melléklet
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja (2011-2014)
Elfogadva a(z) ………. /2011. (IV.28.) határozattal
3
I. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) valamennyi helyi önkormányzat számára előírja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára (vagy azt meghaladó időszakra) szóló gazdasági program kidolgozását.
Az elkövetkezendő időszak célkitűzéseit, feladatait tartalmazó Program megfogalmazásakor a megye sajátosságain túl figyelemmel kell lenni az Európai Unió 2013-ig szóló törekvéseire, a kormányzati költségvetési-, közigazgatási- és területfejlesztési politika irányára, mert – a törvényi rendelkezések ellenére gyakorlatilag – alapvetően ezek határozzák meg a megyei önkormányzat működésének kereteit.
A megyei közgyűlés továbbra is kinyilvánítja elkötelezettségét a megye egészének fejlődésében. A feladatellátás teljes intézményrendszerét és vagyonának hasznosítását ezután is a megye egészének szolgálatába állítja. Ezek működtetésével segíti a gazdasági, foglalkoztatási és szociális gondok enyhítését, a kulturális, szellemi, természeti és történeti értékek megőrzését, gyarapítását. Vállalja a területi koordinációt, közreműködik a térségi érdekek képviseletében és érvényesítésében.
A megyei önkormányzat szerepvállalásában azonban a megváltozott finanszírozási körülmények kényszerűen hangsúlyváltozást okoznak a kötelező és önként vállalt feladatok arányaiban. A feladatellátás során a fő célkitűzés az intézmények működőképességének a megőrzése, a működés racionalizálásával a kapacitások és a szükségletek egyensúlyának a megteremtése, a szakmai programokban a megalapozottság, takarékosság. A közgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő programot fogadja el:
II. HELYZETKÉP 1. Általános jellemzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország északi perifériáján helyezkedik el. Közvetlenül Szlovákiával határos, de az Ukrajnával és Romániával alkotott közvetett szomszédság – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével együtt – felértékeli helyét az Európai Unió Szomszédsági Programjai tükrében. A megye lakónépességének becsült száma 2011 év elején 685 ezer fő, ez 1,1 %-al kevesebb mint egy évvel korábban.
3
4
A megye az ország egyik legfiatalabb korösszetételű térségének számít (a KSH közleménye szerint 2011. január 1. napján a 0-14 éves népesség aránya 27 % , a 15-60 éves népesség aránya 39,3 %, ami a második legmagasabb, s az öregedési sem érte el az 1-et, ami az országban a negyedik legalacsonyabb.) Mindebből következik az is, hogy nálunk az oktatás-képzés fejlesztése, a fiatalokkal való foglalkozás, a szociális hátrányok csökkentése és a fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. A megyei önkormányzat átfogó képzési-szakképzési rendszer felépítését tervezi.
2. Foglalkoztatottság Az életkörülmények alakulásában igen jelentős szerepe van a foglalkoztatottság színvonalának. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. IV. negyedévben a megye 517,5 ezer fős 15-74 éves népességéből 221,1 ezer fő foglalkoztatottként, 44,8 ezer munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon, az inaktívak közé 251,6 ezer fő tartozott. A fenti korcsoportban az aktivitási arány 51,4, a foglalkoztatási arány 42,7, a munkanélküliségi ráta 16,9%-ot tett ki. Országosan a foglalkoztatási arány 49,5, a munkanélküliségi ráta 10,8 % volt. A munka-erőpiaci helyzet területi különbségei jelentősek, a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon a legmagasabb (15,6%) és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (8,6 %) A gazdasági ágak közül az ipar a legnagyobb foglalkoztató (29,1 %). Az alkalmazottak 10,4 %-át a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, 12,6 %-át az oktatás, 7,8 %át a kereskedelem, javítás, 17,5 %-át az egészségügyi - szociális ellátás, 10,7 %-át a szállítás – raktározás, 4,7 %-át az építőipar, 2,8 %-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2010-ben 163 ezer forint volt, 1 %-al több az előző évinél. A havi bruttó átlagkereset a megyében 39 ezer forinttal maradt el az országostól. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 174 052 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1%-al volt magasabb az előző évinél.
3. Gazdaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ipari termelés értéke már a válságot megelőzően 2007-ben is visszaesést mutatott. A recesszió hatásaként 2008-ban kevésbé, 2009-ben jelentősen csökkent a termelés volumene. 2010-ben a megye egyik legfontosabb gazdasági ága folyamatosan magára talált, jelentős – az országostól nagyobb mértékű – emelkedés volt tapasztalható, a belföldi értékesítés az előző évivel azonos szinten maradt, az export jelentősen bővült.
4
5
A bruttó hazai termék (GDP) megyei értéke 2008-2009 között (még csak ezek a hozzáférhető adatok) 1 174 milliárd Ft-ról 1 185 milliárd Ft-ra, az egy lakosra jutó értéke 1.644 ezer Ft-ról 1.680 ezer Ft-ra emelkedett. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2010-ben 1649 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely 16 %-al haladta meg az előző évit (országosan 11%-kal emelkedett a teljesítmény). A megye az ország ipari termelésének 8,1 %-át adta. Az egy főre jutó termelési érték 2393 ezer forintot tett ki, mely a régiós (2028 ezer forint), és a hazai átlagot (2044 forint) is meghaladta. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű szervezetek termelése is gyarapodott, a termelés volumene 2010 évben 1367 milliárd volt. A növekedés hatóereje 2010-ben az export volt, mely 28 %-kal volt magasabb az előző évinél. A főbb nemzetgazdasági ágakat tekintve 2010 évben legdinamikusabban a feldolgozóipar bővült (23 %). Ezen belül a vegyipar termelése 13 %-kal gyarapodott. A gépiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása egyre meghatározóbb szerepet tölt be, valamint a járműgyártás termelése 59 %-kal gyarapodott. A gumi, műanyag, nemfém ásványi termékgyártás ágazat teljesítménye közel hét tizeddel bővült. A fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység a megyében 15 %-kal csökkent, az élelmiszeripar viszont 6,9 %-kal gyarapodott. Az építőipar teljesítményének visszaesése 2010-ben megállt a megyében. A 4 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési volumene 2010-ben 5,2 %-os emelkedést mutatott (országosan 8,9 %-os csökkenés figyelhető meg). A BorsodAbaúj-Zemplén megyei építőipari vállalkozások 2010-ben összehasonlító áron 3,2 %kal, ezen belül az épületek építésére 2,6 %-kal, egyéb építmények építésére 4 %-kal nagyobb összegű munkára kötöttek szerződést, mint előző évben. Észak-Magyarországon a növényi kultúrák terméseredményeit jelentősen befolyásolta a rendkívül csapadékos időjárás és a régiót érintő nagy károkat okozó árvíz. 2010-ben a főbb kalászos gabonák betakarított területe csökkent az előző évekhez képest. A növénytermesztési ágazat terméseredményei a kedvezőtlen időjárás miatt 2010-ben tovább romlottak, a legnagyobb kiesés a cukorrépánál mutatkozott. A 2010. december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Észak-Magyarországon a szarvasmarha állomány, a sertésállomány, a juhállomány és a tyúkfélék is csökkentek az előző év azonos időpontjához képest. Megyénk idegenforgalmi pozíciója: 2010-ben a vendégek és vendégéjszakák száma közel azonos mértékben emelkedett (1,9 %, illetve 1,5 %) az egy évvel korábbihoz képest, a megyében 7,7 illetve 7, 8 %-os visszaesés történt. A 2010. év során a megye kereskedelmi szálláshelyein 281 ezer vendég 642 ezer vendégéjszakára szállt meg, átlagosan 2,3 vendégéjszakát töltöttek itt el. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák egyötöde külföldi volt, mely egy tizeddel, illetve 16 %-kal esett vissza az előző évhez
5
6
képest. A vendégek többségét kitevő belföldi vendégkör 7,1 %, míg a vendégéjszakák 5,5 %-kal maradtak el a 2009. évitől. A megye kereskedelmi szálláshelyei 5,8 milliárd Ft árbevételt realizáltak 2010. évben, ebből 3,3 milliárd forintot a szállásdíjak bevétele tett ki, mely az előző évivel azonos.
4. Lakossági infrastruktúra A megye vezetékes infrastruktúrájának ellátottsága folyamatos fejlődést mutat, a lakossági hálózatok kiépítettsége bővült. A megye villamosenergia ellátását az ÉMÁSZ biztosítja. Szolgáltatási területén 1.478 km nagyfeszültségű, 9.423 km középfeszültségű, és 5.567,4 km kisfeszültségű hálózat biztosítja az energiaellátást és 189.528 db lámpatest a közvilágítást. Megyénkben az elmúlt 5 évben a közvilágítási és a kisfeszültségű hálózat kismértékű bővítésére került sor. Jelentős fejlesztés volt viszont a közvilágítási lámpatestek korszerűsítése terén, melyek energia megtakarítás szempontjából prioritást jelentettek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vezetékes földgázhálózat kiépítése dinamikusan fejlődött, a gázellátással rendelkező települések száma 293, a gázhálózat hossza 5.940,7 km. A gázfogyasztók száma a 2002. évi 184 ezres értékről 2005 évben 198.377 felhasználóra emelkedett. Ez a lakásállományra vetítve megyei szinten 70 %. A megyében az ivóvízhálózat hossza 4.913,4 km, amely 2005 évben 356 településre ért el. A közüzemi vízszolgáltatással ellátott lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva 87,3 %. Az ivóvízhálózattal el nem látott lakások egészséges vízellátását közkifolyók biztosítják, melyek száma 8.647 db. A szennyvízhálózat ellátottsága az elmúlt években jelentősen javult, 2005-ben 176 település volt csatornázott. A közüzemi szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 59,2 %. A fejlesztést a pályázatokon való eredményes részvétel tette lehetővé. Az elmúlt években több regionális szennyvízelvezető rendszer épült meg. Jelenleg befejezés előtt áll a Tállya + 4 település szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telepe. Építés alatt áll Csernely és térsége, valamint Ricse-Nagyrozvágy szennyvízelvezető rendszere. Megyénkben a földrajzi adottságok és a hidrológiai viszonyok következtében gyakran alakulnak ki a síkvidékeken kritikus belvízhelyzetek és nagyobb területre kiterjedő tartós belvízi elöntések. A megyében a három síkvidéki belvízrendszer (Bodrogköz, Taktaköz, Délborsod) 1.685 km2 területét 1.865 km belvízcsatorna hálózza be. A megye hegy- és dombvidékre eső területe 4.654 km2. Az itt elhelyezkedő vízfolyások hossza 2.746,6 km, melyből önkormányzati kezelésű 1.010,4 km, míg a többi állami, illetve társulati. Az árvízcsúcs csökkentést is szolgáló tározók és terelő
6
7
töltések száma 12 db, térfogata 16,8 millió m3. A vízfolyások mederkiépítettsége a külterületen a 10 évenként, belterületen a 33, illetve 100 évenként előforduló vízhozamok kiöntés nélküli elvezetésére megfelelő, azonban – az elmúlt évek rendkívüli ár- és belvizei következtében – programszerű fejlesztésük és folyamatos karbantartásuk elengedhetetlen.
