Tartalom
Újévi köszöntô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Mikola Bálint Most vagy soha . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor
2 3
Aktuális Megszavazta Parlament a „Salátatörvény”-t Összefoglaló az Egészségügyi Bizottság vitájáról . . . . . . . . . . . MOSZinfo Köszönôlevél a képviselôknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Mikola Bálint Nyílt levél a Bizottság elnökének . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo
4 13 14
Tanulmány Megjelent a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási protokoll IV. rész . . . . . . . . . . . . Dr. Samu Antal Marketing akciók IV. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Borsy János Gyógyszerellátás Svájcban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Bartal Éva A közforgalmú gyógyszertár automatizált raktára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Horváth Csaba Cardioil kutatási összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Ládi Szabolcs
15 19 20 22 23
Interjú . . . . . . . . . Gyógyszertár szerk.
26
Felhívás menedzserképzésre . . . . . . . . . . . . . . . Mátyásné dr. Simon Zsuzsa Tájékoztató expediáló szakasszisztens képzésrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . MOSZinfo
27
Beszélgetés M. Tóth Antal egyetemi tanárral
Hirdetmény
27
A kozmetikus tanácsolja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Barabás Éva
28
Nemzetközi és hazai sajtófigyelô . . . . . . . . . . . . . Dr. Horváth Csaba és Dr. Pintér László
29
Ha tél, akkor bôrfiatalítás!
Nyitott szemmel
Továbbképzés Gyógyszertári menedzsment2 . . . . . . . . . . . . . . . Dr. doc. Simon Kis Gábor
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint
Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor Árpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre
ISSN 1588-8231
A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail:
[email protected]
Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda
B III
Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail:
[email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda
Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 1
Újévi köszöntô
B Ú
ÉK !
doktornô. Innen ugye egy évtized alatt majd evidenssé válik, – amit korábban nehezen tudtunk elmagyarázni – hogy egyetemi diplomával, s az ehhez tartozó felkészültséggel veszünk részt az egészségügyi ellátó rendszerben. Gondoljunk csak arra a néhány évvel ezelôtti lakossági felmérésre, ahol a megkérdezettek közel 70%-a középfokon végzettnek sejtette a gyógyszerészt. Bizonyos, hogy folyamatosan fejlesztett tudásunkkal együtt a halványodó társadalmi megbecsülés visszaszerzésében is jelentôs szerepe lesz a doktori címnek. Ha nô a megbecsülés, növekszik a bizalom, eredményesebb lesz a gyógyszerszakértôi tevékenység, s a kognitív szolgáltatások fejlesztése irányában tett erôfeszítéseink egyaránt. Ez felelôsségre ösztönöz. Ha növekszik a presztizs, nô az érdeklôdés a szakma irányában, s egyre többen választják a gyógyszerész pályát, s reményeink szerint egyre több fiatal pályakezdô tekinti életcéljának a betegkapcsolatban való hivatásgyakorlást. Így segítheti a mostani „eredmény” korábbi szakmai célkitûzéseinket.
Bízom abban, hogy a karácsonyi harmóniát követôen, gondolatrendezéssel kezdôdik a 2009. esztendô. Korábban el sem képzelhetô változásoknak vagyunk tanúi, Európa, ország, nemzet, társadalom, család, szakma és egzisztenciális értelemben egyaránt. Sokszor mondtuk már, hogy sorsfordító idôket élünk, hát ez most nagyon igaz. Többször kifejtettem már, hogy amikor az embert egyre alacsonyabb horizont alá szorítják, akkor dinamizálódik igazán a kreativitás. A történelem számtalanszor igazolta, hogy a magyar tehetséges nemzet, bármekkorát is zuhan, mindig van ereje felállni, építkezni. Tekintsünk a gyógyszerészet kihívásai felé. Ne keseregjünk azon, ami nem sikerült, hanem elôre nézzünk, s a meglévô lehetôségekre alapozzuk a megújított stratégiát. Óriási eredmény a gyógyszerészek alanyi jogon való praxis doktori címének megszerzése. Több évtizedes törekvés öltött testet a decemberi oktatási törvénymódosítással. Ugyanazon egyetem különbözô karán képzett gyógyszerész, orvos és fogorvos között már nincsen különbség a diploma minôsítése tekintetében. Köszönjük mindazoknak akik korábban, majd velünk együtt az ügyön fáradoztak. Az eredmény nem is annyira nekünk fog beérni, hanem a mai pályakezdôknek és a jövô nemzedéknek. Hiszen mi legfeljebb új névjegyet készíttetünk magunknak, mások már nem leszünk, de gondoltak-e a következményekre. Idôvel a beteg tudomásul veszi, hogy a gyógyszertárban nem Sanyi bácsi, Mari néni, kedveském, vagy kereskedelmi alkalmazott húzogatja a fiókokat, hanem aki segít neki eligazodni gyógyulása egyes kérdéseiben az doktor úr, vagy
2 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Ennek a lapnak belsô oldalain megtalálhatják azt a jogalkotói vitakörnyezetet, ahol heroikus küzdelem folyt a gyógyszerellátás egészségügyi intézmény szerepének megôrzéséért. Hiába mondja ki törvény, hogy beteg az, aki az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszi, hiába citálja azt is, hogy a gyógyszertár egészségügyi szolgáltató, mégis fogyasztóról és kereskedelmi szereprôl polemizáltak a döntéshozók. Most úgy tûnik ez is részben helyére került. Elismeri a 2008. évi százhatos a gyógyszerészi gondozási tevékenységet. Ez is nagy eredmény, hogy végre legmagasabb szintû jogszabályban, törvényben látjuk. Sokat kell még ugyan tenni azért, hogy e hivatástudatból fakadó, óriási egyéni áldozatokat kívánó feladatnak a fedezeti oldalát is megteremtsük. Dolgozunk azon, hogy egyszer összetalálkozzék a „konzultációs díj – generikus helyettesítési érdekeltségi rendszer” – „életviteli tanácsadás – terápia menedzsment“ – „morbiditási rizikófaktor-szûrés – gyógyszerészi gondozás” egy közös ívben. Talán eljön az idô, amikor elismerik azt is, hogy e hozzáadott érték a napi hatszázezer paciens/gyógyszertár találkozás során egészségnyereséget, sôt gazdasági eredményt is hoz. Az önkéntes, kiegészítô biztosítók már vették is a lapot. Egy dolog bizonyos. Feladatunk van bôségesen. Építeni kell szakmai programunkat tovább. Ne bizonytalanítson el minket a kedvezôtlen gazdasági környezet, számos kérdésben a megértés hiánya. Legyünk biztosak abban, hogy jó irány a miénk. Bízzunk magunkban és egymásban. Az Újév kezdetén ehhez kívánok hitet és erôt minden kedves gyógyszerész kollegámnak!
Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke
Most vagy soha! (Világválság – magyar valóság) 1996-ra már kilencedik alkalommal vettünk fel IMF hitelt. Ez a 96-os igen érdekes hitelfelvételünk volt, mivel – tulajdonképpen – a magyar gazdaságnak nem is volt rá szüksége (hála a Bokros-csomagnak). Lényegében azt akartuk bizonytani, hogy Magyarország hitelképes az IMF szemében, ami akkor még javította az országimázst. Mára teljes mértékben megfordult a helyzet: megbélyegzett országnak számít, ha valaki IMF hitelre szorul. Mi mégis kénytelenek vagyunk felhasználni ezt a megbélyegzô hitelforrást, mivel az ország napjainkra hitelképtelenné vált (intô jel, hogy a magyar állampapírokat igen magas kamata ellenére sem jegyezték le nemzetközi szinten). Ebben a kiélezett – nyugodtan állíthatjuk válságos – helyzetben feltûnô gyorsasággal sietett segítségünkre az IMF. Még a szokásos „tornáztatást” sem végeztették el hazánkkal, hanem a Világbankkal és az Európai Központi Bankkal karöltve rekordösszeget ígértek meg Magyarország megsegítésére, pontosabban fogalmazva megmentésére. Vajon miért?! Mert a nemzetközi pénzügyi, gazdasági helyzet gyökeresen megváltozott akár a tíz vagy húsz évvel ezelôttihez képest. Napjainkra pénzügyi világválság alakult ki, ami egyre inkább reálgazdasági világválsággá alakulhat át és Magyarország pénzügyi és gazdasági kiszolgáltatottsága mára már olyan mértékû, hogy hazánk gazdasági csôdje magával ránthatja Ausztriát, sôt még Németországot is. Furcsa szituációban egy világválság kellôs közepén került Magyarország kulcspozícióba! Na nem a gazdasági eredményeivel, hanem – éppen ellenkezôleg – az eredménytelenségével, a gyökeresen elhibázott – és már két évtizede tartó – kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával, amelynek során a magyar ipart felszámolták, a mezôgazdaságot szétzüllesztették, „csak” az adósságállományunk maradt meg szinte változatlanul. MI A VÁLSÁG? MI A VÁLSÁGMENEDZSELÉS? VÁLSÁG Nem tervezett és nem kívánatos folyamat, ami a gazdálkodást ellehetetleníti és döntési, cselekvési kényszert fejt ki. Ugyanakkor:
megrögzült szokások változnak meg, öröknek vélt igazságok dôlnek meg, gyors változások válnak lehetségessé. (Elsôsorban az ún. rohamprogram keretében alapvetô változtatásokra kerülhet sor.)
Válságmenedzselésnek három szakasza van 1. Rohamprogram Gazdaság további drasztikus romlásának megakadályozása Adósság elengedés, átütemezés Adóemelés (azonnal és nagymértékben) Bankállamosítás és/vagy állami ellenôrzés 2. Szerkezetátalakítás Gazdaság tudatos, szisztematikus átalakítása. Komparatív elônyök kihasználása (pl. mezôgazdaság, idegenforgalom, (felsô)oktatás, egészségügyi ellátás, termál- és gyógyvíz, fogászat) 3. Új stratégiai pozíciók Az új gazdasági szerkezet megszilárdítása. Egységes (magyarokra és külföldiekre egyaránt vonatkozó) és stabil gazdasági szabályozó rendszer Ha ezt nem valósítjuk meg: banánköztársaság Izland példáján láthattuk, hogy a nemzetközi pénzvilágot egyáltalán nem zavarja egyegy elszigetelt országcsôd, sôt még keresnek is rajta a pénzügyi guruk. A pénzügyi világ nagyágyúi a dominó-hatástól félnek, amit például Magyarország csôdje elô tudna idézni. Ez a csôdközeli állapot Magyarország elônyére is kihasználható lenne: a magyar államadósság végleges elengedtetése tárgyában, a multinacionális vállalatok – magyarhoz hasonló mértékû – megadóztatása formájában. Mindkét vajúdó téma lerendezése nagyban hozzájárulna gazdasági egyensúlyunk helyrebillentéséhez. Ezzel egyidejûleg hosszabb távon kiszámítható gazdaságpolitika indítására lenne szükség (egyszer végre nem a külföldi cégek érdekei mentén, hanem a magyar kis- és középvállalkozások megsegítése formájában). Már az is nagy segítség lenne a magyar vállalkozások számára, ha stabilakká és ezáltal kiszámíthatóvá válnának a pénzügyi gazda-
sági szabályozók, hogy lehessen évekre elôre kalkulálni, mert csak így érdemes egyegy gazdasági tranzakcióba belevágni. Kormányzati szinten figyelembe kéne már végre venni, hogy ezt az országot csak a magyar vállalkozások állíthatják talpra, menthetik meg a végleges lecsúszástól. Ezért gyökeresen más szemléletmódra és kormánypolitikára van szükség. Fel kell végre ismerni, hogy a neoliberális tanok és a versenyfetisizálás külföldi érdekeket szolgál. Az elmúlt húsz év elég bizonyságát adta annak, hogy a külföldi érdekek soha nem fognak egybe esni a magyar érdekekkel. Minden ország – EU-n belül és kívül – saját érdekeinek szolgálatába állítja gazdaságpolitikáját. Ez alól csak az ún. banánköztársaságok kivételek, amelyeknek olyan korrupt és/vagy tehetségtelen a politikusi gárdájuk, hogy fel sem merül saját hazájuk érdekének védelme. Itt a lélektani pillanat, amikor kiderül, hogy a magyar politikusok tudnak-e, képesek-e, akarnak-e az ország érdekében összefogva cselekedni avagy egyéni vélt vagy valós érdekeiktôl indíttatva hagyják az országot tovább süllyedni. Kulcsfigura a kormányfô, aki – amennyiben valóságos államférfi – kihasználhatja jelenlegi kulcspozíciónkat, azaz helyrehozhatja az elmúlt húsz év gazdaságpolitikai hibáit és kivezetheti Magyarországot a válságból azzal, hogy elengedteti az államadósságot, megadóztatja a multinacionális cégeket, évekre stabil gazdasági pénzügyi szabályozókat állapíttat meg. A válságmenedzselés elsô stádiumában az ún. rohamprogram idején van mód ezeknek a lépéseknek a megtételére, amit pillanatnyilag nemzetközi szinten is akceptálnának, mint a magyarországi csôd elkerülésének egyetlen hathatós módját.
Most vagy soha! Ezt vagy most meglépi a kormányfô vagy soha többet nem lesz ilyen esélyünk és véglegesen banánköztársasággá válunk Európa közepén.
Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 3
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális
Megszavazta a Parlament a „Salátatörvényt“ Összefoglaló az Egészségügyi Bizottság vitájáról Kedves Kolleganôk, Kollega Urak! Az elmúlt esztendô legfontosabb eseménye volt számunkra a gyógyszerellátás környezetét alapvetôen kedvezôtlen irányba terelô 2006. év végi törvények módosításának kezdeményezése. A MOSZ csapata heroikus munkával lobbizott – a két év tapasztalatainak folyamatos elemzése és bemutatása mellett – szak- és államigazgatási, politikai és döntéshozói fórumokon, minden intézményes és személyes kapcsolatot felhasználva a negatív folyamatok kedvezô irányú befolyásolására. A „Gyógyszertár” c. lapunk hasábjain Önök rendszeresen tájékozódhattak erôfeszítéseinkrôl, hol a megértô, hol az elutasító döntéshozói fogadtatásról. A folyamat lezárult. A 2008. évi százhatos törvény pontot tett az egyeztetések végére. Meggyôzôdésem, hogy a jelenlegi jogi környezet hosszú távon határozza meg a gyógyszerellátás és a gyógyszerészet sorsát, s legkorábban a következô kormányzati ciklusban nyílik lehetôség a változatások ismételt kezdeményezésére. Erre is figyelemmel lapunkban jegyzôkönyvi hûséggel közöljük a törvénymódosítási folyamat két legfontosabb állomásának vitaanyagát. Elsôként az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága ülésein elhangzott érvek igen tanulságos csatáját mutatjuk be. Olvassák figyelemmel! (szerk.)
Jegyzôkönyv* az Országgyûlés Egészségügyi Bizottságának 2008. november 11-én, kedden, 14 órakor a Képviselôi Irodaház II. számú tanácstermében megtartott ülésérôl
Napirend Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter meghallgatása a Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6645. szám). (Elsô helyen kijelölt bizottságként). Egyebek.
Megjelent Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Czinege Imre (MSZP) Gyula Ferencné (MSZP) Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Tukacs István (MSZP) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Dr. Pesti Imre (Fidesz) Dr. Nagy Kálmán (KDNP) Dr. Csáky András (MDF)
Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
Garai István (MSZP) Havas Szófia (MSZP) Tóth István (MSZP) Heintz Tamás (Fidesz) Kupper András (Fidesz) Spiák Ibolya (Fidesz) Puskás Tivadar (KDNP)
Meghívottak Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter Dr. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár Részletek a hivatalos jegyzôkönyvbôl, a 2. sz napirend gyógyszerészetet érintô kérdéseirôl, kihagyva a kihagyandókat (eredeti teljes jkv. a Szerkesztôségben. szerk.)
DR. HORVÁTH ZSOLT (FIDESZ) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr, Képviselôtársaim! Köztudott, hogy a miniszter úr meghívta a parlamenti pártok képviselôit a törvényjavaslat kapcsán egy egyeztetésre, ezért az álláspontunk már ismert mind a miniszter úr elôtt, mind pedig a bizottsági elnök úr, és a többi párt képviselôi elôtt. Ez a következô, röviden összefoglalva: Sajnáljuk, hogy a törvényjavaslat benyújtását követôen került sor
4 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
erre a megbeszélésre, mert ha hamarabb történt volna meg, akkor talán teljesülhetett volna a leghôbb vágyunk, az, hogy ezeket a törvényeket ne egy törvényben módosítsuk. Volt már ilyenre példa egyébként, hogy párhuzamosan futott az egészségügynek jó néhány alapvetô törvénye, ha visszaemlékeznek, 2006 szeptemberében így indított akkor még Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Ez azért fontos, mert ha bizonyos törvények – itt összesen mi tízet számoltunk össze, de a nagyobb jelentôségûekbôl, az egészségügy meghatározó törvényeibôl négy darab van benne – egyetlen törvényben vannak módosítva, akkor nincs lehetôségünk választani a közül, hogy melyikkel értünk egyet, és melyikkel nem. Az nagyon tiszteletre méltó dolog, hogy önök összefogást kérnek, és az ember össze is fog, de nem tud összefogni olyan célok érdekében, amelyekkel alapvetôen nem ért egyet, vagy az ahhoz elvezetô út elfogadhatatlan a számára, mert az eszközei elfogadhatatlanok. Erre ne is várjanak, ne is kérjenek tôlünk ilyet! Bizonyos értelemben, azt gondolom, visszaélnek az összefogás kérésével. Mi készséggel összefogunk, de az alapvetô céljainkat nem tudjuk megváltoztatni, mert az alapvetôen elhibázott lépésekhez hiába kérik az összefogást, nem tudjuk támogatni, mert azzal csak ártani fogunk. Elmondjuk, hogy szerintünk melyek ezek a lépések. Sokszor elmondtuk, hogy melyik az a két törvény, amelynek alapvetô elemeivel nem értünk egyet. Az egyik a gyógyszer-gazdaságossággal kapcsolatos törvényjavaslat, a másik pedig az egészségügy fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy ezeknél a törvényeknél koncepcionálisan nem tudjuk elfogadni az irányt, így annak módosításával sem fogjuk tudni legalizálni, és nem fogunk tudni hozzájárulni ahhoz, hogy ezeket ilyen formában elfogadjuk. Ha ezekbe a törvényjavaslatokba bekerültek volna, vagy talán bekerülnének még alapvetô elemek, amelyek megfordítanák annak a liberális gondolatvilágnak a végig vitelét, amirôl ezek a törvényjavaslatok mind a mai napig szólnak, akkor megfontolandó lenne, hogy ezeket lehet-e támogatni, vagy nem lehet támogatni. A legfontosabb kérdések kimaradtak a törvénybôl, amelyeket újra kell szabályozni. Csak egyetlen példa: a patikaliberalizáció mint kérdés kimaradt ebbôl a törvényjavaslatból, szemmel láthatóan nem mûködik, szemmel láthatóan az a javaslat, amely kinyitotta a patikák irányába, azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy internetes honlapot kell mûködtetni. Jelen pillanatban nem nagyon tudok róla, hogy a magyar emberek házhozszállítást kértek volna interneten keresztül, tehát ez gyakorlatilag egy gumiszabály volt. Én magam elmondtam a parlamentben többször, hogy ez semmi másról nem szól, csak arról, hogy fölé lehessen menni a patikatörvénynek, és ki lehessen nyitni ezt az egyébként zárt piacvédô rendszert. Az volt az elv, hogy teljesen felesleges piacot védeni, sôt ki kell nyit-
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ni, a piac szabadsága majd megoldja a gyógyszer-kiskereskedelem minden gondját. Nem ez történt, az ellenkezôje történik. A másik elem, amely szintén nem szerepel ebben a törvényben, pedig koncepcionálisan hozzá kellene nyúlni, az pedig a személyi jog kérdése a patikák területén. Ehhez sem nyúltak hozzá, itt is levitték a személyi jogot, megteremtve ezzel a gyógyszertárláncok legális lehetôségét. Egyikkel sem értünk egyet, sôt, ahogy én hallottam annak idején, a szocialista párt sem értett vele egyet. Akkor miért nem csináljuk vissza? Ilyen koncepcionális kérdések nem merülnek föl, és amíg ezek nem merülnek föl, addig ne várják, hogy ebben a két törvényjavaslatban a mi támogatásunkat meg tudják szerezni, összefogás ide, összefogás oda, mert egyébként a magyar gyógyszerellátásnak éppen azokra a javaslatokra van szüksége, amelyeket mi mondunk, ez mély meggyôzôdésünk.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tulajdonképpen ezzel a törvénnyel nem az a baj, ami benne van, az nagyjából elfogadható, itt már elhangzott, és az ötpárti egyeztetésen is elhangzott, hogy az a gond, ami nincs benne. A tíz benyújtott törvénybôl kettô olyan, amely tulajdonképpen lényeges, és amin még kellett volna, vagy még lehetne változtatni. Ez részben kérdés is a tárca felé, hogy milyen részeket lehetne esetleg megnyitni annak érdekében, hogy megtaláljuk azt a konszenzust, amely a meghirdetett partnerség és a bizalom helyreállításához szükséges az ágazatban. Hogy ez salátatörvényben jött be vagy sem: a régi képviselôknek és az öreg embereknek van egy gondjuk, amíg emlékeznek, addig emlékeznek. Én emlékszem, hogy a dajkaterhesség visszavonása a halászatról szóló törvényben történt meg annak idején, tehát nincs mit egymás szemére vetni (Derültség.), de kétségtelen, hogy a salátaforma nem mindig célravezetô ilyen tekintetben.
