Dr. Heged s T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
Pedagógiai programja 2014
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS..................................................................................................................5 I.1. Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................5 I.2. Az iskola adatai ...........................................................................................................6 I.3. Helyzetelemzés.............................................................................................................8 I.3.1. Küls feltételek......................................................................................................8 I.3.2. Személyi feltételek.................................................................................................8 I.3.3. Tárgyi feltételek:....................................................................................................9 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .....................................................................10 II.1. Az iskola szellemisége ..............................................................................................10 II.2. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .....13 II.2.1. Együttm ködés eleve..........................................................................................13 II.2.2. Képesség és érdekl dés szerinti tanulásszervezés elve ........................................13 II.2.3. Nyitottság elve....................................................................................................14 II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban ...............................................15 II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve ....................................................16 II.2.6. Alkotójelleg munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve.....................16 II.2.7. Bizalom, együttm ködés elve .............................................................................17 II.2.8. Min ségi munka elve..........................................................................................18 II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége ......................................................................18 II.2.10. „Össziskolai értékrend” alapelvei......................................................................19 II.2.11. Integrációs nevelés ...........................................................................................20 II.2.12. A sajátos nevelési igény tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai........................................................................................................................21 II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.....................................22 II.3.1. Az erkölcsi nevelés feladata................................................................................23 II.3.2. Értelmi nevelés feladata......................................................................................23 II.3.3. A közösségi (társas kapcsolatokra felkészít ) nevelés feladata............................24 II.3.4. Az érzelmi és akarati nevelés feladatai................................................................24 II.3.5. Nemzeti, állampolgári nevelés feladatai..............................................................25 II.3.6. Etnikai nevelés feladatai .....................................................................................25 II.3.7. Esztétikai nevelés feladata ..................................................................................25 II.3.8. Munkára nevelés feladatai ..................................................................................26 II.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................26 II.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai..........................................................26 II. 4.2. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...............................................27 II.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................27 II.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejleszt feladatok ................................28 II.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejleszt feladatai: ...........................................28 II.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .................................28 II.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályf nök feladatai ..........................................28 II.7. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............29 II.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek .............................30 II.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segít program .......................30 II.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd k segítése ............35 II.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................36 II.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység...........................................36 II.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................38 II.9. Kapcsolattartás a szül kkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...................................38 II.9.1. A tanulók közösségét érint kapcsolattartási formák ...........................................38
2
II.9.2. A szül k közösségét érint együttm ködési formák............................................39 II.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................39 II.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya ...............................................................................39 II.11. Az iskolába történ felvétel és átvétel rendje ...........................................................40 II.11.1 Felvételi eljárás szabályai ..................................................................................40 II.11.2. Átvétel az iskolából ..........................................................................................40 III. HELYI TANTERV.........................................................................................................42 III.1. A képzés szerkezete .................................................................................................43 III.1.1. Pedagógiai szakaszolás......................................................................................44 III.2. A választott kerettanterv megnevezése, óraszámok...................................................44 III.2.1. Szakiskola, közismereti képzés..........................................................................44 III.2.2. Szakiskolások középiskolája (szakközépiskola).................................................44 III.2.3 Szakközépiskola.................................................................................................44 III.2.4. Gimnázium, nappali tagozat ..............................................................................45 III.2.5. Feln ttek általános iskolája, nappali rendszer képzés.......................................46 III.2.6. Feln ttek általános iskolája, esti és levelez tagozat ..........................................47 III.2.7. HÍD I.................................................................................................................48 III.2.8. HÍD II. ..............................................................................................................49 III.2.9. Gimnázium esti és levelez képzés....................................................................52 III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........53 III.3.1 Tankönyvválasztás .............................................................................................53 III.3.2. Taneszközök .....................................................................................................53 III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.53 III.5. Mindennapos testnevelés..........................................................................................55 III.7. Választható érettségi vizsgatárgyak ..........................................................................55 III.8. A középszint érettségi vizsga témakörei .................................................................56 III.9. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések..................................................59 III.9.1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program ..................................59 III.9.2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segít program ..................................60 III.9.3. A megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okokra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességeivel küzd k...........................................63 III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái64 III. 10.1. A tanulói tudásszint ellen rzésének, értékelésének módja a tanév során: ........64 III.10.2. Értékelés, min sítés alóli felmentés .................................................................65 III.10.3. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei.................................66 III.11. Az otthoni felkészüléshez el írt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai .........................................................................................................................66 III.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................67 III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......67 III.13.1. Mérési próbák .................................................................................................67 III.13.2. Antropometriai mérések ..................................................................................68 III.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .........................................68 III.14.1. Az iskola egészségnevelési elvei .....................................................................68 III.14.2. Környezeti Nevelési Programja .......................................................................70 III.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..........72 IV. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................74 IV.1. A szakképesítés összefoglaló táblázata.....................................................................74 IV.2. A közismereti órák eloszlása....................................................................................75 IV.3. Szakmai elmélet és gyakorlat id keretei...................................................................76 IV.3.1. Szakiskolai képzések (3 éves) ...........................................................................78
3
IV.3.2. Szakiskolai képzések (2 éves) ...........................................................................80 IV.3.3. Szakközépiskolai képzések (5 éves) ..................................................................82 IV.3.4. Részszakképzések .............................................................................................84 IV.4. A szabadon tervezhet id keret................................................................................86 IV.5. Belép , záró állapotfelmérés ....................................................................................87 V. TEHETSÉGGONDOZÓ KOLLÉGIUM PROGRAMJA..................................................88 V. 1. Bevezetés.................................................................................................................88 V. 2. Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkit zései ...................................................88 V.2.1.Pedagógiai munka értékei....................................................................................89 V.2.2, A pedagógiai munka célkit zése.........................................................................89 V. 3. A tanulók életrendje .................................................................................................90 V.3.1. A munkanapok általános napirendje ...................................................................90 V. 4. A teljes kör egészségfejlesztéssel összefügg feladatok..........................................90 V.4. A tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést el segít tevékenységünk..................................91 V.4.1. Felzárkóztatás ....................................................................................................91 V.4.2. Tehetséggondozás: .............................................................................................92 V.4.3. Pályaválasztási, pályaorientációs munka.............................................................92 V.4.4. Önálló életkezdést el segít tevékenységek elemei: ...........................................93 V. 4. 5. A nevel munka követelményrendszere.............................................................93 V. 5. Nemzetiségi nevelés feladatai...................................................................................96 V. 6. A hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások..................................................................96 V. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a m vel dési és sportolási tevékenység szervezésének elvei.......................................................................96 V. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységek.....................................97 V. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztése........................................................98 V.10. Az iskolával, a szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái....................98 V.10.1. Az iskola és a kollégium kapcsolata..................................................................98 V.10.2. Szül kkel való kapcsolattartás..........................................................................98 V.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ..........................................................99 V.11.1. Egészségnevelés ...............................................................................................99 V.11.2. Környezeti nevelés ...........................................................................................99 VI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..........................................................................................102 VI.1. A pedagógiai program hatálya: ..............................................................................102 VI.2. A pedagógiai program módosítása .........................................................................102 VI.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja:....................................................102 VII. LEGITIMÁCIÓ ..........................................................................................................103 I. Melléklet .........................................................................................................................104 I.1. Egyéves felzárkóztató program kerettanterv szerinti óraelosztása..............................104 I.2. Óraterv 10. évfolyam (2+2 szakiskolai képzés) számára ...........................................105 I.3. Óraterv a feln ttoktatás alapján szervezett gimnázium nappali tagozat számára ........106 I. 4. Óraterv a gimnázium, levelez tagozata számára .....................................................107 I.5. Az 5 – 8. évfolyam óraszámai a kerettanterv alapján.................................................108 I.6. Óraterv Számítógép-szerel , -karbantartó szakképzéshez..........................................109 I. 7. Óraterv Irodai asszisztens szakképzéshez.................................................................110
4
I.
BEVEZETÉS
I.1. Küldetésnyilatkozat „Ha a gyermek eltávolodott az iskolától, az iskolát kell közelíteni hozzá” Pedagógiai Programunkban felvállaljuk a sajátos nevelési igény tanulók oktatásátnevelését, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulók esélyegyenl ségét biztosító pedagógiai munkát, a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarral küzd fiatalok iskolai el menetelének támogatását, Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítést, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítését. A hátrányaik ellensúlyozására szükség van egyéni képességeik kibontakoztatására, fejlesztésére; fejl désük el segítésére; a továbbtanulási esélyeik kiegyenlítésére, megteremtésére, a munkaer -piaci helytállásuk megalapozására. Az integrált nevelés-oktatás program egy egyfajta alternatíva az iskolát, mint intézményt sorozatosan kudarcként, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzet fiataloknak. Ezáltal lehet vé válik számos kallódó fiatal reintegrálása az oktatási rendszerbe, miközben a település, és a fenntartó érdekei is legmesszebbmen kig érvényesülnek. A program — a megfelel feltételek megléte esetén —, képes választ adni nemcsak a régió, de akár hazai illetve nemzetközi méretekben is a jelentkez problémákra. A fenntartható fejl dés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékel dött s jelent ségre változatlanul növekszik. Új min sítést került be a köztudatba, az oktatást nem más, mint rejtett kincsnek, melyet felszínre hozni és kamatoztatni kell. Új felfogásban jelenik meg az egész életen át tartó tanulás igénye, amelyet a gyorsan változó gazdasági viszonyok követelnek meg. Az integrált nevelés – oktatás megvalósítása keretében lehet séget biztosítunk fiataljaink számára, hogy az iskola elvégzése után egyenl esélyekkel induljanak egyéni életpályájukon. Általános m veltségükkel képességeiknek és lehet ségeiknek megfelel en eligazodjanak korunk információhalmazában és szakmai felkészültségükkel hazánkat mindig képviselni tudó európai állampolgárok legyenek. Fontosnak tarjuk, hogy a t lünk kikerül tanulók a partnereink igényeinek megfelel ismeretekkel rendelkezzenek, konvertálható tudást szerezzenek, felkészültek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Sajátos helyzetünkb l kiindulva célunk a hátrányos helyzet és a sajátos nevelési igény tanulók felzárkóztatása, ugyanakkor a tanulói képességek lehet legteljesebb kibontakoztatására való törekvésünk.
5
I.2. Az iskola adatai Elnevezése:
Dr. Heged s T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
Székhelye:
5000 Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky út 2 (iskola) (helyrajzi szám: 4861-4)
Telephelye:
5000 Szolnok, Lomb út 8/A (kollégium) (helyrajzi szám: 7241)
OM azonosítója:
OM: 200312
Évfolyamainak száma:
szakképzésben 3, gimnáziumban 4
Alapító szerve:
Országos Roma Önkormányzat
Fenntartó szerve:
Országos Roma Önkormányzat
Az intézmény típusa:
többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény; általános iskola, szakiskola, gimnázium a nappali, az esti és a levelez oktatás munkarendje szerint, kollégium.
Alaptevékenysége:
A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvény 4§ 1. bek. foglaltak szerint nemzetiségi kollégiumi ellátás gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás nemzetiségi gimnáziumi nevelés-oktatás nemzetiségi szakiskolai nevelés-oktatás köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelésoktatás feln ttoktatás általános iskolai nevelés-oktatás a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igény tanulók iskolai nevelése-oktatása.
Oktatott szakmák:
34 542 06 N i szabó, 54 346 01 Irodai asszisztens 34 523 02 Számítógép-szerel , -karbantartó 54 140 02 Pedagógiai- és családsegít munkatárs :21 542 01 Lakástextil készt :21 542 02 Textiltermék-összeállító 31 346 02 Számítógépes adatrögzít 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkeszt
Az intézmény szakágazati besorolása:
852014 Általános iskolai feln ttoktatás (1–4. évfolyam) 852024 Általános iskolai feln ttoktatás (5–8. évfolyam) 853111 Nappali rendszer gimnáziumi oktatás (9–12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszer gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi feln ttoktatás (9–12/13. évfolyam)
6
853121 Nappali rendszer szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853123 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszer szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai feln ttoktatás (9–12/13. évfolyam) 853131Nappali rendszer szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853133 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszer szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszer szakiskolai felzárkóztató oktatás (9– 10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igény tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853213 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igény tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853223 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855921 Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev sajátos nevelési igény tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855923 Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (iskolai könyvtár) 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Kiegészít tevékenység
TEÁOR 56.29’08 TEÁOR 85.41’08 TEÁOR 85.60’08
7
egyéb vendéglátás fels szint , nem fels fokú oktatás oktatást kiegészít tevékenység
I.3. Helyzetelemzés I.3.1. Küls feltételek Az iskola a Kelet-Magyarországi régióban valósul meg, melynek jellemz je, hogy mindeddig távolesett az innovációs gócpontoktól. Beiskolázási területe a megyére korlátozódik els sorban a megyeszékhelyre, a környez falvakra, különösen a hátrányos helyzet településekre. Olyan fiatalok számára jött létre, akik halmozottan hátrányos szociális háttérrel rendelkeznek. További hátrányként jelentkezik náluk-munkaer piaci megjelenésük szempontjából-, hogy különböz okok miatt középiskolai tanulmányaikat megszakították, s így reménytelennek ítélték a további tanulást, a magasabb iskolai végzettség megszerzését. Az iskola a fenntartó segítségével szociális téren is messzemen kig igyekszik megteremteni a feltételeket a tanuláshoz. Az empatikus és személyre szóló oktatás mellett a lehet ségekhez mérten az ingyenes utazás, napi egyszeri étkezés valamint térítésmentes tanszerellátás és ösztöndíj alkalmankénti vagy folyamatos biztosításával. Az iskola egyedülálló interkulturális viszonyokat teremthet, amely a fiataloknak segítséget nyújt kölcsönös etnikai el ítéleteik leküzdésére. A szolnoki térség gazdaságát és vállalkozóit az országos tendenciák jellemzik, magas az egyéni, kis – és közepes vállalkozások aránya. A vállalkozásokra jellemz a t ke –és piaci ismeretek és kapcsolatok hiánya. A térséget jelenleg elkerülik – a gazdasági és társadalmi fejl dést is el segít – autópályák, jelent s ipari, kereskedelmi koncentráció Szolnokon és az agglomerációba tartozó településeken található. Gyengék és esetlegesek a piaci kapcsolatok, kevés a versenyképes és fejl dni tudó vállalkozás. A Tisza–menti kis települések „bels perifériának” tekinthet k. A szolnoki kistérség a fejl d kistérségek csoportjába — a megyében az egyedüli nem hátrányos helyzet kistérség — került besorolásra. A kistérség viszonylag kedvez helyzetét els sorban Szolnok város kedvez gazdasági – társadalmi mutatóinak köszönheti. A térségben m köd vállalkozások els sorban a kereskedelem és egyéb szolgáltatások területén találhatók. A város népességszáma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. 1990-ben a város lélekszáma közel 79 000 f volt, ami azóta is a legmagasabb számnak bizonyult a város történetében. 2011-ben a város lélekszáma körülbelül 74 000 f , ám demográfusok prognózisai szerint ez a szám 2030-ra – az el z évek csökkenési és növekedési ütemeit figyelembe véve – akár 70 000 f re is csökkenhet. A városban 10 általános iskola, 7 középiskola, valamint a Szolnoki F iskola, mint fels oktatási intézmény m ködik, köztük a Dr. Heged s T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium.
I.3.2. Személyi feltételek Iskola
Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idej kinevezéssel GYES-en, GYED-en lév Óraadó Kollégium Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idej kinevezéssel
22 f 22 f 1f 6f 4f 4f
8
Ügyviteli, technikai dolgozók Iskola Kollégium
13 f 3f
A tanárok többsége nagy tapasztalattal rendelkez , hosszú ideje az intézményben dolgozó pedagógus, akik kell felkészültséggel rendelkeznek a problémák kezelésében. Segítségükre számíthattak az idei tanévben érkezett pedagógusok is. Ugyanakkor hiányoznak a célzott, a tanulók speciális igényeihez igazodó módszertani továbbképzések, tréningek.
I.3.3. Tárgyi feltételek: 12 osztályterem Ebb l 3 számítógépes terem 1 Technika terem 1. fejleszt szoba 1 Varró tanm hely 1 tornaterem 1 tanári szoba 1 rendszergazdai és szerver szoba 1 ebédl könyvtár Az iskolaépület elöregedett. A szükséges munkálatok felmérését elvégeztette a fenntartó, és elkészült a felújítási munkák ütemezése is. Megfelel források esetén - a fenntartó ígérete szerint - a legéget bb felújításokra sor kerülhet a tanév végével. Komoly gondot jelent a tanulói létszámhoz viszonyítva sz kös hely, kevés tanterem. Gyakorlatilag az épület minden kihasználható helyiségében tanító-nevel munka folyik. A szemléltet eszköz kevés, és jelent s részük elhasználódott. A szakképzésnél különösen jelent s gondot jelentettek a hiányos, elöregedett eszközök. Az intézmény informatikai eszközellátottsága is meglehet sen szegényes. A közeljöv ben a hiányzó taneszközöket, szemléltet eszközöket fel kell mérni és ütemtervet kell kidolgozni a beszerzésükre.
9
II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II.1. Az iskola szellemisége
Az „Integrált nevelés-oktatás” felfogás az, hogy mindenki számára biztosítani kell az iskolarendszeren belül egy újabb esélyt az érvényesüléshez. Amennyiben tehát a fiatal eltávolodott az iskolától, az iskolának kell közelítenie hozzá. A kialakuló új viszonyokat már kognitív tárgynak tekintik, ahol a szellemi tevékenység felértékel dik, az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és társadalmi szituációban anyagiakra váltható. Ma már nem önmagában a bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke min síti a hallgatót. Ezt tehát a piaci viszonyok is mérik. Az „Integrált nevelés-oktatás” szellemiség szakított azzal a felfogással is, hogy az oktatási intézményben mindenkinek ugyanazt kell nyújtania. A korszer en tervezett oktatás folyamatosan épít az új szükségletekre, és új szükségleteket szolgál. Ezért azt tekintjük modern oktatási-képzési formának, amely vállalja a számítástechnikai ismeretek tanítását, az alapvet közgazdasági, menedzseri ismeretek elsajátítását, bevezeti a tanulókat a természeti – környezeti ismeterek kultúrájába, és megismerteti az érdekl d ket az alapvet technikai ismeretekkel. Az „Integrált nevelés-oktatás” iskolájának olyan anyagot kell tanítania — a hagyományos értékek mellett — ami holnap is alkalmazható ismeret. Mindezt úgy kell tennie, hogy messzemen leg figyelembe vegye az iskolába bekerül fiatalok és feln tt korúak indulását-indíttatását, az eltér készség-képességstruktúrákat, családi hátterét, motivációit, igényeit és lehet ségeit. Az új igényeknek megfelel oktatás eredményesen szolgálhatja az esélyegyenl ség megvalósulását a feln tt korban is. Az iskola új szerepe abban is megnyilvánul, hogy az eredményes oktatás érdekében kapcsolatokat épít ki a munkahelyekkel, a foglalkoztatási közeggel, és ennek eredményeképpen ezek egyre inkább kiemelt oktatási helyszínné válnak. Az új feladatok felvállalásának teljesítését, eredményességét kell en szolgálhatja a motiváció új értelmezése, a „Te képes vagy rá!” attit d kialakítása, amelyben a tanuló hatékonyan és eredményesen tanul, ha annak értelmét és hasznát látja. A sajátos nevelési igény tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A sajátos nevelési igény tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását el segíti a nem sajátos nevelési igény tanulókkal együtt történ — integrált — oktatásuk. Dokumentumainkban megfogalmazott törekvésünk és célunk, hogy a fejlesztés megfelel tartalmak közvetítése során valósuljon meg, ezáltal segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Megítélésünk szerint az „Integrált nevelés-oktatás” iskolai modell a felvállalt pedagógiai küldetésben érvényesíti ezeket a követelményeket, s megfelel az egyre jobban terjed Európai modellnek. Az iskolánk pedagógiai programja az alábbi fiatalok számára jött létre:
A 14. életévüket betöltött, az általános iskolát befejezett tankötelesek A tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkez tanköteles tanulók, akik a tizenötödik életévüket az adott tanévben betöltik, és legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek 10
A tanulmányaikat megszakított, de azt folytatni kívánó, már nem tanköteles fiatalok Az általános iskolát befejezni nem tudó, nem tanköteles feln tt korúak Valamilyen középfokú tanintézetb l kimaradók, lemorzsolódók, Ifjúsági munkanélküliek, Elemi írás – olvasási - számolási nehézségekkel küszköd k, akik a tanulmányi munkában minimálisan terhelhet k, A rendkívül nehéz szociális körülmények között él , hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzet fiatalok A 32/1997. (xi. 5.) MKM rendelet (2) értelmében cigány kisebbségi oktatásban részt venni szándékozók Az „integrált nevelés-oktatás” programban résztvev , a tanulást újra megkedvel és érettségit szerezni akaró, továbbtanulni kívánók. A szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi tanulóval együtt, integráltan nevelhet , sajátos nevelési igény tanulók. A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. Törvény 4§ 12. bek. szerint sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekek, tanulók. A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekek, tanulók.
11
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY (SNI) TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS Értelmi, beszédfogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulók, 1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejl dési zavara, az idegrendszer különféle eredet , öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása els sorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
2. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri m ködési zavarok és a környezeti hatások következtében jelent s mérték a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében els bbséget biztosítunk az ép beszél környezetben történ integráltan történ oktatásnak.
