Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy, 2010. február 01.
Szentendre, a Magyar Honvédség „kapuja”
Egy csendes kisvárosban, Szentendrén található a katonai alapkiképzés és a tiszthelyettes szakképzés fellegvára, a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis és a Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola. A két intézménynek otthont adó laktanya jelentőségét a Magyar Honvédség szervezetében a kiképzés szerepe, funkciója adja meg. A hadseregek sikerének, működőképességének titka ugyanis a hatékony kiképzésben rejlik. A történelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy a háborúkban azok a katonai szervezetek voltak sikeresek, amelyek – egyéb fontos, itt nem részletezhető tényezők mellett – a legjobban felkészültek a harc megvívására, a legjobban elsajátították a fegyveres küzdelem megvívásához elengedhetetlen mesterségbeli tudást. Ezért tehát a kiképzés célja és értelme a siker eléréséhez szükséges képességek kialakítása. Ezt a célt törekszik elérni a maga sajátos eszközeivel és lehetőségével a Szentendrén működő két katonai szervezet. Azok a sajátosságok, amelyek jellemzőek az itt folyó kiképző, felkészítő munkára, a HM és MH vezetőit – joggal – arra késztették, hogy az objektumot a Magyar Honvédség „bölcsőjének” vagy „kapujának” nevezzék. Valamennyi szerződéses legénységi állományú katona, tiszt és tiszthelyettes hallgató ugyanis Szentendrén találkozik először a szabályzatokban megfogalmazott, szervezett „katonaélettel”. Szentendre katonatörténeti áttekintése A Duna jobb partján, Budapesttől alig egy kiáltásnyi távolságra található Szentendre, amely a Dunakanyar egyik legjelentősebb városa, a magyarországi képzőművészet, különösen a festészet fellegvára. A város évtizedek óta katonai szempontból is jelentős, hiszen korábban is otthont adott a tiszthelyettes és tisztképzés szervezeteinek, napjainkban pedig az önkéntes haderő működését biztosító személyi feltételek megteremtésének egyik alapintézménye található itt. A kezdetek Szentendre történelme évszázadokra nyúlik vissza. A Duna jobb partjának Esztergom és Budapest közötti szakasza a századok, sőt évezredek folyamán a Kárpát-medence történelmének egyik legjelentősebb területe volt. Ismert történeti tény, hogy a Római Birodalom keleti határa a Duna vonala volt. A folyam partjain húzódó erődrendszernek, a limesnek egyik jelentős eleme volt a szentendrei 1
Ulcisia Castra - magyarul: Farkasvár. Ez az erődítmény a II. század elején épült és az V. század első feléig szolgálta a birodalom érdekeit. Egyes források a rendszeresen itt állomásozó katonák létszámát mintegy 1000 főre tették. A vár körül elterülő polgári településen laktak a katonák családtagjai, valamint a katonaságot ellátó iparosok és kereskedők.
A II. század végén a Duna túl partján lakó lovas szarmaták ellen hasonló harcmodorú lovas és íjász csapatra volt szükség. Ekkor egy 1000 fős szír íjászalakulat lett az új csapat Szentendrén. A Római Birodalom az V. században már nem tudott ellenállni a keletről jövő népvándorlás fokozódó nyomásának. A limes őrhelyeit és táborait sorra feladta. Napjainkban a rómaiak emlékét már csak néhány falmaradvány, a Dunakanyar körút mentén kialakított szabadtéri római kőtár és több utcanév őrzi. A magyarság a IX. században foglalta el a Kárpát medencét. Szentendrét és környékét a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem vette birtokába. Serege és népe az itt talált római őrhelyet erődítménynek használta. Buda elfoglalása (1541) után Szentendre is török kézre került. A százötven éves török uralom alatt a város majdnem teljesen elpusztult. 1684-ben szabadult fel, de néhány évig még a Budát ostromló keresztény seregek felvonulási területe volt. A Lotaringiai Károly vezette győztes szentendrei csata (1684) emlékét ma emléktábla őrzi. Az 1848-49-es szabadságharc idején a város háromszáz nemzetőrt állított ki, de katonaságot hivatalosan nem küldött a honvédseregbe. Ennek ellenére számos szentendrei vett részt a szabadságharc csatáiban. Neskó Jenő tüzértisztként védte Komárom várát. A sokkal ismertebb személyiség, Ignjatovics Jakov, a váci piaristáknál és az esztergomi bencéseknél végezte tanulmányait. Ismerte Petőfi Sándort és huszártisztként harcolta végig a szabadságharcot. A fegyverletétel után Szentendrén húzódott meg. A forradalom leverése után költözött Szentendrére Petzelt József honvéd alezredes, a Hadi Tanoda megalapítója és igazgatója. Itt halt meg, síremléke – amelyet korábban a városban működő Kossuth Lajos Katonai Főiskola emelt - ma a negyvennyolcas ünnepségek színtere. Közelmúlt történelmünk katonai eseményei Szentendre és a katonai képzés. Az elmúlt évszázadban, évtizedekben és napjainkba is virágzott e városban a katonai élet. A Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisnak és a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolának jelenleg helyet adó területen emelték az első épületét annak a katonai bázisnak, ami később egészen napjainkig sok katona nemzedéknek adott helyet. Szentendre legújabb kori katonatörténetének fontos időpontja 1930. Ekkor épült fel az első laktanya, amely 1930-1944-ig a Magyar Királyi 101. Honvéd Vasútépítő Ezred, 1933-tól a Magyar Királyi Államrendőrség Központi Újonciskola, 1937-től a Magyar Királyi Egyesített Honvéd Hidászszakaszok, majd a Honvéd Közlekedési Ezred elhelyezésére szolgált. Az ötvenes évek közepéig itt működött Járási Kiegészítő Parancsnokság, illetve az 55. és a 67. műszaki zászlóalj. 2
1957-ben Szentendrén alakult meg az első Központi Tiszthelyettes Iskola, majd 1967től 1996-ig a Kossuth Lajos Katonai Főiskola a tisztképzésnek adott otthont a városban. 1996tól 2001-ig a tisztképzés, amelyet az átszervezések következtében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kara vett át, ebben a laktanyában folytatódott tovább. 1996. júliusától 2001. júliusig a MH Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégium is itt működött és Kalocsáról ide került át a tartalékos parancsnoki felkészítés is.