5. Közlekedési infrastruktúra 2007-ben Magyarország úthálózata 31 183 km volt, melyből Észak-Magyarországra 4 801 km jutott. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúthálózata az országos hálózat kb. 8%-át adja (2 582 km), ennek azonban legnagyobb része mellékút. A megyei közúthálózatnak mindössze 2,7 %-a autóút vagy autópálya, mely az országos igen alacsony 3,3 %-os értéket sem éri el. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as és az M30-as autópályák érintik, az M30-as autópálya a megye központjáig, Miskolcig ér el. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztései jelentős mértékben javították a megye elérhetőségét. A megye egyik legnagyobb feladata az M30-as főközlekedési út folytatása (3-as) és a további kétszámjegyű utak forgalmi áteresztőképességének javítása (kopóréteg cseréje, lehetőség szerint gyorsító sávok kialakítása). A megyében jelenleg 2 repülőtér üzemel, Miskolcon és Sárospatakon, de menetrendszerű közlekedés nincs. A gépek leszállása füves pályára történik. Mezőkövesd és részben Mezőkeresztes területén lévő betonkifutó és tároló pálya a Magyar Állam tulajdonában van. A létesítményt a HM katonai tartalék repülőtérként tartja nyilván. A Megyei Területrendezési Terv kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejlesztésével számol, mely tervben is szerepel. A Tisza és a Bodrog folyók hajózhatók, de menetrendszerű közlekedés nincs. A MAHART és magánvállalkozók igény szerint turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A Bodrogon Sárospatak és Tokaj, a Tiszán Tokaj - Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére kerül sor. A folyó melletti megyék kezdeményezték a Tisza nemzetközi hajóúttá nyilvánítását.
III. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TESTÜLETEI A megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe döntően manapság is a körzeti jellegű közszolgáltatási teendők – ezen belül az intézmények fenntartása – tartoznak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése lehetőségeihez képest hatékony, sokirányú, és eredményes tevékenységet kíván kifejteni a közszolgáltatás és a gazdaságszervezés terén, az önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott
7
8
kötelező, és az önként vállalt feladatainak magas színvonalú ellátásával. Kiemelt feladatának tekinti a cselekvőképes erők összefogásán alapuló széles társadalmi bázis kialakítását megyénk problémáinak kezelése érdekében, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű térségekre összpontosítva. Figyelemmel van a lakosság változó összetételére, az ebből fakadó igényekre. Keresi azon sajátos helyzet változtatásának lehetőségeit, hogy a harmonikus és fenntartható fejlődésnek megfelelően harmóniát teremt a foglalkoztatás, a gazdaság és a szociális körülmények alakítása között. A megyei önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit és – anyagi lehetőségei függvényében – támogatja ezeket a törekvéseket. A területi kisebbségi önkormányzatok tevékenysége szorosan kötődik a megyei önkormányzati tevékenységhez. Jelen önkormányzati ciklus ideje alatt a közgyűlés 7 bizottsága szolgáltató szerepének erősítésére törekszik, tudatában annak, hogy a polgárok számára a feladatok ellátásának eredményessége minősíti az önkormányzati tevékenységet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés az önkormányzat hivatala munkájának meghatározó elemeként fogalmazza meg a hatékony, takarékos munkavégzést, a lehető legnagyobb mértékben alkalmazva az MSZ EN ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer, az informatika, a korszerű közigazgatás hozzáférhető, rendelkezésre álló lehetőségeit.
IV. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATAINAK ELLÁTÁSA 1. Szociális és gyermekvédelmi feladatok Az Ötv. 70. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik többek között a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról, a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, továbbá az egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról. 1.1. A megyei önkormányzat gondoskodik azoknak a szociális szakellátásoknak a megszervezéséről, melyek biztosítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján a települési önkormányzat nem kötelezhető. A megyei önkormányzat feladata az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó, tartós bentlakásos ellátások megszervezése, a szakosított ellátások területi összehangolása, és a megyei módszertani feladatok ellátása. A szociális ágazat szakmai fejlesztési feladatait a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója határozza meg. Az alapkoncepció 2003 évben került elfogadásra, melyet kétévente felül kell vizsgálni.
8
9
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a jogszabályok által előírt kötelezettségének 16 szakosított ellátást nyújtó, tartós bentlakást biztosító szociális intézmény működtetésével tesz eleget (2011. március 31. napjáig). A szociális szakellátást nyújtó intézményekben Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére kiterjedően a következő ellátásokat biztosítja: – – – –
idősotthoni ellátás (demens személyek ellátása is); fogyatékos személyek ellátása (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás); pszichiátriai betegek ellátása (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás); szenvedélybetegek ellátás (ápoló-gondozó és rehabilitációs célú ellátás);
A 16 szociális intézmény összesen 1258,5 fő dolgozót foglalkoztat, éves költségvetési kerete 2010. évben összességében 3 452 705 eFt volt. A szociális intézmények finanszírozása az utóbbi években az alábbiak szerint alakult. Megnevezés
2007. év tény
Ellátottak 2489 száma (fő) Normatív 1.872.591 támogatás(eFt) Működési bevételek 1.129.941 (eFt) Átvett pénzek 51.644 (eFt) Kiadások 4.041.229 összesen (eFt)
2008. év tény
2009. év tény
2010. év tény
2011. év terv
2572
2601
2519
2520
1.945.093
1.942.934
1.779.567 1.746.395
1.443.699
1.535.311
1.603.229
1.672.386
35501
31646
160.444
Nincs Adat
4.443.176
4.343.797
3.990.863
2.957.696
Gondot jelent továbbá, hogy a várakozók száma – különösen egyes ellátásoknál – magas, az intézmények többsége nem e célra létesült, a személyi és tárgyi feltételek hiányosak, nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, bár az elmúlt években – pályázati úton elnyert források bevonásával – több intézményben sikerült előbbre lépni az ellátási körülmények javítása, az akadálymentesítés, az energiatakarékos működtetés terén. A férőhely bővítés lehetőségeinek vizsgálata, pályázatok bevonása e feladat megoldása érdekében a közeljövő fontos feladata. A megyei önkormányzat munkája, a szolgáltatástervezési koncepciók felülvizsgálata során kölcsönös együttműködésre törekszik a települési önkormányzatokkal, a kistérségi társulásokkal, az ellátást biztosító egyházakkal, civil szervezetekkel, s az intézményekkel. Hangsúlyt kíván fektetni a szociális szolgáltatások összehangolt fejlesztésére a lakossági igények minél teljesebb kielégítését szem előtt tartva.
9
10
1.2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat eleget tesz a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 95. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítja: a) a szakellátásba utaltak ellátási szükségleteire alapozottan az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátását, ezen belül – a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt sajátos szükséglettel bíró 3 év alatti gyermekek különleges ellátását, – a súlyos személyiségfejlődési zavarokkal küzdő, illetve súlyos pszichotikus vagy neurotikus tüneteket mutató gyermekek speciális ellátását, – a fiatal felnőttek utógondozói ellátását, b) a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működését, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.
Az otthont nyújtó ellátást nevelőszülői hálózat, az ellátási szükségletek szerinti gyermekotthon (lakásotthon, utógondozó otthon, külső férőhely), illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó, fogyatékos személyek ápoló-gondozó bentlakásos intézménye, illetve fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek lakóotthona működtetésével biztosítja. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely biztosítja. Önkormányzatunk a Gyermekvédelmi Központ 2155 férőhelyén kívül bevonja gyermekvédelmi szakellátási feladatai ellátásába a Tokajban és Boldogkőváralján működő ápoló-gondozó otthonokat is, melyekben mintegy 30 kiskorú számára biztosít szükségletüknek megfelelő gondozást. A gyermekvédelmi szakellátás területén foglalkoztatottak száma összesen 535,5 fő, ebből a hivatásos nevelőszülőkkel együtt 476,5 fő a szakmai munkakörű dolgozó, az intézmény 2010. évi költségvetése 2 052 710 eFt volt. A 16 szociális intézmény a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménnyel összevonva 2011. április 1. napjától egyesített szociális- és gyermekvédelmi intézménnyé alakult át, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Központja elnevezéssel. Az integráció a rendelkezésre álló intézményi erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást szolgálja, így biztosítható az erőforrások koncentrációja, következetesebb, követhetőbb felhasználása. Az átszervezés megteremtheti a szociális és gyermekvédelmi szakellátás közötti átjárhatóságot, az ágazatközi harmonizáció és kooperáció lehetőségét.
10
11
Gyermekvédelem területén a nevelőszülői férőhelyen ellátottak és az intézményben ellátottak száma és a normatív támogatás összességében az elmúlt öt évben az alábbiak szerint alakult: Megnevezés
2007. év tény
2008. év tény
2009. év. tény
2010. év. tény
2011. év terv
2019
1943
1897
1952
1969
1.798.929
1.731.587
1.669.417
1.557.436
1.592.237
Működési bevételek (eFt)
30853
37.355
44.294
49.390
38.159
Átvett pénzek (eFt)
30.013
29.807
25.602
5.428
Nincs Adat
Kiadások (eFt)
2.758.408
2.854.803
2.723.737
2.459.794
1.999.820
Ellátottak száma (fő) Normatív támogatás(eFt)
Az ellátórendszer korszerű követelményeknek megfelelő működtetéséhez, a szerkezetátalakítás befejezéséhez a következő időszak feladatai az alábbiak szerint határozhatók meg: -
a nevelőszülői hálózat teljes felülvizsgálatának folytatásával, a nevelő szülők felkészítésével, tevékenységi körülményeik javításával (díjazás, tárgyi feltételek) biztosítani szükséges a gyermekek speciális ellátását,
-
biztosítani kell a nagykorúságuk miatt az ellátásból kikerülő fiatal felnőttek életkezdésének támogatását, segítését,
-
törekedni kell a szakmai feladatellátásban fellelhető párhuzamosságok kiküszöbölésére,
-
cél az intézmények teljes kapacitás-kihasználtsággal történő működtetése, a relatíve magas személyi és dologi kiadások csökkentése.
