VELENCEI-TÓ KAPUJA VELENCE

Központ: 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/c. Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected]

VELENCEI-TÓ KAPUJA VELENCE

ELŐZETES VIZSGÁLAT

2008. július Székesfehérvár

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT

A VELENCEI-TÓ KAPUJA

ELŐZETES VIZSGÁLAT Készítette: PROGRESSIO MÉRNÖKI IRODA KFT.

Készítette: PROGRESSIO MÉRNÖKI IRODA KFT. Projektfelelős:

Kaleta Jánosné okl. vegyészmérnök környezetvédelmi szakmérnök szakértői eng. sz.: OKVF-F-185/2004.

Projektvezető: Tóth Roland okl. környezetmérnök

A dokumentáció szerzői jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerzők engedélye alapján történhet. ®Copyright 2008. Székesfehérvár

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

1125 Budapest, Galgóczy köz 6/c.

2

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT TARTALOM BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 5 1.

ENGEDÉLYES AZONOSÍTÓ ADATAI ........................................................................................... 6

2.

TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA .......................................................................................... 6

3.

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI.......................................................................... 7

3.1. TEVÉKENYSÉG VOLUMENE ...................................................................................................................... 7 3.2. TELEPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA, A KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS TERVEZETT IDŐBENI MEGOSZTÁSA .................................................................. 7 3.3. TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, A TERÜLETHASZNÁLATOK MÓDJA ........................................... 8 3.4. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK...................................................................................................................... 8 3.4.1. Külső hálózattal kapcsolatos igények.......................................................................................... 8 3.4.2. Vízellátás, csatornázás............................................................................................................... 9 3.4.3. Fűtési- hűtési rendszer ............................................................................................................. 10 3.5. TERVEZETT BERUHÁZÁSBEMUTATÁSA................................................................................................... 12 3.5.1. A tervezett beruházás ismertetése ............................................................................................. 12 3.5.2. Anyagfelhasználás ................................................................................................................... 14 3.6. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES TEHER - ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS NAGYSÁGRENDJE ............................... 14 3.7. TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK ................................................. 15 3.7.1. Létesítés időszakában............................................................................................................... 15 3.7.2. Megvalósítás időszakában........................................................................................................ 15 3.7.3. Felhagyás időszakában ............................................................................................................ 15 3.8. ADATOK BIZONYTALANSÁGA ................................................................................................................ 15 4.

ILLESZKEDÉS FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, KONCEPCIÓKHOZ......................................... 15

5.

KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTEL ELŐZETES BECSLÉSE ...... 16

5.1. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA .................................................................................................... 16 5.1.1. Levegő..................................................................................................................................... 16 5.1.2. Vizek........................................................................................................................................ 17 5.1.3. Föld......................................................................................................................................... 20 5.1.4. Épített környezet ...................................................................................................................... 20 5.1.5. Hulladék.................................................................................................................................. 21 5.1.6. Zaj........................................................................................................................................... 21 5.1.7. Élővilág................................................................................................................................... 24 5.2. A TELEPÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSA ........................................................................................................ 26 5.2.1. Levegő..................................................................................................................................... 26 5.2.2. Vizek........................................................................................................................................ 28 5.2.3. Föld......................................................................................................................................... 28 5.2.4. Épített környezet ...................................................................................................................... 28 5.2.5. Hulladék.................................................................................................................................. 29 5.2.6. Zaj........................................................................................................................................... 30 5.2.7. Élővilág................................................................................................................................... 32 5.2.8. Havária ................................................................................................................................... 33 5.3. A MEGVALÓSÍTÁS KÖRNYEZETI HATÁSA ................................................................................................ 34 5.3.1. Levegő..................................................................................................................................... 34 5.3.2. Vizek........................................................................................................................................ 36 5.3.3. Föld......................................................................................................................................... 43 5.3.4. Épített környezet ...................................................................................................................... 43 5.3.5. Hulladék.................................................................................................................................. 43 5.3.6. Zaj........................................................................................................................................... 44 5.3.7. Élővilág................................................................................................................................... 50 5.3.8. Havária ................................................................................................................................... 50 5.4. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSA ..................................................................................................... 51 5.4.1. Levegő..................................................................................................................................... 51 5.4.2. Vizek........................................................................................................................................ 51 5.4.3. Föld......................................................................................................................................... 51 5.4.4. Épített környezet ...................................................................................................................... 51 5.4.5. Hulladék.................................................................................................................................. 51



3

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT 5.4.6. 5.4.7. 5.4.8. 6.

Zaj........................................................................................................................................... 51 Élővilág................................................................................................................................... 52 Havária ................................................................................................................................... 52

HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE .............................................................................................. 53

6.1. HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA ................................................................... 53 6.2. ÉRINTETT TERÜLETEK ADATAI, ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE ........................................................... 55 6.2.1. A létesítés időszakában ............................................................................................................ 55 6.2.2. A megvalósítás időszakában..................................................................................................... 55 6.2.3. A felhagyás időszakában .......................................................................................................... 56 7.

NYILATKOZAT ADATOK TITOKNAK MINŐSÍTÉSÉRŐL...................................................... 56

8.

MELLÉKLET................................................................................................................................... 57



4


BEVEZETÉS A Velencei-tó Magyarország egyik kiemelt, természet alkotta vonzereje. A tó, lenyűgözően gazdag növény- és állatvilága, a táj szépsége az ország egyik legnépszerűbb üdülőhelyévé emelte a térséget. A régió földrajzi adottságait elemezve megállapítható, hogy a térség az idegenforgalom területén jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, mely a megfelelő koncepció alkalmazásával a térség legfőbb fejlesztési iránya lehet. A tervezett fejlesztés megvalósításával, annak hatásaival a Velencei–tó Európa szintű célponttá válhat, mely erősíti a régió és az ország gazdasági helyzetét, jövedelem termelő képességét. Gazdaságélénkítő hatása szereppel bír a meglévő vállalkozások minőségi fejlesztésében, új vállalkozások, befektetések indításában. A projekt tartós növekedést biztosít, hosszú távon fenntartható, munkahelyeket teremt közvetlenül és közvetve. Tekintve a projekt és a várható hatások komplexitását, a fejlesztés eredményei több szegmensben megmutatkoznak. A Velencei–tó Kapuja projekt elsődleges célja, hogy a térség Európa szintű turisztikai célpontjává emelkedjen oly módon, hogy az elsődleges természeti vonzerőt (Velencei-tó), minőségi idegenforgalmi lehetőségekkel és szolgáltatásokkal (Velencei-tó Kapuja Projekt) kapcsolja össze, melyekre színvonalas programszolgáltatást telepít. A projekt megvalósításával lehetőség nyílik egy rehabilitációs, illetve rekreációs központ kialakítására. A beruházás egyes ütemeinek tervezésekor kiemelt szempontként szerepeltek a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek. A projekt által érintett összterület mintegy 80 000 m2, melyre épületként a korzó révén egy 4 600 m2 beépített területű, ebből 2 700 m2 üzlet, iroda, szolgáltatás funkciójú ház kerül. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 140. pontja alapján a tervezett beruházás előzetes vizsgálat köteles: 140.

az 1. melléklet vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól vagy 300 parkolóhelytől

Velence Város Polgármesteri Hivatala az előzetes vizsgálat elkészítésével a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft-t (1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C.) bízta meg. Az előzetes vizsgálat elkészítéséhez szükséges adatokat, terveket, térképi dokumentációt, hatósági iratokat a Megbízó bocsátotta a megbízott fél részére. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. jelen dokumentációt a vonatkozó jogszabályok, szabványok és műszaki irányelvek, valamint a helyes mérnöki gyakorlat elvárásainak megfelelően állította össze.



5


Jogszabályok jegyzéke Az előzetes vizsgálat készítése során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe. 1. számú táblázat: Az előzetes vizsgálat készítése során figyelembe vett jogszabályok jegyzéke Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Jogszabály megnevezése 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

1. ENGEDÉLYES AZONOSÍTÓ ADATAI Név: Cím: KSH azonosító:

Velence Város Polgármesteri Hivatala 2481 Velence, Tópart u. 26. 15363107-7511-321-07

2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA A Velencei-tó kedvező adottságai, az eddig megvalósult fejlesztések, valamint a tó környezetében megvalósítani kívánt beruházások együttesen fogalmazták meg az igényt arra, hogy a területileg elszórtan kialakult, egyenként, vagy kisebb csoportokban létrejött közösségi, kulturális és idegenforgalmi vendéglátó funkciójú egységek egymással összekötve, hálózatot alkotva szolgálják mind a turistákat, vendégeket, és az itt élőket. A Velencei–tó Kapuja projekt elsődleges célja, hogy a térség Európa szintű turisztikai célpontjává emelkedjen oly módon, hogy az elsődleges természeti vonzerőt (Velencei-tó), minőségi idegenforgalmi lehetőségekkel és szolgáltatásokkal (Velencei-tó Kapuja Projekt) kapcsolja össze, melyekre színvonalas programszolgáltatást telepít. A projekt megvalósításával lehetőség nyílik egy rehabilitációs, illetve rekreációs központ kialakítására. A beruházás egyes ütemeinek tervezésekor kiemelt szempontként szerepeltek a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


6


3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI 3.1. TEVÉKENYSÉG VOLUMENE A projekt által érintett összterület mintegy 80 000 m2, melyen a következő táblázatban bemutatott főbb területfoglalási elemekből tevődnek össze. A tervezési terület úszótelkeket határol, melyek jelenleg is vendéglátó ipari tevékenységet folytatnak. A tervezett fejlesztések ezen épületeket nem érinti. 2. számú táblázat: A projekt főbb elemeinek áttekintése F UNKCIÓ Projektelemek Homokos-lidos strand Parkosított zöldterület: Meglévő zöldterületek Korzóépület zárt passzázs: nyitott felső passzázs és teraszok: Regionális info-központ és rendezvénytér galériával Díszterem, előtér Sétányok térkőburkolattal Kikötő sétány és Lido sétány területű Felső sétány (korzó épület mögött): Gyalogsétány Tópart út mellett Strand lejárók a dekkekhez: Parti dekkek, teraszok Nyitott rendezvénytér díszburkolattal, szökőkúttal: Összesen

TERÜLET 15 800 m2 22 400 m2 22 340 m2 5 500 m2

4 135 m2 4 200 m2 2 950 m2 770 m2 475 m2 990 m2 79 560 m2

A tervezési területen található csúszda ugyancsak nem tartozik jelen előzetes vizsgálatban tárgyalt projekt tárgyába, a későbbi tárgyalások eredményétől függően döntenek további üzemeltetéséről.

3.2.

TELEPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA, A KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS TERVEZETT IDŐBENI MEGOSZTÁSA

A tervezési területen egy építési ütemben valósulnak meg a tervezett épületek, létesítmények, illetve a közművek. A létesítmények építése az engedélyek beszerzését követően azonnal, várhatóan 2009. I. negyedévében kezdődik. A létesítmények használatba vételének időpontja várhatóan 2010. május. A megvalósításra kerülő létesítmények élettartama minimum 50 év.