Részletes eseménytörténet Szentendre mindig híres volt arról, hogy a fiatal felnövekvő katona nemzedékek itt tehették meg első lépéseiket e nehéz, de szép hivatás rögös pályáján. A II. világháború zavaros évei után 1957-ben a megnövekedett altiszti hiány pótlására jött létre Szentendrén a Központi Tiszthelyettes Kiképző Iskola. Ettől az időponttól – elnevezésének megfelelően - központi helyet foglalt el a személyi állomány új követelmények szerinti felkészítésében, a honvédség állományának oktatásában, képzésében, átképzésében, továbbképzésében. Szentendre mellett - a fegyvernemi igényeknek megfelelően - további négy bázison: Debrecenben, Szolnokon, Börgöndön és Budaörsön alakítottak ki kiképző központot. A 60-as, 70-es években újabb csapatbázisokat kapcsoltak be a képzésbe, (Vác, Budapest, Békéscsaba, Mezőtúr, Szabadszállás, Ságvári-liget, Orosháza). Az ezt követő évtizedekben egy időre elkerült a tiszthelyettes képzés Szentendréről. A tiszthelyettes állomány képzése csak 1990-es évek elején került vissza a városba, a kétéves parancsnoki tiszthelyettes-képzés katonai főiskolákra történő áthelyezésével. Így 1991től a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán - a fő profil mellett, ami a tisztképzést jelentette - azonos szakon folyó tiszthelyettesi képzés indult meg. Eközben már folyamatban volt a katonai középiskolai és felsőoktatási hálózat átalakítása, az intézmények számának csökkentése, az új tiszthelyettesi szakképzés intézményeinek létrehozása. 1996 szeptemberétől az új rend szerint három szakképzést folytató iskola jött létre, a háromból az egyik az MH Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégium, amelynek Szentendre lett a bázisa. A tiszthelyettes képzés további korszerűsítésének következtében, 2001. augusztus 01-ei hatállyal megalakult a Magyar Honvédség Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskola, ezzel egyidejűleg megszűnt a három jogelőd. A tiszthelyettes képzés korszerűsítésével párhuzamosan nagy átalakításon ment keresztül a legénységi állomány kiképzési rendszere is. A Magyar Honvédség felső vezetése a 90-es évek közepétől szükségesnek tartotta az alapkiképzés és azt követő szakalapozó kiképzés korszerűsítését, illetve egységes alapokra helyezve egységes követelményi rendszer kidolgozását. E folyamat eredményeként 1997-ben négy kiképző központ, kettő az ország keleti felében Szabadszálláson és Kalocsán, kettő pedig a Dunántúlon Tapolca és Szombathely bázissal jött létre. Az évezred elején újabb változtatások váltak szükségessé a legénységi állomány kiképzésében, ezt több honvédségen belüli és nemzetközi folyamat is indokolttá tette. Ilyen események közzé tarozott hazánk felvétele a NATO-ba, illetve 2004-ben az önkéntes haderőre történő átállás, a sorkatonai szolgálat felfüggesztése. Ezek a változások új kihívások elé állították a Magyar Honvédséget, ezért átfogó hadsereg-reform vált szükségessé. A haderő átalakítás következtében folyamatos átalakulásra került sor a kiképző központoknál. 2004-től már csak Tapolcán a Tapolcai Kiképző Központban folyt a szerződéses állomány képzése. 3
2005-ben újabb nagyszabású változások, folyamatok indultak meg. Ennek következtében szétválasztásra került a legénységi és tiszthelyettes állomány OKJ-s (Országos Képzési Jegyzék) jellegű és egyéb át- és tovább képzése, ez a folyamat két nagy kiképzést folytató szervezettet érintett. Egyik ilyen alakulat a legénységi állomány nagyhírű kiképzési bázisaként tartott Tapolcai Kiképző Központ volt a másik a tiszthelyettes állomány képzésének „fellegváraként” emlegetett Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Központ Szentendre bázissal. A legutóbbi időszak szervezeti változásai A honvédelmi miniszter 2001. 08. 01-jével a MH Szentendrei-, Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégium és a korábbi tiszthelyettes iskolák jogutódjaként megalapította a MH Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskolát 450 fős állandó és 800 fő hallgatói állománytáblával. A katonai szakképzés helyzetét a képzési szerkezet folyamatos változása jellemezte, amely követte a Magyar Honvédségben végbemenő haderőreform egyes lépéseit. A tiszthelyettes képző intézmény 2003. május 29-én felvette a Kinizsi Pál nevet. 2004-ben a MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola neve 2004. július 01-jén MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Központra (MH KPTKK) változott. 2005 februárjában döntés született az MH KPTKK átalakításáról. Jogutódként megalakult az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola (MH KPTSZI), amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) elismert képzést folytató intézmény. A laktanya új szervezeteként a 2005. nyarán megalakult az MH Tapolcai Kiképző Központ jogutódjaként az MH Szentendrei Kiképző Központ. Alaprendeltetésként a szerződéses legénységi állomány, ZMNE hallgatók, tiszthelyettes képzésre felvett hallgatók alapkiképzését, tiszthelyettesi vezetői képzést és előmeneteli tanfolyamokat hajt végre, utaltság rendben kiszolgálja az MH KPTSZI-t. 2006. október 18.-án a kiképző központ Kiképző Zászlóalja felvette Mecséri János altábornagy, 1956-os katonahős nevét, így a továbbiakban zászlóalj új neve: MH Szentendrei Kiképző Központ Mecséri János Kiképző Zászlóalj. A lelkiismeretes és magas színvonalon teljesített munka elismeréseként és a Mecséri János név felvételének alkalmából a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere csapatzászló szalagot adományozott a zászlóalj részére. A folyamatban lévő átalakítások érintették az újonnan megalakult szervezetet: 2007. július 01-jén megszűnt a MH Szentendrei Kiképző Központ és megalakult a jelenleg is működő szervezet, az MH Központi Kiképző Bázis (MH KKB). Az MH KKB Az MH KKB önálló állománytáblával rendelkező, dandár jogállású katonai szervezet. Alapítója és fenntartója a honvédelmi miniszter, felügyeleti szerve a Honvédelmi 4
