BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszere és annak intézményeinek emberi erőforrás elemzése

Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Cziborné Vincze Amália

2013

Bejczi Boglárka Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPEST BUSJNESS SCHOOL

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Bejczi Boglárka Szak/szakirány: pénzügy és számvitel, számvitel szakirány Neptun kód: ZFYCUS

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):

20~3

A szakdolgozat pontos címe: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszere és annak intézményeinek emberi erőforrás elemzése Belső

konzulens neve: Némethné Czaller Zsuzsanna

Külső

konzulens neve: Cziborné Vincze Amália

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: önkormányzat, közoktatási intézményrendszer,

minőségirányítási

program, emberi

erőforrás,

elemzés.

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni' Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartam ra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum:

2013.

május

22.

')..,.

.0

,(}..-h~.~' ...~

'--'L.:'7kA OOO~~ Kallgató aláírása

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum:

2013.

május

22.

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.'18/A. I Telefon: (+36'92) 509'900 Fax: (+36-92) 5°9'93° I www.pszfz.bgf.hu/gkz

NYILATKOZAT

Alulírott Bejczi Boglárka büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013. május 21.

Bejczi Boglárka s. k. hallgató aláírása

3

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés .............................................................................................................. 3

2

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői .................................................. 5 2.1

A helyi önkormányzatok létrejötte ................................................................ 5

2.2

A helyi önkormányzatok szervei, feladatai................................................... 8 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása ............ 12

3 3.1

Alapítás körülményei .................................................................................... 12 3.1.1

Az önkormányzat alapadatai:.............................................................. 12

A közgyűlés bizottságai, albizottságai:............................................................ 13 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig 17

4 4.1

A közoktatási intézményrendszer működésének Önkormányzati

Minőségirányítási Programja .................................................................................. 23 4.2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási

minőségpolitikája ...................................................................................................... 26 4.2.1

Jövőkép, küldetéstudat ......................................................................... 33

4.2.2

Zalaegerszeg intézményrendszerének bemutatása ............................ 34

4.2.3

Minőségi célok meghatározása, intézményi feladatok a célok

megvalósításában .............................................................................................. 39 4.3

Zalaegerszeg minőségfejlesztési rendszere ................................................. 41 4.3.1

Irányítás, tervezés, kapcsolatrendszer ................................................ 42

4.3.2

Fenntartói ellenőrzések ........................................................................ 44

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési

5

rendszere ........................................................................................................................ 46 5.1

Emberi erőforrás menedzsment .................................................................. 46

5.2

Emberi erőforrás a közszolgálatban ........................................................... 47

5.3

5.2.1

Közintézmények alkalmazottjai: ......................................................... 52

5.2.2

Létszám-, és munkaerő állomány összetételének vizsgálata ............. 55

5.2.3

Az ösztönzési rendszer, az ösztönzés alapvető elemei ........................ 58

Bérgazdálkodás ............................................................................................. 60 5.3.1

6

A személyi juttatások összetevői:......................................................... 61

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása ................................ 71 1

7

Összegzés............................................................................................................ 78

Irodalomjegyzék............................................................................................................ 80 Ábrák, táblázatok jegyzéke .......................................................................................... 82 Mellékletek .................................................................................................................... 83

2

Bevezetés

1 Bevezetés Mint magyar állampolgár, az állam szabályozó rendszerével nap, mint nap találkozom. A mindennapi életünket jogszabályok, rendeletek szorítják keretek közé. A települési határozatokkal, rendeletekkel az önkormányzat látja el az állam irányító feladatait helyileg. A kötelező nyári szakmai gyakorlatomat Sótony- Nyőgér- Bejcgyertyános Községek

Körjegyzőségen

töltöttem.

Bejcgyertyánosi

lakosként

ez

volt

a

legkézenfekvőbb megoldás. Itt megismerkedhettem a települési önkormányzatok feladataival,

hatásköreivel

és

konvencionális

teendőivel.

Úgy

gondoltam,

diplomamunkám megírásához, egy ilyen kis létszámot foglalkoztató körjegyzőség nem tud elég információt nyújtani, és megfelelő mennyiségű adatot szolgáltatni. Mivel az egy hónapos gyakorlatom alatt érdeklődésemet felkeltette a közszektor működése, így szerettem volna egy nagyobb polgármesteri hivatalban is betekintést nyerni teendőibe, és azok végrehajtásába. Szakdolgozatom témájául a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszerét, és az intézmények emberi erőforrás elemzését választottam. A jelenlegi változások miatt úgy gondolom ez egy aktuális téma, illetve mivel szakmai gyakorlatomat Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatalában tölthettem, így folyamatosan találkoztam a jogi háttér alakulása miatt napirenden szereplő közoktatási intézményrendszerrel. Evidens, hogy érdeklődésem a humán erőforrás, illetve az elemzés, számok iránt az emberi erőforrások, bérezési-, és ösztönzési rendszer felé irányította kíváncsiságomat. Jelenleg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban Áht.) rendelkezései érvényesek, mely 2012. január 1-én lépett hatályba. 2011. év végén új törvény került elfogadásra az önkormányzatokkal és működésükkel kapcsolatosan, amely a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évei CLXXXIX. törvény. Ez az új jogi rendelkezés 2012. január 1-étől több ütemben, folyamatosan lép hatályba, melynek rendelkezései átszervezik az állami és önkormányzati feladatokat. Az állami szervekre vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény új alapokra helyezte, és természetesen ezen belül az önkormányzati rendszert is. Egy hatékony állam létrehozását tűzte ki célul, ami a mai kor elvárásainak is sikeresen meg tud felelni.

3

Bevezetés Ezek alapján egy modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítésére törekszik, amely

a demokratikus és hatékony működést teszi

lehetővé. Az új jogszabályokra azért van szükség, mert – mint különböző médiaeszközök állítják – az önkormányzati rendszer működése nem optimális. A különböző területeken természetesen különböző problémákra fektetik a hangsúlyt, de legnagyobb hibaként a magas költségeket emelik ki. Szinte minden alkalommal drágának titulálják a szervezet működését. Ez igaz a közoktatási intézményekre is, és úgy gondolják, hogy az új rendeletek

1

színvonalasabb

oktatást

tesznek

majd

lehetővé.

kormányhivatal.hu/download/1/54/50000/%C3%96nk Hirlevel 2012 I%20Sz%C3%Alm.pdf (letöltve: 2013.02.12)

4

1

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői

2 A magyar önkormányzati rendszer jellemzői 2.1 A helyi önkormányzatok létrejötte Az 1949-ben elfogadott Alkotmány eloszlatta a reményeket demokratikusan működő helyi hatalomkialakításáról. Az államhatalom egységét hangsúlyozta, és egy szovjet típusú igazgatási rendszer kiépítését tette lehetővé. Ez a rendszer volt a tanácsrendszer, melyben a tanácsok az államigazgatási feladatok megvalósulását szolgálták, ennek megfelelően helyi végrehajtó igazgatási szerveknek minősültek. Az Alkotmány értelmében tanácsok működtek minden igazgatási területen, melyek a központi jogszabályok végrehajtását biztosították. A demokratikus centralizmus elvén működtek, mely felügyeleti jogot biztosított a felsőbb szinten elhelyezkedő szervek számára, mely lehetővé

tette

a

döntések

módosítását,

törlését

is.

Az 1971. évi I. törvény már államigazgatási szervként említi a tanácsokat, és kiemeli azok népképviseleti önkormányzati jellegét, a korábbi tömegszervező jelleggel szemben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az önkormányzati jelleg csak formálisan valósult

meg

az

akkori

társadalmi,

gazdasági

helyzet

miatt.

A megyei tanácsok szerepe elsődlegesen a központi feladatok végrehajtása volt, valamint az alacsonyabb szintű tanácsok érdekképviseletét látta el.2 1984-ig három szintű volt Magyarországon az önkormányzati rendszer, ami azt jelenti, hogy a jelenleg is működő községek és városok önkormányzata fölé beékelődtek a járások. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) az új Alaptörvényre épülve, két szintet különböztet meg, melyek a települési, illetve területi szintek, ami azt jelenti, hogy pillanatnyilag a magyar önkormányzati rendszer kétszintű. Az új Alaptörvény szerint Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik.3

2 3

tarhely.sokoldal.hu/kovacsrobi76/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-kilenc.pdf (letöltve: 2013.02.18.) kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/onkig.html (letöltve: 2012.0218.)

5

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A negyven évig tartó, szovjet mintára kialakított tanácsrendszer és a helyi önkormányzatok gazdálkodása közötti legfontosabb különbség az, hogy a települések és a megye között megszűnt az alá-fölérendeltségi kapcsolat. A megyei tanácsok újraelosztó szerepet töltöttek be, míg most gazdálkodási, tervezési és pénzügyi önállósággal rendelkezik minden önkormányzat. Egy olyan önszervező helyi hatalomgyakorlás valósult meg az önkormányzatok révén, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve a választott helyi képviselői útján a helyi ügyek széles körét önállóan intézheti a törvények nyújtotta keretek között. Helyi önkormányzatoknak nevezzük a települési, illetve a területi önkormányzatokat összefoglaló néven. Települési szinten öt önkormányzat található, melyek : 

a községi,



a városi,



járásszékhely városi,



megyei jogú városi és



a fővárosi kerületi.

Területi szinten helyezkednek el a megyei önkormányzatok. A fővárosi önkormányzat egyszerre

felel

meg

a

települési

és

területi

önkormányzat

fogalmának.

A kétszintű önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek központtal, így az egyes önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Az Alkotmány alapján az önkormányzatok alapjogai törvényileg rögzítettek, a helyi önkormányzatok alapjogok tekintetében egyenlők, viszont azon kötelezettségeik,

amelyek

tevékenységükhöz,

feladataikhoz

kötődnek,

eltérőek

lehetnek. Bár a megyei és a települési önkormányzatok egyaránt helyi önkormányzatok, de a feladatok, amelyek ellátásáról gondoskodnak, részben eltérnek. A helyi önkormányzati rendszer legalsó szintjét képezik a települési önkormányzatok, ahol a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladatot és hatáskört állapíthat meg a jogszabály. Az önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézését jelenti, amely a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlását foglalja magába. Az önkormányzati működés, hármas alapelven nyugszik, melyek a helyi önállóság, a helyi adó, illetve az átfogó felelősség. 4 4

bucsa.hu/userfiles/file/%C3%81ROP/BUCSA_jogszabalyi_keretek.pdf (letöltve: 2013.02.20.

6

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A megyei és települési önkormányzatok között függőségi viszony nincs. Sajátos döntési jogosultságai vannak a megyei közgyűlésnek, ami annak köszönhető, hogy bizonyos területekre vonatkozóan (pl.: egészségügyi, szociális és közoktatási feladatok szervezése, hatékonyabb ellátása) össze kell hangolni a feladatok ellátását. Önkormányzati

képviselő-testületet

és

polgármestert

választanak

valamennyi

településen. Az új Alaptörvény értelmében megváltozik az önkormányzati hivatalok struktúrája, ami azt jelenti, hogy a 2000 főnél kevesebb lakost jegyző települések hivatali

feladatellátását

közös

önkormányzati

hivatalok

biztosítják.

Ezek feladatellátását a többcélú kistérségi társulások keretein belül valósították meg, melyet a 2004. évi CVII. törvény szabályozott. Ezt 2013. január 1-én hatályon kívül helyezték és a továbbiakban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény hatályos. 2013-tól járási hivatalok működnek a közös önkormányzati hivatalok feladatellátása érdekében. A helyi közügyekben önállóan eljárva a közszolgáltatások széles körét biztosítják a polgárok számára a települési önkormányzatok.5

5

2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

7

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői

2.2 A helyi önkormányzatok szervei, feladatai Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései a kötelező és önként vállalt feladatok tekintetében különbséget tesz, viszont szükséges feltételként határozza meg mindkét vonatkozásban a teljesítőképességet. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, a helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a helyi közügyek ellátásáról. A jelenlegi Mötv. kiemeli a helyi közügyek, és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melyek : 

településfejlesztés, településrendezés



településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása)



a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése



környezet-egészségügy

(köztisztaság,

települési

környezet

tisztaságának

biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) 

lakás- és helyiséggazdálkodás



helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás



egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások.

Gondoskodniuk kell a helyi közösségi közlekedésről, a kulturális szolgáltatásokról (különös tekintettel a könyvtári ellátásra, filmszínházra, előadó-művészeti szervezetek támogatására, a kulturális örökség helyi védelmére és a helyi közművelődési tevékenység támogatását is kell ellátni), a sport és ifjúsági ügyekről, óvodai ellátásról, szociális, gyermek jóléti szolgáltatásokról és ellátásukról. Meg kell oldania a települési önkormányzatoknak a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, és a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását,

a

honvédelmet,

a

polgári

védelmet,

katasztrófavédelmet,

helyi

közfoglalkoztatást, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatokat. 8

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A teljesség igényével meg kell említeni a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítását, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, valamint a nemzetiségi ügyeket, közreműködést a település közbiztonságának biztosításában, hulladékgazdálkodást, távhőszolgáltatást, víziközmű-szolgáltatást is. 6 Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, amelyek: Kötelezően ellátandó feladatok: Olyan közszolgáltatások sorolhatók ide, amelyek a helyi közösség számára alapvetőek. Ilyenek: az egészséges ivóvízellátásról, óvodai nevelésről, általános iskolai oktatásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, egyes kommunális feladatok (közvilágítás, közutak,

köztemető

parkok

fenntartása)

és

etnikai

kisebbségek

jogainak

érvényesülésének biztosítása. Fakultatív feladatok: A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselőtestület által vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Ilyen

feladatok

lehetnek:

területrendezés,

vízrendezés,

környezetvédelem,

településfejlesztés, csatornázás, tudományos, művészeti és sport tevékenység ellátása. Ennek egyetlen korlátja, hogy a kötelező feladatok ellátását ez nem veszélyeztetheti. Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket az önkormányzati testületek és szerveik látják el, illetve gyakorolják. A helyi testületek szervezetüket és működésük rendjét, önállóan alakítják ki. A területi önkormányzatok szervei:  A megyei közgyűlés  A közgyűlés bizottságai  A megyei önkormányzat hivatal

6

2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

9

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A képviselő-testület és szervei biztosítják az önkormányzati feladatok ellátását. A képviselő testület szervi:  megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester  képviselőtestület különböző bizottságai  részönkormányzat testülete  polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal, megyei önkormányzati hivatal  jegyző  társulás A közügyek helyi viszonylatoknak megfelelő szabályozására a képviselő testület jogosult. Ez a szabályozás helyi rendeletekkel történik, amely az Alaptörvény értelmezése alapján jogszabálynak minősül, ez helyi szinten a jogforrás. A Kúria és az Alkotmánybíróság bírálhatja felül a helyi rendeleteket, de az Alkotmánybíróság csak alaptörvény-sértés esetén. A Kúria csak az Alaptörvénynél alacsonyabb szinten elhelyezkedő szabályokba való ütközés esetén vizsgálódhat. A képviselő-testület szabadon rendelkezhet tulajdonával, társulásokat hozhat létre, szabadon irányíthatja a feladatkörébe utalt ügyeket, és működhet bizottságokban a jogszabályok adta keretek között. A jegyző, az igazgatási ügyek szakértője, az államigazgatási hatósági jogkörök elsődleges címzettje. Kötelezettségeinek azon önkormányzati hivatallal tesz eleget, amely a vezetése alatt áll. A polgármester határozatlan időre nevezi ki pályázat alapján, a jogszabályoknak megfelelő képesítési követelmények alapján ideális jegyzőt. A megyei jogú városok igazgatási szervei: Megyei jogú városnak minősülnek a megyeszékhely városok, és 2012. január 1. előtt az Országgyűlés által megyei jogúvá nyilvánított városok. A települési önkormányzati szinten helyezkednek el, de azon közszolgáltatásokat is biztosítania kell, melyek nem csak a saját területére vonatkoznak, hanem a megye egészére, vagy legalább nagy részére. Képviselő-testülete a közgyűlés, amely a megyei jogú város területén kerületeket alakíthat, és hivatalokat, kerületi hivatalokat állíthat fel. A kerületi hivatalok vezetői az elöljárók, akiket a polgármester hatalmaz fel a polgármestert megillető egyes 10

A magyar önkormányzati rendszer jellemzői hatósági jogkörök gyakorlására. A kerületi hivatalok vezetőit a közgyűlés nevezi ki, és képviselő-testületet hozhat létre a kerület területén megválasztott képviselőkből. Több aljegyző nevezhető ki a megyei jogú város közgyűlése által. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint a helyi önkormányzat jogosult, és köteles a közügyek lényegi részét saját hatáskörben szabályozni és igazgatni a lakosság érdekében a megfelelő jogszabályi keretek között. A helyi önkormányzatok a demokrácia helyi szerveit képezik, melynek legfontosabb szerve a képviselő-testület. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok és hatáskörök címzettje. Ezt a szervet közvetlen módon a választópolgárok választják, a települési képviselők összességéből áll. A képviselő-testület olyan jogi személy, amely a helyi autonómia és a lakossági akarat megtestesítője, önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.7

7

kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/onkig.html (letöltve: 2012.02.18.)

