Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

2011. május

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk felülvizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatóságának 6/2011. (II.4.) közleménye alapján Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk (HVS) felülvizsgálata áprilisban a projektötlet-gyűjtésre épülő célterület tervezéssel, a LEADER fejlesztési intézkedések megfogalmazásával folytatódott. A márciusban elkezdett HPME (Helyzet-Probléma-Megoldás-Eredmény), illetve célterület írásra április közepéig volt lehetőségünk. Tervezői csoportunk április 8-án és 19-én tartotta nyilvános üléseit Kisbéren, munkaszervezetünk épületében. A megbeszéléseken a lehetséges 10 célterületet dolgoztuk ki felosztva az idén rendelkezésre álló 330 millió forintot a gazdaság- és a közösségfejlesztő típusú célterületek között, szem előtt tartva azt, hogy a kis értékű célterületek aránya a LEADER allokált forrásokból legfeljebb 10% lehet, a gazdaságfejlesztési célterületekre allokált forrásnak pedig meg kell haladnia a 45%-ot. Minden célterület esetében - kiválasztottuk a vonatkozó jogcím típusát, ÚMVP intézkedést; - meghatároztuk a keretösszeget, a pályázók lehetséges körét és az általuk igényelhető támogatás intenzitását, minimális és maximális összegét; - szöveges leírást készítettünk a fogalmak magyarázatáról, a támogatás tárgyáról, a célterület specifikus alanyi és tárgyi feltételekről, a jogosultságot igazoló csatolandó mellékletekről és a számszerűsíthető eredményekről szem előtt tartva a más Új Széchenyi Terv és ÚMVP pályázatoktól való egyértelmű lehatárolást; - meghatároztuk a kedvezményezett települések körét (a 3. célterületet leszámítva mindegyik támogatás mind a 25 tagtelepülésen elérhető), az elszámolható kiadások körét és a pontozási szempontokat, valamint az értékelés alapját és a részpontokat (mind a 10 célterület esetében a maximálisan kiosztható 100 pontot osztottuk fel a szempontok között). A tervezői csoportnak a helyi LEADER kritériumokat – melyek az alábbiak – is ki kellett dolgoznia, hogy az akciócsoport Helyi Bíráló Bizottsága a későbbiekben ezek alapján értékelje a benyújtott projekt javaslatokat, pozitív esetben kiállítsa a pályá-

zat alapjául szolgáló projekt javaslat HVS-hez való illeszkedését tanúsító nyilatkozatot. I. Terület alapú megközelítés 1. A projekt a helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott témára irányul, amely közös hagyományon, adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt a települések fejődése szempontjából fontos. (Ellenőrzése: a HVS és a pályázat szöveges részének összevetése alapján) II. Alulról építkező megközelítés 2. A kedvezményezett a helyi akciócsoport településeinek valamelyikén aktív közösségi vagy gazdasági szereplő, vagy a helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott közösségi vagy gazdasági igények alapján tervezi megvalósítani tevékenységét. (Ellenőrzése: a HVS és a pályázat szöveges részének, a települési önkormányzat nyilatkozatának összevetése alapján) 3. A kedvezményezett vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén legalább egy alkalommal részt vesz a helyi vidékfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen. (Ellenőrzése: a pályázó nyilatkozata alapján) III. Köz- és magánszféra partnersége -IV. Innováció 4. A kedvezményezett a projekt megvalósításával a megvalósítás tervezett helye szerinti települést vagy a helyi akciócsoport által lefedett térséget tekintve olyan új terméket, vagy szolgáltatást vezet be, amely a helyi vidékfejlesztési stratégiában a térségi igények között szerepelt. (Ellenőrzése: a HVS és a pályázat szöveges részének összevetése alapján) 5. A kedvezményezett projektjével új piacot céloz meg vagy a helyi erőforrások, termékek, alapanyagok hasznosításának új módját kívánja bevezetni. (Ellenőrzése: a pályázat szöveges része alapján)

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL V. Integrált és ágazatközi fellépések

2.

VI. Hálózatépítés és együttműködés

6. A projekt hozzájárul a jogosult településeken a gazdasági vagy társadalmi fejlődéshez és a térség szempontjából fontos, a helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott gazdasági vagy társadalmi igényt elégít ki. (Ellenőrzése: a HVS és a pályázat szöveges részének összevetése alapján) 7. A projekt hozzájárul a helyi akciócsoport területén a közösségi, kulturális, környezeti, épített örökségi értékeinek megőrzéséhez vagy újak teremtéséhez. (Ellenőrzése: a pályázat szöveges részének alapján)

8. A projekt tartalmaz szférák közötti és/vagy ágazatok közötti együttműködést a jogosult településeken belül. (Ellenőrzése: együttműködési megállapodás alapján) A kidolgozott célterületek egyesületünk munkaszervezetének 3 munkatársa (Mecseki Melina, Nemes Zsuzsa és Bauer Zsolt) egyeztette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az Irányító Hatóság képviselőivel. Április 27-én az MVH Veszprém Megyei Regionális Kirendeltségén, május 2-án Budapesten, a központi MVH-ban tartottunk egyeztető megbeszélést.

Célterület megnevezése

Keretösszeg (ezer Ft)

Minimális támogatás (ezer Ft)

Maximális támogatás (ezer Ft)

Megjegyzés

1.

Települési gazdasági területek kialakítása, fejlesztése

40 000

1 000

10 000

-

2.

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

50 000

1 000

15 000

-

3.

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Kisbéren

30 000

1 000

8 000

-

4.

Termelés, feldolgozás, értékesítés összekapcsolása

30 000

1 000

10 000

-

5.

Szociális alapú önfenntartó foglalkoztatás támogatása

40 000

1 000

20 000

komplex

6.

