Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

2010. július

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Meg kell állítani a kistelepülések elnéptelenedését – VIII. Magyar Polgármesterek Világtalálkozója

Dr. Sólyom László köztársasági elnök és dr. Gémesi György köszöntőjével megkezdődött Gödöllőn a VIII. Magyar Polgármesterek Világtalálkozója. A Premontrei Szent Norbert Gimnázium aulájában rendezett eseményre a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek polgármesterek, önkormányzati szakemberek. Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a MÖSZ alelnöke a világtalálkozó „Kistelepülések helyzete, fennmaradásának esélyei” elnevezésű szekciójában gyakorlatias, egyszerű, gyorsan kivitelezhető intézkedéseket ígért a vidéken élők helyzetének, versenyképességének javításáért. Elsőként a „jogszabály akadálypályák” megszüntetését és az agráradminisztráció egyszerűsítését említette. Elkerülhetetlennek tartja a pályázati rendszer átalakítását úgy, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára az eddiginél több forrás legyen elnyerhető. Elő kell segíteni, hogy a vidéki települések gazdasági élete is több lábon álljon. Az élelmiszertermelés mellett lényeges a helyi energiatermelés, az öko- és gyógyturizmus fejlesztése. Átalakításra szorul a közbeszerzés rendszere; ezzel is bővíteni kell a helyben megtermelt élelmiszerek helyi felhasználásának arányát. A belső piacok visszaszerzése érdekében a helyi termékek feldolgozási fokának emelésére és számos jogszabály módosítására van szükség, természetesen szem előtt tartva az élelmiszerbiztonsági követelmények érvényesülését is. A miniszter elmondta, hogy ősszel beterjesztik az Országgyűlés elé a hungarikum törvényt, amellyel azt is elő kívánják segíteni, hogy ezeket a termékeket széles körben lehessen forgalmazni és vásárolni is. A rossz minőségű élelmiszerek kiszűrése érdekében viszont

bevezetik a másodlagos élelmiszervizsgálatot. A tárca vezetője kifejtette: az ár- és a belvíz elleni védekezést célszerű a jövőben mindenre kiterjedően állami feladatként kezelni. A kárfelmérés jelenleg is tart, de a tárca vezetése már elkezdte az egyeztetést a bankokkal és a biztosítókkal a hitelek átütemezéséről, a kedvezményes hitelekről, valamint a károk kifizetéséről. Előadásában azt is kifejtette, hogy a vidéken élők megélhetését új föld- és birtokpolitika is segíti. Első lépésként már júliusban elfogadja az Országgyűlés azt a módosítást, melyben az állam első helyen élhet elővásárlási jogával, így megakadályozhatóak a zsebszerződések és a földdel kapcsolatos spekulációk. Szükség van a határokon átnyúló regionális gazdasági együttműködések támogatására és fejlesztésére. A transzregionális kezdeményezések új lehetőségeket teremtenek. A Kárpát-medencei gazdasági terület történelmileg, földrajzilag, éghajlatilag egységes egészet képez. Az élelmiszer-túltermelés a medence középső területein jellemző, tehát arra kell törekednünk, hogy a többletet el tudjuk helyezni a térség más pontjain. A vidéki gazdaság újraszervezéséhez életerős, virágzó közösségekre van szükség, csak így lehet megállítani a kistérségekre jellemző drámai népességcsökkenést – összegezte a miniszter. Az előadás után a települések polgármesterei megosztották keserű tapasztalataikat a miniszterrel a LEADER programmal és más önkormányzatoknak szánt pályázatokkal kapcsolatban. (Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL

2.

