Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
Pedagógiai programja 2014
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS..................................................................................................................5 I.1. Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................5 I.2. Az iskola adatai ...........................................................................................................6 I.3. Helyzetelemzés.............................................................................................................8 I.3.1. Külső feltételek......................................................................................................8 I.3.2. Személyi feltételek.................................................................................................8 I.3.3. Tárgyi feltételek:....................................................................................................9 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .....................................................................10 II.1. Az iskola szellemisége ..............................................................................................10 II.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .....13 II.2.1. Együttműködés eleve..........................................................................................13 II.2.2. Képesség és érdeklődés szerinti tanulásszervezés elve ........................................13 II.2.3. Nyitottság elve....................................................................................................14 II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban ...............................................15 II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve ....................................................16 II.2.6. Alkotójellegű munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve.....................16 II.2.7. Bizalom, együttműködés elve .............................................................................17 II.2.8. Minőségi munka elve..........................................................................................18 II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége ......................................................................18 II.2.10. „Össziskolai értékrend” alapelvei......................................................................19 II.2.11. Integrációs nevelés ...........................................................................................20 II.2.12. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai........................................................................................................................21 II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.....................................22 II.3.1. Az erkölcsi nevelés feladata................................................................................23 II.3.2. Értelmi nevelés feladata......................................................................................23 II.3.3. A közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés feladata............................24 II.3.4. Az érzelmi és akarati nevelés feladatai................................................................24 II.3.5. Nemzeti, állampolgári nevelés feladatai..............................................................25 II.3.6. Etnikai nevelés feladatai .....................................................................................25 II.3.7. Esztétikai nevelés feladata ..................................................................................25 II.3.8. Munkára nevelés feladatai ..................................................................................26 II.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................26 II.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai..........................................................26 II. 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...............................................27 II.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................27 II.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................28 II.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ...........................................28 II.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .................................28 II.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..........................................28 II.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............29 II.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................30 II.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .......................30 II.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............35 II.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................36 II.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...........................................36 II.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................38 II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...................................38 II.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...........................................38
2
II.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák............................................39 II.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata........................................................39 II.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya ...............................................................................39 II.11. Az iskolába történő felvétel és átvétel rendje ...........................................................40 II.11.1 Felvételi eljárás szabályai ..................................................................................40 II.11.2. Átvétel az iskolából ..........................................................................................40 III. HELYI TANTERV.........................................................................................................42 III.1. A képzés szerkezete .................................................................................................43 III.1.1. Pedagógiai szakaszolás......................................................................................44 III.2. A választott kerettanterv megnevezése, óraszámok...................................................44 III.2.1. Szakiskola, közismereti képzés..........................................................................44 III.2.2. Szakiskolások középiskolája (szakközépiskola).................................................44 III.2.3 Szakközépiskola.................................................................................................44 III.2.4. Gimnázium, nappali tagozat ..............................................................................45 III.2.5. Felnőttek általános iskolája, nappali rendszerű képzés.......................................46 III.2.6. Felnőttek általános iskolája, esti és levelező tagozat ..........................................47 III.2.7. HÍD I.................................................................................................................48 III.2.8. HÍD II. ..............................................................................................................49 III.2.9. Gimnázium esti és levelező képzés....................................................................52 III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........53 III.3.1 Tankönyvválasztás .............................................................................................53 III.3.2. Taneszközök .....................................................................................................53 III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.53 III.5. Mindennapos testnevelés..........................................................................................55 III.7. Választható érettségi vizsgatárgyak ..........................................................................55 III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................56 III.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések..................................................59 III.9.1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program ..................................59 III.9.2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program ..................................60 III.9.3. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességeivel küzdők...........................................63 III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái64 III. 10.1. A tanulói tudásszint ellenőrzésének, értékelésének módja a tanév során: ........64 III.10.2. Értékelés, minősítés alóli felmentés .................................................................65 III.10.3. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei.................................66 III.11. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai .........................................................................................................................66 III.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................67 III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......67 III.13.1. Mérési próbák .................................................................................................67 III.13.2. Antropometriai mérések ..................................................................................68 III.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .........................................68 III.14.1. Az iskola egészségnevelési elvei .....................................................................68 III.14.2. Környezeti Nevelési Programja .......................................................................70 III.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..........72 IV. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................74 IV.1. A szakképesítés összefoglaló táblázata.....................................................................74 IV.2. A közismereti órák eloszlása....................................................................................75 IV.3. Szakmai elmélet és gyakorlat időkeretei...................................................................76 IV.3.1. Szakiskolai képzések (3 éves) ...........................................................................78
3
IV.3.2. Szakiskolai képzések (2 éves) ...........................................................................80 IV.3.3. Szakközépiskolai képzések (5 éves) ..................................................................82 IV.3.4. Részszakképzések .............................................................................................84 IV.4. A szabadon tervezhető időkeret................................................................................86 IV.5. Belépő, záró állapotfelmérés ....................................................................................87 V. TEHETSÉGGONDOZÓ KOLLÉGIUM PROGRAMJA..................................................88 V. 1. Bevezetés.................................................................................................................88 V. 2. Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ...................................................88 V.2.1.Pedagógiai munka értékei....................................................................................89 V.2.2, A pedagógiai munka célkitűzése.........................................................................89 V. 3. A tanulók életrendje .................................................................................................90 V.3.1. A munkanapok általános napirendje ...................................................................90 V. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok..........................................90 V.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységünk..................................91 V.4.1. Felzárkóztatás ....................................................................................................91 V.4.2. Tehetséggondozás: .............................................................................................92 V.4.3. Pályaválasztási, pályaorientációs munka.............................................................92 V.4.4. Önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elemei: ...........................................93 V. 4. 5. A nevelőmunka követelményrendszere.............................................................93 V. 5. Nemzetiségi nevelés feladatai...................................................................................96 V. 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások..................................................................96 V. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei.......................................................................96 V. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek.....................................97 V. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztése........................................................98 V.10. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái....................98 V.10.1. Az iskola és a kollégium kapcsolata..................................................................98 V.10.2. Szülőkkel való kapcsolattartás..........................................................................98 V.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek ..........................................................99 V.11.1. Egészségnevelés ...............................................................................................99 V.11.2. Környezeti nevelés ...........................................................................................99 VI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..........................................................................................102 VI.1. A pedagógiai program hatálya: ..............................................................................102 VI.2. A pedagógiai program módosítása .........................................................................102 VI.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja:....................................................102 VII. LEGITIMÁCIÓ ..........................................................................................................103 I. Melléklet .........................................................................................................................104 I.1. Egyéves felzárkóztató program kerettanterv szerinti óraelosztása..............................104 I.2. Óraterv 10. évfolyam (2+2 szakiskolai képzés) számára ...........................................105 I.3. Óraterv a felnőttoktatás alapján szervezett gimnázium nappali tagozat számára ........106 I. 4. Óraterv a gimnázium, levelező tagozata számára .....................................................107 I.5. Az 5 – 8. évfolyam óraszámai a kerettanterv alapján.................................................108 I.6. Óraterv Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképzéshez..........................................109 I. 7. Óraterv Irodai asszisztens szakképzéshez.................................................................110
4
I.
BEVEZETÉS
I.1. Küldetésnyilatkozat „Ha a gyermek eltávolodott az iskolától, az iskolát kell közelíteni hozzá” Pedagógiai Programunkban felvállaljuk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásátnevelését, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét biztosító pedagógiai munkát, a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarral küzdő fiatalok iskolai előmenetelének támogatását, Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítést, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítését. A hátrányaik ellensúlyozására szükség van egyéni képességeik kibontakoztatására, fejlesztésére; fejlődésük elősegítésére; a továbbtanulási esélyeik kiegyenlítésére, megteremtésére, a munkaerő-piaci helytállásuk megalapozására. Az integrált nevelés-oktatás program egy egyfajta alternatíva az iskolát, mint intézményt sorozatosan kudarcként, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű fiataloknak. Ezáltal lehetővé válik számos kallódó fiatal reintegrálása az oktatási rendszerbe, miközben a település, és a fenntartó érdekei is legmesszebbmenőkig érvényesülnek. A program — a megfelelő feltételek megléte esetén —, képes választ adni nemcsak a régió, de akár hazai illetve nemzetközi méretekben is a jelentkező problémákra. A fenntartható fejlődés folyamatában az oktatás az utóbbi években fokozatosan felértékelődött s jelentőségre változatlanul növekszik. Új minősítést került be a köztudatba, az oktatást nem más, mint rejtett kincsnek, melyet felszínre hozni és kamatoztatni kell. Új felfogásban jelenik meg az egész életen át tartó tanulás igénye, amelyet a gyorsan változó gazdasági viszonyok követelnek meg. Az integrált nevelés – oktatás megvalósítása keretében lehetőséget biztosítunk fiataljaink számára, hogy az iskola elvégzése után egyenlő esélyekkel induljanak egyéni életpályájukon. Általános műveltségükkel képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelően eligazodjanak korunk információhalmazában és szakmai felkészültségükkel hazánkat mindig képviselni tudó európai állampolgárok legyenek. Fontosnak tarjuk, hogy a tőlünk kikerülő tanulók a partnereink igényeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, konvertálható tudást szerezzenek, felkészültek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Sajátos helyzetünkből kiindulva célunk a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, ugyanakkor a tanulói képességek lehető legteljesebb kibontakoztatására való törekvésünk.
5
I.2. Az iskola adatai Elnevezése:
Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
Székhelye:
5000 Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky út 2 (iskola) (helyrajzi szám: 4861-4)
Telephelye:
5000 Szolnok, Lomb út 8/A (kollégium) (helyrajzi szám: 7241)
OM azonosítója:
OM: 200312
Évfolyamainak száma:
szakképzésben 3, gimnáziumban 4
Alapító szerve:
Országos Roma Önkormányzat
Fenntartó szerve:
Országos Roma Önkormányzat
Az intézmény típusa:
többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény; általános iskola, szakiskola, gimnázium a nappali, az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint, kollégium.
Alaptevékenysége:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4§ 1. bek. foglaltak szerint nemzetiségi kollégiumi ellátás gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás nemzetiségi gimnáziumi nevelés-oktatás nemzetiségi szakiskolai nevelés-oktatás köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelésoktatás felnőttoktatás általános iskolai nevelés-oktatás a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.
Oktatott szakmák:
34 542 06 Női szabó, 54 346 01 Irodai asszisztens 34 523 02 Számítógép-szerelő, -karbantartó 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs :21 542 01 Lakástextil késztő :21 542 02 Textiltermék-összeállító 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő
Az intézmény szakágazati besorolása:
852014 Általános iskolai felnőttoktatás (1–4. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5–8. évfolyam) 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9–12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) 853113 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam)
6
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853123 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) 853131Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853133 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9– 10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853213 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853223 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855923 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása (iskolai könyvtár) 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Kiegészítő tevékenység
TEÁOR 56.29’08 TEÁOR 85.41’08 TEÁOR 85.60’08
7
egyéb vendéglátás felső szintű, nem felsőfokú oktatás oktatást kiegészítő tevékenység
I.3. Helyzetelemzés I.3.1. Külső feltételek Az iskola a Kelet-Magyarországi régióban valósul meg, melynek jellemzője, hogy mindeddig távolesett az innovációs gócpontoktól. Beiskolázási területe a megyére korlátozódik elsősorban a megyeszékhelyre, a környező falvakra, különösen a hátrányos helyzetű településekre. Olyan fiatalok számára jött létre, akik halmozottan hátrányos szociális háttérrel rendelkeznek. További hátrányként jelentkezik náluk-munkaerő piaci megjelenésük szempontjából-, hogy különböző okok miatt középiskolai tanulmányaikat megszakították, s így reménytelennek ítélték a további tanulást, a magasabb iskolai végzettség megszerzését. Az iskola a fenntartó segítségével szociális téren is messzemenőkig igyekszik megteremteni a feltételeket a tanuláshoz. Az empatikus és személyre szóló oktatás mellett a lehetőségekhez mérten az ingyenes utazás, napi egyszeri étkezés valamint térítésmentes tanszerellátás és ösztöndíj alkalmankénti vagy folyamatos biztosításával. Az iskola egyedülálló interkulturális viszonyokat teremthet, amely a fiataloknak segítséget nyújt kölcsönös etnikai előítéleteik leküzdésére. A szolnoki térség gazdaságát és vállalkozóit az országos tendenciák jellemzik, magas az egyéni, kis – és közepes vállalkozások aránya. A vállalkozásokra jellemző a tőke –és piaci ismeretek és kapcsolatok hiánya. A térséget jelenleg elkerülik – a gazdasági és társadalmi fejlődést is elősegítő – autópályák, jelentős ipari, kereskedelmi koncentráció Szolnokon és az agglomerációba tartozó településeken található. Gyengék és esetlegesek a piaci kapcsolatok, kevés a versenyképes és fejlődni tudó vállalkozás. A Tisza–menti kis települések „belső perifériának” tekinthetők. A szolnoki kistérség a fejlődő kistérségek csoportjába — a megyében az egyedüli nem hátrányos helyzetű kistérség — került besorolásra. A kistérség viszonylag kedvező helyzetét elsősorban Szolnok város kedvező gazdasági – társadalmi mutatóinak köszönheti. A térségben működő vállalkozások elsősorban a kereskedelem és egyéb szolgáltatások területén találhatók. A város népességszáma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken. 1990-ben a város lélekszáma közel 79 000 fő volt, ami azóta is a legmagasabb számnak bizonyult a város történetében. 2011-ben a város lélekszáma körülbelül 74 000 fő, ám demográfusok prognózisai szerint ez a szám 2030-ra – az előző évek csökkenési és növekedési ütemeit figyelembe véve – akár 70 000 főre is csökkenhet. A városban 10 általános iskola, 7 középiskola, valamint a Szolnoki Főiskola, mint felsőoktatási intézmény működik, köztük a Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium.
I.3.2. Személyi feltételek Iskola Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idejű kinevezéssel GYES-en, GYED-en lévő Óraadó Kollégium Pedagógus álláshelyek száma Határozatlan idejű kinevezéssel
22 fő 22 fő 1 fő 6 fő 4 fő 4 fő
8
Ügyviteli, technikai dolgozók Iskola Kollégium
13 fő 3 fő
A tanárok többsége nagy tapasztalattal rendelkező, hosszú ideje az intézményben dolgozó pedagógus, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek a problémák kezelésében. Segítségükre számíthattak az idei tanévben érkezett pedagógusok is. Ugyanakkor hiányoznak a célzott, a tanulók speciális igényeihez igazodó módszertani továbbképzések, tréningek.
I.3.3. Tárgyi feltételek: 12 osztályterem Ebből 3 számítógépes terem 1 Technika terem 1. fejlesztő szoba 1 Varró tanműhely 1 tornaterem 1 tanári szoba 1 rendszergazdai és szerver szoba 1 ebédlő könyvtár Az iskolaépület elöregedett. A szükséges munkálatok felmérését elvégeztette a fenntartó, és elkészült a felújítási munkák ütemezése is. Megfelelő források esetén - a fenntartó ígérete szerint - a legégetőbb felújításokra sor kerülhet a tanév végével. Komoly gondot jelent a tanulói létszámhoz viszonyítva szűkös hely, kevés tanterem. Gyakorlatilag az épület minden kihasználható helyiségében tanító-nevelő munka folyik. A szemléltető eszköz kevés, és jelentős részük elhasználódott. A szakképzésnél különösen jelentős gondot jelentettek a hiányos, elöregedett eszközök. Az intézmény informatikai eszközellátottsága is meglehetősen szegényes. A közeljövőben a hiányzó taneszközöket, szemléltetőeszközöket fel kell mérni és ütemtervet kell kidolgozni a beszerzésükre.
9
II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II.1. Az iskola szellemisége Az „Integrált nevelés-oktatás” felfogás az, hogy mindenki számára biztosítani kell az iskolarendszeren belül egy újabb esélyt az érvényesüléshez. Amennyiben tehát a fiatal eltávolodott az iskolától, az iskolának kell közelítenie hozzá. A kialakuló új viszonyokat már kognitív tárgynak tekintik, ahol a szellemi tevékenység felértékelődik, az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és társadalmi szituációban anyagiakra váltható. Ma már nem önmagában a bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke minősíti a hallgatót. Ezt tehát a piaci viszonyok is mérik. Az „Integrált nevelés-oktatás” szellemiség szakított azzal a felfogással is, hogy az oktatási intézményben mindenkinek ugyanazt kell nyújtania. A korszerűen tervezett oktatás folyamatosan épít az új szükségletekre, és új szükségleteket szolgál. Ezért azt tekintjük modern oktatási-képzési formának, amely vállalja a számítástechnikai ismeretek tanítását, az alapvető közgazdasági, menedzseri ismeretek elsajátítását, bevezeti a tanulókat a természeti – környezeti ismeterek kultúrájába, és megismerteti az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel. Az „Integrált nevelés-oktatás” iskolájának olyan anyagot kell tanítania — a hagyományos értékek mellett — ami holnap is alkalmazható ismeret. Mindezt úgy kell tennie, hogy messzemenőleg figyelembe vegye az iskolába bekerülő fiatalok és felnőtt korúak indulását-indíttatását, az eltérő készség-képességstruktúrákat, családi hátterét, motivációit, igényeit és lehetőségeit. Az új igényeknek megfelelő oktatás eredményesen szolgálhatja az esélyegyenlőség megvalósulását a felnőtt korban is. Az iskola új szerepe abban is megnyilvánul, hogy az eredményes oktatás érdekében kapcsolatokat épít ki a munkahelyekkel, a foglalkoztatási közeggel, és ennek eredményeképpen ezek egyre inkább kiemelt oktatási helyszínné válnak. Az új feladatok felvállalásának teljesítését, eredményességét kellően szolgálhatja a motiváció új értelmezése, a „Te képes vagy rá!” attitűd kialakítása, amelyben a tanuló hatékonyan és eredményesen tanul, ha annak értelmét és hasznát látja. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő — integrált — oktatásuk. Dokumentumainkban megfogalmazott törekvésünk és célunk, hogy a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, ezáltal segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. Megítélésünk szerint az „Integrált nevelés-oktatás” iskolai modell a felvállalt pedagógiai küldetésben érvényesíti ezeket a követelményeket, s megfelel az egyre jobban terjedő Európai modellnek. Az iskolánk pedagógiai programja az alábbi fiatalok számára jött létre:
A 14. életévüket betöltött, az általános iskolát befejezett tankötelesek A tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanköteles tanulók, akik a tizenötödik életévüket az adott tanévben betöltik, és legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek
10
A tanulmányaikat megszakított, de azt folytatni kívánó, már nem tanköteles fiatalok Az általános iskolát befejezni nem tudó, nem tanköteles felnőtt korúak Valamilyen középfokú tanintézetből kimaradók, lemorzsolódók, Ifjúsági munkanélküliek, Elemi írás – olvasási - számolási nehézségekkel küszködők, akik a tanulmányi munkában minimálisan terhelhetők, A rendkívül nehéz szociális körülmények között élő, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok A 32/1997. (xi. 5.) MKM rendelet (2) értelmében cigány kisebbségi oktatásban részt venni szándékozók Az „integrált nevelés-oktatás” programban résztvevő, a tanulást újra megkedvelő és érettségit szerezni akaró, továbbtanulni kívánók. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi tanulóval együtt, integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 4§ 12. bek. szerint sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók.
11
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS Értelmi, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, 1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
2. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget biztosítunk az ép beszélő környezetben történő integráltan történő oktatásnak.
