PROGRAMZÁRÓ KIADVÁNY NTP-FTH-15-0045
NYITOTT SZEMMEL A TEHETSÉGES FIATAL VEZETŐKRE
NYITOTT SZEMMEL A TEHETSÉGES FIATAL VEZETŐKRE PROGR AMZ ÁRÓ KIADVÁN Y
TARTALOM Kedvezményezett szervezet bemutatása .................................................................. 6
Felelős kiadó: „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület (5600 Békéscsaba, Lencsési út 45–47.) www.nyitottszemmelkhe.hu Kiadványt szerkesztette: Zsótér Zita, Nagy László A kiadvány az NTP-FTH-15-0045 – „Nyitott Szemmel a Tehetséges Fiatal Vezetőkre” című pályázati program keretében készült. Tördelés: A-TEAM Reklámügynökség Kft. Készült: 110 példányban. 2016
Program ismertetése . ............................................................................................ 15 Szakaszok, megvalósuló tevékenységek.................................................................15 Kapcsolódás..........................................................................................................15 Célcsoport ...........................................................................................................15 Rövid távú eredmények .......................................................................................16 Várt hatások..........................................................................................................16 Kiegészítő tevékenységek......................................................................................16 Indokoltság...........................................................................................................17 Szakmai program Mi a Vállalati társadalmi felelősségvállalás? .........................................................18 A CSR alapelvei ...................................................................................................18 Milyen területei vannak a vállalati felelősségvállalásnak? . ...................................19 A műhelymunkán érintett kiemelt területek ........................................................19 Mit tehetnek a vállalatok? ....................................................................................19 Környezettudatos fogyasztás ..................................................................... 20 Esélyegyenlőség, esélyteremtés .................................................................. 22 Mit tehet az egyén? ............................................................................................. 22 Egy cég, aki elkötelezett a társadalmi felelősség iránt – jó gyakorlat.................... 23 A műhelymunka módszerei ................................................................................ 24 A műhelymunka tematikája................................................................................. 24 A műhelymunkán alkalmazott módszerek . ........................................................ 25 A műhelymunka tapasztalatai . ........................................................................... 25 Hogyan tovább?................................................................................................... 26 Fotógaléria ............................................................................................................ 28 Résztvevői értékelés............................................................................................... 33 Zárókonferencia..................................................................................................... 24
5
A KEDVEZMÉNYEZETT SZERVEZET BEMUTATÁSA „Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni amivé képesek” Goethe A „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesületet 2010 óta működik közhasznú szervezetként. Az alapítók fő célja a Magyarországon élők élethelyzetének javítása, társadalmi reintegrációja, tehetséggondozás. Egyesületünk bérelt irodáin keresztül az alábbi közhasznú tevékenységeket, tanácsadásokat nyújtja térítésmentesen Magyarország lakosságának, illetve civil szervezeteinek: • Bejegyzett civil szervezetek számára ingyenes, okiratszerkesztés nélküli jogi, pénzügyi, pályázati, szervezetfejlesztési és menedzsment tanácsadás. • Társadalmi önszerveződés elősegítéseként, társadalmi szervezetet létrehozni kívánó magánszemélyek részére alapítási segítségnyújtás. • A munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők, inaktív személyek, valamint pályakezdő fiatalok részére munkatanácsadás, pályaorientációs, álláskeresési, munkaerő-piaci tanácsadás; • 2014. február 16-án bevezetett munkaerő-piaci szolgáltatásaink (TÁMOP-2.6.2-12/1): 1. Egyéni munkatanácsadás; 2. Munkavállalói kulcsképességek és kulcskompetenciákat fejlesztő csoportos foglalkozás; 3. Motivációs csoportfoglalkozás; 4. Pályatanácsadás – pályamódosítási tanácsadás; 5. Egyéni álláskeresési tanácsadás; 6. Pszichológiai tanácsadás; 7. Munkaerő-piaci mentori szolgáltatás; 8. Egyéni igények és szükségletek, egyéni életcélok felmérése; 9. Egyéni fejlesztési terv; 10. Tanulási képességek és készségek vizsgálata; 11. Esetmenedzser; 12. Személyre szóló állásfeltárás és elhelyezés 13. Munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása munka iránt érdeklődőknek; • Egészségmentorálás mindazon személyek részére, akik gondot fordítanak egészségük megőrzésére; 6
• Klubfoglalkozás megtartása fiatalok részére az egészséges életmód, valamint párkeresés témakörében; • Szabadidős rendezvények megszervezése, olyan célcsoporttagok részére, akik a lelki egészségmegőrzés területén szorulnak rekreációs segítségnyújtásra; • Konferenciák megszervezése; • Önkéntes akciók szervezése, lebonyolítása, önkéntes menedzsment tréning; • Ismeretterjesztés, akciók szervezése a környezet- és fenntartható fejlődés területein; • Igény szerint szervezetfejlesztés, intézménymenedzselés, mentorálás; • esélyegyenlőségi szakértői tevékenység (TIOP-3.2.1-12/1); TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁST ELŐSEGÍTŐ FELADATAINK ÉS EREDMÉNYEINK Az Egyesület fő tevékenységi köre a civil társadalom segítése az alábbi területeken (pályázati, adománygyűjtési, menedzsment tanácsadás, intézmény mentorálás, önkéntes menedzsment felkészítések). Tevékenysége során az egyesület több mint 60 civil szervezetnek tudott ez idáig segítséget nyújtani, közel 1000 óra tanácsadás keretében. A tanácsadások az egyesület alapszabályának megfelelő tanácsadó tevékenység ellátást szolgálják. A tanácsadást igénybe vevők jellemzően a megváltozott jogi környezetre vonatkozólag kérnek tanácsot (alapszabály módosítás, közhasznú státusz megszerzése, alapítási segítségnyújtás, felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályok, pénzügyi szabályok változása, és az ezekhez történő alkalmazkodás, forrásteremtési tanácsadás, intézményi, szervezeti szabályzatok kidolgozása, módosítása, hatályosítása, munkaerő-piaci tanácsadás, segítségnyújtás szervezetfejlesztési kérdésekben). Jelenleg Békés megyében nincs olyan szervezet, mely lehetőséget tudna biztosítani a helyi civil szervezetek számára, hogy MENTORÁLT módon – tehát folyamatsegítés jelleggel, a problémával küzdő szervezet speciális igényeit figyelembe véve reagáljon a felmerült problémáik megoldására. A „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület szakemberek bevonásával ezt az űrt kívánja pótolni tevékenységével. A tevékenység eredményeként olyan tanácsadói hálózat alakult ki, mely azonnal képes reagálni a civil szektort érintő változásokra megerősítve a szektor önálló működési feltételeit, továbbá a mentorálás lehetőséget biztosított olyan alternatív forrásbevonási lehetőségek megismerésére, mely a civil szervezetek forráshiányát csökkenthetik. A Békés megyében működő civil szakmai szervezetek tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a megye fejlődéséhez, felzárkózásához, azonban szakmaiságuk a vállalt közhasznú tevékenységük megvalósítására korlátozódik. Jellemző a megyében működő civil szervezetekre, hogy nehezen tudnak forrást teremteni arra, hogy külön jogászt, pénzügyi szakembert vagy pályázatírót tudjanak alkalmazni, melyre egyébként jelentős igény merült fel a felmérésünket elemezve. 7
