A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló Gazdasági Programja
A Veszprém Megyei Önkormányzat a 62/2011. (IV.28.) MÖK határozatával elfogadta.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 91. § (1) bekezdése írja elő a ciklusidőre szóló gazdasági program megalkotásának kötelezettségét. A megyei önkormányzatnak el kell látnia a hatályos jogszabályok által előírt feladatokat, és a gazdasági programját ennek megfelelően kell megalkotnia a 2011-2014. évekre vonatkozóan, annak ellenére, hogy a közfeladat ellátás terén várható változások jelentősen érinthetik a megyei önkormányzat jövőbeni szerepét és gazdasági mozgásterét. Ezek a változások jelenleg nem teljes körűen ismertek, a politikai konzultációk és jogszabályi környezet alkotás folyamatában vannak. A Megyei Önkormányzat feladat ellátásának gazdasági körülményei a 2007-2010. közötti gazdasági program elfogadáskori feltételekhez viszonyítva is jelentősen változtak:
A 2007. évi gazdasági programban a megalkotásakor gazdasági növekedéssel számoltunk, valamint azzal, hogy csökkenő állami támogatás mellett arányaiban növekszik a helyi illetve az átengedett adók nagysága a költségvetés finanszírozásában. Számolt továbbá a gazdasági koncepció a saját bevételek növelésével, a felesleges vagyontárgyak értékesítésével. Mindezekhez viszonyítva az elmúlt időszakban mintegy 40%-kal csökkent az illetékbevétel, a megyei önkormányzatoktól a 2010. évi költségvetési törvényben megvonták a korábban őket egységesen megillető SZJA részesedést, a feladatellátáshoz kapcsolódó normatívák nem nőttek. A gazdasági fellendülés helyett gazdasági recesszió következett be, ami visszafogta az ingatlanértékesítési, hasznosítási lehetőségeket, a CHF-ben kibocsátott kötvény kötelezettsége mintegy másfélszeresére nőtt, és az egészségügy finanszírozása tekintetében sem történt előrelépés. a megyei önkormányzatoktól 2007. január 1-jét követően elkerültek az illeték beszedéssel kapcsolatos feladatok; a Balatontourist Zrt-ben tulajdonolt részesedés 2005. évi értékesítéséből származó bevételt a közgyűlés az elmúlt időszakban megvalósult beruházásokra, a Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet mint költségvetési intézmény konszolidálásara, majd Zrt-vé alakítására, megyei pályázati önerő-keret finanszírozására, felhalmozási és működési célú támogatásokra, feladatok ellátására fordította; a 2007. év végén kibocsátott, öt milliárd Ft névértékű, a „Veszprém Megye” Fejlődéséért kötvény bevételéből felhalmozási kiadások valósultak meg, amelyek közül legjelentősebbek a Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrtben történt részesedés szerzés, a Pápai Ingatlanfejlesztő Kft létrehozása többségi tulajdonnal, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt részére fejlesztési célú tagi kölcsön nyújtása, és a felhalmozási célú pályázatok megvalósításához önerő biztosítása. A kötvény bevétel terhére történtek 2010. évben a felhalmozási kiadások, amelyek közül volumenében a legnagyobb a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium KDOP-s pályázatának önerő része volt. Kedvező elbírálás esetén a kötvény bevétel nyújt fedezetet az onkológiai központ megvalósítását célzó pályázathoz is; a megyei önkormányzat a 2007. évben az eddig ellátott feladatai mellé további feladatokat vett át a települési önkormányzatoktól, ezzel közvetett módon jelentősen támogatva az érintett városi önkormányzatokat;
A gazdasági környezet átalakulásán túl, jelentős változás történt a jogszabályi környezetben, valamint a közigazgatás, közfeladat ellátás szerkezetében is, és ez a folyamat folytatódik a továbbiakban is.
A megyei önkormányzat gazdasági programját a jelenleg hatályos jogszabályok alapján, a feladatellátás racionálisabb ellátásának figyelembevételével határoztuk meg. A gazdasági program két fő fejezetből áll, az első fejezet foglalkozik a megyei önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt közszolgáltatási feladatokkal. A második fejezet foglakozik a feladatok finanszírozásának feltételeivel, a megyei önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzetének várható alakulásával. I. A Veszprém Megyei Önkormányzat programja a megyei önkormányzat által ellátott feladatok vonatkozásában Területfejlesztés, területrendezés, környezetvédelem, turizmus fejlesztés Veszprém megye területe a társadalmi-gazdasági szempontok alapján három fő részre osztható: Infrastrukturális és gazdasági szempontból „magterületként” jellemezhető középső sáv, mely a megyét K-Ny irányban átszelő 8. sz. főút mentén fekszik. Az átlagosnál fejlettebb területe a megyének a Balaton part és - egyre növekvő mértékben a parti területektől 15-20 km-es távolságig terjedő háttérterület is. A megye legkevésbé fejlett és gazdasági társadalmi problémákkal leginkább terhelt területe a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as út sávjától északra fekvő terület. 2000. márciusában készült el Veszprém megye átfogó fejlesztési terve, amely Veszprém megye 1998-ban elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épült. Ezt követően és az előbbi dokumentumok figyelembevételével és azokra alapozva 2000 nyarán készült el Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja, amely a 2001 - 2007 közötti időszakra határozta meg a fejlesztési célkitűzéseket. A több mint 10 éve készült dokumentációk felülvizsgálata, és aktualizálása a közeli évek sürgető feladata. A megyei közgyűlés 2011. február 28-án elfogadta Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítását. A terv célja, hogy meghatározza Veszprém megye egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. A következő évek feladata a terv érvényesítése. A 2011. január 15-én útjára indított Új Széchenyi Terv a területfejlesztési forrásokhoz való hozzáférésben változást hoz. A tervben megfogalmazott új stratégiai irányok egyértelműen a gazdaságépítés és a munkahelyteremtés. A kormány szándéka szerint teljes egészében uniós támogatásokból finanszírozzák a programokat, melyek elsődleges célja a kis és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok forráshoz juttatása az egészségipar, a zöldgazdaság-fejlesztés, a foglalkoztatás, az otthonteremtés, a tudásgazdaság, a közlekedéstranzitgazdaság és a vállalkozásfejlesztés területén. Veszprém megye települései számára továbbra is a pályázatokon megszerezhető források biztosíthatják a lehető leghatékonyabb fejlődést. Célkitűzés, hogy az elérhető forrásokból a megyei érdekeltségek legalább terület- és lakosság-arányosan szerezzék meg a támogatásokat. A megyei önkormányzat fontosnak tartja a levegőtisztaság megőrzését, illetve a diffúz szennyeződés csökkentését, a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben foglalt intézkedések végrehajtását, a szennyvízcsatornázás folytatását, a szennyvíztisztító telepek fejlesztését, a zöld felületek növelését és karbantartását, a fásítást, a felhagyott iparterületek, bányák