3. A MEGISMER FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJL DÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSZAVEZETHET TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVEL KÜSZKÖD TANULÓK A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthet , melyet csak súlyos állapotok esetén célszer alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél el bb visszakerüljön az t integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszintt l független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, m ködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböz összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemz a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való el rehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböz számtani m veletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes el fordulása Kevert specifikus fejl dési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejl dési zavara
12
A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthet , melyet csak súlyos állapotok esetén célszer alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél el bb visszakerüljön az t integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszintt l független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, m ködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemz a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való el rehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböz számtani m veletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes el fordulása Kevert specifikus fejl dési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejl dési zavara
II.2. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.2.1. Együttm ködés eleve Az iskola feladatait szeretnénk úgy megszervezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzatának oktatáspolitikájába, szorosan együttm ködve a fenntartóval és a társintézményekkel. Programunkban vállaljuk a HH, HHH-s tanulók, illetve a sajátos nevelési igény tanulók nevelését és oktatását, igazodva a törvényi szabályozókhoz, alkalmazkodva speciális szükségleteikhez az integráció keretében. Cél:
Az alapító okiratban lefektetett alapfeladatok min ségi megvalósítása Társintézményekkel való kapcsolat er sítése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Bekapcsolódás a város társintézményeinek rendezvényeibe: kulturális programok, könyvtári órák, kiállítások, múzeumlátogatás, stb. Kommunikáció kialakítása, kapcsolattartás, információszerzés és nyújtás az oktatási intézménybe bekerül fiatalokról, fejl désükr l. Szakmai programok szervezése az integrált nevelés-oktatás lehet ségeir l, folyamatáról társintézmények részére tapasztalatszerzés és adás érdekében
II.2.2. Képesség és érdekl dés szerinti tanulásszervezés elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzet fiatalok az alapképességeik fejlesztése mellett megkapják esélyeik növelése érdekében a választott szakterületüknek és az
13
érdekl dési körüknek megfelel fejlesztést. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztésével. Azoknál a tanulóknál, akik szakvéleménnyel rendelkeznek, a tanórán lehet séget nyújtunk a lassított ütem haladásra, a saját munkatempó szerinti haladásra, illetve egy-egy tananyagrész hosszabb ideig történ feldolgozására, illetve tananyag redukcióra is. Elvünk, a differenciált, rugalmas tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egyéni fejlesztés dominanciája. A befogadó tanulók jelenléte, munkatempója, viselkedése pozitív hatást gyakorolhat a nehezebben haladók számára. Cél:
Az iskola arculatának – integrált nevelés-oktatás – meg rzése A diákok képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése Színvonalas nevel -oktató munkával biztosítani, hogy a gyakorlati életben hasznosítható, valamint – az esetleges – magasabb iskolafokozatba kerülést segít tudással rendelkezzenek.
Feladatok, eszközök, eljárások: Szül vel együttm ködve igényes, egyéni sajátosságokra odafigyel beiskolázás megvalósítása A diákok képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása minden lehetséges eszközzel és formában: speciális tanmenet, felzárkóztató foglalkozás, szakkörök stb. A tanulók egyéni fejl dési ütemének figyelembe vétele és fejleszt segítése: egyéni bánásmód, felzárkóztatás, fejleszt pedagógia, korrepetálás, differenciálás, szükség szerint egyéni értékelési mód, osztálybontás.
II.2.3. Nyitottság elve Napi munkánk során törekszünk a bevált, hagyományos, valamint az új, változatos módszerek, eljárások összhangjának megteremtésére a hatékonyság érdekében. Intézményünk integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járul hozzá az esélyegyenl tlenség csökkentéséhez, a tehetség ápolásához, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. A nevel testünk érintett tagjai készek arra, hogy a pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés-oktatás megkíván. Cél:
Olyan továbbképzésekbe való kapcsolódás, melynek szellemi hozamaként hatékonyan segíthetjük tanulóink személyiségfejl dését, önmegvalósítását. A bevált és új módszerek fenntartása és átadása, a tartalmas és színvonalas munka érdekében.
Feladatok, eszközök, eljárások: Ösztönözni és teret adni azoknak az új, tartalmas egyéni eljárásoknak, megoldásoknak, tanulásszervezési módszereknek, melyek összhangban állnak az össziskolai értékrenddel, de nagymértékben hozzájárulnak a tanulók képességeinek mind teljesebb kibontakoztatásához, a követelmények hatékonyabb elsajátításához, a tehetségfejlesztéshez vagy felzárkóztatáshoz: csoportbontás, 14
különböz munkaszervezési formák, iskolán kívüli tanórák, tanulmányi kirándulások, küls óraadók (pl: osztályf nöki órán). Megteremteni a lehet séget arra, hogy a hasznos tapasztalatokat átadhassuk egymásnak: óralátogatások, bemutató órák, szakmai fórumok, el adások, bels „kiadványok”. A pedagógusok egyéni elképzeléseihez, a szül k, tanulók igényeihez, valamint az intézmény feltételeihez igazodó továbbképzések és továbbtanulási lehet ségek kihasználása, hogy ezzel is hozzájáruljunk az iskola színvonalas nevel -oktató munkájához (fejleszt pedagógia, tanulási zavar leküzdése, táncpedagógia, drámapedagógia stb.).
II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban Nevel -oktató munkánk során és a pedagógiai programunk összeállításakor egyformán nagy figyelmet szentelünk a hagyományos normatív kultúra, az interkulturális nevelés mellett azoknak a tartalmaknak, amelyek az Európához való tartozásunkat er síti:
Cél:
nemzeti értékek, hagyományápolás európai humanista értékrend emberiség el tt álló közös problémák: a globalizáció, környezetszennyezés, egészséges életmód, munkanélküliség más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés saját nemzetünk, iskolánk, tanulóink problémái iránti érzékenység A minden ember számára nélkülözhetetlen általános m veltség alapjai és fejlesztése Tanulóinkban kialakítani és fejleszteni a nemzeti azonosság-tudatot és er síteni Európához való tartozásunkat Diákjainkban alakuljon ki az emberiség, közösség, egyén problémái iránti odafigyelés és megértés Mások tiszteletére, megbecsülésére való nevelés, a másság elfogadtatása
Feladatok, eszközök, eljárások: Hatékony módszerek eljárások alkalmazása, hogy tovább építhet , vagy biztosabb alapokat sajátítsanak el tanulóink Esélykülönbségek mérséklése, hátrányos helyzet tanulók nevelése: egyéni bánásmód, fejleszt pedagógia, differenciálás; ifjúságvédelem. Nemzeti és közvetlen környezetünk hagyományainak ápolása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során: tananyagválasztás, a város kulturális értékeivel való megismerkedés. Kulturális programok látogatása és szervezése, könyvtári órák, kiállításmúzeumlátogatások, osztálykirándulások, különböz (helyi) vetélked k szervezése ill. (mások) azon való részvétel. Megismertetni diákjainkat iskolánk névadója életútjával Kapjon szerepet a tanulókkal együtt töltött hasznos- és tartalmas szabadid , sport, kulturális rendezvény, szakkör, hagyományápolás. Pályaorientáció segítése
15
II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy gyakorlati munkánk során a tanulóink nevelésétoktatását az adott fejlettségi fokokhoz és egyéni képességekhez igazítsuk. Az integráció keretében biztosítjuk azokat a modern oktatási modelleket, amelyek lehet vé teszik a sajátos nevelési igény , illetve a beilleszkedési és magatartászavarral küzd tanulók számára a kerettantervi követelményeknek, a NAT-nak való megfelelést. Sajátos nevelési igény tanulóinkat a nevelés-oktatás minden folyamatába aktív résztvev ként kívánjuk bevonni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi el írásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejl dési ütemét. A SNI tanulók számára a megfelel habilitációs és rehabilitációs, valamint fejleszt foglalkozásokat képzett szakemberek tartják (logopédus, gyógypedagógus, fejleszt pedagógus), valamint szükség esetén pszichológus. A fejlesztés egyénre szabott a szakért i szakvéleményben foglaltaknak megfelel en, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek tanulónként a fejlesztésben részt vev szakemberek. Cél:
Tanulóink harmonikus, egészséges személyiségfejlesztése Egyéni képességeik mind teljesebb kibontakoztatása Harmonikus személyiségfejlesztés Diákjaink motiválttá váljanak a tanulás, az ismeretelsajátítás iránt
Feladatok, eszközök, eljárások: Az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelési-oktatási módszerek, eszközök, eljárások alkalmazása Egyéni tanulási stratégiák kialakítása, fejlesztése Kiinduló helyzetfeltárás: a mindenkori 9. évfolyamos (belép évfolyamos) tanulók képességvizsgálata, a további fejlesztési feladatok meghatározása érdekében (fejleszt , felzárkóztató egyéni foglalkozások indítása a lehet ségekhez és a tanulók képességeihez igazodva) Stressz-helyzetek és iskolai kudarcélmények csökkentése (Egységes nevelési elvek, eljárások, egységes értékelési rendszer, id beni pontos tájékoztatás, azonos megítélés, igazságosság, egyéni odafigyelés, problémaérzékenység, támogató magatartási együttm ködés a szül i házzal.) Érdekl dés felkeltése az adott tantárgyak vagy tevékenységek iránt. (Érdekes munkaformák, el adások, új információk, eszközök, szemléltetés stb.) Alkalmazkodunk a sajátos nevelési igény fiatalok korlátaihoz és speciális igényeihez, biztosítjuk az ismeretek megszerzéséhez szükség szerint a hosszabb id sávokat.
II.2.6. Alkotójelleg munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve A nevel testület hitvallása, hogy csak a társadalmilag értékes és mindenkire érvényes normák betartásával és betartatásával — a személyi szabadság figyelembe vételével — lehet egymásra odafigyel egyéneket és hatékony, fejleszt közösségeket nevelni. Cél:
Közösségbe beilleszkedni, másokhoz alkalmazkodni tudó emberek nevelése. Olyan humanista ember nevelése, aki képes önmegvalósításra, de képes féken tartani indulatait és egyéni valamint a közösség érdekeit összeegyeztetni. Fegyelmezett, önmaga által kontrollált viselkedés és tanulás kialakítása, fejlesztése. 16
Olyan közösségek létrehozása, amit nem külön céloktól vezérelt egyének alkotnak, hanem közös célok motiválnak. A világot és önmagát kritikusan szemlél a környezetéért, társaiért, önmagáért felel sséget érz tanulók, polgárok nevelése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Fegyelmezett munkavégzés kialakítása tanórákon és szabadid s tevékenységek során Személyes példaadás Társadalmilag is értékes iskolai-, és osztály normák kialakítása: iskola rendje, kommunikáció, érdekképviselet, konfliktuskezelés, jutalmazás-, és fegyelmezés formái, szül k tájékoztatása. Igényes, határozott, következetes, de reális követelménytámasztás a tanulókkal szemben. Közösségformálás a tanulókkal együtt töltött id ben: tanórák, osztályf nöki órák, szakkörök, osztály-bulik, szünetek, táborozás, kirándulás stb. során.
II.2.7. Bizalom, együttm ködés elve Az iskolavezetés és nevel testület igyekszik olyan nevelési rendszer létrehozására, mely a szül és pedagógus együttm ködésével az iskola értékrendjét meghatározva hozzájárul a tanulók személyiségének fejl déséhez, a személyes-, és szociális kompetenciák kialakításához, er sítéséhez. A sajátos nevelési igény tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását el segíti a nem sajátos nevelési igény tanulókkal együtt történ - integrált – oktatás. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Cél: Diákjaink számára egy olyan nyugodt iskolai légkör biztosítása, melyben biztonságban tanulhat, szerezheti ismereteit. Kognitív kompetenciákon túlmutató személyes kompetenciák alakítása, fejlesztése. Az intézmény normarendszerén keresztül segítséget adni, beilleszteni tanulóinkat a társadalomba. Kialakítani diákjainkban a demokratikus magatartás alapjait/magasabb szintjét, ahol az egyén és a közérdekei megfelel en viszonyulnak egymáshoz. A nevel testület tagjainak szoros együttm ködése, jó légkör kialakítása és meg rzése. Feladatok, eszközök, eljárások: Olyan lehet ségek, felkutatása, biztosítása – tanórán, tanórán kívül – ahol tanulóink a kognitív képességeken túl, módot, lehet séget és szakmai segítséget kapnak teljes személyiségük kibontakoztatásához: szabadon választható órák, szakkörök, versenyek, alternatív óravezetések, szerepjáték, kisel adás, vitafórum, diákönkormányzat, iskolarádió, iskola újság m ködtetése. Iskolai szokások megismertetése (9. évfolyamos, és belép évfolyamos diákokkal) és következetes betartatása Diákönkormányzat m ködtetésén keresztül tanulóinkkal megismertetni a demokratikus magatartás alapjait: szólásszabadság, vitakultúra, szavazás, jogok, kötelességek.
17
Szakmai- és emberi odafigyelés er sítése, ápolása a nevel testületben: szakmai megbeszélések, közös programok, kulturális-, sport-, egyéb „hangulatjavító” rendezvények során.
II.2.8. Min ségi munka elve Intézményünk minden tevékenységével törekszünk a min ségi munkára, a gyengébb pontok, hibák kijavítására. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vev min ségi oktatás — a differenciálás — kiemelt területe a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozások tudatos és irányított megszervezésében. Cél:
A min ségi rendszer bevezetése és m ködtetése. Napi tevékenységeink hibáinak, hiányosságainak fokozatos feltárása, elkerülése, korrigálása; a jól m köd k megtartása.
Feladatok, eszközök, eljárások: A pedagógusok min ségbiztosítási felkészítése: küls -, és bels felkészítés, informálás. Kiemelt tevékenységek szabványosítása a min ségbiztosítás, min ségfejlesztés és önellen rzés érdekében. Min ségi munka erkölcsi és lehet ségeinkhez igazított anyagi elismerése.
II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége A hatékonyság, a min ségbiztosítási rendszer, az ellen rizhet ség, az átjárhatóság érdekében fontosnak tartjuk az egységes értékelési alapelvek betartását. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakért i bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történ értékelés és min sítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és min sítés alkalmazását írja el , b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb l az értékelés és a min sítés alól (Nkt. 56. §) A tanulók képességeit folyamatosan, 3 hónaponként szövegesen, árnyalt módon, önmagához viszonyítottan értékeljük, kontrollvizsgálatokat kezdeményezünk a szakért i bizottságnál, konzultálunk a szaktanárokkal, szül kkel, megjelöljük a további feladatokat. Cél:
Egységes iskolai norma megteremtése. Ellen rzés és értékelés egyensúlyának biztosítása. A pedagógusok és tanulók munkájának, teljesítményének egységes, objektív értékelése. A bemeneti – diagnosztikus – valamint a lezáró, min sít – szummatív – értékelés összevetése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Egységes értékelési eszközök, eljárások kialakítása és betartása (bels ellen rzés). Diagnosztikus mérés (helyzetfeltárás) beiskolázáskor (9. évfolyamon), pedagógusváltáskor valamint év elején.
18
II.2.10. „Össziskolai értékrend” alapelvei Intézményünk eddigi gyakorlatában nem szerepelt a sajátos nevelési igény , a BTM, illetve a HH és a HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. Az esélyegyenl ség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzet csoport részére a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) gyerekek esélyegyenl ségi el mozdításának elengedhetetlen feltétele. Az egyenl hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatásokat tervezünk és valósítunk meg, amelyek csökkentik meglév hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Esélyegyenl ség megteremtése érdekében minden tanulónak biztosítjuk az adottságait, képességeit, személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembevev pedagógiai fejlesztést, oktatást. A program megvalósítása érdekében az iskola felhasználja a létrehozott tehetséggondozó kollégiuma nevelési lehet ségeit. Cél:
felzárkóztatás, tehetségfejlesztés, alapvizsgára történ felkészítés, Gimnáziumi osztályoknál felkésztés a közép és emelt szint érettségi vizsgákra és a továbbtanulásra A Híd programok keretében a szakképzésbe történ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket, kompetenciák kialakítása A szakiskolai osztályokban arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Tudásuk, képességeik és készségeik, szakmai kompetenciáik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. a tanköteles korú fiatalok oktatási rendszerben /iskolában / tartása, a feln ttoktatás keretében tanulni akarók oktatása. . a sajátos nevelési igény tanulók fejlesztése, állapotukból adódó hátrányaik csökkentése, a társadalmi beilleszkedésük el segítése, a feln tt életre való felkészítésük megalapozása.
E feladatok, tevékenységek, helyzetek megteremtésénél a társadalom és a tanuló egyéni szükségleteit vesszük alapul. Feladatok, eszközök, eljárások: Nevelés és oktatás egységes értelmezése (fontos minden tevékenység). Közösségi normák betartása, elsajátítása és elsajátíttatása (egyéni, és közösségi érdek egyeztetése, konszenzusos magatartás). A test, az állóképesség, a szellemi és lelki fejlesztés harmóniája. Az egészséges életmód kialakítása (példaadás), szabadid hasznos, célszer eltöltése. Önfejlesztés megvalósítása, a feltételek nyújtotta lehet ségek kihasználása. Erkölcsi értékek, humánus magatartás-minták, szokások nyújtása, és ezek fejlesztésére való törekvés. Nemzeti és helyi értékek, hagyományok ápolása, átadása. A diákok képességeihez, érdekl déséhez igazodó differenciált munka és értékelés lehet sége és szükségessége. A másság elfogadás és elfogadtatása. Az érdemi és hasznos munka jelent sége, mely az iskola presztízsének fenntartása és további növelése érdekében minden dolgozótól elvárható. Értelmes rend, fegyelem betartása, betartatása, mely el segíti a hatékony munkát.
19
Verseny- és piacképes szaktudást nyújtó, polgári értékek iránt fogékony, nyitott közéleti személyiség formálására törekv érettségit, szakmát adó iskola kialakítása, megteremtése, m ködtetése. Feladata a szociálisan hátrányos helyzet , középiskolákból kimaradt, beilleszkedési problémákkal küszköd fiatalok szakmához, illetve érettségihez juttatása.
Személyiség-és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a kommunikációs technikák javítása, az együttm ködési készség fejlesztése, a reális énkép kialakítása. A sajátos nevelési igény tanulók fejl dési eltéréseit, a sérült funkciók személyiségfejl dést károsító következmények megel zése, ellensúlyozása els rend faladatunk. A szocializáció el segítésében feladatunk, hogy a tanulókban kialakuljon a saját és a világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység és csökkenjenek az adaptációs nehézségek. Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú a környezetbarát életvitel, az egészséges életmód, valamint a mentálhigiénés program megvalósítása. Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit visszaadását, felismertetését, és a motiváció fejlesztését. Az ismeretközvetítés - szakképzés els rend feladatának tekintjük a szakmaszerzésre, a munkaer -piacihelytállásra, a továbbtanulásra való felkészítést; valamint az érettségi megszerzésének módját. Hagyomány rzés: prioritást élvez az identitástudat meger sítése, vállalása és a nemzet közös kultúrájába történ beillesztése.
II.2.11. Integrációs nevelés Cél: A halmozottan hátrányos helyzet tanulók indokolatlan szociális hátrányaiból származó különbségek mérséklése, tompítása. Az iskolai tanulás és a feln tt élet közötti sikeres, minél zökken menteseb átmenet biztosítása, a munkaer piaci szükségletek figyelembevételével az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Feladat Kompetencia mérések tantárgyi osztályzatok egyéb mérések alapján a tanulók fejletségének meghatározása, egyéni differenciált fejlesztési terv kidolgozása: A törvényi el írásoknak megfelel összetétel (heterogén) tanulócsoportok kialakítása Tanuló szempontú szemlélet kialakítása az oktatás-nevelés során Egyéni haladási ütemet segít differenciált, kooperatív, új típusú tanulásszervezési módszerek alkalmazása. Aktuális tantárgyi ismeretek, használható tudás szintek megállapítása (megfigyelés, mérés, értékelés, tantárgyi mérések, kompetencia-mérés) a sikeres társadalmi szocializáció el segítéséhez A méréseknek megfelel , fejl dést követ , egyéni haladási tervek készítése Az er sségek kiemelése, motiváltság, tudásvágy fenntartása Önálló tanulás képességét kialakító, és a tanulási, magatartási zavarok kialakulását megel z programok Az érdekl dési területek, sikerpontok mentén a társadalmi és szociális érzékenység tudatos fejlesztése
20
Közösségfejleszt -épít , mentálhigiéniás el ítéletek kezelését szolgáló programok szervezése Az együttm ködés fokozása a különböz szolgálatokkal (egészségügyi szervek, gyermekjóléti és családsegít szolgálat, szakmai szolgáltatók, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) kiemelten a szül i házzal Pályaválasztást el segít programok (szakmai napok szervezése) Továbbtanulásra felkészít programok (kompenzálás, tehetséggondozás) Iskolai IPR team megszervezése, m ködtetése, IPR-s normatív támogatás célirányos, törvényi el írásnak megfelel felhasználása Tevékenységek Tanórai, tanórán kívüli, szabadid s, közösségi, multikulturális tartalmak projectekben feldolgozva Dokumentációk: osztálynapló, szül i nyilatkozat/jegyz i határozat, egyéni fejlesztési tervek (negyedévenként) a tanuló fejl désér l szöveges értékelés készítése. Ezek megismertetése, megbeszélése a tanuló. a szül az osztályf nök szükség szerint a szaktanár illetve az igazgató részvételével. (Az értékelést a szül mindenkor aláírásával látja el.)
II.2.12. A sajátos nevelési igény tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A tanulók nevelésének, oktatásának, fejlesztésének alapelvei Speciális nevelési igényeinek kielégítésében els bbséget kell biztosítani az ép beszél környezetben integráltan történ BESZÉDoktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkez FOGYATÉKOS többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segít pedagógiai környezetet. ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
BESZÉDFOGYATÉKOS
A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben felkészítjük a társadalmi beilleszkedésre. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan környezetet célszer biztosítanunk, amely fokozza az ket körülvev személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, ill. kialakítja bennük az alapvet erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.
BESZÉD-
Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segít szerepe kiemelked . A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.
FOGYATÉKOS
21
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetev je a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szint kezelésének megismerésével
BESZÉD-
Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történ megfelel és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzd tanulók esetében van kiemelt szerepe.
