BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Szakkollégiumi Konferenciakötet. Az I. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Szakkollégiumi Konferenciakötet

Az I. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0002 „Komplex tehetséggondozás a BGF-en” címû európai uniós támogatású projekt keretében készült.

Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN 978-963-7159-56-5

TARTALOMJEGYZÉK Medvéné dr. Szabad Katalin: BGF felvételi eredmények a radikális létszámcsökkentés tükrében............................................................................................................................5 Dr. Engelberth István: Folyamatosan változó világunk sportföldrajzi összefüggései (a londoni olimpia után).................................................................................................17 Ferenczi Borbála: Javaslatok az orvosok hálapénzzel kapcsolatos attitûdjének vizsgálatához ........................23 Ilyés Tamás: Az európai integráció hatása a magyar gazdasági növekedésre....................................................................................................................................31 Kántor Adrienn: MFF 2014-2020: Intelligens és inkluzív növekedés......................................................................36 Lovasné Avató Judit: A lengyel Gyula Szakkollégium: Mi lesz veled, emberke? ....................................................................................................................................................42 Lôrincz Andrea: Szakkollégium a könyvtárban, könyvtár a szakkollégiumban ....................................................45 Dr. Mudriczki Judit, PhD: A közösségi média szerep e a brit gépjármû-biztosítási piacon: esettanulmány a 2009-es Compare The Meerkat reklámkampány sikerérô ..........................................................49 Mike Éva: Gyógyvíz alapú biokozmetikum, mint magyar sikertermék?! ................................................................55 Mudra Ágnes: A civil szféra kapcsolatainak fejlôdése................................................................................................62 Dr. Szekeres Diána: Hallgatói ösztöndíjszerzôdés, mint új elem a magyar felsôoktatásban ............................70 Dr. Zsubrinszky Zsuzsanna, PhD: A kreativitás vizsgálata BGF-es hallgatók körében .......................................76

3

MEDVÉNÉ DR. SZABAD KATALIN Oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes BGF Rektorátus [email protected]

BGF FELVÉTELI EREDMÉNYEK A RADIKÁLIS ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJAS LÉTSZÁMCSÖKKENÉS TÜKRÉBEN (a 2012. július általános felvételi eljárás adatainak elemzése) A BGF az utóbbi években kifejezetten jónak tekinthetô felvételi eredményeket ért el az összes felvett hallgatók számát tekintve, így az ország legnépszerûbb és legkeresettebb fôiskolájának tekinthetô. A korábban is jellemzô kisebb volumenû oktatáspolitikai változásokhoz az intézmény sikeresen alkalmazkodott, azonban 2012. januárban drasztikusan csökkent a gazdaságtudományi képzési területen az állami ösztöndíjas létszámkeret (a 2011. évi 6.400 fôs országos keret 250 fôre csökkenet, ebbôl 75 fôt kapott a BGF). Így a jelen tanulmány arra keresi a választ, hogyan tudott a BGF ezen új helyzetre reagálni, milyen eredményt értünk el a 2012. évi általános (júliusi) felvételi során.

1. BGF az országos felvételi számok tükrében A BGF, mint az ország legnagyobb fôiskolája az országos ranglistán a felvett összes hallgatói létszám alapján az elôkelô 5. helyezést érte el a korábbi években, sajnos azonban a jelentôsen megváltozott állami ösztöndíjas létszámkeret elosztása miatt a 6. helyet sikerült 2012. júliusban elérni. A fôiskolákat tekintve még mindig elôkelônek tekinthetô a 6. helyünk, hiszen az EKF (Eszterházy Károly Fôiskola) csak a 17. a rangsorban, Szolnokra 421 fô nyert felvételt, mely a 26. helyet jelenti. A felvett összes hallgatói létszámcsökkenés országos szinten 18,6%-volt, ehhez nagyon közeli érték a BGF esetén a 18,2%-os csökkenés (1. táblázat). 1. táblázat Az intézményekbe felvett összes hallgató létszám (2012. júliusi adatok alapján, felvettek létszáma összesen) Sorszám

Intézmény neve

Felvettek létszáma összesen (2012A)

Felvettek létszáma összesen (2011A)

Felvettek létszámkülönbözete (2012A-2011A)

Felvettek számának változása (%)

1. 2. 3. 4. 5.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapesti Corvinus Egyetem* Óbudai Egyetem Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Semmelweis Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pannon Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem**** Eszterházy Károly Fôiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fôiskola

8 821 6 643 6 611 5 734

9 744 7 874 8 332 7 457

-923 -1 231 -1 721 -1 723

-9,5 -15,6 -20,7 -23,1

5 150 4 924 3 661 3 483 3 322 2 988 2 956 2 725 2 648 2 423 2 328 1 814 1 761 1 561

5 464 6 016 3 437 3 502 4 489 3 286 4 070 2 686 3 435 2 552 2 877 2 254 2 521 2 384

-314 -1 092 224 -19 -1 167 -298 -1 114 39 -787 -129 -549 -440 -760 -823

-5,7 -18,2 6,5 -0,5 -26 -9,1 -27,4 1,5 -22,9 -5,1 -19,1 -19,5 -30,1 -34,5

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

*A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2011A felvett adatai nem tartalmazzák a BCE-KIK felvett adatait (835 fô), ami 2012-ben már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Karaként jelenik meg. **A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) 2011A eljárásban KTIF intézményként jelent meg. ***Az Edutus Fôiskola (EDUTUS) 2011A eljárásban MÜTF és HJF intézményekként jelentek meg, a 2011A eljárás felvett adatai a két intézmény (MÜTF: 663 fô; HJF: 125 fô) felvett adatait együttesen tartalmazzák. **** A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2011A eljárásban RTF és ZMNE intézményekként, valamint a BCE részeként BCE-KIK jelentek meg, a 2011A eljárás felvett adatai a két intézmény (RTF: 540 fô; ZMNE: 879 fô) és a BCE-KIK (835 fô) felvett adatait együttesen tartalmazzák.

5

Sorszám

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Intézmény neve

Felvettek létszáma összesen (2012A)

Károli Gáspár Református Egyetem 1 511 Nyíregyházi Fôiskola 1 307 Kecskeméti Fôiskola 739 Kaposvári Egyetem 689 Kodolányi János Fôiskola 689 Dunaújvárosi Fôiskola 620 Károly Róbert Fôiskola 521 Szolnoki Fôiskola 421 Edutus Fôiskola*** 408 Zsigmond Király Fôiskola 402 Apor Vilmos Katolikus Fôiskola 338 Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem 323 Általános Vállalkozási Fôiskola 314 Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem 309 Gábor Dénes Fôiskola 242 Eötvös József Fôiskola 217 Tomori Pál Fôiskola 195 Magyar Képzômûvészeti Egyetem 169 Wekerle Sándor Üzleti Fôiskola 159 Debreceni Református Hittudományi Egyetem** 147 Magyar Táncmûvészeti Fôiskola 129 Mozgássérültek Petô András Nevelôképzô és Nevelôintézete 98 41. Wesley János Lelkészképzô Fôiskola 97 42. IBS Nemzetközi Üzleti Fôiskola 84 43. Színház- és Filmmûvészeti Egyetem 49 44. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem 35 45. Veszprémi Érseki Hittudományi Fôiskola 31 46. Közép-európai Egyetem 27 47. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fôiskola 25 48. Budapest Kortárstánc Fôiskola 13 49. Gál Ferenc Hittudományi Fôiskola 0 Összesen 79 861

Felvettek létszáma összesen (2011A)

Felvettek létszámkülönbözete (2012A-2011A)

Felvettek számának változása (%)

1 369 2 128 1 048 982 1 611 964 915 761 788 874 490 285 719 271 594 370 372 160 167 204 167

142 -821 -309 -293 -922 -344 -394 -340 -380 -472 -152 38 -405 38 -352 -153 -177 9 -8 -57 -38

10,4 -38,6 -29,5 -29,8 -57,2 -35,7 -43,1 -44,7 -48,2 -54 -31 13,3 -56,3 14 -59,3 -41,4 -47,6 5,6 -4,8 -27,9 -22,8

77 195 68 73 27 45 15 13 12 0 98 144

21 -98 16 -24 8 -14 12 12 1 0 -18 283

27,3 -50,3 23,5 -32,9 29,6 -31,1 80 92,3 8,3 0 -18,6

Forrás: www.felvi.hu Ha megvizsgáljuk az összes felvett hallgatói létszámváltozásokat százalékos arányban, akkor látható, hogy • az alacsony létszámok könnyen növelhetôk, • meglepetésnek tekinthetô, hogy a kormányzat törekvése ellenére (bezárás, „feldarabolás stb.) a BCE-n 6,5%-kal nôtt a létszám, • 12 intézmény esetén a felvett hallgatói létszámnövekedés összesen 560 fô volt, • 37 intézmény esetén összesen 18 843 fôvel (26,6%) csökkent a felvett hallgatói létszám. Új képzések akkreditálásával és meghirdetésével törekedtünk arra, hogy a képzési kínálatot a munkaerô-piaci igényeknek megfelelôen bôvítsük, mely eredményeként 2012 szeptemberében elôször indulnak az alábbi képzések: 1. FSZ: web programozó (KVIK). 2. Alapképzések: • andragógia (KVIK), • közszolgálati (GKZ), • nemzetközi tanulmányok (KKK). 3. Mesterképzések: nemzetközi gazdálkodás angol nyelvû képzés (KKK). *A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 2011A felvett adatai nem tartalmazzák a BCE-KIK felvett adatait (835 fô), ami 2012-ben már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Karaként jelenik meg. **A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) 2011A eljárásban KTIF intézményként jelent meg. ***Az Edutus Fôiskola (EDUTUS) 2011A eljárásban MÜTF és HJF intézményekként jelentek meg, a 2011A eljárás felvett adatai a két intézmény (MÜTF: 663 fô; HJF: 125 fô) felvett adatait együttesen tartalmazzák. **** A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2011A eljárásban RTF és ZMNE intézményekként, valamint a BCE részeként BCE-KIK jelentek meg, a 2011A eljárás felvett adatai a két intézmény (RTF: 540 fô; ZMNE: 879 fô) és a BCE-KIK (835 fô) felvett adatait együttesen tartalmazzák.

6

4. Székhelyen kívüli képzések Székelyudvarhely (KVIK) és Kolozsvár (KKK) mellett, Nyitra turizmus-vendéglátás levelezô alapszak várhatóan 2013. februárban indul. Összességében a BGF-re jelentkezôk számos képzés közül választhattak (2. táblázat), melyek közül 62 indult (valamennyire pótfelvételit is hirdettünk). 2. táblázat A BGF képzési kínálata a 2012/2013. tanévben Szeptemberben induló képzések száma Képzôhely

FSZ Nappali

GKZ KKK KVIK PSZF-SA PSZK-BP BGF összesen

0 6 6 0 4 16

Alapképzés

Levelezô 0 0 1 0 4 5

Nappali 3 6 5 0 5 19

Levelezô 1 4 1 0 0 6

Mesterképzés Távoktatás

Nappali

0 0 2 0 2 4

Összesen

Levelezô

0 1 1 0 2 4

1 2 3 0 2 8

5 19 19 0 19 62

Az alap-, és mester képzések számánál külön vettük figyelembe a magyar, valamint az idegen nyelvû képzéseket. Az alapképzésen összesen 6 (angol négyféle, egy francia, egy német), és mesterképzésen egy angol képzés indul. Sajnálatos módon a salgótarjáni intézetben egyetlen képzés sem indul 2012 szeptemberében. A legszélesebb képzési kínálattal az FSZ esetén rendelkezünk (21 féle képzés), továbbá a gazdaságtudományok területen valamennyi képzés indul 2012 szeptemberében, és újdonság az andragógia, a közszolgálati, a nemzetközi tanulmányok alapképzés, valamint a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvû mesterképzés. A 2011-ben indított gazdaságinformatikus szak meghirdetése jelentôs állami ösztöndíjas létszámkeretet biztosított 2012-ben is, továbbá a székhelyen kívüli képzések esetén a pótfelvételi eljárás során kerülnek meghatározásra a felvett hallgatói létszámok (lásd Kolozsvár és Székelyudvarhely, ahol 2011-ben indítottunk alapképzéseket államilag támogatott létszám biztosításával, valamint 2013 januárjában várhatóan Nyitrán is indul a képzés). A fenti táblázat nem tartalmazza a 2012. februárban meghirdetett képzéseket, továbbá azokat sem, melyeket elegendô számú jelentkezô hiánya miatt nem tudunk indítani szeptemberben (ide elsôsorban FSZ, valamint Salgótarjánban meghirdetett képzések tartoznak). Még augusztus 10-ig lehetett jelentkezni a BGF-re a pótfelvételi eljárás keretében meghirdetett 62 képzésre. 3. táblázat A felvett hallgatók országos Top 20 adatai intézményenként (2012. július 24-i állapot szerint) Helyezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Int. kód

ELTE SZTE DE PTE BME BGF BCE OE SZIE SZE NYME SE ME PPKE

Intézmény név

Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapesti Corvinus Egyetem Óbudai Egyetem Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Semmelweis Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Felvettek Össz.

[AO]N

8 821 6 643 6 611 5 734 5 150 4 924 3 661 3 483 3 322 2 988 2 956 2 725 2 648 2 423

5 498 4 040 4 428 3 321 3 834 2 923 2 507 2 339 1 840 1 852 1 584 1 628 1 551 1 436

Mesterképzés

Állami

2 163 1 325 1 259 1 276 1 292 419 811 284 659 380 481 415 528 456

5 689 4 774 4 812 4 061 4 616 1 435 1 646 2 871 2 096 2 307 1 887 2 318 1 896 1 144

7

Helyezés

15. 16. 17. 18. 19. 20.

Int. kód

PE NKE EKF BKF KRE NYF

Intézmény név

Pannon Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eszterházy Károly Fôiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fôiskola Károli Gáspár Református Egyetem Nyíregyházi Fôiskola

Felvettek Össz.

[AO]N

2 328 1 814 1 761 1 561 1 511 1 307

1 286 906 710 990 832 516

Mesterképzés

Állami

462 384 546 162 248 275

1 611 1 307 1 319 154 604 934

A korábbi években a BGF nem csupán az összes hallgatói számát tekintve állt országosan az 5. helyen, hanem a felvettek számát vizsgálva is! Ezen a területen is egy hellyel hátrébb kerültünk 2012-ben, de így is rangos egyetemeket elôzünk meg (pl. BCE, OE, SZIE stb.), és az utánunk következô fôiskola a 17. EKF (lásd részletesen 3. táblázat). A 2011. évi felvételi eljárás során összesen 56 intézménybe jelentkezhettek a hallgatók, melyek közül 6 intézményben egyáltalán nem indult képzés. 2012-ben 49 intézménybe jelentkezhettek a hallgatók, melyek közül két helyen egyáltalán nem indult képzés (Gál Ferenc Hittudományi Fôiskola és BGF Salgótarján, forrás: felvi.hu friss statisztikák). A BGF nem csupán intézményi szinten ért el országos viszonylatban – a drasztikusan megváltozott körülményekhez viszonyítottan - jó eredményt, hanem a budapesti karok is a TOP 10-ben találhatók, 2011. évben 1. helyen a PSZK-BP, 5. helyen a KVIK és 7. helyen a KKK volt található a karonként felvettek számát tekintve. A változást az 2012. júliusi adatok szerint az 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A felvettek adatai karok szerint (országos TOP 20 rangsor a 2012. július 24-i állapot szerint) Helyezés

Kar kód

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

ELTE-BTK SZE-MTK SZTE-TTIK BCE-GTK ELTE-TTK BGF-PSZK-BP BGF-KVIK

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 71. 136.

Kar neve

Felvettek létszáma összesen

Állami ösztöndíjas képzésre felvettek létszáma összesen

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mûszaki Tudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar – Budapest Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar BGF-KKK Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Kar BME-VIK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE-PPK Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar SZTE-BTK Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar KRE-BTK Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar PTE-BTK Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar SE-ETK Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar BME-GTK Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar SZTE-JGYPK Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzô Kar OE-KVK Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar ELTE-ÁJK Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar PPKE-BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar DE-BTK Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar SZF Szolnoki Fôiskola BGF-GKZ Budapesti Gazdasági Fôiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

2 072 1 995 1 848 1 657 1 645 1 638

1 341 1 837 1 740 513 1 478 617

1 594 1 549

418 313

1 322 1 290 1 195 1 193 1 149 1 149

1 258 1 007 745 526 705 1 074

1 141 1 084 1 032 1 028 1 025 1 004 421 143

744 743 895 192 690 614 162 87

Forrás: www.felvi.hu

8

A fenti táblázat a karonként felvettek összesen országos adatok alapján készült (csökkenô sorrend szerint), az elsô tízben a BGF 3 budapesti kara található, továbbá 2011-ben 125. volt a listán a GKZ, 2012-ben 136. lett és 152. volt 2011-ben PSZK Salgótarján, ahol 2012. szeptemberben már nem indul új képzés. Az országos felvi adatok alapján megállapítható, hogy a budapesti karok esetén összességében drasztikus csökkenés nem következett be, az intézményi szintû visszaesés (18,2%) azonos az országos áltaggal (18,6%).

2. Az alapképzések országos és fôiskolai adatainak elemzése A TOP 20 listán található alapképzési szakból 8 indult a BGF-en (5. táblázat), ezen szakokra a felvett nappali munkarendû teljes hallgatóink száma összesen 2 698 fô. Változott a toplista 2011. évhez viszonyítottan, mivel a dobogóra a gépészmérnök alapszak került, a tavalyihoz hasonlóan azonban a turizmus-vendéglátás, valamint a gazdálkodás és menedzsment foglalja el a 2., illetve a 4. helyet. A BGF 8 szakja az országos top listán szerepel (tavaly 6 szakunk volt a 20 TOP listán), melyek közül kiemelt szerepû a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, valamint a turizmus-vendéglátás alapszakjaink, hiszen 10 felvett hallgatóból 4 a BGF-re került be. Magas ez az arány a kereskedelem és marketing szak (34,41%), valamint a gazdaságinformatikus szak esetén is (23,32%). 5. táblázat Alap- és egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendû felvett hallgatók szakonként, 2012 (az elsô húsz alapszak) (minden finanszírozási forma) Helyezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. Összesen

Szak neve

gépészmérnöki turizmus-vendéglátás mérnökinformatikus gazdálkodási és menedzsment villamosmérnöki jogász ápolás és betegellátás mûszaki menedzser gazdaságinformatikus nemzetközi gazdálkodás általános orvos kereskedelem és marketing pénzügy és számvitel programtervezô informatikus kommunikáció és médiatudomány biológia anglisztika építômérnöki nemzetközi tanulmányok óvodapedagógus

Felvettek száma

2 026 1 932 1 894 1 690 1 566 1 512 1 341 1 315 1 230 1 146 1 134 1 116 1 082 1 076 1 037 1 021 875 866 810 748 25 417

BGF-re felvettek fô

%

737

38,15

263

15,56

293 505

23,82 44,07

384 416

34,41 38,45

101

9,74

52

6,42

2 751

10,82

(Megjegyzés: a táblázatban a felvett hallgatói létszám a magyar és az idegen nyelvû képzések összes létszámadatát tartalmazza.) Ha csak az államilag támogatott helyre felvettek számát vizsgáljuk, akkor kristálytisztán látható az oktatáspolitika által preferált területek túlsúlya elsôsorban a mérnöki, informatikai és természettudományi képzési területeken. Tavaly ezen táblázat TOP 20 listájában 6 üzleti alapszakunk is volt, de 2012-ben sajnálatos módon ezen területen (75 fôtôl eltekintve) gyakorlatilag nem volt állami ösztöndíjas létszámkeretünk. Míg 2011-ben az alapszakok államilag támogatott létszámainak 50-50%-át sikerült felvenni nemzetközi gazdálkodás és turizmus-vendéglátás alapszakjainkra, 45–45%-ot pénzügy és számvitel, valamint kereskedelem és marketing szakokra, addig 2012-re ez –váratlanul – lenullázódott! A közszolgálati (GKZ) és a nemzetközi gazdálkodás kivételével nem kaptunk állami ösztöndíjas létszámot!

9

A karok közül az ELTE Bölcsészettudományi Kara vette fel a legtöbb alapszakos nappali munkarendû hallgatót; az ELTE-BTK felvett létszámát tekintve kiemelkedik a mezônybôl, mintegy 170 fôvel elôzi meg a második SZEMTK-t, és közel 250-nel a harmadik SZTE-TTIK-t. A TOP 20-ban található a BGF három kara is (BGF-PSZK-BP, BGF-KKK, BGF-KVIK) a nappali munkarendre felvett alapképzéses hallgatók esetén (lásd 6. táblázat). Örömteli, hogy a 2011. évi eredményhez hasonlóan a TOP 20 karok országos listáján a BGF valamennyi budapesti kara elôkelô helyen van jelen, gyakorlatilag egyetlen fôiskolaként vagyunk jelen, versenytársaink egyetemi karok (6. táblázat). Ha áttekintjük a 2011. és 2012. évi képzôhelyenkénti adatokat, akkor az alábbi fôbb megállapítások tehetôk: • Salgótarjánban nem indul képzés 2012 szeptemberében. • GKZ esetén 69 fô a felvett létszám, a csökkenés nagyarányúnak tekinthetô és sajnálatos módon ez elôre vetíti a „Salgótarján szindróma” árnyékát (ha jövôre nem lesz állami ösztöndíjas hely, akkor képzések nem tudnak indulni!!!). • KKK esetén minimális a visszaesés (75 fôvel csökkent a felvett létszám, ami 4,6%). • KVIK esetén minimális a visszaesés (85 fôvel csökkent a felvett létszám, ami 6,1%). • PSZK esetén jelentôs a visszaesés (742 fôvel csökkent a felvett létszám, ami 31,2%). 6. táblázat Alap-, valamint egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendû képzésekre felvett hallgatók intézményenként, 2012 (az elsô húsz kar minden finanszírozási forma) Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Intézmény/kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Széchenyi István Egyetem Mûszaki Tudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Kar – Budapest Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Kar Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Felvettek száma 1 545 1 370 1 307 1 284 1 167 1 133 994 989 844 770 758 744 695 659 621 603 591 587 578 564

A felvett hallgatók számán túl (mennyiségi megközelítés) célszerû azt is megvizsgálni, hogy milyen felkészültségû (milyen minôségû) hallgatókat tudtunk felvenni. Az állami (rész)ösztöndíjas helyek számának drasztikus csökkenése eredményezte a felvételi minimum pontszámok radikális csökkenését (több alapszakunkon alig minimum 240 pont feletti értékek), azonban ahol volt állami ösztöndíjas létszámunk, ott növekedett a ponthatár, melynek részleteit a 7. táblázat mutatja be.

10

7. táblázat A 400 pont fölötti szakok a BGF-en (2011. júliusi és 2012. júliusi adatok alapján) A képzés neve

Munkarend és finanszírozási forma

Kommunikáció és médiatudomány Turizmus-vendéglátás Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodás Pénzügy és számvitel Emberi erôforrások

2011. júliusi adatok Ponthatár létszám

Felvett

Átlagpont

413 405 401 401 401 401 400

32 376 236 255 366 267 94

422,87 425,46 418,96 422,55 422,53 422,29 418,85

ANA ANA ANA ANA ANA ANA ANA

2012. júliusi adatok Ponthatár Felvett létszám 441 0 0 0 465 0 0

9 0 0 0 26 0 0

Átlagpont

449,44 0 0 0 471,26 0 0

2011 júliusában a fenti 7 szakon 400, illetve az afölötti pontszám volt szükséges az alapképzések államilag támogatott sikeres felvételihez, míg 2012 júliusában növekedtek az ANA pontszámok, de nagyságrendekkel kevesebb hallgató jutott be (8. táblázat). 8. táblázat A BGF-en a legmagasabb ponthatárú nappali tagozatú alapszakok és felvett létszámok (2012. júliusi adatok alapján) Megnevezés

Képzôhely

Nemzetközi gazdálkodás

magyar francia angol Kommunikáció és médiatudomány Andragógia Gazdaságinformatikus

KKK KKK KKK KKK KVIK KVIK PSZK

BGF felvételi eredmények Képzés

Ponthatár

Felvettek száma

ANA ANA ANA ANA ANA ALA ANA

465 464 463 441 429 429 329

26 2 7 9 2 4 236

2012-ben is a BCE gazdasági képzéseire lehetett bekerülni a legnehezebben - tavaly a tíz legmagasabb ponthatárt a Közgázon húzták, és idén is hasonló a helyzet, igaz, a TOP 10-be a BME és a BGF is bekerült. Míg 2011-ben a BGF-en a fenti alapképzéseken folytat tanulmányokat országosan minden 3. hallgató, sôt ez az arány még magasabb volt az emberi erôforrások, a nemzetközi gazdálkodás, valamint pénzügy és számvitel szakok estén, addig 2012-ben az alapképzésre felvett minden 4. hallgató a BGF-en kap majd diplomát (összességében a hallgatók 25,26%-a a BGF-re nyert felvételt a meghirdetett 11 alapszakunk esetén).

2. A mesterképzések országos és fôiskolai adatainak az elemzése 9. táblázat Mesterszakok, nappali munkarendû, állami ösztöndíjjal támogatott képzésekre felvett hallgatók szakonként (2012. július az elsô húsz mesterszak) Helyezés

Szak neve

Felvettek száma

BGF-re felvettek száma fô

1. 2. 3. 4. 5. 6.

tanár pszichológia vezetés és szervezés kommunikáció- és médiatudomány pénzügy nemzetközi tanulmányok

1 052 336 277 274 234 219

%

0

0

21 38

8,97 17,35

11

Helyezés

Szak neve

Felvettek száma

BGF-re felvettek száma fô

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

biológus geográfus történelem közigazgatási mérnökinformatikus gépészmérnöki nemzetközi gazdaság és gazdálkodás programtervezô informatikus szerkezet-építômérnöki fordító és tolmács európai és nemzetközi igazgatás politikatudomány közgazdasági elemzô klasszikus hangszermûvész

%

200 173 150 134 132 131 130 129 121 119 112 99 98 97

Mesterképzésen a tavalyihoz hasonlóan az idén is a tanári mesterszakra került be a legtöbb leendô nappalis, a második helyen a pszichológia, míg a harmadikon a kommunikáció és médiatudomány mesterszak található. Jelentôsnek tekinthetô a 42 fôs állami ösztöndíjas létszám (az országosan felvett 15%-a), míg a pénzügy esetén ez 8,68%. Ha csak az állami ösztöndíjas képzésre felvetteket vizsgáljuk, akkor a lista harmadik helyén látunk változást a tanár és a pszichológia mesterszak mögé a vezetés és szervezés került és a BGF arányai is kismértékben javultak (9. táblázat). Mesterképzésben a korábbi éveknek megfelelôen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a listavezetô, a TOP 20-at az ELTE mellett az SZTE, a BCE, a BME és a DE karai uralják. Figyelemre méltó két egyházi intézmény, a PPKE-BTK és a KRE-BTK magas mesterszakos felvett létszáma, valamint két mûvészeti egyetem, az LFZE és a MOME mesterképzésben játszott komoly szerepe is. Sajnos a BGF-en meghirdetett nappali tagozatú mesterképzések viszonylag alacsony létszámmal indultak (általában egy csoport), míg a levelezô tagozatúakból több mesterszak esetén két csoport is indulhat (10. táblázat). A BGF-re a 2011. júliusi felvételi eljárásban összesen 435 fô mester szakos hallgatót vettünk fel, ebbôl 415 fô államilag támogatott (109 fô nappali és 306 fô levelezô), valamint 20 fô költségtérítéses (ebbôl 1 fô nappali és 19 fô levelezô). Ezen túlmenôen 2011 februárjában 108 fô államilag támogatott hallgató nyert felvételt a KKK marketing szakára, valamint Kolozsvárott indult a nemzetközi tanulmányok képzés 35 fô államilag támogatott létszámmal, és a pótfelvételi során Székelyudvarhelyen mintegy további 50 fô államilag támogatott hallgató felvétele várható (jelenlegi ismereteink szerint az összes jelentkezô száma 72 fô). 2012. júliusi felvi eredmény, hogy a GZK-n 23 fôs állami ösztöndíjas pénzügy levelezô mesterképzés indul, sajnálatos módon a budapesti karok esetén kismértékû visszaesés következett be (KKK esetén 7 fô önköltséges, KVIK esetén 20 fô állami ösztöndíjas, és a PSZK esetén 14 fô állami ösztöndíjas létszám csökkenés, de 2012 februárjában 70 fô államilag támogatott hallgatót vettünk fel marketing mester szakra.). Az utóbbi két év adatait mutatja be az alábbi táblázat, az intézményi szintû csökkenés összesen 16 fô. Sajnos a nappali tanárképzés már második éve nem indult, intézményi szinten a felvett hallgatók 2/3-a levelezô és 1/3-a nappali képzésen vesz részt.

12

10. táblázat Mesterszakok, nappali munkarendû képzésekre felvett hallgatók intézményenként, 2012 (az elsô húsz kar minden finanszírozási forma) Helyezés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Intézmény/kar

Felvettek száma 2012.

2011.

501 491

460 372

393 345 313 278 254 253 252 227 219 218 207

396 353 289 234 321 178 410 212 172 231 224

189 177 174 166 162 157 157

201 167 130 158 138 150 193

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építômérnöki Kar Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar

3. FSZ képzések 11. táblázat A BGF FSZ képzései az országos adatok tükrében (2011. és 2012. júliusi adatok szerint) Szak

adóigazgatási szakügyintézô banki szakügyintézô Európai Uniós üzleti szakügyintézô értékpapírpiaci szakügyintézô gazdasági idegen nyelvû menedzser gazdálkodási menedzserasszisztens idegenforgalmi szakmenedzser idegennyelvi kommunikátor intézményi kommunikátor kereskedelmi szakmenedzser kis- és középvállalkozási menedzser költségvetés-gazdálkodási szakügyintézô külgazdasági üzletkötô nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézô pénzügyi szakügyintézô projektmenedzser-asszisztens reklámszervezô szakmenedzser számviteli szakügyintézô titkárságvezetô üzleti szakmenedzser vendéglátó szakmenedzser web-programozó Összesen

2011. júliusi adatok Felvettek száma BGF-re felvettek összesen Össz. Állami fô %

2012. júliusi adatok Felvettek száma BGF-re felvettek összesen Össz. Állami fô %

158 472 135 3 111 181 1 330 254 351 344 78 29 60

139 442 127 2 109 173 1 263 248 330 287 68 26 59

61 241 59 0 40 55 284 40 40 113 29 0 25

38,61 51,06 43,70 0,00 36,04 30,39 21,35 15,75 11,40 32,85 37,18 0,00 41,67

64 154 21 1 72 37 638 249 144 185 55 5 49

41 112 11 0 66 24 473 226 110 95 31 3 42

38 73 0 0 34 0 144 63 15 60 20 0 24

59,38 47,40 0,00 0,00 47,22 0,00 22,57 25,30 10,42 32,43 36,36 0,00 48,98

570 452 26 414 275 344 44 564 426 6 621

500 438 24 392 265 323 36 530 353 6 134

75 181 0 113 111 34 0 212 0 1 713

13,16 40,04 0,00 27,29 40,36 9,88 0,00 37,59 0,00 25,87

345 177 2 161 118 164 16 242 263 3 162

187 143 1 82 95 124 0 122 150 2 138

90 82 0 64 58 16 0 120 26 927

26,09 46,33 0,00 39,75 49,15 9,76 0,00 49,59 9,89 29,32

A BGF-en jelentôs hagyományai vannak az FSZ képzéseknek, intézményi szinten több év átlagában a hallgatói létszám 25-30%-át ezen képzés hallgatói biztosítják. 2012-ben az országos FSZ létszám 29,32%-át a BGF-re vették fel, azaz minden harmadik FSZ-es hallgató a BGF-en szerez OKJ 55 bizonyítványt, és remélhetôleg – kreditbeszámítással - a BGF alapképzést választja majd. Különösen magas a BGF-re felvettek aránya az adó-, banki-, gazdasági idegen nyelvi menedzser, külgazdasági üzletkötô, pénzügyi-, számviteli és vendéglátó szakmenedzser képzések esetén (további részletek a 11. táblázatban). A 2011. évi felvételi adatok szerint a BGF-en folytat tanulmányokat minden negyedik FSZ-es hallgató, a felvett összlétszám 1.713 fô, fôként magas az arány a banki szakügyintézô (51,06%), Európai Uniós üzleti szakügyintézô (43,70%), külgazdasági üzletkötô (41,76%) esetén. 2012-ben az országosan felvehetô állami ösztöndíjas létszám 6500 fôrôl 3500-ra csökkent, és ezzel arányos csökkenés következett be a BGF-re felvettek esetén is (45,9%-os csökkenés), azonban minden harmadik FSZ-es hallgató a BGF-re jár! A pótfelvételeivel együtt az FSZ-es hallgatók létszáma elérheti az ezer fôt, így a felvett hallgatók közel 20%-a potenciális továbbtanuló lehet a BGF-en.

4. Összefoglalás, javaslatok Ha megvizsgáljuk az utóbbi 4 év júliusi felvételi adatait, akkor 2012-ben egy törés tapasztalható, mivel a korábbi évek 6000 körüli felvett hallgatói létszáma (6006, 6085, 5929) 2012-ben 4924 fô lett. A képzési szintek között a visszaesés eltérô mértékû, a felvett FSZ létszám csökkenés közel 50%-os, mintegy 10%-kal csökkent az alap-, és 5%-kal a mesterképzésre felvettek száma. Óriási visszaesés következett be az alapképzéseink nappali tagozatos állami ösztöndíjas létszámában (lásd 2012-ben felvett 346 fô, mely a korábbi években kettôezer fölötti volt), ugyanakkor az önköltséges létszám jelentôsen növekedett (a tavalyi létszám 2,5-szeresére nôtt). A levelezô munkarendû képzéseink stabilnak tekinthetôk (300 körüli felvett létszám évente), sajnálatos módon a távoktatási létszám csökkenését nem sikerült mérsékelni. Míg 2009-ben 630 fôt vettünk fel, addig 2012-ben csak 362 fôt. Összességében az alapképzéseinkre felvettek létszáma 2012-ben kismértékben csökkent, mely elsôsorban a távoktatás folyamatos csökkenésével indokolható. Az 1. ábra szemlélteti a változásokat. 1. ábra Az alapképzésre felvett hallgatói létszámok (intézményi szinten összesen az adott év júliusában)

A 2012. évi felvételi változások igazi vesztese az FSZ képzés, hiszen az állami ösztöndíjas létszám a harmadára csökkent (2011-ben 10000 fôs keretszám 2012-ben 3500 fô volt). Sajnálatos módon ez nagyon érzékenyen érintette a Fôiskolánkat, hiszen 2011-ben (hasonlóan a korábbi évekhez) 1713 fôt vettünk fel, 2011-ben 927 fôt, a csökkenés 786 fô, ami óriási mértékû! Nôtt ugyan az önköltséges hallgatók száma (nappali FSZ képzésen megnégyszerezôdött, a levelezô képzésen alig változott), azonban az FSZ képzés nem ismert/elismert, így az állami önköltséges helyek drasztikus csökkenését nem ellensúlyozta az önköltséges jelentkezések számának növekedése. A 2. ábra szemlélteti a változást.

14

2. ábra A felsôfokú szakképzésre felvett hallgatói létszámok (intézményi szinten összesen az adott év júliusában)

Mesterképzéseink területén óriási eredmény a nemzetközi tanulmányok angol nyelvû levelezô munkarendû képzés indulása 2012 szeptemberében, a felvett létszám tekintetében az utóbbi négy évben jelentôs változás nem következett be. Kis mértékben csökkent az önköltséges és az állami ösztöndíjas hallgatók száma is. A 3. ábra szemlélteti a változást. 3. ábra A mesterképzésre felvett hallgatói létszámok (intézményi szinten összesen az adott év júliusában)

Összefoglalva megállapítható, hogy a 2009-2011. évi júliusi felvételi eredmények stabilitást mutattak (minimális mértékû ingadozás a 6 ezer körüli létszámban), melyben sajnálatos módon 2012-ben intézményi szinten 18,2 %-os visszaesés kövezett be. További néhány megjegyzés: • A 18,2%-os felvett hallgatói létszámcsökkenés megfelel az országos átlagnak (közel 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek 2012-ben hazai felsôoktatási intézménybe), és ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságtudományi képzés területén gyakorlatilag megszûnt az állami „megrendelés”, akkor a visszaesés ennél sokkal nagyobb mértékû is lehetett volna, másként fogalmazva: a kiesô állami ösztöndíjas létszámot sikerült 90%-ban önköltséges hallgatóval pótolni!! A továbbtanulók (szülei) anyagi áldozat vállalás mellett is a BGF-et választják! • 2012-ben jelentôsen csökkent a minimum felvi pontszám (sok szakunkon kevéssel 240 pont felett volt a ponthatár, FSZ esetén 160 körül), azonban a felvi átlagpont lényegesen nem csökkent. • A salgótarjáni intézetben levô hallgatók képzésbôl történô kivezetésére részletes tervet kell kidolgozni.

15

• A nem budapesti képzôhelyek esetén külön elemezni szükséges a felvett létszám csökkenés okait és stratégiát célszerû kidolgozni a folyamat megállításra, a képzési struktúra fejlesztésére, a stratégiai kidolgozására. • A SZF képzési struktúráját elemezni szükséges, és meg kell teremteni az összhangját a BGF rendszerében (pl. 2013/14. tanévi képzések meghirdetése az EEMI felvi tájékoztatóban november hónapban, döntés szükséges, hogy a budapesti képzôhelyen mit hirdethet a SZF).

Hivatkozások www.felvi. hu, 2011. és 2012. felvi gyors jelentés BGF felvi eredmények 2011. július 21. és 2012. július 24.

16

DR. ENGELBERTH ISTVÁN fôiskolai docens, PhD BGF PSZK Budapest [email protected]

FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ VILÁGUNK SPORTFÖLDRAJZI ÖSSZEFÜGGÉSEI (A LONDONI OLIMPIA UTÁN) A sportföldrajz a társadalomföldrajz része. A sport a globalizálódó világ meghatározó jelensége, milliárdok szórakozási lehetôsége, ugyanakkor a gazdasági-pénzügyi világ szoros tartozékává vált. A sport, a versenysport – új kifejezéssel élve a sportipar - napjainkban már egyenlô az üzlettel, a „business-szel”. Mi határozza meg, hogy egy adott állam milyen sportágban sikeres a nemzetközi porondon? Ezzel összefüggésben, milyen sportágak népszerûek az egyes országokban?

„Minden földrajz, amiben területiség van.” A sport – akárcsak megannyi emberi tevékenység, aktivitás - a térben jelenik meg, így az itt felmerülô különbségek „kitapinthatóak”, „üzennek” a társadalom aktivitásáról. Fontos kérdés az, hogy: Mi határozza meg, hogy egy adott állam milyen sportágban sikeres a nemzetközi porondon? Ezzel összefüggésben, milyen sportágak népszerûek az egyes országokban? A válasz több tényezôben is keresendô. Van ahol a hagyományok, illetve a tradíciók, van ahol a természeti környezet, adottságok (pl. éghajlat, domborzat). Ugyanakkor szerepe van adott állam népességszámának is, illetve ezzel összefüggésben annak, hogy mennyire tömeges az utánpótlás az adott sportágban. Ez pedig szoros összefüggésben van az adott állam kulturális állapotával. De fontos szerepe van adott térség társadalmigazdasági viszonyainak, fejlettségének is. A technikai fejlôdéssel a környezeti adottságok szerepe csökken – valamelyest pótolhatók a hiányosságok. Így egyre inkább nô a szerepe a gazdasági fejlettségnek – azaz egy adott ország mennyit tud költeni a sportra. A sportföldrajz Magyarországon egy új és helyét keresô diszciplína. A sporttal foglalkozó tanulmányok ugyan már a XX. század elejétôl megjelentek, mégis a nyugati szakirodalomban csak a hetvenes évektôl számítják kialakulását! A korábbi munkák sokáig a sport társadalmi determináltságát hangsúlyozták, és gyakran sugárzott belôlük a fehér ember felsôbbrendûsége és ezzel összefüggésben gyakran a fajgyûlölet is. Jó példa erre a National Geographic egyik korabeli cikke, amely szerint „egy nemzet sportjai szinte csalhatatlan barométerét nyújtják a létrehozó civilizációjuknak”. Egy brit geográfus véleménye szerint pedig „a feketék sikerességüket a rövidtávú számokban nem másnak köszönhetik, mint primitív dzsungelösztönüknek.” (Farkas, 1998) A sportgeográfiának szoros a kapcsolata a településföldrajzzal, hiszen a versenysport koncentráltan, pontszerûen elhelyezkedve a településhálózat térbeli formáját követi. Ugyancsak ilyen a viszony a népességföldrajzzal (hasonló okok miatt), bár itt a kapcsolat valamelyest gyengébb lábakon áll; az idegenforgalom földrajzával és a gazdaságföldrajzzal, hiszen a népességszám és a települések mérete mellett egy régió gazdaságának a fejlettsége határozza meg, hogy lehet-e a versenysportnak fizetôképes piaca az adott területen. Természetszerûleg másképpen érvényesül a versenysport egy gazdag, viszonylag nagy népességû országban és másként egy jóval kisebb népességûben, ahol az egy fôre jutó nemzeti össztermék értéke jóval alacsonyabb. A versenysport ugyanis egy gazdasági vállalkozás, amelynek a fogyasztópiaca – közvetlenül, mint jegyvásárló és közvetve a szponzorokon keresztül – a közönség. A társadalom-földrajzi diszciplínákon kívül fontos a kapcsolat a természetföldrajzzal is. Egy-egy régió földrajzi elhelyezkedése, domborzata, éghajlata, vízrajza erôsen determinálhatja az ott már kialakult és a kialakulandó sportok milyenségét. Nem lehet véletlen, hogy pl. az alpesi sportszámokban az Alpok államai együtt és különkülön is sokkal eredményesebbek, mint egész Afrika. Az országok téli sportjainak kvalitásai között meglévô különbség nem csak a gazdasági jellegû diverzitásból adódik. Igaz ugyan, hogy az is adott, csakúgy, mint az, hogy Madagaszkáron esetleg nincs piaci igény az óriás mûlesiklásra, de csak azért, mert sem ott, sem pedig a környezô országokban a sportág nem tradicionális.