11

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása

3 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása 3.1 Alapítás körülményei Zalaegerszeg 1732 után vált hivatalos székhellyé, bár megyegyűléseknek már korábban otthont adott és ekkor építették fel a megyeházát is. 1885-től figyelemre méltó fejlődésnek indult, miután kiérdemelte a rendezett tanácsú városi rangot. A rendszerváltás után, 1990. október 20-án tartotta alakuló ülését Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata. Zalaegerszeg Megyei jogú Város Önkormányzata önállóan és szabadon intézi a város ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat. Mindezt demokratikus módon teszi, széleskörű nyilvánosságot teremtve. Gondoskodik a helyi közhatalom önkormányzati

típusú

gyakorlásáról

és

a

helyi

közszolgáltatásokról. Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala, továbbá a településrészi önkormányzatok testületeinek működéséhez elengedhetetlen a törvényi szabályozáson túl, a Szervezeti és Működési Szabályzat.

3.1.1 Az önkormányzat alapadatai: 

Az önkormányzat elnevezése: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata



Az önkormányzat képviselő-testülete: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése



Az önkormányzat hivatala: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala



Az önkormányzat székhelye:

Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 17 -19.



Az önkormányzat illetékességi területe:

Zalaegerszeg város közigazgatási

területe. 

Az önkormányzat telephelyei:

Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3-5. Zalaegerszeg, Kazinczy tér 4.



Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaegerszeg.hu 12

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása Az önkormányzat hivatalos lapja a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönye. A város napja a rendezett tanácsú várossá nyilvánításának tiszteletére minden év május 13-a. A közgyűlés 18 főből áll.8

A közgyűlés bizottságai, albizottságai: Az önkormányzat szervezetében kiemelt helyet foglalnak el a bizottságok, melyek a Közgyűlés szervei. A bizottságok létrehozásának célja az volt, hogy a Közgyűlés önkormányzati feladatainak az ellátása eredményesebb legyen, így az önkormányzati döntéshozatalban is részt vesznek. Állandó és Ideiglenes bizottságok tevékenykedhetnek, melyeknek választásával, működtetésével kapcsolatos szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

9

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi bizottságokat hozta létre: Bizottságok létszám adatai:

Bizottság neve

Létszám

Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság

11 tag

Pénzügyi Bizottság

13 tag

Gazdasági Bizottság

15 tag

Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottság

15 tag

Szociális, Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Bizottság

15 tag

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

17 tag

1. számú táblázat: Saját szerkesztésű a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján

A közgyűlés albizottságokat is létrehozhat, melyeknek nem adható döntési jog és nem ruházható át hatáskör sem. Az albizottságot csak olyan személy vezetheti, aki az ágazatilag illetékes bizottság tagja. 8 9

Szervezeti és Működési Szabályzat http://www.e-savaria.hu/publikalas2/index.aspx?lap=57&pf=25&lf=63&mf=1037&cmf=1067 (letöltve: 2013. 03.12)

13

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása A közgyűlés az alábbi albizottságokat hozta létre:  Közbiztonsági Albizottság  Költségvetési Albizottság  Vagyongazdálkodási és Informatikai Albizottság  Ifjúsági és Sport Albizottság  Környezetvédelmi Albizottság  Egészségügyi Albizottság  Lakásügyi Albizottság  Kulturális Albizottság A közgyűlés az alábbi szakmai bizottságokat hozta létre:  Ápolási Szakmai Bizottság  Utcaelnevezéseket Előkészítő Szakmai Bizottság Dolgozatom témájához az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság feladatainak bemutatása kapcsolódik, így a következőkben ennek a bizottságnak a működésére szeretnék kitérni. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságnak javaslat tételi kötelezettsége van:  a feladatkörébe tartozó intézmények városi feladatainak meghatározása,  intézmények alapítására, megszüntetésére és szervezeti átalakítására,  a feladatkörébe tartozó intézmények fejlesztésére, felújítására,  a bizottság feladatköréhez kapcsolódó alapítványok támogatására,  a városi ünnepi rendezvényekre vonatkozóan,  a sportágazat éves költségvetésére, az évközi módosításokra,  a sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére,  azon

sportlétesítmények

üzemeltetésére,

melyeket

az

önkormányzat

tulajdonában vannak. Ez a bizottság látja el az ágazati költségvetési támogatások célirányos felhasználásnak ellenőrzését, valamint előkészíti az intézmények beszámoltatását a közgyűlés előtt, és minősíti az intézmények szakmai munkáját. 14

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása Az önkormányzatot, a feladatkörét érintő érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatokban, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság képviseli. A Bizottság átruházott hatáskörökkel is rendelkezik, melyek: Meghatározza az adott nevelési évre vonatkozóan az óvodák heti és éves nyitva tartását adott nevelési évre vonatkozóan a beiratkozás után, meghatározza az óvodai csoportszámokat is. Az adott nevelési év indításának tapasztalatai az óvodákban, az adott tanév indításának tapasztalatai az általános iskolákban, továbbá annak az előzetes meghatározása, hogy a következő tanévben mekkora lesz indítható első osztályok száma. Az adott tanév beiskolázási helyzetének, az általános iskolai beiratkozás után, az osztályszámok véglegesítése, az adott tanév középiskolai beiskolázásáról tájékoztató, és a közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmények, a nevelési, nevelésioktatási és sport intézmények intézményvezetői beosztására pályázat kiírása is a bizottság feladata. Jóvá kell hagynia a házirendeket és az intézményi minőségirányítási programokat. Dönt a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott, a bizottság átruházott hatáskörébe utalt előirányzatainak felosztásáról. A bizottság feladata eldönteni az ágazati költségvetésen belül, célfeladatokra elkülönített pénzeszközök intézményekre és tevékenységekre való bontást. Kijelöli a műterem és szakemberlakások bérlőit, valamint megállapítja az óvodák és az általános iskolák felvételi körzetét. Jóvá kell hagynia a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház műsortervét, és éves munkatervét, továbbá a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatairól szóló helyi rendelet alapján jóvá kell hagynia a közművelődési intézmények éves munkatervét is. Közzé kell tennie a Bizottságnak

a

Pécsi

Tudományegyetem

zalaegerszegi

kollégiumi

férőhelyei

elnyerésének pályázati rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján, a pályázat kiírását, a pályázatok elbírálását, és dönt a pályázók rangsoráról. Felhívást tesz közzé az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról szóló helyi rendelet alapján, dönt a támogatásról, és az ösztöndíj mértékét is meghatározza. Pályázati kiírás közzététele is a Bizottság feladata, a Zalaegerszeg Város Művészeti Ösztöndíjáról szóló önkormányzati rendelet alapján, a pályázatokat elbírálja, a nyertes pályázatról dönt, és az ösztöndíj nagyságát, időtartamát is meghatározza. Ellátja a beszámoltatással kapcsolatos feladatokat. Kérelem, vagy pályázati kiírás alapján meghatározza a támogatottak körét és a támogatás összegét, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottaknak megfelelően. 15

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának bemutatása Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság dolgozza ki a távlati fejlesztési terveket, működési, működtetési koncepciókat, továbbá megtárgyalja az aktuális ügyeket önkormányzati, polgármesteri, bizottsági és albizottsági kezdeményezésre. Joga van önállóan kezdeményezni előterjesztéseket az önkormányzat számára a működési körébe tartozó ügyekkel kapcsolatosan. Összehangolja a közgyűlés ifjúsággal kapcsolatos ügyeit, és közreműködik a városi ifjúsági ünnepségek és rendezvények megszervezésében, a helyi verseny és élsport, a diáksport, a szabadidősport feltételeinek biztosításában. Az oktatási és ifjúsági terület támogatására pályázatokat írhat ki, továbbá közösségi, közművelődési pályázatokat ír ki és azok elbírálásáról is dönt. Az országos és regionális pályázatokon való részvételt előkészíti, és a városi felsőoktatásfejlesztési koncepciójának megvalósításában is részt vesz. A város közterületein felállítandó, elhelyezésre kerülő képzőművészeti, iparművészeti alkotások, emléktáblák, emlékművek esetében véleményezési hatáskörrel rendelkezik. A közgyűlés sporttal kapcsolatos döntéseinek a végrehajtásáról és az ellenőrzéséről a Bizottság gondoskodik, és az ő feladata a város sport helyzetének az elemzése és az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntéseknek az előkészítése is. Meghatározza a helyi testnevelési és sportfeladatokat, és a helyi testnevelési és sportfeladatok fejlesztési célkitűzéseit. A sportintézmények működését, és a sportigazgatási társulásban történő városkörnyéki sportfeladatok ellátását figyelemmel kíséri. Az önkormányzat felügyeleti munkájában és szükség szerint a vizsgálataiban együttműködik, valamint részt vesz a helyi koordinációs ifjúsági munkacsoport munkájában, és a feladatkörébe tartozó helyi rendelet

előkészítésébe,

módosításaiban.

A

sporttal

kapcsolatos

alapítványok

létrehozását elősegíti és azok működését figyelemmel kíséri. A város nemzetközi sportkapcsolatainak, sporttalálkozóinak szervezésében is részt vesz, és együttműködik a megyei és országos sportszervezetekkel, sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel a helyi sportfeladatok ellátása érdekében.10

10

Szervezeti és Működési Szabályzat

16

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Dolgozatom ezen fejezetében szeretném bemutatni a közoktatási rendszer sajátosságait 2013. január 1-ig hatályban lévő jogszabályok alapján. Azért érzem ezt szükségesnek munkám szempontjából, mivel az önkormányzat közoktatási minőségprogramját még 2013. előtt fogalmazták meg, az akkor érvényes jogi háttér figyelembevételével, illetve dolgozatom további fejezeteiben az általam vizsgált évek 2010, 2011 és 2012. A legtágabban az Alaptörvény fogalmazza meg a közoktatás fogalmát, miszerint minden oktatási tevékenység, amely az állampolgárok számára biztosítja a művelődéshez való jogot. Magyarországon a közművelődés kiterjesztése, valamint általános érvényűvé tétele által biztosítja az állam a kötelező és ingyenes alapfokú oktatást, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatást, továbbá a mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatást. Mindezt anyagi támogatással is biztosítja Magyarország az oktatásban részesülők számára. Ezek alapján a közoktatás egy feladatellátó rendszer, melynek működésében szerepe van az államnak. Létrehozásáért, működéséért az állam felelős, és megszervezéséért hozzájárul a költségvetés. Szűkebb értelemben a közoktatás fogalmába az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó összes szolgáltató és igazgatási tevékenység sorolható. Ezen megfogalmazás alapján a közoktatás 

az állam által szabályozott



az állam költségvetési hozzájárulása szükséges a megszervezéséhez



valamennyi állampolgár által igénybe vehető



és jogszabály által meghatározott időszakon belül kötelező az igénybevétele

17

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig A legszűkebb értelemben a közoktatásnak ingyenesen biztosítania kell az óvodai nevelést a szülő és gyermeke részére, biztosítania kell az iskolai nevelést és oktatást a tankötelezettség fennállása alatt, biztosítani kell a pedagógiai szakszolgálatot, és a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, és azzal összefüggő minden szolgáltató és igazgatási tevékenységet is. A közoktatás feladat- és intézményrendszerét a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX törvény

szabályozza.

Meghatározza

azon

helyi

önkormányzatok

jogait

és

kötelezettségeit, melyek a feladatellátásban kötelezően vesznek részt, továbbá a gyermekek, tanulók, szülők, és a pedagógusok kötelezettségei és jogai közül kiemeli a leglényegesebbeket. A közoktatási törvény egyéb szabályozást is lehetővé tesz, melynek eszközei kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és önkormányzati rendeletek lehetnek. Mindazon jogszabályokat figyelembe kell venni a közoktatási intézményrendszerben, amelyek az országban működő intézményeket és az abban foglalkoztatottak tevékenységét

koordinálják.

Alkalmazni

kell

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezéseket, a számviteli előírásokat, és pénzgazdálkodási rendelkezéseket és további előírásokat. Közoktatási intézményt alapíthat és fenntarthat az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi

önkormányzat,

az

országos

kisebbségi

önkormányzat,

a

Magyar

Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület, és más jogi személy, továbbá természetes személy, ha a tevékenység folytatásának jogát a jogszabályban előírtak szerint megszerezte. Az iskolai rendszerű szakképzést folytató iskola létesítésével és fenntartásával, a tanuló és az iskola közötti kapcsolatokkal, továbbá a pedagógusokkal összefüggő kérdésekkel kapcsolatban a közoktatási törvény előírásait kell érvényesíteni. A Közoktatási törvény értelmében a közoktatási rendszer működtetése állami feladat. A közoktatási intézményrendszer működésének jogi, gazdasági és szakmai feltételeit az államnak kell megteremtenie. A különböző oktatási tevékenységeket, a közoktatási szolgáltatások tartalmának a definiálása is állami teendő. 18

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Az egyes intézmények jogi, hatékonysági és gazdaságossági szempontból ideális működéséért a fenntartó tartozik felelősséggel. Az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban oktatási miniszter) tartozik felelősséggel - az ágazati irányítás keretében - az állam közoktatási kötelezettségeinek a teljesüléséért. Az állam több eszközzel is rendelkezik ezen kötelezettségének megvalósításához. Ezek: 

Finanszírozás: Az állami költségvetés biztosít hozzájárulást, melyet a fenntartó igényel a Magyar Államkincstártól és a jogszerű, szakszerű felhasználásáról is a fenntartó számol el.



Jogszabályok kiadása



A

szakmai

ellenőrzést

végző

rendszer

működtetése

Például Oktatási Hivatal, országos szakmai ellenőrzések, stb. 

A

közoktatás

információs

rendszerének

működtetése

Közoktatási Információs Rendszer (KIR) Az állami irányítás résztvevői: 1. Országgyűlés: Feladata az alapvető jogok és kötelezettséget szabályozása törvényalkotás formájában.

(Közoktatási,

szakképzési,

felnőttoktatási,

közalkalmazotti

törvény, évenként költségvetési törvény.) 2. Kormány: A közoktatási törvény felhatalmazza, hogy a feladat végrehajtás és szabályozás különböző miniszter és különböző ágazati jogköröket érintsen.

19

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig 3. Az oktatási miniszter: A közoktatási ágazati irányításának ellátásáért felelős. A közoktatási törvény hatálya alá tartozó minden egyes tevékenységre kiterjed az ágazati irányító hatásköre az oktatási miniszternek: 

Az ágazati irányítás más törvényekben szabályozott feladatokra is kiterjed: Az államháztartásról szóló törvény értelmében a közoktatási rendszer

működéséhez

megtervezésével

és

szükséges elosztásával

költségvetési kapcsolatos

támogatás szabályokról

rendelkezik. 

Az önkormányzati törvény alapján az oktatási miniszter szabályozza rendeletben a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működését, annak

szakmai követelményeit, és az előírások

érvényesülését is ellenőrzi. 

A szakmai ellenőrzés rendszerének működtetése, egyes szabályozási feladatok végrehajtása



A közoktatási információs rendszer működtetése

4. Oktatási

Hivatal:

Az Oktatási Hivatal egy országos illetékességű központi hivatal, amely az oktatási miniszter irányításával működik. A Oktatási Hivatal működik közre az ellenőrzési, mérési, és értékelési feladatok irányításában, szervezésében, a közoktatás statisztikai rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásában, szakmai ellenőrzést, valamint értékelést lát el. A hivatal hatósági ellenőrzési jogköre valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjed, függetlenül a fenntartótól. 5. Országos Köznevelési Tanács: 

Döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testület



közreműködik a közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében



egyetértési jogot gyakorol a közoktatási törvényben meghatározott ügyekben

20

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig 6. Közoktatás-politikai

Tanács:

Olyan testület, amely az oktatási miniszter közoktatás-politikai döntéseit készíti elő, véleményezi azokat és javaslatokat tesz azzal kapcsolatosan. 7. Szakmai

bizottságok:

A szakmai bizottságok különböző érdekeket közvetítenek a döntéshozatali eljárás folyamán. Tevékenységük az oktatási miniszter feladatköréhez kapcsolható, az ágazati irányítással kapcsolatos döntéshozatalban vállalnak szerepet.

Önkormányzati feladat a közoktatási szolgáltatások megszervezése de magának a közoktatási rendszernek a működtetése állami feladat. Az óvodai ellátás, általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, gyógypedagógiai nevelés és oktatás, pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a közoktatási szolgáltatások

fogalomcsoportjába

tartoznak.

A

kötelező

feladatellátást

nem

mérlegelheti az önkormányzat, meg kell szervezniük az ellátást az illetékességi területükön. Az önkormányzat elláthatja az intézmény létesítésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat társulásban is megállapodás alapján. Ha a közoktatási intézmény fenntartását önkormányzat látja el, akkor kötelező az alapító okirat az intézmény létrehozásához, és folyamatosan biztosítania kell az intézmény működéséhez elengedhetetlen feltételeket. Miről köteles gondoskodni a községi, a városi kerületi és megyei jogú város önkormányzatának? 

