Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

2011. július

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Korlátozásmentes tagfelvétel, valamint tiszt megerősítés, illetve -újítás a LEADER Helyi Akciócsoportoknál Megjelent az 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) működéséről. A LEADER program átfogó felülvizsgálatára felállított munkacsoport által kidolgozott szakmai elemzés, és azt követő országos társadalmi vita alapján megállapításra került, hogy új jogszabály megalkotása szükséges a HACS-ok működésének jelenleg még nem szabályozott kérdéseinek rendezése, illetve a működéssel kapcsolatban felmerült problémák kezelésé érdekében. Jelen rendelet szabályozza, hogy LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) címmel 2011. december 31. után kizárólag egyesület rendelkezhet. A tisztújításról és a korlátozásoktól mentes tagfelvételről szóló jogszabályi változtatás célja, hogy az akciócsoportokhoz bárki szabadon csatlakozhasson, és részt vehessen a helyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában. A módosítást az is indokolja, hogy a 96 működő HACS közül mintegy 80 egyesületi formában működik. A többi, nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett akciócsoportnak 2011. december 31-ig kell egyesületté alakulnia, és alapszabályát úgy módosítania, hogy a csoporthoz korlátozásmentesen lehessen csatlakozni. A rendelet az akciócsoportok eddig nem szabályozott működési kérdéseit is rendezi. A HACS-ok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének falumegújítás és -fejlesztés, illetve vidéki örökség megőrzése intézkedéseit és a LEADER Programot hajtják végre. A gazdasági vagy más okból működésképtelenné vált akciócsoport területén a feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal veszi át. A megszűnt HACS területén az ÚMVP Irányító Hatósága felhívásban kezdeményezi egy új akciócsoport létrehozását. A Helyi Akciócsoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt, és maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A rendelet 1. § 7. pontja definiálja a korlátozásmentes tagfelvételt, amelynek értelmében a HACS taggá váláshoz a HACS illetékességi területéről a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személy csatlakozhat, amennyiben a HACS tagságából legalább 2 tag írásbeli ajánlásával rendelkezik. Az Irányító Hatóság így kívánja biztosítani azt, hogy a HACS-hoz való csatlakozás minden, a vidékfejlesztésben érdekelt helyi szereplő számára valós lehetőség legyen, és így a vidékfejlesztés helyi irányainak meghatározásában, azok megvalósításában is részt vehessenek a helyi szereplők. Mivel a Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület alapszabály a fent felsorolt feltételeknek nem felel meg, minősített többséggel módosítani szükséges azt. Az ezzel kapcsolatos közgyűlést – melyen más fontos napirendi pontok is tárgyalásra kerülnek – július 11-én (hétfőn) 14.00 órakor tartjuk Kisbéren, a minkaszervezet épületében (Kossuth L. u. 14.). A rendelet a tagfelvétellel kapcsolatosan az alapszabály módosítás bírósági nyilvántartásba vételét követő 10 napon belül, vagy amennyiben az alapszabály megfelelő, akkor 2011. augusztus 31-ig még egy kötelező közgyűlést ír elő, amelyen a HACS tagsága szavazással dönt az ajánlással rendelkező tagok felvételéről, az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek megerősítéséről, vagy új tagok és tisztségviselők személyéről, valamint a HACS beszámol eddigi tevékenységéről és eredményéről. Esetünkben a tagfelvevő, tiszt megerősítő, ill. –újító közgyűlésre az alapszabály módosítás bírósági nyilvántartásba vételének függvényében, a rendeletben előírt határidőn belül kerül sor, melynek időpontjáról alapszabályunk szerint értesítjük tagjainkat.

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL

2.

Változnak a kifizetési kérelem benyújtási időszakok Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztés Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendeletet módosító 57/2011. (VI.20.) VM rendelet. Ennek értelmében megváltoznak az egyes Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból támogatott jogcímek kifizetési kérelmeinek benyújtásával kapcsolatos szabályok. A kifizetési kérelem beadására nyitva álló időszak meghosszabbodik, így kifizetési kérelem benyújtására 2011-ben július 1. – december 31. között, 2012-től február 1. – május 31., valamint augusztus 1. – december 31. között lesz lehetőség. A kifizetési kérelmek benyújtására vonatkozó, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közleményei továbbra is jogcímenként külön jelennek meg a hivatal honlapján (mvh.gov.hu).

Aktuális támogatási kérelem benyújtási időszakok 2011. június 15. és július 15. között: I. tengely - ültetvények létesítése, korszerűsítése III. tengely - mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 2011. július 1. és augusztus 1. között: III. tengely - turisztikai tevékenység ösztönzése

Aktuális kifizetési kérelem benyújtási időszakok

2011. július 1. és július 31. között: I. tengely - fiatal gazdák induló támogatása III. tengely - integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása és működtetése (IKSzT) 2011. július 1. és december 31. között: I. tengely - kertészet korszerűsítése - a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése - kertészeti gépek technológiai berendezések beszerzése - az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése - állattartó telepek korszerűsítése - az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése - a mezőgazdasági utak fejlesztése - a mezőgazdasági termékek értéknövelése - nem élelmiszeripari célú kiskapacitású növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítése III. tengely - vidéki örökség megőrzése - falumegújítás és –fejlesztés - mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése - turisztikai tevékenység ösztönzése - a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése (falu-, tanyabusz) IV. tengely - a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011. augusztus 1. és augusztus 15. között: I. tengely - szaktanácsadás igénybevétele Az aktuális támogatási- és kifizetési kérelem benyújtásával kapcsolatban egyesületünk munkaszervezetének munkatársai adnak bővebb felvilágosítást, információt (cím: 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14., telefon: 34/352-387, e-mail: [email protected], honlap: bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu).