FOGYATÉKOS ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
Meg kell tanítani tanítványainkat arra, hogy ne vesszenek el az információk tengerében, hanem azokat célszer en megválasztva minél több területen alkalmazni tudják. Testi és lelki egészség
BESZÉDFOGYATÉKOS
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
A nevelésnek, oktatásnak át fogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel kés bb is együtt tudjon élni.
Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket arra, hogy önálló, feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani
II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Nevelési célunk, hogy a végzett fiatal az intézményb l kikerülve önállóan, személyiségének bels feltételrendszere által hajtsa végre a konstruktív magatartásformákat. Valljuk, hogy az iskolában történ együttnevelés lehet séget ad tanulóink harmonikus személyiségfejl désére, a valóságról szerzett tapasztalataik elmélyítése, a humanisztikus morál kialakítására, fejlesztésére. A fejlesztés során figyelembe vesszük, hogy tanulóink:
Különböz egyéni adottságokkal Eltér ütem fejlettséggel Eltér tudásháttérrel Eltér érdekl dési körrel Eltér tapasztalatokkal rendelkeznek
Feladataink: Olyan tevékenységrepertoár kiépítése, amely a közvetett nevel i hatásrendszer által segíti a diákok konstruktív életvezetési magatartás- és tevékenységformáinak fejl dését. A sajátos nevelési igény fiatalok helyzetükb l ered en más-más személyiségfejl dési utat járnak be. Nevelhet ségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehet ségeik besz kültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Az iskolai képzés egész id tartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a 22
pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció alkalmazását. A tapasztalati alapozás lehet ségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdekl dés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhet el. A társadalmi szinten elvárt – lakhatási normatívákon alapuló – kollégiumfunkció betöltéséhez, a pedagógiai programra épül min ségi munkavégzéshez szükséges tárgyi – eszközeiben, személyi feltételek kialakítása, javítása. Olyan sokszint , sokoldalú szolgáltatást nyújtó, egyéni arculatú tagintézményekb l álló „föderatív” szervezeti modell m ködtetése, amely szolgáltatásaival integrálódik Szolnok város iskolarendszerébe, és figyelembe veszi a megrendel i, felhasználói igényeket.
II.3.1. Az erkölcsi nevelés feladata A kötelességek megismertetése. Az érdekl dés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Eszközök, tevékenységformák: Ünnepségek, évfordulók, megemlékezések megszervezésében való közrem ködés, m sorral felkészülés, el adás. Iskolánk nevelési folyamatának állandó feladata, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal alkotó módon tudják használni és alkalmazni. A nevelési lehet ségek komplexitása megfelel alkalmat teremt a személyiségjegyek fejlesztésére, az alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítására és meggy z déssé alakítására. Tanórákon végzett személyiségfejleszt tevékenységek: irodalmi alkotások szerepl inek jellemrajzán keresztül a pozitív és negatív emberi tulajdonságok felismertetése, véleménymondás, állásfoglalás, az önkifejezés eszközeinek gyakoroltatása. Osztályf nöki és más órán az önértékelési motívumok (önbizalom, önbecsülés) folyamatos optimális fejlesztése helyzetgyakorlatokkal. Az erkölcsi nevelés eredménye (sikerkritérium): A tanulók magatartásában, viselkedésében megmutatkozik jólneveltségük. Felismerik az értékeket, elfogadják mások értékeit, tudatosodik bennük a másság elfogadás, a másságban rejl értékek tisztelete és egymás megbecsülése. Tisztelettudóak. Tudatosodik bennük, hogy a fegyelem a társadalmi együttélés zavartalanságát biztosító erkölcsi szokásokkal kialakult közösségi rend.
II.3.2. Értelmi nevelés feladata Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükségek képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanórák szervezésénél alkalmazkodunk a tanulók képességeihez, ezért a frontális osztálymunkával szemben el nyben részesítjük az egyéni feladatadást, a differenciált foglalkozásokat, valamint a csoportos tanuláson alapuló kooperativitást. Eszközök, tevékenységformák: Tanórákon összefüggéslátásra, logikus gondolkodásra ösztönz feladatok megoldatása önállóan vagy tanári, társi segítséggel. Az önálló ismeretszerzés, a tanulási stratégiák megismertetése, személyes kidolgozása.
23
Differenciált feladatadással, egyéni képességfejlesztés; egyéni tanulási utak, módszerek alkalmazása
Az értelmi nevelés eredménye (sikerkritérium): A tudás érték a tanulók számára. Az önálló ismeretszerzést nemcsak a tanórán végzi, hanem önmagából fakadóan is. Kialakult tanulási módszerei vannak. A tanulók felismerték az egész életen át tartó tanulás szükségességét. A tanulókban kialakul a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelés, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülés.
II.3.3. A közösségi (társas kapcsolatokra felkészít ) nevelés feladata Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttm ködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Eszközök, tevékenységformák: A különböz társas kapcsoltatok megnyilvánulásának modellezése Tanórán egyes feladatok csoportban történ megoldása, melyben együttm ködésre van szükség (leend munkahelyi viselkedés el készítése) A családi viszonyok, szerep-, és magatartásformák megjelenítése pl osztályf nöki órákon. Helyzetgyakorlatok formájában a mindennapi élet kommunikációs helyzeteib l, tevékenységformáiból adódó gyakorlatok: tudakozódás, köszönés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, kapcsolat befejezés; kulturált szórakozás; bemutatkozás, személy bemutatása a baráti körnek. A helyzetgyakorlatok elemzése, véleménynyilvánítás, kulturált vita, egyetértés megfogalmazása. Sikerkritérium: A demokratikus légkör iskolai közélet biztosításával a tanulók tevékenységükkel er sítik a közösséghez való köt dést. Csoportmunkában, társas kapcsolatokban együttm köd k Elfogadják és betartják az emberi együttélés szabályait Ismerik és gyakorolják a kulturált kommunikáció tartalmát, formáját.
II.3.4. Az érzelmi és akarati nevelés feladatai Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Eszközök, tevékenységformák: Diákok feladatai, melyekkel iskolai, kollégiumi, otthoni környezetüket rendben tartják. Önismereti tesztek kitöltésével, elemzésével a pedagógusok megteremtik a tanulókban az „énfejl dés” és „énm ködés” tartalmi forrásait, a realitásokhoz való közeledést. Választható tanórai foglalkozások tervezésekor arra törekszünk, hogy a fiatalok a különböz adottságaikkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kulturált személyiséget gazdagító szabadid eltöltés lehet ségeinek biztosítása. 24
Sikerkritérium: Kialakul a reális énképük, önismeretük. Képesek a pozitív tulajdonságaikat megszilárdítani, a negatívakat pedig kitartással jóvá formálni. Elfogadó és segít kész magatartás, a másság tiszteletben tartásával.
II.3.5. Nemzeti, állampolgári nevelés feladatai A szül hely és haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Eszközök, tevékenységformák: Alapvet állampolgári jogok Híres magyar kutatók, tudósok, írók, zeneszerz k stb. életútjának, munkásságának megismerése (könyvtári órák) Történelmi, állampolgári ismeretek, jogok, kötelességek megismerése utáni gyakorlása tanórán és órán kívül. A szül föld, a haza történetének, szokásainak, hagyományainak, gazdaságitársadalmi viszonyainak megismerése (kirándulások) Sikerkritérium: Bels jükb l fakadó, tiszteletadó magatartás ünnepségeken Élnek jogaikkal, tettükkel bizonyítják kötelességeiket. A társadalmi jelenségeket, problémákat a normáknak megfelel en kezelik (konfliktuskezelés)
II.3.6. Etnikai nevelés feladatai Iskolánk felvállalja az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítését, az identitásuk meg rzését, kulturális- nyelvi örökségük megismertetését, hagyományaik gondozását. A tantárgyi rendszerben ezek a foglalkozások úgy helyezkednek el, hogy valamennyi tanuló részt vesz rajta, így minden tanulónak lehet sége nyílik megismerni más kultúra hagyományait, értékeit. Feladata: Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók identitástudatának alakítása, kulturális, nyelvi örökségük megismertetése, hagyományaik gondozása, ezzel párhuzamosan a társadalmi elvárásokra, beilleszkedésre való felkészítés. Biztosítjuk a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának a megismerését, önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Esélyegyenl ség biztosítása, a negatív környezeti hatások következtében kialakult lemaradás ellensúlyozása. Felkészíteni tanulóinkat a társadalomba való beilleszkedésre.
II.3.7. Esztétikai nevelés feladata A környezetkultúra, esztétika iránti igény felébresztése, a környezet esztétikájának megóvása. A m vészetek esztétikai, személyiségformáló szerepének felismerése, a befogadói attit d fejlesztése.
25
Eszközök, tevékenységformák: Az írásm , zenem , szépségeinek megfigyeltetése (befogadói szerep), ennek gyakoroltatása; m elemzés összeállításánál értékelése Múzeum-, kiállítás-, mozi-, színházlátogatás (felkészülés önállóan a tevékenységre) Sikerkritérium: Igényesek, ízlésesek az öltözködésben, viselkedésben; az irodalmi, zenei m választásában. Önállóan is képesek m veket alkotni, mellyel pozitívan formálják mások szépérzékét.
II.3.8. Munkára nevelés feladatai Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása. Eszközök, tevékenységformák: Hetesi feladatok tevékenységek (osztályterem, folyosó, ebédl stb.) Tanulás – munka – célirányos és hatékony tanulmányi, önálló munkatevékenység biztosítása tanórákon. A tanulási módszerek, technikák elsajátítása, gyakorlása – Önállóság Sikerkritérium: Önmaguktól vállalnak feladatokat környezetük tisztán, esztétikusan tartása érdekében. Rendelkeznek a munkába állási képességekkel A továbbtanulásra (fels fokú intézményben) készül k önálló tanulási módszereik segítségével alkalmassá teszik önmagukat tanulmányaik sikeres folytatására.
II.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Eszközök, tevékenységformák: A testi – lelki egészség kialakítására, meg rzésére irányuló szokások kialakítása, gyakoroltatása. Mindennapi testedzés, torna, gyógytestnevelés Konfliktust r és feloldó képesség fejlesztése. Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása. Sikerkritérium: Tudják kezelni és kerülni az esetleges stressz-helyzeteket. A testnevelés órák mellett igényükké válik a sport is. Kerülik a káros szenvedélyeket (cigaretta, ital stb.) Ismeri és elfogadja önmagát, reális az önértékelése és az önbizalma. Természetesen a fenti feladatok nem minden tanulónál jelentkeznek egyforma hangsúllyal, kiemelt figyelmet fordítunk minden diáknál az erkölcsi, értelmi, közösségi és munkára nevelésre. 26
II. 4.2. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül valósul meg. Középiskolai évfolyamomon: — osztályf nöki, — testnevelés, — biológia órákon. Szakiskolai évfolyamokon — osztályf nöki, — testnevelés, — munkatervezés és –szervezés órákon Az iskolai els segélynyújtás oktatásának legf bb célja: megalapozni a felel sségteljes és szabálykövet magatartás kialakulását. megtanulják a tanulók a váratlan helyzetekben, baleseti szituációkban milyen az elvárható magatartás, teend baleset valamint a hirtelen bekövetkez egészségkárosodás alapszint ellátásának elsajátítása. éles helyzetben saját kompetenciáinak ismeretében hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanári el adás látogatás ment knél, a vöröskeresztnél véd n , orvos el adása, bemutató óra szituációs játék filmvetítés házi versenyek
II.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az igazi nevel közösség az emberi, kulturális, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetít je, amellett messzemen en figyelembe veszi a közösség tagjának az egyéni sajátosságait. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a tanulók el tt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A tanulók az iskolában különböz közösségek tagjai. Itt készülnek fel a társadalmi szerepekre. Ahhoz, hogy kapcsolataikat megfelel en alakíthassák, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböz kisebb, nagyobb csoportokba, közösségekbe, és ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni kell az alábbi szociális képességeiket:
szociális kommunikációs képesség (érzelmi állapot, magatartás, viselkedésbefolyásolási képesség) köt dés képességének fejlesztése a tanulók köt dési hálójának megismerésével, indirekt módon történ gazdagításával csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség fejlesztése, kooperatív technikák, különböz tanulói szerepek elsajátíttatásával érdekérvényesít képesség, együttm ködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése a diákönkormányzat demokratikus m ködtetésével, a tanulói jogok és kötelességek harmonizálásával a segít versengés képességének fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelel tanulmányi, kulturális és sportversenyeken 27
konstruktív attit d kialakítása: - önismeret, önbizalom - alkalmazkodóképesség - együttm ködési készség - kudarct rés - konfliktuskezelés
II.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejleszt feladatok
A tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellen rzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs er sítésével A tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének segítése. A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatás, helyes cselekvések, bírálat, önbírálat segítésével) A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése Különböz , változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciálás, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felel sség érzésének er sítése.
II.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejleszt feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Nevelje a tanulókat az önellen rzésre, egymás segítésére Átgondolt szabadid s foglalkozásokkal és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböz tevékenységek, körülmények megfelel en fejlesszék a közösséget, er sítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a diákokkal a társas együttélés alapvet szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos – irodalmi, zenei, képz m vészeti, sport, foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás er sítéséhez
II.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervez közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelel szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Tevékenyen részt vesznek az iskolai ünnepségek, rendezvények, vetélked k, sportversenyek szervezésében, lebonyolításában; iskolai szabályzatok elfogadásában, véleményezésében.
II.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályf nök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Pedagógusok feladatai a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különböz vizsgák lebonyolítása, felügyelete a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 28
felzárkóztatás, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályf nöki, munkaközösség-vezet i, diákönkormányzatot segít feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szül i értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevel testületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jelleg munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közrem ködés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályf nök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejl dés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi el menetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Min síti a tanulók magatartását, szorgalmát, min sítési javaslatát a nevel testület elé terjeszti. Szül i értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teend ket: napló vezetése, ellen rzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzend ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felel sével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola el tt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közrem ködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályf nöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
II.7. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Iskolánkba els sorban a hátrányos helyzet településekr l érkeznek fiatalok. Az itt tanulók jelent s része olyan fiatal, aki halmozottan hátrányos szociális háttérrel rendelkezik.
29
II.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek Cél:
a társadalmi beilleszkedés el segítése, reális önértékelés, önelfogadás kialakítása, ismeretszerzési vágy felkeltése, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása (szorgalom, igényesség), korszer , tudományos világkép kialakítása.
Feladatok: a képességek sokoldalú fejlesztése, felkészítés versenyeztetésre, továbbtanulásra pozitív motiváltság biztosítása, az önállóság fejlesztése, személyiség- és önismeret fejlesztés, tanulási technikák és módszerek tanítása, gyakoroltatása, aktivitásra ösztönz , versenyszellemet kialakító, cselekedtet alkalmazása,
technikák
Formái: Differenciált oktatás: az oktatási folyamat olyan speciális tervezése, megvalósítása, amelyben az egyéni sajátosságokkal rendelkez tanulók párhuzamosan, egyéni, testre szabott feladatot végeznek. A tehetséggondozásnál a min ségi differenciálást alkalmazzuk, mely megvalósulhat a tanórán, vagy azon kívül. A differenciált foglalkozás lehet csoportos vagy egyéni. A tehetséges és hátrányos helyzet tanulók továbbtanulási lehet ségeinek figyelése, támogatása pályázati lehet ségek felkutatásával.
II.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segít program Az esélyegyenl ség érvényesülését segít tevékenységek Az esélyegyenl ség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvet célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének teljes kör érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, — az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzet (HH és HHH) gyermekeknél — a hátrányok kompenzálása és az esélyegyenl ség el mozdítása. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzd képességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A fogyatékos tanulók sajátos igényeit figyelembe véve építettük be a rehabilitációs célú fejleszt terápiák programjait intézményünk pedagógiai programjának tartalmi elemeibe. Különleges pedagógiai feltételeket teszünk lehet vé; pedagógiai többletszolgáltatásokat, annak megvalósításához tárgyi és személyi feltételeket. Ennek keretében lehet ség nyílik a hátrányok csökkentésre, megszüntetésére, a felzárkóztatásra, a sikeres oktatásra. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehet vé tev alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja.
30
Felzárkóztatást segít eljárások a képzési id szak megnyújtása egyéni továbbhaladás lehet sége tantárgyi felmentés a tantervi követelmények teljesítése alól magántanulói státusz abban az esetben, ha a tanulóközösségben való fejlesztése magatartás- és egészségügyi problémák miatt eredménytelen (Gyógypedagógiai Szakért i Központ szakért i javaslata az iránymutató, a jogszabályi el írásoknak megfelel en). Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tanórai differenciált foglalkozások egyéni képesség szerint továbbhaladás, kritériumorientált értékelés gyermekvédelmi preventív intézkedések a tanulói mulasztások számának csökkentésére szakmai szolgáltatások nyújtása a szül k részére (szül terápia, tanácsadás, egyéni és csoportos esetkezelés) Az eredményesség érdekében az iskolánk pedagógusai a tanulók együttm ködésén, aktív, tevékenységközpontú tanulásán alapuló differenciált tanulás-szervezési eljárásokkal dolgoznak. Megvalósítjuk a differenciált tananyag-elrendezés gyakorlatát, folyamatosan állítjuk össze a tanulók eltér képességeihez igazodó differenciált feladat- és tevékenységi sorokat. A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Preventív tevékenységek Ellátandók köre azok a tanulók, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság által megállapítottan és szakvéleménnyel dokumentáltan a fogyatékossággal, vagy a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. A fejlesztés keretei-színterei: Rehabilitációs órakeret. Az osztályfoknak megállapított heti kötelez óraszám 15%-a, ez minimum 3 óra, maximum 8 f s csoportok alakításával. A kötelez tanórai foglalkozásokon túl tartandó meg. Egyéni fejlesztési tervek szerint valósítjuk meg. Korszer terápiák A funkcionális képességfejleszt programok A tanórai differenciált oktatás A szabadid s tevékenység lehet ségeinek, illetve a családi tér lehet ségeinek irányított kihasználása Dokumentálása az egyéni fejl dési lapon történik (2/2005 (III. 1.) OM r. Tü. 356. 357). A szakért i bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szerepl javaslatokat beépítjük a fejlesztési tervekbe. A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejl déstörténetét figyelembe véve megalapozza a tanulók nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed.
31
A SNI tanulók gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltér jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vettük. A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, A meglév ép funkciók er sítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, A habilitációs, rehabilitációs A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, tevékenység közös A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk célja és feladatai megtanítása, Az egyéni sikereket segít , a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon a tanuló életkorának, fejlettségének ismeretében egyidej leg és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni a beszédet, a megismer A habilitációs, tevékenységet, a cselekvésszabályozást, a mozgást, a rehabilitációs tájékozódást. Tág teret adni a tanuló önállóságának, a saját tevékenységet elgondolás érvényesítésének. meghatározó tényez k A sérülés típusa, súlyossága a sérülés kialakulásának ideje Az SNI tanuló életkora, állapota, m tétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglév ismeretei A társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szociális érés el segítése, tapasztalatok gy jtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. Cselekv képesség alakítása. M vészeti terápiák alkalmazása – személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. A habilitációs, Folyamatos logopédiai ellátás a súlyos beszédhibák, a rehabilitációs beszédállapot javítása. tevékenység A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai eszközeinek bekapcsolódásával. A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. Részképesség-gyengeségek, hiányok (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) terápiája. :A szakirányú A programok, programcsomagok összeállítása, végzettséggel A habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, rendelkez Közrem ködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a gyógypedagógiai tanítási órákba beépül habilitációs, rehabilitációs fejleszt tanár/terapeuta tevékenység tervezésében, ezt követ en a konzultációban. kompetenciája
32
Szakmai feltételek Tárgyi/jogi feltételek A fejlesztések megszervezéséért az iskola igazgatója a felel s. A fejleszt foglalkozást a KT. 52.§ (6) b/ id keret terhére kell biztosítani, felülvizsgálja a Szakért i Bizottság. o A környezet kialakításában (pl. tanterem berendezése, padok elhelyezése…) o Sajátos oktatási és egyéb eszközök (pl. olvasó- televízió, számítógép, speciális programok, auditív megsegítés eszközei, számológép, feladatlapok…) alkalmazásában. o Tankönyvek és segédanyagok alkalmazásában. o Pedagógiai többletszolgáltatások finanszírozása o Korrigált létszám
Személyi feltételek o speciális képzettség
A szakirányú végzettséggel rendelkez gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: - programok összeállítása, - fejleszt munka, - közrem ködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követ en a konzultációban.
Tanulásszervezés o Rugalmas tanulásszervezési eljárások o Pozitív diszkrimináció (Mentesítés tantárgyak értékelése és min sítése alól, beszámoltatás módja id tartama vizsgakedvezmények
o Normaorientált egyéni vonatkozású o Támogató környezet értékelés o Pedagógusok szakmai kompetenciájafogadókészség
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ktv. 30.§. (2), Ktv. 30.§. (7), Ktv. 52.§. (6) Ez megjelenik az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függ en az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttm ködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeit l függ eljárások, id keret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.
33
Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció 1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megel zheti a további - másodlagos tünetek megjelenését. A tevékenység során a fejleszt programok készítésekor és elemzésekor els dlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséb l, a funkciók fejletlenségéb l ered zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
3. A MEGISMER FUNKCIÓK
2. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK
A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái - Logopédiai egyéni és csoportos terápia. - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. - Bábterápia. - Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái - Foniátriai vizsgálat és ellátás. -Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás. -Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia. - Gyógyúszás. - Gyógytorna. - Relaxációs tréningek.
VAGY A VISELKEDÉS FEJLP DÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSZAVEZETHET TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVEL KÜZD
Az egészségügyi célú rehabilitáció els sorban a pszichés fejl dési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelel szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segít egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebb l a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejleszt programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai el menetelt.
A MEGISMER FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJL DÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSSZA NEM VEZETHET TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVELK KÜZD Az egészségügyi célú rehabilitáció els sorban a pszichés fejl dési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelel szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segít egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebb l a szempontból fontos a gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejleszt programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai el menetelt.
