Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

2011. március

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk felülvizsgálata Március hónapban is folyik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk (HVS) felülvizsgálata az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011 (II.4.) közleménye alapján. A HVS felülvizsgálata két szakaszból áll: 1.) A HVS általános részének felülvizsgálata 2011. március 18-ig. 2.)A projektötlet-gyűjtésre épülő célterület tervezés, a HPME katalógus kidolgozása 2011. április 20-ig. A tervező munka a HVS általános felülvizsgálat és projekt ötlet gyűjtés meghirdetésével indult. A HVS általános felülvizsgálat indító megbeszélése egyesületünk február 18-i kisbéri közgyűlésén volt, ahol a jelenlévők megválasztották a tervezői csoportot – mely legalább 5 főből áll, amiből a közszférát képviselők száma nem haladhatja meg a 33 %-ot; a tervezői csoport további tagjai az akciócsoport tagságából, illetve egyéb helyi vidéki szereplőkből kerülhetnek ki. Tervezői csoportunk tagjai az alábbiak: Sógorka Miklós (EV), Szijj Ferencné (Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata), Csányi Józsefné (Ács Város Önkormányzata), Székely Márton (Bakonysárkányért Alapítvány), Pintér Lajos (Bakonyszombathely Község Önkormányzata), Bíró Tibor (Agrogold EC), Ősz Ferenc (Bakonysárkány Község Önkormányzata), Schek Ferenc (DRAT Kft.), Vörös István (Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata), Kovács Tibor (Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület), Bajcsai Miklós (Nagyigmánd), Bihari Gábor (Bábolna), Czeglédi Ferenc (Timx Kft.), Mecseki Melinda (BKkVE) és Bauer Zsolt (BKkVE) A tervezői csoport vezetője Mecseki Melinda, egyesületünk munkaszervezetének vezetője. A tervezői csoport nyilvános üléseit a felülvizsgálat első szakaszában március 3-án és 10-én tartotta Kisbéren, munkaszervezetünk irodájában. Március 10-én a tervezői csoport véglegesítette a HVS dokumentum addig elkészült részeit, amit egyesületünk elnöksége

egyhangúlag jóváhagyott, ezt követően a stratégia közzétételre került akciócsoportunk honlapján. Akciócsoportunk a HVS felülvizsgálata kapcsán előzetesen meghirdetett településcsoportos fórumokat szervezett a vidékfejlesztésben érintett szereplők részére az alábbi helyszíneken és időpontokban: 2011. március 1. (kedd), 15.00 óra – Kisbér, Kossuth L. u. 14. 2011. március 2. (szerda), 16.00 óra – Nagyigmánd – Művelődési ház (Fácán u. 1.) Mindkét rendezvényen 8-8 fő vett részt, nagyfokú aktivitással és számos projektötlettel. Akciócsoportunk – a közlemény és saját hitvallásának szelleméhez hűen – a tervezési folyamatnak minél nagyobb nyilvánosságot kíván biztosítani az alábbi formákban: 1.) Saját honlapunkon (www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu), valamint a polgármesteri hivatalokban kihelyezett hirdetményekben tájékoztatjuk az érintett lakosságot. 2.) Internetes nyilvánosság: a honlapon közzé tesszük a HVS felülvizsgálat aktuális állásáról szóló tájékoztatásokat, valamint a HVS véleményezés alatt levő aktuális szövegét, tervezett célterületeit, munkaanyagait, továbbá e-mailen ([email protected]) biztosítjuk azok véleményezési lehetőségét. 3.) Folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk akciócsoportunk munkaszervezetének irodájában (Kisbér, Kossuth L. u. 14.; tel/fax: 34/352-387). A felülvizsgálat második szakaszában többek között az addig érkezett projektötletek alapján a tervezői csoport összeállítja a Helyzet-Probléma-Megoldás-Eredmény (HPME) katalógust – ami a későbbi pályázati felhívások alapját adja.

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL A HPME-katalógust egyesületünk közgyűlésének kell elfogadni március 27-ig, meghatározott arányok mellett. Az egyes HPME-k mellé forrást is kell rendelnie a tervezőknek. A LEADER-ben összesen 10 db HPME írható fel, amelyből legfeljebb 4 db kis értékű fejlesztések támogatását célozza (maximum a teljes forrás allokáció 10%-a értékében), és legfeljebb 2 db HPME lehet komplex fejlesztést támogató. Az ÚMVP intézkedéseit tekintve HPME fogalmazható meg és forrás allokálható a következő intézkedésekre: III. tengely: - Falumegújítás és fejlesztés (ÚMVP 5.3.3.2.2.) - A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése (ÚMVP 5.3.3.2.3)

2.