7


3.3. TEVÉKENYSÉG HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, A TERÜLETHASZNÁLATOK MÓDJA A projekt által érintett terület nagysága mintegy 80 000 m2, melyre épületként a korzó révén egy 4 600 m2 beépített területű, ebből 2 700 m2 üzlet, iroda, szolgáltatás funkciójú ház kerül. Az épület hasznos alapterülete az emelettel és a második emeleti díszteremmel együtt mintegy 5 500 m2 lesz, mely második ütemben további, legfeljebb 6-800 m2 területtel egészülhet ki. A parkosítás összterülete 22 400 m2. A burkolt felületként kialakítandó sétányok, utak összesen 14 600 m2 területet fednek. A tervezési területek Velence Tópart u. mellett helyezkednek el. A fejlesztéssel érintett területek jellemző adatait az alábbi táblázat foglalja össze. 3. számú táblázat: A tervezési terület alapadatai Hrsz. 1367/28 1367/23 1367/16 1367/14 4510/13 4413/6 4413/5 4413/4 1369 4413/3 4413/2 4510/2

Nagyság (m2) Kivett közterület 37 231 Kivett beépített terület 84 Kivett beépítetlen terület 2 169 Kivett közterület 2 517 Kivett közterület 12 789 Kivett töltés 12 661 Kivett közterület 7 213 Kivett parti sáv 405 Kivett közterület 7 307 Kivett parti sáv 1 135 Kivett parti sáv 1 161 Kivett parti sáv 445 Összesen 85 117 Művelési ág

3.4. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK A tervezett tevékenységhez kapcsolódó műveletek a vendégek által okozott gépjárműforgalom, a keletkező kommunális hulladékok, illetve szennyvizek kezelése. A kommunális hulladékok és szennyvizek kezelése közszolgáltatás keretein belül történik. 3.4.1. Külső hálózattal kapcsolatos igények A parkolók csapadékvíz elvezetése homok- és olajfogón át történik. A konyhákból, élelmiszer áruházból származó szennyvizet zsírfogón át lehet a közcsatornába kötni. A tárgyi műtárgyak tervezéséhez létesítési engedély szükséges. Az épület tetővizét külső hálózatba kötik. A csapadékvíz elválasztott rendszerű. Az épületen kívül a közterületen a korzó épületen részére min 4 db külső tűzcsapot kell létesíteni 100 méteren belül, melyeket az ivóvíz hálózatra kell kötni. A közterületen a zöldterületek részére locsoló hálózatot létesítenek. A strandon közterületen zuhanyozókat terveztek. A zuhanyozók víz adagolós és vandálbiztos kivitelűek. A tervezett épület körüli terület közterület . Ezért a bekötő és a kiszolgáló vezetékek is közműnek számítanak az épületen kívül. A szolgáltató a DRV ZRt. a közös mérőn kívül mellékvízmérők telepítését engedi, melyeket a DRV ZRt. szerel be.



8


Ezeket a mérőket az épületen kívül aknába kell telepíteni. Egy aknákba max. 6 db mérő telepíthető. Az aknáknak vízzárónak kell lenni. Külön mérőket kapnak az egyes vállalkozások. A közfunkciót ellátó vízhálózatnak egy mellék mérője lesz. Ezek a külső zuhanyozók, létesítményen belüli nyilvános WC-k, csobogók, szökőkút. A locsoló hálózatnak külön mérőt terveznek, a locsolási kedvezmény igénybe vehető legyen. Közterülti vízigények locsolás, szabad strand zuhanyozás, stb. Napi ivóvíz igény: 70 m3/nap Szennyvíz napi hozam: 40 m3/nap Csapadék hozam : 115 m3/zápor A vízigény számításnál 10 db köztéri zuhany ellátására max. 2000 fő és 15000 m2 zöldfelület locsolásával számolunk. 3.4.2. Vízellátás, csatornázás A tervezett korzó épület igényei. Napi ivóvíz igény: 40 Szennyvíz napi hozam : 150 Csapadékvíz csúcshozam. 90 Oltóvíz igény : 4200 liter/perc A vízigény számításánál, élelmiszer üzlet étterem, üzletek nyilvános WC felmosás szökőkutak vízpótlás :

m3/nap m3/nap liter/sec, épület tetővíz 6 10 4 10 5 5

m3/nap m3/nap m3/nap m3/nap m3 /nap m3/nap

Közfukciót ellátó területet szolgálja ki a közönség WC. A WC-k és mosdók víz adagolós és vandálbiztos kivitelűek. A közös területeken a korzón szökőkutat terveznek az emeleten vízfelületeket, csobogókat. Ezeket a berendezéseket is vízforgatóval látnak el. A vízpótlásról gondoskodunk. A vállalkozói területeken, az üzletek részére víz csatorna csatlakozásokat adnak,melyekre a későbbi bérlői tulajdonosi igények szerint rácsatakozhatnak. A használati melegvizet a hőközpontba állítanak elő központilag. A fogyasztói helyeken mérőket helyeznek el. A hálózatot cirkulációs vezetékkel és szivattyúval látják el. A központi használati melegvízellátás a közfunkciót ellátó WC-ket, élelmiszer áruházat, később létesülő konyha éttermet látja el. Az egyes üzletek szükség szerint egyedi elektromos használati melegvíz termelőt kapnak. Külön épületben a kikötőben közterületi WC-t terveznek, önálló víz és csatorna bekötéssel mérővel, használati melegvíz termeléssel. A fűtést elektromosan oldják meg.



9


3.4.3. Fűtési- hűtési rendszer A fűtési rendszernél geotermikus energia igénybevétele is tervezett, alkalmazhatóságukról a költséghatékonysági vizsgálatok kiértékelését követően születik döntés. Jelen előzetes vizsgálatban a maximális környezeti hatások vizsgálata érdekében a gázfűtés hatásait vizsgáltuk. Az alternatív energiaellátáshoz szükséges termálvíz mennyisége nem éri el a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 80. pontja szerinti küszöbértéket, ezért erre a pontra külön előzetes vizsgálat készítése nem szükséges. A Beruházó pozitív döntése esetén az alternatív energia ellátást vízjogi engedélyeztetési eljárás keretein belül engedélyeztetik. 3.4.3.1. Fűtéstechnika A hőközpontban több fűtési kört építenek ki, külön vezetéken táplálják a közfunkciót ellátó helyiségek fűtését, külön hálózaton a vállalkozói helyiségek ellátását. Külön kör látja el a radiátoros és a padlófűtést, a fan-coil-os rendszert,valamint a szellőzéseket. A radiátoros és fan-coilos és a padló fűtéses körök minőségi szabályozással vannak ellátva. A szellőzés körét befecskendezéses szabályozással tervezik. Az épületgépészeti rendszereket a kiépítésre kerülő épület-felügyeleti rendszer vezérli. Az ellátó vezetékeket padlócsatornába vezetjük, a víz a csatorna és tetővíz alapvezetékkel, valamint a hűtési vezetékekkel együtt. Hőleadóként VOGEL&NOOT/DUNAFERR LUX-N minőségű burkolt kétsoros konvektor lemezes, szelepes radiátorokat terveztek, a radiátorok HEIMEIER termosztatikus radiátor szelepet kapnak. Az üzlethelyiségek hőleadóinak típusa CIAT MAJOR2 típusú négycsöves fan-coil készülék. A megfelelő tömegáramok biztosítása céljából a fűtési fan-coil bekötésekbe szabályozó szelepeket kell beépíteni. A fan-coil berendezéseket az álmennyezetbe építik be. A berendezésekhez légcsatornák és befúvó ill. elszívó rácsokat építenek be. A közfunkciót ellátó területeken hűtő mennyezetet alkalmazunk. A csőhálózat anyaga fekete acélcső, kivéve a fan-coil bekötéseknél, ahol flexibilis műanyagcsövet kell alkalmazni. Az alapvezetékeket lejtéssel kell szerelni, hogy a rendszer leüríthető legyen. A fűtési köröket az alsó pontokon töltő és ürítő helyekkel látják el, a legfelső pontokon pedig légtelenítő szelepeket építenek be. A hidraulikus váltóra csatlakozó osztóról minden fogyasztói kört külön szivattyús szabályozó blokk szolgál ki. A fűtési keringtető szivattyúk típusa WILO Top-E esetleg GRUNDFOS nedvestengelyű szivattyúk. A fűtési rendszer kialakítása meg kell feleljen az OTÉK, valamint az MSZ 04-142/85 ágazati szabvány előírásának. A csővezeték megfogása csőbilinccsel és univerzális függesztő szalaggal történik.



10


3.4.3.2. Hűtéstechnika A fenti teljesítmény igényt három darab AQUACIAT2 1100V léghűtéses folyadékhűtő elégíti ki. Egy folyadékhűtő teljesítménye 283,6 kW, a folyadékhűtők hidraulikai blokkal vannak ellátva. A hűtővíz hőmérséklete 7/12C. A folyadékhűtők az épületek tetején helyezkednek el. A hűtési rendszer látja el hűtővízzel a négycsöves fan-coil-okat és a szellőzés hűtő kalorifereit. A szellőzés mennyiségi szabályozást kapott. Az épületgépészeti rendszereket a kiépítésre kerülő épület-felügyeleti rendszer vezérli. A hűtési körökbe egy-egy 2000 literes hidraulikus váltót terveznek be, a hűtési energia tárolására és a hűtőgép védelmére. A hűtési rendszert tágulási tartállyal és biztonsági szelepekkel biztosítják. Hőleadóként CIAT MAJOR2 típusú, négycsöves fan-coilokat és hűtő mennyezeteket. terveztek be. A hűtési fan-coil bekötésekbe szabályozó TA STAD szelepeket kell beépíteni, a megfelelő tömegáramok biztosítása céljából. A légkezelők hűtő kaloriferei a hűtő mennyezetetek külön körről kapják a hidegvizet . A csőhálózat anyaga fekete acélcső párazáró hőszigeteléssel ellátva. Az alapvezetékeket lejtéssel kell szerelni, hogy a rendszer leüríthető legyen. A hűtési köröket az alsó pontokon töltő és ürítő helyekkel láttuk el, a legfelső pontokon pedig légtelenítő szelepeket installáltunk. A fan-coil- ok bekötése flexibilis bekötőcsövekkel történik. A hűtési keringtető szivattyúk típusa WILO Top E esetleg GRUNDFOS nedvestengelyű szivattyú, ami keringeti a hűtőfolyadékot az álmennyezetbe szerelt vezetékpáron keresztül, a fan-coil készülékek és a folyadékhűtő között. A fan-coil készülékek és légtechnikai hűtő kalorifereinek, cseppvizét álmennyezetbe szerelt tokos PVC műanyag cseppvíz hálózaton keresztül vezetjük (bűzzárók elé kötve) a csatorna hálózatba. A fan-coil készülékek hűtő/fűtőteljesítményének szabályozása a beépített vízoldali szabályozó szeleppel történik.

fan-coil készülékek elé

A hűtési rendszer kialakítása meg kell feleljen az OTÉK, valamint az MSZ 04-142/85 ágazati szabvány előírásának. A csővezeték megfogása csőbilinccsel és univerzális függesztő szalaggal történik. A csővezetéket és szerelvényeit teljes hosszában párazáró hőszigeteléssel kell szerelni. A hűtési rendszert csak lágy vízzel szabad feltölteni, lásd a folyadékhűtő vízminőségére vonatkozó irányértékeket. A szellőző levegő mennyiség nem képes önállóan a fűtési és hűtési igényeket ellátni. Ezért az üzletterekben,kiegészítésként négycsöves álmennyezetbe építhető fan-coil berendezéseket építenek be. A közösségi terekben és ahol nincs álmennyezet padlófűtést és mennyezet hűtést terveznek. A vasbeton födémbe vagy a födém alatti vakolatba ill. padlóba építjük be.



11


3.5. TERVEZETT BERUHÁZÁSBEMUTATÁSA A terület tervezett hasznosításának feltételeit és módját a város érvényes –a jelenlegi beruházásra vonatkozó módosításokat tartalmazó– szabályozási terve (SZT) tartalmazza. 3.5.1. A tervezett beruházás ismertetése A beruházás a következő elemekből áll: 1. Kikötői sétány gyaloghíddal 2. Lido sétánnyal, homokparttal, parkosítás 3. Rendezvénytér szökőkúttal, parkkal 4. Korzó fedett zárt és fedett-nyitott sétány 5. Korzó központi épület és regionális információs kp. 6. Panoráma sétány, felső korzó 7. Korzóhoz kapcsolódó szolgáltatóház

3.5.1.1. Kikötői sétány gyaloghíddal A Bágyom patak torkolatában meglévő hajóállomás és környezetének rendezése, valamint a kikötőn keresztül gyalogos kapcsolat kiépítése a Gránit Fürdő irányába. A projekt részeként megtörténik a meglévő személyforgalmi kikötő partfalának rendbetétele, a Hajózási Felügyelet által előírt jelzések, kikötővilágítás kiépítése. Önálló épületben pénztár és vizesblokk elhelyezését tervezik. Az épület alapterülete 60 m2, melyhez további, az épület teteje által fedett, térkövezett várakozó terület kapcsolódik. Az épület az egész projektterületen keresztül vezető burkolt-kövezett sétányhoz csatlakozik elhelyezkedésével. Innen vezet tovább a sétány egy a kikötői öblön át építendő -a mederfenékbe betonozottacéltartókra támaszkodó gyalogoshídon keresztül a 30 m-es parti sávban kialakítandó park és játszótér irányába. A híd kapcsolatot teremt Gránitfürdőtől induló, a Béke út mellett kiépítendő térkő felületű gyalogos úttal is, így a parti sétány felé egy a Tó látványát kínáló alternatív útvonalat ad. A kikötőépülettől a szabadstrand felé a parttal párhuzamosan indul a sétány, melyet mindenütt kandeláberekkel világítanak meg, padokkal és megfelelő gyakorisággal, célszerűen a padok mellé telepített szemetesekkel kísérnek. A projektelem részeként mintegy 3000 m2 felületű közel 1 km hosszú sétaút épül, emellett mintegy 8000 m2 zöldterület parkosítása, és egy 60 m2-es gumiőrleményes felületű játszótér valósul meg.

