m!vek ugyanis csak „flig” nyilvnosak, megrteni azokat a csak a tantvnyok legsz!kebb krben megvitato okkult s hermetikus sszefüggsek ismeretnek hinyban nem knny! feladat. Lsd err"l Szentpteri: i. m. VII. 74., 100–103. „Nam et meliores literas impendio amas; et qui sacris illarum literarum strenue operantur, foves, et bibliothecam, quae est literarum matrix, ac literatorum nutrix, instructissimam habes.” Veraedus, 4. „Perillustris Domine, ita est, ut Homerus Odyss. 11. monet: Iis, qui feliciter navigare cupiunt, opus est ventus secundus et remigatio. Ventus secundus a Deo est; remigatio a nautis. Sed et a nautis est veliÞcatio; qua nempe sit, ut Vela volent scite ventis aptata secundis.” Veraedus, 3. A parafrazelt hely Homrosznl: „És a sttkkorri hajó mgül me kisr" / jó szelet is küld az utunkra, vitorladagasztót, / szphaju Kirk, flelmes, zeng"szavu isten. / Elrendeztük egszen a brknk flszerelst, / s ültünk: szl meg a kormnyos vi k csak a brkt. / Rajta egsz napon t feszesen duzzadt a vitorla. / S mr a nap is lebuko , rnykba borultak az utck, / ekkor elrt a hajónk is a mlyvizü Ókeanoszhoz.” Odüsszeia, 185. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) „Id omne cum in omni vitae humanae societate (utpote in qua videas continuam navigationem) tum in nostra illa, quam scholasticam dicunt, vel imprimis observare est.” Veraedus, 3. Alsted szerint ngy sttusa, avagy rendje van az emberi letnek, ez az Oeconomicus, a Scholasticus, a Politicus s az Ecclesiasticus lsd Encyclopaedia, 27. „Hic enim, si quis vastum Encyclopaediae Oceanum feliciter navigare in votis habeat, ventum secundum a Deo piis precibus implorare juxta et impetrare; veliÞcationem idoneam a patronis rei literariae optare ac sperare; remigationem prudentem a praeceptoribus expetere ac expectare debet.” Veraedus, 3. Figyelemre mltó, miknt tlti be a mr idze Homrosz-hely mly viz! Ókeanosza a vastus Encyclopaediae Oceanusmetafora kpi skjnak szerept. „In Patronis rei literariae T. G. facile agmen ducere laetus-lubens ex Kinnero nostro intellexi.” Veraedus, 3. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) Kinnerr"l lsd G. H. Turnbull: Hartlib, Dury and Comenius: Gleanings from Hartlib’s Papers. London, 1947. 382 skk. Lsd mg Makkai Lszló: A magyar puritánusok harca a feudálizmus ellen. Akadmiai, Budapest, 1952. 55–57., 63. Hotson: i. m. 161., 162., 173., 178. A Þatalkori tjkozódsról lsd Howard Hotson: Johann Heinrich Alsted’s Relations with Silesia, Bohemia and Moravia: Patronage, Piety and Pansophia. Acta Comeniana, 1997. 12. Igaz, Alsted ks"bb az ltalnos cirkulusok lersakor azt lltja, hogy azok szma a szabad s mechanikai tudomnyok szmtól függ, v. Veraedus, 7. Jacques Cappelr"l lsd Hotson: i. m. (2000) 174. Hotson elkpzelhet"nek tartja, hogy a Colophon i Cappel Historia sacra et exotica ab Adamo usque ad Augustum, demonstrationibus mathematicis fulta et documenti ethicis locupletata (Sedan, 1613) cm! knyvre tmaszkodik. A Triumphusban Pico nyomn hatrozza meg Alsted a termszeti mgit: „Iudicium de magia ex Sacris collectum […] Magia naturalis est, quae singulari paucisque cognito modo docet maritare naturas, hoc est, applicare activa passivis. Haec deÞ nitio sumta est ex Conclusionibus Iohannis Pici.” Triumphus (Feloldst lsd az irodalomjgyzben.), 614. Lsd mg Giovanni Pico Della Mirandola: Conclusiones nongentae. Le nove-
102
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