17

A természetföldrajzi meghatározottság fontos elem az egyes államok, régiók sportföldrajzában. A hagyományok csak olyan sportjátékok kialakulását engedélyezték, amelyek lényegükben nem szakadnak el az adott természeti környezettôl (nem tekintve a legmodernebb sporttájakat, amelyekben elméletileg már minden, az azt övezô természeti környezettôl is idegen játék mûvelése lehetséges). Azonban az érdeklôdô figyelmét nem kerülheti el, hogy egy terület jellemzô sportjai a természeti környezet, az emberi szórakozási szükségletek és – ha versenysportról van szó, azaz amikor a piaci igényeket is figyelembe kell venni – a régió gazdasági eltartóképességének, erejének megfelelôen alakulnak ki. Összefoglalva: a sportföldrajz az a tudomány, amely a természet és a sport, ill. a társadalom és a sport kapcsolatrendszerével, kölcsönhatásaival foglalkozik; a sport területi differenciáltságával, az azt kialakító és módosító tényezôkkel, valamint ezek törvényszerûségeivel. Értékeli a rá ható természeti és társadalmi tényezôket, feltárja a sportnak a társadalmi-gazdasági tevékenység egyéb szféráival fennálló kölcsönhatásait. Hogy e kölcsönhatások fennállnak, az elôre sejthetô. Hogy következményeik milyen irányúak és nagyságrendûek, az a témával való elmélyültebb foglalkozás esetén prognosztizálható. (Farkas, 1998) A sport- és ezzel együtt a versenysport gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. A polgárosodással a sportolás, a sport társadalomformáló ereje megerôsödött. A XIX. századtól a nemzetállamok kialakulása és ezzel együtt a népek közötti vetélkedés ezen új színtere sokrétûen segítette elô a sport, a sportágak fejlôdését. Érdekes és jellemzô, hogy a sport fejlesztését mindenütt erôsítô nacionalista tendenciák mellett a kezdetektôl fogva érvényesült a nemzetközi jelleg. Azaz a sport a világ fiataljainak békés küzdelme a fair play elve alapján. Azonos szabályok érvényesek mindenkire, nincsenek faji, vallási vagy bármilyen megkülönböztetések. A Szovjetunióban és a volt szocialista országokban államilag erôteljesen támogatott sportélet volt. Ennek eredményessége a világversenyeken is megmutatkozott. Sokan, nem alaptalanul, a kiemelt állami támogatásnak tulajdonították a sportsikereket. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy tervszerû szakemberképzés, utánpótlás-nevelés, a legújabb módszerek alkalmazására törekvés is ott állt a sikerek hátterében. A hidegháború végével a sportsikerek ideológiai motiváltsága háttérbe került. Az elmúlt évtizedekben a sportágak jelentôs része hivatásossá vált, megszületett – nagyrészt a televíziózás fejlôdésének következtében – a sportipar, az üzleti alapú sport. Itt valóban a piac diktált és diktál a maga sokszínûségében. (Frenkl, 2003) Ma a sport már túlmutat önmagán. Egy valódi komplexumot hozott létre az iparág, magához kapcsolva az üzletibanki szférától az orvostudományig bezárólag egy sor ágazatot – sok-sok negatív következményével együtt. Egy-egy nemzet sportbéli sikerességének vizsgálata meglehetôsen összetett kérdés. Egyik – és nem kizárólagos – mutatója lehet az olimpiai érmek száma, az olimpiai éremtáblázat „rangsora”. Az eddigi nyári játékokon az Egyesült Államok szerepelt a legeredményesebben, majd a Szovjetunió (Oroszország), illetve Németország (1989 elôtt az NSZK). A sorban hazánk a nagyon jónak mondható 8. helyen van. 1. táblázat A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata (1896-2012) Nemzet 1. Egyesült Államok 2. Szovjetunió/Oroszország* 3. Németország**/NSZK 4. Nagy-Britannia 5. Franciaország 6. Kína 7. Olaszország 8. Magyarország 9. Német Demokratikus K. 10. Svédország 11. Ausztrália 12. Japán

* FÁK-kal együtt ** NDK-val együtt

18

Arany

Ezüst

Bronz

976 573 258 236 202 201 198 167 153 143 138 130

759 483 303 272 223 144 167 145 129 164 153 126

667 471 334 272 243 128 185 164 127 176 176 143

Forrás: MOB

2. táblázat A téli olimpiai játékok összesített éremtáblázata 2010-ig Nemzet 1. Szovjetunió/Oroszország* 2. Németország**/NSZK 3. Norvégia 4. Egyesült Államok 5. Ausztria 6. Svédország 7. Finnország 8. Kanada 9. Svájc 10. Olaszország 11. Hollandia 12. Franciaország

* FÁK-kal együtt ** NDK-val együtt

Arany

Ezüst

Bronz

120 118 98 78 51 43 41 38 38 36 25 25

87 116 98 80 64 31 58 38 37 31 30 24

86 93 84 58 70 44 52 43 43 34 23 34

Forrás: MOB

1. ábra Kína, USA és Oroszország aranyérmeinek száma a nyári olimpiai játékokon (1988-2012)

Kína

USA

Oroszország Forrás: www.wikipedia.hu

A téli olimpiai játékokon az orosz (szovjet) versenyzôk szerepeltek a legeredményesebben (az eddigi húsz téli játékon), mögöttük a németek és a norvégok következnek a sorban. Utóbbiak azonban az éremtáblázat élére kerülnének, ha Oroszország, a Szovjetunió, illetve a Független Államok Közössége, valamint az NSZK, az NDK, az úgynevezett közös német csapat, továbbá az egyesült Németország eredményei külön szerepelnének. A gazdasági fejlôdés és a sikeres versenyport összefüggésének szép példái a kelet-ázsiai országok. A gazdasági fejlôdéssel párhuzamosan a világ sportjában egyre nagyobb súlyt követelnek maguknak. A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és Japán ma már vezetô sporthatalmaknak számítanak – legalábbis az olimpiai éremtáblázat sorrendje alapján mindenképpen. De akkor is, ha – a világ legnépszerûbb sportjaként elkönyvelt – labdarúgás tekintetében nézzük ezen államokat. (Ma már rendszeres VB-résztvevôknek számítanak Ázsiából, mely csapatokkal számolniuk kell az európai, illetve dél-amerikai ellenfeleknek.) Ugyanakkor erôs gazdasági pozícióik, relatíve alacsony népességük miatt mégsem lettek az elsôk a globális sportversenyben! Ezzel szemben a Kínai Népköztársaság gyors gazdasági fejlôdésének és hatalmas népességének (is) köszönhetôen – elôször a játékok történetében – a 2008-as pekingi olimpia éremtáblázatának az élén végzett! (Érdekesség azonban, hogy 2008-ban a Szovjetunió 45 aranyérmével - ennyit szereztek a szovjet utódállamok – még mindig megelôzte volna az éremtáblázaton az Egyesült Államokat.)

19

2012-ben azonban ismét az USA lett a legeredményesebb sport nemzet a nyári olimpián. Kína a 2 helyre szorult, és a házigazda britek nagyon szép teljesítménnyel a harmadik helyre jöttek fel. Oroszország – bár jobb eredményt ért el, mint 2008-ban – leszorult a dobogóról. A természeti környezet szerepe sem elhanyagolható abban, hogy egy adott térség, illetve állam milyen sportágban eredményes. A vízilabda területi elterjedtségében például alapvetôen meghatározó az éghajlat szerepe. (Kimondottan az északi félteke mérsékelt övezeti országainak a sportja.) Egy olyan sportágról van szó, mely nemzetközi tornáinak eredményeibe csak néhány északi féltekén fekvô nem európai állam képes beleszólni (USA, Kanada). 3. táblázat A 2008. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának elsô tíz helyezettje Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. … 20.

Nemzet Kína Egyesült Államok Oroszország Nagy-Britannia Németország Ausztrália Dél-Korea Japán Olaszország Franciaország Magyarország

Arany

Ezüst

Bronz Összesen

51 36 23 19 16 14 13 9 8 7

21 38 21 13 10 15 10 6 10 16

28 36 28 15 15 17 8 11 10 17

100 110 72 47 41 46 31 26 28 40

3

6

2

11

Forrás: www.wikipedia.hu A magas színvonalon a sportágat ûzô, eredményes országok ugyanakkor a fejlett, gazdag államok körébôl kerülnek ki. Ugyanakkor az öreg kontinensen belül tovább szûkíthetô az a térség, ahol sikeres és eredményes ez a sportág. A 2010-es zágrábi vízilabda-Európa-bajnokságon például a – férfi mezônyében – résztvevôk köre földrajzilag jól behatárolható, amibôl kitûnik, hogy a meleg, hosszú nyarú államok sportjáról van szó. A mediterrán térség országai (Görögország, Horvátország, Montenegró, Macedónia, Olaszország, Spanyolország, Törökország) mellett a szomszédos (balkáni) régió államai is résztvevôk voltak (Magyarország, Románia, Szerbia). Ezek mellett az EB-mezôny tagjai voltak még Németország és Oroszország, ugyanakkor óceáni klímával rendelkezô államokat, vagy észak-európai országokat nem találunk résztvevôk között. 4. táblázat A 2012. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának elsô tíz helyezettje Nemzet 1. EGYESÜLT ÁLLAMOK 2. KÍNA 3. NAGY-BRITANNIA 4. OROSZORSZÁG 5. DÉL-KOREA 6. NÉMETORSZÁG 7. FRANCIAORSZÁG 8. OLASZORSZÁG 9. MAGYARORSZÁG 10. AUSZTRÁLIA

Arany

Ezüst

Bronz

46 38 29 24 13 11 11 8 8 7

29 27 17 25 8 19 11 9 4 16

29 22 19 33 7 14 12 11 5 12

Forrás: www.wikipedia.hu Az északi államok a jégkorong terén kompenzálják hátrányukat. A jégkorongsport – a szükséges jégcsarnok, szerelés miatt – eleve a fejlett térségek, a gazdagok sportja a világon. A „hoki-nagyhatalmak” az észak-amerikai államok (USA, Kanada), illetve Európa északi államai (Svédország, Finnország). A mérsékelt Európából ide

20

tartozik még Csehország, Szlovákia és Oroszország. A világ elitjéhez szorosan csatlakoznak még az Alpok államai: Németország, Svájc. Mindezeket jól alátámasztja a 2011-es szlovákiai jégkorong világbajnokság mezônye: Észak-Európa: Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia. Észak-Amerika: USA, Kanada. KözépEurópából Csehország, Szlovákia, az Alpok térségébôl: Ausztria, Svájc, Szlovénia, Németország és Franciaország, és a szovjet utódállamok: Fehéroroszország, Lettország, Oroszország. A 2. világháború után a szocialista rendszer versenysportja alapvetôen átrajzolta a világ sporttérképét. 1990 után a Szovjetunió elvesztette korábbi pozícióját – ami az USA mellé emelte tulajdonképpen eredményességben. Az NDK – mely az 1988-as szöuli olimpián – még a második volt a nemzetek közötti versenyben, megszûnt létezni (tulajdonképpen beolvadt a Német Szövetségi Köztársaságba). Az értékelésnél nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az állam vezérelte és ideológiai alapon eredménycentrikus versenysport számos esetben illegitim és erkölcstelen „segítséggel” – doppinggal – ért el világraszóló sikereket (pl. a kelet-német úszónôk, bolgár súlyemelôk). 5. táblázat A labdarúgó-Európa-bajnokságok gyôztesei (1960-2008) 3 gyôzelem

Németország

1972, 1980, 1996,

2 gyôzelem

Franciaország Spanyolország

1984, 2000 1964, 2008

1 gyôzelem

Szovjetunió Olaszország Csehszlovákia Hollandia Dánia Görögország

1960 1968 1976 1988 1992 2004

Forrás: www.wikipedia.hu Kétségtelen, a szocialista államokban az állam (a politika) befolyása a versenysportra rendkívül erôs volt. Ennek kimondottan ideológiai oka volt, és a hidegháborús logika vezérelte. A cél az volt, hogy bizonyítsák, a népi demokratikusnak nevezett államok eredményesek, a szocialista „embertípus” sikeresebb, mint a kapitalista országokban élô. A szocialista társadalmi berendezkedés propagálásaként kezelték a sportot. Ugyanakkor tény, hogy ez jótékony hatással volt a tömegsportra is ezekben az államokban. A rendszerváltozás idôszakával, a szocialista világrend összeomlásával az ideológia vezérelte verseny az országok között háttérbe szorult, ugyanakkor a sport üzleti motiváltsága megerôsödött földünkön. (Természetesen néhány reliktumként megmaradó kommunista rendszerben továbbra is meg van ez a szerepe a sportnak, például Észak-Koreában vagy Kubában.) A kilencvenes évektôl a kelet- és közép-európai sport a nyugati sporttal már tisztán piaci (társadalmi) alapon versenyez. Ebben a Nyugat kétségkívül gyôzelemre áll. Ez leginkább a népszerû, a piacon leginkább eladható sportágakban látszik. Ennek egyik példája a labdarúgás, ahol Európa megosztottsága továbbra is fennáll. A nemzetközi labdarúgó tornákon (világbajnokság, Európa-bajnokság) rendszeresen több nyugat-európai csapat vesz részt, mint kelet-európai. Világbajnokságot közép-, illetve kelet-európai csapat még sosem nyert, Európabajnokságot is csak kettô (1960-ban Szovjetunió, 1976-ban Csehszlovákia). A Bajnokok Ligája sorozatban a nagy nyugati klubok az esélyesek, a gyôztesek is minden évben ezek közül kerülnek ki. Közép-, illetve KeletEurópából mindössze két csapat nyert – meglehetôsen régen – eddig Bajnokok Ligáját (azaz korábban más néven, és más rendszerben lebonyolított Bajnokcsapatok Európa Kupáját) a román Steaua Bukarest (1986), illetve a jugoszláv Crvena Zvezda (1991). A soknemzetiségû jugoszláv – szocialista berendezkedésû - állam egyik célja volt a különbözô népek közötti béke fenntartása, a balkáni nacionalizmus féken tartása, a népek összekovácsolása. Ennek jegyében kimondottan fontosak voltak a csapatsportágak az egykori délszláv államban, állami támogatásuk politikai (ideológiai) célt is szolgált. Így lettek jugoszláv sikersportágak a csapatsportok, a labdajátékok (például a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás vagy a vízilabda.) Ezeknek máig hagyományaik vannak, továbbra is sikeres sportágaknak tekinthetôek a délszláv utódállamokban. A nemzetközi vízilabda, labdarúgó, kézilabda és kosárlabda viadaloknak – világbajnokságok, Európa-bajnokságok – rendszeres résztvevôi - leginkább Szerbia, illetve Horvátország. Ugyanakkor a kisebb utódállamok is tudnak felmutatni eredményeket: például

21

Szlovénia résztvevôje volt a 2010-es dél-afrikai foci vb-nek, vagy Montenegró vízilabda Eb-gyôztes volt 2008-ban. Macedónia nôi kézilabdában tud sikereket felmutatni.) Az üzleti-pénzügyi érdekek napjainkban már rendkívüli mértékben képesek befolyásolni a sport térbeli elterjedését, megjelenését. Az USA-ban az utóbbi évtizedekben hatalmasat fejlôdött a labdarúgás az 1994-es Egyesült Államokban rendezett világbajnokság óta. Tömegek biztosítják az utánpótlást, üzletté vált labdarúgócsapatot fenntartani, és az amerikai csapat egyre sikeresebb a nemzetközi porondon is. (Rendszeres résztvevôje lett a válogatott csapat a vb-knek.) A sport gyakran követôje a globális világgazdaság átrendezôdésének is. Ez nem csak a – már korábban említett nemzetközi sikerekben érhetô tetten – hanem a versenyek színhelyében is. Ázsia térnyerése tapintható ki például az 1988-as szöuli vagy a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokból, vagy a 2010-es Ifjúsági Olimpia szingapúri helyszínébôl. A száguldó cirkusz – Forma-1 – is halad kelet felé, egyre inkább elhagyja Európát. Az új helyszínek a gazdag arab országokban, illetve a gyorsan fejlôdô ázsiai államokban: Malajziában (1999-tôl Sepang), Kínában (2004-tôl Sanghaj), Dél-Koreában (2010-tôl Jeonnam) találhatóak, miközben csökken az európai futamok száma. (Megszûnt a San Marino Nagydíj, egy Németországban rendezett nagydíj, nincs már futam Ausztriában vagy Franciaországban.) A verseny újabb – várható – helyszínei sem Európában várhatóak, szóba került, hogy Oroszországban, sôt Dél-Afrikában rendeznek majd a jövôben futamokat. A gazdasági háttér döntô szerepe jelenik meg abban, hogy Németországon belül a Bundesligában jelenleg nincs keleti – egykori NDK területérôl származó – csapat. Természetesen a természeti adottságok és a hagyományok még most is megszabják a nemzetek sikerességét az egyes sportágakban. Az alpesi síelésben vagy az északi sí terén hagyományosan a magashegységgel rendelkezô (Alpok) államok, illetve az északi államok (pl. Svédország, Norvégia) a sikeresek. De a természeti adottságok determináló ereje jelenik meg a kenyai, etióp, marokkói vagy algériai hosszútávfutók sikerességében, éppúgy, mint a fekete bôrû futók eredményességében az atlétikai sprintszámokban (például USA, Bahama-szigetek). A dél-amerikai labdarúgás sikerei jórészt a tradíciókban és a latin mentalitásban (is) gyökereznek. A múltból eredendôen tipikus ázsiai sikersportágaknak tekinthetôek napjainkban az asztalitenisz vagy a tollaslabda. Hogy mi lehet a szerepe hazánknak a világ sportjában? Vajon a sportföldrajz milyen jellemzôi lesznek érvényesek Magyarországra az elkövetkezô években, évtizedekben? Hazánk – népességszámához és nagyságához viszonyítva – egyedülállóan eredményesnek nevezhetô a világ sportjában (lásd Olimpiai éremtáblázat). Napjaink globális folyamatai – a sport egyre inkább elüzletiesedése – ezt a szerepet kétségkívül fenyegetik. Hazánk kis piaccal bíró állam, éppen ezért azokban a sportágakban lehet sikeres, melyek kevésbé függnek az anyagi-pénzügyi szférától, a fogyasztói társadalom „mellékhatásaitól”. Valószínûleg a természeti adottságok és a tradíciók relatíve fontosabb szerepet fognak betölteni a jövôbeni sportsikereinkben, mint más gazdagabb állam esetében. Sikerek így az amúgy is hagyományos magyar számokban várhatóak, amelyek a természeti adottságainknak megfelelnek (például síkvízi kajak és kenu, öttusa, vívás), mintsem a globális térben mérhetô populáris – tömegeket megmozgató – sportágakban.

Hivatkozások BÁNHIDI M. - FARKAS J.(2002): A sportföldrajz alapjai. In: Általános társadalomföldrajz, szerk.: Tóth József, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 248-267. DOSEK Á. (2007): A természetben ûzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében. (Doktori Értekezés) – Semmelweis Egyetem Budapest, http://phdold.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/dosekagoston.d.pdf, letöltés idôpontja: 2010.08.27. FARKAS J. (1998): A sportföldrajz elméleti és történeti kérdéseirôl. In: Földrajzi Értesítô 1998. XLVII. évf. 2 füzet pp. 279-286. FRENKL R. (2003): Légiósok – a sport vendégmunkásai. In: Korunk 2003. november, http://epa.oszk.hu/00400/00458/00071/index.htm, letöltés idôpontja: 2010.08.27. Magyar Olimpiai Bizottság Honlapja – www.mob.hu Wikipédia – a szabad enciklopédia – www.wikipedia.hu

22

FERENCZI BORBÁLA kollégiumi nevelôtanár, óraadó tanár BGF PSZK- Kollégium [email protected]

JAVASLATOK AZ ORVOSOK HÁLAPÉNZZEL KAPCSOLATOS ATTITÛDJÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ A munka törvénykönyvének 2012. július elsejétôl hatályos szabályai a hálapénzt legalizálják bizonyos esetekben, amennyiben azt a munkáltató engedélyezi. A törvényi változások nyomán újra mindennapos téma lett az orvosi hálapénz kérdése, a magyar egészségügyi rendszer – több évtizede sürgetônek tartott – reformja. Annak ellenére, hogy ezek a társadalmi problémák állandóan jelen vannak a köz-, szak- és politikai véleményformálásban, a hálapénzzel kapcsolatos felmérések és kutatások többsége mégis csak a többségi társadalom, a betegek oldaláról tárgyalja a témát. Az orvostársadalom oldaláról kifejezetten kevés vizsgálat közelít a problémához. Elôadásomban az orvosok hálapénzzel kapcsolatos attitûdjét vizsgáló legutóbbi adatfelvételre támaszkodva mutatok be egy olyan kérdôív kritikai gondolatmenetet, ami segíthet megérteni, mi állhat az orvosok társadalmi, illetve anyagi, jövedelmi helyzetének hivatásrenden belüli és azon kívüli megítélése között feszülô diszkrepancia mögött. Kiindulópontom a Tárki 1999-ben végzett „Orvosok” címû kutatásának (TDATA- D-98) anyaga. A kérdôívkritika arra épít, hogy az orvosok helyzetértékelését és jövôképét objektíve befolyásoló tényezôkön túl egy jövôbeli adatfelvételnek már a kérdôívszerkesztés fázisában érdemes (lett) volna mérhetôvé tennie olyan faktorokat, mint az anyagiak fontosságának hatása, a felfokozott várakozások hatása, referenciák, „régi” mechanizmusok hatása. Az elôadásnak nem célja a paraszolvencia megoldására lehetôségeket kínálni. De célja rávilágítani, mi állhat az orvosok és a betegek saját helyzetükkel kapcsolatos pesszimista beállítódása mögött, mivel ez nagyban befolyásolja hálapénzzel kapcsolatos attitûdjüket.

1. Bevezetés A „paraszolvencia- szindróma”- ként is emlegetett jelenséget sokféle szempontból (jogi, etikai, történelmi, társadalmi, közgazdaságtani stb.) vizsgálták már, a téma kényességére való tekintettel, sokféle módszerrel. A szociológia is többféle módon, módszertani fegyvertárának legjavát felvonultatva közelített a témához1. A kutatások többsége mégis csak a többségi társadalom, a betegek oldaláról tárgyalja a témát. Az orvostársadalom oldaláról kifejezetten kevés vizsgálat készült a hálapénzrôl. Tanulmányomban az orvosok hálapénzzel kapcsolatos attitûdjét vizsgáló legutóbbi adatfelvételre (Tárki, 1999) támaszkodva mutatok be egy olyan kérdôív kritikai gondolatmenetet, ami segíthet megérteni, mi állhat az orvosok társadalmi illetve anyagi-, jövedelmi helyzetének hivatásrenden belüli és azon kívüli megítélése között feszülô diszkrepancia mögött. A tanulmányban közzétett kritikai észrevételek értelmezhetetlen lennének az eredet kérdôív teljes anyagának ismerete nélkül. Jelen esetben terjedelmi okokból, az eredeti kérdôív online elérhetôségét adom meg: http://www.tarsadalomkutatas.hu/termek.php?termek=TDATA-D98. Akár a hálapénzt juttató betegeket, akár az orvosokat vagy az egészségügyben dolgozó betegellátással foglalkozó többi alkalmazottat (ápoló, mûtôssegéd stb.) kérdezik a paraszolvenciáról, a következô megállapítások minden kutatási beszámolóból visszaköszönnek: Nem tudni ki kitôl és mennyit kap.2; A hálapénz féllegalitásban mûködik, ami állandó normabizonytalanságot eredményez, közmorált rontó hatású.; A megszûntetésére tett kísérletek (törvényi és orvosetikai kódexben való szabályozás; egészségügyi reformtervezetek, rezidens és szakorvosi életpályamodellek stb.) eddig nem vezettek eredményre. A felmérések további közös jellemzôje, hogy az eredmények ismertetésében legtöbbször összeolvad az orvosok kereseti, jövedelmi viszonyait érintô adatok, a hálapénzzel kapcsolatos véleményeket vizsgáló attitûdskálák, valamint a rendszer megváltoztatására irányuló javaslatok különálló szegmense. Ideális esetben, a fenti céloknak olyan módszer alkalmazása felelne meg leginkább, ahol egymástól függetlenül történik a hálapénzrôl alkotott vélemények, az orvos társadalmat érintô társadalmi problémák (jövedelmi-, presztízskérdések, demográfiai jellemzôk) vizsgálata, valamint azoknak a - kifejezetten policy - kérdéseknek a megvitatása, melyek a nyilvánosság és a média fókuszába állítva, vélt és valós ismereteinket az aktuálpolitikai törekvésekkel olyan gyakran összemossa. 1 2

A megközelítésmódok sokféleségérôl lásd „Hálapénz vita” a Replikában (1992/1-2, 1993/9-10, 1993/ 11-12). A hálapénz nagyságát 2012-ben 22-100 milliárd forint közötti összegre becsülik a különbözô felmérések.

23

Itt olyan hipotetikus kutatási terv felvázolására teszek kísérletet, ami különválasztja ezeket a szegmenseket. A hálapénzrôl alkotott vélemények feltérképezése egy olyan, az orvostársadalom egészét reprezentálni hivatott mintán, Survey módszerrel történne, ami kiegészül az anyagi, vagyoni helyzetre, valamint a társadalmi megbecsültségre és hivatáspresztízsre vonatkozó kérdésekkel. Az anyagiak fontosságának hatása, a felfokozott várakozások hatása, referenciák, „régi” mechanizmusok hatása kérdôív szerkesztési szempontként való bevonása, meggyôzôdésem szerint, új szempontokra hívhatja fel a figyelmet.

2. A szükség és a törvény esete a hálapénzzel - eltérô megközelítések Az itthoni kutatások hagyományosan három irányból közelítenek a paraszolvenciához: 1. a társadalomtörténet felôl, kialakulásának történeti sajátosságait és társadalmi beágyazottságait vizsgálva; 2. a közgazdaságtan irányából, ahol a kereslet- kínálat oldal sajátos mûködési mechanizmusai kerülnek elôtérbe; 3. valamint a szociológiai és szociálpszichológiai vonatkozásokat hangsúlyozva, többek közöt a hálapénz etikai, morális és emberi viselkedésformákhoz kapcsolható jellegzetességeit kiemelve.

2.1. A törvény esete a hálapénzzel A társadalomtörténet hangsúlyozza, hogy az orvosi hivatás nem tartozott az olyan hagyományosan borravalós szakmák közé, mint a pincér, borbély, hordár, sofôr stb. Az orvosok a betegekkel megfizettették a kezelés árát. Ez volt a gyakorlat 1850-1940 között. Igaz az sem volt ritka, hogy honoráriumukat nem tudták behajtani. A hálapénz a 1940-es évek közepétôl jelenik meg, az 50-es évektôl válik szinte mindennapossá. Szokás a társadalom- és betegbiztosítási rendszert vagy a Rákosi, Gerô és Vas Zoltán elvtársak intencióira alapozott alacsony orvosi bértáblát (1950-59) hibáztatni. Tény, hogy 1952-re a hálapénz már annyira a mindennapos betegellátás része, hogy törvényi úton három évre engedélyezik a „borravaló”3 elfogadását, két feltétel mellett: 1. csak ott engedélyezzék, ahol korábban is volt (pl. szülészet), 2. három év után szigorúan tiltsák be. Talán a törvény szövegének elnagyolt interpretálásából is sejthetô, hogy a két feltétel közül egyiket sem sikerült érvényesíteni. A hálapénz kérdése csak 57-re került újra terítékre. Ekkorra azonban már az orvostársadalom és a közvélemény is elnézô vele kapcsolatban, közben pedig felnô egy olyan orvosgeneráció, amely már hozzászokott ehhez a fajta kereset-kiegészítéshez (Ádám, 1989). A nagy karriert befutó hálapénz kifejezés elôször 1957-ben, az Orvos- és Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének II. Küldöttgyûlésén hangzik el, ahol az orvosok által elfogadható „elônyökrôl” folyik a vita. Részben az itt elhangzó felvetések és a párthatározatok, véleménynyilvánítások eredményeként születik meg az 1959. évi 8. számú törvény (Orvosi Rendtartás), ami kétértelmû szövegezésével (és utólagos értelmezésével) a hálapénz törvényi szabályozásának azóta is „bevett” alapjait rakja le. Tételes felsorolása található ebben a törvényszövegben azokak az eseteknek, amelyekben tilos hálapénzt elfogadni, de az orvosok kérése nélküli utólagos elônyelfogadást nem találjuk a tilalmak között. Egy ilyen törvényszöveg az állampolgárok részérôl úgy is értelmezôdhet, hogy a hálapénz elfogadását a törvény bünteti. Hazánkban ehelyett olyan értelmezés honosodott meg, ami lehetôvé teszi ennek a pénzbeli juttatásnak az elfogadását. Áttekintésemben a társadalomtörténeti horizontból önkényesen kiemelem a törvényi szabályozásokat és azok utóéletét – részben terjedelmi okokból –, hiszen ez szegmens (is) jól illusztrálja, milyen módon és milyen hatékonysággal próbálta meg kezelni a mindenkori kormányzat a jelenséget. Akár az 1972., 1976. majd 1978. évi törvények szövegét – orvosetikai bizottságok feljelentési jogával, a „tiltott magángyakorlat” vagy az orvos, mint „hivatalos személy” kifejezések kétértelmûségére és kijátszására gondolok –, akár a 87-es „közélet tisztasága elleni bûncselekmények” törvényi szabályozását vagy ugyanezen évi VI. törvény hálapénzre irányuló megadóztatási törekvését nézzük, „jogszabályt félremagyarázó anomáliával”4 állunk szemben. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe (2.22. pont) tiltja a korrupciót és ezt a Btk. bünteti (Btk. 251.§, 11/1972. (VI. 30.) EüM. rendelet), míg a hálapénz elfogadását „etikailag aggályosnak” minôsíti, „mert kötôdhet pozícióhoz, szakterülethez, eszközhöz és számos egyéb tényezôhöz, feszültséget tarthat fenn az orvosok között és az orvos függetlenségét is veszélyezteti.”5 Ezen elôzmények mentén született meg a munka törvénykönyvének 2012. július 1-tôl hatályba lépô új szabálya, amely szerint a hálapénz elfogadása továbbra is bûncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató másképp rendelkezik. Így már számos intézményben engedélyezték a hálapénz utólagos elfogadását – bár minden érintett kórházigazgató kijelentette, hogy a paraszolvencia elôre kikövetelése bûncselekmény –, például a gyôri, békéscsabai, néhány budapesti, a kaposvári, a kecskeméti, a dunaújvárosi, a tatabányai, a hódmezôvásárhelyi kórházakban. (A felsorolás nem a teljes listája azoknak az intézményeknek, ahol engedélyezték a hálapénzt utólagos elfogadását.) 3

4 5

Az 1952-es törvényben, de a Magyar Dolgozók Pártja témával kapcsolatos bármely más megnyilatkozásában is a „borravaló”, vagy „borravalórendszer” kifejezést használja. A hálapénz szakirodalma a 90-es évektôl általában megkülönbözteti a hálapénz és a borravaló fogalmát. Míg a borravalót a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkezô „dzsentri attitûdre” vezetik vissza, addig a hálapénz eredete a (mennyiségi és/vagy minôségi) hiány. Ádám, Gy. (1989): Adóztatás után. Bp., Magvetô, 35. oldal Részlet a MOK Etikai Kódexének szövegébôl: http://www. kamara. fogorvos. hu/etikai/2-22. html

24

Az elmúlt évtizedek törvényszövegezési és értelmezési gyakorlata, inkább a jogi kapitulációt, mind az eredményes korlátozást és szankcionálást mutatja. „A szükség törvényt bont„ - tartja a mondás. Esetünkben pedig nemcsak bontja, de alkotja is a törvényt. Félreértelmezhetôvé. Kérdés persze, hogy valóban szükség szülte-e a hálapénzt? Ha igen, milyen szükségrôl beszélhetünk?

2.2. A szükség esete a hálapénzzel A szükség (kényszer) és hiány fogalmait felhasználva definiálja a közgazdaságtan a hálapénzt: „A feketepiac (a hálapénzrendszer) az igazi piac kényszer szülte és nagyon rossz helyettesítôje. Korrigálja (rosszul) a piac tagadása miatt keletkezett problémákat.”6 A piac hiányának jellemzôi az ingyenességben, a kínálat elégtelenségében, a szabad orvos- és kórházválasztás hiányában stb. keresendôk. Mikroszinten az egészségügyi szolgáltatások már rögzült szerkezetét, makroszinten az elkölthetô egészségügyi költségvetés egyes szektorok és intézmények közötti felosztását vizsgálja. A diszciplína számára a piaci kereslet-kínálat szabályainak sajátosságain keresztül érdekes a paraszolvencia. Értelmezhetô a piaci mechanizmusok dominanciáján keresztül, ami egyre inkább távolodik az állami egészségügyi intézményekre jellemzô modelltôl, és a klasszikus díjfizetési rendszer (free for service) rendszeréhez hasonlít (Antal, 1991). Hangsúlyozható, hogy a kínálat és a keresletet alakulását is befolyásolja a hálapénz, ami része a kialakuló árnak, tehát maga is szabályozó szerepet lát el (Bondár, 1992). Létezik olyan értelmezés, ami nem a piaci, hanem az állami szabályozás amorf formáját látja a paraszolvenciában, a piacot tiltó bürokratikus szabályozás szükségszerû következményeként értelmezi (Bordás, 1993). Hasonló „torzképzôdményként” fogja fel a hálapénzt Balázs Péter is, aki olyan „egymásba fonódó csapdahelyzetek” sokaságáról beszél, mint az egészségügyi finanszírozás és kínálat „voluntarista és szélsôbalos egalitárius modellje” és a „rendszer képmutató korruptságának”7 összefonódása (Balázs, 1991). Az eltérô megközelítések ez esetben sem állnak meg az okok puszta ismertetésénél. Megoldási javaslatok kidolgozása irányába mutatnak. Néhány példát kiragadva: az önkéntes, jövedelemtôl függô biztosítási rendszer elônyeinek hangsúlyozása (Galsai-Kertesi, 1991), az egészségügy privatizációjának vissza-visszatérô ötlete (Csaba, 1993), vagy a szolgáltatások árának mind a szolgáltató, mind a szolgáltatást igénybevevô számára megjelenô ár kiszabása. (Bordás, 1993) A szociálpszichológia, szociológia értelmezésében a hálapénz „leginkább alkalmazkodási mód egy kóros társadalmi berendezkedéshez”8. Fôként azokban a volt szocialista országokban alakult ki, ahol az informális kapcsolati hálózatok, az ügyeskedések a társadalmi szabályozás természetes részei lettek. Ahol a korrupció kisebb-nagyobb mértéke megszokott lett, elfogadhatóvá vált. A hálapénz így csak egy része azoknak a közmorált rontó mechanizmusoknak, melyek az állam mûködési zavarait mutatják. Az állam – fôként a jóléti szolgáltatásokban – menthetetlenül összefonódott a társadalommal, a gazdasági folyamatokkal és szereplôkkel, s az összefonódás eredményeként, az egyre inkább amorf és beteges egészségügyi szolgáltató rendszerrel.9 A szociológiai felmérések hagyományosan két oldalról közelítenek a témához. Állandó kérdés – ha csak megközelítô becslések szintjén is –, hogy mennyi is az a pénz, ami ilyen módon mozog. Körülírhatóvá próbálják tenni azt is, hogy milyen társadalmi rétegek, mikor és hogyan adnak hálapénzt, melyek azok az orvosi szakterületek, ahol különösen magas ezeknek a juttatásoknak a mértéke. A másik tipikus eset, hogy a hálapénzzel kapcsolatos véleményeket és attitûdöket vizsgálják. Ezeket az attitûdskálákat egyrészt a teljes magyar lakosságot, valamint a hazai orvostársadalmat reprezentáló mintákon szokás értelmezni. Ez utóbbi esetben gyakran összemosódik a más társadalmi csoportokhoz viszonyított tényleges jövedelmi helyzet azzal az orvos közvéleménnyel, aminek alapja az orvosok igazságosnak tartott jövedelmére vonatkozó ítélet. Az orvosok – legyen szó akár 70-es 80-as vagy napjainkban készült felmérésekrôl – elégedetlenek (jelenlegi) jövedelmükkel, nem tartják igazságosnak. Jelentôs részük úgy érzi, nem kapja meg a társadalomtól azt az anyagi megbecsülést, amit jogosnak és igazságosnak gondol. Mindez jól összecseng az ismert általános vélekedéssel, hogy a hálapénzt az alacsony orvos bérek miatt adják a betegek. Akár kielégítônek tartjuk ezt a magyarázatot, akár nem, az orvos elfogadni elfogadhatja ilyen okból. Ugyanakkor az is köztudott, hogy nem a legalacsonyabb keresetû orvosok kapják és fogadják el a legtöbb hálapénzt.

6 7 8 9

Bordás I. (1993): Piac és feketepiac az egészségügyben. Replika 9-10. A szószerinti hivatkozások helye: Balázs P. (1991): Hálapénz- paradigma: szubjektíven (?) az egészségügyi rendszerváltásról. Valóság 4. Buda B. (1992): A hálapénz- szindróma, A magyar egészségügy különleges tünete nyomán. Replika 1-2, 86. oldal Ezt a megközelítést tükrözi Az állami jogérvényesítés és az állammûködés hatékonyabb szabályozási viszonyrendszere címû MEH-MTA-kutatás zárótanulmánya (Állam és Jogtudomány címû folyóiratban), valamint a kutatás elsô fázisát összegzô Az állam mûködési zavarainak társadalmi újratermelése címû tanulmány Sajó András tollából. (Sajó, A. (2008): Az állam mûködési zavarainak társadalmi újratermelése. Közgazdasági Szemle LV. évf.)

