Pénzügyi jog I. jegyzet (Merani) I. félév

Pénzügyi jog I. jegyzet (Merani) 2010–2011–I. félév

Pénzügyi jog általános rész

Számviteli jog

Államháztartási jog

A monetáris irányítás joga

A pénzügyi rendszer, az alrendszerek funkciói; a pénzügyi politika; a pénzügyi jogpolitika; A közpénzügyi rendszer (közszükségletek, közfeladatok, közkiadások, közpénzügyek, közjavak stb.), a fiskális politika; A monetáris rendszer és a monetáris politika; a pénzügyi piac; A pénzügyi jog fogalma, tárgya és rendszere; A pénzügyi jog alkotmányos alapjai; a pénzügyi alkotmányjog; a pénzügyi jogi norma és a pénzügyi jogviszony; A pénzügyi jogtudomány előzményei (kamerális tudományok), külföldi és magyar szerzők a pénzügyi jog tárgyáról és jogrendszerbeli elhelyezéséről; A pénzügyi jogtudomány és a pénzügytan; az többi pénzügyi tudomány kutatási területe és hatása a pénzügyi jogalkotásra; A számvitel fogalma, –jogforrási rendszere; a számviteli törvény hatálya, a számviteli kötelezettségek; A számviteli alapelvek; a számviteli politika; Könyvvezetési kötelezettség, bizonylati fegyelem; A nyilvánosságra hozatal és közzététel, a számviteli szolgáltatás; Beszámolási kötelezettség, az éves beszámoló formája, részei; A mérleg fogalma, tagolása; Az eredménykimutatás, a mérleg szerinti eredmény levezetése; Felelősség a számvitelben, szankciók; Költségvetés és költségvetési jog; az államháztartás szerkezete és szabályozása; Az államháztartási gazdálkodás; az államháztartás funkciói; Az államháztartási törvényben meghatározott elvek; A központi költségvetés szerkezete; a központi költségvetés bevételei és kiadásai, egyenlege; a központi költségvetés tartalékai; A költségvetési ciklus szakaszai; a költségvetés tervezése és parlamenti elfogadása; A központi költségvetés végrehajtása; Az előirányzatok évközi megváltoztatása; A pótköltségvetés, intézkedések veszélyhelyzetben; zárszámadás; A költségvetési szerv fogalma, létrehozása, tevékenysége, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése; a költségvetési szervek költségvetési jogállása; A költségvetési szerv forrásai, gazdálkodása, gazdálkodási tilalmak, korlátok, lehetőségek; A kincstár; Az államháztartási vagyon és az állami vagyon meghatározása; MNV Zrt.: igazgatóság, felügyelő bizottság, vezérigazgató; gazdálkodás az állami vagyonnal, az állami vagyon elidegenítése; A társadalombiztosítás költségvetése; Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése; Az államháztartási ellenőrzés típusai; Az Állami Számvevőszék Költségvetési felelősség és a Költségvetési Tanács; Az államadósságügy költségvetési joga; Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában; a gazdálkodás jogforrásai, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati bevételek rendszere; Az önkormányzati költségvetési intézmények, az önkormányzati költségvetés; tervezés, finanszírozás (a központ költségvetésből juttatott források és a juttatás módja, intézményi háttere), ellenőrzés; A jegybanki autonómia; az MNB szabályozásának elvi kérdései; az MNB elsődleges célja, alapvető feladatai;

3 4 5 6 6 8 8 9 10 11 12 13 14 16 16 17 18 18 20 23 24 25 26 27 29 30 32 34 35 36 37 39 40 41 42 43

A monetáris politika és az MNB eszköztára,

44

Az MNB, mint az állam– és a bankok bankja; az MNB kapcsolata más szervekkel és az államháztartással; az MNB szervezete;

45

A Központi Bankok Európai rendszere és az EKB;

46

A pénzrendszer joga; a pénzforgalom szabályozása;

47

1

A pénzügyi piac joga

Adójog általános rész

Pénzügytani alapfogalmak (pénzügyi piacok); A pénzügyi piac szabályozásának oka, célja, módszerei; a pénzügyi szervezetek szabályozásának módszerbeli azonossága; a magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok; A hitelintézeti törvény hatálya; a pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések; A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá szervezeti formájuk, jegyzett tőkéjük; a tulajdonosokra és a vezetőkre vonatkozó alapvető szabályok; A hitel típusú szolgáltatások; A forgalmi típusú szolgáltatások, (különös tekintettel a pénzforgalom új szabályaira); Vagyonkezelési szolgáltatások és a befektetési alapok; letétkezelő és őrzési szolgáltatások; A banküzem szabályozása a Hpt.–ben; A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a felügyelet eszközei; A betétbiztosítás koncepciója, a válságkezelés módjai, az OBA és feladatai; Információszabályozás a pénzügyi piacon; a pénzügyi piac nemzetközi szabályozása; Az európai jogharmonizáció a pénzügyi piacon; a pénzügyi piac nemzetközi szabályozása; Az állami bevételek és a közbevételek; Az adó fogalma; az adók– és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak; Az adózás legitimációja; A költségvetési támogatások rendszere; Az adórendszer fogalma, szerkezete, a magyar adórendszer jellegzetességei; Az adórendszer és elemei; az adóreformok; Az adók rendszerezése, típusai; az adóforrás; az adóáthárítás; Az adópolitika; az adózás szabályozása az alkotmányban és az adózás alkotmányos elvei; Az Alkotmánybíróság adójogi tárgyú ítélkezése; Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába; Az adójog fogalma; adójog és magánjog; adójogalkotás, az adójog kodifikációja; Az adójog jogforrási sajátosságai; az EU tagságunk adójogi vonatkozásai (adóharmonizáció); Az adójog értelmezése; az adójog anyagi jogi elvei; Az adótényállás fogalma, elemei, jelentősége; a szerződési szabadság és az adótényállás; Az adóalany és más személyek; Az adókötelezettség, az adótárgy; Adóalap, adómérték, mentességek és kedvezmények; Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai és tényállás–kötöttsége, a magatartás–befolyásolás az adójogi normával; Az adójogi norma hatálya; Az adójogviszonyok; Felelősség az adójogban.

Készült: a Pénzügyi Jog I. tankönyv, az E–learningre feltett előadásrészletek, az előadásjegyzetek, a szemináriumi jegyzetek (Kecső Gábor) valamint a kötelező jogszabálykivonatok és egyéb törvényhelyek felhasználásával Információ, kérdés, óhaj–sóhaj, vásárlók könyve: [email protected]

2

48 49 50 51 53 54 55 55 56 58 59 60 60 60 61 61 62 62 63 64 64 65 66 67 68 68 69 70 70 71 72 72 73

I. Pénzügyi jog általános rész A pénzügyi rendszer, az alrendszerek funkciói; a pénzügyi politika; a pénzügyi jogpolitika; pénzügyi rendszer: a fiskális rendszer, a monetáris rendszer és a pénzügyi piac pénzügyi jog által szabályozott területeinek összessége o a közgazdasági elméletben a reálgazdaság párja, vagyis a nominálszféra o a pénzügyi jog szabályozásának tárgya o nem összekeverendő a pénzrendszerrel, amely a törvényes fizetőeszköz rendszere o a magyar pénzügyi rendszer három nagy összetevője
államháztartási alaprendszer (kp. költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkorm.–ok, TB)
vállalkozások alaprendszere (jogi személyiségű és jsznr. gazdasági társaságok)
bankalaprendszer (helyesebben bank–, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási alaprendszer) o alrendszerek funkciói
fiskális rendszer: közfeladatok finanszírozása
monetáris rendszer: pénzforgalom biztosítása és a pénzkibocsátás (pénzellátás)
pénzügyi piac: pénzkereslet és –kínálat találkozását biztosítja − pénzügyi politika o fogalma: a közpénzügyi viszonyok útján megvalósuló redisztribúció céljait, eszközeit és arányait, valamint a pénzügyi rendszer szabályozásának céljait és a szabályozás módszereit meghatározó döntéshozatali rendszer (célok és eszközök összessége) o a pénzügyi jog meghatározója, két szabályozási területe a fiskális politika és a monetáris politika o történeti fejlődés
kapitalizmussal kezdődött korszak: fő szerep az állam igazgatásához és a hadsereg fenntartásához szükséges forrásokat biztosító adópolitikának
liberalizmus: az állami vagyon csökkentése (eladás, bérbe adás) nagyobb hasznot hajt mint az adóztatás
intervencionizmus: a pénzügyeken keresztül lehet hatni a gazdaságra és befolyásolni a gazdasági folyamatokat; megjelenik a monetáris cél, a támogatás, a védelem és az ösztönzés is
totalitárius rendszerek: szigorú tervkeretek a szabályozás lényege
integrációs pénzügyi politika (cél az államok gazdasági együttműködésének elősegítése) o Alkotmány 19. §: az OGY meghatározza az ország társadalmi–gazdasági tervét és a dönt a kormány gazdaságpolitikai programjáról (az MNB pedig támogatja az utóbbit) o két területe
elméleti pénzügyi politika: a közgazdaságtan elveinek és megállapításainak közvetítése a gazdaságpolitika számára, a célrendszer és a szabályozás eszközrendszerének vizsgálata
gyakorlati pénzügyi politika: pénzügy–politikai tervek készítése, amelyek a pénzügyi eszközöket és célokat koordinálják o a pénzügyi politika megnyilvánulásai = az állam gazdasági funkciói −

Allokáció

Redisztribúció a bevételek és a kiadások jövedelem–eloszlásra gyakorolt hatásával operál, célja az egyenlőtlenségek csökkentése

Stabilizáció

funkció lényege

tárgya a források elosztása a köz– és a magánszükségletek fedezésére, a közjavak biztosítására

feladat

közjavak termelése

közjavak elosztása

foglalkoztatás, üzleti környezet stb. fejlesztése

pl. állami beruházások, import

pl. adók, járulékok, transzferek, közintézmények

pl. adókulcsok változtatása

eszközök −

a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést ösztönzi

pénzügyi jogpolitika o fogalom: a pénzügyi jogra vonatkoztatott jogpolitika o feladat: döntéseivel kijelöli az alkalmazandó jogforrásrendet, a kodifikáció szerkezetét és a pénzügyi jogalkalmazás általános szempontjait

3

A közpénzügyi rendszer (közszükségletek, közfeladatok, közkiadások, közpénzügyek, közjavak stb.), a fiskális politika; közpénzügyek o a közpénzügyek fogalmai
azon közhatalmi beavatkozások a szerződéses kapcsolatokba, melyek arra irányulnak, hogy a nem vagy nem kizárólag piaci elven szervezett szükségletek kielégítéséhez forrást teremtsenek elő, illetve ezen források felhasználásának feltételrendszere
olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, amelyekben − a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák, o itt a közhatalom jelentése: jövedelem/vagyon elvonására hatáskörrel rendelkező szerv − a közfeladatok ellátása érdekében történnek, − a GDP egy jelentős részének átcsoportosításával, amelyet − az államháztartás alrendszerei útján újraelosztanak o újraelosztás: annak meghatározása, hogy kitől mennyit veszünk el és kinek mennyit adunk
az állam és más, a központosított újraelosztásban érintett szervezetek és személyek egymáshoz való viszonya rendezésének csatornái a közbevételek és a közkiadások tekintetében o a közpénzügyi rendszer
egyik alrendszere, motorja az államháztartás − alrendszerei: központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok, TB
másik alrendszere a magánszféra (vállalkozások és természetes személyek) o a közpénzügyek szabályozása a közszükségletek kielégítését szolgálja
a közszükségletek körét nem lehet egzakt módon meghatározni, ezeket a közfeladatok finanszírozásával lehet kielégíteni
Magyarországon ma közfeladat, amit az Alkotmány vagy törvény annak nyilvánít − ez azért fontos, mert csak ilyen módon kijelölt célra lehet forrást előirányozni − közfeladat = állami feladatok + önkormányzati, köztestületi feladatok o finanszírozási szempontból a helyi önkormányzatok kötelező közfeladatai is állami feladatok!
közfeladatok csoportosítása − hagyományosan másképp nem fedezhető szükségletek (pl. honvédelem, rendészet, államigazgatás) − olyan szolgáltatások, amelyek haszonélvezője nem határozható meg pontosan (pl. környezetvédelem, közegészségügy, árvízvédelem) − modern társadalmakban általában közfeladat (pl. közoktatás, egészségügy) − az állam gazdasági intervenciója (pl. szubvenciók), amelyeknek célja o allokáció (a közjavak biztosításának megszervezése, mit, hogyan és miből?) o redisztribúció (egyenlőtlenségek csökkentése) o stabilizáció
közjavak: azon eszközök és szolgáltatások, amelyekkel a közszükségleteket kielégítik − rivalizáló jellegűek pl. áram, víz, gáz, mert az igénybevétel csökkenti mások fogyasztását − tiszta közjavak pl. világítótorony, óvoda o közbevételek, közkiadások
a közpénzügyek két fő területe a közbevételek és a közkiadások
a közbevételek biztosítják a közkiadások finanszírozását, amelyek lehetnek − piaci (pl. költségtérítéses egyetem), − költségvetési (pl. államilag finanszírozott egyetem), illetve − biztosítási típusú közkiadások (pl. TB, kötelező gépjármű–felelősségbiztosítás)
állami kiadások − eszközökre és szolgáltatásokra fordított: pl. kórházépítés, igazgatási költségek, oktatási kiadások − transzferkiadások pl. családi pótlék, nyugdíjak − a fiskális politika o fogalom: az áht. kiadásai és bevételei kialakításának folyamata o célja a konjunktúraciklusok csillapításának elősegítése és a magas foglalkoztatási szintű, inflációmentes gazdaság fenntartásához való hozzájárulás o eszközei
közvetett: pl. jóléti transzferek, progresszív adózás (utóbbi a gazdasági élénküléstől függő mennyiségű hányadát vonja el a jövedelmeknek, így kiegyenlítve a konjunktúraciklusokat)
közvetlen pl. közmunkaprogramok, adókulcsok változtatása

−

4

A monetáris rendszer és a monetáris politika; a pénzügyi piac; monetáris rendszer o a központi bank (pénzkibocsátási monopóliummal rendelkező jegybank) és a hitelintézetek (más néven monetáris közvetítők) összessége o funkciója a pénzforgalom biztosítása és a pénzkibocsátás (pénzellátás)
pénzforgalom: bankjegyek, érme és bankszámlapénz
pénzellátás: számlatranszferek − monetáris politika o célja az árstabilitás fenntartása
a monetarista gondolatrendszerben a gazdaság eredendően stabil, így a monetáris politika célja annak elkerülése, hogy a pénz komolyabb zavarokat okozzon a gazdaságban
árstabilitás nem egyenlő az árfolyam–stabilitással, jelentése ugyanis az infláció kordában tartása o a hatályos magyar és európai jog koncepciója az erős pénzre épül o eszközei
közvetlen: kamatszabályozás, hitelplafonok (ma már nem alkalmazzák őket)
közvetett: kötelező tartalék, nyílt piaci műveletek szabályozása, jegybanki alapkamat meghatározása stb. – jegybanki alapkamat: a fogyasztói kereslet rugalmatlan, így válságkor csak a beruházási kereslet csökkent, ezt olcsó hitellel lehet orvosolni, aminek feltétele az alacsony kamatmutató: a jegybanki alapkamat a kamatszámítás alapja, így ennek változtatásával lehet hatást gyakorolni – a pénzrendszer joga o törvényes fizetőeszköz
adott államban mindenki köteles adósság kiegyenlítésére elfogadni, feltéve, hogy a felek nem állapodtak meg másban
főszabályként ebben kell vezetni a számviteli nyilvántartást
ebben kell a közterheket (adót, illetéket stb.) és a szankciókat fizetni o pénzrendszer elemei
elemei: – érme, papírpénz (az állam névértéket fizet a bemutatónak) – bankszámlapénz (jogilag egy pénzre szóló követelés)
valuta vs. deviza – valuta: külföldi törvényes fizetőeszköz – deviza: külföldi pénznemben nyilvántartott követelése – a pénzügyi piac o fogalmai
a pénz (megtakarítás) keresletének és kínálatának találkozását biztosító intézmény
a jövedelmek ideiglenes újraelosztásának intézménye – ideiglenes, mert itt szerződések alapján adják át a megtakarítók pénzeiket a pénzügyi piac intézményeinek, amelyek a szerződésben foglalt feltételek szerint azt visszafizetik, vagy ezért cserébe valamilyen szolgáltatást nyújtnak (pl. biztosítást)
a pénzpiac és a tőkepiac együttese (előbbi az egy éven belül lejáró hitelek piaca, utóbbi az egy éven túl) o szereplői
megtakarítók, beruházók (pl. hitelfelvevők, részvénykibocsátók), pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézet, befektetési alap, biztosítók, magánnyugdíj–pénztárak)
megtakarítás: a GDP 38%–át kitevő állami elvonás után megmaradó, fogyasztásra és termelésre fel nem használt összeg o szabályozásának céljai
a pénzügyi rendszer válságmentes működésének elősegítése,
a megtakarítók védelme
a piac hatékony működésének ösztönzése, a versenyképesség előfeltételeinek megteremtése. o a pénzügyi piac joga
alaptörvénye a Hpt. (1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról) – hatálya: pénzügyi szolgáltatások, felügyelet, betétbiztosítás – pénzügyi intézmény (a Hpt. alanya, általános személyfogalma) és pénzügyi szolgáltatás fogalma −

5

A pénzügyi jog fogalma, tárgya és rendszere; pénzügyi jog fogalmai o a pénzügyi rendszert szabályozó közjogi normák összessége o az állam pénz– és vagyongazdálkodásának szabályrendszere o azon jogág, amely
a gazdasági–pénzügyi politika megvalósítása érdekében
a közpénzügyi rendszer intézményein keresztül (illetve annak intézményeihez kapcsolódva)
pénzügyi viszonyokkal szabályozza a GDP meghatározott részének centralizálását és elosztását
az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében,
ezenkívül szabályozza a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását, a monetáris politika területeit, valamint meghatározott jogalanyok pénzügyi jogi kötelezettségeit – funkciója o elsősorban fiskális funkció, vagyis az állam működéséhez szükséges jövedelmek biztosítása és a közfeladatok finanszírozása, o emellett monetáris funkció: a pénzügyi szférára történő közvetett vagy közvetlen ráhatás – a pénzügyi jog rendszere o számviteli jog
a számvitel a nemzetgazdaság minden területén a gazdasági–pénzügyi folyamatok és a vagyonváltozás regisztrálásának eszköze, vagyis a pénzügyi nyilvántartás rendszere o államháztartási jog
költségvetési jog (a központi és az önkormányzati költségvetések szabályrendszere)
elkülönített állami pénzalapok és a TB pénzügyi hátterét szabályozó jog
államadósságügy, állami vagyongazdálkodás joga
egyes nonprofit szervezetek (pl. pártok, egyházak) gazdálkodási szabályai o közbevételek joga
adójog, illetékjog, közösségi vámjog, járulékok
törvénnyel előírt kötelező adójellegű befizetések anyagi és eljárásjogi szabályai o a pénzügyi piac joga
bankok, pénzügyi szervezetek joga
pénzügyi piacstruktúra joga o a monetáris szféra pénzügyi joga
MNB irányítási jogköre
régebben a devizajog, ez azonban mára kiüresedett a devizakorlátok eltűnésével o nemzetközi és európai pénzügyi jog
a belső jog részterületeinek a nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel módosított területe, amely összekapcsolja az államok pénzügyi jogának köreit, illetőleg egymástól elhatárolja a pénzügyi felségjogaikat −

A pénzügyi jog alkotmányos alapjai; a pénzügyi alkotmányjog; a pénzügyi jogi norma és a pénzügyi jogviszony; −

alkotmányos alapok o azok a normák, amelyek pénzügyi törvények meghozatalára kötelezik a törvényhozást o rendszeres pénzügyi alkotmányozási tárgyak
költségvetés és zárszámadás törvényi megállapítása
adók törvényi szabályozása
a pénzrendszer törvénye (a törvényes fizetőeszköz szabályozása)
az államadósság létesítésének aktusa és szabályai o magyar alkotmányos alapok
Alkotmány 19. § OGY megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását
Alkotmány 44/A. § a helyi képviselő–testület törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét
Alkotmány 70/I. § minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni
Alkotmány 8. § (2) […] az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
Áht. 28. § az OGY a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) törvényt alkot
Jat. 4. § törvényben kell szabályozni különösen az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket 6

jogforrási rendszer o alkotmányos alapok o pénzügyi törvények (heterogenitás miatt nem lehet egységes kódexbe foglalni, bár 1979–ben volt egy ilyen irányú próbálkozás) o rendeletek (elég szűk körű pl. nemzetgazdasági miniszter a pénzellátási rendszert szabályozza) − a pénzügyi alkotmányjog o a második világháború óta nyilvánvaló az a tendencia, hogy az európai alkotmányok nem csak megjelölik a törvényhozási tárgyakat, hanem ezekbe állampénzügyi tárgyú (költségvetési és adójogi szabályok) fejezeteket iktatnak be o ezen normacsoportok összefoglaló elnevezése a pénzügyi alkotmányjog o a magyar Alkotmányban eddig kevés volt a pénzügyi alkotmányosságot kifejező szakasz, sok alkotmányos szabályt az Áht. tartalmazott − a pénzügyi jogi norma o fogalom
szűkebb értelemben az államgazdaság működése,
tágabb értelemben az állam által betöltendő funkciók érvényesítése érdekében
természetes és jogi személyek vagyoni viszonyaihoz köt kötelező pénzügyi magatartást,
valamint az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését rendszerbe kényszeríti o feladatai, funkciói (pénzügyi jogi normákkal szabályozott területek)
bevételek szerzése az államháztartási feladatokhoz (közbevételi normák)
a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet részére a feladatok finanszírozására (államháztartási normák)
az áht.–on kívüli gazdálkodási szférára való ráhatás a nemzetgazdasági érdekek szolgálatában (pl. infláció tompítása)
a normák jogszabályok alkotóelemei, amelyek pénzügyi jogintézményeket hoznak létre, ezekből pedig végső soron a pénzügyi jog épül fel o típusai
kógens – megengedő
országos – területi
periodikus norma: pl. költségvetési törvény, zárszámadás elkészítése
felhatalmazási norma: további törvényalkotásra/rendeletalkotásra feljogosító vagy kötelező norma
normatív megjelenésű pénzügyi–gazdálkodási elvek és szempontok (pl. számviteli standardok) − a pénzügyi jogviszony o fogalom:
pénzügyi jogi norma által létrehozott hatalmi–vagyoni viszony,
illetve ezen viszony szervezésére vonatkozó viszony,
amelynek hatalmi helyzetben lévő alanyai az OGY, a központi igazgatási és a helyi önkormányzati szervek, amelyek állampénzügyi viszonyt létesítenek bármilyen más jogalannyal
és amelyek tárgya közpénzügyi magatartás, vagyis pénzeszközök mozgatása, tartalékolása, bevonása megfelelő pénzalapokba, támogatások folyósítása stb. o ezzel realizálódik a gazdaságpolitikai cél, ettől is függ a gazdaságpolitika eredménye o csoportosítás
belső jogviszonyok: az államgazdaság keretében egymásnak alárendelt vagy mellérendelt szervek felé rendezik a pénzeszközök elosztását, felhasználását stb.
külső jogviszonyok (hatósági jogviszonyok): független pozícióban lévők kapcsolatát szabályozza egy pénzügyi jogi jogviszony keretében (pl. közbevételi jog – adózási kötelezettség) o a pénzmozgásokkal járó jogviszonyok típusai a fiskális rendszerben
állam beavatkozása nélkül jönnek létre (pl. sima AVSZ)
az állam beavatkozása nélkül más tartalommal jönnének létre (pl. TB által támogatott gyógyszer)
állam beavatkozása nélkül létre sem jönne (pl. közfeladatok finanszírozása, adózás) −