Erdészeti szolgáltatók és zöldterület kezelők eszközparkjának fejlesztése

10 000

1 000

5 000

-

7.

Bemutató helyek, közösségi terek és sportlétesítmények kialakítása, felújítása

100 000

1 000

10 000

-

8.

Együttműködésben a BakonyaljaKisalföld kapujáért

5 000

1 000

5 000

-

9.

Kisebbségi hagyományok megőrzése

15 000

1 000

7 500

-

10.

LEADER rendezvény

10 000

100

250

kis értékű

Összesen:

330 000

Az egyes célterületek esetében támogatható tevékenységek: 1. A Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület területén található, a gazdasági tevékenység végzéséhez fejlesztést igénylő, a települési önkormányzat tulajdonát vagy hosszú távú bérleményét képező épület, terület felújítása, alapinfrastrukturális feltételeinek javítása. Ennek keretében támogatás vehető igénybe meglévő épület és építmény felújítására, bővítésére, az ingatlanhoz kapcsolódó, telekhatáron belüli kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre, az épülethez kapcsolódó ingatlan fejlesztésére. 2. Kis- és középvállalkozás telephely és infrastruktúra létrehozása, bővítése és technológiai fejlesztése az EK Szerződés Annex I. listájában szereplő termékkategóriákban is.

Támogatás vehető igénybe kis- és középvállalkozások új telephelyének létrehozására, infrastruktúrájának kiépítésére, meglévő telephelyének bővítésére, korszerűsítésére új technológiai és/vagy infrastrukturális elemekkel. Kis- és középvállalkozások eszközállományának fejlesztésére, új gépek, berendezések beszerzésére. A támogatás célja a kis- és középvállalkozások fejlesztésével párhuzamosan a vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlesztése, a helyben található munkahelyek bővítése. 3. Mikrovállalkozás telephely és infrastruktúra létrehozása, bővítése és technológiai fejlesztése Kisbér városában. Támogatás vehető igénybe a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, gaz-

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL daságon kívül végzett tevékenységre, amely szerepel a mikrovállalkozás bejegyzett tevékenységei között. Támogatás vehető igénybe a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök, berendezések beszerzésére, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez tartozó építésre, épületfelújításra, -korszerűsítésre, új épület kialakítására, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetésére. 4. Termékcsoportonként mikro méretű, helyi terméket előállító élelmiszeripari feldolgozó, értékesítő hely kialakítása, fejlesztése, a tagtelepülések folyamatos friss áru ellátásának megteremtése érdekében az EK Szerződés Annex I. listájában szereplő termékkategóriákban. Támogatás vehető igénybe a fejleszteni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök, berendezések beszerzésére, a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez, épületrészhez tartozó építésre, épület felújításra, -bővítésre, -korszerűsítésre, új épület kialakítására, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre, minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetésére, valamint a helyi termékek népszerűsítését célzó rendezvénnyel kapcsolatos marketing költségekre. 5. A szociális alapú helyi foglalkoztatáshoz szükséges feltételek megteremtése érdekében támogatás vehető igénybe a foglalkoztatáshoz közvetlenül kapcsolódó telephely és infrastruktúra létrehozására, bővítésére és fejlesztésére, munkaeszközök és -gépek beszerzésére, valamint a kapcsolódó szociális alapú helyi foglalkoztatást és a projekt eredményeit népszerűsítő nyilvános rendezvény megszervezésének és lebonyolításának költségeire. 6. Erdészeti szolgáltatást vagy zöldterület kezelést végző vállalkozások technológiájának fejlesztése. Támogatás vehető igénybe erdészeti és zöldterület kezelési célra használt géppark fejlesztésére és korszerűsítésére, gépek és munkavédelmi eszközök beszerzésére. 7. Szabad-, beltéri közösségi tér kialakítása és fejlesztése, mely a következő három funkció közül legalább egy befogadására alkalmas: 1. Megújuló energiaforrás(ok) használatát bemutató hely. 2. Közösségi tér. 3. Sportlétesítmény. Támogatás vehető igénybe a támogatandó funkciók indításához, fejlesztéséhez szükséges épületek, épületrészek kialakítására, -felújítására, közvetlenül kapcsolódó tereprendezésre, demonstrációs és oktatástechnikai eszközök, berendezések-, oktatószoftverek beszerzésére, közösségi tér funkciókat szolgáló eszközök-, berendezések vásárlására, a sportlétesítményt kiszolgáló épület berendezésére, sporteszközök vásárlására. 8. Szakmai értékleltár(ak) kialakítása, publikálása az akciócsoport területén működő szervezetek körében szakágak,

3.

gazdasági ágak szerint (pl. kulturális, turisztikai, gasztronómiai, vállalkozói adatbázis). Támogatás vehető igénybe a szakmai értékleltár kialakításához, terjesztéséhez. A támogatás célja az társadalmi és gazdasági jellegű, együttműködések/hálózat kialakítása és/vagy fejlesztése. 9. Nemzetiségi, kisebbségi hagyományápolás, oktatás és kiállítások helyszínének kialakítása, eszközeinek beszerzése és fejlesztése. Támogatás vehető igénybe a kapcsolódó helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületek belső felújítására, -átalakítására, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre, a működéshez és a kultúra megőrzéshez szükséges eszköz, tradicionális eszköz beszerzésére. A támogatás célja a cigány és a német nemzetiségi kultúra fenntartása ás továbbadása a fiatal generációk felé. 10. Térségi, települési, szakma specifikus vagy tematikus rendezvény költségeinek biztosítására. A támogatás célja az akciócsoport területén élők helyi identitástudatának erősítése, információkhoz történő hozzáférésének elősegítése a gazdaságfejlesztési, illetve életminőség javítási intézkedésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósításával. A LEADER keretrendelet, a pályázati célterületek várhatóan május közepi megjelenéséről, a felülvizsgálat, a tervezés részleteiről egyesületünk honlapján (www.bakonyaljakisalfold-kapuja.hu) olvashat.