6 békés megyei önkéntes ponttal kötöttünk együttműködési megállapodást önkéntesek toborzása, toborzási technikák elsajátításában, önkéntesek felkészítésében való közreműködésre. Ennek köszönhetően közel 15 önkéntes akció megszervezésében vettünk részt egész Békés megyében. A SZERVEZET MŰKÖDÉSI RENDJE A feladati struktúra szempontjából a következő függőségi rendszer meghatározása tekinthető irányadónak: • Az egyesület elnöke, mint vezető tisztségviselő felel az egyesület által kötött szerződések szabályossága és a törvényes működés felett. Hivatalos képviseleti és aláírási joga az egyesület elnökének van. Döntési jogköre a projektértekezleteken közösen meghatározott feladatok ellenjegyzéséig terjed. Munkáltatói jogot gyakorol. • Az operatív igazgató feladata a szerződő partnerek felkeresése, kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel, tanácsadókkal, képzőkkel, a beszámolók elkészítése, a pénzügyi vezető és az önkéntesek irányítása. Felelős továbbá a programok adminisztrációs feladataiért, a dokumentáció őrzéséért. • Feladatát a minden hónapban megtartott értekezleten pontosítják. Döntési jogköre a projektértekezleteken közösen meghatározott feladatok elvégzése során felmerülő kérdések tekintetében van. • Felelős a projektek szakmai megvalósulásáért, ezért jelentéstételi kötelezettsége áll fenn az egyesület elnöke felé. • A pénzügyi vezető felelős a számviteli rend betartásáért, a bérszámfejtésért, ill. az utalások elindításáért, melyet az egyesület elnöke hagy jóvá. AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN MEGVALÓSÍTOTT JELENTŐSEBB PROJEKTEK BEMUTATÁSA NYERTES FŐPÁLYÁZÓKÉNT TÁMOP-2.6.2-12/1-2012-0026 „Nyitott Szemmel” a munkaerő-piaci szolgáltatásokra A támogatást a „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület belső kapacitásainak erősítésére, a szervezeti kultúrájának fejlesztésére, az Egyesület által nyújtott szolgáltatások minőségének javítására, a változó társadalmi és gazdasági feltételekhez való igazodását, szakmai innovációs képességének megerősödését szolgálta. A fejlesztés eredményeképpen az Egyesületnek nagyobb esélye lett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban NFSZ) által működtetett munkaerő-piaci szolgáltatások rendszerébe való bekapcsolódásra és az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések kidolgozására, megvalósítására. 8
Elkészült az Egyesület Szervezetfejlesztési Stratégiája, valamint a zárt önértékelésen alapuló Szervezeti és Szolgáltatásnyújtási Minőségirányítási Kézikönyve, mely alapjaiban változtatta meg az Egyesület szervezeti, szolgáltatásnyújtási struktúráját. A program eredményeként könyvelhető el, hogy az Egyesület rendezvényein, illetve képzéseken keresztül bővíthette ismereteit, kapcsolati hálóját a civil és vállalkozói szféra képviselőivel. Programidőszak: 2013. 02. 01.–2014. 03. 31. TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0932 „Nyitott Szemmel az Egészségre” „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok – lokális színterek” melynek célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése az életminőség javítása volt. • A célok elérése érdekében a következő programelemek valósultak meg: • Elkészült az Egyesület hosszú távú egészségterve; • Egészségnap két alkalommal a rendszeres testmozgás népszerűsítése jegyében; • Mentálhigiénés csoportfoglalkozások; • Laikus önsegítő klubok a lelki egészség megőrzése érdekében; • Egészséghét megszervezése az egészséges táplálkozás jegyében; • Célcsoport bevonása, egészségügyi állapotfelmérés; • Klub működtetése az egészséges táplálkozás jegyében; • Elsősegélynyújtó trénig; • Életmódtábor megszervezése az egészséges táplálkozás jegyében; • Tömegsport foglalkozások szervezése; Programidőszak: 2013. 09. 01.–2014. 10. 31. TÁMOP-1.4.1-12/1-2013-0417 „Nyitott Szemmel” a pályakezdőkért A fejlesztés eredményeként a „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület 5 fő, 30 év alatti pályakezdőt alkalmazott teljes munkaidőben békéscsabai irodájában, melyet egy 160 órás képzés előzött meg. A képzés elvégzésével lehetőséget kaptak a fiatalok arra, hogy mentorált módon hatékony pályázatírók, valamint projektmegvalósítók legyenek. A fejlesztés célja olyan kompetenciák megszerzésének biztosítása volt, mely lehetőséget teremtett a résztvevőknek egy kiszámítható életpálya megtervezéséhez. A „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület közel 5 éve segíti azon békés megyei civil szervezetek működését, amelyek küzdenek a mindennapi adminisztrációs, jogi, pénzügyi és pályázatírási tudás hiányosságainak problémájával. A program keretében foglalkoztatott fiatal szakemberek tovább színesítették és specializálták a szolgáltatásaink nyújtását, valamint erősítik az uniós források megyébe történő bevonásának folyamatát. A beruházásnak köszönhetően a „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület további 5 munkahelyet tudott teremteni munkaszervezetében. A projekt a 2014. 04. 01.–2015. 07. 30. közötti időszakban valósult meg. 9
NEA-TF-12-M-1015 – „Nyitott Szemmel” a társadalomra 2012 Támogatási időszak: 2012. 06. 01.–2013. 03. 31. NEA-TF-12-SZ-0175 – Két probléma egy megoldással természetesen A pályázat elsődlegesen azt a társadalmi réteget célozta meg, amely valamilyen társadalmi szempontból hátrányos helyzetben lévő csoporthoz tartozik (romák, elszegényedettek, munkanélküliek). Célunk volt, hogy az általunk kezdeményezett mintaprogrammal olyan, a célcsoport által önállóan is fenntartható állapotot hozzunk létre, mely két problémára ad egyszerre megoldást Támogatási időszak: 2012. 08. 01.–2013. 05. 31. NEA-TF-13-M-0982 – „Nyitott Szemmel” a társadalomra 2013 Támogatási időszak: 2013. 04. 01.–2014. 03. 30. NEA-TF-13-SZ-0405 – Van egy jótanácsunk Az egyesület munkatársai megyei szinten, naponta kaptak jelzéseket, felkéréseket szakmai tanácsadó feladatok ellátására Támogatási időszak: 2013. 06. 01.–2014. 03. 31. NEA-TF-15-M-0830 – „Nyitott Szemmel” a társadalomra 2015 Támogatási időszak: 2015. 03. 31.–2016. 03. 30. NEA-TF-15-SZ-0291 – Tanáccsal szolgálunk A tanácsadások jellemzően egyéni, és csoportos módon történnek az érdeklődők személyes jelenléte mellett Támogatási időszak: 2015. 04. 01.–2016. 03. 31. Budapest Bank Békéscsabáért Program 2014 A program célja volt a békéscsabai iskolai közösségek aktivizálása és a művészet, illetve kultúra népszerűsítése a fiatal korosztály számára Békéscsaba helytörténeti nevezetességén keresztül Támogatási időszak: 2015. 01. 12.–2015. 06. 12. Nyitott Szemmel az Iskolai Közösségi Szolgálatra 2014 A program keretében a diákok számára olyan lehetőséget kívántunk biztosítani, mely során szakszerű és specifikus oktatással sajátíthatták el a környezetvédelmi ismereteket, megismerkedve a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasznosítás fontosságával. Támogatási időszak: 2015. 04. 01.–2015. 08. 30. SZOC-15-ALT-KKA-2-0031 – „Szociális Agrárgazdálkodási – Szociális Földprogram 2015” Az Egyesület pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából kiírt, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által meghirdetett „Szociális Agrárgazdálkodási – Szociális Földprogramra” melyre 700 000 Ft 100% vissza nem térítendő támogatást nyert el. 10