Minisztérium, a HM Honvéd Vezérkar főnök közvetlen szolgálati alárendeltségébe tartozik. Feladatait a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály szakmai alárendeltségében hajtja végre. A bázis elhelyezésére szolgáló laktanyában működik a Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola (MH KPTSZI), amely önálló állománytáblás oktatási intézménye a magyar tiszthelyettes képzésnek. Az MH KKB alapadatai: A katonai szervezet megnevezése: Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis Rövidített megnevezése: MH KKB Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 12-14. Postacíme: 2000 Szentendre, Dózsa György út 12-14. Telephelyei: Csobánka gyakorlótér, Izbég lőtér Az MH KKB vezetője a parancsnok, akit – a HM Honvéd Vezérkar főnök javaslata alapján – a honvédelmi miniszter nevez ki és ment fel. A parancsnok a kiképző bázis élén álló egyszemélyi felelős vezető, a szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese. A parancsnok szolgálati elöljáróként gyakorolja az MH KPTSZI igazgatója feletti – az alapító okiratban meghatározott – egyéb munkáltatói jogkört a HM Honvéd Vezérkar főnök képviselőjeként. Vezető állomány
Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy MH KKB parancsnok Róth László mk. ezredes
MH KKB parancsnok-helyettes (kiképzési feladatok)
Nagy Sándor ezredes
MH KKB törzsfőnök (parancsnok-helyettes)
Mikusi Zsolt ezredes
MH KKB parancsnok-helyettes (nemzetközi feladatok)
Szilágyi György ezredes
MH KKB parancsnok-helyettes (támogató feladatok)
Sashalmi Zoltán törzszászlós
MH KKB vezénylő zászlós
A szervezet személyi állományának 2008. évi állománytáblás létszáma: 447 fő. Állami feladatként ellátandó alaptevékenység: – az MH katonai szervezeteinek szerződéses legénységi állománya, az MH KPTSZI-be a polgári életből tiszthelyettes nappali alapképzésre felvételt nyert és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre (ZMNE) főiskolai alapképzésre felvett ösztöndíjas hallgatók részére egységes program és követelmény alapján alapkiképzés, valamint külön 5
jogszabályban, HM Honvéd Vezérkar főnöki intézkedésben meghatározott speciális, rövidített katonai alapkiképzések végrehajtása; – a szerződéses legénységi állomány előmeneteléhez kötelező át- és továbbképzések végrehajtásában történő részvétel, a parancsnoki beosztású tiszthelyettesek részére tanfolyamrendszerű katonai vezetői képzések lebonyolítása; – a tényleges katonai állomány szükségszerű vagy előírt kiegészítése érdekében megfelelően képzett hadműveleti tartalék kialakítása céljából tartalékosok és önkéntes tartalékosok felkészítése és kiképzése; – a ZMNE-re főiskolai alapképzésre felvett ösztöndíjas hallgatók részére központi program és követelmény alapján általános katonai kiképzés végrehajtása, valamint a képzés logisztikai támogatása; - a Honvéd Dream Team tereprally csapat állománya tevékenységének mindenoldalú biztosítása; - az MH KKB Katonai Testnevelési és Közelharc Módszertani Részleg működtetése; - módszertani felkészítő foglalkozások és kiképzési célú katonai rendezvények végrehajtása; - a nemzetközi békefenntartói felkészítésben és műveletekben való részvétel; - a katasztrófavédelmi felkészítésben és védekezésben történő részvétel. Szervezeti felépítés MH Központi Kiképző Bázis szervezeti felépítése Parancsnok Parancsnok helyettes (kiképzési) Kiképző osztály 1.Ált.katonai kiképző alosztály 2.Ált. katonai kiképző alosztály Tanfolyami kiképző alosztály Művelődési központ
Törzsfőnök (pk.h.)
Parancsnok helyettes (támogató)
Parancsnok helyettes (nemz. ü.)
Hadműveleti és kiképzési főnökség Kat. Testn. És Kat. Közelh. Módszertani részleg Híradó és informatikai főnökség Ügyviteli részleg
Logisztikai főnökség
Személyügyi főnökség
Helyőrség támogató zászlóalj
Jogi és igazgatási főnökség
Ellátó és szállító század
Helyőrségi komendáns hivatal
HDT. tereprally részleg
Egészségügyi központ Zenekar
Nyomda
Javító és támogató század
Feladatrendszer
6
MH KKB feladatrendszere ZMNE tiszti, és nappali OKJ-s tts. hallgatók alapkiképzése Szerződéses legénységi állományú katonák alapkiképzése Repülőgép vezető jelöltek rövidített alapkiképzése Szerződéses legénységi állomány előmeneteli, át- és továbbképzése Tartalékos, önkéntes tartalékos képzés Katonai végzettséggel nem rendelkező tts.-ek tanfolyami képzése
Katasztrófavédelmi feladatok ellátása Módszertani felkészítések MH készenléti/védelmi alegység
Békefenntartó felkészítés és részvétel
Rajparancsnoki képzés nappali, levelező
