Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Gazdasági programja. a 2007-től 2010-ig terjedő időszakra április

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Gazdasági programja a 2007-től 2010-ig terjedő időszakra

2007. április

•

I. BEVEZETŐ

A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében előírja az önkormányzati ciklust felölelő gazdasági program elkészítését, (6) bekezdésében pedig megadja annak főbb tartalmi elemeit. Így a „gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják”. A gazdasági program tehát összefoglalja Békéscsaba múltból eredő adottságait, a legfontosabb mutatók alapján tükröt mutat a városi önkormányzat helyzetéről. A program tervezési alapja a 2010-ig tartó önkormányzati ciklus éves költségvetési koncepcióinak és iránymutatásokat tartalmaz az önkormányzat következő négy évének gazdálkodásához. A program a tervezési hierarchiában illeszkedik a város érvényben lévő városfejlesztési koncepciójához. A gazdasági program kijelöli a működtetés és fejlesztés területén a prioritásokat, a már ismert konkrét projekteket nevesíti is, valamint rendszerbe foglalja az ellátandó feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó ötleteket és elképzeléseket. •

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1. A kezdetek Békéscsaba környéke a honfoglalás korában a Körös, valamint mellék- és holtmedrei által szabdalt vízjárta, mocsaras terület volt, melyből a magasabb partok, hátak időszakosan vagy hosszabb ideig szárazon voltak. Csaba első említése az 1332-37-ben készült pápai tizedjegyzékben történik. Neve valószínűleg a török eredetű "ajándék" jelentésű magyar személynévből keletkezett. A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre. A török hódoltság idején Csaba sorsa az ország más részeihez hasonlóan alakult. 2. A megtelepedés és Csaba felépítésének időszaka (1718–1849) Békéscsaba újkori történetének első szakasza a törökellenes felszabadító háborúkat követő években az 1718. évi újratelepítéssel veszi kezdetét, és lényegében az 1848/49-es forradalomig és szabadságharcig tart. Az alapítók többsége szlovák volt. Az első bő évszázad – vagyis öt-hat nemzedék munkája – tulajdonképpen a település, a lakóházak, az egyházi épületek felépítésével telt el-, miközben emberfeletti munkát végeztek az elvadult táj újbóli termővé tételéért. Még 1777-ben megépítették a csabai jobbágyok az Élővízcsatornát, ami a Körösökön keresztül összeköttetést teremtett a hegyvidékkel, és jótékonyan hatott a kereskedelemre is. Békés megye (és ebbe beletartozott a csabai határ is) már az 1700-as évek végétől kiváló minőségű búzájáról vált ismertté a Habsburg Birodalomban az akkori Európa legnagyobb falujaként számon tartott Csaba. A település 1841-ben mezővárosi jogállást harcolt ki földesurától. A népesség lélekszáma az újratelepítést követő évtizedekben (a gyakori járványok ellenére) folyamatosan emelkedett, 1773-ban hatezer főt meghaladó lakosságával Csaba a megye legnépesebb helységévé vált. Az 1840-es évek végén pedig több mint 22 ezren éltek a településen. 2

3. A vasúti csomóponttá válás és az urbanizálódás kezdeti szakasza (1849–1918) Az 1850-es évektől veszi kezdetét a vasútépítések kora és a gabonakonjunktúra, valamint a várossá fejlődés kezdetei időszaka. Békéscsaba életében közel másfél évszázad óta meghatározó szerepet tölt be a vasút. 1858-ban adták át a forgalomnak a budapest–aradi fővonalat, majd 1871-re készült el a nagyvárad–fiumei vasút részeként a Békéscsabát Szegeddel és Nagyváraddal összekötő szakasz is. A vasútépítések alapja a gabonakonjunktúra volt. A 19. század második felétől lendült fel a gabonák mellett a kukoricatermesztéshez kapcsolódó sertéstartás, megteremtve a nemzetközileg is ismertté váló csabai kolbász alapanyagát. Ekkor már egyfajta agrár-túlnépesedés is megjelent, vagyis a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt az ipar csak részben tudta alkalmazni. Országos visszhangot váltott ki az első világháború előtti években Áchim L. András radikális agrárreformot kitűző mozgalma is. A dualizmus éveiben nemzetközileg is elismert növénynemesítők (Stark Adolf, Mokry Sámuel) szereztek hírnevet Csabának. A gépi gyáripar megjelenése az 1870-es évekre tehető. 1873-ban építették fel az első gőzmalmot, amelyet húsz éven belül még további négy követett. Az István malmot pedig a 20. század elején az ország legnagyobb és legkorszerűbb üzemei között tartották számon. Országos ismertségre tett szert termékeivel (tégla, tetőcserép) az 1908-ban alapított Bohn gyár is. Az első világháború előtt pedig a textilipari üzemekben (Selyemfonoda, Hubertus) is megindult a termelés. Békéscsaba, miután az 1870. évi igazgatási reform során elvesztette mezővárosi rangját, községként és járási székhelyként tagozódott be a dualizmus korának közigazgatási rendszerébe. Mégis ezekben az években számos, a mai városképet is meghatározó köz- és magánépülettel (városháza, színház, iskola, pályaudvar, szálloda, üzletház, bank stb.) gyarapodott a közösség. A kórház (1882) és a főgimnázium (1899) alapítása és felépítése, a Sztraka Ernő városi építész irányításával végrehajtott átfogó „városrendezési” munkák jelezték, hogy a település megtette az első erőfeszítéseket a városiasodás irányába. 4. A Körösök vidékének gazdasági központjává válás és a lassú modernizáció időszaka (1918–1949) Az 1918 novemberében jogilag is várossá váló Békéscsaba a trianoni békeszerződés után a magyarországi városhierarchiában kedvezőbb helyzetbe került. A közeli nagyvárosok (Arad, Temesvár) elvesztése és Szeged határvárossá válása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba gazdasági vonzását Békés megyén túl a Körösök-vidékére és a Körös-Maros köze nagyobb részére is kiterjessze. A város gazdasága lassú modernizációs folyamaton ment át, melynek végére a térség központjává vált. Békéscsaba forgalmi-közlekedési csomópont szerepe a húszas évektől még inkább megerősödött. A vasútvonalak találkozása mellett az első világháború utáni évektől fokozatosan kiépülő közúthálózat centrumává is vált. A várost 1944 szeptemberében súlyos légitámadás érte, ami számos halálos áldozatot követelt, és jelentősek voltak a pályaudvar környéken az anyagi károk is. 1944 őszétől a megváltozott politikai viszonyok között Békéscsabán is megkezdődött a háborús károk helyreállítása és a korábbi társadalmi és politikai berendezkedés átalakítása. Az 1945. évi földreform végrehajtása, a maradék nagybirtok felszámolását jelentette. A város népességének nagyarányú lélekszámbeli csökkenéséhez (8 ezer fő) a háborús veszteségek (front, hadifogság, bombázás, a zsidó lakosság deportálása) és a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása egyaránt hozzájárultak.

3

5. Békés megye székhelyeként a stagnálás és mérsékelt fejlődés időszaka (1949–1989) Az 1949 és 1989 közötti időszak a város fejlődése szempontjából két fő szakaszra bontható. Az 1960-as évekig tartó bő évtizedben leginkább a stagnálás volt a jellemző, majd a hatvanas évek közepétől kezdetét vette egy mérsékeltebb ütemű fejlődés, amely kisebbnagyobb megtorpanásokkal mintegy két és fél évtizedet ölelt fel. 1950-tõl a város az országos közigazgatási reform eredményeként a területében és népességszámában is megnövekedett Békés megye székhelye lett. A megyei funkciók azonban csak részben kerültek át Békéscsabára. A ’60-as évek új gazdasági szemléletből Békéscsaba is profitált. A korábbi élelmiszeripari kapacitásokat (baromfifeldolgozás) bővítették, korszerűsítették (István malom), és újakat (új ágazatokat) is meghonosítottak. A BARNEVÁL, az 1962-ben alapított Konzervgyár, és az 1963-tól működő Hűtőház termékei országosan és nemzetközileg is ismertté váltak, csakúgy, mint a megújult textilipari üzemek (Kötöttárugyár, PATEX, Ruhagyár). Bővítették és korszerűsítették a város építőanyag-ipari (tégla, cserép) kapacitását is, és a korábban hiányzó gépgyártás (Forgácsoló Szerszámgépgyár, Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Hajtómű és Festőberendezések Gyára) is meghonosodott. A nagy hagyományokkal rendelkező nyomdaiparban (Tevan/Kner) is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Az ipari beruházások nyomán létrejövő munkahelyeket részben a városba újonnan beköltözőkkel, részben pedig a környékbeli településekről ingázókkal töltöttek be. Békéscsaba népessége az 1949-et követő négy évtizedben a másfélszeresére (44 ezerről 66 ezerre) emelkedett. A közigazgatási változások, a hozzácsatolások (Mezőmegyer 1973, Gerla 1984), illetve a településrészek leválása (Csabaszabadi 1993) csak kismértékben befolyásolták a népességszám-alakulását. A társadalmi átrétegződést jól érzékleti, hogy a nyolcvanas évekre a város mezőgazdasági népessége alig múlta fölül a 10%-ot, az iparból és a tercier szektorból élők aránya pedig ágazatonként is meghaladta a 40%-ot. A főként bevándorlásból adódó népességnövekedés, illetve az egyre növekvő lakásszükséglet átformálta a város térbeli arculatát. A belterület főként a jaminai városrész beépítésével és a Lencsési lakóteleppel bővült. A városközponthoz közeli utcákban részben a korra jellemző sokemeletes lakótelep (Bartók B.), részben pedig kisvárosias sorházak épültek. A város peremén hatvanas évektől egyre karakteresebben rajzolódnak ki az ipari övezetek. Békéscsaba a hetvenes-nyolcvanas évekre egyértelműen a megye gazdasági központjává vált. Vonzását pedig a megye középső részére kiterjesztette. Már a hetvenes évektől felmerült a szomszédos három város (Békéscsaba, Gyula, Békés) és a környező kisvárosok, községek szervezett együttműködésének a gondolata. 6. Rendszerváltozás és csatlakozás az Európai Unióhoz (1989-től) A rendszerváltozás nehéz helyzetbe hozta a várost, hiszen a korábbi válságokhoz hasonlóan most is elsősorban a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar szenvedte meg legjobban az átalakulást. A korábban nagy számú városi és megyei lakost foglalkoztató, domináns élelmiszer- és a könnyűipari nagyvállalatok, üzemek a KGST összeomlását követő piacvesztésével, az alapanyag-termelő mezőgazdaság válságával, valamint a vállalatirányítási központok megyén kívüli létével csődhelyzetbe jutottak, bezártak. Külföldi tőkebefektetéssel sikerült több nagyvállalatot életben tartani, de profil- és alkalmazotti létszámcsökkentéssel. A helyi gazdaság jövedelemtermelési és foglalkoztatási szerkezetében a kis- és középvállalkozások meghatározó szerepet alakítottak ki. Az új vállalkozások legnagyobb 4

arányban a tágan értelmezett szolgáltató szférában jelentek meg, Békéscsaba a térség kereskedelmi központjává vált. Ugyanakkor azonban a gazdasági dinamika legtöbb mutatóját tekintve Békéscsaba elmaradt közvetlen versenytársaitól, az alföldi megyeszékhelyektől is. A tervezési-statisztikai regionális rendszer kialakulása 1996 óta Békés megye, így Békéscsaba is a Dél- Alföldi Régió tagja lett. A 2004- es EU- csatlakozás komoly lehetőségeket és kihívást hordozó változásokat hozott, mely többek közt a pályázati lehetőségek, források bővülésében, valamint a közigazgatási szerkezet átalakulásában, feladatbővülésben mutatkozott. Többszörös átalakulás után kialakult a Békéscsaba és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás is, melynek jelenleg 5 település a tagja: Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi. 7. Békéscsaba nevezetességei, turisztikai értékei A város turisztikai adottságai országos kitekintésben közepesnek értékelhetők. A térség inkább helyi, illetve regionális hatókörű vonzerőkkel rendelkezik, és kevés az országos vagy nemzetközi jelentőségű attrakció. A fejlődési potenciállal bíró turisztikai attrakciók: ➣ Gasztronómia: Kolbászturizmus ➣ Egészségturizmus: Árpád fürdő ➣ Városturizmus: Közép-Békési Centrum ➣ Lovasturizmus ➣ Fesztivál- és rendezvényturizmus ➣ Kerékpáros turizmus ➣ Munkácsy Békéscsabán ➣ Természetjárás (Natúrpark) ➣ Minőségi sportturizmus (pl. Jaminai bányatavak) A város régészeti helyszínekben szegény, épített emlékhelye egyáltalán nincs. A településen a műemléki védettség alatt álló épületek többsége az 1800-as években épült. Jelenleg 26 védett műemlék található itt, melyek többsége gondozott, kulturális vagy egyházi célra használt épület. A viszonylag kis számú műemlék és történelmi épület mellett Békéscsaba hét temploma erős vallási tradíciókról árulkodik. Az evangélikus nagytemplom Európa egyik legnagyobb lutheránus temploma, s építészeti adottságait, harmonikusságát tekintve is a legszebbek közé tartozik. Az evangélikus kistemplom tradicionális jellegével, a jaminai római katolikus Jézus szíve templom modern freskóival, a református templom új művészi üveg ablakaival szolgál látnivalóként. A belváros szecesszióval dúsított eklektikus épületei között kiemelkedő középületeink a két Gyulai úti kúria, az Omaszta és a Beliczay, a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, az Ybl Miklós keze nyomát magán viselő Városháza, valamint a Fiume Szálló-Vigadó-Színház épületegyüttes. Népi építészeti örökségünket a Garai utcai tájház, a Békési Úti Közösségi Házak meseháza és klubháza, valamint a gyulai úti szélmalom őrzi. Békéscsaba köztéri alkotásokban igen gazdag. Hetvenhat helyi védettséget élvező épület, valamint 69 közterületen elhelyezett műalkotás (szobor, emlékmű, díszkút, mozaik) található a városban. Békéscsaba kulturális örökségének, hagyományainak, szokásainak alapját a magyar és a szlovák lakosság kultúrájának keveredése képezi. Az 1700-as évek negyedétől az 1860-as évekig a szlovák kulturális hagyományok voltak meghatározóak a településen, de a városiasodás megindulásával ez a fajta zártság kinyílt, s egy sokszínű, sok irányból táplálkozó kulturális arculat alakult ki Békéscsabán. 5

A város szellemi életének mozgatója 200 éven át az evangélikus lelkészek voltak, idősebb Tessedik Sámueltől, Haán Lajoson keresztül, a Szeberényi család tagjaiig. A II. világháború után ez a szerep áttevődött az állami szférába, s a régi elemekből kialakult egy új kulturális intézményrendszer a szellemi folyamatok működtetésére. A város népművészetére a funkcionalitás jellemző, s nem a dekorativitás. Kiemelkedik a népi építészet és a szőttes-kultúra. Békéscsaba művészeti élete műkedvelés-centrikus volt, s az a mai napig. Leszámítva Munkácsy csabai kötődését, európai hírű művészt nem adott a város. Az Auróra-kör a XX. sz. első felében viszont példamutató művészetszervezői tevékenységet folytatott, s az elmúlt ötven évben több amatőr művészeti műhely is képes volt nemzetközi eredmények elérésére. Az amatőr művészeti élet szervezettsége és eredményei vezettek több békéscsabai fesztivál megvalósulásához, amelyek immár nemzetközi hírrel, országos ranggal épültek be a város hagyományai közé. A hivatásos művészeti élet a XX. sz. II. felében alakulhatott ki a városban, elsősorban az önálló társulatot működtető Jókai Színház jóvoltából a színészet, a Zeneművészeti Szakközépiskola beindításával a zene, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum köré szerveződve a képzőművészet terén. Az elmúlt időszakban indult és vált országos hírű gasztronómiai rendezvénnyé az évente megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál és vált a város érdekes színfoltjává Városházi Esték rendezvénysorozata. 1996- ban megnyílt a Szlovák Kultúra Háza, 2001- ben a Szlovák Köztársaság főkonzulátusa, 2002- ben pedig a Jankay Kortárs Galéria. A gyógyturizmusban az Árpád Fürdő szolgáltatásai öregbítik a város hírnevét.