Célcsoport: Geszt település hátrányos helyzetű csoportja, különös tekintettel a roma lakosságra. Geszt településen az országos átlagnál magasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva. Az álláskeresők, különösen a kisgyermekes családok nehéz anyagi helyzetben élnek. A célcsoport sajátos igényeit figyelembe véve, olyan innovatív program került kidolgozásra, melyben egyrészt a bevontak hasznos tudásra tehettek szert, másrészt csökkent az élelmiszerre szánt kiadásuk ezáltal növelve az önfenntartó képességüket. A résztvevőknek lehetőségük nyílik a baromfi tenyésztésre, mellyel hosszú távon csökkenthetik az élelmiszerre fordított költségüket, rendszeresen juthatnak tojáshoz illetve az állomány fiatalításával húshoz, ami jelentős megtakarítás eredményez. A megtakarított összeget a családok takarmányra fordíthatják, amivel hosszú távon is folytatható lesz a program. Programidőszak: 2015. 03. 26.–2016. 06. 30. Betegségmegelőzés, egészséges életmódra nevelő programok a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával! Az Egyesület pályázatot nyújtott be a Generali a Biztonságért Alapítvány által kiírt „betegségmegelőzés, egészséges életmódra nevelő programok” című felhívásra, melyre 191 000 Ft 100% vissza nem térítendő támogatást nyert el. A program eredményeként került megrendezésre a „Nyiss a Mozgásra II.” egészségnap. Programmegvalósítás: 2015. 09. 19. NTP-FTH-15-0045 – Nyitott Szemmel a Tehetséges Fiatal Vezetőkre. A program célja tehetséges fiatal felnőttek (18–24 év között) társadalmi felelősségvállalásának elősegítése, ezáltal a humántőke fejlesztése. Elsődleges cél egy olyan tehetségfejlesztő közösség létrehozása, ahol a kiemelkedő interperszonális képességgel rendelkező fiatalok vezetői kompetenciáik továbbfejlesztéséhez kapnak szakmai segítséget. Két téma, az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság problémáinak vezetőként való megközelítése és kezelése a program lényeges eleme. A megvalósítás során azt szeretnénk elérni, hogy a jövő tehetséges vezetői újfajta megközelítésben, innovációra nyitottan álljanak hozzá a társadalmi felelősségvállalás kérdéseihez, vezetési stílusuk elméleti és gyakorlati szinten is tükrözze ezt és az itt szerzett ismereteket be tudják építeni a mindennapi munkájukba, életpályájukba. Programidőszak: 2015. 07. 01.–2016. 06. 30. KONZORCIUMI PARTNERKÉNT TÁMOP-2.4.5-12/1-2012-0134 „Hétszínvirág – hét probléma egy megoldás” „A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések, alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozásának támogatása” c. pályázat keretében az egyesület konzorciumi partner volt. Feladata: tanácsadás, fejlesztőpedagógusok biztosítása. Programidőszak: 2013. 04. 01.–2015.04.30. 11
REFERENCIA PROGRAMKÉNT, MELYBEN PROJEKTMEGVALÓSÍTÓ EGYÜTTMŰKÖDŐKÉNT VETTÜNK RÉSZT TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0062 „Első lépés Máskép(p) – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők társadalmi reintegrációja” A program keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2010. 10. 15.–2012. 08. 30. • Munkaerő-piaci tanácsadás • Gyermekfelügyelet • Önkéntesek fogadása, továbbirányítása • Zárókonferencia megszervezése TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2010-0270 „Egészséges életmód népszerűsítése a Dél-alföldi Régióban” A program keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2010. 09. 01.–2011. 09. 30. • Szakmai konferenciák megrendezése az egészségnevelés témakörében • Szabadidős rendezvényszervezés az egészséges életmód jegyében • Munkaerő-piaci tanácsadás TÁMOP-5.5.2-09/3-2009-0021 „Önkéntes Centrum létrehozása és fejlesztése az önkéntesség elterjesztése céljából Békés megyében” A program keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2011. 01. 30.–2011. 09. 30. • Önkéntesek fogadása, továbbirányítása más fogadó intézményekhez • Munkaerő-piaci tanácsadás a célcsoporttagoknak • Konferenciaszervezés TÁMOP-5.2.5/A-10/2-2010-076 „Segíthetek?! Integrációt segítő programok a Békés megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek, utógondozottak, családok számára” A program keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2011 decemberében • Általános és szociális önkéntesek felkészítése TÁMOP-5.4.4-09/2-B-2009-0008 „Dél-alföldi SZAK-TÁR: szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek szakmai támogató rendszerének létrehozása és működtetése a Dél-alföldi régióban” A program keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2010. 11. 30.–2012. 05. 30. • pályázatírási tanácsadás • munkaerő-piaci tanácsadás • konferenciaszervezés • szakértői feladatok ellátása 12
TIOP-3.2.1-12/1-2012-0001 „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” Nemzeti Munkaügyi Hivatal „Az integrált rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztatási szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével” kiemelt projektjének keretén belül esélyegyenlőségi szakértői tevékenységet látunk el 2013.02.01.-2016.03.30. közötti időszakban. TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0014 „Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben” valamint TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-1124 „Innovatív fejlesztés a Keményben” A programok keretében az egyesület az alábbi tevékenységeket végezte 2014. 10. 01.–2015. 04. 30. • 270 fő célcsoporttag részére 4 alkalommal az egészséges táplálkozás népszerűsítése, egészséges életmód bemutatása, egészséges ételek kóstolása, előadások megszervezése • 2 alkalommal közösség-és kapcsolatépítő programot, találkozót szerveztünk • 2 alkalommal Pályaválasztási workshop megszervezése TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1123. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok” A program keretében a „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület egy nagyszabású konferenciát szervezett az „Öngyilkosság Megelőzés Világnapja” alkalmából 2013. szeptember 10-én Budapesten. TÁMOP-5.3.3-11/2-2011-0016. „BELÉP(Ő) – Utcán élő hajléktalanok társadalmi reintegrációja” A „Belép(ő)” című projekt az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozását, belépését előkészítő és arra motiváló programok, támogató szolgáltatások kínálata, melyet a program 30 hajléktalan kliens számára biztosít. Így lehetővé válik, hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba, munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk megvalósulhasson. Egyesületünk a programban önkéntes akciók szervezését vállalta. Cél olyan, az egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség megteremtése volt, melynek szerves része az önálló életvitelre való képesség kialakítása. TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0011. „Legyél Te Is Önként-S!” A „Barangoló Önkéntes Pont létrehozása és kistérségi önkéntes akciók szervezése és koordinálása Végegyházán és környékén” című projekt keretén belül egyesületünk önkéntes koordinátori felkészítő műhelymunka megszervezését illetve lebonyolítását vállalta. TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0023. „Önként Békésen” A Békési Önkéntes Pont projektjének keretén belül egyesületünk önkéntes és önkéntes koordinátori felkészítő műhelymunka megszervezésében illetve lebonyolításában vett részt. 13
TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0058. „Fénypont projekt” A Mezőberényi Önkéntes Pont projektjének keretén belül egyesületünk összesen 7 alkalommal önkéntes és önkéntes koordinátori, valamint fogadószervezetek számára önkéntes menedzsment felkészítő műhelymunka megszervezésében illetve lebonyolításában vett részt. Önkéntes felkészítések esetében 1 alkalommal értelmi sérült fiataloknak valósult meg a foglalkozás. TÁMOP-5.5.2-11/2-2012-0129. „Pont az önkéntességért” Az Újkígyósi Önkéntes Pont projektjének keretén belül egyesületünk összesen 10 alkalommal önkéntes és önkéntes menedzsment felkészítő műhelymunka megszervezésében illetve lebonyolításában vett részt.