LEADER - A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (ÚMVP 5.3.4.1.) - 411, 412, 413 prioritások Az ÚMVP LEADER tengelyéhez kapcsolódóan az előző szakaszban felsorolt fejlesztési témákhoz megfogalmazott HPME-ket a következő jogcímcsoportokba is be kell sorolni: a) LEADER közösségi célú fejlesztés, b) LEADER vállalkozási alapú fejlesztés, c) LEADER rendezvény, d) LEADER képzés, e) LEADER tervek és tanulmányok, f) LEADER komplex fejlesztés.

Felszabadítják a feleslegesen lekötött forrásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázatainál Megjelent a vidékfejlesztési miniszter 41/2010. (XII. 20.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról. A módosítás elsődleges célja a lekötött források közül azoknak a felülvizsgálata, amelyeket nem használnak fel. Ez értelemszerűen nem járhat mással, mint az egyes jogerős támogatási határozatok felülvizsgálatával, illetve a jóváhagyott beruházások realizálódásának ellenőrzésével, az ellehetetlenült projektek lezárásával. A módosítás nemcsak visszamenőleg rendezi a lekötött források felszabadítását, hanem a jövőre nézve olyan korlátokat épít be, hogy ne lehessen a forrásokat hosszú ideig lekötve tartani a beruházás megvalósítása nélkül. Két jogcímet érint különösen a módosítás az állattartó telepek korszerűsítéséről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendeletet, és az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséről szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendeletet. A rendelet értelmében az ÚMVP III. tengelyének 4 jogcíme (Falumegújítás és –fejlesztés; Vidéki örökség megőrzése; Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése; Turisztikai tevékenység ösztönzése) és a IV. tengely (LEADER program) 2 célterülete (Termelés, feldolgozás, értékesítés összekapcsolása; Pedagógiai műhelyek kialakítása) keretében támogatott ügyfelek esetében, amennyiben a támogatási döntés közlésétől számított 24 hónap eltelt, és az ügyfél nem rendelkezik, vagy csak egyéb elszámolható kiadásokra vonatkozóan rendelkezik kifizetési határozattal és nincs folyamatban benyújtott kifizetési kérelmével kapcsolatos eljárás, úgy az MVH az ügyfelet végzésben nyilatkozattételre hívja fel. A kedvezményezettnek 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy a hátralévő időszakban a beruházását meg tudja-e valósítani, vagy lemond a támogatásról. Az ezután támogató határozatot kapó, a III. tengelyből támogatott ügyfelek a rendelet értelmében a támogatási határozat közlésétől számított 6 hónap elteltét követően megnyíló, első kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig kötelesek kifizetési kérelmet benyújtani, amellyel olyan kiadás is elszámolásra kerül, amely nem minősül egyéb elszámolható kiadásnak. Az ügyfél köteles a támogatási határozat közlésétől számított 24 hónapon belül legalább a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatási összeg 50%-ával elszámolni. Jelen módosítással lehetőség nyílik a felszabaduló, fel nem használt források felhasználására. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Elfogadta az EP a Duna-stratégiát Zöldebb és „közép-európaibb” Duna-stratégiát szeretne az Európai Parlament, amely a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésben alapvetően támogatja az Európai Bizottság és a tagállamok elképzeléseit. A stratégiának nem lesz külön pénzügyi kerete, hanem a meglévő uniós forrásokat kell a résztvevő országok között összehangolni. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy több szakpolitikai területet átfogó makroregionális stratégiát elsősorban a kohéziós politika dimenziójában kell végrehajtani, központjában tehát az uniós pénzekből megvalósuló projekteknek kell lennie. A jelentés az alapelvek megerősítése mellett felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki (hívják le) a strukturális alapok 2007-2013 közötti forrásait annak érdekében, hogy ne legyen elvesző pénz, és minél több jusson a Duna-stratégiára. Az együttműködésnek saját forrásai nem lesznek, a stratégián belül megvalósuló projekteket a jelenleg is rendelkezésre álló európai uniós forrásokból, ezek átcsoportosításával kell finanszírozni. Bár a Duna-stratégiában 8 EU-tagállam (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Németország, Ausztria, Románia, Bulgária és Szlovénia), valamint 6 unión kívüli ország (Szerbia, Horvátország, Montenegró, Moldova, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna) vesz részt, az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepet szánna KözépEurópának. Az Európai Parlament által elfogadott véleménynek nincs jogi kötőereje. A tervek szerint a stratégiáról tanácsi következtetéseket fogadnak majd el júniusi ülésükön az uniós állam- és kormányfők, de végrehajtása alapvetően az Európai Bizottság feladata lesz. (Forrás: BruxInfo)