A helyi termelést népszerűsíti a Vesd bele magad! Fazekas Sándor miniszter a Vidékfejlesztési Minisztériumban fogadta a „Vesd bele magad!” program szervezőit és a résztvevő iskolák tanárait. A találkozón az iskolák képviselői megkapták a versenyfeladatokat, melyeket a diákoknak kell majd teljesíteniük, hogy egy három napos osztálykirándulást nyerhessenek. A Vesd bele magad! mozgalmat a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) indította, hogy minél több kisiskolással megértesse a helyben előállított termékek fontosságát. A program keretében általános iskolások vetőmagokat kaptak, hogy saját zöldségeket neveljenek. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, hiszen a program a vidéki életmódot, a helyi termelést népszerűsíti, és a kisdiákok nevelésén keresztül segíthet a vidéki népesség megtartásában. A mozgalomban általános iskolai osztályok vehetnek részt, akik minden hónapban beszámolnak kertjeik növekedéséről, a zöldségek felhasználásról, a feladatok teljesítéséről. A legszorgosabb osztály egy három napos kirándulást nyerhet, melynek során megismerheti egy fiatal gazda tevékenységét és azt, hogyan dolgozzák fel a megtermelt élelmiszereket. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL

Megjelent a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére kiírt pályázat A napokban megjelent a vidékfejlesztési miniszter 33/2011. (IV. 28.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről. A rendelet szerint támogatás vehető igénybe a mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a mikrovállalkozások megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, gazdaságon kívül végzett tevékenységre. Tervezett tevékenység esetén legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor szerepelnie kell a tevékenyégnek a mikrovállalkozás bejelentett tevékenységei között, vagy természetes személy ügyfél esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig felvett tevékenységnek kell lennie. Támogatható tevékenységnek és elszámolható kiadásnak minősül az eszközbeszerzés, az építés, a kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (Vhr.) 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások, a vállalkozás támogatható tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke. A jóváhagyott elszámolható kiadások – amennyiben szerepelnek a hivatkozott dokumentumokban – mértéke és aránya nem haladhatja meg a Gépkatalógusban szereplő referenciaárat, illetve az Építési Normagyűjtemény szerinti referenciaárát. Ha nem szerepelnek a hivatkozott dokumentumokban, két, műszakilag azonos tartalmú, összehasonlítható, a vonatkozó formai követelményeknek megfelelő árajánlat csatolása szükséges. A támogatás nyújtására fordítható éves keretösszeg 7milliárd Ft. A támogatás mértéke hátrányos helyzetű területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 65%-a, de legfeljebb 35 millió Ft, egyéb területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 60%-a, de legfeljebb 35 millió Ft. A kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésre legfeljebb 10 millió Ft, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetésére legfeljebb 2,5 millió Ft támogatás igényelhető. Támogatás igénybevételére jogosult - a működő mikrovállalkozás, - az induló mikrovállalkozás, - a természetes személy, aki vállalja, hogy a támogatás megítélését követően az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig egyéni vállalkozóként nyilvántartásba veteti magát és tevékenységét, amennyiben főállású alkalmazottat nem foglalkoztat, főállásban ekként végzi. Az ügyfél támogatási kérelmet olyan, a rendelet 4. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztésre nyújthat be, amely település bel- vagy külterületén a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a természetes személy lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a mikrovállalkozás székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik. Nem támogatható a már működő mikrovállalkozás fejlesztése, amely vállalkozás árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenyégből származik. Induló vállalkozás esetén a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontjában előírt nehéz helyzetben lévőséget a támogatási kérelem benyújtásától számított harmadik lezárt, teljes gazdasági évet követően kell vizsgálni. Az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart. A támogatási kérelmet az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül, vagy postai úton 2011-től évente június 15. és július 15. között lehet benyújtani a meghatározott formanyomtatványokon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az ügyfél kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be támogatási időszakonként. Az ügyfél újabb támogatási kérelmet kizárólag a korábbi fejlesztés utolsó kifizetési kérelmének beadását követően nyújthat be. A támogatási kérelmet az MVH a rendelet 1. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel és rangsor állításával bírálja el. A fejlesztés részbeni vagy teljes megvalósítását követően a támogatás lehívása céljából kifizetési kérelmet a 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, az elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül, 2011. október 1. és október 31. között, ezt követően évente minden egyes negyedév első hónapjában lehet benyújtani az MVH-hoz.

4.

Városi fiatalokat várnak a Fiatal Gazdák!

Az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) most induló „Vidék Kaland” Programja keretében városi fiataloknak biztosít lehetőséget, hogy bekapcsolódjanak egy-egy fiatal gazda által vezetett gazdaság munkájába. A látogatásokra 2011. július eleje és augusztus közepe között kerül sor. A résztvevőket nyilvános pályázat keretében választják ki. Az AGRYA várja a mezőgazdaság, a gazdák élete iránt érdeklődő 18-35 év közötti városi fiatalok jelentkezését! A jelentkezési határidő 2011. május 20. A pályázati felhívás és az űrlap a Vidékfejlesztési Minisztérium és akciócsoportunk honlapjáról is letölthető. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


