Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Szolnok, 2014. február 6.
mb. igazgató
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.......................................................................................................................................... 2 I. Általános rendelkezések.......................................................................................................................... 4 II. Az intézmény jellemzői ......................................................................................................................... 5 III. Az intézmény szervezeti felépítése...................................................................................................... 7 III. 1. Az intézmény vezetője ................................................................................................................. 7 III. 2. Az intézmény vezetősége............................................................................................................. 8 IV. Az intézményi közösségek.................................................................................................................10 IV. 1. Az intézmény közösségei ..........................................................................................................10 IV.2. Az alkalmazotti közösség ...........................................................................................................10 IV.3. A tanulói közösségek ..................................................................................................................10 IV.4. A szülői közösség........................................................................................................................12 V. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek..............................................................................15 V.1. Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................................15 V.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei...............................................................................16 V.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása ....................................................................................17 V.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje......................................................................17 V.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai..............................................18 VI. Az intézmény külső kapcsolatai ........................................................................................................19 VII. Az intézmény működési rendje ........................................................................................................21 VII. 1. A tanév helyi rendje..................................................................................................................21 VII.2. Az intézményben benntartózkodás rendje................................................................................21 VII.3. Az alkalmazottak és tanulók munkarendje...............................................................................22 VII.4.A tanórán kívüli foglalkozások formái, rendje .........................................................................23 VII.5. Intézményi óvó- védő rendszabályok.......................................................................................25 VII.6. A kiadmányozás szabályai ........................................................................................................29 VII.7. A képviselet szabályai ...............................................................................................................29 VII.8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai.....................30 VII.9. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai.......................................31 VIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...33 IX. Záró rendelkezések.............................................................................................................................34 1. SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................................35 Adatkezelési szabályzat........................................................................................................................35 2. SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................................42 Munkaköri leírás minták.......................................................................................................................42 Tanár (pedagógus) ............................................................................................................................42 Osztályfőnök .....................................................................................................................................43 Testnevelő tanár................................................................................................................................45 Szakoktató .........................................................................................................................................46 Kollégiumi nevelő tanár ...................................................................................................................48 Kollégiumi csoportvezető ................................................................................................................50 Osztályfőnöki munkaközösség-vezető ............................................................................................50 Szakmai munkaközösség-vezető .....................................................................................................51 A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai..................................................................................52
2
Mentor tanár......................................................................................................................................53 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ................................................................................................53 Pedagógiai asszisztens......................................................................................................................54 Iskolatitkár.........................................................................................................................................55 Rendszergazda ..................................................................................................................................57 3. SZ. MELLÉKLET KOLLÉGIUMI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT .................61 I. Általános rendelkezések........................................................................................................................63 II. A kollégium működési rendje .............................................................................................................64 II.1. A kollégium működési rendjét meghatározó dokumentumok ...................................................64 II.2. A tanév rendje ...............................................................................................................................64 II.3. Kollégiumi felvétel rendje............................................................................................................65 II. 4. A kollégiumban való benntartózkodásának rendje....................................................................65 II.5. Munkarend.....................................................................................................................................66 II.5. 1. A kollégista tanulók munkarendje.......................................................................................66 II.5.2. A tanuló felügyelete ..............................................................................................................66 II. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje.....................................................................67 III. A kollégium szervezete, vezetése, közösségei..................................................................................68 III.1. Kollégiumvezető..........................................................................................................................68 III.2. A kollégium közösségei ..............................................................................................................68 III.2.1. Kollégiumi nevelőtestület....................................................................................................69 III.2.2. Tanulók közösségei..............................................................................................................69 III.2.3. Szülői szervezet....................................................................................................................70 IV. Az iskolával való kapcsolat ...............................................................................................................70 IV.1. Kapcsolattartás az iskolával........................................................................................................70 V. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..........71 V.1. Állami és nemzeti ünnepek..........................................................................................................71 V.2. Kollégiumi hagyományok ápolása ..............................................................................................71 VI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................................................................72 VII. Az intézményi védő, óvó előírások..................................................................................................72 VII.1. Gyermek és ifjúságvédelem ......................................................................................................72 VII.2. Teendők rendkívüli események esetén .....................................................................................73 VII. 3. Tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok..........................................................74 VII.4. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok ..........................................................................74 VIII. Vegyes rendelkezések .....................................................................................................................75 VIII.1. A kollégiumban a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, kártérítési felelősség............................................................................................................75 VIII.1. Kiadmányozás és a képviselet szabályai................................................................................75 IX. Záró rendelkezések.............................................................................................................................76
3
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadja el:
I. Általános rendelkezések 1. A Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat, továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
3. Azt SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza 4. Az SZMSZ–t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására magasabb jogszabályi változások alkalmával kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 5. Az SZMSZ megismerése, betartása, betarttatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, dolgozójának, az iskola tanulóinak. 6. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 7. Az SZMSZ megtalálható, olvasható az igazgató, igazgatóhelyettes irodájában, a nevelői szobában és a könyvtárban, valamint az intézmény honlapján.
4
II. Az intézmény jellemzői 1. Az intézmény jellemző adatai: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Cím/Székhely: 5000 Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon/FAX: 06/21-251-1400 Telephely/Kollégium: 5000 Szolnok, Lomb u. 8/a. Típus/Besorolás: szakiskola, középiskola, általános iskola és kollégium OM azonosítója: 200312 Alapító okirat engedélyének száma: Engedélyezett pedagógus létszám: feladathoz rendelve Alkalmazottak összes létszáma: feladathoz rendelve Engedélyezett tanulói létszám: 662 fő Név:
2. Az intézmény jogállása: Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Az alapító jogait az Országos Roma Önkormányzat gyakorolja. Fenntartó szerve: Országos Roma Önkormányzat Fenntartó címe: 1074 Budapest, Dohány utca 76. 3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait az Országos Roma Önkormányzat Hivatala látja el. 4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegző: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 5000 Szolnok, Bajcsy –Zs. u. 2. OM: 200312 Körbélyegző: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 5000 Szolnok, Bajcsy –Zsilinszky u. 2. OM azonosító: 200312 5. Az intézményi bélyegzők használatának jogosultsága: Körbélyegző: igazgató Hosszú bélyegző: igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Gazdaságvezető iskolatitkár 6. Bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. 7. Használaton kívül a bélyegzőt el kell zárni. 8. Aláírási joga az igazgatónak van, távollétében az általános helyettesének.
5
9. Az intézmény alapfeladatai a) Az általános- ill. középiskolából kimaradó, jelentős szociális hátránnyal, általános és szakirányú műveltség hiányával rendelkező, hátrányos helyzetű, (Ktv. 121.§. 1. bek 14.p), gyermekvédelmi szakember szakvéleménye alapján rászoruló ítélt, szocializációs hátránnyal (családi problémák, szülők iskolai végzettsége hiánya, testvérek száma, árvaság, törvénysértő magatartás) élő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő roma és nem roma fiatalok szakképesítéshez juttatása, OKJ - s szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi bizonyítvány nyújtása. b) Ellátandó alaptevékenység: szakiskolai oktatás kisebbségi oktatás általános középiskolai oktatás integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú iskolarendszerű felnőttoktatás felnőtt és egyéb oktatás diákotthoni – kollégiumi ellátás nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi elhelyezése iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás gyermek-, tanuló-felügyelet, készenlét intézményi vagyon működtetése c) Kiegészítő tevékenység: Diákétkeztetés, kollégiumi intézményi étkeztetés egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Sport tevékenység (diáksport) 10. Az intézmény alapdokumentumai a) Az intézmény jogszerű működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend 11. Az intézmény jogosultsága: az intézményben tanuló, végzett tanulók számára bizonyítványok kiállítása.
6
III. Az intézmény szervezeti felépítése III. 1. Az intézmény vezetője 1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató. a) Az intézmény vezetője a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. b) Az intézményvezetőt az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői választmánynak, a diákönkormányzatnak a véleményét. c) Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2. Az intézményvezető felelősségét, feladatait, jogkörét a köznevelési törvény határozza meg. Ennek értelmében a) felel a szakszerű és törvényes működésért, gazdálkodásért; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatottak felett; c) dönt – az egyeztetési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe; d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért; e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját; f) képviseli az intézményt. 3. Az intézményvezető felel: a) a pedagógiai munkáért; b) a nevelőtestület vezetéséért; c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért; d) a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért; e) nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért; g) a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; h) a szülői választmánnyal, közalkalmazotti tanáccsal, diákönkormányzattal való megfelelő együttműködésért; i) a tanulóbalesetek megelőzéséért; j) a diákok rendszeres egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért; k) a belső ellenőrzés rendszerének működéséért; l) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betarttatásáért.
7
m) Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, hivatalos távollét) az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az intézményvezetői tisztség átmenetileg betöltetlen, az igazgatóhelyettes az intézményvezető megbízásáig ellátja az általános helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat, és gyakorolja az intézményvezetői feladat-és hatásköröket. 4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 5. Az intézmény vezetője egy személyben jogosult az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, kibocsátott iratok és szabályzatok aláírására.
III. 2. Az intézmény vezetősége 1. Az intézmény vezetősége: az igazgató, igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető . 2. Az igazgatóhelyettes a) Az igazgatóhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az igazgató adja. A megbízás 5 évre szól. b) A vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezető-helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. c) Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, felelőssége azokra a területekre terjed ki, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel. d) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. e) Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai, gazdálkodási munkájára; a belső ellenőrzések tapasztalataira; valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére, f) Távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesítését az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el, akinek hatásköre az azonnali döntést igénylő feladatokra terjed ki. g) Az igazgatóhelyettes ellátja a minőségügyi vezető feladatot is. 3. A kollégiumvezető a) A kollégiumvezetői megbízást az igazgató adja a határozatlan időre kinevezett pedagógus végzettségű alkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. b) A kollégiumvezető szervezi a kollégium életét, irányítja a kollégiumi nevelőmunkát ellátó pedagógusokat és a kollégium technikai személyzetét. c) A kollégiumvezető feladat- és hatásköre, felelőssége azokra a feladatokra terjed ki, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Személyi felelősséggel az igazgatónak tartozik. d) Ellenőrző tevékenységét saját területén végzi. e) Beszámolási kötelezettsége a kollégium működését érintő minden kérdésre kiterjed.
