Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület június-július

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

2016. június-július

EGYESÜLETÜNK HÍREI

1./ A MUNKASZERVEZET KÖLTÖZÉSE, POSTAFIÓK MEGSZŐNÉSE Egyesületünk munkaszervezete a napokban költözött át a Kisbéri Városháza (S z éch en yi I. u . 2 . ) földszintjén lévı irodába – mely a Falugazdász hálózat irodája mellett található – ahova tisztlettel várjuk kedves ügyfeleinket, az érdeklıdıket. Az egyéb elérhetıségeink egyelıre változatlanok, a kisbéri postafiókcímünk fog a közeljövıben megszőnni, a 4. negyedévtıl a postai küldeményeket a súri székhelyünkre (2 8 8 9 S ú r, S z a b ad sá g t ér 1 . ) várjuk.

2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

1

2./ RENDEZVÉNY MEGHÍVÓK


2

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FÁJA SÚRON

Crataegus Laevigata ’paul’s scarlet díszgalagonya: ez a megnevezés olvasható azon a márványlapon, mely 2016.05.24-én került Súr község fıterére. A megnevezés mellett az emléktábla büszkén hirdeti, hogy ezt a fát Dr.Sólyom László – aki 2006-2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke –, ültette. De miért itt, és miért pont most? Már több mint 100 éve zöldellt az a gesztenyefa, mely része volt Súr központjából Zichy Miklós gróf kastélyáig vezetı fasornak. Az a fa a település egyik szimbóluma volt, egy találkozási pont: sokszor mondták a helyiek egymásnak, hogy találkozunk „A gesztenyefánál”. Sajnos évek óta látható jelei voltak annak, hogy a fa gombás fertızést kapott, ágai egyre jobban elszáradtak, egyre több kisebbnagyobb ág tört le róla . Mivel a település fıterén állt, sokan elmentek alatta a boltba, az óvodába vagy a polgármesteri hivatalba tartva, így félı volt, hogy a nap, mint nap alatta közlekedıkre, az óvodába igyekvı gyerekeke vagy a munkába indulókra szakad egyik ága. Ezért, igaz, hogy fájó szívvel, de az önkormányzat a fa kivágása mellett döntött. Azonban ez az öreg gesztenyefa megérdemelte azt a tiszteletet, hogy helyére egy másik fát ültessenek és az ültetését Magyarország egykori köztársasági elnöke végezze el. Sógorka Miklós polgármester kérését Sólyom László elnök úr elfogadta, így 2016. május 24-én elültetésre került a fıtéren egy díszgalagonya fa. A fajta választásában kertészmérnök tanácsát kérték ki, aki többek között azzal indokolta a galagonya fajtát, hogy ıshonos, tájra jellemzı, levelei és termése minden évszakban egy új megjelenést ad, valamint a közelben lévı elektromos vezetékekre való tekintettel hosszú évtizedekig elegendı helye marad a növekedésre. A Faluszépítı nap alkalmából a fıtérre a köztársasági elnök úr által ültetett fa mellett még számos fát, cserjét, évelı virágot ültettek az iskolások, óvodások és a jelenlevı felnıttek. Míg az elıkészített növények beültetésre kerültek, addig köztársasági elnök úr megtekintette a településközpontban található Életfát, az Evangélikus templom harangjátékának harangjait, az egyedi készítéső padokat is. „És ez a fa emlékeztessen bennünket arra is, hogy jó Súron élni, ebben az egészséges és csodálatos természeti környezetben, de ennek megırzése a mi feladatunk is.” Forrás: sur.hu 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