7

A pénzügyi jogtudomány előzményei (kamerális tudományok), külföldi és magyar szerzők a pénzügyi jog tárgyáról és jogrendszerbeli elhelyezéséről; előzmények o a kameralizmus a harmincéves háborút (1618–1648) követően alakult ki a német fejedelemségekben, a Habsburg Birodalom és Skandinávia országaiban
szűkebb értelemben a kameralizmus a fejedelem adóbevételei, birtokai és az általa adott monopóliumok és kiváltságok igazgatását jelentette.
tágabb értelemben pedig a német fejedelmi államok számára a kameralizmus foglalta össze azokat a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket, amelyek az uralkodó érdekeit és az alattvalók jólétét voltak hivatva előmozdítani. o fő tétel: az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükségük van az állandó külső irányításra o a kamarai tudományokat három részre osztották: ▪ a szűken vett kameralizmus, később pénzügytan, amely az állami jövedelmek gyarapításával foglakozott ▪ a „rendőrtudomány”, mai értelemben a közigazgatás tana, amely az állam belső rendjét és működését fenntartó intézkedéseket foglalta össze és ▪ az ökonómia, amelynek tárgya: hogyan kell a javak létrehozása és igazgatása segítségével előmozdítani a boldogságot (kb. a mai államháztartási jog kiadási része) − a pénzügyi jog tárgyról és jogrendszerbeli helyéről szóló elméletek o kontinentális elméletek
a pénzügyi jog és az adójog elkülönült jogág (pl. Waldecker, Auby, Giannini)
az adójog valójában a közigazgatási jog egyik területe, terjedelme és különálló szakigazgatása miatt (Kruse, Paulick)
napjainkban uralkodó elmélet: egységes pénzügyi jog (részei az adójog, a költségvetési jog, az államadósság joga, a monopóliumok joga, az állami vállalkozások, a közszállítások és a vagyongazdálkodás szabályai, valamint a szubvenciós szabályrendszer, a gazdasági struktúraváltás normái és a valutajog) o angolszász elmélet
kifejezett pénzügyi jogi jogág nincs, a financial law, mint gyűjtőfogalom az alkotmányos pénzügyi szabályokra vonatkozik
az alkotmányjog, mint közjogi jogág része, de a végrehajtása a közigazgatási jog keretébe tartozik (David, Geldart) o XX. század
van nemzeti pénzügyi jog és szerződéses pénzügyi jog (utóbbiba tartozik a nemzetközi és az integrációs pénzügyi jog) (Shaw, Peacock) o magyarok
a pénzügyi jog közigazgatási jog (pl. Tomcsányi, Kmety)
önálló jogág (Exner, Takács)

−

A pénzügyi jogtudomány és a pénzügytan; a többi pénzügyi tudomány kutatási területe és hatása a pénzügyi jogalkotásra; pénzügyi tudományok: az egyes tudományágak pénzügyi viszonyokkal foglalkozó részterületei pénzügyi jogtudomány o feladata a közpénzügyi viszonyokat szabályozó jogintézmények kutatása o vizsgálja a jogforrásrendszert, az alkotmányos alapokat, a jogviszonyokat, a szankciórendszert és a kapcsolatot más jogágakkal o irányzatai
pozitivista: a gyakorlat céljára rendszerezi a jogi normákat, kialakítja a pénzügyi jogdogmatikát és elemzi a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti és gyakorlati problémáit
normativista: a jog szerepét vizsgálja az állami politika szolgálatát és a pénzügyi jog együtthatását a többi jogággal, valamint a törvényhozó és végrehajtó hatalom pénzügyi jogosítványai
közgazdasági: a pénzügyi jogviszonyok gazdasági hatásait vizsgálja
nemzetközi és integrációs pénzügyi jog
összehasonlító pénzügyi jog − a pénzügytan o fogalom: a pénzügyi jog filozófiája o normatív irányzat: milyennek kell lennie az állami pénzgazdálkodásnak o pozitivista irányzat: a tényleges helyzet elemzése o (ma is uralkodó) közgazdasági irányzat: fő problémája meghatározni az állam szükségleteit és azt, hogy hogyan lehet ennek fedezésére a közjavakat megszerezni és közcélú szolgáltatásokat biztosítani

− −

8

−

egyéb tudományok o pénzügyi szociológia: a pénzügyek hatását vizsgálja a társadalom egyes csoportjainál, rétegeinél o pénzügyi jogszociológia: a lakosság pénzügyi jogi ismerete, a jogszabályok hatékonyságának vizsgálata o pénzügyi pszichológia: fő témája az adómorál vizsgálata o pénzügytörténet: az egyes államok pénzügyeinek vizsgálata történelmi–gazdasági szempontból o pénzügyi jogtörténet: elsősorban a reformok jogi szempontú vizsgálata és az egyes jogintézmények fejlődése o pénzügyi statisztika: feladata az állampénzügyi statisztika rendszerének kidolgozása, a piacgazdaság pénzügyi mozgásának érzékelése
ezáltal a pénzügyi politika számára feltárja a fiskális következményeket és a közpénzügyek hatását a társadalom gazdasági életére

II. Számviteli jog A számvitel fogalma, jogforrási rendszere; a számviteli törvény hatálya, a számviteli kötelezettségek; számvitel fogalma o olyan nyilvántartási rendszer, amelynek keretében o a gazdálkodó a vállalkozásnál bekövetkezett változások (gazdasági események) számokban kifejezett o megfigyelését, mérését, ellenőrzését, elemzését végzi és az azokról való beszámolási kötelezettséget teljesíti − a számvitel funkciója 1. megbízható és valós kép adása a gazdaság szereplőinek pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről ▪ pénzügyi: az eredménykimutatásban szereplő eredmény ▪ vagyoni: a mérlegben szereplő helyzet ▪ jövedelmi: cash–flow kimutatás (pénzmozgások, pénzforgalom egy adott időszakban) 2. összehasonlíthatóság biztosítása a megalapozott gazdasági döntések meghozatala céljából ▪ nemzeti és nemzetközi értelemben is ▪ ezt segítik elő a nemzetközi sztenderdek is 3. a pénzügyi folyamatokat kontrollálja ▪ ezt a bizonylatolási kötelezettség biztosítja − a számvitel jogforrási rendszere o a szabályozás alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) o a törvény felhatalmazása alapján kb. 20 kormányrendelet szabályozza a speciális helyzetben lévő vagy tevékenységet végző vagy speciális helyzetben lévő gazdálkodók sajátos kötelezettségeit (pl. MNV Zrt., MNB, hitelintézetek, államháztartási szervek, közhasznú szervezetek) o három nagy nemzetközi szabályrendszer
EU számviteli irányelvei, melyek a társasági jog körében foglalkoznak a számviteli kötelezettségekkel
nemzetközi számviteli standardok (IAS – International Accounting Standards), amelyet az IASC, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság ad ki (közel 40 standard, mára általánosan elfogadottak)
USA GAAP (USA–ban alkalmazott számviteli standardok, amelyeket az amerikai tőzsdén jegyzett, nem amerikai társaságok is kötelesek alkalmazni o nemzetközi standardok átültetése és alkalmazása
Országos Számviteli Bizottság fogadja el őket
a jogalkotásban és a jogalkalmazásban segít pl. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara
a magyar számviteli standardok megalkotásának célja a magyar számviteli jogszabályok, az EU számviteli előírásai és az IAS–ok közötti összhang megteremtésével a magyar számviteli előírások egységes végrehajtásának, az egységes számviteli gyakorlatnak az elősegítése − Szvt. személyi hatálya 1. a gazdálkodó
a vállalkozó (minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség– és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez)
az államháztartás szervezetei (azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít)
az egyéb szervezet (pl. társasház, lakásszövetkezet, ügyvédi iroda, egyház, magánnyugdíjpénztár, alapítvány – taxatív felsorolás a Sztv.–ben)
a Magyar Nemzeti Bank
az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény 2. a fióktelep
fogalom: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek
a külföldi vállalat nevében, érdekében, hasznára végez gazdasági tevékenységet

−

9

ennek azt Art. szerint teljesítenie kell a számviteli kötelezettségeket, mert gazdálkodási önállósággal rendelkezik!
csak akkor, ha nem tartozik az államháztartás szervei és az egyéb szervezetek közé o nem terjed ki a hatálya
az EVA–t választó egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség,
a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete – kereskedelmi képviselet: cégnyilvántartásba bejegyzett, nem önálló jogi személy, nem végez gazdasági tevékenységet, csak közreműködik a szerződéskötéseknél stb.
az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt.) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely az üzleti évben nyilvántartásait az EVA–törvény előírásai szerint vezeti − a számviteli kötelezettségek (a Szvt. tárgyi hatálya)


− Könyvvezetés − Beszámolás

−

Nyilvánosságra hozatal

Szvt. 12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Szvt. 4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

−

letétbe helyezés + közzététel

−

Szvt. 155. § (1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Könyvvizsgálat −

A számviteli alapelvek; a számviteli politika; −

a számviteli alapelvek − 1. Valódiság − 2. Teljesség

Tartalmi

− −

3. Óvatosság

−

4. Összemérés

− −

5. Időbeli elhatárolás 6. Bruttó elszámolás Kiegészítő 7. Tartalom elsődlegessége 8. Egyedi értékelés

− −

− −

−

a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lennie a tételek értékelésének meg kell felelniük a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak minden olyan gazdasági eseménynek szerepelnie kell a nyilvántartásokban, amely hatással van a gazdálkodó pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetére a beszámolónak nem szabad alaptalanul bizakodó képet festenie a vállalkozás helyzetéről (pl. nem lehet eredményt kimutatni ha az árbevétel bizonytalan) az előre látható kockázatokat és feltételezhető veszteségeket tartalékként el kell különíteni a befektetett eszközöket a bekerülési értékükből kiindulva kell értékelni a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között kell időarányosan elosztani a kötelezettségeket és a követeléseket, valamint a bevételeket és a ráfordításokat külön–külön kell nyilvántartani, azok nem számolhatóak el egymással szemben, nem nettósíthatóak különben csak az értékkülönbözet jelenne meg, ez információvesztést okozna! a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetésben a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges közgazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni (nem a megfogalmazás, a jogi forma számít, hanem a gazdasági hatás) az eszközöket és a kötelezettségeket külön–külön, egyedileg kell rögzíteni és értékelni (vagyis nem csak a bevételt kell feltüntetni, hanem a forrását is 10

−

Formai

−

9. Lényegesség

−

10. Költség– haszon összevetése 11. Következetesség

−

12. Világosság

−

13. Folytonosság

−

14. Vállalkozás folytatása

−

− −

−

a lényegesnek nem számító információknak nem kell megjelenniük a beszámolóban lényeges: minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségével a beszámoló bizonyos sorait el lehet hagyni/összevonni a Szvt. alapján az állandóság és az összehasonlíthatóság biztosítása a beszámolón belül (az előző évek adatait összehasonlítható módon kell tartalmaznia a beszámolónak) a számvitelhez értő, ám a vállalatot nem ismerő érdekelt vagy ellenőrző szerv számára is egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie a nyilvántartásnak az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év megfelelő záró adataival a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését a cél a gazdálkodó eredményének meghatározása, és nem a vagyona nagyságáé

a számviteli politika o fogalom: a Szvt. keretein belül a gazdálkodó sajátos helyzetére vonatkozó belső szabályzat, egyfajta „egyediesített Szvt.”,
amelyben rögzíteni kell azt, hogy a számviteli elszámolás szempontjából a gazdálkodó mit tart lényegesnek, illetve a választott lehetőséget,
emellett pedig része a leltárkészítési és leltározási szabályzat, az értékelési szabályzat stb. o oka: a Szvt. sok esetben választási lehetőséget, alternatívákat kínál a kötelezettségek teljesítésére Könyvvezetési kötelezettség, bizonylati fegyelem;

−

könyvvezetés o fogalom: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a Szvt. szabályai szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja o fajtái Egyszeres pénzforgalmi szemlélet csak a tényleges pénzmozgásokat és az azokhoz kapcsolódó végleges vagyonváltozásokat tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat (melyek az eredményszámítás és a költségvetési elszámolás alapjai) egyetlen számlakönyvben tüntetik fel

Szvt. 12. § (4) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó.

−

Kettős eredményszemlélet a gazdasági műveletek minden esetben megváltoztatják a mérleg oldalait a gazdasági eseményeket (bevételeket és ráfordításokat) külön adatállományban; az eszközöket, illetve a forrásokat nyilvántartó számlakönyvben tüntetik fel Szvt. 12. § (3) Kettős könyvvitelt köteles vezetni − minden vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitel vezetésére köteles, − a Magyar Nemzeti Bank, továbbá, ha azt kormányrendelet előírja − az államháztartás szervei, − hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, egyéb szervezet

bizonylati fegyelem o a könyvvezetés alapja a bizonylat, amelynek célja a könyveléshez szükséges adatok megőrzése o minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni o bizonylati elv
a számviteli könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni

11

o

o − − − − −

bizonylat fogalma
minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, (illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített)
okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától,
amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá alaki és tartalmi kellékek Alaki bizonylat megnevezése, sorszáma, más azonosítója kiállító gazdálkodó megnevezése kiállítás időpontja, azon időszak megjelölése, amelyre vonatkozik gazdasági műveletet elrendelő / végrehajtó (pl. átadó, átvevő) / ellenőrző aláírása, megnevezése könyvelés módja

Tartalmi − −

gazdasági művelet tartalmának leírása a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi, értékbeni adatai

A nyilvánosságra hozatal és közzététel, a számviteli szolgáltatás; −

a nyilvánosságra hozatal szintjei

Szint Vállalkozás székhelyén

Ki vállalkozó

kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó

Mit − −

az éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést

−

a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentést

− − −

Letétbe helyezés

Közzététel

Honlap

anyavállalat − külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (kivéve, ha a külföldi vállalat székhelye EU– tagországban van) kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is)

vállalkozó

− − −

− − − − − − −

−

Hol

a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentést az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést Ctv. szerinti elektronikus űrlap az éves beszámolót kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést Ctv. szerinti elektronikus űrlap üzleti jelentés

a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén

Kinek a vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai

Meddig

az adott üzleti év mérlegfordulóna pjától számított 150 napon belül elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni

nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet

beszámoló mérlegfordulóna pjától számított 180 napon belül az adott üzleti év mérlegfordulóna pjától számított 150 napon belül

elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni a vállalkozó honlapján

adóhatóság

nyilvánosság

legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig

a számviteli szolgáltatás o számviteli szolgáltatás = megbízás alapján végzett könyvviteli tevékenység + könyvvizsgálat
könyvviteli tevékenység – fogalom: az előírt könyvvezetési és beszámoló–készítési kötelezettségek teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége – ide tartozik a számviteli politika kialakítása, a könyvviteli elszámolás, a számlarend kialakítása, a beszámoló–készítés rendszerének kialakítása, a számviteli szabályzatok elkészítése, a főkönyvi nyilvántartások vezetése, a beszámoló összeállítása 12




könyvvizsgálat a gt. törvényes működésének közérdekvédelmi biztosítéka kötelező a kettős könyvvitelt vezető vállalkozók számára o kivéve az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultakat
ez alól kivétel a részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozó és a fióktelep – célja, hogy a társaságtól független, szakértelemmel rendelkező személyek ellenőrizzék a beszámolókat, biztosítva azok hitelességét – eredménye: a könyvvizsgálói záradék – –

Hitelesítő záradék Korlátozott záradék Elutasító záradék Nem ad záradékot – – –

ha a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért amennyiben a beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak, ekkor részletesen indokolni kell a korlátozás okait az éves beszámoló olyan nagy mértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy nem alkalmas a vállalkozó pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetének hiteles és valós bemutatására a záradékadáshoz nincs elegendő és/vagy megfelelő információja a könyvvizsgálónak, ekkor részletesen indokolni kell a megadás elutasítását

a záradék további sorsa: a beszámolóval együtt nyilvánosságra kell hozni ha a legfőbb szerv olyan döntést hoz, amely nagymértékben megkérdőjelezi a beszámolóban közölt adatokat, új záradékot kell készíteni és azt újból nyilvánosságra kell hozni könyvvizsgáló felelőssége: nem felel, ha az adott helyzetben általában elvárható módon járt el a beszámoló készítésekor és az adatok valóságának ellenőrzésekor Beszámolási kötelezettség, az éves beszámoló formája, részei;

beszámolási kötelezettség o fogalom: Szvt. 4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. o beszámoló: olyan összehasonlítható kimutatás, amely egy adott gazdálkodó egy üzleti évre vonatkozó gazdálkodását (vagyonát, pénzügyi– és jövedelmi helyzetét) foglalja össze az erre előírt formában o kettős cél
nagy felkészültséggel rendelkező számviteli szakemberek átlássák a cég működését
az érdeklődők és érdekeltek széles köre is megismerhesse a vállalat valós teljesítményét − az éves beszámoló formája −

Éves beszámoló

− −

− Egyszerűsített éves beszámoló

− Összevont éves beszámoló

− −

Egyszerűsített beszámoló Speciális

− − −

ez a főszabály (ilyet készít minden rt., konszolidálásba bevont vállalkozás, magyarországi fióktelep és minden más vállalkozó ha nem jogosult egyszerűsítettet készíteni)

−

−

részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő mellékletek ezzel együtt kell az üzleti jelentést készíteni

olyan vállalkozók választhatják, akiknek két egymást követő évben a következő három mutatóérték közül legalább − kevesebb adatot tartalmaz, kettő nem haladja meg a határértéket nem kell üzleti jelentést kéo mérlegfőösszeg az 500 millió Ft–ot szíteni o éves nettó árbevétel a 100 millió Ft–ot o a foglalkoztatottak száma az 50 főt. célja, hogy az egymáshoz gazdaságilag szorosan kapcsolódó, de jogilag önálló vállalatokat úgy mutassa be, mintha egyetlen vállalatként működnének az összevont éves mellett a konszolidálásba bevont vállalatok továbbra is kötelesek elkészíteni önálló beszámolóikat összevontat is köteles készíteni az anyavállalatnak minősülő vállalkozó, kivéve ha maga is leányvállalat a vállalkozó ilyet nem készíthet − csak egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés egyébként csak kormányrendeleti felhatalmazás alapján lehet pl. részleges, osztalékelőleg fizetésekor vagy átutaláskor

13

−

az éves beszámoló részei o mérleg o eredménykimutatás o kiegészítő mellékletek
pl. alkalmazott értékelési eljárások, az értékcsökkenés elszámolásának módja, menedzserek fizetése, munkavállalók létszáma, bérköltségek, azok a társaságok, amelyekben a vállalkozás részesedéssel rendelkezik
pl. cash–flow (pénzáramlási) kimutatás, amely egy adott időszakra megmutatja a gazdálkodó pénzeszközeinek változását és annak összetevőit o üzleti jelentés
nem része, de a beszámolóval egyidejűleg és összefüggésben kell elkészíteni
alapvetően egy szöveges elemzés, megkönnyítendő a laikusok dolgát
a beszámolóval ellentétben a múltbeli eredmények mellett várható fejleményeket is számba vesz
nyilvánossága korlátozott, csak a vállalkozó székhelyén tekinthető meg
tartalmazza pl. a külső és belső környezet várható fejlődését, a K + F–re fordított összeget stb. A mérleg fogalma, tagolása;

−

fogalmak o mérleg: olyan kimutatás, amely az adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás rendelkezésére álló vagy tulajdonában lévő anyagi és nem anyagi javait összetétel (eszköz) és eredet (forrás) szerint o vagyon: a gazdálkodó tulajdonában lévő, rendelkezésére álló és használatára bocsátott anyagi és nem anyagi javak összessége, csökkentve a vállalat kötelezettségeivel o mérlegtételek: az eszközök és források csoportjai megnevezésükkel és értékükkel közösen o mérlegképesség: azok a tulajdonságok, amelyek alapján az eszközök és a források felvehetőek a mérlegbe, azaz a számviteli szabályok szerint a vállalat vagyonát képezhetik (ált. kötelezettség is a felvétel) o időbeli elhatárolás: a beszámoló készítésekor a felmerüléstől eltérő üzleti évre vonatkozó tételek esetén alkalmazott helyesbítő tételek, melyek az eredmény korrigálására szolgálnak

14

−

a mérleg tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) a vállalat anyagi javai, amik felett gazdasági hatalma van Mérlegképesek, ha − gazdasági értékkel bírnak (a jövőben is hasznosíthatóak) − értékük pénzben kifejezhető − önállóan is forgalomképesek, egyedileg is elidegeníthetőek

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) az eszközök forrása, eredete (a kötelezettségek is) Mérlegképesek, ha − az eszközökkel szemben áll fenn vagy kellő biztonsággal várható − teljesítésük gazdasági vagy jogi úton kikényszeríthető − önállóan is értékelhetők, egymástól elhatárolhatók, pénzértékük meghatározható Tagolás

1. Befektetett eszközök olyan aktívák, melyek a gazdasági tevékenységet tartósan, egy éven túl szolgálják I. Immateriális javak (pl. vagyoni értékű jogok) II. Tárgyi eszközök (pl. ingatlanok, járművek)

III. Befektetett pénzügyi eszközök (pl. tartósan adott kölcsön)

2. Forgóeszközök

1. Saját tőke az a pénz, illetve más anyagi eszköz, amelyet a tulajdonosok, alapítók bocsátottak véglegesen a társaság rendelkezésére a vállalkozás működése során elért és a további működés finanszírozására a vállalkozásban hagyott, vagyis a tulajdonosoknak ki nem fizetett pénz

− olyan eszközök, melyek az újratermelés folyamatában egy évnél rövidebb ideig vesznek részt

I. Készletek (olyan áruk, melyeket értékesítési céllal szereztek be: kész, félkész termékek) II. Követelések (a szerződésekből eredő, pénzben kifejezett fizetési kötelezettségek) III. Értékpapírok (forgatási céllal, átmeneti befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések) IV. Pénzeszközök (fizetési eszközként felhasználható készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk stb.)