A MH KKB általános kiképzési feladatai Alapkiképzések Az egységes alapkiképzés 14 hetes, amelyet a Magyar Honvédség állományában szolgálatot vállaló összes katona végrehajtja. A pilótaképzés keretében toborzott jelöltek 3 hetes, a nem katonai oktatási intézményekben végzett tiszthelyettesek 6 hetes rövidített alapkiképzésen vesznek részt. Az egységes alapkiképzés célja a bevonult civilekből katonákat képezni, felkészíteni őket a majdani csapatéletre és csapatkiképzés végzésére, alapképességeket és fizikai állóképességet elsajátítani. Ennek során az újonc katonák megszerzik mindazon ismereteket, gyakorlati fogásokat, amelyek szükségesek a katonai szolgálat megkezdéséhez, a kisalegységekbe történő beilleszkedéshez és a kötelékkiképzés megkezdéséhez. Ezt a fajta alapkiképzést a szerződéses legénységi állományon kívül a tiszt- és tiszthelyettes hallgatói állomány is végrehajtja. A pilótajelöltek 3-hetes rövidített idejű alapkiképzése biztosítja, hogy az egységes követelményeken alapuló kiképzés során olyan meghatározó ismereteket, kezdeti jártasságokat sajátítanak el, aminek alapján a katonák képessé válnak a katonai szolgálattal, életrenddel összefüggő normák betartására, vagyis olyan ismereteket, amelyek szükségesek a katonai szolgálat megkezdéséhez, a kisalegységekbe történő beilleszkedéshez és a kötelékkiképzés megkezdéséhez. A már rendszerben lévő, de nem katonai oktatási intézményekben végzett tiszthelyettesek és zászlósok 6-hetes rövidített idejű alapkiképzése az általános katonai és katonai vezetői felkészítés keretében olyan alapvető, meghatározó ismeretek elsajátítására ad 7
lehetőséget, amelyek alapján a tanfolyamot elvégzett tiszthelyettesek és zászlósok képessé válnak a katonai szolgálattal, életrenddel összefüggő normák vállalására és érvényesítésére. 3-hónapos nappali rendszerű rajparancsnoki vezetői tanfolyam A rajparancsnoki vezetői felkészítés célja: - a vezetői és általános katonai ismeretek bővítése, új vezetői és kiképzési módszertani ismeretek elsajátíttatása, vezetői jártasságok és készségek megalapozása. - felkészítés a raj és azonos szintű szervezetek háborús és békefeladatainak megszervezésére és irányítására, valamint általános katonai ismeretekhez tartozó kiképzési ágak kiképzésének vezetésére. - az általános és katonai műveltség fejlesztése révén hozzájárulni a MH egységes tiszthelyettesi testületi kultúrájának megteremtéséhez, elmélyítéséhez. Tűzoltók alapkiképzése: A Fővárosi Tűzoltó Parancsnoksággal kötött megállapodás alapján szervezett tanfolyam, amelynek keretében a tűzoltó parancsnoksághoz a polgári életből bevonult, katonai előképzettséggel nem rendelkező tűzoltók egyéni és kötelék alaki kiképzésben részesülnek. Az alapkiképzéseket és tanfolyamokat az MH KKB kiképzési alegysége, a Mecséri János Kiképző Osztály, az MH KPTSZI-el létrehozott Ideiglenes Kiképző Zászlóalj, valamint az MH ÖHP-től vezényelt kiképzők közösen hajtották végre. Az előbbiekben felsorolt kiképzéseken felül az MH KKB az utaltság rendnek megfelelően biztosítja az MH KPTSZI kiképzési feladatainak végrehajtását. Az utaltsági rendben nem a bázishoz tartozó más honvédségi alakulatoktól, valamint oktatási intézetektől érkező megkeresés alapján az alakulat rendelkezésre bocsátja a csobánkai komplex harcászati gyakorlóteret és az izbégi lőteret, valamint az igényelt logisztikai hátteret.
Haditechnikai eszközök A kiképző központ a következő haditechnikai eszközökkel rendelkezik: Közúti személygépkocsi Terepjáró személygépkocsi Közúti tehergépkocsi Terepjáró tehergépkocsi Autóbusz Különleges gépkocsi Kerekes harcjármű Lánctalpas harcjármű Harckocsi Traktor Aggregátor
: : : : : : : : : : :
10 db 11 db 18 db 31 db 21 db 43 db 15 db 3 db 15 db 3 db 9 db 8
Pótkocsi : Mozgókonyha : 1000 l-es vízszállító utánfutó
4 db 4 db 4 db
Az MH KKB fontosabb szervezeti elemei
1. Mecséri János Kiképző Osztály. A Kiképző osztály 2007. augusztus 01-i hatállyal állt fel Nagy Attila alezredes vezetésével és kezdte működését a MH Központi Kiképző Bázis Alapító okiratának megfelelően. A Kiképző Osztály, hasonlóképpen, mint a Mecséri János Kiképző Zászlóalj fontos szerepet töltött és tölt be az MH Központi Kiképző Bázis szervezeti struktúrájában. A Kiképző Osztály felépítése
Kiképző Osztály Törzs -osztályvezető (1 fő) -főtiszt (ov. h.) (2 fő) -beosztott tiszt (1 fő) -kiképzőtiszt (1 fő) -vezénylő zls. (1 fő) -beosztott tts. (1 fő) -tervező beosztott (1 fő) -ügykezelő (2 fő) Létszám: 10 fő
Alapállomány összesen: 94 fő
1.-2. Általános Katonai Kiképző Alosztály -alosztályvezető (1 fő) -kiképző tiszt (3 fő) -kiképző tts. zls. (2fő) -kiképző tts. ftőrm. (22 fő) Létszám: 2X28 fő
Tanfolyami Kiképző Alosztály -alosztályvezető (1 fő) -kiképző tiszt (3 fő) -kiképző tts. zls. (2fő) -kiképző tts. ftőrm. (22 fő) Létszám: 28 fő
Főbb feladatai a következők: ¾ Szerződéses legénységi állomány alapkiképzésének végrehajtása; ¾ Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tiszti, és az MH KPTSZI nappali képzésre felvett OKJ-s tts. hallgatók alapkiképzésének végrehajtása; ¾ A nem katonai oktatási intézményekben végzett tiszthelyettesek tanfolyam rendszerű felkészítése (KVNR) végrehajtása; ¾ Pilóta jelöltek rövidített alapkiképzésének végrehajtása; 9
¾ Rajparancsnoki vezetői tanfolyamok (nappali, levelező) végrehajtása; ¾ Át-és továbbképzések végrehajtása; ¾ Tartalékos, önkéntes tartalékos képzés; ¾ Egyéb feladatok (katasztrófavédelmi feladatok ellátása, módszertani felkészítések, MH készenléti/védelmi alegység).