rendezését, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztését, a tervezett építési területek radioaktivitásának felmérését, az ökoturizmus feltételeinek kialakítását. A megyei közgyűlés 2011. február 24-én fogadta el Veszprém megye környezetvédelmi programját a 2011–2016 időszakra. A program gazdasági szempontból is több jelentős elemet tartalmaz, így célja, hogy a természeti erőforrásokat takarékosan, célszerűen használjuk fel, a megye környezeti értékeinek számbavételével, azok folyamatos megóvására, fejlesztésére törekedve. A Megyei Önkormányzat, - a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvényben foglaltak alapján - kötelező feladatként látja el turisztikai feladatait. Az országos Tourinform hálózat tagjaként a turisztikai referensek látják el a megyei Tourinform feladatokat is, melynek részeként koordinálják a megyében működő 14 települési Tourinform iroda működését. Turisztikai marketingmunkában a megyei önkormányzat a ciklus folyamán folytatja az eddig végzett munkát a Megyei Turisztikai hivatal kiadványcsaládjának aktualizálásával, karbantartott utánnyomásaival. Az előző ciklushoz hasonlóan évenként kiadásra kerül a turistákat vonzó, kiemelt eseményeket részletező Veszprém Megyei Rendezvénynaptár, valamint a megyei turisztikai szolgáltatók üdülési ajánlatait tartalmazó prospektus. A ciklus folyamán új arculati elemként hagyományteremtő szándékkal bevezetésre kerül a „Veszprém Vármegye Bora” elismerés. Az évente megrendezendő megmérettetésnek köszönhetően a legnívósabb megyei borok megjelenhetnek a megyei önkormányzat reprezentációs kínálatában nemzetközi és hazai kapcsolataiban egyaránt. Szintén új színfoltot jelent a Veszprém megyei fotó és videó pályázat is. A megyei önkormányzat folyamatosan, minden év áprilisában megszervezi és lebonyolítja a Veszprém Megyei Utazás Kiállítást kapcsolódó rendezvényeivel. Az országosan elismert rendezvény Észak-Dunántúl legnépszerűbb szakmai eseménye. A megye értékeinek, turisztikai vonzerőinek bemutatása érdekében változatlanul jelen kell lenni a különböző turisztikai kiállításokon, prezentációkon. A testvérmegyei kapcsolatok keretében a kölcsönösség jegyében továbbra is indokolt jelen lenni egymás turisztikai szakkiállításain, rendezvényein. Veszprém megye legjelentősebb egészségturisztikai központjává válhat Pápa, a termálfürdő bővítésének köszönhetően. Az objektum több mint 400 millió forintos uniós támogatással, valamint a megyei önkormányzat pénzügyi részvételével modern, európai színvonalú gyógyászati központtá alakul. Nemzetközi kapcsolatok, sport és ifjúsági feladatok A Veszprém Megyei Önkormányzat 1990-től kezdődően kialakított nemzetközi együttműködéseit - az európai és tengerentúli térségi önkormányzatokkal, az Európai Régiók Gyűlésével, illetve nemzetközi civil szervezetekkel – a következő négy évben is szándékozik megtartani és lehetőségeihez mérten továbbfejleszteni. A megye nemzetközi kapcsolatai kétés háromoldalú megállapodásokon keresztül valósulnak meg, amelyek többnyire határozott időre szólnak. Az elmúlt időszak romló gazdasági helyzete miatt több partneri reláció is visszafogottabbá vált, mivel kevesebb forrás áll rendelkezésre – nemzetközi partnerönkormányzatainknál is – a költségmegszorítások miatt. Ez a tendencia sajnos tovább erősödhet a következő négy évben. A megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak alakításában mindenkor elsődleges szempontnak tekintette a megye polgárai számára kedvező lehetőségeket nyújtó kapcsolatbővítést. Ennek érdekében a megyei intézmények, a megyében élő fiatalok és a különböző gazdasági, oktatási, szociális és kulturális területen működő szakemberek bevonását fontosnak tartotta ezekbe a programokba. Folyamatos támogatást élvezett és kap a jövőben is a megye polgárai életminőségének javítása, illetve a fiatalok külföldön történő
szakmai és nyelvi képzése. Francia, japán, lengyel kiutazások támogatásával számos Veszprém megyei lakos ismereteinek bővítését tették lehetővé a megye nemzetközi kapcsolatai. A cél, hogy a megfelelő tartalommal bíró kapcsolatokat továbbfejlesszük, illetve fenntartsuk a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is további pályázati források bevonásával. Veszprém megye nagy sporthagyományokkal, szép tradíciókkal rendelkezik. Az értékeket megmentve és továbbfejlesztve fenn kell tartani a megyei versenyrendszert. A sportalapon belül kiemelt figyelemben részsül a Veszprém Megyei Diáksport Szövetség. A szabadidősport területén az élet végéig űzhető sportágak népszerűsítése a cél (úszás, futás, kerékpározás, természetjárás). Az olimpiai eszme ápolása érdekében előkészítés folyamatában van a sportos emlékeket őrző kiállító hely létrehozása, Olimpiai emléktábla és emlékpark kialakítása. Az Egészségügyi és az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságok 2009. március 17-i együttes ülésén született egybehangzó döntés alapján az egészséges mozgás, gazdag életmód népszerűsítése érdekében törekszünk: a tanórán kívül, délután, szabadidőben, szünidőben végzendő sporttevékenységek számának növelésére; a Megyefutás, az egészséges mozgás, gazdag életmód, népszerűsítésére a mindennapos testnevelés bevezetésének támogatására, Az ifjúsági munka területén a fiatalok lendületben program és a nemzeti ifjúsági stratégia alapján a gyermekek, fiatalok szocializációját, bekapcsolódását a társadalmi tevékenységekbe, az önkéntes munka szépségeinek és értékeinek megmutatásával támogatjuk. Pályázati támogatás az alábbi célokat szolgálja: ifjúsági rendezvények támogatása, felkarolása; ifjúsági nemzetközi kapcsolatok; információ és tanácsadás, az egészséges mozgás, gazdag életmód népszerűsítése, a fiatalokat érintő káros hatások elleni védekezésre való felkészülés. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi intézménystruktúra teljes vertikuma csak úgy, mint négy évvel ezelőtt újból az átalakítás időszakát éli. A kormány által felkért szakértők a Semmelweis Tervben (a továbbiakban: Terv) foglalták össze, hogy rövid-, középtávon milyen szerkezeti, ellátásszervezésbeli változások eredményezhetnek érezhetően pozitív változásokat az egészségügyi ellátás területén. A Tervben a helyzetértékelés után meghatározásra kerülnek a célok, értékek és alapelvek: a területi és szakmai egyenlőtlenségek és hatékonysági veszteségek csökkentése, a válságkezelés és konszolidáció, továbbá egy új rendszermodell felállítása. A megyei közgyűlés a 166/2010. (IX. 16.) MÖK határozatával egyetértett a Veszprém megyei egészségügyi szakellátási rendszer integrációjának további folytatásával, és ennek előkészítésére, valamint a folyamat lebonyolításának segítésére külső független szakértőt kért fel. Mindezek alapján a megyei önkormányzatnak a szándéka továbbra is az, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Veszprém megye meghatározó, sürgősségi és progresszív ellátást nyújtó intézménye maradjon. Célunk a kórház működőképességének hosszú távú megőrzése, az ellátás egyes területeinek lehetőség szerinti javítása, a gyógyítást segítő korszerű és hatékony eljárások, eszközök beszerzése.
