Római jog I.
Bevezetés
Miért ?
• •
• 2300 éves tradíciók a közös európai jogi hagyomány alapja a jogtudományon és a jogszolgáltatáson keresztül hatott és hat evolúció vagy visszatérés ?
Visszatérés (Wiederkehr der Rechtsfiguren) • Emberi mindennapok = korlátozott jogi megoldásrendszer • Visszatérés új elemekkel • Jogi megoldások kincsestára • Ma is lehet választani a megoldásaiból (értékválasztás)
• Közös nyelv - európai szakemberek egységesülő Európa / egységesülő európai jog (2010 volt a kitűzött dátum)
állandóság - példa 1 méhmagzatra (nasciturus) vonatkozó fikció • „ a méhmagzatot, valahányszor az ő érdekeiről van szó, úgy kell védelemben részesíteni, mintha már élő ember volna.” D. 1.5.7. Ptk. 10. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.
állandóság – példa 1 PTK-tervezet 2:3. § [A méhmagzat gyámja] (1) A gyámhatóság gyámot rendel a méhmagzat részére, ha ez a méhmagzat jogainak megóvása érdekében szükséges. (2) A gyám kirendelését a méhmagzat bármelyik szülője, nagyszülője, az ügyész és az anya lakóhelye szerint illetékes jegyző kérheti. Gyám rendelésének hivatalból is helye van.
állandóság – példa 2 áthajló ágak • A XII. táblás törvény (Kr.e. 451-450) szerint a mezei telek tulajdonosa köteles megengedni, hogy a szomszéd telken nőtt fa ágai 15 lábnál nagyobb magasságban a telke feletti légtérbe átnyúljanak. Az ennél alacsonyabban átnyúló ágak levágását az érintett telektulajdonos követelheti, s ha a szomszéd elmulasztja, ezt maga teheti meg és a levágott ágakat is megtarthatja.
• Ptk. 101. § (2) „ A tulajdonos a földjére … áthajló ágak levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.”
állandóság – példa 3 áthulló gyümölcs • A tulajdonos köteles tűrni, hogy a telkére áthullott gyümölcsöket a szomszéd másnaponként összegyűjtse. XII. t.t. 7.10: „A XII táblás törvény biztosítja, hogy a más telkére áthulló makkot össze lehet szedni.” • Ptk. 101. § (2) „A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi.” • Ptk. 102. § „Ha … áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.”
állandóság – példa 2-3 PTK-tervezet 4: 27. § [A lehulló gyümölcsök felszedésének joga] A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
állandóság – példa 4 a végrendelet meghamisítása ellen A Sc. Libonianum szerint a végrendelet írója számára juttatott hagyomány csak akkor érvényes, ha az örökhagyó az aláírásnál külön megerősíti, illetve az erre vonatkozó részt külön aláírja. Ptk. 632. § (1) „Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta”. = PTKtervezet 6:18. § (4)
visszatérés – példa a bizalmi vagyonkezelés PTK-tervezet 5: 458-470. §
A Javaslat bevezeti a bizalmi (fiduciárius) vagyonkezelés intézményét. A bizalmi vagyonkezelés egy vagy több vagyontárgy célhoz kötött átruházása. A tulajdonjog, jog, illetve követelés átruházásának célja ebben az esetben az, hogy a vagyonkezelő az átruházott vagyontárgyakat az átruházó (vagyonrendelő) által a vagyonrendelő nyilatkozatban meghatározott személy (kedvezményezett) érdekében kezelje. A bizalmi vagyonkezelés intézménye mind a római jogban, mind a germán jogban létezett (fiducia cum amico, illetve Treuhand néven) és számos mai nyugat-európai jogrendszer ismeri. A Javaslatban szabályozott bizalmi vagyonkezelés ugyan nem feleltethető meg pontosan egyik külföldi mintának sem, azonban a szabályozás alapkoncepcióját tekintve a skót és a dél-afrikai jogban ismert bizalmi vagyonkezeléshez áll a legközelebb, amennyiben a vagyonkezelőt tulajdonosnak tekinti, a kedvezményezettet (aki adott esetben a vagyonrendelővel azonos személy) pedig csak kötelmi jogosultnak.
Tanszéki elődök
dr. Kiss Géza (1882-1970)
1914-1918 a római jog oktatója 1918-1919 az Egyetem rektora
Tanszéki elődök (2) dr. Marton Géza (1880-1957) 1921-1937 között Debrecenben objektív felelősségtan A római magánjog elemeinek tankönyve (1922-1957 közötti kiadások)
Tanszéki elődök (3)
dr. Sztehló Zoltán (1889-1975) 1938-1949 között Debrecenben a jogi papirológia legjelesebb hazai képviselője
Jogtörténeti Tanszék Római jog • dr. Szabó Béla egyetemi tanár - előadások
•dr. Újvári Emese egyetemi tanársegéd gyakorlatok
Foglalkozások • Előadás (26 alkalom) továbbá egy zárthelyi dolgozat
hétfő 08-10 és 10-12 Az előadások látogatása melegen ajánlott!