34
II.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd k segítése Ellátandók köre: azok a tanulók, akik a Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. A fejlesztés színterei: felzárkóztatásra biztosított órakeret (A kötelez óratervi órák 15%) a tanórai differenciált oktatás a szabadid s tevékenység lehet ségeinek, illetve a családi tér lehet ségeinek irányított kihasználása Dokumentálása: Egyéni Fejlesztési terv. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe vesszük a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzd tanulók (BTM) esetén : Nevelési Tanácsadó szakvéleményezését saját megfigyeléseket (tanórai munka, szabadid s tevékenység) a tanulókkal korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait a szül kkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat (pl.: anamnesztikus adatok, tanulási szokások, aktuális családi történések stb.) Tevékenységformák Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni beszélgetés a tanulókkal, a probléma megoldása érdekében Osztályközösségek kialakítása A felmerül problémák jelzése az osztályf nöknek. Él kapcsolat a családsegít központtal Nevel k és tanulók személyes kapcsolata Szoros kapcsolat kialakítása a családi házzal, a gyermek személyiségének jobb megismeréséért. Szakmai feltételek Tárgyi/jogi feltételek o Pedagógiai többletszolgáltatások finanszírozása o Korrigált létszám
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló az osztály, csoport létszámának számításánál kett f nek számít.
Személyi feltételek
Tanulásszervezés terén o Rugalmas tanulásszervezési eljárások
o Támogató környezet o Pedagógusok szakmai kompetenciájafogadókészség
o Képesítési el írás nincs
35
o Pozitív diszkrimináció (mentesítések, technikai segédeszközök használata, alkalmazása) BTM tanulók felmentése tantárgyértékelés és min sítés alól a Nev. Tan. szakért i véleménye alapján az iskola egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatja.
Szakmai irányítás, ellen rzés A nevelési tanácsadás keretében megjelen új feladat a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellen rzése. Abból az alaptételb l kell kiindulni, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezet je felel s a fejleszt foglalkozások megszervezéséért. Az iskolában és kollégiumban a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtása kötelez , és a nevelési tanácsadás feladatait ellátó közoktatási intézménynek kell gondoskodnia az ellen rzés megszervezésér l. Az ellen rzés célja a szakmai segítségnyújtás. A Nevelési. Tanácsadó. által nyújtott segítség formája: esetmegbeszélés, konzultáció, segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában, speciális részellátás biztosítása.
II.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem összetett feladatrendszerének iskolai szintjét az összehangolt pedagógiai tevékenységi rendszer jelenti, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s koordinál. A koordináció magában foglalja a bels és küls jelz rendszer m ködtetését is. Cél: a veszélyeztetett helyzet kialakulásának megel zése, a szociális hátrányokból ered kulturális, mentálhigiénés eltérések kiegyenlítése az iskola lehet ségein belül, valamint, a veszélyeztetett és szociálisan hátrányos helyzet tanulók kiemelt segítése. Feladatok A veszélyeztet tényez k hatását megel z felvilágosító, ismeretnyújtó és információs tevékenység. A veszélyeztetett tanulók regisztrálása, a veszélyeztet okok feltárása a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, és az okok megszüntetésükben való pedagógiai részvétel. A tanulói viselkedésben, teljesítményekben bekövetkezett változások felismerése, jelzése. Az okok feltárása és megszüntetése érdekében a jelz rendszer m ködtetése, együtt-m ködés a gyermekvédelmi szervezetekkel. Az iskolai szociális ellátások biztosítása. Tevékenységek Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának rögzítése és ez alapján a további teend k elrendelése. Az adatvédelmi és titoktartási szabályoknak megfelel adminisztrációs feladatok ellátása. A veszélyeztetettség kialakulásának megel zése, intézkedések a hátrányos helyzet tanulók esetén. Tanácsadás megszervezése tanulónak, szül nek, pedagógusnak, melynek. formái: egyéni beszélgetés, csoportos beszélgetés és foglalkozás, filmvetítés, el adás, felvilágosítás. Szociális ellátások számbavétele (jogszabályi szinten ingyenes étkeztetés és tankönyvellátás intézményi szinten stb.). Drog- és b nmegel zési, valamint egészségmeg rz programok szervezése melyeknek, tartalma: önismereti, döntéshozatali, stressz-kezelési módszerek, szexuális nevelés, egészséges életmódra, életvezetésre vonatkozó tanácsok A pályaválasztás segítése önismereti és pályaorientációs foglalkozás keretében.
II.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység Iskolánk, a nevelésben különösen nagy figyelmet fordít a tanulók személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk er sítésére. Lehet vé tesszük a HH és HHH-s tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Kiemelt célként 36
jelenik meg, és pedagógiai tudatossággal valósítjuk meg az ismeretek meger sítését, szintetizálását, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlását, a személyiségstruktúra megszilárdítását. Hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával kell elérnünk a szakmához köt d ismeretek megszerzésének igényét. Kapjanak megbízható alapokat a kommunikációs, valamint idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejl déséhez. Segítünk kialakítani a szakmatanulás iránti motivációjukat, a képességeknek megfelel pályaválasztást, valamint az ezzel kapcsolatos felel sségérzetet, igényességet. Ez csak személyes példamutatással, magas szint pedagógiai kultúrával valósulhat meg. Kiemelt feladatként kezeljük a továbbtanulás megfelel el készítését. Törekszünk a folyamatos kapcsolattartásra, a hasonló feladatokat ellátó intézményekkel. Közös, fejleszt munkát támogató rendezvényeket készítünk el , a szervezésben, lebonyolításban aktívan, tevékenyen veszünk részt. (szakmai fórumok, nyílt napok, stb. szervezése). Feladat: Az életkornak, az egyéni és közösségi szükségleteknek megfelel napi és rend kialakítása, az önként vállalt szabályok betartása A kollégisták önképének pontos, reális kialakítása a mindennapi tevékenységek szerepgyakorlást el segít megszerveztetésén keresztül Az önmegvalósítás készségét jelz egzisztenciális célok, ambíciók, törekvések reális kialakítását támogató tréningek, foglalkozások, szervezése, az önálló életszervezéssel e törekvések kialakulásának segítése A célok elérését biztosító feladatok kiválasztása, pontos differenciálása, gyakorlási lehet ségének megteremtése az önállóság és az önként vállalt szabályok betartása alapján szervezett napi és heti renddel Az egyén és az t körülvev közösség feladatai és szerepei reális differenciálásának gyakoroltatása, szerepgyakorlatok megszereztetése A munkába állást segít képességek, kézségek fejl dése gyakorlási lehet ségeinek biztosítása A továbbtanulásra készül k egyéni segítése tanulmányaik sikeres folytatásához A nevel munka szervezeti formái – a tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását el segít és a közösségi tevékenységek terve Az iskola m ködésének jellemz it meghatározzák az intézményi alapelvek, prioritást élvez célok, feladatok. A hozzánk jelentkez tanulók kommunikációs és beilleszkedési zavarral, sok esetben deviáns magatartási attit ddel érkeznek. Alkalmassá kell válniuk a más kultúra elfogadására és képvisel ikkel való együttm ködésre. A kortársi peremre sodródásukat a tanulási zavarok is el segítették. Ezen kudarcélmények feldolgozása, kezelése érdekében a következ speciális kurzusokat alkalmazzuk a tanulók személyiségének fejlesztése, társadalmi beilleszkedésük el segítésére. Emberismeret - Önismeret: Egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon az önismereti tréningek során a tanulók megismerik önmagukat, megtanulják azokat a mechanizmusokat, melyekkel gátlásaik leküzdhet k, vagy hatásuk csökkenthet k. A konfliktuskezelés, állóképesség javítás, koncentrációs képesség fejlesztése és a metakommunikációs viselkedés irányításának módszerei is ide tartoznak. A foglalkozásokat szakért k vezetik. Kommunikációs kultúra és tanulásmódszertan: A gondolataikat, szándékaikat nehezen kifejezésre juttatóknak nyújt segítséget ez a beszéd- olvasás-írás képességét fejleszt foglalkozás. A mások megértését és önmaga kifejezését megtanulni akaró tréningek, viselkedési formák gyakorlásával. Az önálló 37
ismeretszerzés, mint kommunikációs tevékenység fontos a tanulás szempontjából. Ennek az egyéni módszereit segítik ezek a foglalkozások. Interkulturális foglalkozások: Célja megismertetni a cigány és nem cigány tanulókkal egyaránt a cigányság kultúráját, szokásait, életmódját, értékeit. Ezzel kívánjuk el segíteni a toleránsabb magatartás kialakulását, az integrációra való törekvés el segítését. Életvitel és családi életre való felkészítés: Csoportos foglalkozások középpontjában az egymás iránti felel sség, az együttm ködés er sítése, a személyiség tiszteletben tartásának gyakorlása áll. Az életkori sajátosságaiknak megfelel érdekl dés, nyitottság a társadalmi problémák iránt, illetve a családi életre való felkészülés, családi szerepek megismerése kerül. / Ez egyben felkészítés a NAT Emberismeret alapvizsga követelményeire is. / Gazdasági és vállalkozási ismeretek: Célja kialakítani a piacgazdálkodásra jellemz gondolkodásmódot, melynek segítségével a tanuló eligazodhat a vállalkozások világában. Tréningszer gyakorlása az álláskeresési technikáknak.
II.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A tanulói jogviszony alapján minden tanulót megillet jogosultságok: A tanulók személyesen vagy képvisel ik útján — jogszabályban meghatározottak szerint — részt vehetnek az érdekeit érint döntések meghozatalában, a nevelési oktatási intézmény irányításában véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek és kezdeményezhetnek az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, és ezekre érdemi választ kaphatnak szervezhetik közéletüket, m ködtethetik a diák önkormányzatukat, melyhez a tantestület és az iskolavezetés segítségét kérhetik választók és választhatók lehetnek A diákok érdekképviseleti szerve a diákönkormányzat (DÖK), amely részt vesz az intézmény egészét érint döntések el készítésében. Az érdekérvényesítés fóruma, a tanórán és iskolán kívüli diákélet rendezvényeinek, eseményeinek szervez je. A DÖK. az osztályokban megválasztott tanulókból áll. Közmegegyezéssel választanak maguk közül vezet t. A DÖK kérésére iskolagy lés hívható össze problémáik orvoslására, melyet el tte írásban jeleznek az igazgatónak. Az igazgató meghívottként vesz részt a gy lésen.
II.9. Kapcsolattartás a szül kkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Iskolánk nyitottságra törekszik, ezért igyekszik megragadni minden lehet séget a partnerekkel való együttm ködésre.
II.9.1. A tanulók közösségét érint kapcsolattartási formák A tanulókat az intézmény életér l, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettes, az osztályf nökök, a diákönkormányzatot segít pedagógusok, a diákképvisel k tájékoztatják. Fórumok: diákönkormányzati ülés, osztályf nöki óra, iskolagy lés. 38
A teljes tanulóközösség és nevel testület között a Diákönkormányzat a közvetlen kapocs. Iskolagy lés hívható össze bármelyik fél kérésére. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve a diákönkormányzat útján közölhetik az intézmény vezet ségével, a nevel kkel, a nevel testülettel.
II.9.2. A szül k közösségét érint együttm ködési formák A nevelés-oktatás folyamatában legfontosabb partnereink a szül k. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályf nökök tájékoztatják. Az osztályf nökök folyamatosan a tanulók ellen rz könyvében, és az osztályok szül i értekezletein. Kommunikációs csatornák: Szül i értekezlet Fogadóórák Tájékoztató (telefonon, írásban) Hivatalos értesít Szül i levél Nyílt nap Ünnepélyek, iskolai rendezvények, kirándulások Családlátogatás Az iskola az ellen rz n keresztül értesíti a szül t a különböz eseményekr l, az érdemjegyekr l, hiányzásokról. A tanuló hiányzásával kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza. A szül i értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok id pontját az iskolai éves munkatervek határozzák meg. A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel testületével.
II.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata II.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: Levelez évfolyam vizsgáira, Esti általános iskolai osztályok vizsgáira Magántanulók vizsgáira Osztályozó vizsgákra 12. G. osztályra vonatkozó bels vizsgákra Pótvizsgákra Szakképzésben a szintvizsgákra Különbözeti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, az intézmény nevel testületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgák részletes szabályait a házirend tartalmazza a levelez évfolyam vizsgáira, az esti általános iskolai, a magántanulók, a 12. G osztályra vonatkozó bels vizsgákra valamint az osztályozó- és pótvizsgákra. 39
Szintvizsga szabályait a Szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény határozza meg. E szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelez tennie, aki nappali rendszer oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett feln ttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A 12. G. osztályban szervezett bels vizsga célja, hogy a tanulók szóbeli kifejez készsége és a vizsgahelyzetben szükséges kompetenciái fejl djenek, vizsgarutint szerezzenek, illetve az támpontot adjon az érettségire való felkészüléshez. Vizsgakövetelményeket az esti általános iskolai, a magántanulók, valamint az osztályozó- és pótvizsgák esetében az egyes évfolyamok és tantárgyak kerettantervei tartalmazzák. A 12. G. osztály bels vizsgája az érettségi követelményekhez igazodik. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a dolgozza ki. (Szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény)
II.11. Az iskolába történ felvétel és átvétel rendje
Tanulói jogviszony mind a középiskolai, mind a szakiskolai 9. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra, vagy tanév közben átvétellel jön létre.
II.11.1 Felvételi eljárás szabályai Központi felvételi vizsgát 9. évfolyamon nem tartunk, az általános iskolai osztályzatokat vesszük figyelembe. A szakképz évfolyamokra történ felvétel a megel z iskolaszakaszban elért eredmények, és a jogszabályban el írt egészségügyi illetve alkalmassági vizsgálat alapján történik. Feltételesen beiratkozhat az érettségire épül szakképz évfolyamra a tanuló akkor is, ha javító érettségi vizsgára utasították. Tanulmányait azonban csak akkor folytathatja, ha az októberi vizsgaid szakban sikeres érettségi vizsgát tesz. Ilyen esetben a beiratkozás feltétele az iskola igazgatójához benyújtott kérelem kedvez elbírálása.
II.11.2. Átvétel az iskolából Más iskolából történ átvételr l az igazgató dönt az átvételt kér tanuló tanulmányi eredménye és magatartása alapján. Átvétel menete: A szül jelzi az iskolának a gyermek beíratásának szándékát. Az iskola befogadó nyilatkozatot ad. Az iskola a befogadó nyilatkozatot elküldi az elbocsátó intézménynek. Az elbocsátó iskola kiállítja a szükséges dokumentumokat, és elküldi a fogadó iskolának. A dokumentumok megérkezésekor történik meg a beiratkozás. A beiratkozáskor be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szül személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, ellen rz könyvet, az el z iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A jelentkez tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmér vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket el z
40
iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. A szintfelmér alapján az intézményvezet és a szaktanár állapítja meg a tanuló felzárkóztatásának módját és id határát.
41
III. HELYI TANTERV
42
III.1. A képzés szerkezete
Általános iskola 8. osztálya vagy szakiskolai végzettség
Általános iskolát be nem fejez k
Feln ttek általános iskolája, nappali tagozat
Feln ttek általános iskolája, esti tagozat
HÍD II. (részszakképzéssel)
Általános iskola 8. osztálya után
Munkába állás
Szakközépiskola
Gimnázium
Tovább tanulás fels fokú oktatásban vagy munkába állás
Gimnázium levelez tagozat
Munkába állás, tovább tanulás
Szakiskola
Irodai asszisztens Pedagógiai- és családsegít munkatárs
HÍD I.
N i szabó Számítógép-szerel , -karbantartó
Szakképzés
Irodai asszisztens Pedagógiai- és családsegít munkatárs
Munkába állás
Szakközépiskola Szakiskolások középiskolája
Munkába állás
43
III.1.1. Pedagógiai szakaszolás Els szakasz felzárkóztató, az általános m veltséget megalapozó, pályaorientációs modul. Feln ttek általános iskolája: fels tagozat (5-8. évfolyam), nappali rendszer képzés Feln ttek általános iskolája: fels tagozat (5-8. évfolyam) esti rendszer képzés HÍD I.: Azok a tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt, HÍD II.: Azok a tanköteles tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. (1 illetve 2 évfolyamon) Második szakasz, a három éves szakmai képzés: Szakiskola: 9-11. évfolyam, nappali rendszer képzés Negyedik szakasz az érettségit adó középiskolai képzés Gimnázium: 9-12. évfolyam, nappali rendszer képzés Gimnázium: 9-12. évfolyam, esti és levelez rendszer képzés Szakiskolások középiskolája: 11-12. évfolyam, (szakiskolai végzettséggel) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerit a szakiskolai végzettséggel rendelkez tanuló — közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával — folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelez közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenérték a középiskola befejez évfolyamának elvégzésével. Szakközépiskola (9-12. 5/13) Ötödik szakasz: érettségi utáni szakképzés, második szakma megszerzésének lehet sége A képzési szakaszokat kiegészíti az átjárhatóság és továbblépés lehet sége. A tehetséges, továbbtanulni szándékozók életkoruknak megfelel en vehetnek részt a gimnáziumi képzésben, szerezhetnek szakmát, kapcsolódhatnak be feln ttoktatás programja alapján megszervezett gimnázium esti-levelez s rendszer képzésébe, vagy a szakiskolások szakközépiskolai képzésébe.
III.2. A választott kerettanterv megnevezése, óraszámok III.2.1. Szakiskola, közismereti képzés A szakiskolai közismereti képzésre vonatkozó szabályok, az órák eloszlása a szakképzés szakmai programja fejezetben található
III.2.2. Szakiskolások középiskolája (szakközépiskola) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerit a szakiskolai végzettséggel rendelkez tanuló kétéves, érettségire történ középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyediktizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelez közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára el írtak szerint készíti fel.
III.2.3 Szakközépiskola A szakközépiskolai képzés programja, és közismereti képzésre vonatkozó szabályok, az órák eloszlása a szakképzés szakmai programja fejezetben található.
44
III.2.4. Gimnázium, nappali tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* M vészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki Emberismeret Cigány népismeret Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3 3
4 3 3 3
4+1 3 3+1 3+1
4+1 3 3+1 3+1
2
2
3
3
1 2 2
2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
0+2
1 1
1
5 1 0+2 0+2 4 35
5 1 0+2 0+2 4 36
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene
45
Változat B B B B
2 0+2 5 1
2 0+2 1 5 1
0+1 6 35
0+1 8 35
III.2.5. Feln ttek általános iskolája, nappali rendszer képzés Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki Cigány népismeret Pályaorientáció Emberismeret Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3
7. évf. 3 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 0+1 0+1 0+1 3 28
1 1 5 1 0+1 0+1 0+1 3 31
1
1 1 1 1 5 1 0+1 0+1 2 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene fels tagozat
46
Változat B A B A B
5 1 0+1 0+1 0+1 3 31
III.2.6. Feln ttek általános iskolája, esti és levelez tagozat Évfolyam/ Tantárgyak
5.
6.
7.
8.
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
Anyanyelv, kommunikáció
1
1
1
1
1
0,5
1
0,5
Magyar irodalom
2
1
2
1
2
1
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
1,5
3
1,5
Fizika
1
-
1
-
1
1
1
1
Kémia
1
-
1
-
1
1
-
1
Földrajz
1
1
1
1
-
-
-
-
Biológia
1
1
1
1
-
-
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
M vészeti ismeretek
-
-
-
-
1
-
1
1
Informatika
-
-
-
-
1
1
2
1
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
1
Osztályközösségépít program
1
1
1
1
1
1
1
1
Cigány népismeret
0+1
Szabadon tervezhet órakeret
1
-
1
-
1
-
1
-
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
0+1
0+1
47
0+1
III.2.7. HÍD I A tanév javasolt beosztása Tartalom
Id keretek
Bevezet hét: ismerkedés, támogató ajánlások
1 hét (30 óra)
Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások
1 hét (30 óra)
Folyamatos munka
34 hét
Óra/hét
30 óra
Felhasználható óraszám a tanévben
1020
Életpálya-tervezés, szakmaismeret
40% (cca.400 óra)
M veltségterületekhez köthet fejlesztési id
60 % (cca.600 óra)
Felhasználható óra/modul
20-25 óra Éves óraszám 34 héttel számolva
M veltségi területek Kommunikáció és anyanyelv
180
Él idegen nyelv (angol, német)
50
Matematika
60
Társadalom és jelenkor-ismeret
50
Természetismeret
100
Alapvet munkavállalói és életpálya-építési modulok
200
Szakmaismeret
200
Testnevelés és sport
180
Heti óraszám
30
Összesen (éves óraszám)
1020 óra
48
III.2.8. HÍD II. A változat, 20 hónapos, rövidebb képzési idej rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelent sebb alapkompetencia-hiányokkal küzd tanulóknak. H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)
öf. gyak. 3 hét
H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
24
17
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
7,5
105
14,5
Összesen
31,5
105
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0,5
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
-
2 1,5 heti 35
B változat 20 hónapos, hosszabb képzési idej rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)
öf. gyak. 3 hét
H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
16,5
10
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
15
105
21,5
Összesen
31,5
105
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
2,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
1
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
-
49
1 2,5 heti 35
C változat, 10 hónapos HÍD II.. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
Összesen
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
50
A HÍD II. program közismereti óraszámai
Évfolyam/ Tantárgyak
HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év
HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év
HÍD/2/1. HÍD/2/2. HÍD/2/1. heti 16,5 heti 10 heti 31,5 közismereti közismereti közismereti óra óra óra B B C 2 éves 2 éves 1 éves 1. év 2. év
Kommunikáció és anyanyelv
4
3
3
2
5
Él idegen nyelv (angol, német)
4
3
3
2
5
Matematika
4
3
3
2
5
Társadalom és jelenkor-ismeret
3
2
1,5
1
4
Természetismeret
3
2
1,5
1
4
Alapvet munkavállalói és életpálya-építési modulok
1
1
0,5
1
2+1,5
Testnevelés és sport*
2
2
2
-
-
Osztályf nöki (osztályközösségépít program)
1
1
1
1
1
Cigány népismeret
0+2
0+1
0+2
Emberismeret
0+2
Szabadon tervezhet órakeret: pl. informatika
2
-
1
-
5,5
Összesen
24
17
16,5
10
31,5
A szakmai képzés kerettanterve a szakképzés szakmai programja fejezetben található
51
III.2.9. Gimnázium esti és levelez képzés Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
2
2 +1
2 +1
Fizika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Kémia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Földrajz
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0+1,5
0+1
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
M vészeti ismeretek
1
-
1
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályf nöki óra
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
cigány népismeret
0+2
informatika
0+1
0+0,5
Szabadon tervezhet órakeret
-
-
-
-
-
-
5,5
2,5
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
A kerettantervek által el írt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló id keret kilencven százalékát fedik le. Minden tagozaton az egyes tantárgyak óraszámán belül biztosított szabad id keretet egyéni fölzárkóztatásra, fejlesztésre, a vizsgára való felkészülésre fordítjuk. A szabadon tervezhet órakeret terhére oktatott tantárgyak (Cigány népismeret, emberismeret, pályaorientáció) tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A cigány népismeret tantárgy tanításához nemzetiségi nevelés-oktatás 5-8. és 9-12. osztályos kerettanterve szolgál alapul. 52
III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei III.3.1 Tankönyvválasztás A tankönyvválasztás során legmesszebbmen kig figyelembe vesszük: a képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait, a tankönyvcsaládok felmen rendszerben történ használhatóságát, a tantervhez való alkalmazkodást, a tanulók egyéni ütem fejl déséhez és differenciáláshoz történ igazodást a szül k anyagi helyzetéhez. Iskolánkban a nevel -oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvlistán szerepelnek, illetve segédkönyveket, amelyeknek használatához a nevel testület és a szül i közösség egyetértése szükséges. Fentiekt l kivételes esetben a nevel testület és a szül i közösség egyetértésével lehetséges eltérni. Tankönyveket, segédleteteket a hivatalos tankönyvjegyzékér l választunk. Azok a könyvek, segédletek, amelyek nem szerepelnek a jegyzékben — indokolt esetben — a szakmai munkaközösség javaslatára az szül i közösség véleményének figyelembe vételével alkalmazhatóak.