DR. HEINTZ TAMÁS (FIDESZ) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselôtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban átlagosan, közszóval salátatörvénynek hívjuk ezt a törvényt, ami talán tíz különféle levélkébôl áll össze, de engedjék meg, hogy ma este a „tízlevelû lóherécske“ törvényének nevezzem ezt el, annál is inkább, mert ugye vannak benne olyan elemek, amelyek a megvadult lóra emlékeztetnek, vagy arra, aki nem igen tudja, hogy mit tesz és miért tesz, és ezekre lenne majd szükségünk rákérdezni. Lehetne ez a törvény tizenkét levelû is, és akkor mondanánk, hogy van három négylevelû lóherénk, de nem ez történik, hanem jól felfogott érdekben, beskatulyázva azok, amelyek itt fontosak. Ami ténylegesen hiányzik, Horváth képviselôtársam elmondta, nem ismételném meg. Ma egy sajnos ki nem vett, sajnos nem külön tárgyalt törvényrôl szólnék, amely a 2006. évi XCVIII. törvény, a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Mazsolázok egy picikét! A törvény 24. § (2) bekezdése kereskedelmi gyakorlatról beszél. Úgy gondoljuk, hogy a kereskedelmi gyakorlat a szatócs. Elôfordult nálunk az egyetemen, hogy hülyéskedtünk
a patikusjelöltekkel, hogy te úgyis szatócs leszel, meg kereskedô, mert árulod a gyógyszert, de ôk ezt nem így gondolják, és nem is ez az ô dolguk igazából, tehát ôk nem kereskedôk. Ez a „kereskedelmi gyakorlat“ kifejezés a forgalmazóra, a nagykereskedôre illik, és nem a gyógyszerészre. Ennek kapcsán ott van a következô, hogy marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció. Ez megint olyan, ha tényleg valami árut kellene eladni, ha más a feladata a gyógyszerésznek, illetve az eladónak... Egyrészt nem errôl van szó, hiszen egy gyógyító szakemberrôl van szó, ezért javasolnánk a szakmailag indokolt alkalmazás elômozdítását, amikor megbeszéli a beteggel, hogy mit miért használjon, másrészt ne reklámozza a hatóanyagot, hát nem is azt teszi. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében, az x) pontban fogyasztónak nevezzük a gyógyulni vágyó betérô betegeket. Javasoljuk, hogy itt a „beteg“ szerepeljen, bár egyetértünk azzal, hogy a fogyasztóvédelmi törvénynek valamiféle hatása van erre, de azért a beteg mégse váljon fogyasztóvá, amikor bemegy a tumorellenes gyógyszeréért a patikába. Még egyet engedjenek meg! A következô, tehát a 25. § 11/A §ában: tilos a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezô gyógyszerre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat. Akkor mi lesz az egyedi importgyógyszerekkel? – kérdezzük ennek fényében. És még egyszer: elhangzott ma, hogy mi lesz, mi van a kimaradt törvényjavaslatokkal. Ennél a törvénynél is kimaradt, amit ön (miniszter úr) és munkatársai tudnak, hiszen pontosan tudják a gyógyszerészek szakmai álláspontját. Ennek ellenére nagyon fontos feladatot nem oldottak meg, és ennek komoly következményei lehetnek az ágazat gyógyszerészeire. Tizenegy módosítást javasoltak a gyógyszerészek, amelybôl egyet sem tudtak befogadni, sem ebbe a törvénybe, sem pedig az önállóan megalkotott gyógyszergazdaságossági törvénybe. Kérik a patikusok a többletszolgáltatások díjazását, amikor effektíve pluszmunkát végeznek, ugye szellemi tevékenységre gondolunk, mondjuk például ahelyett, hogy egyébként feleslegesen ellenôrzik másod- vagy harmadízben is a tajszám-jogosultságot, ez teljesen felesleges, semmi értelme. A patikaalapítás feltételeinek módosítását javasolták és kérték azt hosszú nyitva tartáshoz és ügyeleti ellátáshoz kötni. Ez ma nem feladat, Horváth képviselôtársam is említette, hogy 60 órás heti munkaidô, plusz egy hónap megoldja minden fájdalmát az új alapítónak. A patikaalapítás feltételei között fontosnak tartják, hogy ha az egészségügyi intézményhez kötôdik, akkor az ügyeleti ellátás is nôjön, illetve együtt adjon ellátást az egészségügyi szolgáltató és a patikus. Az elektronikus tájékoztatórendszerrel komoly gondok vannak a fiók- és a kézipatikákban, amelyet javasolnak, kérnek nyomdai alapúvá tenni, hiszen ott a gyógyszerkiadás minden esetben vagy a gyógyszerész – ugye a fiókpatikában – vagy pedig kézipatikában az orvos személyes közremûködésével történik. Mellette internetezgetni egy olyan kézipatikában, vagy egy olyan orvosi rendelôben, ahol hetente egyszer van rendelés, meglehetôsen nagy luxus, tudjuk, ennek vannak bizonyos költségei, ami nem is kevés. Javaslatokat tettek a személyi jogról való lemondás gyakorlatára, majd pedig a felelôs vezetô gyógyszerész képzettségének és ötéves gyakorlatának kérésére. A gyógyszerészek jogait határozzák meg egy másik javaslatban, a gyógyszertárat mûködtetô képében, tehát nem pusztán résztvevô, hanem aktív és döntésképes, döntési helyzetben lévô ember legyen. A bt.-ben az orvos a számviteli törvény alapján mértékadó befolyást ne szerezhessen, ez a nyolcadik kérésük.
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 5
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A kilencedik az, hogy az offshore-cégek kizárását valósítsa meg a törvény a gazdasági társaságokból, amelyekben ezek a gyógyszertárak mûködnek és mûködhetnek, valamint a közfinanszírozásban nem részesülô gyógyszerek árainak a forgalmazó általi meghatározásának törlését. Tehát ne az döntse el, hogy mennyibe kerül a gyógyszer, aki forgalmazza, hanem a patikus. Nyilván nem fogja drágábban adni, ha tudja ezt olcsóbban is. És végül a jelenlegi szabályok szerint 2010. január 1-jétôl elszabadul a pokol, illetve a patikaliberalizáció. A szakemberek kérése az, hogy három évet még húzzanak rá, három évig legyen türelmes a liberális világ ehhez a kis csapathoz, amelyet úgy hívnak, hogy magyar patikusság. Köszönöm szépen.
Jegyzôkönyv* az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának 2008. november 26-án, szerdán, 11 órakor a Képviselôi Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében megtartott ülésérôl
Napirend Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6645. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Elsô helyen kijelölt bizottságként)
Megjelent
ELNÖK Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Miniszter úré a szó.
DR. SZÉKELY TAMÁS VÁLASZAI Heintz képviselô úr felsorolta, hogy mi mindent hagytunk ki a gyógyszerészi elképzelések közül, illetve két felvetése volt. A 24. § egy az egyben uniós jogharmonizációs kötelezettségünk, és a 11/A § vonatkozásában véleményem szerint az egyedi import a szó klasszikus értelmében nem minôsül kereskedelmi tevékenységnek. A gyógyszerész szakma javaslatai közül, azt kell hogy mondjam, volt olyan, amit beépítettünk, a teljesség igénye nélkül: a gyógyszerész doktori cím, és az ô javaslatuk volt a delistázás kérdése, az ô javaslatuk volt a szolidaritási díj. Úgy gondolom, ha befogadtuk volna a gyógyszerész kamara összes javaslatát, akkor most azt kellene hallgatnunk, hogy milyen minisztérium az, ahol rendelésre teljesülnek a kérések. Köszönöm szépen.
Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP) Dr. Mikola István alelnök (Fidesz) Dr. Czinege Imre (MSZP) Gyula Ferencné (MSZP) Dr. Tóth István (MSZP) Dr. Heintz Tamás (Fidesz) Dr. Kupper András (Fidesz) Dr. Nagy Kálmán (KDNP) Dr. Csáky András (MDF)
Dr. Garai István (MSZP) Dr. Havas Szófia (MSZP) Tukacs István (MSZP) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Dr. Pesti Imre (Fidesz) Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
ELNÖK Folytatjuk a munkát. Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 6645. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm a szaktárca képviselôit, akik a kormány véleményét fogják tolmácsolni, élükön Koncz József fôosztályvezetô urat, Schlammadinger József fôosztályvezetô-helyettes urat, Nemeskéri Mariann fôosztályvezetô asszonyt. Ügyrendi kérdésben kért szót Tukacs István képviselô úr. Tessék parancsolni!
ELNÖK Köszönöm szépen a miniszter úr reflexióit. Szavazás következik.
TUKACS ISTVÁN (MSZP)
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról Megkérdezem a képviselôtársaimat, ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Kilenc. Nem tartózkodott senki. Köszönöm szépen. A bizottság ilyen arányban általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. A többségi elôadó az elnök, a kisebbségi elôadó Horváth képviselô úr.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az elôttünk lévô ajánlásban a módosító indítványok számához képest nagyon nagy arányban szerepelnek nem házszabályszerû jelöléssel módosító javaslatok. Az ügyrendi javaslatom az lenne – erre való tekintettel, hogy a bizottság elsô lépésként egy-
A székesfehérvári Vitál Plusz Patika gyógyszerész munkatársat keres, lehet részmunkaidôs is. Jejelentkezni lehet a 06 22 786-422 telefonon Kovács Anikó gyógyszertárvezetônél 6 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ben döntsön a nem házszabályszerû jelzést viselô módosító indítványok házszabályszerûségérôl és azután folytassa a munkáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK Köszönöm szépen. Ez ügyrendi javaslat volt, amely arra irányul, hogy a bizottság foglaljon állást arról hogy a Házszabály szerint túlterjeszkedônek minôsített pontokról – amelyek olyan szakaszt nyitnak meg, amelyet az eredeti javaslat nem érintett – a bizottság ne foglaljon állást, hiszen ez egyébként kötelezettségünk – tehát egyben és egészben. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e vélemény. (Dr. Puskás Tivadar jelentkezik.)
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) Köszönöm a szót. Azt kérdezem, hogy mi volt a jogi állásfoglalás ezzel kapcsolatban.
ha e szabályszerû módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges. Egy 1994-es alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás határozza meg azt, hogy a bizottságnak kell elôször megállapítani, hogy a javaslat a törvényjavaslat érintett részéhez érkezette és így tovább. Hogy ezt külön-külön vagy együtt lehet-e megtenni, erre nézve nincs sem ügyrendi bizottsági állásfoglalás, sem pedig házszabályi javaslat. Hogy ezt egyenként kell-e megtenni, a Házszabályban ilyen nincsen. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (FIDESZ) Szerintem a megfogalmazásban „a javaslat“ kifejezés egy konkrét javaslatot jelent. Ezzel nem nagyon lehet vitatkozni. A magyar nyelvet mindannyian tanultuk. Mind a három helyen „a javaslat“ szerepel, nem pedig „a javaslatok“ megfogalmazás.
ELNÖK ELNÖK Tisztelt Bizottság! Ez ügyrendi javaslat. Az elsô helyen kijelölt bizottságnak errôl állást kell foglalni. A Házszabály világosan meghatározza, hogy mi minôsül ilyen típusú javaslatnak. Azt gondolom, ilyen szempontból egyértelmû, az ajánlástervezetben pedig pontosan követhetô. Csáky képviselô úr!
Havas képviselô asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP) Elnézést, ha jól értettem, akkor Tukacs képviselô úr javaslata ügyrendi volt, errôl pedig vita nélkül szokás szavazni, már amennyire ismerem az idevonatkozó szabályokat.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) Azért érdekes a kérdés, mert ha végignézi valaki az ajánlásokat, akkor hál’Istennek, minden frakcióból akad olyan módosító indítvány, amellyel kapcsolatban a jogi osztály ezt a megjegyzést tette. Azonban a Házbizottságnak van egy olyan állásfoglalása is, hogy ha az adott kérdésben, még ha nem is megnyitott paragrafusról van szó, de összefüggés mutatható ki a jelenleg nem házszabályszerûnek tûnô módosító javaslat és az adott téma kapcsán, akkor tulajdonképpen pozitívumként bírálandó el. Azt gondolom, miután egyesével kellene minden ilyen jellegû módosító javaslatnál vizsgálni, sokkal egyszerûbb lenne, ha házszabályszerûnek fogadná el a bizottság ezeket a módosító javaslatokat, és mindegyikrôl tárgyalna. Egy blokkban errôl nem lehet dönteni, mert a Házbizottságnak van egy ilyen jellegû állásfoglalása – elô lehet keresni. Ha tudom, hogy ez problémát okoz, akkor elhoztam volna.
ELNÖK Annyiban, hogy ugyan a bizottság ügyrendje ezt nem tartalmazza, de az ügyrendben nem érintett kérdésekben a Házszabály az irányadó, és ott az ügyrendi javaslat után van lehetôség frakciónként hozzászólásra. Tehát ilyenkor ezt alkalmazhatjuk, legalábbis az én emlékeim ezt tartalmazzák. Elhangzott egy ügyrendi javaslat. Én a Házszabályban nem látok arra utalást, hogy ezt külön-külön és minden esetben egyenként kell megtekinteni. Abból a szempontból a Házszabály elsôdlegesen világosan fogalmaz, hogy nem megnyitott szakaszra ilyen indítványok nem nyújthatók be. Csak összefüggések értelmezésérôl van szó.
ELNÖK
Az ügyrendi javaslat arra irányul, hogy errôl az egyébként az ajánlástervezetben így megjelölt 1., 3., 39., 41., a 42-54-ig terjedô, az 56-58-ig terjedô, 74., 76., 81. és 88. sorszám alatt érintett pontok tekintetében állapítható ez meg. Ezeket a kérdéseket együttesen fogjuk-e eldönteni itt és most, de miután képviselô úrnak van egy ilyen ügyrendi javaslata, errôl tehát szavaznunk kell.
Köszönöm szépen, Csáky képviselô úr. Természetesen itt van a Házszabály. E tekintetben a 94 § (3) bekezdés azt fogalmazza meg, hogy ha a benyújtott törvényjavaslat vagy határozati javaslat jogszabály vagy országgyûlési határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a jogszabály, illetôleg a határozat módosítással nem érintett részeire, kivéve,
Én pedig megkérdezem akkor a bizottságot, hogy ki támogatja ezt az ügyrendi javaslatot, ki fogadja el? (Szavazás.) 12 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Tehát a bizottság úgy foglalt állást, hogy a jogilag nem házszabályszerû javaslatokkal nem foglalkozunk, nem foglalunk róla állást, illetôleg ez azt jelenti, hogy ezek túlterjeszkedôek.
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 7
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális DR. KONCZ JÓZSEF FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM) Van a 2006/2004-es EK-rendelet, valamint a 2005/29-es irányelv, amelyek a fogyasztóvédelmi hatóságok együttmûködésével kapcsolatos szabályokat szabályozzák. Ebbôl az EK-rendeletbôl egy közvetlenül adódó jogi norma, hogy az irányelvet át kell ültetni. Gyakorlatilag ezek a fogalmak, amelyek módosításra kerültek, ezen európai jogi szabályokból következnek. Ôszintén szólva, az Egészségügyi Minisztérium is viaskodott, amikor a beteg helyett a fogyasztó került megfogalmazásra például. Ezek a szabályok valamennyi ágazati törvényben az elôbb ismertetett európai normák alapján egységesen kerültek be, így az egészségügyi vonatkozó szabályokba is így kell, hogy bekerüljenek. Erre tekintettel nem támogatjuk ezeket.
lágosítást végezzenek, minden olyan felvilágosító tevékenységet kötelezô jelleggel az ügyeletig bezárólag. Én ezt semmilyen módon, semmilyen EU-direktíva alapján nem tudom kereskedelmi tevékenységnek minôsíteni, noch dazu jogszabály is ezt egészségügyi tevékenységnek írja elô. Úgy gondolom, hogy teljesen korrektül és pontosan meghatározza, hogy mi az, ami kereskedelmi, és mi az, ami egészségügyi tevékenységnek minôsül egy patika életében.
ELNÖK Köszönöm. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (FIDESZ) ELNÖK Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) Köszönöm szépen. A 23. pont alattiban a gyógyszerészi gondozás fogalmát szerettük volna pontosítani. Ezt mi fontosnak és támogatandónak tartjuk.
Egy apróságra szeretném felhívni a figyelmet. A nemzetközi irodalom „consumer“ szót használ, amely felhasználót jelent, nem pedig fogyasztót. A magyar fordítás ilyen értelemben bizonyos fokig torz. A „consumer“ felhasználót jelent, igénybe vevôt, felhasználót, mi pedig fogyasztónak fordítjuk. Dehonesztáló a kifejezés. Akkor, amikor a jogharmonizációk voltak, egy csomó ilyen fordítás bizonyos fokig megváltozott értelemmel töltetett fel a magyar szóhasználatban.
ELNÖK ELNÖK Csáky képviselô úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) Úgy gondolom, hogy a kiindulópont rossz. Az én ismereteim vagy felfogásom szerint a gyógyszer-kiskereskedelem, ami a gyógyításhoz kapcsolódik, alapvetôen egészségügyi tevékenységnek minôsül. Gondolom, ebben egyetértünk, ezzel a tárca is egyetért. Az Európai Unióban közismert, hogy az egészségüggyel kapcsolatos törvénykezés, miután hála’Istennek, eddig nem tudtak ebben egyetértésre jutni, nemzeti hatáskörben marad. Ebbôl a szempontból azok a direktívák, amelyek a kereskedelem más részét érintik, és amelyek elég furcsa módon, illetve nem furcsa módon, mert más esetben a fogyasztó fogyasztó, itt viszont egy speciális termékrôl van szó, erre az esetre nem lehet azt mondani, hogy fogyasztó. Az az indoka a tárcának, hogy ez nemzetközi egyezményeket érint. Ez egy nemzeti hatáskörben szabályozandó kérdés. Igenis a mi megítélésünk szerint lehet így szabályozni, nem szabályellenes, és így kell szabályozni, hogy a két dolgot válaszszuk el egymástól, a sima kereskedelmi tevékenységet és a gyógyszerforgalmazást, amelyet speciális áruként a betegellátás részének kellene a továbbiakban is tekinteni.
ELNÖK Havas képviselô asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP) Köszönöm szépen. Mint az egyik elôterjesztô, szólnék: mi szigorú szabályként elôírjuk a gyógyszerészek számára azt az egészségügyi tevékenységet, miszerint gyógyszerrel kapcsolatos felvi-
8 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Köszönöm szépen. Azt hiszem, eléggé körbejártuk. Külön megnézzük az érintett indítványokat. Az ajánlás 23. pontját a kormány nem támogatta. Kérdezem, hogy a 23. pontot ki támogatja. (Szavazás.) A többség támogatja. Az ajánlás 24. pontját sem támogatta az elôterjesztô. Mikola alelnök úr és több képviselô a kereskedelmi gyakorlat fogalmát javasolja pontosítani, csak más szövegezésben. Az elôzôt már támogattuk. Szavazzunk! Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A többség ezt is támogatta. Ezt majd meg kell oldani – nyilván koherenciában vagy kapcsolódóval, mert két különbözô szöveg nem maradhat. (Dr. Mikola István: Az ellenzékit kell futtatni nyilván. – Derültség.) Hát, ez az ellenzék kívánsága – világos. (Derültség. – Dr. Mikola István: Egyszerûen megoldható ez kérdés.) Az ajánlás 25. pontja Csáky képviselô úr módosító indítványa. A szakmailag indokolt szöveg behelyezését jelenti ide. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapott többséget. Az ajánlás 26. pontjában a „fogyasztó“ helyett „beteg“ kifejezést javasolnak, de itt egy fogyasztóvédelmi törvényrôl van szó. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott többséget. Az ajánlás 27. pontját visszavonta az elôterjesztô, mint errôl már megemlékeztünk. Ezért a 28. pontra térünk át, amely Horváth Zsolt és képviselôtársai javaslata, a gyógyszerészi gondozás fogalmának pontosítására irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM) Nem támogatjuk, elnök úr. Az indok az, hogy a „megfelelô képzettséggel rendelkezô gyógyszerész“ kitételt elég nehezen tudtuk
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális értelmezni, mert nincs ilyen szakképesítés, amely erre vonatkozna. A gyógyszerésznek gyógyszerészi végzettsége van, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK Világos! Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem kapott többséget. Az ajánlás 29. pontjában Csáky képviselô úr javaslata arra irányul, hogy a gyógyszerészi gondozásért a gyógyszerész külön juttatásban részesüljön. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM)
gyógyszerészeti gondozást. A másik dolog, amely ezzel kapcsolatos, az, hogy ha ezért nem jár törvényben meghatározottan külön juttatás, el fog sikkadni, és néhány év múlva nem lesz, gyógyszerészi gondozás sem lesz. Úgy tudom, hogy a miniszter úr és a szakma között történt ilyen megállapodás, amelyben magát ezt a tevékenységet akceptáltnak, elfogadottnak, szükségesnek és elôrevivônek nevezték. Ennek megfelelôen azt gondolom, hogy csak ezt szentesíti ez a módosító javaslat. Köszönöm.
ELNÖK Mikola alelnök úr!
Nem támogatjuk törvényi szinten szabályozni ezt a kérdést. A 134/ 99. kormányrendelet szabályozza a gyógyszerészet keretében a finanszírozási kérdéseket, oda kellene vagy lehetne beépíteni egy ilyen szabályt. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK Csáky képviselô úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) Ha oda lehetne, és van ilyen célja a tárcának, akkor kell ez a módosítás, mert a jogalkotási törvény értelmében a rendeletalkotás több, mint a felhatalmazás. Ezt félretéve, a gyógyszerészi gondozás egy visszatérô téma. Úgy gondolom, szakmailag abban egyetértünk, pláne az 1. napirendi ponthoz kapcsolódóan azok a célkitûzések, amelyek az érrendszeri betegség eliminálását, megelôzését illetôen célul tûzettek ki, rosszul kifejezve magam, annak az egyik kiemelkedô terepe lehetne a gyógyszertár. Hogy mi jó hangon mindig azt mondjuk, hogy persze kell, ugyanakkor nem egy rendszerbe foglaltan, nem ellenôrizhetô módon, és nem finanszírozott módon, nagyon jól tudjuk, hogy mindennek mi a következménye és az ingyenes egészségügyi ellátásnak. Ha ezért nem jár javadalmazás, akkor tulajdonképpen számon sem kérhetô. Ami pedig nem számon kérhetô, az pedig semmit nem ér. Játszhatunk itt, és beírhatjuk, hogy gyógyszerészi gondozás, de ha ez nem egy rendszeren belül megfelelôen mûködtetve történik, akkor semmit nem fog érni, ki lehet pipálni, hogy igen, benne van a törvényekben, jaj, de jó, csak nem tudjuk, hogy minek. Úgy gondolom, igenis abban a rendeletben ezt mindenféleképpen javadalmazni kell, méghozzá nyilvánvalóan nem a gyógyszertámogatásra fordított gyógyszerkasszából, hanem egyéb forrásokból kell, egy megfelelô rendszer kell, és ezért kell a törvényi felhatalmazás.