Az óvodai nevelésről



Az általános iskolai nevelésről és oktatásról



A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és általános iskolai oktatásról



A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről és oktatásáról

21

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Közoktatási intézményeknek nevezzük a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő intézményeket. Az a szolgáltatás határozza meg a közoktatási intézmények típusát, amire létrehozták. Ezek alapján beszélhetünk: 1. Nevelési-oktatási intézményekről:  Óvoda  Általános iskola  Szakiskola  Gimnázium, szakközépiskola  Alapfokú művészetoktatási intézmény  Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény  Kollégium, diákotthon 2. Pedagógiai szakszolgálat 3. Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények 4. Szolgáltató intézmények A fent említett intézményeken kívül más közoktatási intézményt is alapíthat az oktatási miniszter, vagy engedélyezheti az alapítást, ha a törvényi előírásoknak megfelel. A közoktatási intézményeket csoportosíthatjuk szervezetük, feladataik szerint is. Ezek alapján lehet olyan intézmény, amely csak egy intézménytípus feladatát látja el, vagy többcélú intézmény, amely több, egymástól eltérő közoktatási intézmény feladatait is ellátja. A többcélú intézmény fogalma magába foglalja: 

Egységes iskolát vagy összetett iskolát



Közös igazgatású közoktatási intézményt



Általános művelődési központot



Egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézményt



Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt



Egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézményt

A harmadik csoportosítási szempont az intézmény fenntartója. Ez alapján költségvetési szerv által fenntartott intézményt és más fenntartású intézményt különíthetünk el. 22

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.1 A közoktatási intézményrendszer működésének

Önkormányzati Minőségirányítási Programja Egy önkormányzat közoktatási feladatainak a megszervezéséhez elengedhetetlen az intézményhálózat működési és fejlesztési terve. Ez segít azon döntések meghozatalában, melyek az önkormányzat közoktatásával kapcsolatosak. A helyi önkormányzatoknak kötelező a közoktatási intézkedési terv összeállítása, de kivételt képeznek azok az önkormányzatok, melyek többcélú kistérségi társulás tagjai. Mivel a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési tervvel rendelkezik így tartalmaz mindent, amit tartalmazni kell

egy

önkormányzat

által

összeállított

intézkedési

tervnek.

Az intézményi tervnek tartalmaznia kell, hogy a helyi önkormányzat hogyan gondoskodik az óvodai nevelésről, vagy az általános iskolai nevelésről-oktatásról olyan esetekben, amikor részben vagy egészben nem saját intézményi fenntartással látja el közoktatási

feladat-ellátási

kötelezettségét

illetékességi

területén.

Az intézkedési tervnek illeszkednie kell a fővárosi, megyei fejlesztési tervbe, azok figyelembevételével kell meghatározni tartalmát. Összeállításánál a három fő követelmény a törvényesség-, gazdaságosság-, és szakszerűség elvének való megfelelés. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: 

az önkormányzat a kötelező közoktatási feladatait milyen módon látja el;



milyen nem kötelező feladatot kíván ellátni;



elképzeléseket az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatban,



a gyermekek, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.

23

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Az önkormányzati intézkedési tervvel össze kell hangolni az intézményi nevelést, és pedagógiai programokat. Egyeztetési

kötelezettség

az

intézkedési

terv

készítése,

módosítása

esetén:

1. Egyeztetés: A helyi kisebbségi önkormányzattól egyeztetést kell kérni a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdések esetén. 2. Véleményt kell kérni: 

Azoktól a közoktatási intézményeknek a vezetőitől, melyek a településen működnek



A szülői és diákszervezetektől



Nem állami és nem önkormányzati intézmények fenntartóitól



A települési szintű szakszervezetektől



Azokban az esetekben, ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat, akkor az érdekelt országos kisebbségi önkormányzattól



Fővárosi, megyei önkormányzattól

Legalább kétévente értékelni kell a terv végrehajtását, illetve ha szükséges, akkor el kell végezni a felülvizsgálatot is.

24

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Az

önkormányzati

közoktatási

intézményrendszer

minőségirányítási

programjának tartalmazni kell: 

Az önkormányzati közoktatási rendszer fenntartói elvárásait az illetékességi terület egészére vonatkozóan



A fenntartó elvárásainak a teljesülésének érdekében az egyes intézmények feladatait



A kapcsolatokat a közoktatási rendszer és a közoktatást érintő más ágazatok között, melyek például: o Szociálpolitika o Gyermek-, és ifjúságvédelem o Munkaerő-gazdálkodás



Azoknak a tervezett szakmai, törvényességi, és pénzügyi ellenőrzések rendjét, melyek a fenntartói irányítás keretében valósulnak meg

A közoktatási rendszer hierarchiájából következően az intézményi minőségirányítási programnak illeszkednie kell az önkormányzati minőségirányítási programba.

25

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási minőségpolitikája Zalaegerszeg minőségirányítási programja 2009. július 1-én léptett hatályba, és ha nem születtek volna a törvényváltozások 2014. június 30-ig lettek volna érvényben, az önkormányzati fenntartásban működő közoktatási intézményekben. Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (továbbiakban: minőségirányítási program) a helyi önkormányzati intézményfenntartó készíti el. Ennek az önkormányzati közoktatási rendszer egészére kell vonatkoznia, illetve meghatároznia a fenntartói elvárásokat. Ezeken túl írásba kell foglalni az intézmények feladatait a fenntartói elvárásoknak megfelelően, továbbá a közoktatási rendszer és az azt érintő és ágazatok közötti kapcsolatokat. Ebben a dokumentumban kell rögzíteni a tervezett szakmai, törvényességi és pénzügyi ellenőrzések rendjét is. A minőségirányítási program tulajdonképpen a kitűzött célok ellenőrzött megvalósítását szolgálja, illetve azt követően az elengedhetetlen korrekciók ellenőrzött kivitelezését és egy új tervezési ciklus elindítását teszi lehetővé. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének első lépésként el kellett fogadnia a Közoktatási feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet, melynek célja elsősorban a fenntartói tevékenységek tervezhetősége, és tényleges megtervezése. A Fejlesztési terv tartalmazza: 

A nevelési, oktatási, szakképző intézmények, kollégiumok és a pedagógiai szakszolgálat működési és fejlesztési tervét

 A

Az intézményrendszer átjárhatóságának a biztosítékait és feltételeit.

Közgyűlés

figyelembe

vette

a

nem

önkormányzati

közoktatási–nevelési

intézményekbe beíratott gyermekeket és csoportokat is, az általa fenntartott intézmények működésének megtervezésénél.

26

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig A fejlesztési terv lényege, hogy: 

Előkészítse és megalapozza a döntés összehangoltságát



Biztosítsa a kiszámíthatóságot és finanszírozhatóságot a feladatok ellátásával kapcsolatosan

A Megyei Fejlesztési Tervet nem szabad figyelmen kívül hagyni a Fejlesztési terv megírásánál, valamint összegzi, hogy az Önkormányzat milyen módon tesz eleget a kötelező feladatainak, és milyen nem kötelező feladatokat vállalt. Rögzíti az intézményrendszer működésével, fenntartásával, finanszírozásával és átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket is. Az önkormányzati minőségirányítási programok rögzítik az egyes intézményekre vonatkozó elvárásokat, melyek szorosan kapcsodnak a fejlesztési tervhez, amely általános elveket fogalmaz meg a helyi közoktatási stratégiával kapcsolatban. Az óvodai neveléssel, az iskolai neveléssel és oktatással, a kollégiumi neveléssel és oktatással összefüggő szolgáltató tevékenységet a helyi önkormányzatok látják el a Közoktatási törvény által megfogalmazottak alapján. Csak és kizárólag akkor vállalhat az önkormányzat további feladatokat, ha azok nem akadályozzák a kötelező feladatok ellátásában. A helyi oktatáspolitika fejlesztése, illetve visszafejlesztése függ: 

Demográfiai helyzettől



Helyi pedagógiai hagyományoktól



Településszerkezeti és közlekedési viszonyoktól



Pedagógus ellátottságtól



Központi és saját, önkormányzati bevételektől

Egy önkormányzat törvény által kötelezve van arra, hogy gondoskodjon a tankötelezettség teljesítéséhez nélkülözhetetlen intézményrendszer működtetéséről. Az alapfeladatok keretében biztosítania kell a városnak az óvodai nevelést és a tankötelezettség teljesüléshez szükséges közoktatás-nevelést. Zalaegerszeg városának a megyei jogú város státusza miatt kettős funkciót kell ellátnia a közoktatás területén.

27

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Egyik funkció alapján kötelező feladat ellátás keretében - figyelembe véve a város népességét - gondoskodnia kell az óvodai nevelésről, a tankötelezettség területéhez tartozó általános iskolai oktatásról-nevelésről és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésről, általános iskolai nevelésről. Ez a kötelezettség tartalmazza azokat a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, akik a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetőek, oktathatóak. Másodsorban a megyei jogú városi mivoltában vállalható és vállalt feladatok megoldását kell biztosítania, melyek lehetnek (a teljesség igénye nélkül): 

a középiskolai és szakiskolai ellátás



a kollégiumi ellátás



a felnőttoktatás



az alapfokú művészetoktatás



a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos és más sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása



logopédiai ellátás



gyógytestnevelés



szakszolgálat: nevelési tanácsadói ellátás.

Zalaegerszeg Megyei Jogú város önkormányzata - szakmai, törvényességi és pénzügyi ellenőrzések keretében – ellenőrzi és értékeli azokat az oktatási –nevelési intézmények működését és szakmai eredményességét, melyeknek fenntartója.

28

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Az ellenőrzési-értékelési program keretein belül, mint intézményfenntartó, az Önkormányzat látja el a következőket: 

intézményvezetők beszámoltatása



alapító okiratok felülvizsgálata, ha szükséges ilyen



Szervezeti és Működési Szabályzatoknak, Házirendeknek jóváhagyása



a Pedagógiai programok felülvizsgálata, az abban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése



munkaterveiknek, nevelőtestületi értekezleteikről készült jegyzőkönyveknek bekérése tájékoztató jelleggel; az egyéb dokumentumok törvényességi ellenőrzése;

a

dokumentumokban

rögzített

feladatok

megvalósításának

ellenőrzése 

ellenőrzések, melyek a szakmai munka eredményességét célozzák



intézmények statisztikáinak és egyéb adatainak begyűjtése, és azok ellenőrzése



személyi és tárgyi feltételek meglétének vizsgálata



a tervezett feladatok önkormányzatot terhelő anyagi kihatásainak vizsgálata



az intézmények gazdálkodásának ellenőrzése, a hatékony, beszámoltatás a gazdaságos működtetést célzó intézkedések végrehajtásáról



a normatív és kötött felhasználású központi támogatás alapját képező létszámadatok ellenőrzése



a struktúra átalakítására irányuló döntések előkészítését szolgáló elemzések, vizsgálatok végrehajtása.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségirányítási Programja tartalmazza az egyes intézmények feladatait, melyek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatosak, a közoktatási rendszer és a közoktatást érintő más ágazatok közötti kapcsolatokat, illetve a tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. A fenntartó határozza meg a mérés-értékelési feladatokat az egész intézményrendszerre vonatkozóan, és az intézményvezetői értékelési szempontok és a fenntartói intézmény értékelés tartalma is kötött. A Polgármesteri Hivatal és a Közgyűlés gazdaságos, eredményes, hatékony és törvényes működésének alapját és feltételét a minőség képezi. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményrendszer irányításának minősége a kötelező és önként 29

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig vállalt feladat- és hatáskörök ellátásán alapszik. Másik forrása a döntési és eljárási rendszer működésének minősége. Minden olyan tevékenységre és folyamatra egységesen érvényes a minőségpolitika, amely a közoktatási intézmények fenntartásához, működéséhez kapcsolódnak. A hagyományos munkafolyamatok részeként kell érvényre juttatni a minőséget. A Közgyűlésnek figyelnie kell a közoktatás-politikai tendenciák változásaira, a feladatellátás ésszerűségére, és az intézmény-működtetésre is. Folyamatosan szem előtt kell tartania a szülői és tanulói igényeket, valamint a helyi és területi foglalkoztatáspolitikát, annak problémáit, és lehetséges megoldásait. A közgyűlés garantálja, hogy: 

A törvényesség, eredményesség és hatékonyság követelményrendszerének megfelel a közgyűlés és bizottságainak a működése



Ügyfél-

és

partnerközpontú

gondolkodásmód

a

Polgármesteri

Hivatal

működésében 

Minőségi munka iránti igény kialakítása, a tehetséggondozás, esélyegyenlőség, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának biztosítása



Minőségi munkavégzés, szakképzett, szakértelemmel rendelkező munkatársi közösségek által

Alapelvek, elvárások: „Az intézményeket használók (gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, alkalmazottak) és minden – a közoktatáshoz kapcsolódó jelenlegi és várható – szereplő számára átlátható, kiszámítható, követhető viszonyokat kell teremteni ahhoz, hogy érdekeiket kialakítva és érvényesítve ne gyengítsék, hanem segíthessék, erősíthessék egymást.”11

11

ZMJV közoktatási intézményrendszere működésének módosított Önkormányzati Minőségirányítási Programja 2009-2014.

30

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata számára: 

A várospolitika az oktatást stratégiai ágazatként kezeli



A közoktatással kapcsolatos kötelezettségek között elsődlegesen az alapellátást kell biztosítani a 16, illetve 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesítése céljából



A városi térszerkezetben jelen lévő ellátási kötelezettséggel összhangban kell lennie az óvodáknak és az általános iskoláknak



A várospolitikai érdekeket figyelembe véve kell döntenie a területi és regionális érdekeltségű kérdésekben



Az esélyegyenlőséget biztosító demokratikus iskolarendszer működtetése



Demográfiai és társadalmi folyamatok érvényesülése, az intézmények feladatellátásához szükséges tárgyi, gazdasági és személyi feltételek tervezése, adatok elemzése



Közoktatás rendszerének optimális működésének elemzése



A közoktatás értékeinek megőrzése, a pedagógiai programokkal elfogadott feltételek biztosítása, a színvonal növekedését szolgáló fejlesztések



A nevelési-pedagógiai, művelődési programokkal kapcsolatosan elvárja a folytonosságot az intézményektől



A pedagógiai-művelődési programok értékelési szempontjait is megfogalmazza



Elfogadott programok pénzügyi fedezetét biztosítja



Megvalósítja az ifjúságpolitikai koncepciókat

31

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Intézményrendszer, intézmények számára: 

A korszerűség elvének, a demokratikus működés elvének biztosítása.



A gyermekek számára biztosítani kell a fejlődési esélyét, vagyis az esélyegyenlőség elvének érvényesülését



Átjárhatóság, szakmai önállóság, ideológiai semlegesség gyermekek alapvető szükségleteinek biztosítása



Állandóság, változtatásokra való készenlét és a városi közoktatás-politikához való illeszkedés elvének figyelembe vétele.



Helyzetelemzés és pedagógiai-művelődési programkészítés



Hatásosság növelés elve



Hatékonyság szinten tartása, növelése



A belső ellenőrzési rendszer folyamatos fejlesztése és folyamatos önértékelés



A fenntartói minőségpolitikának elkötelezett intézményvezetők

Pedagógusok-szakalkalmazottak –számára: 

Korszerű tájékozottság és szakmai műveltség



Gyermekszeretet elve



Önképzés, továbbképzés folyamatosan, az alkotó munka igényének elve



Konfliktuskezelés (együttműködés)



Demokrácia (érdekérvényesítésben)

Iskolahasználók számára: (szülők, gyermekek, tanulók) 

Szabad iskola, és intézményválasztás elve



Véleménynyilvánítás elve (intézmény működésével kapcsolatosan)



Felelősség elve (a gyermekekért, tanulókért, az intézményért)



Rendeltetésszerű intézményhasználat elve (a funkcióknak való megfelelés)

32

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.2.1 Jövőkép, küldetéstudat Olyan intézményrendszert kell kialakítania Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának, amely nyitott a társadalmi változásokra, azokra hatékonyan és gyorsan képes reagálni, megfelel az Európai Unió követelmény-rendszerének, és azokra optimális válaszokat képes adni. Az intézményrendszer felelősséget érez a haza és a nemzet sorsa iránt. Az ideális társadalom alapjának a családot tekintik. Olyan pedagógustársadalommal neveli és oktatja a jövő nemzedékét, amely önzetlen és szolidaritást érez az elesettek iránt. A természetes életvezetési elv keretein belül ezek az értékek kerülnek előtérbe. A jövő generációjának tagjainak képesnek kell lenniük arra, hogy különbséget tudjanak tenni az élettől idegen látszatértékek és a valós emberi értékek között. A család, és a pedagógusok ennek megfelelően nevelik a gyermekeket és formálják életüket.12 Minőségcélok: A minőségi célok az egyes intézmények minőségpolitikáján alapszanak. Ezek a minőségnek egy olyan szintjei, amelyet meg akarnak valósítani, elérni, vagy meg kívánnak tartani. A minőségi célok teljesülése pozitívan befolyásolja a szolgáltatás minőségét,

a

pénzügyi

eredményességet,

és

az

érintett

felek

bizalmát,

megelégedettségét. Az intézmény szintjei szerint tűzik ki, funkciók alapján. A minőségi célokat össze kell hangolni a minőségpolitikával és figyelembe kell venni a folyamatos fejlesztéseket is annak érdekében, hogy a minőségcélok megvalósulásának eredményessége mérhető legyen.13 A minőségcélok határozzák meg, hogy egy bizonyos idő után a fenntartó milyen intézményrendszert kíván fenntartani a közoktatás területén. A minőségcélok a jövőre irányuló helyzetleírás elemei, amelyek a jelen helyzet elemzéséből indulnak ki.

12

Zalaegerszeg

Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszerének

működésének

módosított

Önkormányzati Minőségiránytási Programja 2009-2014 13

http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/Min%C5%91s%C3%A9gc%C3%A9l

(letölve: 2013. 04. 04.)

33

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.2.2 Zalaegerszeg intézményrendszerének bemutatása Zalaegerszeg területén 44 közoktatási intézmény működik, melyekben óvodás, általános iskolás és középiskolás gyermekek és tanulók részesülnek óvodai, alap- és középfokú nevelésben, oktatásban és szakképzésben. Önálló intézményként 23 oktatást és nevelést ellátó intézmény létesült. A tagintézmények külön helyen működnek, vagyis a szülők és gyermekek szempontjából külön intézménynek minősülnek azok is. A városi fenntartású különálló intézmények száma 21. Közel 13000 gyermek és tanuló részesül nevelésben, oktatásban a városban található közoktatási intézményekben. Az általános iskolákban tanulók kevesebb, mint 20 %-a bejáró, de a középiskolában a bejáró tanulók aránya 50 % környékén található. A zalaegerszegi gyermekek és tanulók száma körülbelül 8600 fő.