III.3.2. Taneszközök Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagainak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, figyelembe véve a szül i közösség véleményét. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév el tt a törvényben meghatározott id ben tájékoztatjuk, illetve kikérjük véleményüket. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell el nybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéb l, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzet tanulók ingyenesen használhatják. Az iskola által biztosított eszközök és felszerelések jegyzékének körét a Pedagógiai program melléklete rögzíti.
III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
Erkölcsi nevelés az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását drámapedagógiai eszköztár alkalmazásával, illetve egyes évfolyamokon emberismeret tantárgy órarendbe iktatásával kívánjuk megvalósítani. a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásához a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járulunk hozzá Tanórákon végzett személyiségfejleszt tevékenységek: irodalmi alkotások szerepl inek jellemrajzán keresztül a pozitív és negatív emberi tulajdonságok 53
felismertetése, véleménymondás, állásfoglalás, az önkifejezés eszközeinek gyakoroltatása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés a nemzeti ünnepek, sorsfordító eseményekre történ megemlékezések híres magyar kutatók, tudósok, írók, zeneszerz k stb. életútjának, munkásságának megismertetése Állampolgárságra, demokráciára nevelés fokozatosan kialakítjuk, b vítjük az együttm ködésre épít kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat a diákönkormányzat m ködtetése Az önismereti és társas kultúra fejlesztése a tanórai csoport munkák keretében a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartási formák kialakítsa osztályf nöki és más órán az önértékelési motívumok (önbizalom, önbecsülés) folyamatos optimális fejlesztése helyzetgyakorlatokkal A családi életre nevelés ünnepekhez kapcsolódóan a család szerepének bemutatása szerelemmel, barátsággal, szexualitással, családtervezéssel kapcsolatos kérdések megbeszélése biológia, és osztályf nöki órákon. A testi és lelki egészségre nevelés mindennapi testnevelés órák emberismeret órák bizonyos évfolyamokon. konfliktust r - és feloldó képességek fejlesztése csoportmunkával, házi versenyekkel Felel sségvállalás másokért, önkéntesség az önismeret alakításánál kiemelt szerepet kap: a fejleszt értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttm ködés értékének tudatosítása Fenntarthatóság, környezettudatosság fenntarthatóság, környezettudatosságot er síti a különböz környezet szépítési akciókkal, a tantermek és az iskola tanulókkal közösen végzett díszítésével fizika, kémia, biológia órákon az ökológiai elvek bemutatása tisztasági akciók, kirándulások téma napok Pályaorientáció Pályaorientáció, mint tantárgy bevezetése bizonyos évfolyamokon üzemlátogatások Gazdasági és pénzügyi nevelés Áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos projektprogramok indítása matematika: banki-, biztosítási- vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - fizika: mérés, mértékegységek, mér eszközök (villany, gáz, víz mér órák) - földrajz: eltér fogyasztási struktúrák és szokások - magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái - biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), táplálkozás kiegészít k és divat-jaik, egészséges táplálkozás, informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
54
Médiatudatosságra nevelés IKT ismeretek b vítése információszerzés különböz önálló vagy kiscsoportos tanórai és tanórán kívüli (otthoni) munkákhoz. Projekt feladatok, önálló médiahasználattal A tanulás tanítása mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; .a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemz k figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, az IKT kompetenciák fejlesztése. .az önálló tanulás és az önm velés alapozását szolgálja a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat alapvet készségének fejlesztése;
III.5. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következ módon. 3 testnevelési órát az óra rendbe iktatva, a délel tti iskola id alatt 2 testnevelési óra délutáni sportszakkör keretében. A délutáni sportszakkör alól felmentést kap az a tanuló, aki igazolt sportoló.
III.7. Választható érettségi vizsgatárgyak
Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehet , amelynek az iskola tantervében meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkez teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A jelentkezés a jogszabályokban meghatározottak szerint történik. Aki el rehozott érettségi vizsgát tesz, az felmentést kap az óralátogatás alól az adott tantárgyból Az iskola biztosítja — a tanuló választása szerint — mind a középszint , mind az emelt szint érettségi vizsgára való felkészülést az alábbi tantárgyakból. Kötelez tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Él idegen nyelv (angol vagy német) Választható közismereti tantárgyak Él idegen nyelv Biológia Földrajz Informatika Cigány népismeret
55
III.8. A középszint érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 2. Irodalom Szerz , m vek Életm vek a magyar iroda-lomból . Portrék . Látásmódok . A kortárs irodalomból . Világirodalom . Színház és dráma . Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok M fajok, poétika Korszakok, stílustörténet
MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai m veletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, m veletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenl tlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 5. Valószín ségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószín ség-számítás
TÖRTÉNELEM Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az els világháborútól a két-pólusú világ felbomlásáig Magyarország története az els világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-t l a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák)
56
A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális m ködések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejl dés 5. Egyed feletti szervez dési szintek Populáció Életközösségek (él helytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Örökl dés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadid , m vel dés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervez dési szint Szervetlen és szerves alkotó-elemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépít folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szervez dési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejt eukarióták Többsejt ség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrend-szerek, testtájak Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás
FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A k zetburok A leveg burok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföld-rajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböz szerepet betölt régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai INFORMATIKA 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek
57
Problémamegoldás táblázatkezel vel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezel program interaktív használata Alapvet adatbázis-kezel m veletek Képerny és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek — hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok f bb jellemz i A számítógép üzembehelyezése 3. Informatikai alapismeretek — szoftver Az operációs rendszer és f bb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok m ködésének alap-elvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkeszt program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezel használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok
CIGÁNY NÉPISMERET 1. Történelmi ismeretek 2. Néprajzi ismeretek 3. Földrajzi ismeretek 4. Társadalmi kapcsolatok és köt dések 5. Nyelvi ismeretek 6. Zene és tánckultúra 7. Kisebbségpolitika 8. Kiemelked roma személyiségek életútja
58
III.9. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések III.9.1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program
A szakért i vélemények alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelm beszédfogyatékos és a nem fogyatékos tanulókat. Számukra biztosítjuk az ép beszél környezetet, a sajátos nevelési igényükb l fakadó többletszolgáltatásokat.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉL IDEGEN NYELV
Módszerek, eljárások, eszközök A beszédfogyatékosság típusától függ en az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes id tartama alatt központi szerepet játszik. A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek -pl. Dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál, pedig az auditív módszerek els bbségét szükséges biztosítani.
Megsegítés formái:
segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelel nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetel dését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek,
értékelésben: a tanulót önmagához, fejl déséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés
59
III.9.2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segít program Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik: Pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejleszt , határait tiszteletben tartó nevelés. Egyedi tulajdonságok figyelembe vétele. A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása. Fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása. A m veltségi terület kiemelt habilitációs / rehabilitációs feladatai
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
ÉL
IDEGEN NYELV
MATEMATIKA
A véleménynyilvánítás képessége Kommunikációs képesség fejlesztése Az értelemszer szelektálás képessége Nyelvhelyesség a tanult szabályok betartása, alkalmazása Írástempó növelése Esztétikus íráskép kialakítása Szókincsb vítés Szövegalkotó képesség fejlesztése Irodalmi szöveg ért olvasása Önálló véleményalkotás Együttm ködési képesség fejlesztése Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók identitásának segítése, kulturális-nyelvi örökségük megismerése, hagyományaik gondozása Az általános m veltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével Alapvet tanulási képességek fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése A kulturált érvelés, véleménynyilvánítás, vita képességének elsajátítása Kitartás, akarat fejlesztése Motivációs készség. Figyelem és emlékezet. Analógia. Gyakorlati nyelvi készségek: a beszédértési képesség és beszédkészség. A kommunikációs szándékok kifejezésre juttatásának képessége elemi szinten. A memorizálás képessége. Képesség az adott nyelv írott szövegének felismerésére. Hallásfejlesztés. Tudatosítás már ismert szavak esetében. Következtet képesség fejlesztése. Spontán megnyilatkozások el segítése. Vizuális kommunikáció fejlesztése. Biztatás megszólaltatásra. Önkifejezés serkentése. Szókincs b vítése. Praktikus ismeretek gy jtése. Spontán beszéd ösztönzése, fejlesztése. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. A domináns pszichés funkciók fejlesztése. Fegyelmezett munkavégzés, pontos végrehajtásra törekvés a gyakorlás folyamán Ítél képesség fejlesztése A tanulás eszközeinek célszer használata A kíváncsiság ébrentartása Az önbizalom folyamatos meger sítése. Önismeret, önszabályozás képességének fejlesztése
60
Az id múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása,
EMBER ÉS TÁRSADALOM
EMBER A TERMÉSZETBEN. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
összefüggések felfedeztetése. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgy jtés technikájának fejlesztése. A tér és id kapcsolatainak bemutatása. A kommunikációs képességek fejlesztése. A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Az id észlelés fejlesztése, az emberölt , az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. A vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközök használatának képessége. Érdekl dés az él és élettelen környezet iránt. Tájékozódási képesség térben és id ben. Együttm ködés, pozitív attit d Tudatos környezetvéd magatartás. A szépség iránti fogékonyság. A figyelem, emlékezet, akarat aktivizálásának képessége, együttm ködési készség A m vészeti nevelés alkalmával végig egyéni fejlesztés és egyéni foglalkozás folyik, hiszen a befogadás és az alkotás is mindig egyedi, személyt l függ , személyiségre, érzelmekre ható.
M VÉSZETEK
Fontos, hogy az elemzések során olyan kritikus és önkritikus szemléletre tesznek szert, amely megóvhatja ket a befolyásolhatóságtól, illetve ki tudják sz rni az értéktelent. A kulturált szabadid eltöltésére való tudatos neveléssel és egy hobbi kézbeadásával életvezetésüket próbáljuk segíteni. Fontos, hogy a kell önismereti szint elérése mellett, er sítsék bels tartásukat, pozitív önértékelésüket és segítsük ket abban, hogy annak találják meg a kifejezési formáját.
61
Érzékszervi megismerések fejlesztése. Térbeli, id beli tájékozódó képesség fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés m veleteinek gyakorlása. Szabályfelismerés, tervez , rendszerez , döntési képesség fejlesztése. Csoportosítások, következtetések. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. INFORMATIKA
Az érzékszervi megismerések, a vizuális és auditív felfogóképesség, A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet. A finommotorika, a gyors pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség. Felismer -, rendszerez képesség, szerialitás. Összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés, Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. Tervezés, döntés, önértékelés. A szabályalkotás és elfogadás képességének fejlesztése. A géppel segített kommunikáció. A gondolkodási funkciók m veletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, okokozat felfedezése. A problémafelismer , a tervez , alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Motorikus képességek, praxia fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. Szociális képességek fejlesztése, szociális kompetencia alakítása. Szerialitás fejlesztése m veleti algoritmusok elsajátításával. A terv, a munkamenet- készítés képességének alakítása, a manualitás fejlesztése. Tárgykészítési képesség, egyszer tárgyak létrehozása, tervszer el készítés utáni kivitelezés képessége.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Általános kondicionális (er -, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek. A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. A mozgásszabályozó képesség. Játék készség és sportági képességek: mozgás-kombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismer és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttm ködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság.
62
III.9.3. A megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okokra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességeivel küzd k A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböz súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A rész-képességzavarok körébe tartozik: az iskolai teljesítmények – els sorban az alapvet eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese.
KIEMELT CÉLOK, FELADATOK
KIEMELT FELADATOK DISZLEXIA, DISZGRAFIA ESETÉN:
KIEMELT FELADATOK DISZKALKULIA ESETÉN:
Kudarct r képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felel s funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igény tanulók túlterhelésének elkerülése a fejleszt folyamatban. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. A tanuló fejlettségének megfelel en egyéni továbbhaladás biztosítása. Téri és id relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, Vizuomotoros koordináció gyakorlása, Látás, hallás, mozgás koordinált m ködtetése, Beszédfejlesztés, aktív szókincs b vítése, helyes ejtése, Verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, Olvasástechnika, tempó fejlesztése, Olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,Idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, Segít környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, Számfogalmak kialakítása és b vítése, a manipuláció el térbe helyezése, képi vizuális Meger sítés, Az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, Segít , kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), Az alapm veletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkez számkörökben, A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított Megjegyzést segít technikák megtalálása, alkalmazása, Szerialitás er sítése.
63
A MEGVALÓSÍTÁ S SZÍNTEREI
A FEJLESZTÉS ALAPELVEI:
Minden tanórán Rehabilitációs célú fejleszt foglalkozáson, Felzárkóztató foglalkozásokon A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közrem ködését igényli, egyéni terv alapján - a kialakulatlan részképesség jellegének megfelel en az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakért i és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb l az értékelés és min sítés alóli mentesítés lehet ségét, z iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarct r -képesség növelése, az önállóságra nevelés.
III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Tanulóink ellen rzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelel en differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellen rzés komplex egységet alkot, esetenként más-más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszer pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanév elején és végén helyzetfeltáró, diagnosztikus módszert alkalmazunk. Az objektív min sítést biztosítandó teszteket használunk az iskolában. A beszámolókon szummatív vagyis min sít metódust alkalmazzuk. Ezen értékel stratégiák, az un. „kemény” módszerek közé sorolhatók, hiszen feladatlappal, tesztekkel történik e tudás felmérése. A szóbeli beszámolókon, de az írásosoknál is érettségi, illetve szakmunkásvizsga körülményeket teremtünk, és ez legalább olyan kemény módszer, mint a tesztes eljárás. Az objektív értékelés azonban csak értékelési stratégiának az egyik ága. A másik a tanulói személyiséget veszi alapul, tehát individuális módszer. Ezen stratégiák megvalósulásáért az alábbi taktikai lépéseket tartjuk fontosnak: A különféle (pl. osztályozó, javító) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos — az oktatás során is biztosított — kedvezményeket (hosszabb felkészülési id , írásbeli beszámoló helyett szóbeli, és fordítva, más tantárgy választása, a szokásos segédeszköz-használat biztosítása).
III. 10.1. A tanulói tudásszint ellen rzésének, értékelésének módja a tanév során:
Diagnosztikus mérést, értékelést végzünk: o A tanítási év kezdetén minden osztályban (információ mérés, tájékoztató jelleg )
64
o A továbblépéshez szükséges ismeretek szintjér l való információ-szerzés. (Nem használható fel az év végi érdemjegy kialakításánál.) Formatív értékelést, vagy tudásfejleszt mérést, értékelést a pedagógusoknak a tanév során folyamatosan végezni kell: Spontán és tervezett megfigyelés Szóbeli tudásszint mérés Az ismeretek írásban történ kontrolálása (pl.: röpdolgozat – egy leckéb l ismétl kérdések) Az egyéni és csoportteljesítmény figyelemmel kísérése, vizsgálata Tantárgyi feladatlapok alkalmazása Szummatív értékelést (összegz értékelést) kell alkalmazni: Témazáró dolgozatok Szakiskolai osztályoknál az éves tananyag befejezése után tantárgyanként tanévzáró mérést végzünk. Az adott tantárgyak befejezése (kifutása) után. Az iskolatípus utolsó osztályában a tanév végén
III.10.2. Értékelés, min sítés alóli felmentés Ha jogszabályokban foglaltaknak megfelel en a szakért i bizottság javasolja a tanuló értékelés és min sítés alóli mentesítését, akkor az iskola igazgatója az érettségi vizsga során alábbi lehet ségeket adhatja meg:
Az írásbeli beszámolót magyar nyelv és irodalomból, illetve idegen nyelvb l szóbeli felelettel, plusz tétellel válthatja meg. Az írásbeli anyagok elkészítésénél a tanuló tételét számítógépre viheti, hogy lehet sége legyen helyesírási javítóprogram használatára. Értékeléskor a bizottság a tartalmi részt veszi figyelembe. A magyar nyelvi tételek vonatkozásában a tanuló teljes, vagy részleges mentesítést kaphat. DISZLEXIÁS, DISZGRÁFIÁS TANULÓ ESETÉN
A különböz vizsgatárgyak szöveges feladatainak megoldására többletid t kaphat. Magyar irodalom esetén kevesebb és rövidebb memoriterr l kell, hogy számot adjon. Használható segédeszközök: írógép, számítógép, helyesírási szótár, értelmez kéziszótár, szinonima szótár. Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. A diszlexiás, diszgráfiás hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési id nél hosszabb felkészülési id t kell biztosítani. Részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, valamint vizsga esetén a szükséges segédeszközöket is biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmez szótár, szinonima szótár)
65
Az írásbeli matematika feladatok szóbeli (hangos) levezetéses megoldása engedélyezhet , ahol állapotától függ en a tanuló segítséget kérhet szaktanárától.
DISZKALKULIÁS TANUÓK ESETÉNL
Ha a vizsgázó felelete logikailag helyesen épül fel, a bizottság fogadja el a hibás, pontatlan részeredményeket. Elfogadható legyen a szokványostól eltér , de a diszkalkuliás tanuló számára segítséget jelent más megoldás alkalmazása is. Használható segédeszközök: számológép, számítógép, konfiguráció, mechanikus manipulatív eszközök (táblázatok, számsín, kockák) amelyekkel a rehabilitációs órán dolgozott. A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, illetve a vizsgák alkalmával engedélyezhet mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).
III.10.3. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Iskolánk nevel testülete a hagyományos formát, a tantárgyanként elért elégséges (2-es) osztályzatot tartja szükségesnek a magasabb évfolyamba lépéshez, amely az adott tárgyhoz el írt továbbhaladási feltételek teljesítését jelenti. Biztosítjuk a javítóvizsgát, amennyiben a tanuló egy vagy két tantárgyból nem érte el az elégséges osztályzatot. Három, vagy több tárgyból nem teljesítés, bukást, azaz évismétlést jelent. Egyedi esetekben a nevel testület határozhat az osztályozóvizsgákról. Ilyenek például a hosszan tartó betegség, családi tragédia. Ennek során a nevel testület több tantárgyi bukás esetén is engedélyezheti a javítóvizsga megtételét. A tantárgyrészek értékelése, min sítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és min sítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.
III.11. Az otthoni felkészüléshez el írt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai
A hazai pedagógiai gyakorlatban az iskolai tanórai tananyag feldolgozásnak és gyakorlásnak szerves kiegészít je a tanulók otthoni munkája. Célja: az önálló tanulás készségének kialakítása, fejlesztése, a feldolgozott tananyag rögzítése, begyakorlása, a tanulási folyamat hiányosságainak feltárása
A házi feladatot nem értékeljük érdemjeggyel, ugyanakkor a következ óra elején folyamatosan javítjuk, mert így látja értelmét a tanuló az otthoni munkájának. A szóbeli,
66
írásbeli házi feladat arányát a tanulók sajátos képessége, szociális háttere is meghatározhatja, de ügyelünk arra, hogy a tantárgyanként az elvégzend feladatok megoldása ne haladja meg a fél órát. Hétvégére azokból a tárgyakból, ahol a következ hét elején tovább kell haladni, valamint kevés a tantárgyi óraszám, célszer nek ítéljük meg a házi feladat adását. Id szaki tanítási szünetekre nem adunk házi feladatot A feladatok min ségét és mennyiségét a tanár a tanulócsoport átlagos teherbíróképességéhez, készségéhez szabja. Az osztályf nök feladata figyelemmel kísérni az osztályában folyó nevel -oktató munkát, így az otthoni feladatokkal kapcsolatos problémák ügyében is kezdeményez egyeztetést kollégáival, a diákönkormányzattal és szükség szerint az iskolavezetéssel.” A feladatok magasabb szintjét jelentik az egyéni, kiscsoportos és csoportos projektmunkák, melyek els sorban interdiszciplináris, tantárgyközi feladatok és igénylik a tanulók kooperatív munkavégzését. A projektmunkák általában hosszabb idej , összetett feladatok, melyek értékelhet ek szövegesen és érdemjeggyel is, azonban nagy figyelemmel kell lenni a csoporton belüli munkavégzésre is, például a projektmunka témáját felölel tudásfelmérés segítségével. A projektalapú oktatásban, így a nem iskolai projektmunkák értékelésekor a tanárnak konzultációs lehet séget kell kínálnia a projektmunkában résztvev k számára.