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL

ÚMVP vagy ÚSZT A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint az Európai Unió tiltja a kettős finanszírozást, ezért kellett meghatározni, mely vállalkozásokat támogathat az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), melyeket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Ez utóbbi továbbra is elsősorban az agrárgazdasági mikrovállalkozásokra koncentrál az 5 ezer főnél kisebb településeken, míg az ÚSZT-hez a nagyobb lélekszámú helységek, a városok és a kistérségi központok „nem mezőgazdasági termelői” tartoznak. Az agrárágazati szereplők ugyanakkor vitatják a mai elkülönítési szempontokat. A nagyobb gazdálkodókat tömörítő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint Brüsszel nem akadályozná meg a különböző uniós pénzügyi alapok összehangolását, így a mezőgazdasági vállalkozások az ÚSZT-ből is forrásokhoz juthatnának. Kizárja szinte valamennyi pályázati jogcíméből az ÚSZT azokat az agrártermelőket, akiknek éves árbevétele több mint ötven százalékban a mezőgazdaságból származik – tette egyértelművé a mai szabályozási helyzetet a VM sajtóirodája. Az ÚSZT-ből azok igényelhetnek támogatásokat, akik „nem mezőgazdasági termelők”, vagyis a mezőgazdasági termékek értékesítése forgalmuk „kevesebb, mint ötven százalékát” teszi ki. A mezőgazdasági vállalkozások ezután is az ÚMVP-ből pályázhatnak forrásokra. A VM tájékoztatása szerint a támogatási szempontokat azért kellett szétválasztani, mert az Európai Unió tiltja az úgynevezett kettős finanszírozást. Itt alapvetően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról van szó, mivel az ÚMVP az előbbire, az ÚSZT az utóbbi kettőre támaszkodik. Brüsszel ezzel kapcsolatban előírja, hogy egy „prioritási tengely” csak egy alapból kaphat támogatást, illetve egy művelet egyszerre csak egy operatív programból – például a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból vagy a regionális operatív programokból – részesülhet pénzekben egy-egy alapon belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÚSZT-ben nem lehet olyan jogcímeket nyitni, amelyeket az ÚMVP támogat, és fordítva – állítja a VM. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

3.

Indul az Agrár Széchenyi Kártya bevezetése A kormány második akciótervének fontos célkitűzése volt, hogy a Széchenyi Kártya Programot kibővítse, ezzel is támogassa, megerősítse a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat. A kormány a hazai agrárgazdasági szereplők pénzügyi helyzetének javítása érdekében, valamint a gazdasági válság és az elemi károk által leginkább sújtott őstermelők, családi gazdaságok megsegítéséért kiterjesztette a Széchenyi Kártya Programot – mely 2011. első félévében indul – az agrárágazatban működő kis- és középvállalkozásokra is. Az Agrár Széchenyi Kártya indulásakor kedvezményes folyószámlahitel érhető el. A hitel felvételt az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHGA/ kezességvállalása segíti, az éves kezességvállalási díj 50 %-át az állam átvállalja a „de minimis támogatások” figyelembevételével. A támogatottak köre: Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel az agrárágazat egészét felöleli (mezőgazdasági termelés, - feldolgozás, - forgalmazás valamint vadászat, halászat, erdészet). Azok a vállalkozások és természetes személyek (többek között őstermelők, családi gazdálkodók, kistermelők) igényelhetnek kedvezményes hitelt, akik megfelelnek a kisés középvállalkozások jogszabályban meghatározott feltételeinek. A támogatás mértéke: A hitel összege minimum 500 ezer Ft és maximum 25 millió Ft lehet. A támogatás a teljes hitelösszegre és a teljes futamidőre évi 2 százalékpont kamattámogatás. A hitel futamideje és típusa: Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel futamideje 3 év, típusa szabad felhasználású hitel. A kormány Agrár Széchenyi Kártyáról szóló döntésével csökkenthető a kisvállalkozások versenyhátránya. Mérsékelhetőek lesznek a hazai mezőgazdasági KKV-k finanszírozási költségei. Kisebbek lesznek a nagyvállalatok és a KKV-k hitelei közötti tényleges kamatszint különbségek. Bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott agárágazati mikro- és kisvállalkozások támogatási lehetőségei. A támogatás segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a további munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságban tevékenykedő család megélhetését. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Agrártámogatásokról e-mailben: indul az MVH hírlevele Elindult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hírlevél szolgáltatása. A gazdálkodók így már e-mailben is értesülhetnek az agrártámogatásokkal kapcsolatos legfrissebb információkról. A hatékonyabb tájékoztatás érdekében átalakult és bővült az ügyfélszolgálat is. A hírlevélre az MVH honlapján lehet feliratkozni (www.mvh.gov.hu) egy e-mail cím megadásával. Az érdeklődők az MVH közleményeiről, a támogatásokkal kapcsolatos hírekről, a szervezetet, az ügyfeleket és a Hivatal tevékenységét érintő eseményekről olvashatnak az elektronikus üzenetekben. Minden szám tájékoztat a benyújtási időszakok és a támogatási feltételek módosításáról, illetve az e-kérelmekkel kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról is. Megújult a Hivatal ügyfélszolgálata is: ezentúl nagyobb létszámmal várják az ügyfelek telefonos érdeklődését. Az ország egész területéről elérhető az átalakított telefonközpont szolgáltatása a 06-1-374-3603-as telefonszámon. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal)