Ha egy két

gyermekes családmodellt veszünk alapul, akkor körülbelül 4300 zalaegerszegi család mindennapjaiban kap helyet valamely városi fenntartású közoktatási intézmény. Közel 1000 diplomás pedagógust foglalkoztat Zalaegerszeg közoktatási intézményrendszere. Közülük 15 % dolgozik az óvodákban, és 85 % az iskolákban. A nem pedagógus szakalkalmazottak és a technikai dolgozók száma megközelítőleg 450 fő. A statisztikai adatok alapján közel 1500 fő munkavállalót foglalkoztatnak a város által fenntartott intézményrendszerben. Összesen 14500 ember mindennapjaiban van jelen valamely intézmény a nevelési, valamint tanév folyamán. Óvodák: 4 integrált óvodában 12 tagóvoda és 2 kihelyezett csoport keretein belül folyik a nevelés. Ezek mellett 2 óvoda tartozik az ÁMK14-khoz, vagyis 16 városi fenntartású óvoda található a városban. Ezek tevékenységét egészíti ki az egyetlen alapítványi működtetésű Szent Család Óvoda, tehát összesen 17 óvoda működik Zalaegerszegen. Az óvodákban nevelt gyermekek létszáma körülbelül 1800 fő. 70 csoportban 1700 gyermek a városi fenntartású intézményekben, továbbá közel 100-an az alapítványi óvodában töltik mindennapjaikat. 14

Általános Művelődési Központ

34

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Általános iskolák: Városi fenntartás keretében általános iskola 6 található a városban. Közel 160 osztályban mintegy 4000 tanuló részesül oktatásban, nevelésben ezekben az intézményekben. Speciális intézményként működik a városban a Béke ligeti Iskola, amely városi fenntartású intézmény. Ebben biztosítják az alapfokú tanulmányok elvégzését a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Ezeken kívül még a Mindszenty József Iskola található Zalaegerszegen, amely nem városi fenntartású. Középiskolák, kollégiumok: Zalaegerszeg területén 6 önálló, város által működtetett intézmény, és ezeken belül 9 középiskolai feladat ellátási hely működik. Középfokú oktatás még további 2 helyen folyik, melyek az Ady iskola és az Apáczai ÁMK. Speciális szakképzési módot kínál a Béke ligeti Iskola a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Ez azt jelenti, hogy 12 városi fenntartású középfokú intézmény található Zalaegerszegen. Nem városi fenntartás keretében működik a Mindszenty Gimnázium, ahol középfokú oktatás

folyik,

valamint

a

város

területén

található

2

egyéb

fenntartású,

szakközépiskolai képzést folytató intézmény, amelyek a School of Business és a Kodolányi Szakközépiskola. Az Első Magyar- Dán Termelőiskolában speciális szakképzés valósul meg, alapítványi működtetés keretein belül. Így azt mondhatjuk, hogy Zalaegerszegen összesen 17 középfokú oktatást-képzést kínáló intézmény közül választhatnak a diákok. A középiskolai tanulók száma megközelítőleg 7000 fő. Közülük a nem zalaegerszegi diákok aránya 50 % környékén található. 1 kollégium üzemel a város fenntartásában, a székhely kollégium mellett tagkollégiumként működik még 2, 3 feladat-ellátási helyen. Ezek szolgáltatnak lehetőséget a tanulók számára kollégiumi nevelésre- oktatásra, kollégiumi elhelyezésre. A Mindszenty Gimnázium is várja a diákokat kollégiumába. Mintegy 700 fő a középiskolai korcsoporthoz tartozó kollégisták száma. Ez az alapfokú és középfokú oktatásban részesülő diákok együttes számának a 6 %-át teszi ki, továbbá a városi fenntartású középiskolai intézményekben tanulók 10 %-át. A kollégistahallgatók közül 13 fő nem városi működtetésű intézményben részesül oktatásnevelésben, ami 2 %-ot jelent. 35

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig 790 fő a tényleges kollégiumi férőhelyek száma, vagyis 86 %-át használják azok a diákok, akik városi fenntartású közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. 64 főiskolai hallgató is igénybe veszi a Városi Középiskolai Kollégium szolgáltatásait, így a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága 95,5 %. Pedagógiai szakszolgálat: A pedagógiai szakszolgálat részei a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység. Ezeken túl a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás és a gyógy-testnevelés is a pedagógiai szakszolgálathoz tartozik törvény alapján. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozást, a fejlesztő felkészítést és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet (továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet) a Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság látja el. A

továbbtanulási,

pályaválasztási

tanácsadást

a

Nyugat-dunántúli

Regionális

Munkaügyi Központ Zalaegerszegi Kirendeltség és Szolgáltató Központ biztosítja. A nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a konduktív pedagógiai ellátás és a gyógytestnevelés biztosítását a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata saját intézményrendszerének keretein belül látja el. Nevelési tanácsadás: Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ intézményegységeként üzemel a Nevelési tanácsadó, aki ellátja a nevelési tanácsadás szolgáltatást. Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén is neki kell ellátnia a nevelési tanácsadási feladatokat.

36

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Logopédiai ellátás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján integrált óvodai szinten szervezték meg a városi logopédiai ellátást, aminek köszönhetően 2006. őszéig négy logopédus került, a négy integrált óvodába. 2003-tól először az óvodák voltak a logopédusok munkáltatói, de a jogszabályi előírások változásai miatt a Béke ligeti Iskola egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként folytatta működését, és logopédiai munkacsoport jött létre az intézményben, amely elvégzi a logopédiai ellátást az óvodákban. Konduktív pedagógiai ellátás: A konduktív pedagógiai ellátás keretein belül valósítják meg a mozgásfogyatékos gyermekek, tanulók ellátásának megszervezését. Az Izsák Imre Általános Művelődési Központ biztosítja, alapító okirata alapján, az integráltan nevelhető, ép értelmű, mozgásfogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását. A konduktortanító feladatokat ellátó pedagógus foglalkoztatásának feltételeit képes biztosítani az intézmény. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja az intézményt a megfelelő személyi és anyagi segítséggel, többek között gyermekfelügyelői státuszt, és annak munkabérét biztosítva az intézmény részére. Ez azt eredményezi, hogy ennek a feladatellátásnak hosszú távon biztosított a megvalósulása. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelési szolgáltatás megszervezési kötelezettségének úgy tesz eleget Zalaegerszeg, hogy a törvények által biztosított lehetőségek alapján az egyes nevelésioktatási intézmények keretein belül történik a megszervezése. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása Zalaegerszeg számára stratégia szempontból is fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása. Ennek érdekében a közoktatási intézmények alapító okiratait 2002-ben módosították. Ezzel megnyílt a lehetőség az intézmények számára, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, a többi gyermekkel együtt azonos óvodai csoportban megszervezhetik, valamint a tanulók iskolai nevelését, oktatását a többi tanulóval együtt azonos iskolai osztályban véghezviheti. Tehát 37

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig integrált nevelés-oktatás formájában látja el Zalaegerszeg az óvodáiban és iskoláiban a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók gondozását, nevelését, oktatását. Ennek működésbe lépésével megindították az érintett pedagógusok átképzését. A speciális neveléshez, oktatáshoz természetesen speciális tárgyi eszközök is szükségessé váltak, ezek beszerzését is végrehajtották az intézmények. A Béke ligeti Általános Iskola és Speciális Szakiskola szegregált intézményként működik. Ebben az elkülönített intézményben valósul meg a tanulásban-, és értelmileg akadályozott tanulók oktatása-nevelése. Jelentős eredményeket értek el az integrált nevelésben, oktatásban az intézmények, amihez jelentős szakmai és anyagi támogatás szükséges az óvodák, iskolák számára. Ahhoz, hogy a gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok magas színvonalon tudják ellátni feladataikat, valamint hogy meg tudjanak felelni az óvodákba jelentkező sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási és fejlesztési követelményeinek, akik egyre nagyobb számban vannak jelen a közoktatási intézményekben. Alapfokú művészetoktatás: Három Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási intézmény biztosítja a tanulók számára az alapfokú művészetoktatás feladatellátását. Ezek a közoktatási intézmények:  Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  Keresztury Dezső Általános Művelődési Központ  Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A három intézmény az alapfokú művészeti oktatás három művészeti ágában folytat képzést, különböző szakokon. Ezek a táncművészeti ág, a Képző- és iparművészeti ág és a zeneművészeti ág. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város az önként vállalt feladatainak keretében ellátja a zalaegerszegi és a város környéki gyermekek és tanulók alapfokú művészetoktatását. Mivel a környékbeli településeken kihelyezett csoportokban is részesülhetnek ilyen tanulmányi szolgáltatásban a gyermekek és tanulók, így elmondható, hogy az intézmények kistérségi szerepet is vállalnak. 38

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.2.3 Minőségi célok meghatározása, intézményi feladatok a

célok megvalósításában Az oktatás minőség fejlesztése A helyi mérési- értékelési rendszer kialakításával és működtetésével támogatja az intézményekben folyó munka hatékonyságát és hatásosságát, az ott megszerzett tapasztok és adatok felhasználásával. A mérési- értékelési rendszerterv a fenntartó és az intézmények között hangolja össze a mérési- értékelési gyakorlatot. Az átláthatóság és a folyamatos javítás és fejlesztés a célja a rendszernek, ami mindkét fél érdeke. A munka összehangolása során több tényezőt is meg kell határozni. Ezek közül a leglényegesebbek a mérés-értékelés célja és feladata, magát a folyamatot, a módszert, a szükséges eszközöket, annak módját, hogy hogyan használhatóak fel az eredmények, a nyilvánosság körét, az intézmények egymással való összehasonlíthatóságát, annak lehetőségeit. Mivel az igények folyamatosan változnak, a lehetőségek bővülnek vagy szűkülnek, illetve új feladatok jelenhetnek meg a mérési eredmények elemzéséből kiindulva, így folyamatosan fejleszteni, módosítani kell a mérési-értékelési rendszertervet is. Nélkülözhetetlen annak a meghatározása, hogy mit és mikor mérünk. Ennek meghatározása mind a fenntartó mind az intézmény érdekeit szolgálja, valamint a munka színvonalának javítását, hiszen így nem válik öncélúvá a mérés, hiszen nem mindent, és nem mindig mérnek. A mérések-értékelések folyamán korrekciók is szükségessé válhatnak, melyek segítségével az elérendő célok, vagy a célok eléréséhez vezető folyamatok módosíthatóak. Tanulók megjutalmazása: A város a középfokú oktatási intézményeinek az országos, és nemzetközi tanulmányi, kulturális vagy sport sikereket elérő tanulóit minden évben megjutalmazza Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városi Polgáravatáson. A jutalmazás oklevél és érékes könyvjutalom formájában történik, melyet a város polgármestere ad át.

39

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig A intézmények és az intézményekben működő alapítványok intézményi keretein belül is elismerik a tanulmányi, kulturális, sport sikereket elérő tanulóik eredményességét, és gondoskodnak azok megfelelő jutalmazásáról az intézmény sajátosságainak, lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően. Törvényi megfelelés biztosítása, a fenntartói ellenőrzésekkel az intézményi tanügyi dokumentumokhoz kapcsolódóan Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi eljárásainak megfelelően a szakosztály, a szakbizottság és a Közgyűlés ellenőrzi, és hagyja jóvá az alábbi dokumentumokat:  Intézményvezetői pályázatok értékelése  Alapító okiratok elfogadása  Pedagógiai-nevelési programok jóváhagyása  Szervezeti és Működési Szabályzatok jóváhagyása  Házirendek jóváhagyása A szakosztály, a szakbizottság és a Közgyűlés gondoskodik a javításokról, ha szükségese, és ellátja a módosításokat, valamint azok ellenőrzéséről. A pedagógusok és tanulók támogatása, segítése az élethosszig tanulás feltételeinek biztosításával Pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása a szakmai rendezvények, fórumok, konferenciák rendezésének támogatásával. Tanulók: Az országos pályázatokon való folyamatos részvétel az alapkészségek rendszeres merésével és nyomon követésével a kompetenciák megerősítése. Tanulásmódszertan, tanulási technikák és önálló tanulás fejlesztése különböző előadások megszervezésével és nyomon követve, valamint az önálló feladatértelmezés és megoldás ellenőrzése intézményi szinten. Lehetőségeket kell biztosítani a felnőttképzésre.

40

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Esélyegyenlőség növelése: Az esélyegyenlőség növelése érdekében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítani kell az integrált nevelési feltételeket, a személyiségfejlesztési és felzárkóztató programokat kell alkalmazni, a szabadidős tevékenységek szerepét erősíteni kell és a gyermekek és tanulók fizikai és lelki fejlődését előmozdító feltételeket kell biztosítani. Intézményi feladatok a minőségcélok megvalósításában: A minőségpolitika fogalmazza meg a minőségcélok mellett a megvalósításra vonatkozó intézményi és ágazatközi feladatokat. Ez a közoktatás egész helyi rendszerére vonatkozik. Intézményenként határozza meg a fenntartó, hogy az intézmények számára milyen feladatokat kell ellátni, és ezt az intézmények bedolgozzák az Intézményi Minőségirányítási Programokba. Az intézményvezetőknek minden nevelési, illetve tanév végén be kell számolnia a feladatok teljesítéséről a nevelési év végi, illetve a tanév végi intézményi beszámolóikban. Ágazatközi feladatok: A közoktatási intézmények Intézményi Minőségirányítási Programjaiban kidolgozásra kerülnek az ütemtervek, a felelősök, a határidők, értékelési módszerek.

4.3 Zalaegerszeg minőségfejlesztési rendszere A minőségfejlesztés azt jelenti, hogy az intézmények szolgáltatási szintjüket folyamatosan növelik annak érdekében, hogy az egyes intézmények a jövőképüknek és küldetéstudatuknak megfelelően, az azokban meghatározott célokat ismerve minél hatékonyabban és pontosabban teljesítsék az elvárásokat.

41

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.3.1 Irányítás, tervezés, kapcsolatrendszer A minőségpolitika a célokat fogalmazza meg, míg a minőségfejlesztési rendszer a célok megvalósításának a módját, illetve eszközeit. A mindennapokban és az oktatási intézményekben más a minőség meghatározása. Az intézmények közötti verseny szükségessé teszi, hogy tágabb értelemben értelmezzük a minőséget, mint a versenyszféra különböző ágazatiban. Vagyis a minőségbiztosítás az oktatás területén azt jelenti, hogy az intézményeknek folyamatosan biztosítania kell a szakmai célkitűzéseit és működését a tevékenysége során. Arra törekszik, hogy a tanulói, szülői igényeknek minél jobban megfeleljen. A minőség biztosítása az intézményvezető feladata, de az intézmény minden dolgozója részt vesz a feladatok elvégzésében. 15 Irányítás: Az

irányítás

három

alappilléréhez

a

partnerközpontúsághoz,

a

folyamatok

szabályozásához és az elkötelezettségnek a megvalósításához, megtartásához és a folyamatos fejlesztéshez különböző módszerek társulnak. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város minőségirányításához a következő lépések társulnak: A közoktatási és közművelődési intézményeknek, és azok vezetőinek középtávú beszámolási ütemtervet kell összeállítania. Az információk áramlását a havonta megtartott intézményvezetői értekezletek és a Taninform iskolai adminisztrációs rendszer teszi lehetővé. 4 éves ciklusokban átfogó jellegű ellenőrzés és értékelés szükséges az intézmények megfelelő működésének céljából. Ezen túl, évente történik fenntartói ellenőrzés, melynek keretei között a pénzügyi ellenőrzés és a törvényességi ellenőrzés a fenntartói irányítás részeként valósul meg, míg a szakmai ellenőrzést fenntartói szakértői megbízásokkal teljesül. Továbbá nem feledkezhetünk meg az intézményvezetők beszámoltatásáról és a külső, pályázati forrásokkal támogatott fenntartói ellenőrzésekről, mint az irányítás eszközeiről sem.

15

www.knok.adatpark.hu/letoltesek/dokumentumok/Modinfo_mip.pdf (letöltve: 2013. 03.26.)

42

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig Tervezés: A minőség tervezése a szolgáltatásmenedzsment része, melyben a partnerek igényeinek megfelelően megtervezik és kialakítják az intézmények szolgáltatásaikat. A tervezés keretein belül az egyes intézményeknek el kell készíteniük az intézkedési tervüket és az éves ellenőrzési tervet. Továbbá az intézmények 4 évenkénti ellenőrzésének tervét is össze kell állítani. A tervezési ciklusnak elengedhetetlen dokumentumai még az ágazati éves költségvetés, az intézmények karbantartási és felújítási éves terve, az intézményi munkatervek és a félévi és tanév végi jegyzőkönyvek záróvizsgák jegyzőkönyvei is. Tervezési kapcsolatrendszer: Terület

Közoktatást érintő feladat

Intézmény, feladatellátásért Fenntartó részéről felelős munkakör kapcsolattartó

1.