ELNÖK Nagy Kálmán képviselô úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (FIDESZ) Úgy emlékszem, hogy az egészségügyi miniszter 2 milliárd forintot ígért a gyógyszerészi gondozásra. A kormányzat jelenlévô képviselôit szeretném megkérdezni, hogy hol lesz ez szabályozva, mert a költségvetésben nem látjuk. Sehol nem látjuk ezt a támogatást. Egyáltalán milyen szintû jogszabályban kell ezt elrendezni, hogy a gyógyszerészi gondozásért valamiféle ellentételezés jár, méghozzá a kötelezô általános egészségbiztosítás keretében, döntôen járulékbevételbôl származó pénzalapból. Akkor hogyan lesz ez kezelve? Azért minket tájékoztassanak errôl, mert itt a kormányzat szavahihetôsége is kockán forog, hiszen ez a bejelentés elhangzott.
ELNÖK Kívánnak reagálni? (Dr. Mikola István: Kérem, hogy reagáljanak! Azért vetettem fel.)
DR. HÉJJA MÁRIA FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM) Errôl annyit tudok mondani, hogy folytak a kamarával tárgyalások, de olyan konkrét döntés, hogy valamilyen meghatározott tevékenységért egy meghatározott összeg, így ebben a formában nem. Legalábbis tudomásom szerint.
ELNÖK Miután nem a költségvetés vitája folyik, e tekintetben nem tudjuk a köztisztviselôktôl a – ha úgy tetszik – politikai párbeszéd során elhangzott szavakat számon kérni, ezért szavazzunk. Ki támogatja az ajánlás 29. pontját, ki szavaz igennel? (Szavazás.) 10 igen. Nem kapott többséget. Az ajánlás 30. pontjában Schvarcz képviselô úr javaslatáról – ami egy fogalmi pontosítás – kérdezem a kormány álláspontját.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) Már a korábbi módosító javaslatnál is az merült fel bennem, hogy egy ilyenfajta tevékenységnek igenis lehet bizonyos fajta jogosítványa, tehát aki azonnal kikerül az egyetemrôl, az nem végezhet
DR. KONCZ JÓZSEF FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM) Támogatjuk.
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 9
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ELNÖK Ki támogatja a javaslatot. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Szólni kíván, képviselô úr?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF)
elôször azt állapítja meg, hogy a módosító javaslat a törvényjavaslattal érintett részekhez érkezett-e. Ha nem, azt kell megállapítani, hogy a módosító javaslat összefügg-e a törvényjavaslat által módosított részekkel. Errôl a bizottság az elôterjesztô és a módosító javaslat beterjesztôje állásfoglalásának ismeretében esetenként dönt“. Szeretném, ha ez jegyzôkönyvbe kerülne. Meg fogjuk támadni a mai döntést ezzel kapcsolatban – a csoportos kiemelésre gondolok.
Egy kérdésem lenne. Úgy szól maga az eredeti törvényjavaslat, hogy „...a gyógyászati segédeszközök alkalmazására vonatkozó elôírások“. A segédeszköz alkalmazása az nem tulajdonképpen a használatát jelenti, és az arra vonatkozó tájékoztatást? Csak azért kérdezem, hogy nem párhuzamosságot fogadunk-e el?
ELNÖK
ELNÖK
Csáky képviselô úr!
Köszönöm szépen. Az Alkotmányügyi és ügyrendi bizottság illetékes ebben a kérdésben.
Schvarcz alelnök úr! DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) Több a használatának a betanítása, ugyanis az alkalmazás az, hogy ha azt mondják a betegnek, hogy alkalmazzon egy sztómazsákot, de hogy azt hogyan kell felhelyezni, alaplappal, milyen sztómazsákot, hogyan, mikor, hogyan kell a bôrfelületet védeni, erre be kell tanítani. Ez mindenképpen egy pontosítás, és egy jobb elôírás így, mert az tartalmazza azt, hogy amikor több esetben meg kell ezt a beteggel csinálni, tehát nem egy alkalomra szól. Ezt pontosan be kell tanítani.
ELNÖK Köszönöm szépen. Ki támogatja a kormány által támogatott javaslatot? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A többség támogatta. Az ajánlás 79. pontjában Tatai-Tóth képviselô úr azt javasolta, hogy maradjon el az a szakasz, amelyben a tervezet doktori címet adna a gyógyszerészeknek. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. KONCZ JÓZSEF FÔOSZTÁLYVEZETÔ (EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM)
Ha már itt tartunk, hadd jegyezzem meg, hogy miután kiderült, hogy a jogi osztály az elnök úr módosítását is besorolta a túlterjeszkedô módosítások közé, és miután az elnök úr vagy Tukacs képviselô úr javaslatára blokkban döntött a bizottsági többség arról, hogy azokról nem tárgyalunk, tulajdonképpen, ha ragaszkodni akar a bizottság a saját maga által elfogadott döntéshez, arról sem lett volna szabad dönteni.
ELNÖK Azzal a pontosítással, hogy felolvastam sorszám szerint azokat az indítványokat ajánlási pontszám szerint, amelyek érintettek e tekintetben. Miután a jogi fôosztály technikai tévedésrôl értesített, ezt nem olvastam fel. A jegyzôkönyvben ez megtekinthetô. Tehát azt gondolom, ebben szabályszerûen jártunk el. Az alkotmányügyi bizottság saját állásfoglalásának az értelmezése pedig, azt gondolom, a saját hatáskörébe fog tartozni. Ha az alelnök úr ezt kezdeményezi, az alkotmányügyi bizottság nyilván ezt a kérdést majd meg fogja vizsgálni. Az „egyebek“ keretében van-e bejelentés? (Nincs jelentkezô.) Köszönöm szépen.
Nem támogatjuk.
ELNÖK Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki nem támogatja. (Dr. Mikola István: Mi a baja Tatai-Tóth Andrásnak? – Derültség. – Dr. Heintz Tamás: Nem doktor.) Tisztelt Bizottság! A végére értünk. Bejelentem, hogy pillanatnyilag nem tudunk olyan javaslatról, amely az önkormányzati bizottságtól vagy a költségvetési bizottságtól érkezett volna. Amennyiben ilyen érkezik, azt a hétfôi amúgy is összehívott bizottsági ülésen meg fogjuk beszélni. (Jelzésre:) Mikola képviselô úr kért szót.
DR. MIKOLA ISTVÁN (FIDESZ) Ügyrendi megjegyzésem lenne. Szeretném felolvasni az Alkotmányügyi bizottság 1994. december 13-i állásfoglalását. „A Házszabály 94. §-a (3) bekezdésének alkalmazása során a bizottság
10 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Jegyzôkönyv* az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának 2008. december 1-jén, hétfôn, 9.30 órakor a Képviselôi Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében megtartott ülésérôl
Megjelent Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP) Dr. Mikola István alelnök (Fidesz) Dr. Czinege Imre (MSZP) Gyula Ferencné (MSZP) Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Dr. Perjési Klára (MSZP) Dr. Tóth István (MSZP) Dr. Kupper András (Fidesz) Dr. Nagy Kálmán (KDNP) Dr. Csáky András (MDF)
Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
Garai István (MSZP) Havas Szófia (MSZP) Nyul István (MSZP) Tittmann János (MSZP) Heintz Tamás (Fidesz) Molnár Ágnes (Fidesz) Bôhm András (SZDSZ)
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális ELNÖK A napirendi javaslathoz kiegészítés érkezett, a bizottság tagjai megkapták Mikola István alelnök úr levelét. Annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a múltkori bizottsági ülésen ügyrendi indítvány érkezett, de ezt megvitattuk, szavaztunk róla. Egyébként a Házszabály 94. § (3) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést az eljárásra, de az Alkotmányügyi bizottság 1994. december 13-ai bizottsági állásfoglalása viszont tartalmaz egy orientáló rendelkezést. Ezt alelnök úr idézte is egyébként a levelében, amit képviselôtársaim annak rendje-módja szerint megkaptak. Tisztelt Bizottság! Az a javaslatom van, és kérem, hogy errôl szavazzunk a napirend-kiegészítés keretében, hogy ennek az indítványnak részben helyt adva, és ügyrendileg is a korábbi döntést eszerint módosítva, nem a mai ülésen, hanem a szerdai bizottsági ülésen a második napirendi pont keretében, tehát az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó indítványok megvitatása keretében, azt megelôzôen a 24 túlterjeszkedônek minôsített módosító indítványról egyenként döntsünk. Tehát ne ma, hanem a szerdai bizottsági ülésen, a kapcsolódó indítványok tárgyalása kapcsán. Ez a javaslatom a napirend-kiegészítésrôl, és ha úgy tetszik, akkor ügyrendi értelemben is. Miután ilyen típusú kérdésekben a bizottságnak és a Háznak is vita nélkül kell döntenie, megkérdezem, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag így döntött. Köszönöm szépen.
Jegyzôkönyv* az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának 2008. december 3-án, szerdán, 14 órakor a Képviselôi Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében megtartott ülésérôl
Megjelent Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP) Dr. Mikola István alelnök (Fidesz) Fetser János (MSZP) Gyula Ferencné (MSZP) Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Pesti Imre (Fidesz) Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
Garai István (MSZP) Havas Szófia (MSZP) Perjési Klára (MSZP) Spiák Ibolya (Fidesz) Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott Dr. Czinege Imre (MSZP) megérkezéséig – Dr. Garai Istvánnak (MSZP) Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) – Gyula Ferencnének (MSZP) Dr. Perjési Klára (MSZP) megérkezéséig – Dr. Schvarcz Tibornak (MSZP) Dr. Tittmann János (MSZP) – Dr. Kökény Mihálynak (MSZP) Dr. Tóth István (MSZP) Dr. – Nyul Istvánnak (MSZP) Dr. Heintz Tamás (Fidesz) – Dr. Spiák Ibolyának (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) – Dr. Mikola Istvánnak (Fidesz) Dr. Kupper András (Fidesz) – Dr. Csáky Andrásnak (MDF) Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) – Dr. Pesti Imrének (Fidesz) Dr. Nagy Kálmán (KDNP) – Dr. Puskás Tivadarnak (KDNP) Dr. Bôhm András (SZDSZ) – Dr. Havas Szófiának (MSZP)
Napirendi javaslat: 1. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérôl szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 2. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat (T/6573. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) 3. a. A T/6645. számú törvényjavaslat túlterjeszkedô módosító javaslatai b. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6645. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Elsô helyen kijelölt bizottságként) 4. Egyebek
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6645. számú törvényjavaslat
ELNÖK Tisztelt Bizottság! Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása. A kormány képviseletében Schlammadinger József fôosztályvezetô-helyettes úr van itt. Kérem, hogy szíveskedjék helyet foglalni. Addig elmondanám, hogy milyen eljárást javaslok, hogy kövessünk. A legutóbbi ülésen úgy határoztunk, hogy visszatérünk a korábban csomagban nem házszabályszerûnek minôsített módosító javaslatokra. Elôször ezekrôl fogunk állást foglalni a túlterjeszkedésrôl szóló döntés tekintetében. Itt minden esetben azt követjük, hogy a javaslatról nyilatkozik a kormány képviselôje, hogy megítélése szerint, tehát mint elôterjesztôi megítélés szerint van-e összefüggés a törvény más részeivel, e tekintetben nyilatkozik, hogy kövessük az alkotmányügyi bizottság 1994. évi állásfoglalását, utána szót kap a javaslat elôterjesztôje, ha és amennyiben jelen van, és utána szavazunk. Tehát ez az elsô része a tárgyalásnak a túlterjeszkedésekkel kapcsolatos kérdések, ezek ilyen szempontból ügyrendi eljárásnak minôsülnek. Tehát szót csak a kormány képviselôje és a módosító javaslat szerzôje kap, és utána szavazunk. Ha és amennyiben valahol olyan döntés születik, hogy nem túlterjeszkedô, utána térünk a tartalmi határozatra. Ezt követôen fogjuk a kiegészítô ajánlást megvitatni, amelyben 13 pont van, az nem túl hosszú, és végül, de nem utolsósorban 8 kezdeményezés van bizottsági módosító javaslat benyújtására. Tehát képviselôtársaim türelmét és megértését kérem. Akkor a számozott ajánlás sorszáma szerint megyünk, merthogy ez egy picit a visszavonások miatt a korábbi ajánlástól eltér, tehát erre is szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, ezért én majd igyekszem mondani, hogy mirôl van pontosan szó.
...(tételes szavazás a túlterjeszkedônek minôsített módosító indítványokról szerk.)
DR. MIKOLA ISTVÁN (FIDESZ) Sajnos, látom, hogy ezek a kérdések eldôltek, már a múltkori ülésen, amikor csokorba szedve úgy döntöttek, hogy mindegyik túlterjeszkedô. De mégis hadd mondjam el itt a jegyzôkönyv kedvéért is, hogy végül is ezekkel a módosító javaslatokkal mi segíteni akartunk a kormánynak. Ugyanis ez a salátatörvény csonka, ebbôl a legfontosabb kérdések maradtak ki. Mi azokat ragadtuk meg, amelyeknek megtaláltuk a lábát, gyökerét a mostani megle-
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 11
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális A múltkori technikával sem értettünk egyet, amelyrôl bebizonyosodott, hogy házszabályellenes, hiába mondtam már akkor, hogy házszabályellenes. Idôközben elôkerült az alkotmányügyi bizottságnak egy 2004. évi állásfoglalása, házszabályellenes volt. Most úgy látszik, hogy ugyanazt megcsinálják, csak egyenként szétbontva, amit a múltkor tettek ezekkel az állítólag túlterjeszkedô javaslatokkal kapcsolatban. Szó sincs arról, hogy túlterjeszkedôk lennének, a fogalomkörök is egyeznek a jelenlegi törvénytervezetben.
ELNÖK
hetôsen rossz salátatörvény-elôterjesztésben. Például ilyen, hogy gyógyszerészi gondozás. Miért lenne túlterjeszkedô. A gyógyszerészi gondozás benne van az egyes egészségügyi törvények módosításáról szóló törvényben. A gyógyszerészi gondozást kapcsoltuk, és annak egy térítés vonatkozásában is fontos vonatkozását ehhez a törvényhez, illetve ezt fogalmaztuk meg a módosító javaslatban. Ha ez mind elvettetik, tényleg talán szerencsésebb lett volna egy blokkban elvetni, mert látom, hogy itt nagy az eltökéltség, hogy ezeket mind leradírozzák. A kormányzattal is talán megtörténtek a szükséges egyeztetések, nem értünk egyet ezzel. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni.
Köszönöm szépen. Alelnök úr, szeretném elmondani, hogy itt lefolytattunk a múltkor egy ügyrendi vitát. Utána az ügyrendi javaslatról szavaztunk. A Házszabály tételesen ebben a kérdésben nem ír elô eljárásrendet, tehát az eljárást házszabályellenesnek nyilvánítani nem lehet. Ellenben van az alkotmányügyi bizottságnak egy orientáló állásfoglalása, ahol egyébként rábízhattuk volna az alkotmányügyi bizottságra is, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben, mondjuk az esetenkénti szó értelmezésérôl. De végül is itt közösen úgy döntöttünk, hogy nem fogjuk – ha úgy tetszik – ezt egy jogi vitává terebélyesíteni, hanem akkor eljárunk így, és lefolytatjuk egyenként e tekintetben a vitát. Én csak azt szeretném a bizottságnak és a jegyzôkönyvnek is mondani, hogy az a megállapítás, hogy a múltkori eljárásunk házszabályellenes, ez nem megalapozható. Az, hogy az alkotmányügyi bizottság korábbi állásfoglalásával mennyiben van ez összhangban, igen vagy nem, errôl pedig csak az alkotmányügyi bizottság megkérdezésével jutnánk elôre.
2009. Megújult tartalommal nyolcadik évfolyamát indítja a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek havi magazinja a „Gyógyszertár”. A MOSZ mértékadó szakmapolitikai kiadványa szerkesztôi 2009-ban is ellátják Önt egyedülállóan bemutatott ismeretekkel. Információ Helyzetértékelés Vélemények Továbbképzés Aktualitások
Fizesse elô 2009-ben is! Megrendelhetô: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest, 1134. Huba u.10. Telefon: 236-0974, Fax: 239-0349, E-mail:
[email protected] www.moszinfo.hu www.moszinfo.eu www.magangyogyszereszek.hu
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális
Köszönôlevél a képviselôknek Tisztelt Képviselô Úr /Hölgy! Országgyûlési képv iselô
Budapest, Széchenyi rkp. 19. 1358
Budapest, 2008. decem ber 17.
A Magángyógyszerésze k Országos Szövetsége nevében ezúton mond egészségügyi tárgyú tör ok köszönetet az egyes vények módosításáról szóló (T/6645. sz.) „sa vonatkozású kérdéseibe látatörvény” gyógyszeré n tanúsított támogatásáé szi rt. Folyamatos figyelemme l kísértük az Országgyûl és Egészségügyi Bizotts tan tárgyaló üléseit (kü ága szakmánkat súlyoz lönös tekintettel nov.11. otés 26.), s a parlamenti vitát (nov.19.) egyarán A számos kudarc mellet t. megnyugtató számunkr a, hogy van a döntésho aki azon túlmenôen, ho zatalban olyan képvis gy pontosan érti a gyóg elô, yszerellátásban a 2006 kezett kedvezôtlen hel . évi XCVIII. tv. folytán yzetet, tenni is akar a keletjózan felülvizsgálat, a változtatás érdekében. Magam szeptemberi nyí lt levélben hívtam fel a miniszterelnök úr figyel hivatást fenyegetô veszél mét azokra a gyógysz yekre, amelyek rendezés erészi e politikai döntéseket sür módosítás folyamán me get (melléklet). A törvén ggyôzôdtünk arról, ho ygy nem számíthatunk fele szerbiztonságot, és a lôs értékelésre, s a gy nemzeti tulajdon egyik óg yma rká ns elemét képezô egzis mûködését veszélyeztetô ztenciavállalkozások piaci környezetbe való, a nemzetközi gyakorla állami beavatkozásra. tban is tapasztalt pozití v Szakmai eredmény szá munkra a gyógyszeré szi gondozás törvényi a kognitív szolgáltatáso elismerése, ami utakat k fejlesztésére, a népeg nyit észségügyi programban kölcsi eredmény a dip való szerepvállalásra. lomával járó doktori cím Ermegítélése. Ahhoz, hogy ezek a „si kerek” a gyógyszerészi hivatás mindennapjaina válni, igen sok a tenniv k hatékony részévé tud alónk a jövôben. Hiszen janak a brutális forráskivonás, gazdasági nyomás, s a folyamatos és perman a piaci környezet egyid ens ejû , kiz árólag merkantil „kihív tôséget a megfontolt sza ásai” nem adnak lehekmai építkezésre, utánp ótlás nevelésre, de oly kor a fennmaradásra sem Természetesen eltökéltek . vagyunk céljainkat ille tôen. Nem adjuk fel a privile gizált gazdasági versen y helyett egy egészség vállaló, a napi hatszáz es, szakmai prioritásoka ezer(!) páciens/gyógysz t felertár találkozást kihasz tató rendszer további náló egészségügyi szo építését gyógyszertára lgálinkban. Kitüntetô figyelmét megkö szönve és azt a jövô évb en is várva kívánok áld higgadt és eredményes ott és boldog Karácson Újévet! yt, Tisztelettel:
Címzettek: Schvarcz, Mikola, Heintz , Horváth, Kupper, Pes ti, Spiák, Nagy K., Puskás, Csáky , Soltész, Molnár Á., Ny úl I., Gógl Á.