3

ÚJ IPARI ÜZEM ÉPÜL KISBÉREN

2016. július 8-án délelıtt ünnepélyes keretek között lerakták az alapkövét az Adrilux Hungary Kft. leendı üzemcsarnokának Kisbéren. Dr. Csiki-Szász András, a cég ügyvezetı igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Czunyiné Dr. Bertalan Juditot, a térség egyéni országgyőlési képviselıjét, Sinkovicz Zoltánt, Kisbér város polgármesterét és Dr. Vida Dórát, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal fıigazgatóját, majd részletesen ismertette a vállalkozásuk megalakulása óta eltelt idıszakot, valamint a jelen beruházás jellemzıit és jövıbeni elképzeléseiket. Sinkovicz Zoltán polgármester Kisbér valamennyi lakója nevében ezekkel a szavakkal üdvözölte a cég képviselıit: Isten hozta Önöket Kisbéren! Beszédét azzal folytatta, hogy egy település életében a gazdasági élet szereplıi meghatározóak, mert ık jelentik a megélhetést. A különféle adók révén hozzájárulnak a közösségi teherviseléshez és munkaadóként megélhetést biztosítanak a lakosságnak. A vállalkozók teljesítményének, eredményeinek, sikereinek köszönhetı az is, hogy a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és az állami tisztviselık életpályája és béremelése el tudott indulni, ezért a településeknek elsırangú érdeke, hogy a vállalkozások köre minél népesebb és minél erısebb legyen. Külön öröm a város számára, hogy egy hazai tulajdonú vállalkozás a betelepülı, aki külföldrıl helyezi át a termelését Magyarországra és annak is örül, hogy nıi dolgozóknak is tudnak munkát adni, mert ık azok, akik nehezebben találnak munkahelyet. Mi azon megyék közé tartozunk, ahol a munkanélküliség már nem jelent égetı problémát, hanem megjelent a szakképzett munkaerı hiánya, de a leendı munkaadó számára megnyugtató, hogy ugyan a 4-5 százalékos munkanélküliség alacsonynak mondható, de a Kisbéri munkaerıpiacban sokkal több tartalék van, mivel nagyon jelentıs az ingázók létszáma, akik a napi utazgatást szívesen fogják lecserélni egy helyi munkahelyre.

Az Adrilux Hungary cég egy magyar tulajdonú nemzetközi vállalatcsoport része. A cégcsoport vezér hajója a 12 évvel ezelıtt a Del-Kinai Jiangmen-ben létrehozott, 200 munkással mőködı 10.000 m2-es magyar tulajdonú lámpagyár, amely lakásvilágítási termékeket (csillárok, spotlámpák, falilámpák stb.) exportál több mint 50 országba. Kb. 4.000 különféle termékük van. 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

4

Az, hogy a gyártást áthozták Európába, és ezen belül Magyarországra, már több évvel ezelıtt felmerült. Magyarországon vállalkozás barát környezet van, az ország kiemelt célja az újraiparosítás és az is, hogy a külföldön élı és dolgozó magyarok Magyarországon is megtalálják a számításukat. A lámpagyártást egy kicsit úgy kell elképzelnünk, mint az autógyártást. A termelést mindenki viszi a piacok közelébe. Közel a piachoz, jobb rálátással, a speciális helyi igényekre gyorsabb kiszolgálás, részben helyi beszállítók alkalmazásával. Ennek a vállalkozásnak is ez a terve: kínai árszinten, magyar munkaerı felhasználásával, a lehetı legtöbb magyarországi beszállítóval lámpa összeszerelés és export az európai vevık részére. Idén elsıként egy 1.200 m2-es lámpa összeszerelı csarnok készül el, majd jövı tavasszal a tervek szerint 2 további hasonló mérető csarnokkal egészítik ki, összesen 3.600 m2-re. 2018-ra tervezik a teljes 7.000 m2-es gyár felépítését. A teljes beruházási érték cca. 1.1 milliárd Ft. A gyár a tervek szerint ez év decemberében kezdi meg majd a mőködését, s 100%-ban exportra fog termelni. Az elsı csarnokban kb. 70 fı helyi munkaerıt, elsısorban betanított munkásokat tudnak alkalmazni. A további csarnokok belépésével a létszám folyamatosan növekszik majd és 2018-ra a tervek szerint eléri majd a 200 fıt. A vállalkozás célja egybevág az ország céljaival: Magyarország újraiparosítása, az export növelése, több száz fı helyi munkaerı, köztük jelentıs számban tartós munkanélküliek alkalmazása. Forrás: kisber.hu