3.5.1.2. Lido sétánnyal, homokparttal, parkosítás A jelenlegi szabadstrand füves területén, kialakítandó homokos strandterület létesül. A partszakasz teljes hosszában –mintegy 400 m hosszban megtörténik a partvédmű teljes felújítása. A strandterületen –16 400 m2 felületen mintegy 70 cm vastagságban terveznek talajcserével egybekötött homokos pihenőterület kialakítást. A partvédmű felújításával együtt –a korábban a terület északi végén lévő parkolónál már megvalósult bejáróhoz hasonlóan - a strandolók vízbejutására a védmű megszakításával– a part területébe bemetszve alakítanak ki rámpás részeket. A part közvetlen szélén a bejárók között betoncölöpökre támaszkodó burkolt tartózkodó felületeket terveznek, amely nappal napozóteraszként, az esti időszakban hangulatos teraszként működik.



12


A homokos strand területét egy 5 m széles, a tó felőli oldalon betonozott, padként is használható padkával szegélyezett térkőburkolatú sétány keretezi – ez csatlakozik déli irányban a kikötői sétányon át a gyaloghídhoz, északon a meglévő parkolón keresztül pedig a Juventusz szálló előtti – meglévő parti gyalogúthoz. A sétányról a partmenti teraszokhoz keskenyebb 2 m széles burkolt lejárókat terveznek. Ide tartozik – a másik projektelemként későbbiekben ismertetett Korzóépület mögötti un. felső sétány kialakítása, mely vegyes forgalmú csillapított forgalmával részben az épület gazdasági kiszolgálását, részben nagyobb – a korzóhoz kapcsolódó rendezvények területeként is szolgál. A strandterületen jelenleg meglévő két sportpálya felületét felújítják, egyik homokos strandröplabda, a másik -jelenleg aszfaltozott- pedig műfüves kialakítást nyer. A projektelem 16 400 m2 homokos strand kialakítását, mintegy 1 800 m2 zöldfelület parkosítását, összesen közel 10 000 m2 térkövezett sétautat, a két, összesen 1 200 m2 felületű sportpályát foglalja magában, valamint az említett 400 m-es partvédmű felújítását. 3.5.1.3. Rendezvénytér szökőkúttal, parkkal A Korzóépület mellett, azzal gyakorlatilag egybeépülve alakul ki egy nyitott díszburkolatú rendezvénytér, melyet egyik oldalról az épület, a tó felől pedig egy nyitott árkádsor keretez. A téren vízmedence, szökőkút létesül, mely hangulati és látványelemként az összkép meghatározó fontos része. A környezet parkosítása, öntözőrendszerrel való ellátása is ide tartozik. A tervezett díszburkolatú tér 830 m2, a csatlakozó illetve környező parkosítás 12 600 m2 zöldterületet érint. 3.5.1.4. Korzó fedett zárt és fedett-nyitott sétány A korzó épület földszintjén kialakított későbbiekben a korzóépület bérterületének közlekedőjéül is szolgáló passzázs. A fedett zárt (télen fűtött, nyáron klimatizált) tér összterülete 1 100 m2, a födém konzolosan kinyúló részével fedett, de nyitott terület pedig 800 m2-es. 3.5.1.5. Korzó központi épület és regionális információs központ A korzó földszintjén és részben galériáján kialakított rendezvény és információs terület 800 m2 alapterületen. Az első emeleten a galériához, valamint a második emeleti 340 m2-es díszteremhez csatlakozó panoráma terasz, összesen 640 m2 alapterületen. 3.5.1.6. Panoráma sétány, felső korzó A korzóépület emeletén létrejövő nyitott sétány, mely elérhető a korzó két végein a sétány felől, valamint belül, a rendezvénytér irányából. A sétányon alkalmi árusítóhelyek alakíthatók ki, kézműves vásárok rendezhetők, ide is terveznek kisebb vízmedencét, csobogót, dézsás növényeket, utcabútorokat. Későbbi ütemben területe részben beépíthető, vendéglátás, bowling, a földszinti nagyterületű egység tetején akár korcsolyapálya alakítható ki. Területe 3150 m2. 3.5.1.7. Korzóhoz kapcsolódó szolgáltatóház A fedett sétányhoz csatlakozó földszinti épületrész, összesen 2 700 m2 alapterületen.



13

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT 3.5.2. Anyagfelhasználás Tekintettel a tevékenység jellegére, pontosan nem meghatározható a felhasznált anyagok fajtája és mennyisége. A közműhálózatokat és közműépítményeket –vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvízelvezetés, villamosenergia-ellátás, vezetékes gázellátás, távközlés– valamint az épületeket kell megépíteni. A létesítés során az építést végzők Magyarországon hagyományosnak tekinthető anyagokat és technológiákat használnak. Az építkezésekhez magyar szabványoknak megfelelő építőelemeket, valamint előre gyártott, és betonkeverő autókban (mixer) a helyszínre szállított betont használnak fel. A közművek létesítése során az elérhető legjobb technológia alkalmazását tartják szem előtt. A felhasznált anyagok (csatornák és föld alatti, föld feletti vezetékek), illetve a közművek létesítése (földmunkák, szállítás, aszfaltozás) során kiemelt szerepet kapnak a környezet terhelésének csökkentésére vonatkozó intézkedések. A létesítés során alkalmazott technológiák Magyarországon ismertek és elfogadottak. 3.6. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES TEHER- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS NAGYSÁGRENDJE A strandon csúcsszezonban a számítások alapján maximálisan mintegy 1580 fő tartózkodik. A projekt megvalósulásával jelentős forgalomnövekedéssel nem kell számolni, mivel a strand fizikai befogadóképessége nem változik. A megvalósítandó létesítményekben megvalósuló üzlethelyiségek, vendéglátó ipari egységek egyrészt a vendégek a projekt területén eltöltött idejének növelésére, részben pedig a szezon hosszabbá tételét célozzák meg. A területre irányuló jelenlegi személyfogalom csúcsórában 250 szgk/óra, a projekt megvalósulása után 300 szgk/óra. A strand forgalma előzetes számítások alapján nem növekszik, azonban a Projekt többletforgalom generáló hatása becslések szerint kb. 20 %. További többletforgalmat okoz az üzletek, boltok, vendéglátóipari-egységek feltöltéséhez kapcsolódó 3 tehergépkocsi/óra forgalom.



14


3.7. TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 3.7.1. Létesítés időszakában A kivitelező az érvényes jogszabályok figyelembevételével végzi a munkálatokat. Az inert építési hulladékot csak ponyvával ellátott tehergépjárművel szállítja, a várakozások időtartama alatt a járművek motorjait leállítják. A kivitelezésben csak olyan munkagépek vehetnek részt, amelyek érvényes zöld kártyával rendelkeznek. Száraz időjárási viszonyok esetén a kiporzás csökkentése érdekében a szállítás során használt utakat, útszakaszokat szükség szerint locsolják. 3.7.2. Megvalósítás időszakában A felszín alatti vizek és a talaj védelmében az egész területen kiépítik a szennyvízcsatornahálózatot. A keletkező szennyvizek elvezetése a jogszabályoknak megfelelően történik. A csapadékvíz elvezetése elválasztó jellegű csatornahálózaton (a szennyvizektől különválasztva) keresztül történik. A területen zárt csapadékvíz-elvezető csatornahálózat kerül kiépítésre. A területen megvalósításra kerülő létesítmények energiaellátását biztosító gázkazánok nitrogénszegény égőkkel kerülnek kiépítésre a levegőszennyezés csökkentése érdekében. A üdülőterület parkosítása a komfort érzet és mikrokörnyezet javítását szolgálja. 3.7.3. Felhagyás időszakában Az intézkedések megegyeznek a létesítés időszakában meghatározottakkal. 3.8. ADATOK BIZONYTALANSÁGA A beruházás bizonytalanságát okozó tényező jelenleg nem ismert. A projekt műszaki paraméterei egyes pontokon kis mértékben módosulhat (pl. épületek geotermikus energiával történő fűtése, a beépítésre kerülő épületgépészeti egységek típusa), azonban jelen előzetes vizsgálatban az egyes tevékenységek maximális környezeti hatással járó változatát vizsgáltuk.

4. ILLESZKEDÉS FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ, KONCEPCIÓKHOZ Az önkormányzat a tervezett tevékenységet Velence Város településszerkezeti tervének módosításában (98/2008. (V. 14.) számú önkormányzati határozat, ami a 113/2001. (VI. 11.) számú Településszerkezeti Terv elfogadásáról szóló határozat módosítása) figyelembe vette. A tervezett tevékenység Velence Város szabályozási tervével, illetve a Régió indegenforgalmi koncepciójával összhangban van.



15


5. K ÖRNYEZETTERHELÉS ÉS KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTEL ELŐZETES BECSLÉSE 5.1. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA 5.1.1. Levegő 5.1.1.1. Meteorológia viszonyok A térséget mérsékelten meleg, a mérsékelten száraz és száraz éghajlati öv jellemzi. Az évi 2000 óra napsütésből nyáron 800 óra, télen 200 óra napfénytartam valószínű. Az évi középhőmérséklet 9,8-9,9 oC, a nyári félévé 16,5-16,7 oC. Április 11 és október 16 között a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 oC-ot. Április 12-14 és október15-20 között, azaz 185-190 napon keresztül várható, hogy a hőmérséklet nem csökken fagypont alá. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 33,7-33,9 oC ill. –16,2 és –16,7 oC közötti. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga 580-600 mm, ill. 330-340 mm. A téli félévben 30-32 hótakarós napra számíthatunk, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,17-1,21. Az uralkodó Ény-i szélirány a Ny-i medencében inkább Ny-i, a K-i medencében É-i szél formájában jelenik meg. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s. 5.1.1.2. A vizsgált terület levegőminőségi besorolása Az ország területeinek levegőminőségi besorolását a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet állapítja meg. A rendelet alapján Velence közigazgatási terület nem tartozik egyik kiemelt agglomerációs zónába, az ország többi területére vonatkozó általános levegőminőségi kategóriák érvényesek (10. zóna). A 10-es zóna alapján a település levegőminősége nem minősül szennyezettnek. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Velence az alábbi besorolásba tartozik. 4. számú táblázat: A tervezési terület levegőminőségi besorolása SO2 F

NO2 F

CO F

Szilárd (PM 10) E

Az előző táblázatban szereplő besorolási kódokat a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú mellékletének értelmében az alábbiakban adjuk meg: •

E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

•

F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.



16


5.1.2. Vizek 5.1.2.1. Felszíni vizek A Velencei-tó vízgyűjtőterülete a Dunántúl ÉK-i részén helyezkedik el, a Vértes hegység és a Mezőföld között. Keleten a Váli víz, Nyugaton a Mór-Bodajki vízfolyás vízgyűjtőterülete határolja. A Velencei hegység a vízgyűjtőt két egymástól elkülönített medencére bontja, a Velenceire és a Zámolyira. A vízrendszer négy fő részre tagozódik : § Császárvíz, 383,2 km2 § Vereb-Pázmándi vízfolyás, 105,0 km2 § Velencei tó É-i part közvetlen, 45,4 km2 § Velencei tó D-i part közvetlen, 44,1 km2 2 A tó vízfelülete mintegy 24 km , így a teljes vízgyűjtő terület : 602 km2. A tó viszonylag nagy vízgyűjtővel rendelkezik, de a lefolyási viszonyai kedvezőtlenek, a lefolyás nem egyenletes. A vízgyűjtő É-i része – mintegy 70 km2 – inaktív, karsztos terület. A források a bányászat miatt lecsökkent karsztvízszint következtében elapadtak, a vízfolyások zöme időszakos vízfolyás. A tó vízgyűjtőjén jelentős lefolyás általában tavasszal, hóolvadáskor és tartós nagy csapadék esetén tapasztalható. A tavat két nagyobb vízfolyás táplálja: a Császár-víz és a Vereb-Pázmándi – vízfolyás. A tó vízszintszabályozását a Pátkai –tározó biztosítja. A tó vizét a Dinnyés-Kajtori csatorna vezeti le. A vízgyűjtőn a lefolyási viszonyokat a mesterséges vízválasztók is befolyásolják: az autópálya, a közutak és a vasút. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Velence város felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. A terület fokozottan érzékeny, mivel Velence város közigazgatási területén üzemelő és távlati ivóvízbázisok üzemelnek. Ugyan a tervezési terület nem vízbázison fekszik, de a tervezés során a felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére különös tekintettel voltak.