3. A MEGISMERŐ FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSZAVEZETHETŐ TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVEL KÜSZKÖDŐ TANULÓK A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes előfordulása Kevert specifikus fejlődési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara
12
A rész-képességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Iskolai készségek kevert zavara: aritmetikai írási-olvasási készségek együttes előfordulása Kevert specifikus fejlődési zavarok: a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara
II.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.2.1. Együttműködés eleve Az iskola feladatait szeretnénk úgy megszervezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a Szolnok Megyei Jogú Város önkormányzatának oktatáspolitikájába, szorosan együttműködve a fenntartóval és a társintézményekkel. Programunkban vállaljuk a HH, HHH-s tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, igazodva a törvényi szabályozókhoz, alkalmazkodva speciális szükségleteikhez az integráció keretében. Cél:
Az alapító okiratban lefektetett alapfeladatok minőségi megvalósítása Társintézményekkel való kapcsolat erősítése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Bekapcsolódás a város társintézményeinek rendezvényeibe: kulturális programok, könyvtári órák, kiállítások, múzeumlátogatás, stb. Kommunikáció kialakítása, kapcsolattartás, információszerzés és nyújtás az oktatási intézménybe bekerülő fiatalokról, fejlődésükről. Szakmai programok szervezése az integrált nevelés-oktatás lehetőségeiről, folyamatáról társintézmények részére tapasztalatszerzés és adás érdekében
II.2.2. Képesség és érdeklődés szerinti tanulásszervezés elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok az alapképességeik fejlesztése mellett megkapják esélyeik növelése érdekében a választott szakterületüknek és az
13
érdeklődési körüknek megfelelő fejlesztést. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztésével. Azoknál a tanulóknál, akik szakvéleménnyel rendelkeznek, a tanórán lehetőséget nyújtunk a lassított ütemű haladásra, a saját munkatempó szerinti haladásra, illetve egy-egy tananyagrész hosszabb ideig történő feldolgozására, illetve tananyag redukcióra is. Elvünk, a differenciált, rugalmas tanulásszervezés, kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egyéni fejlesztés dominanciája. A befogadó tanulók jelenléte, munkatempója, viselkedése pozitív hatást gyakorolhat a nehezebben haladók számára. Cél:
Az iskola arculatának – integrált nevelés-oktatás – megőrzése A diákok képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése Színvonalas nevelő-oktató munkával biztosítani, hogy a gyakorlati életben hasznosítható, valamint – az esetleges – magasabb iskolafokozatba kerülést segítő tudással rendelkezzenek.
Feladatok, eszközök, eljárások: Szülővel együttműködve igényes, egyéni sajátosságokra odafigyelő beiskolázás megvalósítása A diákok képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása minden lehetséges eszközzel és formában: speciális tanmenet, felzárkóztató foglalkozás, szakkörök stb. A tanulók egyéni fejlődési ütemének figyelembe vétele és fejlesztő segítése: egyéni bánásmód, felzárkóztatás, fejlesztő pedagógia, korrepetálás, differenciálás, szükség szerint egyéni értékelési mód, osztálybontás.
II.2.3. Nyitottság elve Napi munkánk során törekszünk a bevált, hagyományos, valamint az új, változatos módszerek, eljárások összhangjának megteremtésére a hatékonyság érdekében. Intézményünk integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével járul hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a tehetség ápolásához, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. A nevelőtestünk érintett tagjai készek arra, hogy a pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés-oktatás megkíván. Cél:
Olyan továbbképzésekbe való kapcsolódás, melynek szellemi hozamaként hatékonyan segíthetjük tanulóink személyiségfejlődését, önmegvalósítását. A bevált és új módszerek fenntartása és átadása, a tartalmas és színvonalas munka érdekében.
Feladatok, eszközök, eljárások: Ösztönözni és teret adni azoknak az új, tartalmas egyéni eljárásoknak, megoldásoknak, tanulásszervezési módszereknek, melyek összhangban állnak az össziskolai értékrenddel, de nagymértékben hozzájárulnak a tanulók képességeinek mind teljesebb kibontakoztatásához, a követelmények hatékonyabb elsajátításához, a tehetségfejlesztéshez vagy felzárkóztatáshoz: csoportbontás,
14
különböző munkaszervezési formák, iskolán kívüli tanórák, tanulmányi kirándulások, külső óraadók (pl: osztályfőnöki órán). Megteremteni a lehetőséget arra, hogy a hasznos tapasztalatokat átadhassuk egymásnak: óralátogatások, bemutató órák, szakmai fórumok, előadások, belső „kiadványok”. A pedagógusok egyéni elképzeléseihez, a szülők, tanulók igényeihez, valamint az intézmény feltételeihez igazodó továbbképzések és továbbtanulási lehetőségek kihasználása, hogy ezzel is hozzájáruljunk az iskola színvonalas nevelő-oktató munkájához (fejlesztő pedagógia, tanulási zavar leküzdése, táncpedagógia, drámapedagógia stb.).
II.2.4. Egyensúlyra törekvés az iskolai feladatellátásban Nevelő-oktató munkánk során és a pedagógiai programunk összeállításakor egyformán nagy figyelmet szentelünk a hagyományos normatív kultúra, az interkulturális nevelés mellett azoknak a tartalmaknak, amelyek az Európához való tartozásunkat erősíti:
nemzeti értékek, hagyományápolás európai humanista értékrend emberiség előtt álló közös problémák: a globalizáció, környezetszennyezés, egészséges életmód, munkanélküliség más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés saját nemzetünk, iskolánk, tanulóink problémái iránti érzékenység
Cél:
A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjai és fejlesztése Tanulóinkban kialakítani és fejleszteni a nemzeti azonosság-tudatot és erősíteni Európához való tartozásunkat Diákjainkban alakuljon ki az emberiség, közösség, egyén problémái iránti odafigyelés és megértés Mások tiszteletére, megbecsülésére való nevelés, a másság elfogadtatása
Feladatok, eszközök, eljárások: Hatékony módszerek eljárások alkalmazása, hogy tovább építhető, vagy biztosabb alapokat sajátítsanak el tanulóink Esélykülönbségek mérséklése, hátrányos helyzetű tanulók nevelése: egyéni bánásmód, fejlesztő pedagógia, differenciálás; ifjúságvédelem. Nemzeti és közvetlen környezetünk hagyományainak ápolása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során: tananyagválasztás, a város kulturális értékeivel való megismerkedés. Kulturális programok látogatása és szervezése, könyvtári órák, kiállításmúzeumlátogatások, osztálykirándulások, különböző (helyi) vetélkedők szervezése ill. (mások) azon való részvétel. Megismertetni diákjainkat iskolánk névadója életútjával Kapjon szerepet a tanulókkal együtt töltött hasznos- és tartalmas szabadidő, sport, kulturális rendezvény, szakkör, hagyományápolás. Pályaorientáció segítése
15
II.2.5. Életkori sajátosságok, egyéni képességek elve Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy gyakorlati munkánk során a tanulóink nevelésétoktatását az adott fejlettségi fokokhoz és egyéni képességekhez igazítsuk. Az integráció keretében biztosítjuk azokat a modern oktatási modelleket, amelyek lehetővé teszik a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési és magatartászavarral küzdő tanulók számára a kerettantervi követelményeknek, a NAT-nak való megfelelést. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat a nevelés-oktatás minden folyamatába aktív résztvevőként kívánjuk bevonni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi előírásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejlődési ütemét. A SNI tanulók számára a megfelelő habilitációs és rehabilitációs, valamint fejlesztő foglalkozásokat képzett szakemberek tartják (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus), valamint szükség esetén pszichológus. A fejlesztés egyénre szabott a szakértői szakvéleményben foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek tanulónként a fejlesztésben részt vevő szakemberek. Cél:
Tanulóink harmonikus, egészséges személyiségfejlesztése Egyéni képességeik mind teljesebb kibontakoztatása Harmonikus személyiségfejlesztés Diákjaink motiválttá váljanak a tanulás, az ismeretelsajátítás iránt
Feladatok, eszközök, eljárások: Az életkori sajátosságokhoz igazodó nevelési-oktatási módszerek, eszközök, eljárások alkalmazása Egyéni tanulási stratégiák kialakítása, fejlesztése Kiinduló helyzetfeltárás: a mindenkori 9. évfolyamos (belépő évfolyamos) tanulók képességvizsgálata, a további fejlesztési feladatok meghatározása érdekében (fejlesztő, felzárkóztató egyéni foglalkozások indítása a lehetőségekhez és a tanulók képességeihez igazodva) Stressz-helyzetek és iskolai kudarcélmények csökkentése (Egységes nevelési elvek, eljárások, egységes értékelési rendszer, időbeni pontos tájékoztatás, azonos megítélés, igazságosság, egyéni odafigyelés, problémaérzékenység, támogató magatartási együttműködés a szülői házzal.) Érdeklődés felkeltése az adott tantárgyak vagy tevékenységek iránt. (Érdekes munkaformák, előadások, új információk, eszközök, szemléltetés stb.) Alkalmazkodunk a sajátos nevelési igényű fiatalok korlátaihoz és speciális igényeihez, biztosítjuk az ismeretek megszerzéséhez szükség szerint a hosszabb idősávokat.
II.2.6. Alkotójellegű munkarend, egészséges-, biztonságos fegyelem elve A nevelőtestület hitvallása, hogy csak a társadalmilag értékes és mindenkire érvényes normák betartásával és betartatásával — a személyi szabadság figyelembe vételével — lehet egymásra odafigyelő egyéneket és hatékony, fejlesztő közösségeket nevelni. Cél:
Közösségbe beilleszkedni, másokhoz alkalmazkodni tudó emberek nevelése. Olyan humanista ember nevelése, aki képes önmegvalósításra, de képes féken tartani indulatait és egyéni valamint a közösség érdekeit összeegyeztetni. Fegyelmezett, önmaga által kontrollált viselkedés és tanulás kialakítása, fejlesztése. 16
Olyan közösségek létrehozása, amit nem külön céloktól vezérelt egyének alkotnak, hanem közös célok motiválnak. A világot és önmagát kritikusan szemlélő a környezetéért, társaiért, önmagáért felelősséget érző tanulók, polgárok nevelése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Fegyelmezett munkavégzés kialakítása tanórákon és szabadidős tevékenységek során Személyes példaadás Társadalmilag is értékes iskolai-, és osztály normák kialakítása: iskola rendje, kommunikáció, érdekképviselet, konfliktuskezelés, jutalmazás-, és fegyelmezés formái, szülők tájékoztatása. Igényes, határozott, következetes, de reális követelménytámasztás a tanulókkal szemben. Közösségformálás a tanulókkal együtt töltött időben: tanórák, osztályfőnöki órák, szakkörök, osztály-bulik, szünetek, táborozás, kirándulás stb. során.
II.2.7. Bizalom, együttműködés elve Az iskolavezetés és nevelőtestület igyekszik olyan nevelési rendszer létrehozására, mely a szülő és pedagógus együttműködésével az iskola értékrendjét meghatározva hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez, a személyes-, és szociális kompetenciák kialakításához, erősítéséhez. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatás. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Cél: Diákjaink számára egy olyan nyugodt iskolai légkör biztosítása, melyben biztonságban tanulhat, szerezheti ismereteit. Kognitív kompetenciákon túlmutató személyes kompetenciák alakítása, fejlesztése. Az intézmény normarendszerén keresztül segítséget adni, beilleszteni tanulóinkat a társadalomba. Kialakítani diákjainkban a demokratikus magatartás alapjait/magasabb szintjét, ahol az egyén és a közérdekei megfelelően viszonyulnak egymáshoz. A nevelőtestület tagjainak szoros együttműködése, jó légkör kialakítása és megőrzése. Feladatok, eszközök, eljárások: Olyan lehetőségek, felkutatása, biztosítása – tanórán, tanórán kívül – ahol tanulóink a kognitív képességeken túl, módot, lehetőséget és szakmai segítséget kapnak teljes személyiségük kibontakoztatásához: szabadon választható órák, szakkörök, versenyek, alternatív óravezetések, szerepjáték, kiselőadás, vitafórum, diákönkormányzat, iskolarádió, iskola újság működtetése. Iskolai szokások megismertetése (9. évfolyamos, és belépő évfolyamos diákokkal) és következetes betartatása Diákönkormányzat működtetésén keresztül tanulóinkkal megismertetni a demokratikus magatartás alapjait: szólásszabadság, vitakultúra, szavazás, jogok, kötelességek.
17
Szakmai- és emberi odafigyelés erősítése, ápolása a nevelőtestületben: szakmai megbeszélések, közös programok, kulturális-, sport-, egyéb „hangulatjavító” rendezvények során.
II.2.8. Minőségi munka elve Intézményünk minden tevékenységével törekszünk a minőségi munkára, a gyengébb pontok, hibák kijavítására. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő minőségi oktatás — a differenciálás — kiemelt területe a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozások tudatos és irányított megszervezésében. Cél:
A minőségi rendszer bevezetése és működtetése. Napi tevékenységeink hibáinak, hiányosságainak fokozatos feltárása, elkerülése, korrigálása; a jól működők megtartása.
Feladatok, eszközök, eljárások: A pedagógusok minőségbiztosítási felkészítése: külső-, és belső felkészítés, informálás. Kiemelt tevékenységek szabványosítása a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés és önellenőrzés érdekében. Minőségi munka erkölcsi és lehetőségeinkhez igazított anyagi elismerése.
II.2.9. Értékelési alapelvek egységessége A hatékonyság, a minőségbiztosítási rendszer, az ellenőrizhetőség, az átjárhatóság érdekében fontosnak tartjuk az egységes értékelési alapelvek betartását. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól (Nkt. 56. §) A tanulók képességeit folyamatosan, 3 hónaponként szövegesen, árnyalt módon, önmagához viszonyítottan értékeljük, kontrollvizsgálatokat kezdeményezünk a szakértői bizottságnál, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. Cél:
Egységes iskolai norma megteremtése. Ellenőrzés és értékelés egyensúlyának biztosítása. A pedagógusok és tanulók munkájának, teljesítményének egységes, objektív értékelése. A bemeneti – diagnosztikus – valamint a lezáró, minősítő – szummatív – értékelés összevetése.
Feladatok, eszközök, eljárások: Egységes értékelési eszközök, eljárások kialakítása és betartása (belső ellenőrzés). Diagnosztikus mérés (helyzetfeltárás) beiskolázáskor (9. évfolyamon), pedagógusváltáskor valamint év elején.
18
II.2.10. „Össziskolai értékrend” alapelvei Intézményünk eddigi gyakorlatában nem szerepelt a sajátos nevelési igényű, a BTM, illetve a HH és a HHH tanulók bármilyen szempontú elkülönítése. Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére a közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlőségi előmozdításának elengedhetetlen feltétele. Az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatásokat tervezünk és valósítunk meg, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Esélyegyenlőség megteremtése érdekében minden tanulónak biztosítjuk az adottságait, képességeit, személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembevevő pedagógiai fejlesztést, oktatást. A program megvalósítása érdekében az iskola felhasználja a létrehozott tehetséggondozó kollégiuma nevelési lehetőségeit. Cél:
felzárkóztatás, tehetségfejlesztés, alapvizsgára történő felkészítés, Gimnáziumi osztályoknál felkésztés a közép és emelt szintű érettségi vizsgákra és a továbbtanulásra A Híd programok keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket, kompetenciák kialakítása A szakiskolai osztályokban arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Tudásuk, képességeik és készségeik, szakmai kompetenciáik feleljenek meg a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. a tanköteles korú fiatalok oktatási rendszerben /iskolában / tartása, a felnőttoktatás keretében tanulni akarók oktatása. . a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, állapotukból adódó hátrányaik csökkentése, a társadalmi beilleszkedésük elősegítése, a felnőtt életre való felkészítésük megalapozása.
E feladatok, tevékenységek, helyzetek megteremtésénél a társadalom és a tanuló egyéni szükségleteit vesszük alapul. Feladatok, eszközök, eljárások: Nevelés és oktatás egységes értelmezése (fontos minden tevékenység). Közösségi normák betartása, elsajátítása és elsajátíttatása (egyéni, és közösségi érdek egyeztetése, konszenzusos magatartás). A test, az állóképesség, a szellemi és lelki fejlesztés harmóniája. Az egészséges életmód kialakítása (példaadás), szabadidő hasznos, célszerű eltöltése. Önfejlesztés megvalósítása, a feltételek nyújtotta lehetőségek kihasználása. Erkölcsi értékek, humánus magatartás-minták, szokások nyújtása, és ezek fejlesztésére való törekvés. Nemzeti és helyi értékek, hagyományok ápolása, átadása. A diákok képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált munka és értékelés lehetősége és szükségessége. A másság elfogadás és elfogadtatása. Az érdemi és hasznos munka jelentősége, mely az iskola presztízsének fenntartása és további növelése érdekében minden dolgozótól elvárható. Értelmes rend, fegyelem betartása, betartatása, mely elősegíti a hatékony munkát.
19
Verseny- és piacképes szaktudást nyújtó, polgári értékek iránt fogékony, nyitott közéleti személyiség formálására törekvő érettségit, szakmát adó iskola kialakítása, megteremtése, működtetése. Feladata a szociálisan hátrányos helyzetű, középiskolákból kimaradt, beilleszkedési problémákkal küszködő fiatalok szakmához, illetve érettségihez juttatása.
Személyiség-és képességfejlesztésben kiemelt fontosságú az önismeret, a kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális énkép kialakítása. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlődési eltéréseit, a sérült funkciók személyiségfejlődést károsító következmények megelőzése, ellensúlyozása elsőrendű faladatunk. A szocializáció elősegítésében feladatunk, hogy a tanulókban kialakuljon a saját és a világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység és csökkenjenek az adaptációs nehézségek. Az egészségközpontú nevelés területén kiemelt fontosságú a környezetbarát életvitel, az egészséges életmód, valamint a mentálhigiénés program megvalósítása. Az értékközvetítésben kiemelten kezeljük a tanulásba és a tudásba vetett hit visszaadását, felismertetését, és a motiváció fejlesztését. Az ismeretközvetítés - szakképzés elsőrendű feladatának tekintjük a szakmaszerzésre, a munkaerő-piacihelytállásra, a továbbtanulásra való felkészítést; valamint az érettségi megszerzésének módját. Hagyományőrzés: prioritást élvez az identitástudat megerősítése, vállalása és a nemzet közös kultúrájába történő beillesztése.
II.2.11. Integrációs nevelés Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók indokolatlan szociális hátrányaiból származó különbségek mérséklése, tompítása. Az iskolai tanulás és a felnőtt élet közötti sikeres, minél zökkenő menteseb átmenet biztosítása, a munkaerő piaci szükségletek figyelembevételével az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Feladat Kompetencia mérések tantárgyi osztályzatok egyéb mérések alapján a tanulók fejletségének meghatározása, egyéni differenciált fejlesztési terv kidolgozása: A törvényi előírásoknak megfelelő összetételű (heterogén) tanulócsoportok kialakítása Tanuló szempontú szemlélet kialakítása az oktatás-nevelés során Egyéni haladási ütemet segítő differenciált, kooperatív, új típusú tanulásszervezési módszerek alkalmazása. Aktuális tantárgyi ismeretek, használható tudás szintek megállapítása (megfigyelés, mérés, értékelés, tantárgyi mérések, kompetencia-mérés) a sikeres társadalmi szocializáció elősegítéséhez A méréseknek megfelelő, fejlődést követő, egyéni haladási tervek készítése Az erősségek kiemelése, motiváltság, tudásvágy fenntartása Önálló tanulás képességét kialakító, és a tanulási, magatartási zavarok kialakulását megelőző programok Az érdeklődési területek, sikerpontok mentén a társadalmi és szociális érzékenység tudatos fejlesztése
20
Közösségfejlesztő-építő, mentálhigiéniás előítéletek kezelését szolgáló programok szervezése Az együttműködés fokozása a különböző szolgálatokkal (egészségügyi szervek, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, szakmai szolgáltatók, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) kiemelten a szülői házzal Pályaválasztást elősegítő programok (szakmai napok szervezése) Továbbtanulásra felkészítő programok (kompenzálás, tehetséggondozás) Iskolai IPR team megszervezése, működtetése, IPR-s normatív támogatás célirányos, törvényi előírásnak megfelelő felhasználása Tevékenységek Tanórai, tanórán kívüli, szabadidős, közösségi, multikulturális tartalmak projectekben feldolgozva Dokumentációk: osztálynapló, szülői nyilatkozat/jegyzői határozat, egyéni fejlesztési tervek (negyedévenként) a tanuló fejlődéséről szöveges értékelés készítése. Ezek megismertetése, megbeszélése a tanuló. a szülő az osztályfőnök szükség szerint a szaktanár illetve az igazgató részvételével. (Az értékelést a szülő mindenkor aláírásával látja el.)
II.2.12. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A tanulók nevelésének, oktatásának, fejlesztésének alapelvei Speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő BESZÉDoktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező FOGYATÉKOS többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
BESZÉDFOGYATÉKOS
A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben felkészítjük a társadalmi beilleszkedésre. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, ill. kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.
BESZÉD-
Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára.