JELENTİS

A TÚLJELENTKEZÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATÁN

MINISZTERELNÖKSÉG

Több mint háromszoros igény jelentkezett a Vidékfejlesztési Program településfejlesztési pályázatára, amelyet 2016. május 26-án – a forráskeret kimerülése miatt – függesztett fel az Irányító Hatóság. A Miniszterelnökség 2016. február 9-én hirdette meg a „Településképet meghatározó épületek külsı rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerősítés” címő pályázatot 26,88 milliárd forint keretösszeggel. A felhívásra 2016. május 26-ig mintegy 85 milliárd forintnyi támogatási kérelem érkezett be, ezért döntött az Irányító Hatóság a pályázat felfüggesztése mellett. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a kistelepülési önkormányzatoktól érkezett be a legtöbb kérelem mintegy 47 milliárd forint értékben. Az egyházak közel 29 milliárd forint összegben nyújtottak be támogatási kérelmeket. A pályázat három célterülete közül a vidéki térségek településképét meghatározó épületek külsı felújítását és energetikai korszerősítését szolgáló felhívásra érkezett a legnagyobb igény. A 16 milliárd forintos keretre több mint négyszeres, mintegy 67 milliárd forintnyi kérelem érkezett. Nagyobb eséllyel juthatnak majd pozitív támogatási döntéshez azok az önkormányzatok, amelyek a közösségi céllal mőködı épületek korszerősítéséhez elkülönített 7,2 milliárd forintos keret terhére kértek támogatást, ezen célterületre ugyanis 9,1 milliárd forint igény érkezett be. A Vidékfejlesztési Program beruházási felhívásaira beérkezett pályázatok jogosultsági és formai követelményeinek ellenırzése folyamatos, a tartalmi rész elbírálására azonban az új állami projektértékelıi rendszer felállása után kerül sor. Az új rendszer keretében már nem csak a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kollégái értékelhetik majd a pályázatokat, hanem azok a kormányzati alkalmazottak is, akik a vonatkozó névjegyzékbe sikeresen jelentkeznek. Forrás: Miniszterelnökség 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

5

TÖBB MINT 19 MILLIÁRD FORINT KISMÉRETŐ TERMÉNYTÁROLÓK, SZÁRÍTÓK ÉS TISZTÍTÓK ÉPÍTÉSÉRE, KORSZERŐSÍTÉSÉRE

Újabb, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a mezıgazdasági termelık és csoportjaik a Miniszterelnökség 2016. június 6-án meghirdetett felhívásának köszönhetıen. A gazdálkodók a Vidékfejlesztési Program „Kismérető terménytároló, szárító és -tisztító építése, korszerősítése” címő pályázat keretében juthatnak támogatáshoz. A most megjelent felhívás elsıdleges célja a magyar mezıgazdaság versenyképességének javítása a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erıforráshatékonyságának biztosításával. A pályázat keretében terményszárító létesítésére, maximum 5000 tonna termény tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás, valamint univerzális magtisztítók, elı- és utótisztítók kialakítására nyílik lehetıség. Az ügyfelek egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig maximum 300 millió forint vissza nem térítendı támogatást igényelhetnek. A pályázati felhívás részleteirıl a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be a www.mvh.gov.hu weboldalon 2016. augusztus 5. és 2018. augusztus 6. között. Az elsı értékelési határnap 2016. október 5. Ezen idıszak alatt benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. A terménytárolók, szárítók és tisztítók építésére és korszerősítésére kiírt felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 32 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretbıl a Miniszterelnökség eddig mintegy 845 milliárd forintot hirdetett meg a gazdálkodók számára, amely a teljes keret közel kétharmada. Forrás: Miniszterelnökség

NEGYVENMILLIÁRDOS FORRÁS A BORÁGAZAT FEJLESZTÉSÉRE

A borászati ágazat versenyképességének és energiahatékonyságának javítására fordíthatják a termelık azt a negyvenmilliárd forintos pályázati keretet, amelyet 2016. július 12-én hirdetett meg a Miniszterelnökség – mondta el sajtótájékoztatón Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelıs államtitkára kiemelte: a 2007-2013 közötti uniós programozási idıszak vidékfejlesztési programjában nem volt külön keret a borászati ágazat ilyen jellegő fejlesztésére. A Miniszterelnökség az új ciklusban fontosnak tartotta, hogy a jelentıs hagyományokkal rendelkezı, munkaerı-igényes ágazat számára elkülönített forrás álljon rendelkezésre. Ennek köszönhetıen a Vidékfejlesztési Program tervezésekor egy új intézkedés bevezetésével mintegy 20 milliárd forint jutott az ágazati szereplıknek. A pályázati felhívásra várható nagy igény miatt azonban a Miniszterelnökség megduplázta a rendelkezésre álló forrást, melynek köszönhetıen a borászok 40 milliárd forintos keretre nyújthatják be kérelmüket.