17


5. számú táblázat: Velencei tó vízminőségi adatai Mérés helye

Agárd móló

Gárdonyi nagytisztás

Velence fürdőterület

Levegő hőmérséklet (ºC) Víz hőmérséklet (ºC) pH vezető képesség (μS/cm) Oldott oxigén tartalom (mg/l) BOI (mg/l) Ca (mg/l) Mg (mg/l) Cl (mg/l) NO2-N (mg/l) NO3-N (mg/l) Össz foszfor (μg/l) Klorofill-a (μg/l) Összes telepszám t20 (i/ml) Összes telepszám t37 (i/ml)

17 13,7 8,85 3030 9,5 1,7 31 269 0 0,007 0,05 33 9,6 0 0

17 13,8 8,94 3020 9,8 1,6 29 276 0 0,005 0,07 96 8,9 0 0

17 14 8,91 3030 9,66 1,9 30 293 0 0,013 0,27 39 11,1 0 0

A Velencei tó vízminősége mind a természetes folyamatok, mind az üdülésre épülő vízhasználatok szempontjából kedvező. A korábbi években hasonlóan nem jelentkezett semmiféle vízminőségi probléma. A tó eutrofizálódását jelző trofitás szempontjából a tó vízmennyiségének rendeződése óta (1995) a középső és a keleti térségben lassú, javuló tendencia látszik. A kiépített strandok, szabad strandok (Agárd-Gárdony-Velence) fürdésre egész évben alkalmasak voltak. Az üdülőket sem kiemelkedő mértékű kékalgásodás (Microcystis aeruginosa), sem más jellegű (bakteriológiai), a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásoló szennyezettség nem zavarta ebben az évben. A korábban tapasztalt kékalgásodás nyaranta alig, legfeljebb csak kis időre okozott elszíneződést a tó zártabb parti övezeteiben. Az algásodás általános mértékéről tájékoztató klorofill-a értékek szerint a tó vízminősége mind a nyílt vízen, mind a strandok esetében megfelelő volt. A természetes fürdővíz közegészségügyi megítéléshez alkalmazott mikrobiológiai paraméterek (Coliformszám, Termotoleráns coliformszám, E. coli száma, Enterococcusok száma, Salmonella jelenléte) értékei szerint a Velencei-tó strandjainak, szabad strandjainak (Agárd Napsugár strand, Gárdony Sport stand, Park Kemping strand, Fürdő strand, Ász szabad strand, Északi strand, Ifjúsági szabad strand, Móló szabad Kemping, Panoráma Kemping) minősítése kiváló és megfelelő volt. A vizsgált időszakban, kifogásolt minőségű fürdővíz nem fordult elő.



18


5.1.2.2. Partvédőmű kialakítása A meglévő partvédőművek önkormányzati tulajdonúak, és kezelésűek. Az említett partvédőművet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jogelődje építette. A terület, a rajta megépült partvédőművel együtt a 1990. évi LXV. Törvény alapján az engedélyes tulajdonába került. A partvédőmű építésekor a Velencei-tó maximális szabályozási szintje 160 cm volt az Agárdi vízmérce „0” pontja felett. A felső szabályozási szint 1995 óta 170 cm. Partvédőművek jelenlegi kiépítési szintjei (az Agárdi vízmérce „0” pontjához viszonyítva) Mederél magassága: +1,75m Partvédőmű teteje +1.85m Partvédőmű felső éle +2.05m A partvédőmű jelenleg több helyen megsérült funkcióját csak korlátozott mértékben látja el. A partvédőmű betonszerkezete a nem megfelelő kialakítás miatt több helyen összetöredezett, aláüregelődött. A lábazati kőszórás a mederben szétterült, jelentős mértékben hiányos. 5.1.2.3. Felszín alatti vizek A talajvizek szintjének észlelésére a KDT Vízügyi Igazgatóság a térségben négy darab talajvízfigyelő kutat üzemeltet. A talajvizek a tó közelében a felszín alatt 1-2 méteres mélységben találhatók. A Velencei-tó 107 mBf feletti mértékadó vízszintjét figyelembe véve a vizsgálati terület Velencei-tó déli oldalra eső területein a talajvíz tükör szintje gyakorlatilag megegyezik a tó vízszintjével. A térség termálvíz készletének meghatározásához a HYDROSYS Víz és környezetvédelmi Fejlesztő Szolgáltató Kft. 2007-ben Agárd-Gárdony-Velence térségi termálvíz készletre gyakorolt jelenlegi hatások és fejlesztési lehetőségek vizsgálata című tanulmány megállapításait vesszük alapul. A Velencei-tó D-i partján húzódó hévíztárolót ugyan közel negyven éve ismerjük, a gyenge feltártság következtében a térség mélyföldtani felépítésére és szerkezetére vonatkozó ismereteink ma is erősen hiányosak. A Gárdony-Velence térségi alaphegységi tárolóra az első fúrás 1968-ban mélyült. A Kny-1 jelű kutatófúrást Velencefürdő Gárdonnyal határos részén, egy geofizikai szelvény gravitációs anomáliája alapján valószínűsített kiemelt rögszerkezetre mélyítették. Nyolc évvel később a fúráshoz illesztve tűzte ki az ELGI szeizmikus szelvényét, amelynek alapján javasolták az Agárd, Bika-völgyi hévízkút létesítését. Az 1977-ben mélyült kút 910 m mélyben a talpi eocén vulkanitból és alapkonglomerátumból 63,5 °C-os vizet tárt fel. A termálvizet tartalmazó permo-triász tároló határai ÉNy-on a Balaton-vonal, K felé a Kajászói vonal mélytörése, DK-en a Buzsáki vonal, DNy-on pedig a rögszerkezet DDNy-i letörése alkotják, kiterjedése mintegy 180 km2. Az elmúlt másfél évtizedben megjelent földtani irodalom alapján a terület nagy szerkezetileg nem a korábban feltételezett Igal-Bükki egységhez, hanem a Dunántúli-középhegységhez tartozik, amit az elmúlt években mélyített hévízfeltáró kutak adatai is alátámasztanak. Ennek ellenére a termálkarsztrendszer és a Dunántúli-középhegységi főkarsztvíztároló ÉK-i része között a hidraulikai kapcsolat ugyan nem zárható ki, de mérési adatokkal nem igazolható.



19


A nagy mélységben elhelyezked ő permo-triász hévíztároló felszíni beszivárgási területtel nem rendelkezik, de ÉNy-i irányból a neogén porózus rétegek felől járulékos utánpótlást kap. A kutak nyugalmi vízszint adatai, és a felszín közeli rétegek felépítése alapján kisebb mértékű vertikális feláramlást tételezhetnek fel Abától Ny-ra. A hévíztároló áramlási képét így természetes állapotban is az ÉK-DNy-i irányú áramlás jellemezte. A felszín közeli törmelékes rétegek és az alaphegységi tároló közötti vízzárás közvetett bizonyítéka egyrészt eredeti állapotban a sekély rétegeknek a hévíztárolóénál jóval magasabb vízszintje, másrészt a gárdonyi és velencei hévízkutak 70°C-ot meghaladó hőmérséklete, ami a leáramlás hűtő hatása mellett nem alakulhatott volna ki. A kutak nyugalmi vízszint adatai, és a felszín közeli rétegek felépítése alapján kisebb mértékű vertikális feláramlást tételezhetnek fel Abától Ny felé, a Sárvíz (Nádor csatorna) mentén. 5.1.3. Föld Mélyszerkezeti szempontból a Velencei-tó besorolása az utóbbi két évtizedben megváltozott. A 80-as évek végéig, még az ún. „Közép-dunántúli paleo-mezozóos övezet” (BelsőDinaridák, „Igal-Bükk eugeoszinklinális”) tektonikailag erősen zavart peremi zónájához sorolták. A MÁFI-ban 1987-ben készült „Magyarország földtani térképe a kainozoikum elhagyásával”, amelyen a Velencei-tó környékén a gránittól D-re lévő területrészt még a Közép-dunántúli egységben tüntetik fel, az innen K-ÉK felé, a Csepel-sziget alatt húzódó területeket pedig bizonytalan korú és kifejlődésű aljzatként jelölik. Három évvel később, ugyanez a területrész Magyarország szerkezetföldtani térképén a Dunántúli-középhegységi mezozóos tárolóhoz csatlakozva, annak DK-i sávját alkotja. Ennek következtében a középhegységi paleo-mezozóos összlet D-i határát már nem a Balaton-vonal, hanem az ettől D-re, az újabb fúrások által az alaphegységi aljzatban feltárt középhegységi triász képződményeknek megfelelően a délebbre húzódó Buzsáki-vonal mentén húzták meg. Ez a vonal Seregélyestől D-re, K-ÉK felé, Adonytól É-ra éri el a Duna vonalát, majd nagy ívben É felé fordulva a Diósjenni-vonalig húzódik. Ezt a nagyszerkezeti képet, ill. annak Balla Z. által 1999-ben továbbfejlesztett változatát mutatják be „A Velencei-hg. és a Balatonfő földtana” c., 2004-ben a MÁFI kiadásában megjelent monográfiában is. Az elmúlt másfél évtizedben megjelent földtani irodalom alapján tehát a terület nagy szerkezetileg nem a korábban feltételezett Igal-Bükki egységhez, hanem a Dunántúli-középhegységhez tartozik, amit az elmúlt években mélyített hévízfeltáró kutak adatai is alátámasztanak. A mélyfúrásokkal is jobban feltárt tó környéki területhez ÉK felől nagyobb vízszintes eltolódásokkal határolt, mélyfúrásokkal még feltáratlan medencerész csatlakozik, AdonyLórév térségében 4500 m-nél is nagyobb települési mélységgel. Emiatt az aljzat kapcsolata mind a Budapest környéki (Budai-hegységi) mezozoikummal, de a Bugyi-Ürbőpusztai szerkezet perm-mezozóos aljzatával is bizonytalan. 5.1.4. Épített környezet A településszerkezeti terv módosításával érintett terület beépítetlen, rajta épületállomány nem található. A tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet, illetve védetté nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint.



20


5.1.5. Hulladék A területen települési szilárd hulladék keletkezik a strandot használók által. A keletkező hulladék gyűjtése 110 l űrtartalmú műanyag gyűjtőzsákos gyűjtőedénnyel történik. A kikötőben képződő települési szilárd hulladék és uszadék (EWC 20 03 01) együttes éves mennyisége kb. 7 laza m3, mely térfogat 150 kg/m3 sűrűséggel számítva kb. 1000 kg-ot jelent. A gyűjtőedények ürítése fő idényben heti 3 alkalommal ürítenek. Főidényen kívül a hulladékgyűjtő edények ürítése heti rendszerességgel történik. A tisztántartás kiterjed továbbá a kikötő vizének tisztántartására is. A szemétzugokban összegyűlő uszadékot (EWC 20 03 99) szükség szerinti gyakorisággal emelik ki a vízből és helyezik hulladékgyűjtő edénybe, vagy közvetlenül hulladékszállító járműbe. A hulladék elszállítását a VHG Kft. (Hulladékkezelési engedély száma: 46865-14/2005.) – tekintettel közszolgáltatói szerepére – saját szállítójárművel végzi. A beszállítás a Székesfehérvári Pénzverő-völgyi hulladéklerakóra történik. 5.1.6. Zaj A megvalósítás hatásának megítélésére a tervezett tevékenységgel érintett területen végeztnek mérést. A kijelölt mérési (vizsgálati) ponton (M1) a Tópart utca forgalmából adódó zajkibocsátás nem észlelhető. A háttérterhelés 2008. július 9-én mért Voltkraft® típusú zajmérő készülékkel az M1 vizsgálati ponton 38 dB. A mérési pontot a térképmelléklet szemlélteti. A beruházással érintett területen jelenleg szabadstrand helyezkedik el. Üzemi zajforrás a területen nem található. Így a jelenlegi terhelés a szabadstrand célforgalmából adódik. A beruházással érintett terület a Tópart utcán keresztül közelíthető meg. A jelenlegi személyfogalom csúcsórában a strandon 250 szgk/óra. Az alábbiakban mutatjuk be a Tóparti utca jelenlegi forgalmából adódó zajterhelés számítással történő meghatározását. Az utca jelenlegi forgalmi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A forgalom zajkibocsátásának meghatározásához a Megbízó adatszolgáltatását, illetve becsült adatokat használtunk.



