SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR
ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS VÁROSÉPÍTÉSI TANSZÉK
SZAKDOLGOZAT Révfalu, Szigetköz kapuja Boross Barbara
Építészmérnök BSc Településtervezés szakirány
Győr, 2013
RÉVFALU, SZIGETKÖZ KAPUJA Tartalomjegyzék Révfalu, Szigetköz kapuja ....................................................................... 2 1.
Győr 1.1. Földrajz, fekvés ................................................................................... 5 1.2. Győr kialakulása .................................................................................. 8
2.
Révfalu története 2.1. Révfalu, mint önálló község .............................................................. 14 2.2. Révfalu Győrhöz csatolása ............................................................... 18
3.
Szerkezeti elemzés, illeszkedés a városhoz 3.1. Győr szerkezeti alakulása ................................................................. 26 3.2. Révfalu településszerkezete ............................................................. 34 3.3. Révfalu és Győr kapcsolata .............................................................. 42
4.
Révfalu értékvizsgálata 4.1. Révfalu természetföldrajza ................................................................ 47 4.2. Növényzete ....................................................................................... 52 4.3. Állatvilága .......................................................................................... 53 4.4. Révfalu talaja .................................................................................... 53 4.5. Utcák, emlékhelyek, köztéri alkotások............................................... 54 4.6. Műemlékvédelem .............................................................................. 64
5.
A városrész problémavizsgálata 5.1. Épületállomány vizsgálata ................................................................. 68 5.1.1. Révfalu képét egykor alakító elpusztult emlékek ....................... 70 5.2. Zöldterületek vizsgálata..................................................................... 72 5.3. Infrastruktúra ..................................................................................... 74 5.3.1. Ivóvíz ellátás .............................................................................. 74 5.3.2. Földgáz ellátás ........................................................................... 75 5.3.3. Energiaellátás, közvilágítás........................................................ 75 5.3.4. Közlekedés ................................................................................ 76
6.
Építészeti javaslatok a városrész fejlesztésére ................................... 77
7.
Összefoglalás/Summary ........................................................................ 84
8.
Felhasznált irodalom ............................................................................. 86 Elérhetőség............................................................................................. 89 Mellékletek .............................................................................................. 90 1
Révfalu, Szigetköz kapuja Szakdolgozat témája Révfalu bemutatása, történetének urbanisztikai szempontok szerinti ismertetése, jelen helyzetének elemzése és javaslattétel a városrész jövőbeni sorsának alakítására. Az önálló település, majd városrész fejlődés ismertetését szükségképpen egészítik ki az ökológiai, ökonómiai, társadalom struktúrára, népességre vonatkozó adatok, hiszen a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket ezen tények ismerete nélkül meg sem szabad kísérelni. Révfalu a város területéhez képest jelentős tartalék és egyéb területekkel rendelkezik, melyek jó része ma még kihasználatlan, illetve használatának módja kívánni valót hagy maga után. Az egykor önálló település, majd városrész történelme során már sokszor szembesült a, hogyan tovább problémájával. Az elmúlt idők városrendezési
döntései
éppúgy
maradandó
nyomot
hagytak
a
városrész
szövetében, mint a több évszázad kialakult gyakorlata, mely a főbb utakat és a kapcsolatokat hozta létre. Nehéz feladattal birkózik az, aki megpróbálja kategorizálni a mai Révfalut. Mely néven is lehetne illetni ezt a városrészt, egyetemi városrész, kertváros, ligetes folyópartokkal szegélyezett jóléti városrész, esetleg a Szigetköz kapuja? Valójában mindegyik jelző lehet jó és használható akár egyszerre is, de tudjuk, hogy egyik sem fedi a valóságot, bár határozó erejénél fogva akár a fejlődés irányát is megformálhatná. A szakdolgozat megpróbálja ezt az összetett helyzetet elemezni, az eddigi fejlesztések kapcsán pedig új irányt mutatni, olyan fejlesztési lehetőséget feltárva, melyről ez idáig kevés szó esett urbanisztikai körökben. Győr városa – melynek gazdag és hosszú történelme a római kor előtti időkig nyúlik vissza – és Révfalu sokáig léteztek együtt, jó szomszédként, bár gyakran illeték őket más néven, mint ma. Volt a város kelta nevén Arrabona, latinul Javarinum, vagy Lavarinum, de nevezték Raabnak, Javarinonak is. Egyes elképzelések szerint Geor lovagról, az első várispánról kapta mai nevét. Emellett Révfalut is nevezték Tőkésnek, majd több néven, melyek valószínű, hogy több kisebb települést sejtetnek: Malomsoknak, Felfalunak, Révfalunak, Pataházának. Később ezen elnevezésekből csak a Révfalu (reneszánsz ábrázolásokon Ariwfalv, gúnynéven Gúnárváros) maradt meg, bár az idősek még Pataháza nevét is emlegetik, melyet majd a feledésbe taszít a Víziváros elnevezés. A két település, a város és a falu ugyan földrajzilag közel voltak egymáshoz, de természeti akadály, a Mosoni-Duna választotta el őket egymástól,
így az
egymásra
hatás
nem 2
valósulhatott meg.
A
kapcsolat
évszázadokon át mégis megvolt, fenntartotta azt az átkelőhelyek természetes alakulása, a városba irányuló szigetközi forgalom, de erőteljesen hatottak a vízi foglalkozások is, melyeknek már csak emléke él. De ki ne emlékezne a burcsellásokra, a vízi szállítókra, a tutajosokra, a hajómalmokra, a révészekre, halászokra, mely foglalkozások itt e folyók által meghatározott világban a megélhetést adták? Győr és Révfalu egymás mellett élése 1905-ben ért véget, mikor a városhoz csatolták az addig önálló települést. Ekkor mutatkoztak a városiasodás első jelei elsősorban a hídfő és Rónay Jácint utca beépítéseiben, melyek aztán évtizedekre elakadtak. Bár a városrész a két világháború közötti időben is nőtt, eltekintve néhány nagyobb épülettől és villától, érdemi változást nem eredményezett. A városrész a második világháború utáni időkben az Államvédelmi Osztály laktanyájával lett „gazdagabb”. Fejlődést csak a 60-as évek vége hozott. Révfalut ekkor a legkülönfélébb fejlesztési elképzelésekkel bombázták, például északi elkerülő út, 13000 fős lakótelep, de a tényleges építések egy egészen más irányba terelték az épített környezet alakulását. E viszonylag rövid időszakban a városrész jelentős átalakuláson esett át, melynek máig tartó következményei vannak. A folyamat legjelentősebb elemei – az akkori műszaki főiskola ide telepítése és a 14-es főközlekedési út megépítése volt a Széchenyi híddal. Ezek a beruházások jelentős strukturális változást vontak maguk után, de létrehoztak olyan sajátságos műszaki, városrendezési problémákat is, melyek jórészt még ma is megoldásra várnak. Mindezek mellett nem mehetünk el a jórészt ugyanezen időszakban keletkezett egyéb beruházások mellett sem, hiszen e kor gyermeke a Bácsai úton megépült általános- és szakközépiskola, a Damjanich utcai OTP lakótelep, a Hédervári út melletti kis típusházas telep, de a Rónay Jácint utcai társasházak, valamint az e tömbben lévő öregek otthona is. Révfalu életében a rendszerváltozás után állt be újabb fordulat, ekkor épült be emeletes házakkal a Dózsa György rakpart és az Ady Endre utca, ekkor került megnyitásra a 14-es útra csatlakoztatva az Új Bácsai út, ekkor nyílt számos új lakóutca is. Az ezredforduló tájékán a rengeteg új betelepülő lakásigényét követve, fokozatosan kiépül a Víziváros, a legkülönfélébb beépítési formákat produkálva. Ezzel párhuzamosan a főiskola egyetemmé válása is beruházásokban, például csarnok, ölt testet. 3
A közelmúltban Révfalut jelentős változások érintették, melyek közül kiemelhető az egyetemi könyvtár, bejárati épület, parkolók, valamint egyéb fejlesztések, a Szigettel összekötő híd és a vele járó közlekedési beruházások, a Rónay Jácint utca, Szövetség utca sarkának tömbszerű, emeletmagas beépítése. Eközben olyan eddig emblematikusnak számító révfalui épületek kerültek elbontásra, mint a Holler-ház, a Rónay Jácint utcai villasor, vagy a Káldi villa. Mindezen utóbb említett beruházások okkal és joggal teszik fel a „hogyan tovább” kérdését. Hiszen Révfalu továbbra is kedvelt hely, lakói, használói szeretik, bár problémáit, melyek megoldásra várnak, legtöbbjük ismeri. Ezek közül is kiemelten fontos ügy a városrészt jelentősen érintő átmenő forgalom helyzete, de ugyanilyen jelentős megoldásra váró feladat a városrész és a zöldterületek, folyópartok megfelelő kapcsolatának kialakítása. Ezek mellett el kell gondolkodni az egyetem és a városrész kapcsolatáról, de említhetnénk az alvárosközpont kialakíthatóságának problematikáját, vagy a főleg vízivárosi be nem épült, nagy kiterjedésű lakótelkek sorsát is. A szakdolgozat ezen meglévő problémákra is utal, de súlypontja a városrész ökológiai, urbanisztikai fejlődését szorgalmazza. Azzal a nem lebecsülendő kérdéskörrel foglalkozik, mely szerint Révfalu a Szigetköz kapuja, a városrész szigetközi kapuja, északi arca pedig a 14-es út és az Újfalusi országút környezete. Amennyiben lehetséges érdemben javítani a városrész képén, de nemcsak azon, hanem identitásán is, úgy véleményem szerint elsősorban itt érdemes nagyobb mértékben beavatkozni. Az elv, amelyet alkalmazni próbálok fokozottan veszi figyelembe Révfalu egyébként kitűnő természeti adottságait, a legkülönfélébb idevágó funkciókkal igyekszik megteremteni és gazdagabbá tenni Révfalu és a természeti környezete viszonyát. Akár mottóm is lehetne: A Föld tüdeje a zöld, Győr, tüdeje Révfalu. Használjuk és engedjük, hogy tényleg azzá válhasson!
4
1.
Győr
1.1.
Földrajz, fekvés
Révfalu, Győr városrésze, ezért bemutatásához szükséges a várost is ismertetni. Győr, Magyarország Észak-nyugati részén található, a Dunántúlon. Győr-MosonSopron megye székhelye, illetve a Nyugat-Dunántúli régió központja. A Győrimedence központjában, a Kisalföld északi részén található.
Győr-Moson-Sopron megye (Forrás: https://maps.google.hu/maps?oe=utf-8&client=firefoxa&q=gy%C5%91r+t%C3%A9rk%C3%A9p&ie=UTF8&hq=&hnear=0x476bbf87407ea035:0x400c4290c1e11e0,Gy%C5%91r&gl=hu&ei=6NRyUfGUHMnQ OavfgYgH&ved=0CDEQ8gEwAA, http://www.agrolicit.hu/resources/images/hungary.png)
A város három folyó – a Mosoni-Duna a Rába és a Rábca – torkolatánál fekszik, innen kapta a „folyók városa” elnevezést. Magyarország nagyobb városait összehasonlítva, Győr előkelő helyet foglal el, a Dunántúlon Pécs utána a második legnagyobb város.
5
Győr út- és vasút hálózata (Forrás: http://www.gyor.hu/adatok/28_gyor_terulethasznalata.pdf)
6
Győr közlekedése szempontjából földrajzi adottságai miatt kiváló helyzetben van. A városi közlekedést helyi buszjáratok biztosítják. A környező településekre vidéki buszok járnak, illetve vonattal is meg lehet közelíteni a várost. A vasút és a vidéki pályaudvar is a belvárosban van, így mindegyik könnyen elérhető. Vasúti és közúti forgalma
országos
jelentőségű.
Több
vasútállomása
is
van.
Legfontosabb
vasútvonala a Bécs-Budapest útvonal, de ide fut be a Győr-Sopron, Győr-Veszprém, Győr-Celldömölk vasútvonal is. Győrön több főútvonal is keresztülhalad: az M1-es főút Budapestet Hegyeshalommal, az M19-es főút Győrszentivánt az M1-es autópályával, a 14-es számú főút Győrt és Vámosszabadit köti össze, mely csatlakozik a Szlovák határnál az 586-os főútvonalhoz. A 14-es főútvonal a 81-es főút folytatása, mely Győrt köti össze Székesfehérvárral. A 82-es főútvonal: Veszprém – Győr, a 83-as főút: Pápa – Győr, a 85-ös főút: Győr – Sopron között helyezkedik el. A városból több helyen is megközelíthető az autópálya. Győrtől 15 km-re, Péren található egy kisebb repülőtér. Nagyobb repterek: Budapest (~120 km), Schwechat (~120 km) és Pozsony (~80 km) Ezenkívül fontos megemlíteni a Győr-Gönyű kikötőt, mely országos közforgalmú kikötő; vízi, légi, vasúti és közúti árutovábbításra ad lehetőséget. Győr, a Kisalföld ipari, kereskedelmi, kulturális és közlekedési központja. Budapest – Pozsony – Bécs tengelyen fekszik, melyet az ókori rómaiak építettek ki, látva ennek jelentőségét, de a Sopronba, Szombathelyre, Veszprémbe és Székesfehérvárra vezető utak is a rómaiak által épített nagyjából kétezer éves nyomvonalakat követik. Győr a rendkívül jó közlekedési adottságai miatt kapta – Győr, a találkozások városa – jelzőt.
7
1.2.
Győr kialakulása
Győr több ezer éves település, amely tájegységek, folyók, utak találkozásánál fekszik. A település az őskortól kezdve lakott terület volt. A mai Győr magja a Káptalan-domb volt, később kialakult a várfallal körülvett város, majd városrészek csatolásával érte el mai területét. Győr
kialakulásában
fontos
szerepet
játszott
kedvező
földrajzi
fekvése.
Feltételezések szerint az őskorban, vadban és halban gazdag volt ez a környék, mely élelemforrás volt az itt megtelepedő népeknek. A folyók menti mocsár pedig védelmet nyújtott számukra. Időszámításunk előtt 350 táján a kelták nyugatról betörve meghódították ÉszakPannóniát, és egyik törzsük számára Győrt nevezték ki központnak. A kelták nagyjából 400 éves uralmát a rómaiak váltották fel. A Pannónia északi határának védelmében fontos szerepe volt Arrabonának. Tiberius császár 1 Aquincum (Óbuda) – Arrabona (Győr) között védelmi vonalat hozott létre. Győrben erődöt (castrum) építetett a mai Káptalandombon, amely egy árvízmentes terasz volt, ez tette alkalmassá vár építésére. A castrum köré lakótelep épült a letelepedett kovácsoknak, korongosoknak, fazekasoknak és egyéb mesterembereknek. A lakótelepnek (canabae) nyugatról a Rába, északról a Mosoni-Duna, keletről a mai Vörösmarty utca, délről a Liszt Ferenc utca volt a határa. Az Aquincumot (Óbuda) és Vindabonát (Bécs) összekötő fontos útvonalat a Duna jobb partja mentén építették meg, mivel a magasabb teraszok védelmet nyújtottak az árvíz ellen, a Duna pedig védelmet biztosított a birodalom északi vonalának, a barbár támadások ellen. Át kellett hidalniuk a Rábát és a Rábcát, ami Győr fellendüléséhez nagyban hozzájárult, hiszen az átkelés időt vett igénybe, feltorlódtak a katonai és kereskedelmi karavánok. Míg az emberek vártak az átkelésre, megjavíttatták fegyvereiket,
szerszámaikat,
patkoltattak,
adtak-vettek,
feltöltötték
élelmiszerkészletüket, így Győrben megjelentek a kereskedők és iparosok. A 4. században a kvádok egyre gyakrabban törtek be, a lakótelep lassan elnéptelenedett, majd 377-ben az utolsó katona is elhagyta az erődöt. Ezt követően
1
Augustus fogadott fia, Róma második császára volt. Születésekor Tiberius Claudius Néró nevet kapta, de az örökbefogadás után Tiberius Iulius Caesar lett a neve. Kr. u. 14-37-ig uralkodott.
8
vándor népek váltották egymást: kvádok, markomannok, gótok, hunok, svébek, avarok, végül Nagy Károly2 frank király seregei elfoglalták a castrumot. A 9. század végén a kalandozásairól híres honfoglaló magyarság a Kárpátmedencében szórványnépeket talált, akik földműveléssel foglalkoztak. A magyarok nem rombolták le a településeket, építményeket és elfogadták az itt élők életformáját is, de továbbra is folytatták kalandozásaikat. Géza fejedelem3 végül felszámolta az ősi életmódot, és a kereszténység felvételével vezette tovább népét. A hittérítő szerzeteseknek a kolostor alapításához biztosította a Pannonhalmi birtokot. Győrnek hadi jelentősége volt, ezért István király4 püspökséget és várispánságot létesített a megyerendszer kialakulásához. Győr jelentőségét az is bizonyítja, hogy István király a lázadó Koppány holttestének egy darabját a győri vár kapujára szegeztette. A mai székesegyház ősét 1030 táján építhették, azonban csak néhány részlete maradt fenn. A várispánság és a püspökség kettős városközpont kialakulását eredményezte. Káptalan-Győr (civitas capitularis) a Káptalandomb környéke, a Királyi-Győr (Civitas Regalis) ettől keletre helyezkedett el. Utóbbi nehezen védhetősége miatt teljesen elpusztult a tatárjáráskor. IV. Béla5 elrendelte a vár megerősítését Frigyes osztrák herceg támadásai miatt. Ezzel egy időben a Székesegyház átépítése is megkezdődött. II. Ottokár cseh király 1271-ben betört az országba, azonban V. István 6 seregei és a győri polgárság diadalra segítették a magyar hadakat, elismerésül kiváltságlevelével V. István szabad királyi városok közé emelte Győrt. A győri polgárok kikerültek a várispánság törvénykezése alól, szabadon választhatták meg bírájukat – aki 12 esküdttel gyakorolta jogait – és papjukat. Árumegállító jogot kaptak, ez jelentős anyagi bevételt jelentett a városnak és hozzájárult Győr további fejlődéséhez. A helyi polgároknak nem kellett vámot, helypénz és földbért fizetniük.
2
768-ban lett frank király, azonban hódításai során óriási birodalmat épített ki, így III. Leó pápa 800ban császárrá koronázta. Uralkodása és reformjai miatt ezt az időszakot a művészetek, kultúra és vallás feléledéseként ismerjük. 3 972-ben lett Géza fejedelem. Tiltotta a külföldi kalandozásokat, az uralkodása alatt sokan felvették a keresztény hitet. 4 Géza fia, 1001-től Magyarország királya volt. 5 1235-ben vette át a királyságot apjától, II. Andrástól, azonban nem követte apja politikáját, az elosztogatott földeket igyekezett visszavenni. 6 IV. Béla halála után, 1270-ben lett magyar király.
9
1273-ban az osztrákok árulás útján rövid időre elfoglalták a várat, melyet IV. László 7 később visszaszerzett. Győr kereskedelmét érzékenyen érintette, hogy Pozsony és Sopron is árumegállító jogot kapott, valamint megnyitották a Buda-Brünn és Kassa-Brünn utakat, hogy ellensúlyozzák Bécs árumegállító jogát, azonban ez nagyban csökkentette városunk átmenő forgalmát. 1440-ben Erzsébet – Albert király özvegye – gyermekével a győri várba menekült és V. László8 gyámjával III. Frigyes német-római császárral a gyermek trónra kerüléséről tárgyalt. Erzsébet halála után III. Frigyes kezére adták a várat 3000 aranyforintért, aki német zsoldosokat telepített be, megfélemlítve a népet. 1447-ben azonban Salánky Ágoston9 püspök a káptalannal visszafizették a 3000 forintot, megszerezve ezzel a település földesúri jogait. 1455-ben országgyűlést tartottak a főpapok és a főurak, Hunyadi Jánossal az élen. 1464-ben Mátyás király megerősítette a kiváltságlevelet. A 16. században több külföldi építész érkezett a városba a vár építésének munkálataihoz. Az első ismert utcanevek is ebből a korszakból származnak. Megélénkült a kereskedelem, céhek alakultak és megalkották a céhszabályzatokat. 1526-ban Mohácsnál az elgyengült nemzet elvesztette a küzdelmet. Az udvari párt Ferdinánd főherceget10 királlyá koronáztatta, akinek serege 1528-ban megszállta a győri várat. 1529-ben a szultán Győrön keresztül Bécsbe vonult, amikor tudomást szerzett Lomberg Kristóf, az akkori várkapitány a törökök érkezéséről, felgyújtotta a várost és a várat, majd katonáival Bécsbe indult. A törökök elnevezték Győrt „Janik Kala” égett palotának.
7
V. István halála után IV. Kun László uralkodott 1272-1290-ig. V. László (1444-1457) Habsburg házi magyar király volt. Anyja Luxemburgi Erzsébet. Mivel V. László apja halála után született, ezért a magyar rendek megválasztottál I. Ulászlót. Erzsébet fiával együtt Pozsonyba menekült, mert a magyar nemesek nem pártolták. Fiát III. Frigyes német-római császárra bízta, azonban ő kastélyba zárta a gyermeket, mivel féltette főhercegi címét. 1446-ban a magyar rendek követelték a gyermekkirály szabadon engedését, de Frigyes nem engedett a követeléseknek, ezért kényszerűségből Hunyadi Jánost választották kormányzónak. 1452-ben magyar, osztrák, cseh és morvaországi rendek felléptek Frigyes ellen, aki kénytelen volt megadni magát. 9 Győri megyéspüspök volt, aki háromezer forintért megváltotta Győr várát és városát, így a püspök lett a vármegye főispánja, tehát szabad királyi városi rangját ezzel elvesztette Győr. 10 II. Lajos cseh-magyar király 1526-ban elesett a mohácsi csatában, ezért a rendek Ferdinándot királynak tették meg, aki fogadalmat tett, hogy Magyarország rendeleteit megőrzi. 8
10
1537-ben Fels Lénárd megkezdte az újjáépítést I. Ferdinánd utasítására. Olasz építőmesterek – Bernardo Magnó Gabelli és Francesco Benigno – kapták a megbízást a város újjáépítésére. 1594-ben Győr ostromára indult a török sereg. Mátyás főherceg11 elindult az ötvenezer fős seregével Győr segítségére, de miután a török seregek Véneknél átkeltek a Dunán, a főherceg visszavonta csapatait. Színán nagyvezír két hétig ágyúzta a falakat, végül a várfal alatt elkészült aknát lőporral megtöltve felrobbantották, így nyitva rést a bástyán. Hardegg kapitány szabad elvonulás ellenében szeptember 29-én feladta a várat. A majdnem négy évig tartó török uralmat Pálffy Miklós, Schwarzenbert Adolf és csapata
törte
meg.