A geotermális energia és a földhő hasznosítás mértéke 2020-ig ötszörösére növekedhet Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. május 3-án, egy budapesti konferencián ismertette a kormány geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseit. Az államtitkár kiemelte: a nemzeti megújuló cselekvési tervben 2020-ra kitűzött célszámok szerint jelentősen átalakul a megújuló energiaforrások részesedésének megoszlása a teljes megújuló energiatermelésen belül. Az egyik legnagyobb mértékű növekedés a geotermikus energia és a földhő hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi 8%-os részesedése a villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók tekintetében 2020-ra várhatóan 19%-ra emelkedik majd. Az előrejelzések szerint először a hőszivattyús földhő hasznosítás elterjedése várható, a geotermális energia felhasználásának igazi fellendülését az évtized második felére prognosztizáljuk – tette hozzá a szakpolitikus. Az elkövetkező időszak célkitűzései és tennivalói a közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása, a meglévő termálenergiakapacitások gazdaságos felhasználása és valós hőigény fennállása és kedvező geológiai adottságok mellett új kutak létesítése. Az új kutakat fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési programok keretében is lehet majd hasznosítani – hangsúlyozta az államtitkár. A részletes szabályok kidolgozása várhatóan május végéig megtörténik, majd a tervezetet jóváhagyásra Brüsszelbe küldi ki a kormány. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

5.

Sikeres volt az EU elnökség első negyedéve Az Európai Unió agrárminisztereinek tanácsa minősített többséggel elfogadta a Magyarország által beterjesztett, 2014-től érvényes közös agrárpolitika alapelveit – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, beszámolva a magyar EU-elnökség első negyedéves munkájáról az Országgyűlés európai ügyek bizottságának május 3-i ülésén. A március közepén nagy többséggel, 20 tagország támogatásával elfogadott dokumentum jelentősége abban áll, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a fenntartható, környezetbarát fejlődés mellett a jövőben méltányosabbá válik. A méltányos kifejezés a balti államok kérésére került bele a dokumentumba, hogy a következő, 2014-2020. évi költségvetési időszakban az új és a régi tagállamok egyforma megítélés alá essenek a támogatási politikában. A nagy többséggel elfogadott dokumentum legfontosabb üzenete, hogy Európának elegendő, biztonságos és jó minőségű élelmiszert kell előállítani elfogadható áron úgy, hogy természeti erőforrásainkkal okosan gazdálkodunk, vigyázunk a környezetre, törődünk az állatok jólétével, és közben gondoskodunk arról, hogy a vidéki térségek Európa teljes területén gyarapodjanak, és gazdaságilag életképesek maradjanak. Fazekas Sándor elmondta: „számunkra igen fontos, hogy az elfogadott dokumentum teljes mértékben összhangban van a magyar érdekekkel”. Az első negyedév másik nagy sikere, hogy a környezetvédelmi minisztereknek sikerült teljes egyetértésre jutniuk az elektronikai hulladékok begyűjtéséről és újrahasznosításáról szóló uniós jogszabály szövegében is. Az eredmény különösen nagy teljesítmény, mert a több mint két és fél éve folyó tárgyalásokon eddig a megállapodás közelébe sem sikerült jutni. Az elektronikus berendezések hulladékairól szóló jogszabály módosításának célja, hogy ösztönözze a használt elektronikai eszközök begyűjtését és újrahasznosítását. Fazekas Sándor hangsúlyozta: ezekből a hulladékokból jelentős mennyiségben az ipar számára értékes, újra felhasználható anyagok – pl. arany és földfémek – nyerhetők ki, és a visszagyűjtés a környezetet is kíméli. Képviselői kérdésre válaszolva a miniszter közölte: az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésével és a növekvő energiaárakkal a miniszteri tanács több alkalommal foglalkozott, s megállapította, hogy ez a folyamat a gyorsan növekvő népességgel magyarázható. Az EU keresi a kontinens biztonságos élelmiszerellátását biztosító megoldást. A mezőgazdasághoz köthető energiaforrások kiépítése és fejlesztése felértékelődőben van, s néhány országban, így például Németországban, ehhez kapcsolódva jelentős programok valósulnak meg, javítva egyes ágazatok jövedelmezőségén. A miniszter beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban – a német dioxin botrány nyomán, amely miatt az európai sertéspiac az összeomlás határára került – vita alakult ki a tagállamok között az intervenció kérdésében. Az a tagállam, amelynek kisebb a mezőgazdasága és inkább import révén elégíti ki a belső keresletet, az a piacra bízná a zavar kiküszöbölését. A nagy agrárpotenciállal rendelkezők viszont féltik termelői kapacitásaikat, és aktív piaci beavatkozással, azaz intervencióval kívánják kezelni az átmeneti zavarokat. A vita eredményeképpen az EU finanszírozta, hogy a tenyésztők a sertéshúst három hónapig lefagyasszák, így a krízis után több pénzhez jutottak. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat új szolgáltatásai A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat az alábbi, új online szolgáltatásait indította el honlapján (www.mnvh.eu) „Köz-tér” néven: Jó gyakorlatok – megismerhetők az ország legsikeresebb pályázatait mind a 11 szakterületen, és foglalkoztatás témakörben is. Piactér – a magyar termékek kereskedelmére létrejött szervezetek, igazi házi magyar termékeket előállítók között lehet böngészni. Interaktív falutúra – Magyarország 50 települését lehet bebarangolni a gép előtt ülve. A kedvcsinálás után a személyes kiránduláshoz szálláshelyeket is találni. Partnerkereső – amennyiben valaki a projektjéhez erőforrást keres, vagy erőforrással rendelkezik, amellyel szívesen segítene egy projekt megvalósulásában, megkeresheti ideális partnerét.


6.