zra mial-

an eórt.


Megkezdődött a magyar termék rendelet társadalmi vitája A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletben kívánja szabályozni a magyar termék fogalmát. A jogszabályra azért van szükség, mert az utóbbi időben egyre több élelmiszeren találkozhattak a fogyasztók félrevezetően feltüntetett magyar eredetre utaló kifejezéssel illetve képi megjelenítéssel. Az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy valóban magyar eredetű élelmiszereket vásárolhassanak, viszont a felmérések alapján az elmúlt időszakban gyakran becsapottnak érezték magukat a megtévesztő jelölések miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium a lakosság valós tájékoztatása érdekében ezért olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván bevezetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatóak és egyszerűbben felismerhetőek. A rendelet-tervezet meghatározza a „100% magyar” felirat feltüntetésének feltételeit. A jelölést kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon elvégzett műveletekkel előállított termékek viselhetik majd. Ezek a termékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani (például déligyümölcsöket vagy egyes fűszerféléket). Ezek aránya azonban nem haladhatja meg az 5%-ot. A jogszabály rendelkezik a „magyar termék” vagy „magyar élelmiszer” illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen esetekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit vagy az azokra utaló grafikai megjelenítést a csomagoláson. A rendelet kitér a „különleges”, „prémium”, „kiváló”, „extra” jelzők feltüntetésének feltételeire is. A tervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium értékvállalásának megfelelően és a magyar jogszabályi környezetben elsőként határozza meg a „kézműves”-, illetve a „hagyományos élelmiszer” kifejezést. Olyan termékek jelölhetőek majd így, amelyeket nem iparszerű eljárással, hanem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszközökkel állítottak elő. A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel szeretné a termékét népszerűbbé tenni. A rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság a jövőben jogszabály alapján szűrheti ki a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. A Vidékfejlesztési Minisztérium a rendelet segítségével azt kívánja elérni, hogy csak azt a terméket lehessen magyarként feltüntetni, amelyről hitelesen megállapítható, hogy valóban az. A minisztérium és akciócsoportunk honlapjáról letölthető jogszabálytervezet társadalmi vitájának keretében a véleményeket március 16-ig lehet elküldeni a minisztérium címére vagy elektronikusan a [email protected]. hu e-mail címre „magyar termék” megjelöléssel. A rendelet-tervezetet az uniós szabályok alapján előzetes véleményezésre el kell küldeni az EU-nak /notifikációs eljárás/. A folyamat körülbelül hat hónapig tart, ezt követően és a hazai egyeztetések lezárulta után nyár végén, ősz elején léphet életbe a jogszabály. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

4.