Januárban megalakulnak az új vidékfejlesztési, agrárés élelmiszergazdasági kamarák A Vidékfejlesztési Minisztérium ezév tavaszán dolgozta ki, majd bocsátotta széles körű társadalmi vitára – mely 2011. május 15-én zárult – a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatát. A vitákban elhangzott és az írásos észrevételek figyelembe vételével valamint az érintett csoportok képviselőivel folytatott személyes egyeztetések alapján készült el a törvénytervezet végleges szövege, így az eredeti vitaanyag néhány ponton jelentősen módosult. Az első lényeges vitatéma az agrárkamarák tagsági körének behatárolása volt. A legnagyobb vitát a tagsági kör élelmiszerfeldolgozói és -kereskedői körrel történő bővítése váltotta ki. Az utóbbiak legfőképp a tervezetben megállapított bruttó árbevétel alapján számítandó, jelentős mértékű tagdíj miatt ellenezték az agrárkamarához való tartozásukat. A társadalmi vita végeredményeként sikerült konszenzust létrehozni a szaktárca és a szakmai oldal között, így a tagdíj alapja a nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értékével (ELÁB-bal) és a szolgáltatások ellenértékével csökkentett értéke, s mértéke ezen alap 1 ezreléke lett, ami már a leendő tagok számára is elfogadható. Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők kettős tagságának bevezetésével kapcsolatban továbbra is fenntartja kétségeit, ám a szakmai oldalról felsorakoztatott érvek a leendő tagsági kör jelentős részét meggyőzték arról, hogy számukra is kedvező változásokat hozhat, nagy perspektívát nyújthat csatlakozásuk az agrárkamarához. Szintén az élelmiszer-feldolgozói és -kereskedői kör javaslatára és kérésére született meg a törvénytervezetnek az a rendelkezése, hogy az agrárkamarai választásokon a megyei jelöltlistákat úgy kell összeállítani, hogy azon a mezőgazdasági termeléssel, az élelmiszer-feldolgozással és az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó kamarai tagok egymást követő sorrendben, felváltva szerepeljenek. A törvénytervezet – a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvénytervezettel együtt – hamarosan a kormány, majd az országgyűlés elé kerül. A jogszabály elfogadása után, az őszi választásokat követően 2012. január 1-vel kezdhetik el tevékenységüket a kormányzattal együttműködő, új – az élelmiszervertikum fejlődési pályára állításában és élelmiszerbiztonságunk helyreállításában fontos szerepet játszó – vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarák. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


Bemutatták a „Jelzések 2011” című kiadványt Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben elkészíti „Jelzések” című kiadványát, amely különböző témaköröket kiemelve hívja fel a döntéshozók és a nagyközönség figyelmét a környezetpolitikai aktualitásokra és a környezetvédelmi kihívásokra. A látványos, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadvány közérthető példákon, esettanulmányokon keresztül mutatja be az aktuális kérdéseket. A kötetet Prof. Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – mely munkaprogramja végrehajtásának nemzeti koordinációjáért felelős intézmény a Vidékfejlesztési Minisztérium – ügyvezető igazgatója és Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mutatta be június 28-án, Szentendrén. A magyar EU elnökség keretében, az Európai Fenntartható Fejlődési Hálózat (ESDN) tanácskozásához kapcsolódva az idén Magyarország adott otthont a kiadvány európai bemutatójának. A kötet 26 európai nyelven jelenik meg, és az erőforrások használatára, az ökoszisztémák, pl. az erdők nyújtotta szolgáltatásokra, a fogyasztási szokásokra, az újítási lehetőségekre, a kihívások összetettségére és összefüggéseire hívja fel a figyelmet. A kötet részletesen foglalkozik az erdőkkel, hiszen az ENSZ 2011-et az erdők évének nyilvánította. A Jelzések arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők kiemelt szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében, ugyanis az ismert szárazföldi fajok több mint kétharmadának, valamint a veszélyeztetett fajok többségének az erdők adnak otthont. (Forrás:Vidékfejlesztési Minisztérium)

Nagy jelentőségű természetvédelmi megállapodást írt alá hazánk az EU nevében Az Európai Unió nevében Magyarország írta alá a Nagoya Jegyzőkönyvet New York-ban. Az egész világot érintő megállapodást hazánk és az EU New York-i nagykövete közösen látta el kézjegyével. A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az ezekből származó hasznok megosztásáról szóló kötelező érvényű egyezményt Magyarország mellett további nyolc EU tagállam is aláírta június 23án.. Évtizedekig tartó tárgyalások után egyhangúlag fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes államai a Nagoya Jegyzőkönyvet tavaly októberben, a fejlődő és a gazdaságilag fejlett országok közti nagyfokú kompromisszumkészségnek köszönhetően. A felek vállalták az élővilág sokszínűségének megőrzését, a természetes élőhelyek csökkenésének mérséklését, és a genetikai erőforrásokból származó haszon igazságos elosztását. A nemzetközi megállapodás kimondja, hogy a genetikai erőforrást felhasználó fél – például egy növényt vagy annak hatóanyagát terméke kifejlesztésére felhasználó kozmetikai vagy gyógyszercég – köteles a haszonból egy részt visszajuttatni annak az országnak, közösségnek, amely az adott erőforrást megőrizte. Azt, hogy mekkora mértékű, pénzbeli vagy másféle értéket juttatnak vissza az adott országnak, szerződésben határozzák meg a felek. A haszonrészt élővilág-megőrzési célra kell fordítani. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Folyamatos földhivatali adatszolgáltatás akár otthonról is Az ingatlan-nyilvántartási adatok – melyek korábban csak a regisztrált felhasználók számára voltak hozzáférhetők az interneten, hivatali munkaidőben – ezentúl magánszemélyek számára is elérhetőek elektronikusan a nap 24 órájában a Földhivatal Online (Takarnet24 projekt) rendszer fejlesztésével, jelentette be Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. A lakosság a földhivatali szolgáltatásokat Ügyfélkapu regisztrációval veheti igénybe a www. foldhivatal.hu portálon. Aki még nem regisztrált, az díjmentesen megteheti személyesen valamelyik okmányirodában vagy kormányablaknál. A Földhivatal Online rendszer segítségével az interneten elérhető az ingatlan tulajdoni lapjának első része, az E-hiteles és nem hiteles tulajdoni lap másolat, valamint a nem hitelesített térképmásolat. A terület beazonosításához elegendő a helyrajzi számot vagy az ingatlan címét tudni, vagy térképen kiválasztani a keresett ingatlant. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