3. Aktív időbeli elhatárolások (azoknak a ráfordításoknak az eredményre gyakorolt hatását ellentételezik, amelyek részben vagy egészben későbbi időszakra vonatkoznak, illetve azokat a bevételeket, amelyek még nem kerültek elszámolásra, de a tárgyidőszakra vonatkoznak – vagyis előrehozott bevétel, illetve halasztott ráfordítás)

−

I. II. III. IV. V.

VI. VII.

2. Céltartalék

3. Kötelezettségek

az adózás előtti eredmény terhére, a várható veszteségek, jövőbeni kötelezettségek fedezetére elkülönített összeg

azok a szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a másik fél által már teljesített, a vállalkozó által már elfogadott teljesítéshez kapcsolódnak (kb. = kölcsönök, hitelek)

Jegyzett tőke (alapításkor vagy jegyzett tőke emelésekor fizetett) Jegyzett, de be nem fizetett tőke Tőketartalék (szintén alapításkor fizetett, de a jegyzettől elkülönülten kezelt tőke) Eredménytartalék (az előző évek adózott eredményének társaságnál hagyott része) Lekötött tartalék (nem forgalomképes vagy csak 3. személy hozzájárulásával átruházható eszközök, pl. hitelbiztosítékok) Értékelési tartalék (az eszközök piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítéssel azonos összeg) Mérleg szerinti eredmény (az osztalékra igénybe vett, eredménytartalékokkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény)

I. Hátrasorolt kötelezettség (minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és összege bevonható a vállalat adósságrendezésébe + 5 évnél hoszszabb futamidő) II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott hitel és kölcsön + egyéb hosszú lejáratú kötelezettség pl. kötvénykibocsátás) III. Rövid lejáratú kötelezettségek (egy üzleti évet meg nem haladó lejáratú kölcsön és hitel + éves törlesztőrészletek + pl. előleg, jogerős határozattal előírt kötelezettség)

4. Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő tételek, azoknak a ráfordításoknak az eredményre gyakorolt hatását ellentételezik, amelyek csak a jövőben keletkeznek, de az adott időszakot terhelik, illetve olyan bevételek, melyek az adott időszakban kerültek elszámolásra, de a jövőt terhelik – vagyis előrehozott költségelszámolás vagy halasztott bevétel)

15

Az eredménykimutatás, a mérleg szerinti eredmény levezetése; a eredménykimutatás fogalma o olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra előre meghatározott szerkezetben összevontan és pénzértéken tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt − a mérleg szerinti eredmény levezetése −

+ / – Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + / – Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény + / – Rendkívüli eredmény

a vállalkozás fő tevékenységi körébe tartozó alapvető tevékenységéből származó jövedelem pl. árfolyamnyereség, kamatbevétel, bankbetétek értékvesztése stb. = a vállalkozás rendszeres tevékenységének jövedelmezősége olyan eseményekből származó jövedelem, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a vállalkozás tevékenységével (pl. tőkeemelés, tartozásátvállalás, állami támogatás)

Adózás előtti eredmény + / – Adó Adózott eredmény – Jóváhagyott osztalék, részesedés – Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

lehetőség van eredménytartalék igénybe vételére osztalékra, amenynyiben a tárgyévi eredmény nem fedezné a kifizetendő osztalékokat

Mérleg szerinti eredmény Felelősség a számvitelben, szankciók; Felelősség

Polgári jogi általános felelősség

Büntetőjog és szabálysértési jog

Mulasztási bírság

Sztv.–ben nem nevesített szankciók

Alap Szankciók Sztv. 170. § (1) E törvényben előírt számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni. Ptk. 339. § (1) Aki − harmadik személynek okozott kárért elsősorban a gazdálkodó kötemásnak jogelleneles helytállni (saját mulasztás + alkalmazottak által okozott kár) sen kárt okoz, köte− a társaságnak okozott károkért a szabályok betartására köteles les azt megtéríteni. munkavállaló (általában a vezető tisztségviselő) a felelős […] − megbízási jogviszony esetén egyetemleges felelősség (de állandó megbízás esetén a bíróság alkalmazhatja az alkalmazottakért való felelősség szabályait) Számvitel rendjének megsértése Btk. 289. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt vétséget követ el, és a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötele- két évig terjedő zettségét megszegi, szabadságvesztéssel b) bizonylati rendet megsérti, büntetendő. és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, […] szabálysértési jog: − bizonylati fegyelem megsértése (beszerzési bizonylatok hiánya) − számla átadásának elmulasztása (értékesítési bizonylat kiadásának és átadásának elmulasztása) Sztv. 170. § (3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, az ilyen beszámolót készítő hogy a közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszávállalkozóra az Art. szerint mulasztási bírság szabható moló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor ki. Art.–ban meghatározott mulasztási bírság egyéb esetei − bizonylatok kiállításának elmulasztása vagy jogsértő mulasztási bírság, esetleg kiállítása emellett üzletbezárás vagy tevékenység felfüggesztése − könyvek, nyilvántartások hiányos vagy törvénytelen vezetése Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti eljárás cég megszüntetése

16

III. Államháztartási jog Költségvetés és költségvetési jog; az államháztartás szerkezete, és szabályozása; költségvetés o jogi fogalom: Áht. 2/A. § (1) a) költségvetés: az államháztartást alkotó, a 2. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott [az áht. alrendszereit alkotó] jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló olyan pénzügyi terv, amely szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel
pénzügyi terv: a jövőre vonatkozik o elhatárolás az állami költségvetéstől, amely Áht. 2/A. § (2) a) állami költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének konszolidált költségvetése o tudományos fogalom (Magyary Zoltán): az összes állami feladat mérlegelése és rendszeres összefoglalása − költségvetési jog o kialakulása
a pénzgazdálkodás térhódításával az állam adóztatással szerezte meg a szükséges fedezetet
az adóztatás fontossága lévén garanciális szabályozást nyert a legtöbb alkotmányban (lásd nullum tributum sine lege–elv, pl. USA: csak a kongresszus vezethet be adót) o a költségvetési jog a ma önálló és kiemelten fontos államháztartási jog eredete és „alapozó” szakjogága o mára a költségvetési jog beépült az államháztartási jogba − áht. jogi szabályozása o Alkotmány
19. § (3) […] az Országgyűlés – d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; o törvények
fő törvény: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) – állami pénz– és vagyongazdálkodás (a kincstári vagyonra vonatkozóan) – költségvetési eljárási szabályok – államadósságügy – költségvetési szervek és Magyar Államkincstár szabályozása
1990. évi LXV. törvény (Ötv.) az önkormányzatok vagyonával kapcsolatban
1998. évi XXXIX. a társadalombiztosítási vagyonról o végrehajtási rendeletek − áht. szerkezete o 2010. január 1. óta két alrendszer
központi kormányzat (ide került a korábbi társadalombiztosítási költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, mivel a valóságban ezeket is a központi kormányzatból finanszírozták)
önkormányzatok o Áht. 2. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. −

Áht. 2. § (2) Az államháztartás központi alrendszere magában foglalja − a Magyar Államot, mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok (beleértve az alapszerűen finanszírozott állami feladatokat) alanyát és − az alábbi jogi személyeket: o a Magyar Államot, o a központi költségvetési szerveket, o mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény a központi alrendszerbe sorol, o törvény eltérő rendelkezése hiányában azon költségvetési szerveket, amelyeknek alapítója a Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy.

17

Áht. 2. § (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszere az alábbi jogi személyeket foglalja magában

− − − − −

a helyi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat, az önkormányzati költségvetési szerveket, mindazokat a jogi személyeket, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, azon költségvetési szerveket, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik.

Az államháztartási gazdálkodás; az államháztartás funkciói; államháztartási gazdálkodás o fogalom: költségvetési gazdálkodás (pénzgazdálkodás) az áht. alrendszereiben o a költségvetési gazdálkodás érvényességi kerete
Áht. 7. § (1) Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.
(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. o appropriációs (felhatalmazási) rendelkezés: Áht. 32. § Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.
ez az OGY legfontosabb költségvetési jogi jogosítványa o állami feladatok fontossága
fogalom: állam által az alkotmány és törvények alapján ellátandó feladatai
a költségvetésben kiadást és bevételt előirányozni csak állami feladatok finanszírozására lehet o a bevételek és a kiadások fogalmai az Áht.–ben
költségvetési bevétel: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő növekedése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. § (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket,
költségvetési kiadás: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő csökkenése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. § (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket,
elsődleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek,
elsődleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások,
egyenleg: a bevételek és a kiadások különbözete,
többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat,
hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket, o állami vagyongazdálkodás (az állam vállalkozói vagyonának kezelése)
nem az Áht. alapján, hanem az MNV–ről szóló törvény alapján kell kezelni − az áht. funkciója o ez az az eszköz, amelynek segítségével az állam az állami feladatok finanszírozásán keresztül kielégíti a közszükségleteket o az áht.–t alkotó jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló pénzügyi terv (a költségvetés) funkciói
fejlesztés (állami beruházások)
társadalmi közös fogyasztás finanszírozása
társadalompolitikai funkció (szociálpolitika, kulturális politika)
állami feladatok arányainak meghatározása

−

Az államháztartási törvényben meghatározott elvek; −

általános elvek

Egységesség

− − − − −

vagyis a bruttó elszámolás elve (bevételek és kiadások egymással szemben nem elszámolhatóak) Áht. 13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben – a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével – részletesen, teljes öszszegükben – az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt – kell számba venni. o röviden: a bevételeket és a kiadásokat teljes összegükben, részletesen és egymástól elválasztva kell kimutatni

− −

a költségvetési előirányzatok megtervezésének részletessége azt garantálja, hogy a törvényhozó megalapozott döntést hozzon arról, hogy milyen célra mennyit fordítson, az egyes előirányzatok részletes megtervezésével meghatározza a költségvetésből gazdálkodó Kormány pénzügyi mozgásterét

Teljesség

Részletesség

az áht. valamennyi bevételét és kiadását egy költségvetésbe kell foglalni a költségvetést egységes szerkezetben kell elkészíteni ez az elv biztosítja a közpénzek felhasználásának transzparenciáját

−

18

− Valódiság

− − −

− −

Nyilvánosság

− −

elszámolási elvek (a megvalósult költségvetési bevételek és kiadások elszámolásakor kell alkalmazni és a költségvetést ezeknek szellemében kell elkészíteni)

Teljesség Számviteli megalapozottság Tartalom elsődlegessége a formával szemben Következetesség Bruttó elszámolás −

csak azokat a kiadásokat lehet előirányozni, amelyeket az adott költségvetési évben ténylegesen fel kívánnak használni csak azokat a bevételeket lehet előirányozni, amelyeket az adott költségvetési évben ténylegesen be kívánnak szedni vagyis csak jogszabály által meghatározott állami feladatot lehet finanszírozni, és jogszabályi alappal nem rendelkező kiadást és bevételt nem lehet előirányozni Áht. 17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok képviselő–testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak. (2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam–, a szolgálati, a bank– és adótitkot képező adatokra. emellett o 15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. o 15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. funkciója a közbizalom, valamint a közpénzek felhasználásának és ellenőrzésének megteremtése

minden költségvetési kiadást és bevételt el kell számolni csak olyan kiadást és bevételt lehet elszámolni, amely számviteli bizonylattal alátámasztható azt az elszámolási módot kell választani, amely leginkább alkalmas a tényleges gazdasági folyamatok bemutatására az elszámolási módok tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell a költségvetési bevételek és kiadások – törvényben szabályozott esetek kivételével – egymással szemben nem számolhatók el

az áht.–i gazdálkodás elvei − −

− Bevételek és kiadások elvei − − −

Áht. 12. § (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. (2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. (3) A bevételi előirányzatokat az arra jogosultnak – az azt alátámasztó számítások alapján – módosítania kell, ha az adott bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. Központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat bevételeinek túlteljesítése vagy azok elmaradása esetén az előirányzatokat az arra jogosultnak a jogszabályi előírások változásától függetlenül módosítania kell. (4) Költségvetési kiadás a központi alrendszerben csak törvény alapján teljesíthető. (5) A külső kiadások és a kamatkiadások a költségvetési törvény kifejezett rendelkezése nélkül is teljesíthetők. (6) A költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában a tervezett összeget meghaladó belső kiadás nem teljesíthető, kivéve, ha a kiadásra korábbi költségvetési törvény adott felhatalmazást, és ezt törvény vagy a Kormány törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete nem korlátozza.

19

−

− −

Tárgyéven túli kötelezettségvállalások korlátozása

−

−

Hosszú távú állami kötelezettségvállalás korlátozása

−

− − −

Közbeszerzési kötelezettség

(7) A költségvetési törvény csak a következő belső kiadások esetében adhat felhatalmazást a tervezett összeget meghaladó kiadás teljesítésére: o a devizában teljesítendő kiadások esetében az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, o a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokból o eredő kiadások esetében. (8) A jogerős bírósági döntésen alapuló kifizetések a tervezett összeget meghaladóan is teljesíthetőek. egyéb o költségvetési szerv bevételei meghaladják a tervezett bevételt, a kiadásait növelheti o bevételek elmaradása esetén teendő: előirányzat–csökkentés, –zárolás, –törlés o a kiadási oldalon csak olyan előirányzatok léphetők túl előirányzat–módosítás nélkül, amelyek törvényben, kormányrendeletben megállapított jogosultságokra vonatkozó kötelezettségeken alapulnak (pl. nyugdíj) o az áht. alrendszereiből folyósított állami támogatások tilalma, amennyiben azok korlátozzák a gazdasági versenyt Áht. 12/A. § (2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség – ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget – csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Áht. 12/B. § (1) E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). […] (2) A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a továbbiakban: kifizetési keret). (5) Hosszú távú kötelezettségvállalás csak a Kormány határozata alapján történhet. [kiv.: az 50 milliárd forintot elérő több évre szóló kötelezettségvállalás az OGY felhatalmazásával] (12) A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a központi költségvetés bevételi főösszegének 3%–a. Áht. 12/A. § (5) A Kbt. hatálya alá tartozó – állami költségvetésből finanszírozandó – közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat.

A központi költségvetés szerkezete; a központi költségvetés bevételei és kiadásai, egyenlege; a központi költségvetés tartalékai; −

a központi költségvetés szerkezete o fogalom: a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak kötelező, részletezett struktúrában való bemutatása o szerkezet: fejezetek, címek, alcímek, előirányzat–csoportok, előirányzatok, (jogcímcsoportok, jogcímek) o fejezetek
fogalom: a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (lehetnek szervezeti vagy funkcionális fejezetek)
pl. bíróságok, egyes minisztériumok, MTA, AB, pártok támogatása, költségvetés fő bevételei
fejezetrend: a fejezetek összessége
a fejezeteket az OGY állapítja meg – de vannak korlátok (pl. hatalmi ágak elválasztása miatt bíróságok külön fejezet) – Áht. 20. § (7) A központi költségvetés és az ellátandó feladat költségvetési kapcsolatának abban a szakmai cél szerinti költségvetési fejezetben kell megjelennie, amely fejezetet irányító szerv ellátja a számára e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feladatokat. o fejezetet irányító szerv (fejezetgazda) pl. a miniszter, az AB elnöke, a LB elnöke stb.)

20

címek és alcímek
fogalom: a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége
pl. OGY fejezetben az OGY Hivatala, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, vagy a PSZÁF
a címek és az alcímek rendelkeznek számmal és névvel is
fejezeti kezelésű előirányzatok: az adott költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai („funkcionális címek”, külön címet képeznek) – pl. OGY fejezet, Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, eParlament alcím – jogcímcsoportok és jogcímek o a fejezeti kezelésű előirányzatokon belül értelmezhetőek, azok további tagolásaként o pl. pártok támogatása FKE–n belül az egyes pártok a jogcímcsoportok
a címrendet a Kormány év közben is módosíthatja (kivéve az OGY kizárólagos hatáskörében lévőket pl. pártok támogatása) o előirányzat–csoportok, előirányzatok
az alcímeket osztják, tagolják tovább
előirányzat–csoportok – 24. § (1) A […] címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím–csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási és a kölcsönök előirányzat–csoportokat. – A működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként kell megállapítani a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és az egyéb működési célú kiadások előirányzatait. – A felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatot képeznek az intézményi beruházások, a felújítások, a központi beruházások, a lakástámogatás, a lakásépítés és az egyéb felhalmozási kiadások előirányzatai. − központi költségvetés kiadásai és bevételei o a bevételek és a kiadások fogalmai az Áht.–ben
költségvetési bevétel: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő növekedése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. § (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket,
költségvetési kiadás: a pénzeszközök állományának tranzakcióból eredő csökkenése, beleértve a pénzforgalommal nem járó, a 8/B. § (4) bekezdése szerint elszámolt kiegészítő tételeket is, de ide nem értve a pénzügyi eszközök cseréjéből eredő tételeket,
elsődleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek,
elsődleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások, – külső tételek: költségvetési törvények által közvetlenül nem befolyásolható elsődleges bevételek és kiadások (pl. az szja–bevétel mértéke, mert nem befolyásolható, hogy mennyien fognak szja–t fizetni, pl. családi pótlék, mert akármennyien igényelnek, a jogosultaknak ki kell fizetni) o Áht. 3. § (1) Külső tételnek minősíthető (csak akkor nevezünk vmit. külső tételnek ha azt az Áht. kimondja)
a) egyedi jogosultságot vagy kötelezettséget létrehozó törvényi rendelkezés végrehajtása, ha
b) az adott évre vonatkozó összegét egyértelműen meghatározzák az a) pontban meghatározott törvényi rendelkezés, valamint magángazdasági és demográfiai folyamatok. o külső tételek a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, kifejezett fizetési kötelezettségek teljesítését szolgáló elsődleges bevételek és kiadások is – belső tételek: külső tételnek nem minősülő elsődleges bevételek és kiadások o bevételi rendszer alapszerkezete
közjogi bevételek (fiskális bevételek pl. adó, illeték, egyéb közjogi bevételek pl. szabálysértési bírság)
magánjogi bevételek (pl. privatizációból, koncessziós szerződésekből, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, központi költségvetési szervek tevékenységéből)
legjelentősebb tétel az adók o kiadások rendszere felhasználásuk célja szerint
közhatalmi kiadások (hatósági–igazgatási feladatok)
közszolgáltatások nyújtsa (pl. közintézmények)
központi beruházások (pl. autópálya–építés)
támogatások (pl. pártok, ágazatok, nonprofit szervezetek)
transzferek (a (volt) TB alrendszerekbe irányuló kiadások)
egyéb (pl. adósságszolgálat) o

21

egyenleg o Áht. 2/A. §–a szerint
egyenleg: a bevételek és a kiadások különbözete,
többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat,
hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket, o a költségvetési törvény hagyományosan az első §–ban határozza meg a bevételi és kiadási főösszeget, és ezek különbségét, a hiányt vagy a többletet
ezek csak tervezett összegek, a tényleges mértéket a zárszámadási törvény tartalmazza o a hiány kezelése az államháztartásért felelős miniszter feladata (költségvetési törvény hatalmazza fel)
eszközeit az Áht. határozza meg, pl. értékpapír–kibocsájtás, hitelfelvétel o EU miatt az államháztartás hiány nem lépheti túl a 3 %–ot (maastrichti kritérium, amelyet Mo. a csatlakozási szerződésben vállalt) − a központi költségvetés tartalékai o ezek kiadási előirányzatként szerepelnek a költségvetésben o kb. 200 és 250 milliárd forint közötti összegűek voltak átlagosan az elmúlt években összesen o fajtái – rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék – fogalom: a költségvetésben meghatározott, a költségvetés kiadási főösszegének 0,5 és 2%–a közötti öszszegben meghatározható tartalék, amely az előirányzott, de elmaradt bevételek pótlására szolgál – felhasználásáról a Kormány határozatban dönt (az államháztartásért felelős miniszter és az egyes fejezetgazdák előterjesztése alapján) – Áht. o 25. § (1) A központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, strukturális átalakításokra, és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.
(2) A bevételek elmaradása esetén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék egy része vagy egésze zárolható, törölhető. o 26. § (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%–a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%–a. o (2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére – az éves hatást tekintve – annak legfeljebb 40%–os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. o (3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható.
céltartalék – Áht. 38. § (2) A céltartalék olyan, a költségvetésben meghatározott előirányzat, amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál az adott alrendszerben, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvény elfogadásakor még nem ismert.
egyensúlytartalék (van központi és fejezeti) – olyan tartalékok, amelyek felhasználása az egyensúlyi helyzettől, a költségvetés helyzetétől függ – felhasználásukról a Kormány dönt annak vizsgálata után, hogy az egyes fejezetek mennyiben tettek eleget a költségvetésben megfogalmazott céloknak o ezt a pénzügyekért felelős minisztérium által negyedévente készített, fejezetenként összesített jelentés alapján teszi, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat és a felhasznált előirányzatokat o a Kormány továbbá jogosult a fejezetek között ezeket átcsoportosítani

−

22

A költségvetési ciklus szakaszai; a költségvetés tervezése és parlamenti elfogadása; −

költségvetési ciklus (költségvetési folyamat/eljárás) o tág értelemben a költségvetés megalkotásán túl kiterjed a végrehajtásra és az ellenőrzésre

Szakasz Tervezés

Döntés

Végrehajtás

Ellenőrzés

−

Feladatok

Felelősök

költségvetési irányelvek elkészítése fejezetek költségvetésének elkészítése költségvetési törvényjavaslat–tervezet összeállítása és Kormány elé terjesztése előirányzatokat tartalmazó törvényjavaslat benyújtása az OGY–nek részletes mellékletek benyújtása (fejezeteket részletező táblázatok) az OGY–nek határozat a fejezetek bevételi és kiadási főöszszegéről és a hiány/többlet mértékéről költségvetési törvény elfogadása központi költségvetési szervek és feladatok előirányzatainak megállapítása, valamint elemi költségvetések keretszámainak és szempontjainak meghatározása

NGM fejezetgazda

elemi költségvetések elkészítése ONYF és OEP elemi költségvetésének elkészítése zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az ÁSZ–nak zárszámadási törvényjavaslat OGY elé terjesztése

Határidő Átlagos év Választás év TMÉ április 15.

NGM

TMÉ augusztus 31.

okt. 15.

Kormány

TMÉ szeptember 30.

okt. 31.

Kormány

TMÉ október 15.

OGY

TMÉ november 30.

dec. 10.

OGY

lehetőleg TMÉ dec.

felügyeletet ellátó szerv vezetője

TÉ január 15.

felügyeletet ellátó szerv ONYF és OEP vezetője

TÉ február 28. TÉ február 28.

Kormány

TKÉ, az OGY elé terjesztés előtt 2 hónappal

Kormány

TKÉ július 31.

a költségvetés tervezése és parlamenti elfogadása Irányelvek meghatározása

Tervezés

− − − − − −

Törvényjavaslat kidolgozása

− Törvényjavaslat − véleményezése − −

Elfogadás Törvényjavaslat tárgyalása

irányelvek meghatározzák: költségvetési politika fő irányai, költségvetési tervezés fő keretei, tárgyévet követő évekre vonatkozó főbb mutatók NGM feladata, Kormány hagyja jóvá a fejezetgazdák is részt vesznek a kidolgozásban NGM tervezési tájékoztatót, ún. köriratot ad ki ennek alapján a fejezetgazdák kidolgozzák a hatáskörükbe tartozó fejezet költségvetésének részletes tervezetét, majd azt megküldik a NGM–nek törvényjavaslat két része o alap–előirányzatok: megelőző év eredeti előirányzatainak a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összegei (lásd következő utáni tétel) o előirányzati többlet: a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására (inflációkövetés), a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre fordított összeg, mely lehet egyszeri jellegű előirányzat, és tartósnak minősülő, a következő év költségvetésébe is beépülő előirányzat o az alap–előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat a költségvetési eljárás a Házszabály szerint különleges eljárás, így a törvényjavaslatot minden bizottság véleményezi fejezetenkénti bevételi és kiadási főösszegre, valamint a költségvetési főösszegre, illetve a hiány/többlet mértékére, és az általános tartalék mértékére csak a Költségvetési Bizottság nyújthat be módosító indítványt a véleményeket a KB foglalja össze és ajánlást készít az OGY részére két szakasz o bevételek és kiadások fejezetenkénti tárgyalása → nov. 30.–ig OGY–i határozat, amelyben a fejezetenkénti főösszegek meghatározásra, rögzítésre kerülnek o KB tájékoztatása arról, amiről az OGY határozott, utána az ezen kívüli kérdésekben részletes vita, módosító indítványok lehetősége o ezután ismételt KB–tájékoztatás, majd zárószavazás 23

a költségvetés appropriációs törvény, az OGY felhatalmazza a Kormányt a költségvetés végrehajtására − amennyiben ez nem történik meg: indemnitási törvény o 44. § Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1–jéig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni. − ha indemnitási törvény sincs: o 45. § (1) Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1–jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások – teljesítésére. −

Appropriáció, indemnitás

A központi költségvetés végrehajtása; −

−

−

−

−

−

a költségvetési törvény felhatalmazása alapján ez a Kormány joga és kötelessége o de a költségvetést ténylegesen (túlnyomórészt) a költségvetési szervek hajtják végre feladataik ellátása során (pl. közalkalmazottak bérének kifizetése, épületek felújítása, adók beszedése) kincstári költségvetés o tulajdonképpen a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait összefoglaló adatokat tartalmazza a költségvetési mérleghez hasonlóan (rövid, tömör összefoglalás) o megalkotása
a fejezetgazda megállapítja a fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait és meghatározza ezen szervek költségvetésének elkészítési szempontjait és keretszámait – ennek előzetes változatát a költségvetési törvény alapján kell megcsinálni – majd a költségvetési év január 15.–éig kell véglegesíteni az elfogadott költségvetési törvény alapján elemi költségvetés o fogalom: a jogcímenként részletezett költségvetések (a költségvetési szervek gazdálkodásának alapja) o elkészítéséért a fejezetgazda felelős (a gyakorlatban a szerv készíti), akinek ezt a költségvetési év február 28.– áig kell benyújtania a NGM–nek, aki ezt jóváhagyja o tartalmazza
bevételek és kiadások részletes, jogcímenkénti katalógusa
foglalkoztatottak száma és összetétele
költségvetési feladatmutatók a kiadási előirányzatok felhasználása o kötelezettségvállalás: a költségvetési szerv vezetője írásban jogosult erre, a gazdasági vezető ellenjegyzésével o érvényesítés
a kötelezettségvállalás realizálódása a teljesítés (ezt írásban kell igazolni)
az érvényesítés egy pénzügytechnikai ellenőrzés, amely során a ki– és befizetések jogosságát és a gazdasági események valós bekövetkeztét kell igazolni o utalványozás: a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése (a költségvetési szerv vezetője írásban jogosult erre, a gazdasági vezető ellenjegyzésével a Kincstár szerepe a végrehajtás során o az elfogadott költségvetés alapján a központi költségvetés számára előirányzat–felhasználási keretet nyit, és ennek alapján teljesíti az előirányzatok felhasználásához kapcsolódó pénzforgalmi műveleteket o a fizetési megbízások teljesítése előtt likviditási és fedezetvizsgálatot végez (előbbi: van–e rá előirányzat, utóbbi: van–e annyi pénz a központi költségvetési szerv számláján) állami kötelezettségvállalás o a Kormány az OGY felhatalmazás alapján a központi költségvetés terhére vállalhatja
Áht. 33. § (1) A Kormány nyilvános határozatában – kezesség–, garanciavállalásonként – felhatalmazhatja az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Állam nevében – a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon; – a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.