cento Tesi dell’anno 1486. Szerk., ford. s a lat. szveget s. a. r. Albano Biondi. Olschki, h. n. (Firenze), 1995. s Wirszubski Chaim Wirszubski: Pico della Mirandola’s Encounter with Jewish Mysticism. The Israel Academy of Sciences and Humanities, Jerusalem, 1989. Alsted Kinnernek 1636 februrjban H. C. Agrippa von Nettesheim De occultája melle Pico konklzióit ajnlja olvassra, lsd Hotson: i. m. 161–163., 174. 18 Lsd err"l Szentpteri: i. m. 93–94.; Szentpteri Mrton: Alsted és Descartes „egy lapon”. Kombinatorikus enciklopédia és karteziánus meditáció. El"ads-kzirat, elhangzo az MTA Irodalomtudomnyi Intzete s a Babe%–Bolyai Egyetem szervezte Emlékezet és devóció c. konferencin, 2006 mjusban, Kolozsvro . (Megjelens ala .) 19 Err"l rszletesen lsd Szentpteri: i. m. 45–103. 20 „Hanc Reformationem T. G. destinatam esse hic meus Veraedus nuntiat: ut et illud, viam compendariam ad extemporaneum meditandi, scribendi, et loquendi modum contineri egregia illa Cyclopaediae, et Encyclopaediae voce.” Veraedus, 6. 21 Gemma m!vr"l rszletesebben lsd Szentpteri: i. m. 48–73. 22 Tarnai Andor: A vradi Orator extemporaneus. In: Jankovics József (szerk.): Klaniczay-emlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Balassi–MTA Irodalomtudomnyi Intzet, Budapest, 1994. 23 „Quicunque igitur via plana et expedita ad sapientiae et eloquentiae edita templa cum laude et fructu grassari ac pertingere cupit, sepositis omnibus aliis adminiculis, ita stauat.” Veraedus, 6. 24 Lsd mg Bisterfeldnl: „seposito omni subsidio”, Ars seu Canones, 45. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) 25 Lsd pldul a Mirabiles e ectus artiÞcii Lulliani c. szakaszt Clavis, 14. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) 26 Et „pleno fateberis ore, cyclognomonicam istam disserendi rationem omnia disciplinarum compendia complecti.” Veraedus, 13. 27 Rszletesen lsd Szentpteri: i. m. (2004) 45–103. 28 „Sed hic quiescat Veraedus noster; cujus phalerae, plusquam aureae, sunt numero duae: videlicet genesis et analysis cyclica, hoc est, genesis metaphysica, physica, ethica, theologica, etc. quod idem de analysi est statuendum. Quare si aliquid componere, vel resolvere velis, dispice quid in tuo themate sit metaphysicum, physicum, mathematicum, theologicum, juridicum, medicum, mechanicum. Quibus paucis verbis omnia, prope dixerim, discentiae compendia complexus sum.” Veraedus, 24. 29 „12. Usus axiomaticus consistit in eo, quod omnes disciplinae ex iis deducantur, et in ea reducantur. Unde oritur axiomatum catena. Estque Genesis et Analysis. 13. Genesis est disciplinarum ex principiis eductio. Ea oritur ex congrua principiorum combinatione; quae est Axiomatica et Syllogistica. 14. Analysis est disciplinarum ad principia reductio. Haec est lydius lapis earum.” Manuductio, fol. 24r. Egy konkrtabb plda a szvegek vagy rtekezsek analzisre: „Analysis est accuratum de textu seu dissertatione in sua principia resoluta judicium. Locuplex sit Analysis, quotuplex in textu adhibita sint Genesis idque ordine retrogradu. Analysis audemur pote praxis frugalem compendiorum ac tabularum praesupponit cognitionem.” Uo., fol. 19v. Lsd mg uo. fol. 21v–22r. Persze Bisterfeldt"l is szmtalan pldt lehet idzni ez ügyben, lsd pldul: „Siquidem omnis humana cognitio aut est analysis, rerum conjunctarum sejunctio seu distinctio, aut genesis, sejunctarum conjunctio, aut varia utriusque complicatio.” Seminarium, 5. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) 30 Alsted plyja elejn mg a synthesis szót hasznlta a genezis helye lsd Clavis, 80. 31 „Nam cyclopaedia est disciplina circularis; encyclopaedia, circulus omnium facultatum.” Veraedus, 6. Érdekes ebb"l a szempontból Szenci Molnr Albert szótra (E. Hu er, Nürnberg, 1604), amely ksrtetiesen hasonló módon adja vissza a kt fogalmat magyarul. Az encyclopaedia Szenci szerint a tudományoknak kerekdeden egymásban függése, a cyclopaedia pedig az egész könyvbéli tudományoknak kerekdeden egymásból függ) egész tudománya. A cyclognomonica s az encyclopaedia fogalmainak sszefüggseire Alsted mr az enciklopdiban is utalt: „Itaque nihil peccamus, quando hanc didacticam [rtsd cyclognomonicam] excolendam suscipimus: quam ipsa vox Encyclopaedia nobis commendat.” Encyclopaedia, 2328. 32 Az Ususról s a Hortulusról ez utóbbi kritikai kiadsval rszletesen lsd Szentpteri: i. m. (2006). 33 Rszletesebben lsd Szentpteri: i. m. (2004) 94–93.; Szentpteri: i. m. (2006).