Összefoglaló a Közös Agrárpolitika társadalmi vitájával kapcsolatban A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2009 óta vesz részt a KAP reform folyamat nyilvánosságának megteremtésében. A 20092010. évi szakmai rendezvények két kulcsfontosságú következtetéssel zárultak. Az első szerint Magyarország célja kell, hogy legyen a KAP I. Pillérének (a termelőknek juttatott közvetlen támogatás és a piacszabályozás – a keret 80%-a; II. Pillér – vidékfejlesztés) fenntartása az adottságai alapján. Másodsorban, de ugyanolyan fontos, hogy az új Közös Agrárpolitika intézkedései elég széleskörűek legyenek, hogy tükrözzék a vidéki területek változatos sajátosságait. Az Európai Vidéki Hálózatok Koordinációs Bizottsága rendkívüli ülésének (2010. április 14.) célja volt a tagországokban elindítani a társadalmi vitát a vidékfejlesztési politika kapcsán, valamint, hogy a tagországok megvitassák, hogyan járulhatnának hozzá strukturáltan és időben a KAP társadalmi vitájához. A találkozó után az MNVH Állandó Titkárság munkatársai elkészítették a társadalmi vita munkatervét. A szűkös határidő miatt a kampány elsődlegesen az internetre épült, kiegészülve a regionális és szakterületi találkozókkal. Az internetes kampány tartalmát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több főosztályának bevonásával készítették el. A kampány eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. IPSOS felmérés: 6400 válaszadó; 2. Kitöltött kérdőívek: 283; 3. Szavazás a KAP céljaira (összesen): 271; 4. E-mail az MNVH Állandó Titkárság részére: 17; 5. Érdekelt felek véleményei Az IPSOS felmérés az ÚMVP Irányító Hatóság megbízásából az ÚMVP időközi jelentés részeként készült. A 6400 ÚMVP kedvezményezett telefonos lekérdezésére alapuló felmérés a KAP-ra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott, melyek a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos problémákra és a jövőbeni agrár- és vidékfejlesztési politika céljaira vonatkoztak. Az MNVH honlapján kitölthető kérdőívet 283-an töltötték ki. A kérdések az Agrár és Vidékfejlesztési Biztos azon kérdéseire alapultak, melyeket a társadalmi vita indításakor elmondott beszédében tett fel. Miért van szükség Közös Agrárpolitikára? A KAP fenntartásának és�szerűségét tekintve, a válaszadók többségének véleménye szerint ez különösen fontos, főleg a biztonságos és egészséges élelmiszer előállítás szempontjából. Mik a társadalom céljai a mezőgazdasággal kapcsolatosan, figyelemmel annak sokszínűségére? A válaszadók elvárása az EU felé, hogy a KAP intézkedéseken keresztül biztosítsa a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszer előállítását, tisztes megélhetést a gazdák részére, a vidék fejlesztését és a vidéki táj megőrzését. A vidékfejlesztés specifikus, 2013 utáni KAP célokra vonatkozóan, a leggyakrabban előforduló témák a helyi termékek támogatása, a fenntartható vízgazdálkodás, és a környezetbarát mezőgazdasági termelés voltak. A KAP 2013 utáni hatásait tekintve, a legerősebb elvárás az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre az EU minőségi normák alkalmazása. A válaszadók láthatóan elvárják az EU-tól, hogy az árak extrém ingadozását mérsékelje a mezőgazdasági termények piacán és erősítse azon intézkedéseket, melyek a gazdák számára megfelelő életszínvonalat biztosítják. A válaszadók 86%-a elismeri annak szükségességét, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a KAP-on belül helyet kapjon. Miért szükséges a jelenlegi KAP reformja és hogyan hajt-