Ennek eléréséhez az uniós és regionális pályázatok nyújtanak/nyújthatnak forrásokat. A Kórház a TIOP 2.2.4/09/1 akció keretében pályázatot nyújtott be és 4 314 947 756 Ft EU-s támogatást nyert el az aktív fekvőbeteg szakellátás kiemelt szakmai színvonalának megőrzése, illetve emelése, a gyógyító-megelőző feladatok ellátásához szükséges infrastrukturális feltételrendszer korszerűsítése, a Kórház által nyújtott ellátásokhoz történő hozzáférés javítása, a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében. A pályázat megvalósítása várhatóan 2012. szeptember 30-án zárul. A sürgősségi ellátás fejlesztése a TIOP-2.2.2-08/2-2009-0021 kódszámú pályázat keretében megvalósuló fejlesztések során egységes, a megye valamennyi és az elsődlegesen ellátott kistérségek (Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota, Veszprém, Zirc) 193 ezer lakosának, magas szintű sürgősségi ellátását biztosító, korszerűen felszerelt központ jön létre, mely integrálja az alapellátási sürgősségi orvosi ellátást (háziorvosi ügyelet) és a kórházi sürgősségi ellátást (ideértve a baleseti ellátást is). A sürgősségi ellátás színvonalának emelése, magas szintű szakmai tevékenység feltételeinek megteremtése a kiemelt turisztikai jelentőségű környezet miatt is fontos. A pályázat megvalósítása várhatóan 2012. március 1-jéig befejeződik. A Kórház a TIOP 2.2.5/09/1 akció keretében pályázatot készített elő a Közép-dunántúli régió lakosságának kiemelt onkológiai ellátáshoz való hozzáférésének javítása érdekében Regionális Onkológiai Centrum létrehozására. A létrehozandó Centrum összefogja a teljes Közép-dunántúli régió onkológiai betegeinek ellátását, helyben biztosítja a jelenleg csak a régión kívül elérhető sugárterápiás ellátásokat, de emellett fejleszti a kemoterápiás és sebészeti ellátásokat, továbbá a betegség megállapításához és lefolyásának követéséhez szükséges diagnosztikai hátteret is. A regionális onkológiai centrum létrehozásáról szóló pályázatát a Kórház benyújtotta, a pályázat formai befogadása megtörtént, jelenleg a pályázat értékelése zajlik. A Kórház a TIOP 2.2.2/C/10/1 akció keretében pályázatot nyújtott be Veszprém megye lakosságának koraszülött ellátása színvonalának fejlesztése érdekében. A projekt keretében elsősorban a Gyermekgyógyászati Centrum keretein belül működő Perinatális Intenzív Centrum (PIC) orvosi gép-műszer parkjának jelentős korszerűsítése történik meg, melyet informatikai fejlesztés egészít ki. A fejlesztés során az érintett helyiségek karbantartófelújítása is megtörténik. A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének feladat-ellátási kötelezettsége 2011. február 1-jétől a pulmonológiai szakellátással bővült. Törekedni kell az intézmény további fejlesztésére, a 2002-ben megkezdett rekonstrukció folytatására Európai Uniós források bevonásával a ciklusban. A gazdasági tervhez kapcsolódóan szintén fontos eleme a Tervnek, hogy számos helyen jelenik meg benne az egészségügy és a szociális ágazat feladatainak összehangolása, az egészségügyi és szociális szolgáltatások eddig „dogmaszerű” szétválasztásának gyakorlatával való szakítás. A vállalkozás jellegű, az egészségügy területén megvalósítható befektetések lehetőségét is keresni kell a finanszírozhatóság érdekében. Szociális szakellátás A Veszprém Megyei Önkormányzat a megyei közgyűlés 18/2011. (II. 24.) MÖK határozata alapján a kötelező szakosított ellátási feladatainak 2011. július 1-jétől az idősek ellátásáról gondoskodó férőhelyeket magában foglaló Pápakovácsi székhelyű intézményén, a Veszprém
Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézményén (telephelyei: Devecser, Külsővat, Peremartongyártelep, Szőc), valamint a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodó férőhelyeket magában foglaló Dáka székhelyű, a Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményén (telephelyei: Kamond, Lesencetomaj, Sümeg-Nyírlakpuszta, Veszprém) keresztül tesz eleget. Az egyesített, integrált intézmények létrehozását elsősorban az indokolta, hogy a megyei szociális szakellátó intézményrendszer kisebb működtetési költséggel fenntartható, egyidejűleg az erőforrásokat koncentrálva magasabb szakmai színvonalon működtethető lesz. Az intézményi integráció szervezeti megvalósítását követően érvényesíteni kell az egyesített működésből adódó gazdasági és szakmai előnyöket. Meg kell valósítani egyrészt egyes szolgáltatási tevékenységi körök, így az étkeztetés, mosatás, műszaki tevékenységek, takarítás, vagyonvédelem eredményesebb megszervezését, másrészt ezzel párhuzamosan egyes árubeszerzéseknél (pl.: élelmiszerek, mosószerek, tisztítószerek, gyógyszerek, energiahordozók) az egy intézményhez tartozó telephelyek vonatkozásában versenyeztetéssel a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel történő beszerzések előkészítését és lebonyolítását. Az intézményi központok és telephelyeik Dáka kivételével 2012. december 31-éig szóló határozott idejű ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt és kiírásra kerülő, illetve egyéb pályázatok segítségével működési többletköltséget nem generálva előre kell lépni a hiányzó személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében, valamint a szolgáltatást biztosító infrastruktúra felújítása, fejlesztése terén (pl.: épületenergetikai pályázat). Az intézményi integráció megvalósítása közösen kidolgozott és benyújtott akkreditációval lehetőséget biztosít egy egységes megyei minőségbiztosítási rendszer létrehozására. A 2011-től 2014-ig terjedő időszak fejlesztési irányai:
A Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális szakellátó intézményrendszer biztonságos, feladat-centrikus, hatékony működtetése. Előre lépés a végleges működési engedélyek megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása terén. Pályázati lehetőségek összehangolt igénybevételével a kötelező feladatellátást szolgáló fejlesztések, felújítások megvalósítása. Az energia megtakarítást előtérbe helyező pályázatokban való részvétellel párhuzamosan törekedni kell legalább egy szociális intézmény esetében a teljes felújítás pénzügyi feltételeinek megteremtésére. Egységes minőségirányítási rendszer bevezetése.