7

•

III. HELYZETELEMZÉS

1. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS Békéscsaba az ország délkeleti részén, a kiváló talajminőségű Körösök völgye középpontjában fekszik. A megyeszékhely 194 km2 területe a magyar-román határ közelében fontos - Európát keresztülszelő - nemzetközi vasúti és közúti csomópont; a 44-es és a 47-es főútvonalak kereszteződésében. A város elérhetőségét nagymértékben javította a repülőtér polgári célokra történt átalakítása; ezzel megteremtve a lehetőségét az idegenforgalom, ezen belül például a termálvízkészletre épülő gyógyturizmus, valamint a határon átnyúló üzleti kapcsolatok erősítésének is. Az Európai Unió bővítésének eredményeként a Romániával már korábban is működő határmenti kapcsolatok dinamikusabb fejlődése figyelhető meg, bővítve ezzel a város térségen belül is meghatározó szerepét (pl. kereskedelem, foglalkoztatás, közép- és felsőfokú oktatás). Intenzív a szomszédos településekkel való kapcsolattartás, amely döntően a Békéscsaba-Gyula-Békés közötti, és újabban az élénkülő határon átnyúló kapcsolatok keretében Békéscsaba-Arad városok egymást erősítő, egymás adottságainak kiaknázására épülő projektek megvalósítását jelenti. 2. FŐBB DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Békés megye lakosságának közel egyötöde, 65.384 lakos Békéscsabán él. A megyeszékhely népességének alakulása – az országos hatások és tendenciák mellett – speciális vonásokat is mutat. A városra – a megyéhez hasonlóan – a népesség fogyása és öregedése a jellemző. A természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg következtében Békéscsaba lakónépessége az elmúlt öt év során 3.000 fővel csökkent. Az élveszületések számának jelentős visszaesése, a munkaképes korú lakosság elvándorlásának növekedése miatt az időskorúak száma és aránya jelenleg már meghaladja a gyermek- és fiatalkorúakét. A népesség öregedésével párhuzamosan nő az eltartási teher: 100 munkaképes korúnak már 70 gyermek- és időskorúról kell gondoskodnia. Az elkövetkező években az eltartási teher tovább emelkedik, mert arányaiban kevesebben lépnek munkaképes és lényegesen többen nyugdíjas korba, mint a megelőző években. Ennek az lesz a következménye, hogy egyre kevesebb lesz az aktív korú népesség. A nemek szerinti arány Békéscsabán már 20 éves kortól nőtöbbletet mutat. Ez azt eredményezi, hogy például a 40 évesnél idősebb korosztályban 1000 férfira 1.327 nő jut, de a 70 év felettiek esetében már kétszerese a nők létszáma a férfiakénak. Az életkor előrehaladtával megfigyelhető nemek szerinti arányváltozás a férfiak magasabb halandóságával is magyarázható. Békés megyében a férfiak születéskor várható élettartama 68,3 év, a nőké 76,5 év, amely mindkét nemnél az országos átlagnál alacsonyabb (68,6 illetve 76,9 év). 8

a) Születések, halálozások számának alakulása Év

Születések száma (fő)

2003. 2004. 2005. 2006.

Halálozások száma (fő)

520 762 471 795 518 798 adat 2007. május-júniusban adat 2007. május-júniusban

b) A lakónépesség kor szerinti megoszlása 2006. január 1-jén Kor szerinti csoportosítás 0-3

Fő 2.089

4-6 7-14 15-18 19-60

1.571 5.350 3.159 39.404

61-

13.811

Összesen:

65.384

Korcsoport Gyermek fiatalkorú (0-18 éves)

Fő

Megoszlás %-a

és 12.169

19

Munkaképes 39.404 korú (19-60 éves) Időskorú (61 13.811 éves és idősebb)

60

Összesen:

65.384

21 100

3. INFRASTRUKTÚRA HELYZETE 3.1. Elérhetőség 3.1.1. Közút Békéscsabát Budapest – Kecskemét – Szarvas irányából a nagy tranzitforgalmat lebonyolító 44. sz. főúton lehet elérni, melyen továbbhaladva Gyula felé a román határhoz lehet eljutni. Szeged irányából Debrecen felé haladva a 47. sz. főúton közelíthető meg a város. A 44. sz. főút északi elkerülő útja az áthaladó tranzitforgalom nagy részétől tehermentesíti a városközpontot. A környező településekkel az alábbi országos közutak kötik össze: Mezőberény 4643 sz. út Doboz 4239 sz. és a 4234 sz. utak Szabadkígyós 4433 sz. és 4431 sz. utak Csanádapáca 4432 sz. út Fontosabb elérési idők: Budapest Kecskemét Szeged Debrecen

2 óra 40 perc 1 óra 45 perc 1 óra 20 perc 1 óra 54 perc

Gyula Békés Arad

15 perc 12 perc 1 óra 30 perc 9

Önkormányzati úthálózat hossza: Belterületi utak hossza: 275 km Külterületi utak hossza: 398 km Kerékpárutak hossza: 23 km 3.1.2. Vasút Békéscsaba két vasútvonal, az északnyugat-délkelet irányú Budapest – Lökösháza (Arad) IV. sz. TEN korridor, valamint az erre merőlegesen haladó, délnyugat-északkelet irányú Szeged – Kötegyán – Nagyszalonta - Nagyvárad vonalak találkozásánál fekszik. A két vasútvonal Békéscsaba belterületén fekvő szakasza 5,24 km, illetve 4,47 km hossszú. Fontosabb elérési idők: Budapest - Békéscsaba Szolnok – Békéscsaba Szeged – Békéscsaba Orosháza - Békéscsaba Gyula – Békéscsaba

IC gyorsvonat IC gyorsvonat IP személyvonat IP személyvonat IP személyvonat

2 ó 25 p 2 ó 56 p 1 ó 02 p 1 ó 30 p 1 ó 30 p 1 ó 55 p 32 p 46 p 16 p 16 p

3.1.3. Légi közlekedés A Békéscsabán található közforgalmú repülőtér az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - aszfalt kifutó 1300m x 30m - repülőgép parkolási lehetőség egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára - fogadóképesség 2000 km-ről érkező, 50-60 utaslétszámú gépek számára 3.2. Vonalas közművek kiépítettsége Vízhálózatra kapcsolt lakások száma (db, kiépítettség %) Vízvezeték hálózat hossza (km) Csatornahálózatra kapcsolt lakások száma (db, kiépítettség %) Szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Nyílt árok hossza (km) Csapadékvíz-csatorna hálózat hossza (km) Összes gázfogyasztó száma (db) Gázzal ellátott lakások száma (db, kiépítettség %) Gázhálózatra kapcsolt közületi fogyasztók száma (db) Gázvezeték hálózat hossza (km) Távbeszélő állomások magán (db, kiépítettség %) Távbeszélő állomások üzleti (db, kiépítettség %)

26 130 301 15 385 163 150 109 30 184 28 384 1 800 426,7 10 410 4 279

94% 55% 98% 37% 67%

10

3.3. Szilárd hulladék kezelése A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1977-ben hozta létre a Békéscsabai Hulladékkezelő művet, mely regionális feladatokat lát el. Műszaki paramétereit és megoldását tekintve kielégíti az érvényben lévő valamennyi jogszabályban (uniós és hazai) előírtakat. Regionalitásból adódóan a megyei jogú városban keletkező hulladék mellett a vonzáskörzetébe tartozó – jelenleg 31 településről –fogadja a szilárd kommunális hulladékot. A Hulladékkezelő mű a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 10296-022/2004 sz. (IPPC engedély) határozata alapján rendelkezik engedéllyel a települési szilárd hulladék lerakására, ártalmatlanítására, illetve hígtrágya elhelyezésre vonatkozóan. A hulladékkezelő mű jelenleg használt I. ütemének telítettsége 80-85 %, ami azt jelenti, hogy még 1,5 – 2 évre elegendő befogadó kapacitással rendelkezik. I. depónia környezethasználati érvényességi ideje: 2007. december 31. a határozatban rögzített feltételek teljesülése mellett A II. ütem létesítésére 25584-012/2005 számú határozattal Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyt adott. II. ütemben elhelyezhető hulladékok össz. mennyisége: 54 700 tonna/év II. ütem kiépítésére engedélyezett teljes befogadó képessége: 642 900 tonna Mezőgazdasági jellegű szennyvízelhelyező telep a Hulladékkezekló Mű területén, a későbbiekben megépítendő és üzembe helyezendő depónia területeken került kialakításra. A szennyvíz (hígtrágya) a területen kialakított barázdákban kerül elhelyezésre a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8435-6/1995 sz. környezetvédelmi engedélye és a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás üzemeltetési engedélyében meghatározottak alapján A környezetvédelmi engedélyben 60.000 m2 terület lett engedélyezve, a gyakorlatban kb. 51.000 m2 áll rendelkezésre. 1998-ban került kialakításra a szelektív hulladék gyűjtés rendszere, mely azóta folyamatosan bővül, változik a lakossági igényekhez igazodva. Jelenleg 30 gyűjtősziget áll rendelkezésre a város különböző pontjain, ahol a helyi adottságok figyelembevételével műanyag és/vagy papír és/vagy üveg elkülönített gyűjtése történik, A közszolgáltató a lakosságnál keletkező zöldhulladékot külön díjazás és mennyiségi korlátozás nélkül a rendszeres heti zöldhulladék szállítás keretében szállítja el. A szolgáltató a zöldhulladék elkülönített gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos kérésére indokolt mennyiségű külön hulladékgyűjtő edényzetet biztosít, amelynek ürítése hetente egy alkalommal történik a szilárdhulladék szállítástól elkülönítetten, térítésmentesen. A hulladékgyűjtőben kizárólag komposztálható zöldhulladék helyezhető el. Veszélyes hulladékok Önkormányzat által szervezett elkülönített gyűjtése nem működik a településen. 4. VÁLLALKOZÁSOK Békéscsaba Délkelet-Magyarország egyik legjelentősebb ipari és kereskedelmi központja. A modern iparágak, illetve a kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlődése tapasztalható leginkább az utóbbi években, a nagy hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar csak őrízte meg jelentőségét. A városra jellemző a történelmi múlttal rendelkező malomipar mellett a konzervipar és a húsüzemek működése. A baromfifeldolgozás és a hűtőipari tevékenység 11

Megjegyzés [BLA1]: nem a TAPPE???

jelentős leépülésen ment át az utóbbi néhány évben. Nagy hagyományokra tekint vissza és több ezer munkahelyet nyújt a cserép-, a tégla-, az építő-, a nyomda- és a textilipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt években az elektronika is követett. Legújabban a pénzügyi, banki háttérszolgáltatások jelentek meg erőteljesebben Békéscsabán. A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2006-ban

Ágazat

Vállalkozások száma

Ipar Építőipar Mezőgazdaság Kereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egészségügyi, szociális, kulturális Egyéb tevékenység

610 508 319 1.638 339 310 340 3.860 458 566 204 1

Összesen

9.806

5. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK, HUMÁN ERŐFORRÁSOK ALAKULÁSA

A) Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok keretében biztosítja az alábbiakat: a) egészséges ivóvíz b) szociális alapellátás c) utcai szociális munka d) közvilágítás e) helyi utak, közterületek fenntartása f) nemzeti, etnikai kisebbség jogainak érvényesítése g) köztemetők fenntartása h) folyékony hulladékkezelés i) közterületek tisztántartása j) könyvtári szolgáltatás k) államigazgatási feladatok l) iskolai oktatás, nevelés m) szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás n) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás o) rendkívüli gyermekvédelmi támogatása p) gyermekvédelmi alapellátások q) gyermekek napközbeni ellátása r) bölcsödei ellátás 12

B) Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. alapján (8 §. (2) bek.) az önkormányzat a következő feladatokat látja el: s) településfejlesztés, -rendezés t) környezetvédelem u) v) w) x) y) z)

Építés és településfejlesztés Tervtanács működtetése Környezetvédelmi feladatok Természetvédelmi feladatok Körös Volán támogatása

helyi tömegközlekedés lakásgazdálkodás vízrendezés, csapadékvíz elvezetése csatornázás, vízkárelhárítás sporttámogatás Sporttámogatás, sportfeladatok közművelődés Művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek támogatása Jókai Szinház támogatása Bábszínház támogatása aa) egészséges életmód feltételeinek biztosítása Egészségmegőrző program Meningitis és Hep. B ell. védőoltás Háziorvosok eszközpótl.támogatása bb) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában Támogatott foglalkoztatás Az önkormányzatok hatásköréről szóló 1991. évi XX. tv. alapján (121. §) önként vállalt feladatként ellátja az alábbi feladatokat: cc) kulturális célok megvalósításának támogatása Balassi Közalapítvány támogatása Jankay Galéria támogatása Kulturális előirányzat támogatásai dd) lakossági művészeti önszerveződés támogatása Városházi Esték Városi Bál Kolbászfesztivál A 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (23 § (1)) alapján az önkormányzatok lakáscélú kamatmentes kölcsönt, illetve vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak: ee) lakáshoz jutás támogatása

Első lakáshoz jutók támogatása

13

C) A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás által ellátott feladatok Feladat Területfejlesztési feladatok Közoktatási intézményi feladat Nevelési tanácsadás Pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás Logopédiai ellátás

Feladatellátás kezdete 2004.06.22. 2005.09.01. 2005.09.01. 2005.09.01.

Érintett települések Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település

2006.11.01.

Belső ellenőrzés Háziorvosi ügyelet

2005.09.05. 2006.01.01.

Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti központ Hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése Nappali melegedő Családok átmeneti otthona Helyettes szülői hálózat Támogató szolgálat Utcai szociális munka Gyermekek átmeneti otthona

2006.01.01. 2006.01.01. 2006.01.01. 2006.01.01.

Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás Valamennyi település Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település

2006.01.01. 2006.01.01. 2006.01.01. 2006.01.01. 2006.01.01. 2007.01.01.

Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település Valamennyi település Békéscsaba Valamennyi település

Közösségi ellátás Sportfeladatok Házi segítségnyújtás

2007.01.01. 2007.01.01. 2007.03.31.

Szociális étkeztetés

2007.03.31.

Nappali ellátás

2007.03.31.

Idősek otthona

2007.03.31.

Valamennyi település Valamennyi település Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony Valamennyi település

Időskorúak gondozóháza Szenvedélybetegek otthona Tanyagondnoki szolgálat

2007.03.31. 2007.03.31. 2007.03.31.

Valamennyi település Valamennyi település Kétsoprony

14

D) Az önkormányzati intézmény- és feladatstruktúra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat intézmény- és feladatstruktúrája Megjegyzés [BLA2]: TSÉ: mikori állapot?

Megnevezés A.) OKTATÁS Óvodai ellátás Általános Iskola Szakközépiskolai Oktatás Szakképző Iskolák Kollégiumok Vegyes oktatási intézmények Jankay T.Két Tan Ny. Ált.isk.és Koll. Gerlai Általános Művelődési Központ Esély Pedagógiai Központ Bartók B. Zeneiskola TISZK B.) EGÉSZSÉGÜGY Dr.Réthy Pál Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Alapellátási Intézmény

C.) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Egyesített Szociális Intézmény Gyermekélelmezési Intézmény

Intézmény önállósága

2006.okt.1-i gyerek-, tanulólétszám (fő)

Költségvetés e Ft

Összesen e Ft 7 088 422

9 részben önálló intézmény 7 önálló, és 1 részben önálló intézmény 6 önálló, és 3 részben önálló intézmény 3 önálló intézmény 2 önálló intézmény Általános Iskolai és kollégiumi ellátás, Önálló intézmény Álatános iskolai, és óvodai ellátás. Önálló intézmény Gyógypedagógiai Alapfokú és középfokú művészetoktatási int. Önálló intézmény önálló intézmény

1616 4383 5511 4412 530

850 800 1 722 585 1 768 950 949 074 202 493

499

215 846

172 281

92 603 352 969

579

202 986 730 116 4 329 682

önálló intézmény részben önálllóként az Óvodai GESZ-hez csatolva, 2006-ban bölcsődében ellátottak száma: 232 fő

4 329 682

1 576 830 önálló intézmény önálló intézmény

611 812 965 018

15

D.) KULTÚRA Ifjúsági Ház és Általános Társaskör F.) EGYÉB Hivatásos Önkormányzati TűzoltóParancsnokság

134 252 1 önálló intézmény 3 részben önálló intézménnyel

134 252

önálló intézmény

326 517

326 517

Mindösszesen:

17 983

13455703

Az Önkormányzat intézményei feladatuk ellátása tekintetében kötelezően ellátandó feladatokat látnak el, kivétel az Ifjusági Ház és Általános Társaskörnél ellátott feladat, mely az önkormányzat önként vállalt feladata.

16

Regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülők legfőbb adatai Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A nyilvántartásban 365 napon túl szereplők száma (fő) Járadékra jogosultak száma (fő) Szociális ellátásban részesülők száma – aktív korúak rendszeres szociális segélye (fő) Munkaképes korú lakosság száma – 15- 64 év (fő) A nyilvántartott álláskeresőknek a munkaképes korú népességhez viszonyított aránya - országosan - Békés megye - Békéscsaba

Mutatószám 3.149 548 897 636 45.573 6,89 % 10,23 % 7,33 %

6. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A város környezetére pozitívan ható tényezők: -

A kiépített regionális vízszolgáltató rendszer részben megoldotta a város vízellátását. A levegő tisztaság - a por és pollen jelenlét kivételével - megfelelő, jó. Kedvező természeti környezeti ökoszisztémák, jó rekreációs adottságok. A földrajzi helyzet, határmenti fekvés környezeti szempontból kedvező. Jelentős termálvíz készlet.

6.1. Vízminőség Békéscsaba környezetét formáló tényezők közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni, felszínalatti vizek, a mesterséges víztavak (anyaggödrök) és a termálvizek, de nem elhanyagolandó elem a hulladék kezelése és a levegőtisztaság-védelem. Problémakataszter: - Kisvízi időszakban az Élővíz-csatorna vízpótlásának hiánya ökológiai, városképi hátrány, csakúgy, mint a csatorna jelentős terheltsége, szennyezettsége. így évi kb. 3 cm feliszapolódás és vízminőség romlás jelentkezik (I. osztályú felszíni vízből szennyezett III. osztályú lesz). Az Élővíz csatorna belterületi szakaszai rendezettek, de külterületen elhanyagoltak, szemetesek, rendezetlenek. - Továbbra is magas a belvízi veszélyeztetettség mind a mezőgazdasági területeken, mind pedig a település belterületén. - A felszín alatti vizek (talajvizek) kedvezőtlen minősége (magas –NO3, -SO4, Fe, As tartalom). - A termálvizek (magas szerves anyag, só, fenol) elfolyó víz, befogadó problémája. - A csatornázottság elmaradott helyzete, a szennyvíztisztítás alacsony hatásfoka. 17

-

A várost ellátó regionális ivóvíz rendszer vízminősége nem felel meg az EU vízminőségi előírásainak (As, Fe, Mn, nitrát tekintetében) Vízellátó rendszer vezetékei elavultak (közel 50%-a azbeszt anyagú cső)

6.2. Levegő szennyezettsége A város légterébe kerülő szennyező anyagok döntően fűtésből, üzemi, technológiai tevékenységekből és közlekedésből erednek. Pont-, diffúz és vonalforrásként terhelik a levegőt. Problémakataszter: - Magas a kiporzásból eredő porszennyezés, a levegő allergén pollenkoncentrációja, hiányoznak a mezővédő erdősávok. - A tranzitforgalom miatt jelentős a közlekedés okozta levegőszennyezés (szálló por, ülepedő por, NO2), valamint a zaj- és rezgésterhelés. - Korszerűtlen közlekedési eszközök magas aránya. - Ipari és mezőgazdasági eredetű levegőszennyezések, bűzkibocsátás (belterületi állattartás) 6.3. Hulladékgazdálkodás Békéscsaba hulladékgazdálkodási helyzete megfelelő (ld. Infrastruktóra helyzete). A városban található hulladékkezelési infrastruktúra részben kielégíti az európai normákat. További fejlesztéseket végrehajtva a város hosszabb távon is képes kezelni a keletkező hulladéktömeget. A termelési hulladékok és a veszélyes hulladékok mennyisége nem kiugróan magas. Problémakataszter: - A hulladék elhelyezés/kezelés hiányosságai (gyűjtés, szállítás, hasznosítás) - Kétegyházi úti régi lerakó rekultivációja. - A szelektív gyűjtési rendszer nem teljesen kiépített. - A már szelektíven gyűjtött hulladékfajták hasznosítása nem megoldott. - Szennyvízelhelyezés környezetterhelése 6.4. Zöldterület-ellátottság Problémakataszter: - A települési zöldterület ellátottság alacsony, kevés a használati értékkel bíró zöldterület. - Egyes területek ápoltsági-fenntarthatósági színvonala nem minden esetben éri el a kívánatos mértéket, különösen a nagy lakósűrűségű lakótelepeken. - Hiányoznak a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok, a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok. 6.5. Energiagazdálkodás

18

Problémakataszter: - Az energia-megtakarítás terén meglehetősen kevés a fejlesztési beruházás. - Hagyományos energiafelhasználás. - Megújuló energiaforrások alacsony kihasználtsága, hiánya.

7. A TELEPÜLÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZERE Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervezeti egységei a nem városi irányítású intézmények és – megyei önkormányzati, regionális és ágazati dekoncentrált – szervezetek közötti együttműködés már a korábbi időszakban kialakult, általánosságban megállapítható, hogy az együttműködések jelentősebb fennakadások nélkül, normális mederben zajlanak. A környező településekkel való kapcsolattartás több hatékony formája valósult meg Békéscsaba részévételével, vezetésével. A többcélú kistérségi társulás egyre bővülő feladatokkal vesz részt a településközi együttműködésekben, amely a területfejlesztési feladatokon túl jelentős intézményfenntartói feladatokat is ellát (Békéscsabai Kistérségi Társulás). Szintén bizonyította létjogosultságát a társadalmi és civil szervezetek keretei között történő együttműködés. A Közép-Békési Centrum (jogilag a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás) keretében való közös fejlesztési munka különösen felértékelődött a 2007-13. közötti európai uniós költségvetési ciklus előkészítése során. Célja a települések versenyképességének erősítése, valamint az, hogy az érdekelt felek közös érdekképviseletet alakítsanak ki, és közösen dolgozzák ki fejlesztési programjaikat a hazai és külföldi források elnyerésére. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület civil szervezetként kiváló forrásabszorbciós képességgel több térségi programot vallhat magáénak. A határon átnyúló együttműködés kereteit a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, valamint a testvérvárosi kapcsolatok biztosítják. Békéscsaba város 8 településsel tart fenn partnervárosi kapcsolatot. A partnervárosok közül hat település európai uniós országban fekszik (Wittenberg, Trencsén, Tarnowskie Gory, Székelyudvarhely, Belényes, Mikkeli). Zrenjanin és Ungvár települések az Unión kívüli ország nagyvárosai. Ezen kívül időszakonként és projektenként más-más európai ország településeivel is alakul ki együttműködés (Salamanca, Korompa, Osnyi, stb.).

19

8. AZ ELŐZŐ CIKLUSBAN MEGVALÓSULT ÉS AZ ELŐZŐ CIKLUSBÓL ÁTHÚZÓDÓ, FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK

Az előző önkormányzati választási ciklusban végrehajtott fejlesztések az éves költségvetési rendeletekben kerültek meghatározásra, amelyhez 2004-től támpontot adott a 150/2004. (III.25.) sz. közgyűlési határozattal elfogadott „Európa Terv 2004. Békéscsaba” című dokumentum. a) Megvalósult fejlesztések évenként Fejlesztés megnevezése

Összege (eFt)

Beruházások 2002. évi beruházások 2003. évi beruházások 2004. évi beruházások 2005. évi beruházások 2006. évi beruházások Beruházások összesen:

790 545 822 047 1 492 874 1 406 165 1 647 578 6 159 209

Felújítások összesen: Fejlesztések (beruházások + felújítások) összesen:

253 606 105 514 255 659 347 350 377 242 1 339 370 7 498 579

Felújítások 2002. évi felújítások 2003. évi felújítások 2004. évi felújítások 2005. évi felújítások 2006. évi felújítások

20

Megvalósult fejlesztések ágazatonként Fejlesztések megnevezése

Beruházások Egészségügyi ágazat Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet Egészségügyi Alapellátási Intézmény Árpád fürdő fejlesztéséhez önkormányzati saját forrás biztosítása a Békés Megyei Vízművek Vállalat részére Szociális ágazat Egyesített Szociális Intézmény Oktatási ágazat Alsófokú oktatás Gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás Szakmunkásképző és szakközépiskolai oktatás Közművelődési ágazat Ifjúsági Ház és Általános Társaskör és a hozzá tartozó részben önálló intézmények Sporttevékenység Kórház utcai stadion rekonstrukció saját forrása Kórház u. 6. sz alatti tornacsarnok (Hungarotel Torna Club) felújítása, akadálymentesítése - saját forrása (összköltsége nettó 16.256 eFt) Békéscsaba Városi Sportcsarnok átalakítása Szabadtéri sportpályák fejlesztése Kommunális tevékenység Szennyvízelvezetés és kezelés Csapadékvíz elvezetés Ivóvízellátás Települési hulladékkezelés Mélyépítőipar Infrastruktúra Közvilágítás, elektromos ellátás Parkosítás Igazgatási ágazat Polgármesteri Hivatal Tűzoltóság

Összege (eFt) 2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

0

0

40 967

94 280

117 043

23 586

31 156

0

0

0

250 000

0

0

0

0

68 298

21 828

385 368

392 496

50 028

20 386

0

149 597

27 270

160 184

0

0

63 707

291 948

599 434

0

0

0

21 106

2 771

17 404

1 519

0

1 639

31 115

3 125

0

31 720

20 700

21 655

10 630

0

0

16 261

0

0

0

21 400

2 000

0

0

395

0

19 539

0

50 454

18 371

17 309

13 675

20 037

14 685

4 541

55 309

5 360

9 750

7 042

24 404

25 973

13 540

13 814

8 370

773

3 315

322

5 696

54 936

12 709

89 326

149 853

84 090

19 848

47 527

29 339

8 490

73 650

9 389

2 409

19 665

6 189

34 460

0

0

1 700

6 315

250

58 099

23 246

94 751

16 746

376 959

0

0

0

0

0

21

Kutyamenhely fejlesztése Környezet és természetvédelem Jamina Téglagyári Tavak területfejlesztése - "Horgászfalu " pályázathoz saját forrás Környezetvédelmi Program elkészítésére Város és községgazdálkodás Lakásépítés, felújítás kiadásai Település fejlesztési koncepció, település fejlesztési tervek Tervezési költségek (pályázati, egyéb tervek, szakvélemények) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ megvalósításához szükséges saját forrás Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ eszközbeszerzése Logisztikai Központ Békéscsaba projekt Széchenyi ligeti pavilont érintő ROP 1.1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése pályázathoz saját forrás biztosítása (összesen 949.767,5 eFt összköltésgű beruházás Békéscsabát érintő 215.033 eFt részének saját forrása) Vagyonkezelő RT-nek átadás Felhalmozási célú pénzeszköz átadás Autóbusz vásárlás támogatása Körös Volán Rt. részére Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének kisajátítást pótló támogatása Beruházások összesen: Felújítások Egészségügyi ágazat Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet Egészségügyi Alapellátási Intézmény Szociális ágazat Egyesített Szociális Intézmény Gyermekélelmezési Intézmény Oktatási ágazat Alsófokú oktatás Gimnáziumi és szakközépiskolai

1 122

1 438

4 684

0

0

1 000

0

0

0

0

2 352

0

0

0

0

87 812

606 016

166 094

227 872

14 896

3 529

4 271

21 899

10 138

18 675

6 478

18 531

6 234

37 669

4 225

0

2 913

262 232

0

0

0

0

2 285

1 912

0

0

0

0

20 845

0

0

0

0

0

519

35 000

0

0

0

8 327

16 000

0

0

0

0

21 000

0

0

0

0

790 545

822 047

1 492 874

1 406 165

1 647 578

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

0

9 510

10 348

318

0

625

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

45 586 14 933

34 779 651

53 041 60 920

25 712 73 515

25 953 48 828

22

oktatás Szakmunkásképző és 36 509 0 11 524 0 20 000 szakközépiskolai oktatás 4 062 856 0 0 0 Kollégiumok 18 984 16 541 5 461 0 0 Vegyes oktatási intézmények Közművelődési ágazat Városházi Esték nézőterének 1 278 0 0 0 0 rekonstrukciója Diáktanya nádfedés javítása, 312 0 0 0 0 tűzvédő bevonata Ifjúsági Ház és Általános Társaskör 0 2 506 27 452 2 262 0 és a hozzá tartozó részben önálló intézmények összesen: Sporttevékenység A város közterületein elhelyezkedő 5 476 0 0 0 0 sportpályák felújítása Kommunális tevékenység 0 0 0 0 0 Szennyvízelvezetés és kezelés 18 961 15 734 5 407 8 991 1 562 Csapadékvíz elvezetés 0 0 0 930 0 Ivóvízellátás 0 0 0 0 Települési hulladékkezelés 55 583 10 667 64 413 206 345 248 075 Mélyépítőipar 0 1 427 0 0 0 Infrastruktúra 0 0 0 0 Közvilágítás 1 515 2 174 4 188 935 Parkosítás 478 558 1 519 754 7 Temető felújítások Igazgatási ágazat Polgármesteri Hivatal 31 909 4 991 7 187 12 968 3 971 létesítményeinek felújításai Felújítások tervezési és egyéb 5 943 0 0 0 0 költségei Város és községgazdálkodás 9 966 4 620 4 342 6 716 12 788 Lakásfelújítások Felújítások tervezési és egyéb 0 1 159 1 871 4 651 15 123 költségei Felújítási célú pénzeszköz átadás Erzsébethelyi fiókkönyvtár áthelyezésére forrásátadás a 3 000 0 0 0 0 Békéscsaba Vagyonkezelő Rt részére Felújítások összesen: 253 606 105 514 255 659 347 350 377 242 Fejlesztések összesen: 1 044 151 927 561 1 748 533 1 753 515 2 024 820 A beruházási és felújítási kiadások tételes felsorolását az éves költségvetési beszámolók tartalmazzák.