Újszerű
fegyverekkel,
petárdákkal
felszerelve
mentek
visszafoglalni a várat, meglepve a várvédőket sikerült berobbantani a Fehérvári kaput és győzelmet aratni a törökök felett. A 17. század második felében újra megerősítették a várat és elővédrendszerét is a mai vasútvonalig. Ekkor alakult ki a külső bástyák csillagszerű rendszere. Bécs igyekezett saját érdekében korlátozni a győri marhakereskedelmet, ami kedvezőtlenül hatott a város iparára is. 1712-ben Győr újabb vásári szabadalmakat kapott III. Károlytól, 12 mely felélénkítette a piacot. A város harcolt a hűbéri jogok13 ellen, ennek eredményeként a város 1743ban ismét kiérdemelte a szabad királyi városok rangját. Városunkban vándorszíntársulatokat követően állandó színtársulat 1768-tól működött először egy fából épült színházban, később a Rába-szigeten épült kőszínházban, majd 1978-ban átadták a 700 férőhelyes új színházat. A kulturális, politikai és gazdasági fejlődést Napóleon hadjárata szakította meg. 1809-ben Kismegyeren csapott össze az osztrák-magyar hadsereg Napóleon hadseregével, ami francia győzelmet hozott. Elfoglalva a várat hét helyen felrobbantotta a várfalakat, amit később a győri polgárok ismét megerősítettek. Napóleon békét kötött Ferenc császárral14 Bécsben, a francia csapatok végleg elhagyták a várost. 11
Habsburg-ház osztrák főherceg volt (1557-1619). 1608-ban II. Mátyásként Magyarország királyává koronázták, később Csehország királya is lett illetve német-római császár. 12 III. Károly magyar király 1711-1740-ig uralkodott, ugyanekkor IV. Károlyként német-római császár volt. 13 Az a jog, mely által a hűbérúr birtokát, jószágát, hivatalát hűbérül adta. A hűbér jogok városonként eltértek, nem volt egységes jogszabály. 14 II. Lipót fia volt. 1792-ben lett osztrák főherceg, német-római császár, cseh- és magyar király.
11
Győrben ismét megkezdődött a fellendülés, a virágzó iparnak és kereskedelemnek a terjeszkedéshez helyre volt szüksége, ezért 1820-ban a régi várfalak és elővédművek helyére új épületek kerültek. Ez lehetővé tette a városkép nyitottabb kialakítását. Ekkor alakult ki a mai vasútvonalig terjedő városrész, mely valószínűleg a középkori úthálózathoz lett igazítva. Ezt megelőzően megteremtették a városi közvilágítás alapjait, a belvárosban harminc petróleumüzemeltetésű lámpát helyeztek el. 1824-ben megkezdték a Rába szabályozását. Hat évvel később Győr és Pest között megindult a Duna - Gőzhajózási Társaság menetszerinti járata. 1840-ben kötelezővé tették a házak cserépfedését. 1844-ben megalakul az első takarékpénztár harmincezer forint alaptőkével. 1848. március 13-án kitört a bécsi forradalom, melynek híre gyorsan terjedt. Két nappal később a szabadságharc vezetői Lukács Sándor, Kovács Pál és Rónay Jácint ismertették a győri polgárokkal a pozsonyi országgyűlés eredményeit, melynek hatására megalakult a polgárőrség és a nemzetőrség. A schwechati ütközet utáni visszavonuló magyar seregek Győrön keresztül jöttek volna, így az őket követő császári hadak feltartóztatásában Győrnek nagy szerepe lett volna. Görgey tábornok kelet felé folytatta visszavonulását, így Windischgrätz herceg15 decemberben bevonult Győrbe. 1849 májusában az újjászerveződött honvédség diadalmaskodott, de a többszörös túlerővel szembeni ellenállás eredménytelensége miatt június 28-án ismét császári kezekbe került a város. A szabadságharc befejeződött. A szabadságharc leverésének kedvezőtlen hatása csak rövid ideig érződött. A kedvező földrajzi adottságok lehetővé tették a kereskedelem felélénkülését. Nyugat felé megélénkülő élelmiszer kivitel fontos mozgatórugója volt Győr. A város gyűjtőelosztó helyként működött. A kereskedők létrehozták a Kereskedelmi Kamarát érdekeik egyeztetésének céljából. A 19. század végén megindult a vasútépítés is, először Győr és Bécs közötti szakaszon, majd Komáromig, Fehérvárig, Celldömölk fele és végül Sopron-Győr között is megépült a vasúti kapcsolat. A század végén megindult az iparosodás. A város támogatta a gyárépítést telekjuttatással és más kedvezményekkel. Ekkor alakult például a Győri Szeszgyár, a 15
1804-től volt a császár hadseregében. Az 1848-49-es magyar szabadságharcban császári főparancsnok volt.
12
Magyar Vagon- és Gépgyár, az Olajgyár, Gyufagyár és Tésztagyár is. Ezzel egyidejűleg már nélkülözhetetlenek a pénzintézetek. Megindul a közművesítés, 1884-től vezetékes vízellátás volt a Belvárosban, 1903ban megkezdődtek a csatornázási munkák, 1904-ben pedig bekötötték a vezetékes áramot is. 1905-ben évtizedes viták után három községet, Révfalut, Pataházát és Szigetet Győrhöz csatolták. A 20. század elején a háborúra való készülődés már érzékelhető volt, ekkor jött létre a Magyar Ágyúgyár Rt., ami az első világháború idején a vidék legfontosabb ipari központjává vált. A városnak komoly haszna volt a gyárból, hiszen éveken keresztül sok ember megélhetését biztosította. Azonban a világválságot Győr is megérezte, a Vagongyárnak negyedére kellett csökkenteni dolgozói létszámát, míg más gyárak kénytelenek voltak bezárni. 1925-ben kialakult mind a helyi, mind a helyközi autóbusz hálózat. Új hidat építettek a Rábát áthidaló fa szerkezetű „hosszú híd” helyére, illetve megépítették a mai Kossuth hidat, mely a Belvárost köti össze Révfaluval. Ezzel egy időben megépült a gyárvárosi és nádorvárosi templom is. Újabb gazdasági fellendülést hozott, a második világháborúra való készülődés, a lakósság száma megnövekedett. Azonban ez a fejlődés megbosszulta magát, harminchat légitámadás érte Győrt, amiben a város nagy része elpusztult. A hidakat felrobbantották, az emberek elmenekültek így a 60 000 fős város lakóssága 25 000 főre csökkent. A felszabadulás után elkezdték a várost újjáépíteni. Hatalmas feladat volt a közművek és a vasútvonalak helyreállítása. Győrhöz csatolták Kisbácsát, Bácsát, Pinnyédet, később Ménfőcsanakot, Győrszentivánt és Gyirmótot is. Lassan megindult az ipar fejlődése, mára a legjelentősebb ipari város lett a Dunántúlon. Győr lakóinak száma nőtt, egyrészt a falvak idecsatolása miatt, másrészt az ipar fejlődése miatt. Az 1956-os forradalom halálos ítéletekkel és börtönbüntetésekkel járt, azonban nem hiába küzdöttek, mivel elindult egy lassú folyamat, így évekkel később a győriek ismét szabadon választhattak. A századfordulón az elkezdett városközpont kiépítését folytatták, azonban esztétikai szempontból nem megfelelően, így a városképet rontotta, de az 1980-as években megindult a tervszerű helyreállítás.
13
2.
Révfalu története
2.1.
Révfalu, mint önálló község
Révfalu állandó árvíznek volt kitéve, erősen mocsaras terület volt, ezért az őskor embere nem tudott megtelepedni. Ezt a tényt bizonyítja, hogy a mai napig nem találtak ezen a területen az őskorból származó nyomokat. Az első tárgyi emlékek a római korból származó pénzérmék, míg a legrégebbi írásos emlékek az Árpád korából származnak, mely szerint a település több részből állt. Több nevet is említ: Potháza (Pataháza), Felsőfalu, Malomsok, Szabadrév, Tőkés. Révfalu két településből olvadt össze, amit jelez a település mai két főútvonala is, a Bácsai út és a Hédervári út. A régi Révfalu a Hédervár felé vezető út nyugati részén települt, míg a másik településrész, Pataháza a Duna partján húzódott, a Bácsai út déli részén. Pataháza falu két részből tevődött össze, felső, a Bácsai dombok felé eső része, volt a Felfalu, míg a városhoz közelebb eső része volt a Malomsok. Révfalu 1271-ben Tengerdi Tivadar győri püspök tulajdonába került, aki II. Ottokár pusztítása után benépesítette ezt a területet és a betelepülőknek öt évig teljes adómentességet biztosított. A Révfalu elnevezés ebből az időből származik, nevét a Dunán át történő közlekedést bonyolító révről kapta. V. István kiváltságlevelében Győr szabadkirályi város polgárainak adományozta Pataháza Malomsok részét. 1594-ben a törökök átkelve a Dunán az itt táborozó Mátyás főherceg császári seregét megfutamították. A török hódoltság idején a lakosság nyugat felé, illetve a Szigetköz mocsaras területeire menekült. 1598-tól a törökök kivonulása után Révfalu lassan újranépesedett. A települést részben magyar, részben német lakosok alkották. A betelepülést fellendítette az a körülmény is, hogy a település a győri protestánsok menedékhelyévé vált, mivel a török hódoltság idején a protestánsok nem gyakorolhatták vallásukat. A katolikus vallási élet csak jóval később indul meg. Mária Terézia 16 1747-ben Zichy Ferenc győri püspöknek átengedte a mai Kálóczy tér területén lévő katonai sütőházat, melynek helyén építették fel a barokk stílusú plébániatemplomot a lakósság segítségével. Ezzel egy időben felépült a plébánia épülete is, melyet később lebontottak az épülő vashíd miatt. Erzsébet királyné új plébániát építetett a mai Ady Endre utca 4. szám alatt, mely lehetővé tette révfalui egyházközösség elszakadását Zámolytól. Gróf Viczay-Hédervári Mihály a dunai hajósok kérésére barokk kápolnát
16
1740-1780-ig magyar és cseh királynő volt.
14
építetett a mai Kálóczy tér nyugati részén. A kápolna fenntartását a község magára vállalta. A műszaki főiskola építésekor 1970-ben azonban lebontásra került, bár műemléknek nyilvánították. 1807-ben Kálóczy Mihályné Vantsay Teréz17 egy szegényházat alapított a templom mellett, melyet kórházként is emlegetnek az 1883as árvíz kapcsán. A lakósság mezőgazdaság mellett a Dunán történő átszállítással is foglalkozott. A révészek biztosították Révfalutól délre eső várossal és Győrszigettel való kapcsolatot. Ez a tevékenység főleg a Győrt és Révfalut összekötő híd megépítéséig volt jelentős, de utána is komoly szerepe volt a személyszállításban. Révfalu lakóinak másik legjelentősebb foglalkozása a halászat volt, mely kedvező földrajzi helyzetének köszönhető. A Duna és a Mosoni-Duna szigetközi szakaszán ősidők óta jelentős mennyiségű halat biztosított az itt lakók számára, mely a szabályozások és szennyeződések miatt jelentősen csökkent. A vízimolnárság is jelentős foglalkozás volt ezen a területen, azonban a hajósokkal való folyamatosa küzdelemben kiszorultak a part mentére a molnárok, ahol a sodrás már nem volt elegendő, így malomgátakat kellett építeni, hogy a szükséges vízmennyiséget összegyűjthessék. A Mosoni-Duna szabályozására épült Rajkai zsilip végül teljesen ellehetetleníti a malmok működését. Győr gabonakereskedelmébe bekapcsolódott Révfalu is. Az alföldről érkezett gabonát Győrben kirakták és innen kis hajókon szállították tovább Bécsbe a MosoniDunán. A szabályozás előtt ugyanis a Nagy-Duna mellékágai alkalmatlanok voltak vízi szállításra a zátonyok miatt, ezért a Mosoni-Duna lett a szállítás fő útvonala. Révfaluban jelentős volt a lótenyésztés is, mivel a kisebb hajókat folyással szemben lovak vontatták. A vasút megépülése miatt a gabonakereskedelem hanyatlott, Pest vette át a vezető szerepet. A hajózás szerepe csökkent. Egyre jelentősebb lett a mezőgazdasági termelés, hogy a növekvő város élelmiszer igényeit ki tudják elégíteni. Az ipar fejlődésével megkezdődik a proletárok betelepedése is a Győr közelében fekvő falvakba, ahol olcsóbb volt a megélhetés, mint a város belső kerületeiben.
17
Kálóczy Miháy felesége volt, aki férje hagyatékából Révfaluban szegényházat alapított.
15
A Duna közelsége régóta megélhetést biztosított az itt élő lakosság számára, azonban nem csak áldás volt a folyó közelsége. A szeszélyes vízjárás sokszor árasztotta el Szigetközt. Legnagyobb árvizek és belvizek 1763-tól: 18 -
Belvizek 1876-ban, 1899-ben, 1926-ban, 1965-ben és 1966-ban.
-
Árvizek 1763-ban, 1838-ban, 1845-ben, 1850-ben, 1883-ban, 1954-ben és 1965-ben (Csallóközben) voltak.
Láthatjuk, hogy a mezőgazdaság virágzását újra meg újra akadályozták az árvizek és belvizek. Legnagyobb pusztítást az 1883-ban érkező jeges ár okozta, mely miatt aktuálissá vált a Duna szabályozása. Győrt és Szigetközt időről-időre a Duna, míg Győr-Szigetet és Győr-Újvárost a Rába és a Rábca veszélyeztette. 1883. január elején nem csak Szigetköz jelentősrésze, de Sziget, Révfalu, Pinnyéd és a Belváros alacsonyabb részei is víz alá kerültek. Révfalu katonái és a polgárok éjjel-nappal a töltés megerősítésén dolgoztak, azonban a katasztrófát már nem tudták megakadályozni, a jeges ár betört Győr területeire. Az emberek a belváros területeire menekültek, azonban tekintettel arra, hogy közel hétezer emberről volt szó, komoly zavart okozott az elhelyezésük és az ellátásuk. Az árvíz hatalmas rombolást okozott Révfaluban, az épületek nagy része súlyosan megrongálódott, a vályog épületek teljesen elpusztultak. Pataházán negyvennégy épületből negyven összedőlt. Révfaluban azonban nem csak az épületek miatt volt hatalmas a kár, a gyümölcsösök pusztulása is jelentős anyagi veszteség volt az itt élők számára. Az országban több gyűjtést is szerveztek a károsultak megsegítésére, így Révfalu 18 784 Ft segélyt kapott. Az itt élő polgárok az ár visszavonulása után azonnal megkezdték az újjáépítést, azonban évekbe telt, mire a helyreállítás teljesen befejeződött és a gyümölcsfák újból teremtek. Újra fellendült a mezőgazdaság, a gyümölcs mellett a zöldségtermesztés is jelentős volt. Győr piacának közelsége jó lehetőség volt az értékesítésre, de Budapestre és Bécsbe is szállítottak az itt megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből. A hajóvontatás hanyatlása következtében a lótenyésztés is mérséklődött, előtérbe került a szarvasmarha tenyésztés. 18
Göcsi Margit: Révfalu (Győr V. kerület) Településtörténete 22-23. o. Bölcsész-doktori disszertáció, kézirat, 1982
16
1884 februárjában a megyei hatóság községi szabályrendeletet hagyott jóvá, ez is mutatja a település falusias mivoltát. Révfalu területére való költözést egy engedélyezési eljáráshoz kötötték. A település lakóira nem vonatkozott a közösségi pótadó, azonban aki Révfaluba akart költözni, köteles volt kereseti adójától függően 10-25 Ft-ot fizetni. Ebből az összegből segítették a szegényeket, illetve a község kiadásait is ebből fedezték. A községi szabályzat kötelezte a lakosságot a közterületek tisztántartására és a magánterületen lévő házak, kerítések karbantartására. A fák rongálásáért vagy a gyümölcsfák nem megfelelő ápolásáért bírságot szabtak ki, ahogyan az állatok szabadon hagyásáért is. Kötelességük volt a közbiztonság fenntartása, éjjeli őrséget kellett vállalnia minden férfi családtagnak és cselédnek. A zavargókat akár le is tartóztathatták, ha nem engedelmeskedtek. A lakosság kötelessége volt a körtöltés gondozása, ami a Nagy-Duna árvizei ellen védett, illetve a Mosoni-Duna felöli töltés szakasz karbantartása is az itt élők feladata volt. Mindenki a saját telkén lévő töltésrészért volt felelős, melyet erősíteni és emelni kellett. A Duna parti védtöltés – mely a mai Dózsa György Rakpart útteste helyén volt – ápolását azok a polgárok végezték, akiknek a telke a Dunára nézett. Akiknek nem volt Dunára néző telkük, azok feladata a körtöltés közterületre eső részének karbantartása volt. 1886-ban megkezdték a Duna szabályozását, ami vízszabályozásból, árvízvédelmi töltések építéséből és a belvizek levezetési munkálataiból állt össze. Az új egységes kőmedrekben zavartalan volt a jégzajlás. A Mosoni-Duna szabályozására is sor került, megépítették a Rajkai-zsilipet, aminek köszönhetően teljesen kirekeszthető az árvíz a Mosoni-Dunából. Az
árvízszabályozás
nagyon
kedvezően
hatott
Révfalu
számára,
amit
a
népszámlálás adatai is igazolnak. Míg 1869-ben 1671 lakost számoltak, addig 1900ra 3061 lakósról számolnak be. Győr ipara ebben az időszakban indul meg, Révfalu falusias jellege miatt olcsóbbak a lakbérek, mint Győr más területein, ezért sokan települtek be. Kedvezőbb megélhetést
biztosít
Révfalu,
hiszen
lehetőség
van
állattenyésztésre
és
kertészkedésre, azonban egyre növekszik az iparban dolgozók száma. A munkásokat a gyártelepek, míg a mezőgazdasági termelőket az értékesítés kötötte szorosan Győr városához. 17
2.2.
Révfalu Győrhöz csatolása
Révfalu és Győrsziget évszázadokon keresztül élt Győr közvetlen közelében. Révfalut a Mosoni-Duna, míg Győrszigetet a Rábca választotta el a mai Belvárostól. Hidakkal ugyan kapcsolat volt a város és a községek között, közigazgatásilag azonban teljesen különálló községek voltak. Az egymás mellett élés és egymásra utaltság felvetette az egyesülés gondolatát. Az együttműködés mind a két fél számára előnyös lehetett, hiszen Győr nagyvárossá fejlődhetett, míg a községeknek is érdekük volt, hogy egy közigazgatás alá tartozzanak a várossal. Azonban a csatlakozás nem volt akadálytalan, mert hol a vármegye, hol a vezetők, hol pedig magán érdekek hátráltatták a szövetség létrejöttét. A csatlakozási tárgyalásoknak három fő szereplője volt: a város, a vármegye és a község. 1902-ben a község indítványozta az csatlakozást, azonban pontokban szabta meg feltételeit, melyek a következőek voltak: Vashíd megépítése, mely alkalmas kocsi közlekedésre is, és a község lakói adómentesen használhatják. A város megoldja Révfalu vízellátását, az utcák feltöltését és kövezését, valamint a közvilágítást hasonlóan a város többi részéhez képest. A község vagyonával Győr rendelkezik, amit az új híd építésére fordít. Ugyanolyan jogok illessék meg az itt élőket, mint a város polgárait. A közbiztonság érdekében Révfaluban is biztosítson rendőrállomást. Az iskolát vegye át a város, illetve a tanítókat, szülésznőket, jegyzőket és egyéb hivatali dolgozókat vegye át az addigi jogaik megtartásával. Valamint Révfalu továbbra is szeretné megtartani nevét, mint városrész. Látható, hogy a községnek sok megoldásra váró problémája volt, amit a csatlakozástól remélt. A város számára a feltételek teljesítése megerőltető volt, mégis elfogadta a követeléseket. Bizottságot küldött ki, és utasításba adta, hogy a tárgyalásokat a község megbízottjával és a vármegyével együtt bonyolítsák le. Azonban a vármegye nem vett részt, mivel féltette területét és jelentős vagyontól esett volna így el. A város látta, hogy a községek csatolása csak törvényhozással lehetséges, ezért a miniszterelnöktől, Tisza Istvántól kérte a rendezést, aki törvényben határozta meg a csatlakozást és ezen felül a községben való változásokat is belefoglalta. A törvényjavaslat magyarázata összefoglalta a város érdekeit, ami miatt a törvényhozás elé került az ügy. A község és a város, szinte egybeépült,
de
közigazgatásilag
mégis 18
külön
egységet
képeznek.