8
f) Távolléte esetén helyettesítését az általa megbízott kollégiumi nevelő látja el, akinek hatásköre az azonnali döntést igénylő feladatokra terjed ki. 4. Az iskola vezetőségének jogköre, felelőssége a) Az iskola vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. b) A vezetőség tagjai a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. c) A vezetőség félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői választmány, a diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács képviselőivel. Az igazgató felelőssége, hogy biztosítsa ezen közösségek véleményezési jogának gyakorlását. 5. A vezetők kapcsolattartási rendje a) Az intézmény vezetőjének a helyettessel és a kollégiumvezetővel való kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést. b) A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. c) Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 6. Az intézmény szervezeti felépítését szemléltető diagram Igazgató Igazgatóhelyettes ügyintézők
Kollégiumvezető
Pedagógusok Kollégiumi nevelők Technikai dolgozók
9
Iskolatitkár
Gazdasági
IV. Az intézményi közösségek IV. 1. Az intézmény közösségei 1. Az intézmény közösségei Alkalmazotti közösség: nevelőtestület nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: szülői szervezet A tanulók közösségei: osztályközösségek, kollégiumi csoportok diákönkormányzat 2. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. 3. A közösségek közötti kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák, iskolai és iskolán kívüli rendezvények. 4. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait és helyszíneit az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható helyen, a faliújságon ki kell függeszteni. 5. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
IV.2. Az alkalmazotti közösség 1. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más alkalmazott. 2. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 3. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény igazgatója akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 4. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
IV.3. A tanulói közösségek 1. Az osztályközösségek a) Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség tanulói létszáma a közoktatási törvény mellékletében meghatározott.
10
b) Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. c) Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. 2. A diákönkormányzat a) A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. b) diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, amelyet a diákönkormányzat készít el, és a nevelőtestület hagy jóvá. c) Az iskolai diákönkormányzat élén, a működési rendjükben meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető és az iskolai diákbizottság áll. d) A diákönkormányzat tevékenységét e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára a nevelőtestület bíz meg. Megbízását évente meg kell újítani. e) A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat véleményezési és javaslat tételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az intézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásakor és -módosításakor;a elfogadása és módosítása előtt; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: a saját működésére és hatásköre gyakorlására; a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására; egy tanítás nélküli munkanap programjára; tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőink megbízására f) Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. g) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot segítő pedagógus és a diákönkormányzat diákvezetője folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat vezetője vagy annak megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Meghívásáról az intézmény igazgatója gondoskodik. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót a Szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott módon. 3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) a) Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll.
11
b) A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. c) A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. d) A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. e) Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt (ekkor: küldöttgyűlés). f) A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. g) A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. h) Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.
IV.4. A szülői közösség 1. A szülői közösség jogai, működési feltételei a) A köznevelési törvény rendelkezései alapján a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget), munkaközösségeket, szülői választmányt hozhatnak létre. b) A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 2. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni: a) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt; b) az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt; c) a házirend elfogadása előtt; d) a fenntartónak a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával; nevének megállapításával; vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. 3. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. 4. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. 5. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától. 6. Működési feltételeiről a fenntartó gondoskodik. 7. A szülői közösséggel való kapcsolattartás formái: a) a szülői közösség ülései, megbeszélései 12
b) szülői értekezletek, fogadóórák c) nyílt tanítási napok, órák d) iskolai és osztályszintű rendezvények (farsang, Mikulás, fenyőünnep, közös kirándulás, túra, tábor, színházlátogatások, sportrendezvények, társadalmi munka stb.) e) előadások szervezése szakemberek közreműködésével f) meglévő hagyományok ápolása és bővítése 8. A kapcsolattartás rendje a) A szülői szervezet munkáját az igazgatóhelyettes segíti, ő felel a folyamatos kapcsolattartásért. b) A szülői szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az igazgató felel. c) Egy adott osztály szülői szervezetével a diákközösséget vezető osztályfőnök tart kapcsolatot. d) A szülői szervezet véleményét, javaslatát a választmány elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. e) A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 9. A szülők tájékoztatásának rendje: a) Szóbeli tájékoztatás A szülők csoportos tájékoztatása: i) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató új nevelőket is. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat. ii) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők egyéni tájékoztatása i) Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról telefonon vagy írásban előre egyeztetett időpontban úgy, hogy a megbeszélés ne zavarja a tanítás rendjét. ii) Magatartási problémák esetén az intézményvezető behívhatja és a probléma megoldásába bevonhatja a tanuló szülőjét, nevelőjét, gyámját. iii) A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét (különösen a jegyek félévi és év végi lezárása előtt ) az osztályfőnök írásban is behívhatja fogadóórára. iv) Ha a körülmények indokolják, az osztályfőnök lakhelyén, családlátogatás keretében keresi fel a tanuló szülőjét tájékoztatás és tájékozódás, valamint a felmerülő problémák megoldása céljából. Szükség esetén ehhez kérheti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét. b) Írásbeli tájékoztatás Beiratkozáskor minden tanuló megkapja az iskola házirendjét.
13
Iskolánk a tanulókról rendszeres tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző füzetekben. Ezekben írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ugyanitt tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző füzetben is feltüntetnek, azt dátummal és kézjeggyel látják el. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. A bejegyzéseket a szülő megtekintés után aláírásával látja el. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolatfelvétel módjáról a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor az osztályfőnök tájékoztatja
10. .Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola alapvető dokumentumai (alapító okirat, pedagógiai program, házirend, szervezeti és működési szabályzat) nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
14
V. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek V.1. Az intézmény nevelőtestülete 1. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestületnek tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 3. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4. A nevelőtestület feladatai és jogai a) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása; ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. b) Az a) pontban meghatározott komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet minden, az intézmény működését érintő, valamint a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról; az SZMSZ és a házirend elfogadásáról; az éves munkaterv jóváhagyásáról; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó értékelések, beszámolók jóváhagyásáról; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, illetve osztályozó vizsgára való bocsátásának kérdéséről; a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárásról; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény megalkotásáról; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról; a diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról; saját feladatainak és jogainak részleges átruházásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. 5. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart feladata ellátása érdekében. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezleteken való megjelenés minden pedagógus számára kötelező. Ez alól indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. b) A tanév rendes értekezletei: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet havi egy alkalommal munkaértekezlet.
15
c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. d) A nevelőtestületi értekezlet napirendi pontjához a véleményezésre jogosult közösségek – szülői szervezet, diákönkormányzat – képviselőjét meg kell hívni. Értesítésük az intézményvezető feladata. e) A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. 6. A nevelőtestület döntései és határozatai a) A nevelőtestület döntésit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit – az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. c) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki s nevelő testület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. d) A (5) bekezdésben részletezett nevelőtestületi értekezleteken készült jegyzőkönyvek, a megszületett döntések az intézmény iktatott irattárába kerülnek határozati formában.
V.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1. A munkaközösség célja: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. 2. A szakmai munkaközösségek feladata a magas színvonalú munkavégzés érdekében: a) segít tagjainak módszertani kérdésekben b) szervezi a pedagógusok továbbképzését c) támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját d) összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert e) felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét f) összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait g) kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi és egyéb versenyeket h) végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat 3. A munkaközösség-vezető a) A szakmai munkaközösség tagjai kétévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására javaslatot tesznek munkaközösségvezetőjük személyére, akit az intézményvezető bíz meg legfeljebb 5 éves időtartamra. b) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. c) A munkaközösség vezetőjének feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza.
16
4. Az intézmény munkaközösségei a) osztályfőnöki munkaközösség Tagjai: osztályfőnökök b) Szakmai munkaközösség Tagjai: Szakképzős évfolyamokon szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító tanárok, oktatók.
V.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így az osztályfőnöki munkaközösségre, szülői választmányra, vagy a diákönkormányzatra, a nevelők egy csoportjára. b) Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi és év végi értekezletek időpontjában. c) A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d) A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai: a) A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköröket: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése b) A szakmai munkaközösség-vezető az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
V.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórákon kívüli foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az igazgató felelős. 2. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő Ellenőrzési Terv tartalmazza. Az Ellenőrzési Tervet nyilvánosságra kell hozni. Az Ellenőrzési Tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: a) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. b) Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. c) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból eredően saját területén végzi. 17
d) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a munkaközösség jellegével összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. 4. Az ellenőrzés módszere a) a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása b) írásos dokumentumok vizsgálata c) tanulói munkák vizsgálata d) beszámoltatás szóban és írásban. 5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat — feladatok egyidejű meghatározásával — nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
V.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 1. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést az a pedagógus kapja, aki leginkább megfelel az alábbiaknak: a) Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el; b) Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába; c) Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi; d) Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el; e) Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez. 2. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján.
18
VI. Az intézmény külső kapcsolatai 1. A külső kapcsolatok célja, formája, módja a) Intézményünk a feladatok elvégzése, az intézmény működése, a tanulók/fiatalok egészségügyi, ifjúságvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel az igazgató vagy megbízottja útján. b) A kapcsolattartás formái, módja: közös értekezletek tartása; szakmai előadásokon, fórumokon való részvétel; módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása; közös ünnepélyek, rendezvények; intézményi rendezvények; hivatalos ügyintézés, levélben, telefonon. c) A kapcsolattartás konkrét formáit, módszereit és időpontját az intézmény éves munkatervében határoztuk meg 2. Gyermekjóléti szolgálat a) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait az igazgató által kinevezett gyermekés ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Ő felel a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés feladatainak végrehajtásáért. Munkája ellátása közben napi kapcsolatban van az igazgató-helyettessel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és egyéb, gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Segít a családokkal való kapcsolattartásban. b) A kapcsolattartás formái: személyes; postai- és elektronikus levélváltás; értekezleteken, megbeszéléseken, továbbképzéseken való részvétel, családlátogatás. c) A szolgálattal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője felel. 3. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató a) A fiatalok rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó az iskola igazgatójával közösen megállapodást köt a kijelölt orvossal (és fogorvossal), valamint rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskolai védőnővel is. b) Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet szerint végzi. c) A törvény által előírt szűrések és vizsgálatok ütemezését szept. 15.-ig elkészíti és egyezteti az iskola igazgatójával, majd a jóváhagyott tervezetet okt. 1-ig kifüggeszti a tanári szobában. d) Az orvos heti egy alkalommal, meghatározott időpontban rendel a számára biztosított és csak erre a célra használt helyiségben .A rendelés időpontját kifüggeszti a rendelő ajtaján és a tanári szobában is. e) Az iskolai védőnő segíti az orvos munkáját, valamint tanácsadói, felvilágosító és egészségnevelő tevékenységet végez. Fogadóóráinak időpontját szintén nyilvánosságra hozza az előbb megjelölt helyeken. 4. Pedagógiai szakszolgálatok a) A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók ellátása
19
érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá fejlesztését végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkatervben foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. b) A kapcsolattartás formái: vizsgálatok, kontrollvizsgálatok; a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása; a szükséges iskolai fejlesztésük előírása; a tanulók e vizsgálatokra való felterjesztése; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. c) A pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartásért az intézmény igazgatója felel, az ezzel kapcsolatos feladatok összefogását az iskola fejlesztő pedagógusa látja el. 5. Pedagógiai szakmai szolgáltatók a) A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. b) Az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken. c) A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői munkáját igény esetén kéri az intézmény igazgatója. d) A kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület adott kérdésben kompetens egyes tagjait bízza meg.
