Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007–2012. években

Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Nagy Gáborné

Kuti Beáta Nappali tagozat Pénzügy és Számvitel szak Pénzügy szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

9VDAPEST 9USINESS

S~HOOt

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Kuti Beáta Szak/szakirány: pénzügy-számvitel szak pénzügy szakirány Neptun kód: FW4KLO

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013

A szakdolgozat pontos címe: A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi ÖnkormányzatoknáI2007-2012. években Belső

konzulens neve: Némethné Czaller Zsuzsanna

Külső

konzulens neve: Nagy Gáborné

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Önkormányzat, Kéthely, Szociális ellátások, Folyósítás, Igénylés, Állami támogatás Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt a/áhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzá;árulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

Dátum: Kéthely 2012. 12. 13.

'I'

-"\" \'\.-

.......... ~ •.'-;~-~-;~: ..• ~:~~<';-.~;:. ~ •.....•..................

hallgató aláírása

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.i8/A. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz

TARTALOMJEGYZÉK

NYILATKOZAT ....................................................................................................................... 4 1.

Bevezetés ............................................................................................................................ 5 1.1. Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatok bemutatása ..................................... 6

2. Szociális ellátásokról általában .............................................................................................. 7 2.1. A törvény célja................................................................................................................. 9 2.2.

A törvény hatálya ......................................................................................................... 9

2.3.

A szociális ellátások formái ......................................................................................... 9

2.3.1. Pénzbeli ellátások ................................................................................................. 10 2.3.1.1.

Aktív korúak ellátása .................................................................................... 10

2.3.1.2.

Időskorúak járadéka ..................................................................................... 10

2.3.1.3.

Lakásfenntartási támogatás .......................................................................... 11

2.3.1.4.

Ápolási díj .................................................................................................... 11

2.3.1.5.

Átmeneti segély ............................................................................................ 12

2.3.1.6.

Temetési segély ............................................................................................ 12

2.3.2. Természetbeli ellátások ........................................................................................ 12

3.

2.3.2.1.

Köztemetés ................................................................................................... 13

2.3.2.2.

Közgyógyellátás ........................................................................................... 13

2.3.2.3.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság .............................................. 13

2.3.2.4.

Adósságkezelési szolgáltatás........................................................................ 14

2.3.2.5.

Energiafelhasználási támogatás .................................................................... 14

Kéthely és Balatonújlak községek szociális ellátásai ....................................................... 15 3.1.

Formái és igénylésük ................................................................................................. 15

3.1.1. Aktív korúak ellátása ............................................................................................ 16 3.1.1.1.

Aktív korúak ellátása .................................................................................... 17

~2~

3.1.1.2.

Rendszeres szociális segély .......................................................................... 19

3.1.1.3.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás ......................................................... 21

3.1.2. Lakásfenntartási támogatás .................................................................................. 25 3.1.3. Ápolási díj ............................................................................................................ 29 3.1.4. Átmeneti segély .................................................................................................... 33 3.1.4.1.

Kamatmentes szociális kölcsön .................................................................... 36

3.1.5. Temetési segély .................................................................................................... 38 3.1.6. Köztemetés ........................................................................................................... 40 3.1.7. Anyasági segély.................................................................................................... 42 3.1.8. Közgyógyellátás ................................................................................................... 44 3.1.9. Igénylésük ............................................................................................................ 48 3.2.

Döntéshozatali eljárás ................................................................................................ 49

3.2.1. Jegyzői hatáskör ................................................................................................... 49 3.2.2. Bizottság dönt ....................................................................................................... 51 3.2.3. Polgármesteri hatáskör ......................................................................................... 53 3.3.

Finanszírozásuk ......................................................................................................... 54

Összegzés .......................................................................................................................... 58

4.

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 61 Mellékletek ............................................................................................................................... 63 1.

számú melléklet: ............................................................................................................ 63

2.

számú melléklet: ............................................................................................................ 64

~3~

NYILATKOZAT

Alulírott Kuti Beáta büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Budapest, 2012. december. 13.

Kuti Beáta s.k. Hallgató aláírása

~4~

1. Bevezetés Mindegy mit csinálsz, ha azt szereted csinálni, Mindegy mi a cél, ha szerinted az jó cél, Mindegy hogyan élsz, ha jól érzed magad benne, De sose felejtsd el, hogy az életet nem egyedül éled!

Főiskolás tanulmányaim során költségtérítéses hallgatóként mindig is kerestem azokat a lehetőségeket mellyel saját és családom anyagi helyzetén javíthattam s a megélhetést könnyíthettem. Ide értve a szociális-, lakhatási támogatást, vagy például a Bursa Hungaricát. Ez idő alatt azt kellett tapasztalnom, hogy e támogatások elnyerése nem könnyű, sőt a rengeteg igazolás és dokumentum beszerzése fáradságos, nehézkes, és ha mindezek ellenére még sem felelek meg a kritériumoknak az egész felesleges is volt. Mindig foglalkoztatott az a kérdés, hogy azok az emberek, aki tartósan munkanélküliek, vagy alacsony jövedelmük következtében hátrányos helyzetűek, milyen segítséget kérhetnek az önkormányzattól, illetve az állam hogyan és milyen mértékben támogatja ezeket az embereket. Mik azok a kritériumok, amiknek meg kell felelni, mi az a „minimum” egy főre eső jövedelem, amit ha meghaladnak, már nem támogathatók, illetve kik és milyen feltételek azok, amik a döntéshozatal meghatározó befolyásoló elemei. Gyakorlatomat Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatok Körjegyzőségének hivatalában töltöttem, mely során betekintés nyertem az önkormányzat gazdálkodásának és működésének jelentős részébe. Ez idő alatt részt vettem az önkormányzathoz beérkező és kimenő iratok kezelésében, az ügyfelek különböző problémáinak megoldásában, illetve munkám felelősség teljesebb része a házipénztár kezelésében teljesedett ki. Itt aktív résztvevőjévé váltam a segélyezés folyamatainak, a kérelem beérkezésétől a megállapított összeg kifizetéséig. Mindezek következtében körvonalazódott ki szakdolgozatom témája, mely a szociális ellátások témaköre, a községi önkormányzatok keretein belül. Az itt nyújtott illetve igénybe vehető rendszeres és rendkívüli támogatások fajtái, igénylésük, jogszabályi keretei, az ellátások száma és megoszlása a lakosság körében, valamint, hogy ennek anyagi kerete milyen mértékben terheli az önkormányzatot illetve mekkora az állam által átvállalt költség.

~5~

1.1. Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatok bemutatása Kéthely a Belső-Somogyban lévő Marcali-hát keleti szélén fekszik, 7 km-re a Balatontól. Északon Balatonújlak, Keleten Somogyszentpál, Délen Marcali, Nyugaton Somogysámson és Hollád települések határolják. Belterülete 255 ha, külterülete 4.650 ha, lakosainak száma körülbelül 2.500 fő. 1 Kéthely feltehetőleg Árpád-kori település. Első írásos emléke egy 1274. szeptember 9-én keltezett oklevélen /a fejérvári egyház káptalanjánál készült adásvételi szerződés / olvasható: KEDHEL alakban. Ez azt bizonyítja, hogy nem két település egyesüléséből keletkezett, inkább a keddi piacnapból és a hely szóból eredeztethető. A község fejlődését a közel 100 évig tartó török megszállás visszavetette. 1720-tól működött iskola. 1733-tól folyamatosan a Hunyadi család uradalma alá tartozott, s gazdálkodása országos elismertséget élvezett. A XX. század elején a falu 481 házában 4.071 lakos élt, idetartozott Baja puszta, Kulapuszta, Marótpuszta, Sáripuszta falvak lakossága. 1944. december 8-tól 1945. március 30-ig itt húzódott a front vonal, a lakosságot kitelepítették s a menekültek többsége a közeli falvakba vészelte át ezt az időszakot. 1945. április 15-én alakult meg a helyi földigénylő bizottság, amely a házhely- és földjuttatásokat irányította. 1949-ben alakult meg a tszcs, s 1956 novemberében oszlott fel. 1960-ban alakult ismét termelőszövetkezet, ebben az évben jött létre a közös tanács is. A rendszerváltás óta önálló önkormányzat és jegyzőség működik. 2 2007.

január

1.

hatállyal

Kéthely

és

Balatonújlak

Községek

Önkormányzat

Képviselőtestületei körjegyzőség elnevezésével közös hivatalt hoztak létre, s az óta körjegyzőség formájában működnek, így a két község együtt körülbelül 3.000 főt számlál. A körjegyzőség a települési önkormányzatok legátfogóbb önkéntes társulása, mely az önkormányzati és az államháztartási feladatok ellátását egyaránt szolgálja. A körjegyzőséghez tartozó községekben a jegyző feladatkörét a körjegyző, a polgármesteri hivatal feladatait pedig a körjegyzőség hivatala látja el.3

1

http://www.kethely.hu/portal/page?_dad=portal&_schema=PORTAL&_pageid=641%2C492276&kategoria=01 .01&cikkid=585&mode=reszletes 2

http://www.kethely.hu/portal/page?_dad=portal&_schema=PORTAL&_pageid=641%2C492276&kategoria=01 &cikkid=589&mode=reszletes 3

http://www.kozigkut.hu/doc/szigeti_09okt.pdf

~6~

2. Szociális ellátásokról általában A gazdaság globalizálódása, azaz a piacgazdaságra való áttérés jelentősen átalakította a foglakoztatás jellemzőit. A piacon új foglalkoztatási formák alakultak ki az atipikus foglalkoztatási formák, melyek a részmunkaidős foglalkoztatás, az önállóvá válás és a meghatározott időtartamra szóló szerződéses foglakoztatás, melyek közös jellemzője, hogy a munkaadók elkerülik, illetve elkerülhetik a különböző járulékok befizetését, s melyek jogi szempontból semmiféle biztonságot nem adnak a munkavállalóknak.4 Napjainkban drasztikusan emelkedő munkanélküliség és csökkenő foglalkoztatottság a jellemző, s az európai országok közös jellemzője, hogy a nők, a fiatalok és az alacsonyan képzettek körében mindenhol magasabb munkanélküliségi ráta tapasztalható, mint az országos átlag.5 1. Diagram: A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük alapján

Forrás: www.ksh.hu 2012.11.04.: A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, saját szerkesztés

4

Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer vidéken (66. o.)

5

Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer vidéken (69.o.)

~7~

2. Diagram: A munkanélküliek száma a legmagasabb iskolai végzettség alapján

Forrás: www.ksh.hu 2012.11.04.: Munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség alapján, saját szerkesztés

A szociálpolitika, az a kialakult intézményrendszer, mely feladata minden ember számára az emberi léthez méltó életszínvonalat biztosítani, azaz az állam és állampolgárok közötti kapcsolat intézményesülése.6 Az állampolgárok szociális biztonságának megteremtésére és szavatolására irányuló feladatokat az állam a szociális ellátó rendszeren keresztül biztosítja. A szociális ellátásokról, illetve az ellátásokra jogosultságról az 1993. évi III. törvény rendelkezik.7 E törvény alapján építettem fel szakdolgozatom főbb pontjait, s ennek segítségével elemzem a különböző ellátásokat, az ellátottakat illetve magát a rendszert melyben működik.