FOGYATÉKOS
21
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével Tanulás
BESZÉDFOGYATÉKOS ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Meg kell tanítani tanítványainkat arra, hogy ne vesszenek el az információk tengerében, hanem azokat célszerűen megválasztva minél több területen alkalmazni tudják. Testi és lelki egészség
BESZÉDFOGYATÉKOS
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS
A nevelésnek, oktatásnak át fogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.
Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani
II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési célunk, hogy a végzett fiatal az intézményből kikerülve önállóan, személyiségének belső feltételrendszere által hajtsa végre a konstruktív magatartásformákat. Valljuk, hogy az iskolában történő együttnevelés lehetőséget ad tanulóink harmonikus személyiségfejlődésére, a valóságról szerzett tapasztalataik elmélyítése, a humanisztikus morál kialakítására, fejlesztésére. A fejlesztés során figyelembe vesszük, hogy tanulóink:
Különböző egyéni adottságokkal Eltérő ütemű fejlettséggel Eltérő tudásháttérrel Eltérő érdeklődési körrel Eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek
Feladataink: Olyan tevékenységrepertoár kiépítése, amely a közvetett nevelői hatásrendszer által segíti a diákok konstruktív életvezetési magatartás- és tevékenységformáinak fejlődését. A sajátos nevelési igényű fiatalok helyzetükből eredően más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a
22
pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció alkalmazását. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. A társadalmi szinten elvárt – lakhatási normatívákon alapuló – kollégiumfunkció betöltéséhez, a pedagógiai programra épülő minőségi munkavégzéshez szükséges tárgyi – eszközeiben, személyi feltételek kialakítása, javítása. Olyan sokszintű, sokoldalú szolgáltatást nyújtó, egyéni arculatú tagintézményekből álló „föderatív” szervezeti modell működtetése, amely szolgáltatásaival integrálódik Szolnok város iskolarendszerébe, és figyelembe veszi a megrendelői, felhasználói igényeket.
II.3.1. Az erkölcsi nevelés feladata A kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Eszközök, tevékenységformák: Ünnepségek, évfordulók, megemlékezések megszervezésében való közreműködés, műsorral felkészülés, előadás. Iskolánk nevelési folyamatának állandó feladata, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal alkotó módon tudják használni és alkalmazni. A nevelési lehetőségek komplexitása megfelelő alkalmat teremt a személyiségjegyek fejlesztésére, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítására és meggyőződéssé alakítására. Tanórákon végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: irodalmi alkotások szereplőinek jellemrajzán keresztül a pozitív és negatív emberi tulajdonságok felismertetése, véleménymondás, állásfoglalás, az önkifejezés eszközeinek gyakoroltatása. Osztályfőnöki és más órán az önértékelési motívumok (önbizalom, önbecsülés) folyamatos optimális fejlesztése helyzetgyakorlatokkal. Az erkölcsi nevelés eredménye (sikerkritérium): A tanulók magatartásában, viselkedésében megmutatkozik jólneveltségük. Felismerik az értékeket, elfogadják mások értékeit, tudatosodik bennük a másság elfogadás, a másságban rejlő értékek tisztelete és egymás megbecsülése. Tisztelettudóak. Tudatosodik bennük, hogy a fegyelem a társadalmi együttélés zavartalanságát biztosító erkölcsi szokásokkal kialakult közösségi rend.
II.3.2. Értelmi nevelés feladata Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükségek képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanórák szervezésénél alkalmazkodunk a tanulók képességeihez, ezért a frontális osztálymunkával szemben előnyben részesítjük az egyéni feladatadást, a differenciált foglalkozásokat, valamint a csoportos tanuláson alapuló kooperativitást. Eszközök, tevékenységformák: Tanórákon összefüggéslátásra, logikus gondolkodásra ösztönző feladatok megoldatása önállóan vagy tanári, társi segítséggel. Az önálló ismeretszerzés, a tanulási stratégiák megismertetése, személyes kidolgozása.
23
Differenciált feladatadással, egyéni képességfejlesztés; egyéni tanulási utak, módszerek alkalmazása
Az értelmi nevelés eredménye (sikerkritérium): A tudás érték a tanulók számára. Az önálló ismeretszerzést nemcsak a tanórán végzi, hanem önmagából fakadóan is. Kialakult tanulási módszerei vannak. A tanulók felismerték az egész életen át tartó tanulás szükségességét. A tanulókban kialakul a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelés, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülés.
II.3.3. A közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés feladata Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Eszközök, tevékenységformák: A különböző társas kapcsoltatok megnyilvánulásának modellezése Tanórán egyes feladatok csoportban történő megoldása, melyben együttműködésre van szükség (leendő munkahelyi viselkedés előkészítése) A családi viszonyok, szerep-, és magatartásformák megjelenítése pl osztályfőnöki órákon. Helyzetgyakorlatok formájában a mindennapi élet kommunikációs helyzeteiből, tevékenységformáiból adódó gyakorlatok: tudakozódás, köszönés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, kapcsolat befejezés; kulturált szórakozás; bemutatkozás, személy bemutatása a baráti körnek. A helyzetgyakorlatok elemzése, véleménynyilvánítás, kulturált vita, egyetértés megfogalmazása. Sikerkritérium: A demokratikus légkörű iskolai közélet biztosításával a tanulók tevékenységükkel erősítik a közösséghez való kötődést. Csoportmunkában, társas kapcsolatokban együttműködők Elfogadják és betartják az emberi együttélés szabályait Ismerik és gyakorolják a kulturált kommunikáció tartalmát, formáját.
II.3.4. Az érzelmi és akarati nevelés feladatai Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Eszközök, tevékenységformák: Diákok feladatai, melyekkel iskolai, kollégiumi, otthoni környezetüket rendben tartják. Önismereti tesztek kitöltésével, elemzésével a pedagógusok megteremtik a tanulókban az „énfejlődés” és „énműködés” tartalmi forrásait, a realitásokhoz való közeledést. Választható tanórai foglalkozások tervezésekor arra törekszünk, hogy a fiatalok a különböző adottságaikkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Kulturált személyiséget gazdagító szabadidő eltöltés lehetőségeinek biztosítása.
24
Sikerkritérium: Kialakul a reális énképük, önismeretük. Képesek a pozitív tulajdonságaikat megszilárdítani, a negatívakat pedig kitartással jóvá formálni. Elfogadó és segítőkész magatartás, a másság tiszteletben tartásával.
II.3.5. Nemzeti, állampolgári nevelés feladatai A szülőhely és haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Eszközök, tevékenységformák: Alapvető állampolgári jogok Híres magyar kutatók, tudósok, írók, zeneszerzők stb. életútjának, munkásságának megismerése (könyvtári órák) Történelmi, állampolgári ismeretek, jogok, kötelességek megismerése utáni gyakorlása tanórán és órán kívül. A szülőföld, a haza történetének, szokásainak, hagyományainak, gazdaságitársadalmi viszonyainak megismerése (kirándulások) Sikerkritérium: Belsőjükből fakadó, tiszteletadó magatartás ünnepségeken Élnek jogaikkal, tettükkel bizonyítják kötelességeiket. A társadalmi jelenségeket, problémákat a normáknak megfelelően kezelik (konfliktuskezelés)
II.3.6. Etnikai nevelés feladatai Iskolánk felvállalja az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók segítését, az identitásuk megőrzését, kulturális- nyelvi örökségük megismertetését, hagyományaik gondozását. A tantárgyi rendszerben ezek a foglalkozások úgy helyezkednek el, hogy valamennyi tanuló részt vesz rajta, így minden tanulónak lehetősége nyílik megismerni más kultúra hagyományait, értékeit. Feladata: Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók identitástudatának alakítása, kulturális, nyelvi örökségük megismertetése, hagyományaik gondozása, ezzel párhuzamosan a társadalmi elvárásokra, beilleszkedésre való felkészítés. Biztosítjuk a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának a megismerését, önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Esélyegyenlőség biztosítása, a negatív környezeti hatások következtében kialakult lemaradás ellensúlyozása. Felkészíteni tanulóinkat a társadalomba való beilleszkedésre.
II.3.7. Esztétikai nevelés feladata A környezetkultúra, esztétika iránti igény felébresztése, a környezet esztétikájának megóvása. A művészetek esztétikai, személyiségformáló szerepének felismerése, a befogadói attitűd fejlesztése.
25
Eszközök, tevékenységformák: Az írásmű, zenemű, szépségeinek megfigyeltetése (befogadói szerep), ennek gyakoroltatása; műelemzés összeállításánál értékelése Múzeum-, kiállítás-, mozi-, színházlátogatás (felkészülés önállóan a tevékenységre) Sikerkritérium: Igényesek, ízlésesek az öltözködésben, viselkedésben; az irodalmi, zenei mű választásában. Önállóan is képesek műveket alkotni, mellyel pozitívan formálják mások szépérzékét.
II.3.8. Munkára nevelés feladatai Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása. Eszközök, tevékenységformák: Hetesi feladatok tevékenységek (osztályterem, folyosó, ebédlő stb.) Tanulás – munka – célirányos és hatékony tanulmányi, önálló munkatevékenység biztosítása tanórákon. A tanulási módszerek, technikák elsajátítása, gyakorlása – Önállóság Sikerkritérium: Önmaguktól vállalnak feladatokat környezetük tisztán, esztétikusan tartása érdekében. Rendelkeznek a munkába állási képességekkel A továbbtanulásra (felsőfokú intézményben) készülők önálló tanulási módszereik segítségével alkalmassá teszik önmagukat tanulmányaik sikeres folytatására.
II.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.4.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Eszközök, tevékenységformák: A testi – lelki egészség kialakítására, megőrzésére irányuló szokások kialakítása, gyakoroltatása. Mindennapi testedzés, torna, gyógytestnevelés Konfliktustűrő és feloldó képesség fejlesztése. Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása. Sikerkritérium: Tudják kezelni és kerülni az esetleges stressz-helyzeteket. A testnevelés órák mellett igényükké válik a sport is. Kerülik a káros szenvedélyeket (cigaretta, ital stb.) Ismeri és elfogadja önmagát, reális az önértékelése és az önbizalma. Természetesen a fenti feladatok nem minden tanulónál jelentkeznek egyforma hangsúllyal, kiemelt figyelmet fordítunk minden diáknál az erkölcsi, értelmi, közösségi és munkára nevelésre. 26
II. 4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül valósul meg. Középiskolai évfolyamomon: — osztályfőnöki, — testnevelés, — biológia órákon. Szakiskolai évfolyamokon — osztályfőnöki, — testnevelés, — munkatervezés és –szervezés órákon Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: megalapozni a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. megtanulják a tanulók a váratlan helyzetekben, baleseti szituációkban milyen az elvárható magatartás, teendő baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. éles helyzetben saját kompetenciáinak ismeretében hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanári előadás látogatás mentőknél, a vöröskeresztnél védőnő, orvos előadása, bemutató óra szituációs játék filmvetítés házi versenyek
II.5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az igazi nevelőközösség az emberi, kulturális, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amellett messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának az egyéni sajátosságait. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a tanulók előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A tanulók az iskolában különböző közösségek tagjai. Itt készülnek fel a társadalmi szerepekre. Ahhoz, hogy kapcsolataikat megfelelően alakíthassák, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző kisebb, nagyobb csoportokba, közösségekbe, és ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni kell az alábbi szociális képességeiket:
szociális kommunikációs képesség (érzelmi állapot, magatartás, viselkedésbefolyásolási képesség) kötődés képességének fejlesztése a tanulók kötődési hálójának megismerésével, indirekt módon történő gazdagításával csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség fejlesztése, kooperatív technikák, különböző tanulói szerepek elsajátíttatásával érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése a diákönkormányzat demokratikus működtetésével, a tanulói jogok és kötelességek harmonizálásával a segítő versengés képességének fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulmányi, kulturális és sportversenyeken
27
konstruktív attitűd kialakítása: - önismeret, önbizalom - alkalmazkodóképesség - együttműködési készség - kudarctűrés - konfliktuskezelés
II.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
A tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével A tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének segítése. A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatás, helyes cselekvések, bírálat, önbírálat segítésével) A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése Különböző, változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciálás, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
II.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére Átgondolt szabadidős foglalkozásokkal és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek, körülmények megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a diákokkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos – irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport, foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez
II.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Tevékenyen részt vesznek az iskolai ünnepségek, rendezvények, vetélkedők, sportversenyek szervezésében, lebonyolításában; iskolai szabályzatok elfogadásában, véleményezésében.
II.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Pedagógusok feladatai a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különböző vizsgák lebonyolítása, felügyelete a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
28
felzárkóztatás, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
II.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolánkba elsősorban a hátrányos helyzetű településekről érkeznek fiatalok. Az itt tanulók jelentős része olyan fiatal, aki halmozottan hátrányos szociális háttérrel rendelkezik.
29
II.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél:
a társadalmi beilleszkedés elősegítése, reális önértékelés, önelfogadás kialakítása, ismeretszerzési vágy felkeltése, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása (szorgalom, igényesség), korszerű, tudományos világkép kialakítása.
Feladatok: a képességek sokoldalú fejlesztése, felkészítés versenyeztetésre, továbbtanulásra pozitív motiváltság biztosítása, az önállóság fejlesztése, személyiség- és önismeret fejlesztés, tanulási technikák és módszerek tanítása, gyakoroltatása, aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító, cselekedtető alkalmazása,
technikák
Formái: Differenciált oktatás: az oktatási folyamat olyan speciális tervezése, megvalósítása, amelyben az egyéni sajátosságokkal rendelkező tanulók párhuzamosan, egyéni, testre szabott feladatot végeznek. A tehetséggondozásnál a minőségi differenciálást alkalmazzuk, mely megvalósulhat a tanórán, vagy azon kívül. A differenciált foglalkozás lehet csoportos vagy egyéni. A tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási lehetőségeinek figyelése, támogatása pályázati lehetőségek felkutatásával.
II.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenységek Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, — az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzetű (HH és HHH) gyermekeknél — a hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. A fogyatékos tanulók sajátos igényeit figyelembe véve építettük be a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjait intézményünk pedagógiai programjának tartalmi elemeibe. Különleges pedagógiai feltételeket teszünk lehetővé; pedagógiai többletszolgáltatásokat, annak megvalósításához tárgyi és személyi feltételeket. Ennek keretében lehetőség nyílik a hátrányok csökkentésre, megszüntetésére, a felzárkóztatásra, a sikeres oktatásra. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja.
30
Felzárkóztatást segítő eljárások a képzési időszak megnyújtása egyéni továbbhaladás lehetősége tantárgyi felmentés a tantervi követelmények teljesítése alól magántanulói státusz abban az esetben, ha a tanulóközösségben való fejlesztése magatartás- és egészségügyi problémák miatt eredménytelen (Gyógypedagógiai Szakértői Központ szakértői javaslata az iránymutató, a jogszabályi előírásoknak megfelelően). Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások tanórai differenciált foglalkozások egyéni képesség szerint továbbhaladás, kritériumorientált értékelés gyermekvédelmi preventív intézkedések a tanulói mulasztások számának csökkentésére szakmai szolgáltatások nyújtása a szülők részére (szülőterápia, tanácsadás, egyéni és csoportos esetkezelés) Az eredményesség érdekében az iskolánk pedagógusai a tanulók együttműködésén, aktív, tevékenységközpontú tanulásán alapuló differenciált tanulás-szervezési eljárásokkal dolgoznak. Megvalósítjuk a differenciált tananyag-elrendezés gyakorlatát, folyamatosan állítjuk össze a tanulók eltérő képességeihez igazodó differenciált feladat- és tevékenységi sorokat. A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Preventív tevékenységek Ellátandók köre azok a tanulók, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által megállapítottan és szakvéleménnyel dokumentáltan a fogyatékossággal, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. A fejlesztés keretei-színterei: Rehabilitációs órakeret. Az osztályfoknak megállapított heti kötelező óraszám 15%-a, ez minimum 3 óra, maximum 8 fős csoportok alakításával. A kötelező tanórai foglalkozásokon túl tartandó meg. Egyéni fejlesztési tervek szerint valósítjuk meg. Korszerű terápiák A funkcionális képességfejlesztő programok A tanórai differenciált oktatás A szabadidős tevékenység lehetőségeinek, illetve a családi tér lehetőségeinek irányított kihasználása Dokumentálása az egyéni fejlődési lapon történik (2/2005 (III. 1.) OM r. Tü. 356. 357). A szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük a fejlesztési tervekbe. A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a tanulók nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed.
31
A SNI tanulók gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vettük. A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, A meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, A habilitációs, rehabilitációs A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, tevékenység közös A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk célja és feladatai megtanítása, Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon a tanuló életkorának, fejlettségének ismeretében egyidejűleg és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni a beszédet, a megismerő A habilitációs, tevékenységet, a cselekvésszabályozást, a mozgást, a rehabilitációs tájékozódást. Tág teret adni a tanuló önállóságának, a saját tevékenységet elgondolás érvényesítésének. meghatározó tényezők A sérülés típusa, súlyossága a sérülés kialakulásának ideje Az SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei A társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szociális érés elősegítése, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. Cselekvőképesség alakítása. Művészeti terápiák alkalmazása – személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. A habilitációs, Folyamatos logopédiai ellátás a súlyos beszédhibák, a rehabilitációs beszédállapot javítása. tevékenység A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai eszközeinek bekapcsolódásával. A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. Részképesség-gyengeségek, hiányok (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) terápiája. :A szakirányú A programok, programcsomagok összeállítása, végzettséggel A habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, rendelkező Közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a gyógypedagógiai tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tanár/terapeuta tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. kompetenciája
32
Szakmai feltételek Tárgyi/jogi feltételek A fejlesztések megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A fejlesztő foglalkozást a KT. 52.§ (6) b/ időkeret terhére kell biztosítani, felülvizsgálja a Szakértői Bizottság. o A környezet kialakításában (pl. tanterem berendezése, padok elhelyezése…) o Sajátos oktatási és egyéb eszközök (pl. olvasó- televízió, számítógép, speciális programok, auditív megsegítés eszközei, számológép, feladatlapok…) alkalmazásában. o Tankönyvek és segédanyagok alkalmazásában. o Pedagógiai többletszolgáltatások finanszírozása o Korrigált létszám
Személyi feltételek
o speciális képzettség A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: - programok összeállítása, - fejlesztőmunka, - közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban.
Tanulásszervezés o Rugalmas tanulásszervezési eljárások o Pozitív diszkrimináció (Mentesítés tantárgyak értékelése és minősítése alól, beszámoltatás módja időtartama vizsgakedvezmények
o Normaorientált egyéni vonatkozású o Támogató környezet értékelés o Pedagógusok szakmai kompetenciájafogadókészség
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ktv. 30.§. (2), Ktv. 30.§. (7), Ktv. 52.§. (6) Ez megjelenik az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.
33
Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció 3. A MEGISMERŐ FUNKCIÓK 1. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos tünetek megjelenését. A tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
2. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK
A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái - Logopédiai egyéni és csoportos terápia. - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. - Bábterápia.
VAGY A VISELKEDÉS FEJLPŐDÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSZAVEZETHETŐ TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVEL KÜZD
Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.
- Drámaterápiás foglalkozások. Az egészségügyi rehabilitáció formái - Foniátriai vizsgálat és ellátás. -Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás. -Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia. - Gyógyúszás. - Gyógytorna. - Relaxációs tréningek.
Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.
A MEGISMERŐ FUNKCIÓK VAGY A VISELKEDÉS FEJLŐDÉSÉNEK ORGANIKUS OKRA VISSSZA NEM VEZETHETŐ TARTÓS ÉS SÚLYOS RENDELLENESSÉGÉVELK KÜZD Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.
34
II.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Ellátandók köre: azok a tanulók, akik a Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. A fejlesztés színterei: felzárkóztatásra biztosított órakeret (A kötelező óratervi órák 15%) a tanórai differenciált oktatás a szabadidős tevékenység lehetőségeinek, illetve a családi tér lehetőségeinek irányított kihasználása Dokumentálása: Egyéni Fejlesztési terv. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása során figyelembe vesszük a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM) esetén : Nevelési Tanácsadó szakvéleményezését saját megfigyeléseket (tanórai munka, szabadidős tevékenység) a tanulókkal korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat (pl.: anamnesztikus adatok, tanulási szokások, aktuális családi történések stb.) Tevékenységformák Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni beszélgetés a tanulókkal, a probléma megoldása érdekében Osztályközösségek kialakítása A felmerülő problémák jelzése az osztályfőnöknek. Élő kapcsolat a családsegítő központtal Nevelők és tanulók személyes kapcsolata Szoros kapcsolat kialakítása a családi házzal, a gyermek személyiségének jobb megismeréséért. Szakmai feltételek Tárgyi/jogi feltételek
o Pedagógiai többletszolgáltatások finanszírozása o Korrigált létszám A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az osztály, csoport létszámának számításánál kettő főnek számít.