Jegyző

Gyermek- és ifjúságvédelem

Gyámhivatal

Művelődési és Sport Osztály vezetője Ifjúsági szakreferens

Vezető CsaládsegítőGyermekjóléti vezető Átmeneti Szállás

és Ifjúsági szakreferens Szolgálat-

Rendőrség 2. Szociálpolitika

Segélyezések, juttatások

Népjóléti Osztály osztályvezető Gyermek-, iskolaorvosi Népjóléti Osztály feladatok, iskolafogászat, osztályvezető védőnői feladatok, munkaegészségügyi feladatok Közművelődés könyvtári Keresztury ÁMK szolgáltatási feladatok József Attila Városi Könyvtár

3. Egészségügy

4. Közművelődés

Ifjúsági szakreferens Ifjúsági szakreferens az egyes területek szakreferensei az egyes területek szakreferensei

közművelődési szakreferens

Hevesi Sándor Színház Apáczai ÁMK Izsák Imre ÁMK Öveges József ÁMK 5.

Szakképzés, átképzés

Munkaügyi Központ

Munkaerő-gazdálkodás 6. Sport

Sport, úszás, tömegsport, Sportcsoport szabadidővel kapcsolatos Vezető feladatok

középiskolai szakreferens Általános szakreferens

2. táblázat: Saját szerkesztés a Minőség Irányítási Program alapján

43

iskolai

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig

4.3.2 Fenntartói ellenőrzések Az intézményi működést az ellenőrzés vizsgálja, mégpedig abból a szempontból, hogy az intézmény megfelel-e a központi, a helyi és intézményi normáknak. Az ellenőrzés valós célja a megelőzés. Tervezhetően, előreláthatóan kell szabályozni az ellenőrzéseket az

intézmények

munkarendjében.

A

hiányosságok,

szabálytalanságok,

jogszerűtlenségek megszüntetése érdekében hibajavítási tevékenységet kell elvégezni, majd azok eredményét utóellenőrzés keretében újból kontrollálni kell. A szakmai, törvényességi és pénzügyi ellenőrzések rendjét az önkormányzati minőségirányítási programban kell rögzíteni. A Közoktatási törvény előírásainak megfelelően a hatékonyság az eredményesség, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, valamint az intézmények szakmai ellenőrzését és az intézmény és a dolgozók értékelését is el kell végezni. A pénzügyi és törvényességi ellenőrzések szorosan

kapcsolódnak

egymáshoz,

mivel

a

költségvetésben

meghatározott

pénzeszközök jogszabály által meghatározott felhasználását vizsgálja a törvényességi ellenőrzés. Ez a két intézményellenőrzési forma a fenntartó éves munkaterve alapján történik. A

hatékonyságvizsgálat,

a

kitűzött

célok

megvalósításának

kimutatása

az

intézményvezetők beszámoltatása alapján valósul meg. Ezek alapján ellenőrzik az intézmények szakmai munkájának színvonalát, az intézmény gazdálkodásának színvonalát, és az intézményvezető személyéhez kapcsolódó tényezőket. Az intézmények 4 évenkénti beszámoltatása alapján ellenőrizhető a pedagógiai tevékenység szervezésének hatékonysága, a tanügyi nyilvántartások, a belső szabályzatok, az intézményi fórumok működése, munkajogi kérdések, az intézmény típusából adódó specialitások, statisztikai adatok, feladatmutatók, az intézmény keresettsége, hozzáadott érték mérése, és az alapkészségek és önálló tanulási technikák fejlesztésének eredményei.

44

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere 2013-ig A szakmai ellenőrzés: Mivel az országos mérések meghatározásai mindig az aktuális tanév rendjéről szóló rendeletben jelennek meg, így egy évnél hosszabb távon nem lehet megtervezni az ellenőrzéseket. Ezt a folyamatot az is nehezíti, hogy a pályázati forrásokból támogatott szakmai ellenőrzéseknél nem lehet előre látni, hogy a pályázó önkormányzat milyen arányban és mekkora mértékben, illetve milyen területeken kap támogatást sikeres pályázatai alapján. Törvényességi ellenőrzés: Ennek keretében kerül vizsgálat alá a pedagógiai tevékenység szervezése, a tanügyi nyilvántartások, a belső szabályzatok, a munkajogi kérdések, az intézményi fórumok működtetése, a statisztikai adatok valamint az intézményi specialitások. Pénzügyi ellenőrzés: A Közgyűlés által meghatározott éves munkaterv alapján a fenntartó közgazdasági osztálya végzi az ellenőrzési tevékenységet, illetve ezzel párhuzamosan a Művelődési és Sport Osztály szakmai és törvényességi vizsgálatot tart. Ezek ütemezése teszi lehetővé, hogy kétévente minden közoktatási intézmény ellenőrzése végre legyen hajtva.

45

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.1 Emberi erőforrás menedzsment A közszolgálat megfelelő működéséhez sok változást kellett véghezvinni a szervezetben a hatékonyság növelése érdekében. A piaci versenyben egyre meghatározóbbá válik az emberi erőforrás mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A nyugati világban is kiemelt szerepet kap. A vállalatok jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy javítsák emberi erőforrás menedzsmentjük hatékonyságát. Sokan úgy vélik, hogy a verseny- és a közszolgálat két teljesen eltérő terület. Véleményem szerint azonban, valóban sok tekintetben eltér a két közeg, mégis nagyon sok szemléletmódot, illetve technikát lehet hasznosítani a közszférában, melyet a verseny szektorban alkalmaznak. Ez igaz az emberi erőforrás menedzsmentre is. Ahhoz, hogy a közszolgálat szervezetei, hivatalai magas színvonalon teljesítsék az állampolgárok igényeit a kellő időben, megfelelő tudású, képességű és készségű alkalmazottakat kell foglalkoztatni. Ehhez szükséges az emberi erőforrás menedzselés. A korszerű és hatékony humán erőforrás menedzsmentnek hozzá kell járulnia a közintézményekben folyó munka és az ott nyújtott szolgáltatások hatékony és minőségi elvégzéséhez. Felkészíti az intézményeket a belső és külső tényezőkhöz történő alkalmazkodásra, fejleszti a vezetői képességeket és viselkedési módokat, annak érdekében, hogy az alkalmazottak a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák. A közszférában az esetek nagy részében nem a gépek, vagy a berendezések, hanem a szakemberek tudása és azok tapasztalatai jelentik az értéket. Főleg szolgáltatás jellegű az előállított output, így minőségük nagymértékben a munkatársak hozzáállásától függ. Minden szervezet életének elengedhetetlen kellékei az emberek. Kitüntetett szereppel bír a munkavégzés során tanúsított magatartásuk, mivel ennek eredményeként beszélhetünk sikeresebb, illetve kevésbé sikeres szervezetekről.

46

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.2 Emberi erőforrás a közszolgálatban A közszolgálati menedzsment, a vezetés feladata többek között a szervezet által elérni kívánt cél érdekében a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A közigazgatásban kiemelkedő szerephez jutnak a személyi feltételek, így az emberi erőforrással való gazdálkodás, hiszen szükséges a szervezet hatékony, magas színvonalú működéséhez, külső megítéléséhez. Mindezen célok elérését hivatott modern kifejezéssel szólva az emberi erőforrás menedzsment (személyzeti munka) elérni. Ennek lényege a személyes és szervezeti célok egyidejű maximalizálására tervezett programok, funkciók tevékenységek összessége, mely az alábbi tevékenységeket érinti:

A



emberi erőforrás stratégia



emberi erőforrás tervezés



munkakör-tervezés



ösztönzésmenedzselés



munkaerő-ellátás, toborzás, kiválasztás



teljesítményértékelés



emberi erőforrás-fejlesztés



munkaügyi kapcsolatok.

vállalati

emberi

erőforrás

gazdálkodástól

sokban

különbözik,

mivel

a

közigazgatásban ez erősen korlátozó jogi keretek közé van szorítva, a vállalat-vezetés nagyobb önállósággal, szabadságfokkal rendelkezik. Az állam olykor közvetlenül is beavatkozik a személyzeti politikába: például személyi állomány fejlesztési céljait meghatározza, időtávokra vetítve a továbbképzési célokat és azok kielégítését.

47

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Egy adott szervezet esetében az emberi erőforrás menedzsment feladatait a munkáltató, az adott szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. Feladata: a. emberi erőforrás stratégia kialakítása: Milyen szakmai struktúra szerint épüljön fel a személyi állomány, szervezet- és személyzetfejlesztés továbbképzési

koncepciójának

lehetőségek

kialakítása,

kiválasztása,

ehhez

hozzárendelése,

kapcsolódóan

a

kiválasztási

és

alkalmazási szempontok meghatározása. Rendkívüli előmenetel, várakozási idő feltételeinek meghatározása. b. emberi erőforrás igény tervezése Elengedhetetlen követelmény, hogy a szervezet optimális létszámmal működjön, ami a feladatok tükrében ítélhető meg. A rendszerváltás után kettős változás alakult ki. Egyrészt csökkentek a közigazgatási feladatok az állami szerepvállalás, tulajdonoskénti kivonulása a társadalomból, azonban új feladatok is jelentkeztek az új intézményi struktúrából eredően, másrészt az Európai Unióhoz történt csatlakozás miatt. Az önkormányzatoknál különösen, mivel az állam egyre több feladatot ad át. A rendszerváltást követően 15 %-os létszámcsökkentés zajlott, ami elsősorban a területi szinteken érvényesült, mivel ott a személyi állomány 70 %-a dolgozott. Itt kell megemlíteni a KÖZIGTAD rendszerét is, mely kódolva tartalmazza a köztisztviselők adatait és egy átfogó reformnál, vagy képzési stratégia kialakításakor nélkülözhetetlen. c. díjazás, ösztönzési rendszer kialakítása d. Juttatások f. továbbképzés, az emberi erőforrás fejlesztése A közszolgáltatást végző szervezetek esetében meghatározó a személyi költségek nagyságának, az önköltségeken, költségvetésen belüli aránya. Ezért meghatározóak az emberi erőforrások biztosításához és hasznosításához kapcsolódó döntések, feladatok. Az emberi erőforrás és annak menedzselése elengedhetetlen a hatékonyság biztosítása szempontjából.

Ez

a

közszférában

az

ország

gazdasági

és

társadalmi

teljesítőképességére is hatást gyakorol, ezért hangsúlyozzák fontosságát. Az ország modernizálásának, fejlődésének kiemelt tényezője a feladatait magas színvonalon 48

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere teljesítő, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó, a közügyek és a minőség iránt elkötelezett személyzet. A közszféra és a magánszektor szervezeteinek tradicionális értékrendszere alapjaiban tér el egymástól. Ez eredményezi a szervezet, a vezetés és az emberi erőforrások menedzselésének eltéréseit. Közszféra és magánszféra összehasonlítása: Jellemzők

Közszféra

Magánszféra

Főbb mozgatók

Kollektív választás, szükségletek jogszabályok, állampolgári jogon járó juttatások

Kínálat és árak, fogyasztói szemlélet, verseny, piaci individuális választások

Végcél

A társadalmi érdekek érvényesítése

Fennmaradás a versenyben

Szervezeti jellemzők

Hierarchizált, bürokratikus, központosított szervezet

Rugalmas, decentralizált, az elérendő célokra koncentráló szervezet

Az alkalmazottaktól elvárt magatartás

Óvatosság, fegyelem, a szabályok betartása

Kritikus szemlélet, kreativitás, a célok megvalósítása

Kontrolleszközök

Negatív szankciók a szabályok megszegése esetén

Pozitív ösztönzők kapcsolása az elért eredményekhez

A vezetés

Az eredményeket nyomonkövető, reagáló, korlátozottan automnóm

Előre tekintő, jövőt formáló autonóm

A tervezés szerepe a Kritikus, alapvető, állandó, Marginális, mechanikus, alkalomszerű vezetési funkciók sokdimenziós között 3. táblázat: Karoliny M-Lévai Z-Poór J, Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban Módszertani kézikönyv (Szókratész Kiadó, Budapest,2005)

A tradicionálisan működő közszférának két modellje alakult ki, melyek a sajátos személyzetmenedzselési politikához, elvekhez, módszerekhez kapcsolódnak. Ezek a zárt, illetve a nyílt rendszer. Mindkettőben jelentős szerepet játszik a törvényi szabályozás. Zárt rendszer: Az állami szolgálatban a szakképzett és hivatásos személyeket foglalkoztatnak, akiket előjogok illetnek meg, és különös kötelességek terhelnek az általános munkaviszonyban állókhoz képest. Ezt a rendszert karrierrendszernek is szokták nevezni, mivel az előjogok közül a legfontosabbak az elmozdíthatatlanság és a garantált előmenetelhez való jog. Ebbe a státuszba kinevezéssel lehet bekerülni. Nyílt rendszer: A munkakörök hasznosságát helyezi előtérbe. A közszolgák, képességeik alapján konkrét munkaköröket töltenek be, határozatlan munkavégzésre

49

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere irányuló szerződés keretei között. A bérezés alapját a munkakör értéke képezi. Képzésük, fejlesztésük a munkaköri teljesítmény javítását szolgálja. A következetesen felépített szakmai érdemeken alapuló karrierrendszerű közszolgálatok jellemzői: 

a köztisztviselők nem egy konkrét közigazgatási szervvel, hanem az adott állam közszolgálati testületével állnak jogviszonyban



a köztisztviselőt pályázat alapján végzettségének és képzettségének megfelelő közszolgálati kategóriába (ezek a tevékenységi funkciókat jelentik) valamint testületbe (ezek pedig a szakmai ágazatot jelentik) veszik fel és sorolják be,



az adott közigazgatási szervnél betöltött munkakör lététől vagy nem lététől független a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya,



központi tervezést, szervezést és irányítást igényel,



a munkáltatói jogokat a Kormány vagy a kormányfő gyakorolja minden köztisztviselővel szemben (E jogkör persze decentralizálásra kerül, és csak a vezetői kinevezések maradnak központi szinten).

Az állás-rendszerű közszolgálat jellemzői: 

a munkáltató mindig egy adott közigazgatási szerv,



az egyes közigazgatási álláshelyeket tipizálják, betöltésének általános feltételeit jogszabályok

állapítják

meg,

majd

munkaköri

leírások

konkretizálják

szervenként, 

az alkalmazás az egyes közigazgatási szervek szintjén történik, a munkakör megszüntetése esetén nincs áthelyezés vagy csak igen limitált,



a közszolgálat létszáma csak globálisan tervezhető,



a humán erőforrás kezelése decentralizált, szervi szintű

A fejlett országokban, eredeti formájában és kizárólagosan egyik megoldást sem alkalmazzák már, hanem azok valamilyen ötvözetét. A nyugat –európai országok nagy részében a többé-kevésbé zárt karrierrendszer érvényesül. A francia rendszer például rendkívül zárt, szigorú hierarchikus megoldás. Az előmenetel előre kiszámítható módon zajlik, viszont a testülettípusok közötti átjárás szinte lehetetlen. A nyílt rendszerű modellt Új-Zéland és Anglia alkalmazza. 50

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Svédországban a magánszféra és a közszféra alkalmazottaira ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak a foglalkoztatás szempontjából. Attól függően, hogy a két megoldás közül melyik dominál, úgy alakul a közszolgálat felsőszintű irányítása is: 

a közszolgálat felsőszintű irányítása a Kormány, mint testület, vagy a miniszterelnök hatáskörébe tartozik: Azokban az országokban, amelyekben jogilag megmaradt kormányzati szinten az operatív igazgatási eszközök köre.



a közszolgálat felsőszintű irányítása egy tárca feladata (rendszerint a belügy): a központi irányítás csak a jogi és költségvetési keretek központi meghatározására és legfeljebb a főtisztviselői kar kezelésére terjed ki, minden más jogkör a közigazgatási szervek szintjére tartozik. (Magyarországon ezt alkalmazzák, a közszolgálat felsőszintű irányítása jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik.)

A közszolgálati foglalkoztatottak körébe a következő szakmai csoportok tartoznak: 

A közigazgatás (állami és önkormányzati igazgatás) köztisztviselői és egyéb foglalkoztatottai



A fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állománya és más alkalmazottai



Az igazságszolgáltatás teljes személyi állománya



Az állami és helyi önkormányzati költségvetési- közszolgáltatatási intézmények közalkalmazottai

A 2006-os évben csökkent a foglalkoztatási garancia, szigorodtak a felmentés esetén igénybe vehető illetmény, és végkielégítés feltételei, és a teljesítmény és minőség érvényesítése a közszférában. Ezzel elkezdődött a klasszikus zárt, karrier rendszerű közszolgálat munkajogi irányba történő átalakítása.

51

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.2.1 Közintézmények alkalmazottjai: Mivel a közoktatási intézmények fenntartó szerint különbözőek lehetnek, így a közoktatási intézményekben dolgozók is eltérő jogállásban foglalhatják el pozíciójukat. Így a munkavállalók lehetnek: 

Közoktatási intézményben alkalmazottak, vagy közalkalmazottak



Az intézménnyel munkaviszonyban állók.

Az 1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt (továbbiakban: Kjt.) kell alkalmazni a közalkalmazottakra, míg a munkaviszonyban állók esetében a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Munka tv.) rendelkezik. Bizonyos esetekben azonban a Kjt-ben meghatározott eltérésekkel a közalkalmazottak esetében is alkalmazni kell a Munka tv. szabályait. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket szabályozzák: 

Törvény



Kormányrendelet



Miniszteri rendelet



Kollektív szerződés



Közalkalmazotti szabályzat

A két utóbbi nem lehet ellentétes jogszabállyal, és csak a jogszabály által felhatalmazott kérdéseket szabályozza. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató (a közoktatási intézmény vezetője) és a közalkalmazott.

52

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere A közalkalmazotti jogállás határozatlan időre szól, kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Magát a kinevezést, és az elfogadását is írásban rögzíteni kell. A Kjt. 20. §-a alapján a közalkalmazotti jogviszony feltételei: 

Büntetlen előélet



Tizennyolcadik életév betöltése



Magyar állampolgárság, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés, illetve bevándorolt, vagy letelepedett személy legyen.