25

3. Az „alacsony” orvosbéreken túl – javaslatok az orvosok hálapénzzel és társadalmi presztízsükkel kapcsolatos véleményének lekérdezéséhez A kérdéskritika és az új szempontok felvetése a Tárki által 1999-ben végzett „Orvosok” címû kutatásának kérdôíve (TDATA- D-98) alapján történik. Az adatgyûjtemény teljes címe: Házi- és szakorvosok véleménye a hálapénzt kiváltó orvosfinanszírozásról. A kutatás céljai között szerepelt az „orvosfinanszírozási reformokról”, „a jelenlegi hálapénzrendszer megváltoztatására irányuló javaslatokról”10 való vélekedések megismerése is. Az általam felvázolt kutatási tervben ez utóbbi kérdések nem kerülnek megtárgyalásra. Így próbálom biztosítani, hogy az egyéni „szubjektív” és az orvostársadalomra általában jellemzô véleményeket függetlenül lehessen kezelni a reformjavaslatoktól és az aktuálpolitikai vélekedésektôl. Az „Orvosok” kérdôív a következô kérdésblokkokból áll össze: 1. az orvostársadalom demográfiai jellemzôinek, 2. a klientúra összetételének feltérképezésére irányuló, 3. a hálapénzzel kapcsolatos véleményeket tárgyaló kérdések, majd 4. egy vagyoni-anyagi blokk. Mivel az 1-2. blokk gyakorlatilag állandó és változatlan része a témában végzett kutatásoknak így ezek ismertetését és tárgyalását nem tartom szükségesnek. A hálapénzzel kapcsolatban a benne megvalósuló jövedelemeltagadási magatartásformákra, majd a hálapénz elterjedtségére, szakágak szerinti megoszlására kérdez rá. (Az eredeti kérdôívet lásd a megadott internetes hozzáférésnél. Egyes kérdésekre a kérdések sorszámának megadásával hivatkozom.) A megkérdezetteknek az adatfelvétel során adott szövegû kijelentéseket kellett értékelnie egy négyfokozatú skálán aszerint, hogy milyen mértékben értenek egyet vele (teljesen, inkább igen, inkább nem, egyáltalán nem). A feltett kilenc kérdés közül az eredmények ismeretében „A hálapénz nem oszt, nem szoroz.” (36/b.) kijelentés osztotta meg leginkább az orvosokat. A leggyakoribb válasz a teljes egyetértés (32 százalék), illetve a határozott egyet nem értés volt (27 százalék), tehát a skála szélsô értékei. Ennek okát a kijelentés „provokatív” jellegében, valamint a paraszolvencia „elbagatellizálására” tett törekvésben jelölték meg a kutatók (Bognár-Gál-Kornai, 2000). A kijelentés „provokatív” jellege mellett az is szembetûnô, hogy a megfogalmazás nem egyértelmû. Kérdés, hogy a kijelentés mire vonatkozik. Arra, hogy a hálapénz nem befolyásolja a beteg ellátásának minôségét? Arra, hogy nagysága alapvetôen nem hoz változást az orvos jövedelmi helyzetében, életvitelében? Részben ezeknek az eltérô értelmezéseknek a kiküszöbölését szolgálná, ha több kijelentést vennénk be a kérdésbe, fôként annak árnyalására, hogy mire is szolgál az összeg. Például: „A hálapénznek szimbolikus jelentôsége van: a betegnek fontosabb, mint az orvosnak.”; „A hálapénz a beteg háláját fejezi ki.”; „A hálapénz az orvosi munka felelôsségteljes voltának elismerése”. A kérdôívbôl teljesen kimaradt a hálapénz-fizetés és elfogadás utóbbi két, lehetséges motivációjának felmérése. Az ilyen értelmezések még akkor sem elhanyagolhatóak, ha elôfordulásuk – ez esetben lakossági mintán történô felmérés, annak az orvosmintával való összevetése szükséges – nem gyakori. Az itt tárgyalt vonatkozásban az a kérdés, az orvos hogyan értelmezi, miként fogja fel a paraszolvenciát. A 30. kérdésben megadott eseteken túl, akár a hála természetes kifejezésének vagy az orvosi felelôsségteljesség, hivatástudat elismerésének is tekintheti. A paraszolvencia „elbagatellizálásának” ellenôrzésére – értelmezhetôbbé tételére – szolgálhat az olyan állítások bevezetése, mint: „A közvéleménynek túlzott elképzelései vannak a hálapénz mértékérôl.”11 vagy „A közvélemény igaztalanul ítéli el a hálapénzt elfogadó orvosokat.” A 36-os kérdés számos olyan állítás bevezetését lehetôvé tenné, ami jobban mutatja az orvostársadalmon belüli vélemény alakulását. Az „Orvosok” kérdôívben erre talán azért is nem került sor, mivel ezt a kérdést azonos formában tették fel a lakossági mintának is, a válaszok késôbbi összevetése céljából (is). Mivel az általam javasolt két állítást inkább az orvosok szemszögébôl érdemes vizsgálni – tartva magam a Tárki kérdôív tematikájához –, kiegészítve más minôsítésre váró állításokkal egy új kérdés felvételét javaslom. Az itt felsorolandó állítások kizárólag az orvosok véleményének alakulását hivatottak feltérképezni. Értékelésük a 36. kérdés négyes skálájával megegyezô módon történne. Javasolt állítások: 1. A közvélemény igaztalanul ítéli meg a hálapénzt elfogadó orvosokat.; 2. A közvéleménynek túlzott elképzelései vannak a hálapénz mértékérôl.; 3. A hálapénz sérti az orvosok önérzetét.; 4. A hálapénz súlyos morális problémákat okoz az orvos számára.; 5. A problémát nem a hálapénz ténye, hanem mértékének szabályozatlansága okozza.; 6. Az orvosi ellátás színvonalát ma Magyarországon nem lehet hálapénz nélkül fenntartani.; 7. A hálapénz a legtöbb orvos számára nem okoz belsô konfliktust.; 8. A hálapénz a nagyobb jövedelmû betegeket elônyösebb helyzetbe hozza. Közismert, hogy az orvosok nem elégedettek fizetésükkel, azt az indokoltnál (társadalmilag igazságosnál) alacsonyabbnak tartják. Részben ezzel összefüggésben, az orvosok többsége úgy véli, a közvélemény igaztalanul ítélkezik mind a hálapénz nagysága, mind az azt elfogadó orvos esetében. Az orvosi önérzetre, a hivatás felelôsségteljességére vonatkozó kérdések az anyagi megbecsültség dimenzióján túl a társadalmi megbecsültség más vonatkozásaira is utalnak. Ezeket a véleményeket járná körül az a kérdésblokk, ami a hivatáspresztízs és társadalmi megbecsültség kérdéseit részletesebben is érinti. A kérdôívben közvetlen az anyagi-jövedelmi helyzet (60. kérdéstôl) elôtt szerepelne, így bemutatására a késôbbiekben kerül sor. 10

11

A dôlt betûvel szedett részek forrása a megnevezett kutatás dokumentációi: http://www.tarki.hu/cgi-bin/katalogus/tarkifo_hun.pl?sorszam=TDATA-D98 és http://www.tarki.hu/adatbank-h/katalog/dokument/d98_doku.pdf. A kijelentés szerepelt „Az orvosok Magyarországon” (1981) kutatás kérdôívében. (Bánlaky-Kertész-Solymosi (1981) Orvosok Magyarországon. Bp.: Akadémiai.)

26

A 37-es kérdéssel a kérdôívben arra keresték a választ, hogy mennyire tekintik az orvosok a feketegazdaság részének a hálapénzt. Az erre szolgáló „fekete taxi” hasonlatról – a válaszok alakulásának figyelembevételével – maguk a kutatók is elismerik: „A több mint egyharmados elutasítottság természetesen nem jelenti azt, hogy ezek az orvosok ne lennének tisztában a hálapénz illegális voltával. Sokukat nyilván sértette az orvos–taxis párhuzam, másrészt a gyógyítás folyamata nem mindig a szabad vagy fölösleges kapacitások kihasználását (felkínálását) jelenti.”12 Ebben az esetben célszerûbbnek tûnik új hasonlat bevezetése, vagy a „Sokan amiatt bírálják az orvosokat, hogy a köztulajdonban lévô kórházi ágy, mûszerek, mûtôk használatáért extra pénzt fogadnak el.” helyzetismertetéssel kapcsolatban állítások megfogalmazása, melyeket a már alkalmazott 4-es skálán lehet minôsíteni. Ilyen állítások lehetnek: 1. Ha az orvosnak nincs a beteg ellátására felszerelt magánrendelôje, nem tehet mást.; 2. Az orvos nem a köztulajdon használatáért, hanem munkájáért kapja a hálapénzt.; 3. Az orvos nem magáncélra, hanem a beteg ellátására használja a közintézményeket.; 4. Amennyiben az orvosnak erre lehetôsége van, ilyen esetekben magánkórházak szolgáltatásait kell igénybe vennie.; 5. Az orvos csak abban az esetben használja a közintézményeket erre a célra, ha betegének nem áll módjában a magánkórházak szolgáltatását megfizetni.; 6. A megfelelô színvonalú betegellátás más módon nem valósítható meg. Ehhez a kérdésblokkhoz kapcsolódóan kell, hogy megjelenjenek a kórházakban dolgozó orvosok esetében azok a kérdések, melyek arra vonatkoznak, intézményükben engedélyezett-e a hálapénz elfogadása, ha igen, milyen módon és feltételekkel. Szintén fontos lenne megtudni, hogy engedély esetében kevesebb, ugyanannyi vagy esetleg több plusz bevételhez jutatta-e a megkérdezett orvost. A hálapénzrôl alkotott általános vélemények után a társadalmi- és hivatáspresztízs vizsgálatára irányuló kérdések következnének. Ezek (jórészt) kimaradtak a kérdéskritika alá vetett Survey-bôl, helyette az 50-60. kérdésig a betegbiztosítási rendszer reformjára és a hálapénz megszûntetésére irányuló kérdések szerepeltek a vizsgálatban. A társadalmi presztízs megítélésére hagyományosan olyan skálát alkalmaznak, ahol a kérdezett foglalkozás társadalmi presztízsét viszonyítják a társadalom egészéhez. Mivel az „Orvosok” kutatásban a jövedelmi viszonyok megítélésekor (66.1 és 66.2) egy 10-es fokozatú skálát használtak, célszerûnek tûnik ennek átvétele. Ezt támasztja alá az is, hogy a társadalmi presztízs megítélését elsôsorban az anyagi helyzettel, az anyagi helyzet és a méltányosnak tartott jövedelem megítélésével hozzák összefüggésbe a kutatók. A megkérdezett orvosokat tehát arra kérjük meg, hogy az orvos társadalmi presztízsét a társadalom egészéhez viszonyítva értékeljék a (1) legalacsonyabb presztízs és a (10) legmagasabb presztízs szerint. Itt várhatóan a közép vonzása érvényesül majd, ezért egy második kérdésben arról próbálunk meg információt szerezni, hogy hogyan látják az orvosok helyzetüket az értelmiségen belül, olyan foglalkozásokkal is összevetve, melyeket profession-ként szokás megjelölni (ügyvéd, tanár). Ez az a pont, ahol a tervezett kérdôív az eredetinél nagyobb hangsúlyt fektetne a referenciák szerepére, hiszen nem mindegy, hogy saját helyzetünket kihez viszonyítjuk. Az orvoshoz hasonlóan hagyományosan magas presztízsû foglalkozásokat veszek be az összehasonlításba, mivel ezek lehetnek azok a szakmák, melyekhez ôk maguk is a leggyakrabban viszonyítják saját helyzetüket. Késôbb ezeket a jövedelmi viszonyok megítélésénél is alkalmazom. A tanár, a jogász, a mérnök, a közgazdász, a tudományos kutató kerülnek így összehasonlításra az orvosokkal. A felsorolt értelmiségi foglalkozások közül elôször a két legalacsonyabb és a két legmagasabb presztízsû kiválasztására kérjük a kérdezetett, majd szintén a társadalom egészéhez viszonyítva kell elhelyezni a 10-es skálán a tanárokat, jogászokat, mérnököket, közgazdászokat és tudományos kutatókat. Hipotézisem szerint a közép felé húzó értékeken túl észlehetô lesz, hogy az orvosok tudatában vannak az átlagot meghaladó tekintélyüknek. Ezt más foglalkozásokhoz viszonyított önértékelésükben remélem megjelenni. A presztízspárok alkotásánál várhatóan jelen lesznek majd olyan foglalkozások, gondolok itt elsôsorban a tanár-orvos, vagy a jogász-orvos párokra, ahol a megkérdezettek hasonló hivatásrendi etikából (hivatásrendi tudatból)13 merítkezve hasonló értékrend meglétét feltételezik. Ha ezt a három kérdést – a kihagyott kérdésblokk helyére beillesztve – 50-53-ig sorszámozzuk, akkor 54. kérdésként az orvosok szakmai megbecsülésének értékelése következne. „Hogy érzi, szakmai tudását megbecsülik…? a. betegei; b. munkatársai; c. tágabb szakmai környezete; d. az állam. Válaszkategóriák: Igen, teljes mértékben (4), Részben megbecsülik (3), Inkább nem becsülik meg (2), Egyáltalán nem becsülik meg (1), NT és NV. Az 55. kérdés az orvosok szakmai tudásának külföldön való megbecsülésére vonatkozna. 55. Mit gondol szakmai tudását mennyire becsülnék meg külföldön?: 1. Jobban megbecsülik, mint Magyarországon, 2. Hasonló mértékben becsülik meg, mint Magyarországon, 3. Kevésbé becsülik meg, mint Magyarországon, 4. Nem becsülik meg és NT, NV. Az 56. kérdés az orvosok külföldi munkavállalási kedvét vizsgálná: Gyakori, hogy magyar orvosok külföldön vállalnak munkát. Ön szerint miért? 12 13

Bognár – Gál – Kornai (2000): Hálapénz a magyar egészségügyben. Közgazdasági Szemle XLVII. évf. 297. A hivatásrendi öntudat a szakma professzióként való megítélésére épül. A professziók mindig magas szintû, hosszú ideig történô képzést írnak elô tagjaik számára, rendszerint saját szakmai szabályaik és intézményeik felügyelete alatt állnak (pl. ügyvéd, orvos). Míg az orvosok és a többi professzió tradicionális, szokásjoggal és szaktudással támogatott autoritást élveznek, addig a tanárok tekintélyüket hivatali úton, a tanár-diák kapcsolattal és hivatástudatuk hangsúlyozásával tartják fenn.

27

Kérem, mondja meg, hogy a következô állításokkal teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet: a. A külföldi munkavállalásnak a hazai jövedelmek az okai.; b. A külföldi munkavállalásnak a hazai munkakörülmények az okai,; c. A külföldi munkavállalást a szakmai tapasztalatszerzés motiválja,; d. A külföldi munkavállalást a szakmai karrierépítés motiválja,; e. A külföldi munkavállalásnak a kalandvágy az oka,; f. A külföldi munkavállalásnak a szakma társadalmi megbecsültsége az oka. Ezt követheti az a kérdés, hogy a kérdezettnek van-e külföldi munkatapasztalata, illetve megfordult-e már a fejében, hogy elhagyja az országot ilyen céllal. „Párként” a jövedelmi blokkban olyan kérdéseket tennék fel, ahol a megkérdezettnek a külföldön dolgozó orvosokhoz viszonyítva kell magát egy 10 fokozatú jövedelmi skálán elhelyeznie, valamint megkérnénk, hogy tippelje meg egy külföldön dolgozó orvos milyen bért kap egy magyar orvoshoz képest. Az elsô típusú értékelés folytatása lenne a 66.1-2-es kérdéseknek: „Hol helyezné el magát ezeken a jövedelmi skálákon? 66.3. A külföldön dolgozó orvosokhoz viszonyítva: 1. a legrosszabb keresetû külföldi orvosok és 10. a legjobb keresetû külföldi orvosok. A külföldi munkavállalásra vonatkozó kérdések elmaradását a Tárki kérdôívbôl természetesen részben indokolhatja az, hogy az adatfelvétel idején ez a probléma még korántsem volt olyan aktuális, mint napjainkban. 2012-ben azonban nem képzelhetô el a témát érintô adatfelvétel ilyen és ehhez hasonló kérdések nélkül.

4. A megvásárolt bizalmi viszony A társadalmi megbecsültségre vonatkozó kérdéseket elsôsorban az anyagi helyzettel szokás összefüggésbe hozni. Itt nemcsak az objektív jövedelmi helyzet, hanem az igazságosnak és méltányosnak tartott jövedelem megítélése is fontos. Ahogy azt már többször említettük, az orvosok jelentôs része úgy érzi, nem kapja meg a társadalomtól azt az anyagi megbecsülést, amit jogosnak és igazságosnak gondol. (A lakossági minta eredményei is ezt a vélekedést tükrözik.) Az orvosok szerepének az egész társadalomban való megítélését azonban nem kizárólag az anyagi juttatások oldaláról lehet megközelíteni. Az orvos-beteg viszony, az orvosi hivatás számos olyan speciális jellegzetességet mutat, ami mind szerepet játszik a szakma társadalmi megítélésben. Mivel nem tartozik a dolgozat szorosan vett témájához, ezért csak jelzésszerûen utalunk az orvos-beteg kapcsolat etikai, bizalmi jellegére, a szakma hivatásrendi (ön)tudatára14, valamint arra a XIX. század közepétôl végbement átalakulásra, ami megváltoztatta az orvos-páciens viszony hangsúlyait. Ettôl kezdve az orvos a szakma és saját meggyôzôdése, és nem a megrendelô (páciens) kritériumai szerint kezelhette a beteget. Az orvosi szakterületek specializálódásától kezdve újabb változás állt be ebben a kapcsolatban. Megszûnt a régi típusú személyes kapcsolat, a közegészségügyi átalakulások nyomán a páciensek között megjelentek egész intézmények („kollektív páciens”), elterjedt a szociális-medicinának nevezett szemléletmód, ahogy olyan orvosi pályákkal (pl. orvoslátogató, orvosközgazdász stb.) is számolni kell, ahol az orvosok egyáltalán nem végeznek gyógyító munkát, vagy nem ez a fô feladatuk. Ezek a változások mind befolyással bírnak a társadalmi presztízs alakulására. Ezért érdemes lenne mind az orvos, mind a lakossági mintán rákérdezni arra, hogy mit várnak el a felek egymástól, miként lehet ma az orvosi hivatást meghatározni? Hipotézisem szerint az orvosi hálapénzzel a felek nemcsak elônyöket vásárolnak és adnak, hanem vissza kívánják állítani (rekonstruálják) azt a személyes (intim) kapcsolatot, ami az orvos-páciens viszonyát hosszú ideig meghatározta. A beteg nemcsak minôségi ellátást vár el az orvosától, hanem azt is, hogy problémáját egyedi módon, szakmai tudásának legjavát nyújtva kezelje. Erre azonban a jelenlegi egészségügyi ellátásban az orvosok túlterheltsége, a magas beteglétszámok stb. miatt kevésbé nyílik lehetôsége a kezelôorvosnak. Az orvos a hálapénzt nemcsak munkadíjként vagy alacsony jövedelme kompenzálásaként fogadhatja el, hanem hogy biztosítsa páciensét a köztük kialakuló kapcsolat bizalmi, egyedi jellegérôl. Az etikailag is kifogásolt hálapénz elfogadása, az összeg meghatározása, az átadás módja stb. megerôsítik az orvos-beteg kapcsolat ilyen jellegét, hiszen a feleknek így közös „titkuk” (eltitkolni valójuk) van. Az orvos nem vállalhatja fel nyíltan, hogy hálapénzt kap(ott), mivel így törvényi úton és morálisan is elítélhetôvé válik. A beteg sem beszélhet nyíltan a hálapénzrôl, hiszen a külvilág számára az azonos színvonalú, mindenki számára hozzáférhetô ellátás illúzióját célszerû fenntartani. A hálapénzzel a beteg és az orvos egyaránt az újraalkotott bizalmi kapcsolat lehetôségét ajánlja és fogadja el. A paraszolvencia féllegalitása persze azt is eredményezi, hogy a beteg erkölcsileg elítélheti orvosát annak a pénznek elfogadásáéért, amit ad, míg az orvos állandóan a morális és immorális határmezsgyéjén mozog. (Mivel értelmezésemben az a hagyományos orvos-beteg kapcsolat változott meg, amit a „bizalmi viszony” kifejezés jelöl, ezért a hálapénzzel újra megvásárolt, újraépített kapcsolat jelölésére célszerûnek tûnik más kifejezés - pl. újraépített bizalom vagy megvásárolt bizalom - bevezetése.) A hipotézis tesztelésére olyan állítások bevezetését javaslom, melyek az orvost – s egy késôbbi lakossági mintában az ellátottakat is – az orvos-beteg kapcsolat jellemzôinek skálaértékelésére kérnék meg. Például: 14

A hivatásrendi öntudat a szakma professzióként való megítélésére épül. Ehhez járult hozzá még az orvosok karizmatikus hatalommal való felruházása (BánlakyKérész-Solymosi, 1981), ami napjainkban még mindig hozzátartozik az orvos képéhez, ilyen módon magas társadalmi presztízséhez.

28

Az orvos-beteg kapcsolat alapvetôen bizalmi viszony.; Az orvos-beteg kapcsolat a felek anyagi érdekeltségére épül.; A beteg kezelését az orvos döntései határozzák meg.; A beteg kezelését saját igényei és döntései határozzák meg.; Az orvos-beteg kapcsolatában a beteg kiszolgáltatott helyzetbe van.; Az orvos-beteg kapcsolatában a felek azonos helyzetben vannak.; A beteg megfelelô kezelése elsôsorban az orvos helyes szakmai döntésein múlik.; A beteg megfelelô kezelése elsôsorban a technikai felszereltségen múlik. Hasonló jellegû állítások kidolgozása és tesztelése lenne a hipotetikus kérdôív egyik feladata. Az „Orvosok” kérdôív áttekintésekor többször utaltam már - akár új kérdések bevezetésével is, akár a presztízs és jövedelmi helyzet összefüggéseivel - az anyagi-jövedelmi blokkra. Ennek részletes tárgyalása most következik. Az anyagi-jövedelmi helyzet megítélése szoros összefüggésben áll munkánk, társadalmi megbecsültségünk megítélésével. Minél magasabb a jövedelme valakinek, hajlamos munkájának társadalmi presztízsét ezzel arányosan magasabbnak értékelni. Igaz ez a megállapítás fordítva is: ha az illetô úgy érzi jövedelme alacsonyabb az általa igazságosnak gondoltnál, hivatáspresztízsét is alacsony skálaérték mellé helyezi el. Az anyagi/jövedelmi helyzet fontossága a személyes jólét megítélésben különösen az 1989-et követô háztartáspanel felvételekben szembetûnô, szerepe azóta sem csökkent. Az anyagi dimenziók elôtérbe kerülését részben indokolja, hogy a rendszerváltást követôen mindenki fokozott elvárásokat fogalmazott meg a szabad piac és a szabad kapitalista rendszer megjelenésével. Gyors jövedelem- és életszínvonalbeli növekedést vártak az állampolgárok, míg az átalakulások mentén nôtt a munkanélküliség, anyagilag csak igen szûk réteg jutott közvetlen és gyorsan számottevô elônyhöz. Ez a felfokozott várakozás majd egy évtized után ugyan némiképp enyhült, de hatása máig sem szûnt meg.15 Hasonló hipotézissel élhetünk az egészségügy területén is. Szintén 1989-et követôen lett mindennapos az egészségügyi rendszer reformjának témája. Mivel ez a mai napig nem történt meg, ahogy a paraszolvencia megoldására sem született tényleges megoldás, az orvosok fokozott várakozása ugyan szintén enyhült, de helyét saját helyzetük és szakmai jövôjük megítélésben a pesszimista látásmód vette át. A kérdôív konkrét kérdéseire visszatérve: A 62-63. kérdések a nettó, adózás utáni jövedelem, illetve az „elfogadható színvonalú megélhetést biztosító” jövedelem pontos meghatározására kérik a válaszadókat. Hasonlóan konkrét összegek megnevezését tartanám célszerûnek a más értelmiségi foglalkozásokkal (tanár, jogász, közgazdász, mérnök, tudományos kutató) való összehasonlítás kapcsán is. Azaz a jövedelmi szempontból a 10-es skálán történô elhelyezés mellett az orvosoknak azt is meg kellene tippelnie, hogy szerintük mennyi az adott foglalkozású értelmiségi egy havi, nettó jövedelme. Az értékelésben ezeket az eredményeket lehet aztán összevetni a társadalmi megbecsültségre vonatkozó értékelésekkel. A külföldi orvosok jövedelmével történô összehasonlítás esetében, a skálaértékelés mellett, a jövedelmek nagyságrendi eltérésének megbecslése is fontos lehet. Azaz: Véleménye szerint egy külföldön dolgozó orvos jövedelme: 1. fele a magyar orvosénak, 2. megegyezik a magyar orvoséval, 3. másfélszerese a magyar orvosénak stb. Ezek az értékek egészen a négyszeres kategóriáig mehetnek, ahol, majd ezen túl az ennek többszöröse, hányszorosa (itt a kérdezett adja meg a választ) válaszlehetôségek következnek. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a külföldi orvosok fizetéseinek szórása is igen nagy lehet, országonként, kontinensenként erôsen eltérô. A kérdések megfogalmazásánál el kell dönteni, hogy mennyire leszünk tekintettel ilyen különbségekre, vagy csak a magyar orvosok külföldi munkavállalásról alkotott véleményét nagy általánosságban, a finom eltérésekre való tekintet nélkül kívánjuk vizsgálni. Az anyagi blokk kérdései és az azokra beérkezô válaszok alapján elsô megközelítésben létrehozhatónak tûnik a vagyoni javak összevont indexe, ami az életvitel fogyasztási preferenciát befolyásoló dimenzió. A vagyoni javak összevont indexe a 70-74. kérdések alapján a banki betét, értékpapír, mûtárgy, nyaraló, autó, telek, lakáson kívüli más ingatlan, autók és más gépjármûvek száma alapján lenne kialakítható. A vagyoni index alapján képet kaphatunk az orvostársadalom belsô tagolódásáról16, a hazai jövedelmi igényszinttel (63. kérdés) összevetve pedig az életstílus választás irányába is nyitottá (nyitottabbá) válik az értékelés. Mivel ezek a kérdések hiányoznak az „Orvosok” kérdôívbôl, itt csak utalok az ilyen jellegû kérdések felvételének lehetôségére. (Az életvitel-életstílus preferenciák körüljárása az orvostársadalom egészének vizsgálata során lehet érdekes, míg a hálapénz témájában kevésbé vagy csak bizonyos szempontokból alkalmazható. Például: Az orvosok társadalmi presztízsérôl való önértékelését milyen módon befolyásolja életstílus választási preferenciájuk vagy annak megváltoztatására tett kísérleteik.) A hálapénz szakterület, ellátás típusa stb. szerinti megoszlását vizsgáló kérdések esetében nem élek észrevételekkel. Itt jegyzem meg, hogy az orvosok megítélése szerint a hálapénz összege leginkább a szakterülettôl, a beosztástól, valamint a hírnévtôl függ, míg a teljesítménytôl kevésbé (Bognár-Gál-Kornai, 2000). A hírnevet és a teljesítményt kiemelve érdekes lenne megvizsgálni azt is, hogy ezek a kategóriák megfelelnek-e, s milyen kapcsolatban vannak a szakmai sikerességgel. Azaz, kit tekint az orvostársdalom szakmailag sikeresnek, s mik lehetnek a szakmai sikeresség kritériumai? Mennyire függ össze a szakmai sikeresség a hálapénz juttatás és elfogadás gyakoriságával? 15 16

Sági M. (2000): Hogyan legyünk pesszimisták? Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! Demográfia és családfejlôdés. In: Szociológiai Szemle, 2000/17. A vagyoni- jövedelmi helyzet mellett az orvosok munkahely jellege (intézménytípus) a legfontosabb differenciáló tényezô (Bánlaky-Kertész-Solymosi, 1981; Bognár-Gál-Kornai, 2000).

29

Hivatkozások ÁDÁM GYÖRGY (1989): Adóztatás után. Bp.: Magvetô. ANTAL Z. LÁSZLÓ (1991): A paci mechanizmusok szerepe az állami egészségügyben (a szülészet példáján). In: Terhesség- szülés- születés, II., szerk. Hanák K., MTA Szociológiai Kutató Intézet, Bp.. BALÁZS PÉTER (1991): Hálapénz- paradigma: szubjektíven (?) az egészségügyi rendszerváltásról. Valóság 4. BÁNLAKY-KERTÉSZ-SOLYMOSI (1981): Orvosok Magyarországon. Bp.: Akadémiai. BOGNÁR–GÁL–KORNAI (2000): Hálapénz a magyar egészségügyben. Közgazdasági Szemle XLVII. évf. BONDÁR ÉVA (1992): Három cikk ürügyén a hálapénz közgazdasági természetérôl. Replika 1-2. BORDÁS ISTVÁN (1993): Piac és feketepiac az egészségügyben. Replika 9-10. BUDA BÉLA (1992): A hálapénz- szindróma, A magyar egészségügy különleges tünete nyomán. Replika 1-2. GALSAI-KERTESI (1991): A hálapénz ökonómiája. Közgazdasági Szemle 3. SÁGI MATILD (2000): Hogyan legyünk pesszimisták? Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! Demográfia és családfejlôdés. In: Szociológiai Szemle, 2000/17, http://www.tarki.hu/cgi-bin/katalogus/tarkifo_hun.pl?sorszam=TDATA-D98

30

ILYÉS TAMÁS Budapesti Gazdasági Fôiskola Szakkollégiumának Külkereskedelmi Kari Önkormányzata [email protected]

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE Az elôadásomban a ricardoi komparatív elônyök gondolatát követve elemzem, hogy a magyar külgazdaság európai, illetve világgazdasági integrációja milyen mértékben segítette elô a magyar gazdaság növekedését, az életszínvonal javulását. Az elmúlt fél évszázadban a szabad kereskedelem támogatói sikeresen csökkentették az átlagos vámszintet olyan alacsony mértékre, hogy az már nem képes jelentôs mértékben védelmet nyújtani a nemzetgazdaságok számára. Ezzel párhuzamosan azonban az elméleti eredmények mellett csak kevés empirikus elemzés készült arra vonatkozóan, hogy a ténylegesen megvalósult integrációs hatás milyen mértékû vagy akár milyen elôjelû. Az elemzésemben a magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlegét használom fel ahhoz, hogy három év ÁKM volumenmodelljeit összehasonlítva pontosan számszerûsítsem a külkereskedelmi integráció hatását. A modelleket a tényezôfelbontás módszerével hasonlítom össze, elkülönítve az erôforráskorlátok, a technológiai javulás és a nemzetközi csere életszínvonalra vonatkozó hatását. A számításaimhoz az 1998, 2000 és 2005-ös évek magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlegeit használtam fel.

1. Bevezetés A David Ricardo által kidolgozott komparatív elônyök elmélete a mai napig meghatározó a nemzetközi kereskedelmet magyarázó elméletek között. A ricardoi elmélet alapján szabadkereskedelem esetén a vizsgált ország olyan termékek gyártására fog specializálódni, amelyeket relatív alacsonyabb költségekkel képes elôállítani, mint a kereskedelmi partnere. Ezen elmélet alapján a kereskedelemben részt vevô országok nem szenvedhetnek hátrányt, mivel együtt legalább ugyanakkora mennyiségû terméket képesek elôállítani, mint külön-külön. A ricardói modell egy tényezôt és két terméket szerepeltetett két ország viszonylatában. Az elmélet alapján a relatív tényezôhatékonyságok csak a termelési lehetôségeket határozzák meg, a végsô szerkezet megállapításához a keresleti és árviszonyokra is szükség van. Az elméletet késôbb általánosították több tényezô és több termék esetére, amely lehetôvé tette az általános egyensúlyelméletbe való integrációját (Krugman–Obstfeld, 2003). A ricardoi modellel szemben azonban több kritika is született az elmúlt évszázadban. A modellhez szükséges adatokat nehéz megfigyelni, a pontos számszerûsítéshez a feltételezett autark állapot és a szabadkereskedelem árviszonyait is ismerni kell, valamint az összes exportviszonylat keresleteit. Ezek alapján komoly problémát okozhat a modellezés során a komparatív elônyök számszerûsítése, illetve még ha az árak megfigyelhetôk lennének is, korántsem biztos, hogy ezek ténylegesen elôrevetítenék a komparatív elônyöket. Ezen problémák miatt (Balassa, 1965) felvetése alapján a megnyilvánuló komparatív elônyök (Revealed Comparative Advantage – RCA) elemzésére helyezôdött a hangsúly. Ezen vizsgálódások már nem a kereskedelem lehetôségeit elemezték, hanem arra a kérdésre keresték a választ, hogy a megvalósult kereskedelembôl milyen további fejlôdési lehetôségekre lehet következtetni. Ezen RCA mutatók alapesete a (Balassa, 1965) által bevezetett B index.

(1) A B index 1-nél nagyobb értéke azt jelzi, hogy egy országnak komparatív elônye van j termékben a t termékcsoporton belül, az i ország felé n ország csoport viszonylatában. A B index csak ex post elemzésre alkalmas, valamint a képzése más elméleti hibákat is felvet. Ezen problémák miatt késôbb (Hillman,1980) és további kutatók különbözô transzformációkkal pontosították az indexet. Az RCA mutatók azonban nem oldják meg a komparatív elônyök vizsgálatának összes nehézségét. A mutatók alapján fel lehet állítani sorrendet a termékek vagy az ágazatok között, illetve lehet vizsgálni a komparatív

31

elônyök idôbeli változását. Az utóbbi években több ilyen témájú tanulmány készült Magyarországra, alapvetôen az agrárkereskedelem és az európai integráció témájában, mint például Fertô (2003), Jámbor (2007), illetve Jámbor–Török (2012). Azonban ezek a tanulmányok csak egy ágazatot vizsgáltak, nem a teljes magyar külkereskedelmet. A kutatásomban egy olyan Ágazati Kapcsolatok Mérlegén alapuló modellel vizsgáltam a magyar külkereskedelem szerkezetét, illetve a változásának hatásait, amely képes egyszerre a teljes külgazdaságot megjeleníteni és számszerûsíteni a hatását a magyarországi életszínvonalra.

2. Az alkalmazott modell felépítése Az Ágazati Kapcsolatok Mérlegén (ÁKM) alapuló modellek alkalmasak arra, hogy bizonyos technológiai feltevések mellett vizsgálhatóak legyenek a termelési, kínálati oldal hatásai a gazdaság alakulására. Ezen felül az ÁKM modellek a kereslet volumenének és szerkezetének változásának az elemzésére is felhasználhatók. Az ÁKM modellek alapvetôen két típusba sorolhatók, volumen- és ár modellekre. A komparatív elônyök jellege miatt a kutatásomban elsôsorban volumenmodellekkel vizsgáltam a ricardoi modell számszerûsített hatását. Az ÁKM volumenmodellek emellett tovább bonthatók aszerint, hogy milyen formában ábrázolják a nemzetgazdaság külkereskedelmét. Ezek alapján megkülönböztethetünk tökéletes helyettesíthetôségen („A” típus), az import endogenitásán („B” típus), tökéletes kiegészítésen („C” típus), illetve részleges bezáráson alapuló („D1”, „D2”) külkereskedelem ábrázolási módokat (Zalai, 2012). Az általam felépített modell törzsét egy „C” típusú volumenmodell alkotja, amely két különbözô korlátos, elsôdleges erôforrást különböztet meg, munkaerôt és tôkét. Ezek alapján a következô feltevéseket szükséges kiemelni. A fô alkalmazott feltevések: • Az import és a hazai termék tökéletes kiegészítô termékek, így a külkereskedelem nettó exportként jelenik meg a fogyasztási oldalon. • A két termelési tényezô tranzakciós költség nélkül átcsoportosítható az ágazatok között. • A végsô felhasználások volumene és szerkezete exogén változó. • Lineáris termelési technológia. Az így definiált volumenmodell csak a gazdaság lehetséges termelési programjait határozza meg. Ahhoz, hogy a modellt közvetlenül tudjuk alkalmazni gazdasági elemzéshez, további feltevésekre van szükség. Ilyen további feltevés lehet egyes változók exogenitásának megkötése, szerkezeti állandóságok vagy egy rendezô elv feltételezése. Rendezô elvként általánosan a fogyasztás adott szerkezetû maximalizálását tehetjük fel. Így a volumenmodellbôl a következô egyenletekkel rendelkezô lineáris programozási modell generálható Zalai (2003), Zalai (2011) alapján. A∙x+g∙sg+s∙ss+c∙sc+exp-imp≤x D∙x≤k Max c

(2) (3) (4)

A változók jelölései a következôk: • A a ráfordítási együtthatók mátrix, • x a termelési szintek vektora, • g a kormányzati vásárlások volumene, • sg a kormányzati vásárlások szerkezete, • s a készlet és tôkeállomány volumene, • ss a készletek és tôkeállomány szerkezete, • c a fogyasztás szintje, • sc a fogyasztás szerkezete, • exp az export értékének vektora, • imp az import értékének vektora, • D az ágazatonkénti tényezô ráfordítások mátrixa, • k a tényezôk rendelkezésre álló mennyisége. A (3)-as számú egyenlet meghatározza, hogy a meglévô tôke- és munkaerô állománya mellett a tényezôhatékonyságok legfeljebb mekkora termelés megvalósulását engedik. Mivel a használt ágazatok

32

számossága jelentôsen felülmúlja a korlátok számát, ezért ez a megkötés csak egy halmazt határoz meg. Ez a halmaz a komparatív elônyök ricardoi modelljében is megjelenik, mint az autark gazdaság termelési lehetôségeinek halmaza, abban az esetben, ha nincsen közbensô felhasználás. A (2)-es számú egyenlet az erôforráskorlátok által meghatározott halmazt transzformálja több változó együttes hatásával. Az Ax szorzat a közbensô felhasználások vektora, amely azt mutatja meg, hogy az adott termelési szintek mennyivel kevesebb végsô felhasználást tesznek lehetôvé. A kormányzati fogyasztás és a készletezés hasonló funkciót tölt be a lineáris programozási modell szempontjából, exogén adottságok, amelyek csökkentik a végsô felhasználásra fordítható termékek mennyiségét. A nettó export az elemzés fô tárgya, ebben a tekintetben a legfontosabb változó. Jellemzôen negatív és pozitív értékeket is tartalmaz (pl. nettó energiaimport és nettó élelmiszerexport), így nem lehet megállapítani alapesetben, hogy milyen hatással van a végsô felhasználásra. Abban az esetben, ha olyan termékeket exportálunk, amelyeket kevesebb ráfordítással tudunk elôállítani, mint azokat, amelyeket importáljuk, akkor ez a tényezô növeli a fogyasztási lehetôségek halmazát. Ekkor megállapítható, hogy a gazdaság világpiaci integrációja pozitív hatással van az életszínvonalra. Látható, hogy abban az esetben, ha az exporttermékek esetében komparatív elônye van a gazdaságnak az importtermékekhez képest, akkor kiegyenlített külkereskedelem esetén ez növekvô fogyasztási lehetôségekben fog megnyilvánulni. Természetesen a végsô hatás elôjele és mértéke függ attól, hogy milyen az export és import szerkezete valamint a volumene. A (2) egyenlôtlenség átfogalmazható a szokásos GDP alapegyenletté (5), amely annyiban tér el a klasszikus megfogalmazástól, hogy megjelenik a közbensô felhasználás (A). Így a közgazdasági jelentése a (2) egyenlôtlenségnek, hogy nem fordíthatunk a különbözô fogyasztási módokra többet, mint amennyit megtermeltünk.

(5) A (2) és (3) egyenlôtlenség meghatározza a transzformált termelési lehetôségek halmazát, azonban ahhoz, hogy összehasonlítható eredményeket kapjunk, ezen halmazokból ki kell választani egy kitüntetett pontot. Ez a rendezési elv a felépített modellben a fogyasztás adott szerkezetû maximalizálása. Elméletileg lehetôség van arra is, hogy a külkereskedelem endogén változóként szerepeljen, azonban mint arra Zalai (2012) rámutat, ebben az esetben a változók száma jelentôsen meghaladná a korlátok számát és elfajuló, degenerált megoldást kapnánk. Ez a megoldás annak a következménye, hogy az adott feltételek mellett az optimális termelési program egy olyan gazdasági szerkezet lenne, amelyben csak a legversenyképesebb ágazat termel, míg a többi termékeit ennek az ágazatnak az exportbevételébôl importáljuk. Ez teljes mértékben ellentmond az empirikus megfigyeléseknek, így a modellben a külkereskedelem exogén változó. A felépített modell segítségével megvizsgálható, hogy egy ország életszínvonala javult-e a kereskedelmi korlátok megszüntetésével. Ez a kérdés teljes mértékben elméleti, hiszen nem található olyan gazdaság, amelyben a közelmúltban teljesen zárt lett volna, így nincs empirikusan megfigyelhetô hasonlítási viszonylat. Ugyancsak komoly probléma, hogy lehetséges, hogy egyes ágazatokat az ország egyáltalán nem mûködtet, így a két állapot nem lehetne összehasonlítható. Magyarország esetében fôként az energiahordozók importja miatt ez a probléma jelentôsen torzító eredményekre vezet, hiszen zárt gazdaság esetén gyakorlatilag mûködésképtelen lenne a nemzetgazdaság. A modell másik alkalmazási lehetôsége, hogy idôben két állapotot hasonlítunk össze, megvizsgálva, hogy a kereskedelmi szerkezet változása javított vagy rontott-e az életszínvonalon. A kutatásomban ezt a megközelítési módot alkalmaztam.

3. Magyarország külkereskedelmének számszerûsített hatása Az elôzô fejezetben felépített modellt a magyarországi külkereskedelem számszerûsítésére alkalmaztam. Az elemzéshez alapvetôen a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott hivatalos Ágazati Kapcsolatok Mérlegét használtam fel, kiegészítve Révész Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos fômunkatársának számításaival.

33

Részletes ÁKM-eket a KSH a rendszerváltás óta csak 1998-ban, 2000-ben, 2005-ben és 2008-ban publikálta. A 2008-as ÁKM az ágazati csoportosítások módszertanának változása miatt nem összehasonlítható az elsô hárommal. A KSH az uniós elôírások alapján a 2008-as ÁKM esetében már a NACE rev.2 ágazati besorolást alkalmazta, amely jelentôsen eltér az NACE rev.1 változattól. A két ágazati bontás között még nem került sor transzformációs mátrix publikálására. A három fennmaradó év összehasonlításához a tényezôfelbontás módszerét alkalmaztam. Ennek segítségével egymástól egyértelmûen elkülöníthetôek a különbözô változók változásának hatásai. Mivel a tényezôfelbontásokat jelentôs mértékben befolyásolja a bevont változók sorrendje, így közgazdasági megfontolások alapján a következô sorrendet alkalmaztam: • Erôforráskorlátok. • Technológia javulása. • Termelési technológia változása. • Exogén fogyasztások. • Nettó export. • Rendezési elv: fogyasztási szerkezet. 1. ábra A paraméterek változásának hatása a fogyasztásra (mFt folyóáron)

Ezen felbontás segítségével számszerûsíthetô annak a hatása, hogy a felsorolt tényezôk megváltozása milyen hatással volt az életszínvonal alakulására. A számolási eredményeket az 1. ábra mutatja. A kapott eredmények inflációval való korrigálás után sem változnak lényegesen. Az 1. ábra alapján megállapítató, hogy a külkereskedelem szerkezetének változása negatív hatással volt a fogyasztási lehetôségek halmazára és így a lineáris programozási modell által számolt fogyasztásra. Legnagyobb mértékben az erôforráshatékonyság-növekedése járult hozzá a jólét növekedéséhez a vizsgált idôszakban. Mivel a két idôtáv nem azonos méretû, így figyelembe kell venni, hogy a második esetben hosszabb az idôhorizont. Az erôforráskorlátok közel semleges hatása arra utal, hogy abszolút mértékben sem a reál tôkeállomány, sem a munkaerôpiac nem növekedetett. A közbensô ráfordítások együtthatója a várakozásokkal megegyezôen nem fejt ki lényeges hatást, ez annak a következménye, hogy ezen ráfordítási arányok hosszú távon stabilnak tekinthetôk. Az exogén változók (g) hatása negatív, amely a növekvô állami elvonásokat jeleníti meg. A rendezési elv, azaz a fogyasztási szerkezet hatása gyakorlatilag minden esetben pozitív, amely abból adódik, hogy a tényezôfelbontás során ezt a sorrendet alkalmaztam. Az elemzés szempontjából kiemelkedô jelentôségû, hogy a külkereskedelem, a nettó export változása negatívan befolyásolta az életszínvonalat Magyarországon. Ez a negatív hatás azt jelenti, hogy nem sikerült érvényesíteni az ország európai gazdasági integrációja során a gazdaság komparatív elônyeit, sôt még egy enyhe eltolódás is megfigyelhetô az optimumtól.