A vidék élni akar! – Elindult a 10 éves vidékstratégia társadalmi vitája

Fazekas Sándor társadalmi vitára bocsátotta a Vidékfejlesztési Minisztérium 10 éves Nemzeti Vidékstratégiáját az április 28-i sárospataki nyitó rendezvényen. A stratégia célja, hogy 2020-ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Az agrárstratégia megalkotásával és végrehajtásával a tárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. Ennek érdekében négy átfogó területről; az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. A harmadik évezredben a nemzet csak akkor érezheti magát biztonságban, ha tudatosan védi tájainak épségét, lakosait jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel látja el, és természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodik. Az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág és a környezet védelme nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai feladat. Magyarország történelme során mindig a vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye nemcsak a falvakban élők gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. Bár természeti adottságaink – termékeny földjeink, termál-, gyógy- és ivóvízbázisunk, változatos természeti tájaink, élelmiszereink – kiválóak, mégsem tudtunk élni velük. A vidéki életfeltételek jelentős romlásának, a mezőgazdaság további hanyatlásának, a „dél-amerikanizálódási” folyamat megállításának érdekében gyors és alapvető gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. Ezt a célt szolgálja az eddig hiányzó Nemzeti Vidékstratégia, amely hosszú távú jövőképet, világos alapelveket valamint cselekvési programokat határoz meg a mezőgazdaság, a vidék és a gazdatársadalom újraélesztésére.

A stratégia központi, átfogó céljai a következők: Magyarország a szándékok szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait, ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. • a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása • a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása • az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése • agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása • az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése • a helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése • a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása • a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása A Nemzeti Vidékstratégia az átfogó célok megvalósításához konkrét teendőket és nemzeti programokat fogalmaz meg. A stratégiához önálló honlap készült, amely elérhető a www.videkstartegia.kormany. hu címen. A koncepció teljes anyag és rövidített változata elérhető a Vidékfejlesztési Minisztérium és akciócsoportunk honlapján. A vitaanyaggal kapcsolatos véleményeket a videkstrategia(kukac)vm.gov.hu e-mail címre várják május 31-ig. A minisztérium pályázatot hirdetett a Nemzeti Vidékstratégia logójának megalkotására, hogy minél szélesebb célközönséget – tervezőket, művészeket is – vonjon be a munkába, illetve a vitába. A szaktárca vezetői végigjárják az országot

annak érdekében, hogy a stratégiát a lehető legszélesebb körben ismertessék az érintettekkel. A körút első állomása április 28-án volt Sárospatakon, ezt követte Kecskemét május 5-én, majd Püspökladány 6-án, ahol a vidékfejlesztési miniszter elmondta, hogy az állami tartalékból 2 millió kilogramm cukrot felszabadítanak és piacra dobnak, hogy letörjék a magas cukorárakat. Hangsúlyozta, hogy 2014-ig meg van kötve a kezünk, az uniós cukorszabályozás miatt, de utána gondos tervezéssel, a magyar gazdák kőkemény érdekvédelmével változtathatunk a magyar cukortermelés jövőjén. Az országjáró vitafórum hátralévő időpontjai és helyszínei a következők: - Szombathely: május 16. - Budapest: május 18. - Szekszárd: május 19. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Megjelent az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram részleteit tartalmazó közlemény a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján A termelők és a tenyésztők 1—50 millió forint között, a termeltetők 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvező kamatozású hitelt. A kamat mértéke 8 százalék, a futamidő három év, egyéves türelmi idővel. Az MFB felügyeletével (forrásbiztosítása mellett) zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges. A kormány március végén döntött a piacinál kedvezőbb finanszírozású hitel elindításáról. A 15 milliárd forintos keretből tízmilliárdot az állattenyésztési ágazat szereplői – ezen belül ötmilliárd forintot a sertés- és baromfi ágazatban tevékenykedő integrátorok igényelhetnek. A fennmaradó ötmilliárdos hitelforrás a növénytermesztésből-, kertészetből élő gazdákra vár. A hitel célja, a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javítása. A kereskedelmi bankok és hitelintézetek csatlakozását követően a mezőgazdaságból élők és a halgazdálkodók várhatóan május második felétől igényelhetik a hitelt. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


7.