6

A most megjelent pályázati felhívás célja, hogy lehetıséget biztosítson új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévı technológia vagy gépek korszerősítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházások megvalósításához. Mindemellett a választható tevékenységek körében – bizonyos korlátozások mellett – további források igényelhetıek telepi infrastruktúra fejlesztésére, bortároló tartálykapacitásának bıvítésére, valamint maximum 10 millió forint forrás nyerhetı fahordó vásárlására. Az igényelhetı vissza nem térítendı támogatás maximális összege 200 millió forint. Az érintettek 2016. szeptember 12. és 2018. szeptember 11. között nyújthatják be támogatási kérelmüket a www.mvh.gov.hu weboldalon. Az elsı értékelési határnap 2016. november 11-e. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. A most megjelent felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 35 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretbıl a Miniszterelnökség eddig mintegy 890 milliárd forintot hirdetett meg. A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívások részleteirıl a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak. Forrás: Miniszterelnökség

ÚJABB FEJLESZTÉS A HERMAN OTTÓ INTÉZETBEN

Csak együtt tudjuk elımozdítani hazánk fejlıdését, csak közös munkánk eredményeként teremthetünk olyan jövıképet a magyar családoknak és gyermekeinknek, amelyre az idı múltával is büszkék lehetünk – mondta Fazekas Sándor földmővelésügyi miniszter a Herman Ottó Intézet második ütemő beruházásának átadó ünnepségén, július 7-én. Fazekas Sándor köszöntıjében emlékeztetett, két háttérintézmény, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet és a Nemzeti Környezetügyi Intézet gördülékeny összeolvadásával létrejött Herman Ottó Intézet, mely egy éve, eredményesen mőködik. Az Intézet bıvülı feladatköre miatt új épülettel is gazdagodott, amely nem csupán a rendezvények kiváló helyszíne, korszerő irodáival a munkatársak elhelyezését is biztosítja.

Fazekas Sándor közölte: a beruházásokat az intézet – a fenntartó Földmővelésügyi Minisztérium segítségével – saját finanszírozásból valósította meg. Az épület felújítása két ütemben zajlott. 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

7

Az elsı ütemben a Herman Ottó Konferencia Központ kialakítása több mint a 178 millió forintba került. A közel háromszáz fı befogadására alkalmas konferenciaterem már jelenleg is több szakmai rendezvénynek, konferenciának ad helyet – emelte ki beszédében a miniszter, aki arról is szólt, hogy a második ütemben az irodahelyiségek megvalósítására közel 90 millió forintot fordítottak. Az új helyiségek, otthonos, modern környezetet teremtenek a megnövekedett létszámú munkatársak megfelelı elhelyezéséhez. Az elkészült beruházás egy újabb lehetıség a folyamatos fejlıdésre és a hatékony szakmai feladatellátás elısegítésére, mostantól minden rendelkezésre áll, ami az eredményes munkát segíti. Fazekas Sándor arról is beszélt, hogy földmővelésügyi tárca háttérintézményének kiemelt feladata a közösségi, kulturális és gazdasági fejlesztések mellett természeti értékeink megırzése, az agrárszakképzés gondozása és a szakpolitikai döntések tudományos megalapozása. Fazekas Sándor méltatta az intézet, Herman Ottó sokirányú munkásságához méltó tevékenységét, valamint azokat a tudományos, szakmai és szemléletformáló kiadványokat, amelyek gondozásukban az emberek tájékoztatást szolgálják. Az intézet szakmai tevékenysége lefedi az aktuális környezeti problémák megoldására irányuló feladatokat, azt bizonyítva, hogy Magyarország Kormánya kiemelten támogatja a környezetvédelemre és fenntarthatóságra való törekvés elvét – hangsúlyozta Fazekas Sándor. A Herman Ottó Intézet fıigazgatója köszöntıjében a hermani örökség ápolásáról, a kitartás és céltudatosság jelentıségérıl beszélt. A mai napon a családbarát munkahelyként jegyzett intézetben a miniszter és a fıigazgató közösen adta át azt az új baba-mama szobát és a gyermekeknek készített játszóteret, amely az intézet munkatársainak 2/3-t alkotó hölgyek számára teremt családbarát környezetet. Forrás: FM Sajtóiroda