Révfalu
közbiztonsága nem megfelelő, így menedéket találnak ott a városi bűnözők. Az egészségügy megoldása is fontos szerepet játszott, mivel Révfalu nem tudta megoldani sem a csatornázást, sem az árvízvédelmet, így szennyezte Győr ivóvizét is. Ezen kívül az adózást is bonyolította a község különállása. A legfőbb érv azonban az volt, hogy Győrt hozzásegítené a csatolás a nagyvárossá fejlődéshez. A tárgyaláson a vármegye követelésekkel állt elő, miszerint a város térítse meg az állandó híd építésekor a part- és révjogért fizetett összeget és a híd jelenlegi értékét, illetve fizesse ki az ármentesítésre szolgáló műtárgyak költségeit, valamint vegye át a község dolgozóit. A város az árvízvédelmi adókat csak 1906. év elejétől volt hajlandó fizetni. Az alkalmazottakat átveszi, azonban nem értett egyet a híd kifizetésével kapcsolatban, mivel a megyének bevételi forrás, ezért csak a hitel törlesztéséből hátramaradó részt akarták fizetni. Mivel a két fél nem tudott megegyezni, ezért bevonták a belügyminisztert, aki a város javára hozott döntést, azonban a megye fellebbezett a bíróságon. A per 1911-ig húzódott el, végül a megye lemondott a rév- és partjog megváltásához szükséges összegről és a híd kifizetéséről is. A város azonban belátta, hogy a híd növeli piacának forgalmát, ezért hajlandó volt part- és révjogért fizetni. Révfalu komoly vagyonnal rendelkezett, részben ezért többen ellenezték a csatlakozást, mivel tartottak attól, hogy Győrt csak a vagyonuk érdekeli és a követeléseket nem fogja teljesíteni. Másrészt viszont féltek tőle, hogy a megszokott életvitelük
megváltozik.
Mint
azt
később
láthatjuk,
nem
volt
jogtalan
a
bizalmatlanságuk. Révfalu újabb feltételt szabott a csatlakozásnak, melyben a községi iskola államosítását kéri, illetve 50 évig pótadómentességet szeretett volna. A községről szóló törvény szerint lehetőség volt arra, hogy Révfalu vagyonát külön kezelje, ha nem tudnának megállapodni. Mivel a község is érezte, hogy követelése nem helytálló,
ezért
javaslatot
tett
arra,
hogy csak
a
rászorulók
élvezzék
a
pótadómentességet. A község vagyonát hajlandó volt a városnak átadni, de csak akkor, ha legalább olyan tulajdonosa lesz, mint Győr. Ebből is látszik révfalu bizalmatlansága a város felé. Mivel ismét nem tudtak megegyezni miniszteri döntés született, miszerint 15 évig 15% adókedvezményt kap a község. 1905. január 1-től a csatlakozás kapcsán megkezdődtek az adminisztratív munkák. 19
Győr ugyan elfogadta a község feltételeit, azonban ezzel sok gondot vállalt magára. Megoldatlan volt a csatornázás, a vezetékes víz, a villany, az egészségügy és az utak is javításra szorultak. Az iskolát átvette a város, de szükségét látta egy új iskola és egy óvoda építésének is. 1907-ben a feltételekből szinte még semmi sem teljesült, így jogos volt a bizalmatlansága Révfalunak a város felé. A község vagyonát nem fejlesztésekre fordították, hanem Győr és Győrsziget adósságait fizették ki. Az ígért vashíd csak 1928-ban épült meg, igaz hogy a csatlakozáskor a hajóhíd helyére került egy új fahíd, amely 224 méter hosszú volt és 13 méter magas, így magas vízállás esetén is tudtak közlekedni alatta a hajók, de a kocsi közlekedés még mindig megoldatlan. A révfaluiak indítványozták az orvosi kocsi közlekedését a hídon, mivel akkoriban még csak Szigeten keresztül tudott Révfaluba jutni, ám az indítványt elvetették. Az csatlakozás után jelentősen növekedett Révfalu lakosságának száma, 10 év alatt 3064-ről
3870-re
emelkedett.
Ez
a
gyors
növekedés
a
betelepülésekkel
magyarázható, hiszen a szegényebb réteg a belvárosban nem tudott megélhetést biztosítani családjának. Az egyesítés után egyre több volt a halálozás, főleg olyan betegségek miatt, amik elkerülhetőek lettek volna megfelelő vízellátás mellett, így egyre sürgetőbb lett a csatornarendszer kiépítése és a belvíz elvezetésének megoldása. Győr csatornarendszerét 1880-ban építették ki, melyet a kiskúti vízmű látott el, azonban az egyre növekvő várost már nem tudta ellátni ivóvízzel, ezért egy új vízművet létesítettek Révfalu határában és megépítették a Révfalui víztornyot. Az új városrész csatornázását és a belvíz elvezetését azonban csak 1910-ben kezdték el tárgyalni. Problémát jelentett, hogy Révfalu mélyebben fekvő részeit először fel kellett tölteni, amihez a komoly földmennyiséget kotrásokból szerették volna kinyerni. A háború kitörése miatt azonban nem kezdődtek meg a munkálatok, így a csatorna kiépítésére egészen 1926-ig kellett várniuk. 1906-ban napirendre került a védtöltés kiépítése a Révfalui oldalon. Az állam Pataházáig vállalta a töltés elkészítését, a további szakaszépítés a város feladata volt. Az építési munkálatokra pályázatot hirdettek, ennek elbírálása és az érintett telkek kisajátítása elhúzódott, így csak 1912 őszén kezdődtek meg a munkálatok. A Szigeti jármos híd és Révfalui híd közötti kocsi utat a gyalogjáró mellé építették, azonban a tervezett kis utcákból szinte semmi nem valósult meg.
20
A városrész lakói a gyakori tűzesetek megfékezése miatt kérték, hogy legyen tűzoltóállomás Révfaluban, de a kérést elutasították, helyette a rendőrőrs kapott némi tűzoltó felszerelést és dolgozott egy tűzoltó és négy napszámos, hogy el tudják látni a tűzeseteket, míg a városból kiérnek a tűzoltók. Napirendre került az iskola államosításának kérdése is 1907-ben, illetve felmerült új iskola és óvoda építése a városrészben. Az új iskolát a híd folytatásában megépülő Rónay Jácint utcában kívánták felépíteni, melynek építését 1910-ben kezdték el és 2 évvel később át is adták. Ezzel egy időben megépítették a Damjanich utcát, mely a Rónay Jácint utcára merőleges és az Erzsébet királyné út és Tivadar püspök út közötti kertek végében húzódott. Az új iskola megépülése és igazgatója, Újlaki Géza fellendítette Révfalu kulturális életét. Az igazgató rendkívül sokat tett a városrész lakóiért, ingyenes oktatást szervezett az idősebb korosztálynak, hogy az analfabétizmus megszűnjön és az iskolában létrehozott egy könyvtárat, melyhez segítséget kért a Dunántúli Közművelődési Egyesülettől. 1906-ban nyitottak egy gyermekmenhelyet, de ez csak időszakos megoldást jelentett. A menhelyet később át akarták alakítani óvodává, de a közgyűlés csak az egész éven át nyitva tartó menhelyet támogatta, így ez a probléma sem oldódott meg igazán. 1911-ben a belügyminiszterhez adtak be egy kérvényt a városrész lakói, miszerint szeretnének egy gyógyszertárat Révfaluban. Ennek helyét a Rónay Jácint utcában jelölték ki. Majd egy évvel később Révfalu első orvosa is megkezdte rendelését. Az első világháború nagyban hátráltatta Révfalu fejlődését. A közmunkák nem haladtak a háború ideje alatt, a város pénzét pedig a hadászatba fektették. Az első világháború után a kormány kölcsönt vett fel a New-York-i banktól. Győr is részesült a hitelből, amit a közművek korszerűsítésébe fektetett. 1926-ban befejeződtek a munkálatok Révfalu csatornázását illetően, de nem volt eredményes, mivel nem vették figyelembe a talajviszonyokat és a felhasznált anyag minősége sem volt tökéletes. Az új csatorna eltömődött, így nem tudták elvezetni a szennyvizet, ez pedig hatalmas károkhoz vezetett. 1935-ben a gyűlés kimondta, hogy a csatornarendszert nem elég javítani, hanem újat kell építeni, azonban erre csak a második világháború után került sor. A vashíd építésével egy időben megkezdődött Révfalu talajfeltöltése, mivel az 1926os belvíz jelentős károkat okozott. A kerteket, házakat, utcákat elöntötte a víz. A feltöltéshez szükséges földanyagot Révfalu határából, a Szitásdombok homokjából 21
nyerték, mivel trágyázással jobb termőtalajt lehetett létrehozni, mint a Duna hordalékából. Szükséges volt egy iparvasút kiépítése, hogy a Szitásdomboktól el tudják szállítani a földet egészen a vashídig. 1928. július 17-én átadták az új vashidat, a helyén lévő fahidat pedig lebontották rossz állapota miatt. Az új híd jelentősen megnövelte Révfalu forgalmát, mivel a Révfalu és Sziget közötti jármos híd is rossz állapotban volt. Elindultak az első autóbuszok Révfalu és Szabadhegy között illetve a Révfalu - Belváros - Nádorváros útvonalon. Régóta tervezték Révfalu gázhálózatának kiépítését, és az új híd építése jó alkalom volt arra, hogy a városból átvezethessék a gázcsöveket. A második világháború előtt azonban csak a híd környékén épülő házakba tudták bevezetni, Révfalu nagyobb részén csak a világháború után történt meg a gáz közművesítése. A Duna-híd megépítése fellendítette Révfalu életét, egyre több ház épült fel. A háború és a trianoni békekötés miatti elcsatolások következtében, egyre többen akartak betelepülni Felvidékről Győr egész területére. A betelepülések és a megerősödő ipar miatt indokolt volt az emeletes házak építése Révfaluban is. A rendezési tervben a Darányi rakpart – mai Dózsa György rakpart – is beépíthető volt több szintes épületekkel, azonban Révfalura jellemzőbb volt a családi házak építése. A Belváros közelében inkább a módosabb emberek, míg távolabb a kisebb jövedelmű emberek építkeztek. 1931-ben elkezdték Darányi rakpart rendezését, fásítását, de a rossz pénzügyi helyzet miatt nem fejezték be, de Révfalu két hídja közötti Kálóczy teret azonban ekkor alakították át. A hídfő feltöltése miatt a töltés többi részét is fel kellett tölteni, ahogy a Kálóczy teret is. Az itt található nyárfaerdőt kiirtották, helyette egy csodálatos parkot hoztak létre a város lakóinak, és emlékművet állítottak benne a világháborúban elesettek emlékére. Az óvoda kérdése ismét felmerült, azonban államilag támogatott intézmény még mindig nem épült, de egy jómódú kereskedő 1935-ben építetett egy magán óvodát a Darányi rakparton. Révfalu lakóssága a két világháború között igen összetett, az iparban dolgozók száma volt a legmagasabb, de voltak alkalmazottak és mezőgazdaságból élők is, bár egyre kevesebben, de még így is jelentős szerepet kapott a gyümölcstermesztés, mivel a lakók nagy része rendelkezett kerttel. Révfalu barack és téli körte termesztése kimagasló volt országos szinten, főként nyugati országokba szállították a gyümölcsöket. Révfalunak soha nem volt jelentős az ipara, mindössze egy 22
téglagyárról és egy hamuzsír gyárról vannak feljegyzések. Néhány üzem azonban említésre méltó, így például Csermák Gusztáv festő- és vegytisztító üzeme, ahol a világháborúk idején a katonai ruházatok tisztítását végezték. De volt itt fa- és bútorgyár, gépszerelő- és lakatosműhely, Vitnyédy malom, amely mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozott, Hittner és Kwaznitzka hentes üzem, pálinkafőzde, néhány pékműhely, szabó, cipész, fodrász és egyéb kis üzletek. A második világháborúra való készülődés főként a vagongyári dolgozók számára biztos anyagi hátteret nyújtott, így aki tehette építkezett. A háború Révfaluban is hatalmas pusztításokkal járt, ugyan nem volt iparunk, de a városrészben lakók jelentős hányada az iparban dolgozott és a vagongyár közelsége is veszélyt jelentett Révfalu számára. Az itt élők pincékbe és földbevájt bunkerekbe menekültek, illetve a nyilvános óvóhelyekre, melyeket a Torkos kastély épületében és a hídfőnél található bérházak pincéjében alakítottak ki. 1944. április 13-án volt az első bombatámadás, amelynek célpontja a vagongyár volt, de a Darányi rakpartot és Pataházát is találat érte. Július 2-án a víztorony környékét és a pályaudvart érték a bombatámadások. A harmadik támadásnak – augusztus 9én – ismét a vagongyár volt a célpontja, de a szőnyegbombázás Pataházán is sok házat pusztított el. November 17-én újabb bombázás okozott károkat, ezúttal a Torkos kastély óvóhelyét érte találat. Az utolsó roham 1944. december 24-én volt, ez azonban csak egy házat talált el. „Az 1944-es bombatalálatok Révfalu területén” című vázlattal igyekeztem ábrázolni a Révfalut ért bombatalálatok helyét. Láthatjuk, hogy Révfaluban nem volt semmi hadi jelentőségű célpont, mégis nagymértékű veszteség érte. 1945. március 28-án szabadult fel Győr. A kivonuló németek távozásukkor felrobbantották a vashidat és a jármos fahidat is, ezzel még nagyobb kárt okozva a városnak.
23
Az 1944-es bombatalálatok Révfalu területén (szerző vázlata)
A felszabadulást követően megkezdődhettek a bombázás utáni helyreállítások. Először a szigeti fahidat állították helyre, később a felrobbantott vashíd mellé építettek egy ideiglenes fahidat. Addig komp bonyolította a forgalmat. A fahidat 1949ben felváltotta az új vashíd, – mely már személy- és teherforgalom lebonyolítására is alkalmas volt – ami a Kossuth híd nevet viseli. 1965-ben lezárták a szigeti fahidat, négy évvel később megépítették helyére a Vásárhelyi Pál hidat, mely csak gyalogos közlekedésre alkalmas. Az egyre növekedő termelés egy újabb híd építését idézte elő, amit a Kossuth hídtól keletre építettek meg 1979-ben a 14-es számú főút folytatásaként. A forgalom helyreállítása után kezdődhetett meg Révfalu fejlődése, a hálózatok bővítése, építkezések, de a fejlődést ismét meggátolta egy újabb csapás, az 1954-es árvíz. A hóolvadások miatt annyira megáradt a Duna, hogy több helyen átszakította az árvédelmi töltéseket, július 20-án pedig a Tábor utcai körtöltés is megadta magát, így egész Révfalu víz alá került. A városrészben néhány vályogház összedőlt, a téglaházak megrongálódtak, a gyümölcsösök elpusztultak.
24
A csapás után évekbe telt, mire Révfalu újra fejlődésnek indult. A töltéseket helyre állították és új árvízvédelmi töltést is építettek a Bácsai és Szitásdombi részen. 1956ban átadták az első családi házas lakótelepet. Családi házakat a víztorony környékén, a Damjanich-, Rozmaring-, Mayer Lajos-, Zólyom és Németh László utcában, több lakásos lakóházakat a Szövetség-, Rónay Jácint-, Ady Endre utcában és a Damjanich utca északi oldalán építettek. Ebben az időszakban több közintézmény is épült a városrészben. 1968-ban és 1980ban új óvodákat adtak át a Ságvári Endre utcában (mai Hédervári út) és a Szövetség utcában. Megépült a Mayer Lajos Vízügyi Szakközépiskola, a későbbi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium, mai nevén Audi Hungaria Iskola. A legnagyobb fejlesztést azonban a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megépítése jelentette, amit 1974-re a Torkos-kert helyén építettek meg. A mai Széchenyi István Egyetem megépüléséhez kapcsolódik Révfalu csatornázásának és villany hálózatának fejlesztése is. Révfalu ekkorra már városias formát mutat, igaz megőrizte régi lakónegyed szerepét. Ipar azóta sem települt a városrészbe. A közelmúltban megépült Révfalu keleti részén a régen erdős területen a Víziváros lakópark, amelyben családi- és társasházak egyaránt találhatóak. Ezzel együtt megépült az Új Bácsai út is, melynek fontos szerepe van a közlekedésben, hiszen a forgalom megnövekedése miatt a Bácsai út túlterhelt volt. Az új út mellett biciklis és gyalogos forgalomra egyaránt alkalmas járdát építettek. A Széchenyi hidat is felújították 2009-ben, az egyik oldalán gyalogos, míg a másik oldalán kerékpárutat alakítottak ki, mely könnyen elérhető a Tábor utcából és a Bácsai útról. Ezzel egy időben újabb beruházások vették kezdetüket. A Vásárhelyi Pál híd már nem elégítette ki az itt élők igényeit, mivel csak gyalogos forgalmat bonyolított le, így a Sziget és Révfalu közötti autóközlekedést csak nagy kerülővel lehetett megoldani, ezért már évek óta tervben volt a két városrészt közútilag is összekötő Jedlik Ányos híd, mely 2010-re készült el. Az új híd megépítése azonban nem lett volna elegendő, mivel a környező utak a megnövekedett forgalmat nem tudták volna elvezetni, ezért több körforgalom is épült, mint a Szigeti, mint a Révfalui oldalon, ezen kívül a csatlakozó útszakaszokat is felújították, két oldalon itt is gyalogos és kerékpárutat alakítottak ki. Az új híd közvetlen közelében fekvő Széchenyi István egyetem új épületekkel bővült, melyeket 2011-ben adtak át.
25
3.
Szerkezeti elemzés, illeszkedés a városhoz
3.1.
Győr szerkezeti alakulása
Révfalu több mint száz éve Győr településrésze. A város településszerkezete kétezer éven át fejlődött, mire elnyerte mai formáját, azonban a régebbi jellegzetes vonásait megőrizte, ma is felismerhető a városszövetében. A város kialakulását és fejlődését a természeti adottságok befolyásolták. Legrégebben lakott terület a Káptalandomb és környéke, mivel a folyók torkolatánál lerakódott dűnék magasabban helyezkednek el, mint a város többi része, így nyújtva védelmet az árvíz ellen az idetelepülő népeknek. Elsők között a rómaiak ismerték fel a hely remek földrajzi adottságait és nem csak védelmi rendszerük központjává tették, de sugaras irányban építettek ki hadiutakat Bécs, Budapest, Fehérvár, Pápa, Sopron, Szombathely és Veszprém irányában. Ezek az útvonalak a mai napig meghatározóak a város életében. A folyók összeszűkülése biztos átkelési lehetőség volt, ugyanis a folyók mentén száz kilométer hosszan mocsaras volt a terület.
Római kori utak (Forrás: Mentes Zoltán, Galgóczi József, Hidak Győr-Moson-Sopron Megyében Szirányi Ákos, a Győri Közúti Igazgatóság igazgatója, Győr, 1993. 9. oldal)
26
Győr mai főútvonalai (Forrás: https://maps.google.hu/maps?oe=utf-8&client=firefoxa&q=Gy%C5%91r+t%C3%A9rk%C3%A9p&ie=UTF8&hq=&hnear=0x476bbf87407ea035:0x400c4290c1e11e0,Gy%C5%91r&gl=hu&ei=eHBuUavEIMSZt QaxloGwDQ&ved=0CDAQ8gEwAA)
Győr régi városszerkezetéről máig nem teljes a tudásunk, ismereteink ezért részben feltevéseken alapulnak. A mai település magját a Káptalan-dombon létrejött ókori katonai tábor képezte. Az egykori erődöt előre megtervezett derékszögű úthálózat jellemezte, míg a köré épített faluszerű település ösztönszerűen növekedő településszerkezet volt a jellemző. A vár közvetlen gyűrűjében telepedtek meg a polgárok, a földművelők a vártól keletre és délre nagytelkes településszerkezetet hoztak létre. Győr a 11. században még csak egymás mellett élő falukból állt, a várossá fejlődése a 13. században indult meg, – mikor a kézműves ipar és a kereskedelem fejlődni kezdett – azonban ennek feltétele a vár, illetve annak védelme volt. 1271-ben V. István király kiváltságlevelével szabad királyi városok közé emelte Győrt. A legfontosabb kiváltságjog az árumegállító jog volt, mely elősegítette a népesség megerősödését. 1439-ben Erzsébet királyné utasítására palánk helyett téglafallal erősítették meg a várat. 27
A középkorban Győr a régi írások szerint apróbb, laza szerkezetű településből állt, melyek szervesen nem kapcsolódtak egymáshoz, kivétel ez alól a Vár és a Váralja, melyeket kapuk, hidak, átjárók kötöttek össze. A szerkezeti egység mellett funkcionális egységet is alkottak, melynek középpontjában a piactér volt. Ezt az egységet az is bizonyítja, hogy a kibővített Vár már magába foglalta a Váralját is, így a török időkben a városmagon kívül a többi kisebb település elpusztult.