6

Szafkó Zoltánné, Széles Imre, Tóth Liboriuszné: Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2010 (421. o.)

7


~8~

2.1. A törvény célja „E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.”8 A helyi önkormányzatok saját költségvetésük terhére, egyéb ellátásokat is megállapíthatnak, a szociális törvényben szabályozottakon kívül.9

2.2. A törvény hatálya Kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, betelepedettekre, hajléktalanokra és a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, valamint az Európai Szociális Kartát

megerősítő

országoknak

Magyarország

területén

jogszerűen

tartózkodó

állampolgáraira is.10

2.3.

A szociális ellátások formái

A szociális jövedelmek pénzbeli és természetbeli ellátás formájában jutnak el a szociálpolitika alanyaihoz. Az ellátásokat és szolgáltatásokat, különböző címeken és jogokon keresztül vehetik igénybe. Az alanyi jogon járó ellátások az általános, a mérséklést kívánókra, pedig szelektív szociálpolitikai módszer a jellemző. Állampolgári vagy alanyi jogosultságot jelent, hogy vagy mindenki, vagy egy pontosan körülhatárolható csoport számára elérhető. A szelektív szociálpolitikai módszer lényege, hogy a jogosultságot különböző szempontok alapján állapítják meg, például életkor, jövedelem mértéke, munkaviszony stb.11

8

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1. § (1)

9


10

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 3. § (1), (2)

11


~9~

2.3.1. Pénzbeli ellátások A rászorulók részére, a jövedelem kiegészítésére vagy annak pótlására különböző pénzbeli szociális ellátások nyújthatók.12 Szociális rászorultság esetén a települési önkormányzat jegyzője aktív korúak ellátását, foglalkoztatást helyettesítő támogatást, rendszeres szociális segélyt, időskorúak járadékát, lakásfenntartási támogatást és alanyi jogú ápolási díjat állapíthat meg. A települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális törvény, illetve az önkormányzat rendelete alapján méltányos ápolási díjat, temetési segélyt és átmeneti segélyt állapíthat meg.13

2.3.1.1. Aktív korúak ellátása Azon személyek tartoznak az aktív korúak közé, akik 18. életévüket betöltötték, de a nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Az aktív korúak ellátásán belül három különböző jogosultság állapítható meg az aktív korú személyek számára, maga az aktív korúak ellátása, melyre a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő és csökkentett munkaképességű személyek jogosultak. A rendszeres szociális segélyt, melyet például az egészség károsodott személyek igényelheti, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra pedig az a munkaképes személy jogosult, akinek munkanélküli ellátásra már nincs jogosultsága.

2.3.1.2. Időskorúak járadéka Azon személyek részére nyújtható az időskorúak támogatása, akik a megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkeznek, de a rá vonatkozó nyugdíj korhatárt már betöltötte és saját illetve a vele együtt lakó élettárs vagy házastárs jövedelme az egy főre eső számított jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át nem haladja meg. Azoknak az egyedülálló személyek részére, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötték, de 75 évesnél nem idősebbek, s havi jövedelmük nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíj legkisebb összegének 95%-át, valamint a 75 évesnél idősebb egyedülálló személyek részére,

12


13


~ 10 ~

akik jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 130%-át, időskorúak járadéka állapítható meg.14

2.3.1.3. Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik fedezésére nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat jegyzője a támogatást a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú banki kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújthat lakásfenntartási támogatást.15

2.3.1.4. Ápolási díj „Az ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló személy ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi támogatás.”16 Az a hozzátartozó jogosult, aki állandó tartós gondozásra szoruló súlyos fogyatékost vagy 18 év alatti tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.17 Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerinti település önkormányzatának jegyzője vagy képviselő - testülete állapítja meg.18

14

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 32/B § (1)

15


16

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 40. §

17


18


~ 11 ~

2.3.1.5. Átmeneti segély Átmeneti segélyre jogosult az a személy, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és tartósan vagy időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.19 A támogatás adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában. Az alkalmankénti segély, gyógyszertámogatás vagy egészségügyi szolgáltatás díjaként ítélhető meg. A havi rendszerességgel nyújtott ellátás, jövedelem kiegészítő támogatás, rendszeres nevelési támogatás illetve az önkormányzati rendelet által meghatározott egyéb címen folyósítható.20

2.3.1.6. Temetési segély Temetési segélyt a települési önkormányzat rendelete által meghatározott feltételek alapján a képviselőtestület annak állapíthatja meg, aki a meghalt személy temetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.21

2.3.2. Természetbeli ellátások „A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeli szociális ellátás formájában a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély nyújtható.”22

19


20


21


22


~ 12 ~

2.3.2.1. Köztemetés Ha nincs, vagy az elhunyt eltemetésére köteles személy nem lelhető fel, vagy az arra köteles személy az eltemetésről nem gondoskodik, a haláleset helye szerinti települési önkormányzat polgármestere, a halálozást követő harminc napon belül köteles gondoskodni az elhunyt közköltségen való eltemettetéséről.23

2.3.2.2. Közgyógyellátás „A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személyek részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaik csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.”24 „Térítésmentesen jogosult a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott, a gyógyszerkeret erejéig, a járó beteg ellátás keretében rendelhető gyógyszerek, jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök, illetve az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.”25

2.3.2.3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A jegyzői hatáskör alá tartozó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át, egyedül élő esetén, a 150%-át nem haladja meg.26

23


24


25


26


~ 13 ~

2.3.2.4. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósság kezelési szolgáltatás lakhatást segítő ellátás. A települési önkormányzat határozata alapján, azt a személyt vagy családot részesítheti az ellátásban, akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, akinek közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az önkormányzat rendelete által meghatározott minimális összeget, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és –minőséget meg nem haladó lakásban lakik.27

2.3.2.5. Energiafelhasználási támogatás Az energiafelhasználási támogatás, a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hő-felhasználáshoz és a távhő felhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak alapján nyújtható támogatás.28 A kincstár foglalkozik a támogatás megállapításával, érvényesítésével, az igénybevétel ellenőrzésével valamit a jogszerűtlenül igénybevett támogatások vissza követelésével.29 A kincstár, nyilvántartást vezet a támogatást igénylő személyek adatairól, a jogszerű igénybevétel ellenőrzése céljából.30

27


28

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 55 /D § (1)

29


30


~ 14 ~

3.

Kéthely és Balatonújlak községek szociális ellátásai

Az elmúlt 20–25 év folyamán a jövedelem különbségek folyamatosan növekvő tendenciát mutattak, s becslések szerint a háztartások több mint egyharmada a létminimumnál kisebb jövedelemből él. A reálbér csökkenése a fiatal rétegeket jobban sújtotta, mint az idősebbeket.31 A gyors technikai fejlődés és az egyre növekedő igények miatt a fiatal lakosság számára az anyagi gondok leküzdés sokkal nehezebb, mint egy nyugdíjas számára, aki sokkal szerényebb körülmények között megélnek, mint egy mai, például családos fiatalnak. Mindenki számára érzékelhető, hogy az árnövekedést a bérek nem követik, s a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy napról-napra mennyivel kevesebbet ér a havi jövedelme. Ezért fontos dolognak tartom a szociális ellátások elérhetőségét a rászorulók számára, mivel a munkahely elvesztése, egy beteg felnőtt vagy gyerek ápolása, alapjában véve megvisel minden családot, s az még ezzel társuló anyagi gondok leküzdése hatalmas nehézséget jelen.

3.1. Formái és igénylésük

Az önkormányzat képviselőtestülete az 1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, alapján köteles megalkotni saját szociális rendeletét, melynek a törvény adja a keretét, de az abban foglaltaktól, csak a törvény által meghatározott mértékben térhet el. Vannak ellátások, melyeket bár a törvény tartalmaz, a képviselőtestület még sem alkalmazz, illetve bevezethetnek olyan ellátásokat is saját költségvetésük terhére, melyek a szociális törvényben nem szerepelnek, de helyi viszonyokban, folyósításukat szükségesnek tekinti a képviselőtestület. Kéthely Község Önkormányzata a Szociális törvényben szerepeltetett tizenegy ellátás közül nyolcat, rendszeresen alkalmaz, Balatonújlakon pedig hat a folyósított ellátás fajták száma.

31

Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer vidéken (85.o.)

~ 15 ~

Diplomamunkám készítése során, visszamenőleg 2007–ig gyűjtöttem össze, ellátási fajtánként, elsődleges szempontként a támogatottak számát, valamint igénybevételüket a lakosság körében, esetenként az életkor vagy nem szerinti megoszlást, a két önkormányzat területén, s ezek változását vizsgáltam az elmúlt hat év folyamán.

3.1.1. Aktív korúak ellátása „A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására a Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatok a Szociális törvény rendelkezéseit változás nélkül alkalmazza.”32 1. Táblázat: Az aktív korú ellátottak száma Kéthelyen és Balatonújlakon 2007-2012. között Megnevezés Kéthely Balatonújlak

2007. dec. 54 2

2008. 2009. 2009. 2010. 2011. 2012. dec. márc. dec. dec. dec. nov. 59 72 83 77 79 64 8 8 11 6 10 2

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban, saját szerkesztés

Az összes aktív korú ellátott számát tekintve Kéthelyen növekedés tapasztalható 2007. és 2012. között, Balatonújlakon viszont meghatározó egyirányú változás nem történt a segélyezettek számában. Kéthelyen 2007. óta, az átlagos ötven fő körüli ellátott szám, 20–30 fővel is megnövekedett az elmúlt néhány évben, ami véleményem szerint a tartós munkanélküliek számának növekedése következtében történhetett, valamint, hogy a kormány csökkentette a munkanélküli járadék fizetésének időtartamát.

32

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 10. § (1)

~ 16 ~

2009-ben rendszeres szociális ellátások szabályozása megváltozott, mivel előtte egy jogcímen igényelhették, a rendszeres szociális segélyt a támogatásokat, mely most három különböző címen van nyilvántartva, s ez által, bizonyos mértékben szélesebb réteg veheti igénybe. Ebben az évben a rendszeres szociális segély mellett bevezették a rendelkezésre állási támogatást, a mai foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ebből kifolyólag pedig Kéthelyen és Balatonújlakon is bizonyos mértékben megugrott az ellátottak száma az év végére. Véleményem szerint ez annak következtében történt, hogy sok személynek a rendszeres szociális segélyben részesülők közül, még nem járt le az ellátás folyósításának időtartama, de az új besorolás miatt már számos ellátott igényelhetett új ellátást. 2010–2011. évben az előzőekhez képest tovább emelkedett az ellátott szám, s 2012. év végére is várható, hogy az előző évekhez hasonló ellátott számot képződik, mivel 7 főnek november 30–án lejár a közfoglalkoztatott jogviszonya, illetve minden hónapban érkeznek be új igénylések a hivatalba.

3.1.1.1.

Aktív korúak ellátása

A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek aki, a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék folyósítási időtartama lejárt.33 Aktív korúak ellátására egyidejűleg egy családban csak egy személy jogosult.34 Abban az esetben jogosult csak két személy egyidejűleg egy családból az ellátásra, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a másik pedig a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.35

33


34


35


~ 17 ~

Nem állapítható aktív korú ellátás annak a személynek, például aki előzetes letartóztatásban van,

elzárás

büntetését,

illetve

szabadságvesztés

büntetését

tölti.