Az ügyfelek érdekében változik több agrártámogatási kérelem benyújtási időszaka Több agrártámogatási rendeletet módosított a Vidékfejlesztési Minisztérium: a támogatási kérelmek benyújtási időszaka a végrehajtás és az ügyfelek szempontjából is kedvezőbbé vált. A rendeletmódosítás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó támogatásokat érinti. A kérelmek benyújtási időszakának módosításával nagyobb felkészülési időt kapnak az ügyfelek, az EMVA működtetése pedig eredményesebbé, ügyfélbarátabbá válik. A kertészet korszerűsítéséhez és a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások kérelmeinek benyújtási időszaka: 2011. november 15. – december 15. Az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére 2011. július 1-31. között lehet támogatási kérelmet benyújtani. A kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez a kihirdetendő jogcímek meghatározása és a 2010-ben benyújtott nagyszámú támogatási és kifizetési kérelem feldolgozása is folyamatban van. A benyújtási időszak március helyett 2011. június 15. – július 15. között lesz. A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésérére támogatási határozattal rendelkező állattartóknak hosszabb idejük van a kifizetési kérelem benyújtására. Idén február 28. helyett március 31-ig kérhetik a támogatás kifizetését. A következő évtől a határidő újra február 28. lesz. Amíg nem születik vezetői döntés a jogcím támogathatóságáról, illetve szakmai döntés a támogatás feltételeiről, nem nyílik támogatási kérelem benyújtási időszak:: • az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez, • a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez, • a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításához, • a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, • a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


Az EU Mezőgazdasági Tanácsa előtt a Közös Agrárpolitika A Mezőgazdasági Tanács – mely a tagországok agráriumért felelős minisztereiből áll – 2011. február 21-én Brüsszelben harmadik alkalommal folytatott vitát a közös agrárpolitika jövőjéről készült bizottsági jelentésről. A miniszterek megosztották egymással a tojótyúkok tartási körülményeiről szóló irányelv alkalmazásának tapasztalatait, és meghallgatták azt a lengyel kérelmet, hogy enyhítsék a feldolgozott állati fehérjék takarmányozási célú alkalmazására vonatkozó tilalmat. A Mezőgazdasági Tanács ülésének legfontosabb témája a közös agrárpolitika tervezett reformjának megvitatása volt. A Bizottság jelentése alapján most tartott harmadszor vitát erről a kérdésről a Tanács. A magyar elnökség arra törekszik, hogy az agrárminiszterek márciusi ülése záróközleményt (következtetéseket) hagyjon jóvá a témáról. A tanácsi álláspontja alapján dolgozná ki a Bizottság a közös agrárpolitika reformjának javaslatát. Az előző két vita decemberben és januárban volt. A magyar elnökség javaslatára ez alkalommal a vidékfejlesztés kérdése volt a vitatéma. A bizottság novemberi közleménye szerint ez lenne a KAP reformjának harmadik fő célkitűzése. A magyar elnökség szerint a közös agrárpolitikának elő kell mozdítania a vidéki területek intelligens, fenntartható és a társadalmi kirekesztődést is megelőző gazdasági fejlődését. A vidék fejlődésében fontos a termelők új nemzedékének kinevelése. Vagyis a közös agrárpolitikának segítséget kell nyújtania a fiatalok számára a gazdaságok átvételéhez, a termelés elindításához. „Helyzetbe kell hozni a fiatal gazdákat” – fogalmazott a tanács ülése utáni sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az uniós szintű területfejlesztésben a magyar elnökség szerint fontos a gazdálkodási rendszerek szerkezeti sokszínűségének fenntartása, amit elsősorban a kis gazdaságok működési feltételeinek javításával érhető el. (Forrás: eu2011.hu)