Gyermekvédelem A gyermekvédelmi szakterületen ellátandó feladatokat továbbra is a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ megnevezésű, a korábbi intézmények beolvasztásával létrehozott intézmény működtetésével kívánjuk megoldani. Az egy intézmény által történő teljes feladatellátás nagyobb lehetőséget biztosít az egész ellátórendszer áttekintésére, annak rugalmas, igényekhez igazodó módosítására. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított intézményrendszer kihasználtságának folyamatos figyelemmel kísérése, és az esetlegesen tovább csökkenő ellátotti létszámnak megfelelő átalakítása folyamatos feladat.
A rendszerben élő ellátottak, és a beutalások száma alapján megállapítható, hogy arányaiban a kiskorú ellátottak száma nő, az utógondozói ellátottak száma viszont csökken. A beutalások esetében is sok a 15-17 éves, akik a nagykorúságuk elérésével általában a rendszerből is távoznak. Erre tekintettel az utógondozói ellátottak részére kialakított ellátó helyek – az utógondozói otthon, külső férőhelyek – férőhelyszámát célszerű csökkenteni. Jelenleg bérleményként kialakított külső férőhelyek megszüntetése javasolt A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával kialakított együttműködés keretében továbbra is gondoskodunk a Veszprém városi illetékességű gyermekek és fiatal felnőttek ellátásáról. A megyei jogú város illetékességébe tartozó gyermekek és fiatal felnőttek gyermekvédelmi szakellátását – ellátási szerződés értelmében - a megyei önkormányzat látja el. Az ellátásért a város megtéríti a megyei önkormányzatnak a bekerülési összeget. A speciális szükségletű gyermekek ellátása érdekében továbbra is javasolt a szolgáltatás vásárlás a speciális otthon hiánya kompenzálásaként. Jelen jogszabályi előírások mellett nem rentábilis megyei szinten speciális otthon kialakítása. Javasolt az egészségügyi ellátórendszerben kórházi gyermekpszichiátriai részleg kialakítása. A nevelőszülői hálózat bővítése továbbra is kiemelt feladat. A nevelőszülői díj kötelezően előírt minimumánál nagyobb összegű juttatással is ösztönözni kell a nevelőszülői munka vállalását, elsősorban a tizenévesek nevelése esetében. Lehetőséget kell teremteni a hivatásos nevelőszülői státuszok bővítésére, illetve a nevelőszülős házak számának növelésére. A megszüntetett lakásotthonok épületeiben ez a munka megvalósítható lenne. Olyan nevelőszülőt kell találni, aki akár lakóhelyet változtatva vállalja gyermekek nevelését. Szükséges a rendszerben működő lakásotthonok karbantartása, javítása, az elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos cseréje, az informatikai fejlesztés. A szakterületen dolgozók továbbképzésén túl kiemelt célként kell, hogy szerepeljen a dolgozók lelki egészségének védelme is Fontos feladatként kell kezelni a bűnmegelőzési tevékenységet. Ennek során biztosítani kell a rendszerben élők szabadidős tevékenységének sokszínűségét, az alternatív szabadidő szervezés lehetőségét. Fontos a gyermekek és fiatal felnőttek figyelmének és energiáinak hasznos lekötése, hogy ne váljanak bűnelkövetőkké. A szakterületen célként kell megfogalmazni a minőségbiztosítást, a minőségbiztosítási rendszer bevezetését is. Az önkormányzat által fenntartott intézmény mellett a gyermekvédelmi szakellátás területére a civil szervezetek bevonása is kívánatos lenne, keresni kell mindennek a lehetőségét. Közoktatás és szakképzés A 2010-es választásokkal új korszak nyílt az országos közoktatási politikában, melynek következtében változások várhatóak. A közoktatás irányítás célja – annak tudatában, hogy Magyarország jövőjének meghatározásában alapvető jelentősége van az oktatás minőségének – a rend és biztonság megteremtése, az oktatási rendszer olyan tovább- és újraépítése, mely a mai kor követelményeihez igazodva támaszkodik a legnemesebb magyar neveléstörténeti hagyományokra. Ennek szellemében készül az új közoktatási törvény, és újul meg a Nemzeti Alaptanterv. Az előttünk álló ciklusban a közoktatás területén alapvető feladat lesz ezeknek a végrehajtása a megyei önkormányzat feladatkörében. Az oktatás irányításában, ellenőrzésében erősödik az állami szerepvállalás, elősegítve ezzel a
racionálisabb, hatékonyabb rendszer kialakítását. A korábbi módosítások helyett alapvetően megújul a közoktatási, valamint a felsőoktatási törvény, és változik a szakképzés rendszere. A hároméves, duális szakképzési rendszer a gazdaság igényeit jobban figyelembe véve, a munkaerő piaci szereplők aktív szerepvállalására számítva szándékozik növelni a szakképzés presztízsét, és csökkenteni a meglévő munkaerőhiányt. A szakmunkásképzés új modelljének felügyeletét és szakmai irányítását az iparkamara látja el. Mindezen változások alapvetően befolyásolni fogják a megyei önkormányzat szerepét és lehetőségeit az oktatás területén. A szakmunkásképzés idejének rövidülése, a szakmai kompetenciák fejlesztésre szolgáló elméleti és gyakorlati órák növekedése a közismeretei órák terhére, gondot jelenthet a pedagógusok foglakoztatása terén. A szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátására három szakképzés-szervezési társulás alakult amelyben a megyei önkormányzat is érintett. Az önkormányzati társulásként létrehozott térségi integrált szakképző központok hatékonyabb működésének kialakítása, a szakképzés szervezésében való szerepük erősítése indokolt lehet. A térségi integrált szakképző központok szervezeti kialakítására kiírt TÁMOP pályázaton mindhárom társulás, az infrastrukturális