34

A negatív elôjelû hatásnak több oka is lehet: • A gazdaság erôs energiafüggése jelentôsen determinálja az import alakulását, így ez torzíthatja a külgazdasági szerkezetet. • Az ÁKM modell a NACE rev.2 52 ágazatos felbontását használja fel, azonban lehetséges, hogy a komparatív elônyök akár ágazaton belül is érvényesülnek. • Az „A” típusú ÁKM nem veszi figyelembe a termelés importigényét, míg az output tekintetében tökéletes helyettesítést feltételez. • Az Európai Unió gazdasági integrációja olyan mértékben elmélyült, hogy már nem a komparatív, hanem az abszolút elônyök vezetik a külkereskedelem alakulását. Ebben az esetben a kapott adatok romló versenyképességre utalnak. A kutatás továbbfejleszthetô egy részletesebb, általános egyensúlyelméleti modell irányába. Egy GE modellben a kapott eredményektôl el lehetne választani az adók, támogatások hatását, szerepeltetni lehetne egy haszonmaximalizáló reprezentatív háztartást, amelyben már megjelenhet a helyettesítés a termékek között. Emellett az ÁKM részletes átárazása pontosabbá teheti a kapott eredményeket. Mivel a KSH az Európai Uniós határozatnak megfelelôen 5 évente publikálja az Ágazati Kapcsolatok Mérlegét, így az új ÁKM esetén már összehasonlíthatóan elemezhetôk lennének a 2008 utáni külkereskedelmi változás folyamatai.

4. Összefoglalás A kutatásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a magyar gazdaság integrációja az európai és világgazdaságba milyen mértékben segítette elô az életszínvonal alakulását, a külkereskedelmi szerkezetváltás mennyire volt sikeres az 1990-es évek után. A kérdés vizsgálatához egy „A” típusú ÁKM volumenmodellen alapuló lineáris programozási modellt használtam fel az eredmények pontos számszerûsítésére. A modellfuttatások eredményei alapján megállapítható, hogy a magyar külgazdaság változása negatívan befolyásolta a fogyasztási lehetôségeket, az életszínvonalat. Az optimumtól való távolodás feltehetôen az importoldali erôs determináltság és az Európai Unióban megvalósuló egyre élesebb verseny következménye, amelyek alapján a komparatív elônyök elmélete helyett egyre inkább az abszolút elônyök kezdik alakítani a külgazdasági szerkezet.

Hivatkozások BALASSA BÉLA (1965): Trade liberalization and „revealed” comparative advantage. The Manchester School, vol. 33. no. 1. FERTÔ IMRE (2003): A komparatív elônyök mérése In: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 4. szám HILLMAN, A. L. (1980): Observation on the relation between ’revealed comparative advantage’ and comparative advantage as indicated by pre-trade relative prices. Weltwirtschaftliches Archiv, vol. 116. no. 2 JÁMBOR ATTILA (2007): A magyar gabonafélék megnyilvánuló komparatív elônyei és hátrányai In: Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 9. szám JÁMBOR ATTILA – TÖRÖK ÁRON (2012): Változások az új tagországok agrárkereskedelmében az EU-csatlakozás után. In: Statisztikai Szemle, 90. évfolyam, 7-8. szám KRUGMAN PAUL R. – OBSTFELD MAURICE (2003): Nemzetközi gazdaságtan. Budapest, Panem kiadó RÉVÉSZ TAMÁS (2003): A gazdaságmodellezési adatbázis szakágazati adatai. In: Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 3. szám ZALAI ERNÔ (2000): MATEMATIKAI KÖZGAZDASÁGTAN: A korszerû mikroökonómiai elemzés klasszikus és neoklasszikus szemléletû modelljei. Budapest: KJK-Kerszöv, 2000. 896 p. ZALAI ERNÔ (2011): MATEMATIKAI KÖZGAZDASÁGTAN I.: Általános egyensúlyi modellek és mikroökonómiai elemzések. Budapest: Butterworth; Akadémia Kiadó, 2011. XV+640 p. (ISBN:978 963 05 9150 8) ZALAI ERNÔ (2012): Matematikai közgazdaságtan II.: Többszektoros modellek és makrogazdasági elemzések. Budapest: Butterworth; Akadémia Kiadó, 2012. XI+721 p. (ISBN:978 963 05 9151 5) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: www.ksh.hu A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján, Budapest 2004 Ágazati kapcsolatok mérlege (szervezeti elhatárolásban),1998 Az ágazati kapcsolatok mérlegének matematikai, 2000, Budapest, 2005 Forrás- és felhasználástáblák, 2003

35

KÁNTOR ADRIENN szakmai alelnök Külker Szakkollégium, Budapesti Gazdasági Fôiskola –Külkereskedelmi Kar [email protected]

MFF 2014-2020: INTELLIGENS ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS A tanulmányban igyekszem bemutatni az Európai Unió eddigi többéves költségvetési kereteit az Agenda 2000-tôl kezdve, a lisszaboni stratégiát és annak megvalósítási folyamatát, majd az Európa 2020 célkitûzéseit. Az elôzô 10 éves „tervet” nem sikerült teljesíteni, a 2007-2013 közötti pénzügyi keret sem járult hozzá. Most az Európa 2020 dokumentumban foglalt célkitûzések megvalósítása a feltett szándéka az európai integrációnak, a tanulmányból kiderül, mi a Bizottság javaslata és hol tartunk az intelligens és inkluzív növekedés útján.

1. Bevezetés Dolgozatomban fôként arra kerestem a választ, hogy az Európai Unió jövôbeli többéves pénzügyi kerete elôsegíti-e majd az EU stratégiai célkitûzéseinek teljesülését, alapul véve az Európai Bizottság 2014-2020-as idôszakra tett javaslatát. A cél eléréséhez szükségesnek tartom a lisszaboni stratégia és a jelenlegi költségvetési keret (2007-2013) ismertetését, annak bemutatását, hogy a tárgyalások idején mekkora szerepet játszott az aktuális globális kihívásokra való válaszadás. A kutatás során fontos kérdés lett az is, hogy a döntési folyamat miként befolyásolja a közös költségvetés végeredményét. Ugyanis különleges jogalkotási eljárás keretein belül döntenek arról, mekkora legyen a pénzügyi perspektíva és a fejezetek közötti megoszlás. Azaz a többéves költségvetési keretet az Európai Tanács csak akkor fogadja el, ha ebbe minden tagállami delegáció beleegyezett, majd az Európai Parlamenthez kerül a javaslat. Amennyiben a Parlament elfogadja, létrejött a megállapodás. Abban az esetben, ha amellett döntenek, hogy egyes fejezeteken változtatni kell, visszakerül az ügy a Tanácshoz. A végsô, intézményközi megállapodást tehát mind a Parlamentnek, mind a Tanácsnak el kell fogadnia. A Bizottságnak csak javaslattevôi szerepe van.

2. Az Európai Unió 2007-2013 közötti idôszakra vonatkozó pénzügyi perspektívája Az Európai Unió 2007-2013-as idôszakra vonatkozó többéves költségvetésérôl az Európai Tanács részérôl a 2005. december 16-i ülésén született megállapodás. A kötelezettségvállalási elôirányzatok tekintetében összesen az Unió bruttó nemzeti jövedelmének a 1,045 százalékáról (862,36 milliárd euró) állapodtak meg 2004-es árakon számolva. A kiadások fôösszegének nagysága jelentôsen elmaradt a bizottsági javaslattól, amely 1022 milliárd eurót terjesztett elô. A tárgyalások végére mind az öt költségvetési fejezet forrása jelentôsen csökkent, közülük a legjobban az elsô, a fenntartható növekedésre szánt összegek nagysága esett vissza. A Tanács által elfogadott költségvetési keretben mintegy 95 milliárd euróval kevesebb összeg szerepel a Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért és a Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért címû alfejezetekben, mint a Bizottsági javaslatban. A végleges intézményközi megállapodásban a kötelezettségvállalási elôirányzat 2 milliárd euróval bôvült 864,32 milliárd euróra, a GNI 1,048 százalékára, míg a kifizetési elôirányzatok tekintetében összesen a GNI 1 (820,8 milliárd euró) százalékában állapodott meg az Európai Parlament és az Európai Tanács. A 2007-2013 közötti idôszak pénzügyi keretét többször is ki kellett igazítani az elmúlt években, folyó árakon számolva a kötelezettségvállalások összege 975,777 milliárd euróra nôtt. A kiigazítások szükségességét az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozása, a Galileo program17, a közös agrárpolitika, az energetikai és szélessávú infrastruktúra kiépítése és az ITER18 project indokolta.

2.1. A lisszaboni stratégia célkitûzései és eredményei A 20. század végére az Unió felismerte a jövô kihívásait, és ezekre próbált választ adni a lisszaboni stratégia megalkotásával. A fô problémákat a társadalom elöregedése, a foglalkoztatás alacsony szintje és az EU folyamatos versenyképességi térvesztése jelentette. Az Európai Tanács 2000. március 23-24-i ülésén úgy 17 18

Globális mûholdas navigációs rendszer megvalósítására hozták létre. Mágneses fúzió kutatására szolgáló program.

36

fogalmazott, hogy az Unió gazdaságát a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.19 A feladat a következô volt: létrehozni egy tudásalapú gazdaságot, kialakítani egy olyan társadalmi modellt, amely nagyobb szociális kohéziót eredményez, és az Unió számára kijelölni azt a pályát, amelyen a gazdasági növekedés fenntartható. 2000-ben a tizenötök GDP-je 3,8 százalékos reálnövekedést mutatott, és ezzel együtt a 15 és 74 év közöttiek munkanélküliségi rátája az 1997-es 10 százalék után 7,9 százalékot ért el. Azonban 2001-re a reál GDP növekedés üteme felére esett vissza, majd fokozatosan tovább csökkent. 2003-ban, a 10 új tagállam csatlakozása elôtt egy évvel, felvetôdött a kérdés, hogy a régi, illetve az új tagállamok képesek lesznek-e majd teljesíteni a lisszaboni stratégia céljait. A célok valóra váltását tovább nehezítette, hogy a végrehajtásnál az úgynevezett nyitott koordináció elve érvényesült, nem voltak kijelölve a közösségi, illetve állami feladatok és nem voltak szankciók sem. Emellett a stratégia nem vagy csak részben tartalmazott konkrét irányszámokat, amelyeket teljesíteni kellett volna. 2003-ban a Wim Kok20 által vezetett munkacsoport felülvizsgálta a tagállamok addigi eredményeit, és annak ellenére, hogy a mutatók javultak valamelyest, a célokat túl ambiciózusnak ítélte. A jelentés javaslata szerint a munkahelyek számának növelése mellett a munkaerô termelékenyégének fokozása is fontos feladat, mert Európa e téren is elmarad a fejlett versenytársai mögött (pl. USA). Ezenkívül kiemelte, hogy a közös költségvetésnek a korábbiakhoz képest jobban elô kell segítenie a célkitûzések megvalósítását. A legfontosabb javaslatok között szerepel az alkalmazkodóképesség javítása, amely magában foglalja a gazdasági események elôrejelzését, a kutatás és innováció elôtérbe helyezését, a munkavállalók körülményeinek javítását. Mindenképpen több lehetôséget kell biztosítani az oktatás és a képzés területén, és meg kell valósítani az élethosszig tartó tanulást. Mindezeket egy „jobb kormányzás” megvalósításán keresztül kell elérni, amelynek keretében a kormányok párbeszédet folytatnak a választópolgárokkal.21 A jelentésbôl kiderült, hogy az Európai Uniónak az Egyesült Államok gazdasági fölényét nem sikerült csökkentenie, és az egy fôre jutó GDP-t tekintve még nôtt is a távolság az Unió és az USA között. Az Európai Unió versenyképességének romlásában fôként belsô tényezôk játszanak szerepet. Összehasonlításban: az EU GERD22 mutatója 2 százalék volt, ez az USA K+F-re fordított beruházásainak egyharmadával ért fel. Az információs és kommunikációs technológiák hozzájárulása a termelékenység növekedéséhez csekély ahhoz képest, hogy ez Európában húzóágazatnak számít. A beruházások mértéke is meglehetôsen alacsony, fôleg a magánberuházásoké, de az állami beruházások is fokozatosan csökkennek és a GDP arányában messze elmarad az amerikai állam beruházásaitól. Az „öreg kontinens” problémája is kulcstényezô, a népesség összlétszáma csökkenô tendenciát mutat, a társadalom fokozatosan öregszik. Elôrejelzések szerint a gazdaságilag aktív lakosság 2050-re 18 százalékkal csökkenni fog, míg a 65 éven felüliek száma 60 százalékkal megnô. Erre a problémára megoldásként szolgálhat az, hogy a migrációra másként tekint majd Európa. Az Unió számos csoport úti célja, így a dolgozni vágyó külföldi állampolgárokat befogadóképes társadalomra és bevándorlási szabályokra van szükség.23 A belsô problémák mellett a helyzetet tovább nehezítette, hogy egy évvel késôbb az EU-hoz 10 új tagállam csatlakozott (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Málta, Ciprus), mely országok fejlettsége jóval elmaradt a régi tagállamokéhoz képest. Így a 2010-es határidô végleg tarthatatlanná vált, ezért 2005-ben a Bizottság javasolta a lisszaboni stratégia újraindítását. A megújult lisszaboni stratégia elsôként a munkahelyek teremtésére és a gazdasági növekedésre koncentrált, ami egy jobb koordináció mellett a célok egyszerûsítését igényelte. Ennek érdekében a Bizottság úgy döntött, ki kell jelölni az állami és a közösségi feladatokat és az alábbi pontokat kell végrehajtani:

19 20

21

22 23

Bizottsági Szolgálati Dokumentum, A lisszaboni stratégiát értékelô dokumentum, Brüsszel, 2010.02.02., SEC(2010) 114 végleges. Wim Kok holland miniszterelnök volt, majd annak a független, magas szintû munkacsoportnak a vezetôje lett, amelyet a Bizottság hozott létre az Európai Tanács kérésére, hogy felülvizsgálja a lisszaboni stratégia teljesíthetôségét. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium: Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek – Több munkahelyet teremteni Európában! Budapest, 2004. február. A GERD mutató azt fejezi ki, hogy az adott ország a GDP hány százalékát fekteti be K+F-be. Balázs Péter és Szemlér Tamás – EU-költségvetés: Kihívások és reformtervek

37

1. táblázat A Bizottság javaslata a megújult lisszaboni stratégiára24 A térség vonzerejének növelése a befektetetôk és munkavállalók szempontjából • A belsô piac kibôvítése és elmélyítése • Az európai és a nemzeti szabályozások javítása • Nyílt versenypiacok teremtése Európában és azon kívül • Az európai infrastruktúra kiterjesztése és minôségének javítása Tudás és innováció a növekedés szolgálatában • Növelni és javítani kell a kutatás és fejlesztés területén megvalósuló befektetéseket • Elô kell segíteni az innovációt, az információs és kommunikációs technológiák átvételét és a források fenntartható használatát • Hozzá kell járulnunk egy szilárd európai ipari alap létrehozásához Több és jobb minôségû munkahely teremtése • Még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerûsítése • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerôpiac rugalmasságának javítása • Az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erôforrások területén.

Az Európai Tanács a 2005. március 22-23-i ülésén elfogadta a Bizottság által tett javaslatot, és megerôsítették, hogy az európai elôrehaladás irányvonalai a tudás és az innováció, az EU-t egy olyan hellyé kell tenni, ahol érdemes befektetni és dolgozni, a növekedést és a foglalkoztatást a társadalmi kohézió szolgálatába kell állítani.

2.2. Hogyan segítette az 2007-2013 közötti pénzügyi keret a stratégiai célok teljesülését? Ahogyan a Wim Kok jelentésben a munkacsoport megfogalmazta, az Európai Unió költségvetését a lisszaboni stratégia szolgálatába kell állítani, azaz a közösségi kiadásoknak segíteniük kell az EU versenyképességét javító célkitûzések megvalósulását. Elmondható, hogy az Agenda 200025 tárgyalásai során a tagállamok számára nagyobb jelentôséggel bírt nettó költségvetési pozíciójuk, mint az, hogy a költségvetés az integráció mélyülését szolgáló politikákat finanszírozza. Ugyanakkor ez volt az a pénzügyi perspektíva, ahol a kötelezettségvállalások nem növekedtek tovább.26 A Bizottság 2004-es javaslatában a kiadásokat átstrukturálta, és már nem a mezôgazdaság lett az elsô fejezet, hanem az Uniót érintô aktuális globális kihívás, a fenntartható növekedés, amin belül a versenyképesség és a kohézió két alfejezetként (sub-heading27) szerepelt, amelyre összesen 382,139 milliárd euró kötelezettségvállalást tettek. Ugyan 2005-ben az intézményközi megállapodással elfogadott pénzügyi keretterv egy kisebb fôösszeggel rendelkezik, mindenképpen elmondható, hogy a Bizottság prioritásai láthatóak maradtak. A foglalkoztatási ráta a 15 és 74 év közöttiekre vonatkozóan 70,3 százalékra (EU-27) nôtt 2008-ra, és 2007ben a reál GDP 3,2 százalékos növekedést ért el. Az Unió kutatásra és fejlesztésre költött kiadásai a GDP százalékában végig 2 százalék alatt maradtak, csak 2010-re érte el a GERD mutató a 2 százalékot. Ezzel szemben az Egyesült Államok GERD mutatója végig 3 százalék közeli, de Japáné 2008-ra a 3,5 százalékot is elérte. Az EU tehát elmaradt a túldimenzionált célok mögött a kiigazítások, majd a 2008-ban bekövetkezô és a Lehman Brothers csôdjével fémjelzett válság felkészületlenül érte a még gyerekcipôben járó európai integrációt. Ez az Európai Unió történetének eddigi legsúlyosabb válsága, amelynek hatására 2008-ban már csak 0,2 százalékos reál GDP növekedést mutatott fel az EU, majd 2009-ben ugyanez a mutató már a konjunktúra-ciklus depresszióját jelezte -4,3 százalékkal. Igaz, 2010-ben újra 2 százalékkal bôvült az Unió gazdasága, de ez korántsem mondható tartósnak, a 2012-re vonatkozó becslések ismét stagnálást jeleznek.28

24

25 26 27 28

Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának A lisszaboni stratégia új kezdete – Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért, Brüsszel 2005.02.02. COM (2005) 24 Lásd 1. táblázat. Iván Gábor – Az Európai Unió pénzügyi keretterve 2007-2013-ra – az infúzió bekötve Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (428–451. o.) Önálló alfejezet, ami megszabja a ráfordítások maximális határát. A rendelkezésre álló forrásokat nem lehet más sub-headingbe átutalni és ott felhasználni. Az Eurostat adatai alapján.

38

3. Az Európai Unió 2014-2020 közötti idôszakra vonatkozó pénzügyi perspektívája Az Európai Bizottság 2011 nyarán tette közzé a 2014-2020 közötti idôszakra vonatkozó javaslatát az Európa 2020 stratégia költségvetéseként (2. és 3. táblázat). A Bizottság javaslata szerint a kohéziós politika nem lenne önálló alfejezet, hanem sub-ceilingként29 szerepelne és egy támogatási plafont is létrehozna, minden ország számára a GDP 2,5 százalékában határozná meg a kohéziós forrásokból kiutalható összegek maximális nagyságát. Ezen felül a Bizottság javasolja tagállami teljesítménytartalék létrehozását, amelyet a Strukturális és Kohéziós Alapokból a tagállam a rendelkezésére álló összeg 5 százalékával finanszírozna. További 10 milliárd eurót különítenének el a javaslat alapján a Kohéziós Alapon belül az Európai Összekapcsolási Eszközre (European Connecting Facility), így ezeket a forrásokat kizárólag a TEN hálózatok fejlesztésére használhatnák fel a tagállamok. 2. táblázat A Bizottság pénzügyi javaslata a 2014-2020 közötti idôszakra (2014-2017, millió euró, 2011-es árakon)30 Kötelezettségvállalási elôirányzatok

2014

1. Intelligens és inkluzív növekedés 64 705 ebbôl: gazdasági, társadalmi és területi kohézió 50 468 2. Fenntartható növekedés: természeti erôforrások 57 386 ebbôl: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések 42 244 3. Biztonság és uniós polgárság 2 532 4. Globális Európa 9 400 5. Igazgatás 8 542 ebbôl: intézmények igazgatási kiadásai 6 967 Kötelezettségvállalási elôirányzatok összesen 142 565 a GNI százalékában 1,08 % Kifizetési elôirányzatok összesen 133 851 a GNI százalékában 1,01 %

2015

2016

2017

66 587 51 543 56 527

68 137 52 542 55 702

69 957 53 609 54 861

41 623 2 571 9 645 8 679 7 039 144 009 1,07 % 141 278 1,05 %

41 029 2 609 9 845 8 796 7 108 145 088 1,06 % 135 516 0,99 %

40 420 2 648 9 960 8 943 7 191 146 369 1,06 % 138 396 1,00 %

3. táblázat A Bizottság pénzügyi javaslata a 2014-2020 közötti idôszakra (2018-2020, millió euró, 2011-es árakon) Kötelezettségvállalási elôirányzatok

2018

1. Intelligens és inkluzív növekedés 71 593 ebbôl: gazdasági, társadalmi és területi kohézió 54 798 2. Fenntartható növekedés: természeti erôforrások 53 837 ebbôl: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések 39 618 3. Biztonság és uniós polgárság 2 687 4. Globális Európa 10 150 5. Igazgatás 9 073 ebbôl: intézmények igazgatási kiadásai 7 288 Kötelezettségvállalási elôirányzatok összesen 147 340 a GNI százalékában 1,05 % Kifizetési elôirányzatok összesen 142 247 a GNI százalékában 1,01 %

2019

2020

2014-2020

73 762 55 955 52 829

76 169 57 105 51 784

490 909 376 020 382 927

38 831 2 726 10 380 9 225 7 385 148 921 1,04 % 142 916 1,00 %

38 060 2 763 10 620 9 371 7 485 150 708 1,03 % 137 994 0,94 %

281 825 18 535 70 000 62 629 50 464 1 025 000 1,05 % 972 198 1,00 %

A pénzügyi kereten kívülre kerülne több alap és program is, így a harmadik országok támogatására elkülönített alap, a Globalizációs (Alkalmazkodási) Alap, amely tömeges leépítések esetén igénybe vehetô támogatás az érintett munkavállalók részére, illetve a munkába való visszatérést segíti, és a Szolidaritási Alap, amely a tagállamoknak nyújt segítséget súlyos természeti katasztrófa esetén. Nem képezné a költségvetés részét a Rugalmassági Eszköz31, egy tartalék a mezôgazdasági szektorban felmerülô válságra, az ITER, a GMES, az Európai Fejlesztési Alap32 és a Globális Klíma és Biodiverzitás Alap sem, amely projekteket finanszíroz a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások védelme érdekében. 29 30

31 32

A sub-headinggel ellentétben lehetôvé teszi, hogy az ezen részre fel nem használt összegeket ugyanazon heading valamely más programjára átutalják. A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, a gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának - Az Európa 2020 stratégia költségvetése COM (2011). Olyan meghatározott kiadásokat fedez, amelyek nem tartoznak egy költségvetési fejezetbe sem. Az ACP országok és a tengerentúli területek segélyezésére.

39

3.1. Az Európa 2020 stratégiai célkitûzései Az Európai Tanács az Európa 2020 stratégia megalkotásakor továbbra is az új munkahelyek teremtésére, az innovációra, az élethosszig tartó tanulásra és a környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt. Az Uniónak 2020-ra egy fenntartható növekedést kell felmutatnia, ahol az országok bruttó hazai jövedelmük 3 százalékát költik kutatásra és fejlesztésre, a tagállamokban az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökken 20 százalékkal (1990-hez képest), a megújuló energiaforrások aránya 20 százalékra nô és az energia-hatékonyság is javul 20 százalékkal. Mindemellett 10 év alatt a 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátájának 69-rôl 75 %-ra emelkednie, a korai iskolaelhagyók arányának 15-rôl 10 %-ra csökkennie és a 30-34 éves korosztályban a felsôfokú végzettségûek arányának 40 %-ra nônie kell. Fontos cél még, hogy „20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztôdés reális veszélyt jelent”.33 Az Európa 2020 ugyan kevesebb célkitûzést fogalmaz meg, mint a lisszaboni stratégia, de a célok konkrétak és a végrehajtás módja is adott. Az Európai Unió meghatározta az elérendô célokat, és ennek érdekében a tagállamoknak saját tervet kell kidolgozniuk, amit végre kell majd hajtaniuk.

3.2. Merre tart Európa az intelligens és inkluzív növekedéshez vezetô úton? Az intelligens növekedés magában foglalja az oktatásra, képzésre való ösztönzést, a kutatás és innováció elôtérbe helyezését és az információs és kommunikációs technológiák használatát. 2011-re a korai iskolaelhagyók aránya 15,8 százalékról 13,5 százalékra csökkent (a 18-24 év közötti lakosságot tekintve) és a 30-34 év közötti lakosságban a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya a 2005-ben mért 28 százalékról 34,6 százalékra nôtt. A GERD mutató 2010-ben elérte a 2 százalékot, de azóta e téren nem sikerült dinamikus növekedést elérni. Az inkluzív – más néven a kirekesztéstôl mentes - növekedés öleli fel a munkahelyek teremtését, az iskolázottsági szint javítását, amit az intelligens növekedés is tartalmaz, és a szegények számának csökkentését. 2011-ben a foglalkoztatottság mértéke 68,6 százalék volt, ami 2008-as csúcspontja (70,3%) óta fokozatos visszaesést mutat. A legnehezebb feladat nem más, mint 20 millió fôvel csökkenteni a szegénységi küszöb alatt élôk számát. 2010-ben 115,716 millió fô élt rossz körülmények között és társadalmi kirekesztettségben.34 Az oktatás terén –ha hasonló tendenciát feltételezünk a jövôre nézve- teljesülni fognak az Európa 2020 célkitûzései. Ellentétben a munkahelyteremtéssel és a foglalkoztatottság növelésével. Ugyanakkor elengedhetetlen a kutatásra, fejlesztésre és innovációra költött összegek folyamatos növelése, hiszen ez hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdaság bôvüléséhez. A mai világban a lassú reakció, a technológiák nem idôben való átvétele hátráltatja a vállalatok versenyképességét és ezáltal az országok versenyképességét is. Amennyiben a jövôben sem alakul kedvezôbben a GERD mutató könnyen meglehet, hogy akár a lisszaboni stratégia az Európa 2020 is túldimenzionált célkitûzések összessége lesz.

4. Összegzés Az Európai Unió költségvetése tehát csökkenô tendenciát mutat és a tárgyalásokon sokkal inkább tagállami, politikai érdekek kerülnek elôtérbe a közösségi célkitûzések helyett. Az EU méretéhez képest a hétéves pénzügyi idôszakra tervezett kiadások meglehetôsen alacsonyak, a kifizetési elôirányzatok a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékához közelítenek. Ugyan a prioritások az aktuális világgazdasági kihívásoknak megfelelôen változnak, a közösségi politikák fejlôdéséhez az EU pénzügyi kerete lassan, nagyon kis mértékben járul hozzá. A jelenlegi tárgyalásokat jelentôsen befolyásolja a világgazdasági majd az eurózóna válságának negatív hatásai. Ebben az idôszakban a tagállamok saját nemzeti költségvetésük csökkentésére törekednek, ezért nehezen elképzelhetô, hogy a közös költségvetés növekedni fog.

33 34

http://ec.europa.eu/europe2020/targets/eu-targets/index_hu.htm http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a nutshell/priorities/index_hu.htm

40

4. táblázat Pénzügyi keretterv 2000-2006 (1999-es árakon, millió euró) 1. Mezôgazdaság 2. Strukturális tevékenységek Strukturális alapok Kohéziós Alap 3. Belsô politikák 4. Külsô akciók 5. Igazgatás 6. Tartalékok 7. Elôcsatlakozási támogatás 8. Kibôvítés Kötelezettségvállalási elôirányzatok Kifizetési elôirányzatok

40 920 32 045 29 430 2 615 5 900 4 550 4 560 900 3 120

42 800 31 455 28 840 2 615 5 950 4 560 4 600 900 3 120

91 995 89 590

93 385 91 070

43 900 30 865 28 250 2 615 6 000 4 570 4 700 650 3 120 6 450 100 255 98 270

43 770 30 285 27 670 2 615 6 050 4 580 4 800 400 3 120 9 030 102 035 101 450

42 760 29 595 27 080 2 515 6 100 4 590 4 900 400 3 120 11 610 103 075 100 610

41 930 29 595 27 080 2 515 6 150 4 600 5 000 400 3 120 14 200 104 995 101 350

41 660 29 170 26 660 2 510 6 200 4 610 5 100 400 3 120 16 780 107 040 103 530

Forrás: Iván Gábor – Az Európai Unió pénzügyi keretterve 2007-2013-ra – az infúzió bekötve, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (428–451. o.)

Hivatkozások BALÁZS PÉTER ÉS SZEMLÉR TAMÁS – EU-KÖLTSÉGVETÉS: Kihívások és reformtervek BRUXINFO, http://www.bruxinfo.hu/cikk/20050324-meg-egy-eselyt-kapott-a-lisszaboni-strategia.html EURÓPAI BIZOTTSÁG: Bizottsági Szolgálati Dokumentum; A lisszaboni stratégiát értékelô dokumentum, Brüsszel, 2010.02.02., SEC(2010) 114 végleges EURÓPAI BIZOTTSÁG: Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának A lisszaboni stratégia új kezdete – Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért, Brüsszel 2005.02.02. COM (2005) 24 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Az Európa 2020 stratégiai célkitûzései http://ec.europa.eu/europe2020/targets/eu-targets/index_hu.htm, http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/index_hu.htm, http://ec.europa.eu/budget/figures/fin_fwk0713/fwk0713_en.cfm#cf07_13 EURÓPAI BIZOTTSÁG: Intézményközi Megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemrôl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérôl (2006/C 139/01) EURÓPAI BIZOTTSÁG: A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, a gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának - Az Európa 2020 stratégia költségvetése COM (2011) EUROSTAT, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php?title=File:Gross_domestic_exp enditure_on_R%26D_in_the_Triad,_2000 2010.png&filetimestamp FINANCE MAPS OF THE WORLD, http://finance.mapsofworld.com/budget/germany/ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM: Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek – Több munkahelyet teremteni Európában! Budapest, 2004. február IVÁN GÁBOR – Az Európai Unió pénzügyi keretterve 2007-2013-ra – az infúzió bekötve, Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (428–451. o.) SZEMLÉR TAMÁS - EU-KÖLTSÉGVETÉS 2007-2013: Érdekek és álláspontok, 2004, MTA

41

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT Fôiskolai adjunktus BGF/KVIK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály [email protected]

A LENGYEL GYULA SZAKKOLLÉGIUM: MI LESZ VELED, EMBERKE? A szakkollégium minden felsôoktatási intézményben kiemelt szerepet játszik a tudás közvetítésében. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fôiskolai Kar szakkollégiuma magán viseli a szakma sajátosságait. A kurzus új keretek között indult a 2011/2012-es tanév tavaszi félévében „Kutatásmódszertan elmélete és gyakorlata mai szemmel” névvel. Egységes, módszertanilag összehangolt, dinamikus tematikát dolgoztak ki a Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály oktatói, beépítve más osztályok kollégáinak tapasztalatait.35 A megközelítés szempontjának lényege a tudományos kutatómunka algoritmusához és módszereihez való igazodás volt.

1. A szakkollégiumok keretei A különbözô pedagógiai irányzatok és oktatási elvek érvényesülése hullámzóan alakult az elmúlt évszázadokban. Ezek központi területei között találhatjuk a tehetséggondozást, az esélyegyenlôség biztosítását, a demokráciát. Mindegyikük olyan összetett kérdés, amely szorosan kapcsolódik a szakkollégiumok mûködéséhez. Ez az intézményi forma nem új keletû, de az évtizedek során rugalmasan változott. Napjainkban már inkább komplex szolgáltatásként határozható meg.

1.1. Történelmi keretek A kiemelkedô képességû, érdeklôdô hallgatókkal való külön foglalkozás már elég régen felmerült: az elsô szakkollégiumot 1895-ben alapították. Eötvös Loránd a párizsi École Normale Superieure mintájára alapította, s az ô édesapjáról nevezték el. Kezdetben a középiskolai tanárképzésben résztvevô, tehetséges, elsôsorban rosszabb anyagi feltételû diákok otthona volt. Az 1910-tôl otthonául szolgáló épületet Alpár Ignác tervezte. A porosz mintájú felsôoktatásban francia szellemiséget képviselt. A hagyományteremtô kezdeményezéshez csatlakozott 1931-ben a szegedi egyetem, és sorra követték a szélesedô bázison alakuló népi kollégiumok. Ez utóbbiakat 1949-ben megszûntették, és beolvadtak az állami diákotthoni rendszerbe. Az 1950-es években rendeletileg megszüntették az utolsó szakkollégiumot is. Mûködésükben két évtizedes szünet következett be. Az újonnan megalakult intézmények egyrészt továbbviszik a népi kollégiumok hagyományait, másrészt hasznosítják az angol college-ok tapasztalatait is. Új keretek között csak 1970-ben alakult meg az elsô, Rajk Lászlóról elnevezett szakkollégium. Fô célja a hazai közgazdász-képzés színvonalának emelése volt. Meg kell említenünk, hogy a kezdeti intézmények politikai funkciója sem volt elhanyagolható. Ezen keretek között nyilváníthatták ki és vitathatták meg az uralkodó politikai irányvonaltól eltérô nézeteiket a tagjaik. Óriási szerepük volt abban, hogy kialakuljon az a gárda, amely a rendszerváltás után biztosította a szakértôi folytonosságot. A közgazdászokat a jogászok 1983-ban követték a Bibó István Szakkollégiummal. Napjainkban egyrészt a politikai funkció háttérbe szorult a szakmai mögött, másrészt a felsôoktatásból átterjedt a közoktatásba is, és a szakkollégiumok száma meghaladja a százas nagyságrendet. Mindegyik alapelve hallgatói oldalról a tagok öntevékenysége, oktatási/intézményi oldalról az egyetemi oktatáson túlmenô szakmai képzés biztosítása. Szerencsére annyira széles bázisúvá vált ez a mozgalom, hogy 1991-ben kialakítottak egy chartát, mely a szakkollégiumokkal szemben támasztható általános és széleskörû elvárásokat foglalja írásba. Ez a dokumentum határozza meg a szakkollégiumok szellemiségét, kereteit. A szakkollégiumok mûködésének lényegesebb állomásai: 1970: megalakul ilyen néven az elsô intézmény: Rajk László Szakkollégium. 1985: IV. országos szakkollégiumi találkozó (ez ugyan az elsô volt, de ezzel a sorszámmal könnyebb volt elfogadtatni). 1987: második nyári találkozó. 1988: utolsó politikai találkozó. 1991: a Zánkán rendezett találkozón összeállítják a Szakkollégiumi Chartát. 35

Dr. Benke Eszternek ismételten köszönjük tapasztalatait, hasznos tanácsait és észrevételeit, valamint közremûködését a kurzus megtartásában.

42

1997: a Soros Alapítvány kérésére a Bibó-, a Rajk-, és a Széchenyi Szakkollégium kidolgozta a szakkollégiumi kritériumrendszert. Fizikailag a szakkollégiumok nem különülnek el az anyaintézmény diákszállásától, így biztosítják az aktív közösségi életet, a tanulást, a kutatást.

1.2. Jogi keretek 2011 februárjában, a szakkollégiumok helyzetét bemutató konferencián több szakmapolitikai javaslat merült fel a szervezetek vezetôi között: így a többszintû támogatási rendszer vagy az épületautonómia szükségessége. Illyés Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumának igazgatója akkor úgy fogalmazott: „A szakkollégiumoknak nem gazdára van szükségük, hanem megengedô szabályozásra, ami által megôrizhetik sokszínûségüket." Szendrô Péter, az Akkreditációs Bizottság tagja pedig azt hangsúlyozta, hogy az értéket jelentô önállóság és a sokszínûség mellett mindenképp szükség van az akkreditáció által létrejött hálózatos rendszerre. A szakkollégiumok mûködését a 2012. január 1-tôl hatályos, 2011. évi CCIV. törvény szabályozza, mely az elôzô, 2005-ös CXXXIX. törvényhez képest nem hozott jelentôs változásokat. Egy 2011-es kutatás szerint jelenleg nagyjából 108 intézmény és 5-6000 diák tartozik a törvény hatálya alá. A Nemzeti Erôforrás Minisztérium (NEFMI) tájékoztatása szerint 2011 márciusában a felsôoktatásban kiírt pályázatok között a szakkollégiumok támogatására is biztosít lehetôséget, az erre elkülönített 1,15 milliárdos forrás részeként. Az intézmények pályázat útján szakmai minôsítést is szerezhetnek, a minisztérium ugyanis a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására a "Szakkollégiumi Kiválósági Központ" címet adományozhatja. Ezt a címet olyan szakkollégium kaphatja meg, amely magas színvonalon teljesíti elsôdleges feladatát: a tudásalapú elitképzést. Emellett az intézménynek rendelkeznie kell önálló, a felsôoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként mûködtetett képzési rendszerrel, valamint további feltétel még, hogy tagjai külön szakmai felvételi eljárással kerüljenek a szakkollégiumba. A kiváló szakkollégium képzési és kutatási kapcsolatot tart fenn a tehetségsegítô tudományos mûhelyekkel és szervezetekkel, valamint oktatóinak legalább nyolcvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. A címet ötéves idôtartamra nyerheti el egy-egy szakkollégium, de az adományozás megismételhetô, amennyiben a szükséges feltételek továbbra is fennállnak.

2. A Lengyel Gyula Szakkollégium 2.1. A névadó életrajza A névadó közgazdász-politikus 1888-1941 között élt. 1911-ben matematika-, politikai és kereskedelmi számtan szakos tanári oklevelet szerzett. Pályáját a budapesti felsôkereskedelmi iskolában óraadóként kezdte, majd 1912-ben ugyanitt rendes tanárrá nevezték ki. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódott a pedagógus szakszervezeti és nômozgalmi tevékenységbe. Az elsô világháború alatt a Kereskedelmi Akadémia36, majd a Világgazdasági Fôiskola tanára. 1919-ben tovább fokozza aktivitását a közéletben: az Osztrák-Magyar Bank magyarországi intézetének kormányzója, késôbb pénzügyi népbiztos. A Tanácsköztársaság egész gazdaságpolitikájának, ezen belül pénzügypolitikájának elvi és gyakorlati kialakítása fûzôdik nevéhez, valamint a közellátás megszervezése. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált elôször Bécsbe, majd Berlinbe. Aktív szakírói és politikai elôadói tevékenysége mellett 1925-tôl a legjelentôsebb szovjet gazdasági külképviselet tanácsának tagjaként közremûködött az egész szovjet külkereskedelem kifejlesztésében. 1930-tól Moszkvában élt. Számos értekezése, tanulmánya jelent meg német és más nemzetközi szakfolyóiratokban. 1937-ben letartóztatták, majd 1941-ben a sztálini törvénysértések áldozata lett.

2.2. A szakkollégium „életrajza” 1998 januárjában alakult meg a Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendélátóipari és Idegenforgalmi Fôiskolai Karának szakkollégiuma. A tárgyi feltételek nagyon kedvezôek. A kollégiumon belül külön szobák állnak a szakkollégisták rendelkezésére 15-20 fô erejéig. A tárgyi feltételek kialakítása mellett a képzési rendszer kidolgozása is megtörtént, melyet 2011 szeptemberében a Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály oktatói ismételten megújítottak, és 2012 februárjában „Kutatásmódszertan elmélete mai szemmel” címmel vehették fel a kurzust.

36

Ez az intézmény a Budapesti Gazdasági Fôiskola Kereskedelmi-, Vendéglátóipari-, és Idegenforgalmi Karának elôdje.