Dr. Mikola Bálint
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 13
Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális
Nyílt Levél Kökény Mihálynak az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága Elnökének Tisztelt Elnök Úr! mnak szóló levelével kap ngyógyszerész társadalo gá e ma ég ar öks gy eln ma a ge de tsé t, zet gos Szöve Dr. Mikola Bálintnak cím ngyógyszerészek Orszá ár 2008. 12.) a Magá ert ysz yóg (G san lato cso revételeket tesszük: nevében az alábbi ész a hálózat elleni aknamunk ben lévô gyógyszertárkéz ar jfá gy „fe ma ô, Ön köd az mû és jában erforgalmazás A kisvállalkozás formá (pl.: benzinkúti gyógysz ség yik ész fol Eg óta az k ása éve l az áva akértôjének” alkalm „sz az Ön aktív irányítás tal iva nyh int rse am Ve val gi ivatal, y a Gazdasá és Gazdasági Versenyh jós” nyilatkozatai vag látjuk értelmét az ÁNTSZ ú – levelében. nem ng rt ha Ezé etô ). an yeg mb fen t riu ügyi Miniszté t jelen – egyébkén ásá oz atk hiv ó val a mr ztériu az Egészségügyi Minis yelmét. ány dologra felhívni fig ajánlja” szeretnénk néh sát dá ga elfo iak bb Miközben „az alá nem erészek idézték elô, ha t nem a magángyógysz ”-o k ság sze vál eré gi ysz asá óg zd gy a ga gyi sem indokolja A „kibontakozó pénzü zetközi válság. De ez nem a lyít mé b áb tov k a politikusok, amit csa gi tönkretételét. zisztenciális és gazdasá erkölcsi lejáratását, eg ozás végsô célja a kisvállalk véleményünk szerint- a l, ott oz áva tár tás ha állí – Ön nek ég az nys sa. Szemben Ennek a tudatos tevéke k külföldi kézre juttatá el ára Ezz ert ” ysz tó. óg lha gy zo ar iga gy ma nem attal formájában mûködô gjelenése semmilyen ad ve feltömeges fenyegetô me 16-i számát, ami taxatí us szt gu au . 08 hogy „a külföldi tôke 20 G HV a be mé yel fig k szíves összefüggésben ajánlju . t külföldi érdekeltségeket len gje me r má a sorolja lehetetlen. Még mmel nem észrevenni, sze usi litik kpo sza etô yamatot vez kiszolgálva ezzel a kül Ezt a szisztematikus fol szakma tönkretételében, y eg zt elrés véd z it ves eke san érd tudato i körök” rosszabb a helyzet, ha , hogy milyen „befektetô szeretnénk megismerni tén zt?! zin de Ôs min . eti ket teh eke zi, érd földi si alapon tes lmazással, milyen erkölc ata felh yen mil és zi me t elnöke mindent elköve megy, hiszen az MSZP e mb r sze Pa is a val át rtjá ett pá ltet saját an törvényt erô Azt jól érzékeljük, hogy ben, miközben Ön oly eké lét, érd téte se kre dé tön gvé bi me áb k áso árak tov a magyar kisvállalkoz a a magyar gyógyszert ottságán, ami garantálj lament Egészségügyi Biz sôt megszüntetését. gánógyszerészt tömörítô Ma érdekeket képviselô gy ai ékm nys sza éke és tev si dig no ed jdo tula bálja átgondolni A nyolcszáz, nemzeti llere nevében arra kérjük pró ysz ge óg tsé gy öve ar Sz gy s ma go a szá eddigi ténykedése gyógyszerészek Or az rt me et, sek eté ezt ges követk gét és vonja le a szüksé dicsôségére. a pártjának sem válik és árt n ette jez átásnak kife ber 29. Budapest, 2008. decem Tisztelettel:
14 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Országos Szövetsége Magángyógyszerészek elnöksége
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány
Részletek a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási protokollból IV. (befejezô) rész 2.2.3. Diagnosztizált betegek gyógyszerterápiás menedzsmentje (Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program: harmadik szintje) 2.2.3.1 Célkitûzés A metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program harmadik szintjének célkitûzései az alábbiak: A magas vérnyomás, cukorbetegség, dyslipdaemia, elhízás betegség, illetve metabolikus szindrómában szenvedô betegek kezelésének gyógyszerészi támogatása. Életmóddal, gyógyszeres kezelésükkel kapcsolatos oktatás, életminôségük javítása és betegségük progressziójának csökkentése érdekében. A terápiás eredmények monitorozása. A gyógyszerszedéssel kapcsolatos problémák azonosítása, megelôzésük, és/vagy megoldásuk. Terápiahûség (adherencia), és együttmûködô készség fokozása. A terápia sikerességének javítása érdekében végzett gyógyszerészi tevékenység, a beteg állapotának dokumentálásával és folyamatos értékelésével. 2.2.3.2. Célpopuláció kiválasztása A gyógyszerész a gyógyszertárba belépô betegnél célirányos kérdéseivel, illetve kiváltott gyógyszerei alapján a gyógyszert szedô cukorbetegeket, hyperlipidaemiás, magasvérnyomás, elhízott betegeket vonja be a programba. A beteg a gondozási programról szóló tájékoztatás birtokában nyilatkozhat arról, részt kíván-e venni a programban. A program harmadik szintje kiterjed a prevenció második szintjén kiszûrt, orvoshoz irányított és diagnosztizált betegekre is. A gyógyszerész a beteg és háziorvosa általános adatait rögzíti a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapon (10. melléklet).
2.2.3.3. Kardiovaszkuláris rizikó meghatározása A gyógyszerész a betegnek feltett célirányos kérdéseivel, gyógyszerkiváltás adatainak figyelembe vételével, orvosi dokumentáció és a hozzátartozók tájékoztatása alapján, valamint a gyógyszertári mérések segítségével meghatározza a beteg kardiovaszkuláris rizikóját.
Igen nagy kockázatú állapot Kardiovaszkuláris betegség és – Cukorbetegség, vagy – Erôs dohányzás – Metabolikus szindróma Nagy kockázati kategória Koszorúér betegség Perifériás érbetegség Cerebrovaszkuláris betegség Diabetes mellitus Krónikus veselégtelenség Kardiovaszkuláris tünetektôl mentes, nagy kockázatú állapot Legalább egy súlyos kockázati tényezô jelenléte – Összkoleszterinszint > 8 mmol/l – Vérnyomásérték > 180/110 Hgmm – Testtömegindex > 40 kg/m2 24 Legalább egy önmagában nagy kockázatot jelentô tényezô – Családi halmozódás (elsôfokú hozzátartozó, korai kardiovaszkuláris esemény férfi < 55 év, nôk < 65 év) – Boka-kar index ≤ 0,9 Metabolikus szindróma Közepes, alacsony kockázati kategória Az elôzôekben felsorolt tényezôk egyike sem teljesül. A gyógyszerész a kardiovaszkuláris rizikó felmérését rögzíti a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapon. (10. melléklet).
2.2.3.4. Kardiovaszkuláris kockázat becslésére alkalmas anyagcsere paraméterek A beteg esetében a szakmai protokollok szerint az alábbi célértékek elérése ajánlott (11. táblázat). A gyógyszerész az egyes gyógyszerész-beteg találkozások alkalmával lehetôség szerint megméri a beteg vérnyomását, vércukrát, vérzsír-szintjét, ellenôrzi az elhízás mértékét. A méréseket a 2.2.2.3. Gyógyszertári mérések szerint kell elvégezni. A gyógyszerész a mérések eredményét folyamatosan rögzíti a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapon (10. melléklet). Ha a beteg a kívánt célértéket eléri, a gyógyszerész tájékoztatja a beteget: A mért érték nem haladja meg a célértéket. Tovább motiválja a jó anyagcsereértékek megôrzésére. Ha a beteg mért értéke a kívánt célértéket nem éri el a gyógyszerész tájékoztatja a beteget: hogy a mért érték meghaladja a célértéket, a továbbra is fennálló fokozott kardiovaszkuláris kockázatra, az életmód változtatás szükségességérôl és annak eredményességérôl, kérdéseivel felméri a beteg gyógyszeres terápiához mutatott adherenciáját, a beteg nem kielégítô paraméterérôl referáló levélben tájékoztatja a kezelô orvosát (8. melléklet).
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 15
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány 6. táblázat
Kockázati kategória
Vérnyomás Hgmm
Igen nagy kockázatú állapot
< 130/80
Nagy kockázat Kardiovaszkuláris tünetektôl mentes nagy kockázat Metabolikus szindróma esetén Közepes, alacsony kockázat
TC (mmol/l)
LDL-C (mmol/l)
HDL-C (mmol/l)
TG (mmol/l)
Éhomi: < 5,6 Pp: < 7,5
< 3,5
< 1,8
>1,0 (ffi) >1,3 (nô)
< 1,7
Éhomi: < 5,5 Pp: <7,5
< 4,5
< 2,5
>1,0 (ffi) >1,3 (nô)
< 1,7
< 140/90
Éhomi: <5,5 Pp: <7,5
< 5,0
< 3,0
>1,0 (ffi) >1,3 (nô)
< 1,7
< 130/85
Éhomi: <5,5 Pp: <7,5
< 5,0
< 3,0
>1,0 (ffi) >1,3 (nô)
< 1,7
< 140/90
Éhomi: <5,5 Pp: <7,5
< 5,2
< 3,4
>1,0 (ffi) >1,3 (nô)
< 2,3
< 130/80 .
Vércukorszint (mmol/l) Önellenôrzéssel
BMI (kg/m2)/ haskörfogat (cm)
< 25 Ffi < 94, nô < 80 < 25 Ffi < 94, nô < 80 < 27 Ffi < 102, nô < 88 < 27 Ffi < 102, nô < 88 < 30 Ffi < 102, nô < 88
Kardiovaszkuláris kockázat szerinti célértékek
2.2.3.5. A beteg gyógyszerelésének áttekintése, a gyógyszeres terápia nyomon követése A gondozás 3. szintjébe bevont betegek esetében a gyógyszerelés szisztematikus áttekintése is szükséges. Ez az elsô gyógyszerészbeteg találkozás esetében a beteg részletes kikérdezését, gyógyszerelési anamnézis felvételét teszi szükségessé. Ismételt gyógyszerész-beteg találkozásokkor a változásokat, és a kitûzött terápiás célok elérését kell értékelni. A folyamatot minden esetben protokoll szerint kell végezni, és dokumentálni. 2.2.3.5.1. A beteg gyógyszerelésének áttekintése az elsô alkalommal Célja, hogy a gyógyszerész feltérképezze a beteg fennálló egészségügyi problémáit és a beteg által szedett gyógyszereket, és ezeket egymással kapcsolatba tudja hozni. Kitölti a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlap vonatkozó részeit. (10. melléklet). A beteg kikérdezésének három része van: Orvos által diagnosztizált és nem diagnosztizált egészségügyi problémák feltárása Ebben a fázisban a beteget a fennálló egészségügyi problémáiról kell kikérdezni, azokhoz való viszonyát tisztázni (elégedett-e a kezeléssel, szükségét érzi-e a terápián való változtatásnak, van-e olyan panasza, amelyet jelenleg még nem, vagy eredménytelenül kezelnek) Gyógyszerelés A beteg által jelenleg szedett gyógyszerekkel kapcsoltban fel kell tenni 9 általános és 1 az együttmûködésre vonatkoztatott kérdéscsoportot. Ezzel felmérhetô a beteg gyógyszerismerete és adherenciája. A beteg által elmondottak alapján jelölhetô ki a szükséges betegoktatás és motiválás. 1. Milyen betegségre írták fel ezt a gyógyszert? 2. Ki írta fel a gyógyszert? 3. Hogyan hat a gyógyszer? 4. Mióta szedi? 5. Milyen adagban szedi a gyógyszert? 6. Mikor veszi be a gyógyszert? 7. Meddig szedi, szedte a gyógyszert? 8. Van-e valamilyen nehézsége a gyógyszerszedéssel kapcsolatban? 9. Tapaszalt-e valami szokatlant, különöset a gyógyszerrel kapcsolatban? 10. Együttmûködô készségre vonatkozó kérdések 16 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Az elôzô gyógyszerkiváltás óta elôfordult, hogy – elfelejtette bevenni a gyógyszerét? – figyelmetlen volt a gyógyszerszedéssel kapcsolatban? – ha jobban érzi magát, abbahagyja a gyógyszerszedést? – ha rosszabbul érzi magát a gyógyszerszedéstôl, abbahagyja a gyógyszerszedést? Általános áttekintés A gyógyszerész kérdéseivel felméri, hogy van-e olyan egészségügyi probléma, melyrôl a beteg nem számolt be, illetve, hogy szed-e olyan gyógyszert, amirôl eddig nem számolt be. Az áttekintés során a alábbi területekre kell rákérdezni. 1. Fej, haj 2. Fül, szem, orr, torok, száj, nyak, 3. Kezek (ujjak, köröm stb.) 4. Karok, karizmok 5. Szív 6. Tüdô 7. Emésztôrendszer 8. Vesék, húgyúti rendszer 9. Nemi szervek 10. Láb, lábfejek (ujjak, köröm stb.) 11. Vázizom rendszer 12. Bôr 13. Pszichiátriai problémák, központi idegrendszeri problémák 14. Egyéb Dohányzás Alkoholfogyasztás Kávéfogyasztás Vitaminok, táplálék-kiegészítôk szedése Speciális vakcináció Gyógyszer, egyéb allergiák A további gyógyszerész-beteg találkozások alkalmával csak a releváns kérdéseket szükséges feltenni. 2.2.3.5.2. Betegoktatás, gyógyszerszedési együttmûködés fokozása A gyógyszerész a 2.2.3.5.1-ben feltett 1-10. kérdésekre adott válaszok alapján, szükség esetén megfelelô betegtájékoztatást végez, és írott kiadványokkal látja el a beteget. Ha a 10. kérdéscsoportra a beteg legalább 2 esetben nemmel válaszol, a beteg gyógyszerszedési együttmûködése nem megfe-
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány lelô. Ez esetben az együttmûködô készség javítása szükséges. A gyógyszerésznek ennek érdekében: Fel kell derítenie, hogy milyen okok vezetnek az együttmûködés hiányára. Szándékos non-adherencia hátterében állhat: – gyógyszermellékhatás, – a beteg azon érzése, hogy nem hat a gyógyszer, – a napi többszöri adagolás miatt, – a gyógyszer az ára miatt elérhetetlen, – egyéb ok. Ebben az esetben 2.2.3.5.4. pont szerinti gyógyszerelési problémát azonosítva kell eljárni. nem szándékos non-adherencia – a beteg elfelejti bevenni a gyógyszert. Ebben az esetben a gyógyszerésznek motiválnia kell a beteget, és segítségül például gyógyszerszedési együttmûködést fokozó betegtájékoztatót ad a betegnek (11. melléklet: betegegyüttmûködést fokozó hûtômágnes). A kiadott hûtômágnest a gyógyszerésznek a beteg gyógyszeres terápiája szerint kell kitölteni. A terápia során történt változásokat jelezni. 2.2.3.5.3. Gyógyszerelési probléma felmérése Elsôként a beteg által felsorolt egészségügyi problémákat kell számba venni. Ezen belül lehetôség szerint rögzíteni kell: a betegség diagnózisának idejét, a betegség a beteg elmondása és a mért anyagcsere adatok alapján kontrollált-e, eléri-e a kitûzött célértékeket (igen/nem). A célértékeket 2.2.3.4. pont szerint kell értékelni. Aggasztja-e a beteget ez az egészségügyi probléma, zavarja-e mindennapjait (igen/nem). A beteg által szedett gyógyszereket a az indikációra vonatkozó rovat sorban, sorokban kell szerepeltetni. A gyógyszer szedésének kezdetét, a szedett gyógyszerkészítményt és hatóanyagát, rendelt és szedett dózisokat kell feltüntetni. Majd a beteg ismeretét és adherenciáját kell értékelni. A 2.2.3.5.1. pontban felsorolt kérdésekre adott válaszok alapján az együttmûködési készség 3 kategóriába sorolható: 1 nagyon hiányos ismeret/nem együttmûködô beteg; 2 részleges ismeretek/részben együttmûködô beteg; 3 elegendô tájékozottság/együttmûködô beteg. 1-es, illetve 2-es kategória esetében a 2.2.3.5.3. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 2.2.3.5.4. Gyógyszerelési probléma (GYP) vizsgálata A gyógyszerelési probléma vizsgálatához a beteg egészségügyi problémájának és a szedett gyógyszerek ismerete szükséges. Ezen lépés célja, hogy a gyógyszerész értékelje, hogy a gyógyszerterápiás célokat elérte-e a beteg. Amennyiben nem, milyen gyógyszerelési probléma akadályozhatja ezt meg. A vizsgálatban használt Granadai harmadik besorolás alapján a gyógyszerelési problémák az alábbiak lehetnek:
GYP3
GYP4
GYP5 GYP6
Eredményesség Minôségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértékeket, a gyógyszer elégséges hatásának, vagy alkalmazásának hiányosságai miatt. Mennyiségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértéket, mely a dozírozási problémákra vezethetô vissza Biztonságosság Minôségi biztonságossági probléma. Gyógyszer okozta egészségügyi probléma Mennyiségi biztonságossági probléma. Gyógyszer dózisa okozta egészségügyi probléma
Gyógyszerelési problémák
A gyógyszerelési problémák kategorizálásánál a gyógyszerésznek három alapkérdést és egy kiegészítô kérdést kell feltenni: Szükséges-e az adott gyógyszer szedése? A gyógyszer szedése akkor minôsül szükségesnek, ha ezt az adott egészségügyi probléma indokolja. Ha ez nem áll fenn, a gyógyszer szedése szükségtelennek minôsül (GYP2). Ha a gyógyszer szedése szükséges akkor teendô fel a következô kérdés. Eredményes-e a szedett gyógyszer? A gyógyszer szedése akkor tekinthetô eredményesnek, ha az adott egészségügyi problémánál a terápiás célt elérte a beteg (2.2.3.5.1. pont szerinti célértékek). Ha ez nem történt meg, de a gyógyszer magasabb dózisával, más adagolásával feltehetôen elérhetô lenne, akkor menynyiségi eredménytelenségrôl beszélünk (GYP4). Ha így sem érhetô el a kellô hatás, minôségi eredménytelenség áll fenn (GYP3). A GYP3 kategória magában foglalja a betegegyüttmûködés hiányára visszavezethetô eredménytelenséget is. Ezt követôen tehetô fel a harmadik kérdés. Biztonságos-e az adott gyógyszer szedése? Az adott gyógyszer akkor nem tekinthetô biztonságosnak, ha van olyan fennálló vagy potenciális egészségügyi probléma, amely a vizsgálati lapon feljegyzésre került és az adott gyógyszernek köszönhetô, vagy valamely egészségügyi probléma rosszabbodását okozza. Ha ez a szedett gyógyszer dózisával függ össze, akkor mennyiségi (GYP6), ha annak minôségével, akkor dózistól független minôségi (GYP5) biztonságossági problémáról van szó. Mindezek után feltehetô egy kiegészítô kérdés: Van-e olyan egészségügyi probléma a vizsgálati adatlapon, amelyre a beteg nem szed gyógyszert, de indokolt lenne? Ebben az esettben a kategorizált gyógyszerelési probléma (GYP1). A gyógyszerész a gyógyszerelési probléma vizsgálatát dokumentálja a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapon (10. melléklet). A gyógyszerelési probléma vizsgálatának algoritmusát a következô ábra mutatja be. 1. ábra
7. táblázat
Szükségesség Gyógyszeresen nem kezelt egészségügyi probléma. A betegnek GYP1 van olyan betegsége, melyre szükséges lenne, de nem kap gyógyszeres kezelést. Indokolatlan gyógyszerszedés okozta egészségügyi probléma. A beteg olyan egészségügyi problémától szenved, amely egy GYP2 olyan gyógyszer szedésének következménye, melyre nincs szükség a terápiában.
Gyógyszerelési probléma meghatározási algoritmus
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 17
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Gyógyszerelési probléma esetén a gyógyszerész kitölti a 2 példányos gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlapot (12. melléklet). 2.2.3.5.5. Gyógyszerelési probléma felmérését követô lépés A gyógyszerelési probléma azonosítása esetén a következô lépés a gyógyszerészi tevékenység megtervezése és kivitelezése. Ezáltal elôsegítve a gyógyszerelési probléma megoldását, vagy megelôzését. Ha több gyógyszerelési probléma is fennáll egy idôben, akkor mindig a legnagyobb kockázatú megoldásával kell kezdeni a sort. Ezután jöhet a következô gyógyszerelési probléma megoldása. A detektált gyógyszerelési probléma okát is fel kell tárni. Ezek a gyógyszerelési problémáknak megfelelô csoportosításban az alábbiak lehetnek: 8. táblázat
Gyógyszerelési probléma
Gyógyszerelési probléma feltételezett oka
GYP1
Gyógyszerkiválasztás (Szükséges gyógyszer hiánya) Indokolatlanul alkalmazott készítmény Hatástani csoporton belüli duplikáció Gyógyszerkiválasztás Non-adherencia Dozírozás (adag, gyógyszerforma) Interakció Mellékhatás Dozírozás (adag, gyógyszerforma) Egyéb:
GYP2 GYP3 GYP4 GYP5 GYP6
Gyógyszerelési probléma oka
A gyógyszerész a gyógyszerterápiás tervben az alábbi javaslatokat fogalmazhatja meg: Dozírozás változtatásának javaslata Hatáserôsség változtatása. Dozírozás (adagolás, gyógyszerforma) változtatása. Gyógyszerelés változtatásának javaslata Új gyógyszer szedése. Gyógyszer elhagyása. Gyógyszer helyettesítés (nem generikus helyettesítés). Betegoktatás Szándékos non-adherencia csökkentés. Nem szándékos non-adherencia csökkentése. Nem gyógyszereléssel összefüggô életmód-tanácsadás. A gyógyszerész a megfogalmazott gyógyszerterápiás terv megvalósítására az alábbi kommunikációs csatornákat használhatja:
Gyógyszeripari marketingkommunikációs szolgáltató cég keres dinamikus munkatársat, gyógyszeripari kapcsolatrendszerrel,
KEY ACCOUNT MANAGER pozícióba, termékei értékesítésére, ügyfélkapcsolatok építésére, ápolására. Fényképes szakmai önéletrajzát a következô e-mail címre várjuk:
[email protected]
18 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Beteggel történt szóbeli egyeztetés. Beteggel történt egyeztetés, írásos dokumentum kiadása. Orvossal történt szóbeli egyeztetés. Orvos írásbeli tájékoztatása.
Gyógyszerelési probléma esetén a gyógyszerész kitölti a 2 példányos gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlapot (12. melléklet), és orvoshoz irányítás esetén ennek egyik példányát mellékeli a referáló levélhez. A gyógyszerésznek minden esetben meg kell jelölnie a következô gyógyszerészi vizit idejét, és legkésôbb ekkor ki kell értékelni a gyógyszerelési terv megvalósulását. Elfogadta, vagy nem fogadta el az orvos, beteg a javaslatot, megoldódott vagy nem oldódott meg az egészségügyi probléma. A következô alkalommal, ha változott a gyógyszerelés vagy a beteg egyéb státusza, ezt a metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapon jelölni szükséges (10. melléklet).