fejlesztésre meghirdetett TIOP pályázaton a pápai társulás indult eredményesen. A pályázatok zárását követő fenntartási kötelezettség megvalósítása a ciklusidőben a társulások fontos feladata. A társulások szerepét a szakképzés koordinálásban erősíteni szükséges. Tovább szükséges növelni a beiskolázást a kiemelten támogatott, támogatott és a hiányszakmák körében, felhasználva ehhez a szakiskolai ösztöndíj lehetőségét is. A megyei önkormányzat intézményfenntartó szerepe – a jelenlegi információk szerint – a következő években nem változik jelentős mértékben. A települési önkormányzatok többsége továbbra is csak a kötelezően ellátandó közoktatási feladatokat szándékozik biztosítani és a nem kötelező feladatokat átadják a megyei önkormányzatnak. Ajka Város Önkormányzata jelezte azt, hogy három középfokú oktatási intézményének fenntartását maga kívánja ellátni a következő ciklusban, és ez irányú szándékát jelentette be Balatonfüred Város Önkormányzata is a korábban átvett két intézmény esetében. Az önkormányzatokkal való feladat ellátási együttműködésben a jövőben új típusú szemléletet szükséges megvalósítani, amely jobban épít a partnerségre, a tulajdonos önkormányzatok aktív részvételére, a feladatellátásért érzett közös felelősségre. Az átvett feladatok esetében az irányítói jogok gyakorlásában olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek gazdasági és feladatellátási szempontból nem jelenthetnek hátrányos helyzetet a megyei önkormányzat számára. A tanulólétszám, a közoktatási normatívák és a megyei önkormányzat bevételeinek együttes csökkenése ugyanis a megyei önkormányzatot teherbíró képességének határára sodorta. Ezért szükséges a tulajdonos önkormányzatok anyagi hozzájárulása az átvett intézmények további fenntartása érdekében. A megyei fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények rendszerének átgondolása, költséghatékonyabb és racionálisabb működésük kialakítása is szükségszerű. Az intézményhálózat fenntartásához, a gyermeklétszám biztosításához keresni kell az új típusú oktatási lehetőségeket, a tanulók által is preferált képzési formákat. A közoktatási intézményhálózat működőképességének megőrzése továbbra is kiemelkedő jelentőségű feladat. Az iskolák tanítási időkerete és a szükséges humánerőforrás meghatározása az ellátott feladatok arányában, a FELFIN program segítségével történik. A kollégiumi ellátás iránti igény az utóbbi években – a megyei önkormányzat minden erőfeszítése ellenére – egyértelműen csökken, bár intézményenként különböző mértékben. Cél a viszonylag jó kihasználtsággal működő kollégiumokban a tanulói létszám megőrzése. Ahol
a kihasználtság beláthatóan nem javítható, a racionális keretek közötti működtetés megoldását szükséges megtalálni. A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában a megyei önkormányzaton kívül a megalakult többcélú kistérségi társulások is részt vesznek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolt és szükséges, hogy a feladatellátásban résztvevők eredményesebben tudjanak egymással együttműködni. A megyei önkormányzat a feladatokat az egységes pedagógiai szakszolgálat intézményén keresztül biztosítja, melynek szervezeti struktúrája átgondolást igényel. A költséghatékonyabb feladatellátás miatt indokolt, hogy az otthonukban ellátott tanköteles tanulók fejlesztő felkészítését a lakóhely szerinti legközelebbi gyógypedagógiai intézmény szakemberei lássák el, erősítve ezen egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szakszolgálati feladatellátásban betöltött szerepét. A közoktatási intézményekben folyó szakmai munkával kapcsolatban elvárás, hogy az intézmények pedagógiai programjuk alapján folytassák nevelő, oktató munkájukat, működtessék és – a tapasztalatok alapján – szükség szerint vizsgálják felül minőségirányítási rendszerüket, hajtsák végre közoktatási esélyegyenlőségi tervükben foglalt feladataikat, és évente értékeljék azok megvalósulását. A 16/2002. (II. 14.) MÖK határozattal elfogadott és 2007-ben felülvizsgált, Veszprém megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének ismételt felülvizsgálata szükséges 2011-ben. A felülvizsgálatot a közoktatási törvény kötelezően előírja, de a jogszabályi változások, illetve a megye területén a közoktatást és szakképzést érintő szervezeti változások egyaránt indokolják. Közművelődés, közgyűjtemény, művészeti tevékenység A megyei önkormányzat a kulturális területen kötelező feladatait továbbra is ellátja, önként vállalt feladatain viszont szűkíteni kényszerül. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságot továbbra is változatlan formában tartja fent. A Laczkó Dezső Múzeumon kívül a Török Ignác utcában is kialakításra kerül egy látogatóközpont. Célkitűzés, hogy a ciklus végére – az ott lévő régészeti anyagok és kőtár betelepítésével – felszámoljuk a múzeum felsőörsi raktárbázisát, amely így értékesíthetővé válik. A balácai római kori villagazdaság látogatóbarát fejlesztése, pályázatok segítségével történik, amellyel célunk a látogatószám növelése, a kiállítóhely bekapcsolása a turizmusba. Rendezni kell a Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékház további sorsát, a kővágóörsi önkormányzattal közös gondolkodás eredményeképpen. Amennyiben a ciklus időtartama alatt a pápai Gróf Esterházy Károly Kastély rekonstrukciója befejeződik, Pápa városával közös koncepciót kell kidolgozni a múzeum kastélyon belüli üzemeltetésére. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot továbbra is fenntartjuk. A Ciszterci Renddel kötött hosszú távú bérleti megállapodás biztosítja, hogy a kiállítás az apátság épületében maradjon. Kívánatos lenne Zirc városának szerepvállalása a fenntartás terheiből. A Veszprém Megyei Levéltárat változatlan formában tartja fent az önkormányzat. Cél az ott ideiglenesen elhelyezett múzeumi könyvtár kiköltöztetése. A pápai levéltárat jobban be kell vonni a kulturális vérkeringésbe, a helyszínen kutatható anyagok növelésével a kutatók általi kihasználtságát erősíteni. A megyei könyvtári, valamint a közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatokat az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet látja el a jövőben is. Kívánatos lenne Veszprém város nagyobb szerepvállalása a könyvtár fenntartásának terheiből. A Veszprémi Petőfi Színház feladatellátásában is nagyobb szerepet kell vállalnia a városnak,
annak érdekében, hogy az intézmény feladatellátása finanszírozási gondok miatt ne sérüljön. II. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyoni és gazdasági helyzetének alakulása, a jövőbeni feladatok Vagyongazdálkodási feladatok A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon értéke a 2010. évi mérleg adatai alapján bruttó 13.957.247 ezer Ft. A vagyonelemek közül a legnagyobb értékűek a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlanok. Az ingatlan kataszterben 212 önálló ingatlan található. Az összes ingatlanból 140 az intézmények, 72 pedig a hivatal használatában áll. Az önkormányzat ingatlan vagyonszerkezete a következő: Vagyonelem megnevezése
Ingatlan db száma 8
Az összes vagyonból a vagyon részaránya 20.846 ezer Ft
Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 101 13.032.554 ezer Ft (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely értékesíthető 103 903.847 ezer Ft és megterhelhető) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok: közutak és műtárgyaik, terek, parkok, stb. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: az intézmények használatában lévő ingatlanok. Egyéb vagyon: forgalomképes, hasznosításra váró, elidegenítésre kijelölt vagyonelemek. A megyei önkormányzat törzsvagyonából a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyonnak továbbra is a kötelező önkormányzati feladatok ellátását kell szolgálnia. Amennyiben az önkormányzat döntése alapján változik az intézményrendszer, vagy feleslegessé válnak egyes vagyonelemek az intézményi feladatok ellátásában, azok a forgalomképes vagyoni körbe sorolhatók. A megyei önkormányzat törzsvagyonát a kötelező feladatok színvonalas ellátása érdekében szükséges működtetni, biztosítani kell a karbantartáshoz, felújításhoz elengedhetetlen forrásokat. Az egyéb vagyon körébe sorolt ingatlanvagyon becsült értéke jelenleg 2.703.761 ezer Ft, ebből az elidegenítésre kijelölt ingatlanok becsült értéke 1.477.416 ezer Ft. Az ingatlanpiacon a megyei önkormányzat ingatlanai nehezen értékesíthetőek, az ingatlanok funkciója, mérete illetve hasznosítási lehetőségei, esetenként örökségvédelmi érintettsége miatt. A megyei önkormányzat saját forrásait az egyéb vagyon körébe tartozó vagyonelemek hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek egészítik ki. Az ingatlanpiac jelenlegi nehéz helyzete miatt külső ingatlanforgalmazó céggel történő hasznosítás lehetőségével kíván élni az önkormányzat, az elidegenítésre kijelölt vagyontárgyak eredményesebb értékesítése érdekében.
Az ingatlanok egy részét jelenleg - a közgyűlés döntése értelmében - bérbeadással hasznosítja az önkormányzat, a piaci viszonyok függvényében a kereslet és a bérleti díjak változása alapján az évente elérhető bérleti díjbevétel 60-65 millió forint körül alakul. Az önkormányzat nem tervezi a bérbeadás útján hasznosítható ingatlanok értékesítését. A megyei önkormányzat 7 gazdasági társaságban résztulajdonos, ebből 3 gazdasági társaságban többségi tulajdonos: A társaság neve, címe BAKONYKARSZT Zrt. Veszprém Pápai u. 41. Cg.19-10-500133 Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kft., Veszprém, Wartha Vince u. 1., Cg. 19-14-500015 Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark Kft. Veszprém, Kittenberger u. 17., Cg.19-14-500038 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Zrt., Veszprém, Kórház u. 1. Cg. 19-10-500254/3 Veszprém Megyei Fűtés és Melegvíz Szolgáltatató Non-profit Kft. Veszprém, Megyeház tér 1. Cg. 19-09-510296 Pápai Ingatlanfejlesztő Kft. Cg.19-09-512316 Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 8500 Pápa, Várkert út 5. Cg.19-10-500232
Jegyzett tőke, törzstőke (eFt)
MÖK tulajdoni rész (Ft, %)
886.170
14.420.000 (1,6 %)
58.500
100.000 (0,17 %)
410.570
10.800.000 (2,63 % )
1.683.500
1.681.666.346 ( 99.9 %)
510
260.000 (51 %)
189.040.
96.420.000 (51 %) 782.000.000 (49 %)
1.596.000
Összesen:
2.585.666.346
A Bakonykarszt Zrt. évek óta nyereségesen gazdálkodik, a képződött nyereséget azonban visszaforgatja a társaság fejlesztésére. A közgyűlés a Bakonykarszt részvényeket elidegenítésre kijelölte, a korábbi években felkínáltuk a részvényeseknek megvételre, azonban nem mutattak érdeklődést a részvények iránt. A Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kft.-ben és a Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark Kft.-ben a megyei önkormányzat tulajdonosi részvétele jelképesnek mondható. A megyei önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetében érvényesíteni kell a takarékossági elveket, erősíteni kell a bevétel orientált szemléletet.