A PROGRAM ISMERTETÉSE „Én sosem tanítottam a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak” Albert Einstein A program célja tehetséges fiatal felnőttek társadalmi felelősségvállalásának elősegítése, ezáltal a humán tőke fejlesztése, valamint egy olyan tehetségfejlesztő közösség létrehozása, ahol kiemelkedő interperszonális képességgel rendelkező fiatalok vezetői kompetenciáik továbbfejlesztéséhez kapnak segítséget. Az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság problémáinak vezetőként való kezelése a program lényeges eleme volt. Szakaszok, megvalósuló tevékenységek Előkészítő szakasz: 2015. július 1- 2015. november 30. • program meghirdetése, toborzás • előzetes kompetencia mérés 50 fő bevonásával: tesztek és kiértékelésük Megvalósítási szakasz: 2015. december 1- 2016. május 31. • tehetségműhely működtetése havi 2 alkalommal, alkalmanként 4 órás időtartamban 15 fő részvételével • szakmai ismeretátadás: kommunikáció, protokoll, vezetési stílusok megismerése, társadalmi- szociális érzékenység, esélyteremtés, asszertivitás, fenntarthatóság • élménynapok: civil szervezetek, önkormányzatok, gazdasági társaságok vezetésének megismerése, az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság megvalósulásának vizsgálata Kapcsolódás A projektben vállalt tevékenységek, alkotások összhangban állnak a Nemzeti Tehetségprogram céljaival, értékek mentén szerveződnek, amelyek hasznot hoznak a közvetlen környezetük és a társadalom számára. Cél, hogy a tehetségígéretek újfajta megközelítésben, innovációra nyitottan álljanak hozzá a társadalmi felelősségvállalás kérdéseihez, vezetési stílusuk elméleti és gyakorlati szinten is tükrözze ezt és az itt szerzett ismereteket be tudják építeni a mindennapi munkájukba, életpályájukba. Célcsoport A program megvalósításába olyan békés megyei, 18–24 év közötti tehetséges fiatalok kerültek bevonásra, akik kiemelkedő interperszonális képességekkel bírnak, és vezetői ambíci-
14
15
ókkal rendelkeznek. Közvetett célcsoport a térségben megtalálható önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek, akik tapasztalatszerzési lehetőséget nyújthatnak a társadalmi felelősségvállalásra való felkészítés közben a már meglévő és fejlesztendő képességekre építve. Rövid távú eredmények • • • •
50 fő kompetencia felmérése valósult meg; 15 fő tehetséges fiatal kiválasztása, vezetői kompetencia fejlesztése; együttműködés helyi vállalatokkal, civil szervezetekkel; a résztvevők felelősségvállalásra irányuló ambíciójának erősítése, szemléletformálás; Várt hatások
• társadalmi felelősségvállalás megerősödése az esélyegyenlőség, a környezet és fenntarthatóság szempontjából a térség önkormányzatai, for– és nonprofit szervezetei részéről; • a fiatalok új lendületet adnak a térség felelősségvállalására vonatkozóan; • a résztvevők fokozott hatást gyakorolnak kortársaikra, a fiatalok aktívabb közreműködését eredményezi a társadalmi felelősségvállalás terén; • tudatos társadalmi, gazdasági környezeti értékteremtés, fenntarthatóság megismertetése; • olyan tanulmányok elkészítése, amelyek jó gyakorlati például szolgálnak a jelen és a jövő nemzedék vezetői számára Kiegészítő tevékenységek
A program záró szakaszában a résztvevők fejenként egy tanulmányt készítenek. A tanulmány tartalmazza a programmal kapcsolatos tapasztalataikat, az egyes szervezetek irányításával, vezetésével kapcsolatos meglátásaikat, javaslataikat. Ennek célja, hogy a résztvevők jó gyakorlati példákat állítsanak fel a kiválasztott felelősségvállalási témáknak az egyes szervezetek munkásságába történő beépítése érdekében, mely nemcsak az élménynapoknak otthont adó szervezetek, hanem bármely szervezet számára beépíthető ismeretanyagot biztosít. A résztvevőknek feladata továbbá fejenként egy darab öt perces prezentáció készítése a tanulmány védése és releváns mivoltának bizonyítása érdekében, melyet a program záró rendezvényén mutatnak be. Ennek célja, hogy helyi és országos szervezetek előtt tegyenek tanúbizonyságot rátermettségükről, meggyőző és vezetői képességükről tovább szélesítve a tehetségüket megismerők körét. Indokoltság A program sikeressége szempontjából elengedhetetlen a fiatal tehetségek bevonása a megvalósításba. Fontosnak tartjuk a gyakorlati tapasztalatszerzést, emiatt szükségszerű az élménynapok megszervezése, melyek során a 15 bevont fiatal felnőtt képessé válik a szociális és környezeti szempontokat érvényesíteni vezetői tevékenységében. Célunk ezzel innovatív szemszögből megközelítve, motiváló módon aktív részvételre ösztönözni őket. A vezetői kompetenciák körébe tartozik a felelősség tudat és az elhivatottság is, amit a tanulmány határidőre történő leadásával és minőségi összefoglalásával bizonyíthatnak a résztvevők.