Személyi feltételek
Tanulásszervezés terén o Rugalmas tanulásszervezési eljárások
o Támogató környezet o Pedagógusok szakmai kompetenciájafogadókészség o Képesítési előírás nincs
35
o Pozitív diszkrimináció (mentesítések, technikai segédeszközök használata, alkalmazása) BTM tanulók felmentése tantárgyértékelés és minősítés alól a Nev. Tan. szakértői véleménye alapján az iskola egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatja.
Szakmai irányítás, ellenőrzés A nevelési tanácsadás keretében megjelenő új feladat a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások megszervezéséért. Az iskolában és kollégiumban a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtása kötelező, és a nevelési tanácsadás feladatait ellátó közoktatási intézménynek kell gondoskodnia az ellenőrzés megszervezéséről. Az ellenőrzés célja a szakmai segítségnyújtás. A Nevelési. Tanácsadó. által nyújtott segítség formája: esetmegbeszélés, konzultáció, segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában, speciális részellátás biztosítása.
II.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem összetett feladatrendszerének iskolai szintjét az összehangolt pedagógiai tevékenységi rendszer jelenti, amelyet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinál. A koordináció magában foglalja a belső és külső jelzőrendszer működtetését is. Cél: a veszélyeztetett helyzet kialakulásának megelőzése, a szociális hátrányokból eredő kulturális, mentálhigiénés eltérések kiegyenlítése az iskola lehetőségein belül, valamint, a veszélyeztetett és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítése. Feladatok A veszélyeztető tényezők hatását megelőző felvilágosító, ismeretnyújtó és információs tevékenység. A veszélyeztetett tanulók regisztrálása, a veszélyeztető okok feltárása a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, és az okok megszüntetésükben való pedagógiai részvétel. A tanulói viselkedésben, teljesítményekben bekövetkezett változások felismerése, jelzése. Az okok feltárása és megszüntetése érdekében a jelzőrendszer működtetése, együtt-működés a gyermekvédelmi szervezetekkel. Az iskolai szociális ellátások biztosítása. Tevékenységek Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának rögzítése és ez alapján a további teendők elrendelése. Az adatvédelmi és titoktartási szabályoknak megfelelő adminisztrációs feladatok ellátása. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. Tanácsadás megszervezése tanulónak, szülőnek, pedagógusnak, melynek. formái: egyéni beszélgetés, csoportos beszélgetés és foglalkozás, filmvetítés, előadás, felvilágosítás. Szociális ellátások számbavétele (jogszabályi szinten ingyenes étkeztetés és tankönyvellátás intézményi szinten stb.). Drog- és bűnmegelőzési, valamint egészségmegőrző programok szervezése melyeknek, tartalma: önismereti, döntéshozatali, stressz-kezelési módszerek, szexuális nevelés, egészséges életmódra, életvezetésre vonatkozó tanácsok A pályaválasztás segítése önismereti és pályaorientációs foglalkozás keretében.
II.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk, a nevelésben különösen nagy figyelmet fordít a tanulók személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Lehetővé tesszük a HH és HHH-s tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Kiemelt célként
36
jelenik meg, és pedagógiai tudatossággal valósítjuk meg az ismeretek megerősítését, szintetizálását, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlását, a személyiségstruktúra megszilárdítását. Hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásával kell elérnünk a szakmához kötődő ismeretek megszerzésének igényét. Kapjanak megbízható alapokat a kommunikációs, valamint idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. Segítünk kialakítani a szakmatanulás iránti motivációjukat, a képességeknek megfelelő pályaválasztást, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségérzetet, igényességet. Ez csak személyes példamutatással, magas szintű pedagógiai kultúrával valósulhat meg. Kiemelt feladatként kezeljük a továbbtanulás megfelelő előkészítését. Törekszünk a folyamatos kapcsolattartásra, a hasonló feladatokat ellátó intézményekkel. Közös, fejlesztőmunkát támogató rendezvényeket készítünk elő, a szervezésben, lebonyolításban aktívan, tevékenyen veszünk részt. (szakmai fórumok, nyílt napok, stb. szervezése). Feladat: Az életkornak, az egyéni és közösségi szükségleteknek megfelelő napi és rend kialakítása, az önként vállalt szabályok betartása A kollégisták önképének pontos, reális kialakítása a mindennapi tevékenységek szerepgyakorlást elősegítő megszerveztetésén keresztül Az önmegvalósítás készségét jelző egzisztenciális célok, ambíciók, törekvések reális kialakítását támogató tréningek, foglalkozások, szervezése, az önálló életszervezéssel e törekvések kialakulásának segítése A célok elérését biztosító feladatok kiválasztása, pontos differenciálása, gyakorlási lehetőségének megteremtése az önállóság és az önként vállalt szabályok betartása alapján szervezett napi és heti renddel Az egyén és az őt körülvevő közösség feladatai és szerepei reális differenciálásának gyakoroltatása, szerepgyakorlatok megszereztetése A munkába állást segítő képességek, kézségek fejlődése gyakorlási lehetőségeinek biztosítása A továbbtanulásra készülők egyéni segítése tanulmányaik sikeres folytatásához A nevelőmunka szervezeti formái – a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő és a közösségi tevékenységek terve Az iskola működésének jellemzőit meghatározzák az intézményi alapelvek, prioritást élvező célok, feladatok. A hozzánk jelentkező tanulók kommunikációs és beilleszkedési zavarral, sok esetben deviáns magatartási attitűddel érkeznek. Alkalmassá kell válniuk a más kultúra elfogadására és képviselőikkel való együttműködésre. A kortársi peremre sodródásukat a tanulási zavarok is elősegítették. Ezen kudarcélmények feldolgozása, kezelése érdekében a következő speciális kurzusokat alkalmazzuk a tanulók személyiségének fejlesztése, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére. Emberismeret - Önismeret: Egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon az önismereti tréningek során a tanulók megismerik önmagukat, megtanulják azokat a mechanizmusokat, melyekkel gátlásaik leküzdhetők, vagy hatásuk csökkenthetők. A konfliktuskezelés, állóképesség javítás, koncentrációs képesség fejlesztése és a metakommunikációs viselkedés irányításának módszerei is ide tartoznak. A foglalkozásokat szakértők vezetik. Kommunikációs kultúra és tanulásmódszertan: A gondolataikat, szándékaikat nehezen kifejezésre juttatóknak nyújt segítséget ez a beszéd- olvasás-írás képességét fejlesztő foglalkozás. A mások megértését és önmaga kifejezését megtanulni akaró tréningek, viselkedési formák gyakorlásával. Az önálló 37
ismeretszerzés, mint kommunikációs tevékenység fontos a tanulás szempontjából. Ennek az egyéni módszereit segítik ezek a foglalkozások. Interkulturális foglalkozások: Célja megismertetni a cigány és nem cigány tanulókkal egyaránt a cigányság kultúráját, szokásait, életmódját, értékeit. Ezzel kívánjuk elősegíteni a toleránsabb magatartás kialakulását, az integrációra való törekvés elősegítését. Életvitel és családi életre való felkészítés: Csoportos foglalkozások középpontjában az egymás iránti felelősség, az együttműködés erősítése, a személyiség tiszteletben tartásának gyakorlása áll. Az életkori sajátosságaiknak megfelelő érdeklődés, nyitottság a társadalmi problémák iránt, illetve a családi életre való felkészülés, családi szerepek megismerése kerül. / Ez egyben felkészítés a NAT Emberismeret alapvizsga követelményeire is. / Gazdasági és vállalkozási ismeretek: Célja kialakítani a piacgazdálkodásra jellemző gondolkodásmódot, melynek segítségével a tanuló eligazodhat a vállalkozások világában. Tréningszerű gyakorlása az álláskeresési technikáknak.
II.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulói jogviszony alapján minden tanulót megillető jogosultságok: A tanulók személyesen vagy képviselőik útján — jogszabályban meghatározottak szerint — részt vehetnek az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési oktatási intézmény irányításában véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek és kezdeményezhetnek az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, és ezekre érdemi választ kaphatnak szervezhetik közéletüket, működtethetik a diák önkormányzatukat, melyhez a tantestület és az iskolavezetés segítségét kérhetik választók és választhatók lehetnek A diákok érdekképviseleti szerve a diákönkormányzat (DÖK), amely részt vesz az intézmény egészét érintő döntések előkészítésében. Az érdekérvényesítés fóruma, a tanórán és iskolán kívüli diákélet rendezvényeinek, eseményeinek szervezője. A DÖK. az osztályokban megválasztott tanulókból áll. Közmegegyezéssel választanak maguk közül vezetőt. A DÖK kérésére iskolagyűlés hívható össze problémáik orvoslására, melyet előtte írásban jeleznek az igazgatónak. Az igazgató meghívottként vesz részt a gyűlésen.
II.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk nyitottságra törekszik, ezért igyekszik megragadni minden lehetőséget a partnerekkel való együttműködésre.
II.9.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az intézmény életéről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, a diákképviselők tájékoztatják. Fórumok: diákönkormányzati ülés, osztályfőnöki óra, iskolagyűlés. 38
A teljes tanulóközösség és nevelőtestület között a Diákönkormányzat a közvetlen kapocs. Iskolagyűlés hívható össze bármelyik fél kérésére. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve a diákönkormányzat útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
II.9.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák A nevelés-oktatás folyamatában legfontosabb partnereink a szülők. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az osztályfőnökök folyamatosan a tanulók ellenőrző könyvében, és az osztályok szülői értekezletein. Kommunikációs csatornák: Szülői értekezlet Fogadóórák Tájékoztató (telefonon, írásban) Hivatalos értesítő Szülői levél Nyílt nap Ünnepélyek, iskolai rendezvények, kirándulások Családlátogatás Az iskola az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt a különböző eseményekről, az érdemjegyekről, hiányzásokról. A tanuló hiányzásával kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai éves munkatervek határozzák meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
II.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata II.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: Levelező évfolyam vizsgáira, Esti általános iskolai osztályok vizsgáira Magántanulók vizsgáira Osztályozó vizsgákra 12. G. osztályra vonatkozó belső vizsgákra Pótvizsgákra Szakképzésben a szintvizsgákra Különbözeti vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgák részletes szabályait a házirend tartalmazza a levelező évfolyam vizsgáira, az esti általános iskolai, a magántanulók, a 12. G osztályra vonatkozó belső vizsgákra valamint az osztályozó- és pótvizsgákra. 39
Szintvizsga szabályait a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény határozza meg. E szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A 12. G. osztályban szervezett belső vizsga célja, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészsége és a vizsgahelyzetben szükséges kompetenciái fejlődjenek, vizsgarutint szerezzenek, illetve az támpontot adjon az érettségire való felkészüléshez. Vizsgakövetelményeket az esti általános iskolai, a magántanulók, valamint az osztályozó- és pótvizsgák esetében az egyes évfolyamok és tantárgyak kerettantervei tartalmazzák. A 12. G. osztály belső vizsgája az érettségi követelményekhez igazodik. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a dolgozza ki. (Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény)
II.11. Az iskolába történő felvétel és átvétel rendje Tanulói jogviszony mind a középiskolai, mind a szakiskolai 9. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra, vagy tanév közben átvétellel jön létre.
II.11.1 Felvételi eljárás szabályai Központi felvételi vizsgát 9. évfolyamon nem tartunk, az általános iskolai osztályzatokat vesszük figyelembe. A szakképző évfolyamokra történő felvétel a megelőző iskolaszakaszban elért eredmények, és a jogszabályban előírt egészségügyi illetve alkalmassági vizsgálat alapján történik. Feltételesen beiratkozhat az érettségire épülő szakképző évfolyamra a tanuló akkor is, ha javító érettségi vizsgára utasították. Tanulmányait azonban csak akkor folytathatja, ha az októberi vizsgaidőszakban sikeres érettségi vizsgát tesz. Ilyen esetben a beiratkozás feltétele az iskola igazgatójához benyújtott kérelem kedvező elbírálása.
II.11.2. Átvétel az iskolából Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredménye és magatartása alapján. Átvétel menete: A szülő jelzi az iskolának a gyermek beíratásának szándékát. Az iskola befogadó nyilatkozatot ad. Az iskola a befogadó nyilatkozatot elküldi az elbocsátó intézménynek. Az elbocsátó iskola kiállítja a szükséges dokumentumokat, és elküldi a fogadó iskolának. A dokumentumok megérkezésekor történik meg a beiratkozás. A beiratkozáskor be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, ellenőrző könyvet, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző
40
iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. A szintfelmérő alapján az intézményvezető és a szaktanár állapítja meg a tanuló felzárkóztatásának módját és időhatárát.
41
III. HELYI TANTERV
42
III.1. A képzés szerkezete
Általános iskola 8. osztálya vagy szakiskolai végzettség
Általános iskolát be nem fejezők
Felnőttek általános iskolája, nappali tagozat
Felnőttek általános iskolája, esti tagozat
HÍD II. (részszakképzéssel)
Általános iskola 8. osztálya után
Munkába állás
Szakközépiskola Gimnázium
Tovább tanulás felsőfokú oktatásban vagy munkába állás
Gimnázium levelező tagozat
Munkába állás, tovább tanulás
Szakiskola
Irodai asszisztens Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
HÍD I.
Női szabó Számítógép-szerelő, -karbantartó
Szakképzés Irodai asszisztens Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
Munkába állás
Szakközépiskola Szakiskolások középiskolája
Munkába állás
43
III.1.1. Pedagógiai szakaszolás Első szakasz felzárkóztató, az általános műveltséget megalapozó, pályaorientációs modul. Felnőttek általános iskolája: felső tagozat (5-8. évfolyam), nappali rendszerű képzés Felnőttek általános iskolája: felső tagozat (5-8. évfolyam) esti rendszerű képzés HÍD I.: Azok a tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt, HÍD II.: Azok a tanköteles tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. (1 illetve 2 évfolyamon) Második szakasz, a három éves szakmai képzés: Szakiskola: 9-11. évfolyam, nappali rendszerű képzés Negyedik szakasz az érettségit adó középiskolai képzés Gimnázium: 9-12. évfolyam, nappali rendszerű képzés Gimnázium: 9-12. évfolyam, esti és levelező rendszerű képzés Szakiskolások középiskolája: 11-12. évfolyam, (szakiskolai végzettséggel) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerit a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló — közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával — folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Szakközépiskola (9-12. 5/13) Ötödik szakasz: érettségi utáni szakképzés, második szakma megszerzésének lehetősége A képzési szakaszokat kiegészíti az átjárhatóság és továbblépés lehetősége. A tehetséges, továbbtanulni szándékozók életkoruknak megfelelően vehetnek részt a gimnáziumi képzésben, szerezhetnek szakmát, kapcsolódhatnak be felnőttoktatás programja alapján megszervezett gimnázium esti-levelezős rendszerű képzésébe, vagy a szakiskolások szakközépiskolai képzésébe.
III.2. A választott kerettanterv megnevezése, óraszámok III.2.1. Szakiskola, közismereti képzés A szakiskolai közismereti képzésre vonatkozó szabályok, az órák eloszlása a szakképzés szakmai programja fejezetben található
III.2.2. Szakiskolások középiskolája (szakközépiskola) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerit a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyediktizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.
III.2.3 Szakközépiskola A szakközépiskolai képzés programja, és közismereti képzésre vonatkozó szabályok, az órák eloszlása a szakképzés szakmai programja fejezetben található.
44
III.2.4. Gimnázium, nappali tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emberismeret Cigány népismeret Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3 3
4 3 3 3
4+1 3 3+1 3+1
4+1 3 3+1 3+1
2
2
3
3
1 2 2
2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
0+2
1 1
1
5 1 0+2 0+2 4 35
5 1 0+2 0+2 4 36
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene
45
Változat B B B B
2 0+2 5 1
2 0+2 1 5 1
0+1 6 35
0+1 8 35
III.2.5. Felnőttek általános iskolája, nappali rendszerű képzés Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Pályaorientáció Emberismeret Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3
7. évf. 3 3 3
8. évf. 4 3 3
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 0+1 0+1 0+1 3 28
1 1 5 1 0+1 0+1 0+1 3 31
1
1 1 1 1 5 1 0+1 0+1 2 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat
46
Változat B A B A B
5 1 0+1 0+1 0+1 3 31
III.2.6. Felnőttek általános iskolája, esti és levelező tagozat Évfolyam/ Tantárgyak
5.
6.
7.
8.
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
Anyanyelv, kommunikáció
1
1
1
1
1
0,5
1
0,5
Magyar irodalom
2
1
2
1
2
1
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
1,5
3
1,5
Fizika
1
-
1
-
1
1
1
1
Kémia
1
-
1
-
1
1
-
1
Földrajz
1
1
1
1
-
-
-
-
Biológia
1
1
1
1
-
-
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
-
-
-
-
1
-
1
1
Informatika
-
-
-
-
1
1
2
1
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
1
Osztályközösségépítő program
1
1
1
1
1
1
1
1
Cigány népismeret
0+1
Szabadon tervezhető órakeret
1
-
1
-
1
-
1
-
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
0+1
0+1
47
0+1
III.2.7. HÍD I A tanév javasolt beosztása Tartalom
Időkeretek
Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások
1 hét (30 óra)
Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások
1 hét (30 óra)
Folyamatos munka
34 hét
Óra/hét
30 óra
Felhasználható óraszám a tanévben
1020
Életpálya-tervezés, szakmaismeret
40% (cca.400 óra)
Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő
60 % (cca.600 óra)
Felhasználható óra/modul
20-25 óra Éves óraszám 34 héttel számolva
Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv
180
Élő idegen nyelv (angol, német)
50
Matematika
60
Társadalom és jelenkor-ismeret
50
Természetismeret
100
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
200
Szakmaismeret
200
Testnevelés és sport
180
Heti óraszám
30 1020 óra
Összesen (éves óraszám)
48
III.2.8. HÍD II. A változat, 20 hónapos, rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)
öf. gyak. 3 hét
H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
24
17
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
7,5
105
14,5
Összesen
31,5
105
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0,5
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
-
2 1,5 heti 35
B változat 20 hónapos, hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)
öf. gyak. 3 hét
H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)
Közismeret
16,5
10
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
15
105
21,5
Összesen
31,5
105
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
2,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
1
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
-
49
1 2,5 heti 35
C változat, 10 hónapos HÍD II.. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat együtt
0
Összesen
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész)
3,5
8-10% szabad sáv (szakmai rész)
0
Mindösszesen (teljes képzés ideje)
heti 35
50
A HÍD II. program közismereti óraszámai
Évfolyam/ Tantárgyak
HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év
HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év
HÍD/2/1. HÍD/2/2. HÍD/2/1. heti 16,5 heti 10 heti 31,5 közismereti közismereti közismereti óra óra óra B B C 2 éves 2 éves 1 éves 1. év 2. év
Kommunikáció és anyanyelv
4
3
3
2
5
Élő idegen nyelv (angol, német)
4
3
3
2
5
Matematika
4
3
3
2
5
Társadalom és jelenkor-ismeret
3
2
1,5
1
4
Természetismeret
3
2
1,5
1
4
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
1
1
0,5
1
2+1,5
Testnevelés és sport*
2
2
2
-
-
Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)
1
1
1
1
1
Cigány népismeret
0+2
0+1
0+2
Emberismeret
0+2
Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika
2
-
1
-
5,5
Összesen
24
17
16,5
10
31,5
A szakmai képzés kerettanterve a szakképzés szakmai programja fejezetben található
51
III.2.9. Gimnázium esti és levelező képzés Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
esti
levelező
Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
2
1
Matematika
3
2
3
2
3
2
2 +1
2 +1
Fizika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Kémia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Földrajz
1
0,5
1
0,5
1
0,5
0+1,5
0+1
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Történelem és állampolgári ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Művészeti ismeretek
1
-
1
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
cigány népismeret
0+2
informatika
0+1
0+0,5
Szabadon tervezhető órakeret
-
-
-
-
-
-
5,5
2,5
Összesen
15
10
15
10
15
10
15
10
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Minden tagozaton az egyes tantárgyak óraszámán belül biztosított szabad időkeretet egyéni fölzárkóztatásra, fejlesztésre, a vizsgára való felkészülésre fordítjuk. A szabadon tervezhető órakeret terhére oktatott tantárgyak (Cigány népismeret, emberismeret, pályaorientáció) tanterveit a pedagógiai program melléklete tartalmazza. A cigány népismeret tantárgy tanításához nemzetiségi nevelés-oktatás 5-8. és 9-12. osztályos kerettanterve szolgál alapul. 52
III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei III.3.1 Tankönyvválasztás A tankönyvválasztás során legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük: a képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait, a tankönyvcsaládok felmenő rendszerben történő használhatóságát, a tantervhez való alkalmazkodást, a tanulók egyéni ütemű fejlődéséhez és differenciáláshoz történő igazodást a szülők anyagi helyzetéhez. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvlistán szerepelnek, illetve segédkönyveket, amelyeknek használatához a nevelőtestület és a szülői közösség egyetértése szükséges. Fentiektől kivételes esetben a nevelőtestület és a szülői közösség egyetértésével lehetséges eltérni. Tankönyveket, segédleteteket a hivatalos tankönyvjegyzékéről választunk. Azok a könyvek, segédletek, amelyek nem szerepelnek a jegyzékben — indokolt esetben — a szakmai munkaközösség javaslatára az szülői közösség véleményének figyelembe vételével alkalmazhatóak.