Továbbá

aki

gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesül, aki álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, aki katonai szolgálatot teljesít vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül. 36 2. Táblázat: Az aktív korú ellátottak száma Kéthely Község Önkormányzatában 2007-2012. Megnevezés Aktív korúak ellátása

2007. 2008. 2009. 2009. 2010. 2011. 2012. dec. dec. márc. dec. dec. dec. nov. 0

0

5

6

12

11

2

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Kéthely Község Önkormányzatban, saját szerkesztés

Az aktív korúak ellátása, Balatonújlak Község Önkormányzatában 2007 óta egyetlen egyszer sem igényelt támogatás. Kéthelyen is csak 2009–től folyósították, éves szinten öt-tíz személynek. Úgy gondolom, ennek az lehet az oka, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelték, illetve ma már nincsenek nyugdíjas állások, nincsenek tekintettel az életkorra, sőt, az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő állások betöltése esetén nem szívesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák az ötven év felettieket, így az igény megnövekedett az aktív korúak ellátására. Ezen negatív változások miatt, szerintem nagy szükség van ebben a rétegben arra, hogy foglalkoztassák az embereket, mert nekik van a legkevésbé lehetőségük, hogy kedvezményesen előbb elmehessenek nyugdíjba. Azok, akik 50–55 éves korukban veszítik el az állásukat, mert annyi idősen már ne tud úgy teljesíteni az ember, mint harminc évesen, és ez egy természetes dolog, csak éppen ma már van, akinek ennyi idősen még tíz év kell ahhoz, hogy elérje a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Emiatt tartom különösen fontosnak, hogy állami támogatást élvezzen ez a korosztály a foglakoztatásban.

36


~ 18 ~

Szerintem, az, hogy még így is viszonylag alacsony az ellátottak száma, annak köszönhető, hogy a családok esetében, az egyik szülőnek van munkaviszonya, illetve ennyi idősen már talán a felnőtt gyermek jövedelme segítséget nyújt a szülőknek a megélhetéshez, vagy pont ahhoz, hogy a támogatásra ne legyenek jogosultak, mivel az egy főre számított havi jövedelmük a nyugdíjminimumot (28.500 Ft) meghaladja.

3.1.1.2.

Rendszeres szociális segély

Aktív korú ellátásra jogosult az a személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészség károsodott személynek minősül vagy a rá hatályos nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti vagy 14 éven aluli gyermeket nevel és a gyerek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudja biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.37 A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének járulékokkal csökkentett összegének 90%-át. Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családtagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatást állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét.38 A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és folyósítható, ha az ellátásra jogosult személy, együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel.39 Kéthely és Balatonújlak Községek Önkormányzatának területén az ellátottak a Szociális Szolgáltató Központ intézménnyel kötelesek együttműködni.40

37

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 37.§ (1)

38

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 37.§ (4)

39

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 37/A § (1)

40


~ 19 ~

3. Diagram: Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban 2007–2012.


A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma, 2007. év végéhez képest mára jelentősen visszaesett. Kéthelyen 2009. márciusági az ellátottak száma 50 fő körül mozgott átlagosan, majd miután bevezették a mai foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a segélyezettek száma tíz fő környékére csökkent. Balatonújlak Község Önkormányzatában a rendszeres szociális segélyben részesítettek száma öt-tíz fő között mozgott 2007. és 2009 márciusa között. Év végére viszont miután az összes korábban igényelt rendszeres szociális ellátás folyósítása lejárt, a segélyesettek száma nullára csökkent, s ez mind a mai napig változatlan maradt.

~ 20 ~

3.1.1.3.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapították, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, ha az állami foglakoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint ebből kifolyólag, kötelessé válik az állami foglalkoztatási szervvel együtt működni.41 „A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi

összege

az

Közfoglalkoztatásban

öregségi részt

nyugdíj vevő

mindenkori

személy

legkisebb

esetében,

a

összegének

foglalkoztatást

80%-a.”42 helyettesítő

43

támogatásnak, a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell folytatódnia. Ha a jogosult 90 napnál nem hosszabb időtartamra létesít kereső tevékenységet, a jogviszony fennállásának időtartama alatt vagy közfoglalkoztatásban vesz részt vagy olyan képzésben vesz részt, melynek keretében képzési támogatásként kereset pótló juttatásban részesül, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.44 Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására jogosultságát, például, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek, aki az állami foglakoztatási szervvel való együttműködés keretében, a számára felajánlott munka lehetőséget nem fogadja el vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, illetve, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg. Valamint annak, aki az éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság időtartam alatt, legalább 30 nap időtartamban, közfoglalkoztatásban nem vett részt, kereső tevékenységet nem folytatott, illetve munkaerő piaci programban sem vett részt.45

41

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 35. § (1), (3)

42


43


44


45


~ 21 ~

4.

Diagram: Fogalakoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 2007–2012. között, Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban


A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az áltagosan legnagyobb számban nyújtott ellátás Kéthely Község Önkormányzatánál. 2007. év végén az ellátottak száma még alig haladta meg az ötven főt, utána viszont ez a szám növekedni kezdett, olyannyira, hogy 2009–re már hatvan főt is meghaladta a számuk. 2009. év végén látható kiemelkedő ellátott szám, a két ellátás, a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatott ellátottaiból, valamint a mai foglalkoztatást helyettesítő támogatás átfedéséből adódott. Az viszont vitathatatlan, hogy 2009. óta hatvan fő alá nem csökkent az átlagos ellátott szám, illetve még egy minimális növekedés is tapasztalható. Balatonújlakon az ellátott szám átlagosan öt-tíz fő között mozog. Jelentős egyirányú tendenciát az ellátottak száma nem mutat. Ez talán azért lehet, mivel Balatonújlakon a lakosság nagy része nyugdíjas korú, s feltételezzem, hogy a keresőkorú lakosság nagy része foglalkoztatott. 2012. év végére, viszont lecsökkent az ellátottak száma 2 főre, mivel ez előző

~ 22 ~

pár hónapban az addigi ellátottak közül 3 személy a felülvizsgálatkor nem tudta igazolni a 30 munkanapot, egy fő már gyermekgondozási díjban részesül, két főnek pedig sikerült elhelyezkedni, illetve annak hogy 2 fő december 31–ig, 6 pedig január 31–ig közfoglalkoztatásban áll. 3. Táblázat: A közfoglalkoztatásban részt vettek száma Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban 2007–2012.

Megnevezés

2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. dec. dec. dec. dec. dec. nov.

Közfoglalkoztatásban részt vettek száma Kéthelyen

19

20

20

22

31

30

Közfoglalkoztatásban részt vettek száma Balatonújlakon

11

4

4

6

9

8


A közfoglalkoztatás által, mind a két önkormányzat csökkenteni tudja bizonyos mértékben a foglalkoztatás helyettesítő támogatás ellátott számát, mivel szinte minden esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül, választják ki az önkormányzatok a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat. Természetesen egy-egy esetben előfordul az is, hogy a munkanélküli központ által kiközvetített személyt alkalmaznak, de nem ez a meghatározó. Kéthelyen a közfoglalkoztatottak száma átlagosan közel a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők harmada. Az elmúlt két évben viszont körülbelül tíz fővel megemelkedett az közfoglalkoztatottak száma, mivel már nem csak az önkormányzat foglalkoztatja őket. Például Kéthelyről a Dunántúli Regionális Vízmű közfoglalkoztatási programban alkalmaz öt-hat személyt arra, hogy a község határán futó Balatonba ömlő Nagyárok medrét, illetve partját tisztán és rendben tartsa. Emellett egy községi állattenyésztéssel

és

mezőgazdasággal

foglakozó

gazda

is

éves

szinten

hat-hét

közfoglalkoztatottat alkalmaz. Természetesen minden foglalkoztatott nem jelenik meg Kéthely statisztikájában, mivel ha a munkanélküli központ közvetíti ki a személyt, akkor azt ott tartják számon.

~ 23 ~

Balatonújlakon közel megegyezik a segélyezettek számával a közfoglalkoztatottakéval, sőt az idei évben, mindenkit, akit csak tudtak bevontak a közfoglalkoztatásba, így az átlagos öt fő fölé nem emelkedett az ellátottak száma egész évben. A közfoglalkoztatást azért tartom jó dolognak, mert igaz, hogy a minimálbér 70%-át kapják meg csak bérként, de az egyén máris nem a 22.800 Ft–ot viszi haza, hanem 8 órás munkavégzés esetén bruttó 71.800 Ft–ot, 6 óra esetén pedig bruttó 53.850 Ft–ot. Tény ez a bér nem sok, sőt, de arra jó, hogy mást nem a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz szükséges harminc napos vagy a munkanélküli segélyhez szükséges három hónapos munkaidőt megszerezze. Ugyanakkor, ha a személy el tud helyezkedni, más munkakörben, a papírok elrendezése után rögtön munkába állhat, felmondási idő és egyéb megkötés nélkül. Tudatosan határozva így, a jövedelem alapvetően kevés ahhoz, hogy a foglalkoztatott ebből akarjon megélhetést biztosítani magának, ezáltal ösztönözve arra, hogy próbáljon elhelyezkedni. Más oldalról nézve, a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek bére sajnos nem éri el az egyéb vagy más foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók bérét, pedig ugyan annyi időt töltenek a munkában. Előnyös ez a foglakoztatási forma viszont a munkáltatóknak, mivel 8 órás munka esetén az állam a bér 100%-át megtéríti, 6 órás foglalkoztatás esetén pedig a bér 70%-át, azaz havi szinten maximum 16.155 Ft költsége van egy közfoglalkoztatottra. Az pedig, hogy a 8 órás foglalkoztatás támogatott 100%-ban, a magasabb óraszámban való foglalkoztatást próbálja ösztönözni véleményem szerint.