43

2.3. A megújult szakkollégiumi foglalkozások A feltételek kedvezôen alakultak: személyi oldalról az osztály szinte összes oktatója bekapcsolódott a gyakorlatok vezetésébe. Akik nem vettek rész benne, azoknak döntôen saját doktori tanulmányaik jelentettek akadályt, illetve az óraütközések. Más tanszékek oktatói is szerepeltek az elôadók között37. A tárgyi feltételeket a fôépület egyik gépterme és a Kar informatikai rendszere biztosította. Így minden hallgatóra jutott számítógép, a megfelelô programcsomagokkal felszerelve. A kurzusra a 4. félévüket végzô hallgatók jelentkeztek, döntôen az egy szakirányt választók. A foglalkozásokat a géptermek leterheltsége miatt csak a késô délutáni, illetve esti órákra tudtuk meghirdetni. A kurzusok tematikája a témaválasztás megalapozásával kezdôdött (melybe a kreativitást segítô gyakorlatok éppúgy beletartoztak, mint a tudományos kutatás módszertana), és publikációs, prezentációs technikákkal zárult. Az elôadások színvonalát Tomcsányi Pál Széchenyi-díjas akadémikus emelte. Szemléletmódja, témája jelentôs színfolttal gazdagította a hallgatók és az oktatók ismereteit. Itt kell megemlítenünk (és ezúton is köszönetünket kifejeznünk) a Központi Statisztikai Hivatal és Kutatószobája dolgozóinak segítôkészségét, amivel a kurzus hallgatóit és oktatóit fogadták. Az egyik téma helyszíne ugyanis külsô volt: a KSH Kutatószobája. A foglalkozások két részbôl álltak: a meghirdetett módszerbôl és témából, valamint a következô foglalkozás elôkészítésébôl. A kutatásmódszertan elméletét a foglalkozáson hallották a résztvevôk, a gyakorlatot általában 2-2 fôs csoportokban szabadon választott témában próbálták ki. A módszerek bemutató mintapéldáit ismételten tanulmányozhatták a Coospace-n a hallgatók. Az elemzési módszerek döntôen a matematikai statisztika eszköztárát mutatták be. A számítógépes szimuláció során alapvetô szempont a gyakorlatorientáltság volt: mindegyik elôadó általában valós adatsoron mutatta be a választott témáját. A hallgatók folyamatosan tarthatták a kapcsolatot az oktatókkal, csakúgy személyesen, mint a Coospace igénybevételével. A tapasztalatok kiértékelése és elemzése még nem fejezôdött be, de az eddigi hallgatói visszajelzések döntôen nagyon pozitívan értékelték a kurzust. A szakkollégiumi kurzus hallgatói tudományos munkásságra gyakorolt hatása egyenlôre nem teljes körûen ismert, mert a TDK-jelentkezések és a dolgozatok leadási határideje távoli. Az oktatóknak is gyümölcsözônek bizonyult a részvétel: mélyebben megismerték egymás szakterületét, erôsödött a kollegialitás, továbbá a hallgatókkal szakmailag és pedagógiailag is jobb minôségû kapcsolatot sikerült kiépíteni, mint a hagyományos keretek között. A hallgatói visszajelzések alapján folyamatosan felülvizsgálja a tanszék oktatógárdája a tematikát, és a szükséges módosítások beépítése után hirdeti meg a tanszéki osztály a következô félévben a kurzust.

Hivatkozások http://honlap.eotvos.elte.hu/ http://bibo.elte.hu/ http://www.bgf.hu/Root/BGF/kvik/szervezetiegysegeink/KVIK_SZOLG/KOLLEGIUM http://www.szakkoli.hu/sites/default/files/static/attachments/Szakkollegiumi_Charta_archiv.pdf http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/hallgatoi-ugyek/szakkollegiumok-tehetseg http://koll.uni-obuda.hu/hirek/2012/FELSOOKTATASI_TORVENY.pdf http://www.edupress.hu MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON

37

Dr. Benke Eszternek ismételten köszönjük tapasztalatait, hasznos tanácsait és észrevételeit, valamint közremûködését a kurzus megtartásában

44

LÔRINCZ ANDREA könyvtárvezetô Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Kar Könyvtára [email protected]

SZAKKOLLÉGIUM A KÖNYVTÁRBAN, KÖNYVTÁR A SZAKKOLLÉGIUMBAN Egy szakkollégium mûködtetése komoly szakmai feladat a felsôoktatási intézménynek, sok elônnyel kecsegtetô lehetôség a hallgatóknak, ugyanakkor fejlesztési lehetôség a felsôoktatási intézmény könyvtárának is. Bár látszólag távol áll egymástól az utóbbi két intézmény, feladataik és céljaik között van átfedés. A szakkollégium és a könyvtár közötti együttmûködésre több szinten van mód, ezt leginkább a szakkollégium érdekei és erôforrásai befolyásolják.

1. Feladatok és célok, közös pontok A szakkollégium a felsôoktatás egy tehetséggondozó intézménye, így óhatatlanul épít a felsôoktatás egyik alapintézményére, a könyvtárra. Noha könyvtárak több ezer éve, szakkollégiumok pedig néhány évtizede mûködnek, az együttmûködést a szakirodalom egyik oldalról sem vizsgálta még. Jelen tanulmány keretein belül erre a történeti jellegû kutatásra nem teszünk kísérletet, csak a két intézmény együttmûködési lehetôségeit vizsgáljuk meg. A szakkollégium és a könyvtár közötti együttmûködést az alapozza meg, melyik intézmény milyen célokkal és feladatokkal létezik, és ezen célok közül melyek hozhatók közös nevezôre. Látszólag a két szervezetet egy dolog kapcsolja csak össze: a felhasználói csoport, de mint majd látjuk, ennél többrôl van szó.

1.1. A szakkollégium feladatai, céljai A szakkollégiumoknak két „ôsét”nevezhetjük meg: az Eötvös József Collegiumot és a Rajk László Szakkollégiumot. Az Eötvös Collegium 1895-ben a francia École normale supérieure-ök mintájára jött létre, báró Eötvös Loránd kezdeményezésére. Az intézmény tehát kormányzati törekvés révén jött létre, bár mûködésében kezdettôl nagy szerepet kapott az önképzés is. Az Eötvös Collegium napjainkban is rendkívül szorosan kapcsolódik anyaintézményéhez, az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez. A Rajk László Szakkollégium 1970-ben alakult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a fôként népi kollégistákból38 álló oktatók és hallgatók szervezésében. Ez az alulról induló kezdeményezés az elejétôl fogva az autonómiára helyezte a hangsúlyt. A két intézmény mintájára épülô szakkollégiumok elterjedése 1990 után jellemzô; számuk jelenleg 100 körül van (ADITUS, 2011). A korábban inkább a politikai színezet és ellenzékiség miatt vonzó intézmények mára a tehetséggondozás eszközei lettek, amelyek deklaráltan politikailag függetlenek. Azt, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy szakkollégiumnak Magyarországon, az 1991-ben elfogadott Szakkollégiumi Charta tartalmazta, amit aztán kétszer, 2001-ben és 2011-ben is módosítottak a Szakkollégiumi Mozgalom, a magyar szakkollégiumok képviselôit tömörítô szervezet tagjai (ADITUS, 2011). A Charta kulcsszavai: autonómia és önkormányzatiság, magas színvonalú munka, értelmiségi lét, egyetemisták vagy fôiskolások közössége, együttlakás (vagy erre törekvés), emberi és szakmai fejlôdés (Wekerle.gov.hu, 2012). A szakkollégium alapvetô, törvényben is rögzített célja a tehetséggondozás (Jogtár.hu, 2012a). A kiemelkedô képességû hallgatóknak több módjuk is van a fejlôdésre: a Tudományos DiákKör (TDK) és a szakkollégium más-más módszerekkel, de a hallgatók tudományos és szakmai teljesítményének növelését célozza. Egy 20102011-ben lefolytatott vizsgálat szerint a hazai szakkollégiumokban az egyik fô cél a TDK Konferencián való megmérettetés. Sajnálatos ugyanakkor, hogy fordítva ez nem lesz igaz: a TDK Konferencián induló hallgatóknak csak egy része tagja szakkollégiumnak (ADITUS, 2011). A tehetséggondozás eszköze, hogy a felsôoktatási intézmény képzési profiljába, de annak tantervétôl független kurzusokon, képzéseken vesznek részt a hallgatók, vagy épp ellenkezôleg, a képzési területtôl távol esô, de az általános mûveltséget növelô képzéseket indítanak. Ezen órák célja a szakmai és/vagy tudományos ismeretek bôvítése, felkészítés az önálló tudományos tevékenység végzésére és a látókör bôvítése. Ennek megvalósulása lehet egy kutatásmódszertani kurzus éppúgy, mint külsô elôadók meghívása egy-egy részterület 38

A népi kollégiumok 1939 és 1949 között mûködtek, céljuk a vidéki, de tehetséges fiatalok értelmiségivé képzése (ADITUS, 2011).

45

bemutatására. A hatékonyságot növeli, ha ezek a kurzusok és képzések nemcsak elôadás jellegûek, de biztosított a mûhelybeszélgetés is. Az ilyen jellegû képzéseknek több hozadéka is van: a tudományterületi ismeretek bôvítésén túl a hallgatók kapcsolati hálója is bôvül, ezenfelül a saját tudományos tevékenységükhöz kaphatnak motivációt éppúgy, mint konzulenst az elôadó személyében. A szakkollégium alapvetôen önszervezôdésen alapuló intézmény. Kevés teljesen önálló szakkollégiumról beszélhetünk Magyarországon, a többség a fenntartójától függ, amely gazdaságilag, a mûködést meghatározó szabályok útján, illetve a lakhatás támogatása révén hozza függô helyzetbe a szakkollégiumot. Az autonómia leginkább a tagok kiválasztásánál érvényesül, errôl – bármilyen szervezeti keretek közt mûködik is a szakkollégium – a szakkollégistákból álló közgyûlés dönt. Ugyanakkor szakkollégistának lenni az egyéntôl is kíván új kompetenciákat: önállóságot és szervezôképességet, hogy saját magát és a szakkollégiumot elôbbre segítse; alkalmazkodóképességet a bentlakás esetén és egyfajta tartást, hogy a pluszfeladatok vállalása révén valami jót és maradandót teljesítsen. Önmagában a felsôoktatásnak is feladata a társadalmi problémákra fogékony értelmiség képzése, de ez hatványozottan lesz igaz a szakkollégiumokra. Az önszervezés és a tudományokban való elmélyülés is generálja ezt a folyamatot, amelyet leginkább a közös programokon való részvétel és az együttélés segíthet. A rendszerváltás elôtt különösen fontos volt a szakkollégiumoknak az ellenzéki szellemû fiatalok tömörítése, manapság ez a funkció elvesztette létjogosultságát, „csak” a kiemelkedô képességû fiatalok fejlesztése a cél.

1.2. A könyvtár feladatai, céljai A könyvtár több ezer éves története során a feladatok és célok közötti hangsúlyok mindig máshova estek; míg korábban a teljes körû dokumentum-beszerzés és gyûjtés volt a cél, a XXI. században a szolgáltatások minôsége és mennyisége a meghatározó, amely így összekapcsolható a szakkollégiumok tevékenységével. A szakkollégiumok segítésében érintett intézmény, a felsôoktatási könyvtár nem egyetlen réteg igényeit szolgálja ki. A hallgatókon túl az adott szakterületen oktatók, kutatók és az intézmény többi alkalmazottjának elvárásait is kell ismernie és kiszolgálnia (Varga, 2001). A felsôoktatási könyvtár a könyvtárügy egyik legdinamikusabban fejlôdô területe. Nyitott az új technológiák és szolgáltatások bevezetésére, amihez jól illeszkedik a szakkollégiumok aktivitása. A könyvtár alapvetô céljai közt elsô helyen tehát az információszolgáltatást kell említeni. A felhasználó információkat, adatokat kér, amiket a könyvtár átad, vagy közvetít annak megtalálásához. Az információ tárolása a könyvtárban történhet hagyományos dokumentumokon (könyv, folyóiratok) vagy nem-hagyományos (például elektronikus) dokumentumokon: DVD-n, szakirodalmi adatbázisokban. A felhasználó a legtöbb esetben maga is közvetlenül hozzáférhet ezekhez az adattárakhoz, de a rendszerezés alaposabb ismeretének elônye a könyvtárosnál van, aki még a helyes kérdések megfogalmazásában is segít a felhasználónak. Az információszerzés biztosítását kiegészíti az egész életen át tartó tanulás segítése. A könyvtárak rendszeresen folytatnak felhasználóképzést, tréningeket akár adatbázisban történô keresésbôl, akár egy önéletrajz megírásából, a lényeg, hogy egy idô után a felhasználó saját maga, a könyvtáros segítsége nélkül legyen képes ismereteinek bôvítésére, az információk megtalálására és azok kritikus felhasználására. Az információátadás és a tanulássegítés az utóbbi kétszáz évben lett a könyvtárak fô tevékenysége olyannyira, hogy a többi könyvtári funkció is fôként e két feladatot szolgálja ki. A felsôoktatási könyvtárakra kevésbé, leginkább a közmûvelôdési (települési) könyvtárakra háruló feladat a szociális funkciók biztosítása. Ez megvalósulhat a már megismert funkciókkal karöltve (például állásbörze szervezésével), de azáltal is, ha a könyvtáros gyerekfoglalkozásokat tart a deviancia visszaszorításáért. A felsôoktatási könyvtárakban inkább a mentori segítség kaphat szerepet, ami elsôsorban szintén az élethosszig tartó tanuláshoz kötôdik, és csak másodsorban a szociális funkcióhoz. Az információszolgáltatás nem valósulhat meg dokumentumok nélkül. A közgyûjtemények körébe tartozó könyvtár megôrzési kötelezettsége a sajtótermékek megôrzésére terjed ki. A nyomtatott és digitális dokumentumok a kulturális örökség részét képezik, így a tárgyi emlékeken túl a szellemi örökség letéteményesei is a könyvtárak. A dokumentumok gyûjtése a 18. század végéig volt fô céljuk, de a dokumentumok számának gyarapodása lehetetlenné tette a teljességre törekvô gyûjtést; azóta a könyvtárak rendszere és összessége biztosítja a gyûjtés és ôrzés megvalósulását. A nyomtatott dokumentumok tárolása és rendszerezése, illetve szolgáltatása mellett a könyvtárakat az elektronizáció is új kihívások elé állítja. A felsôoktatásban tanulók

46

különösen fogékonyak az új technológiákra (és így az új dokumentumtípusokra), amelyek szolgáltatására, ôrzésére és tárolására a felsôoktatási könyvtáraknak is meg kell találniuk a választ.

1.3. A közös pontok és hozadékuk A fenti célokból látható, hogy a két intézmény esetében mely célcsoport a közös (hallgatók és oktatók), illetve mely tevékenység köti össze ôket (a hallgatók tanulási és tudományos kompetenciáinak fejlesztése). A hallgatók irányába a tanulástámogatás mutat a könyvtár felôl, akár csoportos, akár egyéni felkészülésüket segíti a könyvtár infrastruktúrája és szolgáltatási rendszere. Ez megnyilvánulhat a hagyományos szolgáltatásokon keresztül (kölcsönzés, fénymásolás) éppúgy, mint a személyre szabott szolgáltatásokban (például témafigyelés). A tanulástámogatás részét képezheti, ha a könyvtáros felzárkóztató, mentori szerepben segíti a szakkollégium mûködését, hiszen ott sem feltétlenül egyforma képességû hallgatók tanulnak. A szakkollégium egészét segíti, ha a két intézmény hosszabb távú együttmûködést valósít meg, például a kutatástámogatás területén: irodalomkutatás, témafigyelés, új információforrások felkutatása szolgáltatás a könyvtár részérôl, ezek hasznosítása pedig a szakkollégium részérôl. A könyvtár nyeresége az együttmûködésbôl kicsit sokrétûbb. A könyvtárosok motivációját erôsíti, ha kutatásmódszertani szempontból nem egyforma képességû felhasználói képzettek, fogékonyak és érdeklôdôk, márpedig ez elvárható egy szakkollégistától. A motivált könyvtáros nemcsak a szakkollégistának, de a felsôoktatási intézmény többi hallgatójának is magasabb minôségû szolgáltatást tud nyújtani. A szolgáltatások igénybevételével nô a könyvtárhasználati statisztika, ami még mindig komoly bizonyítóerô a fenntartó felé a könyvtár létjogosultságáról és fejlesztési igényeirôl. Az új szolgáltatási igények kielégítése (például új információforrások felkutatása) növeli a könyvtár értékét, aminek eredményét minden felhasználója élvezheti.

2. Könyvtár a szakkollégiumban A szakkollégium és könyvtár együttmûködése négyféleképpen valósulhat meg, ha a fizikai dokumentumállományt vesszük figyelembe. (Az információszolgáltatás nem kötôdik feltétlenül egy könyvtári állományhoz, ezért az arra irányuló együttmûködés fizikai állomány nélkül is mûködik.) Akármelyik változatot is vezeti be a szakkollégium, a jelen erôforrásai mellett a hosszú távú mûködés feltételeit is meg kell vizsgálni. A szakkollégiumi könyvtár lehet egy teljesen önálló, a felsôoktatási intézmény könyvtárától függetlenül mûködô intézmény. Ebben az esetben azonban komoly infrastrukturális feltételeknek kell teljesülniük, amihez támpontot a könyvtári törvény ad (Jogtár.hu, 2012b). A könyvtárhelyiségben számolni kell az állományvédelemmel, (lehetôleg szakképzett) könyvtári személyzet álljon rendelkezésre a szakkollégistáknak megfelelô idôpontban nyitva tartva a könyvtári szolgáltatásra alkalmas helyiséget. A használat és mûködés feltételei szabályzatokban rögzítendôek, amelyeket a fenntartó (a szakkollégium vezetô testülete) határoz meg és fogad el. Mind az állomány fejlesztése, mind az emberi és tárgyi feltételek biztosítása folyamatos és növekvô pénzügyi hátteret igényelnek. Fôként bentlakásos szakkollégium esetében ez a megoldás a legkényelmesebb a szakkollégisták számára. Olyan szakkollégiumi könyvtár esetében érdemes kialakítani, amely mögött stabil háttér van, a fejlesztés (vagy legalább a fenntartás) pedig garantált. Szintén a szakkollégiumi helyiségekben kerülhet elhelyezésre a felsôoktatási könyvtár állományából leválogatott letéti könyvtár. Ebben az esetben a dokumentumok tulajdonjoga a felsôoktatási könyvtáré, az foglalkozik az állománygazdálkodással. Ha a szakkollégium ajándékozás útján gyarapodik könyvekkel, az is a felsôoktatási könyvtár állományába kerül, de letétként itt kerül elhelyezésre. A letéti szerzôdésben részletes szabályozásra kerül, hogy a felsôoktatási könyvtár milyen feltételekkel adja át és gondozza állományát. A szakkollégiumnak szavatolnia kell az állomány védelmét, de biztosítania kell a dokumentumok használatát is. A használat szabályait célszerû a két intézménynek közösen meghatároznia. Az állomány revízióját célszerû évente elvégezni, de a szakkollégiumnál történô vezetôváltáskor mindenképpen. A szakkollégiumtól fizikailag is elválhat a könyvtári állománya. Ebben az esetben a felsôoktatási könyvtár biztosít egy külön helyiséget vagy részleget, ahol kutatószoba jelleggel mûködhet a szakkollégiumi könyvtár. Az állomány lehet saját vagy a felsôoktatási könyvtáréból leválogatott; használata csak a szakkollégisták számára korlátlan, a többi hallgatónak korlátozott (számukra például csak helyben használhatóak a dokumentumok). A nyitvatartási ideje a felsôoktatási könyvtáréhoz igazodik, akárcsak a szolgáltatási rendje. Ez a megoldás a felsôoktatási könyvtár adminisztrációs terheinek növekedését fogja jelenteni és a szakkollégistáknak sem feltétlenül kényelmes, de a legteljesebb könyvtári szolgáltatásokat e módszer alapján kaphatják meg.

47

Mind a szakkollégium, mind a felsôoktatási könyvtár számára adminisztratív szempontból legegyszerûbb mód, ha a szakkollégium nem rendelkezik egyáltalán könyvtári állománnyal; az ajándékba kapott dokumentumokat átadja a felsôoktatási könyvtárnak. Ebben az esetben a felsôoktatási könyvtár különbözteti meg olvasói közül a szakkollégistákat egy minden szemeszterben egyeztetett hallgatói névsor alapján. Számukra kedvezményeket ad (például hosszabb kölcsönzési határidô, több kölcsönözhetô dokumentum stb.) vagy több szolgáltatást biztosít (például fénymásolási keret), ezzel segítve munkájukat. A megkülönböztetett olvasói minôség okát minden felhasználó számára világossá kell tenni, hogy ne legyen belôle feszültség a felhasználók között. Az állomány nélküli, csak a szolgáltatásokon alapuló együttmûködés lehetôségei szintén számosak lehetnek. A szakkollégium felkérheti a könyvtárosokat információkeresô vagy kutatásmódszertani kurzus lebonyolítására akár egyszeri alkalommal, akár rendszeres idôközönként. A szakkollégium kutatási területeinek legújabb forrásait témafigyelés keretén belül szintén tudja szolgáltatni a könyvtár, de akár ad hoc jellegû megbízatás keretében is képes ilyen jellegû információszolgáltatásra. A könyvtár egy-egy rendezvény, elôadás helyszíneként is megjelenhet, ha erre a szakkollégiumi helyiségek nem alkalmasak.

3. Gyakorlati megvalósulások a Budapesti Gazdasági Fôiskolán A Budapesti Gazdasági Fôiskola szakkollégiumai néhány éves mûködésük alatt 2012 ôszére jutottak könyvekhez a TÁMOP 4.2.2/B pályázat keretében. A kiadványokat a szakkollégiumok tagjai és oktatói könyvtárosi segítséggel válogatták ki, ügyelve arra, hogy ne csak magyar, de idegen nyelvû kézi- és szakkönyvek is rendelkezésre állhassanak. A négy karon, öt helyszínen mûködô szakkollégiumokban letéti könyvtárak mûködnek majd. Jelenleg (2012. október) az együttmûködés fent vázolt lépéseit és lehetôségeit vizsgáljuk, hogy mind a könyvtár, mind a szakkollégiumok minél többet hasznosíthassanak a kooperációból. A szakkollégiumi könyvtárnak is készülnek használati szabályzatok. Alapvetôen a könyvek helybeni használata az elvárás a pályázati támogatás nyújtójától, így fôként az állományvédelem kérdéseit kell tisztázni. Amennyiben a használati statisztika indokolja, a kari könyvtárak nem zárkóznak el az állomány bôvítésétôl. A szolgáltatásokra vonatkozó együttmûködés igénye eddig még nem merült fel a BGF szakkollégiumai részérôl. Mivel fiatal intézményekrôl van szó, még keresik helyüket, céljaikat és lehetôségeiket, amelyeket bôvíthet a késôbbiekben a könyvtárak bevonása is. A két intézmény céljai és érdekei közel azonosak, csak a kapcsolódási pontokat kell kiépíteni. A letéti könyvtárak létrehozása az elsô lépés, amit a kari könyvtár reményei szerint további együttmûködési lehetôségek követnek.

Hivatkozások ADITUS (2011): Szakkollégiumi helyzetkép felmérése. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztô Intézet JOGTÁR.HU (2012A): 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsôoktatásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV, letöltve 2012. szeptember 24. JOGTÁR.HU (2012B): 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekrôl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelôdésrôl http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV letöltve 2012. szeptember 26. VARGA KATALIN (2001): A felsôoktatási könyvtár. In: Könyvtárosok kézikönyve 3. Budapest, Osiris Kiadó. p. 133-153. WEKERLE.GOV.HU (2012): Szakkollégiumi Charta 2011. www.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2456, letöltve 2012. szeptember 24.

48

DR. MUDRICZKI JUDIT, PHD egyetemi adjunktus Budapesti Gazdasági Fôiskola, Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézet, Angol Tanszéki Osztály [email protected]

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SZEREPE A BRIT GÉPJÁRMÛ-BIZTOSÍTÁSI PIACON: ESETTANULMÁNY A 2009-ES COMPARE THE MEERKAT REKLÁMKAMPÁNY SIKERÉRÔL A Compare the Market nevû, gépjármû-biztosítások ár-összehasonlítására specializálódott honlap népszerûsítése céljából 2009. januárjában egy integrált marketing kampány indult Compare the Meerkat címmel, amelynek legfôbb újdonsága a közösségi média különbözô tartalommegosztó felületei (pl. Facebook, Twitter, YouTube, Slideshare, Flickr, Linkedin) által kínált lehetôségek kiaknázása volt. A kampány fôszereplôje, Alekszander Orlov, egy angolul erôs orosz akcentussal beszélô üzletember karakterét megtestesítô szurikáta-figura hamar népszerûvé vált. Az eddig elért figyelemreméltó financiális eredmények mellett azonban a VCCP reklámügynökség nem csupán egy reklámfigurát, hanem egy azóta már brit kulturális fenoménná vált „celebet” is létrehozott. Jelen tanulmány azt foglalja össze, hogy a reklámkampány sikerében milyen szerepet játszott a közösségi média bevonása elsôsorban a költséghatékonyság és a szájreklám jóvoltából. Ezt egyrészt az említett reklámügység által megfogalmazott, a közösségi média marketing öt aranyszabályának ismertetésével, másrészt az adott gazdasági, társadalmi és kulturális kontextus sajátosságainak felvázolásával igyekszem érzékeltetni.

1. A Compare the Market ár-összehasonlító honlap reklámkampányai A különbözô biztosítások értékesítésére szakosodott ár-összehasonlító honlapok Európában 1999 óta léteznek, és különösen az Egyesült Királyságban a legnépszerûbb honlapok évente több tízmillió fontnyi nyereséget termelnek (David, 2008).39 A Mintel piacelemzô cég 2008 decemberében publikált felmérése alapján a brit lakosság 39%-a, vagyis 19 millió ember használt már ilyen honlapot pénzügyi termékek összehasonlítása vagy megvásárlása céljából, és leginkább a gépjármû-biztosítások iránt érdeklôdôk száma volt a legmagasabb (69%) (Mintel, 2008). A Compare the Market honlapot 2006-ban hozták létre a peterboroughi székhelyû, pénzügyi termékek értékesítésével foglalkozó BGL Group cég alvállalkozásaként kifejezetten gépjármû-biztosítások árának összehasonlítása és értékesítése miatt.40 Mark Vile, a honlap ügyvezetô igazgatója 2007 márciusa óta dolgozik együtt a VCCP reklámügynökséggel, amely így szinte kezdettôl fogva jelentôs szerepet vállalt a cég arculattervezésében (Vile, 2012). A továbbiakban az immár öt éve tartó együttmûködésük eredményeként létrejött reklámkampányokat szeretném röviden bemutatni.

1.1. A televíziós reklám 2009 elôtt A Compare the Market kezdettôl fogva a televíziós csatornák segítségével igyekezett szélesebb körû ismertségre szert tenni. 2007 júniusában írták alá elôször azt a Chanel 4 csatornán futó tévéfilmsorozatok vetítését szponzoráló szerzôdést, amelyet késôbb 2008 októberében is megújítottak.41 A honlapot népszerûsítô rövid reklámfilmek elôször a 2008-as év során készültek el, és ekkor alakult ki a cég árösszehasonlító jellegét kiemelô kék és zöld színekre épülô „vizuális identitása”, amely nemcsak a honlapnak, hanem a reklámkampányoknak is állandó arculatépítô elemévé vált. A reklámfilmek „fôszereplôje” ebben az idôszakban egy ötajtós, ezüstszürke személygépjármû volt, amely fölött a honlap ügyfelei által kínált biztosítási árajánlatok villogtak pirosan, vagyis a reklámnarratíva a pénzügyi termék árát hangsúlyozó, a honlap szempontjából funkcionális üzenetet hordozott, amely kizárólag a termékelônyökre koncentrált.

39

40

41

2008 augusztusában például a Money Supermarket, a Compare the Market egyik legnagyobb versenytársának honlapjára 62 millióan látogattak el, a cég féléves profitja pedig meghaladta a 14 millió fontot (O’Flaherty 2008). Napjainkban már a Compare the Market utazási, kisállat illetve életbiztosítások értékesítésével is foglalkozik, ahogy azt a honlapjuk is egyértelmûvé teszi: http://www.comparethemarket.com/about-us/ Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. A cég marketingtevékenységérôl, illetve reklámfilmek tartalmáról szóló összefoglalás a Compare the Market honlapján közzétett adatok alapján

49

Az elsô három, tíz illetve húsz másodperces reklám márciusban került a képernyôkre, amit két újabb, harminc másodperces klip követett, amely már az azóta a cég védjegyeként ismerté vált dallamot is tartalmazta. Mind az öt reklám szövege néhány apróbb eltéréssel azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az ár-összehasonlító honlap segítségével szinte mindenki spórolni tud, mert itt több száz ajánlat közül válogathat, amit egész egyszerûen sehol máshol nem talál meg. 1. ábra 2008-as vizuális identitás42

1.2. A Compare the Meerkat reklámkampány 2009 januárjában a korábbi személygépjármû helyét egy kissé frusztrált, piros háziköntöst viselô és angolul erôs orosz akcentussal beszélô szurikáta-figura vette át, aki Alekszander Orlovként mutatkozott be, és arról panaszkodott, hogy moszkvai központú cégének honlapját állandóan összekeverik egy ár-összehasonlító honlapéval, ami ôt rendkívül bosszantja. Bosszúságának legfôbb oka abban rejlik, hogy életének értelmét a saját honlapja jelenti, amelyen a bátor hôstetteik miatt híressé vált szurikátákat lehet összehasonlítani. Mindez azonban most nevetségessé vált azáltal, hogy olyan látogatók keresik fel, akik valójában olcsó gépjármû-biztosítások iránt érdeklôdnek, pedig szerinte elég egyértelmû, hogy ô nem ezzel foglalkozik. Ennek hangsúlyozása érdekében megmutatja a két honlap közötti különbséget is, amely a tévénézôk számára a reklám vizuális retorikája révén sokkal inkább hasonlónak semmint különbözônek tûnik.

2. ábra 2009-es vizuális identitás43

42

43

Az ábrán látható képkocka a cég „Float” címû tévéreklámjából származik, amely a Compare the Market honlapján az alábbi linken tekinthetô meg: http://www.comparethemarket.com/media-desk/marketing-and-sponsorship/float-08/ Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. Az ábrán látható kép Duncan Macleod blog-bejegyzésébôl származik. (Macleod, 2010)

50

A korábbi reklámokhoz képest a legszembetûnôbb sajátossága ennek a kampánynak az, hogy eltûnik a termék és az árfókuszból fakadó funkcionális megközelítés, és helyére egy sokkal inkább az érzelmekre ható marketingszemlélet lép, amely mintegy perszonalizálja a cég által nyújtott szolgáltatást. A VCCP reklámügynökség ezt úgy fogalmazta meg, hogy a márkaépítés részeként szándékosan törekedtek arra, hogy a személytelen ár-összehasonlító honlapok körül kiemeljék, és egyúttal személyes arculattal lássák el a Compare the Marketet (VCCP 2011). Az évenként megújuló reklámkampány különbözô szakaszai is ezt a törekvést szorgalmazták.44 Az 2009. január és október között bemutatott hét tévéreklámból elsôsorban Alekszander cégét és munkatársát, a kissé ügyetlen Szergejt lehetett megismerni. 2010-ben a VCCP kreatív szakemberei filmsztárként és rendezôként ábrázolták Alekszandert, aki a reklámnarratíva szerint az Orlov család tagjainak hôsi életérôl film-trilógiát készített, és így a reklámok gyakorlatilag filmelôzetessé alakultak át. A 2011-es év reklámkampányának legfôbb újdonsága az volt, hogy a biztosítást kötô ügyfelek plüssállatot kaptak ajándékba, és ezt a gesztust öt tévéreklám jelenítette meg. Ezekben a klipekben Alekszander és Szergej személyesen keresnek fel néhány ügyfelet, hogy átadjanak nekik egy-egy szurikáta plüssfigurát, és így köszönjék meg, hogy az illetô megtanulta, hol tud biztosítást kötni, és most már érti a különbséget a két honlap között. 2011. január 1-én elindult a fiktív orosz falu, Meerkovo lakóit és életét bemutató www.meerkovo.com honlap is, ahol a megkötött biztosítási szerzôdések alapján az ügyfelek ki tudták választani, melyik plüssfigurát szeretnék megkapni. A 2012-ben bemutatott négy tévéreklám mind Szergejrôl szól, akinek a reklámnarratíva szerint olyan sok munkája akad, amióta a Compare the Market honlap beindította a hitelkártyák összehasonlításának szolgáltatását is, hogy belebetegszik az ôt ért terhelésbe, majd felmond, és inkább elszegôdik bohócnak egy cirkuszhoz. A mind vizuális és verbális humorban bôvelkedô reklámfilmek elkészítésén túl a VCCP reklámügynökség szakemberei a közösségi média különbözô tartalommegosztó felületeit is fokozatosan bevonták az évrôl-évre megújuló reklámkampányba. A fiktív orosz cégnek www.comparethemeerkat.com címen létrehoztak egy saját honlapot, ahonnan közvetlen átkattintással lehet elérni az ár-összehasonlító honlap felületét. 2009 márciusától kezdve a reklámfilmeket elérhetôvé tették a You Tube-on, és Alekszander Orlov néven a reklámfigurának saját profilt hoztak létre a Facebookon, ahol mostanáig már több mint 800 000 barátra tett szert, illetve a Twitteren is megjelent, ahol több mint 4000 feedet tettek közzé 50 000 követôje számára. 2009 áprilisában a Linkedin felületen is megjelent az orosz üzletemberek profiljai között Alekszander Orlov neve és részben fiktív részben valós üzleti kapcsolatai, valamint a Blip.fm zenemegosztó felületre is felkerült a reklámokból jól ismert dallam, amely így már csengôhangként is letölthetôvé vált. A Flickren keresztül a reklámügynökség szakemberei egy versenyt hirdettek meg, és a legjobb szurikáta képeket díjazták, az év második felében pedig az iPhone-ok összehasonlító alkalmazásán keresztül indítottak el egy vírusmarketing formájában terjedô szurikáta-összehasonlító játékot. 2010-tôl a Slideshare felületén az ügynökség munkatársai hozzáférhetôvé tették a reklámkampányról szóló elôadásaik diáit a jegyzetekkel együtt, karácsonyra pedig A Simples Life: The Life and Times of Aleksandr Orlov címmel a könyvesboltok polcára kerültek a szurikátaüzletember emlékiratai, amely mögött valójában Val Hudson kreativitása rejlik. Azzal, hogy a szurikáta figurát egy sikeres üzletember attribútumaival látták el és ismertségének elôsegítése érdekében a közösségi média által kínált lehetôséget is kihasználták, a reklámszakemberek valójában egy „celeb”et gyártottak, akinek kedves személyiségével a fogyasztók önként keresték a kapcsolatot. Retorikai szempontból talán éppen az a legnagyobb leleménye a kampánynak, hogy a vírusmarketing kínálta agresszív terjeszkedés helyett a közösségi média segítségével nemhogy megelôzték az ügyfelek ellenérzését, hanem elérték, hogy ôk keressék a kapcsolatot a reklámfigurával, mintha az egy valós és ünnepelt médiaszemélyiség lenne.

2. A 2009-es reklámkampány sikere számokban Az orosz szurikáta-üzletember alakjával fémjelzett kampány a Nielsen közvélemény-kutató felmérése szerint 2010-re már az év legnépszerûbb reklámja lett (Deans, 2010), a spontán márkaismertség pedig néhány hét alatt 20%-ról 59%-ra nôtt (Hall 2009). A népszerûségi mutatókon túl azonban a szurikátareklám pénzügyi szempontból is hatalmas sikereket ért el: gyakorlatilag kilenc hét alatt teljesítette azt az eredményt, amit egy év alatt vártak tôle, augusztus végén pedig a Compare the Market piaci részesedése 76%-ra ugrott miközben az összes versenytársának a forgalma egyértelmûen visszaesett (Hall 2009). Amelia Torode, a VCCP stratégiai és innovációs igazgatója, 2009-ben szeptemberében az egyik legnagyobb nyereségnek azt tekintette, hogy a közösségi média bevonásának köszönhetôen sikerült 75%-kal csökkenteni 44

A szurikáta-figurát megjelenítô reklámok története jól nyomon követhetô a Compare the Meerkat honlapjáról letölthetô reklámfilmek alapján. A részleteket lásd: http://meerkat.comparethemarket.com/history/, utolsó letöltés: 2012. szeptember 15.

51

a Compare the Market online marketing költségeit (Torode 2009). Mindez annak a tudatos döntésnek köszönhetô, amelyet a kreatív szakemberek a Google által megadott kattintásonkénti költség alapú ajánlat mérlegelése során hoztak. Megnézték ugyanis, hogy a cég nevében szereplô keresôszavak, pontosabban a „market” szó kapcsán a Google kattintásonként 5 angol fontot számol fel, ami a „meerkat” vagyis „szurikáta” esetében mindössze 5 penny volt, így valójában ez a szóválasztásból fakadó költségcsökkentés lehetôsége indokolta, hogy egy szurikáta figura legyen a reklám fôszereplôje. Ráadásul a költséghatékonyságot ez azért is növelte, mert a márkanévre való keresés olcsóbb, mintha például az olyan általános keresôszavakért kellene fizetni, mint a „gépjármû-biztosítás.” A rendelkezésre álló statisztikai adatok egyértelmûen igazolják, hogy milyen jelentôs szerepe volt a tévéreklámnak a márkaismertség növelése szempontjából: 2009 januárjában egy héttel az elsô reklám levetítése után a „meerkat” szót tartalmazó keresések relatív száma 817%-kal nôtt, az elsô kampány legkiugróbb eredményét pedig márciusban érte el, amikor ez a szám 1733%-kal volt magasabb, mint januárban a kampány elindítását megelôzô hét elején (Lawrence, 2011). A VCCP figyelemmel kísérte azt is, hogy a brit közösségi médiában a gépjármû-biztosításokról szóló bejegyzésekben a cég jelenléte 15%-ról 55%-ra nôtt a kampány sikerének köszönhetôen (Torode, 2009). Amelia Torode azt is kiemelte, hogy 100%-kal megnôtt a cég oldalainak látogatottsága és a biztosítási árajánlatkérés is, amely fôként az átkattintásoknak volt köszönhetô: szeptemberig összesen 5.5 millióan látogatták meg a comparethemeerket.com honlapot, akik közül 21% továbblépett a Compare the Market honlapjára.

3. A közösségi média marketing öt aranyszabálya a VCCP reklámügynökség szerint A szurikáta-reklámkampánnyal elért eredmények alapján a VCCP reklámügynökség öt pontban összegzi a közösségi média marketing sikerének titkát. Elsôként azt emelik ki, hogy a közösségi média felületek kínálta lehetôség a hagyományos marketingeszközök mellett és nem helyett tud igazán hatékonyan mûködni. Második szabályként arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen felületeken való márkaépítés sikere érdekében ugyanazt az egy központi gondolatot kell megjeleníteni több integrált közösségi felületen. Harmadrészt azt hangsúlyozzák, hogy a közösségi médiát ôk elsôsorban elektronikus formában zajló beszélgetésnek tekintik, és ahhoz, hogy az ilyen felületen a szájreklám jól mûködjön, adni kell valamit az embereknek, amirôl beszélhetnek – ezt nevezik tréfásan beszédkatalizátornak (chatalyst). A negyedik pontban a reklámszakemberek a saját részvételükkel kapcsolatban azt jegyzik meg, hogy a hallgatás-hozzászólás arányát 2:1-hez tartják ideálisnak, és kiemelik a közösségi médiafelületeken folyó beszélgetések figyelemmel követésének jelentôségét is. A kreatív szakemberek számára is meglepô módon az általuk figyelt online felületeken az Alekszander Orlovot emlegetô hozzászólások 21,28%-a teljesen pozitív véleményt fogalmazott meg mind a karakterrel, mind a reklámmal kapcsolatban, 78,72% semleges volt, negatív vagy erôsen kritikus megjegyzéssel pedig egyáltalán nem találkoztak. Ötödik szabályként az ügyfeleikkel való egyeztetés során elôre tisztázott pontok közül a reklámkampány súlypontjának egyértelmû meghatározását emelik ki. A VCCP reklámügynökség ezt úgy éri el, hogy arra kéri ügyfeleit, egy két egymást metszô tengely által meghatározott mezôben döntse el, hogy a reklámkampány során „hol szeretne játszani?” A függôleges tengely két végpontján a valós személy illetve a fiktív reklámkarakter, a vízszintes tengely esetében pedig a márkanarratíva illetve a márkateljesítmény áll. Alekszander Orlov esetében például egy reklámkarakterre épülô márkanarratíva kialakítását tûzték ki célul (Dover, 2009).