5.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat új elnökének tervei A 2008. decemberében alakult és a közelmúltban újjászervezett Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) – mely a már tevékeny, vidékfejlesztésben érintett szakmai szervezetek, közösségek, helyi szereplők hatékonyabb együttműködését fogja össze, valamint a térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítésén túl a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviseletét látja el – élére 2011. januárjában új elnökség került. „A helyi piacok újjáélesztése, a mezőgazdasági részfoglalkoztatás és önellátás támogatása vagy az agrár-környezetvédelem ösztönzése adhat többek között kitörési pontokat a vidékfejlesztésben” – állítja Csatári Bálint elnök, aki geográfus, egyetemi oktató, a Nagyalföld társadalmi földrajzának kutatója. Az MNVH elnöksége várhatóan április elején dönt az idei pályázatok pontos témáiról és menetrendjéről. Az egymilliárd forintnyi éves forrás szakmai találkozókra, jó gyakorlatok népszerűsítésére, nemzetközi együttműködésre és kiadványokra használható majd fel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) technikai segítségnyújtási keretéből. Ezek a pályázatok csak kiegészítő jellegűek lehetnek a vidék problémáira. Csatári Bálint, az MNVH elnöke szerint nem lehet sikeres a vidékfejlesztési program, ha sokan nem tudják, mi a vidék szerepe a fenntartható jövő szempontjából. Szerinte Európa összes vidéki pénzforrását szét lehetne osztani, akkor sem lenne látványos eredmény. Ehhez részben a pályázati rendszerek jelenlegi szerkezete is hozzájárul. Csatári Bálint több vidékfejlesztési kitörési pontra is felhívta a figyelmet, egyebek mellett a mezőgazdaság és a vidék kapcsolatának újragondolására, a helyi piacok újjáélesztésére, valamint a mezőgazdasági részfoglalkoztatásra és az önellátás támogatására. De fontosnak tartja a vidéki közösségek újjáépítését és önbecsülésük helyreállítását is. „A vidéki térségeink sokfélesége miatt különböző megoldásokkal számoló vidékfejlesztési programokra lenne szükség. Ehhez meg kellene újítani a túlságosan egységesítő pályázati rendszert” – emelte ki az elnök. Korábban több ezer szakember regisztrálta magát az MNVH szervezetében, de nem sikerült összefogniuk a különböző területi szinteket. Ennek rendezése lesz az MNVH fő feladata. „Ehhez szerintem arra is szükség van, hogy legalább a hét statisztikai-tervezési régióban legyenek olyan irodák, amelyekben olyan „profi” vidékfejlesztők dolgoznak, akik személyesen is éltetik a hálózatot, kapcsolatban állnak a gazdákkal, az önkormányzatokkal, a civilekkel és a LEADER-közösségekkel” – mondta Csatári Bálint. Az MNVH, mint a magyar vidék jövőjéért felelős, sajátos hálózati szervezet elsősorban a vidékeinkért folyó különböző együttműködésekért, a szinergikus hatásokért, illetve a közösen vállalható vidéki ismeretek és jó gyakorlatok terjesztéséért dolgozik majd. „Az már nagy siker lesz a számunkra, ha a különböző programok egymást és a lokális közösségeket is erősítik a sokszínű vidéki tájainkon” – tette hozzá az elnök. (Forrás: Agromonitor)


6.

Bemutatkoznak az ÚMVP-ből sikeresen megvalósult projektek Jogcím: Pályázó: A fejlesztés célja: Támogatás:

Pedagógiai műhelyek kialakítása Bakonysárkány Község Önkormányzata Talentum terem kialakítása 3 056 711,- Ft