Mivel közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető, így további feltétel, hogy csak olyan közalkalmazottat lehet foglalkoztatni, aki részt vett a pályázaton és megfelelt a pályázati feltételeknek. Ezeken túlmenően még elengedhetetlen kritérium a munkakörhöz jogszabály által előírt iskolai végzettség megléte. A közalkalmazott munkakörét, illetményét, és a munkavégzés helyét is tartalmaznia kell a kinevezésnek. Nélkülözhetetlen formai elemei: 

írásba foglalás



utalás arra, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről van szó.

A munkáltató jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a munkavállalót: 

irányadó munkarendről



jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, soron következő fokozat elérésének időpontjáról



egyéb juttatásokról és azok mértékéről



illetmény átutalásának napjáról



munkába lépés napjáról



felmentési idő megállapításának szabályairól



rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről



munkaköri leírásáról és arról, hogy kell-e például vagyonnyilatkozatot tennie.

Az önkormányzatoknál a polgármesternek egyetértési joga van, ha ezt a kinevezési okmányon nem írja alá, akkor a kinevezés semmis. 53

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Módosítása általában a két fél egyetértésével történik, de kivétel például a fizetési fokozatban előrelépés, átszervezés, jogutódlás. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szól, viszont bizonyos esetekben határozatlan időre is megköthető a közalkalmazotti jogviszony. Ezek a jogszabályban meghatározottak alapján: 

Helyettesítési célból



Meghatározott munka elvégzésére, illetve meghatározott feladat ellátására



Azon közalkalmazottak esetén, akik csatlakoznak a prémium évek programhoz.

Ezen túlmenően, a határozott idejű kinevezést is határozatlannak kell minősíteni, ha nincs

teljesen

összhangban

a

határozott

16

meghatározottakkal.

16

1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt

54

idejű

kinevezés

a

Kjt.-ben

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.2.2 Létszám-, és munkaerő állomány összetételének vizsgálata Dolgozatom következő részeiben a közoktatási intézmények emberi erőforrásainak elemzését szeretném elvégezni, illetve a bérgazdálkodási és ösztönzési rendszerét szeretném bemutatni, óvodai, alapfokú-, és középfokú oktatási intézményekre vetítve. Az intézmények munkaerő összetételének vizsgálata azért fontos, mert a megfelelő szakmai színvonalú ellátásához felkészült, naprakész, precíz szakismeretekkel rendelkező dolgozókra van szükség. A csoportosított létszámadatokból tudunk megoszlási viszonyszámokat készíteni, melyekkel jellemezhetjük a közalkalmazottakat például besorolási osztályonként. Közalkalmazottak létszám adatainak alakulása az óvodai intézményekben: Megoszlási viszonszámok (%) 2010 2011 2012 igazgató (főigazgató) 2,42 1,84 2,02 igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes) 0,00 0,00 0,00 Főosztályvezető 0,00 0,00 0,00 főosztályvezető-helyettes 0,00 0,00 0,00 Osztályvezető 0,00 0,00 0,00 más vezető beosztás 4,84 4,90 4,84 Főtanácsos 1,61 1,43 1,21 Főmunkatárs 0,40 0,41 0,40 Tanácsos 5,24 2,86 1,61 Munkatárs 2,42 1,43 2,02 A fizetési osztály összesen 2,02 2,45 2,02 B fizetési osztály összesen 2,82 32,65 30,24 C fizetési osztály összesen 32,26 2,65 4,84 D fizetési osztály összesen 2,02 1,22 2,02 E fizetési osztály összesen 1,21 0,20 0,40 F fizetési osztály összesen 0,40 40,61 40,32 G fizetési osztály összesen 40,32 7,35 8,06 H fizetési osztály összesen 7,26 0,00 0,00 I fizetési osztály összesen 0,00 0,00 0,00 J fizetési osztály összesen 0,00 0,00 0,00 kutató, felsőoktatásban oktató 0,00 0,00 0,00 KÖZALKALMAZOTTAK ÖSSZESEN: 100 100 100 4. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

A táblázatból jól kiolvasható, hogy míg 2010-ben a „G” (főiskolai, szakképzettséget igazoló oklevél, szakvizsga) fizetési osztályba tartozó közalkalmazottak voltak számottevőek (40,32 %), az óvodai oktatás területén, addig 2011. és 2012-ben már az eggyel alacsonyabb, „F” fizetési osztályba soroltak voltak túlnyomó többségben. (a 55

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere fizetési osztályok besorolási rendszerét dolgozatom későbbi alfejezeteiben ismertetem) Továbbá, jelentős változás következett be a „B” és „C” kategóriákban is. A „B „ osztályba tartozók létszáma 30 %-kal megnőtt 2010 és 2012 között, míg a „C” fizetési osztályban dolgozók száma közel ugyanennyivel csökkent. Közalkalmazottak létszám adatainak alakulása az alapfokú-, és középfokú oktatást végző intézményekben: Megoszlási viszonszámok: (%) Alapfokú oktatás Középfokú oktatás 2010 2011 2012 2010 2011 1,57 1,42 1,41 2,06 1,91 1,57 1,59 2,65 1,59 2,39 0,00 0,53 0,18 1,27 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,80 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2,44 1,95 1,41 3,81 3,50 1,92 2,30 2,12 2,54 2,39 0,87 0,88 0,88 0,79 0,64 3,84 3,89 3,89 3,33 3,03 0,70 0,53 0,35 0,95 0,64 5,24 3,72 2,65 6,03 4,62 8,38 9,20 9,36 8,89 9,08 1,75 2,12 3,00 4,44 3,34 2,97 2,83 2,47 6,98 7,64 2,44 6,19 3,00 2,22 2,23 53,75 50,27 53,18 16,03 15,92 6,28 6,90 6,89 1,59 1,43 5,24 4,78 5,65 31,11 29,30 1,05 0,88 0,88 7,30 10,99 0,00 0,00 0,00 0,16 0,16 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

Igazgató (főigazgató) igazgatóhelyettes (főigazgató-helyettes) Főosztályvezető főosztályvezető-helyettes Osztályvezető Más vezető beosztás Főtanácsos Főmunkatárs Tanácsos Munkatárs A fizetési osztály összesen B fizetési osztály összesen C fizetési osztály összesen D fizetési osztály összesen E fizetési osztály összesen F fizetési osztály összesen G fizetési osztály összesen H fizetési osztály összesen I fizetési osztály összesen J fizetési osztály összesen kutató, felsőoktatásban oktató KÖZALKALMAZOTTAK ÖSSZESEN:

100,00

100,00

100,00

100,00

100,00

5. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Az 5. számú táblázatból jól látszik, hogy az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás területén a három vizsgált év adatai alapján nem volt számottevő változás a munkaerő összetételében. Az alapfokú oktatás intézményeiben a „F” fizetési osztályba tartozók, tehát a főiskolai végzettségűek, míg a középfokú oktatásban a „H” osztályba tartozók, azaz az egyetemi végzettségűek vannak nagy arányban.

56

2012 2,02 2,36 0,00 0,67 0,00 3,71 2,70 0,67 2,70 0,67 4,22 9,61 3,71 7,08 2,36 16,86 1,35 31,03 8,09 0,17 0,00

100,00

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

Teljes-,

és

részmunkaidőben

foglalkoztatottak

megoszlása

intézményekben:

a

közoktatási

adatok: Óvodai ellátás

Alapfokú oktatás

%-ban Középfokú oktatás

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

98,80

98,79

98,80

95,66

94,97

95,29

97,08

96,63

95,51

1,20

1,21

1,20

4,34

5,03

4,71

2,92

3,37

4,49

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZESEN:

II. RÉSZMUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZESEN: I.+II. MINDÖSSZESEN:

6. számú táblázat: Saját szerkesztés: számítások alapján

A teljes-, és részmunkaidőben foglalkoztatottak megoszlásának táblázata alapján elmondható, hogy az óvodai ellátást biztosító intézmények esetén közel 99 %-a a foglalkoztatottaknak teljes munkaidőben végzi tevékenységét. A vizsgált években változás nem észlelhető ezen a területen. Az alapfokú oktatást végző intézmények esetén ez az arány valamivel alacsonyabb, 95 % körül mozog ez az érték mind a három évben. A középfokú oktatás területén kismértékű csökkenés figyelhető meg, hiszen 2010-ben 97 % volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, míg 2011-ben 96,6 %. A 2012-es évre ez tovább csökkent, elérve a 95,5 %-os értéket. Oka, hogy egyes szakok esetén, különösen, ha egyszakos pedagógusról van szó, nem biztosítható a kötelező óraszámban való foglalkoztatás.

57

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.2.3 Az ösztönzési rendszer, az ösztönzés alapvető elemei A vállalkozás fontos, belső hajtóereje az ösztönzési rendszer, éppen ezért, a vállalat stratégiájának kialakításakor nagy hangsúlyt kell fordítani az ösztönzés alapelveinek meghatározására. A munkaerő gazdálkodás feladata ezen a területen a részletek kimunkálására, valamint a végrehajtásra terjed ki. A munkaerőnek olyan speciális igényei merülhetnek fel, melyek csak az ösztönzéssel elégíthetők ki. Ezek az igények magukba foglalják a szükségleteken túl a motivációt is. Ez a két fogalom szoros kapcsolatban van, kölcsönösen kiegészítik egymást, és egymás feltételei. Az ösztönzés eszközei nagyon sokrétűek. Az ösztönzési rendszer legfontosabb elemeit, az úgynevezett ösztönzési csomag tartalmazza. Ezek alapján beszélhetünk anyagi, illetve nem anyagi ösztönzőkről. Anyagi ösztönzők természetesen az alapbér, vagy illetmény, a változó bér, illetmény kiegészítés, juttatások. A nem anyagi ösztönzők között kell megemlíteni az ösztönző munkafeltételeket, sportolási lehetőségeket, a karrieresélyeket. A közszektor ösztönzési rendszerének kialakításakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a versenyszférával szemben, itt a finanszírozási korlátok, és a törvényi előírások jóval erősebbek. Ezeket tartalmazzák a besorolási, előmeneteli rendszer és az illetményrendszer. A hatályos törvények, és a költségvetési keretszámok határozzák meg a közalkalmazotti előmeneteli és javadalmazást biztosító rendszerek kereteit. Munkavállalók ösztönzési rendszere: Bérformák csoportosítása Kereset

és

teljesítmény

a Az

ösztönzés Az

ösztönzés Az

elszámolás

iránya szerint

intenzitása szerint módja szerint

Mennyiségre

Lineáris

Egyéni

Degresszív

Csoportos

kapcsolata szerint Időbér

ösztönző Teljesítményrendszer Minőségre ösztönző Kombinált

Progresszív

58

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere 7.számú táblázat: Győrffi D. – Vígvári A.: A közpénzügyek nagy kézikönyve (Complex Kiadó, Budapest, 2009.

Az anyagi ösztönzők elemi: 

Alapbér (illetmény): a besorolás szerinti bér, valamint a 100%-os teljesítmény elérése esetén járó bér



Törzsbér: az a bér, melyet a munkaidőben eltöltött idő hosszától függően számolnak el (időbér), vagy az a bér, ami a ténylegesen teljesített munkáért jár (teljesítménybér)



Pótlék (illetmény pótlék, illetmény-kiegészítés): olyan bérelem, amely egy adott munkakörhöz, vagy tevékenységhez kapcsolódó különleges feltételeket, körülményeket kompenzálja többletbérként. (például nyelvi-pótlék)



Prémium: olyan többlet-bér, melyet előre meghatározott többlet-feladat ellátásáért kaphat a munkavállaló



Jutalom (bónusz, ösztönzők): olyan többlet-bér, melyet a tevékenység komplex, utólagos értékelése alapján kaphat a munkavállaló



Kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre járó bér (évi rendes szabadság, kiküldetés)



Egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási időre járó bér, például a munkakörrel össze nem függő munka díja, másodállásban dolgozók bére

59

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

5.3 Bérgazdálkodás A bérgazdálkodás a személyi jellegű juttatások előirányzataival való gazdálkodást foglalja magába, ami a munkaerő-gazdálkodás pénzügyi vetületének felel meg. Általában a költségvetési szervek maguk gazdálkodnak a személyi juttatásokkal, melyet, mint kiemelt előirányzatot hagy jóvá a felügyeleti szerv. A bérgazdálkodás során viszonylag nagy önállósággal gazdálkodhat az intézmény az előirányzatokkal, a fel nem használt összeget a tárgyévben, vagy az azt követő évben jutalmazásra fordíthatja, vagy átcsoportosíthatja az előirányzatok között. A közalkalmazottak számára a jogi szabályozás lehetőséget nyit az illetmény előmeneteli rendszert, vagyis garantálja a dolgozók illetményének folyamatos emelkedését. Mivel a munkavállalók a központi költségvetésből kapják bérüket, tehát a piac kiszámíthatatlansága nem hat rá, így biztosítható a az illetménynövekedés. Egy költségvetési szerv által kifizetett alapilletmények nagyságát befolyásoló tényezők: 

Létszám



Különböző fizetési osztályokba tartozók aránya



A foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje



A törvény által meghatározott illetményalap alsó határától való eltérések együttes összege

Az illetménykiegészítés a munkavállaló által végzett többletteljesítményért adható, így nagyságát az befolyásolja, hogy végeznek-e munkát a dolgozók a kötelezően ellátandó feladataikon túl, és ha igen, akkor milyen mértékben. Illetménypótlék nagysága függ: 

Végzett tevékenységtől, munkakörtől



A szervezet strukturáltságától



A rendelkezésre álló előirányzat nagyságától

A munkavállalók nagyobb leterheltségéért a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás jár. Elsősorban a létszámellátottság és az üres álláshelyek száma határozza meg nagyságát.

60

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Az átlagos illetmények nagyságát több tényező együttes hatása befolyásolja, de kiemelhető két olyan tényező, melyeknek nagyságára minden illetményelem hatással van, ezek: 

Létszámösszetétel



Személyi juttatások előirányzatai

5.3.1 A személyi juttatások összetevői: A személyi juttatásoknak a törvényi előírások alapján 3 csoportját különböztetjük meg. Ezek: 

Rendszeres személyi juttatások



Nem rendszeres személyi juttatások



Külső személyi juttatások.

A rendszeres személyi juttatások kategóriába a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, valamint azok a juttatások sorolhatók, amelyek havonta, vagy évente rendszeresen, ismétlődve kerülnek kifizetésre a munkavállalók részére. A nem rendszeres személyi juttatások fogalma azokat a jogszabályokban, vagy a kollektív szerződésben rögzített juttatásokat, költségtérítéseket, hozzájárulásokat jelenti, melyek kötelező jelleggel fizetendőek mind a teljes, mind a részmunkaidőben dolgozók számára, illetve lehetnek nem kötelező jellegűek is, de lehetőség van a kifizetésükre, a megfelelő forrás, rendelkezésre áll. Külső személyi juttatások azoknak a dolgozóknak fizetendőek, akik nem tartoznak a költségvetési

szerv

állományába,

továbbá

fizetendő

az

állományba

munkavállalók részére is, a munkakörön kívüli munka elvégzéséért.

61

tartozó

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Az óvodai nevelési intézmények személyi juttatásainak alakulása: EFt ÓVODAI NEVELÉS Eft-ban Teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása összesen Részmunkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Foglalkoztatottak sajátos juttatásai Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen Szociális jellegű juttatások Különféle nem rendszeres juttatások összesen Külső személyi juttatások Összesen: teljes munkaidőben foglalkoztatottak : Részmunkaidőben foglalkoztatottak: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi rendszeres személyi juttatásai Változás 2010-hez viszonyítva Változás 2011-höz viszonyítva

2 010

2 011

2 012

408 150 eFt

410032 eFt

426 104 eFt

2 746 eFt

3344 eFt

3 105 eFt

47 894 eFt

26012 eFt

31 051 eFt

13 372 eFt

19901 eFt

15 564 eFt

16 203 eFt 0 eFt

10415 eFt 0 eFt

3 464 eFt 0 eFt

0 eFt 1 083 eFt 489 448 eFt

0 eFt 4949 eFt 474653 eFt

0 eFt 5 817 eFt 485 105 eFt

248 fő

248 fő

248 fő

3 fő

3 fő

3 fő

137 147 Ft/fő/hó

137 780 Ft/fő/hó 0,46 %

143 180 Ft/fő/hó 4,40 % 3,92 %

8. számú táblázat: Saját szerkesztés: számítások alapján

A teljes foglalkoztatottak átlagos illetménye 2010-hez képest 2012-re 4,4%-kal magasabb volt, mely a 2010-2011-es évek közötti 0,46%-nak, valamint a 2011 és 2012 közötti 3,92 %-nak köszönhető. Annak ellenére, hogy a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény) nőttek, az összes személyi juttatásban mégis csökkenés figyelhető meg 2010 és 2012 között. Ez kismértékben a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásoknak, de legnagyobb részt a személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások jelentős csökkenésének köszönhető. Oka, hogy az önkormányzatok állami hozzájárulásainak évről évre csökkenő mértéke, és az ellátandó feladatok folyamatos bővülése miatt, a fenntartó

önkormányzat

is

kénytelen megszorításokat

alkalmazni,

emiatt

az

intézmények nem tudják biztosítani dolgozóik részére jövedelmek reálértékének megtartását, elsősorban az adható juttatások csökkenése, illetve megszűnése a jellemző. 62

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Az alapfokú-, és középfokú oktatást végző intézmények személyi jellegű juttatásainak alakulása: ALAPFOKÚ OKTATÁS 2010

2011

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi rendszeres személyi juttatásai Változás 2010-hez viszonyítva Változás 2011-höz viszonyítva Foglalkoztatottak létszámában bekövetkezett változás

159482,7 Ft/fő/hó 161032,1 Ft/fő/hó 0,971518 %

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi rendszeres személyi juttatásai Változás 2010-hez viszonyítva Változás 2012-höz viszonyítva Foglalkoztatottak létszámában bekövetkezett változás

160711,6 Ft/fő/hó

2012

164122,9 Ft/fő/hó 2,909517 % 1,919352 %

4 fő

160592,7 Ft/fő/hó -0,07396 %

-2 Fő

169130,4 Ft/fő/hó 5,238467445 % 5,316357245 %

3 fő

6 fő

9. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Az alapfokú oktatás területén az figyelhető meg, hogy 2010-ről 2011-re nagyon minimális, még az 1%-ot sem éri el az átlagos illetmény változása, és a következő évben sem figyelhető meg jelentős eltérés, így összességében a 2010-es bázis évhez viszonyítva egy mindösszesen 3%-os növekedés valósult meg az egy főre jutó havi rendszeres személyi juttatásoknál. Mivel a létszámban, illetve annak összetételében sem történt szembetűnő változás, illetve a bértáblában sem nevezhető jelentősnek a változás, így nem meglepő, ez a minimális eltérés. A

középfokú

oktatási

intézmények

teljes

munkaidőben

foglalkoztatott

munkavállalóinak egy főre jutó havi rendszeres személyi juttatásainak változása a 3 év adatai alapján, elenyésző.