3.

Megalakult a cukorgyárak privatizálását vizsgáló országgyűlési bizottság Az Országgyűlés által felállított tizenhat tagú bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját, valamint – Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László országgyűlési képviselők javaslatára – Magyarország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot, és annak itthoni következményeit. A vizsgálóbizottság feladata lesz továbbá, hogy felderítse a gyárak értékesítéséből befolyt összeg miként aránylott azok piaci értékéhez, és miért kerültek főként külföldi tulajdonba az üzemek. A privatizációt követően a gyártás és a termelés további visszaesése 2006-ban, az EU cukorrendtartási reformjával folytatódott. Az unió négy év alatt hatmillió tonnával csökkentette a közösségen belül előállított cukor mennyiségét. Az üzemek privatizációjakor tulajdont szerzett külföldi befektetők százéves hagyományokra visszatekintő gyárakat zártak be. Mára mindössze egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol csupán a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő, mert az uniós csatlakozáskor kiharcolt 402 ezer tonnás magyar cukorkvóta 75%-át visszaadtuk Brüsszelnek. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint fontos, hogy az Unió újra végiggondolja cukorpolitikáját, amelynek Magyarország is szenvedő alanya. Olyan szabályozást kell kidolgozni, amely a jövőben garantálja, hogy a fogyasztó elfogadható áron tudjon hozzájutni ehhez a fontos élelmezési cikkhez. A következő, 2014-2020. közötti európai uniós költségvetési ciklus kezdetéig, az agrárstratégia keretei között fel kell készülni a kvóták megszűnésével bekövetkező változásokra. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a rendszerváltozás utáni kormányzatok cukorpiaci intézkedéseinek széles körű vizsgálata, és a következtetések levonása, ami a most megalakult országgyűlési bizottság feladata lesz. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


Négy témában ért el sikert a Környezetvédelmi Tanácsot elnöklő Fazekas Sándor Luxemburgban Június 21-én tartották a magyar elnökség záró környezetvédelmi tanácsülését. A sikeres elnökségi munka eredményeként, terveinknek megfelelően számos fontos területen haladt előre Európa a környezetvédelem területén, a Tanács negyvennél is több témát tárgyalt, ezek közül a jelentősebbek: 1./ Biodiverzitás védelme A biodiverzitás védelméről szóló tanácsi következtetéseket hosszas és drámai vitában, a kezdetben meglehetősen eltérő tagállami álláspontok ellenére, az elnökség által javasolt kompromisszumos szöveg alapján végül minden tagállam elfogadta. Ezzel a döntéssel a világméretű erőfeszítések fontos részeként új lendületet kaphat az a munka, amely a veszélyeztetett fajok kipusztulásának megakadályozását és élőhelyeik védelmét célozza. A kapcsolódó intézkedések részleteit a soron következő lengyel elnökség vezetésével dolgozzák ki. 2./ Vízvédelem A magyar EU-elnökség kezdetétől prioritásként kezelte a vízpolitikát. A magyar elnökség aktív közreműködésével teremtett konszenzust a tagállamok között az európai vizek jövőjével foglalkozó tanácsi következtetések ügyében, melyeket egyhangúlag fogadtak el. A 2012-re tervezett, ún. „Blueprint” bizottsági vízpolitikai alapvetéssel kapcsolatos tagállami elvárásokról is eszmét cseréltek a miniszterek, jelentős mértékben hozzájárulva a Bizottság munkájához. 3./ GMO-k használata A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) köztermesztésbe vonásának tiltásáról és korlátozásáról szóló irányelv-módosítás tárgyalásában elért előrehaladásról jelentést terjesztettünk a Tanács elé. Konkrét, szövegszerű kompromisszumos javaslatokat alkottunk. A munka nyomán jó esély van arra, hogy megfelelő megoldást találhassunk a GMO-k köztermesztésével, valamint az összes, GMO-kal kapcsolatos problémák és bizonytalanságok tisztázására. 4./ Elektromos és elektronikus hulladékok Két éven át tartó egyeztetés után a magyar vidékfejlesztési miniszter vezetésével sikerült egyhangú megállapodást kötni az elektromos és elektronikus hulladékok irányelvének módosításáról. A Környezetvédelmi Tanács márciusi ülésén a miniszterek arról döntöttek, hogy a hatályba lépés után négy évvel a megtermelt hulladék 45%-át, míg nyolc évvel utána a 65%-át kell begyűjteni. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

4.