ÉLELMISZERKÖNYVI

VÁLTOZÁSOK

A

JOBB

MINİSÉGŐ

ÉLELMISZEREKÉRT

A vásárlói tudatosság erısödésével egyre nagyobb a társadalmi igény a jó minıségő élelmiszerek, így a sütıipari termékek iránt is. Ennek szem elıtt tartásával - figyelemmel a magyar szokásokra és vásárlói elvárásokra - újult meg néhány hónapja a Magyar Élelmiszerkönyv Sütı-és cukrászipari termékek lapjai. A folyamatosan frissülı, megújuló szabályok garantálják, hogy az elıírásokat betartva, megfelelı szakértelemmel, jó minıségő termékek készülhessenek. A Magyar Élelmiszerkönyv Sütı-és cukrászipari termékek Szakbizottság napokban tartott kibıvített ülésének középpontjában a Magyar Élelmiszerkönyv, az élelmiszerekkel kapcsolatos állítások és a tápérték jelölés állt. A résztvevık megemlékeztek Dr. Szalai Lajos professzorról, aki hosszú idın keresztül volt a Magyar Élelmiszerkönyv Sütıipari Szakbizottságának elnöke, majd pedig tiszteletbeli tagja. A Magyar Élelmiszerkönyv Sütıipari termékek elıírásainak célja, hogy a mindannyiunk asztalára jó minıségő és biztonságos termékek - kenyerek és péksütemények – kerüljenek, ezért az elıírás számos új kenyérfajtát von szabályozás alá. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelı összetételő termékek, mint például a Graham kenyér, a Teljes kiırléső kenyér, a Tönkölybúza kenyér, a Kukoricás kenyér, és a megújult összetételő Búzakenyér, Rozsos kenyér, Rozskenyér.


8

A szakbizottság kibıvített ülésén résztvevık eszmét cseréltek a maláta és a kovász felhasználási területeinek sokszínőségérıl, azok elınyeirıl. Szóba került a Magyar Élelmiszerkönyv kézmőves irányelve, amely az elıállítás módjára határoz meg kritériumokat. Megállapodtak, hogy miután a vásárlók elvárják a jobb terméket a kézmőves termékek esetén is, fontos szerepe van annak, hogy a középfokú oktatásban kiemelt figyelmet fordítsanak a kézmőves technológiával elıállított termékekre. Az elırecsomagolt élelmiszereknél - néhány kivételtıl eltekintve - 2016. december 13-ától kötelezı lesz a tápértékjelölés, amelynek nagy szerepe van az egészséges táplálkozásban. Az elhízás napjainkban ugyanis komoly kihívást jelent, hiszen Magyarországon a felnıtt lakosság több mint 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A szakbizottságban megtárgyalták, hogy az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kommunikációnak egyik jelentıs eszköze lehet az élelmiszerekkel kapcsolatos állítások alkalmazása. Az állítás olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját -, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzıkkel rendelkezik. Külön jogszabály rendelkezik a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról. Forrás: FM Sajtóiroda