23

b) Áthúzódó, folyamatban lévő fejlesztések Fejlesztés megnevezése

További pénzügyi kihatás

2006-ig teljesült (eFt)

Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet belgyógyászati tömb rekonstrukciója címzett támogatással (960.000 eFt-ból címzett támogatás 816.000 eFt, CÉDE támogatás 10.000 eFt, saját forrás 134.000 eFt) Dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet 2006. évi céltámogatott gép-műszer beszerzés saját forrása (156.000 eFt-ból céltámogatás 117.000 eFt, szükséges saját forrás 39.000 eFt) "Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ infrastrukturális feltételeinek javítása" (HEFOP/2004/4.1.1) című pályázat saját forrásának biztosítása (921.499 eFt-ból támogatás: 844.999 eFt, EU Önerőalap: 30.000 eFt, saját pénzforrás 20.000 eFt, természetbeni: 26.500 eFt) Közoktatási intézményekben kötelező eszköz- és felszerelés beszerzése Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program előkészítése "Békéscsaba MJV. szennyvíztisztításának és -csatornázásának fejlesztése" projekt előkészítése (400.000 eFtból támogatás 300.000 eFt, saját forrás 100.000 eFt) saját forrás biztosítása "Körösök lágy ölén" - Széchenyi ligeti pavilon átépítése (ROP 1.1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése pályázattal támogatott összesen 949.767,5 eFt összköltségű beruházás Békéscsabát érintő 220.530 eFt részének saját forrása 5.341 eFt, támogatás 215.190 eFt)

11.200

122.800

11.700

27.300

24.263

25.737

46.790

34.863

18.864

17.183

18.000

82.000

3641

A „2006-ig teljesült” és a „További pénzügyi kihatás” oszlopok csak az önkormányzati saját forrásokat tartalmazzák.

24

9. A TELEPÜLÉS JELENLEGI ÁLLAPOTÁBAN

MEGLÉVŐ GYENGE ÉS ERŐS PONTOK

Erősségek a) megyeszékhely, regionális alközpont, közigazgatási központ b) kereskedelmi és szolgáltatói központ c) a gazdaságfejlesztés intézményi- és piaci szolgáltató hátterének, valamint infrastrukturális feltételeinek javulása: inkubátorház, ipari park, informatikai háttér d) képzett, olcsó, nagyszámú, átképzésre többnyire alkalmas munkaerő e) térségi közúti, nemzetközi vasúti csomópont f) jelentős tranzit forgalom g) regionális repülőtér h) Közép-Békési Centrum belső közlekedési kapcsolatrendszerének bővülése i) gasztronómiai hagyományok j) vonzó természeti környezet: környezeti adottságok, kellemes táj, napsütéses órák magas száma k) alacsony fokú a környezetszennyezés l) gazdag felszíni és felszín alattivizek (bányatavak, kutak, hévizek, Élővíz-csatorna) m) védett és megvédendő természeti értékek jelentős száma n) fejlett oktatási és kulturális intézmények (középfok, Főiskola) o) kulturális élet sokszínűsége p) nemzetközileg ismert és elismert sportágak q) kedvező geopolitikai adottságok r) gazdag nemzetiségi élet és az ebből adódó kapcsolatrendszer, hagyományok s) magyarországi szlovákság kulturális központja t) a meglévő szociális ellátórendszer szervezett, szakszerű u) civilbarát városi és megyei intézmények, a civil szervezetek jelenléte

Gyengeségek a) közúti közlekedés fejletlensége, rossz elérhetőség b) a gazdasági fejlettség alacsony szintje c) természet- és környezetvédelmi hiányosságok (szennyvíz, Élővíz-csatorna) d) levegőszennyezettség: por, pollen e) befektetés ösztönzés szűk keresztmetszete f) tőkeszegény vállalkozások g) korszerűtlen iparszerkezet h) hanyatló ágazatok (mezőgazdaság, élelmiszeripar, könnyűipar) i) külgazdasági kapcsolatok fejletlensége j) gyenge népességmegtartó képesség k) szakképzett munkaerő magas elvándorlása l) alacsony bérszínvonal, minimálbéres foglalkoztatás elterjedése m) munkanélküliség n) jelentős természetes fogyás és elvándorlás o) öregedő népesség p) gyenge városmarketing q) turizmus infrastrukturális és intézményi feltételeinek hiányosságai

Lehetőségek a) EU-s fejlesztési források kihasználásának lehetősége, forrásbevonás átalakuló geopolitikai helyzet b) határmentiség: határmenti kapu szerep felértékelődése c) Románia uniós tagsága d) ökoturizmus, aktív turizmus fejlődése e) Közép-Békési Centrum szerepének további erősödése f) energetikai és hulladékgazdálkodási beruházások g) civil szervezetek erősödése h) e-közigazgatási szolgáltatások i) rugalmas munkaerőképzés, átképzés

Veszélyek a) b) c) d)

elérhetőség továbbra sem javul (M44) geopolitikai helyzetből adódó előnyök elmulasztása Romániával szembeni versenyhátrányok felerősödnek nem sikerül újrapozícionálni a várost az átalakuló térszerkezetben e) vállalkozások tőkeszegénysége tartós marad f) képzési rendszerek nem tudják kielégíteni a munkáltató igényeket g) elvándorló értelmiségiek

26

• •

IV. FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A fejlesztési alapelvek mind a fejlesztési célok kitűzésekor, mind pedig a konkrét fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor meghatározóak lesznek. Ezek az alapelvek lesznek iránymutatóak akkor is, amikor a rendelkezésre álló forrásoknak a különböző lehetőségek közötti elosztásáról kell döntést hozni. • Hatékonyság A fejlesztéseknek számszerűsíthető, mérhető indikátorok mentén összességében magasabb hatékonyságot kell biztosítaniuk az adott területen, mint a kiindulási állapot. A hatékonyságot az egyes fejlesztések tágabb kontextusában szükséges vizsgálni. A kötelezően ellátandó és az önként vállalt önkormányzati feladatok esetén is törekedni kell az anyagi, környezeti és humán erőforrásokkal minél hatékonyabb felhasználására. Fenntarthatóság A fejlesztéseknek környezetvédelmi és gazdasági szempontból is hosszútávon fenntarthatónak kell lenniük. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátás Térségi - regionális hatás A kiválasztás során előnyt élveznek azok a projektek, melyek Békéscsaba érdekeinek maximális kiszolgálása mellett a térség/régió más szereplőire nézve is pozitív hatással bírnak. Prioritást élveznek a Közép-Békési Centrum keretében megvalósítható fejlesztések. Felelős vagyongazdálkodás A program egyik célja a város vagyonának a gyarapítása. A fejlesztéseknél egyedileg is kimutathatónak kell lennie a vagyonhasznosítás pozitív mérlegének.

•

V. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. FEJLESZTÉSI CÉLOK Békéscsaba Megyei Jogú Város érvényben lévő városfejlesztési koncepciója (2005) a következő stratégiai célokat és fejlesztési prioritásokat tűzi ki: Startégiai célok: I. A több lábon álló – specializált tevékenységek növekvő súlyára épülő – gazdasági struktúra; jobb tőkevonzó képesség; a közép-békési településegyüttesben rejlő piaci lehetőségek kihasználása II. A gazdaság versenyképességét erősítő infrastrukturális - szolgáltatási háttérfeltételek és hatékony közszolgáltatás III. A munkaerő újratermelése feltételeinek javítása; a helyi társadalmi és környezeti konfliktusok kezelhető szinten tartása 27

Fejlesztési prioritások: 1. A helyi gazdaság strukturális átalakítása, a versenyképesség javítása 2. Nyitottság – az együttműködés és a városmarketing fejlesztése 3. A gazdasági növekedés infrastrukturális háttérfeltételeinek fejlesztése 4. Versenyképes munkaerő-kínálat megalapozása 5. A társadalmi és környezeti konfliktusok kezelése Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez illeszkedő fejlesztési programja (2006) szintén a fenti célokkal összhangban fogalmazza meg a I. foglalkoztatás növelése, II. biztonság/életminőség javítása, III. a határmentiségből fakadó előnyök kihasználása alkotta hármas célrendszert. Ugyanaz a dokumentum adja meg a célokból levezetett és egyúttal a városfejlesztési koncepcióban felállított stratégiai céloknak és fejlesztési prioritásoknak is megfelelő fejlesztési irányok rendszerét. A fejlesztési irányokat a humán erőforrások és a műszaki feltételek szempontjából vizsgálja a program.

Humán erőforrások

Foglalkoztatás Képzés Gazdaságfejlesztés

Műszaki infrastruktúra

Közlekedés

Biztonság/Életminőség Szociális biztonság Egészségügy Környezeti biztonság Közigazgatás

2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BEMUTATÁSA A Gazdasági Program - jellegéből adódóan – a fejlesztési mellett üzemeltetési és intézményfenntartói szempontból is bemutatja a ciklusra vonatkozó elképzeléseket. 2.1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése Bár a város legnagyobb foglalkoztatója intézményein keresztül az önkormányzat, a munkahelyek megőrzésében és újak létrehozásában közvetlen szerepet a vállalkozói szektornak kell betöltenie. Ehhez az önkormányzat a keretfeltételek megteremtésével, kedvező üzleti környezet kialakításával tud hozzájárulni. Az önkormányzat kiemelten támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, aktívan lobbizunk a bezárt élelmiszeripari üzemek újraindításáért, sorsukat folyamatosan figyelemmel kísérjük. Markáns szerepet szánunk a szakképző iskolák, az önkormányzat és a gazdaság kapcsolatában a térségi integrált szakképző központ mellett működő szakmai tanácsadó testületnek abban, hogy a 28

szakképzés kimenete minél nagyobb mértékben fedje le a vállalkozások bemeneti igényeit. A több, mint 3000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése, átképzése érdekében képzési programokat indítunk a Békés Megyei Munkaügyi Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai Regionális Képző Központtal együttműködve. Folyamatosan konzultációkat tartunk a városban működő vállalkozásokkal, felmérjük munkavállalóik kompetenciáival szemben támasztott elvárásaikat. A képzési programoknál jelentős európai uniós forrásokra támaszkodunk. A kamarákkal és vállalkozói érdekképviseletekkel közösen törekszünk arra, hogy a vállalkozásokhoz eljussanak a legfrissebb európai uniós és pályázati információk. Pályázataik elkészítésében, projektjeik menedzselésében szintén segítséget nyújtunk. A vállalkozásokkal az önkormányzat korrekt, de a jogszabályokban előírtaknak mindenkor érvényt szerző hatóságként, de egyúttal szolgáltató partnerként is példamutató viszonyt alakít ki. Ebben kiemelkedően fontos a Polgármesteri Hivatal munkatársainak hozzáállása és szaktudása.

2.2. Befektetés-támogatási politika, gazdaságfejlesztés A befektetés-ösztönzés infrastrukturális feltételeinek alapköve a térség egésze közúti elérhetőségének javítása, ezért az M44 gyorsforgalmi út megépítésére égető szükség van. A többi érintett önkormányzattal együtt aktív lobbitevékenységet folytatunk a gyorsforgalmi útért. A befektetések ösztönzése és magasan kvalifikált munkaerő képzésének a segítése érdekében kapcsolatot tartunk a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karával és más képzőintézetekkel. Proaktív befektetésösztönzési programmal ajánljuk ki a bel- és külföldi befektetőknek a város ingatlan-portfolióját, üzleti és képzési lehetőségeit. Hazai és nemzetközi befektetői és kereskedelmi vásárokon ismertté és vonzóvá tesszük Békéscsabát. A Békéscsabán belüli infrastruktúra az elkerülő út megépítésével új zöld- és barnamezős befektetési potenciállal bővült, ahová termelő-kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásokat várunk. Az Északi Iparterületen található önkormányzati telkeken (majd azok bővítésével újabb területeken) kiépítjük az alapinfrastruktúrát és elindítjuk a logisztikai, ipari központot. Ezt az elképzelésünket összehangoljuk a vasúti fővonal fejlesztésével is. Ipari-kereskedelmi hasznosítás alá vonjuk az elkerülő út – Szarvasi út - 120-as vasúti fővonal által határolt (delta)területet, kezdeményezzük az ipari parki címre jogosult terület kiterjesztését az Almáskerti Ipari Parkon kívülre is. Az Almáskerti Ipari Park még szabadon álló területeinek egy részén a Kétegyházi úti, időközben megtelt inkubátorház bővítését hajtjuk végre. Szintén itt kapnak helyet és támogató szolgáltatásokat az – elsősorban élelmiszeripari - innovációt folytató vállalkozások. Barnamezős beruházások potenciális helyszíne a Kétegyházi út és a Gyár utca menti iparterület (Hűtőház, Tejgyár, Barnevál) lehet. Ennél a fejezetnél törekszünk az előbbiekkel több ponton összefüggő turizmusfejlesztés során annak „húzó ágazatainak” meghatározására is, mivel a turisztikai fejlesztések többsége magántőke befektetéseket feltételez. A régió településein a vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel (ld. helyzetértékelés), ezért a versenyképes kínálat kialakításához az 29

egyes adottság-elemek összekapcsolásával „termékcsomag / programcsomag” összeállítása szükséges. Mivel hiányzik az egész évben vagy az év nagy részében élvezhető, elsőszámú vonzerő Békéscsabán, szükséges egy új, a turisták számára vonzó attrakció kitalálása, amihez a meglévő adottságokat és vonzerő elemeket turisztikai termékké, kínálattá kell fejleszteni. Ilyen lehet az ötlet szintjén már meglévő „kolbászutca”, „kolbászudvar”, megteremtve annak a lehetőségét, hogy Békéscsabán egész évben lehessen csabai kolbászt venni, sült kolbászt enni, disznóvágást szervezni. További turisztikai projektek között kiemelkedő a jaminai víziparadicsom nagyprojekt, melynek elsőütemeként a horgászfalut 100%-ban városi önkormányzati tulajdonú területen tudjuk megvalósítani. Rendbe tesszük a pósteleki kastélyparkot és visszaállítjuk a korábbi kedvelt kirándulóhely népszerűségét. A városban jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő színvonalú és mbefogadóképességű konferenciaközpont, ezért a Ruhaipari Szakközépiskola felszabaduló oktatási és kollégiumi épületeiben kialakítjuk azt. Békéscsaba és Közép-Békés természeti értékeire alapozva gyalogos, vízi, kerékpáros és lovas ökoturisztikai túraútvonalakat építünk ki az Élővíz-csatorna mentén. A sportturizmus bővítésének egyik kiemelt projektje a lőtér nemzetközi szintűvé létesítménnyé fejlesztése lehet. A legfontosabb kommunikációs és marketing feladat egy marketing stratégiai és cselekvési terv készítése, amelyben számba kell venni a térség adottságai, kínálati potenciálját, erősségeit, gyengeségeit, fel kell tárni a településről kialakult imázst, értékelni kell az eddigi marketing tevékenységet – szükséges változtatásokat megtenni.