A 122/2009. (IX.17.) FVM rendelet alapján, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtott kérelem keretében, Pedagógiai műhelyek kialakítása célterületen Bakonysárkány Község Önkormányzata sikeres pályázatot valósított meg. A beruházás teljes költsége 3 820 892 Ft volt, melyből 3 056 711 Ft-ot tett ki a pályázati támogatás. A Talentum termet az iskola egy meglévő terméből alakították ki. A pedagógusok közreműködtek a projekt sikeres megvalósításában, a foglalkozási tervek kidolgozásában. Továbbá elkötelezettek a program színvonalas fenntartásában. A pedagógiai műhely létrehozásával kihasználatlan tárgyi adottságaikat fejlesztették, és szabad humán erőforrásukat mozgósították. Négy település (Aka, Bakonysárkány, Felsődobos és Vérteskethely) gyermekeit, fiataljait látják el tehetséggondozó programokkal és a közoktatásban nem elsajátítható ismeretanyagot kínálnak. A fejlesztés célja volt egy olyan pedagógiai műhely kialakítása, amely digitális-multimédiáskörnyezetvédelmi kiscsoportos foglalkozások megtartására alkalmas. Ezáltal a vidéki fiatalok felzárkóztatása, tehetségük kibontakoztatása, ösztönzése vidéki környezetünk védelmére. A foglalkozásokon újszerű, digitális tartalmú ismeretek adnak át, a természetvédelmi tevékenységet korszerű infokommunikációs eszközökkel segítik. A műhely a multimédiás eszközök támogatásával hozzájárul a vidéki és nemzetiségi hagyományok ápolásához. A programokat megörökítik, digitalizálva tárolják, illetve szélesebb nyilvánosság (világháló) előtt bemutatják. Ehhez rendelkezésükre áll a pályázati keretből megvásárolt digitális kamera és fényképezőgép valamint egy mobil interaktív tábla, asztali számítógép és laptopok. A 16 négyzetméter alapterületű, akadálymentesen megközelíthető műhely bútorzata alkalmazkodik a kiscsoportos tevékenységhez. A foglalkozások alapvetően két témakört ölelnek fel a digitális környezetvédelmet és a multimédiás tartalmakat. A fiatalok a környezetés természetvédelmi tevékenységet a digitális eszközök segítségével végzik. Megfigyeléseiket, méréseiket számítógépre viszik, azokat összegzik, grafikonokat készítenek. Digitális fotókon örökítik meg a vidéki természet gyöngyszemeit. Már el is készültek a négy évszak sorozat őszi és téli természetet bemutató képei, melyeket a Talentum teremben kiállítottak. A fotózás mellett digitális képet, hangot és filmet rögzíthetnek és szerkeszthetnek. Az októberi megnyitó óta a település valamennyi fontos eseményéről filmet készítettek, melyeket a világhálón is elérhetővé tettek. Az érdeklődők a „sárkányok” mesemondó találkozóját éppúgy megnézhetik az interneten, mint a karácsonyi koncertet vagy a farsangi karnevált. A Talentum-csoport munkájára Kanadában is kíváncsiak voltak. A világhálón fedezték fel a pedagógiai műhely tevékenységét, s bemutatkozó kisfilmet kértek a csoporttól. A film azóta elkészült, s nagy sikert aratott a távoli kontinensen.


Bemutatkoznak tagtelepüléseink – Ete Ete népessége 636 fő, területe 20,61 km2, a népsűrűség 30,86 fő/km2. A község a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport középső részén, két természetföldrajzi középtáj találkozásánál – a szinte sík, alföldi jellegű KomáromEsztergomi-síkság (Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja) – fekszik. A 13. számú főút (Komárom-Kisbér) mellett található Kisbértől 6 km-re. Az M1-es autópályától 16 km-re van. Vasútállomással rendelkezik a Tatabánya–Pápa-vasútvonalon, azonban a személyforgalom 2007. március 4-én megszűnt. Ete neve személynévből származik. Az Ete személynévre a XII. századból, Ete település nevére pedig a XIII. századból származik a legrégibb ismert írásos emlék. Egy legenda szerint Attila hun fejedelmet e falu határában temették el, és az Ete helynév az ő nevéből származik (Attila = Etele). Területe patakvölgyekkel taglalt hullámos síkság. A Csépi ér a Concóba fut északnyugat felé. A lakosság vezetékes vízellátását tatabányai karsztvíz (táv)vezetékkel biztosítják. Felszíni kőzetei: agyagmárgával kevert laza üledékek: homok, agyag, lösz. Talaja csernozjom barna erdőtalaj keverve réti öntéstalajjal. Éghajlatilag a nedves kontinentális mérsékelten száraz és mérsékelten hűvös altípusába tartozik. Természeti értéke a közeli Tagos-erdőben található ősgyep, melynek jellegzetes növénye az árvalányhaj és a szép virágú, tavasszal virító leánykökörcsin. Már a bronzkorban lakott hely. Első írásos emléke 1250-ben Ethe. Az Árpád korban királyi csőszök, királyi hírnökök, Szolgagyőr várának népe lakta. A XVI. században az Akay, Jakabfy, az Örkényi család, illetve Bíró János, Csepi Benedek és Vas János birtokolták. A törökök megjelenéséig több nemesi család is osztozott rajta, majd 1529-ben a környékbeli településekhez hasonlóan Ete is elpusztult. 1648-tól protestánsokkal népesült be a falu, mely ezt követően rohamos fejlődésnek indult. Az 1710-es pestis járványnak mintegy háromszáz falubeli esett áldozatul, de fejlődése ennek ellenére töretlen volt. A falu kedvező természeti adottságai jó feltételeket biztosítottak a földműveléshez, szőlőtermesztéshez és állattenyésztéshez. Az eteiek az 1930-as években már több mint 4 000 holdon gazdálkodtak, a II. világháború után, 1959-ben létrehozták helyi termelőszövetkezetüket. A volt szövetkezet ágazatai a rendszerváltás óta gazdasági társaságokként működnek.