A mai Győr területén lévő középkori települések (szerző vázlata)
28
A mai Nádorváros területén több önálló község – Domonkos utca, Királyfölde, Kertesszer, Szt. Benedekfalva és Szt. Adalbertfalva – települt meg. Domonkos utca a Héderváriak birtokrésze volt, ez a település volt legközelebb a Váraljához. Legfontosabb utcája a Szombatpiac utca lehetett, mely összekötötte a várost és a déli településrészeket. Valószínűleg jelentős csomópont lehetett a Szombatpiac utca, Fehérvári út és Veszprémi út találkozása. A 16. századi pusztulást követően ez az utca megszűnt, helyette egy másik út vezetett a Vár Fehérvári kapuján át, mely elágazott Fehérvár, Veszprém és a Budai út irányába. Királyfölde és Kertesszer valószínűleg egy község volt, azonban egyes források Adalbertfalvával is kapcsolatba hozzák. A településen kertes földművelés folyhatott ebben az időben, de a község településszerkezetéről nincsenek rendelkezésre álló adatok. Benedekfalva nevét Szt. Benedek tiszteletére épített templomról kapta. A község a veszprémi és fehérvári utak közötti területen helyezkedik el. A település polgárai főként kézművesek és földművesek voltak. Adalbertfalva a Pápai út bal oldalán terült el, a mai Kálvária-domb területén lehetett. Egyetlen utcáról van adat, ez a Szt. Albert utca, mely feltételezhetően a mai Kálvária utca nyomvonalába esik. A névtelen falu a Váraljától kelet felé terült el, a régi Waggongyár, gázgyár és a ma is meglévő szeszgyár helyén. Ezen a területen sok régészeti leletet találtak, amelyek bizonyítják, hogy már a névtelen falu előtt is lakott volt a terület, illetve arra is lehet következtetni, hogy a házak vesszőből font, sárral tapasztott épületek voltak. Valószínűleg egy támadás során pusztult el a falu. Az ásatások arra engednek utalni, hogy a putrik leégtek és a lakósság elmenekült a településről. A falu neve feledésbe merült. A névtelen falu szintén egy ma is jelentős útvonal köré települt, amely Buda irányába vezet. A Johanniták földjét Baráti és Kismegyer közötti területen feltételezik. Kolostort és templomot építettek, köré épült egy kisebb község, melyben többnyire jobbágyok élhettek. A török hódítás során ez a falu is elpusztult és nem is települt újra, helyén földművelés alakult ki. A mai Szabadhegy helyén volt a 12. században Szabadi vagy Szőlős községe, amely nem befolyásolta Győr fejlődését, csak az utóbbi időben vált a város szerves részévé. A Sokorói dombság részét képezi, enyhe lejtői alkalmassá tették szőlőművelésre Szabadi területét. 29
A mai Révfalu három községből alakult ki: Révfaluból, mely a mai Hédervári út nyugati felén települt meg, illetve Felfaluból és Malomsokból, ami a mai Bácsai úttól délre található meg. Győrtől a Mosoni-Duna választja el. Révfalu tőkés, majd püspöki birtok volt. A város fejlődésében nem játszott nagy szerepet egészen a csatolásig. Sziget királyi birtok volt. Adatok nem maradtak meg ebből a korból, csak egy kiváltságlevél, amelyben Győrnek adományozzák Szigetet és az ott megtelepülő lakósságot. A városrész fejlődése során szerves részét képezte Győrnek, jóval előbb, mint Révfalu. Győr városát a késő középkorban már szabályos utcakép jellemezte. 1271-ben V. István kiváltságlevélben Győrt szabad királyi várossá emelte, mely a város szerkezetében hatalmas változásokat hozott. A falusias jelleget városiasodás váltotta fel. A Váralja területét kavicsfeltöltéssel megemelték, az utcák vonalát úgy alakították ki, hogy egymásra merőlegesek legyenek. Győr körvonala még ekkor is szabálytalan. A török pusztítás hatására a környező településekről a városba menekültek az emberek, illetve a katonaság is betelepült, ami jelentősen megváltoztatta a városképet. A jobbágyoknak kötelességük volt a végváron belül a zsoldosokat elszállásolni. A tágas telkek felaprózódtak, a mezőgazdaság az enyészeté lett, mivel az addigi földművelésre szánt területekre apró házakat építettek, ahol a katonákat szállásolták el. 1560-as években megkezdték a vár megerősítését Pietro Ferrabosco olasz hadmérnök tervei alapján, azonban a védelem még nem készült el, mikor a törökök elfoglalták a várat. A vár visszafoglalása után katonai előírások alapján építtették újra a várost. A 17. század végéig csak egy emeletes házak épültek, hogy a várfal eltakarja az épületeket, kivétel ezalól a mai bencés rendház. Csak a török veszedelem elmúlásával építettek egy-két kétszintes házat. A város ekkor élte fénykorát. Napóleon a város megszállásakor egy ideiglenes békekötés egyessége miatt felrobbantatta a várfalakat, azonban sokáig nem látták meg a benne rejlő lehetőségeket, csak évtizedekkel később foglalkoztak a várfalon kívül eső területekkel. A 18. században Győrnek több külvárosa is volt. A 19. század első felében a Baross utca és a Rába között már az új telkek beépítésre kerültek, a régi telkeken nagyobb házak épültek, illetve több házat összeépítettek. 1818-ban a derékszöges belváros utcahálózatát megtoldották, de a belváros és az azt határoló települések kapcsolatának megoldásával nem foglalkoztak. 1850-ben 30
Fruhmann Antal már gondolt rendezési tervében a városrészek kapcsolatára, ebben a tervben jelölte ki a Duna-híd helyét, amely Révfaluba vezetett. 1885-ben megalakult a Városi Szépítő Egylet Batthyány Lajos vezetésével, melynek alapvető szerepe volt a városképet befolyásoló tervek bírálatában, azonban 1896ban a város vette át ezt a feladatot. Ebben az időben új városközpontot hoztak létre, az egykori állatvásártér területén. Megépült a törvényszéki épület, a Jókai utcai bérházak, a reáliskola, a „királyi tábla” székháza és a Városháza, – amelynek magas tornya az 1894-ben lebontott Tűztorony helyettesítésére szolgált – majd parkosították a Bisinger sétányt.
Az egykori vásártér (Forrás: Dr. Winkler Gábor, Győr 1539-1939 Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1998 129.oldal)
31
Tűztorony (Forrás: Dr. Winkler Gábor, 1998 74. oldal)
32
Az iparosodás során a gyárak eleinte Győr területén szétszórtan telepedtek meg, de ezek csak kis üzemek voltak. A nagyobb gyárak a vasútvonal mentén, Nádorvárostól keletre épültek meg, így jött létre Gyárváros. Az első munkás lakókörzetet a gyárak közé építették, ahol zaj és füst volt, a zöld védősávokra még nem gondoltak. Később már tudatosabban építkeztek, a hadianyaggyár az ipari park keleti végébe épült, hogy a Bécs-Budapest vasútvonalhoz minél közelebb legyen a könnyebb szállítás érdekében. Az 1900-as évekre felismerték a város tudatos rendezésének fontosságát. Weichinger Károly meglátta Győr legnagyobb problémáját, mely szerint a vasútvonal kettészeli a várost. A megoldást a vasút megemelésében látta, az így kialakult töltésben több helyen aluljárót építettek volna, amely a város kapcsolatát biztosította volna. A másik elképzelés szerint a vasútvonalat át kellene helyezni a Szabadhegyi domb lábához, azonban egyik terv sem valósult meg. Azonban Weichinger Károly volt az első, aki felvetette 1930 körül a Széchenyi híd gondolatát, amivel összekötötte volna a várost és Révfalut, hogy a városrészben élő gyári munkások könnyebben juthassanak el gyárvárosba. A Széchenyi híd közel ötven évvel később, csak 1979ben épült meg. A 20. század elején a korábban önállóközségeket, Révfalut, Pataházát és Szigetet Győrhöz csatolták, így területe jelentősen megnőtt. Nádorváros már teljesen hozzáépült a Belvároshoz, illetve Sziget és Újváros is összeépült, amikor a Rábca medrét elterelték. Később Nádorváros és Szabadhegy is egybeépült és Gyárváros is tovább fejlődött. Révfalu egyre inkább terjeszkedett Bácsa felé. 1945-től újabb településeket csatolnak Győr területéhez, köztük Kisbácsát, Bácsát és Pinnyédet, majd 1971-ben még három község csatlakozott Győr közigazgatási területéhez, Ménfőcsanak, Győrszentiván és Gyirmót. Jellemző erre az időszakra a lakótelepek építése Adyvárosban és Marcalvárosban, de a Belvárosban is nagyvárosias építkezést folytattak, a földszintes házak helyére több szintes épületek kerültek. Napjainkban egyre kedveltebb a családi házas beépítés, aki teheti kertes házba költözik, aminek nagyobb a helyigénye, így a város beépített területeinek aránya tovább nő. Az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlődött az ipar is, a város keleti részén kialakult az ipari park, – a hozzá kapcsolódó vasútvonallal – amely hazai és külföldi üzemeknek ad otthont.
33
3.2.
Révfalu településszerkezete
Az első írásos említés a kora középkorból származik, amikor még Tőkés néven említik a mai Révfalu területén elhelyezkedő, valószínűleg egy utcás települést. Révfalu a legrégebbi ábrázolások szerint két önálló egyutcás településből állt, Révfaluból és Pataházából.
Révfalu első ábrázolása (Forrás: Dr. Winkler Gábor, 1998 25. oldal)
Valószínűleg a török pusztítások idején elpusztultak ezek a települések is a többi vár környéki településsel együtt, helyettük új települések jöttek létre. A késő középkorban feltehetően több kisebb falu volt, ezt az elnevezésekből következtethetjük. Ebből a korból találunk említést Tőkésről, Felfaluról, Révfaluról, Malomsokról és Pataházáról. Valószínűleg ezek is mind egy soros, egy utcás települések voltak. Feltételezzük, hogy később összeolvadtak a települések, így a Győrhöz való csatlakozáskor már egységesen Révfalunak nevezték a települést. A török pusztítások utáni újra település során három utca alakult ki, – mely a mai városrésznek meghatározó utcái maradtak – Szigetköz felé haladó Hédervári utca, Észak-Kelet Szigetköz, Bácsa és Bajcs felé vezető a Bácsai út, – ezen utak forgalma bevételi forrást jelentettek a település számára – illetve a harmadik utca, a mai Ady Endre utca helyén haladt végig, ahol a vízimolnárok telepedtek meg. 34
Míg a többi település inkább szeres jellegű19 volt, Révfalura az egyutcás fésűs beépítés20 volt a jellemző, hosszú szalagtelkekkel, kivétel ezalól a reneszánsz Torkos kastély nagy telke, de ez zárvány maradt. Ahogy a I. katonai térképen is látható, ekkor még Révfalu mai belső területe teljesen veszélyek
lakatlan miatt,
az
árvíz-
csak
az
és
belvíz
1886-ban
megkezdődött árvízszabályozás – nyúlgát a Körtöltés utca helyén – után kezdett benépesedni ez a terület is. Az I. katonai felmérésen – amely az 1780as években készült – jól látható, a három főútvonal, ahogyan az is, hogy az utak mellé települtek a községben élők. Illetve még egy utca látható, amely a Mosoni-
I. katonai térkép (Forrás: http://www.gyor.hu/adatok/i_katonai.pdf)
Duna partján húzódik, – a mai Vásárhelyi Pál utca helyén lehetett – azonban ez nem volt fő útvonal, mivel később becsatlakozik a Hédervári útba. Az utak közötti terület ekkor még mocsaras, erdős vidék.
I.I.katonai katonaitérkép térképalapján alapjánRévfalu Révfaluterülete területe (szerző (szerzőrajza) rajza)
19
Olyan települések, mely egymástól elkülönülő dombokra épültek az árvízveszély miatt, így a falvak kis csoportokból, szerekből álltak. 20 A szalagtelkeket leginkább fésűs beépítés jellemzi. A házak egy helyiségsoros épületek, melyek a telekhatárral párhuzamosan építettek, így az utca képet az utcafrontra néző homlokzat alkotta. A melléképületeket a házak folytatásába építették. az utcára néző homlokzat lehetett közvetlenül az utcavonalon, vagy elválaszthatta előkert attól.
35
Napóleon hadjárata során 1809-ben készült hadászati térkép, amelyen Révfalu utcái és az árvízvédelmi gát jól megfigyelhető (Forrás: http://mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/kozmuvelodes/kiallitasok/virtualis_kiallitasok/arhiv_atlas/hadi _terkepek.html)
A II. katonai felmérésen – amely az 1840-es években
készülhetett
–
már
megfigyelhetjük, hogy Révfalu utcái hogyan jöhettek
létre.
A
hosszú
telkeken
a
generációk együtt élése miatt egyre több ház épült egymás mellé, később a hosszú telkeket kettészelve új utcát nyitottak, így a telek másik oldalán is tudtak házat építeni, amely az új útról könnyen megközelíthetővé vált. Így jöhetett létre a Darányi rakpart – ma Dózsa György rakpart – illetve később a Damjanich utca is. 36
II. katonai térkép (Forrás: http://www.gyor.hu/adatok/ii_katonai.pdf)
A II. katonai felmérésen már látszik, ahogy az Ady Endre utcáról nyíló telkeket egy másik utcával felosztják, létrehozva ezzel a Dózsa György rakpartot. Illetve a Révfalui kápolna és a temető is megfigyelhető már ezen a térképen, helye a mai temetővel azonos,
a
területmértéke
milleniumra
alakult ki. A térképen jól látható, hogy ekkor már elkészült az árvízvédelmi töltés a mai Körtöltés
utca
helyén,
amit
később
valószínűleg bővítettek illetve megemeltek. A
III.
katonai
felmérés
II. katonai térkép alapján Révfalu területe (szerző rajza)
~1870-ből
származik. Az utóbbi két térkép között nem sok változás történt, de látható, hogy elkezdett
betelepülni
Révfalu
középső
területe és a temető is tovább bővült. A katonai felméréseken jól látható, hogy a vashíd
megépítéséig
az
átmenő
teherforgalmi utak a Sziget felé vezető hídhoz futottak be. A
századfordulóig
szabályozta
az
a
községi
tanács
építéseket,
amire
III. katonai felmérés (Forrás: http://www.gyor.hu/adatok/iii_katonai.pdf)
valószínűleg az árvizek és a tűzvészek voltak befolyással, ezért feltételezhető, hogy előírták az építmények magasságát, az épület anyagát, illetve hogy az épület hol helyezkedhet el a telken. A századforduló nagy változást hozott a település életében, a gabonaválság miatt eltűnt a vízimolnárság, a burcsellások és a
III. katonai térkép alapján Révfalu területe (szerző rajza)
37
hajós fuvarozás, ezeket kistelkes21 kertművelés váltotta fel. Csanakon közösségi szőlőbirtoka is volt a községnek, azonban ez később városi birtok lett. Révfalu híres volt a kajszibarack és téli körte termesztéséről, ipara azonban soha nem volt fejlett, mindössze egy téglagyár volt a mai Új Bácsai út és Irinyi utca találkozásánál, ez látta el a községet a házak építéséhez szükséges téglával. 1903-ban létesült a Csermák féle vegytisztító üzem, mely a mai napig üzemel. Révfalu 1905-ben csatlakozott Győrhöz, szervesen nem kapcsolódott hozzá, a mai napig hidak biztosítják a kapcsolatot. A századfordulón két híd ívelt át a MosoniDunán, a mai Győr belvárosába vezető „Kecskelábú” fahíd és a Szigeti jármos híd. 1926-ban épült meg a fahíd helyén a vashíd, amely már járműves közlekedésre is alkalmas volt. 1910 körül megkezdődött a fejlődés, új utcákat nyitottak a városrészben, villaszerű épületeket építettek az Ady Endre-, Damjanich-, Szövetség- és Duna utcában. A leghíresebb villaépületek a Káldi villa és a Holler-ház – melyeket a Jedlik híd és a körforgalom építésekor bontottak el – valamint víztorony és a közművesítés is ekkor kezdett kiépülni. Közel hatvan év elteltével készült a III. katonai felmérésnek egy felújított változata 1930
körül,
amelyen
már
jól
látható
Révfalu fejlődése, az új utcák és az új épületek. Ekkor már a mai Körtöltés utca helyén épült árvízvédelmi töltésen kívül is elkezdtek építkezni. Alapvető változások azonban nem figyelhetőek meg, csak az I. világháború előtt és az 1930-40-es évek után, amikor a válságok hatásai már nem érzékelhetőek.Az kispolgárok
1930-as több
években
a
magántőkével
rendelkeztek, amiből tudtak építkezni, így jellemző a zártsorú beépítés22 utcafronton,
21
III. felújított katonai térkép (Forrás: http://www.gyor.hu/adatok/iii_katonai_felujitas. pdf)
Hagyományos, de intenzív kertművelés. A milleniumra jóformán csak ez a foglalkozás maradt helyben. 22 A házak két oromfallal rendelkeznek, mely a telek két oldalhatárára esik. Ez az egyik leggazdaságosabb beépítési mód, mivel az épület legfeljebb elő- és hátsó kerttel rendelkezik.
38
illetve szélesebb telkeken az alagsoros ikerházas beépítés.23 Az 1950-as évekig jellemző Révfalura a fésűs, ikres, alacsony intenzitású beépítés, ezzel szemben a Rónay Jácint utcában ekkor társasházak épültek, ezzel megosztva Révfalu képét. Az 1930-as években Révfalu a Szövetségés a Zólyom utca között még nagy beépületlen területekkel rendelkezett, amit főként sport célokra hasznosítottak. A mai Rendészeti Igazgatóság helyén régebben Határőr laktanya volt, előtte pedig egy labdarúgópálya. A pályától keletre – a mai
III. felújított katonai térkép alapján Révfalu területe (szerző vázlata)
Búvárklub melletti területen – üzemelt a Révfalui Lövészegylet. Ebben az időben Révfalu társadalmi központja volt ez a terület. Itt volt a Szociáldemokrata Párt irodája és klub helyisége, később pedig az Magyar Honvédelmi Szövetség lőtere, melyen kispuskalövész versenyeket is bonyolítottak le. 1954 nyarán átszakadt a várost északról védő gát a Tábor utcánál, majd elöntötte a Duna egész Révfalut, ami nem végzett jelentős pusztításokat, elsősorban a vályogházak dőltek össze, mivel ebben az időszakban már megfelelő anyagokból épült a legtöbb ház, és az alapozás is kellően mélyen volt. Az árvíz okozta sokk és ismétlődésének lehetősége azonban visszavetette a fejlesztési kedvet. Az 1950-es évektől több terv is volt a várost elkerülő útszakaszra, melyet Szigeten és Révfalun keresztül akartak átvezetni, úgy, hogy a Bécs felől érkező főutat bevezetik Szigetbe a Nyár utcán, majd Radnóti Miklós utcán keresztül át a Szigetet és Révfalut összekötő hídon, végig a Hédervári úton, innen csatlakozott volna be a Sziget felé vezető útba. Ezeket az utcákat ezen terv alapján szélesre építették, példája a Radnóti Miklós utca, amely a többi utcával ellentétben nem változott az idők során. Amíg a Béke híd nem épült meg, rendkívül fontos útvonal lett volna a Nyugati elkerülő útvonala. 1960-as években az Északi elkerülőt már más felé akarták megépíteni, ebben a tervben nem a Hédervári úton haladt volna végig az elkerülő,
23
A két szomszédos ház közös telekhatárra történő építkezésével jön létre. Szabadon álló családi ház és a telek megfelezésével alakul ki, az utcakép arculata megfelel a szabadon álló családi házas beépítés utcaképével.
39
hanem az Ady Endre utcán és a 14-es számú főútba csatlakozott volna. A legújabb terv – ami 1970 körül született – a Nyugati-tengely megépítéséhez a Szövetség utcát vette alapul. A Szövetségi utcát összekötnék az Új Bácsai úttal, így az Ipar utcai híddal lehetőség lenne Budapest felé közlekedni illetve Sziget és Vámosszabadi felé is lenne összeköttetés. Ez a sok féle terv egyfajta közlekedési bizonytalanságot okozott Révfalu életében, ehhez hozzájárult, hogy a Széchenyi híd is tervben volt, de akkor még nem volt biztos, hogy megépül. Az 1960-as években a Damjanich utca végén a Báthory utca és a Bácsai út közötti területen, banki kölcsönökből OTP Takarék Szövetkezeti lakásokat építettek. Itt már megjelent a tudatos környezetalakítás. ÁFÉSZ24 boltok nyíltak, szocialista éttermek és patyolatok a mai CBA helyén a Bácsai út mentén, illetve a Holler-ház alsó szintjén. Mindez idegen volt Révfalu eddigi beépítési szokásaitól, de mégis tervezett formában valósult meg. Az 1960-as években megépült a Határőr laktanya, erre azért volt szükség, mert a csehszlovák határhoz legközelebbi település Révfalu volt. Később a sűrűn beépített történelmi városrészekből tömegesen költöztek az emberek a kertvárosokba, így Révfaluba is, ekkor sok ház épült típustervek alapján, például a Rozmaring,- Zólyom-, Zemplén utcában és a Hédervári úton. Régi házakra, mint például a Rónay Jácint utca és a Kálóczy tér sarkánál lévő épületre emeletet építettek.
A Rónay Jácint utca és a Kálóczy tér sarkán lévő épület (szerző felvétele)
A világháborúk és az árvíz után ismét fejlődésnek indul Révfalu, a 70-es évek elején megszüntették a Vásárhelyi Pál utcát, később megépítették az egykori Mayer Lajos Szakközépiskolát illetve az akkori Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. 25 A fejlődés és a település új rendeltetése azonban csak jelentős bontások árán jöhetett létre, ami miatt a település szerkezete sérült.
24
Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Magyarországon a rendszerváltás előtt volt jellemző. Üzleteket működtető szövetkezeteket neveztek így. 25 A főiskola épülete Hofer Miklós tervei alapján épült meg. A lépcsőket és felvonókat függőleges vasbeton tömbökbe rendezte, amelyek közé kerültek a tantermek. 1986-ban nevezték el Széchenyi Istvántól, majd 2002-ben egyetemi rangot kapott. A hallgatók számának folyamatos növekedése miatt új épületekre volt szükség, amit 2011-ben adták át.