A program során a résztvevők fejenként 3 alkalommal, a tréning gyakorlati részeként élménynapokon vesznek részt különböző szervezeteknél. Ennek segítségével betekintést nyernek a helyi önkormányzat, for- és nonprofit szervezetek vezetéssel kapcsolatos legfőbb feladataiba, az egyes szervezetek esélyegyenlőséggel vagy környezettel és fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseibe, életébe és mindennapjaiba. Ennek célja, hogy a résztvevők első kézből, vezetői pozíció betöltését megelőzően, gyakorlati úton tapasztalhassák meg az egyes vezetési módszereket és, hogy hogyan lehet eredményesen beépíteni a társadalmi felelősségvállalást célzó szemléletmódokat és tevékenységeket a szervezet mindennapi életébe, de mindennek előtt, hogy megismertessék tehetségüket különböző szervezeti típusoknál széles körben. A program első szakaszában a résztvevők a társadalmi felelősségvállalás két típusa közül választanak, azaz az esélyegyenlőség megerősítése, valamint a környezetvédelme és a fenntarthatóság megerősítése közül. Az élménynapokon a fent említett három különböző szervezeti típus munkájában vehetnek részt, ahol vizsgálják a kiválasztott felelősségvállalási terület érvényesülését és érvényesítési lehetőségeit vezetői szinten, továbbá az adott szervezeti típus vezetéssel, irányítással kapcsolatos valamennyi feladatait és szervezeti felépítését. Az élménynapokon az adott szervezet vezetője mentorálja a résztvevőt. 16
17
SZAKMAI PROGRAM „Európának olyan közhangulatra van szüksége, amelyben a vállalkozókat nem csak az elért nagy nyereség miatt értékelik, hanem azért is, mert méltányos hozzájárulást biztosítanak bizonyos társadalmi problémák kezeléséhez.” Az Európai Bizottság 2006. március 23-án kelt közleménye Mi a Vállalati társadalmi felelősségvállalás? A fogalom az utóbbi években egyre elterjedtebb, mégis kevesen ismerik mit jelent, milyen területeket érint, kire vonatkozik. A projekt megvalósítása során, a szakmai felkészülés közben több helyen felmerült a témakör. A tapasztalat alapján elmondható, hogy bár legtöbben hallották a kifejezést, mégsem tudták pontosan mit is jelent. Éppen ez erősítette meg a program megvalósításának szükségességét. A társadalmi felelősségvállalás napjaink egyik legfontosabb társadalmi szemlélete. Elsősorban vállalati szempontú meghatározással találkozunk legtöbbször: „A vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel.” (Európai Bizottság, 2001) Az élet számos egyéb más területein is kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon ez a típusú felelősségvállalás, nemcsak kizárólag a vállalatok működésében. Ahhoz, hogy megértsük, majd alkalmazzuk az alapelveket, meg kell mutatni, megismerni mit tehetünk érte. A jelenlegi projekt célja a társalmi felelősségvállalás megismerése, a jövőbeni lehetséges alkalmazása is a tehetséges fiatalok bevonásával. A Vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility – CSR) egy vállalat fenntartható kezeléssel kapcsolatos, gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontú általános felelősségét jelenti. A vállalatok és piacok sokasága a fogalom különböző értelmezéséhez vezetnek. Általános útmutatóként a Vállalati társadalmi felelősségvállalást az Európai Tanács a következőképpen határozza meg: „A Vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) alapvető fogalom, amelyet azért alakítottak ki, hogy segítsen a vállalatoknak a társadalmi és ökológiai kérdéseket vállalati tevékenységeikbe és az érdekelt felekkel való viszonyukba integrálni.”1 A CSR alapelvei2 • Etikus magatartás • Átláthatóság, transzparencia • Elszámolhatóság • Emberi jogok figyelembevétele 1 http://www.adam-europe.eu/prj/5241/prj/CSR%20oktatas_HU.pdf 2 Forrás: ISO 26000 szabvány
18
• Érintettek érdekeinek figyelembevétele • Jogszabályok betartása • Nemzetközi magatartási normák figyelembe vétele Milyen területei vannak a vállalati felelősségvállalásnak?3 • Vállalati kormányzás • Emberi jogok (egyenlő bánásmód) • Munkaügyi gyakorlatok (felelős foglalkoztatás) • Környezeti kérdések • Tisztességes működés • Fogyasztói kapcsolatok • Közösségi részvétel és fejlesztés A műhelymunkán érintett kiemelt területek • Környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság • Fenntartható fejlődés • Esélyegyenlőség, esélyteremtés, szemléletformálás • Önkéntesség • Vezetői képességek – mint felelős vezető • Környezetvédelem • Hátrányban élők támogatása, pozitív diszkrimináció alkalmazása, előítélet csökkentése, emberi jogok megismerése Mit tehetnek a vállalatok? Ezt a kérdést számos szakirodalom és irányelv már megfogalmazta. Kiss Anita (BGF hallgató) egyik dolgozatában találó gondolatokkal írta le a társadalmi felelősségvállalás szükségességét a vállalatokra vonatkozólag: „A társadalmi felelősség szükségességének kiindulópontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. Globális világunkban ez a társadalom minden egyes tagját érinti, így a vállalatok sem bújhatnak ki a problémák megoldását szolgáló törekvések alól. A gazdasági célok előtérbe helyezése felgyorsítja a környezet károsítását, és még inkább kiélezi a társadalom egyes tagjai között az erőforrások megszerzéséért folytatott harcot. A környezeti, és végső soron a társadalmi problémák a gazdaság, az elmúlt évtizedekben hirtelen bekövetkezett teljesítmény növekedése, valamint a Föld túlnépesedése által előhívott hatásának köszönhető. A globális világ, valamint a kapitalizmus egy új hatalom megjelenésénél játszott kiemelkedő szerepet, – mely nem mondható teljes mértékben újnak – azonban céljai alapján, melyek elsősorban a profit maximalizálására irányulnak, igenis annak mondható. Ez a hata3 Forrás: ISO 26000 szabvány
19
lom nem más, mint a tőkés társadalom egy szűkebb rétege, akik a tőke, és az erőforrások nagy része fölött rendelkezhetnek. (...) ezek az intézmények tehetnek a legtöbbet annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés mellett, a társadalmi, környezeti fejlődés is megvalósulhasson.”4 Szintén Kiss Anita által végzett kérdőíves kutatás értékelése figyelemreméltó eredményt mutat: Ön mit ért társadalmi felelősségvállalás alatt? 3,90%
Önkéntes munka
11,51%
Képzési, oltási támogatások Mecenatúra
4,00%
Szponzorálás (pl.: sport)
7,21%
Művészet és kultúra támogatása
6,21%
Szociális támogatások, esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatáson keresztül
„Fontos, hogy mindenki éljen az újrahasznosítással” Egyetértők aránya (%)
11,21%
Alapítványok létrehozása
4,70%
Segélyszervezetek támogatása
6,01%
Környezetvédelem
16,22%
Munkahelyteremtés és foglalkoztatás
12,71%
Tisztességes működés, törvények, szabályok betartása, adózás
16,32% 0%
5%
10%
15%
20%