24




–

– – – –


Áht. 33/D. § (1) E törvény alkalmazásában: a) állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a kötelezett nem teljesít, a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig; b) állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség; c) egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata alapján, vagy az Országgyűlés által törvényben egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy állami garancia; d) jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, vagy állami garancia; k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB). Áht. 33. § (9) Az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter vagy az általa felhatalmazott személy írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek. Az előirányzatok évközi megváltoztatása;

−

eltérés az előirányzatoktól: két mód o előirányzat–módosítás nélkül
a bevételi előirányzatok módosítás nélkül is túlléphetőek, ha a bevételekre vonatkozó jogszabályok év közben nem változnak
a kiadási előirányzatok túllépése csak a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság esetén történhet o előirányzat–módosítással
fogalom: kiadási/bevételi előirányzat csökkentése vagy növelése, illetve a költségvetési létszámkeret csökkentése vagy növelése
korlát: az OGY által meghatározott költségvetéstől csak az Áht.–ban meghatározott feltételekkel és módon lehet eltérni (Áht.: eltérési jogcímek, döntésre jogosult szerv, döntés korlátai)
4 eltérési jogcím – 1. átcsoportosítás o fogalom: a költségvetés belső szerkezetét érintő módosulás, melynek során két előirányzat egyszerre változik meg oly módon, hogy az egyik csökken és a másik növekszik, de a költségvetés bevételi és kiadási főösszege változatlan marad
pl. központi költségvetési szerv átszervezése, megszüntetése, előirányzatok szerkezeti változása o fejezetek között: OGY a költségvetési törvényben fenntarthatja magának a jogot az átcsoportosításra, valamint az átcsoportosítás nem érintheti a fejezet célját/rendeltetését o címek között: a fejezetgazda joga, de a Kormány engedélye kell hozzá, ha személyi juttatásokat, dologi kiadásokat vagy munkaadókat terhelő járulékokat érint o címen belül: fejezeti kezelésű előirányzatok átcsoportosítására, valamint az azokon belüli átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján van lehetőség o Áht. 27. § (1) A költségvetési törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra a Kormány jogosult. A Kormány az átcsoportosításról nyilvános határozatban dönt.
(2) A Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet esetén a Kormány hatáskörébe utalt fejezeten belüli előirányzat–átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.
(5) A fejezetet irányító szerv fejezeten belül a központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó címen belül, továbbá a cím terhére más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok javára átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a feladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges, és az átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre összesített előirányzatait nem érinti.

25

–

2. zárolás, 3. csökkentés, 4. törlés o zárolás: az előirányzat egy részének vagy egészének az adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött felfüggesztése o csökkentés: előirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési évre vonatkozóan o törlés: az adott költségvetési évre vonatkozóan az előirányzat felhasználási lehetőségének végleges megszüntetése o közös szabályok: Áht. 38/A. § (1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál […], és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%–át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%–át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja. o Áht. 49. § (5) e) [a fejezetgazda] gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat–módosítási, – átcsoportosítási, –zárolási, –törlési és –felhasználási jogköröket; A pótköltségvetés, intézkedések veszélyhelyzetben; zárszámadás;

pótköltségvetés o Áht. 41. § (1) A Kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetésnek a költségvetési törvényben rögzített kiadási főösszege összegének 2,5%–ával eltér. o (2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetésnek a költségvetési törvényben rögzített kiadási főösszege összegének 5%–ával eltér. o (3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az előirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani. − intézkedések vészhelyzetben o Áht. 46. § (1) Az élet– és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a Kormány az államháztartás körében átmeneti – e törvény rendelkezéseitől eltérő – intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. o (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a Kormány a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. − zárszámadás o a költségvetési beszámolási rendszer
az elemi költségvetés alapján gazdálkodó költségvetési szervek az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról féléves (évközi) és éves (elemi) beszámolót készítenek
a felügyeleti szerv ezt a tárgyévet követően felülvizsgálja szakmai szempontból, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának szempontjából (de az adatok valódiságára nem terjed ki!)
a zárszámadás ezen felülvizsgált beszámolók alapján készül o a zárszámadási törvényjavaslat
a törvénytervezet előkészítése az államháztartásért felelős miniszter feladata, folyamata hasonló a költségvetési tervezet elkészítéséhez – a Kincstár látja el az előkészítéssel kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat, valamint az egyéb ellenőrzési feladatokat
a törvényjavaslatot Kormány terjeszti elő az OGY–nek, a költségvetési évet követő 8 hónapon belül – az előterjesztés előtt két hónappal megküldi az ÁSZ–nak, amely jelentést készít róla, ezt a jelentést a törvényjavaslattal együtt kell benyújtani
a költségvetés végrehajtását az OGY a zárszámadás elfogadásával ellenőrzi o az államháztartási mérleg
Áht. 115. § Az államháztartás mérlegeinek e törvényben meghatározott kivétellel a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia. A mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv– és tény–, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk.
Áht. 116. § (2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: – 1. az államháztartás költségvetési mérlegeit alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban;

−

26

–

– – – – – – –

2. az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát […] a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató), illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató); 3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként; 4. az államháztartás könyvviteli mérlegeit alrendszerenként elkülönítetten; 5. az állami költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást; 6. az államháztartás adósságát instrumentumok, valamint bel– és külföldi hitelezők szerinti bontásban összevontan és alrendszerenként; 7. a központi költségvetés adósságát instrumentumok, bel– és külföldi hitelezők, forint és deviza, valamint éven belüli és éven túli lejárat szerinti bontásban; 8. az [állam]adósság–kategóriákat összefüggéseikkel együtt; 9. a központi költségvetés által nyújtott hitelek állományát instrumentumok, bel– és külföldi hitelfelvevők, lejárat szerinti bontásban.

A költségvetési szerv fogalma, létrehozása, tevékenysége, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése; a költségvetési szervek költségvetési jogállása; −

fogalom o Áht. 87. § A költségvetési szerv
az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely
jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat)
közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,
jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett,
az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat–ellátási kötelezettséggel,
a költségvetéséből gazdálkodva végez. o költségvetési szervek és alapító szerveik (Áht. 88. §)

Központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv Helyi önkormányzati költségvetési szerv Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv Köztestületi költségvetési szerv −

Országgyűlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv alapíthatja a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthatja a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthatja az országos kisebbségi önkormányzat, vagy az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthatja a köztestület alapíthatja

létrehozás o Áht. 88. (2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni.
Az alapító okiratot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és – helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.
Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján a kihirdetésétől számított harminc napon belül alapító okiratot kell kiadni. o alapíthatják: lásd előző pont o alapító okiratban meg kell jelölni: név, székhely, ellátandó alaptevékenység, vagyon, felügyeleti szerv stb. o alapítás módja függ: a kiemelkedő jelentőségű állami szerveket (pl. ÁSZ) törvény hozza létre o (3) Költségvetési szervet – autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek közösen is létrehozhatnak. […] o (4) A költségvetési szerv a [Kincstár által vezetett törzskönyvi] nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.

27

irányítás, felügyelet o Áht. 93. § (1) a költségvetési irányítási jog a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, ennek keretében a költségvetési szerv alapító és megszüntető okiratának kiadása, módosítása, SZMSZ jóváhagyása (együtt: alapítói jogok),
b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,
d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, és teljesítmény–ellenőrzése,
e) a fejezetet irányító szervnek a fejezet működésével/gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,
f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
g) jogszabályban meghat. esetekben a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. o (2) felügyelet: nincs döntés–jóváhagyás és egyedi utasítás − átalakítás, megszüntetés o Áht. 95. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani, megszüntetni. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(5) Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(6) Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre. o Áht. 96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről – az alapításnak megfelelően – jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyven nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). […]
(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (okiratban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a költségvetési szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. A jogszabályban (okiratban) meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(5) A költségvetési szerv a 18/K. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (okirat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként. − költségvetési jogállás o fogalom: a költségvetési szerv gazdálkodási jogkörének terjedelme és pénzügyi mozgásterének határai o kritériumai
gazdálkodási önállóság – fogalom: önállóság a tervezésben, végrehajtásban és beszámolásban – ez alapján lehet önállóan gazdálkodó (amely önálló gazdasági szervezeti egységgel rendelkezik, pl. minisztériumok, PSZÁF) vagy részben önállóan gazdálkodó (ezt az alapító/felügyeleti szerv dönti el, anélkül, hogy a döntés hatással lenne a szakmai önállóságra) – részben önálló szerv esetén az alapító/felügyelő kijelöli a gazdálkodási feladatokat végző szervet, és jóváhagyja a két szerv közötti munkamegosztás rendszerét
rendelkezési jog az előirányzatok felett – teljes jogkör: ilyennel rendelkeznek a teljes önállósággal gazdálkodó szervek, illetve azok a részben önálló szervek, amelyek minden előirányzatuk felett rendelkezhetnek – részjogkör: a rendelkezési jog megosztása történik, pl. egyes előirányzatokat más, önállóan gazdálkodó szerv költségvetése tartalmazza, vagy más rendelkezik vele – részjogkörű költségvetési egység: pl. országos hatáskörű közigazgatási szerv területi egységei
kapcsolat a Kincstárral – kincstári körbe tartoznak: központi költségvetés, központi költségvetési szervek, MTA, EÁP–ok o ezen belül vannak kincstári ügyfelek és nem kincstári ügyfelek o a kincstári ügyfelek a Kincstári számlájukon vezetett előirányzatok feletti felhasználási jogosultságot közvetlenül képesek gyakorolni, ilyenek az önállóan gazdálkodó teljes jogkörű szervek – nem kincstári kör: önkormányzatok, ezek hivatali szervei és az általuk alapított költségvetési szervek

−

28

A költségvetési szerv forrásai, gazdálkodása, gazdálkodási tilalmak, korlátok, lehetőségek; források o bár az alapító dokumentum meghatározza a szerv vagyonát, működését rendszeres bevételekből kell fedezni o bevételek fajtái
támogatás (központi költségvetésből kapott támogatás)
támogatásértékű bevétel (olyan, tartalmilag támogatásnak minősülő pénzügyi forrás, amelynek forrása vagy részben más alrendszer, vagy más módszerrel történik a támogatás pl. EU–s támogatás, ÖK–i forrásból kapott támogatás)
saját bevételek – hatósági jogkörhöz kötődő bevételek (pl. felügyeleti díj, bírság) – egyéb bevételek (pl. szolgáltatások ellenértéke közintézeteknél) – áht.–n kívülről átvett pénzeszközök (pl. adományok) – pénzügyi műveletek eredménye (pl. árfolyamnyereség)
pénzforgalom nélküli bevételek – előirányzat–maradvány: az az összeg, amelyet a költségvetési szerv nem használ fel az előirányzatból (ez a következő évben felhasználható) − gazdálkodás o ezt a szerv éves, elemi költségvetése alapján végzi o főszabály, hogy kötelesek a költségvetésükben jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodni o végzett tevékenységek
alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő–, szolgáltató–, értékesítő tevékenység. – Áht. 99. § (3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó – kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított – vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %–át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe – nem központi költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli. o elvek
Áht. 91. § (1) A költségvetési szerv működése és gazdálkodása során az adott piaci és jogszabályi körülmények között lehető legnagyobb mértékben érvényesülnie kell az alábbi követelményeknek:

−

az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az Hatékonyság azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat a kitűzött célok – az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve– Eredményesség megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél Gazdaságosság

o

o

szakaszok
tervezés: a költségvetés elkészítése a szerv feladata, a Kormány, az áht.–ért felelős miniszter és a fejezetgazda által meghatározott keretek között – el kell különíteni a működésre, a felhalmozásra, a kölcsönökre és az egyéb célokra megállapított előirányzatokat, és be kell mutatni a költségvetési létszámkeretet)
végrehajtás – fogalom: bevételi előirányzatok kötelező teljesítése és a kiadási előirányzatok felhasználása – a szerv vezetője átcsoportosítást hajthat végre az előirányzatok között – az önállóan gazdálkodó szerv vezetője az előirányzat–maradványból és a bevételi többletekből a bevételi és kiadási előirányzat főösszegét felemelheti – ha a felügyeleti szerv többletfeladatot ír elő, köteles megnövelni az ahhoz kapcsolódó bevételi és kiadási előirányzatokat
beszámolás (féléves és éves beszámoló) előirányzatok megváltozása

29

100. § A jóváhagyott előirányzatok év közben – egyszeri vagy tartós jelleggel – módosíthatók vagy átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
100/A. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest – központi költségvetési szerv esetén a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – – a) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat–csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv esetén kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, – b) a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat–csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között a költségvetési szerv saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. − gazdálkodási tilalmak, korlátok, lehetőségek o kötelezettségvállalás
100/C. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa – kormányrendeletben foglaltak szerint – írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. Központi költségvetési szervek esetében a kötelezettségvállalásnak kormányrendeletben meghatározott tartalmú előirányzat–felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalást – kormányrendeletben foglalt körben és módon – be kell jelenteni a kincstárnak.
(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – csak a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet. o tilalmak
Áht. 100/G. § (1) A költségvetési szerv [az ÖK–i szervek] kivételével] – a) pénzkölcsönt (hitelt) – kivéve […] megelőlegezési, likviditási hitelt – nem vehet fel, – b) garanciát és kezességet nem vállalhat, – c) értékpapírt – kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt – nem vásárolhat, – d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, – e) kötvényt nem bocsáthat ki, – f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthet.
Áht. 100/H. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem csatlakozhat. Az [ÖK–i] költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. o korlátok
Áht. 91. § (2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A gazdálkodás részletes rendjét – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv belső szabályzataiban kell rendezni.
Áht. 100/L. § (1) A költségvetési szerv […] csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. o lehetőségek
vállalkozási tevékenységet végezhet (Áht. 92. § (3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a Tpvt. hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.)


A Kincstár; −

a kincstári rendszer o Áht. 18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait
a) kincstár,
b) és az ÁKK Rt. látja el. o a Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll 30

−

a kincstár feladatai − − −

Költségvetés végrehajtása körében

− −

− −

− − − Számlavezetési tevékenység − −

−

Egyéb

− − −

−

nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat, ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat, továbbá az előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végez; közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló – jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett – pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól az államháztartásért felelős miniszter által előírt módon előrejelzi a kincstári kör, valamint a kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszontgaranciák és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról ellátja a központosított illetményszámfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó– és járulékelszámolás e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feladatait közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában vezeti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítását és finanszírozását jogszabályok által meghatározott keretek között működteti az Országos Támogatási és Monitoring rendszert (EU–s támogatások felhasználását ellenőrzi a rendszer) gondoskodik az Európai Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról

ÁKK Rt. o 113/A. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján
a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;
b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről;
c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot. o (2) E feladatkörében az ÁKK Rt. [többek között]
a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;
b) a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapír– kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;
c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről;
d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
f) elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait;
g) közreműködik az államháztartási adósság számításában, […] tájékoztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól; 31

Az államháztartási vagyon és az állami vagyon meghatározása; MNV Zrt.: igazgatóság, felügyelő bizottság, vezérigazgató; gazdálkodás az állami vagyonnal, az állami vagyon elidegenítése; állami vagyon és államháztartási vagyon o 2007. évi CVI. törvény (Állami vagyonról, Ávt.) (2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:
a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,
c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,
d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít. o 4. § (1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.
(2) Kincstári vagyon minden vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges, valamint amelyet törvény – ideértve e törvény mellékletét is – kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít. o (3) Külön tv.: koncesszió, MNB, ÁAK Zrt., MTI o Áht. 104. § (2) Az államháztartás körébe tartozik az állami vagyon, az a vagyon, amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona. − MNV Zrt. o Ávt. 18. § (1) Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. (Ezeken és az egyéb szabályokon kívül a Gt. szabályai alkalmazandóak.) o jogállása
2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).
(2) A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.
3. § (1) Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a MNV Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.
(4) Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. o feladatai
a) előkészíti és végrehajtja az OGY, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,
b) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt,
c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,
d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,
e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – képviseli a Magyar Államot,
(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

−

32

o

szervezet − − −

Igazgatóság

− − − FB

−

− Vezérigazgató

−

−

20. § (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el. (2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. (4) A Gt.–ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik o b) az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot, o c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy – a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével – a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet, (7) Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve. 19. § (2) Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. 20/A. § (1) Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelő Bizottság végzi. (2) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. 20/G. § (1) Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti. (2) Az MNV Zrt.–t törvényes képviselőként a vezérigazgató – és az MNV Zrt. szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogkörben – a vezérigazgató általános helyettese képviseli harmadik személyekkel szemben.

gazdálkodás az állami vagyonnal o Áht.
Áht. 104. § (3) A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. E gazdálkodást az Országgyűlés – az Állami Számvevőszék útján – ellenőrzi.
104/A. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból közhasznú társaság csak a külön törvényben meghatározott közhasznú szervezetként hozható létre.
105. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Ezek az adatok – a minősített adat kivételével – nyilvánosak.
(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.
(3) A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza. o 23. § (1) Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, vagy szerződés – így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás – alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi. o 24. § (1) Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási, haszonélvezeti jogot alapító – szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. o (2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:
a) a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet,
b) nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,
d) a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg,
e) társadalom–, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről. o 27. § (1) Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet.
25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki csőd– vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; 33

−

az állami vagyon elidegenítése o 33. § (1) Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag az MNV Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az MNV Zrt. – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – harmadik személynek megbízást adhat. o 34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. o (2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:
a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,
b) nyilvános árverésen [a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés],
c) kivételesen versenyeztetés nélkül. o (3) A vagyon közvetetten […] az alábbi módon értékesíthető:
a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,
b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy
c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. o 36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. o (2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható
a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,
b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,
c) helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, vagy szociális földprogram megvalósítása érdekében, A társadalombiztosítás költségvetése;

TB fogalma o Áht. 6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják (a továbbiakban: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése). − TB szabályozása o 70/E. § (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. o 1997. évi LXXX. tv. 3. § (2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. − TB költségvetése o Áht. 84. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait. o Áht. 86. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni. o Áht. 86/B. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)–(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetésében elkülönítetten szerepelnek a tartalék és a céltartalék előirányzatok.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási főösszegük legfeljebb 1%–ának megfelelő tartalék képezhető.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető – a) azon kiadási előirányzatoknál, amelyek finanszírozásához a költségvetési törvény szerint rendelt bevételeknek nem ismert a beérkezési üteme és a felhasználási megoszlása, – b) az évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgáló központi költségvetési előirányzatok terhére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott intézmények és szolgáltatók javára történő kifizetések megtérítésére, – c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére. o 86/F. § (1) A társadalombiztosítási költségvetési szervekre az e törvény központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései az irányadók. [a következő eltérésekkel]
a) a fejezetet irányító szerv hatáskörében az egészségbiztosítási szerv esetén – ha országos illetékességgel jár el – az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv esetén a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tekintetében az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetői járnak el,
d) az előirányzat–maradvány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az adott alapot illeti meg, −

34

−

tilalmak, korlátok o 86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai terhére – […] megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy […] megszerzését kivéve –
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel,
b) garancia és kezesség nem vállalható,
c) értékpapír nem vásárolható,
d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el,
e) kötvény nem bocsátható ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető. o 86/I. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék–, hozzájárulás– és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése;

−

−

−

−

−

EÁP fogalma o 4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. o EÁP–ok: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Munkaerőpiaci Alap, Műsorszolgáltatási Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap, Wesselényi Miklós Ár– és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap létrehozás, források o Áht. 54. § (1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. o (2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők. évközi előirányzat–módosítás o Áht.55. § (1) Az alap Országgyűlés által megállapított kiadási előirányzatai akkor módosíthatóak, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, illetve – amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról másként nem rendelkezik – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel–elmaradás esetén az előirányzatokat csökkenteni kell. beszámolás, ellenőrzés o 57. § (1) Az alap – bevételeit és kiadásait az alap működéséről szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott – költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. o (2) A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges) összegét és rendeltetését, ideértve a 36. § c) pontjában foglaltakat is, és a kötelezettségvállalások és az előírt tartozások tervezett (tényleges) alakulásának bemutatását is köteles tájékoztatásul a költségvetési törvényjavaslat indokolásában az Országgyűlés elé terjeszteni. o (3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A beszámolót és a mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek. o (4) Az ellenőrzés eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést. o (5) A könyvvizsgálót – az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében – az alappal rendelkező miniszter bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni. tilalmak, korlátok o 59. § (1) Az alap terhére alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság – kivéve az alap pénzeszközeiből finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák valamelyikévé – nem alapítható, ill. gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat megvalósítására adható. o 60. § Az alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható. o 61. § Az alap előirányzatai terhére – […] megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy az 59. §–ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve –
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel, b) garancia és kezesség nem vállalható, c) értékpapír nem vásárolható, d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el, e) kötvény nem bocsátható ki, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető. 35

Az államháztartási ellenőrzés típusai; az állam megfelelő működésének fontos garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát biztosító ellenőrzési rendszerek kialakítása − Áht. 120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás. − (2) Az államháztartás kontrollja – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik. 1. külső
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény [és a következő tétel] állapítja meg.
könyvvizsgálat: az E–alap és az NY–alap éves költségvetési beszámolóját független könyvvizsgálónak kell hitelesítenie 2. kormányzati (KEHI)
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Kormány belső ellenőrzési szerve. Irányítását a KIM látja el.
hatáskör o a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, o b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével – a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére, o c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és – a pártok kivételével – a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére, o d) a b)–c) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek, és o e) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve az MNB–t – ellenőrzésére, amelyekben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke legalább ötven százalék, o f) a Kormány, a Kormány tagja, vagy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére. o a KEHI hatásköre az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását. – (2) A Hivatal belső ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekre, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére. 3. belső
Áht. 120. § (4) A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (a továbbiakban: FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: – a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti viszszafizettetések dokumentumait is), – b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, – c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, – d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
Áht. 121/B. § (1) A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát.

−

36

(2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeket (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
(3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálata a belső ellenőrzés tárgyát képezik.
(4) A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének, minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkárnak (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együttesen: költségvetési szerv vezetője) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet – a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, – b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal (ideértve a gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében, – c) a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.
Áht. 121/C. § (1) Az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata.