20
VII. Az intézmény működési rendje VII. 1. A tanév helyi rendje 1. A tanév rendjének meghatározása a) A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások miniszter évenként rendelkezik. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2. A tanév rendje és annak közzététele a) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programjait és időpontját a helyi vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, érettségi, szakmai stb.) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavasz, téli,) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül a bemutató órák és foglalkozások rendjét a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét b) A tanév helyi rendjét valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 3. Az intézmény nyitva tartása a) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: hétfőtől-péntekig: 7:30- 16:00-ig szombaton: 7:45- 14:00-ig tart nyitva. b) Tanítási szünetek alatt, valamint vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! c) Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az utolsó tanítási napon jól látható helyre ki kell függeszteni a szülők és tanulók tájékoztatása érdekében.
VII.2. Az intézményben benntartózkodás rendje 1. Az iskolával munkavállalói és tanulói jogviszonyban állók részére a) Az oktatás és a nevelés óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján, a tanórán kívüli foglalkozások beosztását is figyelembe véve a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben történik. b) Az óraközi szünetet a tanulók a folyosókon, illetve lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. c) A tanítási órák, óraközi szünetek rendjét, időtartamát, a tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza.
21
d) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettes tehetnek. e) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. f) Az óraközi szünetekben, valamint a tanítás megkezdése előtt 15 perccel a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. g) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes felelős. h) Az ügyeletre beosztott pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. i) A tanítási idő végén a tanulók egyénileg/csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el az iskolát. 2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával a) A hivatalos ügyek intézése munkaidőben az iskolatitkári irodában történik. b) Az épület kapuit a nyitva tartási időben és a nyitva tartási időn túl is zárva kell tartani. c) Vagyonvédelmi okból a szünetekben a tantermek, szertárak, öltözők ajtaját zárva kell tartani. d) Az épületbe lépő szülők, látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a titkárságot. A látogató köteles megvárni az utasítást, milyen módon érheti el célját; addig a portásfülke előtt várakozik, e) A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját. Ezeket, valamint az érkezés és távozás időpontját a portás a nála elhelyezett füzetbe bejegyzi. f) Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége, hogy ha idegen személy jelenlétét észleli, értesítse erről az intézmény igazgatóját. g) Az igazgató és a helyettese közül egyiküknek az iskolában kell tartózkodnia, amikor tanítási órák, tanrend szerinti foglalkozások, iskolai rendezvények vannak. Az ügyeletes vezető feladatait heti beosztás alapján látják el, az alkalomszerű rendezvényeken az egymás között megbeszéltek alapján ügyelnek. h) A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. i) A tanítási idő után a szervezett foglalkozást vezető pedagógusok tartoznak felelősséggel az iskola rendjéért.
VII.3. Az alkalmazottak és tanulók munkarendje 1. Az alkalmazottak munkarendjének általános szabályai a) Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá. b) Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartani az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.
22
c) Az igazgatóhelyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 2. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles a munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkezni. c) Tanítás nélküli munkanapokon elrendelt iskolai vagy továbbképzési feladatot lát el. d) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell az intézmény vezető-helyettesének. e) A pedagógus számára – a kötelező óraszámon fölüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást, vagy a kijelölést az intézményvezető adja, a vezető-helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 3. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje a) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. b) Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni. Távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatóhelyettest. 4. A tanulók munkarendje a) A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. b) A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezése után, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben dolgozó és tartózkodó személyekre nézve kötelező.
VII.4.A tanórán kívüli foglalkozások formái, rendje 1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 23
a) b) c) d) e) f) g) h)
szakkörök, hagyományőrző tánccsoport és együttes iskolai sportköri foglalkozások, mindennapos testnevelés, felzárkóztató foglalkoztatások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások érettségire, szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozások.
2. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 20-ig hirdeti meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, kivételével – önkéntes. A jelentkezést az ellenőrző füzetben, a szülő aláírásával kell megtenni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. 4. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 6. A tanórán kívüli foglalkozások az iskolai költségvetésből, elnyert pályázatok pénzösszegéből finanszírozandók. 7. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 8. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a) Korrepetálás: A költségvetés terhére szervezett foglalkozásokon a gyenge előmenetelű, hiányosan felkészült tanulók a szaktanár javaslata alapján vesznek részt abból a célból, hogy hátrányaikat ledolgozhassák. b) Érettségire való felkészítés: A 12. évfolyamon tanulók heti óraszámukon felüli felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt a megfelelő szaktanárok vezetésével. A felkészítés célja a tantárgyi hiányosságok pótlása, a vizsgaszituációhoz való szoktatás. c) Szakkörök: Az iskola a tanév elején szakköröket hirdet meg, hogy tanulóink minél sokoldalúbb, érdeklődésüknek megfelelő képzésben részesüljenek, ápolhassák hagyományaikat. A szakkörök indításáról a szaktanárok javaslata alapján az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások október 1-től kezdődnek és május 31-ig tartanak. A foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra.
24
A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. d) Iskolai sportkör A tanulók edzettségének növelésére, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére tanórán kívüli sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A foglalkozásokon való tanulói részvétel önkéntes, az a cél, hogy minél többen sportoljanak, mozogjanak. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való felkészülésre és részvételre. Az iskolai sportkör feladatait az intézményben működő Diáksport Egyesület látja el. Vezetőjét a DSK gyűlése választja meg. Tevékenységét alapszabályának megfelelően és az iskola igazgatójával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi, melyet évente felül kell vizsgálni. 10. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a) Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek Részei a tanév helyi rendjének, illetve az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés faladatait és felelőseit. A diákoknak az intézményi tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele önkéntes, városi, megyei és országos versenyeken kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a városi és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanár felkészítését igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. b) Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. c) Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei – osztályközösségek, szakkörök stb. – egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
VII.5. Intézményi óvó- védő rendszabályok 1. Az épület rendje
25
a) Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. b) Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért a berendezések rendeltetésszerű használatáért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. c) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az iskola belső bejárati ajtaját a portás köteles zárva tartani. Az üresen hagyott termeket zárni kell; a bezárt termek kulcsát az igazgató utasítása szerint a titkárságon vagy a tanári szobában kell tartani. d) A tantermek zárásának, az elektromos- és gázkészülékek ellenőrzésének felelősét az intézményvezető bízza meg a feladattal. 2. A tanulók helyiséghasználata a) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. b) A szaktantermek (tornaterem, számítástechnikai-, nyelvi-, technika terem, tanműhely) és a könyvtár használatához a helyiség felelőseinek engedélye szükséges. Tanulók ezekben a helyiségekben csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanár jelenlétében. c) Az előbb felsorolt szaktantermekben, a könyvtárban – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. d) A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. e) A szaktanterem használatához a helyiség felelősének engedélye kell. 3. A berendezések használata a) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet átvinni másik helyiségbe abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Ideiglenes esetekben a bútorok (padok, székek) másik helyiségbe való átvitele (pl. valamilyen rendezvény miatt) megengedett, de a szükségesnél tovább ott nem maradhatnak. Visszavitelükről ugyanaz a személy gondoskodik, akinek felügyeletével elvitték azokat. b) Egyéb berendezési- és használati tárgyak, eszközök csak az igazgató engedélyével vihetők másik helyre. 4. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje a) A közoktatási intézmény – a köznevelési törvény rendelkezése szerint – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. b) Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. c) Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – az érintett közösségek véleményének kikérésével, és a fenntartó jóváhagyásával az igazgató dönt.
26
d) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. 5. A dohányzással és tiltott szerek használatával kapcsolatos előírások a) Az intézményben, az iskola udvarán, a főbejárattól számított 5 méteren belül az utcán a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók sem dohányozhatnak. b) Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! c) Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. A távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 6. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán: a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Tanulmányi kirándulások, túrák előtt Rendkívüli események után A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (fizika, kémia, technika, testnevelés) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 27
h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. 7. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót kell tartani. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. b) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost vagy mentőt kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. c) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Elsősegélynyújtó dobozt kell tartani a gazdasági irodában, a portásfülkében és a technika teremben. d) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. e) A tanulói balesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: A tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet határidőre továbbítani kell és el kell juttatni a tanulóhoz (szülőhöz) a vonatkozó törvény által előírt módon. f) A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 8. Intézményi teendők rendkívüli esemény (bombariadó) bekövetkezésekor a) Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskola titkárságán. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. b) A bombariadó elrendelése iskolai csengő folyamatos jelzésével történik.
28
c) Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók a továbbiakban a tűzriadó tervben előírt szabályok szerint elhagyják az épületet. d) A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! e) A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
VII.6. A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: a) az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) b) az irat iktatószáma c) az ügyintéző neve d) az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: a) az irat tárgya b) az esetleges hivatkozási szám c) a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.
VII.7. A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.
29
4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: a) jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; b) az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel; az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel c) sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; d) az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.