III.3.2. Taneszközök Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagainak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, figyelembe véve a szülői közösség véleményét. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a törvényben meghatározott időben tájékoztatjuk, illetve kikérjük véleményüket. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Az iskola által biztosított eszközök és felszerelések jegyzékének körét a Pedagógiai program melléklete rögzíti.
III.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Erkölcsi nevelés az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását drámapedagógiai eszköztár alkalmazásával, illetve egyes évfolyamokon emberismeret tantárgy órarendbe iktatásával kívánjuk megvalósítani. a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásához a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járulunk hozzá Tanórákon végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: irodalmi alkotások szereplőinek jellemrajzán keresztül a pozitív és negatív emberi tulajdonságok 53
felismertetése, véleménymondás, állásfoglalás, az önkifejezés eszközeinek gyakoroltatása Nemzeti öntudat, hazafias nevelés a nemzeti ünnepek, sorsfordító eseményekre történő megemlékezések híres magyar kutatók, tudósok, írók, zeneszerzők stb. életútjának, munkásságának megismertetése Állampolgárságra, demokráciára nevelés fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat a diákönkormányzat működtetése Az önismereti és társas kultúra fejlesztése a tanórai csoport munkák keretében a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartási formák kialakítsa osztályfőnöki és más órán az önértékelési motívumok (önbizalom, önbecsülés) folyamatos optimális fejlesztése helyzetgyakorlatokkal A családi életre nevelés ünnepekhez kapcsolódóan a család szerepének bemutatása szerelemmel, barátsággal, szexualitással, családtervezéssel kapcsolatos kérdések megbeszélése biológia, és osztályfőnöki órákon. A testi és lelki egészségre nevelés mindennapi testnevelés órák emberismeret órák bizonyos évfolyamokon. konfliktustűrő- és feloldó képességek fejlesztése csoportmunkával, házi versenyekkel Felelősségvállalás másokért, önkéntesség az önismeret alakításánál kiemelt szerepet kap: a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása Fenntarthatóság, környezettudatosság fenntarthatóság, környezettudatosságot erősíti a különböző környezet szépítési akciókkal, a tantermek és az iskola tanulókkal közösen végzett díszítésével fizika, kémia, biológia órákon az ökológiai elvek bemutatása tisztasági akciók, kirándulások téma napok Pályaorientáció Pályaorientáció, mint tantárgy bevezetése bizonyos évfolyamokon üzemlátogatások Gazdasági és pénzügyi nevelés Áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos projektprogramok indítása matematika: banki-, biztosítási- vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) - földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái - biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), táplálkozás kiegészítők és divat-jaik, egészséges táplálkozás, informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
54
Médiatudatosságra nevelés IKT ismeretek bővítése információszerzés különböző önálló vagy kiscsoportos tanórai és tanórán kívüli (otthoni) munkákhoz. Projekt feladatok, önálló médiahasználattal A tanulás tanítása mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; .a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, az IKT kompetenciák fejlesztése. .az önálló tanulás és az önművelés alapozását szolgálja a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat alapvető készségének fejlesztése;
III.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. 3 testnevelési órát az óra rendbe iktatva, a délelőtti iskola idő alatt 2 testnevelési óra délutáni sportszakkör keretében. A délutáni sportszakkör alól felmentést kap az a tanuló, aki igazolt sportoló.
III.7. Választható érettségi vizsgatárgyak Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek az iskola tantervében meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A jelentkezés a jogszabályokban meghatározottak szerint történik. Aki előrehozott érettségi vizsgát tesz, az felmentést kap az óralátogatás alól az adott tantárgyból Az iskola biztosítja — a tanuló választása szerint — mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést az alábbi tantárgyakból. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv (angol vagy német) Választható közismereti tantárgyak Élő idegen nyelv Biológia Földrajz Informatika Cigány népismeret
55
III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 2. Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar iroda-lomból . Portrék . Látásmódok . A kortárs irodalomból . Világirodalom . Színház és dráma . Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás
TÖRTÉNELEM Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a két-pólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód
IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák)
56
A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója
2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotó-elemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrend-szerek, testtájak Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás
FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföld-rajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai INFORMATIKA 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek
57
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek — hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése 3. Informatikai alapismeretek — szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alap-elvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok
Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés CIGÁNY NÉPISMERET 1. Történelmi ismeretek 2. Néprajzi ismeretek 3. Földrajzi ismeretek 4. Társadalmi kapcsolatok és kötődések 5. Nyelvi ismeretek 6. Zene és tánckultúra 7. Kisebbségpolitika 8. Kiemelkedő roma személyiségek életútja
58
III.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések III.9.1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program A szakértői vélemények alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos tanulókat. Számukra biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉLŐ IDEGEN NYELV
Módszerek, eljárások, eszközök A beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek -pl. Dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál, pedig az auditív módszerek elsőbbségét szükséges biztosítani.
Megsegítés formái:
segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten,
a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz,
szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését,
tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek,
a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek,
értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés
59
III.9.2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik: Pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés. Egyedi tulajdonságok figyelembe vétele. A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása. Fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása. A műveltségi terület kiemelt habilitációs / rehabilitációs feladatai
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
ÉLŐ IDEGEN NYELV
MATEMATIKA
A véleménynyilvánítás képessége Kommunikációs képesség fejlesztése Az értelemszerű szelektálás képessége Nyelvhelyesség a tanult szabályok betartása, alkalmazása Írástempó növelése Esztétikus íráskép kialakítása Szókincsbővítés Szövegalkotó képesség fejlesztése Irodalmi szöveg értő olvasása Önálló véleményalkotás Együttműködési képesség fejlesztése Az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók identitásának segítése, kulturális-nyelvi örökségük megismerése, hagyományaik gondozása Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével Alapvető tanulási képességek fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése A kulturált érvelés, véleménynyilvánítás, vita képességének elsajátítása Kitartás, akarat fejlesztése Motivációs készség. Figyelem és emlékezet. Analógia. Gyakorlati nyelvi készségek: a beszédértési képesség és beszédkészség. A kommunikációs szándékok kifejezésre juttatásának képessége elemi szinten. A memorizálás képessége. Képesség az adott nyelv írott szövegének felismerésére. Hallásfejlesztés. Tudatosítás már ismert szavak esetében. Következtető képesség fejlesztése. Spontán megnyilatkozások elősegítése. Vizuális kommunikáció fejlesztése. Biztatás megszólaltatásra. Önkifejezés serkentése. Szókincs bővítése. Praktikus ismeretek gyűjtése. Spontán beszéd ösztönzése, fejlesztése. A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. A domináns pszichés funkciók fejlesztése. Fegyelmezett munkavégzés, pontos végrehajtásra törekvés a gyakorlás folyamán Ítélőképesség fejlesztése A tanulás eszközeinek célszerű használata A kíváncsiság ébrentartása Az önbizalom folyamatos megerősítése. Önismeret, önszabályozás képességének fejlesztése
60
Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása,
EMBER ÉS TÁRSADALOM
EMBER A TERMÉSZETBEN. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
összefüggések felfedeztetése. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. A tér és idő kapcsolatainak bemutatása. A kommunikációs képességek fejlesztése. A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. A vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközök használatának képessége. Érdeklődés az élő és élettelen környezet iránt. Tájékozódási képesség térben és időben. Együttműködés, pozitív attitűd Tudatos környezetvédő magatartás. A szépség iránti fogékonyság. A figyelem, emlékezet, akarat aktivizálásának képessége, együttműködési készség A művészeti nevelés alkalmával végig egyéni fejlesztés és egyéni foglalkozás folyik, hiszen a befogadás és az alkotás is mindig egyedi, személytől függő, személyiségre, érzelmekre ható.
MŰVÉSZETEK
Fontos, hogy az elemzések során olyan kritikus és önkritikus szemléletre tesznek szert, amely megóvhatja őket a befolyásolhatóságtól, illetve ki tudják szűrni az értéktelent. A kulturált szabadidő eltöltésére való tudatos neveléssel és egy hobbi kézbeadásával életvezetésüket próbáljuk segíteni. Fontos, hogy a kellő önismereti szint elérése mellett, erősítsék belső tartásukat, pozitív önértékelésüket és segítsük őket abban, hogy annak találják meg a kifejezési formáját.
61
Érzékszervi megismerések fejlesztése. Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. Csoportosítások, következtetések. Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. INFORMATIKA
Az érzékszervi megismerések, a vizuális és auditív felfogóképesség, A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet. A finommotorika, a gyors pontos, koordinált mozgásos reagáló képesség. Felismerő -, rendszerező képesség, szerialitás. Összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés, Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás. Tervezés, döntés, önértékelés. A szabályalkotás és elfogadás képességének fejlesztése. A géppel segített kommunikáció. A gondolkodási funkciók műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, okokozat felfedezése. A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Motorikus képességek, praxia fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. Szociális képességek fejlesztése, szociális kompetencia alakítása. Szerialitás fejlesztése műveleti algoritmusok elsajátításával. A terv, a munkamenet- készítés képességének alakítása, a manualitás fejlesztése. Tárgykészítési képesség, egyszerű tárgyak létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezés képessége.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
Általános kondicionális (erő-, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek. A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. A mozgásszabályozó képesség. Játék készség és sportági képességek: mozgás-kombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerő és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttműködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság.
62
III.9.3. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességeivel küzdők A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A rész-képességzavarok körébe tartozik: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartás és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese.
KIEMELT CÉLOK, FELADATOK
KIEMELT FELADATOK DISZLEXIA, DISZGRAFIA ESETÉN:
KIEMELT FELADATOK DISZKALKULIA ESETÉN:
Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, Vizuomotoros koordináció gyakorlása, Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, Beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, Verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, Olvasástechnika, tempó fejlesztése, Olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,Idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, Segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, Számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális Megerősítés, Az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított Megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, Szerialitás erősítése.
63
A MEGVALÓSÍTÁ S SZÍNTEREI
A FEJLESZTÉS ALAPELVEI:
Minden tanórán Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson, Felzárkóztató foglalkozásokon A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján - a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét, z iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.
III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más-más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszerű pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanév elején és végén helyzetfeltáró, diagnosztikus módszert alkalmazunk. Az objektív minősítést biztosítandó teszteket használunk az iskolában. A beszámolókon szummatív vagyis minősítő metódust alkalmazzuk. Ezen értékelő stratégiák, az un. „kemény” módszerek közé sorolhatók, hiszen feladatlappal, tesztekkel történik e tudás felmérése. A szóbeli beszámolókon, de az írásosoknál is érettségi, illetve szakmunkásvizsga körülményeket teremtünk, és ez legalább olyan kemény módszer, mint a tesztes eljárás. Az objektív értékelés azonban csak értékelési stratégiának az egyik ága. A másik a tanulói személyiséget veszi alapul, tehát individuális módszer. Ezen stratégiák megvalósulásáért az alábbi taktikai lépéseket tartjuk fontosnak: A különféle (pl. osztályozó, javító) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos — az oktatás során is biztosított — kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli, és fordítva, más tantárgy választása, a szokásos segédeszköz-használat biztosítása).
III. 10.1. A tanulói tudásszint ellenőrzésének, értékelésének módja a tanév során:
Diagnosztikus mérést, értékelést végzünk: o A tanítási év kezdetén minden osztályban (információ mérés, tájékoztató jellegű)
64
o A továbblépéshez szükséges ismeretek szintjéről való információ-szerzés. (Nem használható fel az év végi érdemjegy kialakításánál.) Formatív értékelést, vagy tudásfejlesztő mérést, értékelést a pedagógusoknak a tanév során folyamatosan végezni kell: Spontán és tervezett megfigyelés Szóbeli tudásszint mérés Az ismeretek írásban történő kontrolálása (pl.: röpdolgozat – egy leckéből ismétlő kérdések) Az egyéni és csoportteljesítmény figyelemmel kísérése, vizsgálata Tantárgyi feladatlapok alkalmazása Szummatív értékelést (összegző értékelést) kell alkalmazni: Témazáró dolgozatok Szakiskolai osztályoknál az éves tananyag befejezése után tantárgyanként tanévzáró mérést végzünk. Az adott tantárgyak befejezése (kifutása) után. Az iskolatípus utolsó osztályában a tanév végén
III.10.2. Értékelés, minősítés alóli felmentés Ha jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a szakértői bizottság javasolja a tanuló értékelés és minősítés alóli mentesítését, akkor az iskola igazgatója az érettségi vizsga során alábbi lehetőségeket adhatja meg:
Az írásbeli beszámolót magyar nyelv és irodalomból, illetve idegen nyelvből szóbeli felelettel, plusz tétellel válthatja meg. Az írásbeli anyagok elkészítésénél a tanuló tételét számítógépre viheti, hogy lehetősége legyen helyesírási javítóprogram használatára. Értékeléskor a bizottság a tartalmi részt veszi figyelembe. A magyar nyelvi tételek vonatkozásában a tanuló teljes, vagy részleges mentesítést kaphat. DISZLEXIÁS, DISZGRÁFIÁS TANULÓ ESETÉN
A különböző vizsgatárgyak szöveges feladatainak megoldására többletidőt kaphat. Magyar irodalom esetén kevesebb és rövidebb memoriterről kell, hogy számot adjon. Használható segédeszközök: írógép, számítógép, helyesírási szótár, értelmező kéziszótár, szinonima szótár. Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. A diszlexiás, diszgráfiás hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, valamint vizsga esetén a szükséges segédeszközöket is biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár)
65
Az írásbeli matematika feladatok szóbeli (hangos) levezetéses megoldása engedélyezhető, ahol állapotától függően a tanuló segítséget kérhet szaktanárától.
DISZKALKULIÁS TANUÓK ESETÉNL
Ha a vizsgázó felelete logikailag helyesen épül fel, a bizottság fogadja el a hibás, pontatlan részeredményeket. Elfogadható legyen a szokványostól eltérő, de a diszkalkuliás tanuló számára segítséget jelentő más megoldás alkalmazása is. Használható segédeszközök: számológép, számítógép, konfiguráció, mechanikus manipulatív eszközök (táblázatok, számsín, kockák) amelyekkel a rehabilitációs órán dolgozott. A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, illetve a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).
III.10.3. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Iskolánk nevelőtestülete a hagyományos formát, a tantárgyanként elért elégséges (2-es) osztályzatot tartja szükségesnek a magasabb évfolyamba lépéshez, amely az adott tárgyhoz előírt továbbhaladási feltételek teljesítését jelenti. Biztosítjuk a javítóvizsgát, amennyiben a tanuló egy vagy két tantárgyból nem érte el az elégséges osztályzatot. Három, vagy több tárgyból nem teljesítés, bukást, azaz évismétlést jelent. Egyedi esetekben a nevelőtestület határozhat az osztályozóvizsgákról. Ilyenek például a hosszan tartó betegség, családi tragédia. Ennek során a nevelőtestület több tantárgyi bukás esetén is engedélyezheti a javítóvizsga megtételét. A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.
III.11. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai A hazai pedagógiai gyakorlatban az iskolai tanórai tananyag feldolgozásnak és gyakorlásnak szerves kiegészítője a tanulók otthoni munkája. Célja: az önálló tanulás készségének kialakítása, fejlesztése, a feldolgozott tananyag rögzítése, begyakorlása, a tanulási folyamat hiányosságainak feltárása A házi feladatot nem értékeljük érdemjeggyel, ugyanakkor a következő óra elején folyamatosan javítjuk, mert így látja értelmét a tanuló az otthoni munkájának. A szóbeli,
66
írásbeli házi feladat arányát a tanulók sajátos képessége, szociális háttere is meghatározhatja, de ügyelünk arra, hogy a tantárgyanként az elvégzendő feladatok megoldása ne haladja meg a fél órát. Hétvégére azokból a tárgyakból, ahol a következő hét elején tovább kell haladni, valamint kevés a tantárgyi óraszám, célszerűnek ítéljük meg a házi feladat adását. Időszaki tanítási szünetekre nem adunk házi feladatot A feladatok minőségét és mennyiségét a tanár a tanulócsoport átlagos teherbíróképességéhez, készségéhez szabja. Az osztályfőnök feladata figyelemmel kísérni az osztályában folyó nevelő-oktató munkát, így az otthoni feladatokkal kapcsolatos problémák ügyében is ő kezdeményez egyeztetést kollégáival, a diákönkormányzattal és szükség szerint az iskolavezetéssel.” A feladatok magasabb szintjét jelentik az egyéni, kiscsoportos és csoportos projektmunkák, melyek elsősorban interdiszciplináris, tantárgyközi feladatok és igénylik a tanulók kooperatív munkavégzését. A projektmunkák általában hosszabb idejű, összetett feladatok, melyek értékelhetőek szövegesen és érdemjeggyel is, azonban nagy figyelemmel kell lenni a csoporton belüli munkavégzésre is, például a projektmunka témáját felölelő tudásfelmérés segítségével. A projektalapú oktatásban, így a nem iskolai projektmunkák értékelésekor a tanárnak konzultációs lehetőséget kell kínálnia a projektmunkában résztvevők számára.
III.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban nem alkalmazzuk a csoportbontást. Nevelési alapelveinkből következik ugyanis az integráció, a különböző képességű és készségű tanulók együtt oktatása és nevelése.
III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Cél: A tanulók fizikai és sportképességei értékelése alapján szükséges intézkedések megtétele a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért. A tanulók fizikai és sportképességének mérése, vizsgálata. Utánpótlás-nevelés területén a kiemelkedő sportképességgel rendelkező, tehetséges fiatalok felfedezése. A fizikai felmérés, minősítés információkat ad a nevelési-oktatási célok megvalósításának mértékéről és szintjéről, támogatja a tanulók fejlődését. A mérési próbákon keresztül a gyermek saját magáról, teljesítményéről, sportképességeiről is fontos információhoz juthat. A felméréseket évente két alkalommal kell végrehajtani. Az őszi felmérést október 30ig, a tavaszi felmérést május 31-ig. A mérési eredményeket évente értékelni kell.
III.13.1. Mérési próbák 30 m-es síkfutás állórajttal (Gyorsulási képesség és futógyorsaság vizsgálata.) Értékelés: 2 végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít 0,1 másodperc pontossággal. 2000 m-es síkfutás (Aerob állóképesség mérése.) Értékelés: 1 végrehajtás eredménye másodperc pontossággal. Súlypontemelkedés (Az alsó végtag dinamikus erejének vizsgálata.) Értékelés: bemelegítés után két kísérlet, közülük a legjobbat kell regisztrálni. 67
Kétkezes medicinlabda dobás előre (A váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése.) Lányok 3 kg-os medicinlabdával, fiúk 4 kg-os medicinlabdával végzik a gyakorlatot. Kettő végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít 10 cm pontossággal. Labdapasszolás (Labdás koordinációs képesség, ügyesség vizsgálata.) A tanuló a faltól két méter távolságra húzott vonal mögött állva végzi a gyakorlatot. Két végrehajtás közül a jobb kísérlet eredménye számít. Számolni a falhoz ért dobásokat kell. Hanyatt fekvésből törzshajlítás előre — felülés (A hasizomzat erő- állóképességének vizsgálata.) Szabályosan végrehajtott ismétlések száma egy perc alatt. Törzshajlítás előre állásban (A gerincoszlop és a csípőízület mozgékonyságának vizsgálata.) A legjobb kísérlet értékét centiméterben és az előjel figyelembevételével kell megadni.