A Kiképző Osztály szervezetébe 3 alosztály tartozik, a kiképzési feladatok zavartalan végrehajtásáról, és mindennapos működéséről 6 főből álló törzs gondoskodik. Az 1-2. általános katonai kiképző alosztály első számú feladata a szerződéses legénységi állomány, tiszt és tiszthelyettes hallgatók 14 hetes alapkiképzésének végrehajtása. A Tanfolyami kiképző alosztály fő feladata a tanfolyam jellegű képzések végrehajtása, ide tartozik a nem katonai oktatási intézményekben végzett tiszthelyettesek tanfolyam rendszerű felkészítése is. Szükség esetén az alosztály bevonható a kisebb bevonulási létszámú alapkiképzések végrehajtásába. Az alapkiképzés során az osztály kiképző állománya mindenkor nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a kiképzendők teljes mértékbe elsajátítsák a kiképzési programokban előírt követelményeket, és jártasság illetve készség szinten a katonai hivatás alapjait és arra törekszik, hogy a katonai pályához szükséges kompetenciák kialakítása, illetve tovább fejlesztése megtörténjen. A szerződéses legénységi állomány bevonulási és kibocsátási létszámadatai
Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
Bevonult létszám (fő)
Kibocsátott létszám (fő)
Kivált (fő)
Szerződéses állományúak alapkiképzése
2007. június 04-től 2007. szeptember 07-ig
54 fő
50 fő
4 fő
2007. szeptember 17-től 2007. december 21-ig
181 fő
164 fő
17 fő
2007. december 04-től 2008. március 14-ig
150 fő
129 fő
21 fő
159 fő
135 fő
24 fő
115 fő
101 fő
14 fő
87 fő
75 fő
12 fő
144 fő
128 fő
16 fő
2008. március 04-től 2008. június 06-ig 2008. május 13-tól 2008. augusztus 15-ig 2008. július 01-től 2008. október 03-ig 2008. szeptember 02-től
10
2008. december 05-ig 2008. november 04-től 2009. február 06-ig 2009. január 20-tól 2009. április-ig 2009. március 03-tól 2009. június 05-ig 2009. május 5-től
158 fő
151 fő
7 fő
101 fő
88 fő
13 fő
A tiszti és tiszthelyettes hallgatói állomány bevonulási és kibocsátási létszámadatai
Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
2007. augusztus 22-től Tiszti hallgatók 2007. november 23-ig alapkiképzése 2008. szeptember 01-től 2008. december 05-ig 2007. augusztus 22-től Tiszthelyettes 2007. november 16-ig hallgatók 2008. augusztus 21-től alapkiképzése 2008. november 21-ig
Bevonult létszám (fő)
Kibocsátott létszám (fő)
Eltáv. (fő)
89 fő
88 fő
1 fő
124 fő
113 fő
11 fő
49 fő
49 fő
0 fő
97 fő
90 fő
7 fő
A pilóta jelöltek bevonulási és kibocsátási létszámadatai
Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
NATO NFTC képzésben felvételt nyert rep. gép vez. állomány alapkiképzése
2007. július 30-től 2007. augusztus 17-ig 2008. július 25-től 2008. augusztus 14-ig
Bevonult létszám (fő)
Kibocsátott Eltáv. létszám (fő) (fő)
6 fő
6 fő
-
7 fő
7 fő
-
Katonai végzettséggel nem rendelkező tiszthelyettes állomány bevonulási és kibocsátási létszámadatai
Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
Bevonult létszám (fő) férf. nő
Kibocsátott létszám (fő férf. nő
Eltáv. (fő)
11
2007. október 01-től 2007. november 09-ig Kat. Végzet. nem rend. 2008. április 14-től központi 2008. május 23-ig tanfolyama 2009. március 02-től 2009. április 10-ig
40 fő 14 fő 39 fő 14fő 1 fő össz.:54 fő
össz. 53 fő
17 fő 02 fő 17 fő 02 fő össz. 19 fő
össz.19 fő
17 fő 02 fő 17 fő 02 fő össz.:59 fő
össz.:59 fő
Ugyan az osztály feladatai közé nem tartozik a szerződéses állományú szakalapozó kiképzés, de képességeitől függően képes végre hajtani az ilyen jellegű képzéseket is. A kiképzendők a kiképzést követően vizsgát tesznek és elsajátítják a beosztásukhoz szükséges speciális ismereteket. Szakalapozó, és egyéb tanfolyam jellegű képzések létszámadatai Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
Szerz. gépjármű vezetők 2007. szeptember 10-től szakalapozó képzése 2007. szeptember 21-ig 2007. szeptember 10-től BTR-80 és BTR-80/A 2007. szeptember 21-ig irányzói tanfolyam 2007. október 25-től 2007. október 31-ig
Bevonult létszám (fő)
Kibocsátott létszám (fő)
4 fő
4 fő
22 fő
22 fő
10 fő
10 fő
3 hónapos és levelező rendszerű rajparancsnoki vezetői tanfolyam bevonulási és kibocsátási létszámadatai Megnevezés
Időtartam (-tól. –ig.)