ható az végre a társadalom elvárásait tekintve? Az eredmények alapján, az emberek úgy vélik, hogy a jelenlegi KAP nem járul hozzá a gazdák megfelelő életszínvonalának biztosításához, miközben sikeresnek ítélik az EU élelmiszerellátásának biztosításában. A „Jelentős különbségek a régi és új tagállamok támogatásában ”a jelenlegi KAP-pal kapcsolatos legnagyobb probléma. A KAP hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatok elsősorban a régi és az új tagállamok számára nyújtott támogatás mértékében meglévő különbségek megszüntetésére és a szabályok egyszerűsítésére vonatkoznak. Milyen eszközöket tartalmazzon a holnap Közös Agrárpolitikája? A mezőgazdasági jövedelmek minimális stabilitási szintjének biztosításához (amely kapcsolódik a gazdák életszínvonalának témájához) a jövő Közös Agrárpolitikája tartalmazzon intézkedéseket, melyek a piaci anomáliákat mérséklik és erősítik a gazdák közötti együttműködést. A mezőgazdasági termelők közti gazdasági együttműködés a termelői és értékesítési szervezeteken keresztül szintén hozzájárulhat a jövedelmek kiegyenlítettebb eloszlásához az agrár és élelmiszeripari termékek piacán. A jövőben a gazdákkal kapcsolatos elvárás, hogy fenntartsák a föld termőképességét és egészségesebb élelmiszereket állítsanak elő kevesebb vegyszer használatával a kapott támogatásokért. Végül feltették a kérdést, hogy egyes vidékfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra elsősorban milyen szinten kellene megoldásokat keresni (európai, nemzeti, regionális, helyi). A klímaváltozás, az élelmiszerellátás és minőség, a gazdák életszínvonala és az élelmiszerárak, valamint a vidéki területek fejlesztése vonatkozásában a „helyi” szint volt az, amelyet a legkevesebb válaszadó választott. A másik véglet, hogy a megoldásokat elsősorban európai és nemzeti szintről várják. A klímaváltozás egyértelműen egy olyan téma, amelyben európai szintű beavatkozásra és koordinációra van szükség a válaszadók szerint. Összesen 271 szavazat érkezett be a 2014 utáni KAP céljaira. A szavazáshoz feltett kérdés a következő volt: „Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től?” A válaszadók kilenc cél közül választhattak. A gazdák megfelelő életszínvonala, munkahelyteremtés a vidéki térségekben, valamint a biztonságos és jó minőségű mezőgazdasági termékek voltak a legfontosabb célok, melyekre együttesen a szavazatok 63%-a érkezett. A szavazásról szóló összefoglaló táblázat az alábbiakban olvasható: Milyen célt szolgáljon a Közös Agrárpolitika 2014-től?

Össz.:

%

A gazdák tisztes megélhetésének biztosítása

71

26,18

Munkahelyteremtés a vidéki térségekben

65

23,99

Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszer

35

12,92

A vidéki gazdaság fejlesztése, a szolgáltatások minőségének fejlesztése a vidéki területeken

29

10,70

Megfizethető élelmiszerárak a fogyasztók számára

21

7,75

A vidéki közösségek erősítése

19

7,01

A vidéki táj és természet megőrzése

15

5,54

A mezőgazdaság modernizációja

9

3,32

A klímaváltozás kihívásainak kezelése

7

2,58

ÖSSZESEN

271

100,0

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL A KAP magyarországi társadalmi vitájának összefoglalásaként elmondható, hogy az általános vélekedés szerint az I. Pillér támogatásaira továbbra is szükség van, a régi és új tagországok közötti különbségek megszüntetésével. Továbbá, a válaszadók nagy többsége elismeri a KAP kiemelked szerepét az EU élelmiszerellátásának biztosításában, s emellett fontosnak tartja a KAP lehetséges szerepét a klímaváltozás kihívásainak kezelésében. Tovább javítha-

3.

tó a piaci koordináció a gazdák tisztes megélhetésének biztosítása és a megfizethet élelmiszerárak érdekében, a helyi termékek komolyabb támogatása, a vidéki gazdaság diverzifikációja a helyi sajátosságoknak megfelel en (a LEADER megközelítés lehetséges er sítésével), valamint az organikus és természetközeli mez gazdasági termelés támogatása. A megoldásokat els sorban a nemzeti és európai szintr l várják. (Forrás: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat)