Az Állami Számvevőszék jogállás o Alkotmány
32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi–gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi [lásd lentebb]; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. o Ásztv. (1989. évi. XXXVIII. tv) 1. § (1) Az Országgyűlés pénzügyi–gazdasági ellenőrző szerveként Állami Számvevőszék jön létre, amely csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve.
(2) Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében – az e törvényben meghatározott kivételekkel – általános hatáskörrel végzi az államháztartás ellenőrzését.
(3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.
(4) Az Állami Számvevőszék összeállítja az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.
(5) Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg. − feladatok o Ásztv. 2. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. o (2) Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak. o (3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi
a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását.
az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.
az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a

−

37

gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.
az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték–megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását. o (8) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során figyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz. o (9) Az Állami Számvevőszék – ellenőrzési feladataival összefüggésben – vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. o 3. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik–e. o 5. § Az Állami Számvevőszék – külön tv. rendelkezéseinek megfelelően – ellenőrzi a pártok gazdálkodását. − szervezet o Ásztv. 14. § (1) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és éves költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá. o 6. § Az Állami Számvevőszék elnökből, alelnökökből, főtitkárból, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll. o 8. § Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja, megbízatásuk lejártával újraválaszthatók. o 9. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. o egyes tisztségviselők
13. § Az Állami Számvevőszék elnöke – b) jóváhagyja az Állami Számvevőszék szervezeti–működési szabályzatát, – c) irányítja az Állami Számvevőszék tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az a törvény előírásainak megfeleljen, – d) gondoskodik az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési tervének és eseti ellenőrzéseinek végrehajtásáról, – e) gondoskodik az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzések és elemzések eredményeit tartalmazó jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről, illetőleg a Kormány kérésére végzett ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésnek a miniszterelnöknek való megküldéséről, – f) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, – g) képviseli az Állami Számvevőszéket,
13/A. § (1) Az Állami Számvevőszék főtitkára az Állami Számvevőszék elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti az Állami Számvevőszék hivatali szervezetét. − ellenőrzések o 16. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. o (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által – külön törvény alapján – folyósított hozzájárulás felhasználását és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi. o 17. § (1) Az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, a zárszámadást és a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait. o (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi. o (3) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi. o (4) Az Állami Számvevőszék esetenként ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására. o (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg. o (6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére. 38

Költségvetési felelősség és a Költségvetési Tanács; 2008. évi LXXV. törvény a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről o céljai
a fegyelmezett, átlátható és hosszútávon fenntartható költségvetési politika megteremtése és folytatása,
az ország hosszú távú gazdasági versenyképességének költségvetési eszközökkel való szolgálata
figyelem a jelenlegi és a jövő nemzedékek közötti igazságosság igényére, és a társadalom általános öregedésével kapcsolatos állami kiadások következő évtizedekben várható növekedésére
1. § (1) A felelős költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének elérése a költségvetés tartósan egyensúlyközeli állapotának biztosítása révén.
(2) A költségvetési politika hosszútávon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét azáltal, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza.
(3) A költségvetési politika rövid– és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint a költségvetési törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek állapítják meg. o főbb rendelkezések
3. § (1) A költségvetési törvényben meg kell határozni a belső tételek egyenlegének a tárgyévet követő évre vonatkozó követelményét úgy, hogy az elsődleges többlet nominális értéke ne legyen kisebb, mint a (2) bekezdés szerint a tárgyévet követő évre vonatkozóan 1 évvel korábban előírt elsődleges egyenleg cél.
(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt úgy, hogy – a) az elsődleges egyenlegcél nem lehet elsődleges hiány, és – b) az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható értékét, valamint – c) az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet megelőző második év végi értékét.
az elsődleges kiadásokat keretek között kell tartani
a tárgyévet követő második év elsődleges hiányának változását előre meg kell határozni
eljárási szabályok – 5. § (1) A jogszabályok előkészítése során előzetes költségvetési hatásvizsgálat elvégzésével az előkészítőnek fel kell mérni a szabályozás költségvetésre gyakorolt várható hatásait. – (2) A költségvetési hatások vizsgálata magában foglalja a tervezett jogszabály hatálybalépésétől számított legalább négy költségvetési évre vonatkozóan a tervezett szabályozás valamennyi lényeges, közvetlen és közvetett, a költségvetés bevételi vagy kiadási tételeit befolyásoló hatásának számszerű becslését, különös tekintettel a külső tételek, az államháztartásba tartozó intézmények bér jellegű kiadásainak alakulására, valamint az önkormányzatok számára törvényben előírt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források megváltozására. – 6. § (1) A költségvetési politika fenntarthatóságának biztosítása érdekében a költségvetés tervezésének a valós gazdasági folyamatokon és megalapozott előrejelzéseken kell alapulnia. − Költségvetési Tanács o fogalom: az Országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület (korábban még felügyelte a költségvetés készítésének folyamatát) o feladat: (nem kötelező erejű) véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvény tervezetéről (korábbi: őrködjön az állami költségvetések magalapozottsága és átláthatósága felett)
7. § (3) A Kormány a költségvetési törvény tervezetét a (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás céljából megküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő 10 napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére.
(4) A Költségvetési Tanács a (3) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint – ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak – a tervezettel való egyet nem értését jelzi.
(5) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács véleményének kézhezvételét vagy – költségvetési tanácsi vélemény hiányában – a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé.
(6) Ha a Költségvetési Tanács a tervezettel kapcsolatban a (3) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és ismételt véleményezésre megküldi a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményét a tervezet kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a Kormány részére.
(7) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a (6) bekezdés szerinti eljárás esetén a Költségvetési Tanács újabb véleményének kézhezvételét vagy – költségvetési tanácsi vélemény hiányában – a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé. −

39

(8) A Költségvetési Tanács véleményét – ha a (6) bekezdés szerint ismételt véleményezésre került sor, az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményt – az Országgyűlés honlapján a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően haladéktalanul közzé kell tenni. a háromtagú tanácsot a 2008. évi LXXV. törvény alapján hozták létre, 2011. január 1–ével jelentősen módosult a szabályozás jelenleg tagja a MNB elnöke, az ÁSZ elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász 2011. január elsejétől megszűnt a közel 30 fős titkársága, így feladatainak ellátására képtelenné vált, korábbi, eredeti funkcióját nem tudja betölteni, egyébiránt jogköre is jelentősen szűkült


o o o

Az államadósságügy költségvetési joga; államadósság fogalma o Áht. 110. § (1) Az államháztartás adóssága az államadósság és az önkormányzati adósság együttes értéke, amelynek számításakor az alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.
Áht. 2/A. § (1) b) államadósság: az államháztartás központi alrendszerének konszolidált adóssága,
110. § (2) Az önkormányzati adósság a helyi és a kisebbségi önkormányzatokat együttesen terhelő adósság, amelynek számításakor az egyes önkormányzatok egymással szembeni adósságát konszolidálni kell. o könyvben szereplő fogalom: az az összeg, amelyet az állam a pénz– és tőkepiacon vesz fel pénzügyi szükségletei kielégítésére, más néven az a teher, amelyet a jövőre hárítanak át o kategóriái
kötvényadósság (erről értékpapírt állítanak ki)
könyvadósság (a jegyző csak elismervényt kap és követelését az államadóssági főkönyvbe jegyzik be)
belföldi és külföldi
fundált (hosszú lejáratú hitel, aminek fedezetéül államjavak szolgálnak)
lebegő adósság (a naptári éven belüli bevétel–elmaradását fedezi, és az év végén törlesztésre kerül)
kényszerkölcsön (törvényen alapuló hitelezési kötelezettség a költségvetés javára)
önkormányzati adósság o az államadóssági jogviszony
az állam adósi pozícióban van, de törvényben megváltoztathatja a hitel feltételeit (konverzió), ezzel lesz ez a jogviszony pénzügyi jogi természetű o államadósság joga: az államadósságügy nem külön részterülete, aljogága a költségvetési jognak − szabályozás o Alkotmány: nem említi az államadósságot o két fő törvény: Áht., ÁSZtv.
Áht. – Áht. 111. § (1) Az államadósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért az államháztartásért felelős miniszter felelős. – (2) Az önkormányzatok az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért önállóan felelősek. – 112. § Az államháztartásért felelős miniszter köteles az államadósságot és az államháztartási adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább negyedévente – kormányrendeletben meghatározottak szerint – nyilvánosságra hozni. Az államháztartásért felelős miniszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot szolgáltatnak. – 113/A. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján o a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; o b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; o c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot. – az OGY részére a költségvetés tárgyalásakor be kell nyújtani az államadósságra és az önkormányzati alrendszer adósságára vonatkozó részletes adatokat
Ásztv. – Ásztv. 2. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. – (2) Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Az ellenjegyzés azt tanúsítja, hogy a hitelfelvétel megfelel a törvényi előírásoknak. −

40

Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában; a gazdálkodás jogforrásai, az önkormányzati vagyon, az önkormányzati bevételek rendszere; a helyi önkormányzatok az állami támogatások és átengedett bevételek körülbelül felével gazdálkodnak az ország legnagyobb foglalkoztatói fő feladatok: kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális biztosítása, oktatás, társadalmi együttélés fejlesztése, feltételeinek fenntartása − a gazdálkodás jogforrásai o Alkotmány 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, o Ötv.: vagyon, bevétel, gazdálkodás szabályai o Áht.: költségvetés megalkotása és módosítása, költségvetési rendelet kötelező előírásai, beszámolás − az önkormányzati vagyon (értéke 2007–ben 10 000 milliárd Ft.) o Ötv. 77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. o (2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. o 78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. o (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. o 79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat– és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. o (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:
a) forgalomképtelen a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedés és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.
b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. o 80. § (1) A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő– testület rendelkezik. − bevételek rendszere o Ötv. 81. § (2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.
82. § (1) Saját bevételek: – a) a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; – b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; – c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; – d) átvett pénzeszközök; – e) környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; – f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; – g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei. (pl. hitel!!!)
83. § Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: – a) szja meghatározott része, (2007: 40%, ebből 8% szabadon felhasználható) – b) az egyéb megosztott adók.
84. § (1) Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.
85. § (1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. – címzett támogatások: kiemelt fontosságú önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások céljára – céltámogatás: törvényben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő támogatás

− − −

41

Az önkormányzati költségvetési intézmények, az önkormányzati költségvetés; tervezés, finanszírozás (a központ költségvetésből juttatott források és a juttatás módja, intézményi háttere), ellenőrzés; −

−

−

−

−

költségvetési intézmények o lehetséges szervek: PMH, megyei ÖK hivatala, körjegyzőség, többcélú kistérségi társulás, illetve ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek o Ötv. 90. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő–testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. o Áht. 66. § A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő–testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). az önkormányzati költségvetés o Áht. 62. § (1) A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait. ▪ hét alapfeladat: ivóvízellátás, alapfokú oktatás, eü. és szociális alapellátás, közvilágítás, közutak, köztemető, kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása o 65. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg. o 68. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. o 73. § (1)–(2) A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepel az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok, amelyek az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgálnak. az önkormányzati költségvetési ciklus o a jegyző elkészíti a költségvetési koncepciót (költségvetési rendelettervezet alapjául szolgáló dokumentum) o a polgármester benyújtja a koncepciót nov. 30–ig a képviselőtestületnek o a koncepcióról hozott határozatnak megfelelően a jegyző elkészíti a költségvetési rendelettervezetet o a polgármester a költségvetési rendelet javaslatát február 15–ig benyújtja a képviselő–testületnek o a képviselő–testület rendeletet alkot a költségvetésről o féléves költségvetési beszámoló elkészítése július 31–ig (fordulónap június 30.) o éves költségvetési beszámoló elkészítése február 28–ig dec. (fordulónap dec. 31.) o a zárszámadási javaslatot a polgármester a tárgyévet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő–testület elé az önkormányzatok pénzellátása o hogyan jutnak el a különböző finanszírozási források a helyi önkormányzatokhoz a központi alrendszerből? o pl.: normatív állami támogatás, normatív kötött felhasználású támogatás, cél és címzett támogatás, személyi jövedelemadó megosztott része, illetékek megosztott része
a Kincstár teljesíti az átutalást – Áht. 63. § (3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon), kormányrendeletben meghatározott ütemezés szerint, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével, a kincstár folyósítja.
az önkormányzat bankszámláján jóváírják az összeget ellenőrzés o Áht. 64/D. § (1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatát a kincstár a tárgyévet követő év december 31–éig megkezdi a (2) bekezdés szerinti felhívás kibocsátásával, illetve a helyszíni felülvizsgálatról szóló értesítés megküldésével. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseit is figyelembe veszi. o (2) Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérést tár fel, tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása marad irányadó. o (4) A felülvizsgálatot a kincstár folytatja le.

42

IV. A monetáris irányítás joga A jegybanki autonómia; az MNB szabályozásának elvi kérdései; az MNB elsődleges célja, alapvető feladatai; a jegybanki autonómia o a jegybankokra vonatkozó szabályozás és a tényleges működés kulcskérdése mindig az önállóság volt o az autonómiát alapvetően a kormány és a jegybank közötti kapcsolatban kell értelmezni o inkább a jegybank autonóm működéséről van szó, mintsem a függetlenségéről, vagyis a lényeg, hogy külső befolyástól mentesen hozhassa meg döntéseit o autonómia fontossága: a monetáris politika képessége az árstabilitás fenntartására fokozódik, ha annak kialakítása olyan politikai befolyástól mentes személyek feladata, akik képesek hosszú távú érdekeket érvényesíteni − a MNB szabályozásának elvi kérdései o kétszintű bankrendszer: a központi bank lényegében csak az üzleti bankokkal áll kapcsolatban, közvetlenül nem végez banki tevékenységet, ehelyett elsősorban jegybankként, monetáris– és devizahatóságként működik o Alkotmány
32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni. o a jegybank függetlensége – a 2001. évi LVIII. törvény (MNBtv.)
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. − az MNB elsődleges célja és alapvető feladatai o MNBtv. 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. o (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. o alapvető feladatok −

I.

Monetáris politika meghatározása

II.

Monetáris politikai eszközök

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. elvek és módszerek kidolgozása, amelyekkel a MNB befolyásolja a pénz– és hitelkínálatot, valamint a pénz– és hitelkeresletet a jegybankpénz mennyiségének szabályozásával − az árfolyamok megállapításának, illetőleg befolyásolásának rendjét a kormány az MNB–vel egyetértésben állapítja meg − a hitelintézetek jegybank által történő finanszírozása Refinanszírozás − számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a monetáris finanszírozás tilalmának figyelembevételével − 4. § (3) Az MNB hivatalos deviza– és aranytartalékot képez és kezeli azt. − MNBtv. 9. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy pénzügyi Kötelező intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott tartalékráták arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB–nél. − eredetileg ez a hitelintézetek biztonságos működését szolgálta, azonban az MNB inkább a pénz– és hitelkínálat befolyásolására alkalmazza − MNBtv. 12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg és mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi. Kamatelőírások − a valóságosan irányadó kamat általában a refinanszírozásoknál alkalmazott kamat, emellett számos jogszabály hivatkozik az alapkamatra − 4. § (4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. − az MNB állampapírokat vásárol a hitelintézetektől, és saját portfóliójában Nyílt piaci lévő értékpapírokat ad el (ezzel a pénzmennyiséget csökkenti vagy növeli) műveletek − az MNB szükség szerint intervencióval védi és befolyásolja a meghirdetett árfolyamokat a devizapiacokon (a hivatalos középárfolyam fölött és alatt 15%–os határon belül devizát ad el vagy vesz – deviza–swap)

− −

43

4. § (2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy– és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – a Magyar KöztárBanksaság törvényes fizetőeszköze. jegy– és − 31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonáérmekibosát az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. […] csátás − (2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni. − 4. § (5) Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír–elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. − MNBtv. 26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert. Pénzfor− (2) A fizetési, illetve értékpapír–elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről galmi feszóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír–elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki. ladatok − (3) Az MNB elnöke […] szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását − + pl. a készpénz–helyettesítő fizetési eszközök kibocsátásának és az ezzel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, továbbá a pénzváltási és pénzfeldolgozási tevékenységek végzésének engedélyezésének − MNBtv. 29. § (1) A jegybanki ellenőrzés o e törvény rendelkezéseinek, o a Hpt.–nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek, […] o az MNB elnöke rendeleteinek − a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak Jegybanki végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzéellenőrzés sére terjed ki. − 4. § (7) Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését. Végső hitelezői funkció −

III.

IV.

V.

VI.

A monetáris politika és az MNB eszköztára, − − −

5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §–ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz– és hitelkínálatot, valamint a pénz– és hitelkeresletet. 6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki. MNBtv. 7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:

a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a monetáris finanszírozás tilalmának figyelembevételével, b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, 11. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra. (2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB–vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és d) árfolyamokat fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját. és kamatokat (3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és befolyásol és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon. meghatároz, 12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi. 13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek. e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), 44

9. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB–nél. (2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira eltérő f) szabályozza a mértékű tartalékrátát írhat elő. kötelező tarta10. § (1) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyelékot, zésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat. (2) A tartalékráta mértékéről a monetáris tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét rendeletében hirdeti ki. g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. Az MNB, mint az állam– és a bankok bankja; az MNB kapcsolata más szervekkel és az államháztartással; az MNB szervezete; az MNB mint az állam bankja o MNBtv. 15. § (1) Az MNB vezeti
a) a kincstári egységes számlát,
b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, […] − az MNB kapcsolatának alapvető jellemzője: a függetlenség o MNBtv. 1. § (2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. o 16. § (1) Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma). o kapcsolat más szervekkel

−

− OGY

− − −

Kormány és minisztériumok

− − −

PSZÁF

− − − −

ÁSZ

Alkotmány 32/D. § (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. MNBtv. 35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet. 36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét. 37. § A miniszter az MNB–t előzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően az Országgyűlés illetékes bizottságának is kifejteni. 38. § Az MNB–t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja. 42. § A Kormány, illetve a minisztériumok (központi államigazgatási szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak. 11. § (2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB–vel egyetértésben dönt. 43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel. 44. § (1) Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek. ez főleg az engedélyezéssel kapcsolatban jelentős 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 3. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatainak megfelelően működik–e.

45

−

az MNB szervezete MNBtv. 46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. (2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni. − (3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek. − (4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a miniszter képviseli. − (5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint. − az MNB legfőbb döntéshozó szerve − tagjai: o a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke; Monetáris tanács o b) az MNB alelnökei; o c) további legfeljebb négy tag, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki − az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve, az elnök irányítása alá tartozik − tagjai: Felügyelőbizottság o a) az Országgyűlés által választott elnöke (kormánytöbbség jelöli), o b) az Országgyűlés által választott további tagok, o c) a miniszter képviselője, o d) a miniszter által megbízott szakértő. − az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért − 6 éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki − a monetáris politika végrehajtását irányítja − rendeletben szabályozza o a) az alapkamat mértékét, o b) a kötelező tartalékráta mértékét, o c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazanElnök dó intézkedéseket, o d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását, o e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat, o f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket […] − −

Jogállás

Szervezet

A Központi Bankok Európai rendszere és az EKB; −

előzmények o már a RSZ előtt, 1950–ben: Európai Fizetési Unió (EPU) o EK: 1958–ban Monetáris Bizottság létrehozása, 1964–ben Jegybankelnökök Bizottságának létrejötte o a Werner–terv alapján: Európai Monetáris Együttműködési Alap (1973) létrehozása o 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrejötte, amelynek kulcseleme az ECU volt (közös elszámolási egység, european currency unit) o Delors–jelentés 1989: Európai Monetáris Unió létrehozása három szakaszban
1990–93: tőkeműveletek liberalizálása, konvergencia–kritériumok meghatározása az EMU–ba való belépéshez (maastrichti kritériumok)
1994–98: konvergencia–kritériumok teljesítése, nemzeti jegybanktörvények harmonizálása a jegybanki autonómia jegyében, Európai Monetáris Intézet megalapítása, amelynek feladata, a Központi Bankok Európai Rendszerének (ESCB) létrehozásának előkészítése
1999–től: Európai Központi Bank (EKB) felállítása, ESCB működésének megkezdése, euró bevezetése 46

−

az ESCB o elemei: az EKB és a tagállamok központi bankjai (mint az EKB regionális fiókjai)
EKB szervezete: kormányzótanács (tagjai a nemzeti jegybankelnökök, meghatározza a monetáris politika elveit), igazgatóság (operatív irányítás, végrehajtás, tagjait 8 évre választják, amely nem hosszabbítható) o fő célja az árstabilitás fenntartása, emellett e cél sérelme nélkül támogatja az EU általános gazdaságpolitikáját o alapvető feladatok
az EU monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
devizaműveletek végzése, a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
a fizetési rendszer akadálytalan működésének előmozdítása
a hitelintézetek felügyeletéért és a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős tagállami és közösségi hatóságok működésének elősegítése o eszközök
közösségi és nemzeti hatósági törvények, törvényjavaslatok véleményezése
rendeletalkotás, döntések hozatala, ajánlások, vélemények megfogalmazása – pl. minimális kötelező tartalékképzés előírása
euró kibocsátása, bankjegykibocsátás engedélyezése tagállami jegybankoknak
nyílt piaci műveletek – fő refinanszírozási műveletek (repo–ügyletek: értékpapír–visszavásárlási megállapodások) – hosszú lejáratú finanszírozási műveletek (hosszabb lejáratú repo–ügyletek) – fine–tuning műveletek (repo–ügyletek vagy végleges értékpapírvétel vagy –eladás) – strukturális műveletek (a bankrendszer és az ESCB egymással szembeni likviditásának befolyásolása)
számlanyitás a hitelintézetek, közintézmények és más piaci szereplők számára o függetlensége
jogaik gyakorlása, illetve feladataik és kötelezettségeik teljesítése során sem az EKB, sem a nemzeti jegybankok egyetlen tagja sem kérhet vagy fogadhat el utasítást
a függetlenség három összefüggése – intézményi: nem lehet olyan nemzeti jog érvényben, amely értelmében utasítani lehet a jegybankot vagy döntését jóvá kell hagyatnia, illetve döntését meg lehet semmisíteni vagy módosítani lehet – személyes: jegybankelnökök megbízása legalább 5 évre kell hogy szóljon, csak meghatározott feltételek esetén távolíthatóak el (pl. vétkesség súlyos szakmai hibában) + szigorú összeférhetetlenségi szabályok – pénzügyi: egyértelműen kell rögzíteni a nemzeti jogban, hogy a jegybank legfontosabb célja az árstabilitás (a függetlenséget nem sérti ha ex post beszámolási kötelezettség áll fenne a tevékenységre nézve) + biztosítani kell, hogy az a tagállami szerv, amely befolyásolni tudja a jegybank költségvetését, ne akadályozhassa meg az ESCB–vel való együttműködést A pénzrendszer joga; a pénzforgalom szabályozása;

−

a pénzrendszer joga o pénz: törvény által szabályozott fizetőeszköz o pénzrendszer: a pénz azon fajtája, amelyet az államhatalom kötelezően elfogadandó fizetőeszköznek, a pénzforgalom törvényes formájának ismer el
az állam nemcsak felhasználja a pénzt, hanem megalkotja és módosítja a vonatkozó jogrendet o a pénzrendszer joga a fizetőeszközre vonatkozik, nem a pénzforgalomra (az a pénzügyi piac joga!) o jogi alapok
a pénzrendszert minden államban törvény szabályozza – kibocsátásra és forgalomba hozatalra feljogosított szerv megjelölése – számolási egység, rekurrens csatlakozás (viszony a régebbi pénzhez) – aranyhoz való viszony, esetleges fedezet, elfogadási kötelezettség korlátai stb.
a pénzrendszer elemei – bankjegy és emlékbankjegy – érme (pénzérme, emlékérme, fémpénz, váltópénz) – számlapénz (fizetési eszköz a számlák közötti kapcsolatokban, jogi értelemben pénzre szóló követelés) o törvényes fizetőeszköz
2001. évi XCIII. tv. 1. § (1) A Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint. A forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Magyar Állam részére forintban kell teljesíteni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §–ában megfogalmazott közterheket, továbbá bíróság, büntetőügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget (így különösen pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést, pénzbírságot, rendbírságot).