A megkérdezettek legkevésbé az önkéntességről gondolják, hogy a társadalmi felelősségvállaláshoz tartozik, viszont a környezetvédelmet és a tisztességes működést sorolják ide a leginkább. Az esélyegyenlőséget is fontos területnek értékelték, ami rendkívül értékes eredmény. Környezettudatos fogyasztás A jelenlegi fogyasztást olyan szinten kell tartani, hogy ne veszélyeztesse a jövő generációinak fogyasztási lehetőségeit, igényeik kielégítésének lehetőségeit, hogy nekik is ugyanolyan esélyük legyen a méltó emberi élethez, mint nekünk. Ezért a jelenlegi termelési eljárásokat és technológiákat és a fejlett országok pazarló fogyasztását fenntartható megoldásoknak kell felváltaniuk. (World Commission on Environment and Development, 1987) 4 http://elib.kkf.hu/edip/D_14814.pdf
20
A fogyasztási cikkek tömegtermelése és futószalaggyártása tekinthető az etikus fogyasztói magatartás közvetlen előzményének. A gyári tömegtermelés feltűnésével megindult a versengés a fogyasztók pénzéért, és ez a küzdelem mind a mai napig tart, sőt, még egyre jobban fokozódik a piac telítődésével. Néhány évtized elég volt arra, hogy a korábban luxustermékeknek titulált cikkekből tömegcikkek, hétköznapi termékek váljanak, sőt még ezek termékskálája is bővült. Minél jobban haladunk előre az időben, annál kisebb jelentősége van a fogyasztás funkcionalitásának, sokkal inkább az élménykeresés, az újdonságok felkutatása, kipróbálása vált a vásárló motivációjává. Az egyre növekvő városi népesség, a nagyvárosok túlzsúfoltsága, a munkástömegek összeolvadó egyszínűsége teremtette meg az igényt az önállóság megőrzésére, az egyéniség kihangsúlyozására, a másoktól való elkülönülés kivívására. (Gulyás, 2004)
Szlovénia
89%
Németország
71%
Szlovákia
69%
Lengyelország
66%
Csehország
62%
USA
56%
Magyarország
54%
0
20
40
60
80
100
Egyetért – Határozottan egyetért – Inkább egyetért ötfokozatú skálán mérve Az újrahasznosítással való egyetértés mértéke Forrás: TGI adatbázis – © Millward Brown Hungary
A fenti adattábla alapján a Magyarországon megkérdezettek csak közel 50 %-ban gondolják, hogy mindenki éljen az újrahasznosítást lehetőségével. Pl: Csehországban vagy Lengyelországban is fontosabbnak ítélek meg az újrahasznosítás értéket. Nincs pontos adat arra vonatkozólag, mi lehet ennek az eredménynek az oka, de feltételezhető, hogy az egyik ok az információhiány. 21
Esélyegyenlőség, esélyteremtés Társadalmi felelősségvállalás fontos része az esélyegyenlőség, esélyteremtés, emberi jogok védelme. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény pontosan megfogalmazza azokat a jogokat, melyek az esélyegyenlőség megteremtését célozzák meg. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés azonos módon való biztosítását, egyenlő bánásmódot jelenti. Nem megengedhető, hogy különböző embercsoportok kirekesztődjenek a különböző lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésből. Az egyenlő esélyek fogalom közel hasonló, de mégis kicsit többet jelent. E szerint a valódi esélyegyenlőség megvalósításához olyan feltételek megteremtése szükséges, melyek nemcsak látszatra, hanem eszközökkel támogatottan teremtik meg a hozzáférést. Vagyis tenni kell azért, hogy mindenkinek valóban lehetősége legyen a felkínált javakból részesülni. Mit jelent ez a gyakorlatban? A teljesség igénye nélkül néhány példa: A munkáltató ugyanolyan elvek alapján köteles előléptetni a különböző nemű munkatársát, nem tehet különbséget férfiak és nők között. Ugyanazokat a munkafeltételeket kell biztosítania a nőknek, mint a férfiaknak. Ez érintheti a rugalmas munkaidőt, az elbocsátás feltételeit, az öltözködési szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. De jellemzően napi probléma, hogy a közlekedésben akadályozottak a középületek, közlekedési eszközök használata esetében több akadállyal is találkoznak. Ahhoz, hogy ezeknek az embereknek is biztosított legyen az esélyegyenlőség, ki kell építeni az akadálymentes útvonalakat, akadálymentes eszközöket, használati tárgyakat. Ide tartozó fontos fogalom a diszkrimináció tilalma, ami azt jelenti, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen védett tulajdonsággal. Ilyen tulajdonság lehet különösen a nem, az életkor, az etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság vagy a szociális helyzet. A diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a nők, a romák, a gyermekek, az idősek a fogyatékossággal élők, és minden hátrányos helyzetben élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. A jótékonyság, az önkéntesség, a rászorulók megsegítése, a hátrányos helyzetűek támogatása az esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás. Mit tehet az egyén?5 Majdnem ugyanazt, mint a vállalatok. A fiatal felnőtt tehetségek képességei különböző szakmai területekre irányulnak. Ebben a korban kevésbé találkoznak a társadalmi felelősségvállalással, ezért fontos őket bevonni, részükre bemutatni. A globalizáció előnyei mellett, számos hátrányt is jelent a társadalomra. Ezek figyelembevétel, a folyamat lassítása, csökkentése érdekében az egyénnek, a vállalatoknak fontos szerepe lehet. Szinte lehetetlen felsorolni azokat a területeket, ami a társadalmi felelősségvállaláshoz tartozik, de minden 5 Forrás: Véghely Tamás
22
egyes téma megismerése, lehetőséget biztosít arra, hogy hozzájáruljunk a jövő energiatartalékainak megóvásához, az élhető Föld biztosításához. De mi indokolja az egyéni szintű beavatkozást? Korunk legnagyobb kihívásai rendkívül negatív következményei lehetnek a föld népességére. Melyek ezek a kihívások: • A népesség fejlődése a Földön rohamos, de egyenetlen és egyenlőtlen • Társadalmi identitás problémák • Értékvesztés (gyökérvesztés, múltvesztés) • Globalizációra visszavezethető problémák • Gazdasági-, pénzügyi válságok • Szociokulturális válság Egy cég, aki elkötelezett a társadalmi felelősség iránt – jó gyakorlat A Hilti (Hungária) Szolgáltató Kft vállalati kultúrájának az alapjai a tisztesség, bátorság, csapatmunka és az elkötelezettség a személyes fejlődés és vállalati növekedés mellett. A Hilti számára elválaszthatatlan kapocs van üzleti siker és a munkavállalók, az üzleti partnerek, a társadalom és a környezet iránti vállalati felelősségvállalás között. Társadalmi felelősségvállalás: A Hilti aktívan részt vesz nemzetközi szinten olyan programokban, amelyeknek célja az üzleti élet etikai és társadalmi standardjainak javítása. Mint az ENSZ Globális Megállapodás aláírója, a Hilti elvárja a beszállítóitól, hogy hozzá hasonlóan, ők is betartsák a nemzetközi szabályokat, például az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatát és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyezményét (ILO). A Hilti elvárásai a beszállítóival szemben: • Egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítása • Veszélyes helyzetek megelőzése és vészhelyzetek hatékony kezelése, valamint termékbiztonság biztosítása • Legalább a minimálbér fizetése, és túlóra kompenzáció az ide vonatkozó törvények és szabályok betartásával Ami a beszállítóknak tilos: • Gyermekmunka és kényszermunka igénybevétele (ILO Egyezmény 138 és 182, valamint 29 és 105) • Etnikai, nemzetiségi hovatartozás, nem alapján, kulturális háttér, faj, életkor, fogyatékosság, vallási hovatartozás és szexuális beállítottság alapján diszkriminálni. • Nagymértékben és hosszabb időtartamig túllépni a maximálisan meghatározott munkaórák számát (ILO Egyezmény 1 és 30) • Korlátozni a munkavállalókat a szabad gyülekezési, együttműködési és kollektív alkudozás/lobbizás jogukban • Mentális vagy bármilyen fizikai fegyelmezés és rendszeres bántalmazás 23