Fontos feladat a megyében a szociális és gyermekvédelmi intézmények, továbbá a fenntartók között elkezdődött szorosabb szakmai és gazdasági együttműködés folytatása. 2. Egészségügyi feladatok
A megyei önkormányzat fenntartásában jelenleg öt egészségügyi intézmény működik. Az öt kórház 2491 ágyon biztosít fekvőbeteg-ellátást és heti 6873 órában nyújt
11
12
járóbeteg-szakellátást szakterületenként eltérő, többnyire a megyénkre kiterjedő területi ellátási kötelezettséggel. Az engedélyezett létszámkeret az öt kórházban 3141 fő, éves költségvetésük 2010-ben összesen 22 260 796 eFt volt. Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, a Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház telephelyként 2011. május 1. napi hatállyal integrálódik a jogutód Borsod-AbaújZemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházba (a továbbiakban: Megyei Kórház). Az integráció eredményeként – a betegellátás színvonalának megőrzése mellett – egy gazdaságosabban működő, hatékony szervezet jön létre. Az egyesítéssel a betegutak ésszerűbb kialakítására, közös informatikai, információs rendszer kiépítésére, gazdaságos gép- műszer beszerzésre és felhasználásra, bármely közbeszerzési tenderen jobb alku pozícióra, a gazdasági, műszaki, pénzügyi rendszerek egységesítésére van lehetőség. A kórházak speciális szükségletei és sajátos igényei miatt az átszervezést követően közös kórházi kiszolgáló bázisról valósul meg a telephelyek gazdasági és műszaki feladatainak biztosítása. Az intézmények megszüntetésével és a Megyei Kórházba történő integrálódással összefüggő munkáltatói, pénzügyi, elszámolási, vagyoni és egyéb feladatok (működési engedély és finanszírozási szerződés módosítás kezdeményezése, vagyon használatba adási megállapodás elkészítése, használat jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, leltározási feladatok, stb.) elvégzéséről az érintett intézmények igazgatóinak kell gondoskodniuk a Hivatal közreműködésével. A megyei önkormányzat érdekelt abban, hogy az általa jelenleg fenntartott egészségügyi szolgáltató rendszer ésszerű és okszerű átalakításával, - integrációjával, valamint valamennyi egészségügyi szolgáltatásban közreműködő szervezet hatékony együttműködésével - lehetővé tegye a betegutak lerövidítését és a szolgáltatási feltételek elérhetőségét, Az elkövetkezendő időszak alapvető feladata költséghatékony szolgáltatási struktúra kialakítása, mely egyrészt a kórházon belüli optimális ellátás-szerkezet, másrészt az optimális beteg-utak kialakításával, a felesleges párhuzamosságok megszüntetésével lehetséges. A költséghatékonyabb szolgáltatási struktúra kialakítása egyrészt a kórházak közötti munkamegosztásban, másrészt a kórházon belüli optimális tevékenység-struktúra kialakításával történhet. Ennek érdekében célszerű a megyében az egészségügyi intézmények, továbbá a fenntartók között elkezdődött szorosabb szakmai és gazdasági együttműködés folytatása. Az együttműködésnek továbbra is ki kell terjednie mind az intézmények működtetésére, strukturális átalakítására a régiós érdekek, feladatok figyelembevételével, mind a fejlesztésére, illetve azok összehangolására, annak érdekében, hogy a rendelkezésre
12
13
álló anyagi erőforrásokat minél hatékonyabban tudjuk felhasználni a megye lakossága egészségügyi állapotának javítása érdekében. Az új kapacitásokhoz igazodó, az intézmények működési engedélyéhez kapcsolódó, a megyei és a régiós feladatellátással összhangban jelentkező személyi, tárgyi és építészeti szakmai minimumfeltételek teljesítésével és egyéb szakmai pályázatokon történő részvétellel biztosítja a megyei önkormányzat, hogy a feladatkörébe tartozó egészségügyi ellátás lépést tartson a szakmai, technikai fejlődéssel. A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó egészségügyi szakellátás minimumfeltételeit, szakmai és technikai fejlődését elsősorban pályázati források különösen európai uniós támogatások - bevonásával kívánja biztosítani. A közgyűlés fontos feladatának tekinti, hogy támogassa a megye lakossága egészségi állapotának javítását és az egészség megőrzését célzó programokat. Az egészségügyi rendszer fejlettsége, minősége, az ellátások színvonala meghatározza a lakosság életkilátásait, egészségi állapotát. A lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérése és javítása érdekében a közgyűlés feladatának tekinti, hogy támogassa azokat a programokat, amelyek a megye lakossága egészségi állapotának javítását, az egészség megőrzését célozzák. A megye egészségügyi ellátását a következő évtizedekben befolyásoló, legnagyobb megyei önkormányzati egészségügyi beruházása a folyamatban lévő „Csillagpont Projekt”. 3. A közoktatási, közművelődési és közgyűjteményi feladatok 3.1. Az Ötv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés szerint a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja. A megyei önkormányzat számára e feladatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény írja elő, továbbá kötelező feladatellátásként a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi és az alapfokú művészetoktatás ellátását. A megyei önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményhálózat 25 egységből áll. Valamennyi intézmény több szakmai területen végzi feladatát, s egy-egy földrajzi területen jelentős részt vállal a térség közoktatásában, kollégiumi ellátásában. Megyénk területén – Miskolc kivételével – gyógypedagógiai önálló intézményt csak a megyei önkormányzat tart fenn. A 24 nevelési-oktatási intézmény tanulóinak száma 12589 fő, a pedagógusok száma 1123 fő, a nem pedagógus alkalmazottak száma 551 fő, gazdasági-ügyviteli területen 135 fő, az egyéb szakmai feladatokhoz kapcsolódó területen 47 fő dolgozik. A 416 fő technikai személyzet 2011. április 1-jétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezetéhez került áthelyezésre. A 24 nevelési-oktatási intézmény 2010. évi költségvetési előirányzata 5 472 624 eFt volt. A fenti összegből az állami támogatás 4 037 454 eFt (74 %), az intézményi saját bevétel 453 149 eFt (8 %), a fenntartói kiegészítés 1 012 131 eFt (18 %).
13
14
Kötelező feladat a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, továbbá a korai fejlesztés-gondozás és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, pedagógiai szakmai szolgáltatás. Ennek adatait a következő táblázat szemlélteti: 2007. év tény
2008. év tény
2009. év tény
2010. év tény
2011. év terv
Kollégisták száma (fő)
388
328
324
338
339
Tanulók száma (fő)
903
994
1064
1036
947
563.793
687.110
677.561
613170
601.170
19.700
22.180
28.097
17.600
24.740
10.029
6.307
11.205
17.584
Nincs adat
1.027.883
1.171.786
1.142.831
1.066.543
744.745
Megnevezés
Normatíva összege (eFt) Működési bevételek (eFt) Átvett pénzek (eFt) Kiadások összesen (eFt)
Hosszabb távon a meglévő intézményrendszerben a tanulói létszám csökkenése látszik valószínűnek. A cél az intézmények teljes kapacitás-kihasználtsággal történő működtetése, a relatíve magas személyi és dologi kiadások csökkentése. A megyei önkormányzat számára kötelező az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátása, melynek rendszere kiépült megyénkben. Az alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói a települési önkormányzatok, a nem önkormányzati fenntartók és a megyei önkormányzat. A megyei önkormányzat egy szakmailag önállóan működő és tagintézményként két alapfokú művészetoktatási intézményt tart fenn. Az alapfokú művészetoktatás területén a széles körű elérhetőség biztosítása mellett fontos a feladatellátás ésszerűsítése, a költséghatékonyság javítása, a többcélú intézmények adta lehetőségek jobb kihasználására való törekvés. A közoktatási intézményhálózatunk legnagyobb létszámú része a középfokú oktatási és a szakképzési feladatot ellátó, 15 iskolából álló intézményrendszer. Közülük öt gimnáziumi, hat szakközépiskolai feladatokat is ellát. Az ellátottak, oktatottak számának alakulását az alábbi táblázat mutatja:
14
15
2007. év tény
2008. év tény
2009 év tény
2010. év tény
2011. év terv
Kollégisták száma (fő)
1228
1284
1213
1103
1060
Tanulók száma (fő)
9406
9781
9500
9352
9269
Iskolai szakképzés(fő)
2327
2387
2562
2523
2541
3.417.027
3.282.910
3.278.624
2.991.283
2.873.291
502.533
507.788
413.836
428.739
449.499
376.717
460.695
311.030
420.218
Nincs Adat
5.875.659
6.196.103
5.549.243
5.211.419
3.710.409
Megnevezés
Normatíva összege (eFt) Működési bevételek (eFt) Átvett pénzek (eFt) Kiadások összesen (eFt)
2006. évben sor került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének értékelésére és felülvizsgálatára a 2006-2011-es időszakot átölelve. Célul tűztük ki, hogy az oktatás minden területén kiemelten kell foglalkozni a társadalmi és egyéni hátrányok tanulási teljesítményekre gyakorolt negatív hatásának kompenzálásával, a tanulási lehetőségek széles skálájának biztosításával, a tehetségek felismerésével és fejlesztésével. A szakképzés szervezés és annak fejlesztésével kapcsolatban fokozottabban figyelembe kell venni a munkaadói oldal igényeit, a megyei gazdasági szereplők változó munkaerőpiaci igényeit, elvárásait.: Ennek feltételrendszere: -
-
-
növelni kell a versenyképes szakképesítést szerzők számát és arányát, elsősorban a stratégiailag kiemelt – a megye gazdasági szerkezetét figyelembe vevő – irányokban, folyamatosan korszerűsíteni kell a szakmai képzés tartalmát, az innovatív, a minőség iránt elkötelezett munkaerő kibocsátására kell törekedni, hangsúlyt kell helyezni a szakképzésben az informatika, a szakmai idegen nyelv oktatására, és a környezettudatos magatartás kialakítására is. a szakmai-, módszertani-, társas-kompetenciák átadása során a képző intézményeknek foglalkozniuk kell a személyiségfejlesztéssel, a kommunikációs készség fejlesztésével és fel kell készíteniük tanulóikat a munka világába történő gyors beilleszkedésre, speciális, a munkaadóknak megfelelő képzési rendszer kialakítására kell törekedni a gazdaság résztvevőivel együttműködve.