~ 24 ~

3.1.2. Lakásfenntartási támogatás Kéthely Község Önkormányzatának Képviselőtestülete azt a személyt részesíti helyi lakásfenntartási támogatásban, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át, ami az idei évben 71.250 Ft.46 A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre állapítják meg, és a kérelem benyújtás hónapjának első napjától illeti meg a kérelmezőt.47 „A támogatás megállapításakor az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni: o Lakbér vagy albérleti díj o Lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletet o Távhőszolgáltatás díja o Közös költség o Csatornahasználati díj o Szemétszállítás költsége o Villanyáram költsége o Víz– és gázfogyasztás díja o Tüzelőanyag költsége”48 „A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó minimális összege 2.500 Ft.”49 Az ellátás iránti kérelmet a Körjegyzőségnél lehet benyújtani, s a kérelemhez csatolni kell, a lakásban tartózkodás jogcímét, a kérelmezővel közös háztartásban élők számát, illetve a lakás

46

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 19. § (1) 47




~ 25 ~

nagyságát, melyre az kérelem benyújtása történik. Tovább a kérelemmel együtt be kell nyújtani a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élők esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.50 Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg a támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, de külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírósági határozattal megosztott lakás lakrészeit.51 „Megszűnik a támogatás, a megállapított idő elteltével, valamint a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.”52

50


Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 20. § (1), (2) 52


~ 26 ~

5. Diagram: Lakásfenntartási támogatás életkor szerinti megoszlása 2007–2012. között Kéthelyen

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Kéthely Községi Önkormányzatban, saját szerkesztés

A diagram jól érzékelteti az igénylők létszámának növekedését, az elmúlt hat év folyamán. Két módon változott az ellátottak száma, a kor szerinti eloszlásban és a létszámban. 2007–től 2009-ig az igénylők száma nem érte el a 20 főt, ami egy 2.500 fős községben a teljes lakosság 1% alatti érték. Véleményem szerint, ez azzal magyarázható, hogy ezekben az években az állami gáz ártámogatás keretében a lakosság jelentős hányada részesült ehhez hasonló anyagi támogatásban. 2010–től, mikor az állam a gáz ártámogatást eltörléséről rendelkezett a helyi lakásfenntartási támogatás léphetett ennek helyébe. Ugyan már előtte is létezett az önkormányzatnál ez az ellátás, de a lakosság körében kis mértékben lehetett ismert az adatok ismeretének függvényében. 2007 és 2009–ben mindössze 10-15 ember igényelte ezt a pénzbeli támogatást egész évben. 2010-ben az igénylések száma húsz fő fölé emelkedett, a 2011 és 2012–es években pedig az ellátottak száma havonta átlagosan 60 fő körül mozog. Munkám során is tapasztalom, hogy ezt az ellátást többségében a nyugdíjasok, akik özvegyek, egyedül élnek, és többségének a jövedelme a nyugdíj minimumot nem éri el, illetve 45 év

~ 27 ~

felettiek és a több gyermekes családok kérvényezik, akiknek az egy főre számított havi jövedelmük a nyugdíj minimum (28.500 Ft) felét sem éri el. 6. Diagram: Lakásfenntartási támogatás életkor szerinti megoszlása 2007–2012. között Balatonújlakon

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Balatonújlak Községi Önkormányzatban, saját szerkesztés

Balatonújlak Község Képviselőtestületének rendeleti szabályozása a helyi lakásfenntartási támogatásra vetítve nem tér el Kéthely rendeletéről. Az ellátásban részesülők száma, Balatonújlakon a lakosság létszámával együtt jóval kevesebb. 2007. és 2009. között, egyetlen ellátott sem volt a községben, bár az ellátást akkor is igénybe lehetett volna már venni. 2010-ben egy ember igényelt csak, 2011–től viszont átlagosan 20–25 fő részesedik a lakásfenntartási támogatásban. Valószínűleg a növekedés magyarázható, az egyre emelkedő kiadásokkal, a változatlan bérekkel és ennek következményeként kialakuló romló anyagi helyzettel. Az ellátottak száma az 500 főt számláló Balatonújlak községben, körülbelül 5%, aki részesedik ilyen ellátásban, míg ugyan ez az érték Kéthely községében mindössze 2,6%. Kor szerinti eloszlás tekintetében, Kéthely községhez hasonlóan a negyvenöt év felettiek és a nyugdíjasok veszik nagyrész igénybe.

~ 28 ~

Viszont az egy főre számított jövedelem alapján, Balatonújlak községben nincs olyan ellátott, akinek a jövedelme ne érné el a mindenkori nyugdíj minimum felét, ami úgy gondolom, magyarázható azzal, hogy mivel Balatonújlak egy elöregedő község, az igénylő nyugdíjasok egy főre számított jövedelme, közel nem olyan alacsony, mint egy többgyermekes család esetében. A korábbi évekhez viszonyított növekedés ellenére, véleményem szerint ez az ellátott szám így is alacsony a ténylegesen rászorulókhoz képest, de valószínűleg még most sem jutott el elég emberhez ennek a támogatásnak a lehetősége, ha mégis, akkor az emberek úgy gondolhatják, hogy a rászorultságtól függő körülbelül 2.500–7.000 Ft havi ellátással nincsenek kisegítve.

3.1.3. Ápolási díj A települési önkormányzat jegyzője, alanyi jogú ápolási díjat állapíthat meg, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére, melynek összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%a.53 Fokozott ápolást igénylő személy az, akinél a következő esetek közül legalább három fennáll, azaz, más személy segítsége nélkül, önállóan nem képes étkezni vagy tisztálkodni, vagy öltözni, vagy illemhelyet használni, vagy segédeszköz használata nélkül a lakásban közlekedni.54 A jegyző ennek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerinti illetéken módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.55 „A település képviselőtestülete, méltányos ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltötte, s tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj

53

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 43/A § (1), 44. § (1)

54


55


~ 29 ~

legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át.”56 Ekkor az ellátás összege a költségvetésben megállapított alapösszeg legalább 80%-a.57 Az ellátást kétéves időtartamra állapítja meg az illetékes szerv, ennek lejártát követően kell felülvizsgálni, hogy a jogosultság továbbra is fenn áll e.58 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetésben megállapított alapösszeg 100%-a, ha a kérelmező súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végzi.59 Az ápolási díjban részesülő személy, az ellátás után köteles nyugdíjjárulékot fizetni.60 Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósa beteg, és az arra vonatkozó szakvéleményt, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.61 Az ellátás megszűnik, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem igényli, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ápolt személy meghal vagy az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy annak jogának gyakorlásával felhagyott.62

56

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 21. § 57


58


59

1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 41. § (1), 44. § (1)

60


61


62


~ 30 ~

7. Diagram: Ápolási díjban részesítettek számának változása 2007-2012. között Kéthelyen


Kéthely Község Önkormányzata által ápolási díjban részesített személyek száma átlagosan tíz ellátott alatt mozog. A 2007-2009–es évek vizsgálata során a diagram által is ábrázolt erőteljes csökkenés állapítható meg az ápolási díjat igénylők körében, pontosan a harmadára csökkent. 2009. óta viszont, növekedést mutat az ellátást kérelmező személyek száma. Az ellátások fajtája tekintetében az tapasztalható, hogy az alanyi jogon járó ápolási díjak közül az önkormányzat területén élők, sajnos a magasabb összegű ápolási díj, az inkább igénybe vett ellátás. Ennél is magasabb számban ítél meg méltányos ápolási díjat a rászorulók részére a Kéthely Önkormányzat képviselőtestület, 2011. és 2012-ben öt-hat fő részére.

~ 31 ~

8. Diagram: Ápolási díjban részesítettek számának változása 2007–2012. között Balatonújlakon

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Balatonújlak Községi Önkormányzatban, saját szerkesztés

Balatonújlak Község Önkormányzatában az ápolási díjak folyósítása, éves szinten csupán három-négy fő. Az ellátások fajtája alapján, az önkormányzatban az alap összegű alanyi jogú ápolási díj az, amit a kérelmezőknek megítélnek, magasabb összegű ápolási díj a vizsgált évek közül 2008–2011–es években folyósított az önkormányzat. A méltányos ápolási díjat pedig egy-egy személynek csak pár hónapban folyósítottak éves szinten, de mivel az diagram az év végi adatokat mutatja a néhány havi folyósítás nem követhető.

~ 32 ~

3.1.4. Átmeneti segély „Kéthely Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.”63 Azt a kérelmezőt kell átmeneti segélyben részesíteni, különösen indokolt esetben hivatalból indítva, akinek egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén egy főre eső számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.64 Az átmenti segély alkalmankénti nyújtandó összegét a szociális bizottság állapítja meg, de esetenként a 30.000 Ft–ot nem haladhatja meg.65 Különösen azokat a személyeket kell, átmenti segélyben részesíteni, akik betegség, elei kár, egyéb objektív körülmény folytán átmenetileg önmagukról vagy családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem képesek.66 Az átmenti segélyt, a szociális bizottság célhoz kötheti, elsősorban élelmiszer, alapvető tisztálkodó-, mosószer és szükséges ruhaneműk vásárolhatók a segély összegéből.67

63






~ 33 ~

9. Diagram: Átmeneti segélyek támogatási eset számának változása 2007–2012. között Kéthelyen


Kéthely Község Önkormányzatában az átmeneti segélyek számának legmeghatározóbb részét az egyszeri segélyezettek teszik ki. Az egyszeri segélyezettek száma az elmúlt hat évbe 70-80 eset között mozgott, éves szinten, ami az összes támogatási eset tekintetében átlagosan a 64,98%-át jelenti az átmeneti segélyeknek. A kétszer illetve háromszor vagy annál többször segélyben részesítettek száma, egymást váltva dominálnak az egyszeri segélyezettek után. A háromszor vagy annál többször támogatott személyek száma viszont alacsonyabb, mint azoké, akik kétszer részesültek segélyben. Ezeknek az ellátásoknak az összege egyszeri alkalommal nem több mint 3.000–8.000 Ft, ami annak függvényében változik, hogy a kérelmező hányadszor igényli a támogatást. Az egyszer igénylők személyenként 5.000–8.000 Ft közötti összeget kapnak, a másodszor támogatottak 3.000–4.500 Ft között, az ennél többször támogatottak 2.000–3.500 Ft körüli összegben részesülnek.

~ 34 ~

10. Diagram: Átmeneti segélyek támogatási eset szám változása 2007–2012 között. Balatonújlakon


Balatonújlak Község Önkormányzatában, Kéthely Község Önkormányzatához hasonlóan az egyszeri átmeneti segélyek száma a legdominánsabb, ami az összes támogatási eset tekintetében az elmúlt hat évben átlagosan 82,08%-ot jelent. A kétszer vagy annál többször támogatottak, viszont éves szinten csak egy–két főt jelent, ami tovább növeli az egyszer támogatottak arányát. Balatonújlakon az átmeneti segélyek összege jóval magasabb, mint Kéthelyen, itt 20.000–30.000 Ft közötti összegeket kapnak az egyszer igénylők, sőt gyakran a testület saját kezdeményezésre, hivatalból is megállapít segély az általuk ismert nehéz helyzetben lévők számára. Természetesen ez az összeg a másodszor igénylők esetében lecsökken 10.000–15.000 Ft–ra, az ennél is többszöri igénylésekkor, pedig átlagosan 5.000– 8.000 Ft körüli összegben részesülnek az ellátottak. Balatonújlakon úgy gondolom, azért nyújthatnak jóval magasabb összegű támogatást, mert bár kisebb község, kevesebb bevétellel és költségvetési kerettel, de ezzel arányosan az igénylések száma is jóval alacsonyabb, átlagosan körülbelül a fele, harmada a Kéthely

~ 35 ~

községben igényeltekének. Valamint az is fontos szempont, hogy a magasabb összegű segélyezés ellenére Balatonújlakon a kifizetett összeg 60–70%-a, a Kéthelyen folyósított támogatások összegének.

3.1.4.1.