Környezetvédelmi felelősség Mint az ENSZ Caring for Climate Egyezmény partnere, a Hiltinél a környezetvédelem és klímavédelem a mindennapi üzleti folyamatokban is jelen van. A Hilti elvárásai a beszállítóival szemben: • Törekvés szemét, levegő, talaj és víz kibocsátás minimalizálására • Részvétel az anyagok és termékek újrahasznosításában • Folyamatos fejlesztés a jobb energiafelhasználás érdekében a termékgyártás, termékkezelés, és szállítás területén • Megfelelni a Hilti Vegyi Anyagok Kezelési Lista előírásainak Ami a beszállítóknak tilos: • A veszélyes hulladék kezelésére, tárolására és megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi és helyi törvények és szabályok figyelmen kívül hagyása. • Vegyi anyagok helytelen, környezetre ártalmas kezelése 6 A műhelymunka módszerei A program által megvalósított műhelymunka célja a fiatal felnőtt tehetségek ismereteinek szélesítése, a mindennapi tevékenységektől eltérő szakmai területeken való eligazodás, ismeretszerzés, ezáltal önálló vélemények, észrevételek, saját alkotások, tanulmányok létrehozása a társadalmi felelősségvállalás témakörében. Időtartam: 10 x 4 óra = 40 óra Létszám: 15 fő A műhelymunka tematikájának kialakításánál, tervezésénél figyelembe kellett venni a résztvevők érdeklődési körét, szükségleteit, képességeit. A műhelymunka tematikája • A Nemzeti Tehetségprogram ismertetése, műhelymunka bemutatása • Csapatépítés (zoom, jutalomosztás, bingó, hajótöröttek, én még sohasem….) • Videó feldolgozások • Társadalmi felelősségvállalás, környezeti fenntarthatóság feldolgozása kooperatív módszerrel • Társadalmi felelősségvállalás módszerei, közösségszervezés-, fejlesztés • Környezeti, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság • Énerősítés, képességfejlesztés (hajótörés) • Kommunikációs ismeretek (történetszövés, egyirányú-kétirányú kommunikáció, kommunikációt akadályozó tényezők, testbeszéd) • Előítélet, sztereotípia, másság • Esélyteremtés, esélyegyenlőség, szemléletformálás 6 https://www.hilti.hu/beszallitoi-magatartas-kodex
24
• • • • • • • • • • • • •
Környezetvédelem, széndioxid kibocsátás káros hatásai Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított termékek Tudatos vásárló, tudatos fogyasztó Önkéntesség, adományozás Felelős vezető, felelős vállalati szereplő „Nekem” és a „másiknak” mi fontos? Asszertivitás, mediáció Konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, problémamegoldó képesség fejlesztése (széttöredezett négyzetek, varázspálca gyakorlat) Ki a jó vezető? vezetési képességek, stílusok és protokoll ismeretek Jövőkép és stratégia alkotás, vezetői hatékonyság fokozása Tehetség vagyok? Tehetséges vagyok! A publikációhoz kiválasztott téma szemléletformáló szerepe Szituációs gyakorlatok Jó gyakorlatok bemutatása Jégtörő, energizáló gyakorlatok (Hotelportás)
A műhelymunkán alkalmazott módszerek • frontális előadás, brainstorming, prezentáció, publikáció elemzése • kooperatív, tréning módszer • egyéni, csoportos, páros gyakorlatok A kooperatív csoportmódszer alkalmazásával rövid idő alatt, élményszerű, tapasztalaton alapuló ismeretátadás történt. Az egyik formájában a négyfős csoportok feldolgozták a kapott szakirodalmat, melyet rajz-, jelkép, vázlat felhasználásával lejegyzeteltek egy flipchart papírra. Ezt követően a csoportforgó módszerrel átadták egymásnak a feldolgozott ismereteket. Ez egy könnyen elsajátítható, ugyanakkor hasznos gyakorlat. Az egyéni, páros és csoportmunkák váltották egymást. Szükség volt mobilizáló, energetikai gyakorlatokra, ami folyamatos dinamikát biztosított a foglalkozásokon. A nemek aránya a férfiaknak kedvezett, ennek egyensúlyozása külön figyelmet igényelt. A műhelymunka tapasztalatai Nincs elérhető adatbázis, szakirodalom arról, hogy mennyire ismerik a fiatalok a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó témát. A pályázat beadását megelőzően informális csatornákon keresztül szerzett adatok alapján nem lényeges mindennapi kérdés a 18 és 24 év közötti fiatalok körében ez a szakterület. A részvevők ugyanakkor rendelkeztek már társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó ismeretekkel, ezzel nagymértékben hozzájárultak a projekt sikeres megvalósításához. Érdekes észrevétel volt a témakörökhöz kapcsolódóan. Leginkább a környezetvédelem volt az érdeklődés középpontjában, az ezzel összefüggő gyakorlatokat szívesen végezték a résztvevők. Szintén kiemelt figyelmet kapott az esélyegyenlőséget, emberi jogokat érintő 25
feladat. Ugyanakkor az előítéletek jelenléte érzékelhető volt néhány hátrányosan megkülönböztetett célcsoportra vonatkozólag. A műhelyfoglalkozás részét képező jégtörő, játékos feladatok az egyik kedvenc tevékenységet jelentették. A foglalkozások közötti időszakban lehetőség volt a Facebook-on megjelentetett témához kapcsolódó videók, szakirodalmak megtekintésére. Érdeklődő, nyitott, kiváló intellektussal rendelkező fiatalok vettek részt a műhelymunka foglalkozásain. A témák feldolgozását nagyban segítette a csoporttagok aktivitása. Külön motorként működött a csoporttagok humorérzéke, kötetlensége, ami pozitív hozadékot jelentett. Legtöbben rendelkeztek a témához kapcsolódó előzetes ismeretekkel. Az ötletek, észrevételek lehetőséget adtak arra, hogy a tematika a tervezetthez képest még szélesebb mértékben kerüljön ismertetésre. A saját élményen alapuló gyakorlatok által a résztvevők nemcsak megismerték a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó személetet, alapelvet, hanem a jövőben várhatóan ezeket alkalmazni is képesek lesznek. A tanulmánykötet elkészítése a műhelymunkán végzett gyakorlatok, és a résztvevők által létrehozott tanulmányok eredményének összessége. Több ismeretátadás és feldolgozást követően ajánlott témák alapján tematikus dolgozatok, tanulmányok, prezentációk készültek el. A következő tanulmány címek között is lehetett választani: • Környezeti fenntarthatóság egy vállalkozás mindennapjaiban 20 év múlva. • Vezető, vagy főnök. • Társadalmi befogadás – Miért? • Hátrányból előny. Fogyatékkal élő (látás-, hallássérült, mozgásában akadályozott, értelmileg akadályozott stb.) munkavállalóval interjú készítése. • Újrahasznosítás a jövőért. A fiatal vezetők milyen módszert választhatnak a környezetünk megóvása érdekében. Mit tennék én? • Női esélyegyenlőség – munkavállalóként, vezetőként. • Internetes cikkek feldolgozása. • Egyéb saját ötlet a társadalmi felelősségvállalás, és környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség témába.