63

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Óvodai nevelési intézmények személyi juttatásainak megoszlása: 2010

2012

Változás

eFt

Megoszlás (%)

eFt

megoszlás (%)

%

Rendszeres személyi juttatások

410 896

83,95

429 209

88,48

4,46

Nem rendszeres személyi juttatások

77 469

15,83

50 079

10,32

-35,36

Külső személyi juttatások

1 083

0,22

5 817

1,20

437,12

Személyi juttatások összesen

489 448 100,00 485 105 100,00 -0,89 10. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Az óvodák személyi juttatásai a 3 év alatt összességében 1%-kal csökkentek. Az éves átlagos növekedési ütem 0,5 % volt, ami egyenletes ütemű növekedést jelent az személyi juttatások összegében. Az jól látszik a táblázat adataiból, hogy ez a csökkenés a külső személyi juttatások több mint négyszeresének emelkedése mellett ment végbe. Az alapfokú, és középfokú oktatás területén sem jelentős a változás. Személyi juttatások alakulása: 2010

2012

Rendszeres személyi juttatások (07+08)

Rendszeres személyi juttatások (07+08)

Nem rendszeres személyi juttatások (17+40+41)

Nem rendszeres személyi juttatások (17+40+41)

Külső személyi juttatások (43+47)

Külső személyi juttatások (43+47)

1. ábra: Saját szerkesztés számítások alapján

A táblázat adatai és a grafikus ábrák jó tükrözik, hogy az összes személyi juttatáson belül a legnagyobb arányt a rendszeres személyi juttatások képezik, de ezek mértékében sem történt a vizsgált 3 évben számottevő változás. 64

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere A közoktatási intézmények egy főre jutó személyi juttatásainak alakulása 2010-2012 között: Egy főre Személyi jutó juttatások személyi Óvodai összesen Létszám juttatás Láncviszonszám Bázisviszonszám nevelés eFt fő (Ft/fő) egy főre (%) egy főre (%) 489 448 251 1949992 100,00 2010 478 290 248 1928588 98,90 98,90 2011 485 105 251 1932689 100,21 99,11 2012 Alapfokú oktatás 573 2457066 100,00 2010 1 407 899 596 2287198 93,09 93,09 2011 1 363 170 595 2304158 100,74 93,78 2012 1 370 974 Középfokú oktatás 650 2578934 100,00 2010 1 676 307 653 2496387 96,80 96,80 2011 1 630 141 623 2576453 103,21 99,90 2012 1 605 130 11. táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Mindhárom oktatási intézmény típus esetén az egy főre jutó személyi juttatásokban 2011-re csökkenés következett be, majd 2012-re egy kismértékű növekedés figyelhető meg, de a 2010-es szint alatt maradtak még így is az értékek. Az egy főre jutó személyi juttatások növekedési üteme a három vizsgált intézmény típusban eltérő. A középfokú oktatást végző, illetve az óvodai nevelést ellátó intézmények esetén minimális a növekedés (1% alatti), az alapfokú oktató intézményeknél 6 %.

A munkabér összetevői: Alapilletmény: A közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez jogszabályban előírt iskolai végzettség szükséges, illetve az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján különböző fizetési osztályokba tagozódnak a munkakörök. A közalkalmazotti alapilletménynek egy „A”-tól „J”-ig terjedő tagozódása rögzített a jogszabályokban, amely az alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezőktől egészen az akadémiai doktori címet elért munkavállalóig sorolja be a közalkalmazottakat. A különböző fizetési osztályok 14 fizetési fokozatot tartalmaznak, melyek a közalkalmazotti jogviszonyban betöltött idő alapján 65

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere állapíthatóak meg. Ezen fizetési fokozatok alapján a munkavállaló 3 évente eggyel magasabb fizetési fokozatba kerül. Ezzel egy stabil és kiszámítható előmeneteli rendszer lett kiépítve a közszféra területén. Ez a tábla azonban csak alsó korlátot szab a bérnek, egy garantált illetményt jelent, de az egyéni bér megállapításánál nincs felső korlát. Illetménykiegészítés: A közalkalmazott illetménykiegészítésben is részesülhet a fizetési fokozata alapján Járó illetményen túl. Ez egy teljesítményfüggő bérezési elem. Az intézmények a saját eredményükből adhatják ösztönző elismerésként.

A kollektív szerződésben kerül

rögzítésre, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát fordítja illetménykiegészítésre, illetve milyen feltétel mellet adja azt. Illetménypótlék: Külön illetménypótlékra jogosult a munkavállaló különleges feltételek mellett. Az illetménypótlék számításának alapját a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. A pótlékok néhány tipikus megjelenési formája: 

Idegen nyelvtudási pótlék



Veszélyességi pótlék



Egyéb pótlék

Ösztönző keresetkiegészítés: A

munkáltató

meghatározott

munkateljesítmény

elérése,

továbbá

átmeneti

többletfeladatok elvégzéséért ösztönzésre adhat egyszeri, vagy határozott időre szóló havi rendszerességű fizetést kereset kiegészítés címén. Ennek megállapításának feltételei a kollektív szerződés tartalmazza, vagy ha nincs, akkor a munkáltató állapítja meg. Jubileumi jutalom: A 25, 30 és 40 évi közalkalmazotti jogviszonyt betöltött közalkalmazottaknak jár jubileumi jutalom. 66

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere Egyéb juttatások: A keresetbe tartozó juttatások. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak állományára vonatkozóan kell fizetni. Jutalom: Az egyéni teljesítményekhez kapcsolódóan, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján fizetik a dolgozók részére. További elemek: 

Túlóra díj



Helyettesítési díj



Készenléti, ügyeleti díj



Távolléti díj



Szabadidő megváltás



Külképviseletek személyi juttatásai



Végkielégítés

Az óvodai alkalmazott alapilletményének, egy főre jutó átlag illetményének és az átlagjövedelmek alakulása Egy főre jutó alapilletmény:

változás (%) 1588841 Ft/fő 1611601 Ft/fő 1674414 Ft/fő

1,43 3,90

Egy főre jutó átlag illetmény 1 626096 Ft/fő 2010 2011 1 646 677 Ft/fő 2012 1 709 996 Ft/fő

1,27 3,85

2010 2011 2012

Átlagjövedelem 1815367 Ft/fő 2010 1750294 Ft/fő -3,58 2011 1833705 Ft/fő 4,77 2012 12. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

A 12. számú táblázatból kiolvasható, hogy az egy főre jutó alapilletmény a három év során folyamatosan növekedett, 2011-ről 2012-re közel 4 %-kal. Ugyanez a tendencia

67

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere figyelhető

meg

az

egy

főre

jutó

átlag

illetmény

esetén

is.

Az

átlagjövedelmekben 2010 és 2011 között egy visszaesés észlelhető, de a 2012-ben a 2010-es szint fölé emelkedett. A jövedelmek megoszlása kifizetési jogcímek szerint 2010 és 2012 között: Alapfokú

2010

2011 Megoszlás (%)

eFt Alapilletmények 1075524

eFt 1 074 85,59 499

2012 Megoszlás (%) eFt

Megoszlás (%)

89,15 1104043

87,05

Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb kötelező illetmény-pótlékok Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások

112 0

0,01 0,00

25 120

0,00 0,01

0 481

0,00 0,04

37515

2,99

48 342

4,01

34687

2,73

Egyéb juttatás

12145 0

0,97 0,00

2 575 0

0,21 0,00

11781 0

0,93 0,00

1125296

89,55

1 125 562

93,39 1150992

90,75

131325 10,45 79 696 6,61 117339 1256621 100,00 1205258 100,00 1268331 573 596 595 13. táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

9,25 100,00

Rendszeres személyi juttatások összesen Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Összesen: Létszám (fő)

Egy főre jutó alapilletmények alakulása 2010-2012 között Egy főre jutó alapilletmény:

Változás(%) (%) 2010 1877005 Ft/fő -3,95069 2011 1802851 Ft/fő 2,922249 -1,143885 2012 1855534 Ft/fő 14. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Az alapfokú oktatást végző intézményekben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére 2012-ben 1%-kal kevesebbet fizettek ki, mint 2010-ben. A különböző jövedelmek aránya kismértékű átrendeződés figyelhető meg, de ez nem befolyásolta az egy főre jutó alapilletmény átlagos mértékének csökkenését 2010 és 2012 között.

68

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere

Alapfokú oktatást ellátó intézmények egy főre jutó átlag illetményének és átlagjövedelmének, alakulása: Egy főre jutó átlag illetmény 2010 1 963 867 Ft/fő 2011 1 888 525 Ft/fő 2012 1 934 440 Ft/fő Átlagjövedelem 2010 2011 2012

Változás (%) -3,83642 2,431271 -1,4984224

2193056 Ft/fő 2022245 Ft/fő -7,78872 2131649 Ft/fő 5,410016 -2,8000704 15. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

Az egy főre jutó átlag illetmény összegében is a 1,4 %-os csökkenés figyelhető meg, az átlag jövedelemben pedig -2,8 %-os a változás 2010 és 2012 között. Egy kis mértékű létszám növekedés is bekövetkezett ebben az időszakban, tehát ez a változás, arra enged következtetni,

hogy

az

alacsonyabb

fizetési

fokozatokban

történt

csak

létszámnövekedés. Középfokú oktatási intézmények egy főre jutó alapilletményének, egy főre jutó átlag illetményének és átlagjövedelmének alakulása 2010-2012 között: Egy főre jutó alapilletmény:

változás (%) 2010 1835688 Ft/fő -0,33645 2011 1829511 Ft/fő 4,632217 4,28017985 2012 1914258 Ft/fő Egy főre jutó átlag illetmény 2010 1930905 Ft/fő -0,0455 2011 1 930026 Ft/fő 4,841108 4,79340398 2012 2 023461 Ft/fő Átlagjövedelem 2010 2342283 Ft/fő -3,90745 2011 2250760 Ft/fő 5,909814 1,77144276 2012 2383775 Ft/fő 16. számú táblázat: Saját szerkesztés számítások alapján

A középfokú oktatást ellátó intézmények egy főre jutó alapilletményében 4 %, az egy főre jutó átlagilletményben 5 %, az átlag jövedelemben pedig 2 %-os növekedés látható a vizsgált időszakban. Mivel itt volt egy kismértékű létszám csökkenés, így arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg az alacsonyabb fizetési osztályokba tartozók létszámában következett 69

A közoktatási intézmények emberi erőforrásai, bérezési-, és ösztönzési rendszere be egy minimális változás. Továbbá azt tapasztaltam, hogy az összes juttatás tekintetében is csökkenés tapasztalható, mindezek ellenére nőtt az átlagjövedelem, vagyis a munkavállalók számának csökkenése nagyobb arányú volt, mint az összes juttatás

összegének

70

csökkenése.

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása

6 Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása A 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény az egyik legjelentősebb változást idézte elő az elmúlt időszakban. Az elmúlt években a gazdasági válság ráébresztette az országokat, hogy ahhoz a fejlődés hosszú távon fenntartható legyen, komoly befektetésekre van szükség többek között az oktatás területén is. Az új törvénytől azt várják, hogy a rendszerváltás óta eltelt idő oktatáspolitikai problémáit majd orvosolni tudja. Az állam irányítja, szabályozza, ellenőrzi, és gondoskodik a nevelés és az oktatás megfelelő működéséről. Az egyik legnagyobb változás, hogy a köznevelést és oktatást a kormány nem szolgáltatásnak tekinti, hanem közszolgálatnak. A törvény igyekszik meggátolni a társadalmi leszakadást, előtérbe helyezi a tehetséggondozást. Elfogadja a pedagógus életpályamodellt a kormány , és az országgyűlés egy olyan adósságot egyenlít ki amely már több évtizede fennáll. Olyan feltételeket próbál teremteni, melyek a gyermekek nevelését, oktatását végző pedagógusok társadalmi felelősségével arányosak, mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülés szempontjából. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény legfontosabb újdonságai Az intézményrendszer az állam fenntartása alá került: Az óvodák kivételével 2013. január elsejével a köznevelési intézmények fenntartója az állam lett. A fenntartói jogokat a kormányhivatalokon keresztül gyakorolja. Viszont bizonyos intézmények működtetése a települési önkormányzatok feladata marad, ezen esetekben egy öt évre szóló köznevelési szerződésben az önkormányzatok vállalják ezt a kötelezettséget. 3000 fős alatti települések esetén mind a fenntartói, mind a működtetői jogokat az állam gyakorolja, viszont a 3000 fő feletti települések esetén a fenntartás az állami feladat, de a működtetés feladata az önkormányzatnál maradhat. Egyházi és magánintézmények továbbra is működhetnek, hiszen az alapítás szabadsága megmaradt. Fenntartótól függetlenül biztosítja a központi költségvetés a nevelő és oktató intézmények és az igénybeveendő pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges 71

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása pedagógusok és azok munkáját segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és járulékaikat. Tankötelezettség: A gyermek abban évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a hatodik életévét. További egy nevelési évig óvodába járhat a gyermek, ha a szakértői bizottság javasolja. Európa 19 országához hasonlóan (Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Málta, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia) a tanuló 16. életévének betöltéséig tart a tankötelezettség. Az érettségi, vagy az első szakképesítés megszerzéséig biztosítja az állam a térítésmentes továbbtanulás lehetőségét a 16. életévüket betöltött fiatalok számára is, a tanköteles kor leszállítása ellenére. Azon gyermekek esetén, akik tankötelesek, de az általános iskolát elvégezni nem tudják, vagy általános iskola elvégzését követően továbbtanulni nem tudnak vagy nem akarnak a köznevelési Hídprogramok biztosítanak lehetőséget a tanulás folytatására. Ezek a programok egyénre szabott segítséget nyújtanak a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. Három éves kórtól kötelező az óvoda: A főszabály alapján három éves kórtól kötelező a napi 4 órás óvodai foglalkozáson való részvétel. A gyermek ötödik életévének betöltéséig felmentés adható a jegyző által a szülő kérelmére ész óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével. Erre akkor van lehetőség, ha a gyermek családi körülményei sajátos helyzet ezt indokolja. Nemzeti alapterv megújulása: Minden magyar gyermek számára alanyi jogon jár a korszerű tudás-, nemzeti és egyetemes műveltségi minimumot megtanító nevelés, oktatás, melyet a Nemzeti alaptanterv határoz meg. Ez alapján készülnek a kötelezően választható kerettantervek, melyek alapján az iskolák elkészítik a helyi tantervüket. 72

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása Az új Nemzeti alaptantervhez hasonlóan szabályozza több európai ország a kötelező ismeretanyagot, például Dánia, Franciaország, Görögország, Németország és Portugália. Hit és erkölcstan: 2013-tól a kötelező tanórai foglalkozások része lesz az állami általános iskolában az erkölcstan vagy az e helyett választható hit- és erkölcstan óra. Az iskolai foglalkozások ideje: 16 óráig tart a nevelés-oktatás az általános iskolákban, de igény esetén 17 óráig gondoskodnia kell az iskoláknak a tanulók felügyeletéről. Érettségi vizsgára vonatkozó szabályok A gimnáziumban nem változik az érettségi vizsga kötelezően választandó tantárgyainak köre. A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv mellett az ötödik érettségi tárgy nem a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. 50 óra úgynevezett közösségi szolgálat elvégzésének igazolása is az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele lesz 2016. január elsejétől. Szakképzés: A jövőben középfokú végzettségnek számít a szakiskolai végzettség. A szakiskoláknak az adott szakképesítés megszerzéséhez három közismereti képzés és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást tartalmazó szakképzési évfolyama van. Pedagógiai szakmai szolgáltatók: Állami intézményekké váltak a pedagógiai szakszolgálat intézményei. Feladatik közé tartoznak a nevelési tanácsadás, és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása is. A pedagógusok kötelezettségei között is szerepel az utóbbi. A pedagógiai szakmai

szolgáltatást,

állami,

egyházi,

illetve

magánintézmények

fenntartói

nyújthatnak, országosan egységes szakmai irányítás mellett. A szaktanácsadás és a továbbképzések szervezése a szakmai szolgáltatók legfontosabb feladatai.