VII.8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 1. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
30
2. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. 3. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 4. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 5. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 6. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. 7. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 8. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. 9. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
VII.9. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 1. az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről 2. a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
31
3. az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége 4. a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni 5. az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket 6. az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei 7. az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges 8. a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza 9. az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése 10. ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti 11. az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon 12. az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá 13. az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása 14. az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
el
lehet
tekinteni,
ha
a
15. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
32
VIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A hagyományápolás célja a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a tanuló ifjúság minden tagjának kötelessége. b) A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. c) Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. 2. Nemzeti ünnepélyek, megemlékezések a) A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepeink előtt: március 15. A forradalom és szabadságharc emléknapja október 23. A forradalom emléknapja b) Osztályközösségekben tartott megemlékezések: Föld Napja a madarak és fák napja október 6. az Aradi Vértanúk napja a kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatainak napja a holokauszt áldozatainak napja a Nemzeti Összetartozás Napja 3. Az intézmény hagyományos rendezvényei a) Tanulmányi versenyek és vetélkedők b) Az intézmény hagyományos rendezvényei: Farsang Karácsony Szalagtűző ünnepség Ballagás Gólyatábor HTA-nap 4. A hagyományápolás külsőségei, feladatai a) Javasolt viselet az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt: alkalomhoz illő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. b) A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a szakmai és érettségi vizsgákon is. 5. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok a) A hagyományápolással kapcsolatos teendőket, időpontokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyek, tanulmányi és egyéb rendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a
33
pedagógusok és tanulók számára – a képességeiket és rátermettségüket figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. c) Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező.
IX. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai a) Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így az ügyvitel és az iratkezelés rendjét; az intézményi gazdálkodás szabályait stb. – igazgatói utasításként, önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. b) A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. február 6-án elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
………………………. Berényi Andrásné
………………………... Munkácsi László
Az elfogadáskor a Diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a Diákönkormányzat képviselője tanúsítja.
…………………………
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója ________ sz. Határozatával 2014. február __. napján jóváhagyta.
……………………………. Farkas Flórián ORÖ elnök
34
1. SZ. MELLÉKLET Adatkezelési szabályzat Az intézményünkben folyó adatkezelés és adattovábbítás mindenben megfelel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvénynek, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendeletnek. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 3. Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b) állampolgárság; c) TAJ száma, adóazonosító jele d) a munkavállalók bankszámlájának száma e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, 35
a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.
4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai. 5. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: a) papír alapú nyilvántartás, b) számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. c) elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, d) az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.
36
e) Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti 6. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. a) Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes iskolatitkár a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes, iskolatitkár osztályfőnök, napközis nevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 7. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: a) összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), b) törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) c) bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) d) beírási napló (vezetésért felelős: iskolatitkár) e) osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök) f) kollégiumi napló (vezetéséért felelős: kollégiumvezető, nevelők) g) csoportnapló (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, nevelő, tanár), h) diákigazolvány nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár) i)A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az iskolatitkár a felelős. II. Adatok továbbítása 1. Az I. fejezetben foglalt adatok – a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a) a fenntartónak, b) a kifizetőhelynek, c) a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, d) a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, e) a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, f) a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a) a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével 37
kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. b) a pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül továbbítható a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére; b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához; c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője illetve törvényes képviselője neve, szülője illetve törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek; d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek; e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére; f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz; g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez; h) a sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek; i) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek; j) a magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének;
38
k) a diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetőjének, a diákigazolvány elkészítésében közreműködőknek. 4. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 5. Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan a) igazgatóhelyettes b) iskolatitkár 6. a tanulók adatait továbbíthatja: a) az igazgató a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére; b) az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök valamint a gyermek- és ifjúsági felelős a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek; c) az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, az iskolatitkár a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén a másik iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének; d) az iskolatitkár a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot e) az igazgató, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatokat az érintett iskolához. III. A munkavállalók személyi iratainak vezetése 1. Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. A személyi iratok köre az alábbi: a) a munkavállaló személyi anyaga, b) a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat, c) a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), d) a munkavállaló bankszámlájának száma, e) a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 3. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a) a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, c) bíróság vagy más hatóság döntése,
39
d) jogszabályi rendelkezés. 4.
A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: a) az intézmény vezetője és helyettesei, b) az intézmény gazdasági vezetője és - munkaköri leírásuk alapján - beosztottai, c) az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, d) a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), e) saját kérésére az érintett munkavállaló.
5. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 6. A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. 7. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 8. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az iskolatitkár végzi. IV. A tanulók személyi adatainak vezetése 1. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 2. A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi adatok nyilvántartásait és azok vezetésére jogosultakat jelen szabályzat I. fejezet 7. pontja tartalmazza. 3. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. V. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony 40
megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. 5. A szakmai és az érettségi vizsga „korlátozott terjesztésű" minősítésű feladatlapjait amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. A szakmai és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli érettségi tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá a szakmai vizsgát tevők, az érettségizők szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége a szakmai és az érettségi vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes. VI. Záró rendelkezések 1. Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. sz. melléklete. 2. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének beszerzésével.
41
2. SZ. MELLÉKLET Munkaköri leírásminták Tanár (pedagógus) Általános feladatok: A tanuló személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi, szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább 3 osztályzatot ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
42
megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, szakmai, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
Osztályfőnök 1. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,
43
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
2. Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, két héten belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén telefonon vagy levélben értesíti a szülőket, az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
44
Testnevelő tanár Általános feladatok A tanulók személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi, szakmai vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása Szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása. A tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak. Munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza. A munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl. Legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni. A tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik. Gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet. A zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja. Tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat. Rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább három osztályzatot ad minden tanítványának. A tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal. Az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható. Tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein. Megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát. Az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, szakmai, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken. Helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal. Egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja. Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében.
45
Előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket. Folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat. Elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. Kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel. A konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja. Beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét
2. Speciális feladatai Külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el. Kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel. Kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal.
A tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást
Szakoktató A szakoktató, szakmai tanár feladata a tanuló személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak szakmai vizsgára való sikeres felkészítése, a gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítása, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. Általános munkaköri kötelezettségek A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni. Köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni. Jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Betartja a mindenkori tűzvédelmi-, munkavédelmi,- közegészségügyi előírásokat. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. Szakmai feladatok Fejleszti a tanulók szakmához kapcsolódó gyakorlati képességeit, érzékeit. Ellenőrzi és értékeli a tanulók szakmai gyakorlati tevékenységét, Tanév elején és ismétlődően elvégzi a baleset- és munkavédelmi oktatást és azok betartását ellenőrzi.
46
Szakterületén fejleszti a gyakorlati képzés módszereit, tevékenyen rést vesz az eszközfejlesztések kidolgozásában. Gondoskodik a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagok, segédanyagok tervszerű megrendeléséről, illetve hiányuk esetén azok pótlásáról. Gondoskodik a gyakorlati oktatási helyiségek rendjéről, tisztaságáról. Részletesen ellenőrzi a felügyelete alá tartozó műhelyek műszaki állapotát, szükség esetén javaslatot tesz a fejlesztésére. Rábízott gépek, berendezések, oktatástechnikai eszközök állapotát, üzembiztonságát óvja, elvégzi azok tervszerű karbantartását, javítását. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása Részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában. Részt vesz szakmai pályázatok előkészítésében, lebonyolításában. Részt vesz tanulmányi versenyek gyakorlati felkészítésében, szervezésében. Felettesének igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről.
Napi feladatok Megtartja a tanítási órákat, gyakorlati foglalkozásokat. Külön beosztás alapján az ügyeletesi teendőket ellátja. Megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak. A tanítási órára, gyakorlati foglalkozásra való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem illetve a tanműhely állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, illetve a tanműhelyt akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik. A zárt termeket, szaktantermeket, tanműhelyt az óra elején nyitja, az óra végén zárja. Tanítási óráján, gyakorlati foglalkozásán vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat. Rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább 3 osztályzatot ad minden tanítványának. Összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, gyakorlati feladatsorokat. A tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal. Az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba. Tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, Javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira. Részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein. Megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát. Az igazgató beosztása szerint részt vesz a szakmai, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken. Helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal. Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat. 47
Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért. Előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket. Folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, Elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. Szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel. A konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait. Ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, Beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét. Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.
Különleges felelőssége Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat. A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
Kollégiumi nevelő tanár Általános munkaköri kötelezettségek A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni. Köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni. Jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Betartja a mindenkori tűzvédelmi-, munkavédelmi,- közegészségügyi előírásokat. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola illetve a kollégium vezetője megbízza, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. Szakmai feladatok Képzettségének megfelelő nevelőtanári és szaktanári munkát végez. Ismeri a kollégium nevelési programját, és annak szellemében irányítja a rábízott tanulók mindennapjait. Pedagógiailag felkészülten, céltudatosan választja ki módszereit, szem előtt tartva a kollégium pedagógiai programját. Munkaideje alatt a diákok rendelkezésére áll problémáik és gondjaik megoldásában.
48
Gondoskodik neveltjeiről szociális, gyermekvédelmi, hátránykompenzációs, mentálhigiénés-prevenciós feladatok elvégzésével. Feladata a személyiségfejlesztés, készség- és képesség fejlesztés, kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás, közösségfejlesztés.