21


6. számú táblázat: A Tópart utca jelenlegi forgalma Jelölések

Jármű-kategória megnevezése ÚT 2-1.109

Akusztikai járműkategória

Jel

Elhaladó napi forgalom

I

szgk

496

2.

Személy és kistehergépkocsi Szóló autóbusz

II

busz

2

3.

Csuklós autóbusz

III

cs-busz

0

4.

Könnyű tehergépkocsi

II

ktgk

15

5.

Szóló nehéz tehergépkocsi

III

ntgk

1

6

Tehergépkocsi szerelvény

III

tgk-szer

0

7.

Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár

II

mkp

19

1.

Az előrejelzést az ÚT 2-1.118:2005 Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel című útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg. Forgalmi adatok képzése mértékadó zajterhelés számításához

Q1n=0,91*496/16=28 Q2n=0,91*36/16=2 Q3n=0,9*1/16=0,05 Az egyes út- és időszakokhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Laeq (7,5) számítása az adott útszakaszon: Akusztikai járműkategóriánként (i) a kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint (Laeq(7,5)): Laeq(7,5)i=(Kt+KD)3, ahol Kt értékét az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan az A jelű fődiagramból kell venni Az A jelű fődiagramokon: v – az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség, km/h p - az adott akusztikai járműkategóriához tartozó terhelési paraméter A számítást az érintett belterületi útszakaszra végeztük el, ahol járműkategóriánként 50 km/hás sebességeket, illetve a p értéket egyenletesen áramló forgalomra, egyenes útszakaszra vettük figyelembe. Az aszfaltozott út a műszaki előírás szerint a C akusztikai érdességi kategóriába tartozik. Ebben az esetben a Kt értékét korrigálni szükséges.



22


(

( K t korrigált ) 3 = 10 log 10 0 ,1 Kti − 10

0 ,1G j

+ 10

0,1( G j + K )

)

K=4,9 - a C akusztikai érdességi kategória esetén A számítások alapján az alábbi eredményeket kaptuk. 7. számú táblázat: Számítási eredmények I. járműkategória 73,4 75,7

Kt Ktkorr

II. járműkategória 77,8 80,2


KD értékének meghatározása: KD= 10log (Q/v) – 16,3 8. számú táblázat: KD számított értékei KDI -19

KDII -30

KDIII -56,3

9. számú táblázat: A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása dB

Laeq(7,5)I. 56,7

Laeq(7,5)II. 50,2

Laeq (7,5)III 27,4

A fentiek alapján a számított egyenértékű A-hangnyomásszint: L Aeq = 57,5dB Hangnyomásszint meghatározása a védendő létesítményeknél A legközelebbi védendő létesítmények főút mellett 20 m-re találhatók. A védendő létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint: L Aeq (d , h) = L Aeq (7,5) + K d + K h + K z + K m + K a + K l ahol, Kd=-6,38 Kh= 0,5 dB Kz=0 Km=0 elhanyagoljuk Ka=0 Kl=0

- d távolságtól függő korrekció - hangvisszaverődésektől függő korrekció (szabad tér esetén) - a növénysáv eredő zajszintmódosító hatása - a talaj és meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatást - a hangárnyékolástól függő korrekciót elhanyagoljuk - β0=180 0 látószög esetén L Aeq (d , h) nappal = 52dB

A védendő létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint 52 dB.



23


Határértékeknek való megfelelés Az alábbi táblázat a vonatkozó határértékeket tartalmazza. 10. számú táblázat:: Határértékek Határérték (L TH) az LAM ,kö megítélési Sorszám

Zajtól védendő terület

2

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)

szintre (dB) gyűjtőút mentén Nappal (6-22)

Éjjel (22-6)

60

50

A számítások alapján a jelenlegi közúti közlekedésből származó (52 dB) zajkibocsátás a védendő létesítményeknél nem haladja meg a vonatkozó határértékeket.

5.1.7. Élővilág A Velencei tó hazánk egyik természetes állóvize. Vízszintje mesterségesen szabályozott, tópartja sok helyen üdülőterület. A part nagy távolságban partvédő művel kiépített, ezért jellemzően a vízszint ingadozása minimális. Szabályozottságából adódóan a talajvíz szintje a víz mellett is 50-60 cm körül van, attól távolodva a terepszint lassú emelkedésével pedig többnyire egyre mélyebbre kerül. Ezek a körülmények határozzák meg a tó körül és a tóban kialakult növényállomány, növénytársulások jellegét. Az üdülőterületeken, mesterséges kialakításuk miatt a természetes, vízparti társulásokra jellemző növényállomány kibővült. Sok a díszkertekből kivadult faj és a kiültetések során több, hazánkban nem honos növény is megtalálható. A Velence Kapuja elnevezésű építési projekt által érintett területre ez különösen igaz, hiszen a jelenleg szabad strandként működő terület a nagy forgalom miatt, az emberi kényelmi szempontokat figyelembe véve lett mesterségesen kialakítva. 5.1.7.1. Flóra A tervezési területen jelenleg üzemelő strand területén a természetes növénytakaró mára a használat következtében jórészt megszűnt vagy átalakult, bár bizonyos mértékben jelen vannak még az élőhelyre jellemző fajok is. A strand környéki vízfelület nagy részén növényzetet nem találunk, a flóra a part egyes részein található. A vízpartot többé-kevésbé összefüggő nádas szegélyezi, melyben a nád (Phragmites australis) és sás fajok (Carex sp.), káka (Butomus umbellatus) jellemzik. A strandot degradált és taposásnak jelentős mértékben kitett gyep szegélyezi, melyet a Cserje u. szegélyez Ny-i irányból. A lágyszárú növényzetet taposást, zavarást jól tűrő fűfélék és gyomfajok alkotják. Jellemző a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), angolperje (Lolium perenne), csomós ebír (Dactylis glomerata), tyúkhúr (Stellaria media), homoki pimpó (Potentilla arenaria), csillagpázsit (Cynodon tactylon), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), közönséges cickafark (Achillea millefolium), a foltos bürök (Conium maculatum), a közepes és a lándzsás útifű (Plantago media, P. lanceolata), stb. jelenléte. A parton kisebb termetű fák állnak, döntően fehér nyár (Populus alba) és fűz fajok (Salix sp.) fiatalabb példányai.



24


5.1.7.2. Fauna A terület állatvilága a jelentős emberi mozgás és zavarás hatására nagymértékben degradált. A gerinces fauna fontosabb képviselői kivétel nélkül olyanok, melyek az emberi jelenlétet tűrni képesek. A tó halai között a ponty (Cyprius carpio), dévérkeszeg (Abramis brama), kárász (Carassius carassius) amur (Ctenopharyngodon idella) említendő. A kétéltűeket elsősorban a békák képviselik, mint pl. a kecskebéka (Rana esculenta), tavi béka (Rana ridibunda). A hüllők közül a vízisikló (Natrix natrix) jelenik meg szórványosan a területen. A madárvilág képviselői elsősorban vízi és nádi fajok, melyekhez néhány az emberi jelenlétet jól tűrő szárazföldi madárfaj csatlakozik. Megfordulnak itt a gyakoribb vízimadarak, mint pl. a tőkés réce (Anas platyrhynchos), dankasirály (Larus ridibundus), ezüstsirály (Larus argentatus), stb. A szárazföldi terület jellemző fajai a füsti- és a molnárfecske (Hirundo rustica, Delichon urbica), a házi és a mezei veréb (Passer domesticus, P. montanus), időnként vetési varjú (Corvus frugilegus), csóka (Corvus monedula), feketerigó (Turdus merula), balkáni gerle (Streptopelia decaocto), stb. Az emlősfauna mindössze néhány fajra korlátozódik, mint pl. a keleti sün (Erinaceus concolor), vakondok (Talpa europaea), közönséges denevér( Myotis myotis), stb. Ezen fajok előfordulása is erőteljesen esetlegesnek tekintendő.



25


5.2. A TELEPÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSA A telepítés várható környezeti hatásai elsősorban a levegőt, és a talajt, mint környezeti elemeket érintik, önálló hatótényezőként megjelenik a hulladék és a zaj. A tervezett létesítés során bontásra nincs szükség, mivel a beruházás szabad területen történik, gyakorlatilag „zöldmezős”, a kialakítás szabadságfoka nagy. A létesítmények megépítése a beruházás megvalósítása alatt folyamatos, a felmerülő igényektől függően várhatóan 1-1,5 évet vesz majd igénybe. 5.2.1. Levegő A levegő szennyezését leginkább az építési munkálatokkal, valamint a területrendezéssel járó kiporzás, illetve a szállító járművek és munkagépek légszennyező anyag kibocsátása okozza. A területrendezés hatásai főként az építkezés kezdetén jelentkeznek. A területrendezés során a nyári szárazabb időszakban jelentős kiporzás léphet fel, ennek mértéke locsolással csökkenthető. Mivel a munkálatok tervezett ideje a tavaszi, illetve nyár eleji esősebb, nedvesebb időszak, havária jellegű jelentősebb mértékű kiporzással a tevékenység nyomán nem kell számolni. A létesítés kezdeti időszakában csak az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos munkák okoznak levegőterhelést, 2007-től kezdődően azonban a tervezési területen társasházak, sorházak, családi házak építése is megindul. A létesítés utolsó évében az építkezések intenzitása várhatóan csökken. A létesítéshez várhatóan az alábbi járművekre lesz szükség ingatlanonként: • • • •

a földmunkákhoz, tereprendezéshez 3, a betonozáshoz 2, szerkezetépítéshez, falazáshoz 2, a területen belüli szállításhoz 2 jármű.

A terület méretéből, és a beruházás nagyságából adódóan egyszerre maximálisan 9 gépjármű tevékenykedik a területen. A maximális terhelés kiszámításához a fenti munkafázisok közül a tereprendezést és a betonozást, mint egymáshoz legközelebb eső, és legnagyobb járműszámmal járó munkafázisokat ütemezés szerint vizsgálva, az ingatlanokon dolgozó járművek (6 db) együttes üzemelését vesszük figyelembe.



26


A munkagépek fajlagos kibocsátási adatait a következő táblázat tartalmazza. 11. számú táblázat: Munkagépek fajlagos kibocsátási értékei Haladási sebesség (km/h)

Szén-monoxid CO 10 33,2 *Közlekedéstudományi Intézet, 2004.