4. A gazdasági és társadalmi kontextus sajátosságai A szurikátareklám elkészítésében részt vevô szakemberek hozzáértésén és kreativitásán túl van még néhány, a történeti kontextus által meghatározott tényezô, amely lehetôvé tette a Compare the Meerkat integrál kampányának sikerét az Egyesült Királyságban, dacára a globális gazdasági válság negatív hatásának. Statisztikai adatok igazolják, hogy a brit fogyasztók sajátosságának számít, hogy a nemzetközi átlaghoz képest kétszer annyi vásárló keres fel reklám hatására egy honlapot, semmint hogy egy Google-hoz hasonló internetes keresô segítségével találna meg egy oldalt, illetve szolgáltatót (Gamper, 2012). A pénzügyi termékek esetében azonban 2011-re az ár-összehasonlító honlapok már ugyanolyan fontossá váltak, mint a szájreklám vagy a rokonok és ismerôsök tanácsai (Barnett, 2011), és fôként a szurikátareklám jóvoltából a gépjármû-biztosítás termékkategóriában a Compare the Market céget a négy legismertebb ár-összehasonlító honlapok között tartották számon. A cég legnagyobb versenytársának azóta is a Money Supermarket, a Confused és Go Compare számítanak (Sweney, 2010). A konkurens cégekhez képest elfoglalt elônyös pozíció és a vásárlói szokásoknak az internetes felületek számára kedvezô átalakulása akkor vált igazán jelentôssé, amikor 2011. június 20-án az Egyesült Királyságban bevezették az új kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szabályozást, amely már kiterjed minden üzemképes jármûre, függetlenül attól, hogy a tulajdonosa használja-e éppen vagy sem (Anker, 2011). Már néhány év távlatából is egyértelmûen látszik, hogy a szurikátareklám hosszabbtávú

52

haszonnal is járt, hiszen a rendelet által elôírt kötelezettség keresletnövekedéshez vezetett, amelyre a Compare the Market – a 2009 elôtti állapothoz képest – már jelentôsen kedvezôbb versenyhelyzetbôl tudott válaszolni. A brit reklámkultúrára nézve volt még egy jelentôs hatása a kampánynak: a legnagyobb versenytársak ugyanis növelni kezdték marketing kiadásaikat és perszonalizálták saját reklámjaikat, például egy Churchill névre hallgató kutya vagy egy Gio Compario nevû operaénekes emlékezetes alakjával. Társadalmi szempontból a kampány további érdekessége, hogy a szurikáta által megszemélyesített reklámfigurát az orosz üzletember brit sztereotípiájaként is lehet értelmezni. Aleksandr Orlov, mint az arisztokrata származású, jómódú, ám angolul akcentussal beszélô milliárdos arculata ugyanis egyáltalán nem ismeretlen a Londonban élôk számára. Éppen a reklámkampánnyal egy idôben jelent meg Mark Hollingsworth és Stewart Lansley Londongrad címû könyve (Walker, 2009), amely arról a közel 100 ezer gazdag orosz emigránsról szól, akik fôként 2006-ot követôen érkeztek az Egyesült Királyságba. Az orosz üzletemberek számára ugyanis a London kínálta üzleti lehetôségek, a kedvezô adók, és az otthoni bürokrácia által támasztott nehézségek hiánya jelent sajátos vonzerôt. A reklámfigura népszerûségének azonban állatvédelmi szempontból egy nagyon negatív hatása is volt. Ugrásszerûen megnövelte ugyanis az olyan háztartások számát, ahol a szurikátát háziállatként kezdték tartani. 2010 májusában a brit kisállat-kereskedésekben már 600-1500 fontot is elkértek az eredetileg Afrikában ôshonos szurikáta egyetlen példányáért (Powell, 2010). A szakemberek szerint azonban a tulajdonosok többsége, sajnos, nem méri fel, hogy rajongásával mekkora kárt okoz. Az alapvetôen csoportos életmódhoz szokott szurikáta ugyanis depresszióssá válik, és hamar elpusztul, ha valaki egyedül és ketrecbe zárva próbálja tartani, amelynek nagyon sok megszállott Orlov rajongó egyáltalán nincs tudatában.

Hivatkozások ANKER, GUY (2011): Compulsory car insurance rules come into force today. In: MoneySavingExpert. Elérhetô: http://www.moneysavingexpert.com/news/insurance/2011/06/compulsory-carinsurance-rules-come-into-force-today, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. BARNETT, MICHAEL (2011): Meerkats not the only source of intelligence. In: Marketing Week 34.24: 24-26. DAVID, MARIA (2008): Price comparison sites: deal or no deal? In: BBC Money Programme. Elérhetô: http://news.bbc.co.uk/2/hi/business/7766798.stm, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. DEANS, JANSON (2010): What was your favourite TV advert in 2010? In: The Guardian. Organgrinder Blog. Blog-bejegyzés, kelt: 2010. december 17. Elérhetô: http://www.guardian.co.uk/media/organgrinder/2010/dec/17/adverts-top-ten-2010, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. DOVER, BUSTER (2009): The Simples Approach to Social Media Marketing. PPT file. In: Slideshare. Elérhetô: http://www.slideshare.net/GrantBell/buster-1793710, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. FLOAT ADVERT (2008.) IN: Compare the Market. Honlap. Elérhetô: http://www.comparethemarket.com/media-desk/marketing-and-sponsorship/float08/ Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. GAMPER, HARRIET CLAIRE (2012): How Can Internet Comparison Sites Work Optimally for Consumers? In: J Consum Policy 35:333–353. HALL, EMMA (2009): How Did a Meerkat Bowl Over Brits? It's Simples. Quest for Cheap Cost Per Click Spawns Cultural Phenomenon. In: AdAge. Elérhetô: http://adage.com/article/globalnews/car-insurance-comparethemarket-s-meerkat-brit-star/139292/, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. LAWRENCE, RICHARD (2011): How Compare the Market could use their TC campaign to improve rankings. In: Epiphany. Elérhetô: http://www.epiphanysearch.co.uk/blog/how-compare-themarket-could-use-their-tv-campaign-to-improve-rankings/, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. MACLEOD, DUNCAN (2010): Compare the Meerkat wins Gold. In: The Inspiration Room. Blogbejegyzés, kelt: 2010. március 14. Elérhetô: http://theinspirationroom.com/daily/2010/compare-the-meerkat-wins-gold/, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. MINTEL (2008): THE PRICE IS RIGHT: 19 million Brits come on down to price comparison sites. Sajtóközlemény. In: Mintel Press Centre. Elérhetô: http://www.mintel.com/press-centre/pressreleases/304/the-price-is-right-19-million-brits-come-on-down-to-price-comparison-sites, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15.

53

O'FLAHERTY, KATE (2008): Moneysupermarket profits rise 113% but warns of slowdown. In: Marketing Week 31.34: 78. POWELL, LAURA (2010): Meerkat misery: Thanks to that TV ad, they're now a must-have pet... but behind the cute image lies shocking cruelty. In: MailOnline Elérhetô: http://www.dailymail.co.uk/news/article-1281692/Meerkat-misery-Thanks-TV-adtheyre-pet--cute-image-lies-shocking-cruelty.html, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. SWENEY, MARK (2010): How meerkat Aleksandr Orlov helped increase the market for TV ads. In: The Guardian. Elérhetô: http://www.guardian.co.uk/media/2010/jan/16/aleksander-orlov-pricecomparison-ads, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. TORODE, AMELIA (2009): How a meerkat became a social media hero, creating a cult brand. In: Admap 508: 13-16. VCCP (2011): Comparethemarket.com – Background. In: VCCP. Elérhetô: http://www.vccp.com/work/comparethemarketcom/comparethemeerkatcom, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. VILE, MARK ÉS HALL, CLIFF (2012): Breakfast with Mark Vile, Compare the Market & Cliff Hall, VCCP Blue. Videón rögzített elôadás, dátuma: 2012. július 13. In: You Tube. Elérhetô: http://www.youtube.com/watch?v=FC47188Dk6E, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15. WALKER, TIM (2009): Londongrad: from Russia with Cash by Mark Hollingsworth and Stewart Lansley. In: The Telegraph, 2009. augusztus 17. Elérhetô: http://www.telegraph.co.uk/culture/books/bookreviews/6043489/Londongradfrom-Russia-with-Cash-by-Mark-Hollingsworth-and-Stewart-Lansley.html, Utolsó letöltés: 2012. szeptember 15.

54

MIKE ÉVA Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, IV. évfolyam Budapesti Gazdasági Fôiskola, Külkereskedelmi Kar [email protected]

GYÓGYVÍZ ALAPÚ BIOKOZMETIKUM, MINT MAGYAR SIKERTERMÉK?! A HerbaLife gyógynövény alapú biotestápoló kifejlesztésével Magyarország természeti adottságaiból, erôsségeibôl, és a szakismeretbôl stratégiai elôny kovácsolható. A szépség és egészség megôrzése olyan üzenet, amely pozitív képest fest az országról. A Gyógyító Magyarország Egészségipari Programjának prioritásait tükrözô kozmetikumfejlesztés hozzájárul a szépség– és egészségipar harmonikus társulásához, melynek eredményeként sikeres egészségmegôrzô termék születhet meg. A fejlett európai országokban nô az egészséghez kötôdô termékek iránti kereslet, ami azt jelenti, hogy a biokozmetikum elôtt szabad az út ezekre a piacokra. A színvonalas biotestápoló terjedése vonzó magyar országkép kialakulását eredményezheti, kedvezôbb szintre pozícionálva hazánkat. A termelési bázis Magyarországon történô mûködtetése munkahelyeket biztosít, valamint hozzájárul a kkv-szektor versenyképességének javulásához és a gazdaság növekedéséhez. Az egészségmegôrzésébe és a szépségiparba történô invesztíció nagy nyereséget kínál, hiszen egészség nélkül nincs sem jólét, sem gazdasági növekedés. A fenntartható fejlôdést a makrogazdasági szempontok mellett társadalmi szempontból is biztosítani kell.

1. Bevezetés 2012-ben Magyarország fô célja továbbra is a versenyképesség javítása és a gazdaság felzárkózási pályára állítása. Hazánk fejlôdéséhez elengedhetetlenek az olyan magyar termékek, melyek hozzájárulnak a pozitív országimázs kialakításához nemzetközi szinten is. Elôadásom témájául egy olyan potenciális termék bemutatását választottam, amely a nemzetgazdasági prioritásoknak megfelelôen betöltheti ezt a szerepet. A várható életkor növekedésével a fogyasztók egyre nagyobb igényt támasztanak a megélt évek minôségének javítására, amihez várhatóan Magyarországon is növekszik a fizetôképes kereslet. Az egészségipar és a kozmetikai ipar specializált termékeivel törekszik megfelelni a növekvô elvárásoknak. Az Új Széchenyi Tervben megjelenô Gyógyító Magyarország – Egészségipari program a gyógyvizek hatékony felhasználásának kijelölésével hozzájárul a hazai termál-egészségipar komplexitásához. Potenciális termékként egy gyógyvíz alapú biokozmetikumot jelöltem meg, mellyel rá szeretnék világítani, hogy az Egészségipari programban hangsúlyozott gyógyvíz felhasználás mennyire elônyös lehet egy termék elôállításakor. A magyarországi helyzetkép és a program súlypontjainak vázolása után bemutatom a kozmetikumot, valamint annak bevezetési lehetôségeit. Feltételezésem alapján az egészség és szépség megôrzését, helyreállítását szolgáló HerbaLife gyógyvíz alapú biotestápoló, hazánk gyógyvízkincsét kihasználva, valamint a természetes összetevôkre építve magyar sikertermék lehet.

2. Külsô környezet elemzése 2.1. Társadalmi, szociális környezet 2012. január 1-jén Magyarország népessége 9.962.000 fô volt. A lakosság csökkenô tendenciájú, amit az is mutat, hogy ez az érték 23.000-el kevesebb, mint egy évvel korábban. A születéskor várható átlagos életkor a nôknél 79 év, a férfiaknál 71 év (CIA, 2012). Magyarországra is az elöregedô társadalom szerkezete jellemzô. A folyamat gyorsulását jelzi, hogy még 1992-ben a 60 év feletti lakosok száma éppen meghaladta a 14 év alattiak számát, addig 2012-ben 100 gyermekre már közel 117 legalább 65 éves lakos jut (KSH, 2012a). A társadalom elöregedése a következô évtizedekben is meghatározó tényezô lesz, 2050-re az ország népességének körülbelül 30%-a lesz 65 éves, vagy ennél idôsebb (Monostori, 2009).

55

1. ábra Magyarország népességének nem és kor szerinti megoszlása, 2012.01.01.*

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz11.pdf *Elôzetes, részben becsült adatok

2.2. Természeti környezet Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Kiemelkedôen jó természeti – földtani, geofizikai, hidrogeológiai – adottságokkal büszkélkedhet. Az ország kivételesen gazdag termál- és gyógyvízkészlete világhírû. „A gyógy- és termálturizmus fejlesztése már az elsô Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának is egyik legsikeresebb része volt” (Új Széchenyi Terv, 2010). Hazánkban jelenleg 313 hévízkút szolgáltat hôhasznosításra alkalmas termálvizet, a felszín alatti vizeknek azonban kevesebb, mint egy tizedét használják fel energetikai célra. A hazai fürdôkben kézenfekvô lenne a termálvíz hôjének hasznosítása, azonban a legtöbb helyen ez nem történik meg. Ezen az ökotudatos gondolkodás terjedése változtathat.

2.3. Politikai, jogi környezet A magyar kozmetikumokat gyártó cégek száma rendkívül alacsony, 30 és 80 közé tehetô, és ezek szinte kivétel nélkül kis– és középvállalkozások (kkv). 10 alatt van a gyógyvíz-alapú termékeket gyártó cégek száma, ezért a kozmetikai ipar nagyon érzékeny a kkv-kat érintô változásokra, bármilyen negatív feltétel megjelenése akár az egész ágazat számára veszélyt jelenthet (Új Széchenyi Terv, 2010). A biokozmetikumok elôállítása során felmerülô szigorú elôírások Magyarországon is érvényben vannak. A hivatalos minôsítô szervek emblémája jelenti a garanciát arra, hogy a fogyasztó valóban az elvárt, valódi, magas minôségért fizet többet (Független Természetgyógyászati Portál, 2009).

56

2.4. Gazdasági környezet 2. ábra A GDP és a fogyasztás alakulása Magyarországon, 2008-2011 (változás az elôzô év azonos negyedévéhez képest)

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21201.pdf Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, a szûk belsô piac az export növelésére ösztönzi hazánkat. Külgazdasági prioritásaink az Európai Unióhoz kötôdnek. A világgazdaság lassuló bôvülésének hatására a gazdasági teljesítmény szintje 2011-ben is elmaradt a válság elôtti, 2008. évi szinttôl. Az ország bruttó hazai terméke 1,7%-kal haladta meg a 2010-es értéket. Az exportban 10%-os, az importban pedig 6,9%-os volumenbôvülést regisztráltak. A gyógyszer és gyógyszerészeti termékek export volumene ötödével, az importé közel tizedével bôvült. A nemzetgazdasági teljesítmény bôvülését 2011-ben termelési oldalról az ipar és a mezôgazdaság eredményezte. A munkanélküliségi ráta 2012. január elején 11,1% volt, még a foglalkoztatottak száma – 1%-kal meghaladva az egy évvel korábbit – 3.784.000 fôre emelkedett (KSH, 2012b).

3. Fogyasztói magatartás 2010-ben a lakosság összes fogyasztásának egy fôre jutó éves átlagos összege 759.608 forintot tett ki, ami összehasonlító áron több mint 3%-kal kevesebb, mint a 2009. évi (3. ábra). 3. ábra A háztartások egy fôre jutó éves kiadásai Magyarországon (2003-2010)

Forrás: http://www.ksh.hu/doc s/hun/xftp/stattukor/ha ztfogy/haztfogy10.pdf

57

A fogyasztási szerkezetben nem történt jelentôs változás, az összkiadás legnagyobb részét a lakásfenntartás, az élelmiszerek valamint a közlekedés és szállítás költségei jelentették. A lakásfenntartásra fordított kiadások emelkedése korlátozza a napi cikkekre költhetô összeget. Ez abban nyilvánul meg, hogy az élelmiszerek mellett a vásárlók az úgynevezett luxus-termékekre (kozmetikumok, ékszerek) is kevesebbet költöttek. A fogyasztók egészségügyi kiadásai nem változtak szignifikánsan, összességében a GDP 8%-át tették ki (KSH, 2011). A fiatalabb és idôsebb korosztályra egyaránt jellemzô, hogy egészségének megôrzését a gyógyszerek mellett minôségi kozmetikumoktól reméli. A 20-25 évesek elônyben részesítik a regeneráló, kényeztetô termékeket, ami a nôk esetében a testápolók, krémek, balzsamok vásárlásában jelenik meg (Ipsos, 2012). A kozmetikai cikkek esetében fontos, hogy különösen a 15-29 évesek már az interneten is tájékozódnak a termékekrôl, 43%-uk nagyon gyakran használja a világhálót vásárlás elôtti információszerzésre. Ez a korosztály azokon a csatornákon a legmegközelíthetôbb, amelyeken a legegyszerûbb a termékek összehasonlítása, ami rávilágít arra, hogy rájuk is jellemzô a tudatos vásárlás.

4. Bevezetés a piacra 4.1. Új Széchenyi Terv: Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország –Egészségipari Programjában szereplô termál- gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram a termál-, gyógy- és ásványvizek felhasználásának lehetséges területeit határozza meg – a szépségiparban a kozmetikai cikkek elôállításánál történô alkalmazásukat –, valamint innovációs programelemeket fogalmaz meg. A kozmetikumok fejlesztésének célja, hogy Magyarország rendelkezzen olyan nemzetközi piacon is ismert márkával, mely az ország kedvezô adottságaira épít, így pozitív kép kialakulását segíti elô hazánkról. A szépségiparban elôtérbe kerülnek azok a kozmetikai cikkek, amelyek a szépség mellett az egészség megôrzését, helyreállítását hivatottak elôsegíteni. A fogyasztók egyre nagyobb arányban keresnek olyan testápoló kozmetikumokat, melyek természetes összetevôket tartalmaznak és valóban regeneráló hatásúak (Új Széchenyi Terv, 2010).

4.2. Értékesítés Magyarországon A HerbaLife testápoló Magyarországon történô elôállításával kihasználhatóak az ország kedvezô természeti adottságai, melyek szakértelemmel és képzett munkaerôvel párosulnak. A munkaerô költsége hazánkban alacsonyabb, mint a tôlünk nyugatabbra levô európai országokban, ami szintén versenyelônyt jelenthet. A magyar biokozmetikum az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország –Egészségipari Programjában szereplô prioritásoknak megfelelôen gyógy – és ásványvíz alapú. Az egészség – és kozmetikai ipar összehangolásával hasznosítható az ország kivételesen gazdag gyógyvízkészlete, és más természetes összetevôkkel együtt hozzájárulva az egészség megôrzéséhez és helyreállításához, sikeres termék hozható létre. A gyógyvíz készlet sokrétû hasznosítása megfelel a nemzetgazdasági prioritásoknak is, hiszen ez egy innovatív, kutatásigényes terület, melyben a fejlesztésekkel bôvíthetô a munkahelyek száma, valamint megreformálható az egészségipar is. Eredményei jótékony hatással vannak az ország egészségi állapotára, valamint a gazdasági teljesítôképességet is növelik. Ahhoz, hogy a HerbaLife gyógyvíz alapú biokozmetikum valóban kitörési lehetôség legyen, fizetôképes keresletre van szükség. A hazai kereslet mellett figyelembe kell venni és építeni kell az egyre nyitottabbá váló külföldi piacokra is, ugyanis Magyarországot mélyen érintette a válság, és a kozmetikai piacon a közép– és felsô kategóriában csak 2013-ra várható fellendülés. Emellett számolni kell azzal, hogy a fogyasztókat jelentôsen befolyásolja a termék ára. Az árat a minôséggel hozzák összefüggésbe, ezért sem hazánkban sem külföldön nem értékesíthetô a kozmetikum túl alacsony áron, különben a vásárlók bizalmatlanná válnának a termékkel szemben. Ezért is szükséges, hogy a magyarországi fizetôképes kereslet mellett pótlólagosan megjelenjen a külföldi is. Az egészség fontossága folyamatosan növekszik, az egész világban felértékelôdik, ezért megôrzésének beemelése a kozmetikumok hatásai közé keresett terméket generálhat (Új Széchenyi Terv, 2010).

58

4.3. Külföldi esélyek Az egészség mellett a szépség megôrzését, helyreállítását szolgáló biokozmetikum megfelel a nemzetgazdasági prioritásoknak, ezért számolhatunk a K+F, a gyártás, valamint infrastrukturális fejlesztések pályázati támogatásával (Új Széchenyi Terv, 2010). A termék nemzetközi forgalmazása a fizetôképes kereslet bôvítése és az országimázs építése miatt szükséges. A külpiacra lépés módjának a direkt exportot célszerû választani, így a termelési bázis továbbra is Magyarországon marad, a külföldi piaccal viszont közvetlenebb kapcsolat alakítható ki. A folyamatos fejlesztés a versenyképesség javításával hozzájárul a kozmetikai termékexport növekedéséhez. Magyarország versenyképességének tartós növelése hozzájárul a hazai termelés bôvüléséhez, amely sok munkahely létrehozását teszi lehetôvé, jövedelmet generál, így a nemzeti összterméket is pozitívan befolyásolja.

5. Kozmetikai piac, versenytársak A kozmetikai piac szereplôi is megérezték, hogy Magyarországon a vásárlók a válság következtében visszafogták a kozmetikumokra fordított kiadásaikat. 2010-ben hazánkban még olyan nagy cégek, mint a francia L’Occitane en Provence és a brit LUSH is veszteséggel zártak. Utóbbi innovatív megjelenésének köszönhetôen 2011-ben már jobban teljesített. A kozmetikumok értékesítésének kétharmada hipermarketekben és drogériákban történik. 2010-ben a legnagyobb forgalom a hipermarketekre jutott, így a piaci részesedésük elérte a 38%-ot. A drogériák piacrésze 27% volt. Az üzletekben testápolókból a mennyiséget tekintve, féléves összehasonlításban 5%-kal többet forgalmaztak (PMSZ, 2011). A piacon a kereskedelmi láncok saját márkás termékeinek bôvülése is megfigyelhetô. A fogyasztók ezeket a termékeket kedvezô áraik miatt vásárolják meg, vagyis a cégek azokat a rétegeket célozzák meg ezekkel a kozmetikumokkal, akik kevesebbet áldoznak kozmetikai cikkekre. A magyar tulajdonú kozmetikai cégek összforgalmának felét adó Ilcsi Szépítô Füvek Biokozmetikai Kft. az egyre erôsödô multinacionális vállalatok mellett is fent tudott maradni. Kozmetikumaik többsége kizárólag növényekbôl készül, az ismertséget és az elismerést a természetes minôséggel vívták ki. A multikkal folytatott versenyben a Caola, a Florin, a Sunfleur, a Solitent, a Helia-D és a Fama magyar termékek is megállják helyüket. A vevôk tájékozottsága, igényessége, környezettudatossága a natúr– és bio kozmetikumok bôvülését eredményezi. A vásárlók számára fontos, hogy a növényi hatóanyagokat tartalmazó termékekben milyen az összetevôk aránya. A tudatos vásárlóknál az ár és az imázs mellett elôtérbe kerülnek a természetes alapanyagok. A közép– és felsô kategóriájú kozmetikumokat forgalmazó cégek 2013-ra már fellendülést várnak a kozmetikai piacon (Haszon, 2010).

5.1. Piacszegmentáció 4. ábra Magyarország népességének nem és kor szerinti megoszlása

Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html alapján saját szerkesztés

59

A magyar biokozmetikum célcsoportjának a 15 és 64 év közötti nôket célszerû megjelölni, hiszen ez a korcsoport Magyarország népességének 34%-át jelenti (4. ábra). Az összetevôkben és a termék imázsában is megnyilvánul, hogy a testápolót kifejezetten nôk számára fejlesztik ki. Az Európára jellemzô elöregedô társadalmak számára – amilyen a magyar is – fontos, hogy egy kozmetikum a kor elôre haladtával megjelenô bôrhibákra is megoldást kínáljon. Eme igény kielégítésével az idôsebb korosztály is magáénak érezheti a terméket. A termékekkel szembeni szkepticizmus, ami szintén az idôsebbekre jellemzô, a gyors, látványos eredményekkel küzdhetô le a legkönnyebben, ezért fontos kiemelni a gyártási folyamatokban az innovációt. A folyamatos fejlesztésekkel növekszik a testápoló hatékonysága, és a bôr ápoltságában rövid idôn megmutatkozik az eredmény.

6. A termék: gyógyvíz alapú biokozmetikum A HerbaLife gyógyvíz alapú biokozmetikum olyan testápoló, mely a gyógyvíz mellett számos gyógynövényt tartalmazva, természetes összetevôivel védi és regenerálja a bôrt. A gyógyvízre, mint meghatározó összetevôre esett a választás, amit a készlet mennyisége és minôsége indokol, hiszen világszinten egyedülálló. A gyógyhatású kozmetikumok piaca folyamatosan felértékelôdik, a termékek terjedése tartósan nô, melybôl a magyar szakemberek profitálhatnak, ha a szépség– és egészségipart egyesítô kozmetikumot állítanak elô. Magyarország a gyógyvíz mellett más kozmetikai alapanyagok területén (pl. gyógynövények) is kedvezô természeti adottságokkal rendelkezik, mely rendkívül fontos a biokozmetikumok területén. A megfelelô szakismeret és a természeti adottságok mellett a kozmetikai piacon meghatározó az innováció. A legtöbb kozmetikum élettartama rövid, ezért a HerbaLife testápolónál is fel kell készülni a folyamatos újításra, a K+F hátterének biztosítására. Az egyedi termékösszetétel hozzájárulhat az elvárt hatás eléréséhez.(Új Széchenyi Terv, 2010). A bio szépségápolási termékek használatával nyújtható a „legbôrbarátabb” testápolás, melynek eredménye: „kevesebb irritáció, kipirosodás, szárazság, viszketés, hámlás, foltosodás, allergiás reakció, zsírosodás, gyulladás, pattanás” (Kozmetika Portál, 2012). Mi határozza meg, hogy mely termékeket nevezhetjük biokozmetikumnak? A kérdésre a választ a Cosmos Standard, illetve a NaTrue elôírásrendszere tartalmazza, melyek meghatározzák a natúr- vagy biokozmetikumok kritériumait. A biokozmetikumok esetében a gyártónak tanúsíttatnia kell a kozmetikai cikkekhez felhasznált alapanyagok eredetét, a termék receptúráját, az üzemi feltételeket és a gyártási eljárást is. A NaTrue Bio jelölésû kozmetikumokban a mezôgazdasági összetevôk 95%-a biotermelésbôl származik. A cél az, hogy a HerbaLife testápoló NaTrue Bio jelölést kapjon (Beauty Forum, 2012).

7. Összefoglalás A HerbaLife gyógynövény alapú biotestápoló kifejlesztésével Magyarország természeti adottságaiból, erôsségeibôl és a szakismeretbôl stratégiai elôny kovácsolható. A szépség és egészség megôrzése olyan üzenet, amely pozitív képest fest az országról. A Gyógyító Magyarország Egészségipari Programjának prioritásait tükrözô kozmetikumfejlesztés hozzájárul a szépség– és egészségipar harmonikus társulásához, melynek eredményeként sikeres egészségmegôrzô termék születhet meg. A fejlett európai országokban nô az egészséghez kötôdô termékek iránti kereslet, ami azt jelenti, hogy a biokozmetikum elôtt szabad az út ezekre a piacokra. A színvonalas biotestápoló terjedése vonzó magyar országkép kialakulását eredményezheti, kedvezôbb szintre pozícionálva hazánkat. A termelési bázis Magyarországon történô mûködtetése munkahelyeket biztosít, valamint hozzájárul a kkvszektor versenyképességének javulásához és a gazdaság növekedéséhez. Az egészség megôrzésébe és a szépségiparba történô invesztíció nagy nyereséget kínál, hiszen egészség nélkül nincs sem jólét, sem gazdasági növekedés. A fenntartható fejlôdést a makrogazdasági szempontok mellett társadalmi szempontból is biztosítani kell.

60

Hivatkozások JÓZSA LÁSZLÓ (2003): Marketing-stratégia, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. JÓZSA-PISKÓTI-REKETTYE-VERES (2005): Döntésorientált marketing, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. MAJOROS PÁL (2008): A magyar külgazdasági stratégia, In: Külgazdaság, stratégia, integráció (Emlékkonferencia Kozma Ferenc születésének 75. évfordulója alkalmából), Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi kapcsolatok multidiszciplináris doktori iskola REKETTYE GÁBOR (1994): Nemzetközi marketing, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem TÓTH TAMÁS (2008): Nemzetközi marketing, Budapest, Akadémia Kiadó AGB NIELSEN MÉDIAKUTATÓ KFT. (2011): 2011 egész év - A televíziózásra fordított idô napi átlaga, letölthetô: http://www.agbnielsen.com/Uploads/Hungary/stat_eves_2011_atv_prof1.pdf BEAUTY FORUM (2012): Natúr – és biokozmetikumok, letölthetô: http://www.beauty-forum.hu/infotar/cikk/artikel/natur-es-biokozmetikumok.html, letöltés idôpontja: 2012.03.30. EUROMONITOR (2011): Consumer Health in Hungary, letölthetô: http://www.euromonitor.com/consumer-health-in-hungary/report, letöltés idôpontja: 2012.03.30. FN24 (2012): Szappanháború a vevôkért: beszáll a Body Shop is, letölthetô: http://fn.hir24.hu/gazdasag/2012/03/30/szappanhaboru-a-vevokert-beszall-a-bodyshop-is/?action=PrintPage, letöltés idôpontja: 2012.04.02. FÜGGETLEN TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI PORTÁL (2009): Biokozmetika, letölthetô: http://naturastart.shp.hu/hpc/web.php?a=naturastart&o=1163846260, letöltés idôpontja: 2012.04.02. GFK (2011): MÍTOSZVADÁSZAT: A fiatalok tényleg nem vásárolnak tudatosan?, letölthetô: http://www.gfk.hu/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/mitoszvadaszat_2011_12_honlapra.pdf;, letöltés idôpontja: 2012.04.02. HASZON (2010): Tégelyben az üzlet, letölthetô: http://www.haszon.hu/noknek/riport/1043-tarcsailivia.html, letöltés idôpontja: 2012.03.30. IPSOS (2012): Fiatalok testápolási szokásai, 2012. április, letölthetô: http://www.piackutatasok.hu/2012/04/ipsos-fiatalok-testapolasiszokasai.html?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+piack utatasok+%28..Piackutat%C3%A1sok%29, letöltés idôpontja: 2012.04.11. KOZMETIKA PORTÁL (2012): Miért népszerûek a biokozmetikumok?, letölthetô: http://kozmetikaportal.hu/cikkek/kozmetikumok/specialis-kozmetikumok/miert-nepszerueka-bio-kozmetikumok, letöltés idôpontja: 2012.04.02. KSH (2012A): Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör: Népmozgalom, 2011. január–december; VI. évfolyam, 17. szám; 2012. március 21., letölthetô: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz11.pdf , letöltés idôpontja: 2012.04.02. KSH (2012B): Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör: A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2011. év, 2012. január; VI. évfolyam, 20. szám; 2012. március 29., letölthetô: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel21201.pdf, letöltés idôpontja: 2012.04.02. KSH (2011): Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör: A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete, 2010; V. évfolyam, 79. szám; 2011. november 24., letölthetô: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy10.pdf, letöltés idôpontja: 2012.04.02. MONOSTORI JUDIT (2009): Öregedés. In: Központi Statisztikai Hivatal – Népességtudományi Kutatóintézet: Demográfiai Portré 2009, letölthetô: http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/07monostori_oregedes.pdf, letöltés idôpontja: 2012.03.30. PMSZ (2011): Piackutatók Magyarországi Szövetsége: A háztartási vegyiáruk és kozmetikumok értékesítésének közel kétharmada zajlik a hipermarketekben és drogériákban, letölthetô: http://www.pmsz.org/hu/kutatasok/haztartasi-vegyiaruk-es-kozmetikumok-ertekesitesenekkoezel-ketharmada-zajlik-hipermarkete; letöltés idôpontja: 2012.04.02. ÚJ SZÉCHENYI TERV (2010): Gyógyító Magyarország –Egészségipari Program, letölthetô: ujszechenyiterv.gov.hu/download/32075/001_Egeszsegipar.pdf, letöltés idôpontja: 2012.03.20.

61

MUDRA ÁGNES Hallgató Gazdálkodás menedzsment szak / vállalkozásszervezô szakirány Budapesti Gazdálkodási Fôiskola / Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg [email protected]

A CIVIL SZFÉRA KAPCSOLATAINAK FEJLÔDÉSE A civil szervezetek mértékükben, tevékenységükben rendkívül sokszínûek, rengeteg eredményt és ismeretet halmoztak fel. Magyarországon a politikai rendszerváltás után újra megjelent a harmadik szektor, a nonprofit szervezetek, az egészségügy, a környezetvédelem, az emberi jogok, az idôsek, a betegek, a gyermekek segítségére létrejött az egyéni kezdeményezések által átszôtt civil társadalom. A Polgármesteri Hivatal feladata és célja a színvonalas, mindenki számára elérhetô kulturális rendezvények, közmûvelôdési szolgáltatások nyújtása, az életminôség javítása, kötôdés a közösségi élethez és annak erôsítése. A civilekre úgy kell tekinteni, mint egy értékes humán emberi erôforrásra, akik képesek önmagukért és másokért tenni.

1. Bevezetés Minden társadalom egy organizmus, egy sajátos rendszer, amely - különösen fejlettebb formában - úgynevezett társadalmi rendszerbôl áll. Ebben a megközelítésben a gazdaság, a jog és az erkölcs egyaránt társadalmi alrendszereknek minôsülnek, melyeket az különböztet meg egymástól, hogy – legalábbis részben – lényegesen eltérô társadalmi funkciókat látnak el.45 A civil szervezeteket leginkább a változatosság jellemzi. A civil szervezetek mértékükben, tevékenységükben rendkívül sokszínûek, és éppen ez a sokszínûség teszi a területet izgalmassá. A civil szervezetek az idôk folyamán rengeteg eredményt és ismeretet halmoztak fel, amelyek segíthetik a hatékonyabb marketing tevékenységeket. Magyarországon a politikai rendszerváltás után újra megjelent a harmadik szektor, a nonprofit szervezetek, az egészségügy, a környezetvédelem, az emberi jogok, az idôsek, a betegek, a gyermekek segítségére létrejött az egyéni kezdeményezések által átszôtt civil társadalom. Napjainkra számos alapítvány, egyesület, közhasznú társaság felismerte, hogy marketing ismeretek alkalmazása nélkül már ebben a szférában sem lehet eredményeket elérni. Hátrányos helyzetbe kerülhet az a szervezet, amely félreérti a marketing jelentését, és negatív értelmet tulajdonít neki. Esetleg pusztán az eladással és a reklámmal azonosítja. Tévedés azt hinni, hogy alkalmazásával elveszti a szervezet nonprofit lényegét. A civil szervezeteknek is meg kell tanulniuk, hogyan tudják „eladni” a küldetésüket, szolgáltatásukat, üzeneteiket, hogyan tudják azokat eljuttatni a célcsoportokhoz, értékeik cseréjéhez hogyan használhatják az üzleti szektorban sikeresen alkalmazott marketing eszközöket és módszereket. A nonprofit szervezeteknek is szükségük van arra, hogy az emberek tudjanak róluk. Ismerjék meg, hogy milyen értékeket, gondolatokat újításokat, szolgáltatásokat hívnak létre. A marketing a múltban a termelô/gazdálkodó cégek területe volt, hiszen a gazdaság hívta életre, azonban nincs külön marketing a nonprofit szféra számára. A különbség csupán a módszerekben, illetve a marketing eszközök felhasználásában, a hangsúlyokban található. Az eltérések tehát a nonprofit szervezetek jellegébôl, küldetésükbôl, céljukból és tevékenységükbôl adódnak.46 Munkám során Zalaegerszeg városra koncentrálva készítettem kutatást, amelyben a Polgármesteri Hivatal és a civil szféra kapcsolatát elemzem. A téma megalapozásául elôször áttekintem a civil jogokat és kötelezettségeket, s ezt követôen térek rá a helyi vonatkozású elemzésre.

2. Civil jogok és kötelezettségek A korai, primitív társadalomban az emberek életét olyan normák szabályozták, amelyeket külön, kényszerapparátus nélkül is betartottak. A társadalom nagyfokú differenciálódásával, a munkamegosztás sokrétûvé válásával, új intézmények létrejöttével és nem kismértékben az ellentétes érdekû osztályok kialakulásával, ez a szabályozási forma már nem bizonyult kielégítônek. 45 46

Kenesei Zsófia, Kolos Krisztina (2007): Szolgáltatás marketing és – menedzsment, Alinea Kiadó, 12. oldal Bokor József, Mészáros László (2002. június): Marketing elmélete és gyakorlata, Booklands 2000 Könyvkiadó Kft, Mozi Nyomda, 12. oldal

62

Az emberi tevékenység hatóköreinek bôvülésével a „tétek” is nônek, a rizikó is nagyobb lesz. Nem csak a technika és a technikai tevékenység áldásai nagyobbak, mint valaha, hanem az általa okozható károk is óriásiak, sok esetben helyrehozhatatlanok. Ezeket csak civil szervezôdések tudják ellensúlyozni. A polgári államok elsôsorban „szabadság, egyenlôség, testvériség” hármas követelményében foglalták össze a civil jogokat és a kötelezettségeket. Általánosságban a jogot nem szabad szabályokra korlátozni, mert a jog valóságos életéhez hozzátartozik a jog alkalmazása, a polgárok által való jogkövetés, illetve a jogsértés, a jog értékelése is. Ezek a tényezôk egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak.47

2.1. Jogi háttér Ha az embereknek van anyagi önállóságuk, és szabadok, akkor közvetlenül, vagy közvetve részt vehetnek, illetve részt vesznek a közösség ügyeinek intézésében. A politikai szabadságtól és az egzisztenciális biztonságtól lesz valaki polgár, ami társadalmi fölemelkedéshez vezet. A második világháború után a szovjet hatalom megsemmisítette a magyar polgári lét alapját, polgárból proletár lett. Az 1956-os forradalmat leverték. A kommunista rendszerben egypárti diktatúra volt. A polgári életforma, etika, erkölcs odaveszett. A polgári fejlôdés megrekedt, helyette „ravasz és ügyes” alattvaló típusú emberek lettek. 1989–1990-ben érte a magyar társadalmat a rendszerváltás. A polgári magatartásformák, a polgári értékrend, erkölcs része lett a magyar társadalomnak.48 Magyarország 2004-tôl az Európai Unió tagja. Az EU támogatja a civil szervezôdések, civil szervezetek mûködését országon belül, illetve a határokon átnyúló, más nemzetekkel való együttmûködést.49 A közérdekû önkéntes tevékenységrôl szóló törvénynek (2005. évi LXXXVIII. törvény) köszönhetôen megkerülhetetlen témává vált az önkéntesség. A törvény amellett, hogy jogi értelemben vett státuszt adott az önkénteseknek, számos anomáliát megszüntetett (pl. az önkénteseknek nyújtott költségtérítés adó és járulékmentessége), és általa széles körben vált ismertté és elfogadottá az önkéntes tevékenység haszna a társadalom és az egyének szintjén.50

3. A civil társadalom A XX. század fordulóján Magyarország kapitalizálódott. Az iparosodás területén nagyarányú fejlôdés történt. A lakosság erôsen differenciálódott módosabb iparosokra, kereskedôkre, munkásokra, tanoncokra. Megjelentek a „tiszta erkölcsû” polgárok, akik igényelték az egyletbe tartozást.

3.1. Magyarország elsô civil szervezôdései A XIX. századig feudális értékek voltak. A polgárosodás keservesen, véráldozatok árán ment végbe (Reformkor, 1848-49, Kiegyezés). A XIX. század elején, a Habsburg elnyomás elleni küzdelemben elôtérbe került a magyar nyelv ápolása és fejlesztése. Az 1825. évi pozsonyi országgyûlésen Széchenyi István és mások anyagi támogatást ajánlottak fel, hogy legyen háza a magyar tudományos társaságoknak, és ez lett a Magyar Tudományos Akadémia. Az elsô civil szervezôdés: a Magyar Tudós Társaság.

3.2. A város társadalma és egyleti élete a 1900 kezdetétôl 1900 táján Zalaegerszeg társadalma már erôsen differenciálódott. A város erôsen elmaradott, perifériára szorult terület volt. A lakosság száma 1870-ben mindössze 5.424 fô. 1885-ben vált rendezett tanácsú várossá. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város elsô polgármestere Kovács Károly volt (az 1874-ben újjáalakult Zalaegerszegi Önkéntes Tûzoltó Egylet parancsnokává választották).51 Az urbanizáció következtében lassan nôtt az itt élôk lélekszáma: a századfordulón 9.568, 1910-ben 10.637 fô volt. A város társadalmának szerkezetében is bekövetkeztek bizonyos változások. Az új rétegeket alkotó közalkalmazott és szabadfoglalkozású értelmiségiek is megtalálhatók a kisiparosok kereskedôk és földmûvelô rétegek mellett. Az 1900-as évek elején már több mint 50 egyletrôl tudunk. 5 fôcsoportra oszthatjuk ôket, bár tevékenységük és célkitûzéseik alapján némelyik ide is, oda is besorolható.52 47 48 49 50 51 52

Kenesei Zsófia, Kolos Krisztina (2007): Szolgáltatás marketing és – menedzsment, Alinea Kiadó Debreczeni József (2000): A gyôzelem ára, Osiris Kiadó, Budapest, 16. oldal Ilyen együttmûködés a CultuREvive. http://www.onkenteszala.hu/index.php?cid=57 (2011.09.02.) Nevezetes Zalaegerszegiek, Kistükör, Helyismereti Olvasókönyv, Zalaegerszeg, 2001 Közlemények – Zala megye közgyûjteményeinek kutatásaiból 1984-1985, Zalai Gyûjtemény 21. sz Zalaegerszeg, 1985.

63

1. Az elsôdlegesen szórakozást, társas életet biztosító egyesületek, amelyek célul tûzték ki, hogy liberális gondolkodású értelmiséget és a városfejlesztésért küzdô fiatalokat, és képzett iparosokat tömörít, mûvelôdésre szórakozásra ad lehetôséget: • a Kereskedô Ifjak Önképzô Egyesülete (farsangi mulatság, felolvasó est), • Társas kör, • Asztaltársaság (szegény gyerekek segélyezése). 2. Az elsôsorban önképzést, közmûvelôdést vagy városfejlesztést célul tûzô egyesületek: • Szépészeti egyesület (a város szépítése, véleményezés), • Zalaegerszegi Irodalmi és Mûvészeti Kör (dalárda, kórus), • Dunántúli Közmûvelôdési Egyesület (nemzetiségek, magyarosítását és kulturális emelését tûzte ki célul). 3. A vallásfelekezetek által vezetett jótékonysági egyletek: • Izraelita Jótékonysági Nôegylet, • Munkapáholy, • Jótékony Nôegylet. 4. Az iparosok és a munkások elsôdlegesen érdekvédelmi egyletei és szakegyletek: • Munkásegylet (nyomorúságos viszonyok között élô ipari és üzemi munkások érdekvédelme), • Általános Betegsegélyezô Egylet (beteg egyleti tagok ingyenes gyógykezeltetése, segélyezése). 5. Sportegyletek: • Tornaegylet (ZTE 1920), • Kerékpáregylet. 6. Egyéb egyletek: • Munkapáholy, • Önkéntes Tûzoltó Egylet. A századfordulón Zalaegerszeg egyleti élete sokrétû volt, és képet nyújtott a város társadalmának részint ösztönös, részint tudatos szervezkedésérôl. Míg az elôkelôségek és a módosabb polgárok fô célját a kulturált szórakozás és a társas élet biztosítása képezte, addig a kisiparosok, a munkások, a vasutasok fôleg érdekvédelmi és segélyegyleteket hoztak létre. Több egyházi vezetés alatt álló egyesület kifejezetten jótékonysági céllal alakult és mûködött hatékonyan. A zsidóság tudatosan asszimilálódni akart, a németül beszélô polgárok elmagyarosodtak. A színes gazdag egyesületi élet a XX. század elején válságba került (háború, gazdasági válság).