Kamatmentes szociális kölcsön

„Az átmeneti segély, pénzintézeti segélynek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.”68 „Kéthely Község Önkormányzatának Képviselőtestülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti, évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő összeg erejéig, azt a rászoruló személyt, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkor összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg, és aki rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelen a kölcsön visszafizetésére.”69 Nem részesíthető kölcsönben az a személy, aki a feltételeknek egyébként megfelel, de önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe vagy a korábban igénybe vett kölcsönét, nem vagy késedelmesen fizette vissza.70 „A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg, három hónap, ha az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, előre meghatározott részletekben, havonta.”71 Az első részletet a kölcsön

68


69




~ 36 ~

felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.72 „A kölcsön folyósításáról szóló határozatban, rögzíteni kell a kölcsön folyósításának célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.”73 Balatonújlak község rendeleti szabályozása Kéthely községétől nem tér el, azaz hasonló módon szabályozza a szociális kölcsön nyújtását, folyósítását valamint visszafizetését. 8.Táblázat: Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban kamatmentes szociális kölcsönben részesítetek száma 2007–2012. Megnevezés

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Támogatások száma Kéthelyen

3

10

5

14

12

12

Támogatások száma Balatonújlak

1

1

0

0

4

8


A kamatmentes szociális kölcsönt igénylők száma, Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban jelentősen megnövekedett. Kéthely községben 2007–ben csak három alkalommal folyósítottak szociális kölcsönt, Balatonújlak községében pedig mindössze egyszer. Kéthelyen 2008–tól egy év kivételével, minden évben tíz vagy annál több esetben adtak már támogatást. Balatonújlakon 2009-2010. évben egyszer sem kértek ilyen fajta anyagi segítséget az önkormányzattól, az utóbbi két évben viszont négy és nyolc alkalommal is kérvényezték. E támogatási forma esetében is ugyan azt a következtetést tudom levonni, mint az előző szociális segélyek esetén, hogy az embereknek egyre jobban van szükségük arra, hogy szorult

72



~ 37 ~

helyzetben segítséget kérjenek az önkormányzattól. Mivel kisebb összegű pénzhiány esetén véleményem szerint, még ez a legjobb megoldás, mivel itt nem számolnak fel kamatot, mint egy hitelintézeti gyors kölcsön esetén, melynek a teljes hiteldíj mutatója akár a 100–200%-ot is elérheti. Viszont ennél az ellátási formánál is gyakran visszaélnek vele, mivel jó néhány esetben előfordul az, hogy a kölcsön visszafizetése, azaz visszafizettetése késve és nehézkesen zajlik. Ennek szerintem, az lehet az oka, hogy általában akik igénylik ezt a pénzügyi segítséget, azoknak ez az összeg csak rövid ideig vagy meg sem oldja a problémájukat, mert alapban létfenntartási gondokkal küzdenek.

3.1.5. Temetési segély „Kéthely Község Önkormányzatának Képviselőtestülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy a temettetésre köteles hozzátartozó volt ugyan, de a költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.” Valamint a segély annak folyósítható, akinek a családjában a saját és a vele közös háztartásban élők figyelembe vételével számított egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át (114.000 Ft), egyedül élő esetén annak 450%-át (128.250 Ft).74 A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés, Kéthelyen ez 100.000 Ft, összegének 10%-ánál, de elérheti annak 100%-át is.75 A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell: o

a kérelmező személyigazolványát

o

lakcímkártyáját

o

társadalombiztosítási azonosító jelét

74


Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 28. §

~ 38 ~

o

halotti anyakönyvi kivonatot

o

a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.76

Balatonújlak Község Önkormányzatának rendelete annyiban tér el a temetési segélyre vetítve Kéthely községétől, hogy az egy főre számított havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkor öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át (57.000 Ft), egyedül élő esetén annak 300%-át (85.500 Ft).77 4. Táblázat: A temetési segélyek száma Kéthely Községi Önkormányzatban 2007–2012. Megnevezés Támogatásban részesítettek száma (db)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

26

36

36

20

26

24


5. Táblázat: A temetési segélyek száma Balatonújlak Községi Önkormányzatban 2007-2012. Megnevezés Támogatásban részesítettek száma (db)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

9

6

7

7

4

7


A halálozások száma Kéthelyen a vizsgált évek alatt átlagosan 28 fő/év, Balatonújlakon pedig ugyan ez az érték 6,7 fő/év. A lakosság számára vetítve Kéthelyen alacsonyabb kicsit a halálozás százalékos értéke, 0,011%, Balatonújlakon ugyan ez a számított érték 0,013%.

76

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 3. §, 29. § (2) 77

Balatonújlak Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006. (III. 29.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról 14. § (1)

~ 39 ~

Az ellátás összege egységesen Kéthely községben 20.000 Ft minden kérelmező számára, s a magas jövedelem határ miatt szinte minden igénylőnek folyósítják is az összeget. Balatonújlak községében a temetési segély összege 2007–ben még szintén 20.000 Ft volt, 2008 évtől viszont megemelték egységesen 30.000 Ft–ra az ellátás összegét.

3.1.6. Köztemetés „A polgármester, a halálesetről való tudomást szerzést követő 30 napon belül, az önkormányzat hatáskörében gondoskodik a községi önkormányzat illetékességi területén elhunyt személy közköltségen történő eltemetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy, vagy az eltemetésre köteles személy az eltemetésről nem gondoskodik.”78 Köztemetés esetén az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. A költségek megtérítése alól felmentés adható a kötelezettnek, ha vagyonnal nem rendelkezik, illetve a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. 79 Balatonújlak Községi Önkormányzat rendeletének köztemetésre vonatkozó paragrafusa annyiban tér el Kéthely község rendeletétől, hogy a költségek megtérítése alól felmenthető még Balatonújlak községében, a kötelezett, ha az egy főre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén pedig a 250%-át nem haladhatja meg.80

78

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 29/A § (1) 79

Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 29/A § (2) 80

Balatonújlak Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006. (III. 29.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról 14/A § (2)

~ 40 ~

6.Táblázat: Kéthely Község Önkormányzatában az köztemetések számának változása 2007-2012. Megnevezés Támogatásban részesítettek száma

2007

2008

2009

2010

2011

2012

5

5

6

6

8

10


Balatonújlak községében 2007–ig visszatekintve egyszer sem volt szükség arra, hogy az önkormányzat

közköltségből

temettessen

el

elhunyt

személyt.

Kéthely

Község

Önkormányzatában éves szinten átlagosan öt-nyolc köztemetés zajlik. Olyan köztemetés, ami ténylegesen hozzátartozó hiányában az önkormányzatnak kell rendelkezni a temetésről, s hogy a költségeket, nincs, aki később megtérítse, éves szinten egy, kettő esetben fordul elő maximum vagy nincs is rá példa. Ez a köztemetés szám annak következménye, hogy Kéthelyen üzemel a Fővárosi Önkormányzati Értelmi Fogyatékosok Otthona, s ha az otthon valamely lakója meghal, a temetés költségeit az önkormányzat állja. Minden gondozott rendelkezik valamilyen jövedelemmel, így haláluk esetén a megtakarított pénzük hagyatékot képez, s a hagyatéki eljárás zárta után, rendre kifizetik a hagyaték összegéből az önkormányzat számára a temetés összegét. Vannak olyan esetek is az önkormányzatban, amikor az eltemetésre köteles személy nem rendelkezik elegendő pénzösszeggel a temetés költségeinek rendezéséhez, s ilyenkor kérvényezi az önkormányzattól a köztemetést, ami ugyanakkor lényegesen olcsóbb mind egy a normál temetési eljárás. Ilyenkor az önkormányzat megelőlegezi a hozzátartozónak a költségeket, de ezt havi részletekben utána vissza kell fizetni.

~ 41 ~

3.1.7. Anyasági segély „Anyasági segély annak nyújtható, aki a született gyermeknek vérszerinti anyja, aki részére a gyermek születését követő 60 napon belül jogerősen engedélyezték a gyermek örökbefogadását, illetve aki ugyanezen időn belül jogerős határozat alapján a gyermek gondozását vállalta.”81 A segély, az előző feltételek szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik.82 Az anyasági segély összege 30.000 Ft gyermekenként, s az erre vonatkozó kérelmet a születést követő 60 napon belül lehet benyújtani a körjegyzőségnél. 83 A kérelem mellé csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, illetve a jogerős államigazgatási határozatot.84 „Nem jár anyasági segély, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermeket a gyámhatóság jogerős határozat alapján a családból kikerülését eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesíti.”85 Balatonújlak községben ugyan ezt a támogatást családalapítási támogatásnak hívják, s az önkormányzat azoknak a gyermeket vállaló szülőknek nyújtja ezt az ellátást, akik a községben életvitel szerűen állandó lakhellyel rendelkeznek.86 A családalapítási támogatás összege 100.000 Ft gyermekenként, melyet négy részletben fizetnek ki a szülőknek. Az első részlet 40.000 Ft, melyet a gyermek megszületését követően, a második részlet 20.000 Ft, a gyermek első életéve után, a harmadik részlet 20.000 Ft, melyet a gyermek második életéve után, a 81



Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 30. § (4), (5) 84




~ 42 ~

negyedik részlet 20.000 Ft melyet a gyermek harmadik életévének betöltésekor kapnak meg a szülők.87 Ikerszületés esetén az előző bekezdés szerinti támogatás gyermekenként illeti meg a szülőket.88 Ha a gyermek halva születik egyszeri 20.000 Ft családalapítási támogatásban részesülnek a szülők.89 A képviselőtestület a családalapítási támogatás megállapításának hatáskörét a polgármesterre ruházta át.90 7.Táblázat: Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban, anyasági és családalapítási támogatásban részesítetek száma 2007–2012. Megnevezés

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Támogatottak Kéthelyen

11

14

12

10

13

10

Támogatottak Balatonújlakon

2

3

4

3

2

2


Mind két önkormányzat területén, a születések száma alacsony. Ha a temetési segéllyel összehasonlítjuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy fele vagy harmada a születések száma a halálozásoknak, illetve, hogy éves szinten Kéthely lakossága akár 15–20 fővel, Balatonújlakon pedig öt-hat fővel is csökkenhet.

87

Balatonújlak Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006. (III. 29.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról 13/A § (2) 88




~ 43 ~

Úgy gondolom, hosszú távon azzal is számolni kell, hogy a fiatalok egy része városba költözik a jobb megélhetési lehetőségek miatt. A népesség folyamatos csökkenése, valamint a fiatalok elvándorlása pedig a vidéki élet lassú elöregedéséhez vezet.