Fajlagos kibocsátás (g/km)* Nitrogén-oxid, mint Kén-dioxid NOX SO2 1,38 0,0125

Részecske 0,246

Az építkezések során, a területen dolgozó munkagépek számát, azok légszennyező anyag kibocsátását lehet becsülni. A becslés során a következő paramétereket vesszük figyelembe: • a mozgó, vonalas járművek naponta átlagosan 5 km-t tesznek meg a területen, • a járművek üzemelésének időtartama 10 óra naponta. A fenti paraméterek alapján a területen az építés fázisában a munkagépek üzemeléséből a következő kibocsátások várhatók: 12. számú táblázat: Szállító járművek és munkagépek légszennyező anyag kibocsátása a telepítés időszakában Járműszám 6

Szénmonoxid CO 99,6

Összes kibocsátás g/h Nitrogén-oxid, Kén-dioxid mint NOx SO2 4,14 0,04

Részecske 0,73

A tervezési terület nagyságát (mintegy 8 ha) és 5 m-es keveredési magasságot, továbbá 3 m/sos átlagos szélsebességet (a terület szélirányba eső kiterjedése 470 m) figyelembe véve /mintegy 23-szoros órás légcserével számolva/ az alábbi táblázatban szereplő koncentráció növekedés számított értékeit a következő táblázat foglalja össze. 13. számú táblázat: Szállító járművek és munkagépek légszennyező anyag terhelése Szénmonoxid CO 10,8

Összes kibocsátás µg/m3 Nitrogén-oxid, Kén-dioxid mint NOx SO2 0,45 0,004

Részecske 0,08

A munkálatok során főként a szállítás okozhat a területen a nyári, száraz időszakban porzást. Elsősorban a finom frakciók kiülepedése meghatározó, ennek következtében a portalanított utakon kívül a szállító járművek által felvert por a szállító útvonal mentén a szél irányában kb. 10-12 m-es sávban néhány percig jelentős mértékű. A szállító járművek számát tekintve a felkeveredésből adódó porkoncentráció növekedés mértéke óránként néhány percre tehető, értéke 4-5 µg/m3. A porzás azonban a létesítés időszakának túlnyomó részében ennél jóval kisebb mértékű, mert a talaj földnedves állapotú, az esetleges kiporzást pedig a beruházó nedvesítéssel csökkenti. Az építkezésből eredő kiporzás elhanyagolható mértékű, a beruházó előre gyártott, és a területre zárt gépjárműben szállított betont használ fel, a helyszínen porzással járó betonkeverés nem történik.



27

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT A terület gépjárműforgalmának növekedése a környező utak gépjárműforgalmának növekedését is előidézi, ezzel kis mértékben növeli a forgalom okozta levegőterhelést is. A munkagépek óránként 1 járművel növelik a Tópart u. terhelését a nappali időszakban. Ez a járműmennyiség az összekötőút nagy forgalmát tekintve a levegő terhelését elhanyagolható mértékben növeli. Ennek alapján a levegőminőségre gyakorolt hatás a telepítés időszakában elviselhetőnek minősíthető, a hatásterület nem lépi túl a fejlesztésre kijelölt terület határait. 5.2.2. Vizek A telepítés során 10 fő folyamatos tevékenysége tervezett, az egy főre jutó vízfelhasználása napi 40-60 l/fő-re becsülhető. Napi mennyisége 0,6 m3-re tehető. A szükséges ivóvizet helyszínre szállítással biztosítják. A telepítés fázisában technológiai vízigény nincs. A telepítés fázisában a vizeket érő hatás mértéke elviselhető.

5.2.3. Föld A tervezett beruházással érintett területeken az építés során az épületek, sétányok helyén, illetve a strand területén termőréteg eltávolításával kell számolni. Ennek elhelyezéséről vagy hasznosításáról az építés során gondoskodni kell. A talaj felső rétegét képező humuszt a létesítés során elkülönítve deponálják, tereprendezésre, illetve a zöldfelületek kialakításához használják fel. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak a beépítésből, út- és térburkolatból „kimaradó” zöld területekre. A tervezett beruházások építési szakaszában a terület termőföld funkciója megszűnik. A tervezői adatszolgáltatás alapján a létesítés során az alábbi földmunkákkal kell számolni. 14. számú táblázat: Megmozgatandó földmennyiségek Strand területének kialakítása Épületek építése Összesen

Terület (m2 ) 15 800 19 000 34 800

Föld mennyiség (m3 ) 8 000 10 000 18 000

A talaj alsóbb rétegeit képező földmennyiséget az Önkormányzat az Evezős út menti, a 70-es évek tó túlszabályzásakor kialakított területek feltöltésére használják fel. Az esetlegesen felhalmozódó föld, illetve humuszos termőtalaj mennyiségek átmeneti deponálása kijelölt területeken történik. A terület részletes humuszgazdálkodási tervét a pontos tervek ismeretében, a 29/2006. (IV. 6.) FVM rendelet értelmében az építési engedélyezési eljárás során nyújtják be. A talajra gyakorolt hatás a létesítés időszakában terhelő.

5.2.4. Épített környezet A Velencei-tó Kapuja projekt építése során megvalósításra kerülő épületek Velence városszerkezetéhez szervesen kapcsolódnak, az új épületek az épített környezetre javító hatással vannak.



28


5.2.5. Hulladék A létesítés során az alábbi hulladék típusok keletkezhetnek, melyek elhelyezéséről gondoskodni kell: 1. inert hulladék 2. veszélyes hulladék 3. kommunális hulladék Inert hulladék Származhat a területen meginduló építkezések során keletkező építési, esetlegesen visszabontási (minimális) maradékokból. Az ilyen jellegű hulladék mennyiségét durva becsléssel határozhatjuk meg, mivel az építkezés során keletkező hulladékokat válogatják, és a lehetőségekhez mérten egyéb területen felhasználhatják. A hulladék minőségétől és az építő igényeitől függ az újrafelhasználás mértéke, a hulladék mennyiségét maximum 20 m³ térfogatúra becsüljük. Ezt a hulladékmennyiséget a kivitelező engedéllyel rendelkező szállító közreműködésével jogszabályban előírt módon helyezi el. 15. számú táblázat: A létesítés során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok becsült mennyisége ingatlanonként EWC kód 17 05 04 17 09 04

Megnevezés Föld és kövek Kevert építési és bontási hulladék

Mennyiség (t) 12 8

Veszélyes hulladék A munkagépek karbantartását, a kivitelező cég telephelyén végzik. Veszélyes hulladék a területen a munkagépek üzemeltetése során nem keletkezhet. Kis mennyiségben keletkezhet speciális építőanyagok, festékek csomagolóanyagaiból, göngyölegeiből. A bontási és építési munkálatok során keletkező veszélyes hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelő kialakítású munkahelyi gyűjtőben gyűjtik össze, ahonnan a lehető legrövidebb gyűjtési idő után elszállítják. 16. számú táblázat: A létesítés során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok becsült mennyisége ingatlanonként EWC kód 080409

150110

Megnevezés Szerves oldószereket, vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

Mennyiség (kg) 20

100

Kommunális hulladék A területen max. 10 építőmunkás jelenlétét feltételezzük, az általuk keletkező kommunális hulladék mennyisége 40 l/nap térfogattal becsülhető. A kivitelező a kommunális hulladék összegyűjtéséhez 3 db 110 literes gyűjtőedényt helyez el a munkaterületen. A gyűjtőedényeket rendszeresen, heti egy alkalommal ürítik, arra szakosodott, és engedéllyel rendelkező vállalkozóval. A létesítés során hulladék, mint önállóan kezelt hatótényező hatása a kivitelező cég megfelelő munkafegyelem megtartása mellett elviselhető.



29


5.2.6. Zaj A beruházás létesítéséhez kapcsolódó várható zajterhelések mértékét kizárólag becsülni tudjuk. Az építés pontos lefolyásáról jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok. Ez azt jelenti, hogy sem az időbeli megvalósítás, sem az alkalmazandó technológia pontosan nem ismert. Az alábbi becslések szakirodalmi adatokon alapulnak. A létesítés során a közműváltoztatásokat, illetve az alábbi létesítményeket tervezik megvalósítani. • Kikötői sétány gyaloghíddal • Lido sétánnyal, homokparttal, parkosítás • Rendezvénytér szökőkúttal, parkkal • Korzó fedett-zárt és fedett-nyitott sétány • Korzó központi épület és regionális információs központ • Panoráma sétány, felső korzó • Korzóhoz kapcsolódó szolgáltatóház A zajkibocsátás szempontjából a folyamatokat a következőképpen modellezzük: 17. számú táblázat: A létesítés egyes fázisainak zajterhelése Fázis Építési fázis megnevezése I. II.

Tereprendezés Betonozás Szerkezetépítés, falazás Szállítás

Berendezés szám (db)

Teljesítmény szint (dB)

3 2 2 2

97 98 95 95

A munkafázisok elkülönülnek egymástól. Az első fázis során valósul meg a területrendezés, majd ezt követi a második fázisban az építkezés. Az első fázis során a berendezések együttes kibocsátása kisebb, mint a második fázisban, így csak ez utóbbi tevékenység zajkibocsátásával számolunk. A maximális terhelés tehát a II. fázisban az építkezés során várható. A kiszámításához az ott dolgozó járművek együttes üzemelését vesszük figyelembe. A terület méretéből, és a beruházás nagyságából adódóan egyszerre maximálisan 6 db gépjármű tevékenykedik a területen. A várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helye, funkciója, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete Az építés (létesítés) környezetében a legközelebbi védendő létesítmények a vizsgált gépcsoportoktól jellemzően mintegy 60 m-re találhatók. 2008. július 9-én Voltkraft® típusú zajmérőkészülékkel mért háttérterhelés a tervezési terület É-ra eső telekhatárának északi irányban található lakóingatlannál 38 dB. A megítélés helyén várható zajkibocsátás értéke a nappali időszakra Az eredő hangteljesítményszint, ha az egyes hangteljesítményszintek adottak, a következő képlettel számolandó: n

Lwe = 10 ⋅ lg ∑10 0,1⋅Lii i =1



30


Az MSZ 15036/2002 szerint a területen működő hangforrásokat csoportba foglaltuk és meghatároztuk az egyes hangforrásokat helyettesítő egyedi forrást, melynek a helye a csoport mértani középpontja, a hangteljesítményszintje az egyes források hangteljesítményszintjeinek az eredője. Lwe = 104 dB A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) alapján a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 1. számú melléklete értelmében az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken az alábbi táblázat tartalmazza. 18. számú táblázat: Határértékek bemutatása Sorszám


2


Határérték (dB) 1 hónap felett 1 évig Nappal (6-22) Éjjel (22-6) 60

45

Az MSZ 15036/2002 szerint valamely hangforrás által egy St távolságban lévő pontban létrehozott hangnyomásszintet a következő összefüggés szerint kell számítani: Lt= Lwe+Klr+KΩ-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke Klr=0 – irányítási index ebben az esetben elhanyagolható KΩ=3 dB – irányítási tényező egy erősen tükröző felületen, a felület felett Kd=20lg(St/S0)+11 távolságtól függő tényező S0=1 m vonatkozási távolság Lt= Lwe +KΩ-Kd KL=0; Km=0; Kn=0; KB=0; Ke=0 50=104+3-20lgSt-11 St=199 m A tevékenység végzése esetén a zajhatás hatásterülete 199 m. Azok az irányok (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható A tervezési terület területe sík terület, a zaj minden irányba egyformán terjed, természetes zajfogó a területen nem található. A hangnyomásszint számítása a 60 m-re található épületnél: Kd=20lg60+11 Kd=47 dB Lt= 104+3-47 Lt= 60 dB



31


A védendő létesítményeknél határérték túllépés nem várható. A zajhatás határán belül a védendő létesítmény miatt a zajhatás mértékének csökkentésére külön intézkedés nem szükséges. Az építési munkák zajkibocsátásának a lakott területekre nem lesz észrevehető hatása. Az építés befejezésével, az ezzel járó hatások véglegesen megszűnnek. 5.2.7. Élővilág A Velence Kapuja elnevezésű projekt által érintett területen a jelenleg szabad strandként működő terület a nagy forgalom miatt, az emberi kényelmi szempontokat figyelembe véve lett mesterségesen kialakítva. A tervezés során figyelembe kell venni a tó körüli, fent említett adottságokat és tulajdonságokat. A növényanyag megválasztásakor a vízparti jelleget erősítő fajokat és fajtákat célszerű alkalmazni a fás és a cserjeállomány megtervezésekor is. Ilyenek a - bokorfüzesek, füzesek - láperdők (füzesek-égeresek) - tölgy-kőris-szil ligeterdő összes honos és exóta növényei. A nagyobb díszű növényállományt igénylő épített elemek köré a területen előforduló, valamint a vízparti társulásokra jellemző alapfajok fajtáival célszerű dolgozni. A projekt során a természetes környezet kialakításához az alábbi fák, cserjék telepítés javasolt: Fák 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Alnus glutinosa (Enyves éger) Acer campestre (Mezei juhar) Acer platanoides (Korai juhar) Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar) Betula pendula (Bibircses nyír) Carpinus betulus (Gyertyán) Corylus colurna (Törökmogyoró) Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris) 9. Fraxinus ornus (virágos kőris) 10. Fraxinus pennsylvanica (Anerikai kőris) 11. Morus alba (Fehér eper) 12. Padus avium (Madárcseresznye) 13. Pinus sylvestris (Erdei fenyő) 14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!) 15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós)