2.3. Intézményi feladatellátás 2.3.1. Óvodák A születésszám stagnálása, illetve az óvodáskorú gyermekek létszámának stabilizálódása miatt az óvodai szerkezet átalakításában jelentős változtatásra nem lesz szükség. Az óvodák további összevonása gazdasági szempontból jelentéktelen megtakarítást eredményezne, szakmai szempontból hátrányosan érintené a szolgáltatást igénybe vevőket. A békéscsabai óvodák szakmai munkája kiváló. A folyamatos megújulásuk, fejlődési lehetőségük biztosítása továbbra is fontos. 2.3.2. Általános iskolák Az elkövetkező 4 évben a magasabb létszámú felsős évfolyamok (600-650 fő) kilépnek, helyükre az 520-540 fő átlaglétszámú korosztályok lépnek. Ez újabb szervezési feladatokat ad a fenntartó számára, városrészenként át kell tekinteni az igényt, a kapacitást, s meg kell találni a legmegfelelőbb elhelyezési, szervezeti formát. Módosíthatja a kihasználtságot a békéscsabai kistérséghez tartozó települések általános iskolai oktatással kapcsolatos feladatainak részbeni átvállalása, kistérségi társulásban történő ellátása. A tornásztanulók oktatására kialakított rendszer tovább bővíthető. A közoktatási típusú sportiskolai oktatás bevezetésével más sportágak utánpótlás-nevelése is fejleszthető, intézményesíthető. 2.3.3. Gimnáziumok

30

A gimnáziumok képzési szerkezetében jelentősebb beavatkozás nem indokolt, kivétel ez alól a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, melynek kínálata átalakulás előtt van: a 2007/2008-as tanévben 9. évfolyamon egy új gimnáziumi osztály indítható nyelvi és informatikai specializációval, mely nyelvi előkészítő évfolyammal indul, képzése a 13. évfolyamon zárul. Felmenő rendszerben – először a 2007/2008-as tanévben 5. évfolyamra lépőknél – a 12 évfolyamos képzési idejű oktatás 8 évfolyamos általános iskolai és 4 évfolyamos gimnáziumi, a 13 évfolyamos képzési idejű oktatás 8 évfolyamos általános iskolai és 5 (nyelvi előkészítő) évfolyamos gimnáziumi szerkezetűvé alakul át. 2.3.4. Szakképzés Elsődleges cél a város és térség gazdasági működését segítő szakképzési kínálat biztosítása, az ezt szolgáló, hatékonyan működő, rugalmas iskolarendszer kialakítása. Városi szinten tanulólétszám növekedés csak a szakképzés struktúrájának változása, a képzési idő meghosszabbodása miatt következik be. Az osztályszámok növekedése a jelenlegi teremkapacitásokkal megoldható. Új termek kialakítása csak speciális felszerelést igénylő tantárgyak esetében válhat szükséges. Jelenleg az egyik legfontosabb feladat, hogy a projekt zárása után a Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ működése biztosított legyen. Ez a két fenntartó közötti további megállapodást igényli. A szakképzés hatékonyságának növelésére irányul a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium létrehozása, mely 2007. augusztus 1-től három intézmény (Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium, Kós Károly Szakképző Iskola) integrációjával alakul meg. A fenntartó 2008-tól a Kb TISZK-ben érintett összes városi fenntartású intézményt ide kívánja koncentrálni. 2.3.5. Kollégiumok A még önálló intézményként működő kollégiumok területi alapon a szomszédos iskolákkal egyesülnek. Segíteni kell az új szervezeti struktúra és kultúra kialakítását, a zökkenőmentes együttélés biztosítását. • 2.3.6. Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai szakszolgáltatás az ESÉLY Pedagógiai Központ feladatellátásával valósul meg. Az intézmény feladata a pedagógiai szakszolgálati ellátás rendszerelvű fejlesztése, teljes városi tartalmi és strukturális lefedettség (korai fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás, utazó gyógypedagógus hálózat, logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadás, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsági tevékenység) biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók szükségleteinek megfelelő ellátási formák megteremtése, továbbfejlesztése, valamint az inkluzív szemléletű intézmények teljes körű szakmai segítése. A pályaválasztási tanácsadónak hangsúlyosabb szerepet kell betölteni az elkövetkezendő időszakban. A 2006-2010-ig terjedő időszakban fenntartói feladatként - a már működő rendszer fenntartása, a hatékony működés biztosítása jelentkezik. A működés tartalmi feltételeiként, a szakember ellátottság a jelenlegi létszámmal és felkészültséggel hosszabb távra biztosított. Aktualizálását a minden tanévben lefolytatott vizsgálati, illetve kontroll vizsgálati eredmények határozzák meg. Minden korosztály és ellátási forma esetén természetesen tekintetbe véve az eltéréseket és specialitásokat – kiemelt cél a gyermekek, tanulók harmonikus fejlődésének biztosítása, a 31

továbbtanulásukhoz, munkába állásukhoz szükséges képességek, készségek ismeretek kialakítása, elsajátítása és a kialakult hagyományok, értékek megőrzése mellett a folyamatos fejlődés lehetőségének megteremtése. 2.3.7. Ifjúságpolitika Az ifjúsági szolgáltatások fejlesztésével átgondolt, jól szervezett, felesleges párhuzamosságokat elkerülő struktúrát hozunk létre, mellyel eredményes hatást lehet gyakorolni az ifjúsági korosztály életvezetésére, az oktatási időn és intézményen kívül alternatív megoldási lehetőséget lehet kínálni a szabadidő eltöltésére. Fejelsztéseink között szerepel ifjúsági közösségi tér működtetése, új közösségi terek létrehozása, ifjúsági játszóterek, játszóházak létrehozása, Városi Ifjúsági Fesztivál indítása, ifjúsági kedvezmény- rendszer kialakítása, valamint karrierműhely létrehozása is. Kiemelt ifjúságpolitikai célunk a részvételen alapuló helyi ifjúságpolitika fejlesztése, az ifjúsági kezdeményezések támogatása, az ifjúsági aktivitás erősítése. Az alábbi javaslatok a korosztály aktivitásának, véleménynyilvánításának, hatékony érdekképviseletének, motivációjának kialakítását szolgálnák: ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek létrejöttének, működésének, programjainak támogatása; egyházi ifjúsági szervezetek támogatása; önkéntes szolgálat, ifjúsági koncepció és cselekvési terv elkészítése. 2.3.8. Egészségügy A szakmai minimumfeltételeknek minden intézményünk megfelel, ez egyébként a működési engedélynek is feltétele. Az egészségügyi alapellátásban feladat az gép-műszer állomány, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények minőségi fejlesztése. A fekvőbeteg ellátásban célunk, hogy továbbra is minden szakma jelen legye a Réthy Pál Kórházban. Az intézményen belüli párhuzamosságokat felülvizsgáljuk, az eszközbeszerzéseknél kiemelten támogatjuk azokat a műszereket, melyeket több szakma is tud használni. Az ágykapacitások rögzítése után az ellátás minőségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A hatékonyabb feladatellátás érdekében elindítjuk az egynapos sebészeti ellátást, meghonosítjuk az ortopédiai sebészeti ellátásban a Joint Care rendszert. A járóbeteg ellátásban a folyamatos műszerfejlesztés mellett feladat az ellátás minőségének javítása, a várakozási, előjegyzési idők lecsökkentése. Együttműködésre törekszünk a gyulai súlyponti kórházzal, a párhuzamosságokat ki kívánjuk küszöbölni az ésszerűen vállalható keretek között. 2.3.9. Szociális ellátás A közgyűlés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, mint önálló jogi személyt 2005. december 31-i időponttal, jogutódlással megszüntette. Az intézmény által végzett feladatokat a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ látja el. További két szociális alap- illetve szakosított ellátást végző önkormányzati tulajdonú intézmény (Egyesített Szociális Intézmény és Csabai Életfa Kht.) feladatainak kistérségi szinten történő megszervezéséről 2007 első félévében döntés születik. A cél olyan ellátórendszer kialakítása, amely a fenntartó számára relatíve gazdaságosan üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatékonysággal bír. Szükséges az egyes fenntartók tevékenységének összehangolása. Ezzel a jelenleg is működő és a későbbiekben bevezetendő ellátási formák hatékonysági mutatói is nőhetnek. 2.3.10. Az intézmények építési, felújítási, átalakítási szükségletei 2.3.10.1. Oktatás A feladatellátást szolgáló ingatlanok alapvetően rendezettek a célnak megfelelőek. Természetesen koruk és esetleges más eredeti funkciójuk befolyásolják állapotukat, megfelelősségüket. 32

Intézmények átszervezésénél, épületkivonáskor szempont az is, hogy a megmaradó épületek minél jobb állapotúak, a feladathoz illeszkedőek legyenek, vagy bővítéssel, átalakítással arra alkalmassá váljanak. Az épületek karbantartása, felújítása ütemezetten történik. A feladatellátáshoz kötelező eszközök és felszerelések meglétének felmérése megtörtént. Megállapítható, hogy intézményeink rendelkeznek az alapfelszereltséggel úgy bútorzatban, mint szemléltető, ill. az oktatáshoz szükséges eszközökben. Az esetleges hiányok rögzítésre kerültek, a fenntartó ütemtervet készített 2008-ig történő pótlásukra. Forrást az adott évi költségvetés biztosítja. Ezen túlmenően az oktatási intézményekben az eszközök fizikai és szellemi avuláson mennek keresztül, pótlásuk, korszerűsítésük folyamatos szükséglet. Kívánatos a lehetőségekhez képest minél szélesebb körben a tantermek multimédiás eszközökkel történő felszerelése, az informatikai hálózat bővítése, újabb szaktantermek kialakítása. A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása a megfelelő tornatermek, sportpályák kialakítása, korszerűsítése óvodától a szakképzőkig szinte minden intézményben feladat. Iskolákban, óvodákban folyamatos feladat a játszótéri eszközök balesetmentesítése, cseréje. A felújítással, átalakítással érintett intézményekben a beruházások részévé kell tenni az akadálymentesítést. A szakszolgálati tevékenységek egy helyszínen történő biztosítását célul tűzzük ki. Ez munkaszervezési, gazdaságossági okokból és nem utolsósorban a szakmai hatékonyság szempontjából is kívánatos. A korai fejlesztés feladatellátási helyének megfelelő biztosításáról gondoskodunk. A kollégiumokban cél a kor igényeinek megfelelő elhelyezés kialakítása (kisebb hálók, tanulási feltételek javítása, közösségi terek biztosítása, a szociális kiszolgáló részek bővítése, a környezet otthonosabbá tétele), valamint, hogy minden kollégium rendelkezzen a sportolásra és mindennapi testedzésre alkalmas helyiséggel. 2.3.10.2. Sport A sportlétesítmények esetén cél, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeit – a lehetőségeihez mérten – karbantartsa, rendbe hozza, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően újakat építsen; a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők, stb.) számára, valamint lehetőséget teremtsen a gazdaság-élénkítéshez (sportturizmushoz). Valamennyi sporttevékenység végzésének alapvető feltétele a létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a békéscsabai lakosokra, a sportolókra (gyermektől az élsportolóig, a lakossági sportot űzőkig). Sportlétesítményeink sokoldalú hasznosítása továbbra is feladat marad, kiemelve gazdaságélénkítő, sportturisztikai lehetőségeket: nagy nemzetközi rendezvények, edzőtáborok. 2.3.10.3. Kultúra, közművelődés A fiókkönyvtárak szakmai működését a Megyei Könyvtár biztosítja, de helyzetük felülvizsgálatra szorul, mert a megyei könyvtár egyre csökkenő mértékben tud áldozni a könyv– és folyóiratállomány bővítésére, ezek egyre kevésbé felelnek meg a szakmai elvárásoknak és a használók igényeinek. A fenntartó több alkalommal felülvizsgálta a közművelődési intézmények integrált működésének lehetőségeit. Eredményeként megállapítható, hogy nem indokolt a jelenlegi szervezeti forma megváltoztatása, olyan minimális szakalkalmazotti létszámmal működnek, hogy a további személyi „megtakarítás” egyes intézmények bezárásához, vagy a szolgáltatások jelentős szűküléséhez vezetne. Egyéb, fenntartási költségek adottak, ezeket épületkivonással lehetne mérsékelni, amely az előbb jelzett következménnyel járna.

33

A közgyűlés döntött az egyes városrészek közművelődési és egyéb közösségi célú feladataihoz szükséges feltételek biztosításáról . Folyamatban van a jaminai és a fényesi közösségi színterek biztosításának előkészítése. Megoldjuk városunk jeles képzőművészei hagyatékának méltó módon történő elhelyezését (Jankay Galéria végleges elhelyezése). Elindítjuk az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes rekonstrukcióját, a Stark Liget kialakítását, a környezet (udvar) kiépítésével újabb közösségikulturális terek kiépítését. Célunk a Kossuth tér mint történelmi főtér funkciójának visszaállítása, rendezvénytérré alkalmassá tétele. 2.3.10.4. Szociális intézmények Az elmúlt években több telephely részleges, illetve teljes felújítása is megtörtént a szakmai feltételeknek való megfelelés érdekében. A jövőben elvégzendő felújítások a kivitelezési költségek nagyságrendjére való tekintettel csak külső források (pályázatok) bevonásával képzelhető el, a beruházás utáni fenntarthatóságot is szem előtt tartva.