A jó magyar boroknak új cégér kell Elkészültek az EU-nyilvántartásba vételhez szükséges magyar bor termékleírások, ezzel a magyar borágazat fejlődése új állomásához érkezett, jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tárca június 16-i sajtótájékoztatóján. Összesen 34 termékleírás érkezett a Vidékfejlesztési Minisztériumba, 29 közülük a védett eredetű, 5 pedig a földrajzi jelzéssel ellátott termékkategóriába tartozik. Az új termékleírásokat 2011 végéig el kell juttatnunk az Európai Bizottságnak. Az EU- borreformtól – így a borok termékleírásától is – mindenki azt várja, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen, és piacszerűbben működjön. Magyarország érdeke, hogy a termékleírások jók legyenek, mert ezekkel tudjuk hagyományos borainkat megvédeni, és a nagy értékű földrajzi eredetmegjelöléseinket, így például Tokaj, Eger, Hajós, Villány, Sopron, Somló, és a többit piacon tartani, folyamatosan fejleszteni. Az új kategóriák a fogyasztók jobb, egyszerűbb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálják: Oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott bor (OEM): Ebbe a kategóriába tartozhat a védett eredetű bor és a meghatározott termőhelyről származó bor is. Ezek minőségét és jellemzőit alapvetően egy adott földrajzi környezet és az ahhoz kötött természeti tényezők határozzák meg. Ez a bor csak a megnevezett földrajzi területen, az ott termett szőlőből készülhet. Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ): Ide a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor és a tájbor kerülhet. Olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező borok, amelyek a megjelölt földrajzi terülthez kapcsolhatók, és legalább 85 százalékban az ott termett szőlőből készültek. Elkészítését is az adott földrajzi területen kell elvégezni. Földrajzi jelzés nélküli bor (FJN): A borkategóriába az asztali bor, a tájbor, és az úgynevezett minőségi bor egyaránt bekerülhet. Ide tehát lényegében minden bor besorolható. A magyar borok neve nem fog megváltozni, a palackok címkéin azonban helyet kapnak az új rendszernek megfelelő információk. Ezek alapján visszakereshetők azok a termékleírások, melyekből részletesen megismerhetők az adott borhoz kötődő adatok. A termékleírások elkészítésének országos szintű koordinációját az Agrármarketing Centrum pályázatán nyertes Nemzeti Borakadémia Kft. végezte a 22 magyarországi borvidékkel együttműködve. A miniszter megjegyezte: a magyar borok ismertségének előmozdítására jó alkalom volt Magyarország soros uniós elnöksége, ugyanis az ezzel kapcsolatos rendezvényeken alkalom volt kínálni a kiváló minőségű magyar borokat. Hozzátette: az ez év második felében sorra kerülő lengyel soros elnökség is magyar borokat kínál majd a hivatalos rendezvényeken. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


Új környezetegészségügyi honlap indult Egyedülálló környezet-egészségügyi információs portál indult www.kockazatos.hu címmel. Az új honlap bemutatóján dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mondott köszöntőt. Az egy éves munka eredményeként létrehozott honlap célja, hogy szakmailag pontos és hiteles, közérthető tájékoztatást nyújtson a mindennapi környezetünkben előforduló legveszélyesebb vegyi anyagokról. A honlap működtetője az Ökotárs Alapítvány, amely a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával (KEOP-2009-6.1.0/B) koordinálja a projektet. Az anyaggyűjtésben és feldolgozásban, illetve az információk szakmai ellenőrzésében közreműködnek a Szent István Egyetem MKK KTI Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, a Levegő Munkacsoport, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet szakemberei. A bemutatott anyagok, vegyületek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy mindennapjainkban közvetlenül, vagy a használatban lévő termékekben előfordulhatnak. Másrészt fontos, hogy azok a vegyületek, anyagok is szerepeljenek az oldalon, amelyeket a média vagy szakmai portálok környezet-egészségügyi szempontból problémásnak ítélnek, hatásuk vitatott. (Forrás: kormany.hu; kockazatos.hu)

5.