2007. augusztus 21-től 3 hónapos 2007. november 09-ig rajparancsnoki vezetői 2008. március 03-tól tanfolyam 2008. május 30-ig Levelező rendszerű 2007. május 03-tól rajparancsnoki vezetői 2007. augusztus 10-ig tanfolyam
Bevonult létszám (fő)
Kibocsátott létszám (fő)
Eltáv. (fő)
10 fő
7 fő
3 fő
19 fő
15 fő
3 fő
40 fő
15 fő
25 fő
A Kiképző osztály a kiképzési feladatok eredményes végrehajtásának érdekében, az adott alosztály állományából az adott kiképzési feladatra ideiglenes kiképző alegységet (kiképző századot, kiképző szakaszt) hoz létre. Az alosztályok váltásos rendben végzik az alapkiképzések feladatait. Az egyéb jellegű képzések a Magyar Honvédség szintű éves beiskolázási tervnek megfelelően történnek. Az alapkiképzés korábban 3 havonta történt, de a 12
meg növekedett szerződéses legénységi állomány utáni igény következtében 2008-tól a Kiképző Osztály átállt a 2 hónapos bevonulási rendre. Ennek következtében ugyan nőtt a kibocsátott legénységi állomány létszáma, de egyben nőtt a kiképző állomány leterheltsége is. 2008. augusztusában a meg növekedett kiképzési feladatok teljesítése érdekében első alkalommal került sor a MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolával közösen egy ideiglenes Kiképző zászlóalj létrehozására. A Kiképző Osztály adta az 1-2. Kiképző századot, a 3. Kiképző századot pedig a MH KPTSZI állományából került megalakításra. E különleges kiképzési feladatok mellett az osztály az alapkiképzésbe beépítve két alkalommal vett részt nemzetközi feladatokra felkészítő gyakorlatokon is (MEA, OMLT). Ezen felül a kiképző osztály rendszeresen segítséget nyújt a ZMNE felkérésére az augusztus 20-ai ünnepélyes tisztavatás biztosításában. A megnövekedett kiképzési feladatok kapcsán 2008-ra szükségessé vált az osztály szervezeti felépítésének átgondolása. 2008. augusztus 1-i hatállyal állománytábla korrekció történt. Megszüntetésre került az előmeneteli és vezető képző alosztály. A felszabadult kiképző állomány beépítésre került az osztály különböző szervezeti egységeibe. Ez által három 28 fős alosztály jött létre, ennek következtében jobban tervezhetőbbé váltak a kiképzési feladatok, és növekedett az osztály kiképzési kapacitása. Továbbá az osztály törzs létszámának bővítésével, megerősítésre került a kiképzési feladatok tervezését végrehajtó állomány, valamint vezénylő tiszthelyettesi rendszer. 2. Helyőrségtámogató Zászlóalj Alaprendeltetése a MH KKB és a MH KPTSZI napi életének, valamint kiképzési feladatainak igény szerinti logisztikai és kiképzés-technikai támogatása. Fő feladatai: A MH KKB alaprendeltetéséből adódó feladatainak technikai és kiképzési anyagokkal, eszközökkel történő ellátása, valamint az alapállomány illetve a kiképzésre idevezényelt személyi állomány kiszolgálása és ellátása. A kiképzési szervekkel szoros együttműködésben, szervezeti elemei tevékenységének rugalmas, körültekintő megszervezésével, a rendelkezésre álló erők és eszközök ésszerű csoportosításával megteremteni a kiképzési feladatok logisztikai feltételeit. Végzi a MH KKB haditechnikai eszközei, berendezései meghatározott szintű technikai kiszolgálását, műszaki felülvizsgálatát, a műszaki technikai meghibásodások javítását, a sérült technikai eszközök mentését és vontatását. A tervszerű technikai kiszolgálási rendszerhez kapcsolódóan tervezi, szervezi és végrehajtja a technikai kiszolgálási napokra tervezett, parancsnok által jóváhagyott feladatokat. Felépítése:
13
Helyőrségtámogató zászlóalj Z. Parancsnoksá Parancsnokság Elló Elló. és szá száll. szd. szd.
Jav. és tá tám. szd. szd. Bázis üzemeltető zemeltető sz.
1. Szá Szállí llító sz.
Jav. és karb. karb. sz.
1. Szá Szállí llító raj
Lőtér és kik. b. üz. r.
Gjmű Gjmű. karb. karb. r.
2. Szá Szállí llító raj
Bázis üzemeltető zemeltető r.
Gjmű Gjmű. jav. és vo. r.
3. Szá Szállí llító raj
Sportobj. Sportobj. üz. rlg.
Hjmű Hjmű. jav. és vo. r.
2. Szá Szálllí lllító sz.
Vegyes ag. ag. jav. r. 1. Szá Szállí llító raj 2. Szá Szállí llító raj
Kik. eszk. eszk. bizt. sz.
Komendá Komendáns sz.
1. Hjmű Hjmű. bizt. r.
1. Komendá Komendáns r.
Étkezde
2. Hjmű Hjmű. bizt. r.
2. Komendá Komendáns r.
Raktá Raktárak
3. Hjmű Hjmű. bizt. r.
Terep rali ré részleg
A zászlóalj rendszeresített létszáma 230 fő, ebből 12 fő tiszt, 72 fő tiszthelyettes, 101 fő szerződéses legénységi és 45 fő közalkalmazott. A zászlóalj a zászlóalj parancsnokságból (6 fő), az ellátó és szállító századból (123 fő) és a javító és támogató századból (101 fő) áll. Ellátó és szállító század felépítése: századtörzs (5 fő) 1. szállító szakasz (29 fő) 2. szállító szakasz (20 fő) Étkezde (31 fő) Raktárak (26 fő) Honvéd Dream Team Tereprally részleg (12 fő) Javító és támogató század felépítése:
századtörzs (4 fő) Bázis üzemeltető szakasz (27 fő) 14
Javító és karbantartó szakasz (35 fő) Kiképzési eszközöket biztosító szakasz (21 fő) Komendáns szakasz (14 fő) Képességei: Ellátási- és szállítási kapacitások: Szállítási kapacitás (fő): Autóbusszal: 300 fő Tehergépkocsival: 150 fő Összesen: 450 fő Ellátási kapacitás: Tiszti étkezde: 600 fő/adag 250 fő/étkezés Legs. étkezde:
2000 fő/adag 600 fő/étkezés
Kiképzési bázisok: •
Sportobjektum: uszoda, tornacsarnok, közelharc tanterem, kondicionáló terem, atlétikai pálya, akadálypálya, tornakert, sportpályák, sportlőtér Kiképzésbe bevonható technikai eszközök:
Típus
Darab
Típus
Darab
UAZ-469B
10 db
URAL-4320
14 db
UNIMOG-435
5 db
R-130
4 db
R-142
2 db
GAZ-66K-I-III
1 db
ZIL-131 R1406 1 db
ZIL-131 TÁVISZ 1 db
BTR-80
9 db
BTR-80/A
6 db
VT-55A
1 db
T-72
6 db
PTSZ-M
3 db
D-20
4 db