2.2.3.6. Visszacsatolás A gyógyszerész az orvoshoz irányított betegeket köteles nyomonkövetni. A betegtôl a következô alkalommal megkérdezni, hogy felkereste-e háziorvosát. Ha igen, tájékoztatást kérni annak kimenetelérôl. Ezt a gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlapon (12. melléklet) feltünteti. A gyógyszerész szükség esetén felveszi a személyes kapcsolatot a beteg háziorvosával, hogy a folyamatot elôsegítse. Ha az orvoshoz irányított betegérôl sem a házi-orvostól, sem pedig a betegtôl nem kapott tájékoztatást, felveszi a kapcsolatot a háziorvossal. Ezt a folyamatot segíti az ún. orvosi válaszlevél (14. melléklet). Ennek eredményét a gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlapon (12. melléklet) rögzíti. 2.2.3.7. Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságnak küldendô tájékoztatás A gyógyszerész köteles a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságnak (GYGSZB) min-den negyedévben (határidôk: 2008. 08. 30., 2008. 11. 30., 2009. 02. 30. 2009. 05. 30.) a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program harmadik szintjéhez tartozó tevékenységek jelentési adatlapját (13. melléklet) megküldeni (levélben, faxon). Továbbá meghatározott idôszakonként a betegre vonatkozó metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlap (10. melléklet) anonimizált formáját megküldeni. 2.2.3.8. Dokumentációk A gyógyszertárnak a betegbelegyezô nyilatkozatokat (1. melléklet) kronológiai sorrendben kell lefûznie. A metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlapot (10. melléklet) a gyógyszertárban betegek szerint rendszerezetten kell tárolni. Gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlap (12. melléklet) 2 példányos. Ennek 2. példányát a referáló levélhez mellékelni kell. Az elsô példányt a 10. melléklettel közösen betegbontásban kell a gyógyszertárban tárolni. A referáló levelet (8. melléklet) a gyógyszerész szükség esetén értelemszerûen kitöltve juttatja el a háziorvosnak. Ebbôl nem kell a gyógyszertárnak másolatot megtartania, a referáló levél küldését a Gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlapon jelölni szükséges. A metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program harmadik szintjéhez tartozó tevékenységek jelentési adatlapját (13. melléklet) a gyógyszerésznek értelemszerûen kitöltve kell, hogy a GYGSZBnak eljutassa. Errôl a patikának másolatot kell megtartania. Az alábbi dokumentumokat (betegbeleegyezô nyilatkozat, metabolikus szindróma gyógyszerterápiás betegadatlap, gyógyszerelési probléma gyógyszerészi intervenció adatlap elsô példánya, a gondozási program harmadik szintjéhez tartozó jelentési adatlap másolati példánya) az egészségügyi adatvédelmi törvény rendelkezése szerinti ideig kell megôrizni.
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány
„..akár 75%-al több” hibás döntés c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggô, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekrôl – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekrôl, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekrôl, a nyerési esélyrôl – megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; d) különösen elônyös vásárlás hamis látszatát keltik.
A marketing akciók és tisztességtelen reklám fogások bemutatása során újabb szakaszhoz értünk, amikor a reklámokkal, írott, vagy verbális kommunikációval eshetünk olyan csapdába, amiért végezetül súlyos árat kell fizetnünk. Nem véletlen a cím választás, hiszen valamennyien ismerjük azokat a mosóporokat, ránctalanító krémeket és szempillaspirálokat, amelyek vagy „valódi selyem kivonatot” tartalmaznak, esetleg „akár 75%-al több” lesz tôlük a szempillánk, vagy kevesebb a ráncunk. Mindez mit jelent a jogász nyelvén? Nincs másról szó, mint az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásáról és ezáltal a verseny törvény szabályainak megsértésérôl. A törvény egyértelmûen rögzíti, hogy tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni, hiszen a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának megóvása a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából is alapvetô jelentôségû. A fogyasztók megtévesztését, valamint a választási szabadság indokolatlan korlátozását eredményezô üzleti módszerek alkalmazását a jogszabály együttesen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmaként jelöli meg. A törvény értelmezésében az üzletfelek megtévesztésének minôsül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzôvel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi elôírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérô feltételek megvalósítását igényli;
A jogszabály a teljesség igénye nélkül példálózva sorolja fel azokat a tipikus magatartási formákat, amelyeket a fogyasztók megtévesztésének minôsít. Az árura vonatkozó megtévesztés jellegzetes fajtái az áru lényeges tulajdonságaira, így összetételére, használatára, egészségre és környezetre gyakorolt hatására, kezelésére, származási helyére, eredetmegjelölésére vonatkozó félrevezetô tájékoztatások. A törvény nemcsak akkor tiltja a fogyasztók megtévesztését az áru, illetôleg a szolgáltatás fent említett jellemzô tulajdonságaira, ha az az áru kelendôségének fokozását vagy a szolgáltatás igénybevételének fokozását szolgálja. Megvalósul a jogsértés, ha valótlan tényállítással a valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetôleg bármilyen, a megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. A Gazdasági Versenyhivatal döntései között gyakori jogsértésként találunk olyan eseteket, amikor az eladó, illetôleg a szolgáltatást nyújtó az áru lényeges tulajdonságának minôsülô hatását, illetve az egészségre és a környezetre gyakorolt befolyását eltúlozza, vagy pedig alapvetôen valótlan hatáseredményt állít. A fogyasztók passzív és aktív megtévesztésének együttes fennállását állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal végsô soron a Legfelsôbb Bíróság által helyesnek ítélt határozatában amikor egy fogyasztó tabletta reklámja kapcsán kimondta, hogy a forgalmazók által alkalmazott reklámszöveg jelentéstartalma egyértelmûen azt bizonyította, hogy a fogyasztókban olyan érzetet kívántak kelteni, mely szerint a tabletta vásárlása és a fogyás között közvetlen okozati összefüggés van, azaz a tabletta önmagában idézi elô a kívánt súlycsökkenést. Ez pedig nem volt helytálló és ezáltal a termék lényeges hiányosságainak elhallgatásával és hiányos tájékoztatással sértette meg a fogyasztók érdekeit a forgalmazó Károsan befolyásolják a fogyasztók választási szabadságát és magát a gazdasági versenyt is azok az igen gyakran kifejezetten agresszív eladási módszerek, amelyek elterelik a vevôk figyelmét az áru lényeges tulajdonságairól és megnehezítik a fogyasztó számára az ésszerû döntést, az érintett piacon versengô ajánlatok egymással való objektív összevetését. Ilyen vállalkozói magatartás, amikor a fogyasztókat oly módon tévesztik meg, hogy nyereményjátékot ígérnek, azt jelezve, hogy a megrendelô már
biztos nyerô. (errôl a következô havi cikkben beszélgetünk) De még mindig a patikák közötti versenynél maradva, fontos kiemelni, hogy az ún. „árháborúban” válaszlépésként közzétett reklámnak is valós tényeken kell alapulnia, nem szolgálhat a fogyasztók megtévesztésére. Nem lehet olyan, amely alaptalanul úgy ösztönöz vásárlásra, hogy különösen elônyös vásárlás hamis látszatát kelti. Különösen vigyázni kell tehát a „nálunk legolcsóbb, másutt drágább” könnyelmû kijelentésekkel, mert a végén ez is igen drága lesz. Ráadásul egy ilyen tényállás alapján indult eljárás során közömbös, hogy melyikük tette az elsô lépéseket, a válaszadás kényszerére alapozott érvelés sem lesz alkalmas arra, hogy a nem vitásan jogsértô magatartás versenyjogi megállapítása és szankcionálása elmaradjon. Az ún. „jogos védelmi helyzet” csak akkor lenne megállapítható, ha a versenytárs által alkalmazott tisztességtelen reklámeszközökkel szemben tisztességes piaci reklámeszközöket alkalmazunk, azaz a fogyasztókat sem az árak, sem az árú más lényeges tulajdonsága vonatkozásában sem téveszti meg. A versenyhelyzetben lévô vállalkozással szemben fokozottan elvárható követelmény, hogy a vállalkozások vevôbecsalogató információi valósak, tényszerûek legyenek. A felfokozott versenyhelyzetben ugyanis még inkább elvárható a valós adatokon alapuló információk nyújtása. Mindezek után természetesen felmerül az ingerül kérdés, hogy tétlenül kell nézni a tiltott reklám tevékenységet, a tisztességtelen piaci magatartást? Amennyiben meg akarjuk védeni saját érdekeinket, a végén még vesztesként kerülhetünk ki a dologból? Nem a szerzô feladata ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, de a személyes vélemény kialakításának lehetôsége most is adott. Véleményem szerint a probléma ott kezdôdik, amikor az egészséget árúnak, a gyógyszert terméknek, a gyógyszertárat pedig kereskedelmi egységnek kezeljük. A beteg pedig olyan intellektuális, hogy néhány remekbeszabott újságcikk, esetleg egy kiadós fodrásznál beszerzett híranyag ismeretében bármilyen gyógyításra képes lesz, diagnosztizál és a nyitott polcról a megfelelô terápia mellett dönt. Némi irónikus utópiával tovább gondolva a dolgot, hatalmas pénzt lehet megtakarítani a szükségetlenné váló – orvos, gyógyszerész – egyetemi képzés megszûntetésével és az önkiszolgáló sebészetek felállításával. Én valahogy mégis igényelném, hogy a gyógyszerészi gondozás alanya lehessek…
Dr. Borsy János ügyvéd társasági jogi és cégjogi szakjogász Almási és Borsy Ügyvédi Iroda Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 19
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány
Gyógyszerellátás
Svájcban Egy ország Európa szívében, EU tagállamok gyûrûjében, de nem tagja az EU-nak, saját útját járja. Egy ország, amelynek liberalizmusa nem direktívákból, hanem mély szabadságvágyából ered. Egy ország egyedülálló demokratikus tradíciókkal (szubszidiaritás elvének következetes érvényesítése, közvetlen demokrácia megvalósulása, testületi államfôi funkció). Svájc örökös semlegességét és függetlenségét a nagyhatalmak a Bécsi Kongresszus óta tiszteletben tartják. Ennek köszönheti, hogy kimaradt az Európát romba döntô világháborúkból. Svájc kontinensünk egyik leggazdagabb és legstabilabb gazdasága, erôs nemzeti valutával. Lakossága 7,4 millió, területe 41. 284 km2. Az ország 26 szuverén kantonból és 2902 messzemenôen autonóm községbôl áll. Svájc jelentôsen hozzájárult az európai polgári demokratikus fejlôdéshez, a multikulturális, nyelvi és vallási tolerancia európai meghonosodásához. A lakosság összetételének megfelelôen négy hivatalos államnyelv létezik: német (70%), francia (22%), olasz (7%), rätoromán (1%). Meglehetôsen gazdag ország, az egy fôre jutó GDP vonatkozásában az OECD rangsorában a 6. helyet foglalja el. Svájc politikai berendezkedésének két fô alappillére a liberalizmus és a föderalizmus. Ez az ország egészségügyében is erôsen érezteti hatását az állami és a magán egészségügyi szolgáltatások együttesének bonyolult struktúráiban és folyamataiban. A kantonok az egészségpolitika legfontosabb állami szerepvállalói, autonómiájuk központi tényezôje a svájci föderalizmusnak. A kantonok autonómiájának fontos területe a tarifák meghatározása. Az egy fôre jutó egészségügyi kiadások ennek alapján kantononként rendkívül eltérôek lehetnek, és ugyanez nyilvánul meg az egészségbiztosításban is. 1996-ban vezették be a Svájci Egészségügyi törvényt, amely szövetségi szinten elôírja a biztosítási kötelezettséget és az alapbiztosítás csomagját, ehhez a lakosság 80%-a köt kiegészítô biztosítást, de olyan biztosítás nem köthetô, amely az önrészt fedezi.
20 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
A különbözô nyelvterületek és az eltérô kulturális környezet erôs befolyást gyakorol a lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos igényeire: a német nyelvû lakosok a támogatást nyújtó, de nagyobb felelôsségvállalást igénylô liberális államot preferálják, az ország francia nyelvû lakossága az egészségügyben közszolgáltatásokat nyújtó állami jóléti modellt részesíti elônyben. Az OECD és a WHO 2006-os jelentése szerint Svájc a térség egyik legjobb egészségügyével rendelkezô országa, GDP arányosan (11,5% az OECD 8,8%-os átlagával szemben) a 2. legnagyobb összeget fordítja egészségügyi kiadásokra. Svájc egészségügye könnyen összehasonlítható az OECD országokéval: a kötelezô egészségbiztosítás mindenkire kiterjed, és széleskörû hozzáférést biztosít a korszerû terápiás lehetôségekhez. A lakosság nagyfokú elégedettséget tanúsít a nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. 2005-ben a férfiak születéskor várható élettartama 79, a nôké 84 év, az egészségben eltöltött évek száma 73. A megállapítások szerint mindezt azonban Svájc drágábban éri el, mint az OECD hasonlóan jó egészségügyi mutatóival rendelkezô más országai, ráadásul a lakosság co-paymentje meglehetôsen magas, a lakosság fogyasztói kosarában 6,3%-ot képvisel az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadás (szemben az OECD 2,8%os átlagával). Az egészségügyi kiadásokon belül 57% az állam részesedése, 43% a lakosságé. Mivel a lakosság elöregedésének az orvostechnológia fejlôdésével párosuló tendenciája tovább növeli a kiadásokat, a jelentés megállapítása szerint Svájcnak költséghatékony módszereket kell kialakítania az egészségügyi kiadások kézbentartására. Az OECD megelôzésre fordított 2,7%-os kiadási arányával szemben Svájc az egészségügyi kiadásoknak csupán 2,2%-át fordítja megelôzésre. A kis ország egészségügyi rendszere 26 többé-kevésbé független szervezetbôl áll. Az ajánlás szerint – sztereotip módon – fokozni kell a versenyt, és ösztönözni a generikumok felhasználását. A csodaszer valószínûleg itt sem lenne hatásos, különösen amiatt, hogy a svájci egészségügyben a piacosítás mértékét már nemigen lehet növelni, és a 2001-es reform óta mûködô generikus ösztönzés miatt e téren lehetséges sikereket már meghozta. A betegek szabadon választhatnak a 94 mûködô biztosító között, azonban még a hivatkozott ajánlás is tartalmaz figyelmeztetést a biztosítók részére, hogy kockázati alapon ne tegyenek különbséget a biztosítottak között. A gyógyszerügy vonatkozásában megengedett a nem szakmai tulajdonlás és a láncok, ám államilag szabályozott a patikák száma és területi elhelyezkedése. A világméreteket öltött pénzügyi válság és recesszió ellenére 2009ben Svájcban a növekedés lassulása (2%-ra) és az infláció valamelyes növekedése (0%-ról!) várható mindössze, ezért aztán nem tûnik aggályosnak az egészségügy alakulása sem.
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány A gyógyszerpiac Svájcban
Gyógyszerpaletta Svájc gyógyszerengedélyezési hatóságát a Swissmedic-et a 2002. évi terápiás készítményekre vonatkozó törvény hívta életre. A Swissmedic gyógyszerbiztonsági szempontból öt csoportba sorolja a készítményeket vényírási és expediálási kritériumok szerint. A gyógyszertárak kizárólagos joga az A, B és C kategóriájú gyógyszerek expediálása míg a D, E kategóriájúak drogériában is árusíthatók. A svájci gyakorlatban a piacon lévô termékek több mint fele vényköteles. A vényköteles gyógyszerek biztosítási támogatásának alapját pozitív lista képezi. A forgalomban lévô gyógyszerkészítmények száma az 1985-ös 9.700-ról 2005-re 6.464-re csökkent, ami tendenciájában hasonló, ám abszolút számban nézve más európai országokhoz viszonyítva alacsonynak mondható. Ez elsôsorban a szigorodó piacra lépési feltételeknek köszönhetô, amit részben kompenzál a generikumok növekvô száma.
A B C D E
A svájci piacon hozzáférhetô gyógyszerek száma kategóriánként (2005) Készítmények Kategória % száma Vényköteles, nem ismételhetô 764 11,8% Vényköteles 2.837 43,9% Eü. szakember tanácsadásával kiadható 747 11,6% Szakmai tanácsadással kiadható 1.950 30,2% Szabadon eladható 166 2,6% Összesen: 6,464 100%
Gyógyszerek árszabályozása Svájcban hatóságilag nem szabályozzák a gyógyszerárakat. A nem támogatott vényköteles és OTC készítmények árát a gyártók szabadon állapíthatják meg, a kötelezô biztosítási csomagba befogadott támogatott termékek maximális árát a gyártóval történô megállapodással alakítják ki. Bár a gyártók dönthetnek úgy, hogy nem igénylik a támogatotti körbe való befogadást, és a piac által elfogadott áron kínálják terméküket, a támogatotti státusztól várt elôny de facto árszabályozó szerepet tölt be. A Szövetségi Egészségügyi Hivatal (OFSP) szabályozza mind a pozitív listára kerülést, mind a támogatott – akár originális, akár generikus – gyógyszerek maximált termelôi árát (referencia-árképzéssel), valamint a kereskedelmi árrést és a gyógyszerészek szolgáltatásának díjtételeit. A betegek alap- és kiegészítô biztosításokon keresztül jutnak a gyógyszerek támogatásához. A biztosítók nem tehermentesíthetik ôket a co-payment kötelezettsége alól, azonban a térítési díjnak van éves plafonja, és egyes népesség vagy betegség csoportok (18 éven aluliak, a normál terhességgel összefüggô egészségügyi ellátás) díjmentesek, és az OFSP ösztönzi a biztosítókat a súlyos, hosszantartó betegségek gyógyszerterápiás költségeinek átvállalására, bár ilyen lista még nem készült. A svájci egészségügyben általánosan igaz a lakosság magas költséghozzájárulása, a gyógyszerkiadások aránya (a szabadon vásárolható OTC-t is beleértve) a lakosság összes egészségügyi kiadásán belül csupán kb. 10%-ot tesz ki, más országokban ez az arány 19-tôl akár 65%-ig terjedhet. A gyógyszerek kiskereskedelme Az OSFP határozza meg a támogatott készítmények disztribúciós árrését, amit a kis- és nagykereskedelme között kell felosztani a kereskedelmi tevékenységük logisztikai és tôkeköltségeinek fedezetére. Ezen túlmenôen a biztosítók és a gyógyszerészek képviselôinek tárgyalásain szövetségi szinten állapodnak meg a gyógyszerészi szolgáltatások díjazásáról. A folyamat végeredménye egy „maximált fogyasztói ár” az alapbiztosításba befogadott támogatott termékekre. Az ellátási lánc bármely szereplôje (gyártó, nagykereskedô, gyógyszerész) jogosult kedvezményeket adni a vásárlójának. 2000-ig a fogyasztói árrést egy kartellmegállapodás határozta meg, amely vonatkozott minden egyes gyógyszertárban vagy diszpenzációs joggal rendelkezô orvosnál forgalmazott gyógyszerre. Az
árrés a gyógyszerek termelôi árának degresszív %-a volt. A Svájci Versenyhivatal 2000-ben érvénytelenítette a megállapodást, és 2001-ben új árképzési séma lépett életbe. A reform a kereskedelmi árrést két összetevôre bontotta: az elsô komponens fedezi a nagykereskedôk és a gyógyszertárak logisztikai és tôkeköltségeit, a második komponens fizeti meg a gyógyszerész szolgáltatását, nevesítve: vénykezelés, recept-validálás, információ nyújtása, tanácsadás, emelt szolgáltatás – gyógyszerészi gondozás. Ez a séma azonban csak a pozitív listán szereplô támogatott készítményekre vonatkozik. Svájcban 1.670 gyógyszertár mûködik (4.485 lakosra jut egy gyógyszertár). Gyógyszertárat nem csak gyógyszerész alapíthat, de a gyógyszertár mûködtetését csak gyógyszerész végezheti. A gyógyszertárak száma és területi elhelyezkedésére azonban korlátozások vannak. A patikák a gyógyszereken kívül hagyományosan más termékeket is forgalmaznak (pl. ajándéktárgyak).A gyógyszerek 55% -át forgalmazzák gyógyszertárak. Egy 2007-es adat szerint a gyógyszertárak 18%-a van valamilyen lánc tulajdonában (pl. Pharmanova, Galinica-Care Amavita patikái). Mintegy 3.700 orvos rendelkezik diszpenzációs joggal. A diszpenzációs joggal rendelkezô orvosok forgalmazzák a gyógyszerek 23%-át. A kantonok döntenek arról, feljogosítják-e az orvosokat gyógyszer forgalmazására. 13 kantonban nem korlátozzák az orvosok gyógyszerforgalmazási jogát, és szoros összefüggés figyelhetô meg egy adott kantonban a gyógyszert forgalmazó orvosok száma és az egy patikára jutó lakosságszám között. A kórházak 19, a drogériák 3%-kal részesednek a gyógyszerforgalomból, az internetes forgalmazás – a liberális szabályozás ellenére – elenyészô. A nagykereskedelem erôsen koncentrált, a piacot négy vállalkozás uralja. A gyógyszerészet irányai Svájcban A Svájci Gyógyszerészek Egyesülete már több mint tíz éve eredményesen küzd olyan mély szakmai változásokért, mint a gyógyszerészi kognitív szolgáltatásokon alapuló díjazás, a QMS-Pharmacy névre hallgató minôségbiztosítási program, a posztgraduális képzésben a kötelezô folyamatos továbbképzés (beleértve speciális címek és bizonyítványok megszerzését), PR tevékenység és egészségmegôrzô programok, valamint a gyógyszerészi gondozás, a terápia-menedzsment, a generikus helyettesítés. A svájci közforgalmú gyógyszertárak az egészségügyben betöltött szerepük modernizálásával, a kognitív szolgáltatásokkal és azok finanszírozással történô elismerésével tudnak versenyben maradni a gyógyszerforgalmazás erôsen liberalizált piacán. A fejlôdés további útját abban látják, hogy erôsíteni kívánják a gyógyszertári gyakorlatban az oktatási és kutatási tevékenységet, általánosan elfogadottá tegyék az egészségügyben a gyógyszerészek által létrehozott „hozzáadott értéket”, beépítsék tevékenységükbe az új információs technikákat, és az orvosokkal, valamint az egészségügy többi szereplôjével együttmûködve fejlesszék tovább a terápia-menedzsment szolgáltatásukat.