Sorsfordító községek a Dél-Dunántúlon A kistérség két települése, Gyulaj és Döbrököz vesz részt a Sorsfordító-Sorsformáló programban, amely beválni látszik. Az önkormányzatok vezet i bizakodnak, hogy gyorsan b vülhet azok száma a falvakban, akiknek a föld teremt munkát. Elméleti, s félig megvalósult gyakorlati megoldása is van az egyes településeknek arra, hogy hogyan csökkentsék a munkanélküliek számát. A dombóvári kistérségben – a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó Tamási térség után – a legmagasabb Tolna megyében a munkanélküliségi ráta, meghaladja a húsz százalékot. Szili Lajosné, Döbrököz polgármestere elmondta, évek óta nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat a település foglalkoztatási helyzetének javítására. Ám annak ellenére, hogy folyamatosan részt vesznek a közmunka programban, úgy gondolták, más irányban is lehet gondolkodni. A szociális földprogramban is részt akartak venni, ám pályázatuk sikertelen volt. A Sorsfordító-Sorsformáló program azonban, amelyeben Gyulajjal közösen vesznek részt, megmutatni látszik, hogy jó irányt választottak. Az október végéig tartó képzés, amely 200 óra elméleti és 800 óra gyakorlati foglalkozásból áll, már a gyakorlati résznél tart, amikor a résztvev k igazi termel munkát végeznek. - Amint az els paradicsom megérik valamelyik sátorban, az lesz az els dolgom, hogy megeszem zsíroskenyérrel – mondta Doszpod Ferenc a már zöld termést l roskadozó palánták között. egyike azoknak, akik változtatni akarnak a sorsukon. Ám így vannak ezzel mindannyian, s büszkék is arra, hogy eredményesen dolgoznak. Az induláskor az önkormányzat képvisel -testülete egymillió forintot különített el költségvetéséb l a programra. Szili Lajosné elmondta, abban bíznak, hogy a palánták és a megtermelt zöldségfélék értékesítéséb l körülbelül kétmillió forint tiszta haszna lesz a településnek a befektetett összegen felül. A következ évt l a duplájára akarják emelni terület nagyságát, amin termelnek, így a jelenlegi 3,5 hektár helyett hét adhat megélhetést esetlegesen kétszer annyi embernek, mint jelenleg. Az önkormányzat beadott egy pályázatot az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kiírására is, és ha ez sikeres lesz, az elnyert támogatásból egy piacteret létesítenek. Most ugyanis a boltok el tt árulják a megtermelt javakat a dolgozók. Segít az is a településen, hogy az iskola épületében a helyi konyhát működtet vállalkozó felvásárolja azokat a termékeket, amelyeket nem tud értékesíteni az önkormányzat. Igyekeznek megoldani a hamarosan beér termények rzését is, hiszen tudva lev , hogy a paradicsom, paprika és egyéb konyhakerti növények igencsak vonzóak a tolvaj kezek számára. A polgármester különösen fontosnak tartja, hogy ezek az emberek értékteremt munkát végeznek, s emiatt a program folytatására is komoly elképzelései vannak a település vezetésének. – Szociális szövetkezetben is gondolkodunk. A jelenlegi program csak az els lépés, pályázni szeretnénk savanyító vagy aszaló üzem létesítésére, hogy minél több ember munkát vállalhasson a településen él k közül – emelte ki. A program gyulaji résztvev i szabadföldi konyhakerti növényeket termelnek a naponta 250 adag ételt készít konyha számára, amelyet az iskolában az önkormányzat működtet – mondta el Dobos Károlyné, a település polgármestere. Hozzátette, a vetemény gyönyörű, s örömmel dolgoznak benne az emberek. Különbség, hogy Döbröközt l eltér en, náluk gyógynövényeket is termelnek, illetve két helyi vállalkozó alma és bodza ültetvényén is dolgoznak. Mint mondta, a céljuk az, hogy a jöv ben minél több embernek munkalehet séget adjon az önkormányzat, hiszen a településen és környékén jelenleg is sok a parlagon hever földterület, amely megélhetést adhat a családoknak. Éppen ezért a közeljöv ben létrehoznak vagy egy szociális szövetkezetet, vagy pedig egy nonprofit kft-t. (Forrás: Tolnai Népújság)

Fizetik a támogatást az induló gazdálkodóknak

A Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkezdte a támogatások kifizetését azon fiatal gazdálkodóknak, akik a teljes gazdaságot kiépítették a korábban vállalt szinten. Elindult a határozathozatal a fiatal gazdálkodók által 2010 januárjában benyújtott kifizetési kérelmekre. A 2007/2008 telén pályázó és támogatást nyert fiatal gazdálkodók számára négy év állt ugyan rendelkezésre, hogy a vállalt gazdaságméretet elérjék, de közel 300 pályázó már ez év elején jelezte, hogy teljesítette e feltételt. A január végéig beérkezett kifizetési kérelmek az utolsó, 10 százalékos részlet megszerzésére vonatkoztak, és ezzel együtt akár a 10 millió forintot meghaladó induló támogatási szintet is el tudták érni a fiatal agrárvállalkozók. A kifizetési kérelmek ellen rzése – nem utolsó sorban a magas támogatási szint, és a bonyolult el írások miatt – csak azon kérelmek esetében zárult le, ahol a gazdaság méretére vonatkozó adatkör teljessé vált. A kérelmek feldolgozása és a hátralév közigazgatási döntések meghozatala a továbbiakban a rendelkezésre álló adatok keresztellen rzésével párhuzamosan folyamatosan történik. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)


4.