Napi feladatok Biztosítja a nyugodt tanulás és pihenés feltételeit, segíti a diákokat a mindennapi iskolai felkészülésben. Folytatja, kiegészíti, megerősíti (elvégzi) az iskolai oktató-nevelőmunkát. Szaktárgyaiból segítséget nyújt. A tanulószobában rendet tart. Rendszeresen (legalább naponta) ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát. Szükség esetén intézkedik. Betartatja a házirendet Figyelemmel kíséri a hiányzókat, gondoskodik a létszám pontos feljegyzéséről. Munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi (pl. naplóvezetés, statisztikák, írásos beszámolók, szülők értesítése). Gondoskodik arról, hogy a beteg tanulók egészségügyi ellátásban részesüljenek. Értesíti a kollégiumvezetőt, szülőt, a kollégiumi ügyeletes tanár segítségével az osztályfőnököt. Sürgős ellátási igény, vagy baleset esetén az ügyeletes tanár, vagy a kollégiumvezetővel való egyeztetésnek megfelelően történik az intézkedés. Baleset esetén felveszi a jegyzőkönyvet és az előírásoknak megfelelően jelentést tesz a kollégium vezetőjének. Segíti a pályaválasztást. Feladata a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése. A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyos a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a nemzeti- és etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. Éves foglalkozási tervet készít. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását, és segíti ezek pozitív irányú változását. Figyelemmel kíséri a vezető és a többi nevelő feljegyzéseit, kéréseit. Kapcsolatot tart a kollégisták szüleivel (gondviselőivel), osztályfőnökeivel, szaktanáraival, szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Kapcsolatot tart a hivatalos szervekkel, iskolaorvossal, a városban működő gyermekjóléti szolgálattal, szükség esetén a gyermekvédelmi intézményekkel. Heti rendszerességgel beszámol a kollégium vezetőjének a felmerült problémákról, a rábízott tanulókról. Megbeszélt rendszerességgel minden tanulóról beszámolót ír. Beosztásának megfelelően ellátja a péntek délutáni és a hétvégi ügyeletet. Részt az iskola nevelőtestületének fórumain, értekezletein, és tevékenykedik a nevelési célok érdekében. Részt vesz továbbképzési programokon. 49
Kollégiumi csoportvezető Szakmai feladatai Ellátja tanulócsoportjának vezetését. Biztosítja a csoportközösség fejlődését, képesség- és személyiségfejlesztést valósít meg. Támogatást nyújt az önszerveződő tevékenység kibontakozásához. Figyelemmel kíséri és irányítja tanulócsoportja tanulmányi munkáját és mindennapi tevékenységét; művelődését; kulturált és egészséges életmódját; erkölcsi fejlődését. Gondoskodik a tanuló számára szükséges tanulmányi segítségről (pl. korrepetálás, tanulópárok létrehozása, tehetséggondozás). A tanulók kimenőjét, hazautazását és beérkezését figyelemmel kíséri. Tájékozódik tanulóinak korrepetálásokon, foglalkozásokon való megjelenéséről. Csoportjával részt vesz a kollégiumi és iskolai programokon. Elkészíti csoportja éves munkatervét és nevelési tervét. Tervezi csoportja kötött és irányított szabadidős programját. Megtervezi foglalkozásainak ütemezését a heti kötelező óraszám keretében. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon, véleményt nyilvánít és szavaz a döntésben. Tanulói iskolai teljesítményéről naprakészen tájékozódik. Rendszeresen értékeli csoportja tanulóinak tanulmányi, magatartási és közösségi tevékenységét, ellenőrzi a kitűzött célok elérését, amelyekről félévenként tanári jelentésben és szükség szerint nevelőtestületi értekezleteken beszámol Egyéb feladatai Az oktatói, nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése. A munkaköri leírásban nem jelölt eseti – soron kívüli, munkaköréből adódó – feladatok megoldása az igazgató vagy a kollégiumvezető megbízása alapján.
Osztályfőnöki munkaközösség-vezető Szakmai feladatai Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Ellenőrzi az osztályfőnöki adminisztrációt Ellenőrzi, elemzi, értékeli az osztályokban folyó nevelési folyamatot. Figyelemmel kíséri a tanulók szociális, családi hátterének változásait, a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek fejlődését. A beiskolázást figyelemmel kíséri, és segíti. Kapcsolatot tart fenn az általános iskolákkal. Iskolai szintű ügyekben előzetesen egyeztet az iskolavezetéssel. 50
Az iskola, a munkaközösség érdekét, céljait szolgáló pályázatok felkutatásában, elkészítésében, lebonyolításában részt vesz. Félévenként legalább egy munkaközösségi értekezletet tart, az erről készülő jegyzőkönyvet eljuttatja az iskolavezetéshez. Kapcsolatot tart és együttműködik az iskola más munkaközösségeivel. Részt vesz a fegyelmi ügyek tárgyalásában. Részt vesz az iskolai munka zavartalanságának biztosításában. Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása. Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira. Az iskolai ünnepélyek szervezése, a szervezők munkájának segítése. Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület, valamint az igazgató részére a munkaközösség éves tevékenységéről.
Egyéb feladatai Az oktatói, nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése. A munkaköri leírásban nem jelölt eseti – soron kívüli, munkaköréből adódó – feladatok megoldása az igazgató vagy az igazgatóhelyettes megbízása alapján.
Szakmai munkaközösség-vezető Szakmai feladatai
Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. A munkaközösséget érintő szakterületen feladata az osztályokban folyó nevelési-oktatási folyamat ellenőrzése, elemzése, értékelése. A munkaközösségbe tartozó kollégájánál legalább félévente egyszer látogatást tesz. Az óralátogatások tapasztalatairól az érintett kollégával négyszemközti megbeszélést tart, illetve az általános tapasztalatokat megosztja a munkaközösség és az iskolavezetés tagjaival. Iskolai szintű ügyekben előzetesen egyeztet az iskolavezetéssel. Az iskola, a munkaközösség érdekét, céljait szolgáló pályázatok felkutatásában, elkészítésében, lebonyolításában részt vesz. Félévenként legalább egy munkaközösségi értekezletet tart, az erről készülő jegyzőkönyvet eljuttatja az iskolavezetéshez. A beiskolázást figyelemmel kíséri, és segíti. Segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdők munkáját. Kapcsolatot tart és együttműködik az iskola más munkaközösségeivel. A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése, Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása. Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira.
51
Az iskolai ünnepélyek szervezése, a szervezők munkájának segítése. Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület, valamint az igazgató részére a munkaközösség éves tevékenységéről.
Egyéb feladatai:
Az oktatói, nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése.
A munkaköri leírásban nem jelölt eseti – soron kívüli, munkaköréből adódó – feladatok megoldása az igazgató vagy az igazgatóhelyettes megbízása alapján
A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a diákközösség szándékainak, elképzeléseinek összehangolása Részt vesz a diákönkormányzat ülésein, segíti annak tevékenységét. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást, gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését Segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez. .Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Személyesen és a kollegák bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság). Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.
52
Mentor tanár Szakmai feladatai A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében.
Ennek megfelelően segíti a gyakornokot o az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában; o a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában; o a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, tanmenetek, óravázlatok elkészítésében; o az intézményi feladatok megismerésében (ügyelet, helyettesítés); o a tanórán kívüli tevékenységekre való felkészülésben, lebonyolításban; o a munkaközösségek munkájának megismerésében; o a helyi kommunikációs szokások megismerésében.
Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését.
Segíti a gyakornokot a minősítő vizsgára való felkészülésében.
Szükség szerint negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart. A tapasztalatokat megosztja az iskolavezetés tagjaival.
Amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelést határidőre átadja a minőségügyi vezetőnek.
Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Szakmai feladatai Teendőit az iskolavezetéssel és az osztályfőnökkel szoros együttműködésben végzi. Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
53
A tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő központtal. Lakóhely szerinti illetékes önkormányzatokkal, pedagógiai szolgálatokkal, iskolaorvossal, pszichológussal, az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (az ügy természete szerint). Feltárja a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára korrepetáláson való részvételt). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális, társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szüleiknek felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, felvételi előkészítő tanfolyamokról szóló információk továbbítása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése révén. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon.
Pedagógiai asszisztens Általános munkaköri kötelezettségek: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni. 54
Jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Betartja a mindenkori tűzvédelmi-, munkavédelmi,- közegészségügyi előírásokat. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.
Általános feladatok: Tanítási eszközöket készít és előkészít. Segíti a tanárok, szakoktatók technikai munkáját, felügyeli és gondozza a rábízott gyermekcsoportot. Részt vesz az egészséges életmódú szokásrendszer kialakításában. Napi feladatok: A tanórák alatt a tanár útmutatása alapján, vagy egyéni felzárkóztatással segíti a tanulás eredményességét, vagy gyakorló feladatlapokat készít, eszközöket vesz elő. Alkalmanként a tanulókat orvosi vizsgálatra, nevelési tanácsadóba, vagy más hivatalos helyre kíséri. Aktívan részt vesz az iskolai programok előkészítésében és szervezésében, egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok megvalósítását. Részt vesz a kívánság szerinti szülői értekezleteken, a munkatervi fogadóórákon. Gondoskodik a gyerekek testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a fiatalok jogait, az emberi méltóságot. Megkeresésre a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről tájékoztatja, illetve a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, Részt vesz a tanulók továbbtanulását és munkába állását segítő programok szervezésében. Újtanulók jelentkezésével, beiratkozásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendők intézése, szervezése. Részt vesz az iskola által elnyert pályázatok ügyintézésében, elszámolások nyilvántartásában, a pályázatok előkészítésében. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Az iskolatitkárt — hiányzása esetén — helyettesíti.
Iskolatitkár A munkakör célja: Az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az intézmény pedagógusaival, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: A munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: gazdasági, ügyviteli alkalmazottak
55
A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: gazdasági, ügyviteli alkalmazottak Általános munkaköri kötelezettségek Az iskolatitkár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. A munkavégzés során a tudomására jutott információkat hivatali titokként kezeli. A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni. Jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Betartja a mindenkori tűzvédelmi-, munkavédelmi,- közegészségügyi előírásokat. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. Szakmai feladatok Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. Az intézmény ügyvitelének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásának vezetése, döntéselőkészítő feladatok ellátása, igazgató adminisztrációs teendőinek végzése. Tevékenysége során alkalmazza a közigazgatási ismereteket. Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. Közreműködik a KIR-rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. Napi feladatok Szervezi az intézmény hivatalos ügyintézését, vezeti a titkárságot. Nyilvántartja és rendszerezi (rangsorolja) az átfutó és határidős ügyeket, az ügyiratokat, a bélyegzőket, a szigorú elszámolású nyomtatványokat (törzslap, stb.), megőrzi ezeket. Vezeti a postakönyvet. Átveszi, felbontja, kezeli a küldeményeket, iktatja az iratokat, csatolja az előiratokat. 56
Továbbítja az ügyiratokat – az intézményvezető szignálása után – az ügyintézőkhöz. A hivatalos üzeneteket továbbítja, tájékoztatást ad az érintetteknek az ügyben eljáró illetékes ügyintéző felhatalmazása alapján. Gépeli és másolja a vezető által engedélyezett (szignóval ellátott) intézményi iratokat, szükség esetén – az igazgató utasítására – jegyzőkönyvet vezet: vezetői értekezletekről, tantestületi értekezletekről, tanulók fegyelmi tárgyalásáról, stb. Vezeti a tanulók naprakész intézményi nyilvántartását, a hivatalos statisztikákat, az okiratokról, dokumentumokról hivatalos másolatot, másodlatot készít. Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját, továbbítja és nyilvántartja az igazolatlan mulasztásért való felszólításokat. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolásokat kiállítja. A tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, azok kezelését a jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli. Dokumentálja az intézményben folyó vizsgákat. Rendben és elzárva tartja a tanügyi nyomtatványokat, kiegészítésükről, pótlásukról beszerzéssel gondoskodik. Kezeli az irattárat, rendezi, az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi, elkészíti az irattári jegyzékeket, elvégzi az iratselejtezést és a levéltári átadást. Koordinálja az iskolaorvossal, védőnővel a védőoltások, szűrővizsgálatok és egyéb kezelések beosztását. Szervezi és egyezteti az igazgató hivatalos kapcsolattartását, elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza. Szívélyesen fogadja a vezetőhöz látogató személyeket, szülőket, pedagógusokat, diákokat; ügyeik intézkedését elősegíti, minden intézkedéséről tájékoztatja az igazgatót. Naponta figyelemmel kíséri az e-mail üzeneteket. Az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket. Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. Közreműködik az intézmény leltározási tevékenységében. Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában.