Dr. Bartal Éva okl. közgazda Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 21
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány
A közforgalmú gyógyszertár automatizált raktára I. (Komissiózó automata) 2008-ban hazánkban is megjelentek az ún. komissiózó automaták, melyek többek között elvégzik helyettünk a gyógyszerek raktári „mozgatását”, vagyis a dobozok raktárba, vagy fiókos rendszerbe történô elhelyezését, ill. az onnan való kitárolást. Ha kicsit is utána gondolunk, ez nem csekély feladat. Ha napi 200 beteg látogatásával számolunk akiknek 320 doboz gyógyszert expediáltunk és kb. 20-30 másodperc telik el átlagosan egy-egy készítmény keresésével és elôszedésével ez közel három órát jelent. Tehát a patika személyzete gyakorlatilag órákat nem azzal a tevékenységgel tölt amire a hosszú évek alatt kiképezték. A sok-sok legyalogolt kilométerrôl nem is beszélve! Persze ahány patika annyi óra és annyi kilométer. Egy biztos, a munkaidônk nem csekély részét nem a beteggel töltjük! A fenti megfontolások miatt a logisztikával és speciális raktározással foglalkozó cégek kb.10 éve elkészítették az elsô raktári robotokat. A szakmai fogadtatás persze sokszínû volt. Az akkori szaksajtóban voltak akik már temették is a gyógyszerészi hivatást, hiszen a gép leolvashatja a beteg elektronikus kártyáját és már jönnek is a gyógyszerek. Minek ide gyógyszerész? Mások a jövô patikáját vizionálták. A patikus csak tanácsot ad, „gyógyszerészi gondoz” a beteg meg majd valamilyen csövön keresztül hozzájut a medicináihoz. De akkor is voltak bátor kollégák akik belevágtak. A hôskort a gépek gyermekbetegségei jellemezték: totális lefagyások, összetört dobozok, a számítógépes programok összeomlása stb. A fejlôdés azonban töretlen volt, az új technológia megtalálta helyét a patikai mindennapokban. Már több tízezer automata dolgozik a világon és az egyre növekvô kereslet miatt sokszor fél évet is kell várni egy gép beszerelésére. Jelenleg csak Németországban tucatnyi gyártó foglalkozik gyógyszertári komissiózó automaták gyártásával. Rendkívül sokféle
22 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
gép létezik, azonban az alapelvek hasonlóak. A gépek (a gép maga a raktár!) elsôdleges feladata a gyógyszerek betárolása, raktározása és kitárolása. Az esetleges félreértések miatt megjegyzendô, hogy a kitárolás minden esetben a gyógyszerész kezéhez történô expediálást jelent! Betárolás A betárolás során a nagykereskedô által kiszállított és a komissiózó raktárba szánt gyógyszerféleségek betárolásra kerülnek az elektronikus raktárba. Sejthetô, hogy már ez a mûvelet sem nélkülözheti a folyamatos adatkapcsolatot a patikai rendszerrel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dobozokat egyenként kell egy szállító szalagra helyezni, miközben megtörténik a gyógyszer azonosítása (vonalkód leolvasása) és egyéb paramétereinek (lejárat, szélesség, magasság, hosszúság) megállapítása. Sok gyártó megoldotta a betárolás automatizálását is. Egy tölcsér alakú masinába a zöld, kék, vagy szürke láda tartalma beborítható, a többit a gép végzi. Ez a kényelem azonban sokba kerül, nem gyorsabb és egy vassal több ami meghibásodhat. A különbözô gyártók gépei attól függôen, hogy milyen rendszert használnak a dobozok megragadására bizonyos feltételeket elôírnak a doboz méreteit illetôen. Így mindig lesz olyan gyógyszer amit nem tudunk elhelyezni a raktárban, mert kerek, túl nehéz, túl lapos, vagy rövid. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gépbe szánt gyógyszerkincs elenyészô hányadát kell csak egyéb helyen raktároznunk. Raktározás A gépek a gyógyszerek raktározását, elhelyezését „kaotikus rendben”, többnyire üvegpolcokon, vagy valamilyen fiókos rendszerben végzik. Ez azt jelenti, hogy egy beérkezô gyógyszer oda kerül, ahol éppen akkora hely áll üresen amekkora a doboz mérete. Ez egyúttal egy nagyon helytakarékos raktározást is jelent. Így válhat lehetségessé, hogy egy standard méretû (5m x 3m x 1,5m) komissiózó automatában közel 12.000(!) különféle doboz tárolható kb. 500(!) méter hosszúságú üvegfelületen. Természetesen, ha kisebb dobozról van szó egymás mögötti elhelyezés is lehetséges. Megoldható egy speciális hûtô beszerelése is, amely csak akkor nyílik ki a robotkar számára, ha az officinából ilyen jellegû parancs érkezik. A raktárak akár utólagos klimatizálása is elvégezhetô. A gyógyszeres dobozokat egyébként egy speciális robotkar helyezi a polcokra vagy fiókokba. A raktárak többségében túlnyomás uralkodik megakadályozandó a külsô porszennyezés bekerülését.
Kitárolás Az egyik legfontosabb folyamat, ami már a patika mûködését is befolyásolja. Az officinai számítógépbôl a recept kezelése során parancs érkezik az automatához ami a megfelelô készítményt a megfelelô mennyiségben az expediáló kezéhez juttatja. Ha a gyógyszer vonalkódja a megfelelô gyógyszerhez van hozzárendelve, akkor a robot azt és csakis azt a készítményt expediálja amit kértünk. De az is biztos, ha rossz gyógyszert kérünk, a masina már nem tud korrigálni. A kitárolás legfontosabb paramétere a kitárolási sebesség, vagyis az az idô ami az „enter” gomb leütésétôl a gyógyszer megérkezéséig eltelik. Ez azonban nagyon sok tényezô függvénye. Lehetôség szerint az automatát az officina közelébe (mögé) kell telepíteni. Ha építészetileg erre nincs mód, szállítószalag vagy csúszda is szállíthatja a gyógyszeres dobozokat. Elôbbi esetben azonban jelentôs idôveszteséggel és meghibásodási kockázattal kell számolni. A másik szempont, hogy többnyire egyetlen robotkarnak kell két- három expediálót kiszolgálnia és a patika mûködése alatt sokszor mindhárom expediáló hely dolgozik. És ne felejtsük mindeközben árunk is érkezik, tehát a betárolás is folyik. Igaz azonban, hogy a kitárolás minden esetben elônyt élvez, így a robotkar csak „unalmas” perceiben végzi a dobozok elrakását. De mindent figyelembe véve is, a kitárolási idô az esetek és a gépek többségében 10 másodperc alatt van. És e mellett ráadásként kapjuk a gyógyszercsere kizárását és a lejárati idô automatikus figyelését. A masina ugyanis az adott gyógyszerbôl azt a tételt expediálja ami hamarabb jár le! A közületi megrendelôkkel rendelkezô gyógyszertáraknak csak igazán segítség a komissiózó automata. Ha a receptek az officinán kívül is (iroda, szerver) lekezelhetôk akkor a számla kiállításának pillanatában a robot elkezdi expediálni a gyógyszereket a gép ún. raktári kiadóján. Utólagos ellenôrzés sem szükséges, a beütött tételek hiánytalanul megvannak! Már csak a megrendelônek kell elmagyarázni, hogy a medicinák miért ömlesztve érkeznek. Természetesen ebben az esetben is az officinai expediálásnak kell hogy elsôbbsége legyen. A következô részben megismerkedünk a gépek beszerzésének és kiválasztásának szakmai és technikai szempontjaival és a bôvítési lehetôségekkel.
Dr. Horváth Csaba Állomás Patika Sopron
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány
CARDIOIL
További vizsgálatok, háborúban elesett fiatal katonák boncolása rávilágított arra a tényre, hogy az atherosclerosis folyamata már egészen korán, akár 15 éves korban elkezdôdik, amely fiatal felnôttkorra egészen súlyos formát ölthet (2. ábra).
Kutatási összefoglaló
A koreai háborúban elesett 300 katona boncjegyzôkönyvébôl kitûnik, hogy a katonák 77,3%-ánál szívkoszorúér-betegségre utaló egyértelmû jelek voltak, minden 20. katonában 90%-os koszorúérszûkületet találtak3. A katonák átlagéletkora 22 év volt. A vizsgálatok eredményeit a JAMA publikálta.
A szív-és érrendszeri betegségek a vezetô halálokot képezik Európában a nôk (56%) és a férfiak (43%) körében. A nôk szívbetegségbôl eredô halálozása nyolcszor magasabb, mint az emlôrákból származó halálozás.1, 2 A szív-és érrendszeri betegségek incidenciája az 1950-es évektôl kezdôdôen meredeken emelkedett. A betegség kialakulásának étrendi- és életmód háttere kezdett kirajzolódni. A 70-es évek végén, 80-as évek elején a kutatások a különbözô népcsoportok megbetegedési rátája és az étrendi különbözôségek összehasonlítására irányultak (1. ábra).
Az azóta eltelt évtizedek intenzív kutatása, az invazív technikák óriási fejlôdése és az intenzív gyógyszeres kezelés ellenére a betegség incidenciája nagyjából megegyezik a 70-es évek értékeivel4. Az ellátás intenzív fejlôdése mellett nem történt szignifikáns elôrelépés a primer és a szekunder prevenció területén. Hosszú távú vizsgálatok kimutatták, hogy elenyészô azoknak a betegeknek a száma, akiknek a bypass mûtét valóban meghosszabbította az életüket5 Ezek a tanulmányok azt is demonstrálták, hogy a bypass mûtéten átesett pácienseknél nem fordul elô kevesebb infarktus, mint azoknál, akiket nem operáltak meg.5 A ballonos érplasztikák is csak átmenti megoldást jelentenek az esetek nagy részében. A ballonos érplasztika után négy hónapon belül a kitágított erek 40%-a újra elzáródik, így gyakorlatilag semmissé teszi az egész beavatkozást.6
1. ábra
Az utóbbi évek kutatásai egyértelmûen tisztázták az összefüggést a halfogyasztás gyakorisága és a szívkoszorúér-betegség alacsonyabb elôfordulási rátája között (3. ábra). 3. ábra
Közben a patomechanizmust is egyre nagyobb részletességgel feltárták, melynek a klinikailag manifeszt tünetek kialakulása szempontjából 2 kulcsfontosságú lépése van: 1. Az érfalakban lerakódó LDL koleszterin oxidációja; 2. A plakk megrepedése következtében keringésbe bejutó anyagok és a vér kölcsönhatása, mely vérrögképzôdéshez, fatális elzáródáshoz is vezethet. A keringô vér koleszterin-koncentrációja kevésbé fontosnak bizonyult a patomechanizmus szempontjából, ezt támasztják alá azok a tények, melyek szerint a szívinfarktusok 40%-a normális koleszterinszintû egyéneken történik, valamint bizonyos népcsoportok szívinfarktus-incidenciája töredéke a nyugati társadalmak értékeinek, holott átlagos koleszterinszintjük sokszor 30%-kal magasabb a fejlett társadalmak átlagértékeihez képest. 2. ábra
A norvég Tromso-i Egyetemen a 80-as évek közepétôl intenzív kutatások kezdôdtek Prof. Bjarne Oestrud és Prof. Edel Elvevoll vezetésével, melynek célja egy olyan hosszú láncú, többszörösen telítetlen omega zsírsavakat tartalmazó formula kifejlesztése volt, mely a nyers halolajokkal egyezô hatékonysággal rendelkezik a szív- és érrendszeri betegségek megelôzése és visszafordítása terén. Prof. Bjarne Osterud családjának minden férfitagja fiatalon elhunyt szívés érrendszeri betegségben, saját bevallása szerint ez vezette a kutatói pályára, ezért kezdett az érelmeszesedés patomechanizmusával intenzíven foglalkozni, mely a Cardioil megalkotásához vezetett (4. ábra). 4. ábra
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 23
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány 5. ábra
Osterud Professzor Elvevoll Professzor Asszonnyal tekintélyes életmûvel rendelkezik a szív-és érrendszeri betegségek és a véralvadás kutatatásának területén (5. ábra).
8. ábra
2003-ban publikálták elôször, hogy az általuk kifejlesztett formula elérte a nyers halolajok hatékonyságát. A finomítás során eltávolított kis molekulatömegû komponenseket és antioxidánsokat speciális növényi antioxidánsokkal helyettesítették (9. ábra). 9. ábra
1992-ben már kimutatták és publikálták a finomított és a nem finomított halolajok hatását a haemosztázis különbözô gyulladásos és nem gyulladásos paramétereire, mely magyarázatul szolgált a finomított olajok csökkent hatékonyságára a szív-és érrendszeri betegségek megelôzése és visszafordítása területén (6. ábra). 6. ábra
A Cardioil 2 fô támadásponton képes megállítani és visszafordítani az atherosclerosis folyamatát és megállítani a vérrögképzôdést (10. ábra). 10. ábra
Felhívták a figyelmet, hogy az atherosclerosis kialakulási folyamatában legalább olyan fontos szerepet játszik a keringô vér gyulladásos állapotot jellemzô paramétereinek a szintje, mint az egyes lipidek mennyiségi és minôségi paraméterei. Ezt a megállapítást azóta mások is igazolták és publikálták (7., 8. ábra). 7. ábra
2007-ben az állatokon végzett vizsgálatok is lezárultak, melyek felülmúlták a várakozást és meglepô klinikai hatékonyságot igazoltak (11. ábra). A fenti kutatási eredmények felhasználásával készült termék Cardioil néven kerül forgalomba Magyarországon, mely kizárólag a patikákban vásárolható meg. Ismerve a hazai megbetegedési és halálozási mutatókat (a vezetô halálokot a szív-és érrendszeri megbetegedések képezik), a célcsoport rendkívül széles, a tájékoztatás és a prevenció közös feladatunk. 24 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány Tanulmány 11. ábra
Hivatkozások 1. American Cancer Society. „Cancer Facts and Figures-1998.“ Atlanta, GA: American Cancer Society, 1998. 2. Anderson RN. „Deaths: leading causes for 2000.“ National Vital Statistics Reports 50(16) (2002): 3. Enos WE, Holmes RH, and Beyer J. „Coronary disease among United States soldiers killed in action in Korea.“ JAMA 152 (1953): 10901093. 4. National Heart, Lung, and Blood Institute. „Morbidity and Mortality: 2002 Chart Book on Cardiovascular, Lung, and Blood Diseases.“ Bethesda, MD: National Institutes of Health, 2002. 5. Forrester JS, and Shah PK. „Lipid lowering versus revascularization: an idea whose time (for testing) has come.“ Circulation 96 (1997): 1360-1362.
6. Hirshfeld JW, Schwartz JS, Jugo R, et al. „Restenosis after coronary angioplasty: a multivariate statistical model to relate lesion and procedure variables to restenosis.“ J. Am. Coll. Cardiol. 18 (1991): 647-656.
A termékkel kapcsolatos legfontosabb hivatkozások 1. Osterud B, Bjorklid E. Sources of tissue factor. Semin Thromb Hemost. 2006 Feb;32(1):11-23. Review. 2. Elvevoll EO, Osterud B. Impact of processing on nutritional quality of marine food items. Forum Nutr. 2003;56:337-40. Review. 3. Osterud B, Elvevoll EO. The effect of marine oils on inflammatory reactions in humans. Nutr Health. 2002;16(1):45-6. 4. The effect of marine oils on inflammatory reactions in humans. B Osterud, EO Elvevoll – Nutr Health, 2002 – ncbi.nlm.nih.gov Nutr Health. 2002;16(1):45-64. 5. The emerging importance of dietary lipids, quantity and quality, in the global disease burden EO Elvevoll, D James – Nutr Health, 2001 – ncbi.nlm.nih.gov 6. A COMBINATION OF SEAL OIL AND COLD-PRESSED VIRGIN OLIVE OIL B ØSTERUD, E ELVEVOLL – WO Patent WO/2006/118,463, 2006 – wipo.org 7. Effects of dietary marine oils and olive oil on fatty acid composition, platelet membrane fluidity, … – E Vognild, EO Elvevoll, J Brox, RL Olsen, H … – Lipids, 1998 – ncbi.nlm.nih.gov 8. Effect of marine oils supplementation on coagulation and cellular activation in whole blood. – B Osterud, E Elvevoll, H Barstad, J Brox, H … – Lipids, 1995 – ncbi.nlm.nih.gov
Dr. Ládi Szabolcs
Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény
2008. évi CVI. törvény az az egyes egyes egészségügyi egészségügyi tárgyú tárgyú törvények törvények módosításáról módosításáról A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
E törvény alkalmazásában „j) kereskedelmi gyakorlat: gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának elômozdítására irányuló bármely tájékoztatás, tevékenység, megjelenítési mód, marketing vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció. A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minôsül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban elôírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás; y) gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelôsen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttmûködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elôsegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakítá-
sának elôsegítése, megfelelô gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttmûködô készségének növelése, életminôségének javítása, minôségileg kontrollált körülmények között.” A felsôoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása 72. § (1) A felsôoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: „(6) Az orvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, az állatorvosok, a jogászok oklevele doktori címet tanúsít. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.” (2) Az Ftv. 149. §-ának (8) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép: „(8) Azok, akik a) e törvény hatálybalépése elôtt szereztek magyar egyetemen vagy fôiskolán oklevelet, jogosultak a következô címek használatára: aa) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.), ab) az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezôk az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetôleg – a szaktól függôen – a képesítési követelményekben meghatározott más cím, ac) a fôiskolai végzettséggel rendelkezôk – a tanulmányi iránytól függôen – a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetôleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím, b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény hatálybalépése elôtt magyar felsôoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet szereztek, jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím (amelynek rövidített jelölése: dr. pharm.) használatára.” MOSZinfo
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 25
Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú
Gondolatok a táplálék kiegészítôk alkalmazásáról Beszélgetés dr. M. Tóth Antal egyetemi tanárral
Professzor Úr! Ön gyakorló hematológus, transzfuziológus. Mégis azonnal igent mondott, amikor kértük, fejtse ki véleményét a táplálék kiegészítôk alkalmazásáról. Mi ennek az oka? Erre egyszerû a válaszom: mélységesen egyetértek a táplálék kiegészítôk szabályozott és kordában tartott alkalmazásának alapfilozófiájával, vagyis az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a megelôzés fontosságával. Orvosi pályámat több mint 40 évvel ezelôtt kutató, illetve kórházi diagnosztikus laboratóriumban kezdtem, majd gyermekgyógyászként dolgoztam. 1970-tôl a veszprémi vértranszfúziós központot vezettem 35 éven át, közben transzfuziológiából, majd klinikai hematológiából is szakorvossá váltam. A tudományos minôsítés megszerzése után kineveztek Budapesten az ország elsô transzfuziológiai tanszékére egyetemi tanárnak. Nyugdíjazásomkor, 2005-ben megbízást kaptam az országos szakfelügyelô fôorvosi feladatok végzésére. Ezt a munkakört ma is ellátom. Szakmailag meglehetôsen gazdag életpályám egyes állomásai szinte predesztináltak arra, hogy az egészséget és a betegséget mindenkor a maga élettani-kórtani összetettségében szemléljem, és az egészségben eltöltött évek számát többre értékeljem, mint a különbözô gyógykezelésekkel eltöltött idôtartamot.
Hogyan látja az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés meglehetôsen összetett feladatrendszerét? Engedje meg, hogy erre a kérdésre személyes tapasztalatommal adjak választ. 1987tôl 1990-ig a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház fôigazgatójaként dolgoztam. A több mint három éves idôszakban megerôsödött bennem az a meggyôzôdés, hogy az egészség megtartásának segítése társadalmi szinten az egészségügyben dolgozók egyik legfontosabb feladata. Fôorvos kollégáimat arra kértem, hogy a helyi napilapban – állandó rovatot fenntartva – a kórház szakemberei rendszeresen publikáljanak egészségnevelô cikkeket. Azóta sem jelent meg annyi és olyan színvonalú, az egészség fontosságát népszerûsítô írás, mint ab-
26 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
ban az idôszakban. 1992-ben – ötödik szakképesítésként – társadalomorvostanból is szakorvossá váltam. A szakvizsgán az egyik kérdés a „Health promotion, Ottawai karta” volt. Az Egészségügyi Világszervezet 1988-as híres állásfoglalása szerint „az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai-, szellemi- és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget, mint a mindennapi élet erôforrását, nem pedig mint helyreállítandó életcélt kell értelmezni.” Az aktív, magas szintû közremûködés a teljes lakosság egészségének védelmében ma is a legfontosabb feladatunk maradt.
Mennyire maradtak ezek a valóban nemes gondolatok az elmúlt húsz évben megvalósíthatatlan vágyálmok, illetve vált-e belôlük valami napi gyakorlattá? A fontos kérdésre nem adható rutinválasz. Álláspontom szerint a hazai egészségpolitika irányítóinak az elmúlt idôszakban feltétlenül el kellett volna jutni ahhoz a felismeréshez, hogy az egészségmegtartásért dolgozók munkáját értékén elismerjék, feltételezve, hogy az egészség védelmét legalább annyira fontos tevékenységnek tekintik, mint a betegségek gyógyítását. Ez többnyire nem valósult meg. Az egészségfejlesztés valamiféle maradékforrásból történt, ha egyáltalán történt.
Mit jelent az egészségfejlesztés a mindennapok gyakorlatában? Az egészségfejlesztés a megelôzésben a szervezet természetes önvédô mechanizmusainak, teljesítôképességének támogatását és az egészségkárosító hatások tudatos kerülését jelenti, a terápiában pedig valamiféle paradigmaváltást. Ez utóbbi azzal jár, hogy a gyógyítás során a kóros folyamat erôszakos külsô befolyásolásánál fontosabbnak (de legalább is azzal egyenrangúnak) kell tekinteni a szervezet fent említett önvédô mechanizmusainak a támogatását. A 60-as években a szegedi egyetemen volt egy kitûnô professzorunk, aki arra tanított bennünket, hogy a gyógyítónak mindenkor bölcs önmérsékletet kell tanúsítani a gyógyító munka során: „Medicus curat, natura sanat”, vagyis az orvos kezel, a természet gyógyít.