40
A falusias Révfalu helyett kertvárosi településrésszé fejlődött. A fésűs beépítést felváltotta a tömbszerű építkezés.26 Az 1970-es években épült meg a Rónay Jácint utcában a vízügyes társasház. Sokáig egykulcsos kapcsolódás volt Révfalu és Győr között, itt tölcsérszerűen csatlakoztak be az Ady Endre utca, a Hédervári út és a Bácsai út a hídhoz. 1979. november 7-én adták át a Széchenyi hidat, amely Révfalura nagy terhet rótt, hiszen az Észak-déli forgalom kettészeli a városrészt. A híd megépülésével nemzetközi főútvonal is lett, a 14-es számú főút halad rajta keresztül. A Vámosszabadi határátkelőhely és a Medve híd is ebben az időben épült meg, így a Szlovákia felé haladó forgalmat ez az út bonyolítja le a mai napig, ami egész Győrre nehezedik, de főleg Révfalura. A híd megépülése előnyökkel is jár, hiszen kialakult egy újabb közlekedési kapcsolat Révfalu és Győr között, ami Révfalu Dél-nyugati területét tehermentesítette. Az 1980-as években épült az idősek otthona, Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény a Kálóczy téren és társasházakat építettek a Rónay Jácint utcában. Az egyetemi városrész gondolata miatt, az Ady Endre utcában és a Dózsa György Rakparton oktatói lakótelepet akartak létrehozni, ezért ezen a területen társasházak épültek. A főiskola építése miatt az 1990-es évekig építési tilalom volt a hídig illetve a főiskola mögötti területeken is. Az 1980-as évek végén az Ady Endre utcában feloldották az építési tilalmat, ekkor épültek a Széchenyi hídnál a több emeletes társasházak, ami az Ady Endre utca és Dózsa György rakpart beépítésének előképe lett. A magas beépítés az oktatói lakótelep terve miatt megmaradt. A Széchenyi híd megépülésének terve miatt, Révfalut sűrű beépítésű területté akarták alakítani, tizenháromezer fős lakóteleppel. 1984-ben vetették el ezt a tervet, az építési tilalmat feloldották, ekkor ismét felmerül a Nyugati tengely megépítése, amit Csermák Gusztáv képviselő szorgalmazott, így megépült az Új Bácsai út, mely egy jelentős zöldfelület elpusztításával alakult ki, hiszen ez a terület egy erdős rész volt, ahogy a mai Viziváros területe is. Az 1990-es évek második felében elbontották a körtöltést a Bácsai úttól a Dózsa György rakpartig, így egyre több utcát nyitottak meg az addigi körtöltéstől nyugatra eső területen. 26
A zártsorú beépítésből alakult ki, mikor a beépítettséget növelve „L” „H” „C” illetve „U” alakú házakat építve kialakult a zártudvaros bérház.
41
2000 körül jellemző volt az OTP házak, láncházak, társasházak építése, főként az Új Bácsai út mentén. Megkezdődtek a feltöltések és az itt található tavak eltűntek, helyette új mesterséges tavakat hoztak létre. Jellemző a Viziváros területére, hogy viszonylag kis telkeken nagy családi házakat, villaszerű épületeket építettek.
3.3
Révfalu és Győr kapcsolata
Jelenleg Révfalu és Győr kapcsolatát három híd biztosítja, a Kossuth híd, a Jedlik Ányos híd, valamint a Széchenyi híd. A tervek szerint az Ipar utca folytatásaként még egy híd köti majd össze Révfalut és Győr különböző területeit. Eddig is láthattuk, hogy a folyón való átkelés milyen fontos szerepet játszott Révfalu életében, hiszen – már Győr kialakulásakor is – az átkelés a folyók torkolatánál volt a legjobban megoldható, mivel itt az ártér kisebb területen volt mocsaras. Amíg az átkelésre várakoztak az emberek, addig javítatták szerszámaikat, patkoltatták lovaikat, így alakult ki a kereskedelem. Révfalu polgárai biztosították az átkelést a folyón, így a Mosoni-Duna megélhetést biztosított a mai városrész lakóssága számára. Kossuth híd: Először
az
1296-os
váltságlevélben
találhatunk említést a mai Kossuth híd elődjéről, melyen vámmentesen lehetett közlekedni a mai Belváros és Révfalu között. 16. századi metszeteken ábrázolták az akkori Duna hidat, mely egy hajóhíd volt, de csak a jégzajlásig lehetett használni, utána csónakokkal tudtak átkelni. 1873-ban épült meg a tizenkét hajóból álló híd, amely gyalogosforgalmat bonyolított le. Középső része úgy volt megépítve, hogy szét lehessen szedni, így téve alkalmassá a vízi közlekedés számára is.
"Kecskelábú híd" (Forrás: Dr. Winkler Gábor, 1998 202. oldal)
A jégzajlás előtt azonban ezt a hidat is el kellett bontani, amit aztán a Rábcán építettek újra.
42
Révfalu Győrhöz csatolása után a győri Hetz Testvérek új, állandó gyalogosforgalmú hidat építettek, melynek cölöpjei aránytalanul magasra nyúltak, ezért hívták „Kecskelábú” hídnak. Ezt a hidat egészen a vashíd megépítéséig használták. A vashidat Beke József tervei alapján Hlatky-Schlichter és fia illetve a Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. építette meg. A híd munkálatait 1926-ban kezdték meg, majd két évvel később megnyitották a forgalom számára. A híd szerkezetét szénacélból, folytacélból, öntöttacélból és vasból készítették, a hídpálya aljzata vasbeton elemekből volt. A kéttámaszú konzolos hídszerkezetének főtartói 125,60 méter hosszú ívtartók, rácsos merevítő gerendákkal ellátva. A híd teljes szélessége 12,10 méter volt. A szerkezet aljzatába víz- és csatornaközmű került beépítésre. A híd fontos szerepet töltött be Révfalu életében, mivel a városrészt szervesen összekapcsolta
a
belvárossal.
1945-ben
a
visszavonuló
német
seregek
felrobbantották a Duna-hidat, kiemelése csak két évvel később történt meg. Az új híd megépítéséhez a felrobbantott híd acélszerkezetének egy részét újra felhasználták, másik részét a Vagongyár készítette el. 1949 végén átadták a gyalogosforgalomnak, pár hónappal később pedig közúti forgalomnak is. A hídfő vonásaiban megegyezik elődjével. A merevítő acélgerendái párhuzamos övű rácsostartókból készült, melyekbe kereszttartókat kötöttek be, illetve a pályalemezt pályahossztartók merevítik. A hidat 2011-ben felújították, a járdakonzolt kibővítették, majd kétirányú kerékpár utat alakítottak ki. Az acél-, illetve vasbeton szerkezeteket felület kezelték. A munkálatokat a Középhídkorr Kft. végezte.
Kossuth híd (szerző felvétele)
43
Jedlik Ányos híd: Révfalu és Sziget közötti forgalmat biztosítja. Régen a mai híd helyén kompjárat biztosította az átkeltést, ezen a területen az első hidat az úgynevezett „tízlábú” hidat 1888-ban építették vörösfenyőből illetve gerendáit tölgyfából.
Háttérben a Szigeti Jármos fahíd és a Káldi villa (Forrás: Dr. Winkler Gábor, 1998 182. oldal)
A német seregek 1944-ben lebontották és egy erősebb fahidat építettek helyette, amit azonban egy évvel később, visszavonulásukkor szintén felrobbantottak. A város feketefenyőből új hidat épített, azonban az 1957es jeges ár teljesen tönkretette a szerkezetet, ezért 1969-ben megépült helyén a Vásárhelyi Pál híd, amelyet sokan „Kis Erzsébet” néven ismertek. Az ÉM Győri Tervező Vállalat által tervezett híd alapozását a Közmű-
és
Mélyépítő
Vállalat
végezte,
míg
a
felszerkezete a győri Vagongyár által készült el. 101 méter
hosszú
és
2,5
méter
széles
híd
csak
gyalogosforgalomra volt alkalmas, ezért régóta tervben volt
egy
új
híd
építése,
mely
közúti
forgalom
lebonyolítására is alkalmas. A híd gondolata már az 1950-es évek óta foglalkoztatta 44
Vásárhelyi Pál gyalogos híd (Forrás: Mentes Zoltán, Galgóczi József, Hidak GyőrMoson-Sopron Megyében Szirányi Ákos, a Győri Közúti Igazgatóság igazgatója, Győr, 1993. 43. oldal)
a városrendezőket. 1991-ben a belváros részletes rendezési tervén is megjelenik. A Pont-Terv Zrt. által tervezett Jedlik Ányos hidat 2010-ben adták át. A közúti híd két forgalmi sávos, ezen kívül alkalmas gyalogos illetve kerékpáros közlekedésre is. A 140 méter hosszú acélszerkezetű híd pillérei vert acél-, illetve fúrt vasbeton cölöpalapokra támaszkodnak. A pályalemez vasbetonból készült. A híd szerkezete úgy lett kialakítva, hogy a közművek átvezetésére is alkalmas legyen.
Jedlik Ányos híd (szerző felvétele)
Széchenyi híd: Várospolitikai szempontból fontos volt a híd megépülése, mivel a gyárak munkásai nagyrészt Révfaluban telepedtek le, így elengedhetetlen volt a város és község összeköttetése. Napjainkban jelentős forgalmat bonyolít le a Révfalut és Belvárost összekötő híd, melyen a 14-es számú főút halad keresztül. A mai híd helyén 1928-ban avattak fel egy fahidat, mely a gyalogosforgalom számára épült. Az előtte itt álló fahidat át akarták helyezni a Vagongyárhoz, azonban rossz állapota miatt ez nem történt meg. A Széchenyi hídon áthaladó útvonal nyomvonalának
gondolata
ugyancsak
régen
megfogalmazódott,
azonban
megépülésére 1979-ig kellett várni. A hidat az UVATERV tervei alapján készítette el a Hídépítő Vállalat négy év alatt. Hossza 526,4 méter, mely három szerkezeti részre 45
bontható, két feljáró és egy meder hídra. A híd többtámaszú, vasúti vágányokat és utcákat ível át feljáró része. A híd alapozása Franki-cölöpökkel készült, az együttdolgozásukat fejgerendák biztosítják. Az alapra a terheket a téglatest keresztmetszetű pillérek adják át, amelyek között nyílásonként tizennyolc darab helyszínen előregyártott, utófeszített vasbeton gerenda került, együttdolgozásukat a pályalemez és a kereszttartók biztosítják. Az alátámasztásoknál mozgó sarut alakítottak ki, melyek 12 cm elmozdulást engednek meg. 2009-ben a Magyar Aszfalt Kft. felújította a híd járda- és pályaszerkezetét, valamint a lépcsők burkolatát. A híd keleti oldalán kétirányú kerékpárutat alakítottak ki és új közvilágítást is kapott a felüljáró.
Széchenyi híd (szerző felvétele)
46
A hidak Révfalu életében kiemelkedő szerepet játszanak a mai napig, a város többi részével való kapcsolódást csak így lehet biztosítani, azonban nem csak előnyökkel jár,
mivel
a
hidakat
összekötő
útvonalak
többfelé
szakítják
Révfalu
településszerkezetét. Elsősorban a Széchenyi híd és a 14-es számú főút szeli ketté a városrészt Észak-déli irányban, de az Ipar úti híd megépülésével Kelet-nyugati irányban is, a Jedlik hídon át a Szövetségi utcán és az Új Bácsai úton keresztül számottevő forgalomra lehet majd számítani, ami Révfalu szerkezetére szintén negatívan hat.
4.
Révfalu értékvizsgálata
4.1.
Révfalu természetföldrajza
Győr a Kisalföld területén helyezkedik el, azonban
Ménfőcsanak
Pannonhalmi-dombság mely
a
egy
része
részét
a
képezi,
Dunántúli-középhegységhez
tartozik. Révfalu, Győr egyik külvárosa, mely a város északi területén, a Mosoni-Duna bal partján található. A téma szempontjából fontos, hogy a városrész Szigetközhöz tartozik,
melynek
területe
a
Duna
árterülete, míg a város többi része a folyók árterületein
és
a
dél-felé
emelkedő
teraszokon települt meg. A Kisalföld területe egyenlőtlen, lassú süllyedés során alakult ki a miocén korszak
közepén.
Felszínét
a
kéregmozgások és a Duna alakította. A süllyedések hatására tenger keletkezett a medencében, melyben eltérő vastagságú üledékek rakódtak le. Az alsó pannónia
Ősi győri táj (Forrás: Borbíró Virgil – Valló István, Győr városépítéstörténete Akadémiai Kiadó, 1956 29. o.
(Kelet- és Dél-Dunántúl) tengeri-tavi üledéki és felső pannónia (ÉszaknyugatDunántúl, Budapest és vonzáskörzete) tavi-folyóvízi üledékei jól elkülöníthetőek
47
egymástól, ebből következtetik, hogy a süllyedések az alsó és felső pannónia határában álltak meg. Felső pannóniai homokos kifejlődésű üledékei 1700-1800 m vastagságban találhatóak meg. Ezeket az adatokat fúrások támasztják alá, melyeket az 1960-as években végeztek el. Győrben a Bercsényi liget területén 2004 m mélységig fúrtak le. Azonban a mélyfúrások nem érték el kristályos alaphegységet, ezért a mélyebben fekvő rétegekről nincs pontos adat. A kisalföldi medence süllyedése megállt, a beltenger visszahúzódott, helyén Pannonbeltó alakult ki, melyet valószínűleg az Ős-Duna hordaléka töltögetett tovább. A pannónia rétegekre homok illetve kavics üledék rakódott, erősen elhatárolódva egymástól. A folyó Kisalföldi hordalékkúpja két részből áll, egy fiatalabból, amely a Szigetközi részen, illetve egy idősebb részből, amely Győr déli területein található. Révfalu területén nem volt hordalékkúp. A Győri-medence erősen megsüllyedt, peremén teraszok és terasz-szigethegyek alakultak ki. Szigetköz, Mosoni-síkság és Csallóköz területén újabb hordalékkúp jött létre, azonban itt már nem képződtek teraszok, a rétegek egymásra és egymás mellé rakódtak le.
48
Révfalu geomorfológiai térképe (Forrás: Dr. Göcsei Imre, Győri Tanulmányok 7 Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 1986 28. oldal)
Révfalu felszíni rétegei a holocén korból származnak, amelyet bizonyít, hogy a homok és kavicsbányák feltárásánál megfigyelhető volt, a rétegek zavartalan, közel vízszintes egymásra rakódása. A városrészben megfigyelhető azonban az emberi beavatkozás is, melyek átformálták az eredeti felszínt. (A Duna-híd építésénél és az egykori Távközlési Műszaki Főiskola építésénél jelentős területeket töltöttek fel.) Az
49
emberi beavatkozások ellenére azonban a Szigetközre jellemző szintek így is megfigyelhetőek. Alacsonyártér: Sokáig tartó magas vízállás esetén, ezeken a területeken megjelenik a talajvíz. Széles, lapos területek, hullámterek. Általában ártéri erdők, legelők, rétek vannak az alacsonyártérben. Ilyen terület található a régi Duna-meder helyén, mely a Vámosszabadi út keleti felétől, a Szitásdomboktól a Körtöltés utcáig terül el. A Ladik utca, a Mosoni-Duna és a régi körtöltés közötti rész régen egy erdős mélyebb terület volt, amit részben az ott megtelepülő Schlichter-téglagyár anyagkitermelése okozott. De ilyen alacsonyártér volt a Szövetségi utca északi oldalán is, a mai Rendészeti Igazgatóság helyén, azonban ezt a területet a Duna-híd megépítésével egy időben feltöltötték. Ide tartoznak az árvízvédelmi töltések, a Mosoni-Duna közötti hullámterek, – ahol ma is több csónakházat találhatunk – illetve a bácsai legelő is. Az alacsonyárterek felszínén legtöbb esetben öntésiszap, öntésagyag található, ez alatt kavics, homokos kavics és homok rakódott le. Magasártér: Ide tartozik Révfalu többi területe, a Duna közepes szintje felett 56 méterrel helyezkednek el, így ezeket a részeket magas vízállás esetén sem öntötte el a víz az 1883-as és az 1954-es árvíz kivételével. Itt alakult ki Révfalu ősi településmagja, illetve ezeket a területeket használták földművelésre is. A talaj felső rétege öntéstalaj, amely az iszapos, homokos iszapos üledékeken képződött, ez alatt homokos kavicsréteg található. Győr környékén a kavicsok szemnagysága 2,5-3,5 cm átmérőjű. Futóhomok: A Szitásdombok területére jellemző. Itt találhatjuk Révfalu legmagasabb pontját, amely átlagosan 10 méterrel magasabban van, mint a városrész többi területe, ezért csak az alacsonyabb részeknél építettek árvízvédelmi töltést. Alacsony vízállás esetén a Duna medréből kifújta a nyugati szél a homokot, amely ennek a területnek a felszínét alkotja. A futó homok több rétegben található meg, a rétegek között pedig fosszilis talajrétegek találhatók, ez bizonyítja, hogy a homok többször is megindult a Dunából. Révfalu lakosságát rendelet kötelezte, hogy szükség esetén a Bácsai és a Vámosszabadi útról ellapátolják a homokot, amit a szél a Szitásdomboktól fújt az utakra. Emberi beavatkozás miatt ma már nem láthatunk sajátos futóhomokformát, nagy részét elhordták és győri építkezésekhez használták alapanyagként.
50
A domborzat mellett a vizeknek is fontos szerepe volt Révfalu formálásában. A városrészt nyugatról, délről és keletről a Mosoni-Duna határolja, amely a Duna egyik mellékága. Oroszvár és Dunacsuny között ágazik el a Dunától, Győrben becsatlakozik a Rába és a Rábca majd Véneknél visszatér a folyamba. Szigetköz déli oldalán folyik végig mintegy 125 km hosszan. Az árvizek elkerülése érdekében 1886 és 1896 között szabályozták a Dunával együtt. Létrehozták az „püspökerdei átmetszésnek” nevezett új Mosoni-Duna medret, amely a Szúnyog-szigettől indul egyenesen a Rábca torkolatáig.
Hossza 2200 méter, szélessége 120 méter,
mélysége 2,5-3,0 méter. Az új meder vize lassú folyású, kitűnő vízi sportolásra illetve fürdőzésre is. A holtágat az új medertől egy-egy zsilip választja el.
„Püspökerdei átmetszés” (szerző felvétele)
51
1907-ben megépítették a Rajkai zsilipet. Ezzel azonban a Rábca és Rába által okozott árvízveszély nem szűnt meg, ezért Vénektől Dunaszentpálig és Mecsértől a torkolatig árvízvédelmi gátakat építettek. A Duna szabályozását segítette volna a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítése is, amely a dunakiliti duzzasztóból, a bősi vízerőműből és a nagymarosi vízerőműből állt volna. Csehszlovákia és Magyarország 1977-ben aláírták a szerződést, de megépítését sokan ellenezték, ezért 1992-ben Magyarország felbontotta a megállapodást. Szlovákiában azonban megépítették a duzzasztót és elterelték a Dunát, ami a Szigetközben hatalmas károkat okozott. A két ország a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, mely mindkét felet elmarasztalta és kötelezte őket a kérdés megoldására, azonban ez a mai napig nem történt meg. Igaz, hogy nincs közvetlen kapcsolat Révfalu és a Duna között, mégis befolyásolja a városrész talajvízszintjét, aminek átlagos mélysége 1-2 méterrel a felszín alatt van. Magas vízállás és hosszan tartó esőzések után még ma is előfordul az alacsonyabb területeken a belvíz. A magas talajvíznek azonban vannak előnyei is, hiszen a Révfaluban létesített Győri Vízmű jó minőségű ivóvizet szolgátat a városnak és a mezőgazdasági termelésre is kedvezően hat.
4.2.
Növényzete
Révfalu Magyarország egyik kis tájához, Szigetközhöz tartozik, így növényzetének alakulásában fontos szerepet játszik a víz. A folyóknak az újkorig széles árterük volt, ahol vízi növényzet, fűzfafélék, nyírfák és tölgyesek voltak, míg a mocsaras területeken nádasok terültek el. A homokos, kavicsos magasabb területeken pusztai jellegű növények telepedtek meg, mint például az aranyhaj, boróka vagy a homoki gyopár. Révfalu
természetes
növényzete
az
ármentesítések és az építkezések miatt szinte teljesen eltűnt. Az árterekben még lehet
találni
fűz-nyár
ligeterdőket
és
bokorfűzeket, de a terület nagy részén kertészeti kultúra alakult ki. Meghatározó jelentőségű a Rónay Jácint úton található hárs- és a Damjanich
52
Ártéri fák (szerző felvétele)
utcában lévő platánfasor. A temetőben vezető fontosabb útvonalakat szintén platánfák díszítik. A Zólyom utcában és a Báthory utca, temető feli részén nyárfasorok találhatóak. A Kálóczy tér északi részét vadgesztenyefasor övezi. Révfalura jellemző fasorokat találhatunk még a Galántai út, a Hédervári út és a Dózsa György rakpart mentén.
4.3.
Damjanich utcai platánfasor
Báthory utcában lévő nyárfasor
(szerző felvétele)
(szerző felvétele)
Állatvilága
Régen a folyók vízi világa gazdag volt. Jelentős halállománya volt a Dunának és sok hód élt a folyó mentén. Az árterületek ingoványa számtalan vízi madár otthona volt. Azonban az állatvilága is megfogyatkozott az utóbbi időben. A vízi madarak szinte teljesen kipusztultak. Az ártéren ma is megtalálható fajok például a kecskebéka, a mocsári béka, vízisikló, gyík, szürke gém, fakopáncs, és a halász sas. A közeli réteken lehet látni pockot, egeret, nyulat, rókát, mókust, réti sast, de a nagyobb testű állatok, őzek, szarvasok, vaddisznók eltűntek. A Mosoni-Duna állatvilága a szabályozásoknak és a vízi forgalom növekedésének köszönhetően jelentősen lecsökkent.
4.4.
Révfalu talaja
A városrész legnagyobb területén öntéstalaj található. A humuszos talaj alatt agyagos réteg található, ez alatt pedig folyó homok, majd kavicsréteg. Révfaluban a talaj alapozás szempontjából megfelelő, kivétel ez alól a mélyebben fekvő, de később feltöltött területek. Mezőgazdaság szempontjából a talajnak egyre kisebb szerep jut, mivel egyre kisebb helyre szorul. 53
4.5.