III.13.2. Antropometriai mérések Testmagasság (Értékelés: cm pontossággal. Mérés ideje: őszi időszak.) Testtömeg (Értékelés: kg pontossággal. Mérés időpontja: őszi időszak)
III.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei III.14.1. Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk minden tevékenységével szolgálni kívánja tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, harmonikus életvezetését. Személyes és tárgyi környezetünkkel segítjük őket abban, hogy megértsék saját egészségvédelmük jelentőségét, fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk fölött, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. Ennek érdekében, olyan készségeket és jártasságokat fejlesztünk ki diákjainkban, melyek segítik őket az egészséges életvitel kialakításában, egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában, felelőssé válva közben életük, életmódjuk, sorsuk alakításáért. Helyzetkép Az iskola Szolnok külső részéhez és belvárosához egyformán közel helyezkedik el. Az iskola közelében igen nagy autóforgalommal. Az egészségügyi feltételeknek megfelelő toalett- és mosdóhelyiségek állnak rendelkezésre, ám akár csak az épület, ezek a helyiségek is felújításra szorulnak. Iskolánk rendelkezik tornateremmel, a sportszerek, sporteszközök száma meglehetősen csekély, fejlesztésre szorul. Az iskolában és a kollégiumban is csak melegítő konyha üzemel. A közétkeztetési szolgáltató azonban törekszik az egészséges táplálkozás elveinek érvényesítésére. Italautomata berendezések állnak a diákok és az iskola dolgozóinak rendelkezésére. Büfé nincs. Humán erőforrások Iskolavezetés: támogatja az egészségnevelési programot, segít az anyagi források előteremtésében, koordinálja a végzett munkát. Biológia, kémia, szaktanárok: a tantárgyi ismeretek elsajátításával folyamatosan segítik a program megvalósulását. Testnevelő szakos tanárok: ösztönzik a tanulókat, hogy a mindennapi testedzés váljék a tanulók szükségletévé. Segítik az egyéni és a tömegsport iránti igény kialakulását.
68
Osztályfőnökök: Az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkoznak az aktuális problémákkal. Szaktanárok: A tananyaghoz kapcsolódó témákat érintve segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Iskolaorvos, védőnő: közreműködik közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátásában. A különböző szűrővizsgálatokat szervezi, koordinálja és lebonyolítja. Tanácsadói tevékenységével segíti a tanulók egészségnevelését. Ifjúságvédelmi felelős: felméri a különböző szempontból hátrányos tanulókat, majd figyelemmel kíséri iskolai előmenetelüket. Egészségnevelésünk célja az egészség érték voltának kialakítása a teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, önismeret, döntés) az életmód szerepének felismertetése a szív és érrendszeri, a daganatos, a mozgásszervi, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelőzésében A tanulók ismerjék meg az alkohol, a drogok, a dohányzás, az egészségkárosító tényezők hatását, valamint a jogi és társadalmi következményeiket rendszeres sportolás igényének és gyakorlatának kialakítása kamaszkori, ifjúkori testi-lelki változások megismertetése, elfogadásának fejlesztése párkapcsolatok, nemi kapcsolatok és veszélyei, a segítségkérés lehetőségeinek megismertetése munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés, napirend kialakítása a felnőttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése családi életre nevelés, a családtervezés, felelősségteljes szexuális élet orvosi vizsgálatok, szűrések, a prevenció szerepének felismertetése az egészség megőrzésében a személyi higiéniai kialakítása a korszerű táplálkozás fontosságának megismertetése A program megvalósítása során alkalmazható módszerek Tanórai: tanári előadás beszélgetés tanulói kiselőadás szituációs játék multimédiás eszközök használata szemléltetés (rajz, kép, modell) kérdőívek Tanórán kívüli: előadás kirándulás mozi látogatás múzeumlátogatás sportrendezvény vetélkedő
69
Egészségnevelés témakörei Lelki egészség a serdülőkor problémái a reális önkép kialakítása (önismeret, önkritika) az előítélet (fogalma és következményei) stressz, szorongás, stresszoldás a másság elfogadása szeretet, barátság Környezeti kultúra környezetszennyezés (zaj-, levegő-, víz-, talajszennyezés, hulladékok) és hatása az ember egészségére Szerelem, barátság, pár-kapcsolat felelős ismerkedés, barátkozás a más neműekkel nemi úton terjedő betegségek védőoltások Szociális egészség sikeres fellépés, megjelenés ideális emberi kapcsolatok (családi, baráti, munkahelyi) családtervezés (felkészülés a családi életre) a szomatikus egészség megőrzése, az egészségügyi ellátás lehetőségei Az egészségmegőrző program értékelése Az éves program értékelése anonim kérdőívek segítségével és személyes elbeszélgetések keretében történhet. Az értékelést a tantestület tagjai, az iskolaorvos, a védőnő és a pszichológus végezheti.
III.14.2. Környezeti Nevelési Programja Az iskolai környezeti nevelés általános értékek tudatosítását tűzi ki célul, emellett átgondolt és hatékony cselekvésre, elkötelezettségre, felelősségvállalásra és aktivitásra kívánja nevelni a tanulókat. Az iskolának kiemelt szerepe van abban, hogy a felnövő generációk olyan környezettudatos magatartást, életmódot folytassanak, amely segít megőriznünk világunk értékeit, természetes sokféleségét. Általános célok Elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt.
Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen környezetkímélő magatartást - egyéni és közösségi szinten egyaránt.
alapuló
Elfogadottá - sőt természetessé - tenni a tanulók számára a környezettel való harmóniára törekvést, hogy az életük meghatározó sajátosságává váljon.
Beépíteni a tanulók értékrendjébe a gyakorlati környezetvédelmet.
Kialakítani a tanulókban a környezeti veszélyekre való odafigyelést, a környezeti veszélyek felismerését.
Konkrét célok, feladatok A szelektív hulladékgyűjtés hangsúlyozása, bővítési lehetőségeinek felmérése. Energiával és vízzel való takarékoskodás. 70
Alkalomszerűen tisztasági őrjárat indítása az iskola közvetlen környezetében. Az iskola épületének tisztántartása változatlanul kiemelt feladat.
Az eredményekről rendszeresen tájékoztatjuk a tanulókat, a kiemelkedő munkát végzőket félévkor és év végén az osztályfőnök, vagy az iskolavezetés díjazza.
A feladatok megvalósítási területei, formái Tanórákon Anyanyelv és irodalom: az anyanyelv, írni és olvasni tudás eszköz is az olvasási élmények, a műveltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzelőerő, az élménybefogadási képesség fejlesztését, külső és belső világunk összehangolását, egészként való rész-voltunk átélését. Idegen nyelv: segít más kultúrák, más természeti népek megismerésében és megértésében, gördülékenyebbé teszi a nemzetközi társas kapcsolatokat, a globális környezeti problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést. Matematika: az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének értéséhez elengedhetetlenül fontos; az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít. Ember és társadalom: a természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, kultúra, politika) megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, az élet- és létfeltételek megteremtésében kreatív együttműködésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti tűrőképességre készít fel. Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehetősségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélésére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra. Ember és természet: Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, működésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételének biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti, társadalmi, belső) minőségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. Földünk és környezetünk: hangsúlyozza a természet, környezet, ember egységét, egymástól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltát, a természeti erőforrások végességét, az ember természetalakító tevékenységének korlátait, a lokalitás jelentőségét és függőségeit. Művészetek: a szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztése, hogy az ember külső és belső világa összekapcsolódhasson. Életvitel és gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika, vizuális kultúra): az életvitel, a család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi lelki egészsége itt alapozható meg. A munkatevékenység az ember környezetalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetalakítás határát - a környezeti szintek minőségének megváltoztatását - nem lépheti át. A környezetalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni. Testnevelés: testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel, a megfelelő mozgás a test energiaháztartását karbantartja. A sportban is kívánatos a természetközelség igényének feltámasztása.
71
Tanórákon kívül: házi versenyek, iskolák közötti versenyek, környezetvédelmi hét szervezése, előadások, vitafórumok, akciók, (szárazelem-, papír-, szemétgyűjtés), faültetés, üzemlátogatások, múzeumok, kiállítások megtekintése, kirándulások, túrák, nemzeti parkok meglátogatása táborok, pályázatokon való részvétel, megfigyelések, vizsgálatok végzése, hagyományok felelevenítése.
III.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei Példás Közösségi motiváció irányítja tetteit, pozitív hatást gyakorol a közösség Viszonya a tagjaira; környezetéhez A házirendet következetesen betartja és betartatja társaival; aktív, vállalja a követelményeket Fejlett, pozitív tettekben, Felelősség érzete mutatkozik meg, vezető szerepet vállal
SegítőKészsége
Foglalkozik társaival, keresi a jobbító változtatások lehetőségét
hiányzás
Igazolatlan hiányzása legfeljebb 2 óra
Jó
Változó
Rossz
A közösségi életben szívesen vesz részt, de annak kialakítását nem befolyásolja;
Tudatosan a közösségnek nem Megbízhatatlan, árt, de nem lehet szembefordul a rá számítani, közösséggel cselekedeteiben megbízhatatlan;
A házirend szabályait megtartja; bár passzív, viselkedésére nincs panasz
A házirend szabályait többékevésbé A házirendet megtartja; gyakran megsérti hajlamos a fegyelmezetlenségre
Nem Fejletlen, tetteiért kezdeményez, de Sodródik a nem vállal közösség mellett elfogadja a felelősséget kezdeményezést Együtt érez a problémás tanulóval, de nem foglalkozik vele, nem tud segíteni Igazolatlan hiányzása meghaladja a megengedett harmadát
72
Szimpátiája Ingadozó, időnként a „rosszak” felé fordul
Szemben álló, kívülálló, nincs benne segítőkészség
Igazolatlan hiányzása eléri a megengedettet
Igazolatlan hiányzása átlépi a megengedettet
A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás Jó Céltudatos, Átlagos igényes, tanulmányi Tanulmányi dolgozik, pontos, munka, csak munka megbízható, kötelező feladatot vállal feladatokat vállal
Változó Hullámzó teljesítmény, képességei alatt teljesít, figyelmetlen
Kötelesség tudat
Alulmotivált
Nem törődik a kötelességeivel
Szétszórt, ingadozó
Közömbös
Önállótlan, a segítség kell
Elutasító
Magas fokú
Ösztönzésre vár
Tananyagon felül A tananyagon is produkál, Érdeklődés érdeklődése belül teljesít széles körű Önálló, Önállóság szintje Ösztönözni kell önellenőrző
Hanyag Figyelmetlen, megbízhatatlan, nem végzi el feladatait
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazás és a fegyelmező intézkedéseinek elveit, formáit a Házirend tartalmazza.
73
IV. SZAKMAI PROGRAM IV.1. A szakképesítés összefoglaló táblázata Oktatott szakmák Megnevezés 34 542 06 Női szabó 34 523 02 Számítógépszerelő, -karbantartó 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 54 346 01 Irodai asszisztens 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs 54 346 01 Irodai asszisztens 21 542 01 Lakástextil késztő 21 542 02 Textiltermékösszeállító 31 346 02 Számítógépes adatrögzítő 31 346 01 Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő
Belépés feltétel Általános iskola 8. osztálya után, Híd I. program Általános iskola 8. osztálya után, Híd I. program Általános iskola 8. osztálya után szakközépiskolai képzés Általános iskola 8. osztálya után szakközépiskolai képzés
Képzési idő
Tanóra
3 év
2366 óra
3 év
2366 óra
5 év
2543 óra
5 év
2543 óra
Érettségi
2 év
2540 óra
Érettségi
2 év
2540 óra
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés HÍD II. program keretében, részszakképesítés
Szakiskolai képzésben a közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
74
Szakközépiskolai képzésben a közismereti és szakmai órák aránya Terület
9. évf.
10. évf.
25
25
23
20
4
4
4
4
29 5
29 6
27 7
24 10
1
1
1
1
6 35
7 36
8 35
11 35
Kötött órák Szabadon Közismereti felhasználható tantárgyak órakeret Összesen Kötött órák Szakmai Szabadon elmélet és felhasználható gyakorlat órakeret Összesen Rendelkezésre álló órakeret
11. évf. 12. évf.
A híd programok Híd programok esetében a közismereti és szakmai órák aránya a Helyi tanterv című részben található.
IV.2. A közismereti órák eloszlása Szakiskolai képzés Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Cigány népismeret Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2
1
0+1,5
2 2 2 3 5
2 1 1 5
2 5
1
1
1ó
0+1 1 18 óra
11 óra
1,5 9,5 óra
75
Szakközépiskolai képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Emberismeret Pályaorientáció Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf.
4 3 3
4 3 3
4 3 3+1
4 3 3+1
2+1
2+1
3
3
1 2 1
1
5 1 0+2 0+1 4 27
5 1 0+2 0+1 4 24
2 2 1 1 1
2 2 2 1 5 1 0+2 0+1 4 29
5 1 0+2 0+1 4 29
11. évf. 12. évf.
Híd programok Híd programok esetében a közismereti órák eloszlása a Helyi tanterv című részben található.
IV.3. Szakmai elmélet és gyakorlat időkeretei 3 éves képzés évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra
2 éves, érettségire épülő képzés évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
76
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
5 éves Szakközépiskolai képzés évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
77
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra
IV.3.1. Szakiskolai képzések (3 éves) Női szabó Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés
1/9. évfolyam Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
10118-12 Lakástextíliák készítése
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Összes óra Összes óra
ögy
elméleti heti óraszám
Foglalkoztatás II.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
2
Ruhaipari anyagés áruismeret
Gyakorlati heti óraszám
0,5+0,5
1+1
1
1+1
Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés
1 1+1
Szakrajz
1+2
2+1
Szakrajz gyakorlat 10115-12 Textiltermékek összeállítása
3/11. évfolyam
Textiltermékek készítése
1 2
Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése
7
91
2
49
1
Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése
4
3,5
Női ruhák készítése gyakorlat 5,5+2,5 14,5+2,5
9
140 140
78
6+2 23+2
16
140
17
140 140
13 9+2,5
14 23+2,5
Számítógép-szerelő, -karbantartó Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti heti óraszám
2/10. évfolyam
Gyakorlati heti óraszám
ögy
elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
3/11. évfolyam ögy
Elméleti heti óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alap-ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás
0,5+0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Elhelyezkedést-, munkavállalást segítő idegen nyelv
2
10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás
Összes óra Összes óra
0,5 +0,5
2+2
2
2
Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek
10833-12 Hálózati alapok
Gyakorlati heti óraszám
2
2
2
Hálózati ismeretek gyakorlat
2
2
Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
2+1 2+1
3
4+2
6
5,5
3
7,5 +2,5
9
7
10+1
14,5+2,5
140
79
7
13+1 23+2
10+0,5 140
13+2
23+2,5
IV.3.2. Szakiskolai képzések (2 éves) Irodai asszisztens Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy
Tantárgyak
Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai
60
5,5
85
4
15
1
3,5
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
4
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási 10068-12 alapismeretek Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
7
2,5 3 1,5
7
7 4
Marketing alapjai
2
Időgazdálkodás
2
Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
5
Cigány népismeret Emberismeret összes óra
0+2 0+2
0+2 0+2
14,5+4
összes óra
16,5
31+4
80
160
12+4
19 31+4
Pedagógiai- és családsegítő munkatárs
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek
Pedagógiai, pszichológiai feladatok
11499-12 Foglalkoztatás 11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
11467-12 Oktatási tevékenység
11468-12 Kapcsolat a családokkal
Tantárgyak
Munkavédelemi alapismeretek
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e
Gy
0,5
Pedagógia Pedagógia gyakorlat
10,5
Pszichológia
10
-
-
10
160
-
-
Foglalkoztatás
0,5
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata
2
3,5 3 6
Családtan
2
Kommunikáció, kapcsolatépítés
1
Kommunikáció a gyakorlatban
3
Családpedagógia
4
Szervezési és ügyintézési 11469-12 Családpedagógiai gondozás ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata Cigány népismeret Emberismeret
3
3 0+2 0+2
összes óra összes óra
21+4 10 31+4
81
0+2 0+2
160
19+4
12 31+4
IV.3.3. Szakközépiskolai képzések (5 éves) Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok
Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Oktatási intézmények működése
11467-12 Oktatási tevékenység
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
0,5+0,5 2 1,5
3 1
3
70
2
1
4
105
2
1
140
3
3 3 3,5+0,5
Szabadidő szervezés
3
A pedagógiai segítés gyakorlata
11468-12 Kapcsolat a családokkal
6
Családtan
2
Kommunikáció, kapcsolatépítés
1
Kommunikáció a gyakorlatban
3
Családpedagógia 11469-12 Családpedagógiai Szervezési és gondozás ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata Oktatástechnika Cigány népismeret összes óra összes óra
4 3 3
0+1 4+1
1 5+1
70
0+1 5 +1
1 6+1
82
105
0+1 6 +1
1 7+1
140
0+1 7+1
3 10+1
0+2 0+1 19+4 12 31+4
Irodai asszisztens Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
9. heti óraszám e gy
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
0,5+0,5
Foglalkoztatás I.
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Jogi ismeretek Gazdálkodási alapfeladatok Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírási alapGyorsírás és ismeretek gyakorlat jegyzőkönyvvezetés Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai 10069-12 Időgazdálkodás Irodai asszisztensi Nyomtatvány-, és feladatok adatbázis-kezelés gyakorlat Cigány népismeret összes óra összes óra 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
2 2
70
2
40
1
60
2
65
2
80
1
1
3 4
1
1
2
0,5
1
1 3 1,5+0,5 7 7+1 4 2 2 5+1
0+1 3+1
2 5+1
70
0+1 2+1
4 6+1
83
105
0+1 4+1
3 7+1
140
0+1 6+1
4 10+1
0+1 12+4 19 31+4
IV.3.4. Részszakképzések Lakástextil késztő A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű, rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához. Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak elméleti
Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Lakástextíliák 10118-12 gyártástechnológia Lakástextíliák Lakástextíliák készítése készítése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
H/II/2 évfolyam
gyakorlati
ögy
2
elméleti
gyakorlati
1,5+0,5 3
4 105
1
3
1,5+0,5 3
6+1
4,5+0,5
4,5+0,5
0,5 7,5+,05
10+1
1,5 14,5+1,5
105
Textiltermék-összeállító A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű, rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához. Heti óraszám Szakmai követelménymodulok 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak elméleti Ruhaipari anyagés áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés
10114-12 Ruhaipari Szakrajz gyártmánytervezés Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv 10115-12 Textiltermékek összeállítása
Összes heti/ögy óraszám
gyakorlati
H/II/2 évfolyam ögy
1
elméleti
gyakorlati
1+1 0,5
1
1
0,5+0,5
105
1
2
4
0,5
1,5+0,5 2
3+0,5
6 4,5 +1,5
4,5 0,5
7,5+0,5
84
10 1,5
105
14,5+1,5
Számítógépes adatrögzítő A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű, rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához. Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció 10070-12 alapjai Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám
elméleti
gyakorlati
H/II/2 évfolyam ögy
elméleti
2
gyakorlati 4
2
4 1
2+1
105
1,5+0,5
2,5+0,5 1
3,5+0,5 0,5 7,5+0,5
85
2
4
6,5+0,5 105
8+1 1,5 14,5+,1,5
Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű hosszabb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: Heti óraszám Szakmai követelménymodulok
H/II/1 évfolyam
Tantárgyak
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció 10070-12 alapjai Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírási Gyorsírás és alapismeretek jegyzőkönyvvezetés gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Szabadsáv Összes heti/ögy óraszám
elméleti
gyakorlati
H/II/2 évfolyam ögy
elméleti
gyakorlati
3+1
6
4
3,5+0,5 1
4
3
2 1
105
2
1
1
2+1
3+1 9
6,5+0,5
6+1 1 15 +1
15+2 2,5
105
21,5 +2,5
IV.4. A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeret mind a közismereti, mind a szakmai tantárgyaknál felhasználható az iskola helyi tanterve keretében a kerettantervben szereplő tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni fölzárkóztatásra, fejlesztésre, a vizsgára való felkészülésre. Az egyéni fölzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés, csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 fő) is folyhat. A szabadon tervezhető órakeret szolgál ugyanakkor közismereti tantárgyaknál az integrációt segítő cigány népismeret oktatására, a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs valamint az irodai asszisztens esetében pedig a szakmai tantárgyak bővítésére cigány népismerettel és emberismerettel. A cigány népismeret tantárgy tanításához nemzetiségi oktatás gimnáziumi kerettanterve szolgál alapul, egyenletesen elosztva (1/13. évfolyamon a gimnázium 9-10. évfolyamának tananyaga; a 2/13. évfolyamon a gimnázium 11-12. évfolyamának tananyaga.)