TOVÁBB BİVÜLT ÉRTÉKTÁR

A

HUNGARIKUMOK GYŐJTEMÉNYE

ÉS A

MAGYAR

A magyar cimbalommal, a Törley pezsgıvel, a Piros Arannyal és az Erıs Pistával, illetve a kaptárkövekkel és a bükkaljai kıkultúrával bıvült a Hungarikumok Győjteménye - közölte a földmővelésügyi miniszter a Hungarikum Bizottság június 17-i, kisvárdai ülését követıen az MTI-vel. Fazekas Sándor elmondta, a bizottság döntése értelmében bekerült a Magyar Értéktár tételei közé a magyar pásztor- és vadászkutya fajták, az egri bikavér, a tiszai halászlé, a Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap, a mirelittermékek, a tiszavirág és a tiszavirágzás, a dobostorta, valamint az Országos Kék Túra. A Hungarikumok Győjteményébe a pénteki döntéssel már 60 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 143 tételesre bıvült - tette hozzá a miniszter. A tárcavezetı az új hungarikumok kapcsán hangsúlyozta, a világszerte ismert magyar cimbalom az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zenéjét az egész világon szeretik, a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott. A Piros Arany és Erıs Pista paprikakészítmények pedig a magyar konyhának és étkezési kultúrának fontos elemei. A világmárkának számító Törley pezsgı mintegy száz országban kapható, a legfinomabb magyar borok és pezsık sorát egészíti ki. A kaptárkövek és a bükkaljai kıkultúra pedig egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet. Forrás: MTI 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 9 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

TEREMTÉSVÉDELMI UDVAR A MŐVÉSZETEK VÖLGYÉBEN

A Herman Ottó Intézet a Teremtésvédelmi Udvar programjaival, izgalmas pódiumbeszélgetésekkel várja a fesztiválozókat a Mővészetek Völgyében 2016. július 23. és 31. között. Környezetünk gondjai, értékrendünk és egymáshoz való viszonyunk problémái kerülnek a középpontba. A Mővészetek Völgye mindig közvetlen, felszabadult légkörő, a magyar kulturális, zenei, színházi, irodalmi élet színe-javát felsorakoztató programsorozat volt, és ez idén sem lesz másként. Kapolcson július 23. és 31. között sokszínő és érdekes program várja a fesztiválozókat.

A Herman Ottó Intézet és partnerei a Teremtésvédelmi Udvarban kínálnak válaszokat arra, hogyan válhatunk felelısen gondolkodó, cselekvıképes, önfenntartó emberré közös otthonunk gondozásáért. Ferenc pápa 2015 nyarán megjelent enciklikája összeköti környezetünk gondjait értékrendünk és egymáshoz való viszonyunk problémáival, megalkotva az átfogó ökológia fogalmát. A pódiumbeszélgetések alkalmat adnak számunkra a körlevél fıbb üzeneteinek közös továbbgondolására. Meghívott vendégeinkkel a templomkert árnyas fái alatt vitatjuk meg mindazokat a témákat, amelyeket egyházi és civil partnereink, illetve az igazgatóságok és osztályok javasoltak. A fesztivál elsı vasárnapján elıítéleteink kialakulásáról és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi folyamatokról tart elıadást Forgács József, magyar származású, ausztrál szociálpszichológus. A folytatásban pedig olyan témákat részleteznek, mint átalakuló közösségek, az ökoszociális mozgalmak, az egyházak szerepe a vidék fejlesztésében. Bemutatják az egyházi fejlesztéseket, példát adó jó gyakorlatokat, szeretetszolgálatokat és programjaikat. Részletezik a társadalom lelki megújulásának lehetıségét, tájékoztatnak zarándoklatokról, zöldutakról, önkéntességrıl itthon és a nagyvilágban. A Herman Ottó Intézet Környezetügyi Igazgatósága fokozott aktualitása miatt a klímaváltozás kérdését választotta témaként, ami közvetve vagy közvetlenül az élet minden területére hatással van, új kihívások elé állítva az emberiséget. Továbbá az intézet Természetmegırzési és Ökológiai Osztálya a fajok jelenkori kipusztulásáról kezdeményez eszmecserét. Lelki táplálék déli harangszóra címmel a római katolikus templomban rendhagyó istentiszteletek nyújtanak naponta lehetıséget az elmélyülésre és feltöltıdésre. Mindebben segítségünkre lesz Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke gyakorlati teológus, egyetemi tanár, Dani Eszter és Kocsis Áron református lelkipásztorok, Füzes Ádám katolikus pap, valamint Pásztor Zsófi metodista lelkész. A programok részletes leírása az Intézet honlapján (www.hoi.hu) érhetı el. Forrás: Herman Ottó Intézet 2016. júniusi-júliusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

10

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület június-július

Recommend Documents