15
16
-
A szakképző intézményeinknek az eddigieknél hatékonyabban kell bekapcsolódnia a felnőttképzés rendszerébe.
A megyei önkormányzat két szakképzés-szervezési társulást hozott létre: a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulást, valamint a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulást. A szakképzés-szervezési társulások által működtetett két térségi integrált szakképző központnak valamennyi nevelési-oktatási intézményünk tagja. Mindkét TISZK elsődleges feladatának tekinti az intézmény erőforrás optimalizálást, valamint az intézményközi együttműködés erősítését. Működése során a felesleges erőforrás pazarlás helyett a bázisszemlélet kialakítását tűzte ki célul. A TISZK-ek az elmúlt években többszázmilliós fejlesztési forrásból korszerű technológiai eszközökhöz jutottak. Az intézményi gyakorlati képzés bázisára építve, a vállalkozásokkal együttműködve, azok keretein belül, közösen szervezhető, külső fél számára nyújtott szolgáltatási rendszert lehet kialakítani és működtetni. A megyei önkormányzat rendszerben gondolkodva a társszervekkel kötendő keretszerződések segítségével szakképzési és foglalkoztatási programot dolgoz ki. 3.2 A Megyei Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatait a – II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (székhelye: Miskolc, Görgey A. u. 11.), – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (székhelye: Miskolc, Fazekas u. 2.), – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság (székhelye: Miskolc, Görgey u. 28.) és a – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet útján látja el (székhelye: Miskolc, Selyemrét u. 1.). A közművelődési intézmények szakmai tevékenységüket részben azonos, részben eltérő jogi szabályozás alapján végzik. Valamennyi egység központja Miskolc városban, egymáshoz viszonylag közel található. Az intézmények összesített költségvetése 2010-ben 1 024 040 eF, ebből az állami támogatás 387 047 eFt (38 %), a saját bevétel összesen 136 061 eFt (13 %), a fenntartói támogatás 500 932 eFt (49 %) volt. Az intézmények foglalkoztatottjainak száma 208 fő szakalkalmazott. 130 fő (pénzügyi-ügyviteli alkalmazott 38 fő, technikai munkatárs 92 fő) 2011. április 1-jétől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezetéhez került áthelyezésre. A megyei önkormányzat feladatai ellátásának átszervezése hatékonyabb, költségtakarékosabb működést és egységes szakmai irányítást tesz lehetővé. Az újjászervezett intézményhálózatnak a jogszabályban meghatározott közfeladatai
16
17
színvonalas ellátására kell koncentrálnia szűkös erőforrásait. A megyei önkormányzat együttműködésre törekszik a települési önkormányzatokkal és a nyitvatartási idők optimalizálását tűzte ki célul.
4. Természet- és környezetvédelem A megye kedvező környezet- és természetvédelmi célállapotának eléréséhez és a megye gazdasági működőképesség fenntarthatóságához és elősegítéséhez elengedhetetlen az átfogó és aktuális környezetvédelmi program megléte. Ennek érdekében pályázati forrással felül kell vizsgálni az 1999 évben kidolgozott Megyei Környezetvédelmi Programot és az aktualizálás alapján – a prioritásoknak megfelelően évente meghatározott Intézkedési Tervben – akció-programokkal segíteni a megvalósítást. Az elért eddigi tapasztalatok indokolják a Megyei Környezetvédelmi Program szerint megvalósított intézményrendszer – Környezeti Teljesítmény Minősítő Rendszer, Megyei Környezetvédelmi Tanács – tovább működtetését és fejlesztését – amennyiben a feltételek megteremthetők - a települési önkormányzatokkal közös Környezetvédelmi Megbízotti Rendszer kiépítésével. A környezetvédelem területén az elkövetkezőkben fokozott figyelmet kell fordítani az energiapolitikára. Az önkormányzatok energia gazdálkodása a környezetvédelmi szempontokon, klímavédelmen túl – a központi költségvetésből kapott források, normatívák szűkössége miatt – egyre nagyobb szerephez jut, a költségtakarékos gazdálkodás alapvető fontosságú. A megyei intézmények működtetésében fennálló felelősség és a megye egészének környezeti állapotára gyakorolható kedvező hatás elérése megkívánja a megyei energia és éghajlati stratégia kidolgozását. A megyei energiastratégia kidolgozása során a települési önkormányzatokkal szoros együttműködésben szükséges kialakítani a rendelkezésre álló energiaforrások optimális kihasználását, a környezeti fenntarthatóság maximális figyelembe vételével. (Helyi energiák hasznosítása, a megújuló energiaforrások használata, alkalmazása.) A megye környezeti állapotának javításában meghatározó szerepet tölt be a komplex környezetvédelmi szemlélet, környezettudatos magatartás. A környezeti oktatás, nevelés a tervezési időszak kiemelt feladata és elengedhetetlen a társadalom szereplőinek együttműködése, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás a környezetvédelem területén. Az elmúlt évek és napjaink egyre nehezedő gazdasági helyzete jelentősen érinti a helyi önkormányzatokat, a helyi önkormányzatok irányításával, alapításával működő intézményeket és egyéb gazdálkodó szervezeteket is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását végző és a megyei önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek 17
18
költségtakarékosabb működését segítheti elő az alternatív energiaforrásokat figyelembe vevő és a műszaki megoldásokat rendszerbe állító komplex fejlesztés. Ezek műszaki megoldásai lehetnek kisközösségiek, vagy azt meghaladóak. A fent említett fejlesztések, a települési önkormányzatokkal összehangolt energiaforrástérkép elkészítése és területi elvű műszaki megvalósíthatósági feltételek kidolgozása mentén, a szükséges jogi és infrastrukturális elemek kölcsönös összehangolása után valósítható meg.
5. Területrendezés, településrendezés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében a megyei önkormányzat feladata a megye területére területrendezési terv készítése. A korábbi, 2002. évi területrendezési terv felülvizsgálatára a HÖF TEKI pályázaton elnyert támogatással került sor. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlése a 2009. április 30-i ülésén megtárgyalta Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervét, és a terv szabályzatáról megalkotta 10/2009. (V.5.) számú rendeletét, illetve a megyei területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről meghozta 37/2009. (IV.30.) számú határozatát. A tervet 2009. június hónapban CD adathordozón megküldtük az egyeztetésben résztvevők -, így a megye összes települési önkormányzata részére is. A terv megtalálható a www.baz.hu weboldalon is a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve címszó alatt. A terv nyomtatott változata – előzetes időpont egyeztetéssel – megtekinthető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pénzügyi, Gazdálkodási és Területfejlesztési Főosztályán. Az önkormányzatok a készülő településrendezési terveket előzetes állásfoglalás, valamint főépítészi véleményezésre megküldik. A rendezési tervek hierarchikus felépítéséből adódóan az előzetes állásfoglalásban kapnak tájékoztatást a már elkészült, és a települést érintő térségi tervekről, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatának rendelettel elfogadott munkarészben foglaltak tervben történő megjelenítéséről, illetve a határozattal elfogadott irányelvek és ajánlások munkarészben megfogalmazottak figyelembe vételéről. A véleményezés során megvizsgálásra kerül a településszerkezeti terv összhangja a megyei területrendezési tervvel. A vélemények kifejtésére írásban, illetve a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítésze által működtetett Tervtanács bizottságában kerül sor.
18
19
V. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAINAK ELLÁTÁSA 1. Területfejlesztés A megyei önkormányzat a települési önkormányzatok felkérése alapján koordinálja a településfejlesztési tevékenységet és a kiemelt térségek összehangolt területfejlesztési tervezését. Ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az infrastrukturális hálózatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit a megnyíló pályázati források figyelembe vételével. Segítséget kell nyújtani a települési önkormányzatok intézményhálózatának fejlesztéséhez. A polgármesteri hivatalok, iskolák, óvodák, művelődési házak és egyéb intézmények pályázat útján történő korszerűsítését, bővítését, esetleg új intézmények létrehozását szakmai tanácsadással segíteni kell. Tovább kell folytatni a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését. Segítséget kell nyújtani a kistelepüléseknek az egyedi, vagy alternatív természet-közeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazásához. A települési önkormányzatoknak szakmai segítséget kell nyújtani a belvízrendezési tervek elkészítéséhez, a bel- és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítéséhez, illetve rekonstrukciójához. Szükségessé válhat veszélyeztetett dombvidéki területen a záportározók kialakítása, melyek térségi összefogással valósíthatók meg. A közlekedési hálózatokkal kapcsolatosan segíteni kell a települési önkormányzatok érdekérvényesítő képességének növelését, a közösségi közlekedési rendszerek működtetése, fejlesztése érdekében. A megye a készülő országos közösségi közlekedési koncepcióval összhangban támogatja a közúti és vasúti közlekedés súlyozását és harmonizálását. A megyei önkormányzat érdekelt abban, hogy a megyében létrejöjjön az ütemes elővárosi jellegű közösségi közlekedési rendszer kialakítása, a megyeszékhely szolgáltatásainak gyors eléréséhez. A R4-es gyorsforgalmi út része az európai fő közlekedési folyosónak. Az autópálya nyomvonala szerepel az Országos-, és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Tervében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye támogatja a Kormány azon szándékát, hogy a szlovák oldalon megkezdett autópálya építése magyar oldalon is folytatódjon egészen Miskolcig. Fontosnak tartjuk a már megkezdett határon átnyúló, létező, vagy használaton kívüli közutak felújítását.