3.1.8. Közgyógyellátás A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személyek térítésmentesen jogosultak, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes biztonságos és gazdaságos gyógyszer– és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

általános

szabályairól

szóló

jogszabály

által

meghatározott

gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és gyógyászati ellátásokra a gyógyszerkeret erejéig.91 A közgyógyellátáson belül három különböző jogcím alapján állapítható meg a támogatás. Alanyi jogú közgyógyellátásra jogosult az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülők, valamint a rokkantsági járadékosok meghatározott keretek között.92 „Normatív közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosító által elismert költsége, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-át meghaladja, feltéve, hogy családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150%-át.”93 E két eseten kívül, még a szociálisan rászorult személy jogosult méltányossági közgyógyellátásra, aminek esetében a települési önkormányzat rendeletében határozza meg a 91


92


93


~ 44 ~

feltételeit.94

„Kéthely

Község

Önkormányzata

méltányosságból

közgyógyellátási

jogosultságot állapítani meg annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 250%-át, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át haladja meg.”95 Balatonújlak Község Önkormányzata méltányos közgyógyellátást állapít meg annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 300%-át, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meg haladja.96

94


95



~ 45 ~

11. Diagram: Közgyógyellátások számának változása 2007–2012. között Kéthely Község Önkormányzatában


Kéthely Község Önkormányzatában az átlagos ellátott szám 250 fő körül mozog éves szinten. Ennek a létszámnak a jelentős részét a Fővárosi Önkormányzati Értelmi Fogyatékosok Otthonának lakói képezik, akik, körülbelül 220-an élnek az önkormányzatban, s többségük alanyi jogon részesülnek a közgyógyellátásban. Az alanyi jogú közgyógyellátást igénylők összege, 2012. novemberig, 192 darab volt, mivel körülbelül hatvan embernek, akik még 2010-ben igényelték az ellátást, november végén, decemberben vagy 2013. első hónapjában jár le a jogosultságuk. A méltányos és a normatív közgyógyellátások száma az alanyi jogúhoz képest, nagyon kevés, mindössze kettő-hat fő. Életkor alapján, a 18 év alatti jogosultak száma éves szinten 20-30 fő közötti összeg, ami az összes ellátott számához viszonyítva, 9-11%. A 19-61 év közöttiek képezik a támogatottak 60-70%-át, ami 160-180 főt jelent, a 62 év felettiek száma pedig 55-85 fő közötti áltagosan, ez a teljes ellátott számhoz viszonyítva 2030% közötti érték.

~ 46 ~

12. Diagram: Közgyógyellátások számának változása 2007–2012. között Balatonújlak Község Önkormányzatában


Balatonújlak községben az ellátások száma 10-15 fő körüli, ami a lakosság alacsonyabb létszámából, a nyugdíjasok magas számából adódik, illetve abból, hogy Balatonújlakon nem üzemel a Kéthelyihez hasonló szociális otthon. Életkor szerint az összes ellátott számából a 18 év alattiak körülbelül 5%, a 19-61 évesek a 45%, a 62 év felettiek pedig az 50%-a, a közgyógyellátásban részesülőknek. A közgyógyellátás jogosultságának megállapítása, méltányos esetben az önkormányzat hatásköre, minden más esetben a kérelem benyújtása után az ügyintéző, a Somogy Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztárának továbbítja azt, s ott a jövedelem, a gyógyszerköltség, és a mellékletek alapján ítélik meg a jogosultságot, valamint az ellátás összegét. Sajnos nem minden gyógyszer után lehet igénybe venni ezt a támogatást. Valamint nem az a mérvadó, hogy a személynek például 20.000 Ft a havi gyógyszerköltsége, hanem az, hogy azok a gyógyszerek, amik orvos által használatra elő írtak, azok támogatottak e, a közgyógyellátás rendszerén belül.

~ 47 ~

3.1.9. Igénylésük A szociális ellátások igénylés mind a két önkormányzat esetén elsősorban, a Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatok Körjegyzőségének hivatalában hajtható végre, a szociális ügyekkel foglakozó igazgatási főelőadóknál. Balatonújlakok is megtehető ugyan ez, hétfőn, szerdán és pénteken ügyfélfogadási időben az illetékes ügyintézőnél. Ennek keretében hétfőnként a körjegyző asszony, páros héten délelőtt, páratlan héten délután tartózkodik Balatonújlak önkormányzat hivatalában. Szerdán az egyik szociális igazgatási főelőadó 8:00–10:00-ig, pénteken pedig az adó ügyekkel foglalkozó ügyintéző tart ügyfélfogadást ugyan ebben az időpontban, az önkormányzat hivatalában. Az igénylés menete igazán egyszerű, miután befáradt az ügyfél, az illetékes önkormányzatba, a problémája felvázolása utána, a szociális ügyekkel foglakozó ügyintéző tájékoztatja az ügyfelet, hogy milyen ellátások azok, amiket igényelni tud. Ennek elsősorban az egy főre eső havi jövedelem a meghatározója, melynek ismeretében, az ügyintéző világosan tájékoztatni tudja, van értelme kérvényt benyújtani az ellátás igénylésére vagy nincs. Az átmeneti segélyek esetén, mivel a szociális bizottság dönt, hogy a kérelmező személyt részesítik e segélyben, így ebben az esetben, az ügyintéző a kérelem benyújtását szorgalmazza minden esetben, a későbbi döntéshozatal következtében. Más ellátás esetén, ha az ügyfél a kérelem benyújtása mellett dönt, akkor az ellátás hivatalos kérelmező formanyomtatványát

ki

kell

tölteni, valamint

a szükséges

csatolandó

dokumentumok fénymásolatával együtt a kérelmet az ügyintézőnél kell leadni. Ő továbbítja az igazgatási előadónak az ügyiratot, aki iktatja azt, egy számítógépes rendszerben, majd visszajuttatja a szociális ügyintézőnek, hogy határozatot hozzon, a testület vagy a bizottság döntése alapján.

~ 48 ~

3.2. Döntéshozatali eljárás A szociális ellátások elbírálása három hatóság által zajlik, mely a jegyző, a polgármester és a képviselő testület vagy annak átruházott hatáskörében a szociális bizottság és a polgármester látja el ezeket a feladatokat. Az elbírálás hatásköre, az ellátási formák függvényében változik.

3.2.1. Jegyzői hatáskör A jegyzői hatáskör alá tartozó rendszeres ellátások, aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, lakás fenntartási támogatás és az alanyi jogú ápolási díj. A benyújtott kérvény és a megfelelő csatolt dokumentumok alapján, az ügyintéző a jogszabályi előírások alapján állapítja meg a jogosultságot, majd megírja a jogosultságot megállapító vagy elutasító határozatot, s körjegyző engedélyezésével, a jogosultnak a következő segély fizetés időpontjakor már folyósítják az ellátást.

~ 49 ~

13. Diagram: Jegyzői hatáskörű ellátások száma2007–2012. Kéthelyen és Balatonújlakon


Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban a jegyzői hatáskör alá tartozó ellátott szám, folyamatos emelkedést mutat. Minden évben két ellátásforma az, aminek az ellátott száma kiemelkedik, de a domináló segélyek fajtája némileg változott. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás az, ami a vizsgált hét év folyamán rendszerint a többi ellátáshoz viszonyítva kiemelkedő létszámot mutat. 2007–tól 2009–ig a foglakoztatást helyettesítő támogatás mellett a másik jelentős létszámú ellátásforma a rendszeres szociális segély volt, melynek az volt az oka, hogy a két ellátás lényegében egy néven belül állapították meg. 2009. után a rendszeres szociális segély rendszere megváltozott, s a foglalkoztatást helyettesítő támogatás kivált belőle, s ezt követően az ellátott szám is jelentősen lecsökkent ezen az ellátási formán belül. Ugyan ebben az évben kezdett a lakásfenntartási támogatás elterjedni az lakosság körében, s a következő három évben az ellátottak száma megnégyszereződött. Sem az aktív korúak ellátása sem az alanyi jogú ápolási díj ellátott száma nem ugrott meg jelentősen az vizsgált években. Az ápolási díjban részesítettek szám öt-hat főnél nem emelkedett magasabbra, az aktív korúak ellátása pedig tavaly, illetve tavalyelőtt haladta meg csak a nyolc-tíz főt.

~ 50 ~

E hatáskör alá tartozó ellátásokat kérvényezők közül, az elutasítottak száma éves szinten 1015 eset körüli, ami az összes ellátott számhoz viszonyítva 10-12%-ot jelent csak. Ebben jelentő szerepe van annak, hogy az ügyintéző az ügyfél adatai alapján nagyjából körvonalazni tudja, hogy érdemes e kérvényt benyújtani az ellátás igénylésére vagy sem.

3.2.2. Bizottság dönt Kéthely Önkormányzatában a képviselőtestület átruházott hatáskörében a szociális bizottság, Balatonújlakon viszont a képviselőtestület dönt, az átmeneti segélyek, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a beiskolázási segély és a kamatmentes kölcsönök ügyében. A szociális bizottság általában minden hónap végén egyszer ül össze, a benyújtott kérvények megvitatására, de rendkívüli esetben a szociális ügyintéző többször is összehívhatja őket, illetve ha nem gyűlt össze jelentős mennyiségű kérvény, akkor előfordul, hogy nem is tartanak ülést. Balatonújlakon a rendszeres havi testületi ülésen döntenek ezekről a kérdésekről is. A bizottsági és a testületi döntések meghozatala utána, az ügyintéző megírja a határozatokat, s elfogadó határozat esetén, az üléseket követő néhány napon belül a megítélt támogatás a pénztárból kifizetésre kerül. Dolgozatomban csak a felnőttek számára nyújtott szociális ellátásokkal foglalkozom, így a szociális bizottság és a képviselő testület hatáskörén belül, így csak az átmeneti segélyt és a kamat menetes szociális kölcsön támogatási eseteinek számát vizsgáltam.

~ 51 ~

14. Diagram: Bizottsági hatáskörű ellátások

15. Diagram: Testületi hatáskörű ellátások

számának változása 2007-2012. között Kéthelyen

számának vált. 2007-2012. között Balatonújlakon

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben


nyújtható

nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Kéthely

Balatonújlak

Községi Önkormányzatban, saját szerkesztés

támogatások Községi

adatairól

2008-2012.

Önkormányzatban,

saját

szerkesztés

Mind a két önkormányzat területén az átmeneti segélyezettek támogatási eseteinek száma jelentős, és igazából egyirányú tendencia nem mutatható ki egyik önkormányzat területén sem. Az idei évben még az esetek száma valószínűleg növekedni fog, mivel novemberig vizsgáltam a számadatokat, de mind a két önkormányzat területén fognak még bizottsági és testületi üléseket is tartani, ahol a benyújtott kérvények elbírálásra kerülnek. A szociális kölcsönök száma Balatonújlakon jelentősen megemelkedett az elmúlt két évben, Kéthelyen pedig ez átlagosan 10–14 fő évek óta. Sajnos a statisztikai nyilvántartásban arról nem jegyeztek fel adatot, hogy mennyi átmeneti segély és szociális kölcsön kérelem lett elutasítva. Sajnos vannak olyan szociális kölcsönt kapott személyek, akik nem érzik kötelességüknek a megítélt és folyósított kölcsön, visszafizetését. Ebben az esetben rendszerint az önkormányzati dolgozók felszólítják az adóst a fizetésre, de amíg a kölcsön törlesztési határideje le nem jár, egyéb intézkedést nem tesznek. Ezután a segélyezett személy jövedelméből, a törvény keretein belül megengedett 33%-ot letiltják, azaz letiltatják a munkáltató vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által. Abban az esetben pedig, ha a kölcsönt felvett személy időközbe munkanélküli lesz, a visszafizetés

~ 52 ~

tovább késik. Szerencsére ez csak egy–egy estben fordul elő, s az adósok többsége rendszeres törlesztéssel időben visszafizeti tartozását.