A pálinka Magyarország vezető mezőgazdasági termékévé válhat Fontos, hogy Magyarországnak legyen egy vezető terméke, amely olyan nagy élőmunka igényű ágazathoz kapcsolódik, mint amilyen a gyümölcstermesztés, emelte ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Pálinka jövőképe című országos fórumon június 16-án tartott előadásában. A fórumot a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara szervezte azzal a céllal, hogy erősítse a pálinka, mint hungarikum Magyarországon és határainkon túl elfoglalt kitüntetett helyét. A program szakmai támogatói a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület, a Gyümölcspálinka Főzők Országos Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesülete voltak. A pálinkafőzés így nemcsak a hagyományok őrzését szolgálja, de munkahelyeket is teremt. Az utóbbi időben megváltoztak a minőségi elvárások a pálinkával szemben, ma már nívós italokat fogyasztunk. Míg régen a lehullott gyümölcsből készítették a párlatot, ma a legjobb termésből főzik a pálinkát. A minőségi gyümölcspárlatot előállító kereskedelmi főzdék érdeme, hogy a legkiválóbb éttermekben is megtalálható már ez a hungarikum. A bérfőzés azzal, hogy elérhető áron állítja elő a terméket, biztosítja, hogy a pálinka nemzeti ital legyen, amit az egész országban fogyasztanak. A magánfőzés hagyományőrzés is egyben. Magyarországon jelenleg 550 bérfőzde működik, a kereskedelmi főzdék száma 86. Utóbbiak 2010ben összesen 1,26 millió liter pálinkát főztek, magánfőzésről összesen három bejelentés érkezett. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Elkészült a sertéságazati stratégia A feketegazdaság visszaszorítását, a közfoglalkoztatási programot, a kutatás-fejlesztést, és szaktanácsadást is magába foglaló konkrét intézkedéseket és határidőket tartalmazó, a sertéságazat jövőjéről szóló terv már a miniszterelnök előtt van, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Állattenyésztők Küldött-közgyűlésén június 15-én Herceghalmon. A nemzeti vidékstratégiához kapcsolódóan elsőként elkészült ágazati stratégia hatékony segítséget nyújthat a sertéstartók problémáinak megoldásában. A tervezetet a Vidékfejlesztési Misztérium a sertéstenyésztők érdekképviseleteinek bevonásával készítette. A tárca célja többek között az, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. Az államtitkár a fejlődést szolgáló, jövendő intézkedések között említette az Agrár Széchenyi Kártya bevezetését, az új kárenyhítési programot, és az állattartók számára is előnyös földtörvény módosítást. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Ősszel ismét OMÉK Budapesten Hat év szünet után ismét megrendezésre kerül az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) szeptember 28. és október 2. között a Hungexpo területén. Az idei, jubileumi 75. OMÉKot az új agrárpolitika szellemében, a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia jegyében rendezik meg. A két évszázados múltra visszatekintő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági kiállítása. Az idei kiállítás mottója: „A magyar föld legjava.” Az idei OMÉK kiemelt célja a hagyományos, kiváló minőségű, megbízható és biztonságos élelmiszerek bemutatása és népszerűsítése. Ez a célkitűzés kiemelt programként szerepel a szaktárca 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiájában is. A kiállítás és vásár kitűnő alkalmat teremt a stratégia fontos programelemeinek megjelenítésére és egyúttal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes vertikumának bemutatására az alapanyag termeléstől a feldolgozott termékekig. A 2011-es OMÉK agrárdiplomáciai szempontból is nagy jelentőségű. A kiállítás díszvendége a soros elnökséget július 1-től betöltő Lengyelország lesz. Az idei OMÉK a kiállítók számára kitűnő alkalom az információszerzésre, kapcsolattartásra, üzletkötésre és értékesítésre, a látogatók számára pedig a szakmai tájékozódásra, új ötletek gyűjtésére, és nem utolsó sorban kellemes időtöltésre. A Vidékfejlesztési Minisztérium a vásár ideje alatt kitelepül a vásár területére. A miniszter, az államtitkárok és a háttérintézmények vezetői fórumokat, fogadóórákat tartanak, részt vesznek a helyszínen rendezett konferenciákon és szakmai találkozókon. A kiállítás saját honlappal (www.omek2011.hu) rendelkezik, ahol minden fontos információ megtalálható. (Forrás: omek2011.hu)


Új termékdíjszabályozásról döntött a Parlament Egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb környezetvédelmi termékdíj-szabályozásról döntött az Országgyűlés június 28-án. A szabályozás célja, hogy a hulladékot minél nagyobb arányban újrahasznosítsák saját anyagában (üvegből üveg, papírból papír, fémből fém előállítása), és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. A törvény nem ad mentességet a fizetési kötelezettség alól, és rendezi a koordináló szervezetek körül kialakult visszás helyzetet is. A díjköteles termékek hulladékainak gyűjtését, hasznosítását egyetlen állami szervezet, a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működő, önálló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség irányítja a jövőben, magát a gyűjtést és hasznosítást továbbra is piaci szereplők végzik. A „szennyező fizet” elvet tartja szem előtt az új jogszabály, ugyanis kötelezővé teszi a díj kifizetését. Az eddig megszerezhető mentesség eltörlése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hulladéklerakás- és égetés helyett az újrahasznosítás kerüljön előtérbe. A termékdíjjal összefüggő terhelés kis mértékben emelkedik az új szabályozással a hulladékgazdálkodáshoz szükséges források megteremtése érdekében. A befolyó többletbevételt kizárólag a hulladékgazdálkodás fejlesztésére fordítja az állam, ezzel kétszer annyi forrás jut erre a célra, mint eddig. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény környezettudatosságra ösztönzi a gyártókat és a lakosságot is. Ezt a célt szolgálja a többször felhasználható termékek, például a visszaváltható sörösüvegek termékdíjának eltörlése. A jelenlegi 5%-ról pedig 7%-ra emeli a lakossági tudatformálásra fordítható költségek mértékét. A változtatásokkal ezen kívül a becslések szerint 2-3 ezer új munkahely jöhet létre. Az új szabályozás központi eleme az adminisztrációs terhek nagymértékű csökkentése. A csekély és kis kibocsátók kategóriájának bevezetésével a kötelezettek döntő hányadának évente csak egyszer kell bevallást készíteni, és minimális mértékű átalánydíjat fizetni. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szorosan összefügg majd az új hulladékgazdálkodási törvénnyel, amelyről várhatóan az ősszel dönt az Országgyűlés. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

6.