73

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása Pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-től Lényegesen magasabb béreket irányoz elő az új törvény, illetve rögzíti az előmeneteli rendszert is. Kétéves gyakornoki időszakból négy fokozatból áll a pedagógusi életpálya. A minősítés eredményét is figyelembe veszi az új bértábla, nem csak a megszerzett képesítést és a pályán töltött éveket. 2013. szeptember 1-jétől a pedagógus életpálya bevezetésétől minden pedagógus többet fog keresni, a minősítés megszerzését

követően pedig további számottevő

béremelkedésre számíthatnak. Ugyanezek a szabályok érvényesek azon intézményekre is, melyek nem állami és nem önkormányzati fenntartásúak. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka lesz, a bérek értékállóságának megőrzése céljából. Minden pedagógusra egységes szabályok vonatkoznak a minősítő vizsga és a minősítési eljárás folyamán. A kormányhivatal szervezi a pedagógusok minősítő vizsgáját és a minősítési eljárását. Rendelet szabályozza a minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait. Maximum egy éves szabadságot vehetnek ki a pedagógusok meghatározott feltételek teljesítése esetén. A kötelező óraszám nem szerepel a törvényben A kötelező óraszám fogalma nem szerepel a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben, kivéve a vezetők kötelező óraszámát. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés bevezetése Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan vizsgálat melyet 5 évente meg kell ismételni, és értékeléssel zárul minden esetben. A pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok alapján történő ellenőrzés és értékelés a célja a minőség javítása érdekében. Minden köznevelési intézményre kiterjed az ellenőrzés fenntartótól függetlenül.

74

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása Módosító javaslatok A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény jelentőségét misem bizonyítja jobban, minthogy, több mint háromszáz módosító javaslat érkezett a tervezethez, melyekből 134-et támogattak a különböző bizottságok. A parlamenti vita eredményeként az alapelvekből kikerül az állami intézmények számára világnézeti semlegességet előíró rész. Azt írja elő a törvény, hogy az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vehessen részt. Az iskolapszichológus alkalmazása nem a fenntartótól függ. A törvény értelmében 500 gyermekig, tanulóig egy szakember foglalkoztatását félállásban, 500 fő fölött főállásban az állam finanszírozza. Az 50 óra közösségi szolgálat az érettségi bizonyítvány kiadásának lesz a feltétele; az óvoda nem váltható ki 5 éves korig családi napközivel; a középiskolákban központi felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga szervezhető ott, ahol három év átlagában kétszeres a túljelentkezés. A gyermek ötéves koráig nem az óvodavezető a védőnő egyetértésével, hanem az óvodavezető és a védőnő egyetértésével a jegyző (egyházi és magánintézmény esetén a fenntartó) adhat felmentést a kötelező óvodába járás alól. A gyermek, a szülő és a pedagógus jogainak felsorolásába is visszakerül, hogy az oktatási jogok biztosához fordulhat. A törvény megfogalmazza a Nemzeti Tehetség Program szerepét. A NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai országjáró körúton tájékoztatták a pedagógusokat, a szakmai közvéleményt a készülő Nemzeti Köznevelésről szóló törvényről. Hoffmann Rózsa államtitkár és Gloviczki Zoltán 75

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása közoktatásért felelős helyettes államtitkár mintegy huszonnégy városban ismertette meg az érdeklődőket a várható módosításokkal. A találkozókon összességében több mint tizenegyezer pedagógus, intézményvezető vett részt.

A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lépett hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan került és kerül bevezetésre. Többek között ehhez is a 2012-es hatályba lépés biztosítja a jogalapot. 2013. január 1. Ekkortól kerültek főszabály szerint állami fenntartásba a köznevelési intézmények, és változott a bérek finanszírozása. Hatályba léptek a szakszolgálatokkal kapcsolatos változások. Ekkortól lettek érvényesek a tankötelezettségre vonatkozó szabályok. 2013. szeptember 1. Ekkortól lép életbe: 

az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozások,



a pedagógus életpálya-modell,



a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása



a pedagógusok magasabb bérezése.

Indulnak a köznevelési Híd-programok. Ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok és tanulói óraszámok. Bevezetésre kerül általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. Hatályba lépnek az intézményvezetők létszáma és óraszámai. Ekkortól kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. 76

Új jogszabály, a közoktatási rendszer megreformálása Ekkortól hatályos a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó melléklet. 2014. szeptember 1. Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás.17

17

Kormany.hu (letöltve: 2013. 05.09)

77

Összegzés

7 Összegzés Dolgozatomban igyekeztem, átfogó képet alkotni, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszeréről. Mindehhez számomra, az önkormányzat Minőségirányítási Programja nyújtott alappillért. Ez alapján megismertem, Zalaegerszeg közoktatási minőségpolitikáját, jövőképét, küldetéstudatát. Továbbá ez rögzíti az egyes intézményekre vonatkozó elvárásokat, melyek szorosan kapcsodnak a fejlesztési tervhez, amely általános elveket fogalmaz meg a helyi közoktatási stratégiával kapcsolatban. Az óvodai neveléssel, az iskolai neveléssel és oktatással, a kollégiumi neveléssel és oktatással összefüggő szolgáltató tevékenységet a helyi önkormányzat látja el. Dolgozatom második felében a közoktatási intézmények emberi erőforrás gazdálkodását mutattam be, óvodai nevelés, alapfokú- illetve középfokú oktatás, és nevelés, bontásban. Elvégeztem ezek létszám-, és munkaerő állományának összetétel vizsgálatát 2010-2012-es évekre vonatkozóan. Számításaim alapján jelentős változás nem következett be az összes foglalkoztatott létszámát tekintve, valamint a fizetési osztályonkénti összetételük sem mutat jelentős változást. Kivétel képez az óvodai neveléssel foglalkozó intézmények, ahol 2010-hez képest két (C és G) fizetési kategóriában is jelentős csökkenés következett be, amivel párhuzamosan a „B” és „F” fizetési kategóriákban számottevő létszám-növekedés ment végbe. Az ösztönzési rendszer elemeinek bemutatása után elvégeztem a három intézménytípus személyi juttatásainak elemzését. Az óvodai oktatás annak ellenére, hogy a rendszeres személyi juttatások (alapilletmény) nőttek, az összes személyi juttatásban mégis csökkenés figyelhető meg 2010 és 2012 között, ennek oka a dolgozók besorolási osztályokon belüli megoszlásának a változásában keresendő. Az alapfokú-, illetve középfokú oktatást végző intézmények esetén nincs jelentős változás, ami annak tudható be véleményem szerint, hogy a vizsgált 3 évben a létszámösszetételben jelentős változás nem következett be. Az alapilletmény és átlagos illetmény tekintetében általánosítva az mondható, hogy mértékük az esetek jelentős részében nőtt. Ennek hátterében úgy gondolom, a bértábla évről-évre történő változása, alapilletmény növekedése áll. Végül röviden ismertettem a 2013. január 1-én bekövetkezett jogszabályi háttér változását. Mivel dolgozatomban a 2010-2012-es évek közötti időszakot vizsgáltam, így 78

Összegzés még a korábbi törvényi háttér alapján építettem fel dolgozatomat, de a teljesség igénye megkövetelte, hogy kitérjek erre a jelentős változásra. Összegezve, úgy gondolom a közalkalmazotti pálya mindenki számára kecsegtető lehet, hiszen az előmeneteli rendszer ösztönzi a munkavállalót a folyamatos fejlődésre, képzésre, továbbtanulásra. Továbbá, azzal, hogy alapilletményének növekedését nem a piaci verseny befolyásolja, hanem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött évek biztosítják bérének fejlődését még vonzóbbá teszi ezt a pályát. Viszont nem szabad megfeledkezni a folyamatos egyéb ösztönzési módszerek alkalmazásáról sem, nehogy a munkavállalók „elkényelmesedjenek”, lankadjon motivációjuk. A munkáltatók feladata a helyes út, megfelelő arány megtalálása az ösztönzési módszerek, eszközök között.

79

Irodalomjegyzék 1. Ambrus T.-Lengyel L.: Humán controlling számítások (Complex Kiadó, Budapest, 2006.) 2. Csermák J.-Győrffi D.-Pintérné Csermák J.-Printz J.: Feladatgyűjtemény a költségvetési szervek gazdasági tevékenységének elemzéséhez (Perfekt Kiadó, Budapest, 2005.) 3. Győrffi D.-Vigvári A. :A közpénzügyek nagy kézikönyve (Complex Kiadó, Budapest, 2009.) 4. Karoliny m.-Lévai Z.-Poór J.: Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban Módszertani kézikönyv (Szókratész Kiadó, Budapest,2005.) 5. Somogyi F.-Somogyi K.-Józsa L.: A magyar emberitőke-állomány állapota ( L’Harmattan, Budapest, 2011.) 6. Tóthné Sikora Gizella: Humán erőforrások gazdaságtana (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004.) 7. Vadász J.: Közszolgálati reform: a közszolgálat emberi erőforrásainak megújítása ( Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.) 8. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási intézményrendszere működésének módosított Önkormányzati Minőségirányítási Programja 2009-2014. 8. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (Zalaegerszeg 2012.) 9.

Internetes források: kormányhivatal.hu/download/1/54/50000/%C3%96nk Hirlevel 2012 I%20Sz%C3%Alm.pdf (letöltve: 2013.02.12) tarhely.sokoldal.hu/kovacsrobi76/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-kilenc.pdf (letöltve: 2013.02.18.) kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/onkig.html (letöltve: 2012.0218.) kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/onkig.html (letöltve: 2012.02.18.) http://www.esavaria.hu/publikalas2/index.aspx?lap=57&pf=25&lf=63&mf=1037&cmf=1067 (letöltve: 2013. 03.12) http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/ Min%C5%91s%C3%A9gc%C3%A9l 80

www.knok.adatpark.hu/letoltesek/dokumentumok/Modinfo_mip.pdf (letöltve: 2013. 03.26.) Kormany.hu (letöltve: 2013. 05. 09.) Jogszabályok: 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt

81

Ábrák, táblázatok jegyzéke Táblázatok: 1. számú táblázat: Bizottságok létszámadatai 2. számú táblázat: Tervezési kapcsolati rendszer 3. számú táblázat: Közszféra és magánszféra összehasonlítása 4. számú táblázat: Közalkalmazottak létszám adatainak alakulása az óvodai intézményekben 5. számú táblázat: Közalkalmazottak létszám adatainak alakulása az alapfokú-, és középfokú oktatást végző intézményekben 6. számú táblázat: Teljes-, és részmunkaidőben foglalkoztatottak megoszlása a közoktatási intézményekben 7. számú táblázat: Munkavállalók ösztönzési rendszere 8. számú táblázat: Az óvodai nevelési intézmények személyi jellegű juttatásainak alakulása 9. számú táblázat: Az alapfokú-, és középfokú oktatást végző intézmények személyi jellegű juttatásainak alakulása 10.

számú táblázat: Óvodai nevelési intézmények személyi juttatásainak

megoszlása 11.

számú táblázat: A közoktatási intézmények egy főre jutó személyi

juttatásainak alakulása 2010-2012 között 12.

számú táblázat: Az óvodai alkalmazott alapilletményének, egy főre jutó

átlag illetményének és az átlagjövedelmek alakulása 13.

számú táblázat: A jövedelmek megoszlása kifizetési jogcímek szerint

2010-2012 között 14.

számú táblázat: Egy főre jutó alapilletmények alakulása 2010-2012

között 15.

számú táblázat: Alapfokú oktatást ellátó intézmények egy főre jutó átlag

illetmények és átlagjövedelmek alakulása 16.

számú táblázat: Középfokú oktatási intézmények egy főre jutó

alapilletményének, egy főre jutó átlag illetményének és átlagjövedelmének alakulása 2010-2012 között Ábrák 1. számú ábra: Személyi juttatások alakulása 82

Mellékletek 1. számú melléklet:

A 2010-es közalkalmazotti illetménytáblázat bértételei (Ft/hó) Fizetési fokozatok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Fizetési osztályok A B 73500 77 000 73500 78 300 73500 79 700 73500 81 000 73800 82 400 75000 83 700 76400 85 300 77800 87 800 79400 90 300 80900 93 000 82500 95 700 84000 98 400 85600 101100 87100 104000

C 89 500 89 500 89 500 89 500 89 500 89 500 89 500 90 700 93 200 95 900 98 900 101800 104700 107600

D 89 500 89 500 89 500 89 500 89 500 89 500 91 000 93 800 96 800 99 700 102700 105700 108600 111600

E 89 000 91 400 93 900 97 000 100100 103200 106600 109900 113300 116600 119900 122600 125300 128400

F 122000 126300 130800 135400 140000 144600 149100 154300 159500 166800 174200 181500 188800 196100

G 127000 131400 136200 141000 145700 150500 155300 161600 169200 177200 185100 193000 201000 208900

2010. január 1-jétől a garantált minimálbér 73 500 Ft, a középfokú végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérminimum 89 500 Ft.

83

H 129500 136000 142500 148900 155400 163200 172900 182600 192300 202000 210400 218900 227300 235700

I 142000 148400 156600 165800 176400 187100 197700 208400 216900 225400 233900 242500 252400 262300

J 154500 163800 175400 186900 198500 210100 219400 229000 238700 248400 258000 267700 278500 289300

2. számú melléklet: KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA A 2011-es közalkalmazotti illetménytáblázat bértételei (Ft/hó) Fizetési Fizetési osztályok fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A 78 000 78 000 78 000 78 000 78 000 78 000 78 000 78 000 79 400 80 900

B 78 000 78 300 79 700 81 000 82 400 83 700 85 300 87 800 90 300 93 000

C 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 95 900

11.

82 500 95 700

12.

84 000 98 400

98 900 101 800

13.

104 85 600 101 100 700

108 600

125 300 188 800 201 000 227 300 252 400 278 500

14.

107 87 100 104 000 600

111 600

128 400 196 100 208 900 235 700 262 300 289 300

D 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 94 000 96 800 99 700 102 700 105 700

E 94 000 94 000 94 000 97 000 100 100 103 200 106 600 109 900 113 300 116 600

F 122 000 126 300 130 800 135 400 140 000 144 600 149 100 154 300 159 500 166 800

G 127 000 131 400 136 200 141 000 145 700 150 500 155 300 161 600 169 200 177 200

H 129 500 136 000 142 500 148 900 155 400 163 200 172 900 182 600 192 300 202 000

J 154 500 163 800 175 400 186 900 198 500 210 100 219 400 229 000 238 700 248 400

119 900 174 200 185 100 210 400 233 900 258 000 122 600 181 500 193 000 218 900 242 500 267 700

2011. január 1-jétől a garantált minimálbér 78 000 Ft a középfokú végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérminimum 94 000 Ft.

84

I 142 000 148 400 156 600 165 800 176 400 187 100 197 700 208 400 216 900 225 400

3. számú melléklet: 2012-es közalkalmazotti illetménytáblázat bértételei (Ft/hó) Fizetési

Fizetési osztályok

fokozatok A

B

C

1.

93 000 93 000

108000

2.

93 000 93 000

108000

3.

93 000 93 000

108000

4.

93 000 93 000

108000

5.

93 000 93 000

108000

6.

93 000 93 000

108000

7.

93 000 93 000

108000

8.

93 000 93 000

108000

9.

93 000 93 000

108000

10.

93 000 93 000

108000

11.

93 000 95 700

108000

12.

93 000 98 400 101 93 000 100 104 93 000 000

108000

13. 14.

108000 108000

D 108 000 108 000 108 000 1 08 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 600 111 600

E 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 108 000 109 900 113 300 116 600 119 900 122 600 125 300 128 400

F 122 000 126 300 130 800 135 400 140 000 144 600 149 100 154 300 159 500 166 800 174 200 181 500 188 800 196 100

G 127 000 131 400 136 200 141 000 145 700 150 500 155 300 161 600 169 200 177 200 185 100 193 000 201 000 208 900

H 129 500 136 000 142 500 148 900 155 400 163 200 172 900 182 600 192 300 202 000 210 400 218 900 227 300 235 700

I 142 000 148 400 156 600 165 800 176 400 187 100 197 700 208 400 216 900 225 400 233 900 242 500 252 400 262 300

2012. január 1-jétől a garantált minimálbér 93 000 Ft, a középfokú végzettséget igénylő munkák esetében a garantált bérminimum 108 000 Ft.

85

J 154 500 163 800 175 400 186 900 198 500 210 100 219 400 229 000 238 700 248 400 258 000 267 700 278 500 289 300

4. számú melléklet:

86

Közszolgálati Intézeti Tanszéki Osztály ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Bejczi Boglárka Születési hely, év: Sárvár, 1989. NEPTUN kód: ZFYCU5 Szak: Pénzügy és számvitel Szakirány: Számvitel Konzulens neve: Némethé Czaller Beosztása: Pénzügy mestertanár Zsuzsanna A záró dolgozat címe: ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS ANNAK INTÉZMÉNYEINEK EMBERI ERŐFORRÁS ELEMZÉSE

Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció Konzultáció témája Tanszéki időpontja aláírása 2013. 03. 06. A témavázlat pontosítása, a dolgozat kutatási módszereinek megvitatatása, az első két fejezet áttekintése. 2013. 03.14. A dolgozat 4. fejezetének konzultációja. 2013. 05.09. Az 5. és 6. fejezet, pontosítása a dolgozat formai követelményei, az ajánlott irodalom.

konzulens

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2013. május 17. ..………………… ………..... tanszéki konzulens aláírása

87