Utcák, emlékhelyek, köztéri alkotások
Ady Endre utca: Révfalu egyik legrégebbi utcája, a Mosoni-Dunával párhuzamos utca. 1908-ig Öreg utca néven szerepelt, később Erzsébet királyné útra keresztelték át az Erzsébet királyné tiszteletére állított emlékmű és fák után. 1947-től hívják Ady Endre utcának. -
Emlékoszlop: Erzsébet királyné tiszteletére
állította Révfalu község közönsége 1899-ben. „Erzsébet… a természet szépségeinek csodálója volt… emlékét fák millióinak kell hirdetnie…”. 27 Darányi Ignác földművelési miniszter rendelete alapján az emlékfák területét táblákkal jelölték meg. Az Erzsébet-kertbe nyolc hársfát ültettek, öt még ma is megtalálható. -
Épülettábla: 1905-ben Szely Lajos által
épített ház falán található latin feliratú tábla, melynek magyar jelentése: „Bárki vagy is, ha e ház küszöbét átléped, azonnal észre fogod venni, gondjaid nincsenek itt. -
Csermák-ház épülettábla: A Csermák-ház
Erzsébet-kert (szerző felvétele)
Káldy Barna tervei alapján épült. Ez a kettős sarok épület a késő historizmus stílusjegyeit tükrözi. A városképben kiemelkedő szerepet játszik. Csermák Gusztáv (1877-1946) 1903-tól kékfestéssel, később vegytisztítással és szörmekészítéssel is foglalkozott. Az első világháború előtt telepedett meg Révfaluba, házat és üzemet épített, amit a híd építésekor a feltöltésekkel eltemettek. Újjáépítették az előírások szerint, de a világháborúk idején újabb károkat szenvedett az épület, csak 1948-ban lett ismét lakás és műhely. Áldozat utca: A Vásárhelyi Pál utcával párhutamosan húzódik. Először Mezősor néven szerepelt, 1908-tól Torkos utcának hívták, Torkos Mór révfalui ügyvédről kapta nevét, 1948-tól viseli az Áldozat utca nevet az 1944-es bombázás áldozataira emlékezve, akik az itt kialakított óvóhelyen vesztették életüket.
27
http://www.edukovizig.hu/node/1011
54
-
Utcanévtábla: 1944. november 17-i szőnyegbombázás során a Torkos kastélyt
pincéjébe menekültek az emberek, melyet bombatalálat ért. A kastély helyén jelenleg a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Intézete található. -
Mellszobor: Deák Ferenc bronz mellszobrát Máhr Géza alkotta 1955-ben.
2003-ban helyezték el a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Intézetébe. Árvíz utca: Az Ady Endre utca és a Dózsa György rakpart közötti merőleges kis utca. Az 1954-es árvíz emlékére nevezték el 1960-ban, előtte névtelen utca volt. Bácsai út: Révfalu egyik legrégebbi utcája, a Báthori utcától Kisbácsáig húzódik. Nevéről 1891-ben találtak először említést. -
Hálakereszt: 1938-ban állították a hálakeresztet, amikor az Eucharisztikus
világkongresszust28 Budapesten tartották. -
Emléktábla: Az első névadójának emlékére van elhelyezve a mai Audi
Hungaria Iskola aulájában a vörös márvány emléktábla. Mayer Lajos nevét viselte az iskola 1959-1993-ig. -
Emléktábla: 1993-ban helyezték el az Audi Hungaria Iskola aulájában Szent-
Györgyi Albert születésének 100. évfordulója alkalmából. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium volt az iskola neve 1993-2010-ig, ezután kapta az Audi Hungaria Iskola elnevezést. -
Kopjafa: Az Audi Hungaria Iskola udvarában található, 1999-ben került
helyére. A kopjafán olvasható írás az indulás évére utal vissza. Barka köz: 1997-ben nyitották meg, a Barka sort köti össze a Bácsai úttal. Barka sor: A Borostyán sétánytól az Evezős utcáig 1997-ben elkészülő útszakasz. Báthori köz: 1996-ban épült meg. Az Ady Endre utcát és a Dózsa György rakpartot kapcsolja össze, a Báthori utca folytatása. Báthori utca: Nevét 1908-ban kapta a Győrhöz csatolás után, előtte Putter köz néven szerepelt az ott megtelepülő Putter család után. Később Báthori Tamásról nevezték el, mivel 1473-ban Héderváry Pál nekiajánlotta Felfalut azzal a kikötéssel, hogy ha kihal a Báthory család, Felfalu ismét a Héderváryak tulajdonába kerül. Binge köz: Az Ady Endre utcát köti össze a Dózsa György rakparttal. 1970-es évek óta szerepel a térképeken. Valószínűleg családnév után nevezték el az utcát.
28
Jelentése: oltáriszentség. Krisztus valódi létezését hirdeti, ennek tiszteletére rendez a katolikus egyház 1881 óta világkongresszusokat. A 34. kongresszust hazánkban, Budapesten tartották 1938. május 25-29. között.
55
Borostyán sétány: A Ciklámen utcától a Votinszky utcáig húzódik a Bácsai úttal párhuzamosan. 1997-ben avatták fel. Ciklámen utca: Az utcát 1994-ben nyitották meg, a Bácsai utat köti össze a Galántai úttal. Csónakos utca: 1997-től húzódik a Borostyán sétány és az Evezős utca között. Damjanich utca: A Rónay Jácint utcára merőleges és az Ady Endre utcával párhozamos utca. Az utca megnyitását 1912-ben kérte a lakósság, ekkor még csak pár ház épült fel. A harmincas években és az 1954-es árvíz után kezdődött meg erőteljesebb építkezés. Az utca végén kisebb lakótelep épült. -
Szent László-dombormű: A Szent László Katolikus Szakkollégiumban
található a Tolnay Imre által készített fa dombormű. Dózsa György rakpart: Először Alsó dunasor néven említették, 1908-ban nevezték el Darányi rakpartnak, Darányi Ignác miniszterről, aki lehetővé tette a rakpart kialakítását. 1947-ben a parasztháborús vezérről kapta a Dózsa György rakpart elnevezést. -
Szobor: Nepomuki Szent János szobrát
2006-ban állították helyre. Nepomuki Szent János a
hidaknak,
folyóknak,
hajósoknak,
vízimolnároknak és halászoknak a védőszentje, nem véletlenül helyezték tehát a Kossuth híd lábához.
Révfalu
lakói
is
védőszentjüknek
tekintik. -
Térplasztika: Beregszászi Hegyi László
készítette
a
térplasztikát,
melyet
2011-ben
helyeztek el a Dózsa György rakpart és az Árvíz utca kereszteződésénél található parkban. A térplasztika pinogránitból készült két vitorlást ábrázol és az emberi kapcsolatokat szimbolizálja. -
Kőváros, kőemberek: A Dózsa György
rakpart,
Szabadrév
utca
és
a
Honfi
Nepomukin Szent János szobra (szerző felvétele)
utca
találkozásánál található az emlékhely, melyet 1997-ben tervezett Rosta S. Csaba és Südi Enikő az 1944-es bombázások áldozatainak emlékére. Az alkotás egy bombatölcsérre emlékeztet, melyhez több különböző méretű rendszertelenül elhelyezkedő szikla vezet. 56
Duna utca: A vásárhelyi Pál utca és a Gyöngy utca kapcsolatát biztosítja. 1931-ben már Duna utca néven szerepelt, előtte 12. számú utcaként ismerték. Éger utca: A Szabadrév utat és a Patak utcát köti össze, a Dózsa György rakparttal párhozamos utca. Egyetem tér: A Hédervári út nyugati felén található terület, ahol a Széchenyi István Egyetem épületegyüttese található meg. -
Épülettábla: 1974-ben helyezték el a tervezőkre és építőkre emlékezve. A
Közlekedés- és Távközlési Műszaki Főiskola 1971-1977-ig épült, a főépítész Hofer Miklós volt. -
Dombormű: Sz. Egyed Emma készítette el a bronz, kör alakú Széchenyi
István (1791-1860) domborművet. -
Táblák: A Széchenyi István Egyetem három termét győri tudósokról nevezték
el, – Jedlik Ányos,29 Dr. Pattantyús Géza,30 Baross Gábor31 – melyeket maratott fémtábla jelöl. -
Széchenyi-mellszobor: A kollégium előtti parkban helyezték el 1986-ban,
amikor az iskola Közlekedés- és Távközlési Műszaki Főiskola helyett Széchenyi István nevét kapta. A mészkő alapzaton lévő bronzszobor Dunaiszky Lőrinc elveszett mellszobrának másolata. -
Sárkányrepülő Ikarusz szobor: Az egyetem
területén található szobrot Varga Imre tervezte krómacélból, az alapzatát Hofer Miklós készítette el. A tervezője a főiskolások később egyetemisták légies gondolkodását szerette volna megtestesítette a szobor által. 1979-ben avatták fel, azonban az egyetem beruházása miatt rövid időre eltávolították eredeti helyéről. Tényleg szimbólumává vált az egyetemnek. -
Alapítótábla: 2002-ben épült meg Rosta S.
Csaba által tervezett Széchenyi István Egyetem sportcsarnoka. Sárkányrepülő Ikarusz szobor (szerző felvétele) 29
(1800-1895) Győri bencés gimnázium fizikatanára és a dinamó feltalálója volt. (1885-1956) Gépészmérnök és műegyetemi tanár volt. 31 (1848-1892) A magyar közlekedésnek kitűnő személyisége volt, aki támogatta a Rába folyó feletti vasúti híd-, illetve a Belvárost és Nádorvárost összekapcsoló híd megépítését. 30
57
Evezős utca: 1997-ben nyitották meg az Ibolya utcát és a Barka sort összekötő közterületet. Galántai út: A Hédervári utca folytatása, később a 14-es számú főút részét képezi, amely Vámosszabadi felé vezető főútvonal. 1964 óta tartozik Győr területéhez. Garázs utca: A 14-es számú főúttal párhuzamos, attól Nyugatra található kis utca. Gébics utca: A Dózsa György rakpartról nyílik, a Hattyú és a Szárcsa utca közötti közterület. Gömör utca: 1932-ben nyitották meg az utcát, régen zsákutca volt, ma már az Új Bácsai út a folytatása. Gyöngy utca: A Zólyom utcát és a Víztorony utcát köti össze. Révfaluban itt épült először családi házas lakótelep 1956-ban. Az utcát két évvel később nevezték el. Gyümölcs utca: A Dózsa György rakpartról nyíló zsákutca. 1951-ben kapta a nevét, előtte névtelen utca volt. Harcsa utca: Az Ibolya utca folytatásaként jött létre 1997-ben. Hattyú utca: A Mosoni Dunára merőleges új utca az Új Bácsai út és Bárka utca csomópontjából indul és a Dózsa György rakparttal köt össze. Hédervári út: Révfalu egyik legrégebbi utcája, a Vásárhelyi Pál utca és Kálóczy tér csatlakozásától indul és egészen az Újfalusi országútig tart. Első adatunk 1895-ből származik, akkor Országút utcza néven szerepelt, később 1908-tól Viczay-Héderváry utca nevet kapta a Héderváry32- és Viczay családról, akiknek a 13. századtól kiemelkedő szerepük volt Győr életében. 1948-tól Ságvári Endre úton ismerték, 1991-ben Rónay Jácint utcától Hédervári útnak keresztelték el, majd egy évvel később az egész szakasz a Hédervári elnevezést kapta, amit a mai napig így ismerünk. -
Épülettábla: Az 1910-ben épült vasbeton szerkezetű víztornyon található a
városi önkormányzat által 1997-ben kihelyezett tábla. A víztorony Kovács Sebestyén Aladár tervei alapján épült meg, a terven kilátó és vendéglő is szerepelt, azonban ez nem valósult meg.
32
1221-ben Héderváry Pál domonkos szerzetes kolostort alapított Győrben. Héderváry János győri püspök volt, akinek köszönhetjük a bazilika déli oldalánál lévő gótikus kápolnát. Khuen-Héderváry Károly Győrsziget képviselője volt, később főispán és miniszterelnök. Segített az árvízvédelem megépítésében.
58
Árvízi emlékmű: Az 1954-es árvíz
-
emlékére készítette Grandtner Jenő és Ránki Jenő. Az kődomborművet 1956. július 28-án adták át. Kőkereszt: Kettős alapú kereszt,
-
melynek keresztfájánál Szűzanya szobra látható. Trianoni emlékkereszt és kopjafák:
-
2004-ben helyezték el a fakeresztet – melyen a nagy Magyarország térképe található – illetve a Szervátiusz-kopjafák
Árvízi emlékmű (szerző felvétele)
másolatát. Hídalja utca: Az Ady Endre utcát köti össze a Malomsok sétánnyal. Nevét feltehetően a Széchenyi híd közelsége miatt kapta. Honfi utca: Az Ady Endre utca folytatása, mely kivezet a Dózsa György rakpartig. Először a Cigány utca nevet viselt, 1908-ban Pataháza főúri családjáról kapta a Visontai Kovács utca elnevezést. Mai elnevezését 1948 óta viseli. Ibolya utca: 1961-ben épült meg, a Bácsai utat köti össze a Borostyán sétánnyal. Irinyi János utca: Források szerint 1928-ban Dráva utca néven szerepelt. A Bácsai utat köti össze a Dózsa György rakparttal, mai nevét a gyufa feltalálójáról kapta. Kagyló utca: A Szabadrév utca és a Víztükör utca között húzódik Dél-Nyugat irányban. Kálóczy tér: A Hédervári út és a Rónay Jácint utca között elterülő tér. Első forrásokban Templom tér néven szerepel, 1908-ban kapta mai nevét Kálóczy Mihályról.33 Később a 11-es Vadászok Bajtársi köre kérvényezésére elnevezték 11es Vadászok ligetnek, majd 1953-ban Ifjúság térnek, azonban csak kis ideig hívták így. -
Emléktábla: A Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub emléktáblája, a hősi halált
halt tagtársak emlékére készítette Réthy Gyula. -
Hálakereszt: A templom kertjében található, tövében Mária-szoborral. Az
alapzatának hátoldalán árvizek időpontjait tüntették fel.
33
Aljegyző és levéltáros volt, felesége az ő hagyatékából építetett a Kálóczy téren szegények házát.
59
-
Emlékmű: A 11-es vadászok emlékműve
az első világháború emlékére készült Weichinger Károly tervei alapján. Az emlékmű – amit 1933ban avattak fel – Réthy Gyula munkája. Az obeliszk középlapján neonvilágítás volt, azonban a felújításkor ezt nem őrizték meg. -
Épülettábla:
katolikus
templom
1754-ben műemlék
elkészült
római
jellegű
barokk
templom. Az 1944-es szőnyegbombázások során találat érte és a tornya elpusztuld, de később felújították. -
Térplasztika: A Szociális Otthon udvarában
található Hefter László Vízikerék című alkotása. -
Épülettábla: A régi lenszövő-csónakház
térre néző homlokzaton található kőlapon látható a tervező és építtető neve, valamint az 1965-ös
11-es vadászok emlékműve (szerző felvétele)
árvíz szintjének magassága. -
Emléktábla: A ház építőjének, Polgár Rudolf okleveles építészmérnöknek
emlékét őrzi. Kárász utca: A Tábor utcából nyílik a Kertész utca folytatásaként. 1961-ben az Apró utca nevet viselte, de a városi tanácsnak nem felelt meg, ezért egy évvel később átnevezték Kárász utcára. Kenus utca: A Víztükör utcából nyílik és az Új Bácsai úttal párhuzamosan húzódó zsákutca. Kertész utca: A Zemplén utcát köti össze a Bácsai úttal. Nevét 1913 óta viseli. Kócsag utca: A Dózsa György rakpartról nyílik és a Tutajos utcával köti össze. Körte utca: A Zemplén utca folytatásában található, a Tábor utca és a Bácsai út között húzódik. Nevét 1961-ben kapta, addig névtelen utca volt. Körtöltés utca: A Bácsai utat köti össze a Galántai úttal és a Zempléni utcával. Nevét a régi körtöltésről kaphatta, amely az utca mellett húzódott. 1965-ben kapta mai nevét, előtte névtelen utca volt. Községház utca: A Dózsa György rakpartról nyílik és az Ady Endre utcával köti össze. Régen itt állt a községháza, nevét innen kapta, mely emlékeztet Révfalu közösségi életére. 1908-ban nevezték át Pék közről Községház utcának. 60
Lebstück Mária utca: A Hédervári út és a Szövetség utca között húzódik. Kápolna térnek nevezték 1908-ig, később Rozália tér és Rozália utca néven volt ismert, csak 1990-ben kapta Lebstück Máriáról34 mai nevét. Malomsok sétány: A sétány „U” alakban helyezkedik el, a Pataházi utcából indul és a Szabadrév utcába csatlakozik, a Hídalja utca érintésével. 1977-ben nyitották meg. Mayer Lajos utca: A Körtöltés utcából nyílik és a Bácsai úttal párhuzamosan halad. 1959-ben nyitották meg, amikor a Postás sporttelep mellett egy telket parcelláztak. Nevét Mayer Lajos mérnökről kapta, aki a Vagongyárban dolgozott. Mező utca: A Duna utca és a Zólyom utca között húzódik a Hédervári úttal párhuzamosan. 1951-ben nyitották meg. Németh László utca: A Zólyom utcát kapcsolja össze a Kertész utcával. Első források szerint Belső-Bácsai út, majd később Héderváry dűlő néven volt ismert, később a Kistákó35 utca nevet viselte. 1942-ben Hargitta utcának hívták, hat évvel később kapta mai nevét Németh László Jánosról.36 -
Utcanévtábla: 1973-ban helyezték el.
Pataházi utca: A Honfi utca és Dózsa György rakpart találkozásától a Malomsok sétányig tart. 1895-ben Pataházi dunasorként említi a forrás, csak 1908-ban lett Pataházi utca, mely a korábbi, itt elterülő Pataházára emlékeztet. Patak utca: A Dózsa György rakpartról nyitották meg 1995-ben. A Gyümölcs utca és a Szabadrév utca fogja közre. Pöltemberg utca: A Hédervári út és Rozmaring utca összeköttetésében játszik szerepet. 1932-ben még Fogaras utcaként volt ismert, 1948-ban nevezték el Pöltenberg Ernőről.37 Rónay Jácint utca: A Kossuth híd folytatása, a Hédervári útba csatlakozik be. Révfalu egyik fő útvonala. A csatlakozás után már szerepelt a városrendezési terven, 1913ban kapta Rónay Jácintról38 nevét. -
Épülettáblák: 2/a épületét Révész Jenő, a 2/b épületet Horváth György, míg a
3/a-b épületeket Horváth Györgyné építette az 1930-as évek elején. Az épületcsoport
34
(1830-1892) A Bécsi forradalomban honvédtisztként vett részt, a leverés után 1851-ben Győrbe költözött nővéréhez. Főhadnagy volt, jelen volt a Kápolnai ütközetnél és Buda ostrománál is. 35 Régen a püspöki birtokot nevezték Kistákónak. 36 A vagongyárban tisztviselő volt. Költő volt, ő alapította meg az Iránytű című diáklapot. Jogellenes kommunista mozgalom résztvevője volt. 37 (1813-1849) Aradi vértanú és honvéd tábornok volt. 38 (1814-1889) Író és természettudós volt. Tanított a Bencés Iskolában és a győri akadémián.
61
neobarokk és korai modern stílusban épült meg, erre az időszaknak jellemző épületek. -
Emléktábla: A Tulipános Általános Iskola emléktábláját Tolnayné Földes Mária
készítette, amit 1975-ben felavattak. Az iskola Lachner Jenő tervei alapján készült el szecesszió stílusban. 1959-1991-ig Németh László János nevét viselte, ezért a tábla neki állít emléket. -
Épülettábla:
A
Tulipános
Általános
Iskola
1999-ben
megépülő
tornacsarnokának emlékére készült a tábla. Rozmaring utca: A Zólyom utcától a Kertész utcáig halad, a Gyöngy utca folytatásában. 1958-ban nyitották meg. Selmeci utca: A Hédervári utat köti össze a Németh László utcával. Elsőként 1942ben található róla említés. Szabadrév utca: A Dózsa György rakpartot köti össze az Új Bácsai, majd a Bácsai úttal. 1994-ben nyitották meg, nevét Révfalu múltjával lehet összehozni. Szárcsa utca: A Dózsa György rakpartról nyílik és a Tutajos utcáig tart. A Kócsag utca és a Gébics utca fogja közre. Szent-Györgyi Albert utca: A Mayer Lajos utca folytatása, a Tőzike utcától az Ibolya utcáig tart. Az utcát 1994-ben nyitották meg és Szent-Györgyi Albertről39 nevezték el. Szövetség utca: A Hédervári út és a Rónay Jácint utca találkozásától indul és a Báthori utcáig húzódik. Források szerint először Balaskó köz volt a neve, 1908-ban nevezték át Tivadar püspök40 utcának, később 1948-ban a Károlyi Mihály utca megnevezés illette. 1953-tól nevezik mai nevén. -
Emlékmű: A régi Határőr Igazgatóság, ma már Rendészeti Igazgatóság
udvarán áll a háromrészes kő emlékmű, melyet a szolgálatuk közben életüket vesztett határőrök emlékére állítottak 1987-ben. Tábor utca: Kárász utcától a Szabadrév utcáig tart, a Széchenyi híd megépítésekor a 14-es számú főút kettészelte az utcát. Temető térként volt ismert, valószínűleg az utca végén található zsidó temető miatt. 1908-ban kapta mai nevét az itt táborozó katonákról. Tőzike utca: A Bácsai utcából nyílik Észak-nyugat irányában. Tutajos utca: A Ladik utca és a Hattyú utca között húzódik a Dózsa György rakparttal párhuzamosan. 39 40
(1893-1986) Ő fedezte fel a C-vitamint, amiért Nobel-díjat kapott. (1295-1304) Tivadar győri Püspök volt, aki Révfalunak bíróválasztási jogot adott.