Rendszergazda A rendszergazda feladata az iskola számítástechnikai eszközparkjának felügyelete, működőképességének biztosítása, oktatásra kész állapotának folyamatos fenntartása. Munkáját az iskola pedagógiai programjának tartalma szerint, a számítástechnikát oktató nevelőkkel együttműködve, kéréseiket, igényeiket figyelembe véve végzi az igazgatótól kapott megbízás alapján. Általános munkaköri kötelezettségek A munkavégzés során a tudomására jutott információkat hivatali titokként kezeli. A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik.
57
Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Köteles a megállapított munkaidőt munkában tölteni. Jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Rendszergazdai szobát illetéktelenek elől zárva tartja. Betartja a mindenkori tűzvédelmi-, munkavédelmi,- közegészségügyi előírásokat. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.
Szakmai feladatok Az informatika fejlődésének folyamatos nyomon követése, a lehetőségekhez mérten beépítve az intézmény oktatási rendszerébe, elősegítve annak folyamatos fejlődését. A hatályos jogszabályok, tantervek, iskolai dokumentumok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnikát oktatókkal történt alapos egyeztetés során kialakítja és évente előterjeszti a javasolt fejlesztési koncepciót. Részt vesz a géptermek kialakításának tervezésében, a hardver- és szoftverbeszerzések szakmai véleményezésében. Különös gondot fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására, rendszeres ellenőrzésére. Vírus felbukkanása esetén haladéktalanul mindent elkövet a terjedés megakadályozására, a fertőzés felszámolására, illetve adott esetben a keletkezett kár minimalizálására. Közreműködik a gépek, perifériák, programok egyértelmű, pontos leltárának elkészítésében, vezeti a saját dokumentációjában bekövetkező változásokat, illetve ezek alapján folyamatosan ellenőrzi az eszközök meglétét. Napi feladatok Hardver eszközök területén: Elvégzi az új gépek, perifériák beállítását, beüzemelését, majd rendszeres ellenőrzéssel törekszik a rendellenességek megelőzésére. A felmerülő hibákról tájékoztatja az iskolavezetést, megjelölve az elhárítás legcélszerűbb módját is. Ha a javítás külső szakember igénybevételét teszi szükségessé – a javítás jóváhagyatását követően –, gondoskodik annak elvégeztetéséről. Tartja a kapcsolatot a szállító cég, a garanciális vagy azon túli javítást végző szerviz szakembereivel, ellenőrzi az elvégzett munkát, a hibás teljesítést haladéktalanul jelzi az iskolavezetésnek. Kapcsolatot tart az Internet-szolgáltatóval, a Sulinet rendszer üzemeltetőjével. Rendkívüli esetben (rendszerösszeomlás, hálózat sérülése, súlyos vírusfertőzés) haladéktalanul elkezdi a hiba elhárítását, illetve gondoskodik az elhárítás megkezdéséről.
58
(Ennek érdekében biztosított számára a rendszerhez való hozzáférés lehetősége a nap minden órájában, illetve munkaszüneti napokon is.) Károkozás, rongálás esetén azonnal tájékoztatja az igazgatót, és minden szakmai felkészültségével segíti a rongálók felderítését. A károkozó megtalálása esetén javaslatot tesz a kártérítés nagyságára. Félévente beszámol az iskolavezetésnek a számítástechnikai termek, berendezések állagáról, állapotáról. A számítástechnikai eszközöket igénylő események (vizsgák, érettségik, versenyek) időpontjában (az iskola éves munkaterve, illetve az iskolavezetés utasítása szerint) biztosítja az eszközök rendelkezésre állását, és gondoskodik minden illetéktelen hozzáférést kizáró felügyeletükről.
Teendői a szoftverek területén: Biztosítja a feladatok maradéktalan ellátásához a szükséges szoftverek működőképességét. Az iskola birtokában levő szoftvereket és a hozzájuk kapcsolódó licenceket nyilvántartja, és ellenőrzésre bármikor kész, áttekinthető állapotban tárolja. Összegyűjti az esetleges licenccel nem bíró programokat, és javaslatot tesz az igazgatónak legalizálásukra. A beszerzett szoftvereket telepíti, beállításukat elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja e beállítások megőrzését. Az iskolai működéshez vásárolt nem oktatási célú programokat installálja, kezelőiket tájékoztatja (irodai szoftverek). (A programok kezelőinek betanítása nem tartozik munkakörébe.) Az iskolavezetéssel egyeztetett esetekben és módon biztonsági adatmentést végez Amennyiben egy szoftver jogtisztaságáról nem tud meggyőződni, annak telepítését meg kell tagadnia. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a program veszélyezteti a rendszer biztonságos működését. Az iskolai Internet-hálózattal kapcsolatos feladatok: Megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolai hálózat(ok) hatékony, biztonságos működésére, üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, illetve a későbbiekben az újonnan felmerült igényekhez igazítja. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szoftvereit, ügyel azok legbiztonságosabb beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavait lezárt borítékban az igazgatóval együtt elhelyezi a páncélszekrényben. A borítékot csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével lehet felbontani. Az oktatáshoz kapcsolódó feladatok A felmerülő – és egyeztetett – igények alapján működteti az oktatástechnikai eszközöket. Kérés szerint előkészíti, beállítja a szükséges technikát. 59
Rendszeresen figyelemmel kíséri az anyag- és alkatrészellátást, gondoskodik pótlásukról. Saját ellenőrzési tevékenysége megkönnyítése, illetve az iskolai leltározás segítése érdekében elvégzi az oktatástechnikai eszközök, információhordozó anyagok nyilvántartásával, tárolásával kapcsolatos feladatokat. Az iskolavezetés kérésére rövid idő alatt pontos helyzetképet nyújt az eszközállományról. Szükség szerint javaslatot tesz a selejtezésre, illetve a pedagógusok bevonásával az elkövetkező, szükséges eszközbeszerzésekre. Igény szerint tanácsot ad az eszközök kezelésével kapcsolatban, új eszköz esetén bemutatót tart. Minden tőle telhetőt megtesz a helytelen eszközhasználatból fakadó károk megelőzéséért. Biztosítja az eszközök balesetmentes használhatóságát, ismeri és megtartatja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat. Tanév elején az igazgatóval egyeztetve az AV-eszközöket a pedagógusoknak kiadja, biztosítja a személy szerinti átadást, erről aláírással ellátott nyilvántartást vezet. Tanév közben az igazgató ellenjegyzésével kiadja az egyéni használatba kerülő eszközöket, ügyel a határidő szerinti visszavételre. Tanév végén a kiadott eszközöket raktározásra visszaveszi, szakszerű tárolásukról gondoskodik. Szigorúan őrködik az eszközök vagyonvédelmén. Időről-időre ellenőrzi a kihelyezett eszközök állapotát, az esetleges hanyag kezelésről, rongálásról azonnal bejelentést tesz az iskolavezetésnek. Esetenként részt vesz az iskola működési dokumentumainak, reklámanyagainak elkészítésében.
60
3. SZ. MELLÉKLET KOLLÉGIUMI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
61
Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat
Szolnok, 2014. január 19.
62
I. Általános rendelkezések 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8. 9.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény felhatalmazása alapján a Dr. Hegedűs T. András Középiskola Szakiskola és Kollégium (továbbiakban intézmény) kollégiumának szervezetére és működtetésére vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Ez a kollégiumi SZMSZ az intézmény egészére vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete, annak részét, kiegészítését képezi. Az itt nem szabályozott kérdésekben az intézményi SZMSZ rendelkezései érvényesek. A kollégium működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §a-ban foglaltak alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 2012. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCV. Törvény az Államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 335/2005.(XII.29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a kollégiumban, az iskola könyvtárában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a diákönkormányzat véleményének kikérésével — 2014. február 6-i határozatával fogadta el. A kollégiumi szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára kötelező érvényű. A kollégiumi szervezeti és működési szabályzat a kollégiumi tantestület jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.
63
10. A kollégiumban nem működik szülői választmány, így minden felmerül szülői igény esetén biztosítjuk, hogy a szülő saját gyermeke vonatkozásában figyelemmel kísérheti a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától illetve a kollégium vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. 11. A kollégiumi SZMSZ módosítását kezdeményezheti az intézmény nevelőtestülete, ha bármely tagja erre javaslatot tesz. A módosításról a kollégium nevelőtestület dönt. 12. Felülvizsgálata évente, illetve a jogszabályváltozások esetén.
II. A kollégium működési rendje II.1. A kollégium működési rendjét meghatározó dokumentumok 1.
2.
A kollégium törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Házirend A kollégium tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
II.2. A tanév rendje 1.
2. 3.
4.
A tanév rendjének meghatározása a) A tanév rendjét az évente megjelenő jogszabályok szerint határozzuk meg. b) A tanév helyi (kollégiumi) rendjét, programjait a kollégiumi nevelőtestület határozza meg, és rögzíti a kollégium munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. c) A kollégiumi munkaterv tartalmára az intézményi SZMSZ-ben a munkatervről szóló pontokban meghatározottak vonatkoznak. A kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az érettségi előtt álló végzős tanuló kollégiumi ellátása a ballagás napjáig tart. Ezt követően egyéni kérés benyújtásával igényelhet kollégiumi ellátás, melyről a csoportvezető tanár véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Kollégiumban a tanulók számára különbözői felkészítő, tanulást segítő és szabadidős foglalkozások működnek a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás, b) tehetséggondozó foglalkozás, c) felzárkóztatása, d) szakkörök,
64
5. 6. 7.
e) sportkör A szakköröket a kollégium szeptember 20-ig hirdeti meg. A szakkörökre foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, de egyre kötelező. A foglalkozások vezetőit a kollégiumvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
II.3. Kollégiumi felvétel rendje 1. 2.