Még 3,4 milliárd forint vis maior forgóeszközhitelt igényelhetnek a gazdák A gazdák 2011. elejétől 7,6 milliárd forintra kötöttek szerződést a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vis maior hitelkeretéből, amelynek teljes összege 11 milliárd forint. Korábban több gazdálkodó is jelezte, hogy hiába mutatják be vis maior igazolásaikat, a bankok nem adnak nekik hitelt. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára felajánlotta a segítségét az elutasított gazdáknak. Eddig négy termelő jelentkezett, akiknek sikerült orvosolni a problémáját. A tárca továbbra is várja azoknak a termelőknek a jelentkezését, akik nem jutnak hozzá a kedvezményes kamatozású forráshoz. A 2011 január eleje óta elérhető Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramban azok a mezőgazdasági termelő vállalkozások vehetnek részt, amelyek elháríthatatlan külső okok – pl. árvíz, belvíz, fagykár, viharpusztítás, vagy egyéb katasztrófa miatti külső ok – fennállását igazolni tudják, vagy agrárkár-enyhítő eljárásban vettek részt, a juttatásra vonatkozóan jogosultsággal rendelkeznek, és ezt igazolják. A nagy érdeklődésre való tekintettel, az MFB a VM közbenjárására még tavas�szal az eredetileg 6 milliárdra tervezett hitelkeretet 5 milliárd forinttal megemelte. A program 1 és 50 millió Ft összeg közötti kedvezményes forgóeszközhitelt nyújt a kárt szenvedett gazdálkodóknak. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Az Unió és Magyarország is a stabil agrárpiacban érdekelt Az Európai Unió és Magyarország is az agrárpiacok stabilitásában, a kiszámítható árakban érdekelt, mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter június 23-án a G20 országok – a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. A 20 ország gazdasága felöleli a világ bruttó nemzeti össztermékének 90- és a világkereskedelem 80%-át, és ezekben az országokban él a világ lakosságának kétharmada – agrárminisztereinek párizsi megbeszéléseit összegezve. A miniszter a találkozón az Európai Uniót képviselte, mint a közösség soros elnökségének megbízottja. Fazekas Sándor elmondta: a megbeszélés témája az élelmiszerárak ingadozásának megfékezése volt, ugyanis ez szavatolhatja hos�szú távon a világ biztonságos élelmiszerellátását. A tanácskozáson egy nyilatkozatot is elfogadtak a biztonságos élelmiszerellátás szavatolásának fontosságáról. Az akciótervnek – amely ehhez az eszközöket jelöli meg – a résztvevők szerint biztosítania kell a nagy piaci ármozgásoktól mentes körülményeket. A miniszter elmondta: többet kell termelni, hogy legyen elegendő áru a piacon, és legyenek tartalékok. Ehhez nélkülözhetetlen egy hatékony információs rendszer kiépítése, amelynek adatait a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással. A biztonságos élelmiszerellátás csak úgy szavatolható, ha a piacok átláthatóak, valamint vonzóvá teszik a beruházók számára a mezőgazdasági szektort. A miniszterek szorgalmazták az árutőzsdék szigorú, átlátható felügyeletét, és a hatékony kockázatkezelést a mezőgazdasági piacokon. Fazekas Sándor kitért arra, hogy a kisgazdaságok támogatása is szerepelt a napirenden, mivel sok országban túlnyomórészt ezek biztosítják a lakosság élelmiszerellátását. A miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a Közös Agrárpolitika véglegesítésénél figyelembe kell vennie a G20 csoport döntéseit. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


7.

Bemutatkoznak tagtelepüléseink – Kisbér Kisbér népessége 5 890 fő, területe 52,17 km2, a népsűrűség 112,90 fő/km2. A Kisbéri kistérség névadó települése Komárom-Esztergom megye délnyugati részén, a BakonyaljaKisalföld kapuja akciócsoport déli felének közepén fekszik. A város a Bakony és a Vértes bejáratánál, a Móri-árok északi végén fekszik. Ezért nevezik a „Bakony kapujának” is. A Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el. A település határában két természetföldrajzi középtáj találkozik: a szinte sík, alföldi jellegű Komárom-Esztergomi-síkság (Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja, Bársonyosi-dombvidék). A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel ös�szekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük el a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik. A városban keresztezik egymást a Komárom-Székesfehérvár és a Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok. Területének földrajzi alakzata patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a múltat idézik (pl. a lótenyésztés emlékét őrzi a Ló-kert – itt tartották a lóver- senyeket.) Felszínalkotó kőzete az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány Ny-Ény-i. Évi középhőmérséklete 9,7ºC. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2 020 óra. A Súri-Bakonyalja lombos erdei – a Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdő – a település belterületéig nyúlnak le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt terepe. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, az őz, a fácán, ma már kevesebb a nyúl. Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdő. A statisztikai kistérség települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 17 település: Ácsteszér, Aka, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Császár, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány és Vérteskethely tartozik. A térség településeit a történelem viharai a mögöttünk hagyott évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. Ezért ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. A hántai prépostság birtoka volt. 1529-ben a törökök felégették, 1531-ben részben újraépült. A tizenötéves háború (1593-1606.) alatt elpusztult. A lakatlan területet enyingi Török István a gesztesi várhoz csatolta, majd eladta Siey Jánosnak, a győri vár lovashadnagyának, aki jobbágyokkal telepítette be 1621-ben. 1669-ben a győri papnevelde kapta ajándékba. 1749-ben Mária Terézia elvette a szemináriumtól, és a környékbeli falvakkal együtt báró Toussaint József Ferencnek adományozta. Az uradalom 1759-től a gróf Batthyány családé lett. A XVIII. század végére Batthyány Tódor mintagazdasággá fejlesztette, fajanszgyára, kartonfestő, posztó- és serfőző üzeme létesült. 1797-ben


8.

mezővárosi rangra emelkedett évi négy országos vásárral. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. Az elkobzott Batthyány-birtok javainak felhasználásával 1852-ben Ferenc József császár kincstári katonai ménesbirtokot hozott létre angol telivérek és félvér lovak tenyésztésére, mely 1868-ban a magyar állam tulajdonába került, s lótenyésztése ekkortól vált világhírűvé. Innen származik három híres versenyló: Kisbér – az egyetlen magyar ló, amely győzött az angol derbin – Kincsem – a világ egyetlen versenylova, mely négy versenyidényben, Európa 13 városában 54 versenyen indult, és mindig nyert – és Imperiál – a XX. század magyar tenyésztésű legjobb versenylova. Az itteni ménesben tenyésztették ki a kisbéri félvér lófajtát, mely nemes küllemű, huszár vagy könnyű hámos típusú, magas félvér, a trakehneni lóhoz hasonló fajta. Ideális sportló, korábbi felfogás szerint a magyar félvér egyik hagyományos fajtaváltozata nagyobb angol telivér hányaddal. Elegáns mozgású, a XX. század végére kifejezetten hátas hasznosítású magyar lófajta lett. Platty József százados a Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű magasfélvér lovával bronzérmet szerzett, ami a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: a Batthyány kastély, a Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer, valamint a Tiszti Kaszinó alkotja. 1986-ban nyilvánították várossá. Ekkor csatolták hozzá Hánta községet. Neolit kőeszközök, római kori telepnyomok, és a Szent Mihály arkangyalról elnevezett társaskáptalan és prépostság XIII-XVI. századi nyomai fedezhetők fel itt. Első írásos említése 1244-ből származik (Hanta). A törökök által elpusztított falut és prépostságot 1762-től a Batthyányk kezdték újra betelepíteni. Evangélikus temploma kora klasszicista stílusban épült 1802-ben.