III.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban nem alkalmazzuk a csoportbontást. Nevelési alapelveinkb l következik ugyanis az integráció, a különböz képesség és készség tanulók együtt oktatása és nevelése.
III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Cél:
A tanulók fizikai és sportképességei értékelése alapján szükséges intézkedések megtétele a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért. A tanulók fizikai és sportképességének mérése, vizsgálata. Utánpótlás-nevelés területén a kiemelked sportképességgel rendelkez , tehetséges fiatalok felfedezése. A fizikai felmérés, min sítés információkat ad a nevelési-oktatási célok megvalósításának mértékér l és szintjér l, támogatja a tanulók fejl dését. A mérési próbákon keresztül a gyermek saját magáról, teljesítményér l, sportképességeir l is fontos információhoz juthat.
A felméréseket évente két alkalommal kell végrehajtani. Az szi felmérést október 30ig, a tavaszi felmérést május 31-ig. A mérési eredményeket évente értékelni kell.
III.13.1. Mérési próbák
30 m-es síkfutás állórajttal (Gyorsulási képesség és futógyorsaság vizsgálata.) Értékelés: 2 végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít 0,1 másodperc pontossággal. 2000 m-es síkfutás (Aerob állóképesség mérése.) Értékelés: 1 végrehajtás eredménye másodperc pontossággal. Súlypontemelkedés (Az alsó végtag dinamikus erejének vizsgálata.) Értékelés: bemelegítés után két kísérlet, közülük a legjobbat kell regisztrálni. 67
Kétkezes medicinlabda dobás el re (A váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése.) Lányok 3 kg-os medicinlabdával, fiúk 4 kg-os medicinlabdával végzik a gyakorlatot. Kett végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít 10 cm pontossággal. Labdapasszolás (Labdás koordinációs képesség, ügyesség vizsgálata.) A tanuló a faltól két méter távolságra húzott vonal mögött állva végzi a gyakorlatot. Két végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít. Számolni a falhoz ért dobásokat kell. Hanyatt fekvésb l törzshajlítás el re — felülés (A hasizomzat er - állóképességének vizsgálata.) Szabályosan végrehajtott ismétlések száma egy perc alatt. Törzshajlítás el re állásban (A gerincoszlop és a csíp ízület mozgékonyságának vizsgálata.) A legjobb kísérlet értékét centiméterben és az el jel figyelembevételével kell megadni.
III.13.2. Antropometriai mérések
Testmagasság (Értékelés: cm pontossággal. Mérés ideje: szi id szak.) Testtömeg (Értékelés: kg pontossággal. Mérés id pontja: szi id szak)
III.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei III.14.1. Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk minden tevékenységével szolgálni kívánja tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejl dését, harmonikus életvezetését. Személyes és tárgyi környezetünkkel segítjük ket abban, hogy megértsék saját egészségvédelmük jelent ségét, fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk fölött, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Ennek érdekében, olyan készségeket és jártasságokat fejlesztünk ki diákjainkban, melyek segítik ket az egészséges életvitel kialakításában, egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában, felel ssé válva közben életük, életmódjuk, sorsuk alakításáért. Helyzetkép Az iskola Szolnok küls részéhez és belvárosához egyformán közel helyezkedik el. Az iskola közelében igen nagy autóforgalommal. Az egészségügyi feltételeknek megfelel toalett- és mosdóhelyiségek állnak rendelkezésre, ám akár csak az épület, ezek a helyiségek is felújításra szorulnak. Iskolánk rendelkezik tornateremmel, a sportszerek, sporteszközök száma meglehet sen csekély, fejlesztésre szorul. Az iskolában és a kollégiumban is csak melegít konyha üzemel. A közétkeztetési szolgáltató azonban törekszik az egészséges táplálkozás elveinek érvényesítésére. Italautomata berendezések állnak a diákok és az iskola dolgozóinak rendelkezésére. Büfé nincs. Humán er források Iskolavezetés: támogatja az egészségnevelési programot, segít az anyagi források el teremtésében, koordinálja a végzett munkát. Biológia, kémia, szaktanárok: a tantárgyi ismeretek elsajátításával folyamatosan segítik a program megvalósulását. Testnevel szakos tanárok: ösztönzik a tanulókat, hogy a mindennapi testedzés váljék a tanulók szükségletévé. Segítik az egyéni és a tömegsport iránti igény kialakulását.
68
Osztályf nökök: Az életkori sajátosságoknak megfelel en foglalkoznak az aktuális problémákkal. Szaktanárok: A tananyaghoz kapcsolódó témákat érintve segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Iskolaorvos, véd n : közrem ködik közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátásában. A különböz sz r vizsgálatokat szervezi, koordinálja és lebonyolítja. Tanácsadói tevékenységével segíti a tanulók egészségnevelését. Ifjúságvédelmi felel s: felméri a különböz szempontból hátrányos tanulókat, majd figyelemmel kíséri iskolai el menetelüket. Egészségnevelésünk célja az egészség érték voltának kialakítása a teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, önismeret, döntés) az életmód szerepének felismertetése a szív és érrendszeri, a daganatos, a mozgásszervi, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megel zésében A tanulók ismerjék meg az alkohol, a drogok, a dohányzás, az egészségkárosító tényez k hatását, valamint a jogi és társadalmi következményeiket rendszeres sportolás igényének és gyakorlatának kialakítása kamaszkori, ifjúkori testi-lelki változások megismertetése, elfogadásának fejlesztése párkapcsolatok, nemi kapcsolatok és veszélyei, a segítségkérés lehet ségeinek megismertetése munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés, napirend kialakítása a feln ttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése családi életre nevelés, a családtervezés, felel sségteljes szexuális élet orvosi vizsgálatok, sz rések, a prevenció szerepének felismertetése az egészség meg rzésében a személyi higiéniai kialakítása a korszer táplálkozás fontosságának megismertetése A program megvalósítása során alkalmazható módszerek Tanórai: tanári el adás beszélgetés tanulói kisel adás szituációs játék multimédiás eszközök használata szemléltetés (rajz, kép, modell) kérd ívek Tanórán kívüli: el adás kirándulás mozi látogatás múzeumlátogatás sportrendezvény vetélked
69
Egészségnevelés témakörei Lelki egészség a serdül kor problémái a reális önkép kialakítása (önismeret, önkritika) az el ítélet (fogalma és következményei) stressz, szorongás, stresszoldás a másság elfogadása szeretet, barátság Környezeti kultúra környezetszennyezés (zaj-, leveg -, víz-, talajszennyezés, hulladékok) és hatása az ember egészségére Szerelem, barátság, pár-kapcsolat felel s ismerkedés, barátkozás a más nem ekkel nemi úton terjed betegségek véd oltások Szociális egészség sikeres fellépés, megjelenés ideális emberi kapcsolatok (családi, baráti, munkahelyi) családtervezés (felkészülés a családi életre) a szomatikus egészség meg rzése, az egészségügyi ellátás lehet ségei Az egészségmeg rz program értékelése Az éves program értékelése anonim kérd ívek segítségével és személyes elbeszélgetések keretében történhet. Az értékelést a tantestület tagjai, az iskolaorvos, a véd n és a pszichológus végezheti.
III.14.2. Környezeti Nevelési Programja Az iskolai környezeti nevelés általános értékek tudatosítását t zi ki célul, emellett átgondolt és hatékony cselekvésre, elkötelezettségre, felel sségvállalásra és aktivitásra kívánja nevelni a tanulókat. Az iskolának kiemelt szerepe van abban, hogy a felnöv generációk olyan környezettudatos magatartást, életmódot folytassanak, amely segít meg riznünk világunk értékeit, természetes sokféleségét. Általános célok El segíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének) mint létez értéknek tiszteletét és meg rzését, beleértve az összes élettelen és él létez t, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt.
Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felel sségen környezetkímél magatartást - egyéni és közösségi szinten egyaránt.
alapuló
Elfogadottá - s t természetessé - tenni a tanulók számára a környezettel való harmóniára törekvést, hogy az életük meghatározó sajátosságává váljon. Beépíteni a tanulók értékrendjébe a gyakorlati környezetvédelmet. Kialakítani a tanulókban a környezeti veszélyekre való odafigyelést, a környezeti veszélyek felismerését.
Konkrét célok, feladatok A szelektív hulladékgy jtés hangsúlyozása, b vítési lehet ségeinek felmérése. Energiával és vízzel való takarékoskodás. 70
Alkalomszer en tisztasági rjárat indítása az iskola közvetlen környezetében. Az iskola épületének tisztántartása változatlanul kiemelt feladat. Az eredményekr l rendszeresen tájékoztatjuk a tanulókat, a kiemelked munkát végz ket félévkor és év végén az osztályf nök, vagy az iskolavezetés díjazza.
A feladatok megvalósítási területei, formái Tanórákon Anyanyelv és irodalom: az anyanyelv, írni és olvasni tudás eszköz is az olvasási élmények, a m veltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzel er , az élménybefogadási képesség fejlesztését, küls és bels világunk összehangolását, egészként való rész-voltunk átélését. Idegen nyelv: segít más kultúrák, más természeti népek megismerésében és megértésében, gördülékenyebbé teszi a nemzetközi társas kapcsolatokat, a globális környezeti problémák megoldására irányuló nemzetközi együttm ködést. Matematika: az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének értéséhez elengedhetetlenül fontos; az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít. Ember és társadalom: a természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, kultúra, politika) megvalósítására, a természettisztel cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, az élet- és létfeltételek megteremtésében kreatív együttm ködésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti t r képességre készít fel. Pozitív környezeti jöv képet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehet sségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélésére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra. Ember és természet: Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, m ködésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételének biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti, társadalmi, bels ) min ségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. Földünk és környezetünk: hangsúlyozza a természet, környezet, ember egységét, egymástól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltát, a természeti er források végességét, az ember természetalakító tevékenységének korlátait, a lokalitás jelent ségét és függ ségeit. M vészetek: a szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzel er , az élményképesség kifejlesztése, hogy az ember küls és bels világa összekapcsolódhasson. Életvitel és gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika, vizuális kultúra): az életvitel, a család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi lelki egészsége itt alapozható meg. A munkatevékenység az ember környezetalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetalakítás határát - a környezeti szintek min ségének megváltoztatását - nem lépheti át. A környezetalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni. Testnevelés: testi egészségre, korrektségre, küzd képességre nevel, a megfelel mozgás a test energiaháztartását karbantartja. A sportban is kívánatos a természetközelség igényének feltámasztása.
71
Tanórákon kívül: házi versenyek, iskolák közötti versenyek, környezetvédelmi hét szervezése, el adások, vitafórumok, akciók, (szárazelem-, papír-, szemétgy jtés), faültetés, üzemlátogatások, múzeumok, kiállítások megtekintése, kirándulások, túrák, nemzeti parkok meglátogatása táborok, pályázatokon való részvétel, megfigyelések, vizsgálatok végzése, hagyományok felelevenítése.
III.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei
Példás Közösségi motiváció irányítja tetteit, pozitív hatást gyakorol a közösség Viszonya a tagjaira; környezetéhez A házirendet következetesen betartja és betartatja társaival; aktív, vállalja a követelményeket Fejlett, pozitív tettekben, Felel sség érzete mutatkozik meg, vezet szerepet vállal Segít Készsége
Foglalkozik társaival, keresi a jobbító változtatások lehet ségét
hiányzás
Igazolatlan hiányzása legfeljebb 2 óra
Jó
Változó
Rossz
A közösségi életben szívesen vesz részt, de annak kialakítását nem befolyásolja;
Tudatosan a közösségnek nem Megbízhatatlan, árt, de nem lehet szembefordul a rá számítani, közösséggel cselekedeteiben megbízhatatlan;
A házirend szabályait megtartja; bár passzív, viselkedésére nincs panasz
A házirend szabályait többékevésbé A házirendet megtartja; gyakran megsérti hajlamos a fegyelmezetlenségre
Nem Fejletlen, tetteiért kezdeményez, de Sodródik a nem vállal közösség mellett elfogadja a felel sséget kezdeményezést Együtt érez a problémás tanulóval, de nem foglalkozik vele, nem tud segíteni Igazolatlan hiányzása meghaladja a megengedett harmadát
72
Szimpátiája Ingadozó, id nként a „rosszak” felé fordul
Szemben álló, kívülálló, nincs benne segít készség
Igazolatlan hiányzása eléri a megengedettet
Igazolatlan hiányzása átlépi a megengedettet
A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás Jó Céltudatos, Átlagos igényes, tanulmányi Tanulmányi dolgozik, pontos, munka, csak munka megbízható, kötelez feladatot vállal feladatokat vállal
Változó Hullámzó teljesítmény, képességei alatt teljesít, figyelmetlen
Kötelesség tudat
Alulmotivált
Nem tör dik a kötelességeivel
Szétszórt, ingadozó
Közömbös
Önállótlan, a segítség kell
Elutasító
Magas fokú
Ösztönzésre vár
Tananyagon felül A tananyagon is produkál, Érdekl dés érdekl dése belül teljesít széles kör Önálló, Önállóság szintje Ösztönözni kell önellen rz
Hanyag Figyelmetlen, megbízhatatlan, nem végzi el feladatait
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazás és a fegyelmez intézkedéseinek elveit, formáit a Házirend tartalmazza.
73
IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. A szakképesítés összefoglaló táblázata Oktatott szakmák Megnevezés 34 542 06 N i szabó 34 523 02 Számítógépszerel , -karbantartó 54 140 02 Pedagógiai- és családsegít munkatárs 54 346 01 Irodai asszisztens 54 140 02 Pedagógiai- és családsegít munkatárs 54 346 01 Irodai asszisztens 21 542 01 Lakástextil készt 21 542 02 Textiltermékösszeállító 31 346 02 Számítógépes adatrögzít 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkeszt
Belépés feltétel Általános iskola 8. osztálya után, Híd I. program Általános iskola 8. osztálya után, Híd I. program Általános iskola 8. osztálya után szakközépiskolai képzés Általános iskola 8. osztálya után szakközépiskolai képzés
Képzési id
Tanóra
3 év
2366 óra
3 év
2366 óra
5 év
2543 óra
5 év
2543 óra
Érettségi
2 év
2540 óra
Érettségi
2 év
2540 óra
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés
Szakiskolai képzésben a közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
74
Szakközépiskolai képzésben a közismereti és szakmai órák aránya Terület
9. évf.
10. évf.
25
25
23
20
4
4
4
4
29 5
29 6
27 7
24 10
1
1
1
1
6 35
7 36
8 35
11 35
Kötött órák Szabadon Közismereti felhasználható tantárgyak órakeret Összesen Kötött órák Szakmai Szabadon elmélet és felhasználható gyakorlat órakeret Összesen Rendelkezésre álló órakeret
11. évf. 12. évf.
A híd programok Híd programok esetében a közismereti és szakmai órák aránya a Helyi tanterv cím részben található.
IV.2. A közismereti órák eloszlása Szakiskolai képzés Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépít Program Cigány népismeret Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2
1
0+1,5
2 2 2 3 5
2 1 1 5
2 5
1
1
1ó
0+1 1 18 óra
11 óra
1,5 9,5 óra
75
Szakközépiskolai képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz M vészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályf nöki Emberismeret Pályaorientáció Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
4 3 3
4 3 3
4 3 3+1
4 3 3+1
2+1
2+1
3
3
1 2 1
1
5 1 0+2 0+1 4 27
5 1 0+2 0+1 4 24
2 2 1 1 1
2 2 2 1 5 1 0+2 0+1 4 29
5 1 0+2 0+1 4 29
11. évf. 12. évf.
Híd programok Híd programok esetében a közismereti órák eloszlása a Helyi tanterv cím részben található.
IV.3. Szakmai elmélet és gyakorlat id keretei 3 éves képzés évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra
2 éves, érettségire épül képzés évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
76
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
5 éves Szakközépiskolai képzés évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
77
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
IV.3.1. Szakiskolai képzések (3 éves) N i szabó Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés
10115-12 Textiltermékek összeállítása 10118-12 Lakástextíliák készítése
10120-12 N i ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra
Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
3/11. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
0,5+0,5
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
2
Ruhaipari anyagés áruismeret
Gyakorlati heti óraszám
1
1+1
1+1
Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártásel készítés
1 1+1
Szakrajz
1+2
2+1
Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése
1 2
Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése
7
91
2
49
1
Lakástextíliák készítése gyakorlat N i ruhák készítése
4
3,5
N i ruhák készítése gyakorlat 5,5+2,5 14,5+2,5
9
140 140
78
6+2 23+2
16
140
17
140 140
13 9+2,5
14 23+2,5
Számítógép-szerel , -karbantartó Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti heti óraszám
2/10. évfolyam
Gyakorlati heti óraszám
ögy
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
3/11. évfolyam ögy
Elméleti heti óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alap-ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-, munkavállalást segít idegen nyelv
2
10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás
Összes óra Összes óra
0,5 +0,5
2+2 2 2
Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek
10833-12 Hálózati alapok
Gyakorlati heti óraszám
2
2
2
Hálózati ismeretek gyakorlat
2
2
Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
2+1 2+1
3
4+2
6
5,5
3 7,5 +2,5
9
7
10+1
14,5+2,5
140
79
7
13+1 23+2
10+0,5 140
13+2
23+2,5
IV.3.2. Szakiskolai képzések (2 éves) Irodai asszisztens Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy
Tantárgyak
Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai
Cigány népismeret Emberismeret összes óra
60
5,5
85
4
15
1
3,5
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
4
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási 10068-12 alapismeretek Gyorsírás és jegyz könyvvezetés gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
7
2,5 3 1,5 7 7 4
Marketing alapjai
2
Id gazdálkodás
2
Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
5 0+2 0+2
0+2 0+2 14,5+4
összes óra
16,5
31+4
80
160
12+4
19 31+4
Pedagógiai- és családsegít munkatárs
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segít idegen nyelv (5-ös szint)
11467-12 Oktatási tevékenység
11468-12 Kapcsolat a családokkal
Tantárgyak
Munkavédelemi alapismeretek
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
Gy
0,5
Pedagógia Pedagógia gyakorlat
10,5
Pszichológia
10
-
-
10
160
-
-
Foglalkoztatás
0,5
Elhelyezkedéstmunkavállalást segít idegen nyelv Oktatási intézmények m ködése Szabadid szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata
2
3,5 3 6
Családtan
2
Kommunikáció, kapcsolatépítés
1
Kommunikáció a gyakorlatban
3
Családpedagógia Szervezési és ügyintézési 11469-12 Családpedagógiai gondozás ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata
Cigány népismeret Emberismeret
összes óra összes óra
4 3 3
21+4 10 31+4
81
0+2 0+2
0+2 0+2
160
19+4
31+4
12
IV.3.3. Szakközépiskolai képzések (5 éves) Pedagógiai- és családsegít munkatárs Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Oktatási intézmények m ködése
11467-12 Oktatási tevékenység
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5+0,5 2 1,5
3 1
3
70
2
1
4
105
2
1
140
3
3 3 3,5+0,5
Szabadid szervezés
3
A pedagógiai segítés gyakorlata
11468-12 Kapcsolat a családokkal
6
Családtan
2
Kommunikáció, kapcsolatépítés
1
Kommunikáció a gyakorlatban
3
Családpedagógia 11469-12 Családpedagógiai Szervezési és gondozás ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata Oktatástechnika Cigány népismeret összes óra összes óra
4 3 3 0+1 4+1
1 5+1
70
0+1 5 +1
1 6+1
82
105
0+1 6 +1
1 7+1
140
0+1 7+1
3 10+1
0+2 0+1 19+4 12 31+4
Irodai asszisztens Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Jogi ismeretek Gazdálkodási alapfeladatok Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírási alapGyorsírás és ismeretek gyakorlat jegyz könyvvezetés Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai 10069-12 Id gazdálkodás Irodai asszisztensi Nyomtatvány-, és feladatok adatbázis-kezelés gyakorlat Cigány népismeret összes óra összes óra 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
2 2
70
2
40
1
60
2
65
2
80
1
1
3 4
1
1
2
0,5
1
1 3 1,5+0,5 7 7+1 4 2 2 5+1
0+1 3+1
5+1
2
70
0+1 2+1
6+1
83
4
105
0+1 4+1
7+1
3
140
0+1 6+1
10+1
4
0+1 12+4 19 31+4
IV.3.4. Részszakképzések Lakástextil készt A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszer , rövidebb képzési idej részszakképesítés oktatásához. Heti óraszám
Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak elméleti
Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Lakástextíliák 10118-12 gyártástechnológia Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
H/II/2 évfolyam
gyakorlati
ögy
2
elméleti
gyakorlati
1,5+0,5 3
4 105
1
3
1,5+0,5 3
6+1
4,5+0,5
4,5+0,5
0,5 7,5+,05
10+1
1,5 14,5+1,5
105
Textiltermék-összeállító A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszer , rövidebb képzési idej részszakképesítés oktatásához. Szakmai követelménymodulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak elméleti Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártásel készítés
10114-12 Ruhaipari Szakrajz gyártmánytervezés Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv 10115-12 Textiltermékek összeállítása
Összes heti/ögy óraszám
Heti óraszám
gyakorlati
ögy
1
H/II/2 évfolyam elméleti
gyakorlati
1+1 0,5
1
1
0,5+0,5
105
1
2
4
0,5
1,5+0,5 2
3+0,5 0,5 7,5+0,5
84
6 4,5 +1,5
4,5 105
10
1,5 14,5+1,5
Számítógépes adatrögzít A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszer , rövidebb képzési idej részszakképesítés oktatásához. Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció 10070-12 alapjai Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám
elméleti
Heti óraszám
gyakorlati
ögy
H/II/2 évfolyam elméleti
2
gyakorlati 4
2
4 1
2+1
105
1,5+0,5
2,5+0,5 1
3,5+0,5 0,5 7,5+0,5
85
2
4
6,5+0,5 105
8+1 1,5 14,5+,1,5
Gép- és gyorsíró, szövegszerkeszt A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszer részszakképesítés oktatásához: Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció 10070-12 alapjai Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírási Gyorsírás és alapismeretek jegyz könyvvezetés gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám
elméleti
hosszabb képzési idej
Heti óraszám
gyakorlati
ögy
H/II/2 évfolyam elméleti
gyakorlati
3+1
6
4
3,5+0,5 1
4
3
2 1
105
2
1
1
2+1 3+1
9 1 15 +1
6,5+0,5
6+1
2,5 105
15+2
21,5 +2,5
IV.4. A szabadon tervezhet id keret
A szabadon tervezhet id keret mind a közismereti, mind a szakmai tantárgyaknál felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szerepl tantárgyak id keretének növelésére, egyéni fölzárkóztatásra, fejlesztésre, a vizsgára való felkészülésre. Az egyéni fölzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történ felkészítés, csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 f ) is folyhat. A szabadon tervezhet órakeret szolgál ugyanakkor közismereti tantárgyaknál az integrációt segít cigány népismeret oktatására, a Pedagógiai- és családsegít munkatárs valamint az irodai asszisztens esetében pedig a szakmai tantárgyak b vítésére cigány népismerettel és emberismerettel. A cigány népismeret tantárgy tanításához nemzetiségi oktatás gimnáziumi kerettanterve szolgál alapul, egyenletesen elosztva (1/13. évfolyamon a gimnázium 9-10. évfolyamának tananyaga; a 2/13. évfolyamon a gimnázium 11-12. évfolyamának tananyaga.)