Bemutatkoznak tagtelepüléseink – Bakonyszombathely

Bakonyszombathely népessége 1 462 f , területe 36,53 km2, népsűrűség 40 f /km2. A község a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport déli részén található. A Cuhai Bakony-ér egyik jobb oldali mellékvölgyében fekszik változatos természeti környezetben. Dombvidéki többutcás útifalu, fekvésénél fogva a „Bakony kapujának” is nevezik. A település területén skori k eszközöket találtak, kés avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Els okleveles említése (Zombathel) 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. A cseszneki vár tartozékaként a XIV. század derekáig a milványi Cseszneky család volt a település ura. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába. A XVII. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a XVIII. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a XIX. század második felét l a XX. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környez bányák biztosították. Bakonyszombathelyen már a múlt század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaéget , a pincegazdaság és több mint száz lakóház. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyét l Komárom megyéhez.

1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mez gazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. 2003-ban teljessé vált a műszaki infrastrukturális ellátottság (korábban vezetékes ivóvíz, gáz, telefon), ekkor fejez dött be a község szennyvízhálózatának kiépítése, történt meg a szennyvíztisztító üzembe állítása. A Bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat többfunkciós intézményként tevékenykedik. Fontos kistérségi szerepköre mellett megyei referencia iskolai feladatot is vállal. Nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre és a művészeti nevelésre. Az országban az els k között valósította meg a XXI. Század iskolája programot és a digitális iskola követelményeit. 2008-ban, a falu 550 éves évfordulóján nagy er feszítésekkel lerakták a falu f terének alapjait, majd azt kiépítve 2010-ben át is adták. A jubileumi év végén indult meg a település az öko faluvá válás útján is. 2010-ben egy multifunkciós tornacsarnok megvalósítása teljesítette be a XXI. Század iskolája programot. A településen élénk kulturális élet zajlik, bázisa a Művel dési központ és a Kastélyparkban található Ifjúsági- és sportház.

Folklórcsoportok működnek, a parkban nyáron kulturális táborok zajlanak. Rockoperák és folkműsorok születtek határon túli együttműködésben. Egyre népszerűbb a BA-Rock elnevezésű rock színpad a kistérségben. A színjátszó hagyományok is újra éledtek, melyek évr l-évre népszerű produkciókat hoznak. A községben működik a Kisbéri kistérség Turisztikai Irodája, mely széleskörű szolgáltatásokkal várja a turistákat (vendéglátás, szállásfoglalás, programok), kiemelt tevékenysége a falusi turizmus gondozása. Bakonyszombathely testvértelepülése a romániai (erdélyi) Kibéd (Chibed), kul-


5.

turális és sport kapcsolata van a szlovákiai Kamocsával (Komoca), kezd d partnerkapcsolata az osztrák Dobersberggel. Nevezettességei: • Az 1762-ben emelt műemlék jellegű római katolikus templom. • Az 1739-ben emelt evangélikus templom. • A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor, mely 1800 körül készült. • A község klasszicista stílusú magtára. •Az 1800-as évek végén a Németfaluban épült Harangláb. • A község határában kiépített pincesor. • Kastélypark, a volt Esterházy-uradalom angolparkja (természetvédelmi terület). • Kastélyparki Tanösvény és sétány. • A Feketevíz-puszta /65 ha/ védett területe, növény- és állatvilága. Utóbbi egyike azon él helyeknek, mely otthont ad a ma már igen ritka fekete gólyáknak. • Iskola- és Falumúzeum. • Pajtaszínház és mini skanzen. • Vadaspark. Hagyományos, évente megszervezett rendezvényei: • Március 15-i hétvége – Bakonyi Amat r Népművészeti Fesztivál • Május vége: Műsoros est • Július 3. vasárnapja – Falunap, mely nagyszabású fesztivállá n tte ki magát • Augusztus eleje – Bakonyi Néptánc-, Kézműves és Népzenei Tábor • Adventi ünnepkör – Mindenki Karácsonya Pintér Lajos polgármester elmondta, hogy az önkormányzat jövőbeli tervei között szerepel: - konzorciumban egy pelletálló és faaprítékoló üzem megvalósítása, - egy új óvoda létesítése, - a települési belvízrendezés, - valamint a Kastélypark teljes rehabilitációja és felújítása. Legfontosabb probléma a településen, hogy a helyi munkalehet ség nem elégséges. Legfontosabb lehetőség – és egyben fel-