3.3. A XX. század közepétôl 1989-ig A második világháború után a szovjet hatalom tartotta elnyomás alatta a magyar társadalmat 1989-ig. A politikát totális diktatúra, kizárólagos állami tulajdon, tervutasításos rendszer jellemezte. Az embereket megfosztották a közösségalkotás lehetôségétôl. Az 56-os forradalom leverése után az egypárti diktatúra megszelídült. A szocialista gazdaság keretein belül engedélyezettek a háztáji gazdaságok, gmk-k54, az úttörôés KISZ mozgalmak. 1989-90-ben érte Magyarországot a rendszerváltás. Ügyeskedésen, a kiskapuk keresésén, törvényszegésen szocializálódott embereknek kellett a polgári értékek világában utat találni. Lassan megindultak a civil szervezôdések a szociális-, kulturális- és sportélet területén. A polgári magatartásformák, polgári értékrend újra része lett a magyar társadalomnak.55 A XX. század fordulóján a globalizáció negatív folyamatként hat a polgári fejlôdésre, jóléti tömegtársadalmat hoz létre, ahol az emberek tért veszítenek. Az egyik részük nagyon gazdag lesz, a másik részük szegény, és illúziókban él. A kettészakadó magyar társadalomban nagy szükség van az önkéntes munkára. A civil szervezetek, egyesületek tudnak segíteni az állami feladatok ellátásában. A fenti problémákat az Európai Unió is felismerte, így 2011-et az önkéntesség évének nyilvánította.

4. A Polgármesteri Hivatal feladatai A Polgármesteri Hivatal feladata és célja a színvonalas, mindenki számára elérhetô kulturális rendezvények, közmûvelôdési szolgáltatások nyújtása, az életminôség javítása, kötôdés a közösségi élethez, és annak erôsítése. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város fontos alapdokumentuma a többször módosított 18/1999. (VI. 18.) számú önkormányzati rendelet, melynek alapján az önkormányzatnak a közmûvelôdési feladatokról gondoskodni kell. A rendelet részletesen szabályozza a kötelezôen ellátandó feladatok körét, a feladatellátás szervezeti kereteit, 54 55

Gmk = Gazdasági munkaközösség. Debreczeni József (2000): A gyôzelem ára, Osiris Kiadó, Budapest

64

a feladatellátást és a szolgáltatást biztosító intézményeket, illetve mûködésük alapvetô feltételeit, valamint a közmûvelôdés finanszírozására, a szakember ellátottságra vonatkozó szabályokat. A helyi közmûvelôdési rendelet felülvizsgálatát és módosítását a Zalaegerszeg Kulturális koncepció (2011-2015) elfogadása nem tette szükségessé.56 A Polgármesteri Hivatal feladatai közé tartozik továbbá: közös projektek generálása, a civil szervezetek finanszírozása, nemzetközi kapcsolatok – testvérvárosok, programok -kidolgozása és a civil szervezeteknek hely biztosítása a város intézményeiben.

4.1. A Hivatal tervei A Polgármesteri Hivatal közfeladatait költségkímélôbb módon akarja ellátni, az igényeket jobban figyelembe véve a civil szférára szeretne támaszkodni. Színvonalas, mindenki számára elérhetô kulturális rendezvények közmûvelôdési szolgáltatások nyújtása, az életminôség javítása, a közösségi élet erôsítése a cél. További tervek: Segíteni kell • a civil szervezetek, az egyházak közös kulturális együttmûködését, • a népi hagyományôrzés továbbfejlesztését, • az ismeretterjesztô elôadások bôvítését, • a népi kézmûvesség bevezetését, • a pályázatírási tevékenységet.

5. A civil szervezetek hasznossága Az elmúlt évtizedekben a társadalom átalakult, új kihívásokkal kellett szembenézni: munkanélküliség, nagyszámú nyugdíjas korú ember. A globalizáció is megjelent, ami értékvesztéssel járt. Az erkölcsi és etikai értékek eldevalválódnak. A társadalmi és közösségi felelôsségvállalás hiánya egyre nagyobb problémát jelent. A civilekre úgy kell tekinteni, mint egy értékes humán erôforrásra, akik képesek önmagukért és másokért tenni, például a népi kultúrák, hagyományok átadásával (ezt civil szervezetek keretében lehet megtenni jól és hasznosan). A civil szervezetek tárgyi és anyagi eszközök felett rendelkeznek, jelentôs emberi erôforrásokat mozgatnak meg (fazekas találkozók, költészet napja), a városnak turisztikai bevételt jelentenek. A társadalmikulturális élet fontos alkotóelemei, erôsítik az állampolgári tudatot, valamint a demokrácia fejlôdését. A Polgármesteri Hivatal döntéseket hoz, amely a késôbbiek folyamán a város polgárait szolgálja. A Hivatal a döntés-elôkészítésbe bevonja a civil szervezeteket azért, hogy a megvalósuló beruházások, intézkedések valóban a civilek érdekeit szolgálják. Például a kerékpárútvonalak kijelölésekor, illetve a felújításkor bevonták a helyi Bringa-klub tagokat is.

6. Szegmentációs gyakorlat A civil szervezetek nem tekinthetôk homogén csoportnak. Különböznek az elvárásaik. Tagjaik több, vagy kevesebb szabadidôvel rendelkeznek, különböznek az anyagi javakban is. A hasonló jellegzetességeket mutató civilek a szegmensek, és azt az eljárást, amelyekkel a szegmenseket létrehozzák, szegmentálásnak nevezzük.57

56 57

H:\ KOZGY \2011\Kulturális koncepcio Zalaegerszeg 2011-2015.doc – Polgármesteri Hivatal Kenesei Zsófia, Kolos Krisztina (2007): Szolgáltatás marketing és – menedzsment, Alinea Kiadó, 172. oldal

65

6.1. Demográfiai változások (civil szervezetek kialakulása) Magyarország lakosságának száma a 80-as évek elejéig lassan ugyan, de emelkedett, míg ezt követôen, a 90es években egyre gyorsabb csökkenés következett be. A népesség számának visszaesése az elsô évezred utolsó évtizedeiben észlelhetô, amelyet a magyar nyelvterület peremvidékérôl érkezô lassú bevándorlási hullám sem tudta ellensúlyozni. A folyamat eredményeképpen megnövekedett az idôskorúak, különösen a nyugdíjasok társadalmi részaránya (1. táblázat). 1. táblázat: A 60 év felettiek és a nyugdíjasok aránya a magyar társadalomban Év

A 60 év felettiek aránya (%)

Nyugdíjasok (%)

13,78 17,05 17,710 18,89 19,39 19,52

7,6 13,7 19,2 24,3 29,0 31,1

1960 1970 1980 1990 1995 1998

Forrás: KSH (Saját szerkesztés) A demográfiai trendek jelentôs mértékû ellentétes irányú változást nem jeleznek, sôt 2020-ra az ország népességét alig több mint 9 millióban határozzák meg, 35% körüli nyugdíjas népesség arány mellett. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások többségének öregedô, csökkenô méretû és a nyugdíj miatt alacsony fizetôképességû piacon kell megtalálnia a számításait.58 Változóban van a hagyományos családmodell is. A 2. táblázat a nemek arányát, a háztartások számának, átlagos méretének, a házasságok és a válások számának alakulását mutatja. Látható, hogy az idôsebb korosztályban a nôk túlsúlya, ezzel elmagányosodásuk érvényesül, továbbá az, hogy a 90-es években két házasságra egy válás jut. A kisebb családméret fokozott nyomást jelent. 2. táblázat: A nemek aránya, a háztartások számának, átlagos méretének, a házasságok és a válások számának alakulása. Év

1970 1980 1990 1996

Háztartások száma (ezer db)

Háztartások átlagos mérete (fô/háztartás)

Férfiak aránya (%)

Nôk aránya (%)

Házasságok száma (db)

Válások száma (db)

3.378 3.719 3.890 3.869

2,95 2,79 2,61 2,58

48,5 48,4 48,0 47,8

51,5 51,6 52,0 52,2

96.612 80.331 66.405 48.930

22.841 27.797 24.888 24.992

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

6.2. Társadalmi tényezôk változása A magyar népesség száma erôteljesen csökken, az elmúlt tíz évben mintegy 500.000 fôvel lettünk kevesebben. Megváltozott a családszerkezet, a házasságok késôbb köttetnek, magas a válások száma, késôbbi idôszakra tolódik a gyermekvállalás. Növekszik az emancipálódott, karriert akaró nôk aránya a társadalomban. A nyugdíjasok száma növekszik, az alacsony nyugdíjak mellett jelentôs kiadásokat nem engedhet meg magának az idôsebb korosztály. Magas a munkanélküliek száma.

58

Józsa László (2000): Marketing stratégia, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 26-32. oldal

66

6.3. Egyes szegmensek és jellemzôik Ha végigtekintjük a társadalmat, nyolc egyértelmûen elkülöníthetô csoportot59 találunk: 1. A „nagypolgár”- család: magas életszínvonal, családcentrikus életmód jellemzi. 2. Jómódú idôskorúak: szintén jómódúak, hagyományôrzôk, kapcsolatigényesek. 3. Az átlagcsalád: rövid távú stratégiák, közepes életszínvonal, passzivitás, semleges kapcsolat a jellemzô. 4. Pályakezdô fiatalok: kevés pénzük van, „a mának élés” jellemzi ôket, bizalmatlanok. 5. A „befejezett” egzisztenciák: jellemvonások a jómód, a családcentrikus életmód, a dinamizmus, a magas technikai használat pl. autó, LCD tv. 6. „Lemaradó” fiatalok: iskolázatlanság, gyakori hitelfelvétel, bizalmatlanság a sajátságuk. 7. Munkásréteg: alacsony életnívó, beosztók, nincs kapcsolatigényük. 8. Periféria: idôsek, özvegyek, ismérvek a társadalmi elszigetelôdés, a szerény életvitel. Azért tartottam fontosnak ennek a nyolc szegmensnek az áttekintését, mert a civil társadalom életét igazán az egyéni életvitelen keresztül érthetjük meg. A civil szervezetek mûködését a fenti nyolc szegmens befolyásolja, például az idôs embereknek – nyugdíjas egyesületek, hagyományôrzô csoport – Népmûvészeti egyesület áll rendelkezésre.

7. Civil szervezetek A civil szervezetek legegyszerûbb csoportosítása60 a következô: közoktatás, ifjúság, sport, társas élet, kultúra, nemzeti és etnikai kisebbségek, szociális ágazat, környezetvédelem, idegenforgalom, turizmus. A civil élet fejlôdési sora: közösségi szolgálat, civil szervezôdések, civil szervezetek, határon átnyúló civil kapcsolatok, a várost átfogó civil szervezôdés egyetlen közös cél érdekében (ez utóbbira jó példa Zalaegerszegen egy gördeszka-pálya létrehozása). Példák a szervezetekre: Dienes-Festôkör – civil szervezôdés, a Pannon Írók Társasága (Pannon Tükör) – civil szervezet, Vitrin Egyesület, Zala Megyei Népmûvészeti Egyesület, Zalai Civil Ház.

8. Az információ áramlása, internet, honlapok A civil szervezetek társadalmi hátterük és financiális helyzetük miatt különösen ráutaltak szûkebb és tágabb környezetükre. Ez teszi indokolttá, hogy folyamatosan informálják a társadalmat. Ugyanakkor a folytonos visszajelzést is igénylik, tehát kétirányú kommunikációs lehetôséget kell biztosítani. Mivel a civil szervezetek kommunikációs költségvetése alacsony, a drága reklámozásra nemigen telik. (A társadalom egy része számára a nonprofit szféra fizetett hirdetései egyébként is visszatetszôek.) A Polgármesteri Hivatal részérôl jól mûködik a kapcsolat a sajtóval, így közvetít a civil szféra felé. A Hivatal a civil szervezetek tevékenységérôl, sikerekrôl, pályázatokról sajtótájékoztatókat szervez.

8.1. Az Internet szerepérôl A legtöbb civil szervezetnek és nonprofit szervezetnek Magyarországon is van számítógépe, de önálló honlapja és e- mail címe még nincs mindegyiküknek. Az elektronikus levelezés használatával a kommunikáció gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerûbbé válik. A határokon átívelô civil kapcsolatoknál jó példa a szlovén Verzej önkormányzat gondozásában lévô háromnyelvû internetes oldal.61 Információkat közöl, eseménytárat vezet. A honlap elérhetôsége: http://www.rokodelska-akademija.si/hu. A Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete a zalaegerszegi Art mozi emeletén lévô helységben mûködik. Az Egyesület nagyjából 100 tagot számlál. Berendezéseiket és segédeszközeiket a támogatóknak köszönhetôen tudták beszerezni. Rendelkeznek egy gyengén látók számára kifejlesztett számítógépes programmal (felolvasó-program). Az eredeti angol programot egy látássérült informatikus adaptálta. Egyébként igyekeznek a tagokkal megismertetni az internet világát, hogy minél több naprakész információval rendelkezzenek. Mivel különbözô társadalmi helyzetû embereket érint a látássérülés, különbözô a számítógép kezelésében lévô jártasságuk, ezt szeretnék segíteni a képzések formájában.62

59 60 61 62

A szegmens csoportjai Veres Zoltán (2001): Szolgáltatásmarketing, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest (263. oldal) könyve alapján értelmezve. Forrás: saját gyûjtés. http://www.rokodelska-akademija.si/hu - háromnyelvû internetes oldal: Hagyományôrzôk, 2011.09.24 Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Egyesülete, http://www.vgyzme.hu/tajekoztato.htm, letöltés idôpontja: 2011.09.02.

67

9. Az Önkéntesség Európai Éve 2011 Az EU 2011-et az önkéntesség évének hirdette meg Európában. Az önkéntes akciók ezért fontos alkotóelemei az Európai Unió azon stratégiai céljának - ahogyan ezt 2000 márciusában az Európai Unió Tanácsának Lisszaboni ülésen a tagállamok elhatározták -, hogy a „…világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudásalapú gazdasága legyen…”.63 „Az európaiak nem élhetnek anélkül, hogy ne szánják magukat egy nagy egységesítô feladat szolgálatára. Ha ezt nem tehetik, ellankadnak, elereszkednek, a lélek szétesik.” Írta sok évtizeddel ezelôtt Otregay Gasset, századunk egyik kiemelkedô gondolkodója. Magyarországot múltja Európához, a jövôje pedig az Európai Unióhoz köti.64 Az önkéntesség olyan tevékenység, amit a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek az emberek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében. Az önkéntesség a kutatások és a nemzetközi felmérések alapján a középkorú embereknél mûködik jól. A fiatalokat és a pályakezdôket segíteni kell abban, hogy az önkéntes munkával megismerkedjenek. Már kiskorban fontos a családi nevelés, amit késôbb az iskolák padjaiban a pedagógusok tovább erôsíthetnek. Az önkéntesség és az önkéntes munka különbözôképpen tud segíteni az embercsoportokon. A fiatalokat felelôsségre nevelik. A nôket segítheti a munkaerôpiacra való visszatérésben. A nyugdíjasoknál segíthet a magány, a passzivitás, az elszegényedés elkerülésében. Az önkéntesek hozzájárulnak az EU politikájának megvalósításához, ami az összetartó társadalom kialakulásáról, bizalomról, szolidaritásról, illetve a társadalmi tôke megteremtésérôl szól.65

10. A helyi önkormányzatok az EU fejlôdési folyamatában Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tárgyalása során egyik sarkalatos kérdés volt, hogy a Polgármesteri Hivatal hogyan fog nyitni a civil szféra felé. A Hivatal a közfeladatok ellátásában a civil szférára támaszkodik. Folyamatos és minél gördülékenyebb együttmûködésre van szükség a Hivatal és a civilek, illetve a civil-civil kapcsolatokban.

10.1. A helyi önkormányzatok jelenlegi szerepe az EU-ban Az alap célkitûzések megtartása mellett az EU számos változáson ment keresztül létrehozása óta. Tevékenységi köre bôvült, és a gazdasági területek mellett nagyobb teret kapott a tagországok polgárainak szabad mozgása, az „európai polgárság”, a regionális kohézió és a szociális politika. A helyi és a regionális hatóságok határokon átívelô kapcsolatai is egyre jelentôsebbek a tagállamok közti együttmûködések során. Az EU-ban való tagság lehetôséget nyújt a helyi önkormányzatoknak, hogy különbözô fejlesztési programokban vegyenek részt. Általában a hazai területfejlesztési rendszer integráns részeként – a partnerség elvére tekintettel – helyi szervezetekkel együttmûködve közösen pályáznak.

11. Marketingszemlélet A civil szervezetek rendkívül sokfélék lehetnek. Jelentôs eltérések mutatkozhatnak kulturális területen is. Más – más feladatokkal bír egy hagyományôrzô szervezet vagy egy irodalmi, kulturális civil szervezet. A civil szervezeteknek is szükségük van marketingstratégiára. A marketing alapja a marketingkutatás. „A marketing a cserekapcsolatok menedzselése.”66 A marketingstratégiát a civil szervezetek nem légüres térben alakítják ki, gyakran tôlük függetlenül, általában nem, vagy alig befolyásolható tényezôk szabják meg. A marketingstratégia megtervezése, megvalósítása a környezet ismeretében lehetséges.67

63 64 65 66 67

http://www.onkenteszala.hu/, letöltés idôpontja: 2011.09.02. http://www.onkenteszala.hu/index.php?cid=57, letöltés idôpontja: 2011.09.02. Horváth Zoltán (1999): Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyûlés http://www.onkenteszala.hu/, letöltés idôpontja: 2011.09.02. Bokor József, Mészáros László (2002. június): Marketing elmélete és gyakorlata, Booklands 2000 Könyvkiadó Kft, Mozi Nyomda Bokor József, Mészáros László (2002. június): Marketing elmélete és gyakorlata, Booklands 2000 Könyvkiadó Kft, Mozi Nyomda

68

12. Összegzés Az Európai Unió 2011-ben meghirdette az Önkéntesség évét, ami nagy fontossággal bír. A társadalmi környezetben, mindennapjainkban fontos az önkéntesség kultúrájának terjesztése. Ezt a munkát már középiskolás korban népszerûsíteni kell. Motiválni kell a fiatalokat az önkéntes tevékenységre. Az önkéntes tevékenységhez hozzátartozik az összetartozás is, és ebbôl alakulnak ki folyamatosan a civil szervezôdések. Pályázatírás nélkül nem lehet kulturális programokat szervezni. Pályázatírás szempontjából is megnéztem a civil szervezeteket, erre kiváló példát találtam a Zala Megyei Népmûvészeti Egyesületnél. A fent nevezett szervezet már kétszer nyert pályázatot. Az elsô pályázat a kulturális örökség megôrzésére irányult. A második pályázat a fenntartható fejlôdés jegyében mûködik, még napjainkban is, mert a projekt 2012-ben fejezôdik be. Ez a CultuREvive nevû projekt a Polgármesteri Hivatal átfogó koordinálásával mûködik. Korunk nagy kihívása a globalizáció, a felgyorsuló világban a néphagyományok, népi mesterségek gyorsan tûnnek el. Ezért van nagy jelentôsége a Hivatal és a Zala Megyei Népmûvészeti Egyesület közremûködésével létrehozott projektnek, amely a régiót átfogó hagyományôrzô munkakapcsolatra épült. A Polgármesteri Hivatal színvonalas, mindenki számára elérhetô kulturális rendezvényeket, közmûvelôdési szolgáltatásokat nyújt Zalaegerszegen, amivel javítja az életminôséget, erôsíti a közösségi életet és a kötôdést. Ezekhez a feladatokhoz alanyi jogon támogat civil szervezeteket, amely szervezetek jól mûködnek, de van olyan része, amelyen a marketingtevékenységnek még a nyomait sem lehet felfedezni (Pannon Írók Társasága). A csökkenô pénzügyi bevételek miatt a partnerkapcsolatokat kell erôsíteni, és a kihívásokra gyorsabban és rugalmasan lehet, és kell reagálni a jövôben.

Hivatkozások BOKOR JÓZSEF, MÉSZÁROS LÁSZLÓ (2002. JÚNIUS): Marketing elmélete és gyakorlata, Booklands 2000 Könyvkiadó Kft, Mozi Nyomda DEBRECZENI JÓZSEF (2000): A gyôzelem ára, Osiris Kiadó, Budapest EUGENE MCKENNA, NICK BEECH (1995): Emberi erôforrás menedzsment, Panem Kft., Budapest FAZEKAS ILDIKÓ, HARSÁNYI DÁVID (2003): Marketingkommunikáció, Szokratész Külgazdasági Akadémia, Budapest HORVÁTH ZOLTÁN (1999): Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyûlés JÓZSA LÁSZLÓ (2000): MARKETING STRATÉGIA, MÛSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST KENESEI ZSÓFIA, KOLOS KRISZTINA (2007): Szolgáltatás marketing és – menedzsment, Alinea Kiadó MARIO MONTI (1998): Az egységes piac és a holnap Európája, Adecom Rt. NEVEZETES ZALAEGERSZEGIEK, KISTÜKÖR (2001), HELYISMERETI OLVASÓKÖNYV, ZALAEGERSZEG VERES ZOLTÁN (2001): Szolgáltatásmarketing, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest KÖZLEMÉNYEK – ZALA MEGYE KÖZGYÛJTEMÉNYEINEK KUTATÁSAIBÓL 1984-1985 (Zalai Gyûjtemény 21. sz. Zalaegerszeg, 1985.) H:\ KOZGY \2011\KULTURÁLIS KONCEPCIO ZALAEGERSZEG 2011-2015.DOC – POLGÁRMESTERI HIVATAL http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=35841&Itemid=335, letöltés idôpontja: 2011.09.23. WWW.TURIZMUSONLINE.HU, letöltés idôpontja: 2011.09.02. HTTP://EINCLUSION.HU/2009-12-22/KSH-JELENTES-A-CIVIL-SZERVEZETEKROL/, letöltés idôpontja: 2011.09.05 HTTP://WWW.ONKENTESZALA.HU/INDEX.PHP?CID=57, letöltés idôpontja: 2011.09.02. HTTP://ELIB.KKF.HU/EDIP/D_13734.PDF, letöltés idôpontja: 2011.10.18.

69

DR. SZEKERES DIÁNA fôiskolai tanársegéd BGF GKZ, Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály [email protected]

HALLGATÓI ÖSZTÖNDÍJSZERZÔDÉS, MINT ÚJ ELEM A MAGYAR FELSÔOKTATÁSBAN68

„… hiszen nem ’kötünk röghöz’ senkit… A hallgatói szerzôdés szabad döntés alapján megkötött polgárjogi szerzôdés, amelynek az aláírásáról a fiatal mindenféle kényszer nélkül dönt. Ha úgy határoz, hogy nem írja alá, akkor tanulhat a diákhitel segítségével. Ha úgy, hogy az aláírás számára elônyösebb, akkor megköti az állammal a szerzôdést, amelyben kötelezettséget vállal két dologra: egyrészt, hogy idejében befejezi a tanulmányait, másrészt, hogy a diplomaszerzést követô húsz évben körülbelül tíz évet Magyarország javára dolgozva visszaadja a segítséget annak a közösségnek, amely a tanulmányait fizette. Hangsúlyozom, errôl szabadon dönthet.” HOFFMAN Rózsa, oktatási államtitkár A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsôoktatásról alapján az állam a tanulmányaikat a 2012. szeptemberi tanévtôl megkezdô állami, valamint állami részösztöndíjas képzésben résztvevô hallgatókkal kötelezô jelleggel hallgatói ösztöndíjszerzôdést köt. Az Oktatási Hivatal besorolási döntésében államilag támogatott, illetve részösztöndíjas képzésre tesz ajánlatot a szerzôdést tekintve. Várhatóan 2012. augusztus 15-tôl az érintett gólyák az un. „e-felvi” szolgáltatás személyes oldalán tekinthetik meg saját ösztöndíjszerzôdésüket. Ezt a szerzôdést kötelezô jelleggel a beiratkozáskor kell megkötni úgy, hogy azt a hallgatók személyazonosságuk igazolását követôen, az adott felsôoktatási intézményben, még a beiratkozás elôtt szignójukkal ellátják. Tehát az állami ösztöndíjas, valamint az állami részösztöndíjas képzésben történô részvétel feltétele az aláírás, mellyel létrejön a hallgatói jogviszony. Az ösztöndíjszerzôdés aláírása nélkül beiratkozásra nem kerülhet sor. Amennyiben a „leendô” hallgató megtagadná az aláírást, esetében hallgatói jogviszony csak önköltséges képzés formájában létesíthetô. Az önköltséges finanszírozási formában a beiratkozási elôfeltétel azonban az un. hallgatói képzési szerzôdés megkötése. A magyar oktatáspolitika, oktatásügy jelentôs átalakulásának idôszakát éljük, a felsôoktatásban a szükségszerû változások elkerülhetetlenek, az állami beavatkozás iránya kiterjed az oktatáspolitikai irányvonal kijelölésére, ezáltal az eszközszükséglet biztosítására, mindezek pedig szükségszerûen igénylik a jogszabályi keretrendszer megteremtését. Tanulmányom a fejlôdési pálya szakmailag jelentôs mérföldkövét tárja fel.

1. A hallgatói szerzôdés jogszerûsége Felmerül a kérdés, hogy a hallgatói szerzôdés tényleges értelemben szabad döntés alapján megkötött polgárjogi szerzôdésnek tekinthetô-e. A polgárjogi szerzôdés jellemzô jegye, hogy két fél olyan egybehangzó akaratnyilatkozata, melyet önkéntesség és egyenértékû mellérendelt kötelezettségvállalás jellemez. Nem aláés fölérendelt jogviszonyként funkcionál. Az oktatási államtitkárság véleménye értelmében a fiatalok minden kényszer nélkül dönthetnek az aláírásról. Amennyiben nemleges választ adnának, diákhitel segítségével nyílhat lehetôségük a felsôfokú tanulmányaik biztosítására. A diákhitel szerzôdés kölcsönszerzôdéssel biztosított pénzkölcsön, amely szabad felhasználású állami, rész- vagy önköltséges képzési forma esetén, és kötött felhasználásúként funkcionál, részösztöndíjas, illetôleg önköltséges finanszírozási forma választása esetén. Amennyiben a hallgató úgy dönt, hogy elônyösebb számára a szerzôdés megkötése, akkor kötelezettséget kell vállalnia két dologra: egyrészrôl arra, hogy a tanulmányait meghatározott idôn belül nyelvvizsga megszerzésével egyetemben befejezi, valamint, hogy a diploma szerzését követô 20 évben a képzési idô kétszeresét magyarországi munkavégzés keretén belül teljesíti. Az oktatási államtitkárság kihangsúlyozta a szabad döntés fennállását. Arra kívánok választ találni, hogy a kötelezettségek mértéke egyértelmûvé teheti-e a mellérendelt jogviszony tartalmi kellékeit.

A kézirat lezárásának dátuma: 2012. szeptember 5.

70

A felsôoktatás átalakulásával háromféle képzési forma alakult ki. Egyrészrôl az állami ösztöndíjas, illetve az állami részösztöndíjas képzés (ahol a beiratkozás elôfeltétele az állami ösztöndíjszerzôdés megkötése69), a harmadik képzési forma pedig az önköltséges képzés. Mind a három képzési forma a következô területeken érvényesülhet: ide tartoznak a természettudományi, a mûszaki, az informatikai képzési terület szakjai, továbbá az agrárképzési terület, az agrármûszaki képzési ág, valamint az orvosi, az egészségtudományi, a laboratóriumi, valamint a képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzés. Az állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés mesterképzésben, felsôoktatási szakképzésben, valamint doktori képzésben lehetséges. Az államilag támogatott létszám mintegy 70%-a az informatikai, a mûszaki, és a természettudományi képzési területekre szorítkozik. 2011-ben még a hallgatók 2/3-a teljes állami támogatásban részesült. Így 2012-ben a felsôoktatásba bekerülôk esetén állami ösztöndíjas és részösztöndíjas támogatási formában érhetô el/ biztosítható ez az arány. A megváltozott finanszírozási formák a felvételi döntésekre hatást gyakorolnak, az anyagi helyzet és az elképzelések ütköztetése átírhatja és átírja a képzések választott rangsorát. A szakmai és a finanszírozási feltételek a jelentkezésekkor eltérô stratégiát tesznek szükségessé. Jelentôsen visszaesett az állami ösztöndíjjal történô támogatási formáknál a jogász képzés állami támogatása (100 fô államilag támogatott), a gazdaságtudományban pedig mindösszesen 250 államilag támogatott hely áll rendelkezésre. Elôtérbe került viszont a bölcsészettudományi képzést jelentô, a rendszerváltás óta elhanyagolt szakok állami támogatása, és elfogadható a társadalomtudományi, az orvos, illetve egészségtudományi terület is. Kiemelt terület viszont az államilag támogatott keretszámok tekintetében a mûszaki, a természettudományi, valamint az informatika területeket érintô felsôoktatási lehetôségek. Az állami részösztöndíj költségviselés vállalással a következô területekre összpontosul: mûszaki, természettudományi, valamint informatikai, továbbá az orvos és egészségtudományi képzési terület szakjai, illetôleg az agrárképzési terület agrármûszaki képzési ága. Azért is jelentôs ezen szakokat érintô változások részletes áttekintése, mivel az önköltség mértéke alapképzésben 230.000,- Ft-tól egészen 700.000,- Ft-ig terjedhet, a mesterképzésben pedig 450.000,- Ft-tól egészen 800.000,Ft-ig terjedô önköltséggel is találkozhatunk. Azon hallgatók számára, akik nem rendelkeznek kellô anyagi feltételekkel, szükségszerû átgondolni, vállalják-e a hallgatói szerzôdés „természetrajzát jelentô” követelményrendszerét. Sokak számára csak így válhatna biztosíthatóvá a felsôfokú tanulmányok végzése. A hallgatói szerzôdést jellemzô legfontosabb kérdéseket a következôkben kívánom tárgyalni. A finanszírozási megoldás lényege abban áll, hogy a fentiekben részletezett finanszírozási formák közül az állam biztosítja-e a képzés költségét a felsôoktatási intézmény számára. Abban az esetben, amennyiben állami ösztöndíjas forma biztosított, a hallgatónak nem kell fizetnie, de hallgatói szerzôsédest kell kötnie. Állami részösztöndíjas képzés fennállása esetén az állam 50%-ban biztosítja a képzés költségének megfizetését, míg a hallgatónak a tanulmányi költségekhez 50%-os arányban kell hozzájárulnia. Ez a szerzôdés, amely a hallgató és a magyar állam képviseltében eljáró Oktatási Hivatal között jön létre kötelezettségvállalásként, a beiratkozás feltételeként funkcionál. Mivel a hallgatói jogviszony beiratkozással jön a létre, a felvételrôl vagy az átvételrôl szóló döntés alapján ezért a beiratkozást megelôzôen szerzôdéskötésre kell, hogy sor kerüljön. A szerzôdéses jogviszony határozatlan idôre jön létre a következô kötelezettségekkel a hallgató részérôl: Meghatározott idô alatt, de legfeljebb a képzési, valamint kimeneti követelményben meghatározott képzési idô másfélszeresén belül oklevelet szerez, továbbá az oklevélszerzést követô 20 éven belül vállalja, hogy magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményezô munkaviszonyt, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, illetve tart fenn vagy vállalkozási tevékenységet folytat, átalányként megfizeti az állami ösztöndíj 50%-ának megfelelô összeget. Ha nem szerzi meg meghatározott idôn belül az oklevelet, illetve amennyiben nem létesít, vagy nem tart fenn hazai munkaviszonyt, visszafizeti a jegybanki alapkamat 3 százalékponttal meghaladó összegét az államnak. Cserébe a hallgató által vállalt kötelezettségek teljesülése esetén a magyar állam vállalja, hogy az adott képzésben igénybe vett hallgatót érintô támogatási idô, legfeljebb azonban a hallgató jogviszonyának megszûnéséig, a magyar állami vagy állami részösztöndíjas hallgatóra vonatkozó hallgatói jogviszonyra való tekintettel a felsôoktatási intézménynek a hallgató magyar állami, illetve állami részösztöndíjjal támogatott képzési költségének támogatását biztosítja.

69

„[a] hallgatói jogviszony a felvételrôl vagy az átvételrôl szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A beiratkozást megelôzôen a hallgatóval – a Kormány által meghatározott feltételekkel – hallgatói szerzôdést kell kötni.” (Nftv.39. § (3) bek.)

71

Mindemellett köteles a magyar állam foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerével törekedni arra, hogy magyar állami, illetve állami részösztöndíjas hallgató számára a magyar állam által ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követôen megfelelô munkalehetôséget biztosítson. Ennek megvalósíthatósága véleményem szerint kérdésessé válhat a munkanélküliség jelen fázisában, az elbocsátások tömeges felmerülésekor, egyfajta ördögi körnek minôsülhet. A hallgatói szerzôdés konstruktív megoldásának alaptörvénybe való ütközésével kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nyújtott be kérelmet Szabó Mátéhoz, az alapvetô jogok biztosához, utólagos normakontroll tekintetében. Az álláspont szerint a hallgatói szerzôdés 3 szempontrendszer szerint az alaptörvénybe ütközô, elsôként a Szabadság és felelôsségfejezet I. cikk (3) bekezdése értelmében: „Az alapvetô jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.” A tekintetben tehát, hogy a szerzôdés tárgya jelentôs alapjogok érintettségét jelenti, ezért a HÁOK felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmányellenesnek minôsül a szabályozás kormányrendeleti mivolta. Itt az a kérdés is felmerül, hogy az alaptörvényi rész folytatásaként: „Alapvetô jog más alapvetô jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetô jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” E tekintetben tehát a hallgatói szerzôdés sajátosságai alapján szükségtelenül és aránytalanul alapjogot korlátozhat a szerzôdés, a cél pedig az kellene, hogy legyen, hogy az elérni kívánt célokat nem alapvetô jogi korlátozási tendenciaként, hanem ellenkezôleg, gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kellene megvalósítani. Itt zárójelesen megjegyzem, hogy „gumiszabályként” az állam igyekszik megvalósítani a felsôoktatásból kikerülôk munkavégzésének biztosítását foglalkoztatáspolitikai eszközrendszere segítségével, azonban a munkanélküliségi tendenciára való tekintettel véleményem szerint ennek gyakorlati megvalósulása kérdéses lehet. Visszatérve a szükségtelen és aránytalan korlátozásra, tehát a HÖOK véleménye értelmében a szabályozás alapjogot sért. Továbbá kiálltak azon vélemény mellett is, mely szerint az Alaptörvény XV. Cikk (2) bekezdése: „Magyarország az alapvetô jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.„ Ez tehát felvetheti a diszkriminációt tiltó rendelkezésekbe való ütközés fennállását. Az Európai Unió ugyan nem rendelkezik a köz- és felsôoktatás kérdéseit illetôen szabályozási hatáskörrel, mégis érdekes megvilágításba kerülhet a következôk vizsgálata. Vajon az uniós jog értelmében tiltott-e és az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozását jelenti-e a munkaerô piacra kilépô friss diplomások „röghöz kötése”. Az Unió bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a tagállamok állampolgárai számára lehetôség nyílt saját államukkal szembeni hivatkozásra az uniós polgársággal járó alapvetô jogok és szabadságok tekintetében. Így tehát a tagállamoknak tartózkodniuk kell állampolgáraik hátrányos megkülönböztetésének következményétôl, az elôbbiek tekintetében a többi polgárhoz viszonyítva (C-192/05 Tas-Hagen; C-11-12/06 Morgan). Egy biztos, az Európai Unió tagállamainak az uniós joggal összhangban gyakorolniuk kell autonóm szabályozási tevékenységüket, és egyértelmûen nem írhatnak elô olyan szabályokat, amelyek a szabad mozgáshoz való jog korlátozását jelentenék (C-192/05 Tas-Hagen). A C-73/08 Bressol ügy értelmében a felsôoktatásba történô bejutás, valamint az abban való részvétel joga, illetve feltételrendszerének megállapítása tekintetében is érvényesülnek az elôzô megállapítások. Etikai kérdésként merülhet fel, hogy vajon tényleges értelemben „a józan észnek, valamint a közjónak megfelelô, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál-e a hallgatói szerzôdést jelentô „jogfelfogás”. Érdekes helyzet, hogy Európában, Fehéroroszországban érvényesül a magyarhoz hasonló „ledolgozás”. Itt az az általános tendencia, hogy az állam a végzetteket kiközvetíti, véleményem szerint a kiközvetítés lehetôségének biztosítása megoldás lehetne a hallgatói szerzôdésekben foglalt „gumiszabály” megoldásaként. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minôsítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas, valamint állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendô hallgatói szerzôdés választott kormányrendelet szabályozási formáját. Az AB határozatából kiolvasható, hogy a szabályozás törvényi szinten biztosítható, így tehát megsemmisítette a hallgatói szerzôdésekrôl szóló kormányrendeleteket. A testület döntésének indoklása értemében alkotmányellenesen hatalmazta fel a felsôoktatásról szóló törvényi szabályozás a kormányt, hogy az állami ösztöndíjas, valamit részösztöndíjas hallgatókkal kötendô hallgató szerzôdés lényeges tartalmát rendeletben határozza meg. A hallgatók felsôoktatásban való részvételhez fûzôdô jogára közvetlen hatást gyakorol a hallgatói szerzôdést érintô szabályozás, valamint a felsôoktatási állami támogatási rendszer fontos elemét is jelenti a felsôoktatás. Megállapítást nyert, hogy a kötelezô „belföldi munkavégzés” a foglalkozás szabad megválasztásához fûzôdô jogot közvetlenül érinti, amibe a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga is beletartozik. Az oktatási államtitkárság reakciója az alkotmánybírósági döntésre a következô volt: a döntés tiszteletben tartásával a nemzeti felsôoktatási törvényen megfelelô módosítást hajtanak végre. Ez megtörtént, a felvételi ponthatárok kihirdetésére 2012. július 24-én sor került, a szerzôdéseket pedig a szeptemberi beiratkozás alkalmával a

72

hallgatók aláírásukkal látják el. Az alapvetô jogok biztosa a hallgatói szerzôdések ügyében újabb alkotmánybírósági indítvánnyal élt, melynek értelmében annak a vizsgálatát kérik, hogy az ösztöndíjszerzôdés törvényi szintre helyezett, azonban változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethetô-e és nem jelent-e aránytalan jogkorlátozást a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a felsôoktatásban való részvétel jogával kapcsolatosan (AJB-2834/2012). Ez tehát Szabó Máté március végén kezdeményezett vizsgálatának második lépcsôje. Mivel az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatot folytatva a felhatalmazó törvényi szabályt és az alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, nem vizsgálta tovább a tartalmat érintô felmerülô alkotmányossági érveket. 2012. július 4-én került kihirdetésre az alkotmánybírósági döntés, és az Országgyûlés oktatási bizottsága még aznap módosító indítványt nyújtott be a módosítás törvényjavaslatához a nemzeti felsôoktatásról szóló törvénnyel kapcsolatosan. Az átnevezés megtörtént, de változtatásra, tartalmi felülvizsgálatra nem került sor. Így automatikus formában került beemelésre a korábbi kormányrendeleti szabályozás. Szabó Máté ezért fenntartva korábbi tartalmat érintô alkotmányossági aggályait, ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy jellegénél fogva a vitatott szerzôdés nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerzôdéssel. Továbbra is problémaként merül fel a szerzôdô felek helyzetének egyensúlytalansága, az aláfölérendeltség dinamikája, valamint a szerzôdés önkéntessége. Az önkéntesség azok tekintetében állhat fenn, ahol a család esetlegesen anyagi helyzeténél fogva állami támogatás nélkül is felsôfokú tanulmányai finanszírozását lehetôvé tehetné a hallgató számára. Fennáll itt a hallgató egyoldalú és „aránytalanul” hosszú idôre szóló kötelezettségvállalása önmagára nézve, mellyel szemben áll a „gumiszabályként” ismertetett megfelelô munkalehetôség biztosítása. Itt érdekes lehet azon helyzetnek a felmerülése, ha a hallgató a megszerzett szakterületen megfelelô munkalehetôséget nem találna, akkor akár azon kívül is mintegy „diplomáját sutba dobva” köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni, amennyiben a támogatási összeg visszafizetését nem kívánja megejteni. A benyújtott indítvány értelmében nem hagyható figyelmen kívül az Európai Unió hatályos joga sem. Visszatérnék arra, hogy az alkotmánybírósági határozat után létrejövô felsôoktatási törvény módosítását az Országgyûlés 238 igen, 59 nem szavazat mellett, 31 tartózkodással fogadta el, és a kormányjavaslat szövege a zárószavazás elôtti utolsó pillanatban benyújtott módosítási indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendô szerzôdés nevét hallgatói ösztöndíjszerzôdésre módosította. Továbbá kormányrendeletben tartotta fontosnak szabályozni a képzési szerzôdést, amely a felsôoktatási intézmények, valamint az önköltséges hallgatók között kerül megkötésre. Az oktatási államtitkár utalt arra, hogy az önköltséges hallgatókra más feltételek vonatkoznak, így a rendelkezések kormányrendeletben szabályozhatóak. A felsôoktatási törvény módosítása azt is rögzíti, hogy az állami fenntartásban álló fôiskolákon, egyetemeken a gazdasági fôigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogkör ellátására, gyakorlására 2012. szeptember 1-jétôl az állami vagyonért felelôsséggel tartozó miniszter, azaz jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter tartozik felelôsséggel. A felsôoktatási törvény módosítása arra is kiterjed, hogy az állami fenntartású fôiskolákon, valamint egyetemeken 2012. szeptember 1-jétôl a gazdasági fôigazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását az állami vagyonért felelôs miniszter, azaz a jelenlegi nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. A módosítást az oktatási bizottság javaslata alapján sikerült kivitelezni, azt biztosítandó, hogy a gazdasági vezetô a költségvetés, valamint a vagyongazdálkodás stabilitását veszélyeztetô intézkedést ne hozzon. Változás a tanító és a konduktor képzés során, hogy a két féléves iskolai gyakorlatot a törvénybôl törölték, melyet az alapképzés befejezése után kellett volna teljesíteni. Változtatás az is, hogy a nyelvvizsga követelmények rendszere megváltozott, mely szerint kormányrendeletben írható elô a felvételi vizsga feltételéül szabott nyelvi követelmény a 2016. év szeptemberében elsô évfolyamon meginduló alap-, illetve osztatlan képzésre történô jelentkezôknél. Itt a módosulás abban áll, hogy eredetileg ezt a rendelkezést a nemzeti felsôoktatási törvény tartalmazta.