Mezőgazdasági bizottságok elnökeinek a találkozója Elnökségünk ideje alatt a parlamentben sorra kerülnek megrendezésre a szakpolitikai kérdésekhez kapcsolódó tanácskozások, ilyen volt a mezőgazdasági bizottságok elnökeinek április 13-i találkozója is, mely már a negyedik ezeknek az egyeztetéseknek a sorában. A rendezvényen képviseltették magukat a tagországok bizottságainak elnökei s vezető testületei illetve a csatlakozásra váró országok bizottságai is. A rendezvény házigazdája Font Sándor volt a Magyar Mezőgazdasági bizottság elnöke, aki köszöntőjében a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről beszélt. A közös európai agrárpolitika létrejötte óta megannyi reformon ment keresztül s mai napig is az Európai Unió meghatározó pilléreinek az egyike, mely bár további reformokra szorul, de hangsúlyozta a kétpilléres támogatási rendszer megtartását, de annak egyszerűbb kivitelezését. Kitért a környezet tudatos gazdálkodás fontosságára s a tagországok megfelelő szabad mozgásterének a biztosítására, mely ösztönzi a versenyképességet s az energia hatékony környezet tudatos gazdálkodást. A magyar EU elnökség képviseletében Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztés miniszter mondott beszédet a KAP 2013 utáni jövőjéről valamint az EU Duna Régió Stratégia mezőgazdasági vonatkozásairól. A szakminiszter elmondta, hogy a magyar elnökség első számú prioritásként kezelte a Közös Agrárpolitika jövőjét, mindezt annak tudatában tette, hogy a mezőgazdaság Európának alapértéke, politikai és gazdasági fejlődéséhez megkerülhetetlen stratégiai ágazata. Örömtelinek tartotta a 2011. márciusi megállapodást, melyet az agrártanács minősített többséggel fogadott el a KAP jövőjéről melyet jó üzenetnek tart az európai polgárok, gazdák felé. A záródokumentum-tervezet pontjainak 90 százalékában teljes volt a tagállamok egyetértése. A KAP legfontosabb üzenete, hogy Európának elegendő és jó minőségű élelmiszert kell előállítania elfogadható áron. Véleménye szerint a KAP továbbra is közös politika kell, hogy maradjon s fontos reformokra van szüksége melyek az egyszerűsítést a jobban átláthatóságot szolgálják. A tagállamok többségében nagy az ellenállás a nagyüzemeknek kifizetett támogatások felső határának a meghatározására, viszont a tagállamok többsége támogatja a méltányosabb jövedelem támogatások elosztását s a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező vidékeknek nyújtott támogatások hatékonyságának a növelését. A dokumentum javasolja a 2014 utáni egységes terület alapú támogatási rendszer (SAPS) fenntartását is. A következtetés kiemeli az unió mezőgazdasági piacorientáltságának és versenyképességének a fenntartását. Elmondta, hogy az uniós miniszterek fontosnak tartják, hogy az agrárágazat hosszútávon fenntartható, termelékeny és versenyképes legyen. Kiemelte a Duna stratégia (DRS) fontosságát is melyeknek fő pillérei a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás, a táj, a talajminőség megőrzés, a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés, a kutatás-fejlesztés területén az együttműködés erősítése. Mindezeket a célok tartalmazza a DRS mely az EU 2020 stratégia célkitűzéseit fogalmazza meg integrált szemléletben. José Manuel Silva de Rodriguez, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatója kiemelte, hogy a KAP mindig is az európai közös politika egyik fő pillére volt, a KAP sikerességét mutatja, hogy az EU nem szorul élelmiszer behozatalra. Az EU 2020 egyik fő eleme a fenntartható termelés és a biodiverzitás megőrzése. Lowri Evans, az Európai Bizottság tengerügyi és halászati főigazgatója a közös halászati politika jövőjéről s lehetőségeiről beszélt. Délután Font Sándor a géntechnológiai úton módosított szervezetek (GMO) mentesség fontosságáról beszélt, kiemelte, hogy az ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatokra tekintettel stratégiai érdek Magyarország GMO mentességének megőrzése. Kiemelten fontosnak tartotta megemlíteni azt a 2006-ban elfogadott konszenzusos döntést, melyben Magyarország elköteleződik a GMO mentesség mellett, illetve szerencsésnek tartotta a bizottság azon 2010 rendeletét, mely szabad kezet nyújt az országoknak a GMO korlátozására vagy tiltására. Ezután Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tartott előadást a géntechnológiai úton módosított szervezetek megítéléséről a fenntartható mezőgazdaság tükrében. Dr. Roszík Péter a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója az ökológiai termesztés és a géntechnológiai úton módosított növényekről tartott bemutatót. Az igazgató beszélt a magyarországi biogazdálkodásról, s annak megőrzésének a fontosságáról. Dr. Font Sándor a gyűlés elnöke a felszólalásokat s a hozzászólásokat összegezve kifejtette, hogy soha ne tevésszék szem elől a tagállamok az agrárpolitikai reform fontos pilléreit. A reform szabályozások legyenek tiszták és átláthatóak, a harmadik országoktól is követeljük meg azt a mércét, amit önmagunkkal betartatunk. A konzekvensség ilyen téren meghatározó, a régi-új EU tagállamok közötti támogatási rendszer különbségeinek felszámolását minél előbb meg kell tenni. A legfontosabb a környezetvédelmi és emberi szempont, a gazdasági csupán másodlagos fejtette ki. Meg kell vizsgálni az EFSA kritikákat. A fogyasztóknak joguk van tudni mit fogyasztanak, az gén módosított termék vagy sem? Szem előtt kell tartanunk ez EU állampolgárok többségének álláspontját még pedig, hogy nem kívánnak gén módosított élelmiszereket fogyasztani. Elhangzott az is, hogy az Alpok-Adria régió GMO-mentes övezetté vált. Font Sándor a GMO mentesség megjelölésének bevezetésével egyetértve úgy vélte, a külső megjelölés milyenségét és kritériumait uniós központi szabályozással kell rendezni. (Forrás: elnoksegtudositoi.eu/rovatok)


8.