2.4. Közigazgatás 2.4.1. A polgármesteri hivatal szervezeti struktúrája Alapvető célkitűzés egy emberközpontú, hatékony, eredményes, szolgáltató jellegű, ügyfélbarát, a nemzeti sajátosságokat, a megváltozott gazdasági-, társadalmi viszonyokat figyelembe vevő, költség-hatékonyan működő, de megfelelő garantált színvonalú feladatellátást produkáló, a párhuzamosságoktól és a felesleges kapacitásoktól mentes Hivatalt kialakítani és működtetni, amely képes megfelelni az ügyfélbarát, szolgáltató önkormányzattal szemben támasztott szakmai és társadalmi elvárásoknak és hozzá tud járulni a város társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához. A legfontosabb rendező elvnek tekinthető a szolgáltató közigazgatást kialakítása, ami egyfajta új viszony kialakítása a közigazgatás és az ügyfelek között. Ehhez mindenekelőtt egy alapos szemléletváltozást és egy új közigazgatási szerepfelfogást szükséges kialakítani, amely a Polgármesteri Hivatal munkamódszerének megváltoztatását is jelenti. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az ügyek elektronikus úton történő intézése, az ügyfélkapu mind szélesebb körű igénybevétele, és ennek kapcsán az elektronikus-önkormányzat rendszerének minél hatékonyabb kiépítése és működtetése. A közigazgatási szolgáltatások ügyfél-centrikusabbá tétele érdekében célszerű megvizsgálni, hogyan, és hol hozható létre egy olyan központi, integrált, komplex tevékenységű – esetlegesen a közüzemi szolgáltatókkal egységesen megvalósításra kerülő – ügyfélszolgálati iroda, amely biztosítja a lakosság minél hatékonyabb, gyorsabb, kényelmesebb, egy helyen történő ügyintézését. Ez biztosítaná a lakosság számára annak lehetőségét, hogy nem csak a kifejezetten közigazgatási ügyeket tudja elintézni egy helyen, egy időben, hanem jelenleg a város különböző pontjain és eltérő ügyfélfogadási rendben működő közszolgáltatások egységesen elérhetőek legyenek számára. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2007. február 15. napján, nyilvános ülésen elfogta a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítását, új szervezeti struktúra felállítását, melynek következtében a polgármesteri hivatali osztályok száma jelentős mértékben 13-ról 8-ra csökkent. Az új szervezeti struktúra lényegi változás, ami reális kiindulási alapot és lehetőséget jelent a fent részletesen kifejtett célkitűzések megvalósításához. Megteremti a kereteit az integrált fejlesztésekben gondolkodásnak. 34

2.4.2. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások Az inforációs stratégia szerint az „e-önkormányzat az információs társadalom révén lehetőség nyílik a helyi önkormányzati feladatok hatékonyabb megoldására (korszerű, átfogó funkcionalitást megvalósító, magas fokon integrált alkalmazások bevezetése révén), az állampolgárok széles körű tájékoztatására, az elektronikus ügyintézés megvalósítására, kiterjesztésére (az internet lehetőségei és az átfogó, integrált információs rendszerek lehetőségei kihasználásával).” A stratégiában foglaltak eléréséhez az alábbi feladatokat tűzzük ki az informatikai fejlesztések területén: egységes belső információforrás, intranet fejlesztése; az intézményi kapcsolatok sávszélességének bővítése, virtuális magánhálózattá fejlesztése, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése (hardver, szoftver, üzemeltetés); az Önkormányzat működését támogató informatikai rendszerek hatékonyabb és alacsonyabb kockázati szinten történő üzemeltetése (intézményekkel együtt); az önkormányzat tulajdonában lévő intézményekben (pl.: könyvtár) ingyenes (vagy minimális térítéssel igénybe vehető) hozzáférési pontok létrehozása; vezetői információs, döntéstámogató rendszerek bevezetése. 2.5. Helyi adópolitika Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló, többször módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendelet felülvizsgálata 2007-ben szükségessé válik. A felülvizsgálat indoka, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet 7/2003. (II. 27) számú módosítása szerint az adóalanyok részére adómentesség, adókedvezmény határozott időpontig, legfeljebb 2007. december 31-ig biztosítható. A helyi adók esetében az építményadó, a vállalkozók kommunális adója, a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó adómértéke módosítható. Az önkormányzat egyik adónem esetén sem kívánja alkalmazni a törvényi felső mérték szerinti legmagasabb adómértéket. A vállalkozói és lakossági adóterheket új adónemek bevezetésével nem kívánjuk növelni, a központi kormányzati adó- és költségvetési politika azonban előírhatja, kikényszerítheti az önkormányzat által kirovandó adók emelését. A be nem vezetett adónemekről szólva megjegyezzük, hogy Békéscsabán csak a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adóztatása történik, a lakóépületeké és a garázsoké nem. Az önkormányzat illetékességi területén nem vezette be a telekadót, ennek indoka, hogy a településen kevés a be nem épített belterületi földrészlet, illetve a beépített telkek mérete nem haladja meg a településre jellemző átlagos méretet. A közgyűlés 2006-ban több alkalommal tárgyalta a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését, a döntést 2008. január 1. napjáig elnapolta. A helyi adóból fennálló követelések (kintlevőségek) csökkentése érdekében a behajtási tevékenység hatékonyabbá tétele szükséges. 2006. december 31-i állapot szerint fennálló 2006. évi teljes hátralék 694.803.638.-Ft, ebből behajthatatlan 220.909.256.-Ft, behajtható tartozás 473.894.382.-Ft. 2.6. Vagyoni ügyek 2.6.1. Vagyongazdálkodás Az Önkormányzat vagyonának szerkezete a 2007. márciusban készített statisztikai kimutatás becsült értékkimutatása szerint a következő: 35

• A törzsvagyon-forgalomképtelen vagyonállomány aránya • A törzsvagyon-korlátozottan forgalomképes vagyonállomány aránya • A forgalomképes egyéb vagyonállomány aránya • A vagyonváltozás arányait befolyásoló főbb tényezők az alábbiak voltak:

44 % 48 % 8 %.

•

Az elmúlt időszakban az Önkormányzat által megvásárolt ingatlanok szinte kizárólag közterületek kialakítását szolgálták, így az ingatlanvásárlások ennek a vagyoni körnek az aránynövekedését szolgálták. A forgalomképtelen vagyonkör aránya ennek ellenére mégis csökkent, köszönhetően az elmúlt időszak intézményi fejlesztéseinek, amelyek a korlátozottan forgalomképes vagyonkör arányát növelték. • A korlátozottan forgalomképes vagyonkör (mely jellemzően az intézményi körbe tartozó vagyont jelenti) aránya az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, amely oka elsősorban az, hogy az intézményi területen valósultak meg a legjelentősebb fejlesztések. • A forgalomképes vagyonkör aránya nagyon alacsony az egész állományon belül. Különösen kirívó ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy ennek vagyonállománynak a körébe tartoznak a lakások döntő része, és a közeljövőben az elkerülő út céljára a Magyar Államnak átadandó telekállomány is. A korábbi vagyonértékesítések természetszerűleg ezt a vagyonkört érintették, és ennek is köszönhető az alacsony aránya az összvagyonon belül. Az elmúlt időszakban forgalomképes vagyonkör bővítése céljára történő ingatlanvásárlás elenyésző mértékben történt. A forgalomképes vagyonkör visszaszorulásának főbb oka az lehetett, hogy elsősorban ennek rovására történt meg az előző két vagyoni kör fejlesztése. Az önkormányzati vagyon gyarapítása elsősorban pályázati forrásokból lehetséges. Stratégiai kérdés az, hogy a pályázati forrásokból mely vagyonkört kívánjuk elsősorban fejleszteni. A közterületi állomány jelentős bővülés előtt áll, köszönhetően a szennyvízberuházás miatt szükséges jelentős számú ingatlan megvásárlása és a várható közműfejlesztések miatt. Mivel a gazdaságélénkítő hatású, munkahelyteremtő beruházások elsősorban a forgalomképes vagyonállományhoz kötődnek, ennek a területnek a kiemelt fejlesztésére lenne szükség. Ennek módjai az alábbiak lehetnek: • •

• •

A forgalomképtelen vagyonkörbe tartozó közterületi állományt át kell tekinteni, és a közfeladatok ellátásához nem szükséges ingatlanállományt a forgalomképes vagyonkörbe át kell csoportosítani. Az elmúlt időszakban az intézményi racionalizálás miatt kiürített ingatlanoknak csak egy része került át a forgalomképes vagyonkörbe, többször előfordult, hogy a kiürített ingatlanokba alapítványok, egyesületek nyertek elhelyezést. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, az intézményi hasznosítási körbe tartozó ingatlanállomány további bővítését el kellene kerülni, a kiürített ingatlanokat pedig gazdasági célra kell hasznosítani. Összhangban a fejlesztési koncepcióinkkal forgalomképes vagyonkör bővítését szolgáló ingatlanvásárlásokat kell eszközölni, amellyel a később gazdasági fejlesztések alapját tudjuk megteremteni. A forgalomképes vagyonállomány pályázati forrásokból történő gyarapításával, ipari területek kijelölésével, vállalkozó inkubátorházak létesítésével.

Vagyonértékesítésre kijelölhető vagyonelemek: 36

•

•

•

A lakóházépítésre szánt területek értékesítése. A város területén kb. 3000 db magántulajdonú telek van, ehhez további, önkormányzati területen lévő 600 db építési telek kialakítására van lehetőség. Ennek a vagyonelemnek a bővítését jelenleg nem javasoljuk, de a telkek értékesítését a fizetőképes keresletnek megfelelő arányban folytatni kell. Gazdasági tevékenység folytatására alkalmas telkek értékesítése. Ebből a vagyonelemből jelenleg kevés áll rendelkezésre, bővítése szükséges. Tekintettel arra, hogy ezen a vagyonállományon belül valósulhatnának meg az Önkormányzat gazdaságélénkítő hatású fejlesztései is, ebből a vagyonkörből csak olyan célú értékesítéseket javaslunk, amely alapja lehet a magánerőből megvalósítandó, de ugyancsak gazdasági fejlődéssel járó beruházásoknak. Értékesíthetők lehetnek az intézményi körből kivont nagy értékű ingatlanok. Ezek rövidtávon történő értékesítésére azonban a térségre jellemző alacsony vásárlóerő miatt csak középtávon lehet számítani.

A vagyoni bevételek felhasználási szabályai A Közgyűlés még 1992-ben kimondta a vagyonért – vagyon elvet. Ha tágabb értelemben nézzük a kérdést, akkor ez az elv eddig is megvalósult, hiszen mondható az is, hogy a telekértékesítésből származó bevételekből játszóterek létesültek, iskolák újultak meg, utak lettek leaszfaltozva, tehát a forgalomképes vagyonkör rovására a másik két vagyonkör bővült, és elmondható, hogy az összvagyon nem csökkent. Stratégiai kérdés, hogy a forgalomképes vagyonkör értékesítéséből származó bevétel mire kerül felhasználásra, bevezetjük a forgalomképes vagyonért-forgalomképes vagyont elv alkalmazását, ami azt jelentheti, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételt csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bővítésére használjuk fel, amely lehet ingatlanvásárlás, vagy pályázati önerő.

37

2.6.2. Az önkormányzat hitelállománya és adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖSSZES TARTOZÁSA (FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE) ezer forintban Összes 2007 tőke Összes tartozás:

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

törlesztés

320 080 326 216 294 274 234 274 234 274 234 274 234 274234 274234 274151 07973 194

kamat

88 216 98 316 81 155 67 637 57 337 47 037 36 737 26 437 13 136

összesen

2 570 487

6 859 1 876

524 744

408 295 424 532 375 429 301 912 291 611 281 311 271 011260 711247 410157 93875 070

3 095 231

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS FELVETT HITELEINEK TŐKE- ÉS KAMATFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEINEK RÉSZLETEZÉSE ezer forintban sorszám

Igénybevett hitel célja (hitelező) hitelfelvétel éve / teljes összege

1.1 Fejlesztési célhitel felvétel (OTP Bank Rt.) 2002/300 000 eFt 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

Fejlesztési célhitel felvétel lakásépítésre (OTP Bank Rt.) 2003/140 000 eFt Fejlesztési célhitel felvétel (OTP Bank Rt.) 2003/60 000 eFt Fejlesztési célhitel felvétel (OTP Bank Rt.) 2004/300 000 eFt "Beruházás a 21. századi iskolába" tornatermek, tanuszoda MFB 2004/110 826 eFt

Összes hitelkamat %

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

VÁLTOZÓ 60 000 8,58%

2017

törlesztés 60 000 3 218

3 218

VÁLTOZÓ 28 000 20 942 8,58%

2016

48 942

1 123

4 421

VÁLTOZÓ 11 000 11 000

22 000

8,58%

3 298 1 534

590

2 124

VÁLTOZÓ 60 000 60 000 60 000 8,58% 13 514

8 366

180 000

3 218

25 097

VÁLTOZÓ 10 976 10 976 10 976 10 976 10 976 10 976 10 976 10 976 10 976

98 788

9,08%

8 970

7 973

6 977

5 980

4 983

3 987

2 990

1 993

997

44 850

"Beruházás a 21. századi iskolába" Vásárhelyi P. Sz. I. tető VÁLTOZÓ *

4 475

4 475

4 475

4 475

4 475

4 475

4 475

4 475

4 475

40 278

MFB 2004/46 800 eFt

3 657

3 251

2 845

2 438

2 032

1 625

1 219

813

406

18 286

VÁLTOZÓ 67 743 67 743 67 743 67 743 67 743 67 743 67 743 67 743 67 743

609 691

Fejlesztési célhitel felvétel (CIB Bank Rt.) 2005/EUR 2.700.108,- (675 000 eFt)

9,08%

4,02% 23 500 20 775 18 051 15 326 12 601

9 877

7 152

38

4 428

1 703

113 413

1.8 1.9 1.10

Fejelesztési célhitel felvétel (OTP Bank Nyrt.)

VÁLTOZÓ 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885 77 885

2006/ 772 217 eFt

4,07% 30 525 27 354 24 182 21 011 17 839 14 668 11 497

Tervezett fejlesztési hitelfelvétel (____________Bank)

VÁLTOZÓ

2007/352 181 eFt

4,10%

Tervezett pályázati célhitel felvétel (____________Bank)

VÁLTOZÓ

2007/ 379 761 eFt

4,10% tőke

1.

Hitelek összesen:

kamat összesen

8 325

5 154

778 846

1 982

162 537

35 218 35 218 35 218 35 218 35 218 35 218 35 218 35 218 35 21835 218 13 898 12 454 11 010

9 566

902

72 558

37 976 37 976 37 976 37 976 37 976 37 976 37 976 37 976 37 97637 976

379 761

14 986 13 429 11 872 10 315

8 122

6 678

5 234

2 346

2 346

352 181

973

78 240

320 080 326 216 294 274 234 274 234 274 234 274 234 274234 274234 274151 07973 194

2 570 487

8 758

7 201

5 644

2 530

88 216 98 316 81 155 67 637 57 337 47 037 36 737 26 437 13 136

2 530

6 859 1 876

524 744

408 295 424 532 375 429 301 912 291 611 281 311 271 011260 711247 410157 93875 070

3 095 231

Megjegyzés : A táblázat a 2007. januári kamatokkal számolt értékeket tartalmazza. Az 1.5 sorszám alatti hitel kamata 70%-ban támogatott.