3.2.3. Polgármesteri hatáskör Polgármesteri hatáskör alá tartozik Kéthelyen a temetési segély, az anyasági támogatás és a köztemetés. Balatonújlakon a polgármester hatásköre a családalapítási támogatás a temetési segély és a köztemetési ügyekre terjed ki. Ezek az ellátások, szinte alanyi jogon járnak a rászoruló személyeknek, mivel az ellátások folyósításának jövedelem kritériumai elég magasak ahhoz, hogy az igénylőket az esetleges magasabb jövedelmük miatt ne zárják ki. A kérelem leadása után ebben az esetben is az iktatás után az ügyintéző megírja a határozatot, s elfogadó határozat esetén, a polgármesterek engedélyező aláírásával, az ellátás kifizetésre kerül. Itt az ügy lefolyási ideje a kérelem benyújtását követően, kevesebb, mint egy hét.

16. Diagram: Polgármesteri hatáskörű ellátások

17. Diagram: Polgármesteri hatáskörű ellátások

számának változása 2007–2012. között Kéthelyen

számának vált. 2007–2012. között Balatonújlakon



nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Kéthely

nyújtható

Községi Önkormányzatban, saját szerkesztés

Balatonújlak szerkesztés

~ 53 ~

támogatások Községi

adatairól

2008–2012.

Önkormányzatban,

saját

Mind a két önkormányzat területén a temetési segélyek száma a legmagasabb számú polgármesteri hatáskörű segélyezési forma. A temetések és születések aránya sajnos mind két önkormányzatban rossz, fele vagy akár harmada is a születések után járó támogatások száma a halálozással járóhoz képest. A köztemetések száma, pedig mint ahogy azt már az előbbiekben is írtam, Kéthelyen azért „magas”, mert a Fővárosi Önkormányzati Értelmi Fogyatékosok Otthonának lakói, haláluk esetén az önkormányzat által köztemetés útján kerülnek eltemettetésre.

3.3. Finanszírozásuk A költségvetés olyan pénzügyi terv, melyben az érvényességi időtartama alatt, a feladatok ellátásához jóváhagyott kiadások és teljesítendő bevételek előirányzatként, illetve előirányzatteljesítésként jelennek meg.97 A költségvetés tervezése a következő állomásokat foglalja magába: o a költségvetési koncepció előkészítése, o a költségvetési rendelettervezet testületi előterjesztésének elkésztése, o az részletes költségvetés elkészítése és jóváhagyása.98 Meghatározó jelentőségű szerepe van az önkormányzatok gazdálkodásának, különösen az önkormányzati bevételeknek.99 Az önkormányzatok saját bevételeit képezik a kivetett helyi adók, a saját tevékenységből származó bevételek, államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök, a vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételek, illetve a helyi önkormányzat egyéb bevételei.100

97

Csanádi Ágnes, Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei 2005 (59. o.)

98

Farkas Sándorné, Juhász Géza: Önkormányzati költségvetési szervek pénzgazdálkodásának szabályi 2005 (16. o.) 99

Demeter Péter, Farkas Sándor, Füredi–Fülöp Judit, Győrffi Dezső, Győrffi György, Printz János: Az önkormányzatok pénzügyei 2011 (29. o.) 100

Demeter Péter, Farkas Sándor, Füredi-Fülöp Judit, Győrffi Dezső, Győrffi György, Printz János: Az önkormányzatok pénzügyei 2011 (30. o.)

~ 54 ~

A bevételek számbavétele után következik az ellátandó feladatok pénzszükségletének meghatározása, azaz a kiadások tervezése. A kötelező feladatok működési kiadásainak szükségletét mindenképpen biztosítani kell. Az alap feladatot ellátó intézményhálózat kiadásainak tervezése elsődlegességet élvez, valamint gondoskodni kell a tartalékok képzéséről. Biztosítani kell a kötelezettségek teljesíthetőségét, illetve a tervezett és a folyamatban lévő beruházások és felújítások kiadásait.101 A költségvetési terv készítése során, a különböző segélyekre tételesen állapítanak meg egy tervösszeget, melynek keretein belül próbálnak maradni az év folyamán, de ha úgy látják, hogy a tervadatokat nem tudják tartani, akkor, azokat módosíthatják is. A tervadatokat az előző évek, valamint a várható jogszabályi változások, például az ellátás alapösszegének előrelátható módosítása, alapján állítják össze, vagyis becslik meg a következő évi ellátások összegét. A rendszeres ellátások közül, a méltányosságból nyújtott segélyeket az önkormányzat teljes egészében saját forrásból finanszírozza. Ilyen a méltányos közgyógyellátás, mely címen idén Kéthely községben 39E Ft került kifizetésre, Balatonújlakon viszont a III. negyedéves zárás alapján még nem folyósítottak ilyen ellátást. A másik pénzbeli támogatás, melyet az önkormányzat teljes egészében önállóan finanszíroz, a méltányos ápolási díj. Ennek folyósított összege a harmadik negyedéves zárásig, Kéthelyen 825E Ft, Balatonújlakon pedig 124E Ft volt. Ezeken kívül az állam minden rendszeres ellátási formát bizonyos százalékban finanszíroz. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében, például az idei évben november 31–ig, 15.180E Ft került kifizetésre az ellátottak számára Kéthely Község Önkormányzatában, melyből az állam 80%-ot megtérített, s így 12.144E Ft az önkormányzat számlájára átutaltak. A lakásfenntartási támogatások esetében, a támogatott rész az ellátás 90%-a, ami az idei év novemberéig 2.652E Ft esetében a megtérített összeg 2.388E Ft volt. Az alanyi- és a normatív ápolási díjak esetén, a megtérítés százalékos összes 75%, ami novemberig 1.494E Ft esetén 1120E Ft–ot jelent. Az aktív korúak ellátása és a rendszeres szociális segélyek esetében is, az állam a folyósított összeg 90%-át megtéríti, mely a 2.533E Ft segélyekből 2.280E Ft.

101

Csanádi Ágnes, Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei 2005 (74. o.)

~ 55 ~

Balatonújlakon a rendszeres segélyek közül, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén kifizetett összeg 1.324E Ft, melyből 1.059E Ft az állam által visszafolyt. A lakásfenntartási támogatás összege 787E Ft volt, s 708E Ft–ot fizettek vissza, az ápolási díjként 661E Ft ellátást folyósítottak a támogatottak részére, s ennek 75%-át, 508E Ft–ot térítettek vissza. Az egyszeri ellátásokat az önkormányzatok teljes egészében saját költségvetésük terhére folyósítják. Kéthely Község Önkormányzatában a segélyek címén kifizetett teljes összeg 22.382E Ft–ból, az egyszeri ellátások összege az teljes kifizetett összegének 13,74%-a, ami 3.076E Ft a III. negyedévig. Balatonújlakon a folyósított segélyek összege 4.125E Ft, melynek 34,23%-a, az egyszeri ellátások, s ez 1.412E Ft–ot jelent. Az állami támogatásokat, az önkormányzatnak minden segélyfizetés után havonta egyszer, vissza kell igényelnie. Az ügyintéző ezt egy elektronikus rendszeren keresztül teszi meg, s a visszaigénylést követően, a Magyar Államkincstár egy héten belül átutalja az ellátások után járó állami támogatást. 8. Táblázat: Kéthely Községi Önkormányzatban kifizetett rendszeres és egyszeri segélyek arány, az összes segély összegéhez viszonyítva 2007–2012. III. negyedév Megnevezés Rendszeres szociális segély/összes szoc. segély Egyszeri szociális segély/összes szoc. segély

2007 (%)

2008 (%)

2009 (%)

2010 (%)

2011 (%)

2012. III. negyedév (%)

86,17

83,46

88,10

89,52

85,86

86,26

13,83

16,54

11,90

10,48

14,14

13,74

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Kéthely Községi Önkormányzatban; Kéthely Község Önkormányzatának III. negyedéves segélyezési kiadásai alapján, saját szerkesztés

A vizsgált évek adatai alapján azt a következtetést tudom levonni, hogy Kéthely községben az ellátás címén kifizetett pénzbeli támogatás jelentős hányadát 80–90%–át, a rendszeres szociális segélyezés finanszírozása teszi ki. Csupán 10-15%-a az összes szociális segély költségének, az, amit az önkormányzat az egyszeri ellátások kifizetésére fordít, s ez a segélyezettek számának folyamatos növekedése ellenére sem változott. Úgy gondolom, ennek

~ 56 ~

az lehet az oka, hogy a rendszeresen segélyezettek száma annyival magasabb, hogy pénzösszegben is jelentősebb mértéket képvisel, mint az egyszeri segélyezettek. 9. Táblázat: Balatonújlak Községi Önkormányzatban kifizetett rendszeres és egyszeri segélyek arány, az összes segély összegéhez viszonyítva 2007–2012. III. negyedév Megnevezés Rendszeres szociális segély/összes szoc. segély Egyszeri szociális segély/összes szoc. segély

2007 (%)

2008 (%)

2009 (%)

2010 (%)

2011 (%)

2012. III. negyedév (%)

60,24

78,85

80,43

76,59

62,11

65,77

39,76

21,15

19,57

23,41

37,89

34,23

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Balatonújlak Községi Önkormányzatban; Balatonújlak Község Önkormányzatának III. negyedéves segélyezési kiadásai alapján, saját szerkesztés

Balatonújlak Községi Önkormányzatban a rendszeresen segélyezettek és az egyszeri ellátottak pénzbeli támogatásának összege, jóval inkább közelít egymáshoz, mint Kéthely község esetében. Itt a rendszeresen ellátottak, az összes kifizetett segély összegének 60–80%-a, míg az egyszeri támogatásban részesülők ugyan ennek a 20–40%-át jelenti. Véleményem szerint ezek az adatok is az mutatják, hogy az alacsonyabb lakosság maga után vonja az alacsonyabb ellátott számot, s emiatt történhet az, hogy a fix összegű, alacsony létszámú rendszeres segélyezettek mellett, az egyszeri segélyek összege, jóval magasabb, mint a magasabb lakost számláló, és emiatt több ellátottat segítő Kéthely Község Önkormányzatában. Ahol viszont nem folyik be annyival több jövedelem, hogy a Balatonújlakhoz hasonló egyszeri ellátások összegét finanszírozni tudja.

~ 57 ~

4.