2. A hallgatói ösztöndíjszerzôdés legfontosabb tárgyi elemei A hallgatói ösztöndíjszerzôdés alanyai a hallgató és a magyar állam, azaz a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal. A szerzôdés kétoldalú kontraktus, melyben mindkét fél kötelezettséget vállal. A szerzôdésben a hallgató oldaláról a következô adatokat kell megadni: Születési név, állandó lakcím, értesítési cím, születési hely, idô, állampolgárság, e-mail cím, a képzés megkezdésének jogcíme: felvétel, átvétel, vagy átsorolás, a képzés megkezdésének féléve, az elrendelô határozat száma, a felvételi azonosító szám, a felsôoktatási intézmény megnevezése, a képzés munkarendje, a képzés helye, valamint nyelve, a képzési idô, a finanszírozási forma megnevezése, továbbá a képzés pontos megnevezése. Fel kell tüntetni továbbá a képzéssel kapcsolatos jogviszony jellegét: azaz azt a körülményt, hogy adott képzés folyamatban van-e vagy lezárult-e, illetve amennyiben az lezárult, akkor a lezárulás idôpontja mikor következett be.

73

A szerzôdés a továbbiakban a nemzeti felsôoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény vonatkozó paragrafusaira utal (továbbiakban: Nftv.) 39. § (3) bekezdése, valamint 48/A-48/S. §-ai). Jelzi a magyar állami ösztöndíj, illetôleg részösztöndíj fennállását. A szerzôdés részletesen tartalmazza a vállalandó kötelezettségeket, mind a Magyar Állam, mind pedig a Hallgató kötelezettségvállalása tárgyában. A hallgatói kötelezettségvállalás kiterjed: 1. Oklevél megszerzésére a meghatározott képzési idô másfélszeresén belül az állami és a részösztöndíjjal támogatott képzéseken a fennálló képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott tanulmányi idôt alapul véve. 2. Az oklevélszerzést követô 20 éven belül azt állami és részösztöndíjas támogatott képzési tanulmányok ideje kétszeresének megfelelô idôtartamot a hallgató hazai munkaviszony keretén belül teljesíti, akár több részletben is (a hazai munkaviszony a magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál TB jogviszonyt eredményezô munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vagy magyar joghatóság alatti vállalkozási tevékenységet jelent). 3. Átalányként megfizeti a képzésre folyósított állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj 50%-nak megfelelô összeget, ha határidôn belül nem szerez oklevelet. 4. Visszafizeti az állami ösztöndíj, illetôleg részösztöndíj esedékessé válásának naptári félévét megelôzô utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot 3% ponttal meghaladó kamattal növelt összeget, amennyiben nem létesít, illetve tart fenn munkaviszonyt. A felek rögzítik továbbá, hogy a szomszédos államokban élô magyarok a „ledolgozási” kötelezettséget származási országukban is teljesíthetik. A hitéleti képzésre vonatkozó kötelezettségek nem állnak fenn sem a munkaviszony, sem pedig a visszatérítési kötelezettség tekintetében. Amennyiben önkéntes katonai szolgálatot teljesítô munkavállalóról van szó, vagy szomszédos államokban élô magyar teljesíti származási országában a munkavállalást, a jogviszonyt, azaz annak idôtartamát kétszeres mértékben kell figyelembe venni. További kiegészítô rendelkezés, hogy amennyiben finanszírozási formaváltás történik, azaz önköltséges képzésre kerül sor, a kötelezettségek kizárólagosan az állami, illetve részösztöndíjjal támogatott idôszakra vonatkoznak. Amennyiben a hallgató állami vagy részösztöndíjas formában 2012. szeptember 1-jét követôen megkezdett képzésben folytat párhuzamos tanulmányokat vagy több oklevelet szerez, a kötelezettség teljesítése az elsô oklevél megszerzését idôpontjától képzésként számít. Az állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj általi kötelezettség nem korlátozza a képzésváltást, itt az újabb képzés képzési ideje az irányadó, továbbá beleszámít az állami, illetve részösztöndíjjal folytatott tanulmányi idôbe a hallgató képzésváltása elôtti képzés során igénybe vett támogatott tanulmányi idô. A képzés befejezésének idôpontja a végbizonyítvány kiállításának napja. Amennyiben a hallgató nem fejezi be az adott képzést, illetve befejezi azt, a hallgatói jogviszony megszûnésének idôpontjától számított 60 napon belül közli a hallgatóval a Hivatal az általa igénybe vett állami ösztöndíj teljes összegét. Vannak azonban olyan körülmények, amelyek beszámítást nyernek vagy nyerhetnek a hazai munkaviszony idôtartamába, ide tartoznak: a terhességi-, gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj folyósítás idôtartama, továbbá kötelezô jelleggel az az idôszak is, amely alatt a volt hallgató a foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresôként kerül nyilvántartásba, illetve amíg járadékra jogosult. A kötelezettség alól való mentesülés több feltételrendszerre vonatkozhat: a hallgató mentesül 3 gyermek szülése esetén a meghatározott határidôn belüli oklevél megszerzési kötelezettség alól. A halmozottan hátrányos helyzetû hallgató, amennyiben a támogatási idô alatt, de legfeljebb jogviszonyának megszûnéséig nem teljesít, nem kell átalányként megfizetnie az állami, illetve részösztöndíj 50%-nak megfelelô összeget. Mentesül a hallgató a munkaviszony megkötésének idôtartama egy része alól, ha idôarányosan tart fenn, illetve létesít munkaviszonyt a visszafizetési idôszak alatt. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idô másfélszeresén belüli oklevél megszerzési kötelezettség teljesítésének felfüggesztése engedélyezhetô a Hivatal által a volt állami, illetve állami részösztöndíjas hallgatók kérelmére a következô esetekben: 1. külföldi felsôoktatási intézményben folytatott tanulmányok, 2. nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése érdekében felnôttképzésben folytatott tanulmányok. Legfeljebb 2 alkalommal maximálisan 2 év idôtartamra engedélyezhetô szünetelés, amennyiben a hallgató igazolja a következôket: 1. a külföldi tanulmányok az adott állam joga szerinti felsôfokú tanulmányoknak bizonyulnak, 2. a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése érdekében felnôttképzés során folytatja tanulmányait.

74

A hallgató mentesíthetô az átalánykénti megtérítési kötelezettség alól, ha hazai munkaviszonyt létesít, és bár nem végzi el a képzést, az irányadó képzési idô kétszeresének megfelelô idôtartamban ezt a munkaviszonyt megtartja. A másfélszeres idô alól tartós betegség, baleset, szülés lehet hallgatói kérelem szerinti kimentési lehetôség. A visszafizetési kötelezettség, a hazai munkaviszonyvégzés, valamit az átalányként történô megfizetés alól, illetve egy részük alól mentesíthetô a hallgató amennyiben: 1. megváltozott munkaképességû, 2. tartósan megbetegedett, balesetet szenvedett, szül, 3. két vagy több gyermeket nevel, és emiatt nem tudja teljesíteni kötelezettségét, az utolsó esetben azonban ugyanazon gyermekre csak az egyik szülô esetén lehet mentességet biztosítani. Amennyiben a hallgató visszatérítési kötelezettsége megállapítást nyer, határozatot hoznak a visszatérítendô állami ösztöndíj összegérôl, melyet a határozat jogerôre emelkedését követô esedékességi, azaz a 30. napig kell megfizetni. Erre a határozatra a Ket.70 szabályai vonatkoznak, tartalmazva a visszatérítendô összeget, annak kiszámítását, a részletfizetés feltételrendszerét és kérelmezésének módját, továbbá az igény érvényesítésének módját. Felmerülhet az a helyzet, hogy a hallgatót foglalkoztató munkáltató vagy más személy nyilatkozat benyújtásával átvállalja az ösztöndíjat vagy annak egy részének visszatérítését. A részletfizetés engedélyezése 5 millió forint alatt legfeljebb 10 évre, 5 millió forint felett legfeljebb 15 évre szólhat. A visszatérítési kötelezettség összegét megállapító jogerôs határozatot a behajtás érdekében az állami adóhatóságnak küldik meg. A szerzôdés tartalmazza továbbá a nyilvántartásért felelôs szerv megnevezését, amely a hallgató személyes adatainak kezelésére jogosult. A szerzôdés elôírja továbbá a hallgató hozzájárulását az elektronikus kommunikációra, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy 8 napon belül bejelenti az adataiban beállott változást. A szerzôdés létrejöttének idôpontja a hallgató által történt aláírás napja, és a szerzôdés határozatlan idôtartamú. A szerzôdés a szerzôdéses kötelezettség teljesítésével szûnik meg, vagy az alóli mentesüléssel áll be. Fontos kitétel, hogy a szerzôdés a beiratkozás napjáig meg kell, hogy történjen, mivel a szerzôdés aláírása a beiratkozás elôfeltétele is egyben. A honlapon a szerzôdés hozzáférhetô, a szerzôdés hiteles példányának az minôsül, amelyet a hallgató a felsôoktatási intézménynél kézhez vesz. A felsôoktatási intézmény képviselôjének feladata az adatellenôrzés, a személyazonosság meghatározása, a képviseleti jogosultság fennállásának ellenôrzése. A szerzôdés kölcsönös együttmûködéssel írásban módosítható, a teljesítésre kiható körülményekrôl a felek kölcsönösen kötelezettek haladéktalanul egymást tájékoztatni. A szerzôdésre a továbbiakban az Nftv. vonatkozó szabályai az irányadóak. A szerzôdés tárgyát a képzés megkezdésének jogcíme jelenti. Rögzítést nyer továbbá, hogy az állam a szerzôdés tartalmát kizárólag kedvezô feltételekkel változtathatja meg, amennyiben a nyilvántartásért felelôs szerv megváltozna, az állam az e tekintetben eljáró szervet egyoldalúan módosíthatja. A szerzôdés magyar nyelven készült, amely egyúttal a hiteles változat nyelvét is jelenti. Az Oktatási Hivatal vezetôjének szerzôdésen szereplô nyomtatott aláírás képe szabályos jognyilatkozat. A felek a szerzôdést elolvasás, megértés és akaratukkal mindenben való megegyezés után jóváhagyólag írják alá, amely 3 eredetiben teljesen megegyezô példány, melybôl egy a hallgatónál, egy a Hivatalnál, egy pedig a felsôoktatási intézménynél marad.

Hivatkozások HTTP://WWW.NAPI.HU/MAGYAR_GAZDASAG/ALKOTMANYELLENES_A_HALLGATOI_ROGHOZ_K OTES.524344.HTML, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://EDULINE.HU/ERETTSEGI_FELVETELI/2012/7/3/EZ_LETT_VOLNA_EUROPA_LEGSZIGORUBB_H ALLGATOI_HRIBKV, Letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.AJBH.HU/ALLAM/JELENTES/201202834AI.RTF, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.OBH.HU/ALLAM/AKTUALIS/HTM/KOZLEMENY20120902_2.HTM, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://EDULINE.HU/FELSOOKTATAS/2012/7/5/AZ_EGYETEMI_TANAROKNAL_IS_KIVERTE_A_BIZTO SI_GXQ87E, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.SZAKSZERVEZETEK.HU/HIREK/8789, letöltés dátuma: 2012.09. 03 HTTP://WWW.OH.GOV.HU/HALLGATOI, letöltés dátuma: 2012. 09. 03 HTTP://WWW.JOGIFORUM.HU/HIREK/28193, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.JOGIFORUM.HU/HIREK/28152, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.JOGIFORUM.HU/HIREK/27419, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.JOGIFORUM.HU/HIREK/27938, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://WWW.JOGIFORUM.HU/HIREK/26636, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://INDEX.HU/BELFOLD/HIREK/2012/09/02/AZ_OMBUDSMANNAK_NEM_TETSZIK_A_HALLGAT OI_SZERZODES/, letöltés dátuma: 2012.09.03 HTTP://OKTATAS.TLAP.HU/MAGAZIN/OKTATASI-ALLAMTITKARSAG-ARANYOS-MELTANYOS-ESIGAZSAGOS-A-HALLGATOI-OSZTONDIJSZERZODES/, letöltés dátuma: 2012. 09. 03 75 70

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

ZSUBRINSZKY ZSUZSANNA, PHD Fôiskolai docens BGF Külkereskedelmi Kar / Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézet, Angol tanszéki osztály [email protected]

A KREATIVITÁS VIZSGÁLATA BGF-ES HALLGATÓK KÖRÉBEN A Budapesti Gazdasági Fôiskola hallgatóinak kreativitását vizsgáló kutatás ötletét Csíkszentmihályi Mihály (2008) Kreativitás c. könyve adta, mely számos, a hatvanadik életévét jócskán betöltött híres emberrel (írókkal, biológusokkal, történészekkel, stb.) készített interjúprotokollon alapul. Az interjúkérdések a következô témák köré szervezôdtek: karrier és prioritások az életben, személyes kapcsolatok, munkamódszerek és figyelmi struktúrák/dinamikák. A kvalitatív interjúval végzett kutatás egyik nagy elônye, hogy mind az adatgyûjtés során, mind az adatok elemzése során nagyfokú rugalmasságot engedélyez. Az interjúk hangfelvételét követôen a hallgatók írásban is rögzítették az elhangzottakat. Az adatelemzés Laningen (1988) háromlépcsôs fenomenológiai módszerével történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a kreativitást a környezet, a tudatosság és a kemény munka nagymértékben befolyásolják.

1. Bevezetés Felmerül a kérdés, hogy miért foglalkozunk manapság annyit a kreativitással. A válasz egyszerûnek tûnik, hiszen a kreatív egyéniség célja elérése érdekében képes szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, és ezáltal létét sokkal teljesebbnek érzi. A kreativitás a társadalmi jólét eléréséhez is elengedhetetlenül fontos, fôként a jelenlegi gazdasági körülmények között, amikor az egyénnek és a cégeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó igényekhez, ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak. Számos szervezet már felismerte és magáévá is tette a kreativitásból fakadó elônyöket, például azt, hogy a kreatív emberek hatékonyabban birkóznak meg egy-egy problémával, valamint fejlettebb az alkalmazkodóképességük is, és így hosszú távon nagyobb hasznot hajtanak a vállalat számára. A jó alkalmazkodóképesség következtében a vállalat azután új lehetôségek, problémák, trendek, technológiák és ötletek után kutathat, mely drasztikusan megváltoztathatja a régi, már idejétmúlt beidegzôdéseket, vagy akár új termékek és szolgáltatások beindítását is elôsegítheti. Egy ilyen vállalatnál dolgozó ember maximálisan kihozhatja magából kreativitását. Más szóval, a dolgozók pozitív hozzáállása pozitívan befolyásolja az egyes emberek kreativitását is.

2. Elméleti háttér Mayer (1999) hét szerzô közremûködésével a kreativitás alábbi definícióját alkotta meg: „a kreativitás új és hasznos termékek, ötletek, konkrét tárgyak létrehozása”. Egy termék, ami hasznos, de nem új (pl. egy autó matuzsálem), vagy új, de nem hasznos (pl. egy ôrült ötlet) azonban semmiképpen sem tekinthetô kreatívnak. Az is igaz azonban, hogy az újdonság vagy a hasznosság eléggé szubjektív fogalmak, és nagyban függnek a kultúrától és a történelmi kortól. A Mayer által alkotott definíciót a késôbbiekben olyan fogalmakkal egészítették ki, mint a szépség (Arden, Chavez, Grazioplene és Jung, 2010), vagy az alkalmasság (Zeng, Proctor, & Salvendy, 2011). Ez utóbbi készteti az embereket arra, hogy vásároljanak, majd használjanak egy kreatív terméket. Az alkalmasság túlmegy a hasznosság fogalmán, és olyan tárgyakat is magában foglal, mint például egy mûalkotás, mely ugyan szép, de semmiképpen sem tekinthetô hasznosnak. Egy termék kreativitását nagymértékben meghatározza a szakértôközösség (pl. tudósok vagy mûvészek) vagy a lakosság véleménye egy reklámtermékrôl. A kreativitással kapcsolatban felmerül a befolyásolás, mint meghatározó tényezô (Csikszentmihályi, 1996; Simonton, 1994, 2004) is. Az alkalmasság és befolyásolás abban különbözik egymástól, hogy míg az elôbbi a közvélemény vagy szakértôközösség egyetértésén alapul, az utóbbi viszont azt mutatja, hogy egy-egy ötlet hogyan változtat meg, alakít át egy már létezô véleményt (Csíkszentmihályi, 1996). A kutatók megkülönböztetnek ún. nagy-C-t (angol: creativity szóból), és kis-C-t. Az elsô kategóriába tartoznak a világhírû alkotók tevékenységei, míg a másodikba az átlagemberek (óvodástól fôiskolásig) végezte napi kreatív tevékenységek (Kaufman & Beghetto, 2009). Valójában a kutatókat legalább annyira foglalkoztatják a kreatív termékek, mint a kreatív emberek. De kit is nevezhetünk mindezek figyelembevételével kreatívnak? Az egyén kreativitását leginkább úgy lehetne meghatározni, ha megnézzük, milyen terméket/termékeket hozott létre élete során. A legtöbb kutatás azért fókuszál a kreatív személyre, mert ha megértjük az ô elmemûködését, akkor megtalálhatjuk a kreativitásának kulcsát is.

76

3. A kutatás menete A jelenlegi kutatás néhány dologban eltér a korábbitól: (1) a kreativitást nem egy tartalmasan leélt élet során kibontakozó folyamatként tanulmányozza, hanem húsz-huszonhárom éves fiatalok körében; (2) az interjúprotokoll néhány helyen módosításra szorult az interjúalanyok fiatal korára való tekintettel, (3) nem külsô ember végezte az interjúkat, hanem a hallgatók egymással készítették azokat.

3.1. A kutatás résztvevôi Az interjúalanyok a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Karán az üzleti angol nyelvi csoportom másodéves hallgatói, akik egymással párban, otthoni feladatként készítették el az interjút, majd írásban nyújtották be értékelésre. A kérdésekre adott válaszok mélységébôl jól látszik, hogy mennyire eltérô nyelvi szinten vannak a hallgatók, illetve az is, hogy mennyire vették komolyan a feladatot. A nemek aránya viszonylag kiegyenlített volt: 6 fiú és 7 lány vett részt a kutatásban. Ez méretét tekintve elenyészô a Csíkszentmihályi által folytatott kutatásnak, aki munkatársaival együtt összesen 90 interjút készített. Az interjúk angol nyelven folytak, melyeket a hallgatók hangfelvételen rögzítettek. Az interjút követô visszajelzésekbôl egyértelmûen kiderült, hogy a hallgatók nagyon hasznosnak találták a feladatot, mivel ösztönzést kaptak arra, hogy elgondolkodjanak eddigi életükrôl, érzéseikrôl, identitásukról, valamint ezzel a társukat is elmélkedésre ösztönözték.

3.2. Az interjúprotokoll 1. táblázat Az interjúprotokoll rövidített változata Csíkszentmihályi (2008) alapján A rész: karrier és prioritások az életben 1. Mire a legbüszkébb abból, amit az életben elért? 2. Melyik akadályt volt a legnehezebb leküzdenie azok közül, amelyekkel életében szembe kellett néznie? 3. Volt olyan projekt vagy esemény, amely jelentôsen befolyásolta a pályája irányát? 4. Milyen tanácsot tudna adni egy (az adott szakmában) pályakezdô fiatalnak? 5. Mivel tudna meggyôzni egy fiatalt arról, hogy érdemes belépnie a szóban forgó terület világába? 6. Hogyan került legelôször kapcsolatba, vagy hogyan kezdett el érdeklôdni a szóban forgó terület iránt? 7. Volt olyan idôszak, amikor az Ön számára elveszítette a varázsát - kevésbé volt érdekes - az, amit csinált? Le tudna írni egy ilyen kiugró periódust?

Az interjú elsô részében (ld. 1. táblázat) arra kerestük a választ, hogy melyek azok a tényezôk, amelyek meghatározóak a kutatásban résztvevôk életében/karrierjében, amelyekre büszkék, amelyek jelentôs változást idéztek elô az életükben, amelyek kihívás elé állították ôket, és amelyek miatt egy bizonyos terület felé fordult az érdeklôdésük. Továbbá azt, hogy nem bánták-e meg a pályaválasztásukat, és ajánlanák-e a szakterületüket másoknak is. A második rész (ld. 2. táblázat) az emberi kapcsolatok fontosságáról szól. A kapcsolati rendszeren belül a pozitív példaképektôl, illetve a negatív élményektôl kezdve, a fiatalabbak és az eltérô nemû kollégák munkához való hozzáállásán át, a családi háttér és gyerekkor meghatározó jellegéig számos kérdés segítette az interjúalanyok elmélyedését a témában.

77

2. táblázat Az interjúprotokoll rövidített változata Csíkszentmihályi (2008) alapján B rész: kapcsolatok 8. Ha volt az életében olyan személy (vagy személyek), aki befolyásolta vagy stimulálta a gondolkodását és a munkához való hozzáállását… a) Mikor ismerte meg? b) Hogyan kezdte el érdekelni Önt? c) Hogyan befolyásolta a munkáját és/vagy az attitûdjeit (pl. motiváció, személyes vagy szakmai értékek)? d) Mitôl volt jó és /vagy rossz tanár? e) Milyen jellegû dolgokról beszélt ezzel az emberrel? f) Mit tanult tôle? 9. Fontos Önnek, hogy tanítson, és hogy fiatalabbakkal dolgozzon? a) Miért? b) Mit szeretne leginkább átadni nekik? Miért? c) Hogyan csinálja? 10. Amikor egy fiatal diákkal beszélget, vagy együtt dolgozik vele, meg tudja becsülni, hogy vajon elhagyja majd a területet vagy sikeres lesz benne? Hogyan? 11. Észrevesz különbségeket lány és fiú diákok/fiatalok között és a területen dolgozó nôi és férfi kollégái között? Ha igen, érdeklôdésben, képességben? kreativitásban? a tanuláshoz való hozzáállásban? a többiekkel/kollégákkal folytatott interakciókban? abban, ahogy a sikert és az eredményt meghatározzák? személyes céljaikban és értékeikben? szakmai céljaikban és értékeikben? 12. Milyen tanácsot tudna adni egy fiatalembernek a magánélete és a munkaterületének összeegyeztetéséhez? 13. Mit gondol, a családi háttere milyen speciális módon járult hozzá ahhoz, hogy Önbôl az a személy lett, aki? 14. Gyerekkorában mivel töltötte leginkább a szabadidejét? 15. Hogyan befolyásolták a céljait és a karrierjét családtagjai?

A harmadik rész (ld. 3. táblázat) az egyének munkamódszerérôl gyûjtött adatokat. Mivel minden kreatív termék egy kreatív folyamat része: ötletek, élettapasztalat, intuíció, ellazult állapot, stb. eredménye, ezért hasznos lehet megnézni, hogy ezek a tényezôk külön-külön vagy együttesen milyen befolyással vannak a kreativitásra. Érdekes megfigyelni például azt, hogy mit tesz az agy, amikor nem tesz semmit, tehát amikor nincs megoldásra váró feladata. A figyelem ilyenkor a belsô, képzeletbeli világ felé fordul? Ez a gondolatvándorlás, amit hívhatunk éber álmodozásnak is, minden embernél elôfordul, az intenzitása azonban különbözô. Tapasztalatból tudjuk azt is, hogy jelentôs eltérések figyelhetôk meg az egyének munkamódszereiben. 3. táblázat Az interjúprotokoll rövidített változata Csíkszentmihályi (2008) alapján C. rész: Munkamódszerek/meglátások 16. Általában honnan jönnek az ötletei a munkájához? olvasás? egyéb? saját korábbi munkája? élettapasztalat? 17. Mennyire fontos a munkájában a racionalitás az intuícióval szemben? 18. Gondol a munkájára szabadidejében? Például volt valaha bármilyen fontos meglátása ebben a „kikapcsolt” idôszakban? 19. Jellemzôen reggel vagy késô este tudja a legjobbat kihozni magából? 20. Voltak késôbb hasznosnak bizonyuló gondolatai, melyek álmában jelentek meg? 21. Hogyan dolgoz ki egy ötletet/tervet? Készít vázlatokat? 22. Hogyan dönti el, hogy melyik levélre, emailre válaszol? 23. Egyedül szeret dolgozni, vagy csapatban? 24. Miben különbözik a mostani munkamódszere attól, ahogyan húsz évvel ezelôtt dolgozott? 25. Élt át paradigmaváltást a munkájában?

78

És végül a negyedik rész (ld. 4. táblázat) a hallgatók jövôjérôl tesz fel kérdéseket: milyen kihívásokkal, változásokkal számolhatnak az elkövetkezô években. 4. táblázat Az interjúprotokoll rövidített változata Csíkszentmihályi (2008) alapján D. rész: Figyelmi struktúrák és dinamikák 26. Jelenleg milyen kihívást lát saját maga számára a legfontosabbnak? 27. Hogyan próbálja megvalósítani azt, ami fontos? 28. Elsôsorban kötelességbôl dolgozik, vagy azért, mert élvezi? 29. Tervez-e bármilyen változtatást az életében?

4. A kutatás menete Az adatok értelmezéséhez és elemzéséhez Laningan (1988) háromlépcsôs fenomenológiai módszerét alkalmaztam: (1) elôször az interjúk szó szerinti rögzítésére került sor, majd (2) második lépésben az adatok redukálásával a legfontosabb válaszokat emeltem ki és végül (3) a válaszokat tematikusan összegeztem. A kvalitatív kutatás megbízhatóságának és érvényességének biztosításához ez az elemzési módszer állt a legközelebb.

5. Eredmények 5.1. Karrier, prioritások az életben A hallgatók fiatal koruk ellenére egy sor dologra büszkék az életükben. Jó néhányan pl. a családjukra (vagy azért, mert nagycsaládból, vagy azért mert Erdélybôl származnak), a barátaikra (pl. hogy a távolság ellenére kitartanak egymás mellett), majd arra is, hogy milyen jó nevû középiskolába jártak (pl. Fazekas Gimnázium). Nagy sikernek könyvelték el azt is, hogy bejutottak a fôiskolára, nyelvvizsgát tettek, jogosítványt szereztek, önállóan megteremtették életüket (pl. egy angliai munkavállalással; idegen városban, albérletben háztartás vezetésével), valamint kreatív tevékenységükre (pl. egy festmény elkészítésére), illetve tudásuk átadására (testvér nyelvtanításával). Igen sokféle akadállyal kellett ez idáig megküzdeniük, kezdve a nehéz középiskolai tantárgyaktól/az elsô vizsgaidôszaktól a fôiskolán, a hajnali úszóedzéseken át, a nem könnyû kötelezô román nyelv elsajátításáig. Az erre a kérdésre adott válaszok közül három azonban külön figyelmet érdemel: az egyik, melyben a hallgató legnagyobb akadálynak azt tartotta, hogy alsóban bántották ôt az osztálytársai; a másik, amikor a hallgató szerint ô saját maga a legnagyobb akadály az életében, és ez utóbbival összecseng a harmadik hallgató válasza, aki nem talál hasonszôrû embereket maga körül. A pályaválasztást befolyásoló tényezôk közül meg kell említenünk a szülôket, rokonokat, barátokat, kiváló pedagógusokat, nyári munkatapasztalatot, gyerekkori élményeket (pl. a sport szeretetét), nyelvtehetséget, korábbi iskolai eredményeket. A hallgatók pályakezdô fiataloknak nyújtandó tanácsai szerteágazóak, de a leggyakrabban elôforduló talán az, hogy a fôiskolát elkezdve a gólyák találják meg az egyensúlyt a tanulás és szórakozás között, legyen jó idôbeosztásuk, merjenek kérdezni a náluknál tapasztaltabbaktól, legyen céljuk és tervük a megvalósításhoz. Ami számomra meglepô volt, és egyben igen érett gondolkodásukra vall, hogy a tanácsok között szerepelt az is, hogy dolgozzanak keményen, mert hosszútávon ez megéri. Szerezzenek munkatapasztalatot, hogy legyen mit az önéletrajzukba írni, válasszanak hasznos kurzusokat és jó tanárokat, legyenek aktív résztvevôi a közösségnek. A szakterület választásukat illetôen a legtöbbjük egyetértett abban, hogy a fôiskola jó hírneve miatt választották a Budapesti Gazdasági Fôiskolát, valamint az itt szerzett diplomával lehetôségük lehet jól elhelyezkedni, sokat keresni. Visszatekintve egyértelmû számukra, hogy a fôiskolán elsajátított gazdasági tudás rendkívül hasznos a mindennapi életükben is. Az egyik fiú számára nem kevésbé volt fontos, hogy csinos lányok járnak a fôiskolára. A családtagok, barátok közgazdasági tanulmányai révén kerültek elôször a válaszadók kapcsolatba ezzel a szakterülettel. Jó néhány középiskolai földrajz- és történelemtanár révén sikerült a hallgatóknak belekóstolni a gazdasági folyamatokba. Volt azonban egy-két olyan válaszadó, aki semmit sem tudott errôl a szakterületrôl, és csak a tanulmányai során szerette meg a közgazdaságtant. Reményeik szerint, ha sikerülnek a vizsgáik, akkor ezen a területen fognak elhelyezkedni.

79

5.2. Kapcsolatok Igen széles a spektruma annak, hogy ki mindenki befolyásolta az évek során a hallgatók gondolkodását. A nyilvánvaló szülôi, tanári befolyáson túl a legmeglepôbb válasz Che Guevara volt, akit a hallgató sokszínûségéért (orvos, közgazdász, író, költô), ôszinte emberségéért csodált. Szintén elgondolkodtató egy másik hozzászólás, mely szerint, „nem tudok olyan valakit említeni, aki nagyon befolyásolta volna a gondolkodásomat, el szoktam lesni másoktól, ami szimpatikus, hiszen mindenkitôl lehet tanulni, még az ellenségeinktôl is”. A fiatalok tanítását majdnem minden hallgató fontosnak tartja, kiemelve azt, hogy a fiatalok tanítása közben ôk is sokat tanulhatnak (pl. rugalmasságot, ötletességet). De tisztában vannak azzal, hogy a mostani életszakaszukban, amikor még viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek, leginkább ôket tanítják. Egyetlen olyan hallgató van a csoportban, aki rendszeresen foglalkozik gyerekekkel (edzéseket tart nekik), akiket a játék örömére (nyerésre/vesztésre) tanít. Elmondása szerint, amit különösen szeret a kicsikben, az az ôszinteségük. Évfolyamtársaik jövôbeli sikerességének jóslatába a hallgatók nem szeretnének bocsátkozni, hiszen mindenki idôvel változik, és annak ütemét, milyenségét nem lehet elôre látni. A férfiak és nôk érdeklôdésének, képességének, kreativitásának, munkához való hozzáállásának, céljaik, értékeik közötti fôbb különbségek a hallgatók szerint a következôk: mindkét nem egyetért abban, hogy a nôk szorgalmasabbak (néha túlzottan maximalisták), ezen felül sokkal kitartóbbak, érzelmesebbek, egyszerre több dologra tudnak koncentrálni. A férfiak ezzel szemben racionálisabbak, gyorsabb felfogásúak, jobban értenek a matekhoz, a számítógéphez, a félreértések elkerülésével kommunikálnak, jobban tájékozódnak, jobb vezetôi kvalitással rendelkeznek. Az egyik lány, fôiskolai tapasztalatai alapján, azonban megkérdôjelezi a lányok szorgalmát. Egy fiú különösen szereti a lányokban azt, hogy kevésbé versengôek, így könnyebb velük csoportban dolgozni. Egy másik fiú azt állítja, hogy a lányoknak jobbak az esélyeik a munkaerôpiacon. A magánélet és munka közötti egyensúly megteremtésére azt tanácsolják, hogy amikor dolgozol, akkor 100%ban legyél ott, amikor viszont pihensz, akkor kapcsolj ki teljesen. Többen egyetértenek abban, hogy a pénz fontos, de nem mindenekfelett, fôleg nem, ha az a család rovására megy. A hallgatók nagyobbik fele egyértelmûen hálás a családi hátterükért, a szülôk példaképül szolgáltak nekik, akik megtanították nekik értékelni a legkisebb dolgokat is. Hiszen egy elkényeztetett gyerek például nem tanulja meg, hogyan kell megküzdenie a dolgokért az életben. Két hallgató azonban úgy vélte, hogy nem a családjuk, hanem azok, akikkel az életük során találkoztak, segítették azzá válni, akivé lettek. A gyerekkori élmények között szerepelnek a nagymamáknál töltött szünidôk, az unokatestvérekkel, barátokkal való együtt játszás, rajzolás, babázás, ékszerkészítés, biciklizés, diafilmnézés, strandolás, korcsolyázás, szánkózás és a versenytánc. A szülôi befolyásolásról sokféle válasz érkezett, pl. „anyukám ügyvédnek szánt”, „tanáraim a külker felé irányítottak”, „jól mentek a nyelvek”, vagy éppen ellenkezôleg, „szüleim bátorítottak a döntésemben, együtt izgultak velem”, „bátyámmal matekoztam”.

5.3. Munkamódszerek/meglátások Az ötleteket a munkához leggyakrabban olvasásból, másokkal való beszélgetésbôl, zenehallgatásból, az internetrôl, korábbi tapasztalatokból nyerik a hallgatók. Hogy mennyire fontos a munkában a racionalitás, illetve az intuíció? Ebben eléggé megoszlanak a vélemények. Van, aki a gazdasági szektortól teszi függôvé, melyik fontosabb (pl. a közgazdaságban a racionalitás, a marketingben az intuíció). Van, aki szerint csak a racionalitásra van szükség, mert csak így lehet átlátni a dolgokat, míg a nagy többség egyformán fontosnak tartja a kettôt. A „kikapcsolt idôben” a teljes kikapcsolódást tartják jónak a hallgatók, kerülve mindenféle munkával kapcsolatos dolgot (kivéve persze, ha augusztusi pótvizsgára kell készülni), de az egyik válaszadó azt állítja, hogy „a más tudatállapot gyakran szül új ötleteket”, akár a munkával kapcsolatban is. A reggeli vagy délutáni munkavégzés esetében a mérleg nyelve egyértelmûen a délutáni felé dôlt el, csak ketten szeretik korán kezdeni a napot, mert akkor többet tudnak elvégezni, és egyvalaki volt, aki sem egyikhez, sem másikhoz nem tartozott.

80

Az álmok nem segítik a megkérdezetteket a jó ötletek megszületésében, mivel vagy egyáltalán nem ilyen jellegû álmaik vannak, vagy nem emlékeznek rájuk. Mindössze egy hallgató említette, hogy rendszeresen vannak inspiráló álmai, amiket le kellene írnia, de sosem teszi. Az ötletek kidolgozásában fele-fele arányban készítenek a hallgatók vázlatot. Aki vázlat nélkül dolgoz ki egy tervet, az azért van, mert a hirtelen jött ötletét azonnal meg is valósítja, nincs szüksége vázlatra. Aki vázlatot készít, az meg mintegy mankóként használja azt a gondolatai összegzéséhez. A mailek megválaszolásában két tényezô játszik szerepet: az egyik a mail írójának fontossága, illetve a címzett értékrendje. Legtöbben nagyon udvariatlannak tartják, ha valaki nem válaszol a levelekre. Az egyéni vagy csapatmunka preferenciát illetôen megoszlanak a vélemények. Az egyéni munkát kedvelôk a döntési szabadságukat, önállóságukat, a terhes alkalmazkodástól való megmenekülést értékelik nagyon; a csapatmunkát kedvelôk pedig a gyorsabb, hatékonyabb munkavégzést, a csapattagok közötti jó emberi és munkakapcsolat kialakulásának lehetôségét. A korábbi és mostani munkavégzésben tapasztalható eltérést a hallgatók a motivációban (osztályzat), a feladatok nehézsége közötti különbségben, a jobb idôbeosztásban, illetve az életkorból adódó precizitásban látják. Paradigmaváltásról nem beszélhetünk a válaszadók esetében, hiszen még a pályájuk elején vannak.

5.4. Figyelmi struktúrák és dinamikák Jelenleg a legtöbb energiát, figyelmet egyértelmûen a fôiskola sikeres elvégzése, a szükséges nyelvvizsgák megszerzése, egy jó állás megkaparintása jelenti a hallgatók számára. Hogy mindezt miként valósítják meg? Van, aki a családjának szeretne bizonyítani, van, aki saját magának, de a kemény munka szükségességét egyikük sem vonja kétségbe, még ha nem is mindig azonnal jönnek az eredmények. Ezen felül igyekeznek a meglévô tudásukat rengeteg olvasással kiegészíteni, és kisebb munkák elvállalásával elôteremteni a megélhetésüket. A célok eléréséhez tervekre, jó idôbeosztásra van szükség. Arra a kérdésre, hogy kötelességbôl dolgoznak-e a hallgatók vagy, mert élvezik, eléggé hasonló válaszokat adtak. Tanulni olyan nagyon nem szeretnek, fôleg, ha unalmas tárgyról van szó, az érdeklôdésük mértéke a feladat milyenségétôl függ, de tudják, hogy munka nélkül nem lehet boldogulni az életben. A jövôbeni tervek néhány hallgató esetében még csak körvonalazódnak, de vannak olyanok is, akik konkrét tervekkel rendelkeznek, pl. mesterképzés külföldön, új szakterületbe belekóstolás (pszichológia, történelem), utazgatás családalapítást megelôzôen, elköltözés a szülôi házból, új élet kezdése a fôvárosban vagy külföldön, saját vállalkozás indítása. Nemcsak elômeneteli tervek fogalmazódtak meg, hanem pl. személyiségfejlôdéssel kapcsolatosak is, pl. „szeretnék türelmesebb lenni a jövôben, és jobban kontrollálni magam”, vagy egy másik vélemény, „amin nem szeretnék változtatni az a személyiségem, meg az életvitelem”.

6. Összegzés Az interjúk során a hallgatók saját magukkal, a világgal és az élettörténetükkel voltak párbeszédben. Olyan embernek tartották magukat, aki bár változik, mégis alaptulajdonságát illetôen ugyanaz marad. E visszatekintés abban volt segítségükre, hogy újra emlékezzenek életük jelentôs helyzeteire, a fontos tapasztalatokat még egyszer tudatosítsák, reflektáljanak rájuk, a ködös pontatlan részleteket tisztázzák magukban, és megosszák a csoporttársakkal. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon kicsi mintán végeztem ezt a kutatást, ezért további kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy átfogóbb képet kaphassunk a fôiskolai hallgatók kreativitásáról.

81

Hivatkozások ARDEN, R., CHAVEZ, R. S., GRAZIOPLENE, R., & JUNG, R. E. (2010): Neuroimaging creativity: A psychometric view. Behavioral Brain Research, 214, 143–156. CSIKSZENTMIHALYI, M. (1996): CREATIVITY: Flow and the psychology of discovery and invention. NY: Harper Perennial. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2008): Kreativitás. Akadémiai Kiadó. KAUFMAN, J. C., & BEGHETTO, R. A. (2009): Beyond big and little: The four C model of creativity. Review of General Psychology, 13, 1–12. LANINGEN, R. (1988): Phenomenology of Communication. Merleau-Ponty’s Thematics in Communicology and Semiology. Duquesne University Press, Pittsburgh, PA. MAYER, R. E. (1999): Fifty years of creativity research. In R. J. Sternberg (Ed.), Handbook of creativity (pp. 449–460). Cambridge: University Press. SIMONTON, D. K. (1994): GREATNESS: Who makes history and why. New York: Guilford Press. SIMONTON, D. K. (2004): Creativity in science: Chance, logic, genius and zeitgeist. Cambridge, UK: Cambridge University Press.

82