adat – a településen: „A természeti környezet, adottságok fenntartható hasznosítása.” Egyesületünk tagja a településről: - Bakonyszombathely Község Önkormányzata A településr l ez idáig 2 db kérelem érkezett az ÚMVP III. tengelyének jogcímeire. 1 db, támogatásban részesített az els benyújtási id szakban a Falumegújítás és –fejlesztés jogcímre. 1 db kérelemkezelés alatt lév , a második benyújtási id szakban a Vidéki örökség meg rzése jogcímre:

KÉRELMEZŐ

FEJLESZTÉS CÉLJA

JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE

Alapítvány a Bakonyszombathelyi Általános Iskoláért

Ökojátszótér megvalósítása

10 880 129,- Ft

A III. tengely (LEADER program) keretében meghirdetett Pedagógiai műhely célterületre 1 db, kérelemkezelés alatt lév pályázatot nyújtottak be a községb l.


6.

Bemutatkoznak a LEADER+ programból sikeresen megvalósult projektek Jogcím: 1.1. Programok, szolgáltató helyek, természeti és épített értékek, hagyományok részletes felmérése, leltár készítése, ennek alapján a „bakonyaljai barangoló” potenciális útvonalának meghatározása, tanulmányterv készítése Pályázó: A pályázat címe: Teljes projektköltség: Támogatás: 000,- Ft

Bakonysárkányért Alapítvány Bakonyaljai értékleltár az interneten 2 106 000,- Ft 2 000

Az 1998 óta működő Bakonysárkányért Alapítvány fő tevékenységei: • Bakonysárkányi Teleház fenntartása, működtetése; • A Sárkányhang – Bakonysárkány havilapja – szerkesztése, kiadása; • Hagyományok ápolása, kismesterségek oktatása: www.furfang.hu; www.szekelykapuk.hu; • Kulturális programok szervezése, bonyolítása; • Környezetvédelmi akciók szervezése; • Vidékfejlesztési feladatok ellátása; • Hátrányos helyzetűek részére akciók, programok szervezése. A alapítvány az elmúlt évek során aktívan részt vett a digitális értékek és kultúra megteremtésében és fejlesztésében. A projekttel a következő problémákra kívántak megoldást kínálni: • Hiányzik a többnyelvű tájékoztatás a kistérségr l (magyar, angol, német). • Feltárásra kerültek új, érdekl désre számot tartó adatok, amelyeket a rendszerbe kell integrálni. • Szükséges a térinformatikai ismeretek széleskörű kiterjesztése. • Fontos lenne, a kistérség ismertségének és elfogadottságának növelése. • Gond az adatok konvertálása, és utólagos szerkesztése, ezért, ha a terepi adatfelmérés közvetlenül térinformatikai adatbázisba történhetne, megkönnyítené a helyszínek beazonosítását, pontos elérését. A kistérség településeinek tematizált és újszerű bemutatása fontos tényez lehet az idegenforgalomhoz kapcsolódó érdekl dés felkeltésében, és az irántunk érdekl d k részére történ információszolgáltatásban. Fontosnak tartják, hogy a településeken elérhet laikus rendszerhasználóknak a figyelmét több módon is felhívják (fórumok, találkozók, iskolai bemutatók) a rendszer által nyújtott szolgáltatások körére. A projekt céljai: • Gyalogos, kerékpáros és lovas turizmust segít útvonal leírások készítése: térképekkel, koordinátákkal, fényképekkel a látnivalókról. • A térségbe látogatókat segítend szolgáltatás-leltár elkészítése: a kerékpár- és autószerel kr l, benzinkutakról, lovas-boltokról, rend rségi-, orvosi- és patika ügyeletekr l, az Önkormányzatok által üzemeltetett fogadó- és pihen házakról, az Önkormányzatok által szervezett állandó/rendszeres rendezvényekr l. • A kistérség látogatottságát növelend az aktualizált honlap a magyaron kívül olvasható angolul és németül is.