16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós) 17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós) 18. Prunus padus (Májusfa) 19. Quercus robur (Kocsányos tölgy) 20. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy) 21. Salix alba (Fehér fűz) 22. Salix alba ’Tristis’ (Szomorúfűz) 23. Salix fragilis (Törékeny fűz) 24. Salix purpurea (Csigolyafűz) 25. Salix trianda (Mandulalevelű fűz) 26. Tilia cordata (Kislevelű hárs) 27. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs) 28. Tilia tomentosa (ezüsthárs) 29. Ulmus laevis (Vénic szil)


32


Cserjék: 1. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya) 2. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt) 3. Cornus alba (Fehér som) 4. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som) 5. Cornus stolonifera (Tarackoló som) 6. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó) 7. Frangula alnus (Kutyabenge) 8. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal) 9. Rosa canina (Vadrózsa)

10. Salix cinerea (Rekettyefűz) 11. Salix caprea (Kecskefűz) 12. Spiraea sp. (Gyöngyvessző fajok, fajták) 13. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa) 14. Syringa vulgaris (Kerti orgona) 15. Viburnum lantana (Ostorménfa) 16. Viburnum opulus (Kányabangita) 17. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)

A telepítés során az élővilágot érő hatások javító. 5.2.8. Havária Levegő Levegőminőséget befolyásoló havária tűzesemény esetén alakulhat ki, mely akár gépjárművek nem megfelelő műszaki állapotából, akár külső körülmények (villámcsapás, emberi gondatlanság, szándékos gyújtogatás) hatására bekövetkezhet. Vizek A tervezési terület megfelelő természetes és műszaki védelmének köszönhetően felszíni és felszín alatti vizek szennyezése havária eseménykor sem valószínűsíthető. Föld A tervezési területen a termőtalaj cseppfolyós anyaggal történő lokális szennyezése a gépjárművek nem előírásszerű üzeme során -meghibásodás, illetve baleset eseténkövetkezhet be. A tervezési területen üzemanyagot vagy olajat nem tárolnak. Hulladék A tevékenység során havária a hulladékok nem előírásszerű gyűjtéséből adódó környezetszennyezés, illetve baleset lehet. Zaj A tevékenység létesítésének egyes fázisainak során esetlegesen bekövetkező havária események zajhatása minimális. Élővilág A tervezési terület használatából, jellegéből adódóan havária bekövetkeztekor az élővilágot jelentős terhelés nem éri. A havária események hatása terhelő.



33


5.3. A MEGVALÓSÍTÁS KÖRNYEZETI HATÁSA A megvalósítás várható környezeti hatásai elsősorban a levegőt, a felszíni és felszín alatti vizeket, mint környezeti elemeket érintik, önálló hatótényezőként megjelenik a hulladék és a zaj. A megvalósítás tervezett időtartama 50 év, azonban várhatóan a létesítmények felhagyására ezután sem kerül sor. 5.3.1. Levegő A megvalósítás időszakában az alábbi tevékenységekhez kapcsolódóan beszélhetnek levegőre gyakorolt hatásról: • •

a fűtési rendszereknek kibocsátásai a megnövekedő gépjármű-forgalom emissziói

A tervezett létesítmények területén a következő légszennyező forrás típusokkal találkozunk: 1. Légszennyező pontforrások: • a fűtést, melegvíz ellátást biztosító kazánok, gázmotorok, dízel generátorok égéstermék-kibocsátó kéményei és 2. Vonalforrások: • az új létesítmény forgalma a tervezési területen belül hat a levegő állapotára, a célforgalom a környék gépjárműforgalmára és levegőminőségére is hatást gyakorol. 1.) Légszennyező pontforrások - hő- és energiatermelés, hűtés A levegő minőségét szabályozó 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 8. §. (1) értelmében a légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával szükséges megvalósítani. A környezeti hatások maximumának megállapításához a tervezett üzemeléskor a működéséhez teljes földgázhasználatot feltételeznek (az alternatív energiák a környezetterhelést csökkentik). A földgázfelhasználás nyomán a szennyezőanyag-kibocsátás az alábbi számításokkal becsülhető. Műszaki számítások alapján: • 1 m3 földgáz elégetésekor 11 m3 füstgáz keletkezik. • 1 m3 füstgázban 0,13 g nitrogén-oxid, mint NO2 van. • 1 m3 füstgázban 0,04 g szén-monoxid, mint CO van. Az elméleti egyidejű maximális földgáz felhasználásból keletkező légszennyező anyagok mennyisége: • • • •

Felhasznált földgáz mennyiség: Keletkező füstgáz mennység: Keletkező NOx, mint NO2: Keletkező szén-monoxid:

220 m3/h 2420 m3/h 0,3 kg/h 0,1 kg/h

A vizsgált területen a füstgáz légszennyező anyagainak egyenletes eloszlását, valamint 15 mes keveredési magasságot feltételezve, továbbá figyelembe vesszük a 3 m/s-s szélsebességet



34

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT (azaz a terület legnagyobb 470 m-s kiterjedését (jellemző szélirány mentén) figyelembe véve ~23-szoros légcserével számolva) a többletterhelés nem jelentős. A fűtési időszakra jellemző, túlbecsléseken alapuló számítások alapján a tervezési területen a fűtésből eredően 10,8 μg/m3 nitrogén-oxidok, mint NO2 és 3,6 μg/m3 szén-monoxid koncentráció növekedés várható, amely elhanyagolható többletterhelést okoz. A hűtési technológiák tervezésénél - az ózonréteg védelme érdekében - a 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet előírásaiban engedélyezett hűtőközegeket fogják használni. 2.) Vonalforrások - gépjárműforgalom A projekt megvalósulása során a gépjárműforgalom személygépkocsi és 3 db tehergépjármű lesz.

növekménye

óránként

50

Gépjárművek kibocsátásainak fajlagos értékei: A Közlekedéstudományi Intézet adatai alapján a 2003. évre vonatkozó nehézteher- és személygépjárművek fajlagos emisszió értékeit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A kibocsátások a gépjármű- és üzemanyag fejlesztéseknek köszönhetően az idő előrehaladtával fokozatosan csökkennek, azonban az összes kibocsátás feltehetően stagnálni fog, az időközbeni forgalomnövekedés miatt. A tervezési területen a személygépjárművekre 50 km/h-ás sebesség, tehergépjárművekre illetve egyéb járművekre a megengedett legnagyobb sebesség 40 km/h. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok tartalmazzák a fajlagos kibocsátási értékeket: 19. számú táblázat: Személygépjárművek (egységjármű) maximális kibocsátásai Kibocsátási értékek Fajlagos 55 Ej/óra (csúcsórában)

Haladási sebesség (km/h) 50

Szén-monoxid (g/km) 10,4

Szénhidrogén (g/km) 1,62

Nitrogén-oxidok (g/km) 1,45

50

572

89

80

A gépjárműforgalom által kibocsátott légszennyező anyagok becsült mennyiségét a következő paraméterek figyelembe vételével határozzuk meg: • •

A területen a járművek átlagos megtett úthosszát 1000 m-re becsüljük. A légszennyező anyagok kibocsátása által érintett levegő térfogata 80 000 m2×5 m = 400 000 m³, a 23-szoros légcserét figyelembe véve 9 200 000 m³.

A fenti paraméterek alapján a mozgó forrásokból eredő levegőterhelésének mértéke egy órás csúcsot figyelembe véve az egyes légszennyező komponensekre a következő. 20. számú táblázat: A közlekedés okozta levegőterhelés mértéke a tervezési területen Járművek

Összesen

Szennyező komponens megnevezése Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok


Kibocsátás mértéke (g/h)

Koncentrációmértéke (µg/m³)

572 89 80

62,2 9,6 8,7


35


21. számú táblázat: A légszennyező hatások összesítése Források Fűtésből eredő Közlekedésből eredő A terület várható terhelés növekedése Határérték

Szénmonoxid 19 10,8 29,8 10 000

Koncentráció μg/m3 Nitrogén-oxidok, Szénhidrogének mint NO2 5,8 3,6 9,6 9,4 9,6 200 -

Ezzel a számítási mechanizmussal a várhatóan kialakuló koncentrációt felülről becsültük. Tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a fentiekben becsült várható többletterhelések a módosított 14/2001.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1. számú melléklete szerinti határértékeknek megfelel. Fenti adatok alapján a levegőminőségre gyakorolt hatás a megvalósítás időszakában elviselhetőnek minősíthető. 5.3.2. Vizek Az új létesítmények kiépítéséhez mintegy 800 m hosszúságú közműhálózat kiépítése szükséges, melynek környezeti hatásai nem jelentősek, a kiépítés időtartama hozzávetőlegesen egy hónap. A közműhálózat műszaki kialakítása biztosítja a talaj és felszíni-, felszín alatti vizek védelmét. A keletkező szennyvizek, csapadékvizek elvezetéséből eredő többletterhelést a jelenlegi ellátó rendszerek fogadni tudják. Kapcsolódó beruházásként megvalósul a terület partfalvédelme is, ami a meglévő problémák lokális megoldását elősegíti. 5.3.2.1. Partvédőmű kialakítása A partvédőmű tervezett kialakítását a Viziterv Alba Kft. tervezte. A 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről 2. számú melléklet alapján Legkisebb magasság (cm) Tó

Végleges szabályozás

Ideiglenes szabályozás

partvédő mű felső éle

terepszint

partvédő mű felső éle

terepszint

190

210

–

–

Velencei-tó

A megadott relatív magasságok a Velencei-tónál az agárdi vízmérce „0” pontjára vonatkoznak.

• • •

A Velencei-tó maximáli statikus vízállása +170cm. A Velencei-tó és tározóinak együttes üzemelési szabályzatának 3.2. pontja második bekezdése értelmében a tartós vízkilendülés 2 centiméter. Hullám amplitúdó számítása m

A méretezés során a biztonság javára szóló eltérés tudtával a mértékadó szálsebességet 18 /sban állapították meg.



36

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT Meghajtási úthossz (B): Átlagos vízmélység (H):

800m 2,00m

A műszaki irányelv minimálisan 2,00 m-es vízmélységre alkalmazható. A tervezési terület átlagos vízmélysége nem éri el a 2,00 m-t, de szintén a biztonság javára történő elhanyagolásról beszélhetnek. A kisebb vízmélységek miatti transzformációk elvégzése során a mértékadó hullámmagasság tovább csökken. További, a biztonság javára történő elhanyagolások: • A partvédőmű előtti területen, a felhomokozott területeken a 2%-os mederlejtés a hullámzás energiáját megtöri, az szinte teljes egészében felemészti • A függőleges falú partvédőmű elé tervezett kőszórás az érdességi tényezője miatt a hullámzás energiáját szintén megtöri, az szinte teljes egészében felemészti Az irányelv alapján a partvédőművek hullámtúlemelkedés 2/3hs= 2,3 cm.

magassága

szempontjából

a

mértékadó

A minimális partvédőmű magasság: +170cm (statikus vízállás) + 2cm (vízkilendülés) + 2,3cm (hullám magasság)= 174,3cm (dinamikus vízszint) A partvédőmű tervezett magassági szintjeit a fenti számításokhoz igazítva alakítottuk ki. A magassági méretek a jelenleg készülő mederfelmérés az az alapján készülő tanulmány ismeretében változhatnak. A feltüntetett magasságokat csökkenteni nem látjuk célszerűnek, viszont amennyiben az szükséges, úgy azok magasítása 5-10 centiméterrel lehetséges. Tervezett partvédőmű típusok BVK típusú partvédőmű Kialakítása megegyezik a tó körül már több helyen sikerrel alkalmazott partfaltípussal. A partvédőmű kőrakat alapra készül, vízoldalán lábazati kőszórással Rejtett vasbeton cölöpös partvédőmű Kialakítása során a tervezett nyomvonalon 3 méterenként vasbeton cölöpöket vernek le, majd a cölöpök közötti részekbe vasbeton panel elemek kerülnek elhelyezésre. A cölöpfejeket vasbeton gerendával kell összefogni, mely a szerkezet látszó felületét is biztosítja. A szerkezet mögött összegyülekező csapadékvizet szivárgó rendszerrel a tóba kell vezetni. A cölöpök leverési mélységét a későbbiekben próbacölöpözéssel és geotechnikai mérésekkel kell megállapítani. A szerkezet további rögzítését (kihorgonyzás) csak a fentiek smeretében lehet meghatározni. A partvédőmű előtt a jégvédelem biztosítására, illetve a panelek védelmében köszórást kell kialakítani. A kőszórás szétterülésének megakadályozására a tervben feltüntetett nyomvonalon akác cölöpöket kell elhelyezni. A cölöpsor védelmében elhelyezett kőszórás csak vízépítési terméskőből készülhet. A cölöpsort minden tavasszal, a nyaralási szezon kezdete előtt ellenőrizni, szükség esetén pótolni kell.