19
20
A megyében működő vasútvonalak további üzemeltetése érdekében közösen kell fellépni a helyi önkormányzatokkal. Indokolt a fővonali vasúthálózat további villamosítása, elsősorban Sátoraljaújhely-Szerencs, Ózd–Kazincbarcika vonatkozásában. Szorgalmazni kell a Sajóecseg-Tornanádaska vasútvonal szlovák vasúttal történő összekötését. Az országos főközlekedési úthálózat fejlesztése a regionális és nemzetközi kapcsolatok érdekében gazdaságfejlesztő tényező lehet. Az alsóbbrendű országos közutak felújítása a kistérségi együttműködések közös intézményhálózat által nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében feltétlenül szükséges. Segíteni kell a Mezőkövesdi Kistérség törekvését, Mezőkövesd – Mezőkeresztes-i repülőtérnek – az Országos Területrendezési Tervben is szereplő – kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető kialakítására. Figyelemmel kell kísérni a megye mezőgazdaságának helyzetét, és segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági, erdőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek és gazdáknak, különös tekintettel az uniós pályázati lehetőségek vonatkozásában. Elő kell segíteni a hátrányos adottságú területeken az extenzív mezőgazdasági termelés munkahely teremtő megvalósítását. Természeti károk bekövetkezése esetén szakmai segítséget kell nyújtani a kárenyhítési támogatások igénybejelentése során. A megyei önkormányzat lehetőségei szerint segíti a városkörnyéki ellátórendszer kialakítását. A megyei közgyűlés és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács közötti együttműködési megállapodás alapján a monitoring tevékenység során tovább kell növelni az ellenőrzések számát, hatékonyságát, a beruházási célok maradéktalan megvalósítása érdekében. A hiányos, vagy szabálytalan teljesítésekkel szemben szigorúan kell fellépni, a jogszabály adta lehetőségek maximális igénybevételével.
2. Nemzetközi együttműködés Az elmúlt 20 év alatt sikerült egy jól működő, kölcsönös bizalmi alapú külkapcsolati rendszert kiépíteni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak 8 kétoldalú ún. partner megyével van aktív kapcsolata, 4 nemzetközi szervezetnek tagja, s aktívan részt vesz az Európai Unió Területi Együttműködési és Szomszédsági Programok kidolgozásában és végrehajtásában. Mindkét Közös Monitoring Bizottságban (JMC) a magyar megyék közötti vezető szerepet vállaltunk fel.. A meglévő külföldi partner megyei kapcsolatok terén a külföldi partnerek felé kezdeményezni kell a mindkét fél számára előnyös – lehetőleg gazdasági irányúegyüttműködési területek feltárását. Erre jó lehetőség látszik elsősorban vologdai (Oroszország), Felső-Ausztriai (Ausztria), Észak-Rajna-Westfaliai (Németország), a kassai (Szlovákia), partnereink vonatkozásában. Gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki a
20
21
közelmúltban megkezdett együttműködés keretén belül a kínai Jiangxi Tartományi Kormánnyal A hagyományos oktatási, kulturális és kereskedelmi kapcsolatokon túl kiemelt hangsúlyt kell fektetni a lehetséges energetikai, kutatási kapcsolatokra. Összesen 4 nemzetközi szervezetnek vagyunk teljes jogú tagjai. Érdekeink jobb érvényesítése érdekében erőteljesebben kell kiaknázni e szervezetekben rejlő lehetőségeket. Megkezdtük az aktív részvételt az Európai Régiók Gyűlés (AER) munkájában. Ennek kapcsán több területen sikerült külföldi partnert találni, akikkel a megye sajátos gazdasági szereplőit tudjuk segíteni tevékenységükben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye összeurópai roma stratégiát készít. Az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésében (AREV) az eddigieken túl további piaci lehetőségeket keresünk megyénk borászati és a borkultúrához kapcsolódó idegenforgalmi lehetőségeinek figyelembe vételével. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) keretén belül több megyével karöltve, a továbbiakban is közösen tudunk lobbizni, hallatni hangunkat e szervezetekben, az Európai Unió egyéb szervezeteiben (Európai Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Parlament). E kapcsolatrendszer segítségével további cél, a megye gazdaságát és társadalmi fejlődését segítő partnerek feltárása. A MÖOSZ nemzetközi tevékenységében végzett vezető szerepünk kapcsán jelentősen tágultak külkapcsolati lehetőségeink. A MÖOSZ CEPLI (Középszintű Önkormányzatok Európai Konföderációja) tagsága révén közvetlen kollégális kapcsolatban vagyunk Franciaország, Németország, Spanyolország, Belgium, Lengyelország, Görögország, Románia és Bulgária hasonló országos szövetségeivel. A HU-SK-UA 2004-2006 Szomszédsági Program három pályázati fordulónál elért kiemelkedő eredményeink és a program során szerzett tapasztalatok alapján a 20072013 programozási időszakban folytatjuk a szomszédos Kassa- és Besztercebánya megyékkel a projekt generálási folyamatot. Megyénk számára országosan is kiemelkedően eredményesen zárult le e Program. A Program három pályázati fordulóban összesen 29, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő pályázat nyert 1,9 milliárd HUF ERFA és nemzeti hozzájárulást, amely a Magyarország rendelkezésre álló összeg 40,3 %-a. A 2007. második félévben megalakult HU-SK 2007-2013 Európai Területi Együttműködési Program (amelyben 200 millió Euro áll rendelkezésre) és a HU-SKRO-UA 2007-2013 Szomszédsági Program (amelyben 68 millió Euro áll rendelkezésre) bizottságaiba delegált szakembereink feladata a megyébe történő minél több forrás bevonása érdekében, a megfelelő érdekérvényesítési és tájékoztatási tevékenység, a megyei önkormányzat intézményrendszerének jobb bevonása. A határon-átnyúló pályázati lehetőségek, egyéb nemzetközi forrása és a nemzeti erőforrások jobb kiaknázása miatt, a határ-menti gazdaság fejlesztés közös, célirányos
21
22
és szervezett végrehajtása miatt folyamatban van egy ötoldalú (Kassa megye, Besztercebánya megye, Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Európai Térségi Társulás megalakítása. Meglévő külkapcsolatainkat és belföldi szakmai kapcsolatainkat tudatosan és célirányosan kell kiaknázni annak érdekében, hogy a megye gazdaságfejlesztési, befektetési lehetőségeit szervezetten, az eddigieknél nagyobb körben lehessen propagálni idegen nyelvű tájékoztatókon, prezentációkon, interneten keresztül és személyesen. 3. Civil és egyházi kapcsolatok A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kinyilvánítja, hogy stratégiai partnernek tekinti azon civil szervezeteket, amelyek a megyében élők életminőségének, életkörülményeinek javítását tűzték ki célul. Ez mindkét fél számára előnyös, mert ezáltal növekedhet a társadalmi elfogadottsága, azonos célok (életminőség javítása) mentén végzi munkáját, önmagáért és a környezetéért felelősséget érző állampolgárokat kapcsolhat be a feladatok megoldásába, és a civil szervezetek erős humán és gazdasági erőforrást jelentenek. Folytatva az elmúlt években megkezdett munkát, mely az önkormányzat és a civil társadalom kapcsolatának fejlesztését szolgálja, a megyei önkormányzat részt vesz a civil szervezetekkel való együttműködést elősegítő fórumokon, a civil szervezetek által kezdeményezett konferenciákon (pályázati tájékoztatók, NCA pályázati kiírása, továbbképzések), továbbá infrastruktúrát biztosít a civil szervezetek különféle rendezvényeihez. A civil szervezetekkel történő kapcsolattartás fontos eleme a pályázatok folyamatos figyelése, bemutatása, az érintettek számára a kiírások eljuttatása. A kifejezetten a civil szervezetek támogatására létrehozott Civil Mecénás Pályázat évenként meghirdetésre kerül. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak továbbra is célja, hogy a közszolgáltatások ellátásában, az esélyegyenlőség biztosításában, a társadalomban nélkülözhetetlen szolidaritás megerősítésében, a közéleti értékek fejlesztésében, a közösségek erősítésében pótolhatatlan szerepet betöltő civil szervezetek munkáját – ezen sajátos eszközével – segítse és ösztönözze. Az önkormányzat törekszik a párbeszéd- rendszer kialakítására, a támogatásirendszerek hasznos felhasználására, a civil kontroll erősítésére, kiemelt projektek együttes kialakítására, a szektor jövedelemteremtő képességének javítására, a társadalmi kohéziót növelő tevékenységek támogatására, a civilek erejének és hatékonyságának növelésére. Támogatja a szektor állapotát feltérképező kutatást, a párbeszéd formájának, modelljének kialakítását. A megyei Civil Együttműködési Hálózat (a szervezet a megyében működő civil szervezetek választott legitim testülete) létrejöttével, lehetővé vált a civil szervezetek és a megyei önkormányzat közötti együttműködés elmélyítése és a civilek számára
22
23
érdekképviseleti fórum biztosítása (Megyei Civil Kerekasztal). Indokolt, hogy alakuljon meg a Megyei Civil Kerekasztal, a megyei önkormányzat és az egyéb civil hálózatok közös párbeszédének fórumaként. A határmenti civil együttműködés kiemelten fontos terület, mivel a négymegyés keretmegállapodás kiszélesítésének lehetősége adott. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kinyilvánítja, hogy hasonló stratégiai partnernek tekinti a történelmi egyházakat. Velük elsősorban az oktatási, kulturális és szociális területen kíván együttműködni, mindkét fél lehetőségeinek kihasználásával. A megyei önkormányzat rendszeres egyeztető fórumot kíván létrehozni a szociális és társadalmi problémák közös kezelésére és a vállalt feladatok folyamatos egyeztetésére. A megyei önkormányzat sajátos eszközeivel segíti a megyében élő közösségek társadalmi csoportok kohézióját, támogatja az élhető, vonzó közösségi- és lakókörnyezet kialakítását. Célunk olyan erős, meghatározó és „versenyképes” civil szektor kialakulásának segítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a professzionálisan működő civil szervetek hatékonyan bekapcsolódnak a megyében élők életminőségének a javításába, a társadalmi problémák kezelésébe, a szociális, foglalkoztatási, oktatási, közművelődési, környezetvédelmi gondok enyhítésébe. A nonprofit szervezetek partnerségen alapuló, kistérségi szinten szerveződő klaszterek által, korszerű szervezeti és működési formák keretében, az érintett célcsoportok bevonásával és a helyi közösségek együttműködésével járuljanak hozzá a társadalmi integráció javításához, a megyén belüli területi, társadalmi és gazdasági különbségek mérsékléséhez. 1. A megyei civil szektor „versenyképességének” javítása és hatékonyságának a növelése A megyében lévő országosan is magas számú, de gyenge forrásteremtő képességű civil szervezet szakmai és módszertani fejlesztése. 2. A civil szektor jövedelemtermelő képességének javítása A megye civil szervezetei hatékony bekapcsolódása a szociális gazdaság fejlesztésébe, a helyi igényeken alapuló termékek és szolgáltatások kialakításába, a nonprofit szektoron belüli foglalkoztatási szint növelésébe. 3. A társadalmi kohézió erősítése, vonzó és élhető közösségi- és lakókörnyezet kialakítása A civil szektor közösségi programjaival és szolgáltatásaival hozzájárul a megye megtartó erejének növeléséhez, a társadalmi integráció erősítéséhez és az elvándorlás lecsökkentéséhez. a) A fejlesztő szolgáltatások nyújtsanak megfelelő, hatékony és „szervezetre szabott” segítséget az azt igénylő szervezeteknek. b) Esélyegyenlőség, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a nyújtott szolgáltatások tekintetében.