A megyei önkormányzat kiemelt fejlesztései, beruházási, felújítási, karbantartási feladatai A megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségei miatt új beruházások, fejlesztések finanszírozására csak pályázati forrásból van lehetőség. A beruházási és felújítási feladatok tervezése során a saját tulajdonú vagyonelemek gyarapítását és értékmegőrzését kell előtérbe helyezni. Működési célú pályázatok a 100%-os finanszírozású pályázatok, a további fenntartási költséget nem generáló pályázatok esetében nyújthatóak be. Valamennyi pályázat benyújtását megelőzően vizsgálni kell, hogy az önkormányzat a feladatellátás során, hosszú távon meg tud-e majd felelni a pályázatokban előírt fenntartási kötelezettségeknek. Az egészségügyi ágazat kiemelt fejlesztései a 2011–2014 közötti időszakban a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. pályázati forrásokkal megvalósuló sürgősségi ellátást fejlesztő, struktúrafejlesztési és onkológiai centrum kialakítási pályázati programja. A sürgősségi ellátást és struktúra fejlesztését célzó pályázatok a megvalósítás szakaszában vannak, az onkológia i centrum pályázat eredménye a közeljövőben várható. Az onkológia pályázatnak része egy jelentős fejlesztés - vizsgáló-kezelő épület építése és felszerelése - a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetben. A szociális ágazatban szakmai felülvizsgálat eredményeként határozható meg, hogy az ellátási struktúra milyen épület állományban realizálható, melyben a kiadásokat fedezni lehet az intézményi működésből és az állami támogatásokból. Hosszú távú cél az örökölt, részben műemléki épületállomány kiváltása a mai ellátási követelményeknek megfelelő egységekkel. Szociális intézményeink egy része ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, sok tárgyi hiányossággal. Mind az energia-hatékony működés szükségessége, mind a felújítási feladatok nagyságrendje indokolják a korszerűsítés, kiváltás előkészítését, azonban jelenleg nem láthatóak olyan jelentős mértékű pályázati lehetőségek, amelyek kellő mozgásteret biztosíthatnak a megyei önkormányzat szociális intézményeinek tárgyi fejlesztéseihez. Az oktatási ágazat fejlesztései között a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium további fejlesztése szerepel, melynek során az intézmény meglévő épületének külső nyílászáró cseréire, részbeni homlokzati hőszigetelésére kerül sor. A kulturális ágazatban a 2011–2014 közötti időszakban pályázati forrásból valósul meg Nemesvámos-Balácapusztán a római kori villagazdaság kulturális-turisztikai és látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése. Tovább bővül a múzeumi igazgatóság raktárbázisa a Veszprémben, a Török Ignác utcában és teljes körű tanulmányozására alkalmas tanulmányi raktár alakul ki. Minden intézményi ingatlanra vonatkozóan cél, hogy működésüket gazdaságosabbá tegyük, ezért tovább vizsgáljuk, elemezzük energiafelhasználásukat. Tovább kell folytatni az intézmények energiakorszerűsítését. Az Új Széchenyi Terv nyújtotta pályázati lehetőségeket kihasználva pályázati forrásokból kell megvalósítani a lesencetomaji, a peremartoni, a külsővati és a dákai intézményeink épületenergetikai fejlesztését. A fejlesztések kiterjednek a külső nyílászáró cserére, homlokzati hőszigetelésre és megújuló energia felhasználására. Meg kell vizsgálni további intézményeinknek az Új Széchenyi Terv nyújtotta pályázati lehetőségekbe történő bevonását, fő célként kitűzve az intézményeink gazdaságos üzemeltetését, a költségek csökkentését.
További minden évben jelentkező feladat az intézményeink tervszerű, megelőző karbantartása és sürgősségi sorrend szerinti felújítása, melyre minden költségvetési évben keretet szükséges biztosítani. Az intézményi karbantartási, felújítási munkákat - lehetőség szerint - a megyei önkormányzat fenntartásában működő szakképző intézmények szakmai kapacitásának bevonása segítségével kell megoldani. A megyei önkormányzat gazdálkodási feltételeinek alakulása, és feladatainak finanszírozása A Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási feltételeit alapvetően meghatározza a jelenlegi finanszírozási helyzete, a feladatellátás struktúrája és annak várható változásai. A megyei önkormányzat bevételi lehetőségei az elmúlt időszakban romlottak, mind a saját bevételek, mind pedig az állami források tekintetében. A megyei önkormányzat a likviditási gondok enyhítése, és a kiadások csökkentése érdekében már hajtott végre strukturális átalakításokat – intézmények összevonása, megszüntetése, feladatok más formában történő ellátása, „kincstári” típusú finanszírozási rendszer kialakítása, önként vállalt feladatok szintjének csökkentése – ugyanakkor mindezek nem kompenzálják a folyamatosan csökkenő központi forrásokat. Az elmúlt két évben bekövetkezett általános gazdasági visszaesés, amelynek következtében a vagyon értékesítéséből származó bevételek sem teljesültek, tovább nehezítette az önkormányzat gazdasági helyzetét. A 2011-2014. évekre szóló gazdasági program elsődleges célja kell, hogy legyen a gazdálkodás szempontjából a likviditási problémák kezelése, mert a feladat ellátás csak ebben az esetben biztosítható. Ennek a feladatnak a legfontosabb elemei: A megyei önkormányzatnak változatlanul feladata kell, hogy legyen a saját bevételeinek növelése, a szabad kapacitások jobb kihasználása útján. A saját bevételek jelenleg 18,3%ban nyújtanak fedezetet a költségvetési kiadásokhoz, és ez az arány az elmúlt időszakban növekedett. Törekedni kell a saját bevételek további növelésére. A felesleges vagyontárgyak értékesítését nemcsak a többletbevételek érdekében kell átgondoltan megtenni, hanem azért is, mert a kihasználatlan vagyonelemek költségigénnyel járnak, az állagmegóvásukra jelentős forrásokat kell biztosítani. A meglévő ingatlanok, eszközök berendezések pótlására élni kell a pályázati lehetőségekkel, ugyanakkor ezek esetében figyelembe kell venni, hogy üzemeltetési többletköltséget ne generáljanak a beruházások, illetve többletkiadás esetében bevételi lehetőség is társuljon az üzemeltetéshez. A megyei önkormányzat 2007. decemberében kötvényt bocsátott ki a fejlesztési céljai megvalósításához. Ez idáig a kötvény bevételéből felhalmozási