47

MNBtv. 31. § (2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni. – (3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja át. […] – (4) Készpénzben (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén 50 darabnál több érmét elfogadni csak a hitelintézet és a posta köteles egy fizetési művelet során. – (5) A hamis vagy meghamisított bankjegy és érme fizetési művelet során nem fogadható el. – (6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező. – (7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét törvényes fizetőeszközre költségmentesen váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe. – (8) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. − a pénzforgalom szabályozása o a pénzforgalom típusai
készpénzzel fizetés
bankszámlapénzzel történő fizetés o pénzforgalommal kapcsolatos feladatok
26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2) A fizetési, illetve értékpapír–elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír–elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.
(3) Az MNB elnöke […] szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.
a pénzforgalom lebonyolítására egységes, valamennyi pénzintézetre azonos szabályok kötelezőek o fizetési módok


Átutalás lehet egyszerű, csoportos, rendszeres és bankkártyával kezdeményezett Bankszámlák Beszedés lehet csoportos, azonnali, határidős beszedési megbízás és okmányos beszedés közötti fizetések Akkreditív (=okmányos meghitelezés) Kp–helyettesítő Bankkártyával Elektronikus pénzeszközzel eszközökkel való fizetés Csekkel Pénzösszeg közvetlen átadásával Bankszámlára készpénzlehet hitelintézeti pénztárnál, bankjegy–kiadó automatánál, POS– zel történő befizetéssel terminálon, postai készpénz–átutalási megbízással lehet hitelintézeti pénztárnál, bankjegy–kiadó automatánál, POS– Készpénzfizetés Bankszámláról terminálon, postai készpénz–átutalási megbízással, emellett kézpénzkifizetéssel felvételi utalvánnyal, postai úton kifizetési utalvánnyal Készpénzátutalással Belföldi postautalvánnyal

V. A pénzügyi piac joga Pénzügytani alapfogalmak (pénzügyi piacok); a pénzügyi piacok a pénzkereslet és a pénzkínálat találkozását biztosítják o közvetlen finanszírozás: a megtakarító és a beruházó közvetlenül kerül jogviszonyba és finanszírozási kapcsolatba egymással (pl. beruházó kötvényét lejegyzi a megtakarító) o közvetett finanszírozás: a megtakarító egy pénzügyi közvetítő intézménnyel köt szerződést (pl. bankbetét elhelyezése), és ez a pénzügyi közvetítő juttatja el a beruházóhoz a szükséges pénzeszközök − pénzügyi közvetítő o olyan pénz– és tőkepiaci intézmények, amelyek jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat nyújtanak a megtakarítóknak o közvetítő intézmény pl. a bank, a biztosító, a befektetési alap o funkciók
a megtakarításokat átalakítják – nagyság és időtartam átalakítása: a megtakarításokat nem azonos összegben, ill. időtartamra adják tovább – kockázat átalakítása: a megtakarítónak nem a beruházóban rejlő kockázatot kell viselnie, hanem a közvetítő intézményben jelző kockázatot – likviditás átalakítása: pl. a bank betétese bármikor hozzájuthat a pénzéhez, a bank viszont ha betétösszeget pl. kölcsönnél alakította, főszabályként azt csak a kölcsön lejártakor követelheti vissza

−

48

likviditás különböző jelentései
piaci intézménynél: ha esedékes kötelezettségeit teljesíteni tudja
adott eszköz: milyen gyorsan és milyen mértékű veszteséggel tehető készpénzzé
piac: ha a folyamatos keresletet viszonylag stabil árfolyamon biztosítani tudja
az ügyleti költségeket csökkentik – jellemzően azt az ügyletet, amelyre szakosodtak, jelentős nagyságrendben bonyolítják, így ezen – főként szabványosított – ügyletre jutó költség jelentősen mérsékelhető
ellenőrzési és információszolgáltatási szerep a bank azon jellemzői, amelyek elhatárolják a többi pénzügyi közvetítőtől
pénzteremtés (a jegybankpénz megtöbbszörözése bankszámlapénz formájában)
nagy tőkeáttétel (a bank a szavatoló tőkéjét többszörösen meghaladó mértékben ad és fogad el hitelt)
forrásoldali likviditásteremtés (a betétes bármikor kivonhatja pénzét a bankból, erre készen kell állnia)
sérülékeny mérlegszerkezet (a betétszerződések mozgékonyak, az adott hitelek viszont statikusak, így a szokásos mértéket jelentősen meghaladó betétkivétel csődhelyzetet eredményezhet)
pénzforgalmi szolgáltatások (a fizetési forgalom biztosítását is végzik) o

o

A pénzügyi piac szabályozásának oka, célja, módszerei; a pénzügyi szervezetek szabályozásának módszerbeli azonossága; a magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok; a pénzügyi piac szabályozása o Akerlof és Stiglitz elmélete: információs aszimmetria áll fenn a piacon az ügylet két résztvevője között az ügylet tárgyára vonatkozóan o ezért a szabályozás célja a megtakarítók védelme és a pénzügyi rendszer zavartalan működésének biztosítása
a tömeges betétkivonás válsághoz vezethet, amely az egész pénzügyi rendszert fenyegetheti
tehát lényeges az alulinformált befektetők védelme, hogy ne alakuljon ki pánikhangulat
emellett cél az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny előfeltételeinek biztosítása o a szabályozás módszerei
strukturális: határok, korlátok meghatározása területi értelemben és a gazdaság egyéb területeitől egyaránt (ennek eszköze a tevékenységi körök elhatárolása és az elkülönített piacok intézményi kereszt–tulajdonlás korlátozása vagy tiltása)
prudenciális: az intézmények megfelelő működését biztosító gondossági, elvárhatósági mérce felállítása (eszköze: olyan szakmai standardok, követelmények, amelyeket az állam jogszabállyal kötelezővé tesz) − a pénzügyi szervezetek szabályozásának módszerbeli azonossága o fogalom: a jogalkotó azonos jelenségeket, problémákat nyilvánít jogilag relevánsnak és azokat szinte azonosan szabályozza o hat fő jellemző, amelyek az egész pénzügyi piaci szabályozásra vonatkoznak
engedélyezés és felügyelet (az intézmények a létrejöttüktől a megszűnésükig szigorú állami kontroll alatt állnak, ami részletes szabályozást, engedélyezési rendszert és egyéb felügyeleti eszközöket jelent)
a piac szerkezetének szabályozása (a tevékenységi kör meghatározásával, tilalmakkal, korlátokkal határozzák meg a piac szerkezetét és elhatárolását más piaci szegmensektől)
funkcionális szabályozás (a törvényben meghatározott szolgáltatásokat bárki nyújthatja, aki megfelel a szolgáltatáshoz rendelt prudenciális követelményeknek)
szervezet– és üzemszabályozás (a mérleg tartalmára, a szervezeti formára, a tulajdonlásra, a vezető testületekre stb. nézve részletesebb szabályok)
fogyasztóvédelmi szempontok kiemelkedő fontossága
információszabályozás (üzleti titok, átláthatóság, belső információk stb.) részletes szabályozása − a magyar pénzügyi piac intézményrendszere és a tevékenységtípusok o intézménycsoportok

−

1. PSZÁF 2. pénzügyi intézmények

− − −

3. befektetési vállalkozások

2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

fő felügyeleti szerv

− −

hitelintézetek (bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet) pénzügyi vállalkozások (pénzügyi holding társaság, elszámolóház, egyéb)

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.)

bizományos, kereskedő, befektetési társaság befektetési alapok és befektetési alapkezelők kockázati tőkealap

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

49

biztosító intézmények (rt., szövetkezet, egyesület) egyéb (alkuszok, ügynökök, szaktanácsadók)

− 4. biztosítók

−

1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj–pénztárakról

5. magánnyugdíjpénztárak 6. önkéntes pénztárak 7. közraktárak o

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről (Bit.)

(pl. nyugdíj, segélyező, egészség) 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról

tevékenységtípusok

1. hitelezés 2. pénz– és elszámolás–forgalom 3. befektetés 4. vagyonkezelés 5. őrzés 6. biztosítás

a hitelező egy meghatározott összeget ad át vagy ígér a saját számlájára az adósnak, az adós pedig azt, hogy ezt a teljes összeget, többnyire kamattal visszafizeti (hitelezési kockázat az adós fizetőkészsége és fizetőképessége) − olyan tevékenységek, melyek biztosítják a piaci szereplők közötti pénz– és értékáramlásokat, a forgalmat − pl. hitelintézeti számlavezetés, számlaforgalom, elszámolóházak tevékenysége a szolgáltató saját számlájára vásárol befektetési eszközt (pl. átruházható értékpapír) azzal a céllal, hogy azt tovább értékesítse a szolgáltató ellenérték fejében más vagyonát kezeli letét, letétkezelés, széfszolgáltatás előre meghatározott, jövőbeli, bizonytalan esemény, állapot esetére szóló pénzbeli kompenzáció biztosítása ellenérték fejében

A hitelintézeti törvény hatálya; a pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések; −

a Hpt. hatálya

Hpt. 1. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: −

a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra, b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére, c) a magyar hatóság által ellátott – e tv.-ben meghatározott – felügyeleti tevékenységre,

a pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó általános rendelkezések (általános jellemzők) − − −

− Engedélyhez kötöttség −

−

Hpt. 3. § (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a PSZÁF az e tv. alapján kiadott engedélyével végezhető a pénzügyi szolgáltatás, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. (5) Az […] engedélyezési eljárásában – a működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben – az MNB szakhatóságként vesz részt. 3/A. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag fióktelepe útján végezhet. (3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény [hitel– és pénzkölcsön–nyújtást, pénzügyi lízinget és pénzügyi ügynöki tevékenységet bankközi piacon] határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére. (4) Az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, és pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel– és pénzkölcsön nyújtása tekintetében az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet. 3/B. § […] engedélyt nem kell beszerezni az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel– és pénzkölcsön nyújtása tekintetében az EU másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. 50

−

Üzletszerűség

− Formakényszer −

Hpt. 2. melléklet III/22. pont: Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Hpt. 210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. Hpt. 77. § (2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz– és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá szervezeti formájuk, jegyzett tőkéjük; a tulajdonosokra és a vezetőkre vonatkozó alapvető szabályok; −

pénzügyi intézmény o a Hpt. legáltalánosabb intézményfogalma, két altípusa a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás o pénzügyi szolgáltatások: a következő tevékenységeket csak pénzügyi intézmény végezheti hitel típusú szolgáltatások forgalmi típusú szolgáltatások

pénzügyi közvetítés egyéb

kiegészítő pénzügyi szolgáltatás o

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz–helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése; k) hitel referencia szolgáltatás; f) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

pénzügyi intézmény a fentieken kívül üzletszerűen csak a következő tevékenységeket végezheti ▪ a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, ▪ b) biztosításközvetítői tevékenységet, ▪ c) értékpapír–kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, ▪ d) aranykereskedelmi ügyletet, ▪ e) részvénykönyvvezetést, ▪ h) megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolást, ▪ i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, ▪ j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, ▪ k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat–, információértékesítést, ▪ l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését

Név

Fogalom

Hitelintézet

Pénzügyi vállalkozás

Hpt. 5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.

51

Hpt. 6. § (1) Pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely – a pénzforgalmi szolgáltatások és az hitelintézetek kizárólagos tevékenységi körébe tartozó tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését végez, illetve b) a pénzügyi holding társaság.

Hpt. 5. § (2) Kizárólag hitelintézet jogosult − betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – bank vagy állam által a visszaElhatárolás fizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, − pénzváltási tevékenység végzésére. − bank: az a hitelintézet, amely a betéti, a hite− pénzügyi vállalkozás lezési és a pénzforgalmi tevékenységet üzlet- − pénzügyi holding társaság: olyan pénzügyi szerűen végzi (kizárólag bank kaphat engevállalkozás, amelynek leányvállalata kizáródélyt az összes pénzügyi szolgálat végzésére lag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi vál− szakosított hitelintézet: speciális célra létrelalkozás vagy befektetési vállalkozás, és legaTípusok jött (pl. lakásfinanszírozás – lakástakarék– lább egy hitelintézet, illetőleg befektetési válpénztárak, állami gazdaságfejlesztés – Malalkozás leányvállalata van gyar Fejlesztési Bank) − elszámolóház: az elszámolásforgalmi tevé− szövetkezeti hitelintézet: gyakorlatilag szökenységet kizárólagosan végző pénzügyi válvetkezeti formában működő kis bank lalkozás Szervezeti − bank és szakosított hitelintézet: rt., fióktelep − rt., szövetkezet, fióktelep forma − szövetkezeti hitelintézet: szövetkezet − pénzben kell rendelkezésre bocsátani, nincs apport (jegyzett tőke emelésekor is) − pénzügyi vállalkozás: min. 150 millió forint Jegyzett tőke − bank esetén minimum 2 milliárd forint − pénzügyi holding: min. 2 milliárd forint − szakosított hitelintézet: típusonként eltér − elszámolóház: min. 500 millió forint − szövetkezeti: minimum150 millió forint korlátozott tulajdonosi anonimitás: Hpt. 42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézTulajdonosok mény részvényei – a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével – kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Hpt. 44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy. (4) Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki − minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben
amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy Vezetők
amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, o és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította; − súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította; − büntetett előéletű; − nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel. −

pénzforgalmi intézmény o Hpt. 6/A. § (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére. o pénzforgalmi szolgáltatás
a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, (bankfiók–szolgáltatás)
b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, (ATM–szolgáltatás – automated teller machine, bankautomata)
c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
e) a készpénz–helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz – kibocsátása,
f) a készpénzátutalás,
g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 52

(4) A […] pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is. o 6/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:
a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott
pénzeszközből,
c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek. − pénzügyi szolgáltatás közvetítése o Kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is; o Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; o Pénzforgalmi közvetítői tevékenység: pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is; o Alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.


A hitel típusú szolgáltatások; betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét–szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. o Ptk. 530. § Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. o 533. § (1) Takarékbetét–szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. − speciális, külön nevesített típusú hitelügylet, ahol adósként kizárólag hitelintézet szerepelhet − a Hpt. alkalmazásában betétnek minősül a bankszámlaszerződés alapján fennálló bankszámlaegyenleg is, illetve „más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz” is! − mint szolgáltatás: Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. − Hpt.: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező Hitel kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére − ez a hitelintézetek legfontosabb eszközoldali, vagyis aktív üzleti tevékenysége − Hpt.: a hitelező és az adós között létesített hitel–, illetőleg kölcsönszerződés alapján Pénzkölcsön a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni; − faktoring: követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a Kölcsön követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi különös (gyakorlatban követelés megvásárlása diszkont áron, majd behajtása) nemei − óvadékkal biztosított repo: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező érték−

Betét

Hitel– és pénzkölcsön nyújtása

53

− − − Operatív lízing Pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing

− −

papírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység zálogkölcsön nyújtása csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete kétszereplős ügylet, ahol a dolog tulajdonosa lízingbe adja dolgát háromszereplős ügylet: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra

A forgalmi típusú szolgáltatások, (különös tekintettel a pénzforgalom új szabályaira); −

1. pénzforgalmi szolgáltatás

Pénzforgalmi szolgáltatás a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a készpénz–helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz – kibocsátása, e) a készpénzátutalás, f) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.

Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet, b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet, c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash–back szolgáltatásra), f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet, h) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, i) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, j) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.

2. elektronikus pénz, valamint elektronikus készpénz–helyettesítő o elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. o elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz–helyettesítő fizetési eszköz – így különösen értéktároló kártya, számítógép memória – amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. − 3. elszámolásforgalmi ügylet o elszámolás–forgalom: a hitelintézetek, az MNB, valamint más, az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezetek közötti, saját és ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása
lényege, hogy a hitelintézetek közötti fizetéseket biztosítja

−

54

−

4. értékforgalommal összefüggő ügyletek o olyan szolgáltatások, amelyek az értékpapírok forgalomba hozatalát, nyilvántartását és az átruházással összefüggő elszámolást biztosítják o két szint
központi a KELER Zrt.–nél (Központi Értéktár és Elszámolóház Zrt.)
ügyfélszinten a befektetési szolgáltatóknál Vagyonkezelési szolgáltatások és a befektetési alapok; letétkezelő és őrzési szolgáltatások;

befektetési alapok o fogalom: jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amit az értékpapírnak minősülő befektetési jegyek forgalomba hozatalával lehet létrehozni
lehet értékpapír– vagy ingatlanalap
lehet zártvégű és nyíltvégű – zártvégű: határozott időre létrehozott, a befektetési jegyek az idő lejárta előtt nem válthatók vissza – nyíltvégű: a befektetési jegyek bármikor visszaválthatóak nettő eszközértéken o befektetési alapkezelő: előre meghirdetett elvek alapján létrehozza és működteti a befektetési alapot
elvek: tartalmazzák a beszerezni tervezett vagyon összetételét
működtetés: a vagyongyarapodás érdekében, saját döntése alapján beszerzi és cseréli az alap portfóliójában lévő vagyonelemeket − vagyonkezelési szolgáltatások o egy vagyontömeget azzal a céllal bocsátanak a szolgáltató rendelkezésére, hogy azt jogszabályban és a szerződésben meghatározott keretek között, a szolgáltatás igénybevevőjének hasznára és kockázatára kezelje o kezelés: tervezett adásvételi tevékenység, amely biztosítja a vagyon értékének megőrzését és gyarapodását − letétkezelő és őrzési szolgáltatások o letéti szolgáltatás: letéti számla vezetését jelenti, de a letétben lévő összeg nem betét, azt a bank nem használhatja és nem terjed ki rá a betétbiztosítás o széfszolgáltatás: egy doboz a hitelintézet páncéltermében

−

A banküzem szabályozása a Hpt–ben; főszabály: Hpt. 70. § A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). o fizetőképesség: ha a hitelintézet esedékes fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja o likviditás: rendelkezésére áll az esedékes kötelezettség teljesítéséhez szükséges likvid eszköz, a pénz o szolvencia: akkor áll fenn, ha a vagyona nagyobb értékű, mint az adósságai − kockázat és kockázatvállalás o kockázatnak, illetve kockázatvállalásnak minősül
a) a kölcsön nyújtása, és az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása;
b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;
c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;
d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;
e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;
f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint
g) a pénzügyi lízing nyújtása;
h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét. o kockázatok kezelése

−

Hpt. 75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. o (2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény 10 %-át köteles általános tartalékba helyezni. − Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. − MNB–nél lévő kötelező tartalék

− Előre fel nem mérhető kockázatok

55

Előre felmérhető kockázatok o o

−

Hpt. 86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni. (kockázati szempontból)

kockázatok ellenőrzése kockázatvállalás korlátozása − −

Általános korlátok

−

−

−

Nagykockázat

−

− − Tulajdonszerzés − Befektetés

Ingatlan

−

−

Hpt. 77. § (2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz– és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. Hpt. 78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. (3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: o a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, o b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, o c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.–ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. (4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat. Hpt. 79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni – a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő számításakor figyelembe veendő – kitettség, ha annak – (4) bekezdés szerint korrigált – értéke eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százalékát. (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni – az (1) bekezdés szerint számított – kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a huszonöt százalékát. (3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosa. Hpt. 82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a részjegyet is), alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon. Hpt. 85. § (1) A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát. Hpt. 83. § (1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó – könyv szerinti értéken számított – minősített befolyásnak minősülő befektetést – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével – egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában. Hpt. 84. § (1) A hitelintézet összes – a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen kívüli ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát. A PSZÁF és a felügyelet eszközei;

−

a PSZÁF o jogállás (2007. évi CXXXV. törvény a PSZÁF–ről)
1. § (1) A PSZÁF autonóm államigazgatási szerv, amelynek székhelye Budapest.
(2) A Felügyelet tevékenységének célja – a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, – b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, […] – d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében, […] – e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése. 56

(3) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.
2. § (1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. feladatok
3. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
4. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el (csak a fontosabbak) – c) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.), – d) a lakástakarék–pénztárakról szóló törvény, – e) a jelzálog–hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény, – f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, – h) a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.), – i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.), – m) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk – végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.), – n) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.), – p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény – hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
8. § A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §– ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek. szervek


o

o

− −

Elnök − −

− − − Pénzügyi Stabilitási Tanács

−

1. § (1) A Felügyeletet elnök vezeti. (2) A Felügyelet elnöke o utasításként kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát, o a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki, o félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit, o a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal, o gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket, o gyakorolja a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört. 12. § (1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki. (2) A Felügyelet elnökévé, illetve alelnökévé az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a 4. §–ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB–nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik. (3) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének kinevezésére a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (főszabályként). 14. § (1) A Felügyelet munkáját Pénzügyi Stabilitási Tanács segíti. 16. § A Tanács tagja a miniszter, a Felügyelet elnöke és az MNB elnöke. A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a miniszter, az MNB elnöke, majd a Felügyelet elnöke tölti be. feladatai o folyamatosan értékeli a pénz–, tőke–, biztosítási és pénztári piac stabilitását, o szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására, o szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelet elnökének ajánlás kiadására, közigazgatási hatósági eljárás megindítására vagy más intézkedés megtételére, o az Országgyűlés elé terjesztés előtt megtárgyalja a Felügyelet éves beszámolóját, o folyamatosan figyelemmel kíséri a Felügyelet jogalkalmazó tevékenységét 57

−

a felügyelet eszközei 1. engedélyezés
fogalom: a jogszabályban foglalt feltételek teljesülésének előzetes ellenőrzése
szükséges: piacra lépés, fontosabb változások pl. szervezeti egyesülés, alapszabály módosítása, vezetők kinevezése
két fajtája – alapítási engedély és működési engedély (alapítási a tulajdonosokat vizsgálja és a tervezett tevékenységi kört, valamint, hogy befizették–e a jegyzett tőke 50%–át, a működésit hat hónapon belül kell benyújtani) – a hitelintézeteknek mindkettőt külön kell igényelni, a pénzügyi vállalkozásoknak egységes az engedély
Hpt. 140. § A Felügyelet az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja. 2. eljárások
Piacfelügyeleti eljárás – 49. § (1) Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [stb.], illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.
Közérdekű igényérvényesítés – 56. § (1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §–ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. – (2) A perindításra a Felügyelet csak akkor jogosult, ha a jogsértés miatt eljárását már megindította. 3. a bankok rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatása
rendkívüli pl. a hitelintézetek jegyzet tőke emelésekor kötelesek az bejelenteni, illetve pl. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet is 4. helyszíni ellenőrzés 5. intézkedések, kivételes intézkedések, bírság
Hpt. 153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza: o a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket o b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek pl. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására; o c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését; o d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására; o e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét; o f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását; […]
kivételes intézkedések o a) előírhatja pl. 1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, o b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a hitelintézet számára pl. a kötelezettségek vállalását; o c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét; o d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét; illetőleg o e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez és a pénzforgalmi intézményhez; o f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására, illetőleg a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél más vezető állású személy megválasztását, illetőleg kinevezését […]
bírság: Hpt. 169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén a PSZÁF bírságot szabhat ki. A betétbiztosítás koncepciója, a válságkezelés módjai, az OBA és feladatai;

−

betétbiztosítás szükségessége o a betétesek várakozásainak megváltozása, a bizalom megingása pánikot okoz, aminek az az eredménye, hogy nem pusztán abból a bankból akarják tömegesen kivonni a betéteket, amelyikről először elterjedt, hogy csődben van, hanem a többiből is, mert feltételezik, hogy rendszerszintű válság van 58

−

a betétbiztosításnak két eleme van o az MNB végső hitelezői funkciója: rendkívüli hitelt nyújthat a hitelintézeteknek szükséghelyzetben o az Országos Betétbiztosítási Alap válságmegelőző funkciója
egyik alapfeladata a betétek befagyásának megakadályozása
jogi személy, mentes a társasági adó, a helyi adó és az illetékek alól
fő feladatai – a betétek befagyása esetén a betétesek kártalanítása o befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. – főszabály szerint a névre szóló betétek vannak biztosítva – sávos fizetési kötelezettség: 1 millió forinti 100%, a fölött 1 millió forint és a maradék 90%–a, de maximum 6 millió forint Információszabályozás a pénzügyi piacon;

− −

a pénzügyi piacok szabályozásának kulcskérdése az információszabályozás adatvételem: üzleti titok és banktitok o közös szabályok
55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. o Ptk. 81. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Hpt. 49. § (2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben és a pénzforgalmi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó – pénzügyi intézménynek nem minősülő – vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.
(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró – a) PSZÁF–vel, – b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét– és intézményvédelmi alappal, – c) MNB–vel, – d) nemzetbiztonsági szolgálattal, – e) Állami Számvevőszékkel, – f) Gazdasági Versenyhivatallal, – g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, – h) vagyonellenőrrel – szemben. o 50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, – b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, – c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

59

−

a központi hitelinformációs rendszer o 130/A. § (1) A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat–szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. Az európai jogharmonizáció a pénzügyi piacon; a pénzügyi piac nemzetközi szabályozása;

−

−

Világgazdasági szabályozás OECD és WTO keretében aláírt GATS szerződés (General Agreement on Trade in Services), amelynek célja a pénzügyi piacok nemzetközi integrációját lehetővé tevő liberalizáció megvalósítása Bázeli Bizottság (az egyes államok központi bankjainak elnökei által szakmai alapon létrehozott testület) keretében folyó tevékenység, melynek célja a liberalizált nemzetközi pénzügyi piacok működésének biztonságosabbá tétele, valamint a versenyegyenlőség megvalósítása a különböző országokban alapított szolgáltatók között

Európai jogharmonizáció első bankirányelv (1990): minimális közös alapok meghatározása (hitelintézet definíciója, engedélyezési kötelezettség bevezetése, engedélyezési minimumkövetelmények) − második bankirányelv (harmonizáció, 1992 – az EU szerződés után: egységes piac bevezetése) o kölcsönös elismerés: a tagállamok azonos garanciát nyújtanak a biztonságos bankműködésre és a felügyeletre o székhelyország felügyelete: rendezi, hogy több állam területén szolgáltatást nyújtó hitelintézet felügyelete melyik állam feladata o egységes banki engedély: amennyiben egy hitelintézet engedélyt kapott a saját felügyeleti hatóságától, úgy az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat, ha azok szerepelnek az irányelv mellékletében, nyújthatja bármely tagállamban akár fióknyitás, akár határon átnyúló szolgáltatás keretében − az elektronikus banktevékenység harmonizálása (2000) −

VI. Adójog általános rész Az állami bevételek és a közbevételek; állami bevételek o fiskális (közjogi) bevételek: adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj
fiskális bevételek másik csoportja: pl. szabálysértési bírság, GVH által alkalmazott szankció, mert elsődleges céljuk nem a bevételek előteremtése a közkiadásokhoz o magánjogi bevételek: privatizációból, koncessziós szerződésekből, központi költségvetési szervek működéséből és nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból (pl. pályázatokból) származó bevételek − közbevételek fajtái és sajátosságai

−

olyan, a tulajdonjog korlátját képező, közszükségletek fedezésére létrehozott vagyoni mozgások, amelyek a központosított újraelosztás legfontosabb eszközei forgalmi adó jellegű kötelezettségek, amelyek 75%–át az EU–nak be kell fizetni olyan eseti jellegű fizetési kötelezettségek, amelyek akkor keletkeznek, ha egy egyén vagy szervezet állami szerv nem gazdasági természetű ellenszolgáltatását veszi igénybe pl. bírósági illetékek

adók vámok illetékek gazdasági szolgáltatások díja járulékok és hozzájárulások bírságok

közlétesítmények fejlesztésével/fenntartásával összefüggő díjak az elkülönített állami pénzalapok, illetve társadalombiztosítási alapok céladói − −

közigazgatási jogi kötelezettségek megsértéséért, közbevételek teljesítésének elmaradásáért