Nevezetességei:

- Batthyány-kastély: 1770-ben épült barokk stílusban, majd 1840-ben klasszicista stílusban alakították át. Az épületben sokáig kórház működött. - Királyi lovarda: 1856-ban épült a ménes számára. Máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít. - Méneskari kórház: elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háború után általános iskolaként használták. - Római katolikus plébániaház: barokk stílusban épült a XVIII. században. - Római katolikus templom: barokk stílusban építették 1744-ben, 1825-ben épült csonka tornyai klasszicisták. Fő- és mellékoltára klasszicista-, szószéke copf stílus-ú. - Tiszti kaszinó: a háború után kollégium, ma a polgármesteri hivatal működik falai között. - Török-kúria - Kozma Ferenc mellszobra: híres lótenyésztő, akiről Fadrusz János készített szobrot 1892. körül. - Nepomuki Szent János szobor: 1770. táján készült. - Törzsmének emlékoszlopa: 1899-ben állították.


9.

- Wenckheim Béla szobra: Fadrusz János alkotása 1900. körül. Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket. Híres szülöttei: • Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 3. – Budapest, 1977. október 6.) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője. • Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Kisbér, 1932. július 8.) építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el. • Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök, az első elektromos autó konstruktőre. • Orbán Miklós (Ászár, 1939. április 29.) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa. • Török János (Kisbér, 1907. május 17. – Mosonmagyaróvár, 1969. június 17.) állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár. Rendezvényei: • Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál (március 15 után eső hétvége) • Lovasfesztivál (május első hétvégéje) • Gyermeknap (május utolsó hétvégéje) • Kisbéri Napok (július utolsó előtti hétvégéje) • Fogathatjtó Világkupa (július utolsó hétvégéje) • Őszi Ízek Fesztiválja (október-november fordulója) • Rendszeres színházi előadások, koncertek megtartása gyermekek és felnőttek részére (Wass Albert Művelődési Központ) Dr. Udvardi Erzsébet polgármester asszony elmondta, hogy az önkormányzat az utóbbi években a következő főbb fejlesztéseket valósította meg: Wass Albert Művelődési Központ építése, Batthyány Kázmér Rehabilitációs Kórház építése, Lovarda Műemlékegyüttes felújításának I. üteme, ipari terület fejlesztése (2 új japán üzem betelepülése), vasútállomás felújítása, hántai orvosi rendelő kialakítása, teljes csatornahálózat kiépítése minden településrészen, a „Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért” c. projekt keretében Mini-Magyarország makettpark kialakítása, úthálózat fejlesztése A település jövőbeni tervei között szerepel körforgalom kialakítása (a városközpontban, a 81-es főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút találkozásánál), a Római katolikus templom felújítása, a Lovarda Műemlékegyüttes felújításának II. üteme, további úthálózat fejlesztés, LIEDL áruház letelepítése, Kórház fejlesztése (elsősorban rehabilitációs fejlesztés), oktatási struktúra átalakítása, -fejlesztése (lovas képzés, lovas egészségügyi programok), a Kisbéri félvér lófajta genetikai állományának visszatelepítése, turisztikai vonzerő további növelése, lakóövezet kialakítása, elkerülő út kiépítése vagy a 13-as főút megerősítése A 2008. évi HVS-ben foglalt legfontosabb probléma a településen: „Túlzottan nagy átmenő forgalom. Munkahely-bővítés lehetőségének hiánya. Új lakóövezet kialakításának tetemes költsége (pályázati lehetőség hiánya). Az intézményhálózat és az önkormányzatra rótt alacsony finanszírozás.” A HVS-ben foglalt legfontosabb lehetőség a településen: „A Lovarda felújítása második ütemének kiemelt projektként való kezelése.” Egyesületünk tagja a településről: • Kisbér Város Önkormányzata • Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány • DRAT Ipari Termelő és Kereskedelmi Kft. • Információszolgáltató Bt. • Krisztan Kft. • VB. Ameta Bt. A település nem kedvezményezett az ÚMVP III. tengelyének 4 horizontális jogcíme tekintetében, azonban a IV. tengelyben (LEADER program) igen. Ez idáig 1 db, támogatásban részesített pályázat érkezett az ÚMVP IV. tengelyének „Pedagógiai műhelyek kialakítása” elnevezésű pályázati célterületére az első megnyitási körben 2009. novemberében:

KEDVEZMÉNYEZETT

FEJLESZTÉS CÉLJA

JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány

Pedagógiai műhely kialakítása

2 409 990,- Ft


10.