Bemutatkoznak az ÚMVP-ből sikeresen megvalósult projektek Jogcím: ÚMVP – III. tengely Falumegújítás és -fejlesztés Pályázó: Bársonyos Község Önkormányzata A fejlesztés célja: Új játszóterek kialakítása Támogatás: 18 137 706,- Ft Bársonyos község – mely dombvidéki útifalu – a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport délkeleti szélén, a Bakonyalja északi peremén, Komárom-Esztergom- valamint Győr-Moson-Sopron megyék határán található. Bár a falu nem rendelkezik védett természeti területtel, azonban természeti adottságai, zöld turizmusra való alkalmassága jelentős, amit vadászatra- és horgászatra alkalmas területek egészítenek ki. A településen a kistérségi kulturális rendezvénysorozatok eseményei mellett saját, a jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeket is szerveznek. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesülethez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének jogcímére az első meghirdetési körben, 2009. januárjában benyújtott támogatási kérelmet 2009. októberében hagyta jóvá az akciócsoport, valamint az Irányító Hatóság. A támogató határozat kézhezvételét követően 2010-ben valósult meg a beruházás kivitelezése. A településen élő gyermekek száma – és e szám folyamatos növekedése – kellően indokolja a megfelelő testmozgás és mozgáskultúra kialakításában jelentős szerepet játszó létesítmény kialakítását. Az új játszótéren a szociálisan terhelt gyermekek a lakáson kívül töltött szabadidejüket tartalmasan használhatják fel. A népesség megtartása és a magas színvonalú közösségi tér kialakítása mellett a GKM 78/2003-as rendeletben foglaltaknak is eleget tett az önkormányzat az EU-konform játszóterek kialakításával. A fejlesztés során két, részlegesen akadálymentesített játszóteret hoztak létre a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utcában, melyet a fogyatékossággal élők is használni tudnak. Cél volt, hogy a település olyan családbarát közösségi terekkel rendelkezzen, mely a hasonló létesítményekkel együtt alapot teremt az élhető, barátságos lakókörnyezet megteremtéséhez, a közösségi összetartó erő növeléséhez, mivel az önkormányzat fő célkitűzése a kisgyermekes családok, fiatalok itt tartása. A következő fából és műanyagból készült eszközöket telepítették mindkét megvalósítási helyen a beruházás során: csúszdaház mászóhálóval, nyújtó mászóhálóval, homokozó, libikóka, 2 db rugós játék, hinta, egyensúlyozós görgősjáró, mozgáskorlátozott gyerekek számára is használható játszótéri eszköz, valamint a megfelelő védőberendezések (ütéscsillapító burkolatok, biztonsági korlát). Az új játszóeszközök telepítése mellett a környezetet is rendbe tették és térhasználati berendezéseket (pihenőpadok, asztal, hulladéktárolók) és növényeket (fák, sövénynövények) is telepítettek. A játszótér környezetbarát, természetes anyagokból került kialakításra, fokozódott a környezetesztétika, többfunkciós fenntartható térhasználat valósult meg, melyek együttesen csökkentik a környezet terhelését. Nagyon jó érzés látni kicsiket és nagyokat, amint megelevenedik a tér, sorban állnak a játékoknál. Jókat beszélgetnek a padon ülve az anyukák is, mert a játékok, a terület tiszta és biztonságos. Más településről is jártak már itt gyerekek és nagyon jól érezték magukat. Az önkormányzat a gyerekek és szülők részéről számos pozitív visszaigazolást kapott a beruházás megvalósítása óta. A fejlesztés eredménye reményeik szerint hosszú távon válik érzékelhetővé. Szociális hatásai kimagaslóak, hiszen a többek között a játékkal töltött gyerekkor, a játszva tanulás vezet a kiegyensúlyozott személyiség kialakulásához. Jelen projekt szerves harmóniában áll a községben, azonos időben, ÚMVP-támogatással megvalósított, már bemutatott többi fejlesztéssel: a katolikus egyházközség által a Vidéki örökség megőrzése jogcím keretében felújított templommal, valamint a Bársonyosért Közalapítvány által végrehajtott „A Bársonyosi helytörténeti kiállítás épületének külső felújítása” elnevezésű Falumegújítás és -fejlesztés projekttel.


9.

Bemutatkoznak tagtelepüléseink – Kisigmánd Kisigmánd népessége 532 fő, területe 13,14 km2, a népsűrűség 40,48 fő/km2. A község a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport északi részének keleti szélén, a Komáromi kistérségben fekszik. A falu a Győr-Tatai teraszvidék kistájon, Komárom városától 11 km-re található. Közigazgatási határvonala megegyezik az M1-es autópálya vonalvezetésével. A 2 km távolságra lévő autópálya a 13. számú főútvonalon – melynek másik oldalán Nagyigmánd található – érhető el. A település elnevezése a birtokos család nevéből eredeztethető. Első okleveles említése 1440-1446 között ismert, Kyswygman, 1453-ban Kis-Wigman formában. A Kis-előtag Nagyigmándtól különbözteti meg. A jövevény Wigman nemzetség a XI. század elején kapott itt birtokot. Területén több római kori kőemlék került elő. 1935ben kutatást végeztek a temetőben és a református sírok nagy részében, a halmot borító kőlapként elhelyezett, vagy fejfaként álló római domborműveket, szarkofág- és sírkőtöredékeket találtak. Feltételezések szerint a XIX. századi szőnyi „kőszedésekben” részt vett kisigmándiak hozhatták ide, sírjaik maradandóbbá tételére. A római kőfaragványok egy része Komáromba került, de néhány darab a helyi református templom kertjében látható. A XIII. században a falu az Igmánd nemzetségé. A XIV. század közepén pedig egy része a Héderváry család tulajdona. V. László király zálogbirtokként a Rozgonyiaknak adományozta. 1500 körül a bajnai Both család szerzett itt birtokot, melynek tulajdonába 1511ben Bakócz Tamás esztergomi érseket iktatták be. A török 1543-ban teljesen elpusztította a falut, melyet a XVII. században református magyarokkal telepítették újra. Nemesi község volt. Református egyháza 1796ban alakult. Műemlék jellegűvé nyilvánított temploma is ekkor épült, későbarokk stílusban, tornyát 1914-ben kapta. 1809-ben a napóleoni háborúk hadműveleti területébe esett Kisigmánd és környéke. Ma is látható a franciák ellen emelt „Franciasánc”. Az 1839. évi tagosítás után némely lakos birtokrésze egész Szentmihálypusztáig jutott ki, így e két puszta összeépült. 1848 után Kisigmándhoz csatolták Szentmihályt, melyet 1292-ben már villa Schentmihal alakban említettek. A középkorban Kisigmándnál jóval népesebb volt. Elpusztult templomának köveiből építették fel Kisigmándon a római katolikus kápolnát 1820 és 1823 között. A főbejárat fölött márványtáblára vésett sorok ismertetik a kápolna történetét. A községnek 1848-ban a hozzátartozó Szentmihály-, Ghyczy-, Thaly- és Újpusztával együtt 653 lakosa volt, közülük 148 katolikus, 476 református és 29 zsidó vallású. 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1864-től újra Komárom vármegyéhez, annak gesztesi járásához tartozik. 1926-tól nagyközség. Ugyanebben az évben megtörtént a faluban a villamoshálózat részleges kiépítése. A község háza 1938-ban épült. A helyi millenniumi ünnepségek keretében 1896-ban Szentmihálypuszta birtokosai egy-egy fát ültettek a hét vezér emlékére. Az Árpádot jelképező fa gyökerei között egy palackba üzenetet rejtettek és arra kérték ennek megtalálóját, hogy ültessen azon helyre új fákat s ezen írást tegye ismét az egyik fa töve alá. Kisigmánd gazdasági életében mindig is a mezőgazdaság játszotta az uralkodó szerepet. A földek háromnegyede szántó volt, melyen nyolc középbirtokos, hét kisbirtokos és negyven törpebirtokos gazdálkodott. Állattenyésztése már a XIX. század végén híres volt: ló, szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésével foglalkoztak. A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. A kisigmándiak 1990-ben közadakozásból, Angyal Eszter tervei alapján II. világháborús emlékművet készíttettek, melyet a temetőben helyeztek el. 1946-ban Csémpusztát Kisigmándhoz csatolták, majd Nagyigmánd székhellyel 1971. április 1-jei hatállyal községi közös tanács alakult. 1990-ben lett újra önálló község. 1984-től – 1988-ig Komárom közigazgatási vonzáskörzetéhez tartozott. Kisigmánd külterületi lakott helye