62
Új Bácsai út: A város északi elkerülőjének útvonala. A szövetség utca meghosszabbításánál kezdődik és a Barka utcába torkollik. Vásárhelyi Pál utca: A Hédervári út és a Kálóczy tér csatlakozásánál kezdődik és a Zólyom utcáig épült meg a Mosoni-Duna és a Holt-Duna mentén. Felső Duna sor néven ismerhettük meg, majd 1908ban Tőke utcára keresztelték az itt épült püspöki birtok után. Mai nevét 1928-ban kapta Vásárhelyi Pálról.41 Vidra utca: A Bácsai útról nyílik és Kelet irányba halad. 1997-ben nyitották meg. Viza utca: A Bácsai útról nyíló utca, melyet a Harcsa utca és a Vidra utca fog közre. 1997-ben adták át. Vízimolnár utca: A Vidra utcából nyitották meg 2001-ben Dél-nyugat felé. Vízmű utca: A Győrújfalu felé vezető Újfalusi országútról ágazik le Észak felé. Nevét 1969-ben kapta a mellette lévő vízműről. Víztorony utca: A Szövetség utca és a Gyöngy utca közötti közterület. 1956-ban kezdték meg a négyszintes, nyolclakásos házak építését az akkori Felfalu utcában. Az utca a hajdani Felfalu helyén jött létre, így első neve innen származik. Később a városi tanács az itt építkező és megtelepülő Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira tekintettel Kilián György utca nevet adta. A mai nevét 1992 óta viseli és a közelében található víztoronyról kapta. Víztükör utca: A Dózsa György rakpart és a Bácsai út között található útszakaszt 1999-ben adták át. Zemplén utca: A Kertész utcából ágazik ki és Dél-Kelet irányban halad a Bácsai útig. 1932-ben adták át. Zólyom utca: A Vásárhelyi Pál utcát köti össze a Bácsai úttal. 1932-ben avatták fel. -
Hősi emlékmű: Az első világháború halottainak állít emléket Albert Andor
alkotása, melyet 1937-ben avattak fel. A temetőben 1900-ban volt az első temetés. -
Emlékkereszt: A feszület kőből és bronzból készült. A felirat arra utal, hogy
községi keresztként állították, valószínűleg a Győrhöz való csatlakozás után állították a sírkertbe. -
Árvízi emléktábla: Az „Elza-lak” épületének homlokzatán jelöli az 1954-es
árvíz magasságát.
41
(1795-1846) Ő készítette el a tervét az Al-Duna és a Tisza folyamszabályozásának. A Szigetet és Révfalut összekötő hidat is róla nevezték el, mely 1969-2010-ig biztosította a városrészek közötti gyalogos átkelést.
63
4.6.
Műemlékek
Révfalu kevés műemléki épülettel rendelkezik, de karbantartásuk miatt állapotuk jó, azonban felújításra szorulnak.
-
Damjanich u. 2. Németh László János „Tulipános” Általános Iskola
Németh László János „Tulipános” Általános Iskola (szerző felvétele)
Révfalu Győrhöz csatolása után szükségessé vált egy elemi iskola építése. Lechner Ödön tervei 1907-ben készültek el, egy évvel később kijelölték az iskola helyét, majd 1910-ben megkezdődtek a munkálatok Barcza Dániel építőmester irányításával. A közgyűlés százhatvanezer koronát szolgáltatott az iskola megépítésére, melynek munkálatai 1911-ben elkészültek. Az iskola 8 tantermet, szertárat, tanítószobát, igazgatói irodát, lakásokat és mellékhelyiségeket foglalt magába. Később építettek még hozzá Kádár Jenő tervei alapján igazgatói- és szolgálati lakást. A szecessziós L-alakú épület folyosói tágasak és a bevilágítása is remek. Győr egyetlen szecessziós stílusú épülete, 1985-ben helyezték műemléki védelem alá. A város fontos eleme.
64
-
Kálóczy tér 5. Révfalui római katolikus templom
Révfalui római katolikus templom (szerző felvétele)
65
Révfalu területe 1949-ig az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. 1697-ben a ferencesek kápolnát építettek, majd később plébániát alapítottak. 1754-ben a barokk templom a Szentháromság titulusában részesült. Az 1945-ös ostromkor a templom súlyos károkat szenvedett, a szentély boltozata beszakadt, a harangtorony tetejét ellőtték. Az 1950-es évek végén a templomot restaurálták, sekrestyével bővítették, ideiglenesen enyhe hajlású nyeregtetővel fedték le a torony tetejét, melyet később barokk stílusban építettek újjá. Berendezése: főoltára a 18. század második feléből származik, késő barokk stílusú. 1933-ban Barakovits János építette orgonáját, amelynek helyére 1992-ben Jáky György által készített orgona került. A 98 cm átmérőjű harangot 1969-ben Ducsák István öntötte. Helyi védelem alatt álló építmények:42
-
Ady Endre utca 2. „Csermák-ház”
„Csermák-ház” (szerző felvétele) 42
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2006 (01.25.) Ök. rendelete
66
-
Rónay Jácint utca 2/a, 2/b, 3/a, 3/b. Épületegyüttes
Rónay Jácint utca 2/a, 2/b (szerző felvétele)
-
Rónay Jácint utca 3/a, 3/b (szerző felvétele)
Hédervári út 20. Víztorony
Révfalui víztorony (szerző felvétele)
67
5.
A városrész problémavizsgálata
5.1.
Épületállomány vizsgálata
Révfalu határait a folyók és öntésterületeik határozták meg. Nyugatról a MosoniDuna Holtága, Délről és Kelet felől a Mosoni-Duna, Északról pedig a Bálványosi csatorna határolja. Révfalu területén az 1944-es bombázások nem okoztak nagymértékű károkat a lakóépületekben. A megrongálódott épületeket felújították vagy újat építettek helyére. Nem sokkal később 1954-ben a városrészt újabb elemi kár érte, mikor átszakadt a gát és Révfalu területét elöntötte az árvíz, azonban sem a bombázások sem az árvíz nem okozott maradandó károkat. Révfalu funkcióját tekintve vegyes rendeltetésű terület, lakóterületei mellett egyetem és vendéglátó egységek is vannak a városrészben. A Vámosszabadi felé vezető főúttól Dél-nyugatra eső terület kisvárosias jellegű, a Mosoni-Duna partján magasabb, a városrész belső területén középmagas beépítés a jellemző. Az északi területeken inkább egy-kétszintes falusias jellegű beépítés található. A 14-es számú főúttól keletre fekvő területre falusias, kertvárosias beépítés a jellemző, található egy-két társasház ezen a területen, főleg az Új Bácsai út mentén, de főként családi házas övezet.
Magas beépítés a Dózsa György rakparton (szerző felvétele)
Középmagas beépítés (szerző felvétele)
68
lakóépületek
zártsorú
(beépítés jellege alapján)
szabadon álló ház oldalhatáron álló ház sorház ikerház tömbház társasház
közösségi épület
idősek otthona idősek klubja
szakrális épület
Révfalui templom
oktatási épület
bölcsőde óvodák „Tulipános” Általános Iskola Audi Hungaria Iskola Széchenyi István Egyetem
kereskedelmi épület
éttermek élelmiszer- és egyéb üzletek
szállást szolgáltató épület
szálloda panzió
sportlétesítmény
SZE komplex sporttelep Egyetemi sportcsarnok „Tulipános” Iskola sportcsarnoka teniszpálya strandröpladba pályák labdarugó pálya
egészségügyi épület
Kaáli Intézet SzemPont Szemészeti Lézerközpont Gyermek orvosi rendelő Felnőtt orvosi rendelő Gyógyszertár
Révfaluban található jelentős épületek (szerző ábrája)
Ipari épületek Révfalu területén nem találhatóak. 69
Épületek csoportosítása: -
földszintes
-
földszint + alagsor
-
emeletes (1,2,3,4,)
A városrész műemlékekben viszonylag szegény, mivel a bombázást és árvizet megélt épületeket nem őrizték meg, sok jelképes épületet lebontottak – többek között Bán Aladár lakóházát, Révfalu kápolnáit, a Holler-házat és a Káldi villát – hogy újat építsenek helyette. Ügyelni kell arra, hogy a város képét alakító épületeket, emlékeket megőrizzük és felújítsuk. Révfalu épületei közül védelemre javasolnám a Hédervári úti víztornyot, a vámházakat, az Ady Endre utcában található paplakot, illetve a mellette lévő volt óvoda épületét, valamint a Vásárhelyi Pál utca végén található „nádfedeles” lakóházat. Az épületállományról elmondható, hogy általános műszaki állapotuk megfelelő, csak egy-egy kisebb tömb elhanyagolt. A városrész lakóépületeinek nagy része földszintes lakóépület, és több mint a fele 1980 után épült, részben ezért vannak jó állapotban. 5.1.1. Révfalu képét egykor alakító elpusztult emlékek Az elmúlt évszázad eseményei bombázások, városrészfejlesztés, (például az Széchenyi István Egyetem vagy a Jedlik Ányos híd építése) számos építmény, műemlék lebontásával járt együtt, ez által Révfalu településképe szegényedett. Többféle típusú épület határozta meg Révfalu karakterét: Torkos kastély Az emeletes kastély épület a 18. században épült provinciális reneszánsz stílusban. Nem illett környezetébe, mégis sok követője volt, számos
kastély
épült
az
ezt
követő
időszakban, Révfaluban. Falazatából 1710-es és 1765-ös évjelzésű téglákat találtak az átalakításakor. Feltehetően több részletben építették meg, a pincéje és alapfalai 18. század
előtt
épülhettek.
Az
épületet
restaurálták, de az 1944-es bombázás során találat érte és elpusztult. 70
Torkos kastély (Forrás: http://revfalu.freewb.hu/titokzatosfalu-a-folyo-partjan)
Hédervári út mentén lévő három kápolna
Holler-ház (Hédervári út 25.) Az 1927-ben épült ház Oberländer Sándor terve alapján épült. A bérházban Holler Kálmán43
fűszer-
és
gyarmatáru
boltot
üzemeltetett. A házat a Jedlik hídhoz tartozó körforgalom építésekor bontották le 2011-ben. Dózsa György rakpart 15. lakóház Bán Aladár44 lakóháza volt. Paraszt barokk földszintes épület volt, tornáccal és pincével. A városrész egyik utolsó lakóépülete, mely erre a korra emlékeztetett, azonban az ezredforduló
idején
lebontották
és
Holler-ház (Forrás: http://farm5.staticflickr.com/4098/477080951 3_a9b7d61dce_z.jpg)
egy
társasházat építettek helyére. Káldi villa Polgár Rudolf tervezte a késő szecesszió stílusban épült Polgár-villát, ami egyben az ő tulajdona is volt, azonban a Jedlik híd építésének ez az épület is áldozatává vált.
Káldi-villa (Forrás: http://www.gyoriotthon.hu/cikk_img/villa_15.j pg)
43
(1882-1974) Vegyeskereskedő és a Keresztény Alkalmazott Kereskedők Országos Szövetségének társelnöke volt. 44 (1871-1960) Bánvárth Károly Mór néven született, azonban 18 éves korában magyarosította a nevét. Költő, műfordító, valamint irodalomtörténész volt.
71
Vendéglátóhelyek Rendkívül fontosak voltak társadalmi szempontból. A vízimolnárok, a burcsellások (hajóvontatással foglalkoztak) és az itt várakozó emberek jártak a vendéglátókba eltölteni szabadidejüket. -
Piller csárda, a Vásárhelyi Pál utca végén volt.
-
Árvíz utcában lévő sátras csárdának kultúrhistóriai vonatkozása is volt, hiszen sátras lagzikat rendeztek, illetve a Révfalui búcsút is ezen a helyen tartották meg először a 18. század közepén. A fűrészfogas beépítést zárt udvaros beépítés váltotta fel, az udvarban tartották a rendezvényeket.
-
Kovács kocsma: a Hédervári út, Szövetség utca és Rónay Jácint utca találkozásánál volt.
A városész komfortja és városképe szempontjából a zöld területek és közművek igen fontosak.
5.2.
Zöldterületek vizsgálata
A városkép és a város komfortja szempontjából fontos a zöldterület. Régebben viszonylag lazán beépített zöldterület volt Révfalu. A téglagyáron kívül nem volt ipara, kellemes zöld karaktere volt a településnek. A levegőminőséget Révfaluban főként a közlekedés és a fűtés égéstermékei befolyásolják, mivel a városrészben nincs ipar, azonban ezt sem lehet teljesen kizárni, hiszen Gyárváros és az Ipari park viszonylag közel fekvő területek. Révfalutól Nyugatra terül el a Püspök erdő, Kelet felől pedig a Szent-Vid rét található, így a városrészt nagy zöldfelületek határolják, azonban Révfaluban viszonylag kevés a zöldövezet. A környezeti hatásokon nem javít az sem, hogy Révfalu területét kettészeli a 14-es számú főút, illetve a Nyugati-tengely egy része is megépült már, így jelentős forgalomra lehet számítani a Jedlik hídtól Bácsa felé is. Révfalu Nyugati része sűrű beépítésű, kevés zöldterülettel rendelkezik, mindössze néhány parkot találhatunk ezen a területen. Keleti területén is inkább csak a családi házas zónák kertfelületei adják a zöldfelületet. Révfalu északi részén található nagyobb beépítetlen zöldterület, azonban nincs karbantartva, illetve egy része mezőgazdasági terület. Legnagyobb tudatosan alakított zöldfelület Révfalu területén a Kálóczy téri pihenőkert, ezen kívül kisebb parkokat találhatunk a Hédervári út, Rónay Jácint utca és a Szövetség utcai csomópontnál az árvízi emlékműnél, a 72
Dózsa György rakparton a vitorlás emlékműnél, illetve a bombázási emlékműnél, valamint a Révfalui temető is zöldfelületnek tekinthető. Igazi sétányt nem alakítottak ki, a Kálóczy tér kivételével tudatosan létesített park sem jellemző. A zöldfelületek rendezettek néhány sziget kivételével, így például a Galántai út mellett, a Körtöltés utcától északra fekvő terület elhanyagolt. A Mosoni-Duna ártere jelentős összefüggő zöldfelület, részben az őshonos növényzettel, részben betelepített tájidegen fákkal, azonban ez a terület rendezetlen. Zöldfelületek nagysága:45 városrész
terület (m²)
népesség (fő) zöldfelület (m²)
zöldfelület (m²)/fő
Kelet-Révfalu
2 436 220
1 296
11 148
9
Nyugat-Révfalu
1 470 832
5 344
11 609
2
Révfalu
3 907 052
6640
22 757
3
Révfalu zöldfelületét karban kell tartani, elsősorban a Mosoni-Duna partját, ezen kívül fontos megőrizni az őshonos növényzetet. Parkok létesítésére és gondozására lenne szükség a városrész egész területén. Mivel egy kertvárosról van szó, így viszonylag nagy zöldfelülettel rendelkezik a családi házakhoz tartozó kertek által, azonban közös terekre is szükség van.
Dózsa György rakpart (szerző felvétele)
45
Kálóczy tér (Forrás: http://revfalu.freewb.hu/feltolt/galeria/2011081 3095319_16137040.jpg)
2003-as adatok alapján. http://www.gyor.hu/adatok/267_zoldfelulet.pdf 17. o.
73
Aranypart (szerző felvétele)
5.3.
Infrastruktúra
5.3.1. Ivóvíz ellátás A város komfortja szempontjából lényeges a városrész megfelelő infrastruktúrája. Győrben 1883-ban alakították ki a vízellátórendszert, melyet sokáig Révfalu és Kiskút látott el ivóvízzel. A révfalui vízmű az 1900-as évek elején létesült. Az egyre növekvő lakósságnak azonban már nem elégítette ki igényeit ez a két ellátó, ezért 1979-ben Újvárosban létesítettek egy vízmű telepet, illetve 1980-ban megépült a NagybajcsSzőgyei Vízmű is. A révfalui vízmű a Mosoni-Duna bal partján található, 15 darab kútja a Duna kavicsteraszán épült, ezért vize parti szűrésű. A Révfalui vízmű látja el ivóvízzel Szigetet, Újvárost, Marcalvárost valamint a Belvárost. Az 1990-es években a csatornahálózat korszerűsítése volt a cél Győr területén. Révfalu szennyvízcsatorna rendszere teljesen kiépült. Erre a rendszerre csatlakozik Győrújfalu, Bácsa és Kisbácsa szennyvízcsatorna hálózata. Révfalu csapadékvizét délen nyílt árokrendszer gyűjti össze, amely a Pataházi átemelőn keresztül jut a Mosoni-Dunába, míg északon a Bálványosi csatornán keresztül a Mosoni-Duna holtágába vezetik.
74
Révfalu vízművének adatai az Észak-Dunántúli Vízügyi Felügyelet közlése alapján:46 Vízmű kapacitása
80.000 m³/nap
Mértékadó kapacitása
40.000 m³/nap
Engedélyezett vízmennyiség
19.180 m³/nap (7 millió m³/év)
Révfalu csatornarendszere felújításra szorul, sok helyen van csőtörés a nem megfelelő csatornák miatt, illetve az építkezések miatt közlekedő teherautók súlyát nem képesek viselni. Ezen kívül a vízelvezetés is sok utcában korszerűsíteni kéne, nagyobb esőzésekkor nem tudja a rendszer megfelelően elvezetni a vizet. A MosoniDuna szintjének megemelkedése után buzgárok alakulnak ki főként a Víziváros melletti töltésnél. 5.3.2. Földgázellátás Győr területén az Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. biztosítja a gázellátást. 1869 óta gyártanak szén száraz lepárlásával városi gázt, csak az 1970-es évektől van földgáz ellátás Győrben, a régebbi hálózatot ekkor felújították. A Tibor-majori átadóállomáshoz érkező gáz, két nagyközép-nyomású vezetéken keresztül érkezik Győrbe, innen közép- és kisnyomású gázvezetékekkel jut el a fogyasztókhoz. Révfaluban legnagyobb területén kisnyomású ellátás van, a Pataházi utcától Keletre középnyomású gázvezetékek vannak. A teljesség kedvéért Győr hőellátását röviden összefoglalom. 1993-ban alakult Győri Hőszolgáltató Kft. feladata főként közintézmények fűtése és meleg vizének biztosítás, többek között a Széchenyi István Egyetemnek is. 5.3.3. Energiaellátás, közvilágítás Győr a regionális szolgáltatók székhelye, ezért energiaellátás szempontjából kiváló helyzetben van. A város villamos energiáját az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. szolgáltatja, melynek transzformátorállomása Győr délkeleti részén található. A közvilágításról is az áramszolgáltató gondoskodik, a költségeit azonban az önkormányzat állja. Révfalu nagyobb régebben épült területén szabadvezetékes közvilágítás van, míg az utóbbi években beépült területen, például a Víziváros területén is földkábeles közvilágítás található.
46
http://www.gyor.hu/adatok/261_269_26a_gyor_vizikozmuvei2.pdf 19. o.
75
5.3.4. Közlekedés Révfalu meghatározó útvonalai – Bácsai út, Hédervári út, Rónay Jácint út – egybeesnek a település korábbi fő útvonalaival. A városrészt csak hidak kötik össze Győr többi területével, ezért a hidak fontos szerepet játszanak Révfalu életében, azonban ezt már tárgyaltam a „Révfalu és Győr kapcsolata” című fejezetben. Révfalu jelentős fejlődésnek indult a Jedlik híd megépülésével. A Nyugati-tengely nyomvonalaként megépült az Új Bácsai út, mely a Bácsai út tehermentesítését szolgálja, azonban a szerepét majd csak akkor tölti be igazán, ha az Ipar utca folytatásában megépül az új Duna-híd. Révfaluban nem található metró, rév és kötött pályás közlekedés. Tömegközlekedés csak busszal megoldott. Látható tehát, hogy a városrész szerkezetét főként a fő közlekedési útvonalak alakították, nem mindig Révfalu szempontjait figyelembe véve.
A területén lévő
csomóponti kapcsolatokat és utakat aktualizálni kell a jelenlegi illetve a jövőbeni közlekedésnek megfelelően. Az utak szinte Révfalu egész területén felújításra szorulnak.
76
6.
Építészeti javaslatok a városrész fejlesztésére
Az előző fejezetekben több szempont alapján mutattam be és vizsgáltam Révfalut, ezek alapján teszek javaslatokat a városrész fejlesztésére, gazdagítására. Révfalunak természetes határai vannak (Mosoni Duna), illetve a Püspök erdő kivételével lakott terület határolja, így tovább terjeszkedni csak nyugat felé tudna, azonban ezt a terjeszkedést nem tartom helyes elképzelésnek, – ha lakóterületként szeretnék felhasználni – mivel Győrhöz viszonyítva is jelentős zöld felületről van szó, így mindenképpen megőrizném. A városrészben kevés helybeli munkavégzésre van lehetőség, ennek növelése csak iparral érhető el, amivel Révfalu nem rendelkezik. Az uralkodó észak-nyugati szélirány, valamint a közlekedési kapcsolat (Ipar utcai híd) miatt, ipart csak a Víziváros helyére lenne célszerű tenni, ebben az esetben a többi városrészt zavarná, rontaná a levegő minőségét és Révfalu is elvesztené jellegét. Ahhoz, hogy Révfalu önálló város legyen, szükséges ipar illetve óriás kereskedelmi létesítmény, azonban Révfalunak nincs ilyen beépítésre szánt területe az uralkodó szélirány és az útviszonyok miatt. Révfaluba korábban tömeges betelepülés volt, azonban ez a folyamat mára megállt. Az elmúlt években többnyire egyetemi fejlesztések voltak. A városrész önállósodás irányába nem mutat. Ezen megállapítás alapján jutottam arra, hogy nem önálló várossá kell fejleszteni Révfalut, hanem Győrnek egy olyan városrészévé, amely az egész város javát szolgálhatja. Azonban mielőtt új javaslatokat tennék, a jelenlegi problémákra és azok megoldására szeretném felhívni a figyelmet.