86
IV.5. Belépő, záró állapotfelmérés A szakképzésbe beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, milyen oktatásra van szükségük, illetve, hogy képzésük során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A szakképzés befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e a szakképesítés utáni továbbtanulás megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az érettségire való felkészülés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál.
87
V. TEHETSÉGGONDOZÓ KOLLÉGIUM PROGRAMJA V. 1. Bevezetés Kollégiumunk Szolnok iskolaszerkezetének sajátos egysége. A város iskolaszerkezetében megtalálható valamennyi középfokú iskolatípus. A középiskolák nem csak helyben lakó tanulókat vesznek fel. E tanulók egy részének lakását, tanulási feltételeit biztosítja a Városi Kollégium. A tehetséggondozó kollégium az „Integrált Oktatásért” programban résztvevő fiatalok számára biztosítja a tanuláshoz, a megfelelő elhelyezéshez szükséges feltételeket. A város valamennyi középiskolájával kapcsolatban vagyunk. Az iskolákkal való tartalmi együttműködés és kapcsolattartás megkönnyítése érdekében a folyamatos információcsere mellett közös rendezvényeket szervezünk, azokon lehetőséghez mérten mind nagyobb számban veszünk részt. Kollégistáink rendszeresen látogatják a közművelődési intézményeket A Szigligeti Színházzal szoros kapcsolatban állunk. A Bartók Béla Zeneiskola, Szolnoki MÁV Sportegyesület, Városi Művelődési Központ, a Csomóponti Művelődési Központ és a MÁV Járműjavító Művelődési Központja rendezvényeire meghívást kapunk, próbálkoztunk együttműködéssel rendezvény szervezésében is. E területen még kihasználatlan lehetőségeink vannak Valamennyi nevelőtanár fontosnak tartja, hogy csoportjának a művelődési lehetőségeket ajánlja, kulturális programokat szervezzen. Szakmai kapcsolatok fűzik intézményünket a Tudományos Ismeretterjesztő Társasághoz, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézethez
V. 2. Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A kollégiumunk Tehetséggondozó kollégium. Az intézmény demokratikus működését az Alkotmányban, az Emberi és gyermeki jogok egyezményeiben rögzített értékek, valamint a Kisebbségi törvényben és a Nemzeti Közoktatási törvényben foglaltak szabják meg. Kiemelt pedagógiai törekvés az alapvető erkölcsi és etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. Az egyetemes és nemzeti, valamint az ezeket gazdagító etnikai kultúra értékei szervesen beépülnek a pedagógiai munkába. Hangsúlyos műveltségi területek az Ember és társadalom, a Művészetek, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint az önismereti-személyiségfejlesztő programok, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. Fontos feladat az identitását vállaló, öntudatos, jogait és kötelezettségeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. Értékeinek közvetítése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy más nemzetiségi kultúráktól eltérően a cigány kultúra nem tekinthető egységesnek, a minden vonatkozásban kimutathatóan azonos ősi indiai gyökerek ellenére napjainkra meglehetősen polarizálódott. Emiatt a fejlesztő pedagógiai munka a diákok magukkal hozott, személyes élményeihez
88
kapcsolódó kulturális értékekből indul ki, és ezt követően tér rá a megyénkben, régiónkban, hazánkban, majd a külföldön élő, más cigány népcsoportok értékeire.
V.2.1.Pedagógiai munka értékei
A nevelés értékteremtő és értékközvetítő tevékenység. Nevelőmunkánk által teremtett érték a konstruktív életvezetési modell magatartási és tevékenyformáinak megszilárdítása. A jellem fejlesztése során az alapvető emberi jogok, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, vagyis az európai polgári értékrend elemeinek közvetítése zajlik. Olyan demokratikus magatartásra kívánjuk felkészíteni a tanulókat, amelyben az egyén és a közérdekei összehangolódnak. Nevelőmunkánk során szerepet kapnak a nemzeti értékek, nemzeti hagyományok, nemzeti azonosságtudat, illetve az európai humanista értékrend. Felelős gondolkodásra nevelünk, amelyben érték a különböző kultúrák iránti nyitottság, mások megbecsülése, a tolerancia, az emberiség problémái iránti felelősség.
V.2.2, A pedagógiai munka célkitűzése A halmozottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi lét terheivel is küzdő gyermekek tehetséggondozása, közép- és felsőfokú továbbtanulásra való sikeres felkészítése, az etnikai identitását is vállaló és saját etnikumának felemelésére kész és képes értelmiség kiművelésének megalapozása. Elsődleges feladata mindezt az integrált oktatás-nevelés keretein belül megvalósítani, teret sem engedve bármiféle szegregációnak, megkülönböztetésnek. A kollégium egyaránt szolgál otthonául a halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak, mindenfajta megkülönböztetés nélkül. Közös bennük azonban az, hogy mindannyian tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében ismerkednek a hagyományokkal, kultúrával, a népismeret elemeivel. A kollégiumi nevelés feladatai: Általános nevelés-oktatás és képzés a 9–12 évfolyamon: Az iskolai munkát kiegészítő és segítő felkészítés az érettségit adó középiskolai továbbtanulásra valamennyi évfolyamon Az iskolai munkát kiegészítő és segítő felkészítése szakvizsgára és érettségi vizsgára Személyre szóló nevelés-oktatás és képzés valamennyi évfolyamon Az iskolai munkát kiegészítő és segítő felkészítés a diplomaszerző főiskolai és egyetemi továbbtanulásra. preferált irányok: a pedagógusképzés, a közművelődési szakember, a közigazgatásban dolgozó szakember, a szociális munkás képzés Nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelés Összegezve: Olyan pedagógiai filozófiájú kollégiumot működtetünk, ahová hazamegy a tanuló az iskola után, amely „jó család”. Szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. Igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához. Amely „érdekes lakóhely” tele tudás – képességszervezési – fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önmegismerési lehetőségekkel. Amelyben, mint „helyi társadalomnak” működése során – átélve, észrevétlenül – sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, - érvényesítés demokratikus technikáit, a megértés és szolidaritás a másság elfogadásának alapértékeit.
89
V. 3. A tanulók életrendje A tanulók életrendjét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben az iskolai nevelő-oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítésének gyakorlásának kell alárendelni. A tanulmányi munkát minden egységben szilenciumi rendszerben szervezik. A szabadidős tevékenységeknek saját hagyományai vannak, de szeretnénk családiassá tenni. A mindennapi nevelőtanári munkában kiemelt helyet foglalnak el: a rendszerességre szoktatás, önkiszolgálásra nevelés önállóságra nevelés a kötelességtudat erősítése társakért tenni akarás készségének kifejlesztése felnőttek értékítéletének megbecsülése, elfogadása a mássággal való együttélés elfogadása, annak kezelése a személyiség önfejlesztő képességének kialakítása szocializáció, demokratizmus, önigazgatás Az érettségizni szándékozókkal való foglalkozás külön feladatot jelent, az életkoruk szerint - fiatal felnőttként - más elbánásban kell, hogy részesüljenek.
V.3.1. A munkanapok általános napirendje 6.00 6.20 6.30-6.45 6.30-7.00 7.10 8.00-13.50 12.00 14.00-15.30 15.40 15.45-18.05 18.10 19.15-21.00 21.00-21.30 21.30
Ébresztő Ébresztő ellenőrzése Beteg tanulók jelentkezése az ügyeletes nevelőnél Mosakodás, hálók rendbetétele és azok ellenőrzése Kollégium elhagyása (reggeli az iskolában) Iskolai tanítás Folyamatos beérkezés az iskolából Kimenő, sportprogram, edzések, szakkörök, korrepetálások Első jelzés a szilenciumra Tanulószoba a szabályok szerint (háromszor 40 perc) Vacsora Csoportfoglalkozás, szakkör, edzés, korrepetálás, szabadidő Mosakodás, hálók, folyosók rendbetétele Villanyoltás
V. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
SZOCIÁLIS FUNKCIÓ
PEDAGÓGIAI FUNKCIÓ:
A tanulók életkorának megfelelő lakhatási, tanulási és szabadidő eltöltési feltételek biztosítása, megfelelő színvonalú egészségügyi feltételrendszer megteremtése. Az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok együttélésének zökkenőmentes biztosítása az interkulturális nevelés sajátos eszközrendszerével, módszertanával. Az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása.
90
SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓ:
ÉLETMÓD MINTAADÓ, MOTIVÁCIÓS FUNKCIÓ: HIÁNYPÓTLÓ – FELZÁRKÓZTATÓ FUNKCIÓ: TEHETSÉGGONDOZÓ FUNKCIÓ: PÁLYAORIENTÁCIÓS FUNKCIÓ: TÁRSADALMI FUNKCIÓ
A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása, a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták belsővé válása. Az aktivitás, a motivációs szint fenntartása. Konstruktív életvezetési technikák közvetítése. Az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése. Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos tanulmányi téren és az élt egyéb színterein.
korrekció
A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás. A pályaalkalmassági, pályán megmaradást segítő képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő.
V.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaorientációját, pályaválasztásukat, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységünk Az önfejlesztő aktivitás szükségleteinek fejlesztése során értékként fogalmazódik meg: A tanulás megszerettetése. Az intellektuális aktivitás megszerettetése. Ismeretszerzéshez fűződő pozitív viszony. A környezet esztétikájához, az esztétikum befogadásához fűződő pozitív viszony. A környezetért érzett felelősség. A testi – lelki egészség. Az önismeret. A másokkal való együttélés normáinak betartása.
V.4.1. Felzárkóztatás Célja Feladatai
a lemaradó, hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, hiányok pótlása. hiányzó készségek és képességek fejlesztése, kognitív funkciók fejlesztése, motorikus funkciók fejlesztése, szenzoros és kommunikációs feladatok fejlesztése.
Alapelvei 91
az egyéni képességek figyelembe vétele, a hiányzó készségek, képességek tudatos, tervszerű fejlesztése.
Területei Tanulási foglalkozásokon: az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás differenciált feladatok biztosítása Egyéb foglalkozásokon: az irodalom, zene, film-, képzőművészet eszközeivel fejleszteni a fiatalokat. Sport és játék terén: pihentető erejükkel szolgálják a felzárkóztatás feladatait Munkára nevelés, illetve kézműves foglalkozás területén: a nagy és finommozgások fejlesztésével, az egyes mozdulatok sorrendjének automatizálásával fejlesztjük a gyerekeket. Szabadidős foglalkozásokon: a pihenés az önálló élménygyűjtés eszközeivel valósul meg az érzelmi élet kibontakozása. Nevelési beszélgetéseken: az érzelmi – erkölcsi képességek, készségek hiánypótlása, a társadalmi normák közvetítése folyik. A foglalkozások tematika alapján zajlanak, kapcsolódva az aktuális eseményekhez, ünnepekhez, élményekhez, nevelési nehézségekhez, tanulási, magatartási problémákhoz.
V.4.2. Tehetséggondozás: A kollégiumban lakó tanulóink jogai között fő helyen szerepel a tehetségek felismerése és fejlesztése. Célja:
a speciális tehetségek felkutatása, kibontakoztatása, folyamatos gondozása, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok erősítse
Feladatai: személyiség fejlesztése kreativitás kibontakoztatása a meglévő képességek és ismeretek érdeklődési területeinek megfelelő fejlesztése a kiemelkedően fejlett képességek, adottságok fejlesztésével a hiányosságok kompenzálása Alapelvei: az egyéni képességek figyelembevételével, a speciális szükségletek által meghatározottan kell a foglalkozásokat szervezni Területei Sportfoglalkozás Szakköri foglalkozás
V.4.3. Pályaválasztási, pályaorientációs munka Célja:
olyan ismeretek nyújtása, amelyek felkészítik a tanulókat a társadalmi munkamegosztásban való részvételre perspektívák felmutatása, amelyek segíthetnek a pályakezdésben érdeklődés felkeltése, motiváció kialakítása a különböző munkatevékenységek iránt
92
szakmai alapismereti tudás birtokába juttatni a gyermekeket önismeret, reális képesség felismerése, és az annak megfelelő pályaorientációs lehetőség biztosítása
Alapelve: egyéni képességek, adottságok figyelembevétele sikerélmény biztosítása,
V.4.4. Önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elemei: A kollégium — a szülővel és az iskolával együttműködve — hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során: elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket; elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturális életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásával és a folyamatos megújulás képességével, kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeinek kulturális, történelmi hagyományait.
V. 4. 5. A nevelőmunka követelményrendszere A kollégistákkal szemben támasztott követelmények Középiskolai tanulmányait sikeresen befejezve, a kollégiumból távozva rendelkezzen szilárd erkölcsiséggel, legyen képes konstruktív életvezetés megvalósítására! Erkölcsi nevelés követelményei Legyen jól nevelt, az értékeket és másokat tisztelő. Vállaljon szívesen közösségi megbízatásokat, mellyel az állampolgári szerepre készül. Munkája során alakuljon ki az érdekegyeztetés, alkalmazkodás, együttműködés, tolerancia, kompromisszumkeresés képessége. Alakuljon ki a közösségi tudata, érezze, hogy közösséghez tartozik. Ne legyen megalkuvó. Legyen hazafi és egyben európai polgár! Szeresse szülőföldjét, ápolja nemzete, kisebb közössége hagyományait. Tudatosodjon benne, hogy a fegyelem a társadalmi együttélés zavartalanságát biztosító erkölcsi szokásokkal kialakult közösségi rend. Tudatosodjon benne a másság elfogadása, a másságban rejlő értéket tisztelete és egymás megbecsülése. Értelmi nevelés követelményei
93
„segítse, tájékoztassa a diákot” Tisztelje, és ismerje el értéknek a tudást. Váljon életprogramja részévé a tanulás. Váljon igényévé az önálló és hatékony ismeretszerzés. Tanulási módszerei fejlesztésében jusson el a team munka előnyeinek felismeréséig.
Az esztétikai nevelés követelményei „segítse, tájékoztassa a diákot” Legyen tudatában, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek a filmek, zeneművek, táncok ismerete éppúgy az általános műveltség része, mint iskolai tananyag. Váljon igényévé a tiszta, rendes környezet, önmaga is vállaljon szerepet annak megteremtésében. Öltözködjön ízlésesen, ügyeljen a kultúrált magviseletre, valósítsa meg magatartásában is az esztétikumot. Az egészséges életmódra nevelés követelményei Ismerje és fogadja el önmagát, legyen egészséges önértékelése és önbizalma. Váljék szokásává a munka, a tanulás és a szabadidő eltöltés helyes arányainak megtartása. Ismerje és tartsa meg az egészségügyi szokásokat. Tartózkodjék az egészségkárosító szenvedélyektől, az élvezeti cikkek túlzott fogyasztásától. Közösségekkel szemben támasztott követelmények „segítse, tájékoztassa a diákot” Alakuljon ki erős kohézió a közösség tagjai között Tartsák tiszteletben kölcsönösen egymás személyiségét. Mindenkinek legyen erejéhez mérten közösségi megbízatása, vállalása, melyet képességei szerint jól ellát. Valamennyi területen a kollégisták önállóságára épüljön a közösségi munka, melynek hátterében a nevelőtanár szakmai segítsége áll. Ne legyen súlyosnak számító fegyelmi vétség. Alakuljon ki olyan közös erkölcsi normarendszer, amely alapján a közösség maga „ítéli meg a szabálysértőket”. A közösség tagjai között az együttműködés természetes kapcsolatot jelentsen. Ez az együttműködésen alapuljon: az érdekegyeztetésre, az alkalmazkodásra, a toleranciaára, mások tiszteletére, a kompromisszumkeresésre. A nevelők munkájával szemben támasztott követelmények Hagyományos feladatkörökkel kapcsolatos követelmények Nevelőtanárként végezzen magas színvonalú nevelőmunkát Tisztelje diákjait, alakítson ki korrekt nevelő – nevelt viszonyt Valósítson meg személyes törődést a csoport tagjaival. Segítse a csoport beilleszkedését a kollégium egészébe, mint szervezetbe. Segítse közösségi öntevékenység kialakulását. Végezzen teljes körű adminisztrációs munkát. Tartson rendszeres kapcsolatot az iskolákkal, szülőkkel. A változó tanári feladatokhoz kapcsolódó követelmények:
94
Végezzen tudás és értékközvetítő feladatokat. Adjon tevékenységével, viselkedésével életmód mintát. Végezzen szaktanári végzettségének megfelelő tehetséggondozást, felzárkóztatást. Segítse a prevenciós tevékenységek megszerveződését. Ismerje meg, és ismertessen meg a diákokkal önismereti és konfliktuskezelési technikákat. Váljon munkájuknak szerves részévé, belső igényévé az ön — és továbbképzés — szaktanárként; a nevelőtanári feladataihoz kapcsolódva; a pszichológia, pedagógia területein.
Nevelőmunkánk feladatai a feladatrendszer megtervezésének kiindulópontja, hogy a nevelési hatásrendszer alapja a tanulók önszerveződő közösségi élete, tevékenysége. Folyamatos nevelési feladataink Közvetett nevelői hatásrendszer működtetése A tevékenységek közösségi és önfejlesztő hatásának biztosítása A konstruktív életvezetés magatartás – és tevékenységformáinak gyakoroltatása, beépítése a személyiségbe Célirányos és hatékony tanulmányi, önkormányzati, szabadidős tevékenység és önkiszolgáló munka megszervezése Széles tevékenységrepertoár megszervezése – megszerveztetése A NAT műveltségi területek közös követelményeinek nevelési folyamatba való beépítése Közös intézményi hagyományok kialakítása, ápolása Az erkölcsi nevelés feladatai A diákok jellemének, erkölcsi tartásának közösségben, közösség által, közösségi feladatokon keresztüli fejlesztése A közéleti munkavégzés során, az intézményi hagyomány – és szokásrendszer működtetésével az önuralom, a fegyelmezettség, felelősségtudat, nyíltság, őszinteség, együttműködés, kudarctűrő - képesség, tolerancia tulajdonságainak fejlesztése Az önszervezés képességének kialakítása, fejlesztése A közösségi és egyéni érdekek összehangolása képességének fejlesztése Az önkormányzati tevékenységeken keresztül a diákok állampolgári szerepre való felkészítése A kollégiumokhoz való pozitív viszony kialakítása A tagintézmények szokás – és hagyományrendszerének ápolása, a helyi szabályok betartása a közösségi követelménytámasztás, ellenőrzés, értékelés módszereivel A szülőföld a haza történetének, szokásainak, hagyományainak, gazdasági – társadalmi viszonyainak megismertetése Az európai kulturális hagyományok megismertetése Európai szemléletmód kialakítása Az értelmi nevelés feladatai A tudás értékének elfogadtatása Az egész életen át tartó tanulás szükségszerűségének felfedeztetése, igényének felébresztése, szükségletének kialakítása A diákok egyéni, hatékony, gazdaságos tanulási stratégiái kialakításának segítése, tanulási módszerek – technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása, tanulási képességek fejlesztése 95
A tanulás tanításának megszervezése, a tanulmányi munka szervezésének segítése érdekében a tanárok általános és speciális pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismereteinek bővítése A tanárok motivációs repertoárjának fejlesztése, a diákok belső motivációs igényszintjének kialakítása, emelése Széles, sokszínű, sokirányú tanulmányi, önképző, továbbtanulásra felkészítő, szakmaszerző, szakmai ismereteket bővítő tevékenységek, színterek megszervezése Differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása, felzárkóztató, tehetséggondozó munkaformák, színterek működtetése A kultúrált személyiséget gazdagító szabadidő eltöltés lehetőségeinek biztosítása A kommunikációs kultúra, az egymás közötti kapcsolatépítés kultúrájának a tevékenységeken keresztüli gyakoroltatása A viselkedéskultúra fejlesztési színtereinek, gyakorlási lehetőségeinek biztosítása A vitakultúra fejlesztési színtereinek megszervezése, lehetőségeinek biztosítása
Az esztétikai nevelés feladatai A környezetkultúra, - esztétika iránti igény felébresztése, a környezet esztétikájának megóvása Önkiszolgáló tevékenységek megszerveztetése A természetes környezetükhöz való optimista-pozitív viszony kialakítása A művészetek esztétikai, személyiségformáló szerepének felismertetése, a befogadói attitűd fejlesztése A tehetséges tanulókban az alkotói vágy felébresztése, ébren tartása
V. 5. Nemzetiségi nevelés feladatai
Az interkulturális nevelés – oktatás kiemelt területei: Cigány nyelv és irodalom Cigány ember és társadalom, kisebbségi és állampolgári jogok Cigány tárgyi és szokáskultúra Cigány ének – zene- tánc, cigány vizuális kultúra
V. 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások Felzárkóztató és tehetséggondozó nevelés – oktatás kiemelt területei: Tantárgyi fejlesztés, ezen belül elsősorban és meghatározóan a magyar nyelvi és a matematikai felzárkóztatás. Az egyéni és identitástudatot erősítő etnikai önismeret fejlesztése. Szocializációs, kommunikációs fejlesztés. Folyamatosan szervezett kulturális tevékenység. Kiscsoportos és egyéni tehetséggondozás.
V. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
A testi–lelki egészség kialakítására, megőrzésére irányuló szokások kialakítása, gyakoroltatása, megerősítése
96
Olyan tevékenységformák megszervezése, amelyeken keresztül fejlődik a diákok önismerete, a munkaerő–piaci helyzetet javító képessége, lehetősége van társadalmi szerepgyakorlat megszerzésére A konfliktustűrő és feloldó képesség fejlesztése Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása A függőséghez vezető szokások megelőzése a tagintézmények mentálhigiénés tevékenységének megszervezésén keresztül A testedzés, rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítása, sportkörök, sportversenyek megszervezése
V. 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A diákösszetétel szociális mutatóit megvizsgálva látható, hogy arányaiban, de számszerűen is sok a hátrányokkal küzdő kollégista. A hátrányok nemcsak szociális, anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális — műveltségi, illetve földrajzi — lakókörnyezeti formában is. E hátrányok különösen, ha halmozottak nevelési-, oktatási problémaként jelentkeznek. Feladataink Felmérni, feltérképezni, hogy kik tartoznak a hátrányos helyzetűek közé, és milyen típusú hátrányokkal küzdenek. A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság természetbeni támogatás igénybevétele (fogyasztásra készétel, ruházat, tanszer.) A műveltségi lemaradás, a tanulási motiváció hiányának és a lakóhelyi hátrányoknak a felszámolása érdekében széles tevékenységrepertoár megszervezése, és szoros együtt működés az iskolával. A veszélyeztetettség feltérképezése, személyes segítségnyújtás megtervezése A veszélyforrások kiszűrése, prevenció a közvetett nevelői hatások működtetésével, a széles repertoár megszervezésével, hogy mindenki a kollégiumon belül találja meg saját lehetőségeit. Jó együttműködés kialakítása az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, a családsegítő szolgálatokkal, a gyermekvédelmi szolgálatokkal. Alaptevékenységünkből következően a Szolnokon lakó halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett hátrányos helyzetű externátusi illetve kollégiumi ellátást biztosítunk. Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni. Segítséget nyújtani vallási, etnikai és kulturális hovatartozásuk gyakorlásában, a szabályok, normák elfogadásában. Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalok otthoni életformája, ellátása, pihenése. Figyelni arra, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.
97
V. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztése A tehetséggondozó kollégium funkciója, feladatvállalása szerint vegyes életkorú, illetve homogén csoportok is működnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A közösségek, illetve tagintézmények életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segítő tanár, a reszortfelelős csoportvezető tanárok és az intézményvezető -, támogatásával. A csoportba kerülő kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai - képességei jelentősen eltérnek egymástól. A csoportvezető tanárok felelőssége nagy abban, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoportközösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrétű, hiszen a nevelői "gondozói" tevékenység mellett szaktanári munkát is kell végezniük. Ünnepségek megtartása, országos és városi rendezvényekhez való kapcsolódás. Gólyaavatás, avatóbál, vetélkedők, bemutatkozási estek. Karácsonyi, farsangi ünnepek, műsorok. Diákönkormányzati rendezvények, napok, kezdeményezések. A kisebbségek napja Kiállítások, hobbik. Sport és művelődési, egészségügyi, közlekedésbiztonsági rendezvények, versenyek. Vetélkedők. Szolnoki Szigligeti Színház: „Ádámok és Évák” ifjúsági színjátszó fesztivál Hangversenyek: kollégiumon belül, és a város egyéb helyein H.T.A. kolikupa (labdarúgó kispályás foci)
V.10. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái V.10.1. Az iskola és a kollégium kapcsolata
Az iskolában tanító tanárok, előre egyeztetett időpontban, havonta egyszer látogatást tesznek a kollégiumban. A kollégiumi nevelők, előre egyeztetett időpontban, havonta egyszer látogatást tesznek az iskolai tanóráin. A fentiek mellett még napi kapcsolatot tartanak fent a Leckefüzettel, e-mailben, internetes üzenő falon. Nevelőtanárok személyes kapcsolatban vannak a szaktanárokkal, osztályfőnökökkel Nevelőtanárok, kollégiumi felügyelők részt vesznek az iskolai rendezvényeken szereplő gyerekek betanításában Iskolai értekezletek, továbbképzések résztvevői a nevelőtanárok
V.10.2. Szülőkkel való kapcsolattartás A szülői háttér jellemzése A szülők iskolai végzettsége zömében általános iskola, vagy még az sem. Néha szakmunkásképző, illetve elvétve érettségit adó iskolatípus. Az itt élő diákok nagy részének a kollégium adja a lehetőséget a szülőkénél magasabb iskolai végzettség megszerzésére, a társadalmi mobilitásra. Kapcsolattartás formái 98
levélben, telefonon, egyéni személyes találkozón, szülői értekezleten családlátogatások alkalmával
V.11. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek V.11.1. Egészségnevelés Napjainkban az egészségesség, a fizikai és pszichikai terhelhetőség nagyon felértékelődött. Ez az életkor az, amiben megteremtődnek az egészségesség alapjai és kialakul egy életszemlélet, ami a fenntartását is lehetővé teszi. A testi és lelki egészség egymás nélkül nem létezhet. A lelki egészség fejlesztésének egyik legfontosabb alapja, amely nélkül nem működhet igazán hatékonyan, a kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására épülő tanár-diák viszony, amelynek keretein belül a tanuló bizalommal fordulhat pedagógusaihoz. Éppen ezért ez az a nevelési terület, amely leginkább túllép az órarendi kereteken, hiszen gyakran személyre szabott formában vagy kisebb csoportok keretein belül valósul meg. Az önismeret, a helyes és reális önértékelés megalapozása: A konfliktuskezelés módszereinek elsajátíttatása, Az esetleges családi, iskolai, tanulási, társas kapcsolatokban jelentkező kudarcélmények feldolgozásához nyújtott segítség, A hatékony tanulási módszerek kialakítása, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, Szükség esetén a rendszeres mentális segítségnyújtás. (Ebben a körben leginkább az csoportvezetőknek jut szerep.) A szociális-társas kapcsolatok fejlesztése: közösségépítés, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók segítése, helyes értékrend kialakítása, az empátia és a tolerancia fejlesztése, a társadalomba való beilleszkedés, az egészséges társas kapcsolatok kialakítása az iskolai élet szinte minden mozzanatát érinti. Színterei a csoportfoglalkozások mellett a kollégium szabadidős rendezvényei, hagyományainak ápolása.
V.11.2. Környezeti nevelés A környezeti nevelés az élő és élettelen környezettel való együttélés gondolkodásmódjának és életmódjának átadása, tehát a tanulók szemléletének és magatartásának formálása. A legfontosabb feladata, hogy megtanítsa a gyerekeket a természeti és mesterséges környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre. El kell érnie, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezet nyújtotta lehetőségek korlátozottak, a felhasználás ésszerű módja a környezet fejlesztésének alapja. A nevelés eredményességét és a mindennapi tevékenységet a
99
teljes egészében átfogó személyes példamutatás és a tantárgyi ismeretrendszer közvetítése együttesen biztosíthatja. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Céljaink:
A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Ismeretek és jártasságok kialakítása, melyek segítségével képesek lesznek megelőzni a környezetszennyezés okozta egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
A program megvalósításának lehetőségei: Elsődlegesen az iskolában, hagyományos tanórai foglalkozások keretében. Az iskolában a tanulók idejük többségét az ismeretszerzéssel, a tanórákon töltik. Ez az időkeret, amelyben egyidejűen nagyszámú tanulót érhetünk el, így a tantárgyak által közvetített ismereteknek kell a környezetvédelem alapelveivel együttesen megjelenni. Az iskolában tanított tantárgyak más-más szerepet töltenek be a környezettudatos viselkedés kialakításának folyamatában. A természettudományos tantárgyak elsősorban az ismeretek, törvények, ok-okozati kapcsolatok megtanításával a környezet- és természetvédelem elméleti alapjait közvetítik. A humántudományok az érzelmi és etikai alapokat mélyítik el. A tanulók Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat. Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. A tanulókban
100
Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával. Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket. Legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően. A környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény.
A nem hagyományos tanórai formák nyújtotta lehetőségek Városi szervezésű rendezvényeken való részvétel, tanulmányi kirándulások. Múzeumlátogatások, kirándulások. Jeles napok rendezvényei. Termek díszítése. Az ismeretterjesztés egyéb lehetőségei: iskolarádió, diákújság, faliújság. A környezetvédelmi nevelési program megvalósításában belső és külső partnerekre egyaránt számítunk. Belső partnereink: Tanárok, Diákok, Technikai dolgozók, Ifjúságvédelmi felelős, Diákmozgalmat segítő tanár, Védőnő. Feladataik: Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció. Technikai dolgozók: programok segítése, beszerzések. Tanulók: tantermek rendezése, hulladékgyűjtés. Külső partnereink: Szülők, Kollégiumok Feladatuk: a programok segítése.
101
VI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VI.1. A pedagógiai program hatálya: A módosított pedagógiai program 2013. szeptember 1-től lép életbe, 9. évfolyamtól indulóan felmenő rendszerbe. Érvényességi ideje visszavonásig szól. Az iskolai és a kollégiumi pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a nevelőtestület (a tanév értékelésének részeként). 4 évente, illetve vonatkozó jogszabály módosítása esetén kötelező felülvizsgálni.
VI.2. A pedagógiai program módosítása A módosításra javaslatot tehet az intézmény igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, iskola fenntartója. A módosítást a nevelőtestület fogadja el, miután az Iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezte, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő év szeptember 1. napjától kell bevezetni A mellékletek a pedagógiai program módosítása nélkül is változtathatók a véleményezési és egyetértési jog érvényesítése után, ha azt a belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése szükségessé teszik.
VI.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyen tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál az iskola könyvtárában az iskola tanári szobájában az iskola irattárában. az iskola honlapján
102
VII. LEGITIMÁCIÓ A módosított pedagógiai programot a diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Szolnok, 2014. február 6.
…………..…………………………… A diákönkormányzat vezetője
A módosított pedagógiai programot intézményünk nevelőtestülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Szolnok, 2014. február 6.
…………………………………………… Polónyi Péter Megbízott igazgató
A módosított pedagógiai programot a fenntartó, az Országos Roma Önkormányzat …………………………….számú határozatával jóváhagyta. Kelt:
103
I. Melléklet I.1. Egyéves felzárkóztató program kerettanterv szerinti óraelosztása Tantárgy
Kötelező óra
Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika
1 2 3 2 1 1 1 2 2
Művészetek
1 +2
Cigány népismeret Pályaorientáció Technika Tanulásmódszertan Munkavédelem Testnevelés Emberismeret Osztályfőnöki
2 4 2 2 2 +2 1
Összesen
28óra/ hét + 4
104
I.2. Óraterv 10. évfolyam (2+2 szakiskolai képzés) számára 10. évfolyam. Kerettantervi „B” változat Tantárgy
Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Természetismeret/ Egészségtan: Fizika Kémia Biológia Földrajz Idegen nyelv Informatika Cigány népismeret Szakmai előkészítés Testnevelés Emberismeret-etika Pályaorientáció Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (művészettörténet) Osztályfőnöki
Összesen
Kötelező óra
Kötelezően választható
Szabadon választható
Összesen
2 2 3 2
2 2 3 2
1 1 1 1 3 1
1
1 1 1 1 3 1 2 4 2 2 4 1
1
1
2 1
3 3
2 2 2
1
1
25 óra
3 óra
105
7 óra
35 óra
I.3. Óraterv a felnőttoktatás alapján szervezett gimnázium nappali tagozat számára TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom
9. ÉVF.
10. ÉVF.
11. ÉVF.
12. ÉVF.
4+1
4+1
4+1
4+1
Idegen nyelv
3+1 csb.
3+1 csb.
3+1 csb.
3+2 csb.
Matematika
3+2
3+2
3+2
4+1
Történelem/Társ. ism.
4
4
4
4
Fizika
2
2
2
kémia
2
2
2
biológia
1
2
2
2
Földrajz
2
1
2
2
1
1
Művészetek/művészettörténet Filozófia-etika Informatika
1 2 csb.
2 csb.
2 csb.
2 csb.
Testnevelés és sport
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összesen:
26+4
26+4
28+4
26+4
Népismeret
+2
+2
+2
+2
Emberismeret
Mindösszesen/kötelező órakeret
+2
34
106
34
36
34
I. 4. Óraterv a gimnázium, levelező tagozata számára TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom
9. OSZT. 10. OSZT
11. OSZT
12. OSZT
2
1,5
2
2
Idegen nyelv
2csb.
2 csb
2 csb
2 csb
Matematika
2
2
2
2
Történelem/társ.ism/műv.ism
1
2
1,5
2
Fizika
0.5
0,5
0
0
Kémia
0.5
0,5
0
0
biológia
1.5
0,5
0
0
Földrajz
1
1
2
2
informatika
0
0
0,5
0
Osztályfőnöki
0.5
0,5
0,5
0,5
Összesen:
11
10,5
10,5
10,5
Önálló tanulás
21
22,5
22,5
21,5
Mindösszesen/kötelező órakeret
32
33
33
32
107
I.5. Az 5 – 8. évfolyam óraszámai a kerettanterv alapján Évfolyam/ 5. Tantárgyak esti levelező Anyanyelv/kommun 2 1 ikáció M. irodalom 3 2 Matematika 3 2 Fizika 0 0 Kémia 0 0 Földrajz 1 1 Biológia 1 1 Történelem és 1,5 1 állampolgári ismeretek Művészeti 1,5 0,5 ismeretek Informatika 0 0 Angol 3 3 Osztályfőnöki 1 0,5 Cigány népismeret 2 1
esti 1
6. levelező 1
esti 1
7. levelező 1
esti 1
8. levelező 0
3 3 1 1 1 1
1,5 1 0 0 1 1
3 3 1 1 1 1
1,5 1 1 1 0 0
3 3 1 1 1 1
1,5 2 0,5 0,5 0 0
1
0,5
1,5
1
1
0
1
0,5
1,5
0
0
1
0 3 1 1
0 2 0,5 1
0 3 1 1
0 2 0,5 1
1 3 1 1
1 2 0,5 1
108
1 2 3 4 5
171/1.0/114206 171/2.0/114206 171/1.0/117306 171/2.0/117306 171/3.0/117306 171/4.0/117306 171/5.0/117306 171/1.0/117406
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és –szervezés
13 14
gyak
4. félévi óraszám elm
gyak
elm
gyak
140
3. félévi óraszám
36 54
54
234
13
36
2
0
0
162
2
3
4 0
0
0
0
18
18
Szoftverismeretek
36
54
18
90
198
5
6
Hálózatok
18
54
54
90
216
4
8
18
36
54
0
3
0
18
36
3
3
1
9
10
10
14
18
18
óraszáma heti bontásban 1. 2. 3. 4. félév félév félév félév 18 18 18 14 hét hét hét hét
Hardvertechnika
Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és 7 hálózatfelügyelet Számítógépes 8 architektúrák Haladó számító171/2.0/11749 gép és hálózat06 felügyelet 10 Tipográfia Szakmai idegen 11 nyelv 12 Emberismeret 6
94
2. félévi óraszám elm
A tananyagegység megnevezése
gyak
azonosítója
1. félévi óraszám elm
33 523 01 1000 00 00 Számítógépszerelő, -karbantartó
Évi össz
I.6. Óraterv Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképzéshez
54 18
144
18
162
140
320
56
140
376
14
14
28
0
0
0
2
118
1
2
2
2
72
2
2
36
36
36
18
18
18
14
68
1
1
1
1
Testnevelés 18 Óraszámok mindösszesen 292 :
18
18
14
68
1
1
1
1
2058
31
30
30
30
266
234
306
126
28
0
18
Osztályfőnöki
36
108
414
126
109
294
I. 7. Óraterv Irodai asszisztens szakképzéshez 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens azonosítója
A tananyagegység megnevezése
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
3. félévi óraszám
4. félévi óraszám
heti óraszáma Össz
1. félév 18 hét
2. félév 18 hét
elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak
3. félév 18 hét
4. félév 14 hét
1
300/1.0/1617- Gépírás és 06 iratkészítés
36
54
36
54
180
5
5
2
300/2.0/1617- Számítástechnikai 06 alkalmazások
18
18
18
18
72
2
2
0
0
3
300/3.0/1617Ügyviteli eszközök 06
18
1
4
300/1.0/1618Dokumentumkezelés 06
18
36
1
1
0
0
5
300/2.0/1618- Számítástechnikai 06 alkalmazások
18
36
36
54
144
3
5
6
300/3.0/1618Dokumentumkészítés 06
18
18
18
36
90
2
3
0
0
7
300/1.0/1611- A kommunikáció 06 alapismeretei
18
36
18
18
90
3
2
8
300/2.0/1611- Hivatali 06 kommunikáció
36
0
2
0
0
9
300/3.0/1611- A nyelvi kifejezés 06 eszközei
36
72
2
2
10
300/4.0/1611Személyiségfejlesztés 18 06
36
54
1
2
0
0
11
300/1.0/1612- Elektronikus 06 írástechnika
18
1
12
300/2.0/1612- A szövegfeldolgozás 06 elektronikus módja
68
0
0
2
2
18 18
36 18
18
18 36
18
14
110
13
300/3.0/1612- Elektronikus 06 levelezés
14
300/4.0/1612- Elektronikus 06 írástechnika
300/1.0/1613Iroda és információ 06 Információs 300/2.0/161316 folyamatok az 06 irodában 300/3.0/1613- Információ- és 17 06 adathasználat 15
18
18
18 72
18
56
18
54
2
1
128
0
0
36
1
1
0
0
18
72
36
42
168
18
36
36
28
118
18
300/4.0/1613- Elektronikus 06 információcsere
19
300/1.0/1614- Gazdasági és jogi 06 alapismeretek
54
36
36
42
168
20
300/2.0/1614Hivatali protokoll 06
18
54
18
28
118
18
36
14
68
A számítástechnika 300/3.0/1614alkalmazása a 06 hivatali protokollban Szakmai idegen 22 nyelv 23 Cigány népismeret
18
1
21
36
36
36
36
36
28
0
0
0
136
2
2
72
2
2
4
4
5
6
3
5
0
0
5
6
4
3
3
1
2
2
24
Emberismeret
36
36
36
28
136
2
2
2
2
25
Osztályfőnöki
18
18
18
28
82
1
1
1
2
26
Testnevelés
18
18
18
28
82
1
1
1
2
2242
33
34
32
34
Óraszámok mindösszesen:
594
612
576
452
111