Szervezetünknek van egy vágyott állapota, önvédô mechanizmusainak összessége, amely karbantartása a jövôben is a gyógyító alapfeladata marad, hiszen a kórokozó tényezôk eliminálásában elsôsorban ez jelenti az elsô frontot.
Hol van mindezekben a természetes alapanyagokból készült szerek alkalmazásának a szerepe? Szinte közhelynek minôsül az a megállapítás, hogy a fogyasztói társadalmak embere rendkívül önrontó módon él, amely vonatkozik a mozgásszegény életmódra, az ebbôl adódó túlsúlyosságra, az információs túlterheltségre, a józan életvezetés hiányára, a civilizációs betegségek rohamos terjedésére, vagy az egysíkú táplálkozásra egyaránt. Ez utóbbi feltétlenül korrigálandó: úgy is, hogy táplálkozási szokásainkból kikerüljenek az egészségre káros elemek, és úgy is, hogy azok kiegészüljenek a hiányzó összetevôkkel. A józan belátás a magyarázata a táplálék kiegészítôk világszerte észlelt rohamos terjedésének, amely kulcsszava a fent már részletesebben tárgyalt prevenció. Kétségtelenül alkalmat és lehetôséget teremt a „zöld medicinának” is nevezett gyakorlat, a különféle makroelemek, nyomelemek, ultranyomelemek, egyéb ásványi anyagok, vitaminok, növényi kivonatok propagálása a visszaélésre. Itt jelenik meg egyrészrôl a szakhatósági ellenôrzô szerep, másrészrôl a feladatot ellátó orvosok, fôleg pedig gyógyszerészek megfelelô tájékozottsága, korrekt szakmaisága.
Mi módon válhatnak a gyógyszerészek az egészségfejlesztés hasznos tagjaivá? Gyermekorvos feleségem régi patikus-család tagja. Sok kitûnôen felkészült, a szakma iránt elhivatott gyógyszerészt ismerek. Talán egy kicsit elfogult is vagyok a munkájukkal kapcsolatban. Egyszerûen képtelen vagyok a gyógyszertárakat valamiféle, a fogyasztóvédelem által felügyelt kereskedelmi egységnek tekinteni. Több évtizedes tapasztalatom, hogy a gyógyszerészek hitele a lakosság szemében ma is szinte változatlan. A szükséges szakmai információk birtokában kulcsszerepük lehet a gyógyszernek nem tekinthetô szerek, így a táplálék kiegészítôk értô, biztonságos alkalmazásában is.
Köszönjük a beszélgetést. Gyógyszertár szerk.
Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény Hirdetmény
Felhívás Kedves Kollégám!
Örömmel tájékoztatlak arról, hogy a CORVINUS Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézete 2009 februári kezdettel ismét, immáron negyedszer meghirdette a kétéves Gyógyszerügyi Menedzsment Szakközgazdász Szakot. A képzés célja: A gyógyszerügy, elsôsorban a gyógyszertárak jelenlegi és leendô vezetôi számára biztosítani azoknak a korszerû közgazdasági ismereteknek a megszerzését, amelyek a szakterület vezetési, irányítási és gazdasági feladatainak ellátásához ma már nélkülözhetetlenek. A négy féléves képzés a megváltozott versenypiaci körülmények figyelembevételével egy dinamikus, gazdasági környezethez alkalmazkodó, és a gyógyszerellátás minôségi javításának érdekeit szem elôtt tartó tevékenység ellátására teszi alkalmassá a másoddiplomás képzésben résztvevô hallgatókat.
sal kézben tartott gyógyszertáraink megtartásával biztosítható. Drámai ugyan a megfogalmazás, de igaz. Rajtunk múlik, hogy a gyógyszerészet hivatás marad-e, vagy kereskedelemmé válik. A patikák, mint egészségügyi szolgáltató intézmények a jövôben valóban egészségcentrumokká válnak, vagy drugstor lesz belôlük. A praktikum fogja eldönteni a gyógyszerészet sorsát, a gyakorló gyógyszerészek pedig mi vagyunk. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége már Missziós Nyilatkozatában is deklarálta: „Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.” Mindezekre figyelemmel a MOSZ elnöksége úgy döntött, hogy anyagilag is támogatja azon gyógyszerészek részvételét a kurzuson, akik a szövetség munkáját eddig is segítették. Építsük, fejlesszük, bôvítsük együtt tovább a csapatot. Ezúton felajánljuk támogatásunkat, hiszen nem gondolkodhatunk úgy, hogy ami megfelel ma, jó lesz holnap is. A változás lehetôségére már nem elég fel kell készülni, hiszen utolért.
Mátyásné dr. Simon Zsuzsa szakreferens
Az utóbbi évek eseményei egyértelmûen igazolták, hogy a jelenlegi jogi- és gazdasági viszonyok között nem elég gyógyszerészi szaktudásunk állandó szinten tartása, fejlesztése. Immár létszükségletté vált, hogy a gazdaság területén is jártasságot szerezzünk, hogy vállalkozásainkat, patikáinkat átsegítsük ezen a gyorsan változó, nagyon nehéz idôszakon. Ahhoz, hogy rugalmasan tudjunk alkalmazkodni a piaci változásokhoz, kihívásokhoz, további ismeretek megszerzésére van szükségünk, gondolkodásunkat meg kell újítani. Egyértelmûvé vált az is, hogy szakmai tevékenységünk kiteljesedése, programjaink folytatása csak felkészült és hatékony gazdasági irányítás-
TÁJÉKOZTATÓ EXPEDIÁLÓI SZAKASSZISZTENS KÉPZÉSRÔL Tisztelt Kollégák! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézete a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének szakmai együttmûködésével expediálói szakasszisztens továbbképzést indít (Budapest helyszíneken) heti 1 alakalommal.
A képzés várható kezdési idôpontja: 2009. február 17. (hétfô) 9 óra. A képzés vége: 2009. augusztus 17. A képzés költsége: A képzés a hallgató számára tervezetten térítésmentes, finanszírozása várhatóan Európai Uniós forrásból történik. A képzésrôl bôvebb információ az alábbi elérhetôségek bármelyikén kérhetô: Vajas Katalin: 06-1/369-2694 vagy 70/371-5557, e-mail:
[email protected] [email protected] Kérjük a kedves gyógyszerész kollégákat, hogy legyenek segítségünkre a magasan képzett asszisztensi gárda kialakításában. Segítségüket elôre is köszönjük!
Elôzetesen jelentkezni az alábbi jelentkezési lap kitöltésével lehetséges Melyik helysz ínre jelentkezi k: …………… …..………… ..................... ..................... ..................... ............. Név: ………… ……………… ………...…… ………....... Lakcím: ……... ..................... ..................... ..................... ............. ..................... ..................... ............. Telefonszám/m obil:………… ……………… …………... E-mail: ……… ……………… ……………… …………… Munkahely ne ve, címe: …… ……………… ………..... ..................... ..................... ..................... ..................... ............ ..................... ..................... ............
Kérjük, hogy a kitöltött jelentkezési lapot juttassák el a fenti elérhetôségek bármelyikére!
Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 27
Ha tél, akkor
bôrfiatalítás! Az elsô lépésekben a bôr letisztítása és elôkészítése történik:
Elöljáróban minden Kedves Olvasónak Boldog Új Esztendôt kívánok! Engedjék meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem az év elsô cikkét, melyet a Gyógyszertár lapnak köszönhetek. A minap egy patikában, mint a „Kozmetikus tanácsolja“ rovat íróját, felismert a patikában dolgozó hölgy. Ez idáig úgy éreztem, hogy a több éve leírt „tanácsok“, elszállnak az éterben és csak magamat szórakoztatom vele, vizslatom az újdonságokat, lázasan fotózok a szépészeti kiállításokon és töröm a fejem a cikkek témáján.
Most azonban sokkal nagyobb lelkesedéssel kezdek hozzá a „bôrfiatalítás“ bemutatásához. A téli szürke és hideg hónapok a fiatalító kezelések legideálisabb idôszakai. Többnyire azért, mivel gyümölcssavas komponenseket is tartalmaznak e kezelések, amely alkalmazásakor nem ajánlatos napozni. De lelki okai is vannak, hiszen a hosszú téli délutánokon mi sem kellemesebb, mint kényeztetni magunkat a kozmetikus keze által, egy csendes-, nyugodt kozmetikában. A bôrfiatalító kezelések alapja, a klasszikus arckezelés, mely kiegészül a hely specifikusan alkalmazott extra hatóanyagokkal és különbözô elektro-kozmetikai eljárásokkal. Természetesen, aki nem híve az elektromos kezeléseknek, választhatja a hagyományos masszázstechnikát a hatóanyag bejuttatására.
28 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
1. arctejjel és nedves szivaccsal alapos tisztítást végzünk, 2. mechanikai peelinggel eltávolítjuk a nemkívánatos krémmaradványokat, 3. a bôr teljes zsírtalanítása következik egy speciális folyadékkal, 4. majd egy gyümölcssav tartalmú gél felvitele, mely maximálisan megnyitja a pórusokat a további kozmetikumok befogadására 5. az AHA hatóideje után semlegesítô folyadékkal áttöröljük a bôrt, hogy visszaállítsuk a bôr pH-ját Így a megfelelôen elôkészített bôrre, annak állapotától függôen, felvisszük a „felépítô“ hatóanyagokat: 6. elôször fôleg nyugtató hatású és sejtosztódást elôsegítô hatóanyagokkal – allantoin, A-E vitamin, valamint ezek származékai, urea, növényi olajak – dúsított szerekkel rövid arcmasszázst végzünk 7. ezután jöhet igény szerint az elektromos „masszázs“ – iontoforézis vagy ultrahang – melyhez kollagént, vagy hyaluronsavat, vagy oxigén ampullát, vagy Aloe Verát használunk, vagy speciális mixet. 8. ezt követôen hely specifikusan feltesszük az arc és dekoltázs maszkot, mivel az arc bôre nem mindenhol egyformán vízszegény, vagy zsírhiányos, így ennek az igénynek megfelelôen állítjuk össze a pakolásokat, a szemre kollagénnel átitatott „papír“- maszk kerül. 9. a hatóidô után a maszkokat nem mossuk le, hanem egy vízés olajkedvelô masszázskrémmel hosszú masszázst végzünk, melyhez ózonnal dúsított gôzt is használunk 10. a hatóanyag „bekényszerítés“ egy meleg paraffin-maszkkal, illetve egy algás hideg gumimaszkkal fejezôdik be, attól függôen, hogy a vendég bôre a hideget, illetve a meleget kedveli 11. végül a csekély krémmaradványt eltávolítjuk és egy bôrtípusnak megfelelô „finis“ krémmel bezárjuk a hatóanyagokat a bôrbe! Amennyiben felkeltettem a Kedves Olvasó érdeklôdését a fiatalító kezelés iránt, melyre még számtalan eljárás létezik, mielôbb keresse fel kozmetikusát és ebben az unalmasan szürke januárban kényeztesse vele a lelkét és az arcbôrét!
Barabás Éva kozmetikus mester
Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô
Nyitott szemmel! Nemzetközi és hazai sajtófigyelô Az idegen tulajdonlás tilama EU-konform… …jelentette ki Yves Bot az Európai Bíróság fôügyésze. Hogy véleménye nem megkerülhetô, bizonyítja, hogy öt bírósági döntésbôl négy esetben a Bíróság fôügyészének elôzetes verdiktje volt a döntô. Véleménye szerint a nemzeti szabályozás célja a lakosság biztonságos gyógyszerellátásának biztosítása és ennek érdekében a szabad piac korlátozása is megengedhetô. A gyógyszerellátás minôsége ugyanis összefügg a gyógyszerész semleges tanácsadásával. Ha az egység vezetôje egy konszern, vagy lánc alkalmazottja, tôle nem várható el, hogy a gyógyszerek kiadása, ajánlása során kizárólag csak a beteg érdekét vegye figyelembe. Ezt részben csak a gyógyszertár független tulajdonosa biztosíthatja. A nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a multinacionális cégek által irányított gyógyszerellátás minôsége és hatékonysága összességében nem jobb mint a hagyományos ellátás. www.pharmazeutische-zeitung.de Az Európai Bíróság elôzetes ítélete a betegeknek kedvez A fogyasztóvédôk üdvözölték az óév végén született elôzetes döntést. Véleményük szerint egy további kedvezô verdikt szerint a paciensek megmenekülhetnek attól, hogy gyógyszer-ellátásuk konszernek igazgató tanácsaitól, vagy pénzügyi befektetôk aktuális gazdasági preferenciáitól függjön. Csak a tôke elvárásaitól független gyógyszerész tud a beteg érdekében jó döntéseket hozni. Nem kell mindig befektetôi csoportok elvárásainak megfelelni! Az állam ugyan kemény szabályozással kordában tarthatja a láncok mûködését (ügyelet, magisztrális és egyéb költségintenzív ,de nem rentábilis tevékenységek kötelezettsége), de mint az élelmiszerkereskedelemben is látszik ez csak utólagos ellenôrzésekkel és csekély hatékonysággal lehetséges. E mellett az egészségügyi kormányzat folyamatos lobby-harcok folytatására kényszerülne. A fogyasztóvédelmi szervezetek továbbra sem látják bizonyítékát annak, hogy a jelenlegi rendszer túl drága lenne. Ez ugyanis nem a patikák számán múlik. A mennyiséget az orvosok döntik el. Egyébként is, a patikák jelenlegi díjazása korrektnek tûnik. Az OTC kategóriában pedig már jelenleg is élénk árháború dúl. Apotheker Zeitung. 24. Jahrg. Nr. 52. Olcsóbb gyógyszerek Ausztriában Az újév az osztrák pacienseknek olcsóbb gyógyszereket hozott. 2009. január 1-tôl ugyanis az eddigi 20%-os forgalmi adót 10%-ra csökkentették. Ez közel 12.000 gyógyszerféleség árának csökkenését eredményezte a szomszédos államban. Az OTC kategóriában igazán látványos a csökkenés, itt kb. 60 millió euró lehet a lakossági megtakarítás évente. A vényköteles és támogatott esetben a magtakarítás az egészségkasszáknál jelentkezik, ugyanis a betegek kb. 5 Eurós receptdíja továbbra is változatlan maradt. Az Osztrák Gyógyszerész Kamara biztosította a betegeket, hogy az adó csökkenését a patikák nem „nyelik le” azt 100%-ban továbbadják a betegeknek. www.apotheker.or.at A tagállam belügye, hogy ki árulhat gyógyszert Az uniós jog szerint megtiltható a gyógyszerárusítás nem gyógyszerészeknek. A luxembourgi székhelyû Európai Bíróság fôtanácsnokának szakvéleménye szerint nem ellenkezik az uniós joggal, ha valamely tagország a gyógyszertárak üzemeltetésének jogát kizárólag a gyógy-
szerészeknek tartja fenn. A kérdés két egyesített ügyben merült fel: az egyik esetben a nem gyógyszerészeket a gyógyszerárusítástól távol tartó olasz jogszabályt támadta meg az Európai Bizottság, a másik esetben német gyógyszerészek támadtak meg olyan közigazgatási döntést, amely – a német tilalomnak ellentmondva – engedélyezett gyógyszerárusítást nem gyógyszerésznek. Forrás: moszinfo.eu 2008. 12. 16.
Patikabirtoklás: fôtanácsnoki indítvány Az Európai Bíróság fôtanácsnoka nem tartja az uniós jogba ütközônek azt az olasz és német elôírást, amely szerint a gyógyszertárak birtoklása és üzemeltetése szakképzett patikusok kezében kell hogy legyen. Az ügy egy holland részvénytársaság gyógyszertár-üzemeltetési kérelme kapcsán került a bíróság elé. A cég szerint a megkötés korlátozza a szabad letelepedést, a fôtanácsnok viszont a nemzeti hatáskörbe tartozó közegészségügy védelmét állítja elôtérbe. Hazánkban is kettévált a birtoklás és az üzemeltetés joga, ám patika csak gyógyszerész irányításával mûködhet. Forrás: Világgazdaság 2008. 12. 17. Az elmúlt két hónapban közel 34 millió hamisított tablettát foglaltak le az Európai Unió határôrei. Fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, potencianövelô szerek, koleszterincsökkentôk, malária elleni készítmények és rákgyógyszerek szerepelnek a listán – olvasható az Európai Unió sajtóközleményében. A legnagyobb fogást, mintegy 2,2 millió darab hamisított, többségében fájdalomcsillapító tablettát a brüsszeli repülôtéren foglalták le 2008 októberében. A készítmények jelentôs része Indiában, Pakisztánban és Kínában készült. Az Unió fokozott erôfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy hamisított és illegális termékek jussanak be a tagállamok piacaira. Forrás: HENT Hírlevél 2008. 12. 18. Mérlegvonás Székely Tamás egészségügyi miniszter évzáró sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárca célja az egészségügy problémáinak közös, szakmai alapon történô megoldása, ami egyszerre vezet el a jobb minôségû, igazságosabb, biztonságosabb betegellátáshoz és a szakma presztízsének nagyobb megbecsüléséhez, munkafeltételeinek javulásához. A gyógyszer-gazdaságossági törvénynek köszönhetôen 2008ban 746 készítmény ára csökkent átlagosan 13 százalékkal. Több pénz maradt arra, hogy új gyógyszereket tegyünk elérhetôvé a betegek számára. Az elmúlt másfél évben több mint 47 új hatóanyag támogatását kezdte meg a tárca, amelyek olyan betegeknek nyújtanak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban semmilyen más alternatíva nem állt rendelkezésre. A támogatott gyógyászati segédeszközök közé az OEP 2008-ban 195 új eszközt fogadott be. A tavalyi évhez hasonlóan idén is sikerült a tervezett gyógyszerkasszát betartani, megteremtve a gyógyszer-támogatási rendszer közép- és hosszú távú egyensúlyát. Székely Tamás azt is elmondta, hogy a patika alapítás szükségtelenül korlátozó szabályai feloldásának köszönhetôen 2008ban 216 új gyógyszertár engedélyezésére került sor, ebbôl 194 közforgalmú, 15 fiók és 7 kézi gyógyszertár. Olyan településeken, ahol egyáltalán nem, vagy nem volt folyamatos gyógyszerellátás az idei évben 8 fiók és 2 kézi gyógyszertár létesült. Az új gyógyszertárak többletszolgáltatásokat vállaltak. A lakosság gyógyszerekhez jutását tovább segíti, hogy 2008-ban újabb 237 kiskereskedelmi árusítóhelyen vált lehetôvé 407 gyógyszer (fájdalomcsillapítók, vitaminok, savlekötôk) közvetlen, gyógyszertáron kívüli elérhetôsége, így már összesen több mint 700 helyen lehet patikán kívül gyógyszerhez jutni. Forrás: Pharmanet 2008. 12. 20. A jelenlegi körzeti rendelôk helyett a jövôben Kistérségi Egészségközpontok jöhetnek létre. A tárca felismerte, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton ezért az idén 25 százalékkal emelték a praxisok finanszírozását, jövôre pedig bevezetik a részleges teljesítményalapú díjazást – több jár a minôségi ellátásért, például a gondozói, felvilágosítómunkáért. Az viszont egyelôre kérdéses, hogy átalakul-e a rendszer. Az egészségügyi tárcánál azt közölték: jelenleg a minôségalapú finanszírozás bevezetésére koncentrálnak. Csakhogy emellett idôrôl idôre felmerül a stuktúraváltás gondolata is, miszerint a mostani körzeti háziorvosi rendszer helyett hatékonyabb lenne a kistérségi modell. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet igazgatója vetette fel nemrég: elkerülhetetlen az Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám 29
Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô alapellátás és azon belül a háziorvosi praxisok átalakítása. Éger István, Magyar Orvosi Kamara elnöke, úgy látja, hogy a szakma ellenállásába ütközne a rendszer megreformálása. Éger szerint az összevonások ártanának a betegeknek, a rájuk fordítható idô és figyelem. Mint mondta a háziorvosi rendszer az elmúlt mintegy két évtizedben bebizonyította, hogy alulfinanszírozottsága ellenére is mûködôképes. Forrás: Népszava 2008. 12. 22. –
Egészségügy: tragikus kilátások Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa szerint két hangsúlyos problémával kell jövôre szembenéznie a magyar lakosságnak. Az egyik az egészségügy „brutálisan alacsony“ finanszírozása, a másik az egyre növekvô szakemberhiány, amelyek veszélyeztethetik a kórházak mûködését. Pesti szerint az idei 250 milliárdos kivonás ellehetetlenítette az egészségügyi ellátást. Újabb forráskivonásokat tervez a kormány jövôre, amelynek nominálértéke meghaladja majd a százmilliárd, reálértéke pedig a 150-160 milliárd forintot – jelentette ki az országgyûlési képviselô. Tizenhatezer kórházi ágyat szüntettek meg, orvosaink közül pedig kétezren vándoroltak külföldre. Az ágazat szakdolgozói közül hatezren hagyták el az országot vagy választottak más hivatást. Hozzátette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új jogosítványáról, amely szerint az OEP ellenôrizheti a kórházi osztályok kihasználtságát újabb intézménybezárások várhatóak. Forrás: Magyar Nemzet 2008. 12. 22. Térségünk ígéretes piac marad A globális gyógyszerpiac mérete az idén 750-760 milliárd dollár közöttire becsülhetô a jelenlegi tendenciák alapján, és egyre inkább a feltörekvô országok számítanak a szegmens motorjának. Az ázsiai és a latin-amerikai államokban 2008-ra két számjegyû növekedést várnak – derül ki az ICEG tanulmányából. Közép- és Kelet-Európa továbbra is ígéretesnek tûnik a gyógyszergyártók számára. Habár a régió gyógyszerpiaca kicsi, erôsen nyereséges a jelenlét ebben a szegmensben. A térség országaiban az egy fôre esô gyógyszerfogyasztás hozzávetôleg 400 dollár, ez tizede Nyugat-Európa és huszada az USA átlagának. Az ICEG várakozásának megfelelôen tavaly a hazai gyógyszerpiac jelentôs mértékben, több mint 5 százalékkal szûkült, így a teljes szegmens értéke 625 milliárd forintra csökkent. Ez egyértelmûen a vizitdíj bevezetésének, a támogatási rendszer megváltoztatásának és az egyes készítmények vénykötelessé tételének volt a következménye. A vizitdíj bevezetésével csökkent az orvos-beteg találkozások száma, emellett a támogatás mértéke is kevesebb lett, emiatt a lakosság által fizetett részösszeg növekedett, ez a keresletét mérséklô tényezônek bizonyult. Ez év elsô felében a 2007-es tendencia folytatódott, de a szûkülés mértéke valamelyest csökkent. Ebben az idôszakban a támogatott gyógyszerek forgalmának nagysága 4 százalékot esett a tavalyi azonos idôszakhoz képest. A 2007 elejétôl életbe lépô szabályozási változások a gyógyszeripari beruházásokra és fejlesztésekre is hatással voltak. A bizonytalanná vált üzleti környezet nem kedvez a hosszú távon tervezhetôségnek, és a befektetôk nem vágnak bele újabb befektetésbe. Emellett a kormány keresletmegszorító intézkedései, illetve a globális pénzügyi válságból adódó következmények szintén a beruházások elhalasztásához vezettek az ágazatban. A hazai beruházások elapadtak, a gyógyszergyártók inkább a külföldi terjeszkedésre összpontosítottak. Forrás: Világgazdaság 2008. 12. 29. Csökkent több gyógyszer ára Két év alatt csaknem kétezer készítmény ára csökkent átlagosan 20 százalékkal. Az egészségügyi kormányzat tavalyelôtt a többi között a generikus – az eredetinél olcsóbb, ám azonos hatóanyagú – gyógyszerekre alapozva hirdette meg az úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági programot. Az új rendszer versenyt teremtett a gyártók és a forgalmazók között, emiatt csökkennek folyamatosan a generikus gyógyszerek árai. A szaktárca év végi közleményében úgy értékelte, hosszú távon is sikerülhet megôrizni a gyógyszer-támogatási rendszer egyensúlyát. Forrás: Népszava 2009. 01. 05. Újra kellene írni az állam és a polgárai közötti megállapodást, amely alapján az egészségügyi ellátás mûködik. Ha bekopogna a jó tündér, mit kérne tôle az új évre?- Rózsa András vezérigazgatóval (TEVA Zrt) reformról, patikákról, felelôs gondolkodásról beszélgetett a Népszava, és arról, mire számít 2009-ben. – Gazdasági növekedést kívánnék, és szeretném, ha végre megkez-
30 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
–
– –
dôdne az egészségügy átalakítása az ágazatban dolgozók részvételével – és ebbe a gyógyszerészeket is beleértem. Amit még a jó tündértôl kérnék: intézze el, hogy visszavonják a borzalmas gyógyszer-gazdaságossági törvényt. Hiszen már a neve sem jelent semmit. Gondoljon bele: gyógyszer-gazdaságosság mint fogalom nem létezik. Valamilyen nevet akartak adni annak, hogyan lehet pénzt kivonni az egészségügybôl. … A gyógyszerészek milyen szerepet játszhatnak az egészségügy átalakításában? A gyógyszerészek szerepe a gyógyszerforgalmazás. Fontos a szakértelem, a beteggel való kommunikáció, a gyógyszerészek szerepe az egészségnevelésben. Ezzel a maguk területén segíteni tudják a reformot – feltéve, ha a mûködési lehetôségük biztosítva van. Most nincs? Nincs. Olyan alacsony az árrés, hogy abból színvonalas patikát mûködtetni nem lehet. Csak a legnagyobb forgalmú patikák képesek erre. Márpedig a legtöbb patika kis- és közepes településen mûködik, ahol nincs akkora forgalom… Forrás: Népszava 2009. 01. 06 .