Az adó fogalma; az adók– és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak; −

az adó fogalma o adó: olyan, a tulajdonjog korlátját képező, közszükségletek fedezésére létrehozott vagyoni mozgások, amelyek a központosított újraelosztás legfontosabb eszközei o elsődlegesen elosztási viszonyok, nem büntető jellegűek o materiális értelemben: az állam és a természetes vagy jogi személyek között pénzbeli közvetítéssel létrejött kapcsolat, amely egyidejűleg a társadalom különböző csoportjai és tagjai között kapcsolatokat keletkeztet
kettős tartalmú társadalmi viszonyt keletkeztet – vertikális: állam, mint adóztató közhatalom és adózó között – horizontális: az adózó és a társadalom más tagjai között a közterhek eloszlása 60

jogi értelemben (az adó, mint jogintézmény sajátosságai)
az állam vagy az önkormányzat, illetve az adóhatóság, valamint az adózó közötti
a jövedelemközpontosítás, a közszükségletek kielégítése és az állami feladatok ellátása érdekében
többnyire a természetes vagy jogi személy adózó gazdasági tevékenységéhez, illetve jövedelmi–vagyoni helyzetéhez igazodó hatalmi–vagyoni viszonyok, amelyeket
általános és hipotetikus normaszerkezettel rendelkező anyagi és eljárási normákból, valamint
a normák realizálódásának folyamatából állnak, és amelyek esetében általában fennáll
az ellenszolgáltatás hiánya (alapelv, hogy az adókötelezettség teljesítése önmagában nem teremt ellenszolgáltatásra való jogosultságot),
a kényszerjelleg (a kikényszerítés lehetősége, vagyis az, hogy az állam vagy az adóztatásra feljogosított szerv hatalmi pozíciója alapján az adózókat aktív cselekvésre késztetheti), illetve
a felek közötti alá–fölérendeltségi viszony (de mindkét félnek vannak jogai és kötelezettségei) − az adók– és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak o az adórendszer, az állam adóztatási monopóliuma az alkotmányos rendből vezethető le o az jogosult adó–jogalkotásra, aki pénzügyi szuverenitással rendelkezik, ezek az államok
az önkormányzatok adóztatási joga származékos
pénzügyi szuverenitás korlátai: EU–tagság, adókerülés, határon átnyúló szolgáltatások o

Az adózás legitimációja; azért fontos, mert az adóztató állam minél inkább korlátozza a gazdasági autonómiát, annál inkább szüksége van a korlátozás magyarázatára, indoklására − napjainkban inkább az egyes adók legitimációja a fontos, ezen belül is főleg azok mértéke, és nem létük − adóelméletek o csere– és érdekelmélet: az adózó a közszolgáltatás árát egyenjogú partnerként fizeti o áldozati (kötelességi) elmélet: az adó kötelesség, egyes változatai kényszerjárulékok − az adózás igazságossága o fogalom: az adóterhek igazságos terítése a társadalom tagjai és szervezetei között o három fő kérdés
milyen elosztási elv alapján történjen az adóterhek megosztása? – teljesítményelv (fizetőképesség elve): jövedelemhez viszonyított adófizetés, az azonos teherviselési képességgel rendelkezők azonos összegű adót fizessenek – haszonelv: akkor igazságos, ha az adó megfelel annak a haszonnak, amit az adózó közösségnek hoz, vagy annak a költségnek, amennyibe kerül – fejadóelv: teherviselési képességtől független, összegében egyező terhelés
a szociálpolitika és az adópolitika egymástól független vagy egységes elvek szerint alakuljon?
az adózás igazságosságát annak normáira vagy hatására, érvényesülésére vonatkoztatjuk? −

A költségvetési támogatások rendszere; költségvetési támogatások fogalma o az államháztartásból valamely alrendszere költségvetéséből az államháztartáson kívülre o egyenértékű ellenszolgáltatás nélkül juttatott források o amelyeket az adóktól eltérően rendszerint nem törvényben szabályoznak, és a hozzájutás feltételeit általában kazuisztikusan szabályozzák, o és gazdaságpolitikai vagy szociálpolitikai célból nyújtják őket o (tágabb értelemben ide tartozik minden az áht. rendszerén belül végrehajtott jövedelemátcsoportosítás is) − állami támogatás az EU jog alkalmazása tekintetében o a támogatás állami forrásból származik o előnyt jelent a kedvezményezett számára, amelyet azonos finanszírozási viszonyok mellett a piacon egyébként nem érhetne el o az intézkedés nem terjed ki a gazdaság minden szereplőjére, csak egy régió, egy gazdasági ágazat vagy adott vállalatok számára stb. jelent gazdasági előnyt (szelektív) o az érintett vállalkozás olyan piacon tevékenykedik, amelyen a vállalkozások között verseny van (vagy lehetne) o tagállamok közötti kereskedelemre hatást gyakorol − a költségvetési támogatások főbb formái o a Kormány által adott közvetlen támogatás o az állam tulajdonában álló vállalkozásoknak adott támogatás o piaci kamatnál alacsonyabban adott kölcsön o adóhitelek o vállalkozásoknak nyújtott kezességvállalás, garancia

−

61

−

a költségvetési támogatások csoportosítása o közvetlen (államháztartásból juttatott) és közvetett (adókedvezmények, állami garancia) o központi költségvetés – önkormányzati költségvetés – elkülönített állami pénzalapok által adott támogatás o vállalkozási, foglalkoztatási, területpolitikai, szociális/egészségügyi/kulturális/oktatási, egyéb célú Az adórendszer fogalma, szerkezete, a magyar adórendszer jellegzetességei;

adórendszer: az adott időszakban működtetett adók összessége o kialakítása a pénzügyi szuverén lehetősége, azonban ezt korlátozzák
a nemzetközi integrációs folyamatok, az alkotmányos és jogi korlátok, valamint a racionális gazdasági megfontolások o legfontosabb kritériuma az érvényesíthetőség
csak olyan adórendszer működtethető, amely megfelel az adómentalitásnak, a kulturális fejlettségnek, nem ellentétes a hagyományokkal és adottak vagy megteremthetők az infrastrukturális feltételei
az egész adórendszert ellenőrizni kell, mert enélkül összeomlik − az adórendszer szerkezete o központi és helyi alrendszerekre tagozódik, az alrendszerek adói között érvényesül a hatáskörök megoszlása o gyakori megoldás, hogy a helyi adók kereteit, lehetőségeit központilag határozzák meg, hogy a helyi adórendszer ne okozzon torzulásokat a gazdaságban − a magyar adórendszer néhány jellegzetessége o fő adók: áfa, szja, jövedéki adó, tao (ezek adják a központi költségvetés bevételeinek döntő hányadát) o egyéb fontos adók: helyi adók, illetékek, gépjármű–adó o gazdasági–társadalmi körülmények: viszonylag alacsony GDP, ehhez képest relatív magas a közkiadások színvonala, az infláció közepes, szűk a lakosság teherviselésre képes rétege (elöregedő társadalom), alacsony a mobilizálható magánvagyon összege stb. o a gazdasági folyamatok befolyásolásán túl fontos cél a választók bizalmának megnyerése o felgyorsult az adópolitika tudatos alkalmazkodása az EU követelményeihez

−

Az adórendszer és elemei; az adóreformok; adórendszer funkciója o forrásteremtés a közkiadásokhoz (nem kizárólag) o újraelosztási, szociális és politikai funkció o fogyasztás befolyásolása − az adórendszer elemei (az egyes adók, vagyis az adónemek és a tényállások) összefüggése, konzisztenciája a cél o a harmonizáció ellen ható tényezők
strukturális zavarok: adónemek, tényállások indokolatlan megtöbbszörözése, a felesleges adók, valamint a hiányok és egyéb következetlenségek
adópolitikai célok konfliktusai
gazdasági– és társadalompolitikai célok adójogi normákkal való kifejezhetőségének nehézségei
különböző jogágakba tartozó normák közötti összefüggés
egyes jogi fogalmak nehéz adaptálhatósága az adójogba (pl. munkaviszony, lakás)
kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények és a változó belső jog ellentmondásai
az adójogalkotás és a jogalkalmazás konfliktusai
az adómorál és az adómentalitás problémái − az adórendszer hatékonysága o az adórendszer akkor optimális (hatékony), ha a szükséges bevételt a legkisebb társadalmi költséggel biztosítja
szükséges bevétel: a közfeladatok finanszírozása
társadalmi költség (3 típus) – adminisztratív költség – a piaci szereplők döntéseit torzító hatás – az elosztás igazságosságának csorbítása o Az adórendszer öt célszerű alaptulajdonsága (Stiglitz)
1. Gazdaságilag hatékony: nem szabad megzavarnia az erőforrások hatékony allokálását
2. Adminisztrációs egyszerűség: az adórendszer igazgatása könnyű és olcsó legyen
3. Rugalmasság: az adórendszer könnyen (bizonyos esetekben automatikusan) hozzáigazítható legyen a változó gazdasági feltételekhez
4. Politikai felelősség: az adórendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyének áttekinthessék befizetési kötelezettségeiket, s így a politikai rendszer pontosabban tükrözhesse az egyéni preferenciákat
5. Igazságosság: az adórendszer a különböző egyéneket igazságosan és méltányosan kezelje −

62

−

az adóreformok o fogalom: a létező adórendszer szerkezetének átalakítása (ellentétben a folyamatos formálással)
adóreform egyes jelentős adók megreformálása is o rendszerint akkor kerül rá sor, ha túl sok adókedvezmény van és ez fenyegeti az egész adórendszert o elemei: prioritások, cél– és eszközrendszer, tényálláselemek változása, főadók belső struktúrájának átalakulása, az adórendszer bevételi szerkezetének átalakulása o előnyös következményei: az adópolitika egyes elemei koordináltakká válnak, egységes lesz a rendszer o ’90–es évek adóreformjainak jellemző vonásai
lakossági megtakarítások kedvezményezése
környezetvédelmi szempontok erősödése, ökoadók bevezetése
egyes felvett hitelek, kölcsönök adózási előnyeinek leépítése
központi és helyi adóztatási jog kiegyensúlyozása, összehangolása Az adók rendszerezése, típusai; az adóforrás; az adóáthárítás;

adóztatási jog

adóbevételek felhasználása

teherviselés adóalany körülményei adóalap adómérték adómegállapítás módja adófizetés módja adófizetés időtartama adó rendszeressége −

központi és helyi adók − központilag és helyileg beszedett, illetve felhasznált adók o olyan adóbevételből is részesedik az önkormányzat, amely nem helyi adóból származik (központi támogatás) o Áht. 11. § (1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg. − közvetlen: az adóalany és az adó teherviselője egybeesik − közvetett: az adó alanya és teherviselője elválik, az adó áthárul (pl. az adó viselője nem a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója, hanem az, aki a terméket megveszi vagy a szolgáltatást igénybe veszi) o vannak könnyen és nehezen áthárítható adók, utóbbi pl. telekadó személyi (figyelembe veszi az adózó személyi körülményeit) és tárgyi alapadóztatás és pótadóztatás (más adóhoz hozzátapadó adó) proporcionális (arányos) és progresszív önadózás, hivatalból történő megállapítás, adólevonás, adóbeszedés pénzben vagy (illeték)bélyegben rendes és rendkívüli (rendkívüli események miatt megállapított) egyszeri (eseti) és rendszeres

központi adók rendszerezése

Fogyatáshoz kapcsolt adók Nyereség és jövedelemadók Vagyonadó(k) Környezetvédelmi adók

1. ÁFA, 2. Jövedéki adó, 3. Regisztrációs adó, 4. Játékadó 5. Energiaadó 1. Társasági adó, 2.Hitelintézeti járadék, 3. Pénzügyi szervezetek különadója, 4. Szja 5. Egyerűsített vállalkozói adó (EVA), 6. Egyerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO), 7. Egyes ágazatokat terhelő különadó 1. Gépjárműadó, 2. Cégautó adó 1. Környezetvédelmi termékdíj, 2. Környezetterhelési díj

helyi adók fő típusai o építményadó, telekadó o magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója o idegenforgalmi adó o iparűzési adó − adóforrás o fogalom: az a jövedelem, amelyből ténylegesen kifizetik az adót
pl. az építményadó esetében az adótárgy az önkormányzat területén lévő ingatlan, az adóalap lehet az adótárgy korrigált forgalmi értéke, és az adóforrás az ingatlan tulajdonosának jövedelme
pl. szja esetében az adótárgy a végzett munka, a belőle szerzett jövedelem pedig az adó forrása − adóáthárítás o általában törvényalkotói szándék o többnyire a közvetett adóknál fordul elő, amikor az adó alanya és teherviselője elválik
pl.: az ÁFÁ–nál az adó alanya az a természetes vagy jogi személy stb., aki belföldön termékértékesítést végez, ezzel szemben a tényleges kifizető a szolgáltatás megvásárlója o előfordulhat a személyi adóknál is, hogy az adó egy része áthárítható
pl.: az ingatlan bérbeadása esetén maga az építményadó is áthárítható, ha a felek megállapodnak ebben −

63

Az adópolitika; az adózás szabályozása az alkotmányban és az adózás alkotmányos elvei; adópolitika o fogalom
az adózás területén szerepet játszó gazdaság– és társadalompolitikai célok pénzügyi aspektusa, valamint
ezen célok gyakorlatba való átültetésének eszközrendszere o állandó elemei: célok és értékek (pl. adóztatás egyszerűsítése, családi adózás), valamint a főbb adók jellemzői o elhatárolás: az adóztatás politikája az adótörvények gyakorlatba való átültetése o adóharmonizáció: a célok szelektálása, rangsorolása
nemzetközi piacon fellépő adóalanyoknak azonos versenyfeltételek biztosítása különböző államok adórendszereinek, illetve egyes adóinak összehangolásával
belső adórendszer racionális, célkonfliktusoktól mentes kialakítása
az adórendszer elemei külső és belsőfeltételeinek összhangja o adóztatás határai
politikai (abszolút határ az adósztrájk, relatív korlát a választók értékelése)
gazdasági (az adóemelés egy idő után az ellentétes reakciót váltja ki: adókerülés, adókijátszás)
fiskális (létminimum, valamint hogy az adómértékek emelése egy idő után nem jár bevétel–növekedéssel)
pszichológiai (adózási hajlandóság csökkenése)
jogi (alkotmányos korlátok és elvek, a jogalkotás és a jogalkalmazás általános követelményei, pl. adók konstituálásának törvényhez kötése, arányos teherviselés, jogorvoslathoz való jog)
adóigazgatási (az adórendszer működtetési költségei, gyakorlati anyagi és technikai korlátok) − az adózás alkotmányos szabályozása o 8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. o 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, o 70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg. − az adózás alkotmányos elvei o az adóviszonyokat meghatározó pozitív és negatív keretek)
pozitív: lehetővé teszik az adóztatást
negatív: az adózás korlátainak meghatározása o arra is hivatottak, hogy korlátozzák az államigazgatás és az adózó összefonódását o elvek
általánosság: az adózás elvileg minden természetes és jogi személyre kiterjed, amennyiben a tulajdonosi helyzetükkel összefüggő adóalanyiság feltételei az egyes adók tekintetében adottak
egyenlőség: egyenlő feltételek szerinti adóztatás, vagyis az adóprivilégiumok és a diszkrimináció tilalma
arányosság (teljesítőképesség szerinti adóztatás): a rendelkezés alkalmas kell, hogy legyen a progresszivitás megalapozására és meg kell jelölnie, hogy milyen gazdasági forráshoz igazodhat az elvonás (nem célja az adóforrás teljes elvonása, ebből következik a létminimum adómentessége is) o Adam Smith adózási elvei
konkrét („meghatározott”), arányos, megfelelő („kényelmes”), olcsó −

Az Alkotmánybíróság adójogi tárgyú ítélkezése; −

általános jellemzők o az AB gyakorlata a jogalkotás számára adóügyekben igen fontos, a közzétett adóügyi döntések száma eléri a 150–et o az AB döntései az adójogalkotás és az adó–jogalkalmazás alkotmányos feltételeinek garanciáit érvényesítik a gyakorlatban
főbb irányok – a piacgazdaság és a diszkrimináció tilalma követelményének betartatása – az információs önrendelkezési joggal összefüggő határozatok (vagyonnyilatkozat, univerzális személyi szám) – készpénzfizetés korlátozása kapcsán született határozatok o a határozatok nem forrásai az adójognak közvetlenül, a jogkövetés nem tagadható meg arra hivatkozva, hogy a kötelezettséget előíró norma ellentétes egy határozattal 64

új fejlemények
2010. évi CXIX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmány módosításáról: – 32/A. § (2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az – élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. – (3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti. fontosabb, említésre méltó döntések (nem teljes felsorolás)

o

−

15/1991.

az univerzális személyi szám alkotmányellenességének megállapítása Az Alkotmány a közterhekhez való hozzájárulás tekintetében csak azt a követelményt támasztja a 1558/B/1991. jogalkotóval szemben, hogy az adott fizetési kötelezettség feleljen meg az alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis álljon azokkal arányban (vertikális igazságosság!) kellő időt kell hagyni a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására és az önkéntes 28/1992. jogkövetésre való felkészülésre az adókedvezményekre senkinek sincs alkotmányon alapuló alanyi joga, ezeket az államnak joga van 9/1994. a jövőre nézve korlátozni vagy megszüntetni annak megerősítése, hogy az önkormányzatok csak a törvény által meghatározott körben, mértékben 42/1994. és módon élhetnek adómegállapítási jogukkal a vagyonnyilatkozat–tételi kötelezettség felsorolása a szja adókötelezettségek körében alkotmányelle26/1995. nességének megállapítása − alkotmányos követelmény, hogy a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell, tehát csak kivételként és többletgaranciák mellett kerülhet sor az adóeljárásban a vélelem alkalmazására, és nem lehet eszköze nem valós jövedelem adóztatásának 57/1995. − a jogalkotó hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a vállalkozók eltérő csoportjaira, adóköteles tevékenységeik megállapítására eltérő szabályokat alkosson és e jogosítványának alkotmányos korlátja, hogy a szabályozás nem eredményezhet hátrányos megkülönböztetést a kiválasztott azonos vállalkozói csoporton, azonos tevékenységi körön belül az Alkotmány sem elvi tilalmat, sem konkrét összeghatárhoz kötött tilalmat nem tartalmaz a minimális 85/B/1996. jövedelmek adóztatására nézve, önmagában véve tehát az adómentes jövedelemsáv megszüntetése nem szükségképpen alkotmányellenes a jogszabály alkotmányellenessége csak a felkészülésre szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot 41/1997. súlyosan veszélyeztető vagy sértő hiánya esetén állapítható meg (több korábbi határozatban is kifejtésre került) 31/1998. a készpénzfizetést korlátozó adójogi rendelkezések megsemmisítése nem minősíthető jó erkölcsbe ütközőnek pusztán a mértéke alapján egy törvényben biztosított, ott 1268/B/2010. meghatározott mértékű, alanyi jogon járó jövedelem, mert jelentős mértékű, büntető jellegű adóról van szó, a törvényalkotó a „külön mértéket” teljes elvonásként értelmezte Az adópolitikai döntések beszámítása az adózói magatartás alakításába; −

az adózók reakciói az adópolitikai döntésekre

adózói magatartás alakítása

adótervezés

az adópolitika gazdasági hatásai kimutathatók az egyes adózók és/vagy adózói csoportok szintjén, mert a reakcióik racionálisak, és stratégiájukat az adópolitikai döntésekhez igazítják optimális esetben (pl. ha az adórendszer ellenőrzöttsége elég nagy a hatásgyakorlásra) − fogalom: gazdaságossági számítások alapján történő adóoptimalizálás, vagyis a különböző adófizetési kötelezettségek és a jövedelmezőség olyan kombinációjának kialakítása, amely a vállalkozás vagy az egyén számára az adott feltételek között a legkedvezőbb eredménnyel (a legkevesebb adó befizetésével) jár − ez az adózók válasza az adópolitikai döntésekre és azok végrehajtására − pl. szervezeti forma, szerződéstípusok kiválasztása 65

adókikerülés

adókikerülés korlátozása

joggal való visszaélés adómenekülés adókijátszás

az adóminimalizálás legális formája, segítségével az adózó csökkenti adóterhét a joghézagok, konzisztencia–zavarok kihasználásával, e magatartás jellemzője, hogy − az adózó magatartásával egy vagy több adójogi, illetve polgári jogi norma kihasználásával előnyre, adómegtakarításra tesz szert − ez az adóelőny a törvény betűje szerint nem jogellenes − az ügyletben vagy ügyletsorozatban az adózási cél a kizárólagos vagy domináns − a magatartás eltér a jogalkotói céltól illetve az adójogi norma céljától pl. a multinacionális vállalatok abban az országban mutatják ki a profitot ahol alacsony a profitadó adóveszteségek a túl széles körben alkalmazott adókedvezményeket csökkentik, racionalizálják csökkentésével vagy megszüntetik − generálklauzulákkal (pl. szerződés tartalom szerinti minősítése, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye) vagy elméletileg − speciális szabályokkal (utóbbiak az egyes adónemeknél alkalmazott típustényállások esetében gyakoriak) az ilyen magatartás olyan nem adójogi (pl. családjogi, munkajogi) jogviszonyok alakításával érhető el, amely kizárólag vagy döntően adóelőny elérésére irányul − jogosultsággal való visszaélés (pl. adókedvezmény indokolatlan igénybevétele) − adófizetési– vagy más adókötelezettség nem teljesítése − pl. lakóhely, székhely áthelyezése adóparadicsomba (alacsony adóterhelésű országba) − elősegíti a tőke szabad mozgása − az adókötelezettség illegális eszközök igénybevételével történő megsértése − pl. csalás, adócsalás, jövedelmek egy részének elrejtése Az adójog fogalma; adójog és magánjog; adójogalkotás, az adójog kodifikációja;

adójog: az adókat szabályozó anyagi és eljárási normák, valamint a normák alapján keletkező jogviszonyok öszszessége o sajátosságai
összefüggő, viszonylag egységes normarendszer
nem csak anyagi, hanem eljárási jogszabályok is alkotják
a jogi szabályozás eleve állami beavatkozást jelent, az adózó autonómiájának közvetett korlátozását
konfliktusfeloldó és egyben konfliktus–keletkeztető hatás – a konfliktusok alapja, hogy az adójellegű állami beavatkozások közérdekből történnek, de a magánszférát célozzák meg – az adó materiális értelemben az egyén vagy a szervezet tulajdonosi létéhez, tulajdonjogához kapcsolódik – az adófizetés elkerülhetetlenül korlátozza a gazdasági autonómiát, a vagyoni pozíciókat − adójog és magánjog o az adójog hagyományosan a közjog világába tartozik o a magánjoggal ellentétben, ahol a felek akarata a meghatározó, és a normák diszpozitív szabályozást alkotnak, itt a jogi normáknak jellemzően konstitutív hatása van, tehát a kapcsolatokat ez hozza létre o az adójogi norma ráépül a magánjogi (vagyoni, jövedelmi) viszonyokra, és meghatározott viszonyokat hoz létre hozzájuk kapcsolódóan (pl. adófizetési kötelezettség, adómentesség) − adójogalkotás o Alkotmányi, törvényi szabályozás
Alkotmány 70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
Alkotmány 28/C. § (5) tiltott népszavazási tárgyak – a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint – a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról – Alkotmány 44/A. § (1) bek. d): az önkormányzatok törvény keretei között megállapítják a helyi adók fajtáit és mértékét (törvényi keretek: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény)
Áht. 10. § (2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.
(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével – csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet.