MH KKB objektumai Csobánka: A harcászati, szakharcászati képzés végrehajtásához mintegy 50 db technikai eszköz elhelyezéséhez betonozott nyílt színi terület, 12 db eszköz tárolásához fedett szín áll 15
rendelkezésre. A bázison lévő technikai eszközök javítását, kiszolgálását, komplett kétaknás műhely biztosítja a funkcionális helyiségekkel és raktárakkal együtt. A bázison maximum század kötelékű harcászati, szakharcászati kiképzések és vezetési gyakorlatok hajthatók végre, fa épületeiben 300 fő szállásolható el. Csobánka kiképző bázis adatai: - 323 hektáros területen harcászati gyakorlóbázis - 4 db 80 fős faház, 2 db tanterem, kommunális helyiségek - Harci ösvény - Harcjármű vezetési pálya - Erődtámpont - Tüzérbázis - Harckocsi elleni közelharcpálya - Század védelmi támpont - Műszaki kert - ENSZ-EÁP Izbég: A lőtéren rajkötelékben végrehajthatók a képzésben előírt gyalogsági fegyver és harcjármű lőgyakorlatok. A harcjármű szektor 3 lőpályás, a géppuska szektor, a gépkarabély szektor, és a pisztoly szektor 2 lőpályás. A kézigránát dobópályán egyszerre 1 fő gyakorolhat. A vegyivédelmi gyakorlópálya, a lőelőkészítő pálya, az éleslőtér egyidőben, mintegy 150 fő kiscsoportos (váltásokkal végrehajtott) foglalkoztatását biztosíthatja. A lőtér központi felújítása 2005. júliusban befejeződött Izbég lőtér és kiképzési bázis adatai: - kombinált 800 méteres, négyszektoros harcszerű lőtér (pisztoly, gépkarabély, géppuska, és harcjárműves szektor). Számítógépes vezérlés: 18 db mozgó pálya, valamint a többi célcsoport központ programozható működtetése. - kézigránát dobópálya, - 600 méteres lőelőkészítő pálya - tűzakadálypálya Kiképzési és sportobjektum A bázis egyik büszkesége a két hektáron elterülő Sportközpont. Ez az objektum különleges szerepet tölt be a mindennapok során, mert a kiképzés mellett fontos szerepe van a sportnak és a rekreációnak, hiszen a katonák állóképessége nem csak a szorosan vett kiképzés által biztosítható. A szabadidős sport tevékenység és a versenysport szervezését a központ 10 létesítménye biztosítja. Központi helyet foglal el a FIFA szabványnak megfelelő, nagy hagyományokra, emlékezetes mérkőzésekre és kiváló sportemberekre emlékeztető labdarúgó pálya. Megfordult ezen a zöld gyepen a régi labdarúgó idők sok híres játékosa. A pályát nemzetközi színvonalú, minden igényt kielégítő atlétika pálya keretezi. A fedett tornacsarnok 320 fő néző befogadáséra alkalmas. A többfunkciós csarnokban lehetőség van kézilabda, röplabda, kosárlabda mérkőzések lebonyolítására és kiképzési célú tornaórák megtartására is. 16
A feszített víztükrű fedett uszoda medencéje 25 m hosszú. A hozzátartozó szaunával és kondicionáló teremmel ez az objektum a rekreációt szolgálja, ezen kívül bekapcsolódik a városi és kistérségi iskolák tanulóinak úszás oktatásába is. A sportlőtér a maga 300 méteres szektorával és egyéb létesítményeivel Magyarországon szinte egyedülálló. Alkalmas sport fegyver, pisztoly, gépkarabély lövészetek és a szituációs lőgyakorlatok lebonyolítására. Az egyik legismertebb kiképzési objektum a 15 elemből álló 200 méretes lövész akadálypálya már sok katonát megizzasztott. Használatát a kiképzési programok szabályozzák Az akadálypálya leküzdése a különböző harchelyzetekre való felkészülésben hasznos segítség kiképzőknek és kiképzendőknek egyaránt. A közelharc oktató terem a 3 hónapos alapkiképzésen résztvevő állomány katonai testnevelési foglalkozása részeként a katonai közelharc, kézitusa alapjainak oktatására, illetve a különböző módszertani foglalkozások lebonyolításának színtere. A sportközponthoz tartozik még: strand röplabda, utcai kosárlabda pálya, legújabb létesítmény pedig a multifunkcós műfüves pálya. Nemzetközi feladatok: A kiképző bázis széleskörű és egyre bővülő nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, a NATO és a szomszédos országok hasonló kiképzést, felkészítést folytató szervezeteivel, iskoláival. Az együttműködés célja és értelme a NATO-nál szokásos eljárások, ismeretek, tapasztalatok átvételének, a kiképzésbe, képzésbe történő beillesztésének elősegítése, az angol, mint munkanyelv alkalmazásának fejlesztése, végső soron hozzájárulni a szolgálati kultúra fejlődésének előmozdításához. Évente 8-10 alkalommal történnek nagyjelentőségű nemzetközi rendezvények, amelyek között tanfolyamok, szakmai tréningek, szemináriumok, kétoldalú és multilaterális tervekben rögzített látogatások, ellenőrzések, egyaránt sorra kerülnek. A kiképző bázis zenekara A zene mindig fontos szerepet töltött be a katonák mindennapi életében, és ez így van manapság is. Háborúk idején a zene, a zenekarok buzdították a seregeket a csatába való indulásra, lelkesítő hatásuknál fogva hozzájárultak az ellenség elrettentéséhez. Manapság a kötelékek alaki mozgásához a ritmika, a menetütem biztosításán kívül a hagyományőrzésben játszanak a katonazenekarok óriási szerepet. A katonai ünnepek nem múlhatnak el katonai indulók nélkül, s ezek többsége a magyar hadtörténelem jeles időszakait, illetve népi, nemzeti zenei örökséget elevenítik fel. Újabban ismét fontos szerepet kaptak a kürtjelek, amelyek a katonák egyes szabályzat szerinti tevékenységéhez adnak figyelmeztető jelzéseket. Végül a kegyelet, a katonahősökre való emlékezés, az elhunyt bajtársak utolsó útjára való kísérése is a gyászinduló hangjaira történik. A bázis fúvószenekara 2005. november 1-jén alakult meg a MH Tapolcai Kiképző Központ zenekarának tagjaiból. A kezdeti szerény, 15 fős együttes napjainkra 26 zenészt foglal magába. Vezetője Dalmadi Zoltán százados, karnagy. A zenekar fő feladata az alaprendeltetés, vagyis a kiképzés alaki elemeinek zenei támogatása, a saját, az MH érdekeltségű, más katonai szervezek rendezvényeinek, illetve egyes városi és kistérségi ünnepségek zenei kiszolgálása. 17