86
IV.5. Belép , záró állapotfelmérés
A szakképzésbe beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböz lehet attól függ en, hogy milyen környezetb l jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el el zetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthet legyen, milyen oktatásra van szükségük, illetve, hogy képzésük során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belép állapotfelmérés. A szakképzés befejeztével eldönthet kell legyen, hogy a tanuló kell felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e a szakképesítés utáni továbbtanulás megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az érettségire való felkészülés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál.
87
V. TEHETSÉGGONDOZÓ KOLLÉGIUM PROGRAMJA V. 1. Bevezetés
Kollégiumunk Szolnok iskolaszerkezetének sajátos egysége. A város iskolaszerkezetében megtalálható valamennyi középfokú iskolatípus. A középiskolák nem csak helyben lakó tanulókat vesznek fel. E tanulók egy részének lakását, tanulási feltételeit biztosítja a Városi Kollégium. A tehetséggondozó kollégium az „Integrált Oktatásért” programban résztvev fiatalok számára biztosítja a tanuláshoz, a megfelel elhelyezéshez szükséges feltételeket. A város valamennyi középiskolájával kapcsolatban vagyunk. Az iskolákkal való tartalmi együttm ködés és kapcsolattartás megkönnyítése érdekében a folyamatos információcsere mellett közös rendezvényeket szervezünk, azokon lehet séghez mérten mind nagyobb számban veszünk részt. Kollégistáink rendszeresen látogatják a közm vel dési intézményeket A Szigligeti Színházzal szoros kapcsolatban állunk. A Bartók Béla Zeneiskola, Szolnoki MÁV Sportegyesület, Városi M vel dési Központ, a Csomóponti M vel dési Központ és a MÁV Járm javító M vel dési Központja rendezvényeire meghívást kapunk, próbálkoztunk együttm ködéssel rendezvény szervezésében is. E területen még kihasználatlan lehet ségeink vannak Valamennyi nevel tanár fontosnak tartja, hogy csoportjának a m vel dési lehet ségeket ajánlja, kulturális programokat szervezzen. Szakmai kapcsolatok f zik intézményünket a Tudományos Ismeretterjeszt Társasághoz, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézethez
V. 2. Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkit zései A kollégiumunk Tehetséggondozó kollégium. Az intézmény demokratikus m ködését az Alkotmányban, az Emberi és gyermeki jogok egyezményeiben rögzített értékek, valamint a Kisebbségi törvényben és a Nemzeti Közoktatási törvényben foglaltak szabják meg. Kiemelt pedagógiai törekvés az alapvet erkölcsi és etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. Az egyetemes és nemzeti, valamint az ezeket gazdagító etnikai kultúra értékei szervesen beépülnek a pedagógiai munkába. Hangsúlyos m veltségi területek az Ember és társadalom, a M vészetek, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint az önismereti-személyiségfejleszt programok, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. Fontos feladat az identitását vállaló, öntudatos, jogait és kötelezettségeit ismer és érvényesít állampolgár nevelése. A kollégiumi nevel munka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelent s szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. Értékeinek közvetítése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy más nemzetiségi kultúráktól eltér en a cigány kultúra nem tekinthet egységesnek, a minden vonatkozásban kimutathatóan azonos si indiai gyökerek ellenére napjainkra meglehet sen polarizálódott. Emiatt a fejleszt pedagógiai munka a diákok magukkal hozott, személyes élményeihez
88
kapcsolódó kulturális értékekb l indul ki, és ezt követ en tér rá a megyénkben, régiónkban, hazánkban, majd a külföldön él , más cigány népcsoportok értékeire.
V.2.1.Pedagógiai munka értékei
A nevelés értékteremt és értékközvetít tevékenység. Nevel munkánk által teremtett érték a konstruktív életvezetési modell magatartási és tevékenyformáinak megszilárdítása. A jellem fejlesztése során az alapvet emberi jogok, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, vagyis az európai polgári értékrend elemeinek közvetítése zajlik. Olyan demokratikus magatartásra kívánjuk felkészíteni a tanulókat, amelyben az egyén és a közérdekei összehangolódnak. Nevel munkánk során szerepet kapnak a nemzeti értékek, nemzeti hagyományok, nemzeti azonosságtudat, illetve az európai humanista értékrend. Felel s gondolkodásra nevelünk, amelyben érték a különböz kultúrák iránti nyitottság, mások megbecsülése, a tolerancia, az emberiség problémái iránti felel sség.
V.2.2, A pedagógiai munka célkit zése A halmozottan hátrányos helyzet és a kisebbségi lét terheivel is küzd gyermekek tehetséggondozása, közép- és fels fokú továbbtanulásra való sikeres felkészítése, az etnikai identitását is vállaló és saját etnikumának felemelésére kész és képes értelmiség kim velésének megalapozása. Els dleges feladata mindezt az integrált oktatás-nevelés keretein belül megvalósítani, teret sem engedve bármiféle szegregációnak, megkülönböztetésnek. A kollégium egyaránt szolgál otthonául a halmozottan hátrányos helyzet fiataloknak, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Közös bennük azonban az, hogy mindannyian tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében ismerkednek a hagyományokkal, kultúrával, a népismeret elemeivel. A kollégiumi nevelés feladatai: Általános nevelés-oktatás és képzés a 9–12 évfolyamon: Az iskolai munkát kiegészít és segít felkészítés az érettségit adó középiskolai továbbtanulásra valamennyi évfolyamon Az iskolai munkát kiegészít és segít felkészítése szakvizsgára és érettségi vizsgára Személyre szóló nevelés-oktatás és képzés valamennyi évfolyamon Az iskolai munkát kiegészít és segít felkészítés a diplomaszerz f iskolai és egyetemi továbbtanulásra. preferált irányok: a pedagógusképzés, a közm vel dési szakember, a közigazgatásban dolgozó szakember, a szociális munkás képzés Nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelés Összegezve: Olyan pedagógiai filozófiájú kollégiumot m ködtetünk, ahová hazamegy a tanuló az iskola után, amely „jó család”. Szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többletlehet séget nyújtani a tudás gyarapításához. Amely „érdekes lakóhely” tele tudás – képességszervezési – fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehet ségekkel. Amelyben, mint „helyi társadalomnak” m ködése során – átélve, észrevétlenül – sajátítják el a diákok az érdekkifejez dés, - érvényesítés demokratikus technikáit, a megértés és szolidaritás a másság elfogadásának alapértékeit.
89
V. 3. A tanulók életrendje A tanulók életrendjét és a szabadid szervezésének pedagógiai elveit minden esetben az iskolai nevel -oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag meger sítésének gyakorlásának kell alárendelni. A tanulmányi munkát minden egységben szilenciumi rendszerben szervezik. A szabadid s tevékenységeknek saját hagyományai vannak, de szeretnénk családiassá tenni. A mindennapi nevel tanári munkában kiemelt helyet foglalnak el: a rendszerességre szoktatás, önkiszolgálásra nevelés önállóságra nevelés a kötelességtudat er sítése társakért tenni akarás készségének kifejlesztése feln ttek értékítéletének megbecsülése, elfogadása a mássággal való együttélés elfogadása, annak kezelése a személyiség önfejleszt képességének kialakítása szocializáció, demokratizmus, önigazgatás Az érettségizni szándékozókkal való foglalkozás külön feladatot jelent, az életkoruk szerint - fiatal feln ttként - más elbánásban kell, hogy részesüljenek.
V.3.1. A munkanapok általános napirendje 6.00 6.20 6.30-6.45 6.30-7.00 7.10 8.00-13.50 12.00 14.00-15.30 15.40 15.45-18.05 18.10 19.15-21.00 21.00-21.30 21.30
Ébreszt Ébreszt ellen rzése Beteg tanulók jelentkezése az ügyeletes nevel nél Mosakodás, hálók rendbetétele és azok ellen rzése Kollégium elhagyása (reggeli az iskolában) Iskolai tanítás Folyamatos beérkezés az iskolából Kimen , sportprogram, edzések, szakkörök, korrepetálások Els jelzés a szilenciumra Tanulószoba a szabályok szerint (háromszor 40 perc) Vacsora Csoportfoglalkozás, szakkör, edzés, korrepetálás, szabadid Mosakodás, hálók, folyosók rendbetétele Villanyoltás
V. 4. A teljes kör egészségfejlesztéssel összefügg feladatok
SZOCIÁLIS FUNKCIÓ
PEDAGÓGIAI FUNKCIÓ:
A tanulók életkorának megfelel lakhatási, tanulási és szabadid eltöltési feltételek biztosítása, megfelel színvonalú egészségügyi feltételrendszer megteremtése. Az egyéni igények alapján a saját környezet megfelel kialakítása. A halmozottan hátrányos helyzet fiatalok együttélésének zökken mentes biztosítása az interkulturális nevelés sajátos eszközrendszerével, módszertanával. Az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása.
90
SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓ:
ÉLETMÓD MINTAADÓ, MOTIVÁCIÓS FUNKCIÓ: HIÁNYPÓTLÓ – FELZÁRKÓZTATÓ FUNKCIÓ: TEHETSÉGGONDOZÓ FUNKCIÓ: PÁLYAORIENTÁCIÓS FUNKCIÓ: TÁRSADALMI FUNKCIÓ
A közvetett nevel i hatásrendszer m ködtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása, a szocializációt segít képességek (együttm ködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták bels vé válása. Az aktivitás, a motivációs szint fenntartása. Konstruktív életvezetési technikák közvetítése. Az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség meg rzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, meg rzése. Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos tanulmányi téren és az élt egyéb színterein.
korrekció
A kiemelked képesség tanulókkal való foglalkozás. A pályaalkalmassági, pályán megmaradást segít képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. a szabadid s program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik el .
V.4. A tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést el segít tevékenységünk Az önfejleszt aktivitás szükségleteinek fejlesztése során értékként fogalmazódik meg: A tanulás megszerettetése. Az intellektuális aktivitás megszerettetése. Ismeretszerzéshez f z d pozitív viszony. A környezet esztétikájához, az esztétikum befogadásához f z d pozitív viszony. A környezetért érzett felel sség. A testi – lelki egészség. Az önismeret. A másokkal való együttélés normáinak betartása.
V.4.1. Felzárkóztatás Célja
Feladatai
a lemaradó, hátrányokkal küzd gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, hiányok pótlása. hiányzó készségek és képességek fejlesztése, kognitív funkciók fejlesztése, motorikus funkciók fejlesztése, szenzoros és kommunikációs feladatok fejlesztése.
Alapelvei 91
az egyéni képességek figyelembe vétele, a hiányzó készségek, képességek tudatos, tervszer fejlesztése.
Területei Tanulási foglalkozásokon: az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás differenciált feladatok biztosítása Egyéb foglalkozásokon: az irodalom, zene, film-, képz m vészet eszközeivel fejleszteni a fiatalokat. Sport és játék terén: pihentet erejükkel szolgálják a felzárkóztatás feladatait Munkára nevelés, illetve kézm ves foglalkozás területén: a nagy és finommozgások fejlesztésével, az egyes mozdulatok sorrendjének automatizálásával fejlesztjük a gyerekeket. Szabadid s foglalkozásokon: a pihenés az önálló élménygy jtés eszközeivel valósul meg az érzelmi élet kibontakozása. Nevelési beszélgetéseken: az érzelmi – erkölcsi képességek, készségek hiánypótlása, a társadalmi normák közvetítése folyik. A foglalkozások tematika alapján zajlanak, kapcsolódva az aktuális eseményekhez, ünnepekhez, élményekhez, nevelési nehézségekhez, tanulási, magatartási problémákhoz.
V.4.2. Tehetséggondozás: A kollégiumban lakó tanulóink jogai között f felismerése és fejlesztése. Célja:
helyen szerepel a tehetségek
a speciális tehetségek felkutatása, kibontakoztatása, folyamatos gondozása, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok er sítse
Feladatai: személyiség fejlesztése kreativitás kibontakoztatása a meglév képességek és ismeretek érdekl dési területeinek megfelel fejlesztése a kiemelked en fejlett képességek, adottságok fejlesztésével a hiányosságok kompenzálása Alapelvei: az egyéni képességek figyelembevételével, a speciális szükségletek által meghatározottan kell a foglalkozásokat szervezni Területei Sportfoglalkozás Szakköri foglalkozás
V.4.3. Pályaválasztási, pályaorientációs munka Célja:
olyan ismeretek nyújtása, amelyek felkészítik a tanulókat a társadalmi munkamegosztásban való részvételre perspektívák felmutatása, amelyek segíthetnek a pályakezdésben érdekl dés felkeltése, motiváció kialakítása a különböz munkatevékenységek iránt 92
szakmai alapismereti tudás birtokába juttatni a gyermekeket önismeret, reális képesség felismerése, és az annak megfelel pályaorientációs lehet ség biztosítása
Alapelve: egyéni képességek, adottságok figyelembevétele sikerélmény biztosítása,
V.4.4. Önálló életkezdést el segít tevékenységek elemei: A kollégium — a szül vel és az iskolával együttm ködve — hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során: elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvet ismereteket, képességeket, értékeket; elsajátítja és követi az alapvet erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturális életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, m veltsége párosul az új ismeretek befogadásával és a folyamatos megújulás képességével, kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszervez déshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; képes az együttm ködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeinek kulturális, történelmi hagyományait.
V. 4. 5. A nevel munka követelményrendszere A kollégistákkal szemben támasztott követelmények Középiskolai tanulmányait sikeresen befejezve, a kollégiumból távozva rendelkezzen szilárd erkölcsiséggel, legyen képes konstruktív életvezetés megvalósítására! Erkölcsi nevelés követelményei Legyen jól nevelt, az értékeket és másokat tisztel . Vállaljon szívesen közösségi megbízatásokat, mellyel az állampolgári szerepre készül. Munkája során alakuljon ki az érdekegyeztetés, alkalmazkodás, együttm ködés, tolerancia, kompromisszumkeresés képessége. Alakuljon ki a közösségi tudata, érezze, hogy közösséghez tartozik. Ne legyen megalkuvó. Legyen hazafi és egyben európai polgár! Szeresse szül földjét, ápolja nemzete, kisebb közössége hagyományait. Tudatosodjon benne, hogy a fegyelem a társadalmi együttélés zavartalanságát biztosító erkölcsi szokásokkal kialakult közösségi rend. Tudatosodjon benne a másság elfogadása, a másságban rejl értéket tisztelete és egymás megbecsülése. Értelmi nevelés követelményei 93
„segítse, tájékoztassa a diákot” Tisztelje, és ismerje el értéknek a tudást. Váljon életprogramja részévé a tanulás. Váljon igényévé az önálló és hatékony ismeretszerzés. Tanulási módszerei fejlesztésében jusson el a team munka el nyeinek felismeréséig.
Az esztétikai nevelés követelményei „segítse, tájékoztassa a diákot” Legyen tudatában, hogy a természet szépségei, a m alkotások, az irodalmi m vek a filmek, zenem vek, táncok ismerete éppúgy az általános m veltség része, mint iskolai tananyag. Váljon igényévé a tiszta, rendes környezet, önmaga is vállaljon szerepet annak megteremtésében. Öltözködjön ízlésesen, ügyeljen a kultúrált magviseletre, valósítsa meg magatartásában is az esztétikumot. Az egészséges életmódra nevelés követelményei Ismerje és fogadja el önmagát, legyen egészséges önértékelése és önbizalma. Váljék szokásává a munka, a tanulás és a szabadid eltöltés helyes arányainak megtartása. Ismerje és tartsa meg az egészségügyi szokásokat. Tartózkodjék az egészségkárosító szenvedélyekt l, az élvezeti cikkek túlzott fogyasztásától. Közösségekkel szemben támasztott követelmények „segítse, tájékoztassa a diákot” Alakuljon ki er s kohézió a közösség tagjai között Tartsák tiszteletben kölcsönösen egymás személyiségét. Mindenkinek legyen erejéhez mérten közösségi megbízatása, vállalása, melyet képességei szerint jól ellát. Valamennyi területen a kollégisták önállóságára épüljön a közösségi munka, melynek hátterében a nevel tanár szakmai segítsége áll. Ne legyen súlyosnak számító fegyelmi vétség. Alakuljon ki olyan közös erkölcsi normarendszer, amely alapján a közösség maga „ítéli meg a szabálysért ket”. A közösség tagjai között az együttm ködés természetes kapcsolatot jelentsen. Ez az együttm ködésen alapuljon: az érdekegyeztetésre, az alkalmazkodásra, a toleranciaára, mások tiszteletére, a kompromisszumkeresésre. A nevel k munkájával szemben támasztott követelmények Hagyományos feladatkörökkel kapcsolatos követelmények Nevel tanárként végezzen magas színvonalú nevel munkát Tisztelje diákjait, alakítson ki korrekt nevel – nevelt viszonyt Valósítson meg személyes tör dést a csoport tagjaival. Segítse a csoport beilleszkedését a kollégium egészébe, mint szervezetbe. Segítse közösségi öntevékenység kialakulását. Végezzen teljes kör adminisztrációs munkát. Tartson rendszeres kapcsolatot az iskolákkal, szül kkel. A változó tanári feladatokhoz kapcsolódó követelmények:
94
Végezzen tudás és értékközvetít feladatokat. Adjon tevékenységével, viselkedésével életmód mintát. Végezzen szaktanári végzettségének megfelel tehetséggondozást, felzárkóztatást. Segítse a prevenciós tevékenységek megszervez dését. Ismerje meg, és ismertessen meg a diákokkal önismereti és konfliktuskezelési technikákat. Váljon munkájuknak szerves részévé, bels igényévé az ön — és továbbképzés — szaktanárként; a nevel tanári feladataihoz kapcsolódva; a pszichológia, pedagógia területein.