39

Békéscsaba Megyei Jogú Város hitel és kamattartozásai 450 000 424 532 408 295 400 000

375 429 98 316

kamat

88 216 350 000 81 155

tőke

301 912 291 611

300 000

281 311 271 011

ezer forint

67 637

260 711 57 337

250 000

47 037

36 737

összesen

247 410 26 437

13 136

200 000

150 000

320 080

157 938

326 216

6 859

294 274 234 274

234 274

234 274

234 274

234 274

234 274

100 000 75 070 151 079

1 876

50 000 73 194

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

40

2015

2016

2017

2.6.3. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Békéscsaba Megyei Jogú Város által tulajdonolt cégek küldetése, hogy megbízható, sokoldalú és sikeres közérdekű vállalkozás legyen a szolgáltatási, a vagyonkezelési, intézmény- és városüzemeltetési szegmensben. Alapvető célkitűzésünk a cégcsoportot a legnagyobb hatékonysággal, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségének középpontba állításával működtetni. Elvárás, hogy a gazdasági társaságok által nyújtott minőségi szolgáltatások jelentős mértékben hozzájáruljanak a városban élők életminőségének és társadalmi közérzetének javulásához. A tulajdonos önkormányzat a vállalatcsoport egységes irányításával a következő célokat kívánja elérni: • Érvényesüljön jobban az önkormányzat mint tulajdonos érdeke. • Valósuljon meg a vállalatok valódi szakmai irányítása és kontrollja. • Történjen meg az erőforrások vállalatcsoport szintű optimalizálása • A Vagyonkezelő Zrt. nagyságából eredő piaci előnyöket ragadja meg, alakítson ki közös beszerzési rendszert, javítsa a vállalatcsoporton belüli működés hatékonyságát. • Támogassa az egyes cégek szintjén az ésszerű tőkebevonást. • Kutasson fel további befektetési és vállalkozási lehetőségeket, expanzióval szerezzen új piaci pozíciókat. • Összességében a fenti célok eredményeként a vállalatcsoport nyereséges működése járuljon hozzá az önkormányzat gazdálkodásához A vállalatcsoport megszervezésével az alábbi előnyöket célozzuk meg: pénzügyi előnyök, hatékonyabb pénzgazdálkodás, eredményesebb pénzpiaci fellépés, „belső bank" működtetése, kedvezőbb beszerzési pozíciók, a vállalatcsoport szintű adóoptimalizálás, vezetési-szervezési előnyök, a vállalati pénzügyi-számviteli és controllingrendszer hatékonyságának növelése, gyorsabb és megalapozottabb döntéshozatal, belső szolgáltatások nyújtása, integrált vállalati információs rendszer kiépítése. 2.6.4. Önkormányzati lakásgazdálkodás A költségelvű bérlakásoknál a lakbérben a lakáson belüli feladatok bérbeadó által történő elvégzésének költségei jelentik a szociális bérlethez képest azt a többletet, ami a lakbérben érvényesíthető. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot. Az önkormányzat a lakásokhoz kapcsolódó bevételeket külön számlán tartja nyílván és csak a költségelven meghatározott lakbérű lakások működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel. A megvalósulás után, a lakóházakban jelentkező folyamatos műszaki problémák negatívan befolyásolták a bérlakások utáni érdeklődést. A városban letelepedő gazdasági társaságok, oktatási intézmények szakembereinek elhelyezésére, valamint egyedülálló, nem szociális bérlakásra váró fiatalok ideiglenes lakásgondjainak megoldására költségelvű lakásokat kell biztosítani. Ennek egyik formája az Irányi u. 4-6. szám alatti szociális bérű átmeneti lakások (51 db) költségelvű bérlakássá való átminősítése, felújítása.

41

A szociális bérlakás állomány a szociálisan rászoruló családok, vagy személyek elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait önkormányzati rendelet szabályozza. Az önkormányzatnak a szociális helyzet miatt rászoruló családok tekintetében alacsony lakbérmértéket kell szabni. A komfort nélküli vagy félkomfortos, komfortos lakásokra meghirdetett pályázatokra jelentkezők magas száma bizonyítja, hogy a városban nincs elegendő bérbe adható szociális bérlakás. Az 537 önkormányzati bérlakásból jelenleg 170 db a szociális bérlakás. A lakossági érdeklődés folyamatos, a bérbe adható, megüresedett lakások száma nyomasztóan alacsony. A városban 1992 óta nem épült szociális bérlakás. 1999 és 2001 között az önkormányzat 7 családi ház megvásárlása után a lakóházakból 25 db komfort nélküli és félkomfortos lakást alakított ki. A szociális alapon bérbe adható lakások számának növelése érdekében cél lakásvásárlás a szabad piacról, nem frekventált vagy peremkerületi, de jó műszaki állapotú ingatlanok esetén. Továbi lehetőség a végrehajtási eljárások során keletkező elővásárlási jog gyakorlásával történő lakóingatlan vásárlás. Szociális bérlakások építése kizárólag külső források bevonásával képzelhető el.

2.7. Városfejlesztés Városrendezési terv, városrehabilitáció A városrendezési, szabályozási tervekben, a helyi építési szabályzatban hosszú-, illetve középtávra, 8 – 12 évre meghatározásra kerül a város minden területének (telkének) a rendeltetése, területfelhasználása és a terület beépítésének legfontosabb településrendezési paraméterei. A szabályozási tervezés folyamata hosszadalmas és törvényben (építési törvény) szabályozott. A városrendezési terv biztosít térbeli elrendezést és megfelelő mennyiségű helyet, területet az elképzelt fejlesztéseknek. A rendezési terv szerint (!) a gazdaságfejlesztéshez elvileg megfelelő területű gazdasági – ipari és gazdasági - kereskedelmi területek vannak kijelölve, azok azonban gyakran nem találkoznak a befektetői elvárásokkal. A gazdasági területek városépítési paraméterei az országos előírások maximumához közel helyezkednek el, 70–90%-os beépítettségi mutatók és alacsony zöldterületi mutatók szerepelnek a tervben, melyek biztosítják az arányos és még elviselhető gazdasági környezetet. Kimondható, hogy e mutatók betartásával olyan gazdasági területek jöhetnek létre, melyek humánus kellemes és használható környezetet teremtenek. A gazdasági területek mellett a környező területek (főleg lakóterületek) védelmét biztosítani kell. Probléma, hogy tartalék nélküli telkeket vásárolnak a befektetők, akik már első beépítéskor kihasználják a teljes beépítettséget. Ezen a szabályozási terv a minimális teleknagyság magasabbra történő emelésével segíthet. A ciklus egyik legnagyobb fejlesztési projektje a belváros rehabilitációja lesz, amit európai uniós támogatással kívánunk megvalósítani. A város megyeszékhelyi rangjához méltó belvárosi környezetminőségre van szükség. Nem tartható fenn tovább az elavult közlekedési rend és a funkció-hiányos jelleg. A turisztikai vonzerőt jelentő épületeket, közintézményeket, a kulturális élet központjait, az egyházi épületeket, templomokat, az iskolákat és rendezvénytereket méltó, magas színvonalú környezetbe helyezzük. A belvárosi funkciókat meg kívánjuk feleltetni a csabai tér, az "agóra" igényeinek, ahol a városlakók többsége jól érezhetik magukat, ahol nyugodt környezetben vásárolhatnak, pihenhetnek, fogyaszthatnak, beszélgethetnek a vendéglátó

42

teraszokon. A belvárosrehabilitáció akcióterületét kiterjesztjük a Szent István tér – Kossuth tér felé. A városfejlesztés másik kiemelt programja a lakótelepek fizikai és szociális rehabilitációja, a panelépületek felújítása, melyhez szintén uniós források bevonására van szükség. 2.8. Környezetvédelem A városi környezetvédelmi program célja, hogy hozzájáruljon a város fenntartható fejlődéséhez, illetve, hogy a gazdaság és a társadalom szereplőivel a fenntartható város környezetgazdálkodását alapozza meg. Elsődleges feladat a környezetvédelmi hiányosságok felszámolása, ezen belül a környezeti elemek – levegő, víz, talaj – állapotának és a hulladékok kezelésének felmérése, ezeknek a lakossággal történő megismertetése, valamint azon célok és eszközök kijelölése, amelyek a jelenlegi állapot javítását szolgálják. A célok megvalósításának feltételrendszere a következő: - A környezettudatos gondolkodásmód és magatartás kialakításához megfelelő intézmény- és eszközrendszer kialakítása, a környezeti információk szabad áramlásának biztosítása, a naprakész környezeti adatbázisok elérhetősége. - A környezetvédelem feladatainak megoldásához szükséges anyagi források megteremtése. Levegőtisztaság-védelem terén feladat - a nem motorizált közlekedés feltételeinek megteremtése, a kerékpárút-hálózat továbbfejlesztése településen belül és a települések között. - a városi tömegközlekedés további fejlesztése, szolgáltatási színvonalának emelése, környezetbarát közlekedési eszközök (pl. gázüzemű busz, stb.) forgalomba állítása. - a jelentősebb környezetszennyező üzemek fokozatos kitelepítése a lakókörzetekből. - a mezőgazdasági eredetű levegőszennyezések visszaszorítása. - megújuló energiaforrások használatának támogatása. Felszíni és a felszín alatti vizek védelme terén feladat a - részletes felmérés és elemzés szükséges a vízkészletek nagyságára, kitermelhetőségére, a vízadó hideg- és melegvizes rétegek kapcsolatára, az utánpótlásra, a lehetséges üzemeltetés idejére. - ivóvízbázisok védelme érdekében a hulladék- és szennyvízelhelyezés komplex megoldása. - Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség Javító Program nagyprojekt megvalósítása, amelynek célja olyan minőségű ivóvíz szolgáltatása a lakosság számára, mely többek között kielégíti azon EU elvárásokat, hogy ne tartalmazzon határérték feletti mennyisséget ammónia, arzén, bór, fluorid és nitrit vonatkozásában, valamint kis mértékű hálózatrekonstrukció biztosítása. - ÖKOVÍZ program – az Élővíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának, vízminőségének javítása, vízgazdálkodási szempontból, egyben környezetvédelmi, turisztikai szempontból is vonzó vízfolyásának, vegetációjának helyreállítása, csatornapart faunájának rehabilitációja (ökoturisztikai vízi út és rekreációs útvonal). - a meglévő belvíz-elvezető rendszerek kiépítettségének növelése és rendszeres karbantartása, az alacsony kiépítettségű csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése (III.-IV. kerület belvízrendezése). - termálvízkészlet hasznosítási lehetőség bővítése, a keletkező használt termálvizek környezetkímélő elhelyezhetősége, újrahasznosíthatóságának szakmai felülvizsgálata.

43

- Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornahálózatának fejlesztése nagyprojekt megvalósítása A projekt elsődleges célja, hogy Békéscsabán megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítson. A projekt keretében kiépülnek az eddig csatornázatlan területek nagy részén a helyi gyűjtőrendszerek, nyomóvezetékek és a hozzátartozó átemelők, így a csatornázott területeken a talajvíz szennyezettsége csökkenni fog. A meglévő békéscsabai szennyvíztelepet technológiai fejlesztéssel alkalmassá teszi a városban keletkező szennyvízmennyiség fogadására és nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. Ezáltal a befogadó felszíni víz – az Élővíz-csatorna – és közvetve a Kettős-Körös vízminőségi állapota javulni fog. A projekt fontos célja, hogy a jövőben a szennyvíztelepen keletkező fölös iszap kezelésére korszerű és gazdaságos iszapkezelési eljárás, hasznosítás valósuljon meg. A jelenleg üzemelő hidegrothasztók egyidejűleg felszámolásra kerülnek. Hulladékgazdálkodás A hulladékhasznosítás elsődleges célja, hogy a települési szilárd hulladék veszélyes és hasznosítható alkotói minél kisebb mennyiségben és arányban kerüljenek a lerakókra, ill. ezzel párhuzamosan történjen meg a veszélyes alkotók biztonságos ártalmatlanítása és a hasznosítható frakció továbbhasznosítása. A korszerű, környezetkímélő és gazdaságos hulladékgyűjtés, kezelés megoldása, a településen lakók életminőségének javítása Feladatok - Környezetvédelmileg nem megfelelő Kétegyházi úti régi települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja. A lerakó felülvizsgálata elkészült, jelenleg (2007. II-III. né.) a rekultivációs terv készítése, engedélyezése van folyamatban. - Környezettudatos gondolkodásra nevelés, a fenntartható hulladékgazdálkodást ismertető, népszerűsítő programcsomag. - A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, válogatása, reciklálása, újrahasznosítása. - „Települési hulladékból energiát” komplex hulladékgazdálkodási program megvalósítása a Szeged Biopolisz pólusprogram részeként, újrahasznosítási rendszer kidolgozása, a szelektív gyűjtés fejlesztése mellett fenntartható, környezetkímélő, ugyanakkor energiát és hasznosítható anyagokat termelő technológiák bevezetése. A program keretin belül megépül a Regionális Hulladéklerakó II. üteme.