Bemutatkoznak az ÚMVP-ből sikeresen megvalósult projektek Jogcím: ÚMVP – III. tengely Falumegújítás és -fejlesztés Pályázó: Súri Evangélikus Egyházközség A fejlesztés célja: A súri Evangélikus templom tetőzetének és homlokzatának felújítása Támogatás: 17 197 921,- Ft Súr község Komárom-Esztergom megye és a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport délkeleti szegletében, a KözépDunántúli régió 3 megyéjének találkozásánál, a Kisbéri kistérségben található. Bár a falu nem rendelkezik sem védett természeti területtel, sem védett épülettel, azonban természeti adottságai, vallási- (a település a Mária-út mentén fekszik, az Őskeresztyén Apostoli Egyház Hitmélyítő Tábort üzemeltet) és aktív turizmusra való alkalmassága jelentős, amit vadászatra- és horgászatra alkalmas területek egészítenek ki. A település a kistérségi kulturális rendezvénysorozatok eseményei mellett számos saját, a jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesülethez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének jogcímére az első meghirdetési körben, 2009. januárjában benyújtott támogatási kérelmet 2009. októberében hagyta jóvá az akciócsoport, valamint az Irányító Hatóság. A támogató határozat kézhezvételét követően 2011. márciusa és júniusa között valósult meg a beruházás kivitelezése a pápai székhelyű Euro-Bau STARTER Kft. által, állapotvizsgáló szakvélemény, statikai és építési engedélyeztetési tervdokumentáció alapján. Az evangélikus egyházközség legfőbb tevékenységeinek – istentisztelet, a keresztény közösség lelki és szellemi építése, a keresztény értékrend hirdetése, a helyes erkölcsi és etikai normák képviselete – elvégzése mellett a helyi közösség, a gyülekezet fejlesztése érdekében az alábbi tevékenységeket is rendszeresen folytatja: - Hitoktatás, konfirmációi oktatás elsősorban gyermekek részére. - Ökumenikus imahét szervezése, lebonyolítása a katolikus és az őskeresztény gyülekezettel. - Gyermek- és ifjúsági programok szervezése. Hátrányos helyzetű iskolások táboroztatása. - Hagyományos települési rendezvények szervezésének, lebonyolításának segítése. Az egyházközség ezt megelőzően számos, többek között beruházás jellegű projektet is megvalósított (parókia építése – 2003., nyári tábor szervezése LEADER+ támogatással – 2007.) A helyi közösségben, a 450 főt számláló, a település közösségi életében jelentős szerepet vállaló evangélikus gyülekezetben régóta megfogalmazódott az igény az 1785-ben épült, többször, részeiben felújított evangélikus templom – mely hitéleti szerepén túlmutatva fontos közösségi színtér is egyúttal – szükségszerű külső felújításának (vizes falazat szellőztetésének megoldása, vakolat-, tetőhéjazat-, lefolyórendszerés a torony ablakainak cseréje, csapadékvíz-elvezetés-, járda kialakítása) elvégzésére. A templom utolsó nagy felújítása 1985-ben volt (vakolás, festés, padok cseréje), az orgonát 2005-ben újították fel, 2007-ben kicserélték a külső ablakokat. A fejlesztés keretében védelem alatt nem álló, azonban a település megjelenésében jelentős szereppel bíró templomépület külső felújítását végezték el. A fejlesztés célja a településkép, a hitélet és a közösségi élet fejlesztése, ezen keresztül az életminőség javítása, a helyi identitástudat és a turisztikai potenciál növelése. A külső felújítás során elbontották az elavult szerkezeti elemeket, helyükre új vakolat, tetőhéjazat, lefolyórendszer, torony ablakok kerültek, kiépítették a vizes falazatot szellőztető rendszert, a csapadékvíz-elvezető rendszert és új járdát alakítottak ki. A támogatás elnyerésével, a beruházás megvalósításával az egyházközség számára megfelelő kül- és beltéri helyszín áll rendelkezésre eseményei, programjai megvalósításához. A fejlesztés megvalósításáért és későbbi működtetéséért a lelkész, a felügyelő és a presbitérium felelősek. Mind a megvalósításhoz, mind a működtetéshez szükséges humán és nem emberi erőforrás biztosítását a felettes egyházi szerv is segíti. A fejlesztés megvalósításának következtében az alábbi közvetlen gazdasági hatások várhatók: Az épület külső felújításával, korszerűsítésével a karbantartási költségek jelentősen csökkenek, hosszú távon megoldottá válik a csapadékvíz-elvezetés és a falak kiszellőztetése. A beruházás megvalósításával a helyi egyházközség tulajdonában lévő érték teremtődik, jelentősen nő az ingatlan forgalmi értéke. Közvetett gazdasági hatások: Az épület és környezetének megújításával javul a falu összképe, nő a település turisztikai vonzereje, ezáltal a rendezvényekre, vallási eseményekre érkezők, és a falun átutazók egyaránt szívesen töltenek itt több időt, növelve a helyi szállásadók, idegenforgalmi vállalkozások bevételét. A támogatott beruházás – más helyi pályázók kérelembenyújtási szándékát növelve – további fejlesztéseket, sikeres pályázati projekteket generál, melyek új munkahelyeket teremthetnek. Közvetlen társadalmi hatások: A templom felújításával a helyi közösségi- és hitélet feltételei javulnak, elsősorban a helyi ifjúság és az idősebb generáció lehetséges tartalmas időtöltése biztosítottá válik. Közvetett társadalmi hatások: A templom – mint a helyi hit- és közösségi élet színtere, vmint a község egyik meghatározó épülete – felújításával az itt élőkben, főként a fiatalabb generációban erősödik a helyi identitástudat, ezáltal várhatóan csökken az elvándorlás mértéke. A település vonzerejének növekedésével bővül az idelátogatók, betelepülni szándékozók köre, ezen keresztül fokozódik a község-, a vidék népességmegtartó képessége. Közvetlen környezeti hatások: A XVIII. sz. utolsó negyedében létrehozott épület felújításával megőrzésre kerülnek az épített és környezeti értékek, a vallási és kulturális hagyományok.

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Recommend Documents