10.

Újpuszta, mely már a XV. század környékén betelepült. Kisigmándon 1892-ben egytantermes Községi Elemi Népiskola alakult. A szentmihálypusztai Allami Elemi Népiskola pedig 1927-ben létesült. A Nagyigmánddal történt 1971-es egyesítés óta sem iskolája, sem óvodája, sem könyvára nincs a falunak. A gyerekek a nagyigmándi óvodába és általános iskolába járnak. A falunak már 1948-ban megépült a sportpályája. 1992-ben öltözőt és konditermet építettek hozzá, 1997-98-ban pedig pályafelújítást végeztek, melynek eredményeként szabványos pályát alakítottak ki. A szervezett keretek közti sportolási lehetőségeket az 1991-ben megalakult Kisigmándi Sportkör biztosítja a lakosok számára. A mezőgazdaságot a helyi „Harcos” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet irányította, mely 1980-ban a nagyigmándi termelőszövetkezethez került. A rendszerváltás után szövetkezetté alakult. Legjelentősebb gazdasági társasága a FEMTECH Fémszerkezetgyártó-, Szerelő- és Szolgáltató Kft. Legfontosabb vállalkozása a kisigmándi sertéstelep, valamint Újpusztán a Komáromi Agrár Rt. szarvasmarha-tehenészete. Ez utóbbi központi épülete a XIX. században épült Ghyczy-kastély. A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett az infrastrukturális elmaradottság felszámolása érdekében. Ennek köszönhetően az utak burkoltak, 1991-ben a lakások 90%-át rákapcsolták a kábeltelevíziós hálózatra. 1993-ben kiépült a digitális telefonhálózat, 1995-ben bevezették a vezetékes gázt. 1997-ben Nagyigmánddal közös beruházásként a csatornahálózat és a szennyvíztisztító megépítése szerepelt.

Nevezetességei: • A késő barokk stílusú református templom, • Római katolikus kápolna, • Milkovich kúria, •Ghyczy-kastély (Újpuszta). Rendezvények: • Március 15-ei megemlékezés • Falunap (július 3. szombatja)

Pécsvárady Attila polgármester elmondta, hogy az önkormányzat az elmúlt öt évben az alábbi felújításokat végezte el önerőből: 2006. – Zrínyi és a Rákóczi utcák (2.353.000,- Ft) 2007. – buszváró (1.233.000,- Ft) 2008. – temető kerítés utcafronti része (664.000,- Ft); Erdősor utca (2.283.000,- Ft) 2009. – Ságvári és Kossuth utcák (6.356.000,- Ft); Községháza belső felújítása (1.315.000,- Ft) E mellett önerőből 2009-ben buszmegállót (2.322.000,- Ft), 2010-ben művelődési házat (78.500.000,- Ft) építtetett. A település jövőbeni tervei között szerepel a sportöltöző felújítása, a Faluház berendezése, parkolójának, előkertjének kialakítása, a Petőfi utca vízelvezető rendszerének kiépítése, valamint a temető parkolójának kialakítása. A HVS-ben foglalt legfontosabb probléma a településen: „Nincs az önkormányzat tulajdonában olyan épület, amely a közösségi rendezvények színtere lehetne.” A HVS-ben foglalt legfontosabb lehetőség a településen: „Alternatív energiaforrások hasznosítása (szélerőmű park telepítése).” (A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2008. tavaszi készítése óta a probléma megoldásra, a lehetőség kihasználásra került.) Egyesületünk tagjai a településről: • Kisigmánd Község Önkormányzata •Bartus Gyula egyéni vállalkozó A településről ez idáig 1 db, támogatásban részesített kérelem érkezett az ÚMVP III. tengelyének Falumegújítás és –fejlesztés jogcímére a második megnyitási körben: KÉRELMEZŐ

FEJLESZTÉS CÉLJA

Kisigmánd Község Önkormányzata

A kisigmándi faluközpont fejlesztése

JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 13 340 294,- Ft

Egy másik, a IV. tengely (LEADER program) keretében meghirdetett „Termelés, feldolgozás, értékesítés összekapcsolása” célterületre benyújtott és támogatásban részesített, pályázati projekt megvalósítási helyszíne található még a községben: KÉRELMEZŐ

FEJLESZTÉS CÉLJA

Kozicz Attila EV

Konténeres sertésfeldolgozó létrehozása

JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 21 633 600,- Ft

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Recommend Documents