Történeti rész Szept. 17. 24. Okt. 01.
Bevezetés Kezdetek, királykor, a köztársaság kezdetei Az archaikus jog, a XII. táblás törvények A köztársaság fénykora, a preklasszikus jog A köztársaság válsága, a principatus. A principatus joga A dominatus, a posztklasszikus jog - A jusztiniánuszi kodifikáció
Eljárásjog Okt.
08.
Okt.
15.
Általános perjogi fogalmak - A legis actiós eljárás A formuláris perrend (1) A formuláris perrend (2). Praetori jogsegélyek A cognitiós eljárás. A végrehajtási eljárás
Személyi- és családjog Okt.
29.
Nov. 05.
Nov. 12.
A személy, status libertatis, status civitatis A capitis deminutio, a cselekvőképesség, a gyámság A “jogi személyek”. Status familiae, rokonság, patria potestas Házasság, házassági vagyonjog
Dologi jog Nov. 12. 19. 26.
Dec.
03. 10. 12.
A dolgok, a dolgok osztályozása A tulajdon A birtok I. A birtok II. - A birtok védelme A tulajdonszerzés módjai I. A tulajdonszerzés módjai II. A tulajdonszerzés módjai III. A tulajdon védelme I. A tulajdon védelme II. A tulajdon védelme III. A szolgalmak, az idegen dologbeli jogok
Követelmények Zárthelyi dolgozat: 2012. december 03 vagy 04. Az aláírás megszerzésének feltétele: a) A zárthelyi dolgozat megírása – a dolgozat 50 pontos, az elért pontszám közvetlenül beleszámít az elérhető teljesítménypontokba. b) Jelenlét a gyakorlati foglakozásokon. Megengedett két hiányzás, mely esetben 2-2 pont kerül levonásra. Minden további hiányzás esetén 4 teljesítménypont kerül levonásra az elérhető 26 pontból. c) Jogesetmegoldás. A szorgalmi időszak utolsó hetében zárthelyen megírt jogesetmegoldó dolgozat, melyhez a tankönyv használata megengedett. Elérhető 24 pont. A hallgató akkor szerez aláírást, ha a maximális 100 teljesítménypontból legalább 61-et elér. A hiányzó teljesítménypontok pótlása zárthelyi dolgozattal lehetséges, melynek eredménye akkor kerül beszámításra, ha eredménye jobb, mint a korábbi zárthelyi dolgozat eredménye. A pótló dolgozat egyszer megismételhető.
Római jog gyakorlat Kapcsolódó tanegység a megtanultak gyakorlati alkalmazása a követelményeket az első foglalkozáson ismerhetik meg helye: TEOK 1/107 és 2/111
1. hétfő 16-17. 2. szerda 12-13. 3. szerda 13-14.
3. szerda 14-15. 4. szerda 15-16. 6. szerda 16-17.
+ REPETITÓRIUM (későbbi kezdettel a TEOKJ 1/101. teremben)
Tananyagok (kötelező) • Földi András-Hamza Gábor A római jog története és institúciói Budapest, Tankönyvkiadó 1996-tól (legalább 2000 utáni kiadás)
• A tizenkéttáblás törvény töredékei (Zlinszky János fordítása) Budapest, 1990-től
szabályok - tanácsok (1) 1. Az első félév végi kollokviumra és az év végi szigorlatra a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apró betűvel szedett részeket. Kivételt képeznek ezen szabály alól azok az apró betűvel szedett részek, melyek: a. az előadáson érintve voltak; továbbá b. az apró betűs részeken belül a vastagon szedett részek és azok szövegkörnyezete.
szabályok - tanácsok (2)
2. A latin fogalmak és kife-jezések közül elvárt azok ismerete, melyek a tan-könyvben vastagon vannak szedve. El kell sajátítani azon terminusokat is, melyek esetlegesen ezen kívül az előadásokon elhangzanak illetve a diákon említésre kerülnek.
szabályok - tanácsok (3) 3. A párhuzamos magyar-latin szöveg-helyek magyar szövege a tananyag részét képezi, amenynyiben szedése normál méretű. 4. A 9. fejezetben szereplő személynevek és idegen kifejezések közül csak azok képezik a szigorlatra kötelező anyag részét, melyek vastagon szedettek. (Csak a II. félévben érdekes!!)
Ajánlott olvasmányok
• Zlinszky János: Állam és jog az archaikus Rómában Budapest, 1997. • P. Szabó Béla: Előadások a római állam- és jogtörténet köréből Miskolc, 1998.
Ajánlott olvasmányok (2)
• Gaius Institutiói (Brósz Róbert fordítása) Budapest, 1990
• Iustinianus Institutiói (Mészöly Gedeon fordítása) Budapest, 1992
ajánlat krimi-kedvelőknek
ajánlat krimit nem-kedvelőknek