103
SZENTPÉTERI MÁRTON
34
A programról lsd Hotson: i. m. (2000) 66–73.; Szentpteri: i. m. (2004) passim. Hogy Alsted teológiai rtelemben messzemen"en elfogadhatónak tarto a az instauratio imaginis Dei ad hominem enciklopdia segte e megvalóstst Erdlyben, arra tbb fnyt vethet a Prodromus religionis triumphantis egy jellemz" passzusa, ahol arról szól az enciklopdista, hogy a b!nbeess sorn megsrült termszetes rtelmünk (recta ratio vagy lumen naturae) eredeti, paradicsomi kpessgeit visszanyerhetjük abban az esetben is, ha külnleges szellemi ado sgokkal rendelkez" blcs emberekkel beszlgetünk, s külnsen az iskolkban, ahol a külnfle tudomnyok alaposan kim!velik az emberi elmt, s gy rtelmünk nagyobb tkletessgre juthat. Lsd Prodromus, 677. 35 Howard, Hotson: Paradise Postponed. Johann Heinrich Alsted and the Birth of Calvinist Millenarianism. Kluwer Academic, Dordrecht–Boston–London, 2001. 174. 36 Lsd err"l rszletesebben tbbek kz Hotson: i. m. (2001). 37 Mint pldul a Rudimenta linguae latinaehez (Typus principis, Gyulafehrvr, 1634) tartozó Sylvula lexicae Latinae, vagy az enciklopdia lexikonjai, nómenklatri. 38 „Omnis meditatio, scriptio, et dissertatio instituatur ex circulo generalissimo, generali, vel specialissimo. Circulus generalissimus exhibet omnes omnium facultatum terminos, methodice dispositos; generalis continet terminos illius disciplinae proprios, ad quam pertinet res proposita; specialissimus repraesentat terminos praecipuarum partium, quibus haec vel illa disciplina continetur. Unde sit ut circulus generalissimus sit unicus; generalis variet pro numero disciplinarum liberalium et mechanicarum; specialis similiter multiplex sit pro varietate partium cujusque disciplinae. Quare si meditatio, scriptio, vel dissertatio aliqua sit suspicienda, oportet ita statuere, rem propositam esse veluti centrum, et terminos disciplinarum constituere circumferentiam. Proinde illi termini vel singuli, vel combinati, ideoque inÞ nitis modis, possunt de re proposita a'rmari vel negari. Cujus rei specimen hic exhibeo in Circulo Lexico et Historico et ita exhibeo, ut puer in utroque isto Circulo possit se exercere; hac nimirum ratione. Ad manum sit qualecunque Lexicon, et obviae quaeque voces applicentur rei ad disserendum propositae; ita ut primo multiplicetur sententiae, deinde singulae explicetur, probentur, vel ampliÞcentur, ideoque beneÞcio immeationis, qua sit, ut quilibet terminus cum quolibet possit conjungi a'rmando, negando, comparando, ducendo per praepositiones et conjunctiones.” Veraedus, 6–7. 39 Az immeatv kombinatorikról lsd Szentpteri: i. m. (2004) 70–73., 139–155. 40 „Immeatio mentalis est, mutua cogitationum humanarum unio ac communio; qua modo prorsus admirabili mutuoque quodam illapsu se mutuo explicant, probant ac ampliÞcant et multiplicant, unde necessario resultat Immeatio artium et notionum secundarum, maxime logicarum.” Elementorum, 7. (Feloldst lsd az irodalomjegyzkben.) 41 „Ex panharmonia rerum oritur ine abilis earum immeatio, seu mutua unio, et communio. Utque panharmonia rerum est omnis humanae praxeos, puta contemplationis, actionis et e#ectionis, seu veritatis, honestatis, et utilitatis mensura et basis; ita immeatio est omnis geneseos janua omnisque analyseos per universam encyclopaediam clavis.” Seminarium, 49. 42 „Hujusmodi sententiae inÞ nitae possunt ex Circulo Lexico, absque alterius libri subsidio erui. Quod si jam haec vel illa sententia sit explicanda, probanda, vel ampliÞcanda, id omne potest ex illo ipso circulo praestari”. Veraedus, 11. 43 „Non est necesse ut omnes et singulas literas illarumque combinationes percurras. Satis est, si habeas duo vel tria insignia argumenta. Neque enim numero, sed pondere certandum. Itaque si in una litera non statim succedat negotium, abi ad aliam, et vide, quaenam literae tuo accommodatae sunt negotio.” Encyclopaedia, 2336. 44 Lsd a De defensione inventarum propositionum c. rszt, Clavis, 82–83. 45 „Quod si Circulo illi Lexico immisceas alios circulos totales et partiales v. g. circulis transcendentium, praedicamentorum, thematum, argumentorum, axiomatum et alios id genus inÞ nitos, procul dubio album mihi adjicies calculum, et pleno fateberis ore, cyclognomonicam istam disserendi rationem omnia disciplinarum compendia complecti. Sed hac de re videris Reformationem nostra.” Veraedus, 13. Az album calculum kifejezs ke "s jelentssel is brhat; egyfel"l a szmolótbla szmvet"kvvel (calculus), illetve ekkpp a kalkulus (szmolat, kiszmts) fogalmval, msfel"l pedig a szózatoló-, azaz szavazók"vel (al-