23
24
c) Területi megközelítés, lehetőség szerint helyben nyújtott szolgáltatások biztosításával, különös tekintettel a megyénkben magas számban előforduló hátrányos helyzetű kistérségekre. d) Partnerség, a kistérségi és megyei szinten működő szervezetek együttműködésének javítása. Régiós együttműködések kezdeményezése. e) A szubszidiaritás elve alapján a lokális szükségletekhez igazodó civil szolgáltatásokat ellátó szervezetek fejlesztése. f) A szervezetek működőképességének és szakmai színvonalának megőrzése és erősítése. g) Gazdasági és szakmai hatékonyság egyidejű alkalmazása. A megyei önkormányzat a civil szektorral – az általa fenntartott sajátos intézmények igényeinek figyelembe vételével – az esélyegyenlőség, partnerség, és a területi megközelíthetőség tekintetében működik együtt.
4. PR tevékenység A public relations tevékenység részeként 2007-től megújult honlapon olvashatók a közgyűlés és bizottságai, a hivatal munkájáról szóló naprakész információk. A tájékoztatás magában foglalja a megyei önkormányzat hivatala által szervezett, a közgyűlésekhez kapcsolódó, a fenntartott intézmények, a kötelező és önként vállalt feladatokhoz köthető eseményekről történő tájékoztatást, a hírértékű információk átadását, írott vagy/és kép, video, audio online tartalom feltöltését. 2007. március 15-én először jelent meg a Kulcs Magazin havi kiadvány, amely tájékoztatja a megye lakosságát a megye híreiről, aktualitásairól. Mind a www.baz.hu honlap menüszerkezete, mind a Kulcs Magazin rovatai erősítik a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat PR tevékenységét. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ezen felületek mellett jelen van a www.borsodmegye.com, a www.onkormanyzat.mti.hu hírportálokon, valamint az MCOnet International Kft online médiaszolgáltató jóvoltából több oldallal együtt kínál egyidejű megjelenést, ezzel biztosítva több site-on lévő megjelenési felületet. A mostani időszakig a borsodmegye.com portálra több mint 260 híranyag lett feltöltve, több száz képpel, egyes esetekben videó és audio anyagokkal. 2007 őszétől a www.baz.hu több mint 890 híranyag és egyéb információ feltöltési számmal rendelkezik. 2007-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan több száz újságcikk jelent meg helyi, regionális, országos sajtóban. Ezzel együtt szinte minden esetben megjelentek az adott hír értékének megfelelően, a helyi, megyei, országos média szintjén – rádiókban, televíziókban, site-okon – az adott hírrel kapcsolatos híranyagok – tudósítások, beszámolók, riportok –, amelyek pozitív színben tüntették fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése, bizottságai és hivatala munkáját, az általuk rendezett eseményeket.
24
25
5. A megyei önkormányzat szerepvállalása a helyi gazdasági életben
5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával történő együttműködés Borsod-Abaúj-Zemplén megye a gazdasági szerkezet átalakulása és az ágazati válságok következtében hosszú évtizede a társadalmi-gazdasági szempontból legelmaradottabb megyék közé tartozik, a munkanélküliségi mutatók a legmagasabbak az országon belül. A negatív folyamatok megállítása és megfordítása a politikai, gazdasági szervezetek napi szintű együttműködését igényli konkrét feladatok megoldásában. Ennek érdekében kötött megállapodást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely a két szervezet, illetve a városi, települési önkormányzatokkal való együttműködésnek is keretet ad.
Az együttműködés célja a megye gazdaságának fellendítése, a foglalkoztatottság növelése, a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzés szervezése, nemzetközi kapcsolatok erősítése. A megyei önkormányzat a megyében a fejlesztés-politika és a gazdaságélénkítés motorja kíván lenni, ennek érdekében összefogni a különféle szervezeteket, és a közös stratégia nevében tenni a munkahelyteremtésért. Ebben a későbbiekben egyéb partnerekre is számít a megyei önkormányzat.
5.2. Munkahelyteremtés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés döntött a Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészeinek megvásárlásáról, a cél a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés. A tartós munkanélküliek munkába állását segítő társaság több megyebeli önkormányzat hozta létre, és jelentős tapasztalatokra tett szert szakterületén. A megyei önkormányzat határozott szándéka Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági potenciájának növelése, aktív részvétel a munkanélküliek visszavezetésében a munka világába. A társaság küldetése, a hazai és külföldi tapasztalatokat és módszereket felhasználva, az alternatív foglalkoztatásban, megyei szinten különböző képzésekkel kombinált munkaerő-piaci projekteket hozzon létre, melyek következtében a programokban résztvevők nagy része tartós munkahelyhez juthat. Az alternatív foglalkoztatás lényege, hogy segít a résztvevők mentális és szakmai felkészítésében az adott feladattípusnak megfelelően és e sajátos tranzitáláson keresztül a résztvevőket eljuttatja a tartós munkanélküliségből a tényleges és fenntartható foglalkoztatáshoz.
25
26
A társaság eddigi több mint 7 éves tevékenysége során közel 7000 munkanélkülivel került kapcsolatba, közülük közel 2000 embernek kínált hosszabb-rövidebb ideig tartó munkát, vagy segítette képzésbe ügyfeleit, illetve indított útjára önálló vállalkozásokat.
VI. A FELADATELLÁTÁS ESZKÖZRENDSZERE 1. Költségvetés Az önkormányzat forrásszabályozása kialakításától kezdve változatlan alapelvek alapján, több-kevesebb pontosítással, finomítással közvetlenül, illetve közvetve határozza meg az önkormányzat és intézményei által ellátandó feladatokhoz rendelkezésre álló forrás nagyságát. Az önkormányzatot az ellátott feladathoz kötődő feladatmutatók, mutatószámok alapján normatív, felhasználási kötöttség nélküli állami hozzájárulás, illetve meghatározott jogcímeken felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás illeti meg. Ez nyújt fedezetet a kötelező feladatok ellátására. A normatívák értéke nem követte a feladatváltozást, sőt az infláció mértékét sem, ezért évek alatt a normatív támogatásnál jelentős értékvesztés következett be. Ez jelentős mértékben nehezíti az önkormányzat gazdálkodását. A központi költségvetésből biztosított hozzájárulás mértéke az önkormányzat bevételi tervének 17-21 %-átjelenti, amely kiegészül év közben, döntően pályázat útján elnyerhető, költségvetési törvényben megjelölt feladatokra igénybe vehető, szintén kötött felhasználású központosított támogatásokkal. A központi költségvetés mellett jelentős nagyságrend az államháztartás alrendszeréből, az Egészségbiztosítási Alapból átvett, a fekvőbeteg ellátó intézmények feladatellátását biztosító támogatás, összege évi 16-18 milliárd Ft között alakul, amely megközelíti az önkormányzat költségvetésének 50 %-át. Jelentős még az átengedett SZJA összege, amelyet 2007 évben három jogcímen: a megye állandó lakosai után, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak, illetve a megyéket egységesen megillető összegben kapott az önkormányzat, 2,1 milliárd Ft összegben. 2008. évtől már csak két jogcímen: a megye állandó lakosai után, illetve a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után kapja az önkormányzat az átengedett SZJA-t, melynek összege folyamatosan csökkenő, 937 – 678 millió Ft. A központosított költségvetési kapcsolatokból származó források – állami támogatások és hozzájárulások, az átengedett SZJA, Országos Egészségbiztosítási Alap támogatása – nagyságrendje összesen 24-26 milliárd Ft, amely az önkormányzat bevételének 68 %-át meghaladja, alapvetően meghatározza az önkormányzat kötelező feladatellátását, a feladatellátás színvonalát. 26
27
A feladatellátást szolgálja az önkormányzat saját bevétele - összege mindössze 8-9 milliárd Ft – , amely szerény mértékben egészíti ki a központi forrásokat. Az önkormányzat egyik legjelentősebb saját bevételi forrása az illetékbevétel, összege évi 1,8-1,3 milliárd között alakul, amelyből a költségvetési törvényben rögzített megosztási szabályok szerint részesül. Ez a bevétel is évről – évre csökkenő tendenciát mutat. Saját bevételnek minősülnek az intézmények által ellátott feladatokhoz kötődő térítési díjak, szolgáltatási bevételek, nagyságrendjük az OEP által finanszírozott fekvőbeteg ellátó intézmények vállalkozási bevételével együtt az önkormányzati költségvetés 1214 %-át is eléri. Jellemző, hogy az évek alatt egyre kisebb mértékű a növekedés, amelyet a térítésköteles szolgáltatások igénybevételének csökkenő tendenciája tovább mérsékel. Az önkormányzat 2006 és az azt megelőző években működési célú forrás kiegészítő támogatásban részesült a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához, Mértékét a központi költségvetés által számított, minimum szintű feladatellátás forráshiánya, illetve a felhasználandó központi forrás nagysága határozta meg. 2007 évtől az önkormányzat nem pályázhat az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiány kiegészítő támogatására. 2011. évtől ez a pályázati lehetőség újra megnyílt a megyei önkormányzatok számára. Az önkormányzat feladatellátását biztosító eszközrendszer jelentős részét képezi az önkormányzati vagyon. A befektetett eszközök értéke 20 milliárd Ft, ennek 95 %-a törzsvagyon, amely az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges, azaz a közszolgáltatások tárgyi feltételét biztosítja. A forgalomképes vagyontárgyak hasznosításánál - amelyek mindössze a vagyonérték 4,8 %-át jelentik- az önkormányzat szabadon rendelkezik tartós bevétel (bérleti díj, stb.), illetve egyszeri bevétel (értékesítés) elérése céljából, azzal a kötöttséggel, hogy a felhalmozási bevételből vagyonvesztés, vagyonfelélés megakadályozása érdekében felhalmozási feladatok finanszírozhatók. A megvalósult, többségében ingatlan értékesítések miatt csökkenő bérleti díj bevétellel kell számolni, de az értékesíthető viszonylag nagy értékű ingatlanok száma is jelentősen csökkent. A vagyonhasznosításból származó önkormányzati bevételek nagysága az önkormányzat bevételének mindössze 1-2 %-át jelenti, ezzel szemben csak az önkormányzati kötelező feladatellátást biztosító önkormányzati vagyon állagának fenntartásához, költségcsökkentést eredményező felújításokhoz, rekonstrukciókhoz jelentős nagyságrendű forrás szükséges.