−

66

díj és bírság díj: rendelet (Áht. 10. § (6)) o Kormány (pl. frekvenciahasználati díj), illetve o felhatalmazás alapján a miniszter (pl. MKEH eljárási díjak GKM) – bírság: törvény és kormányrendelet (Áht. 10. § (8)) o törvény határozza meg: fizetési kötelezettség, a fizetésre kötelezettek köre, a mentességek, o törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg: a bírság mértéke o a jogalkotás szerepe aktív a jogfejlesztésben, az adótörvények többsége évente legalább egyszer változik o a jogi szabályozás instabilitásának (politikai alárendeltségének) következménye lett a normák absztrakciós szintjének leszállítása, amely állandósult helyesbítési kényszert, korrekciós mechanizmusok beépítését teszi szükségessé o hosszabb távon ez kiszámíthatatlanságot gerjeszt, ami által az adózás az üzleti kockázati elemévé válik − adójogi kodifikáció o az egész adójog nem szabályozható egyetlen kódexben
a kódexekre jellemző stabilitás hiánya a jogág egészére nézve
az adórendszer viszonylag gyors strukturális változásai
az egyes adókra vonatkozó szabályok gyakori módosítása o részleges kodifikáció megvalósult
az adózás néhány közös anyagi jogi normái
adózási alapelvek, adómegállapítás, adóellenőrzés, adóeljárás, szankciórendszer szabályozása
de nem tartalmazza a vámjogot és nem vált le teljesen az államigazgatási eljárás általános szabályairól


–

Az adójog jogforrási sajátosságai; az EU tagságunk adójogi vonatkozásai (adóharmonizáció); −

jogforrási sajátosságok o szigorú törvényhez kötöttség (nullum tributum sine lege)
a jogalkotási felhatalmazásnak mindig pontosan körülhatárolt terjedelműnek kell lennie, és meghatározott életviszonyokra kell vonatkoznia
az önkormányzatok csak a törvény által meghatározott körben, mértékben és módon élhetnek adómegállapítási jogukkal −

Alkotmány Jat.

− − −

Áht.

− −

§ (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, 4. § A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen c) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, 10. § (3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével – csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. (5) A fizetési kötelezettség részletes szabályait – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kormány állapítja meg. (8) A bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

jogszabályok fordított hierarchiája
a normacsoport valódi tartalmát a legalacsonyabb szintű jogszabály állapítja meg − EU o a közös piac fejlődését akadályozták pl. a hazai termékekkel szemben pozitívan diszkrimináló nemzeti adójogszabályok o közösségi adóharmonizáció: olyan jogközelítési folyamat, melynek célja a belső piac működéséhez szükséges közösségi és tagállami adójogi szabályozás megteremtése o pl. a tőkemozgás szabadságának egyik biztosítéka a harmonizált tőkepiaci adózási szabályozás o a közösségi adójog forrásai
elsődleges: RSZ, ESZAK, EURATOM adójogi rendelkezései
másodlagos: rendeletek, irányelvek, EUB döntések o fontos területek: SZJA, ÁFA, tőkepiaci adózás, árfolyamnyereségek, társasági adózás o

67

Az adójog értelmezése; az adójog anyagi jogi elvei; az adójog értelmezése o jogértelmezés: a jogszabály lehetséges tartalmának, a jogalkotó akaratának felderítése, amennyiben az a jogalkalmazása vagy a jogkövetés szempontjából kétséges (utóbbi különösen fontos az adójogban) o értelmezési kényszer az adójogban: a személyi jövedelemadózás általánossá válása és az önadózás kiterjesztése óta az adójogi normák milliók számára írja elő bonyolult adójogi szabályok követésére a hatóság közreműködése nélkül o jogalkotói értelmezés: törvények indoklása o jogalkalmazói értelmezés (szervek joggyakorlata, emellett pl. PSZÁF, APEH honlap kalkulátorok, tájékoztatók, jogmagyarázatok stb.)
hitelesnek tekinthető jogértelmezésre csak a bíróság jogosult, de gyakran az adójogalkotás gyorsabban reagál az értelmezési kérdésekre o értelmezési módszerek: nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti, teleológiai, összehasonlító
a fogalmakat általában köznyelvi jelentésükben kell értelmezni, ha jogszabály nem alkot fogalom– meghatározást vagy ilyenre nem utal
kiemelkedő szerep a rendszertani értelmezésnek: ez az adótanácsadók feladata (az adójogi norma és a jogrendszer valamely más adójogi vagy egyéb normáinak együttes vizsgálata) − az adójog anyagi jogi elvei o fiskális elvek (pl. fedezeti elv, túladóztatás tilalma – a költségvetési igények kielégítése érdekében és erejéig szabad korlátozni a magánszférát) o etikai–szociálpolitikai elvek (pl. jövedelemnek és vagyonnak megfelelő újraelosztás) o gazdaságpolitikai elvek (pl. magánszféra adókkal való korlátozásának minimalizálása) o jogalkotási elvek (pl. ellentmondás–mentesség, stabilitás) o technikai követelmények (pl. igazgatási költségek optimalizálása) o adósemlegesség: a reálszférát védi az adóztató közhatalom felesleges beavatkozásaitól −

Az adótényállás fogalma, elemei, jelentősége; a szerződési szabadság és az adótényállás; adótényállás o azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek és sajátosságoknak az összessége, o amelyek az adókötelezettség létrejöttéhez és megvalósulásához szükségesek o (egy–egy adónem, illetve az adókötelezettséget kiváltó feltételrendszer homogén szabályozási egysége) − jelentősége o egyfajta etalon az adókötelezettség feltételeinek megállapításához, ellenőrzéséhez o a gyakorlat szempontjából azért fontos, mert ennek alapján érvényesül a nullum tributum sine lege elve, vagyis csak törvényben rögzített adótényállás alapján lehet adóztatni
a polgári jog alapelvével ellentétben (a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg) az adójogi szabályozás erősen tényálláskötött és zárt, büntetőjogias o elméletileg azért fontos, mert egy adónem pénzügytani természete ennek segítségével határozható meg − a tényállás elemei o tényálláselemek: a törvény alapján meghatározott absztrakt feltételek, amelyekhez csak akkor fűződnek joghatások (akkor keletkezik adókötelezettség), ha az adózó a kerettényállás elemeit megvalósítja −

1. Alany 2. Tárgy 3. Alap 4. Mérték 5. Mentesség, kedvezmény

− − − − − − −

− −

−

az anyagi adójogi norma címzettje, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja, egy kötelezettsége van, a feltételes fizetési kötelezettség (=anyagi jogi főkötelezettség), egyéb kötelezettségek csak abból származhatnak, ha egyben adózónak is minősül az a fizikai objektum, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul a kvantifikált adótárgy, vagyis az adótárgynak pénzzel vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, vagy más olyan mennyiségi összefüggés, amelyből adókulcs vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből következik mentesség: az absztrakt jogviszony (vagyis az adóalanyiság) létrejön, de valamilyen, az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlő ok miatt az absztrakt jogviszony nem válik konkrét jogviszonnyá, vagyis tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik kedvezmény: létrejön a konkrét jogviszony is, de a fizetési kötelezettség mérsékelt összegű

68

Az adóalany és más személyek; −

személyek négy csoportja a tételes jogban

akiket az adótörvények de ezek a kötelezettségek és jogok nem részei nevesített módon az adókötelezettségeknek köteleznek, jogosítanak az adó megfizetészármazékos fizetési kötelezettség: az Art. határozza meg azokat az eseteket, amikor valami más sére kötelezettek személy helyett köteles helytállni, ha az elsődleges kötelezett nem teljesít Art. 6. § (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, adózók költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. (2) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy. − az anyagi adójogi norma címzettje, − aki az adótényállást saját nevében megvalósítja, adóalany − egy kötelezettsége van, a feltételes fizetési kötelezettség (=anyagi jogi főkötelezettség), − egyéb kötelezettségek csak abból származhatnak, ha egyben adózónak is minősül − (az adóalany az anyagi jogi fogalom, az adózó az eljárásjogi) −

az adóalany fogalmának kifejtése

−

az anyagi adójogi norma címzettje,

−

−

− −

anyagi adójogi normák az egyes adókat szabályozó törvények pl. áfatörvény, helyi adókról szóló törvény, tao–törvény − (az Art. főleg az eljárásjogot tartalmazza) − ez bármely személy lehet, kortól és cselekvőképességtől függetlenül − adóalanyiság csoportosítása o elsődleges és másodlagos (szerződés által létrehozott) jogalanyiság (utóbbi pl. amikor az építményadó vagy a telekadó elsődleges alanya haszonélvezet fennállta esetén a haszonélvező) aki az adótényállást o egyéni, csoportos és szervezeti adójogi jogalanyiság saját nevében megva
egyéni: az adókötelezettség hordozója egyetlen személy lósítja,
csoportos: akik a Ptk. szerint együtt nem rendelkeznek jogalanyisággal pl. közös tulajdon esetén a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak, társasház az építményadó esetén, házastársak együttadózása szja esetén • ≠ csoportos adóalanyiság
szervezeti (a jogi személyek esetében) egy kötelezettsége van, − nem biztos, hogy tényleges fizetési kötelezettség keletkezik (pl. társaságnak nincs nyeresége) a feltételes fizetési kötelezettség (=anyagi − önmagában is keletkeztet joghatást: a jogutód vagy egyéb adófizetésre kötelezett jogi főkötelezettség), fizetési kötelezettségének egyik feltétele egyéb kötelezettségek csak abból származhatnak, ha egyben adózónak is minősül −

adóalanyiság további kérdései o 131. § (1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. (ellentétben a polgári jogi jogalanyisággal, itt fennmarad az adókötelezettség a halál után is) o az adóalanyiságnak nem csak a jogi személyiség nem feltétele, de az sem, hogy a szervezet székhelye Magyarországon legyen o a fióktelep, a telephely és a kereskedelmi képviselet esetén a társasági adó formailag a külföldi vállalkozót tekinti adóalanynak o jogutódlás
főszabály: a jogutód adózót megilletik mindazok a jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket
nincs a magánjogitól független adójogi jogutódlás o egyetemlegesség
hiányzik az a polgárjogi feltétel, hogy a szolgáltatás oszthatatlan legyen
főként adóhatósági érdekeket szolgál
érvényesítésére rendszerint akkor kerül sor, ha az eredetileg kötelezett adóalany nem teljesít
az egyetemlegesség címén kötelezett személy helyzete szerint adózónak minősül, hasonlóan a másodlagos adóalanyokhoz
pl. fióktelep és külföldi székhelyű vállalkozás esetén a fióktelep is kötelezhető a külföldi vállalkozást terhelő valamennyi adótartozás és egyéb köztartozás megfizetésére
pl. Art. 6. § (3) […] Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek […] 69

o

o

kezesség, tartozásátvállalás
az adó megfizetéséért a Ptk. szerint lehet kezességet vállalni, de érvényességéhez szükséges az adóhatóság hozzájárulása (azonban ez nem szerződési biztosíték)
a tartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásaiért kezességet vállal illetőség
belföldi magánszemély nemcsak a belföldön szerzett, hanem az ún. világjövedelmek után is adózik
külföldi magánszemélynek csak a belföldről származó jövedelme után keletkezik adókötelezettsége Az adókötelezettség, az adótárgy;

−

− − −

adókötelezettség o fogalom
az adóalanyokat és más adózókat terhelő vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségek, amelyek
akkor keletkeznek, amikor a tényálláselemek megvalósultak o a tételes jogban megkettőződik, elválik egy mástól a két szabályozás Főkötelezettség vagyoni jellegű (anyagi jogi) fogalom: az adóalany feltételes fizetési kötelezettsége, amely az anyagi jogi adótényállás megvalósulásakor jön létre ez a mellékkötelezettségek forrása az adókötelezettség elválhat az adófizetési kötelezettségtől

Mellékkötelezettség adózási–eljárási jellegű (eljárásjogi) az anyagi jogi normán vagy az adózás rendjén alapul, de nem mindig vezethető le közvetlenül az anyagi jogi adókötelezettségből és függetlenedhet a főkötelezettségtől

az Art. szabályozása
14. § (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt: – a) bejelentésre, nyilatkozattételre, – b) adómegállapításra, – c) bevallásra, – d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, – e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, – f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), – g) adatszolgáltatásra, – h) adólevonásra, adóbeszedésre, – i) pénzforgalmi számlanyitásra – [az a)–i) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség]. − adótárgy o adótárgy: az a fizikai objektum, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul o az adó tárgya: az adóalany és az adótárgy közötti kapcsolat (jogviszony) o az adóügyi jogviszony tárgya: az adózónak az adófizetés keretében meghatározott kapcsolata az adó tárgyával és az adófizetéssel o

Adóalap, adómérték, mentességek és kedvezmények; adóalap o a kvantifikált adótárgy, vagyis o az adótárgynak pénzzel vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, vagy más olyan menynyiségi összefüggés, amelyből adókulcs vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható o az adóalap és az adótárgy nem következnek egymásból (pl. fejadók, ahol az adómérték tételes, de a tárgy pl. bizonyos életkor betöltése) o egyszerűsített meghatározás: pl. vélelmezett jövedelmezőség, becsült jövedelem − adómérték o fogalom: az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből következik o meghatározása történhet adótétel vagy adókulcs segítségével o az adó lehet arányos (proporcionális) vagy progresszív
arányos: az adóalappal egyenesen arányosan emelkedik a fizetendő adó összege
progresszív: az adóalapnál meredekebben emelkedik az adó, vagyis az átlagos adókulcs emelkedik – lehet réteges progresszió, ahol bizonyos határok átlépésénél az adókulcs vagy adótétel megnövekedett értéke csak a sávba esett adóalaprészre alkalmazandó – lehet „sima” progresszió: a határértékek átlépésénél az adókulcs vagy adótétel az egész adóalapra nézve megnő −

70

−

adómentesség és adókedvezmény (az adókönnyítések két formája) Adómentesség

az absztrakt jogviszony (vagyis az adóalanyiság) létrejön, de valamilyen, az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlő ok miatt az absztrakt jogviszony nem válik konkrét jogviszonnyá, vagyis tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik − − − −

alanyi és tárgyi jellegű mentesség feltétlen és feltételes (pl. összeghatárig terjedő) mentesség határozatlan idejű és határozott (ideiglenes) mentesség lehet szociális vagy gazdasági célú

− − −

Adókedvezmény létrejön a konkrét jogviszony is, de az adóalany fizetési kötelezettsége mérsékeltebb összegű szűkebb értelemben a fizetendő adó összegéből igénybe vehető preferenciák tágabb értelemben az adóalapot mérséklő kedvezmények is ide tartoznak

nem tartozik ide − adó–visszaigénylések, adó–visszatérítések (utóbbiak a szja–túlfizetés esetén alkalmazandóak) − adómérséklés, adóelengedés, fizetési könnyítés − behajthatatlanság címén való törlés esetei

Az adójogi norma szerkezeti sajátosságai és tényállás–kötöttsége, a magatartás–befolyásolás az adójogi normával; szerkezeti sajátosságok o hipotetikus szerkezet: mindenkihez, de legalábbis a címzettek szűkebb vagy tágabb csoportjához szól, és fennáll az ismétlődés lehetősége o a hipotézisben megállapított feltételek ténylegesen a norma címzettje által alakíthatóak (a tényállások általában több párhuzamos hipotézist tartalmaznak, amelyek közül ténylegesen csak egy vonatkozik a címzettre) o diszpozíciója kvantitatív módon fejezi ki a jogalkotó akaratát, a teherviselő képesség különbözőségének következményeit anélkül, hogy megsértené a jogegyenlőséget o pénzszolgáltatás teljesítését írja elő, ez alkalmassá teszi különféle társadalmi, gazdasági, politikai célok és követelmények homogén közvetítésére, de ez a kötelezettség diszpozíció és nem szankció! o kétféle joghatása lehet: szankció vagy pozitív joghatás
a szankcionáló norma elkülönült a hipotézist és diszpozíciót tartalmazó normától, az Art.–ben található
szankció lehet: reparatív (pl. késedelmi pótlék) vagy represszív (pl. bírság, üzletbezárás) o tényállás–kötöttség
fogalom: az adózó adókötelezettsége és egyéb jogi kötelezettségei csak addig terjednek, ameddig annak kereteit és tartalmát a jogalkotó alanyi és tárgyi értelemben behatárolta
a norma viszonylagosan zárt, ami a büntetőjogot megközelítő, de annak garanciáit nélkülöző tényállás– kötöttséget eredményez
ok: a norma a követendő magatartás jóval több mozzanatát kénytelen rendezni, mint a diszpozitív normák
a szabályozásnak az adókötelezettség minden lényeges feltételét és elemét rögzítenie kell
részletszabályok pedig a szabályozott életviszonyok eltérése, sokszínűsége miatt szükségesek o viszonylag sok speciális szabály o a norma nem közvetlenül a magatartást, hanem annak eredményét értékeli − magatartás–befolyásolás o kettős mechanizmus
deklarált, kógens szabály: előírja, hogy az adott körülmények között milyen magatartást kell tanúsítani
mögöttes normák: szankciójuk nincs, csak joghatásuk (jelen esetben az, hogy az adózónak kevesebb adót kell fizetnie vagy mentesül egyes mellékkötelezettségektől) – a magatartás –befolyásolás itt azon a feltételezésen alapul, hogy az adózók ismerik és felismerik a normával közvetített célt – két lehetőség: „elnagyolt”, nagyvonalú szabályozás, ami joghézagokat termel, vagy sok speciális szabály és fogalom, ami a szabályozás kazuisztikusságát növeli – megoldás lehet: az adózó választási joga bizonyos helyzetekben, aminek indoka, hogy ezáltal atipikus helyzetekben a norma korrekciós lehetőséget nyújt az aránytalanság mérséklésére nagy mennyiségű speciális szabály alkotása (pl. amortizáció szabályai és az általános szgk–normaköltség elszámolás között) o normák csoportosítása
közvetlen és közvetett magatartás–befolyásolás is: adójogi normák
csak közvetlen: adótechnikai normák (pl. számla tartalma vagy leltározás szabályai) – adótechnikai normák: a jogi normákhoz szervesen tapadó, azok érvényesülésének feltételeit megteremtő szakmai jellegű előírások – csoportok: utasítás jellegűek (pl. ellenőrzés technikai lebonyolítása), tevékenység folytatására vonatkozóak (pl. vállalkozók könyvvezetésének szabályai), műszaki–gazdasági előírások −

71

Az adójogi norma hatálya; Tárgyi

milyen ügyekben kell alkalmazni

Területi

hol kell alkalmazni

Személyi

kire vagy mely szervezetekre kötelezőek

−

rendszerint a tárgyi hatály egybeesik az adótárgy megjelölésével

− −

fő szabályként az egész ország területe személyek külföldön szerzett jövedelmi bizonyos feltételekkel és az adóegyezmények korlátai között a magyar jogszabályok szerint adóztatható helyi adórendeletek: csak az önkormányzat illetékességi területén azt jelöli meg, hogy kik lehetnek az adójogi normák címzettjei ezért van jelentősége a személy fogalmának, mert elvileg csak ezekre telepíthetőek jogok és kötelezettségek előfordul, hogy a személyi hatályt valamely, a személyi státust érintő vagy a tevékenységgel összefüggő ismérvtől teszik függővé (pl. csak gazdálkodó szervezetekre vonatkozó normák) a normák alkalmazása szempontjából a legkritikusabb szempont AB: kellő időt kell hagyni a jogszabály szövegének megszerzésére és áttanulmányozására és az önkéntes jogkövetésre való felkészülésre alapelv jellegű követelmény a visszaható hatály tilalma: visszamenőlegesen nem állapítható meg új kötelezettség, vagy létező adókötelezettség feltételei nem szigoríthatóak amennyiben a korábbi szabályok az adózóra összességében kevésbé terhes feltételeket állapítottak meg, akkor az új szabályok helyett ezeket kell alkalmazni az adójogi kötelezettség keletkezésekor hatályos, de utóbb hatályon kívül helyezett anyagi adójogi normát a megállapításhoz való jog elévülésének napjáig továbbra is alkalmazni és követni kell (pl. ellenőrzés során) az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell

− − − −

− − − Időbeli

milyen időszakban kell alkalmazni

− −

−

Az adójogviszonyok; fogalom: jog által szabályozott adóviszonyok keletkezésük o az adójogszabály közvetlenül önmagában nem hoz létre adójogviszonyt o keletkezésükhöz szükségesek jogi tények
a konkrét viszonyokat leggyakrabban tevőleges emberi magatartás (az adóköteles tevékenység) hozza létre (pl. jövedelemszerzés)
keletkezhet időmúlás (pl. életkor elérése) vagy passzív magatartás (pl. öröklés – öröklési illeték) alapján o keletkezés folyamata
abszolút szerkezetű, absztrakt jogviszony létrejötte és működése – a norma hatásai már itt jelentősek: a személyek elkezdik megismerni és magatartásukat ahhoz igazítani – ebben a jogviszonyban az állam vagy adóztatásra jogosult más közhatalom a normában meghatározott feltételek szerint mindenkitől követelheti adófizetési kötelezettségének teljesítését – ekkor az állam mindenki mással szemben jogosult – ekkor létrejön az alanyi adókötelezettség, a feltételes fizetési kötelezettség (feltételes, mert pl. az adóalap feltételei csak az adózási időszak végére válhatnak ismertté, lásd a társaság nyeresége)
relatív szerkezetű, egyedi és konkrét adójogviszony létrejötte – ekkor jön létre a tényleges, egyedi, konkrét fizetési kötelezettség – alanycsere történik: az adóztató közhatalom, mint az adóbevétel jogosultja helyébe az adóhatóság lép
eljárási adójogviszony is létrejön – ez létrejöhet az előző kettő előtt is pl. a társaság alapítás utáni kötelező bejelentkezése az adóhatósághoz) − alany, tárgy, tartalom o alanyok
absztrakt jogviszony: adóztató közhatalom, aki az esetek többségében az adóbevételre jogosult és az adóalany, esetleg másodlagos adóalany
egyedi jogviszony: adóhatóság és adóalany
az adómegfizetésre kötelezett anyagi jogi értelemben nem alanya a jogviszonynak, csak az eljárási jogviszonyban keletkezik adófizetési kötelezettsége o tárgy
közvetlen tárgy: az emberi magatartás, az adóalany által kifejtett, a tényállás megvalósulása szempontjából releváns magatartás (ennek nem feltétlenül egyetlen eleme az adófizetés
közvetett tárgy: az adótényállás elemei között említett adótárgy − −

72

tartalom
azok a jogosultságok és kötelezettségek, amelyek az adójogviszony alanyait megilletik, illetve terhelik
az adóalanyok jogai és kötelezettségei csak részben kölcsönösek (pl. adózó önellenőrzési joga) – a főkötelezettség esetén viszont a fizetési kötelezettség esedékessége egyidejűleg az adóhatóság oldalán jogot keletkeztet – másik ellenpélda: az adózó tájékoztatáshoz való joga a hatóság oldalán tájékoztatási kötelezettség
feltétlen jogok pl. törvény előtti egyenlőség
feltételes jogok pl. adótitok megtartása, egyes szankciók mérséklését kizárja az adózó súlyos jogsértése
a jogok alapfunkciója, hogy minden eszközt megkapjon kötelezettségei teljesítéséhez
az adóhatóság számára az adóztatás nem csak jog, hanem kötelezettség is egyben − megszűnés o az eljárási jogviszony megszűnése elkülönül az anyagi jogviszony megszűnésétől
az anyagi adójogviszony a főkötelezettség teljesítésével megszűnik
az eljárási jogviszony az utolsó mellékkötelezettség teljesítésével, illetve elévülésével szűnik meg o a megállapításhoz és a végrehajtáshoz való jog elévülése is magát a fizetési kötelezettséget, és nem csak annak érvényesíthetőségét szünteti meg, ezáltal magát a jogviszonyt is megszüntetve o

Felelősség az adójogban jogsértésért való helytállási kötelezettség, amely

−

leggyakrabban az adózó által tanúsított magatartás esetében merül fel

nem szükséges vétkesség vagy felróhatóság, a jogellenesség itt objektív van lehetőség kimentésre o pl. nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, és igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő jogellenes magataro az adott helyzetben általában elvárható magatartás kimentési ok lehet (vagy pl. mulasztást tási bírság esetében a bírság összegét mérséklő, az adóhatóság által mérlegelendő szempont), de az adózótól elvárható magatartás tanúsítása nem elegendő a kimentéshez − a hatályos jog a felelősség kifejezést nem használja az adómegfizetési kötelezettség feltételeként o pl. örökös vagy megajándékozott esetében nincs jogellenesség − legkönnyebben akkor mutatható ki, ha az adóalany a főkötelezettségét sérti meg, vagyis o kevesebb adót fizet, o több költségvetési támogatást vesz igénybe, vagy o fizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti a közpénzügyi érde- − kár: kek sérelmét, valao az esedékességkor meg nem fizetett adótartozás, illetve a jogosulatlanul vagy az esedémint kesség előtt felvett támogatás tényleges összege o a jogkövetkezmény (pl. késedelmi pótlék összege) o emellett pl. a végrehajtási költségek − akkor is megállapítható, ha az adóalany magatartása csak veszélyezteti a bevételek beszedését (pl. az adóellenőrzés alapjául szolgáló információ elrejtésével) a magatartás és a közpénzügyi érdeksérelem közötti összefüggést tételez fel, és akkor keletkezik, ha a felelőssé tett adózónak valamilyen lehetősége volt a jogsértő magatartás befolyásolására − −

73