3.
4. 5.
A tanulók egyéni kiértesítés szerinti napon költöznek be a kollégiumba. Kiköltözés: a tanév rendje szerinti utolsó tanítási napon tanulói adminisztráció nélkül, a tanév más időpontjában a kollégiumi tagsági viszonyt megszüntető határozat napján. Utóbbi esetben az adminisztrációt a szabályozott eljárás szerint kell lefolytatni (tartozások, követelések), ennek felelőse a csoportvezető tanár. A kollégiumba felvett tanulókból kollégiumi és foglalkozási csoportokat kell kialakítani. A csoport létszámát és összetételét a helyi körülmények - alapvetően a pedagógiai program figyelembe vételével a kollégiumvezető határozza meg a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak meghallgatásával. A tanuló, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, (szülőre) fizetési kötelezettség hárul. Kiskorú tanuló esetén a kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulóra háruló fizetési kötelezettségekkel (pl. kártérítés) kapcsolatos ügyekben a szülőt írásban értesíteni kell.
II. 4. A kollégiumban való benntartózkodásának rendje 6.
7.
A kollégium épületébe a jogviszonnyal rendelkezők belépése és bent tartózkodása a) Az intézménnyel munkaviszonyban állók részére nincs korlátozva b) Tanulói jogviszonnyal rendelkezők csak szervezett pedagógusi felügyelet mellett tartózkodhatnak a kollégiumban. A felügyelet szervezése a kollégiumvezető hatáskörébe tartozik. c) A kollégiumban biztosítjuk a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a tanulók az intézményben tartózkodnak. A vezető tényleges benntartózkodásán kívüli időkben ezt delegált feladat- és hatáskörben oldjuk meg. Hétköznap az éjszakai ügyeletes tanár, hét végén az ügyeletes tanár, látja el a vezetői feladatok delegált részét. A tanulóknak a kollégiumban való benntartózkodásának rendje a) A tanulók számára a belépés lehetőségét a lakhatási jog biztosítja. b) A kollégium hétköznapokon, hétfőtől péntekig 08 órától 14 óráig zárva van. c) A tanulók szobái zárhatóak, a diákok az épület elhagyása előtt zárják a szobáikat, és a kulcsot leadják az ügyeletes nevelőnek. d) Pénteken a megüresedett szobákat 08 órakor zárjuk. Nyitásuk vasárnap 16 órakor történik. e) Hétköznapokon a szoba kulcsát az adott szobában lakó diákok közül először beérkező veszi fel, és ezt aláírásával gazolja.
65
f) Tanítási szünetekben a szobák és az épület zárva vannak. 8. A tanulókat hozzátartozóik a kollégium Házirendjében szabályozott módon látogathatják. 9. Hivatalos, hatóság látogatása esetén értesíteni kell a kollégiumvezetőt. 10. A kollégium helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg a kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
II.5. Munkarend 1. 2.
3.
4.
5. 6.
A Kollégiumvezető munkarendjét, benntartózkodásának rendjét az intézményi SZMSZ rögzíti. A kollégiumi nevelők, pedagógusok napi munkarendjét a helyettesítési, ügyeleti, készenléti rendet a kollégiumvezető állapítja meg. A konkrét napi beosztások összeállításával a kollégium feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni a törvényi korlátozások betartásával. A megbízások alapelvei: a szaktudás, a rátermettség, az egyenletes terhelés. A kollégiumi nevelő, pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 08.00 óráig köteles bejelenteni a kollégium vezetőjének. Egyéb esetekben a pedagógus a kollégium vezetőtől írásban — lehetőleg 3 nappal az esedékesség előtt — kérhet engedélyt a munkahelyének elhagyására. A munkabeosztás elcserélése írásos kérés alapján a kollégiumvezető engedélyével történik. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy beosztást a kollégium vezetője ad az intézmény igazgatójának javaslata alapján. A kollégiumban a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a kollégiumvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a kollégiumvezető készíti el és az igazgató hagyja jóvá.
II.5. 1. A kollégista tanulók munkarendje 1.
2.
A tanulók az iskolai szervezés elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik és tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. A kollégiumi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozásait.
II.5.2. A tanuló felügyelete 3.
4.
A tanuló felügyelete a nevelési- oktatási intézményben: a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a kollégiumba történő belépéstől (jellemzően a vasárnaponkénti visszaérkezéstől) a kollégium jogszerű elhagyásáig (jellemzően a péntek délutáni hazautazásig) terjedő időben, továbbá a kollégiumon kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt tart. A kollégiumban biztosítjuk a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. Erre a feladatra ügyeletesi rendszert működtetünk. 66
5. 6. 7. 8.
A foglalkozásokra beosztott tanulók felügyeletét a foglalkozást vezető pedagógus látja el. Ébresztést követően a ügyeletesi beosztás kezdetéig a munkavégzésre beosztott tanár(ok) látja el a tanulók felügyeletét. Az esti időszakban a felügyeletet a beosztott pedagógusok látják el. Éjszaka az ügyeletes tanár gondoskodik a tanulók felügyeletéről.
II. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.
2.
3.
4.
5. 6.
7. 8.
A pedagógiai munka belsőellenőrzése a kollégium valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjedhet. Az ellenőrzés tartalmáról a kollégiumvezető, az intézményvezetés tagjai döntenek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése; másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények a) Átfogja a pedagógiai munka egészét. b) Segítse elő valamennyi pedagógiai munka magas színvonalú ellátását. c) A foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket. Ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását. d) A szülői közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. e) Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát. f) Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. g) Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: Az iskola igazgatója. Az iskola igazgatóhelyettese. Kollégium vezetője. A pedagógiai munka belső, minden témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzése is alapvetően a nevelő-oktató munka folyamatába beépített ellenőrzési tevékenység, mely háromféleképpen realizálódhat: Az adminisztrációs munka ellenőrzése során. A nevelőtanári tevékenység direkt módon történő ellenőrzése során. A nevelőtanári munka indirekt módon, bővebben történő ellenőrzése során. Az ellenőrzések dokumentálása az ügyeleti naplóban, a csoportnaplóban történik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: Szóbeli beszámoltatás. Írásbeli beszámoltatás. Foglalkozások látogatása. Felügyelet, ügyelet ellátásának helyszíni ellenőrzése, 67
9.
speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés kiterjed a) A pedagógiai program, éves munkaterv, foglalkozási terv végrehajtásának a pedagógusok ezzel kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati tevékenységének ellenőrzésére (a dokumentumok előkészítéséhez elegendő időt biztosítunk). b) A csoportfoglalkozások ellenőrzése (havonta). c) A tanulószobai foglalkozások kihasználhatóságának, védelmének, hatékonyságának ellenőrzése (folyamatos). d) Az ügyeleti és csoportnaplók, szabadidős tevékenységek naplóinak folyamatos és szabályszerű vezetésének ellenőrzése (havonta). e) A munkaidő pontos betartásának ellenőrzése (naponta) f) A házirend, napirend betartásának ellenőrzése (folyamatos). g) A különböző típusú nevelő tanári feladatok (felkészítés, törődés, ügyelet stb.) ellátásának ellenőrzése (folyamatos). h) A kimaradások, hazautazások, és egyéb egymás munkáját is segítő illetve akadályozó adminisztrációs és gyakorlati feladatok végrehajtásának ellenőrzése (havonta). i) A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi eredményének ellenőrzése (havonta). j) Az iskolával való kapcsolattartás ellenőrzése (folyamatos). k) A tűz és balesetvédelmi oktatás ellenőrzése (tanév kezdete). l) A gyermek és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának ellenőrzése (folyamatos). m) A pedagógiai munka belső ellenőrzését szolgálja az a beszámoló is, amelyet a félévi és év végi értékeléshez kell elkészíteniük a nevelőtanároknak és a kollégiumvezetőnek.
III. A kollégium szervezete, vezetése, közösségei III.1. Kollégiumvezető 1. 2. 3. 4.
A kollégium vezetője a kollégiumvezető. A kollégiumvezető feladatait, felelősségét az iskolai SZMSZ és az SZMSZ mellékletét képező munkaköri leírás tartalmazza A kollégiumvezető munkáját a kollégium és az iskola nevelőtestület évente személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. A kollégiumvezető helyettesítésének rendjét az iskolai (intézményi) SZMSZ tartalmazza.
III.2. A kollégium közösségei 1.
2.
3.
Alkalmazotti közösség: nevelőtestület nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége A tanulók közösségei: kollégiumi csoportok diákönkormányzat Pedagógusi munkaközösség a kollégiumban jelenleg nem működik.
68
III.2.1. Kollégiumi nevelőtestület 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10. 11.
12. 13. 14.
15.
16.
A kollégiumi pedagógusok legfontosabb közössége a kollégiumi nevelőtestület. Az intézmény vezetése a kollégiumi nevelőtestülettel értekezletek formájában tartja a munkakapcsolatot. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: a) évnyitó, b) évzáró, c) félévi, és év végi értékelő, d) heti rendszerességgel munkaértekezlet, e) rendkívüli értekezlet, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a illetve a kollégiumvezető vagy az iskola igazgatója, vagy a vezetősége szükségesnek látja. A kollégiumi nevelőtestületi értekezletre a jogszabályban meghatározott ügyekben tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat képviselője. A kollégiumi nevelőtestületi értekezlet levezetése a kollégiumvezető vagy az iskola igazgatójának feladata. Az értekezletről jegyzőkönyv/feljegyzés készül, hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Alapesetekben a kollégiumi nevelőtestület a döntéseit egyszer szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Határozatképesség: a testületi tagok 66%+1 fő jelen van. Érvényes az a döntés, amit a jelenlévő tagok 50%+1 fő hoz meg. Amennyiben bármely tantestületi tag minősített többségi döntésre tesz javaslatot és ezt a nevelő testület egyszer szótöbbséggel elfogadja, úgy az adott döntés érvényességét a jelenlévők 66%+1 fő adja. Amennyiben bármely tantestületi tag titkos szavazásra tesz javaslatot és ezt a nevelőtestület egyszer szótöbbséggel elfogadja, úgy az adott szavazást titkosan kell tartani. A kollégiumi nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A kollégiumi nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és tanulók magatartását, munkáját értékel megbeszélések, értekezletek vitaanyaga titoknak minősül. Ha a kollégium nevelőtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, a nevelőtestületi értekezletet összdolgozói értekezlet keretében kell megtartani. A kollégiumvezető előzetes egyeztetés után a dolgozókat korlátozás nélkül fogadja.