27
28
A központi támogatások és saját bevételek jelzett nagyságrendje mellett az önkormányzat szükségszerűen pályázatokkal, pályázati támogatásokkal kell, hogy kiegészítse bevételeit annak érdekében, hogy a megfogalmazott célok, feladatok megvalósításra kerüljenek. A költségvetési gazdálkodás egyensúlya mindezek ellenére csak folyószámlahitel felvételével biztosítható. Az alábbi táblázat mutatja az egyes évek költségvetési hiányának alakulását:
2007. 2008. 2009.
Költségvetésben tervezett hiány 3.831.041 4.195.684 3.827.205
2010. 2011.
2.220.656 510.000
Év
eFt-ban Hiány előző évi Hiány összesen pénzmaradványból 1.485.441 5.316.482 -49.501 4.146.183 -190.111 3.637.094 -50.005 Nincs adat
2.170.651 510.000
Az eredeti költségvetési hiányt 2008. évtől csökkentették az előző évről áthúzódó bevételi többletek. A megyei önkormányzat pénzügyi helyzetét rontotta a 2007 évben felvett 5 milliárd, 2008 évben 3 milliárd Ft kötvény, melynek töke visszafizetésére 2012. évtől kerül sor. Megállapítható, hogy a hiány működési jellegű. A beruházások forrása felhalmozási bevétel (ingatlan értékesítés, bérleti díj, átvett pénz), illetve állami támogatás (cél-, címzett) és pályázati pénz volt. A hiány alakulását számos tényező befolyásolja. Alakulásában szerepet játszik az intézmények magas száma, melyek fenntartásához az állami támogatások nem elegendőek, kiegészítésükhöz nincsenek meg a források. Folyamatosan emelkednek a szakmai, ágazati előírások, elvárások melyek jelentősen növelték az egy ellátottra, oktatottra jutó ellátás működési költséget. A különböző jogcímen nyújtott személyi juttatások (minőségi kereset-kiegészítés, pótlékok stb.), az infláció ellentételezésének elmaradása szintén hozzájárult a hiány növekedéséhez. A költségvetési hiány tovább nem növelhető, ez a – folyósítási (hitel felvételi) korlátokon túl, a növekvő költség terhek miatt – működés gátjává is válhat. Emiatt elkerülhetetlen az egyensúlyi helyzet javítási eszközeinek a feltárása. Az egyensúlyi helyzet javítása érdekében keresni kell a működtetés költségeinek megtakarításait, így
28
29
-
az intézmények feladatainak ellátásához csak az indokolt mennyiségű és nagyságú épület használatát kell engedélyezni,
-
az alap feladat ellátásánál nélkülözhető vagyon hasznosításáról (bérlet, értékesítés) gondoskodni kell,
-
ki kell dolgozni és - megfelelő elemzés után – bevezetni a közös anyag és szolgáltatás beszerzést az intézményeknél,
-
az energia megtakarítást célzó beruházások, felújítások jelentősen csökkenthetik a működési költségeket,
-
indokolt áttekinteni a fenntartott intézmények funkcionális és strukturális hátterét. Törekedni kell arra, hogy a szakmai munka minőségének megőrzése mellett – elsődlegesen konszenzusra építve – hatékony, racionális és optimális szervezeti keretek kerüljenek kialakításra, amelyek hosszú távon garanciát nyújtanak az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához,
-
az ellátott és oktatott létszám változását követő struktúra (szervezeti és személyi feltételek) kialakítása nélkülözhetetlen,
-
az új feladatok vállalásánál (pl. speciális gyermekvédelmi ellátás), illetve új szervezeti megoldásokkal járó változások (pl. átszervezések) bevezetésénél a költség csökkentés lehetőségét kell keresni,
-
saját bevételek növelésével csökkenteni kell a kiegészítő önkormányzati támogatás nagyságát,
-
a szakmai célok, beruházási, felújítási feladatok pályázat útján történő megvalósításához fontos önkormányzati érdek fűződik.
A vázolt intézkedésekkel elérhető, hogy a hiány mintegy 30-40 %-kal csökkenjen. További hiány csökkentés csak a finanszírozási rendszer változásával érhető el. 2. Vagyongazdálkodás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat befektetett eszközeinek 96,4 %-át tárgyi eszközök jelentik, melyen belül a legnagyobb volument az ingatlanok és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok képviselik 14,1 milliárd Ft nettó értékkel, de a gépek, berendezések, járművek nettó nyilvántartási értéke sem elhanyagolható, mely 2,9 milliárd Ft-ot tesz ki. A megyei önkormányzat ingatlan és ingó vagyona elsődlegesen az önkormányzatot terhelő kötelező feladatok ellátását szolgálja. Az intézmények közel 25 %-ánál a települési önkormányzatok csak működtetésre adták át a megyei önkormányzatnak az épületet, annak tulajdonjogának megtartása mellett. Törekedni kell a tulajdonjog 29
30
térítésmentes átvételére, ezzel is elkerülve az ingatlanok állagmegóvása kapcsán felmerülő tulajdonosi, ill. kezelői feladatok átfedését, mely ez ideig a karbantartások, és felújítások során jelentkezett. A vagyon nagysága és az elvégzendő feladatok megkívánják, hogy áttekintésre kerüljön és elkészüljön a 2011-2014 közötti időszakra vonatkozóan az ingatlangazdálkodási koncepció és fejlesztési program. Ennek érdekében meg kell kezdeni a kötelező feladatok ellátását biztosító intézményi ingatlanok műszaki állapotának felmérését. Intézmény típusonként (egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, oktatási, kulturális, közművelődési, egyéb) át kell tekinteni a jogszabályokban meghatározott minimum követelmények meglétét, a szakmai elvárásokat, igényeket. A kötelező feladat ellátásához minimálisan szükséges vagyon nagyságának meghatározása után gondoskodni kell a feleslegessé váló vagyonelemek hasznosításáról. A felmérés eredményét követően javasolt elkészíteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2011-2014 közötti időszakra vonatkozó ingatlangazdálkodási koncepcióját. A vagyonkezelők számára a bérbeadási irányelvekben meg kell fogalmazni a kötelező feladatok ellátásához nélkülözhető ingatlanok, ingatlan részek bérbeadása során alkalmazandó szabályokat. A ciklus tartama alatt az irányelvek hatályosulását folyamatosan át kell tekinteni és figyelemmel kell kísérni. A kötelező feladatellátást nem szolgáló ingatlanok értékesítése indokolt esetben és kizárólag a forgalmi érték alapul vételével történhet. A bérleti díjból származó bevételek növelése érdekében fel kell tárni az ingatlanok és vagyontárgyak valós – tényleges piaci viszonyok között elérhető – forgalmi értékét és ennek megfelelő, reálisan érvényesíthető bérleti díjat szükséges megállapítani. A kötelező feladatok ellátásához nem használt, vagy megüresedett ingatlanok, ingatlan részek tekintetében elsődlegesen az ingatlanok bérleti szerződéssel való teljes körű hasznosítására kell törekedni. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ Kft. Miskolc gazdasági társaságnak 2010. decemberétől a megyei önkormányzat az egyedüli tagjává vált. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ Kft. Miskolc társaság tevékenysége alapvetően a 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. alatt található (a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő) ingatlan hasznosítására irányul, a kft. főtevékenysége „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”. Az Általános Vagyonkezelő Kft. 1991. december 29. napján került megalapításra az ITC Kft. által, a társaságtól a kft. üzletrészét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2000. december 21. napján hozott közgyűlési döntés alapján vásárolta meg.
30
31
A társaság tevékenysége alapvetően a 3899 Kéked, Fő út 21. alatt található (a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő) kastély ingatlan szállóként történő hasznosítására irányul. A KULCS-TOUR Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kommunikációs Marketing és Turisztikai Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot (rövidített néven: KULCS-TOUR Nonprofit Közhasznú Kft.) 2007. március 1. napjával alapította az ITC Kft., a társaság 2008. január 23-ával került a megyei önkormányzat tulajdonába. A társaság tevékenysége döntően rendezvények szervezése, kiadványok készítése, valamint különböző megyei kommunikációs és marketing feladatok ellátása. Nonprofit közhasznú szervezetként, célszerinti tevékenységi köre „kulturális tevékenység”. A megyei önkormányzat új gazdasági társaságot alapított, Comitatus Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzati Vagyonkezelő és Vagyonhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság cégnéven. A három gazdasági társaság, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Kft. Miskolc, az Általános Vagyonkezelő Kft. és a KULCS-TOUR Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kommunikációs Marketing és Turisztikai Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által végzett gazdasági tevékenységek ellátására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által 100 %-ban tulajdonolt gazdasági társaságok – beleértve a közhasznú szervezetként működő nonprofit korlátolt felelősségű társaságot is – egységes irányítását megvalósító társasági formációt, a Gt. által szabályozott - elismert vállalatcsoportot (köznapi megnevezéssel holdingot) kíván létrehozni a közgyűlés, melyben a Comitatus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Vagyonkezelő és Vagyonhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság lenne az uralkodó tag. A közgyűlés döntése értelmében a Comitatus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Vagyonkezelő és Vagyonhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába került apport útján az NKK. Kft. Miskolc, a KULCS-TOUR Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság és az Általános Vagyonkezelő Kft., ezáltal teremtődtek meg az előfeltételei az elismert vállalatcsoport létrehozásának. Az újonnan létrejött gazdasági társaság, mint uralkodó társaság az általa irányítandó tagvállalatok tevékenységének az összehangolásából fakadó előnyökkel élve, a tagvállalatok együttműködéséből fakadó szinergiákra építve – az egyszemélyes önkormányzati tulajdoni állapotra is tekintettel – üzleti tevékenységén belül közreműködne az alapító Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat feladatainak ellátásában, gazdasági érdekeinek megvalósításában. 3. Fejlesztési (beruházási), rekonstrukciós és felújítási tevékenység A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fejlesztési célkitűzései között már a korábbi gazdasági programokban is kiemelt szerepet kapott az önkormányzat kötelező feladat ellátásával összefüggő ingatlan és ingó vagyon folyamatos állagmegóvására, fejlesztésére irányuló tevékenység erősítése, s az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése.