kiadások valósultak meg, ennek az iránynak a megtartásával lehet biztosítani a felhalmozási célú pályázatokhoz az önerőt. Előtérbe kell helyezni azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek energia, személyi kiadás megtakarítással járnak, gyorsítják az információáramlást, korszerűsítik a feladatellátást. A kötvénykibocsátás eredményeként keletkezett bevételeket az EU-s pályázatok önrészeként kell felhasználni. Az elkövetkezendő időszak elsődleges feladata a 2012. decemberétől jelentkező, a kibocsátott kötvény visszafizetésével kapcsolatos évenkénti kötelezettség teljesítése. A bevételi források felkutatásán, növelésén túl a kiadások ésszerűsítése, a feladatellátás gazdaságosabbá tétele tekintetében is lépés kényszerben van az önkormányzat. Az intézményi feladatellátás során a feladatokhoz kell rendelni az intézményi struktúrát, ez járhat akár infrastruktúra csökkentéssel is. Nem kerülheti meg az önkormányzat azt a
tényt, hogy a közoktatásban csökken a gyereklétszám, ugyanakkor minőségi változásnak kell történnie. A szakképzésben, amely a megyei önkormányzat egyik legfontosabb oktatási területe – forrásokat kell bevonni annak érdekében, hogy piacképes oktatás valósuljon meg. Ez évtől a jogszabályi változások nagyobb teret engednek a szakképzési források működtetésben történő bevonásához, ezzel élni kell. Az oktatási feladatok átvételekor a megyei önkormányzat a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően feladatot vesz át. Ennek az elvnek a betartása is abba az irányba mutat, hogy a feladatellátás költségit csökkenteni kell, a megyei önkormányzat nem tud fenntartani kihasználatlan kollégiumokat, oktatási épületeket, és nem tudja finanszírozni a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges személyi állományt. A szociális ágazatban a 2011. évben jelentős strukturális változásra kerül sor. Több megyei önkormányzat már korábban átalakította a feladat ellátását, a pénzügyi kényszer a szakmai elvek tiszteletben tartásával a megyei önkormányzatot is erre ösztönözte. Az átalakítás elsődleges célja a technikai kiszolgáló, gazdasági, műszaki feladatok összehangolása. A párhuzamos kapacitások felszámolása révén megtakarításokat elérni a feladat ellátás során. Elvárás a feladatszerkezet átalakításakor, hogy kihasználják a nagyobb volumenű beszerzésekhez kapcsolódó kedvezőbb árajánlatokat, feltárják a gazdaságosabb működés feltételeit. Az elmúlt időszakban a legnagyobb átalakítás a közművelődési, sport, kulturális, közgyűjteményi feladtok ellátásában történt. Ebben az ágazatban képviseltek legnagyobb arányt az önként vállalt feladatok, és viszonylagosan itt lehetett a „leghatékonyabb” módon visszalépni a költségek tekintetében. A működési költségvetés 65-73%-át a személyi juttatások és a kapcsolódó munkáltatói járulékok alkotják, ezért az élő munka arányának csökkentése jelentős megtakarításokhoz vezet. Az elmúlt időszakban jelentős létszámcsökkentés történt az intézményekben, csak az elmúlt két év alatt a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben az engedélyezett létszám 144 fővel csökkent. A feladatellátás csökkenésének következtében ez a tendencia folytatódni fog. Az önkormányzati intézmények kiadásaiban jelentős szerepet játszanak az energia, víz, villany gáz költségek. A megyei önkormányzat terezett beruházásai vonatkozásában fontos szempont kell, hogy legyen az energia megtakarítás kérdésének előtérbe helyezése. A gazdálkodási feladatok központi szinteken történő ellátásával lehetőség nyílott új integrált számviteli rendszer, az ORGAN-P, bevezetésére, amely a kezdeti nehézségeket követően bevált, és jól használható a vezetői információs rendszer részeként is. A továbbiakban is ezzel a rendszerrel javasoljuk az önkormányzat számviteli, pénzügyi folyamatait rögzíteni. A rendszert a tervezés folyamatára is célszerűnek tartjuk kiterjeszteni. Az, hogy ez a jövőben megvalósul-e annak is függvénye, hogy az önkormányzatoknak a későbbiekben át kell-e térni a központi költségvetés területén jelenleg bevezetés alatt álló központi számviteli rendszerre. Amennyiben ilyen kényszer nem lesz, úgy az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szélesíteni fogjuk az ORGAN-P, felhasználási területét. A megyei önkormányzatok jövőbeni szerepe több tekintetben is változóban van. A gazdálkodás vitelében is fel kell készülni a változásokra. A jelenleg működő kincstári típusú rendszer lehetőséget ad egyrészt a finanszírozás összehangolására, másrészt pedig az információk biztosítására a feladatellátás változtatásához. A közgyűlés a 17/2011. (II. 24.) MÖK határozattal megszüntette a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodáját, mivel a feladatellátást a Hivatal Gazdasági irodája látja el 2011. július 1-jétől. A Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium esetében várható, hogy Ajka Város Önkormányzata visszaveszi a feladatellátást. Ezáltal várhatóan a Veszprém Megyei Önkormányzat Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézetén kívül
valamennyi intézmény önállóan gazdálkodó lesz, és gazdálkodási feladataikat a hivatalban látják el. Sajátosságaiból adódóan ezt az intézményt a megyei önkormányzat továbbra sem kívánja bevonni a „kincstári” finanszírozási körbe. A „kincstári” gazdálkodásból származó, a likviditás javítását szolgáló pénzügyi intézkedések már eddig is elősegítették, hogy az önkormányzat viszonylag későn érezte meg a finanszírozási problémákat. Kétségkívül a Balatontourist részesedések értékesítéséből származó bevételek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat az intenzív település támogatási politika mellett nagy méretű intézményhálózatot is fenntartson, és ténylegesen 2010. második félévétől jelentkeztek működési likviditási problémák. Azonban a „kincstári” finanszírozás nélkül ezek kezelése kevésbé sikeres lett volna. A jövőben is törekedni kell, hogy a költségvetés egyensúlyának javítása, a kötvény kibocsátásból származó kötelezettségek teljesítése érdekében az intézmények gazdálkodása, finanszírozása folyamatosan áttekinthető, felügyelhető legyen. Van még tennivaló a hatékonyság, ésszerűség és szabályszerűség területén is a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében.