7.

A projekt célcsoportjai: • A kistérségbe látogatók, az itt pihenni vágyok; • Külföldi turisták, térségbe látogatók, ide települni kívánók; • Az aktív turizmus szerelmesei: túrázók, kerékpározók, horgászok, nordic walkingosok, teljesítménytúrázók, stb. • Tanulmányi kirándulások szervez i és résztvev i: iskolások, alkalmazottak; • A kistérség teljes lakossága, hogy a helyi értékeket jobban megismerje; • A kistérségbe befektetni kívánók. A projekt során a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás honlapján elérhet térinformatikai adatbázist b vítették, aktualizálták, illetve a korábbi projekt által érintett és a jelen fejlesztésbe célcsoportnak tekintett felhasználói kör térinformatikai ismereteit terjesztették ki. A projekt keretében rendszerterv és intézkedési terv készült, ami alapján alkalmazásfejlesztés, továbbá térinformatikai alapadat el állítás, tanulmány készítése és oktatási tevékenységeket végeztek. A projekt során az alábbi feladatokat hajtották végre: • A meglév kistérségi térinformatikai portál továbbfejlesztése az új tematikák beépítése, többnyelvűvé tétele. • Új adat-felvételez az alapítvány által korlátlan számban használható GPS támogatású mobil alkalmazás készítése. • Az alkalmazás futtatásához 2 db ESRI ArcPad szoftver beszerzése. • A tematikáknak megfelel térinformatikai adat-felvételezés, mely során mind a 17 településen eredeti felméréssel adatrögzítésre került sor: gyalogos, kerékpáros és lovas turizmust segít útvonal leírások, továbbá szolgáltatás leltár: a kerékpár- és autószerel kr l, benzinkutakról, lovas-boltokról, rend rségi-, orvosi- és patika ügyeletekr l, az Önkormányzatok által üzemeltetett fogadó- és pihen házakról, az Önkormányzatok által szervezett állandó/rendszeres rendezvényekr l. • Az adat-felvételez k oktatása, felhasználó szinten, az alkalmazás használatát lehet vé tév térinformatikai, kiscsoportos gyakorlatorientált metodika szerint. • Az adat-felvételezés alapján egy értékleltárt bemutató tanulmány készítése. • Meglév tanulmányok térinformatikai vonatkozású anyagainak publikálása. • Térinformatikai felhasználás el nyeit bemutató fórumok, ismeretterjeszt el adások lebonyolítása minden kistérségi településen legalább egy alkalommal. A Bakonysárkányért Alapítvány koordinálásával a web-oldal programozását a GeoProf informatikai cég végezte. Az érintett településekr l bevontak egy-egy személyt aki jó helyismerettel rendelkezett: részükre oktatásokat tartottak és felkészítették ket a mérések lebonyolítására. Kerékpárral járták végig az útvonalakat – volt amelyiket 4-szer, 5-ször is a mérések és az útvonal pontosságát biztosítva. Az útvonal leírások tartalmazzák a csomópontok koordinátáit, elágazásoknál és jelent s helyszíneknél fényképeket, leírásokat, szintkülönbséget és hosszt. Az oldalon több tematikus keresési lehet ség is van: gyalogút, kerékpárút, lovasút, jelent sebb építmények. Az oldal a magyaron kívül elérhet németül és angolul is a www.bakonyalja.hu oldalról az „Értékleltár” linkkel. Az elkészült honlapról megjelent média beszámolók: • Sárkányhang 2008. május; • Sárkányhang 2008. szeptember; • Sárkányhang 2008. október; • Sárkányhang 2010. május

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Recommend Documents