77
Problémák: 1. Révfalut jelentős átmenő forgalom terheli 2. A Széchenyi István Egyetem és Révfalu nem kapcsolódik szervesen egymáshoz 3. A folyópartok és zöldfelületek nem rendezettek, nem kacsolódnak szervesen a városrészhez, ahogy a Püspök erdővel sincs megfelelő összeköttetés 4. Révfalu nem rendelkezik alvárosközponttal 5. Rónay Jácint utcában, a Damjanich utcában, az Ady Endre utcában és a Dózsa György rakparton túl intenzív a beépítés a Széchenyi híd és a Kossuth híd között. 6. Révfalu
nem
rendelkezik megfelelő
alapfokú ellátással, kereskedelmi
szolgáltatási viszonylatokban 7. Közművek és utak rossz állapotban vannak, főként Révfalu régebben kiépült részein 8. A városrész nem rendelkezik elegendő kerékpárúttal 9. Idősek otthona nem megfelelő helyen van elhelyezve Megoldási javaslat: 1. Az Északi elkerülő út, illetve az Ipar úti híd folytatásában lévő út megépítése jelenleg is tervben van. Révfalu forgalmát jelentősen csökkentené. 2. A Jedlik Ányos híd megépülésével megnövekedett forgalmas út elválasztja egymástól Révfalut és az egyetem területét. A Széchenyi István Egyetem főbejárata a „semmibe” nyílik, nem igazodik a környezetéhez. Hiányzik a campus, átmeneti zóna szükséges a szerves kapcsolat megteremtéséhez. 3. Az előző fejezetben láthattuk, hogy Révfalu nem igazán rendelkezik rendezett zöldfelülettel, igaz lenne rá terület és igény is. A Mosoni-Duna mentén kialakítható lenne egy sétány, ami végigkíséri a folyópartot Révfalu egész területén. A városrész északi részén hatalmas zöldfelületek találhatóak, amik jelenleg elhanyagoltak vagy mezőgazdasági területként funkcionálnak, szükség lenne a rendezésükre. 4. Révfaluban elengedhetetlen egy vegyes alvárosközpont kialakítása, amit csak a Szövetség utcában található Készenléti Rendőrség helyén lehetne megvalósítani. Szükséges lenne igazgatási épületre, hivatalokra, szolgáltató-, vendéglátó- és kereskedelmi épületekre. 78
5. A beépítéskor nem vették figyelembe az autóhasználat növekedését, ezért nem megfelelő szélességű utakat építettek. A rendezési tervben szerepelt az utak kiszélesítése, azonban a városnak nem volt pénze a kisajátításhoz. Az élhetőség javítása véleményem szerint intenzív zöldfelületek kialakításával lehetséges. 6. A
városrészben
nincsen
Révfalu
méreteihez
viszonyítva
alkalmas
élelmiszerbolt, ezért mindenképpen szükséges egy nagyobb, esetleg két közepes méretű áruház. Megépítésére legalkalmasabb terület a régi laktanya területe vagy az Új Bácsai út Szabadrév utca találkozásánál lévő szabad terület. Az áruház megépülésének fontosságát mutatja az is, hogy nem csak a Révfaluban élők, de Kisbácsa, Bácsa, Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi lakói, ezenkívül a szlovák állampolgárok is Győrbe járnak bevásárolni, ami mind Révfalu átmenő forgalmát növeli. 7. A régebben kiépült közműhálózatok felújításra, cserére szorulnak. Az úthálózat rossz minőségű, ezért az utcák nagyobb részét szükséges lenne újra aszfaltozni. 8. Jelenleg a Rónay Jácint utcában, a Hédervári út mentén és az Új Bácsai út mentén van kerékpárút, valamint az elmúlt években a Révfalut Győrrel összekötő hidakon is kialakítottak utakat a kerékpáros forgalom számára, azonban szükséges további utak építése. Szükség lenne a töltésen kerékpárútra és az Ipar utcánál megépülő új Duna-hídon is át kell majd vezetni kerékpáros közlekedésre alkalmas utat. A Bácsai út mentén szintén szükség lenne legalább kerékpár sávra, illetve a Püspök erdő körül a töltésen alakítanék ki egy kerékpár utat, aminek egy része már megépült a Körtöltés utca és Hédervári út csomópontjától Szigetköz felé haladó út mentén. 9. Jelenleg az idősek otthona a Kálóczy téren található, amely 1980 körül épült meg a mai egyetemmel közel azonos időben, azonban arra nem gondoltak, hogy a két intézménynek különböző környezetre van szüksége. A Kálóczy tér mára kiépült az egyetem számára, a Mosoni-Duna partjára szórakozóhelyek települtek, ami természetesen zavarja az idős embereket, akik nyugalomra vágynak.
Szükségesnek érzem az idősek otthonának áthelyezését a
Víziváros területére, ahol megfelelő környezetben élhetnének az idős emberek távol az egyetem forgatagától és zajától.
79
A Zempléni utca, Körtöltés utca, Mayer Lajos utca, Tőzike utca, Borostyán sétány, Ipar hídhoz vezető tervezett út, Vízmű utca és a Mosoni-Duna Holtága által közre fogott terület viszonylag rendezetlen, vegyes rendeltetésű terület – található mezőgazdasági-, nagykiterjedésű, sportolási célú-, kereskedelmi szolgáltató-, egyéb ipari-, központi vegyes-, zöldterületi-, kisvárosias lakó-, kertvárosias lakó-, falusias lakóövezet. A terület Révfalu északi részén található, Szigetköz kapuja. A jelenlegi szabályozási terv nem megfelelő Révfalu északi részén, szerepét nem tölti be. 2006 óta nem volt változás ezen a területen. Feltehetjük tehát a kérdést: Érdemes fenntartani a szabályozást? Rendezetlensége és nem megfelelő felhasználása miatt javaslom a területet ökológiai- és turisztikai szempontok alapján fejleszteni. A Körtöltés utcától északra található nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezetet javasolnám megszüntetni. Az ettől nyugatra eső kisvárosias övezetet falusias lakóövezetre javasolnám, illetve a Körtöltés utca folytatásában a jelenlegi sportpálya egy részére is kiterjeszteném, az utcától 50 méter mélységig. A kisvárosias lakóövezettől északra egy védő erdő övezetre van szükség, mert a főúttól keleti irányban, illetve az Újfalusi országút folytatásától délre fekvő kertvárosias-, kisvárosias- és kereskedelmi szolgáltató övezet területére nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű, kereskedelmi célú különleges övezetet javasolnék, mely kiszolgálja Révfalut és a környező településeket. A 14-es számú főúttól keletre lévő falusias- valamint kertvárosias övezetet megszüntetném, mivel a főút mellett célszerűbb kialakítani közcélú területet, ezen kívül Révfalu viszonylag nagy beépítetlen területtel rendelkezik, ahol ki lehet alakítani további lakóterületeket. Javasolnám erre a területre a nagykiterjedésű sportolási célú különleges övezet kialakítását. Az Ipar utcai híd folytatásában megépülő főúttól délre illetve a Borostyán sétánytól nyugatra eső területen a jelenlegi szabályozási tervben zöldterületi övezet illetve központi vegyes övezet szerepel. A zöldterületi övezetet meghagynám és a központi vegyes övezet területén is zöldterületet javasolnék kialakítani. A 14-es számú főút, Galántai utca, Hédervári út, Vízmű utca és a vízbázis védőterülete által határolt területen kertes- és általános mezőgazdasági övezet, egyéb ipari övezet valamint falusias lakóövezet található. A területet javasolom fürdő és rekreációs célú különleges övezet módosítására.
80
A területen található még a Duna-Laposér, folyóvizek medre és partja övezet, természetesen ezt az övezetet valamint a főút mentén lévő védő erdő övezetet meghagynám. Javaslom a megépülő Ipari híd folytatásaként megépülő főút és a 14es számú főút mindkét oldalán a védő erdő övezetet. A Hédervári út, az Újfalusi országút, a vízbázis védőterületének határa, valamint a Mosoni-Duna Holtága által közre zárt területen hullámtéri erdők- valamint üdülőházas övezet van a jelenlegi szabályozási tervben. Az egész területen hullámtéri erdők övezetét indítványoznám.
Szabályozási terv (szerző ábrája) A szabályozási tervben használt jelrendszer segítségével készítettem egy saját szabályozási tervet, melyben a fejlesztési javaslatomnak megfelelő mutatókat írtam be. Lf: falusias lakóövezet; Z: zöldterület övezet; Evő: Védő erdő övezete; Kvi: Szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet; Ksp: Nagykiterjedésű, 81
sportolási célú különleges övezet; Kbe: Nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet; Kfü: Fürdő- és rekreációs célú különleges övezet. A 14-es számú főúttól nyugatra található mezőgazdasági és kereskedelmi területen jóléti területfejlesztést javasolnék, amely növelné Révfalu illetve a város turizmusát. Ezzel a gondolattal még nem foglalkoztak ezen a területen. Szakdolgozatomban egy gyógy- wellness- konferencia szállodára tennék javaslatot, mert Győr rendelkezik termálvízzel, amit úgy gondolom érdemes kihasználni, ezenkívül a terület a Püspök erdő megfelelő kapcsolatával egy kikapcsolódásra alkalmas területté válhat. A város nem rendelkezik konferencia szállodával, ami szintén növelné az idelátogatók számát. A városrész északi területén a 14-es számú főút halad keresztül, illetve a rendezési tervben szerepel az Ipar utcai híd folytatásaként egy gyorsforgalmi út, mely Révfalu és Kisbácsa között húzódik, így javasolom erre a területre egy kereskedelmi létesítmény elhelyezését is, amely Révfalut és a környező településeket is kiszolgálná, emellett csökkentené Révfalu átmenő forgalmát. A Vámosszabadi felé vezető főúttól keletre fekvő területre az üzletközpont mellett egy sporttelep kialakítását szorgalmazom, amely egy csarnokból és több kültéri pályából állna, amellyel főként a tömegsportolást tenném lehetővé, mivel Győrben kevés tömegsportolásra alkalmas terület van. A területen lehetne különféle beltéri és kültéri rendezvényeket tartani. A 14-es számú főút, az Ipari híd folytatásaként megépülő út, a zöldterület és a csarnokok által közrezárt területet további sport célú fejlesztésekre fent lehet tartani. A Bálványosi csatorna által nyújtott lehetőséget kihasználva, létre lehetne hozni egy jóléti tavat, ahol lehetne csónakázni, vízi sportolni, valamint horgászni. Körülötte futópályát és parkot alakítanék ki, mely tovább növelné az emberek komfort érzetét. Révfalu nem rendelkezik ezen a területen semmilyen szórakozási lehetőséggel, amit a tóparton egy étteremmel, kávézóval, esetleg egyéb funkcióval ellátott (billiárd, bowling) építménnyel lehetne javítani.
82
A terület jelenleg:
Az Újfalusi úttól északra, a 14-es számú főúttól nyugatra lévő terület (szerző felvétele)
Az Újfalusi úttól délre, a 14-es számú főúttól nyugatra lévő terület (szerző felvétele)
Bálványosi csatorna területe (szerző felvétele)
14-es számú főúttól nyugatra lévő terület (szerző felvétele)
83
7.
Összefoglalás
Révfalu sokáig önálló település volt, azonban több mint száz év igazolja, hogy a városhoz történő csatolás kedvező hatással volt a városrészre.
Az ipari
létesítmények hiánya nem hátrány, sokkal inkább előny Révfalu számára, mivel így meg tudta őrizni természet közeliségét. Javaslataimmal főként természeti adottságait szeretném kihasználni és hangsúlyozni. A fejlesztési terület kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettem. Révfalu Szigetköz kapuja, ezért érdemes ökológiai és turisztikai szempontok alapján tovább fejleszteni, természetesen a nélkülözhetetlen fejlesztések, például a Révfalu tehermentesítésére szolgáló utak megépülése után. Révfalu északi területének kihasználása nem megfelelő. A városrész fejlesztése során
azokat
az
adottságokat
kell
hasznosítani,
amik
ezen
a
területen
megtalálhatóak, gondolok itt a természet közelségére, a főutak által a jó megközelíthetőségre és a vizek jelenlétére. Javaslataimmal úgy lehetne fejleszteni a városrészt, hogy az nem zavarná lakóit és Révfalu fejlődését sem. A terület a városrész szélén és főutak mellett található, így könnyű megközelíthetősége mellett jelentős átmenő forgalmat sem okoz. Révfalu nem rendelkezik iparral, emiatt nincs nagyszámú helyi munkalehetőség, ezért nem utolsó szempont, hogy mind olyan beruházás lenne, amely munkahelyeket teremt. Révfalu természeti értékeit úgy fordítanám a városrész hasznára, hogy azzal nem károsítanám, hanem minden előnyét, meglévő értékét kihasználnám. Révfalu nem csak az egyik legkedveltebb városrésze lenne Győrnek, hanem sportolási lehetőségekben is a leggazdagabb. Fejlesztési javaslatommal Révfalu – jelenleg is meglévő adottságait kihasználva – hosszú távon tudna fejlődni, ezáltal még kellemesebb környezetű, élhetőbb városrészt lehetne kialakítani.
84
Summary Révfalu was an independent settlement for a long time however, more than a hundred years demonstrates that its annexation to the town of Győr has had a positive impact on the district. Lack of the industrial facilities is not a disadvantage but rather a benefit for Revfalu as it was able to preserve its natural values. With my suggestions I would like to exploit and emphasize its natural endowments. Several factors were taken into account when I have chosen the development area. Révfalu is the gate of Szigetköz therefore, it is worth developing the district based on some ecological and touristic aspects of course, through some necessary improvements for example building some roads which relieves the district of the traffic. The utilization of the northern part of Révfalu is inadequate. During the development of the district those conditions must be utilized which can be found in that area. I am thinking here of its proximity to nature, its good accessibility to the major roads and the presence of water. With my proposals Révfalu could be developed without disturbing its residents and the improvements. The territory can be found on the outskirts of Győr, next to the major roads so besides its easy accessibility it does not cause significant transit traffic. Révfalu has no industry so there are not many local work opportunities therefore, all investments that create jobs would be important to consider. I would turn the natural values of Révfalu to its advantage being careful not to cause any damage. I would exploit all the advantages and existing value of the district. Révfalu would not only be one of the most popular districts of Győr but also the richest in sporting opportunities as well. With my proposals taking advantage of its currently existing values Révfalu could develop in the long run thus a more comfortable atmosphere and a more livable district could be achieved.
85
8.
-
Felhasznált irodalom Cziglényi László: Győr (második, javított kiadás) Cziglényi László, Budapest, 1987
-
Horváth Gábor: Kis Győri Kalauz (Színes fotókkal és a belváros térképével, Vendéglő és Szállásajánlóval) Horváth Könyv- és Zeneműkiadó, Győr, 2011
-
Göcsi Margit: Révfalu (Győr V. kerület) Településtörténete Bölcsész-doktori disszertáció, kézirat, 1982
-
Csik Tamás, Győri Tanulmányok, Zechmeister Károly Emlékszám I. 1920-2010 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, 30/2010
-
Tomaj Ferenc, Győr Arrabona 12 Xantus János Múzeum, Győr, 1970.
-
Fátay Tamás, Győr - Városépítés és Városrendezés 1945 és 1986 között Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2011
-
Borbíró Virgil – Valló István, Győr városépítéstörténete Akadémiai Kiadó, 1956
-
Dr. Winkler Gábor, Győr 1539-1939 Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1998
-
Dr. Winkler Gábor, Győr 1939-1999 Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1999
-
Mentes Zoltán, Galgóczi József, Hidak Győr-Moson-Sopron Megyében Szirányi Ákos, a Győri Közúti Igazgatóság igazgatója, Győr, 1993.
-
Hammer Gyula, Győr Városföldrajzi tanulmány Győr Szabadkirályi Város Kiadása, Győr, 1936
-
Bunovácz Dezső, Tuba László, Győr: a XXI. század küszöbén CEBA Kiadó, Budapest, 2002
-
Dr. Göcsei Imre, Győri Tanulmányok 7 Győr Megyei Város Tanácsa, Győr, 1986
-
G. Papp Katalin, Győr utcanevei Hazánk Könyvkiadó, Győr, 2006
-
Orbánné Horváth Márta, Győri Emlékhelyek és Köztéri alkotások Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006
86
-
Győr megyei jogú város jóváhagyott Településszerkezeti terve: Győr Zöldfelületi ellátottsága, kézirat 2006
-
Rados Jenő, Magyarország művészeti emlékei Műemlékek országos bizottsága, 1939
-
Szabó Gyula Péter okleveles építészmérnök 9026 Győr, Tábor utca 5/a
-
http://revfalu.freewb.hu/titokzatos-falu-a-folyo-partjan
-
http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-gyor.shtml
-
http://www.portofgyor.hu/bemutatkozas.html
-
http://revfalu.freewb.hu/
-
http://innovacio.gyor.hu/cikk/gyr_telepulestortenete.html
-
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/folytatodik_a_revfalui_hid_felujitasa_gyorben /2293441/
-
http://innovacio.gyor.hu/cikk/sziget_revfalu_hid_folyik_az_epitkezes_1.html
-
http://www.roden.hu/engine.php?page=aktualitasok/20090730/cikk.txt
-
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/igy_ujul_meg_a_gyori_szechenyi_hid__kepgaleriaval/2112143/
-
http://szigetkoz.eu/elovilag.htm
-
http://vleveltar.gyor.hu/post/65/
-
http://www.tulipanos-gyor.sulinet.hu/isk-bemutat.htm
-
http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C5%91r-R%C3%A9vfalu.html
-
http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=033981
-
http://www.edukovizig.hu/node/1011
-
http://www.gyor.hu/data/files/varoskepi2013/segdlet_helyi_vdettsg_pletek.pdf
-
http://gyorplusz.hu/cikk/a_revfalui_pucerajos.html
-
http://gyorplusz.hu/cikk/uj_kozteri_alkotassal_gazdagodott_a_varos.html
-
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/elszallt_az_egyetemi__sarkanyrepulo_szobr a/2126952/
-
http://innovacio.gyor.hu/cikk/gyr_terulethasznalata.html
-
http://www.gyor.hu/adatok/267_zoldfelulet.pdf
-
http://www.gyor.hu/adatok/263_gyor_kozlekedese.pdf
-
http://www.gyor.hu/adatok/261_269_26a_gyor_vizikozmuvei2.pdf 87
-
http://www.gyor.hu/adatok/262_gyor_energiaellatasa.pdf
-
http://www.gyor.hu/data/files/varosepitesiosztaly/gyor_ivs_090720.pdf
Lábjegyzetek forrása:
-
Nagy Béla: A település, az épített világ, B+V (medical&technical) Lap- és Könyvkiadó Kft. 2005
-
Orbánné Horváth Márta, Győri Emlékhelyek és Köztéri alkotások Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006
-
Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk.: Horváth Jenő. Budapest, Helikon, 2004. ISBN 9632088948
-
http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon.php?s=Tiberius
-
http://tortenelemklub.com/koezepkor/korai-koezepkor/170-nagy-karoly
-
http://magyartortenelem.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=10618
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=365
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=366
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=367
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=378
-
http://www.ajk.elte.hu/file/DI_Volgyesi_Levente_dis.pdf
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=382
-
http://lexikon.katolikus.hu/K/K%C3%A1roly,%20III..html
-
http://www.kislexikon.hu/huberjog.html
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=394
-
http://www.szentver-bata.hu/nalunkjartak_elemei/leirasok/windischgratz.pdf
-
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=391
-
http://kaloczy.hu/index.php?modul=menupontok&kod=38
-
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-41.html
-
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-297.html
-
http://afeosz.hu/
-
http://www.edukovizig.hu/node/1011
-
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/esemeny/euch/index.html
-
http://www.krudylib.hu/helyism/e-konyv/szemely/banalad/banalad.htm
-
http://revfalu.freewb.hu/neves-revfaluiak 88
Elérhetőség
Levelezési cím: Boross Barbara Győr, Gyümölcs utca 4. 9026 Telefonszám: 06 30 329 43 73
E-mail:
[email protected]
89
Mellékletek
Győr szabadkirályi város térképe (Forrás: http://moderngyor.files.wordpress.com/2012/07/1910_korul.jpg)
90
Győr tájtérképe (Forrás: Szigetköz 2. kiadás, Magyar Térképház Kft. Budapest ISBN 963-9108-65-0CM)
91
Révfalu ortofotó (Forrás: Czvikovszky Tamás, Városház tér 1. (II. 62.))
92
Révfalu madártávlatból (Forrás: Dr. Winkler Gábor, Győr 1539-1939 Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1998)
Csermák-ház és az üzem (Forrás: http://revfalu.freewb.hu/feltolt/galeria/20110804160648_207425_214986368515833_14248339576613 1_985055_4661837_n.jpg)
93
Révfalui templom és környéke (Forrás: http://revfalu.freewb.hu/feltolt/galeria/20110804160253_184275_203100406371096_14248339576613 1_887400_5094697_n.jpg)
1954-es árvíz (Forrás: http://revfalu.freewb.hu/feltolt/galeria/20110804162603_p1030127.jpg)
94
A Hédervári út, a Szövetség utca és a Rónay Jácint utca csomópontja (szerző felvétele)
Révfalu (szerző felvétele)
95
Széchenyi István Egyetem (szerző felvétele)
Dózsa György rakpart (szerző felvétele)
96
Révfalu lehetséges fejlesztési területei (szerző ábrája)
97
Szabályozási terv (Forrás: http://onkormanyzat.gyor.hu/cikk/13_szabalyozasi_terv.html)
98
Fejlesztési javaslat (szerző ábrája)
99