• Az áruk megvásárlásánál figyelve a csomagolás környezetbarát minőségére, újrahasznosított anyagok előnybe részesítésével. • A nylon zacskó használatának minimalizálásával. • Szelektív hulladékgyűjtéssel. • Közlekedési eszközök kiválasztásával – környezetre hatással bíró eszközök kiváltása, pl: személygépkocsi helyett kötöttpályás közlekedési eszközök választása vagy kerékpár használata. • Önkéntességgel. • A hátrányban élőkkel szemben pozitív diszkrimináció, kompenzációs intézkedések alkalmazásával, előítélet csökkentésével. Szükség van olyan magatartásforma kialakítására, ami a társadalmi felelősségvállalás célját szolgálja, mint egyéni, mint vállalati szinten. Ez a projekt hozzájárult a célok eléréséhez. Az idő rövid volt, de aki akart, az úton elindult. Ha tettünk azért, hogy jobb világban éljen családunk és az utánunk következő generáció, megpróbáljuk mindezt megosztani a környezetünkben lévő természetes és kevésbé természetes személyekkel egyaránt, hogy ők is tegyenek ezért a célért. A felelősségvállalás az egyénnel kezdődik! A műhelymunkán végzett tevékenységek, gyakorlatok, közös munkák és élménynapok által létrejött tanulmánykötet bemutatja a fiatal tehetségek meglévő és megszerzett tudásának eredményét. Legyen ez a társadalmi felelősségvállalás felé vezető út első lépése!
Hogyan tovább? A csoportfoglalkozásokat jó hangulat, nyílt kommunikáció és humor kísérte. Egymás megismerése, egymástól való tanulás már egy fontos hozadéka a műhelymunkának. A résztvevők kipróbálhatták magukat ezen a szakterületen, felismerték, hogy mennyire fontos a mindennapjaikban a felelős társadalmi folyamatokban való részvétel. De a programnak vége. Milyen változások érhetők el, a műhelymunka hatására? Tehetünk a környezetért, a gyermekeinkért a jövőnkért apró odafigyeléssel: • Tudatos vásárlóként, amikor a termékeket választásánál előnyben részesítve a környékbeli termelők áruit. 26
27
FOTÓGALÉRIA
28
29
30
31
RÉSZTVEVŐI ÉRTÉKELÉS „Egy társadalom fejlődése abból is lemérhető, hogy van e komoly hajlandóság annak tagjaiban az esélyegyenlőség biztosítására azok tekintetében, akik a lehetőségekhez saját erejükből hozzájutni nem, vagy csak jelentős segítséggel tudnak. A szolidaritás elve e tekintetben az esélyteremtő társadalmakban nem a szélsőséges eltérések kiegyenlítésére szolgál, hanem a fejlődés egyik mozgatórugójává válik. Ebben a folyamatban a társadalom valamennyi szférája a maga erőforrásait mozgósítva kell hogy szerepet vállaljon így generálva egy cselekvő, közösségformáló erőt.” – Nagy László koordinátor „A megvalósított program a fiatal felnőtt tehetségek társadalmi felelősségvállalásának elősegítését célozta meg. A műhelymunkába bevont fiatalok aktívan részt vettek a foglalkozásokon. Azt gondolnánk, hogy a korosztály érdeklődési körétől távol áll a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az önkéntesség, az esélyegyenlőség, mint szakterületek. A résztvevők nyitottak voltak, várták az újabb információkat. A csoportkohézió fejlődése a munka eredményességét segítette elő. Sokféle érdeklődésű, kreatív, maguk elé célokat kitűző fiatalok alkották a csapatot. Mindenki hozzájárult ahhoz, hogy a program értéket teremtett. Külön motort jelentett a jókedv, a humor, mely a csoporttagok érdeme.” – Zsótér Zita tréner „A programnak köszönhetően másként látom önmagam szerepét a családomban, a barátaim körében és a lehetőségeim területén” „Sikerült konkrét célt tűznöm magam elé a hivatásom tekintetében” „Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehettem a programban” „Felejthetetlen élményekkel gazdagodtam” „Kár, hogy a vizsgaidőszakra eset a legtöbb izgalmas rész, így nehezen tudtam koncentrálni a foglalkozásokon. Várom a folytatást” „Más szemmel látom a környezetemet!” „Bárcsak ilyen lenne az oktatás a szakközépiskolában is, érthető, lényegre törő, így megragad!” „A szituációs gyakorlatok királyul letükrözték az igazi személyiségeket”
32
33
ZÁRÓKONFERENCIA Időpont: 2016. június 23. (csütörtökön) 930 óra Helyszín: Békéscsaba, Irányi utca 10. (Phaedra Rendezvényközpont) PROGRAM: 9:00–9:30 Regisztráció 9:30–9:40 Köszöntők 9:40–10:20 Bartucz Szilvia gyáregység HR szakterületi vezető, Linamar Hungary Zrt. – Vezetői identitás és vezetői felelősségek változó világunkban, az Y és Z generációs gondolkodás mentén (Vezetői szerep – Esélyegyelőség – Vállalati/ társadalmi felelősségvállalás). 10:20–10:35 Zsótér Zita tréner – „Társadalmi felelősségvállalás egyéntől a vállalatig – Műhelymunka tapasztalatai.” 10:35–10:50 Lukoviczky Réka – „A bénák nem bénák, csak máshogy képesek.” 10:50–11:10 A programban résztvevők prezentációja: Szabó Milán – „Környezet- és fenntarthatóság, avagy módszerek egy környezetbarát cég működéséhez.” Borsos Balázs – „Fenntartható fejlődés.” Lajos Viktor – „Társadalmi felelősségvállalás a mobilszolgáltatásban,” Moderátor: Nagy László
34
35