7.


8.

A belterület szomszédságában, közel 33 hektáros területen több száz szőlőtermő kis parcella és mintegy 106 présház található. A településen a borturizmus kedvelői mellett a lovassport iránt érdeklődők is kikapcsolódási lehetőséget találhatnak. A lakosság ellátását 1945 előtt szatócsboltok, 1949-től az FMSz, 1957-től a Kisbér és Vidéke ÁFÉSZ, illetve 1990 óta kiskereskedők biztosítják. 1977. április 1-jétől Hánta községgel együtt a Kisbér székhelyű nagyközségi közös tanácshoz osztották be, annak társközségeként. 1986-ban, Kisbér várossá nyilvánításával egyidejűleg az új városhoz csatolják. 1990-től lett ismét önálló. 1948 előtt a reformátusok által 1648-ban létesített és működtetett elemi népiskolája volt. 1975-ig nyolcosztályos általános iskolája volt. Ettől kezdődően a felsősöket Kisbér fogadta, az alsó tagozatosok helyben maradtak. Az alsó tagozat 1992-ben két tanulócsoporttal és két tanítóval önállósult. Az óvoda és az iskola 2006-tól a Tárkány-Ete Közös Fenntartású Általános Iskola és Óvoda tagintézménye. Művelődési háza a volt tanítói lakásból alakították ki, majd 2007-ben újították fel. A további korszerűsítésre az IKSZT pályázat keretében az idén kerül sor. Az épületben működik a heti 3 alkalommal nyitva tartó könyvtár is. Az orvosi ellátást a kisbéri II. körzet háziorvosa heti két alkalommal helyben biztosítja. 1992 óta fogorvos is működik a faluban. Nevezetességei: • a XIX. század elejéről fennmaradt, három osztatú, deszkaoromzatú lakóházak • az 1811-ben épült (idén 200 esztendős) református templom Rendezvények: • Falu majális minden évben május1-én. • Falunap augusztus hónap végén Az idei évben augusztus 4.-5.-6.-án Barátság határok nélkül címmel uniós pályázatból a két testvértelepüléssel Etéddel (Erdély) és Nagykeszivel (Szlovákia) 3 napos kulturális rendezvényt tartanak. Rohonczi László polgármester elmondta, hogy az önkormányzat az utóbbi években munkahelyteremtés céljából segített létrehozni a csökkent munkaképességűek 40 fős foglalkoztatóját. Segített a Baumgarten autóalkatrész gyártó üzem idetelepítésében, ahol a foglalkoztatott létszám jelenleg 50 fő. Pályázati forrásokból felújították a Művelődési házat és a Faluközpontot. Szabadtéri színpadot és Tájház-Múzeumot építettek. A település jövőbeni tervei között szerepel egy foglalkoztatási mintamodell létrehozása Etei Önkormányzati Önfoglalkoztató Önfenntartó Gazdaság néven, valamint az Etei Sport és Szabaidő Központ – Egészség Centrum kialakítása. Legfontosabb probléma a településen: „Szennyvízcsatorna hálózat hiánya. A lakosság elöregedése, fiatalok elvándorlása. Szociális és piaci alapú bérlakások hiánya. Az állami tulajdonú földterületeket nem adják önkormányzati tulajdonba. Vasúti szárnyvonal megszüntetése. Közvetlen autóbusz közlekedés hiánya Tatabányára. Óvoda és iskola egyre alacsonyabb szintű állami normatívája. Önkormányzati épületek, utak rossz állaga.” Legfontosabb lehetőség a településen „106 pincéből álló pincesor. Bővíthető ipari terület a 13-as út mentén. 1 300 hektárt művelő, prosperáló mezőgazdasági nagyüzem léte. A község lakosságának összefogása a közösen elfogadott jó dolgokért. 20 db építési telek. Jól működő sportegyesület. Natúrparkhoz kapcsolódó fejlesztések kihasználása. Foglalkoztató központ, sport- és szabadidő központ létesítése.” Egyesületünk tagjai a településről: • Ete Község Önkormányzata A településről ez idáig egy, támogatásban részesített kérelem érkezett az ÚMVP III. tengelyének Falumegújítás és –fejlesztés jogcímére az első benyújtási időszakban:

KÉRELMEZŐ Etei Református Egyházközség

FEJLESZTÉS CÉLJA Ete faluközpont fejlesztése

JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 51 165 934,- Ft

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Recommend Documents