III.2.2. Tanulók közösségei 1.
2. 3.
A kollégiumvezető a tanulókból funkcionális közösségeket szervez: Kollégiumi csoport. Foglalkozási csoport. A kollégiumi csoportot az e feladattal megbízott pedagógus vezeti (csoportvezető tanár), A foglalkozási csoportot az annak vezetésével megbízott pedagógus irányítja (foglalkozásvezető tanár).
69
4. 5.
Az intézményi vezetéssel, valamint az iskolai tantestülettel, továbbá az iskola más szervezeti egységeivel a csoportok vezetői tartanak kapcsolatot. A kollégiumnak önálló diákönkormányzata nincs. A kollégiumi ügyekben a tanulók képviseletét az iskola diákönkormányzata látja el.
III.2.3. Szülői szervezet 1. 2.
3.
A kollégiumban az SZMSZ elfogadásakor nem működtetünk kollégiumi széket, kollégiumi szülői szervezetet, mert erre nem mutatkozott igény. A szülőkkel az intézmény direkt módon tart kapcsolatot. A kollégium vezetőjének illetve nevelő testületének kötelező feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányáról, a házi- és napirendről, az őket érintő belső szabályozásról, a pedagógiai programról. A kapcsolat formái, illetve színterei: iskolai beiratkozáskor tartott szülői értekezlet (9. évfolyam szülői) gólyatábor (9. évfolyam szülői) tanévnyitó, és félévi szülői értekezlet, telefonon illetve levélben történő megkeresés, tájékoztatás, szükség esetén családlátogatás fogadóórák igény- és elégedettségi mérések.
IV. Az iskolával való kapcsolat IV.1. Kapcsolattartás az iskolával 1.
2.
A kollégium és az iskola kapcsolata folyamatos, első sorban a következő területekre terjed ki: Tanulmányi munka Pedagógiai munka Nevelő munka Tehetséggondozás Ünnepélyek, megemlékezések Az iskolával való kapcsolattartás formái: Tantestületi értekezlet Osztályfőnöki megbeszélés Iskolai munkaközösségi megbeszélés Szaktanári megbeszélés Osztálynapló
70
V. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok V.1. Állami és nemzeti ünnepek 1.
2. 3.
4.
5.
A kollégium feladatai közé tartozik, hogy a tanulókkal megismertessük a Magyarország állami és nemzeti ünnepeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel együtt. Ugyanakkor arra is törekednünk kell, hogy itt másképpen, az iskolainál lehetőleg oldottabb légkörben — akár kollégiumi csoport szinten — ünnepeljünk, s minél több élményt nyújtsunk sajátos megközelítéseinkkel. A kollégium épületét a Magyarország lobogójával fel kell díszíteni. Nemzeti és állami ünnepeink, melyekre megemlékezünk a kollégiumban: március 15-e, október 23-a. További társadalmi és kulturális ünnepeink, megemlékezéseink Január 22: Magyar Kultúra Napja Április 11: Költészet Napja A zene világnapja Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja A kollégiumi munkarendnek megfelelően kell az ünnepséget megszervezni.
V.2. Kollégiumi hagyományok ápolása 1. 2. 3.
4.
5.
A hagyományápolás a kollégium valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a kollégium, és az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Kollégiumi hagyományápolás rendezvényei Új kollégisták fogadása Bemutatkozó est Egészségnevelési Nap Mikulás est Kollégiumi karácsony Valentin-nap Kollégiumi sportnap Környezetvédelmi vetélkedő Vidám évzáró - bográcsparti A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről.
71
VI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.
2. 3.
4.
5. 6. 7.
8.
Kollégiumi tagsági jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tanuló közösségbe kerülése előtt rendelkezzen a háziorvosa által kiállított, 10 napnál nem régebbi igazolással, mely tartalmazza, hogy közösségbe jöhet, fertőző betegségben sem ő, sem a családtagjai nem szenvednek. A tanulónak joga, hogy a kollégiumban, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, biztosított legyen a pihenési, sportolási lehetősége. A kollégiumban egészségügyi ellátásra jogosultak az intézmény kollégiumi jogviszonyban lévő lakói. Számukra tanítási napokon munkaidejében az iskolaorvos biztosítja a szükséges ellátást illetve a háziorvoshoz, szakorvoshoz történő irányítást. A délutáni és esti órákban, illetve hétvégeken a kollégiumban feladatot ellátó pedagógusok nyújtanak segítséget a tanulóknak. A tanári szobákban egészségügyi láda került elhelyezésre. A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. A tanuló lezárt szekrényét kizárólag a pedagógus ellenőrizheti, ennek a lehetőségét a tanuló a saját és a közösség biztonsága érdekében nem tagadhatja meg. A kollégiumban folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségfejlesztés beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint tartott tematikus foglalkozásokon témaként szerepeltetjük. A kollégium teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
VII. Az intézményi védő, óvó előírások VII.1. Gyermek és ifjúságvédelem 1.
2.
Kollégiumunknak nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, ezt a feladatot az intézmény (iskola) gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a csoportvezető tanárokkal együttműködve látja el. A kollégiumvezető a tanév eleji szülői értekezleten tájékoztatja a szülőket arról, hogy ifjúságvédelmi témában milyen jellegű problémákkal, mikor, hogyan és hol fordulhatnak az iskola gyermek és ifjúsági felelőséhez. A tanulók tájékoztatása a csoportfoglalkozásokon és a faliújságokon történik.
72
3.
A kollégium kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, feltárására és a sokoldalú felvilágosításra. 4. A kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik szakmai szervezetekkel. 5. Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, tanuló bántalmazását, vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott kollégiumi csoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. 6. A kollégiumban, valamint a kollégiumon kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken, programokon, tanulmányi kirándulásokon a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható illetve nem fogyasztható. 7. A kollégium egész területén valamint a kollégium bejáratától számított 5 méteres távolságon belül mindenkinek tilos a dohányzás. 8. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, 9. A tanuló kötelessége, hogy a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szőr vizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket 10. A tanuló kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.
VII.2. Teendők rendkívüli események esetén 1. 2.
3. 4.
5.
Rendkívüli eseménynek számít a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján történik. Az egyéb, intézkedést követelő, rendkívüli események bekövetkeztekor a kollégiumvezető lehetőség szerint a pedagógusok bevonásával felelősen dönt. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutáskor haladéktalanul tájékoztatni kell a kollégium vezetőt. A kollégiumvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat az intézményvezetőt a fenntartót, a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. A rendkívüli események megelőzése érdekében a kollégiumvezetője, a kollégium nevelőtanárai és a takarítószemélyzet a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem
73
6.
tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Tennivalók robbantásos fenyegetéskor a) Az üzenetet vevő személy tájékoztatja a kollégium vezetőségét (sorrend: kollégiumvezető, ügyeletes nevelő tanár.) Az értesített vezető haladéktalanul tájékoztatja az iskola vezetőségét és a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. b) A kollégiumvezető feladatai a riasztás után Riasztja a rendőrséget. Értesítteti a foglalkozáson lévő nevelő tanárokat és rajtuk keresztül a diákságot az eseményekről és a feladatról. Kivonuláskor, ha gyanús tárgyat találnak, akkor ne engedjenek senkit hozzányúlni, és a rendőrség értesítésén túl tegyenek intézkedést tűzszerészek riasztására is. c) A nevelő tanárok feladatai a riasztás után A foglalkozást tartó nevelőtanárok irányítják az épület elhagyását, majd a gyülekezési helyre vezetik saját csoportjukat. Az épület kiürítése során a tűzriadó-tervben leírtak szerint kell eljárni. d) A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik.
VII. 3. Tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 1. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit A kollégium területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. .A nevelők a foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A csoportvezető tanároknak a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. A tanév megkezdésekor az első csoportfoglalkozáson ismertetni kell házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés rendjét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve kollégiumon kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A kollégiumvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.
VII.4. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 1.
A kollégiumvezető feladatai nem súlyos balesetek bekövetkeztekor:
74
2.
3.
4.
a) intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, b) a balesetekről jegyzőkönyvet (kötelező formanyomtatvány használatával) vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi az iskola igazgatójának, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) - egy példány megőrzéséről gondoskodik; c) ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. A kollégiumvezető feladatai súlyos balesetek bekövetkeztekor: a) A nyolc napon túl gyógyuló, vagy maradandó egészség károsodással sérüléssel járó tanuló- és gyermek-baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. b) Súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az iskola igazgatója felé, c) Gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról d) Intézkedik a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata nem súlyos baleset esetén: a) A kollégiumvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. b) Közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, c) A balesetekről jegyző könyvet vesz fel. d) Jegyző könyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. A pedagógus feladata súlyos baleset esetén: a) A balesetet azonnal jelenti a kollégiumvezetőnek, illetve a kollégiumvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, b) Közreműködik a baleset kivizsgálásában.
VIII. Vegyes rendelkezések VIII.1. A kollégiumban a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, kártérítési felelősség A kollégiumban a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok megegyeznek az iskolaival. Azok részletes szabályait az iskola SZMSZ-e tartalmazza.
VIII.1. Kiadmányozás és a képviselet szabályai A kollégiumban a kiadmányozásra és képviseletre vonatkozó szabályok megegyeznek az iskolaival. Azok részletes szabályait az iskola SZMSZ-e tartalmazza
75
IX. Záró rendelkezések 1. Nyilatkozat Jelen, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a kollégium nevelőtestület módosíthatja a szülői képviselet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.
Szolnok, 2014. február 6.
………………………. Igazgató
2. Nyilatkozat A Dr. Hegedűs T. András Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület az SZMSZ-t megtárgyalta és elfogadta.
Szolnok, 2014. február 6.
.......................................... Nevelőtestület képviselője Nyilatkozat A Dr. Hegedűs T. András Középiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2013. március 26-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta.
Szolnok, 2014. február 6.
76