Az MH KKB kiképzési tevékenységének egyik legfontosabb segítője a zenekar, amely a dallamok, ritmusok közvetítésével nagyban hozzájárul a kiképzendők alaki mozgásának pontos és látványos fejlődéséhez. A fő feladatok ellátásán kívül szabadidőben ABS (Army Band of Szentendre) néven gyakori szereplői kulturális és szórakoztató rendezvényeknek. Ekkor főként a big band műfajban mutatják meg képességeiket a közönség legnagyobb örömére. Művészi tevékenységük elismeréseként 2009. évben átvehették a Magyar Kultúráért Díjat. Együttműködés a várossal A kiképző bázis és jogelőd szervezetei az eltelt évtizedek alatt szoros együttműködést alakított ki Szentendre városával. A város vezetősége számos alkalommal részt vett katonai rendezvényeken, mint például az MH KPTSZI és MH KKB kibocsátó ünnepségein, zászlószalag adományozó ünnepségen, avatáson és Mecséri János emlékére rendezett ünnepi laktanya sorakozón és koszorúzási ünnepségen. A bázis zenekarának hangversenyein gyakran a közönség jelentős hányada a város civil lakosaiból áll, bizonyítva azt, hogy a kiképző bázis szilárdan beépült Szentendre kulturális és társadalmi életébe. Minden évben a város lakosságának lehetősége nyílik arra, hogy a szentendrei katonai intézményekkel megismerkedhessen, hiszen is több alkalommal rendezett közös ünnepséget a bázis, az iskola és Szentendre Város Önkormányzata. Ilyen esemény a március 15-i koszorúzás és megemlékezés a városban, a Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából rendezett koszorúzás és megemlékezés, a tiszthelyettes hallgatók bemutatkozása Szentendre lakosságának és vezetőinek, valamint az Aradi Vértanúk emlékünnepe október 6-án. A bázis zenekara az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából Szentendrén és a város környezetéhez tartozó további településeken rendszeresen ad térzenét. Sportrendezvények tekintetében is hagyományosan jó az alakulat és a város kapcsolata, hiszen az itt rendezett iskola- és sportnapok mellett szervezett formában folyik az iskolai úszásoktatás a bázis sportobjektumának uszodájában. A bázis művelődési központja helyt adott számos kulturális eseménynek, kiállításnak és otthont adott a város társadalmi szervezeteinek különböző rendezvényeinek lebonyolítására. A művelődési központ hagyományosan jó kapcsolatot ápol a helyőrségben működő Kossuth Lajos Nyugdíjas Klubbal. Az intézmény továbbá biztosítja a szentendrei középiskolák számára a színháztermet, ahol szalagavató ünnepségeket rendeznek. A társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítésében fontos szerepet játszik a helyi médiával való együttműködés (Szentendre és Vidéke újság, Gondolat TV). Szentendrei Honvéd Kinizsi SE Az egyesület 2005-ben alakult meg azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy segítse a laktanyában dolgozó, valamint a kiképzésen résztvevő hivatásos, szerződéses és hallgatói állományt fizikai felkészültségük szinten tartásában, és lehetőséget biztosítson az állomány, illetve családtagjaik egészséges életmódra neveléséhez. A szakosztályok főleg a katonai sportokat támogatják, de helyett kapott egy-két „civiles” sportág is. Jelenleg 374 tag 12 szakosztályban sportol, 34 %-a katona, a többiek a családtagok illetve külső érdeklődők. Szakosztályok: 18
• • • • • • • • • • • •
Atlétika, Katonai közelharc, Természetjáró, teljesítménytúrázó, falmászó és barlangász, Labdajátékok, Vizes sportok, Íjász, Lábtenisz, Öttusa, (gyermek korosztályúak) Kosárlabda, (Ifjúsági lány és férfi csapat) Társastánc, Horgász, Tollaslabda
A szakosztályok munkájáról: Az elmúlt évben eredményeivel, illetve programjaival kiemelkedett az atlétika szakosztály, amely heti két-három alkalommal tart szakszerű edzést, így rendszeresen jó eredményeket érnek el azokon a versenyeken, melyeken jelentős háttér az atlétika, a futás. A Bécs-Budapest Marathon váltóban, immár hagyományosan indult a laktanya, illetve az Egyesület közös csapata, s a katonacsapatok között az elmúlt évben az I. csapat 1. helyezést, míg a II. csapat a 6 helyezést érte el. A lábtenisz szakosztály bár viszonylag kis aktív maggal, de rendszeres edzésekkel, rendszeres versenyeztetéssel biztosít jó lehetőséget a mozgásra. 2008 évben e szakosztály női versenyzője világbajnoki aranyat szerzett. A társastánc szakosztály egyik legnagyobb létszámú, heti két edzéssel, egy amatőr és egy versenyre készülő csoporttal rendelkezik. A csoport katona többsége mellett több katonaszülő gyermeke és néhány civil tánckedvelő is helyet kapott. A kosárlabda és öttusa szakosztályok szülői kezdeményezésre alakultak meg, mindkét területen az utánpótlás neveléssel foglalkoznak, így az aktív katonaállomány ezekben a sportokban nem vesz részt. A kosárlabdások egy éves működést követően már korcsoportos bajnokságban szerepeltek és kezdő csapat ellenére jó eredményt értek el. Az íjász szakosztály lehetőséget nyújt ősi hagyományunk megismertetéséhez, gyakorlásához. Évente több kisebb verseny mellett már harmadszor rendezte meg a Kinizsi Íjász bajnokságot. A labdajáték szakosztály is több labdarúgó versenyt szervezett, minden ősszel megrendezi a Kinizsi kispályás labdarúgó bajnokságot ahol a saját, illetve a Hadsereg Honvéd egyesületeinek csapatai mérkőztek meg egymással. 2008-ban alakult meg a horgász szakosztály, amely főleg a kikapcsolódás, rekreációt segíti elő. 2009-ben alakítottuk meg a tollaslabda szakosztályt, mely létszámának gyors növekedése jelzi tagjaink igényét. Szentendre, 2010. február01. Isaszegi János mk. Szentendre helyőrségparancsnoka
vezérőrnagy,
MH
KKB
parancsnok,
19
20