31
32
A vagyongazdálkodáshoz szorosan kapcsolódva kell a fejlesztési, felújítási feladatokat megfogalmazni. A vagyongazdálkodást célzó koncepciót célszerű kiegészíteni műszaki állapot felméréssel, felújítási és fejlesztési feladat megjelöléssel. A fejlesztési, felújítási feladatok meghatározásánál a szakmai feladatok ellátását szolgáló intézmények minimum tárgyi feltétel igényein túl figyelembe kell venni a nem saját tulajdonban lévő intézmények épületeit is. A nem a megyei önkormányzat tulajdonában lévő – a kötelező feladatellátáshoz működtetésre és használatra átvett – ingatlanok tekintetében az azok fekvése szerinti tulajdonos települési önkormányzatokkal együttműködésre kell törekedni az ingatlanok állagmegőrzésére és fejlesztésére. Az egyes beruházási, felújítási feladatokat úgy kell megfogalmazni, hogy megvalósításuk működési költségcsökkentést eredményezzen. A tervezett fejlesztéseknél továbbra is szem előtt kell tartani az energia megtakarítás elérését a meglévő épületek utólagos hőszigetelésével, nyílászárók cseréjével, a világítótestek rekonstrukciójával, a fűtési rendszer szabályozásának korszerűsítésével. A fejlesztések során arra kell törekedni, hogy egyidejűleg az intézmények komplex felújítására és az akadálymentesítési feladatok megvalósítására is sor kerüljön. Előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, mely ezek megvalósítását célozzák. Az intézmények zavartalan működtetését elősegítő felújításokat, beszerzéseket úgy kell rangsorolni, hogy elsősorban a szakhatósági, szakmai előírások betartását, a működtetést veszélyeztető és akadályozó meghibásodások megszüntetését szolgáló feladatok megoldására kerüljön sor. Ennek jegyében valósította meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2010 és 2011 évben többek között az Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés) című pályázati kiírásra benyújtott „Edelény Fogyatékosok Otthona akadálymentesítése” című (ÉMOP-4.2.2-09-2009-0038) és a „Sárospatak Idősek és Fogyatékosok Otthona Idős Otthon részlegének utólagos akadálymentesítése” című (ÉMOP-4.2.2-09-2009-0141), „Ózd, Idősek Otthona épületének korszerűsítése, akadálymentessé tétele, szolgáltatásainak fejlesztése” TIOP-3.4.2 – 08/1-2008-0028. projektjeit is. Jelenleg is tartó projekt az „Encsért és Abaújért, együtt a megyéért! Az encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium közoktatási térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúra fejlesztése” (ÉMOP-4.3.1/2/2F2f-2009-0009) című projekt, amelynek a címében foglalt törekvésein túl egyik alapvető eleme az akadálymentesítés is. A kapcsolódó nemzetközi finanszírozású pályázatokról a mellékletben csatoltunk kimutatást.
32
33
A fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzése a fenntartó megyei önkormányzat feladatát képezi. Mind az egészségügyi gép-műszer, mind az egyéb tárgyi eszközök beszerzésénél lehetőség szerint számolni kell a különböző támogatási lehetőségek hatékony kihasználásával. E szempontok figyelembevételével kell a beszerzések rangsorát kialakítani. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény és a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005 (II. 11.) Korm. rendelet alapján a Belügyminisztérium, mint Támogató és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, mint Támogatott között megállapodás jött létre „Működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései” beruházás megvalósítására, amelynek keretében Támogató 30.000.000.- Ft összegű céltámogatást biztosított Támogatott részére 2010. évben. A beruházás jelenleg is megvalósítás alatt áll. A feltételek javítását lehetőleg úgy kell elérni, hogy korszerűbb és egyben energiatakarékosabb eszközök beszerzésére kerüljön sor. Évenként fontos megtervezni a rendszeres karbantartást, mellyel megelőzhető a jóval költségigényesebb felújítás. A Gazdasági Program főbb célkitűzéseinek meghatározását követően vizsgálni kell, hogy a tervezett beruházásokhoz, rekonstrukcióhoz milyen bevételi források rendelhetők. A megyei önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel a tervezett feladatok megvalósításához keresni kell a pályázati lehetőségek kihasználását. A beruházási és rekonstrukciós feladatok megvalósítására - az önkormányzati saját forrás kiegészítésére - pályázatokat kell benyújtani, többek között az Új Széchenyi Terv lehetséges programjaira. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően új támogatási források nyíltak meg, melyekre lehetőség szerint szintén pályázni kell. Az ily módon elnyerhető forrásoknak az elmúlt években is nagy szerepe volt a szakmai feladatok megvalósításában. Az Uniós források adta lehetőségek kihasználása csak megfelelő előkészítő munka révén érhető el. A korábbi években a megyei fenntartású intézmények is eredményesen éltek a pályázatok adta lehetőségekkel. Ösztönözni kell az intézményeket arra, hogy a jövőben is tudatosan vegyék igénybe a kínálkozó pályázati forrásokat. Célszerű megfontolni, hogy a megyei önkormányzat a beruházási feladatok megvalósításához hiányzó pénzügyi források biztosításához úgynevezett hosszú lejáratú (20 év) kedvezményes kamatozású hitelt vegyen fel az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési (ÖKIF) hitelprogram keretében. Összességében a megyei önkormányzat legfontosabb feladataként megfogalmazható, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, valamint a pályázati lehetőségek hatékony kihasználásával továbbra is törekednie kell a kötelező feladatok
33
34
maradéktalan és jó színvonalú ellátására. Ezen belül az ellátás differenciált – szükségletekhez igazodó – fejlesztésére, a rehabilitációs ellátás erősítésére, az intézmények korszerűsítésére, tárgyi feltételeinek javítására, az akadálymentes közlekedés biztosítására, az ellátást igénybe vevők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére, stabilizálására. Ennek érdekében kell áttekinteni szervezeti-gazdálkodási rendszerét, elkészíteni ingatlangazdálkodási koncepcióját és fejlesztési programját, s célirányosan keresni a külső forrásbevonási lehetőségeket. Az Új Széchenyi Terv keretében - a ”foglalkoztathatóság fejlesztése – a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása” elnevezésű célkitűzés kapcsán „Kiemelt projektötletek benyújtása a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása érdekében” című pályázaton való részvételt tervezi a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat. Miskolc, 2011. április hó
34
35
Melléklet
A gazdasági program kapcsolódása nemzetközi finanszírozású pályázatokhoz Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) prioritások (933,3 milliárd Ft.): Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása (kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása; közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű együttműködések megoldások és együttműködések; szegregációcsökkentés, esélyegyenlőség; az eltérő igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, interkulturális oktatás) Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése (egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartás ösztönzés; egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakítása; gyermek és ifjúsági programok; halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása; szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása) Az OP-hez kapcsolódó zászlóshajó programok: tudás – esély; gyermekesély; a 21. század iskolája Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) prioritások (538,9 milliárd Ft.): Az oktatási infrastruktúra fejlesztése („Intelligens iskola”) Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (regionális járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése; fekvőbeteg-szakellátás struktúraváltása; információtechnológiai fejlesztések) Multifunkcionális közösségi központok kialakítása A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése A TIOP-hoz kapcsolódó zászlóshajó programok: tudás – esély; akadálymentes Magyarország; „meggyógyítjuk az egészségügyet”; a 21. század iskolája Környezet és energia operatív program (KEOP) prioritások (1053,6 milliárd Ft.): Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Megújuló energiaforrás Hatékony energia-felhasználás (önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának a korszerűsítése) KEOP zászlóshajó projekt: „kevesebb több – energiatudatos épületek”
35
36
Államreform operatív program (ÁROP) prioritások (40,6 milliárd Ft.): A jogalkotás minőségének és a (ön)kormányzási képesség javítása Az önkormányzatok megújítása Innovációs képesség növelése Elektronikus közigazgatás operatív program (EKOP) prioritások (99,5 milliárd Ft.): A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak és szervezetének megújítása (nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítása; a közigazgatási szolgáltatások folyamatának elektronizálása) A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések, szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez (Térségi Közös Szolgáltató Központok, elektronikus ügyintézési pontok) EKOP zászlóshajóprojekt: „non-stop ügyintézés, célja: az ügyintézés tér és időbeli korlátainak megszüntetése Észak-Magyarországi operatív program (EMOP) prioritások (943 millió euró): Turisztikai potenciál erősítése (a régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének növelése; a régióban eltöltött vendégéjszakák számának növelése; a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építő attrakciók létrehozása; kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása, bővítése; új, elsősorban magas kategóriájú szálláshelyek létesítése a támogatandó vonzerők közelében; nemzetközi turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések) Új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése (magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása, különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistérségekben; a társadalmi beilleszkedést elősegítő szociális szolgáltató rendszer kistérségi infrastruktúrájának fejlesztése; a közoktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezése és fejlesztése) Térségi közlekedés fejlesztése Közlekedés operatív program (KÖZOP) prioritás (1721,5 milliárd Ft.): Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása
36