Presztízst hozhat és minôségjavulást a gyógyszerészek doktori címe. Joggal megilleti a gyógyszerészeket a doktori cím, hiszen ôk is éppúgy egylépcsôs, osztatlan szisztémában szereznek egyetemi diplomát mint az orvosok – nyitotta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a témában összehívott sajtótájékoztatót Dékány Imre tudományos rektorhelyettes. A doktori címet nemcsak az ezentúl végzett hallgatók kapják meg, azt visszamenôlegesen használhatja minden gyógyszerész. Errôl Fülöp Ferenc kari dékán azt mondta: elsô hallásra furcsának tûnhet, hogy az évtizedekkel ezelôtt kiadott diplomákra is elismerik a doktori címet, ám ennek létjogosultságát alátámasztja, hogy az orvosokhoz hasonlóan a gyógyszerészek is csak akkor gyakorolhatják szakmájukat, ha folyamatosan eleget tesznek a továbbképzési kötelezettségeiknek, tehát nem avul el a tudásuk. Forrás: Weborvos – B. Papp László 2009. 01. 06. A nagy gyógyszertárak szolidaritási díjat fizetnek Az év utolsó hónapjaiban átlagosan 70 millió forint volt a veszteséggel mûködô kis patikák állami támogatása, a nagy forgalmú gyógyszertáraktól nekik juttatott szolidaritási díj összege pedig 130 millióra becsülhetô – mondta a Világgazdaságnak Székely Tamás egészségügyi miniszter. Ez utóbbit a 2007 eleje óta hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény írja elô, a jogszabályt decemberben változtatta meg a parlament. A módosítás hatására az idén a legmagasabb árrésbevételt elkönyvelô patikáknál nô az elvonás mértéke, míg a kisebb árrésbevétellel mûködôknél kevesebb lesz. Ezzel differenciáltabbá és igazságosabbá válik a befizetés – állítja a tárcavezetô. Forrás: Világgazdaság 2009. 01. 6. Vírus a patikákban (Olvasói levél) Már szinte minden gyógyszertárat megfertôzött az „egykevírus“. A vírus máris mûködésbe lép, amint ki akarom váltani az orvos által felírt receptemet, mely kettô, netán több kiszerelési egységre szól. A patikus szomorúan közli: sajnos csak egy doboz van belôle, fizessek és jöjjek vissza holnap a másikért. Hallgatok rá, fizetek, természetesen a teljes összeget, és másnap ismét elmegyek a patikába. Kezdettôl fogva élek a gyanúperrel, hogy az utánam jövô, azonos gyógyszert igénylô betegnek ugyanezt fogják mondani. Forrás: Népszabadság 2009. 01. 7. Ausztráliából indult, hamarosan hozzánk ér az influenzajárvány Január közepén kitörhet egy tavalyinál nagyobb méretû influenzajárvány, vetíti elôre az ÁNTSZ a korántsem derûlátó jóslatot. NyugatEurópát már elérte az Ausztráliából „átlátogatott“, megváltozott H3N2 vírustörzs. Ez idáig azt hittük, hogy a hidegben „megfagynak“ a vírusok is, ezért az enyhébb idô kedvez a járvány terjedésének. Egy amerikai virológus, Peter Palese mindezt tudományos kísérletekkel megcáfolta. Kimutatta, hogy az influenzavírusnak éppen hogy az alacsony relatív páratartalmú, hideg levegô kedvez, ebben tovább maradhat stabil, mint a meleg, párás idôszakokban. Forrás: Népszava 2009. 01. 7.
Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô Sajtófigyelô
Tavaly alig változott a gyógyszeripari cégek toplistája, többen is szeretnének azonban a tabella csúcsára jutni. Bár gyógyszerforgalma 1,5 százalékkal csökkent, a Pfizernek sikerült kitartania a Scrip c. szaklap százas listájának csúcsán, amelyet az idén is, mint minden évben, külön kiadványban tettek közzé. A lajstromban a szerkesztôk a cégeket vényköteles gyógyszerforgalmuk alapján helyezték el. Az éllovas Pfizer tavaly 44,42 milliárd dollár értékben adott el ilyeneket, de a különbség közte, és fô vetélytársa, a GlaxoSmithKline közt csökkent, mert utóbbi 4 százalékos forgalomnövekedést közölt, s így e kategóriában a bevételei elérték a 38, milliárd dollárt. Bár a GSKnak 2007-ben sikerült 4 százalékkal növelnie forgalmát, ez jóval elmarad a tíz éllovas átlagosan bruttó 8,2 százalékos forgalomnövekedésétôl. Ugyancsak komoly növekedésrôl számolt be a Roche. A cég gyógyszerágazata 15,4 százalékkal 30,69 milliárd dollárra fokozta forgalmát. Az, hogy tavaly melyik cég mennyit költött ilyen célra, kevés meglepetést hozott. Gyógyszer K+F-re 2007-ben a legtöbbet, 8,09 milliárd dollárt a Pfizer adta ki, ami gyógyszer forgalmának 18,2 százaléka volt. A másik legbôkezûbb kutató-fejlesztô a GlaxoSmithKline volt, amely a viszonylag szerény 6,6 milliárd dollárt fektette saját jövôjébe – gyógyszerforgalmának 17,3 százalékát. Szorosan a GSK után a Roche következik. Az alábbiakban néhány adat következik: az: 1-18, a 73., és a 95. helyezett 2007-s forgalma MRD USD-ban – és ennek 2007-es növekedése százalékban: 1. Pfizer 44,424 -1.5 2. GlaxoSmithKline. 38,501 4.0 3. Sanofi-Aventis 38,452 7.9 4. Novartis 31,194 9.3 5. Roche 30,686 15.4 6. AstraZeneca 29,559 11.6 7. Johnson & Johnson 24,866 6.9 8. Merck & Co 20,102 -1,3 9. Wyeth 18,662 10,5 10. Lilly 17,638 19,0 11. Bristol-Myers Squibb 15,622 1,.7 12. Abbott Laboratories 14,632 1,0 13. Boehringer Ihgelheim 14,453 13,3 14. Amgen 14,311 3,3 15. Bayer 14,073 49,8 16. Takeda 10,813 4,5 17. Schering-Plough 10,173 18,8 18. Teva Pharmaceutical Industries 9,408 11,9 …. 73. Richter 0, 934 14,9 …. 95. Egis 0,641 21,3 Forrás: Scrip 2009. 01. 09. Februártól újra orvoslátogatói díj Február közepétôl a gyógyszergyártóknak újra fizetni kell az ügynökeik után az úgynevezett orvoslátogatói díjat – közölték az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán. E díjat két éve vezette be az egészségügyi kormányzat, az Alkotmánybíróság azonban tavaly nyáron eltörölte, mert a törvényben nem határozták meg a fizetési kötelezettség alóli mentességeket. Az Országgyûlés tavaly decemberben fogadta el az új, javított törvényt. Az orvoslátogatói díj visszaállítása ügynökönként 5 millió forintos éves kiadást jelent a gyógyszergyártóknak, az államnak pedig csaknem 10 milliárdos bevételt. Ismételt bevezetését a gyártók a gyógyszerügynöki tevékenység visszaszorításának tartják. Forrás: Népszava 2009. 01. 12.
szírozott egészségügyi intézmények a közelmúltban kiírt, hárommilliárd forintot meghaladó uniós pályázaton. Az összeg az ágazati foglalkoztatás támogatására szolgál, s a hiányszakmák körében, a járó- és fekvôbeteg-szakellátó intézmények számára tesz lehetôvé fejlesztéseket. Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára 200-500 pályázóra számít, a pályázatokat március 3-tól június 2-áig kell benyújtani, s nincs szükség önrészre. Forrás: Világgazdaság 2009. 01. 12.
Mára szinte semmivé foszlott a Fidesz tíz évvel ezelôtt kezdett szakpolitikája. Látszólag csöndes vizekre evezett az egészségpolitika, ami akár felüdülést is hozhatna a korábbi hullámverés után. Csakhogy Mikola István szerint a látszat csal, a vizek mélye ugyanúgy háborog, és a pénz uralja a gyógyítás anyagiakban nem mérhetô szintjeit is. „Az egészségügy ma is tôkehiánnyal küszködik, az alapvetô fejlesztési és felújítási forrásokat nélkülözve vegetál. Nemcsak a piacgazdaságban mára alapvetô elvárásként körvonalazódó fenntartható fejlôdés és versenyképesség lehetôségei hiányoznak, hanem az egészségügy rendszere közgazdaságilag egyenesen értelmezhetetlenül mûködik. Halaszthatatlan tehát a konszolidációja. Pénzre, szemléletváltásra és nem utolsósorban új kormányzati struktúrára van szükség“ – fejtette ki. „Csakis gazdasági-pénzügyi dimenzióban gondolkodik a kormány, és a fejlôdést is ebben az értelmezési tartományban képzeli el. Szinte szó sem esik arról, hogy a gazdasági fejlôdés alapfeltétele a testében-lelkében ép, szellemében kimûvelt ember. Márpedig korai öregségben, ezernyi népbetegségben szenvedô, identitásában meggyengült, depressziós, alacsonyan képzett emberi erôforrással nem lehet gazdasági fejlôdést produkálni“ – magyarázta a politikus, hozzátéve, „mindehhez persze elengedhetetlen a humán szektorok eddig elmaradt konszolidálása“. „Megoldást csak az hozhat, ha visszapótoljuk a történelmi-társadalmi megrázkódtatások során elveszített energiákat. A tudomány ma ennek négy forrását ismeri, ezek az identitás, vagyis az önazonosságtudat elmélyítése, a szolidaritás erôsítése, a családok támogatása és a hit, vagyis a jövôbe vetett optimista életszemlélet, a transzcendens irányultság megélése és bátor vállalása. A neoliberális kurzus ma pontosan ezeket az energiaforrásokat fojtja el“ – közölte Mikola. „A miniszter sokszor és szívesen használja a többletforrás kifejezést, ám a szó egyszerûen vérlázító. A kórházaktól rengeteg pénzt vontak el, az állítólagos megtakarítás tehát végsô fokon a betegek bôrére ment, hiszen kevesebb pénzbôl látták el ôket. Ennek az összegnek egy részét csorgatják most vissza, és ezzel büszkélkednek. A járulékfizetôk pénze nem többletforrás. Az intézmények adóssága soha nem volt olyan elképesztô mértékû, mint manapság, csaknem hetvenmilliárd forint.“ – közölte a Fidesz szakpolitikusa. Forrás: Magyar Hírlap 2009. 01. 12. Az összeállítást készítették: Dr. Pintér László és Dr. Horváth Csaba
Tûzoltás az egészségügyben Akár 50 millió forintot is kaphatnak dolgozóik hiányzó szakképesítéseinek a megszerzésére, az üres állások betöltésére vállalkozó, közfinanGyógyszertár VIII. évf. 1. szám 31
Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében.
(06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) Dr. Mikola Bálint
A Békéscsabai Réthy Pál KórházRendelôintézet Gyógyszerész és gyógyszertári asszisztens munkatársat keres az intézeti gyógyszertárába. Bérezés a Kjt és megegyezés szerint.
Érdeklôdni: Takács Gézáné dr. fôgyógyszerésznél telefonon: 06/66/555-400 32 Gyógyszertár VIII. évf. 1. szám
Megfejtés: A hashajtókat hatásuk alapján három csoportba soroljuk. E csoportokba kerülés függ a hashajtó hatásának erôsségétôl és a produktum sajátosságaitól. Beküldendôek a vízszintes 1. függôleges 12. és a függôleges 15. sorok, melyek a megfejtést adják meg. Vízszintes: 1.Megfejtés I.; 6. Építmény fontos része (két szó); 13. Francia eredetû vezényszó a vívásban; 14. AV; 16. Köröm anyaga névelôvel; 17. Bécsi szelet elengedhetetlen alkotó része; 19. Latin eredetû szó, szavak elején jelentése: elôtt; 21. Impetigó; 22. Szintetikus vegyület, melynek hatása hasonló a morfinéhoz, viszont alapvegyülete nem morfium; 24. Nápoly melletti festôi szépségû sziget része: … Capri; 26. AO; 27. SOA; 28. Bolgár eredetû salátaféle; 30. Becézett nôi név; 32. Görög eredetû szó, szóösszetételekben azonos; 33. Anthony Quinn híres filmszerepe; 35. Földönkívüli; 37. A Cobra 11-ben a magas ôrmester neve fonetikusan; 38. Nyitva tartja a szemét; 40. Rangjelzô; 42. NYS; 43. Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség angol rövidítése; 45. Privatizációval foglalkozó Rt.; 47. Olasz televízió rövidítése; 49. Ügyirat; 50. Török katonai rang; 51. Testes, fúvós hangszer; 52. Matrózok itala névelôvel; 53. Trombitahang; 55. Régen a könnyûzenei mûsorokat ez az iroda szervezte; 57. Latin csont; 58. Los Angeles; 59. LIE; 61. Azonos betûk; 62. Például a vas is ez, névelôvel; 64. Egy bölcs férfi neve; 66. A társadalom legkisebb egysége; 68. Jégkorongban ilyen játékos is van; 69. Kémkedett utána; 71. Becézett nôi név; 72. Az öt világvallás egyike; 73. Angol út! Függôleges: 1. Sík; 2. Körültekintô; 3. Ritka nôi név; 4. Pásztor „táska”; 5. Hajlat; 7. ÁA; 8. Becézett nôi név; 9. … mindenit! A meglepetés mondata; 10. Fürdéshez használatos tárgy; 11. Menyasszony; 12. Megfejtés II.; 15. Megfejtés III.; 18. IO; 20. Olasz férfinév; 23. Híres angol együttes volt, frontembere a fiatalon elhunyt Jim Morisson; 25. Táblára írunk vele, névelôvel; 29. Világhírû 4 tagú svéd zenekar volt; 31. IE; 32. Elektromos töltéssel rendelkezô molekula; 34. AE; 36. Világhírû amerikai rajzfilmstúdió; 39. Alaptalanul vádló; 41. … Biagotti, híres divatmárka; 44. Nyomás egysége rövidítve; 46. Pascal; 48. Becézett nôi név; 49. Ízest; 50. AR; 53. Bírói viselet; 54. Magyar molekulárbiológiai kutató és gyártó cég; 56. Nem tiszta hang névelôvel; 58. Régi ûrmérték; 60. IOD; 62. American Society for Gastrointestinal Endoscopy rövidítve; 63. Fen; 65. Arab régiesen névelôvel; 67. DTÉ; 69. Mennyiségi egység rövidítve; 70. Helyhatározó rag. Az elôzô havi keresztrejtvény helyes megfejtôi közül nyert: Dr. Nagy Imre – Kosd A helyes megfejtést beküldôk közül 1 fô részére szóló regisztrációt sorsolunk ki a „Gyógyszertár-működtetés 2009“ – Siófok március 6-8. között megrendezendô konferenciára.
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VIII. évf. 1. szám • 2009. január
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.
SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT
Mire megszoktuk, sôt megszerettük az önállóságot és függetlenséget, máris készülhetünk az újabb beosztotti és nyomorgó létformára, hacsak fel nem vértezzük magunkat olyan tudással, ami esélyt ad a túlélésre. Erre készíti fel a személyi jogos gyógyszerész társadalmat a Gyógyszertári menedzsment tanfolyam jelen évfolyama. Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb témakörei: Versenystratégiák (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Távlati szempontok és feladatok tudományos igényû feldolgozását követeli az egyre inkább globalizálódó gyógyszeripari és -ellátó szervezet. Tisztában kell lennie a gyógyszerész társadalomnak azzal, hogy a jelenlegi „minél rosszabb annál jobb” helyzet külföldi stratégiai érdekeket szolgál, mert így az ölükbe hullik a magyar gyógyszertár-hálózat, szinte ingyen. Ezért kell újragondolnunk, megalkotnunk versenystratégiánkat. Válságmenedzsment (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A gyógyszerellátás gazdasági helyzetének további rontása nemcsak magyar jellegzetesség, hanem nemzetközi tendencia, amit csak közös fellépéssel, tudatos válságmenedzseléssel képes a gyógyszerész társadalom eliminálni. Közösen fel kell vázolnunk a válságmenedzselés mindhárom szakaszát, hogy sokkal felkészültebben reagálhassunk a közeljövô eseményeire. Helyes gazdálkodás, mint az önállóság záloga (elôadó: Dr. Samu Antal) A betegellátás biztonságát szolgálja a magas színvonalú, zavartalan gyógyszerellátás. Ez pedig csak megfelelô gazdasági feltételek mellett valósítható meg. Alapvetô cél a gyógyszerellátás rentabilitásának biztosíttatása. Idômenedzsment (elôadó: Dr. Vincze Zoltán) Egy amerikai közmondás szerint az idô pénz. Egy-egy vezetô nagyon sokszor kerül idôzavarba, aminek java része megelôzhetô lenne, ha tudatosan bánna a munkaidejével. Meg kell különböztetnünk az idôrablókat, amit mások okoznak; az idôcsapdáktól, ami saját magunk produkálunk.
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2
Miskolc Békéscsaba Szeged Pécs Budapest I. Szombathely Budapest Szolnok Veszprém Debrecen Budapest
február 28 – március 01. március 21 – 22. április 04 – 05. április 18 – 19. május 09 – 10. szeptember 19 – 20. szeptember 26 – 27. október 17 – 18. november 07 – 08. november 14 – 15. november 21 – 22.
(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)
A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)
Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók. Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.
JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 V. évfolyam, 2009. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:
......................................................
Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:
......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kamarai mûködési nyilvántartási száma:
......................................
Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem
❏
Semmelweis Egyetem
❏
Szegedi Egyetem
❏
Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Missziós nyilatkozat (elôadó: Dr. Sándor István) A jó értelemben vett reklám egyik legális formája a gyógyszertárak illetve az egészségügyi intézmények számára a missziós nyilatkozat. Ami egyúttal a kollektíva tudatosságát is elôsegíti. A jól összeállított missziós nyilatkozat vonzóbbá teszi a patikát a betegek szemében is.
Munkahelyi telefon:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:
...................................................... Átutalás
❏
Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2009. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:
Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens
........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!
❏