Nevel munkánk feladatai a feladatrendszer megtervezésének kiindulópontja, hogy a nevelési hatásrendszer alapja a tanulók önszervez d közösségi élete, tevékenysége. Folyamatos nevelési feladataink Közvetett nevel i hatásrendszer m ködtetése A tevékenységek közösségi és önfejleszt hatásának biztosítása A konstruktív életvezetés magatartás – és tevékenységformáinak gyakoroltatása, beépítése a személyiségbe Célirányos és hatékony tanulmányi, önkormányzati, szabadid s tevékenység és önkiszolgáló munka megszervezése Széles tevékenységrepertoár megszervezése – megszerveztetése A NAT m veltségi területek közös követelményeinek nevelési folyamatba való beépítése Közös intézményi hagyományok kialakítása, ápolása Az erkölcsi nevelés feladatai A diákok jellemének, erkölcsi tartásának közösségben, közösség által, közösségi feladatokon keresztüli fejlesztése A közéleti munkavégzés során, az intézményi hagyomány – és szokásrendszer m ködtetésével az önuralom, a fegyelmezettség, felel sségtudat, nyíltság, szinteség, együttm ködés, kudarct r - képesség, tolerancia tulajdonságainak fejlesztése Az önszervezés képességének kialakítása, fejlesztése A közösségi és egyéni érdekek összehangolása képességének fejlesztése Az önkormányzati tevékenységeken keresztül a diákok állampolgári szerepre való felkészítése A kollégiumokhoz való pozitív viszony kialakítása A tagintézmények szokás – és hagyományrendszerének ápolása, a helyi szabályok betartása a közösségi követelménytámasztás, ellen rzés, értékelés módszereivel A szül föld a haza történetének, szokásainak, hagyományainak, gazdasági – társadalmi viszonyainak megismertetése Az európai kulturális hagyományok megismertetése Európai szemléletmód kialakítása Az értelmi nevelés feladatai A tudás értékének elfogadtatása Az egész életen át tartó tanulás szükségszer ségének felfedeztetése, igényének felébresztése, szükségletének kialakítása A diákok egyéni, hatékony, gazdaságos tanulási stratégiái kialakításának segítése, tanulási módszerek – technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása, tanulási képességek fejlesztése 95
A tanulás tanításának megszervezése, a tanulmányi munka szervezésének segítése érdekében a tanárok általános és speciális pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteinek b vítése A tanárok motivációs repertoárjának fejlesztése, a diákok bels motivációs igényszintjének kialakítása, emelése Széles, sokszín , sokirányú tanulmányi, önképz , továbbtanulásra felkészít , szakmaszerz , szakmai ismereteket b vít tevékenységek, színterek megszervezése Differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása, felzárkóztató, tehetséggondozó munkaformák, színterek m ködtetése A kultúrált személyiséget gazdagító szabadid eltöltés lehet ségeinek biztosítása A kommunikációs kultúra, az egymás közötti kapcsolatépítés kultúrájának a tevékenységeken keresztüli gyakoroltatása A viselkedéskultúra fejlesztési színtereinek, gyakorlási lehet ségeinek biztosítása A vitakultúra fejlesztési színtereinek megszervezése, lehet ségeinek biztosítása
Az esztétikai nevelés feladatai A környezetkultúra, - esztétika iránti igény felébresztése, a környezet esztétikájának megóvása Önkiszolgáló tevékenységek megszerveztetése A természetes környezetükhöz való optimista-pozitív viszony kialakítása A m vészetek esztétikai, személyiségformáló szerepének felismertetése, a befogadói attit d fejlesztése A tehetséges tanulókban az alkotói vágy felébresztése, ébren tartása
V. 5. Nemzetiségi nevelés feladatai
Az interkulturális nevelés – oktatás kiemelt területei: Cigány nyelv és irodalom Cigány ember és társadalom, kisebbségi és állampolgári jogok Cigány tárgyi és szokáskultúra Cigány ének – zene- tánc, cigány vizuális kultúra
V. 6. A hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások Felzárkóztató és tehetséggondozó nevelés – oktatás kiemelt területei: Tantárgyi fejlesztés, ezen belül els sorban és meghatározóan a magyar nyelvi és a matematikai felzárkóztatás. Az egyéni és identitástudatot er sít etnikai önismeret fejlesztése. Szocializációs, kommunikációs fejlesztés. Folyamatosan szervezett kulturális tevékenység. Kiscsoportos és egyéni tehetséggondozás.
V. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a m vel dési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
A testi–lelki egészség kialakítására, meg rzésére irányuló szokások kialakítása, gyakoroltatása, meger sítése
96
Olyan tevékenységformák megszervezése, amelyeken keresztül fejl dik a diákok önismerete, a munkaer –piaci helyzetet javító képessége, lehet sége van társadalmi szerepgyakorlat megszerzésére A konfliktust r és feloldó képesség fejlesztése Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása A függ séghez vezet szokások megel zése a tagintézmények mentálhigiénés tevékenységének megszervezésén keresztül A testedzés, rendszeres testmozgás lehet ségének biztosítása, sportkörök, sportversenyek megszervezése
V. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységek A diákösszetétel szociális mutatóit megvizsgálva látható, hogy arányaiban, de számszer en is sok a hátrányokkal küzd kollégista. A hátrányok nemcsak szociális, anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális — m veltségi, illetve földrajzi — lakókörnyezeti formában is. E hátrányok különösen, ha halmozottak nevelési-, oktatási problémaként jelentkeznek. Feladataink Felmérni, feltérképezni, hogy kik tartoznak a hátrányos helyzet ek közé, és milyen típusú hátrányokkal küzdenek. A család szociális és anyagi helyzetének megfelel en különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság természetbeni támogatás igénybevétele (fogyasztásra készétel, ruházat, tanszer.) A m veltségi lemaradás, a tanulási motiváció hiányának és a lakóhelyi hátrányoknak a felszámolása érdekében széles tevékenységrepertoár megszervezése, és szoros együtt m ködés az iskolával. A veszélyeztetettség feltérképezése, személyes segítségnyújtás megtervezése A veszélyforrások kisz rése, prevenció a közvetett nevel i hatások m ködtetésével, a széles repertoár megszervezésével, hogy mindenki a kollégiumon belül találja meg saját lehet ségeit. Jó együttm ködés kialakítása az iskolai gyermekvédelmi felel sökkel, a családsegít szolgálatokkal, a gyermekvédelmi szolgálatokkal. Alaptevékenységünkb l következ en a Szolnokon lakó halmozottan hátrányos helyzet és veszélyeztetett hátrányos helyzet externátusi illetve kollégiumi ellátást biztosítunk. Folyamatosan ellen rizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni. Segítséget nyújtani vallási, etnikai és kulturális hovatartozásuk gyakorlásában, a szabályok, normák elfogadásában. Folyamatos ellen rzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzet és veszélyeztetett környezetben nevelked fiatalok otthoni életformája, ellátása, pihenése. Figyelni arra, hogy a családi minta, tör dés, érzelmi köt dés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejl dését.
97
V. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztése A tehetséggondozó kollégium funkciója, feladatvállalása szerint vegyes életkorú, illetve homogén csoportok is m ködnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A közösségek, illetve tagintézmények életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segít tanár, a reszortfelel s csoportvezet tanárok és az intézményvezet -, támogatásával. A csoportba kerül kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai - képességei jelent sen eltérnek egymástól. A csoportvezet tanárok felel ssége nagy abban, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoportközösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrét , hiszen a nevel i "gondozói" tevékenység mellett szaktanári munkát is kell végezniük. Ünnepségek megtartása, országos és városi rendezvényekhez való kapcsolódás. Gólyaavatás, avatóbál, vetélked k, bemutatkozási estek. Karácsonyi, farsangi ünnepek, m sorok. Diákönkormányzati rendezvények, napok, kezdeményezések. A kisebbségek napja Kiállítások, hobbik. Sport és m vel dési, egészségügyi, közlekedésbiztonsági rendezvények, versenyek. Vetélked k. Szolnoki Szigligeti Színház: „Ádámok és Évák” ifjúsági színjátszó fesztivál Hangversenyek: kollégiumon belül, és a város egyéb helyein H.T.A. kolikupa (labdarúgó kispályás foci)
V.10. Az iskolával, a szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái V.10.1. Az iskola és a kollégium kapcsolata
Az iskolában tanító tanárok, el re egyeztetett id pontban, havonta egyszer látogatást tesznek a kollégiumban. A kollégiumi nevel k, el re egyeztetett id pontban, havonta egyszer látogatást tesznek az iskolai tanóráin. A fentiek mellett még napi kapcsolatot tartanak fent a Leckefüzettel, e-mailben, internetes üzen falon. Nevel tanárok személyes kapcsolatban vannak a szaktanárokkal, osztályf nökökkel Nevel tanárok, kollégiumi felügyel k részt vesznek az iskolai rendezvényeken szerepl gyerekek betanításában Iskolai értekezletek, továbbképzések résztvev i a nevel tanárok
V.10.2. Szül kkel való kapcsolattartás A szül i háttér jellemzése A szül k iskolai végzettsége zömében általános iskola, vagy még az sem. Néha szakmunkásképz , illetve elvétve érettségit adó iskolatípus. Az itt él diákok nagy részének a kollégium adja a lehet séget a szül kénél magasabb iskolai végzettség megszerzésére, a társadalmi mobilitásra. Kapcsolattartás formái 98
levélben, telefonon, egyéni személyes találkozón, szül i értekezleten családlátogatások alkalmával
V.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek V.11.1. Egészségnevelés Napjainkban az egészségesség, a fizikai és pszichikai terhelhet ség nagyon felértékel dött. Ez az életkor az, amiben megteremt dnek az egészségesség alapjai és kialakul egy életszemlélet, ami a fenntartását is lehet vé teszi. A testi és lelki egészség egymás nélkül nem létezhet. A lelki egészség fejlesztésének egyik legfontosabb alapja, amely nélkül nem m ködhet igazán hatékonyan, a kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására épül tanár-diák viszony, amelynek keretein belül a tanuló bizalommal fordulhat pedagógusaihoz. Éppen ezért ez az a nevelési terület, amely leginkább túllép az órarendi kereteken, hiszen gyakran személyre szabott formában vagy kisebb csoportok keretein belül valósul meg. Az önismeret, a helyes és reális önértékelés megalapozása: A konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása, Az esetleges családi, iskolai, tanulási, társas kapcsolatokban jelentkez kudarcélmények feldolgozásához nyújtott segítség, A hatékony tanulási módszerek kialakítása, tanulási nehézségekkel küzd tanulók felzárkóztatása, Szükség esetén a rendszeres mentális segítségnyújtás. (Ebben a körben leginkább az csoportvezet knek jut szerep.) A szociális-társas kapcsolatok fejlesztése: közösségépítés, beilleszkedési nehézségekkel küzd tanulók segítése, helyes értékrend kialakítása, az empátia és a tolerancia fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedés, az egészséges társas kapcsolatok kialakítása az iskolai élet szinte minden mozzanatát érinti. Színterei a csoportfoglalkozások mellett a kollégium szabadid s rendezvényei, hagyományainak ápolása.
V.11.2. Környezeti nevelés A környezeti nevelés az él és élettelen környezettel való együttélés gondolkodásmódjának és életmódjának átadása, tehát a tanulók szemléletének és magatartásának formálása. A legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket a természeti és mesterséges környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre. El kell érnie, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezet nyújtotta lehet ségek korlátozottak, a felhasználás ésszer módja a környezet fejlesztésének alapja. A nevelés eredményességét és a mindennapi tevékenységet a
99
teljes egészében átfogó személyes példamutatás és a tantárgyi ismeretrendszer közvetítése együttesen biztosíthatja. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életr l sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyez dések károsan hatnak vissza a saját szervezete m ködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szül k és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink:
A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felel sség felébresztése. Az életmin ség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Ismeretek és jártasságok kialakítása, melyek segítségével képesek lesznek megel zni a környezetszennyezés okozta egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
A program megvalósításának lehet ségei: Els dlegesen az iskolában, hagyományos tanórai foglalkozások keretében. Az iskolában a tanulók idejük többségét az ismeretszerzéssel, a tanórákon töltik. Ez az id keret, amelyben egyidej en nagyszámú tanulót érhetünk el, így a tantárgyak által közvetített ismereteknek kell a környezetvédelem alapelveivel együttesen megjelenni. Az iskolában tanított tantárgyak más-más szerepet töltenek be a környezettudatos viselkedés kialakításának folyamatában. A természettudományos tantárgyak els sorban az ismeretek, törvények, ok-okozati kapcsolatok megtanításával a környezet- és természetvédelem elméleti alapjait közvetítik. A humántudományok az érzelmi és etikai alapokat mélyítik el. A tanulók Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg az él szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehet ségeit. Ismerjék fel a fizikai törvényszer ségek és az él lények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az él , és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Szerezzenek tapasztalatot, gy jtsenek élményeket a közvetlen él és élettelen környezetükr l. Ismerjék meg a természet képz m vészeti ábrázolásának lehet ségeit. Értsék meg, hogy csak akkor rizhet k meg környezetünk életfeltételei, ha ésszer en használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehet legkevesebb károsodást okozzák. A tanulókban
100
Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával. Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Értsék meg az egész világot érint globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felel sségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Ismerjék meg az él lények alapvet szervezeti-m ködési jellemz it, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. Legyenek tájékozottak a földi él világ sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illet en. A környezet értékeinek megismerésével er södjön a környezettudatos életmód iránti igény.
A nem hagyományos tanórai formák nyújtotta lehet ségek Városi szervezés rendezvényeken való részvétel, tanulmányi kirándulások. Múzeumlátogatások, kirándulások. Jeles napok rendezvényei. Termek díszítése. Az ismeretterjesztés egyéb lehet ségei: iskolarádió, diákújság, faliújság. A környezetvédelmi nevelési program megvalósításában bels és küls partnerekre egyaránt számítunk. Bels partnereink: Tanárok, Diákok, Technikai dolgozók, Ifjúságvédelmi felel s, Diákmozgalmat segít tanár, Véd n . Feladataik: Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció. Technikai dolgozók: programok segítése, beszerzések. Tanulók: tantermek rendezése, hulladékgy jtés. Küls partnereink: Szül k, Kollégiumok Feladatuk: a programok segítése.
101
VI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VI.1. A pedagógiai program hatálya: A módosított pedagógiai program 2013. szeptember 1-t l lép életbe, 9. évfolyamtól indulóan felmen rendszerbe. Érvényességi ideje visszavonásig szól. Az iskolai és a kollégiumi pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a nevel testület (a tanév értékelésének részeként). 4 évente, illetve vonatkozó jogszabály módosítása esetén kötelez felülvizsgálni.
VI.2. A pedagógiai program módosítása A módosításra javaslatot tehet az intézmény igazgatója, a nevel testület bármely tagja, iskola fenntartója. A módosítást a nevel testület fogadja el, miután az Iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezte, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követ év szeptember 1. napjától kell bevezetni A mellékletek a pedagógiai program módosítása nélkül is változtathatók a véleményezési és egyetértési jog érvényesítése után, ha azt a bels intézményi megfontolások, vagy az intézmény felel s vezet jének megítélése szükségessé teszik.
VI.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja:
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve helyen tekinthet meg: az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál az iskola könyvtárában az iskola tanári szobájában az iskola irattárában. az iskola honlapján
102
VII. LEGITIMÁCIÓ A módosított pedagógiai programot a diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Szolnok, 2014. február 6.
…………..…………………………… A diákönkormányzat vezet je
A módosított pedagógiai programot intézményünk nevel testülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Szolnok, 2014. február 6.
…………………………………………… Polónyi Péter Megbízott igazgató
A módosított pedagógiai programot a fenntartó, az Országos Roma Önkormányzat …………………………….számú határozatával jóváhagyta. Kelt:
103
I. Melléklet I.1. Egyéves felzárkóztató program kerettanterv szerinti óraelosztása Tantárgy
Kötelez óra
1 2 3 2 1 1 1 2 2
Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika
1
M vészetek Cigány népismeret Pályaorientáció Technika Tanulásmódszertan Munkavédelem Testnevelés Emberismeret Osztályf nöki
2 4 2 2 2 1
Összesen
28óra/ hét + 4
104
+2
+2
I.2. Óraterv 10. évfolyam (2+2 szakiskolai képzés) számára 10. évfolyam. Kerettantervi „B” változat Tantárgy
Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Természetismeret/ Egészségtan: Fizika Kémia Biológia Földrajz Idegen nyelv Informatika Cigány népismeret Szakmai el készítés Testnevelés Emberismeret-etika Pályaorientáció Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (m vészettörténet) Osztályf nöki
Összesen
Kötelez óra
2 2 3 2
Kötelez en választható
1 1 1 1 3 1
2 1
3 3 1
Szabadon választható
2 2 2
1
Összesen
2 2 3 2 1 1 1 1 3 1 2 4 2 2 4 1 1
1
25 óra
3 óra
105
7 óra
1
35 óra
I.3. Óraterv a feln ttoktatás alapján szervezett gimnázium nappali tagozat számára TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom
9. ÉVF.
10. ÉVF.
11. ÉVF.
12. ÉVF.
4+1
4+1
4+1
4+1
Idegen nyelv
3+1 csb.
3+1 csb.
3+1 csb.
3+2 csb.
Matematika
3+2
3+2
3+2
4+1
Történelem/Társ. ism.
4
4
4
4
Fizika
2
2
2
kémia
2
2
2
biológia
1
2
2
2
Földrajz
2
1
2
2
1
1
M vészetek/m vészettörténet Filozófia-etika Informatika
1 2 csb.
2 csb.
2 csb.
2 csb.
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Osztályf nöki
1
1
1
1
Összesen:
26+4
26+4
28+4
26+4
Népismeret
+2
+2
+2
+2
Emberismeret
Mindösszesen/kötelez órakeret
+2
34
106
34
36
34
I. 4. Óraterv a gimnázium, levelez tagozata számára TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom
9. OSZT. 10. OSZT
11. OSZT
12. OSZT
2
1,5
2
2
Idegen nyelv
2csb.
2 csb
2 csb
2 csb
Matematika
2
2
2
2
Történelem/társ.ism/m v.ism
1
2
1,5
2
Fizika
0.5
0,5
0
0
Kémia
0.5
0,5
0
0
biológia
1.5
0,5
0
0
Földrajz
1
1
2
2
informatika
0
0
0,5
0
Osztályf nöki
0.5
0,5
0,5
0,5
Összesen:
11
10,5
10,5
10,5
Önálló tanulás
21
22,5
22,5
21,5
Mindösszesen/kötelez órakeret
32
33
33
32
107
I.5. Az 5 – 8. évfolyam óraszámai a kerettanterv alapján Évfolyam/ 5. Tantárgyak esti levelez Anyanyelv/kommun 2 1 ikáció M. irodalom 3 2 Matematika 3 2 Fizika 0 0 Kémia 0 0 Földrajz 1 1 Biológia 1 1 Történelem és 1,5 1 állampolgári ismeretek M vészeti 1,5 0,5 ismeretek Informatika 0 0 Angol 3 3 Osztályf nöki 1 0,5 Cigány népismeret 2 1
esti 1
6. levelez 1
esti 1
7. levelez 1
esti 1
8. levelez 0
3 3 1 1 1 1
1,5 1 0 0 1 1
3 3 1 1 1 1
1,5 1 1 1 0 0
3 3 1 1 1 1
1,5 2 0,5 0,5 0 0
1
0,5
1,5
1
1
0
1
0,5
1,5
0
0
1
0 3 1 1
0 2 0,5 1
0 3 1 1
0 2 0,5 1
1 3 1 1
1 2 0,5 1
108
1 2 3 4 5
171/1.0/114206 171/2.0/114206 171/1.0/117306 171/2.0/117306 171/3.0/117306 171/4.0/117306 171/5.0/117306 171/1.0/117406
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és –szervezés
13 14
gyak
4. félévi óraszám elm
gyak
elm
gyak
140
3. félévi óraszám
36 54
54
234
13
36
2
0
0
162
2
3
4 0
0
0
0
18
18
Szoftverismeretek
36
54
18
90
198
5
6
Hálózatok
18
54
54
90
216
4
8
18
36
54
0
3
0
18
36
3
3
1
9
10
10
14
18
18
óraszáma heti bontásban 1. 2. 3. 4. félév félév félév félév 18 18 18 14 hét hét hét hét
Hardvertechnika
Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és 7 hálózatfelügyelet Számítógépes 8 architektúrák Haladó számító171/2.0/11749 gép és hálózat06 felügyelet 10 Tipográfia Szakmai idegen 11 nyelv 12 Emberismeret 6
94
2. félévi óraszám elm
A tananyagegység megnevezése
gyak
azonosítója
1. félévi óraszám elm
33 523 01 1000 00 00 Számítógépszerel , -karbantartó
Évi össz
I.6. Óraterv Számítógép-szerel , -karbantartó szakképzéshez
54 18
144
18
162
140
320
56
140
376
14
14
28
0
0
0
2
118
1
2
2
2
72
2
2
36
36
36
18
18
18
14
68
1
1
1
1
Testnevelés 18 Óraszámok mindösszesen 292 :
18
18
14
68
1
1
1
1
2058
31
30
30
30
266
234
306
126
28
0
18
Osztályf nöki
36
108
414
126
109
294
I. 7. Óraterv Irodai asszisztens szakképzéshez 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens azonosítója
A tananyagegység megnevezése
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
3. félévi óraszám
4. félévi óraszám
heti óraszáma Össz
1. félév 18 hét
2. félév 18 hét
elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak
3. félév 18 hét
4. félév 14 hét
1
300/1.0/1617- Gépírás és 06 iratkészítés
36
54
36
54
180
5
5
2
300/2.0/1617- Számítástechnikai 06 alkalmazások
18
18
18
18
72
2
2
0
0
3
300/3.0/1617Ügyviteli eszközök 06
18
1
4
300/1.0/1618Dokumentumkezelés 06
18
36
1
1
0
0
5
300/2.0/1618- Számítástechnikai 06 alkalmazások
18
36
36
54
144
3
5
6
300/3.0/1618Dokumentumkészítés 06
18
18
18
36
90
2
3
0
0
7
300/1.0/1611- A kommunikáció 06 alapismeretei
18
36
18
18
90
3
2
8
300/2.0/1611- Hivatali 06 kommunikáció
36
0
2
0
0
9
300/3.0/1611- A nyelvi kifejezés 06 eszközei
36
72
2
2
10
300/4.0/1611Személyiségfejlesztés 18 06
36
54
1
2
0
0
11
300/1.0/1612- Elektronikus 06 írástechnika
18
1
12
300/2.0/1612- A szövegfeldolgozás 06 elektronikus módja
68
0
0
2
2
18 18
36 18
18
18 36
18
14
110
13
300/3.0/1612- Elektronikus 06 levelezés
14
300/4.0/1612- Elektronikus 06 írástechnika
300/1.0/1613Iroda és információ 06 Információs 300/2.0/161316 folyamatok az 06 irodában 300/3.0/1613- Információ- és 17 06 adathasználat 15
18
18
18 72
18
56
18
54
2
1
128
0
0
36
1
1
0
0
18
72
36
42
168
18
36
36
28
118
18
300/4.0/1613- Elektronikus 06 információcsere
19
300/1.0/1614- Gazdasági és jogi 06 alapismeretek
54
36
36
42
168
20
300/2.0/1614Hivatali protokoll 06
18
54
18
28
118
18
36
14
68
A számítástechnika 300/3.0/1614alkalmazása a 06 hivatali protokollban Szakmai idegen 22 nyelv 23 Cigány népismeret
18
1
21
36
36
36
36
36
28
0
0
0
136
2
2
72
2
2
4
4
5
6
3
5
0
0
5
6
4
3
3
1
2
2
24
Emberismeret
36
36
36
28
136
2
2
2
2
25
Osztályf nöki
18
18
18
28
82
1
1
1
2
26
Testnevelés
18
18
18
28
82
1
1
1
2
2242
33
34
32
34
Óraszámok mindösszesen:
594
612
576
452
111