Zöldterület-gazdálkodás terén feladat - zöldterületi fejlesztési és rekonstrukciós tervek készítése (Széchenyi liget Körösök-völgye látogató központ, Pósteleki rekreációs park, ökoturisztikai útvonalak, stb). Energiagazdálkodás Békéscsaba Város önkormányzata közvetlenül felelős az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a hálózat üzemeltetéséért, karbantartásáért, a város és intézményei energetikai célú fejlesztéseiért, energiahatékonysági beruházásokért. Az inflációt meghaladó mértékű energiaár-emelkedések miatt a város polgárai és intézményei egyre többet kénytelenek energiára költeni, ezért a város energiagazdálkodása fokozottabb odafigyelést igényel. Indokolja az is, hogy az önkormányzat – a város méretéből adódóan – meglehetősen sok intézményt üzemeltet, és az, hogy a környék adta természetes forrásból 44

származó energiaforrások (biomassza, termálvíz, napenergia) kiaknázására a város komoly lehetőségekkel rendelkezik. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény, hogy a fosszilis energiafelhasználás környezetre gyakorolt káros hatásait mérsékelni kell. Ennek teljesítéséhez tudatos energiagazdálkodásra van szükség, aminek intézményi hátterét az önkormányzat adhatja (más tanácsadó szakcégek, szolgáltatók esetleges bevonásával). Feladat - A város biztonságos energiaellátása. - A településfejlesztési célokkal kapcsolatos energiaigények biztonságos kielégítése (ipari park, logisztikai és más beruházás fejlesztés). - Az önkormányzati intézmények teljes körű energetikai átvilágítása, energiahatékonyságának javítása, a működési költségek csökkentése. - A lakossági energiahatékonyság javítása. - Energetikai tervezés, a saját intézményi kör energiaellátásának bővítése megújuló energiák felhasználásával. Az Európai Unió egyik célkitűzése az egységes villamosenergia-piac létrehozása, mely biztosítja a villamos-energia rendszerek megbízható működését. 2007-től mind a gáz-, mind a villamosenergia-piac felszabadul, azaz az önkormányzat szabadon választhat, hogy melyik energiakereskedőtől vásárol energiát. A liberalizált villamosenergia-piac az EU direktíva szerint olyan eszköz, mely lehetővé teszi a piac összes szereplőjének az azonos alapelvek érvényesítését. A teljes piacnyitás azt is jelenti, hogy megszűnik a jelenlegi közüzem, szétválik az energia termelése, szállítása és elosztása. Kiemelt energetikai projekttervek 1. Békéscsaba város célja és érdeke is, hogy a Szeged Biopolisz programhoz kapcsolódva a Közép Békési Centrum regionális fejlesztési alpólusaként a Biofinomító program, Biofinomító Innovációs Klaszter projekt megvalósuljon. A program célja a zöld növényzet, a növényi hulladékok alapanyagként és energiahordozóként történő kiaknázása a regionális mezőgazdaság és ipar hosszú távú fenntartható fejlődése érdekében. Biofinomítás koncepciója: komplex ökológiai technológiai rendszer, a rendelkezésre álló mezőgazdasági hulladékokból, melléktermékekből, termesztett növényekből (megújuló biomassza energiaforrás) biológiai, fizikai, kémiai eljárások alkalmazásával magas piaci potenciállal rendelkező vegyipari termék előállítása, a fel nem használható technológiai maradékok energetikai célú hasznosítása (biomassza energetika). 2. A KBC Környezettechnológiai alprogram, a Települési hulladékból energiát projekt A projekt a hulladék energetikai hasznosításán alapul, a háztartási hulladékból biológiai úton közvetlen hasznosításra kerülő környezetbarát tüzelőanyagot állít elő. A fejlesztési ciklus végére (2013.) a jelenleg 100%-ban depóniába helyezett hulladék mennyiség legalább 20%-a energetikai felhasználásra, 60%-a reciklálásra kerül és csak 20%-át helyezik el szemétlerakóban. Komplex hulladékgazdálkodási program megvalósítása hozzájárul a térségben képződő hulladék mennyiségének abszolút és relatív csökkenéséhez, és az emberi egészségre, környezetre veszélytelen technológiát alkalmazva. 3. KBC Megújuló Energiák Központja komplex energetikai projekt

45

Egységes cselekvési program, az önkormányzat energiatakarékosságának ösztönzését és a megújuló energiaforrások hasznosítását célozza. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok energiatakarékos üzemeltetése, az intézmények energiafelhasználásában a megújuló energiák részarányának növelése. Az ipari és lakossági fogyasztók bevonása az energiahatékonysági és az alternatív energia felhasználásának növekedését elősegítő tevékenységekbe (tájékoztatás, tanácsadás, ösztönzés). A városfejlesztésben érdekelt döntéshozók „energiatudatosságának” fejlesztése, az energetikai projektek integrációja a városfejlesztésbe és a környezetvédelembe. 2.9. A helyi közlekedési infrastruktúra A helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése szempontjából meghatározó lesz a vasúti fővonal átépítéséhez kapcsolódó beruházási csomag. A belső hálózati elemek közül a legjelentősebb terv ezzel kapcsolatban az Orosházi úti felüljáró négysávúsítása, a Gyár u. – Kétegyházi út öszekötése és a Szerdahelyi úti aluljáró kibővítése. Emellett a fontosabb terveink: - folyamatos útfelújítások - József Attila ltp. kikötése a városközpont felé - Szabolcs u. - Károlyi u. - Munkás u. kikötése a Berényi út - Fürjesi összekötő út megépítése - további kerékpárutak kiépítése, felújítása (Békési út, Szarvasi út, Kétegyházi út, Orosházi út, Jaminai bányatavak – városközpont – Dobozi út) hálózati rendszerré összekapcsolása - tömegközlekedés által lefedett területek bővítése 2.10. Társadalmi és térségi kapcsolatok 2.10.1. Nemzetközi kapcsolatok Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8 várossal van testvérvárosi együttműködésen alapuló kapcsolata. A testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésének három fő irányát lehet meghatározni az elkövetkezendő időszakra. I.

A nemzetközi áramlatok megismerésére, pozitív hatásainak kibontakoztatása, a nemzetközi, gazdasági, üzleti feltételek fejlesztése, speciális ellátás és társadalmi kapcsolat kialakítása, az Uniós tagországok városaival (Mikkeli, Trencsén, Tarnowskie Gory, Székelyudvarhely, Belényes, Wittenberg) való együttműködés erősítése révén. A hagyományosan jól működő kulturális és sport kapcsolatok mellett indokolt a gazdasági, idegenforgalmi együttműködés fejlesztése (nemzetközi konferenciák, üzleti és rendezvényturizmus feltételeinek javítása, speciális szolgáltatás biztosítása).

II.

A határ menti külgazdasági kapcsolatok bővítését, természeti és környezetvédelmi együttműködés elősegítését, logisztikai szerepkör növelését, a határ menti szomszédos (EU-n belüli és kívüli) országokkal (Zrenjanin, Belényes, Ungvár, nem testvérváros Arad, Nagylak, Nagyvárad) való együttműködés keretében lehet fejleszteni.

46

III.

Az együttműködés humán alapjainak kedvező megléte, a szlovákiai településekkel való kapcsolattartás erősítését teszi szükségessé (Trencsén, nem testvérváros Korompa, Brezno). A gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés fejlesztésében nagy lehetőséget biztosít az olyan városokkal való kapcsolattartás, ahol a magyar nyelv ismerete nagyobb közösségekben biztosított (Székelyudvarhely, Zrenjanin, Arad, Nagyvárad, Belényes).

2.10.2. A kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatokkal a közös együttműködés lehetőségei A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás két esztendős múltra tekint vissza. Ezen időszak alatt folyamatosan bővült a közösen ellátott feladatok száma (ld. helyzetelemzés). A tagtelepülésektől rendszeresen érkeznek a feladatellátás szélesítésére vonatkozó javaslatok. Felmerült a közoktatási feladatok, valamint a bölcsődei ellátás közös megszervezésének gondolata. A távlati elképzelések között szerepel a hatósági feladatok kistérségi szintű ellátásának megszervezése, illetve az e-önkormányzat valamennyi településre történő kiterjesztésének igénye. Az együttműködés kiemelt területe lehet a kistérségi többfunkciós közösségi terek kialakítása, amely különösen a kisebb lélekszámú települések, illetve Békéscsaba külső területeinek számára rendkívül fontos. Tovább erősíthető a civil szervezetek közötti együttműködés, amelynek alapját képezheti a jelenleg is működő Kistérségi Civil Fórum. A békéscsabai kistérség kilenc másik kistérségi társulással részt vesz az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium modellkísérletében, amely komplex kistérségi szabadidősport programok kidolgozására és megvalósítására, illetve informatikai adatbázis kialakítására indult el. Ez is az együttműködés új területe lehet. Komoly lehetőséget látnak az együttműködésben a kistérségi társulás önkormányzatai a turisztikai célú fejlesztések közös megvalósításában, illetve az idegenforgalom területén történő integrált megjelenésben is. 2.10.3. Közép-Békési Centrum (KBC) Békéscsaba továbbra is egyértelműen érdekelt a Gyulával és Békéssel kialakított közép-békési együttműködésben, melyet igyekszünk kiterjeszteni a fejlesztéseken túl a kölcsönös előnyökön alapuló közös üzemeltetési megoldásokra is. A KBC saját fejlesztési programja tartalmazza a fejlesztési fókuszterületeket, ezek a közigazgatás, egészségügy, környezetvédelem, agrárium és turizmus. A KBC-t intenzívebben bevonjuk a határmenti kapcsolatok élénkítésébe. 2.10.4. Helyi kisebbségi önkormányzatok Békéscsaba Megyei Jogú Város területén négy kisebbségi önkormányzat működik (szlovák, román, lengyel, cigány) ezen kisebbségi önkormányzatok közvetítő szerep adta lehetőséggel való élés fokozott figyelmet igényel. Az anyaországi kapcsolatrendszer, személyes kontaktus segítheti a kulturális együttműködés mellett a gazdasági élet szereplőinek nyújtandó információ áramlását. 2.10.5. A lakossággal és a civil szervezetekkel történő együttműködés Az önkormányzat és a lakosság közötti információ áramlását segítő formák hatékony kihasználásával (lakossági fórum, képviselői fogadóórák, stb.) elősegíthető egy-egy konkrét 47

lakossági csoport megszólítása, véleményük megismerése és közös cselekvésre való felszólítás lehetősége. A szakmai érdekegyeztetések, valamint a Városi Érdekegyeztető Fórum hatékony működése biztosítja a szakmai csoportokkal való közös gondolkodást. A nyilvánosság eszközei, a honlap, rádiók, televízió és sajtó által nyújtott lehetőségek kihasználásával a nyilvánosság szintereinek bővítésére nyílik lehetőség. A helyi lakosság aktív városfejlesztési szereplővé tétele a civil szektor helyzetének erősítésével érhető el. Ehhez alapvetően szükséges, hogy elkészüljön az önkormányzat civil stratégiája, valamint kialakuljon, egységesüljön a szétszórt tájékoztatási, informálási rendszerek összevonásával a civil tájékoztató és szolgáltató központ. Ezen központ igényli az infrastruktúra kialakítását és a szolgáltató, tájékoztató, érdekérvényesítő funkció érvényesítését. A civil közösségek működési körülményeik és feltételeik javításához az önkormányzatnak továbbra is támogató funkcióját fenn kell tartani. Nagy figyelmet kell fordítani a peremkerületek, valamint lakótelepeken működő civil közösségek megerősítésére. A partnerségi viszony erősítése, a feladatátadás folyamatos vizsgálatával az érdekegyeztető rendszerek működtetésével lehetséges. A civil szervezetek kapcsolati tőkéje, mozgalmassága, egymással való kapcsolattartása segíti a városi imázs felépítését.

48

•

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI

• Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepciója, 2005 • Európa Terv 2004 Békéscsaba • Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez illeszkedő fejlesztési programja 2006 • Békéscsaba Megyei Jogú Város Településrendezési Terve 9/2007 • • • • • • • • • • •

Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepciója Városüzemeltetési Koncepció (1995) Városi Egészségfejlesztési Terv Békéscsaba Megyei Jogú Város kulturális koncepciója Bűnmegelőzési koncepció Békéscsaba Megyei Jogú Város közoktatást érintő feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve (2004) Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sportfinanszírozási Rendszere (2004-2007) Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2002 Békéscsaba Megyei Jogú Város Levegőtisztasági Intézkedési Programja 2002 Békéscsaba Megyei Jogú Város Informatikai Stratégiája Békéscsaba Turizmusfejlesztési Stratégiája

49

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

• • • •

KSH Békés Megye Statisztikai évkönyv, 2005 KSH demográfiai adatbázis, 2007 KSH 1080/05 adatlapja a „Jelentés az Önkormányzatok 2006. évi ingatlankezelési és lakásellátási tevékenységéről” Békéscsaba Története monográfia I-II. kötet

50

•

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ ............................................................................................................. 2 II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS................................................................................. 2 III. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................... 8 1. Földrajzi elhelyezkedés ....................................................................................... 8 2. Főbb demográfiai jellemzők................................................................................ 8 3. Infrastruktúra helyzete......................................................................................... 9 3.1. Elérhetőség ................................................................................................... 9 3.1.1. Közút ..................................................................................................... 9 3.1.2. Vasút.................................................................................................... 10 3.1.3. Légi közlekedés................................................................................... 10 3.2. Vonalas közművek kiépítettsége................................................................ 10 3.3. Szilárd hulladék kezelése ........................................................................... 11 4. Vállalkozások .................................................................................................... 11 5. Az önkormányzat és a kistérségi társulás által ellátott feladatok, humán erőforrások alakulása ........................................................................................ 12 6. Környezeti állapot ............................................................................................. 17 6.1. Vízminőség................................................................................................. 17 6.2. Levegő szennyezettsége ............................................................................. 18 6.3. Hulladékgazdálkodás ................................................................................. 18 6.4. Zöldterület-ellátottság ................................................................................ 18 6.5. Energiagazdálkodás.................................................................................... 18 7. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere ........................................ 19 8. Az előző ciklusban megvalósult és az előző ciklusból áthúzódó, folyamatban lévő fejlesztések ................................................................................................ 20 9. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok.................. 25 IV. FEJLESZTÉSI ALAPELVEK ............................................................................ 27 V. STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK............................................................... 27 1. Fejlesztési célok ................................................................................................ 27 2. Fejlesztési elképzelések bemutatása.................................................................. 28 2.1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése ......................................... 28 2.2. Befektetés-támogatási politika, gazdaságfejlesztés ................................... 29 2.3. Intézményi feladatellátás............................................................................ 30 2.3.1. Óvodák ................................................................................................ 30 2.3.2. Általános iskolák ................................................................................. 30 2.3.3. Gimnáziumok ...................................................................................... 30 2.3.4. Szakképzés .......................................................................................... 31 2.3.5. Kollégiumok........................................................................................ 31 2.3.6. Pedagógiai Szakszolgálat .................................................................... 31 2.3.7. Ifjúságpolitika...................................................................................... 32 2.3.8. Egészségügy ........................................................................................ 32 51

2.3.9. Szociális ellátás ................................................................................... 32 2.3.10. Az intézmények építési, felújítási, átalakítási szükségletei .............. 32 2.4. Közigazgatás .............................................................................................. 34 2.4.1. A polgármesteri hivatal szervezeti struktúrája.................................... 34 2.4.2. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások.......................................... 35 2.5. Helyi adópolitika ........................................................................................ 35 2.6. Vagyoni ügyek ........................................................................................... 35 2.6.1. Vagyongazdálkodás ............................................................................ 35 2.6.2. Az önkormányzat hitelállománya és adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások ..................................................................... 38 2.6.3. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ............................ 41 2.6.4. Önkormányzati lakásgazdálkodás....................................................... 41 2.7. Városfejlesztés ........................................................................................... 42 2.8. Környezetvédelem...................................................................................... 43 2.9. A helyi közlekedési infrastruktúra ............................................................. 46 2.10. Társadalmi és térségi kapcsolatok............................................................ 46 2.10.1. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................... 46 2.10.2. A kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatokkal a közös együttműködés lehetőségei ............................................................... 47 2.10.3. Közép-Békési Centrum (KBC) ......................................................... 47 2.10.4. Helyi kisebbségi önkormányzatok .................................................... 47 2.10.5. A lakossággal és a civil szervezetekkel történő együttműködés ...... 47 Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési dokumentumai...................................... 49 Felhasznált források .................................................................................................. 50 Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 51

52