Összegzés

Témaválasztásomkor

nem

tudtam

igazán

mi

is

az,

amiről

beszélni

szeretnék

diplomamunkámon belül, illetve, hogy mivel is fogom kitölteni ez a közel hatvan oldalt. Ahogy viszont egyre jobban belemélyedtem a témába és kezdtem átlátni, az kezdett bennem megfogalmazódni, hogy az ambiciózus, maga elé célokat kitűző fiatal vagy idősebb ember, nem akarhat segélyből élni, mert abból megélni nem lehet. Valamint az a kis százalék, akiknek a szociális ellátásokból származik csak pénzjövedelme, azok az emberek csak a létminimum alatti életszínvonalat tudják biztosítani, ami szerintem nem lehet jó. Gyakorlatom során, szinte minden emberrel találkoztam, aki a szociális ellátórendszer keretén belül, valamilyen támogatásban részesül a két önkormányzat területén. Mindegyik településen azt tapasztaltam, hogy ezeknek az embereknek a többsége, alacsonyan képzett, húszas éveikben vagy már ötven felett vannak, és a két korosztály között, a több gyermekes egyedülálló szülők állnak, akiknek már az egészségi állapota sem 100%-os. Véleményem szerint, a szociális ellátórendszer jelenléte igen is szükséges, de úgy működik, hogy: Nem hagylak éhen halni, de mindig éhes maradsz. Ez az jelenti nekem, hogy az ellátások összege annyira alacsony, hogy abból még rövidtávon sem lehet megélhetést biztosítani, miközben az emberek nagyobbik része, csak szükségből igényel valamilyen szociális ellátást. Nem tartom rossz gondolatnak azt, hogy ösztönözni kell a munkavállalót az elhelyezkedésre, de ezt a munkalehetőséggel lehet legjobban, és szerintem abból nincs túl sok mostanában. Bár még ebben a gazdasági helyzetben is, aki akar és tud dolgozni, megfelelő a megjelenése és a hozzáállása, akkor munkát tud vállalni. Ahhoz, hogy a szakdolgozatom témájaként választott szociális ellátások alanyait, be lehessen vonni a munka világába, több százezres nagyságban kellene munkahelyet teremetni, az ország minden területén. Régen ennek a rétegnek a jelentős részét a mezőgazdaság és az állattenyésztés alkalmazta, mert kapálni, kaszálni és állatot gondozni szinte mindenki tudott, de ma már a gépesítés, valamint a mezőgazdasági termelés csökkenésével az őket foglalkoztató terület beszűkült.

~ 58 ~

A kormány jelenleg azon van, hogy minél több úton próbáljon plusz adóbevételt teremteni, az újabb és újabb adónemek bevezetésével. Szerintem viszont mértékadó gazdasági előrelépést nem lehet elérni anélkül, hogy a munkaerőpiac fel nem lendüljön, s ebből kifolyólag, a munkanélküliségi ráta le ne csökkenjen. A rendkívüli adók bevezetése rövidtávon megoldást jelen, de hosszú távon a magasabb adóteher felesleges, ha nincs megfelelő számú munkavállaló, aki azt fizesse. A napokban hallottam például, hogy a közel tízmillió magyar lakosra körülbelül 3,5 millió munkavállaló fizeti be a társadalombiztosítást, és így nem is lehet meglepődni, hogy az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása évről-évre egyre nehezebb. Emiatt és a nyugdíjasok számának folyamatos növekedése következtében, szerintem egy meghatározott jövedelem felett, például a minimálbér bruttó összege után, a nyugdíjasok megadóztatása egy jövőbeni cél lehetne, legalább a társadalombiztosítási járulék és az utazási kedvezmény erejéig. Mivel, ha belegondolunk, hogy mi azaz összeg, amit egy mostani aktív dolgozó járulék formájában befizet, illetve a jelenlegi nyugdíjas mennyit fizetett be élete során, úgy gondolom nem említhető egy szinten. A gazdaság aktuális helyzetében, szerintem állami beavatkozás nélkül ez csak nagyon lassan fog helyre állni. Viszont a hatalmas államadósság terhe miatt az államnak cselekedni kell, hogy segítse a lakosság megélhetését és fizetőképességének hosszú távú megtartását. Támogatni

kell

a

munkavállalás

szempontjából

hátrányos

rétegeket

foglalkoztató

munkáltatókat, például: a munkavállalók utáni járulékok jelentős kedvezményével, mivel nem az ebből kifolyólag keletkező kiesett jövedelem, hanem a plusz befolyó adótöbblet, az új munkavállalók járulékaiból és elkölthető több jövedelmük miatti gazdaságélénkítő hatása következtében. Támogatni kell a nagy multinacionális vállalatokat, a minél több embert foglalkoztatókat. De szerintem a legfontosabb az lenne, hogy ez, új hazai beruházásokkal együtt történjen. Jelenleg a kormány az autógyártásban látja az ország gazdaság élénkítésének kulcsát, amit én is jó döntésnek tartok, de szerintem, ha tovább gondolnák, és a megújuló energiaforrások felhasználásával tennék ezt, 10-15 év távlatában jóval jelentősebb bevételforrást jelenten, mivel a fosszilis tüzelőanyagok folyamatosan drágulnak és fogynak el. Ma már a médiumokban rendszeresen szó van a megújuló energiaforrások használatának jelentőségéről, a szemét szelektív gyűjtésének fontosságáról, ami más európai országban már jóval elterjedtebb, mint hazánkban, de igen is erre kellene a hangsúlyt fektetni. Mivel van Napunk, vannak folyóink és szelünk, valamint annyi geotermikus energiával rendelkezünk,

~ 59 ~

mint semelyik más ország. Például a közvilágítás vegyes üzemeltetése, azaz alapban napenergiával, a villanyoszlopok mindegyike egyedileg töltené magát, de rossz az idő esetén, átkapcsolódik a központi hálózatra. Községenként rengeteget lehetne spórolni, de természetesen a kivitelezés, meg nagy költség is lenne, még ha vissza is hozza a befektetett összeget később. Az én célközönségem természetesen az alacsonyan képzett lakosság, akiket az ország tisztán tartásában lehetne mozgósítani, mivel ha a határ túlsó oldalán egységes rendet tudnak tartani, itthon is kivitelezhető lenne és minden bizonnyal több ezer embert lehetne foglalkoztatni. Mindennek a legnagyobb korlátja, a hiányzó anyagi forrás. Úgy gondolom, azért, hogy azt a Földet amit unokáinktól kaptunk kölcsönbe, számukra is élhető formában adhassuk át, túl kell nézni önmagunkon, és előtérbe helyezni gyermekeink jövőjét.

~ 60 ~

Irodalomjegyzék Szakirodalom: 1. Bódi Ferenc: Helyi szociális ellátórendszer vidéken 2001. Argainform kiadó 2. Csanádi Ágnes, Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei 2002. Perfekt kiadó 3. Demeter Péter, Farkas Sándor, Füredi–Fülöp Judit, Győrffi Dezső, Győrffi György, Printz János: Az önkormányzatok pénzügyei 2011. Perfekt kiadó 4. Farkas

Sándorné,

Juhász

Géza:

Önkormányzati

költségvetési

szervek

pénzgazdálkodásának szabályi 2005. Saldo kiadó 5. Szafkó Zoltánné, Széles Imre, Tóth Liboriuszné: Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2010. Perfekt kiadó

Jogszabályi hivatkozások: 1. 1993. évi III. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2. Kéthely Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 31.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 3. Balatonújlak Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006. (III. 29.) rendelete, a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról

Belső anyagok 1. Statisztikai kimutatások a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Kéthely Község Önkormányzatban 2. Statisztikai kimutatások a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008-2012. Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatokban

~ 61 ~

Internetes források: 1. http://www.kethely.hu/portal/page?_dad=portal&_schema=PORTAL&_pageid=641% 2C49276&kategoria=01.01&cikkid=585&mode=reszletes Letöltve: 2012.10.02. 2. http://www.kethely.hu/portal/page?_dad=portal&_schema=PORTAL&_pageid=641% 2C492276&kategoria=01&cikkid=589&mode=reszletes Letöltve: 2012.10.02 3. http://www.kozigkut.hu/doc/szigeti_09okt.pdf Letöltve: 2012.10.28. 4. www.ksh.hu Letöltve: 2012.11.04.

~ 62 ~

Mellékletek 1. számú melléklet: Segélyként kifizetett összeg ellátási formánkénti 2007-2012. között Kéthely községben Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés

2007.

2008.

Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Lakás fenntartási támogatás Ápolási díj Alanyi jogú Alap összegű Magasabb összegű Méltányossági alapon Átmeneti segély Kamatmentes kölcsön Közgyógyellátás méltányos Temetési segély Anyasági támogatás Köztemetés Összesen Rendszeres szociális segélyek összege

2009.

2010.

2011.

2386

2704

3747

502

652

2863

901

1362

13051

12176

14276

19740

14113

278

368

760

899

1233

725 136 589 2017 712 180

1735 1257 478 1392 520 769

889 0 889 1066 650 335

889 0 889 684 503 898

1057 168 889 1282 1069 700

166

68

65

51

51

520 220 862 19233

720 280 877 19557

720 240 993 25243

400 200 969 28838

520 390 1024 26548

16573

16323

22240

25817

22794

Egyszeri szociális 2660 3234 3003 3021 3754 segélyek összege Rendszeres szociális segély/ össz. szoc. segély 86,17% 83,46% 88,10% 89,52% 85,86% Egyszeri szociális segély 13,83% 16,54% 11,90% 10,48% 14,14% / össz. szociális segély

2012 mód. 2012. III. előirányzat negyedév 997 14625

1536 12392

2168

2230

2315

2151 1326 313 1013 825 502 745

2200 800

39 700 300 200 20993

480 240 1070 22382 19306 3076 86,26% 13,74%

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Kéthely Községi Önkormányzatban; Kéthely Község Önkormányzatának III. negyedéves segélyezési terv és tény kiadásai alapján, saját szerkesztés

~ 63 ~

2. számú melléklet: Segélyként kifizetett összeg ellátási formánkénti 2007-2012. között Kéthely községben Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés

2007.

2008.

Aktív korúak ellátása

2009.

2010.

2011.

2012 mód 2012. III. előirányzat negyedév

1036

Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Lakás fenntartási támogatás Ápolási díj Alanyi jogú Alap összegű Magasabb összegű Méltányossági alapon Átmeneti segély Kamatmentes kölcsön Közgyógyellátás méltányos Temetési segély Anyasági támogatás Köztemetés Összesen Rendszeres szociális segélyek összege

1244

2651

2117

2941

1371

1377

1221

0

0

0

27

178

798

746

763

746 622 354 268 124 392 760

0 0 0 0 427 80

695 695 77 567 85

1205 684 521 55 691 0

1029 374 655 250 878 0

870 410 460 282 1010 325

54

54

53

90

113

100

180 80 0 2065

170 42 0 4341

210 120 0 5487

210 120 0 5545

120 80 0 4349

200 100

1244

3423

4413

4247

2701

Egyszeri szociális 821 918 1074 1298 1648 segélyek összege Rendszeres szociális 60,24% 78,85% 80,43% 76,59% 62,11% segély/ össz. szoc. segély Egyszeri szociális segély 39,76% 21,15% 19,57% 23,41% 37,89% / össz. szociális segély

600

180 80 0 4125 2713 1412 65,77% 34,23%

Forrás: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól 2008–2012. Balatonújlak Községi Önkormányzatban; Balatonújlak Község Önkormányzatának III. negyedéves segélyezési terv és tény kiadásai alapján, saját szerkesztés

~ 64 ~

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Közszolgálati Intézeti Tanszéki Osztály

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: KUTI BEÁTA Születési hely, év: Marcali, 1988.02.04 NEPTUN kód: FW4KLO Szak: pénzügy-számvitel Szakirány: pénzügy Konzulens neve: Némethé Czaller Beosztása: Pénzügy mestertanár Zsuzsanna A záró dolgozat címe: A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007-2012. években

Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció Konzultáció témája időpontja

Tanszéki konzulens aláírása

2012.10.18.

A témavázlat pontosítása, tartalmi követelmények

formai

és

2012.11.22.

A szociális ellátások formái, azok elemzési szempontjai

2012.12.06.

A szakdolgozat pontosítása, hibák és hiányosságok kiszűrése

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2012.12.13. …………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

~ 65 ~

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Recommend Documents