104
EGYETEMES TUDOMÁNY A VILÁG VÉGÉN
46
47 48
49 50
51
bum calculum) is kapcsolatban llhat. A fehr k" a pozitv, a fekete a negatv dnts jele. Finly Henrik szerint innen szrmazik – az Alstedt ltal is hasznlt – helyben hagyni valamit, mellllni jelents! album calculum rei alicui adjicere kifejezs. Hogy a fordulat kereskedelmi, illetve matematikai rtelm! szemantikai mez"jt is szmba kell vennünk Alsted metaforikus nyelvhasznlatnak esetben, mutathatja, hogy msu a szm- vagy ostbla jelents! abacus szót is alkalmazza Llull módszernek, illetve a ciklognomoniknak bemutatsakor. V. pldul Encyclopaedia, 2337. L. Hotson: i. m. (2000) 176–177. Kinnerr"l, illetve Alsted Þról lsd mg Graeme Murdock: Calvinism on the Frontier. International Calvinism and the Reformed Church of Hungary and Transylvania, c. 1600–1660. Clarendon, Oxford, 2000. 89. Szentpteri: i. m. (2004) 10–11. Howard, Hotson:: Alsted and Leibniz. A Preliminary Survey of a Neglected Relationship. Leibniz und Europa. VI. Internationaler Leibniz-Kongreß, Vorträge II. rész. Hannover, 1994. 356–363. Nem fejezte be magna instauratiójt Francis Bacon sem, nem Tommaso Campanella a magt, s Comenius is flbehagyta a Consultatio catholicát. Stanley Antosik: Utopian Machines: Leibniz’s „computer” and Hesse’s Glass Bead Game. The Germanic Review, 1992. 67. Walter Tega: Arbor scientiarum. Enciclopedie e sistemi in Francia da Diderot a Comte. Il Mulino, Bologna, 1994; Richard Yeo: Encyclopaedic Visions: ScientiÞc Dictionaries and Enlightenment Culture. Cambridge University Press, Cambridge–New York, 2001. A meditatv funkcióról lsd Hotson: i. m. (2000) 171–172.; Szentpteri: i. m. (2004) 103.; u": i. m. (2006).
Summary Mr#&n S!"n#$%#"ri Universal Encyclopaedia at the End of the World This paper is a revised version of chapter II. 3. (Universal Encyclopaedia) of my doctoral thesis, Universal Method in Johann Heinrich Alsted’s Transylvanian Works, 1629-1638. The thesis itself—as its title shows it clearly—intends to thoroughly investigate the Herborn scholar’s Transylvanian works with respect to the late Millenarian encyclopedism of their author. It begins with a close reading of the Gyulafehrvr grammars, especially focusing on the rudimenta of Latin, Greek and Hebrew-Aramaic language, and their identical combinatorial method of theaching grammar. Then it continues with the posthumous 1649 edition of the peculiar combinatorial instrument—the cyclognomonica oratoria—that could mobilize the otherwise motionless topical Encyclopaedia septem tomis distincta from 1630. Finally, it arrives at the topic of the present paper, that is, the interpretation of the perfect „couple” of the combinatorial Reformatio philosophiae (c. 1636) and the topical Encyclopaedia digne restituta—both of them are known only from indirect sources. The thesis also provides insights into Alsted’s theory of psalm translation and universal poetics with a reconstruction of the 1609 correspondence between Alsted and Albert Szenci Molnr, the leading Hungarian reformed intellectual. Further, with strict respect to their Millenarian encyclopaedic e#orts, the thesis also discusses the Trinitarian worldview of the Herborn intelligentsia in Transylvania represented
105
SZENTPÉTERI MÁRTON
by Alsted and his successors, Johann Heinrich Bisterfeld and Comenius. It publishes a hitherto unknown manuscript (Manuductio excellentissimi Joannis Henrici Alstedii) as well, which sheds more light on how did Bisterfeld—the direct successor of Alsted’s intellectual legacy in Transylvania—appropriate his master’s works that remained unpublished a(er the death of Alsted in 1638.
106