37


Lejárók, megnyitások kialakítása A tervben jelölt közelítő elrendezés szerint a tervezett partvédőmű több helyen megnyitásra kerül. A megnyitások kialakítása a tervezett partvédőmű függvényében változhat. Az egyes partvédőmű típusok alkalmazásával megjelenített kialakítások (Rsz.: 9.1., 9.2., 9.3.) és ezek kombinációinak mindegyike alkalmazható. A kialakítás pontos szerkezetét a tervezett területhasználat és annak a tervezett megjelenéséhez való igazodás határozza meg. A megnyitások alapvetően kétféle módon alakíthatók ki. Egyik mód szerint, mint az a tervezési terület határán épült szörflejárónál is épült, fa cölöpös megoldással történik. A második megoldási mód szerint a megnyitás a BVK típusú partvédőmű kialakításához hasonlóan betonba rakott terméskőből készül. A megnyitások szélességének meghatározása A megnyitások fontos paramétere a hullámzásnak kitett lídós kialakítású rész szélessége. Jelenleg készül az érintett mederszakasz felmérése, illetve a mederanyag és az alkalmazható anyagok vizsgálata. A vizsgálatok eredményei fognak a későbbiekben támpontot biztosítani a nyílásméretek pontos tervezéséhez. A jelenleg feltüntetett méretek közelítő méretek, melyeket a helyszín bejárása és az eddigi tapasztalatok, illetve az átlagos vízmélységek alapján alakítottunk ki. A megnyitásokban a meder kialakításához használható agyagok csak a áramlási viszonyokkal foglalkozó szakvélemény elkészülte után határozható meg.



38


A megnyitások helyszínrajzi elrendezése A tervben alkalmazott megnyitások helyszínraji elrendezései a fent említett vizsgálatok elkészülését követően kis mértékben változhatnak. A feltüntetett elrendezések a jelenlegi viszonyok mellett előreláthatólag megfelelnek. Megosztott megnyitás A tervezési terület határán található egy a tervben szereplő megnyitáshoz hasonló, mely jelenleg is üzemel. A megosztás miatt az elhabolódás veszélye kicsi, nagy vízmélység esetén használható. Teljes szélessége 10,00 méter, ebből szabad nyílásméret 2x4,00 méter.



39

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT Egyszerű megnyitás A tervezett megnyitás kisebb vízmélység, és kisebb hullámzásnak való kitettség mellet használható, mint a megosztott megnyitás. A partvédőmű kialakítása megegyezhet a megosztott megnyitásnál alkalmazottal. A megnyitás teljes szélessége megegyezik a szabad szélességgel, ez mintegy 10,00 méter. A nagy szabad szélesség miatt a lejáró rézsű fokozott fenntartást igényel.

Nagyszélességű szimmetrikus megnyitás A tervezett megnyitási forma teljes szélessége 15,00 méter, ehhez tartozó szabad lejárószélesség 2x5,50 méter. A kialakítás kis vízmélység esetén és kis hullámzásnak való kitettség esetén alkalmazható. A két lejáró kialakítása miatt (szárazulat felé hátrahúzva) a rézsű hossza megnő, így kisebb hajlásszögű homokolás alakítható ki, mely az elhabolódás veszélyét csökkenti. A partfal vonalában a nagy szélesség miatt viszont az elhabolódás mérete nagyobb lehet. A szimmetrikus kialakítás miatt az uralkodó szélirány (ÉNy-i, ÉÉNy-i) miatt keltett hullámzásnak a lejárók nem egyformán kitettek.



40

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT Nagyszélességű aszimmetrikus megnyitás A tervezett megnyitási forma teljes szélessége 20,00 méter. Ehhez tartozik egy 9,50 és egy 2,50 méter széles lejáró. A szélesebb nyílású lejáró kialakítása során kisebb rézsűhajlás alakítható ki mint a keskeny lejáró esetében. A keskeny lejáró kialakításánál a nagyobb rézsűhajlás miatt a tervezett felhomokolás anyaga helyett nagyobb szemcseméretű anyag használata javasolt (osztályozott folyami kavics, homokos kavics). Az aszimmetrikus kialakítás lehetővé teszi nagy szabad szélességű, de hullámzástó és áramlásoktól védett lejáró kialakítását. Javasolják a tervezett strandterület nagyforgalmú, leginkább igénybevett területén a kialakítását.

5.3.2.2. Vízellátás A Szolgáltató elvi nyilatkozata alapján tervezési területen a vízellátás DN 160 KPE (P10) vízvezeték kiépítésével, körvezetékként hálózat bővítéssel oldható meg. Lecsatlakozás és a körvezetékes kialakítást követően visszakötés is, a Tópart utcai NA 300 acny. gerincvezetékhez történhet. A kivitelezés megkezdése előtt vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az illetékes Hatóságtól, melyet külön eljárásban kell kérni, amihez vízjogi engedélyezési tervdokumentáció elkészítése szükséges. Az akna helyszínen készült beton fallal és vasbeton födémmel készül, vízzáró kivitelben. Az aknafalban levő nyílásokat a csővezeték mellett ill. magát az aknát vízzáróan kell kialakítani, tömíteni. Az akna vízzáróságát vízzáró vakolattal, vízszigeteléssel - aknából cső kivezetéssel az utcai árok fele, vagy lemez akna ill. vasbeton akna kiépítésével lehetséges. Az ivóvíz gerincvezeték rácsatlakozását a meglévő hálózatra, csak az Üzemeltető végezheti el, az általuk előírt szerelvények kerülhetnek beépítésre.



41


5.3.2.3. Szennyvízelvezetés A Korzó területéről gravitációs szennyvízelvezetéssel megoldható a csatornarendszer kiépítése. A tervezési területen keletkezendő szennyvizek közvetlen ill. közvetett befogadója a Tópart utcai DN 300 ac. közcsatorna hálózat. A meglévő gerinccsatornára bekötő vezetékek kiépítésével történhet a rákötés. Nem szükséges gerincvezeték bővítést végezni, mivel tárgyi ingatlanon már a közcsatorna kiépítésre került. A tervezett csatornák, a tervezési terület házi vezetékeként üzemeltethetők. Az SZ-1 és SZ-2 jelű csatornák a már meglévő, 4510/13 hrsz-ú földrészleten vezetett DN 200 KG PVC közcsatorna tisztítóaknájára köthetnek (B1 jelű akna). Mélységük megfelelő, csatlakozása biztosított a Tópart utcai DN 300 ac. meglévő gerinccsatorna hálózatra. SZ-3 jelű csatornának, közvetlen bekötő vezetéket szükséges kiépíteni a DN 300 ac. Tópart utcai szennyvízcsatornára. A szabad strand kültéri zuhanyzóinál keletkezendő szennyvizek, a tervezett házi csatornarendszerre kerülnek bevezetésre. 5.3.2.4. Csapadékvíz-elvezetés A tervezési terület jelenleg is strandként funkcionál. A csapadékvíz elvezető rendszer részvízgyűjtő területei kertes, családi házas beépítésűek. A meglévő önkormányzati kezelésű utcák burkoltak. A jelenleg kiépített belterületi csapadékvíz elvezetés zömében nyílt árkos, helyenként zárt szelvényű, illetve rácsos folyókával kiépített rendszer. A tervezési területet magába foglaló vízgyűjtő területeken összegyülekező csapadékvizeket jelenleg a strand területén keresztül nyílt árok vezeti a tóba. Ebben a változatban a felettes területek csapadékvizeit az 5. sz. helyszínrajzon megadott nyomvonalon építendő nyílt árok fogadja, mely egyben az alsó kiszolgáló út csapadékvizének befogadója is : Á-1-0 330 fm burkolt árok + hordalékfogó Ebbe az árokba csatlakoznak a felettes területek csapadékvizei: CS-1-1 25 fm DN500 Viola u. CS-1-2 25 fm DN500 Viola u. CS-1-43 25 fm DN500 Tavasz u. Az Á-1 árok folytatásaként a strand területén zárt csapadékcsatorna épül, mely a parkoló csapadékvizeit is fogadja és becsatlakozik a tóba: CS-1-0-0 CS-1-1-0 CS-1-1-1 CS-1-1-2


140 fm 100 fm 65 fm 65 fm

DN 600 DN 300 DN 300 DN 300


+ olajfogó

42


A tervezési terület déli részéről a csapadékvizeket az 5. sz. helyszínrajzon megadott nyomvonalon építendő nyílt árok fogadja, mely egyben az alsó kiszolgáló út csapadékvizének befogadója is : Á-2-0 140 fm burkolt árok + hordalékfogó Az Á-2 árok folytatásaként a Tóparti út keleti oldalán zárt csapadékcsatorna épül, mely a parkoló csapadékvizeit is fogadja és becsatlakozik a Vereb-Pázmándi vízfolyásba: CS-2-0 135 fm DN600 CS-2-1 125 fm DN300 + olajfogó Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezési területen a megvalósítás időszakában a technológiai fegyelem megtartása mellett sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek nem veszélyeztetettek. A létesítés időszakában a felszíni és felszín alatti vizek terhelése nem történik, a hatások elviselhetőek lesznek.

5.3.3. Föld Az építés befejezése után, a projekt üzemeltetése során, a terület teljes közműellátottságára való tekintettel a talajt érő környezeti hatás nem valószínűsíthető. Az alapkőzet, illetve a felszínt borító humusz alatti talajrétegek szennyezése a megvalósítás szakaszában nem várható, így a hatás semleges.

5.3.4. Épített környezet A tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet, illetve védettként nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. A létesítéskor, amennyiben a földmozgatás során régészeti jelenségek kerülnek elő a beruházó köteles a „Kulturális Örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV Törvény 24. §-nak vonatkozó részei szerint eljárni, a kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tenni. A tervezett projekt megvalósítása az épített környezetre javító hatással van.

5.3.5. Hulladék A keletkező hulladékmennyiségeket a tervezők által megadott maximális területen tartózkodó személyek számával (1580 fő) számítjuk. Tapasztalati adatok alapján a keletkező kommunális hulladék (EWC 20 03 01) mennyisége = 20 t/év. A hulladékok keletkezése okozta hatás elviselhető.



43


5.3.6. Zaj 5.3.6.1. A beruházás zajforrásai A beruházás megvalósítása során a tervezett közösségi, kulturális és idegenforgalmi vendéglátó funkciót figyelembe véve a gépészeti-, légtechnikai- és hűtőberendezésekből származó zaj mellett a járműmozgásból eredő zajjal kell majd számolni. Más jelentős zajforrása a beruházásnak nem lesz. A gépészeti-, légtechnikai- és hűtőberendezések épületen belül, illetve a tetőn helyezkednek el. A beruházással érintett területen a telekhatáron belüli közlekedésből származó zajterhelés lesz csak meghatározó. A zárt épületrészeken elhelyezett gépészeti berendezések és tevékenységek okozta zaj a környezetben nem lesz jelentős. A zajforrások megnevezését, darabszámát, és akusztikai paramétereit a megbízó adatszolgáltatása, illetve irodalmi adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. A zajforrások megnevezését, darabszámát, és akusztikai paramétereit, a megbízó adatszolgáltatása, illetve irodalmi adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. 22. számú táblázat: Megvalósítás zajforrásai A zajforrás megnevezése Viessmann melegvízfűtésű kazán

Elhelyezkedés

db

Teljesítmény szint (dB)

épületben

2

80

WILO típusú keringető szivattyú

épületben

2

60

Légtechnikai folyadékhűtő

épület teteje

3

55

Beszívó nyílás - hangcsillapított

Előoldal, hátoldal

30

65

Kifúvó nyílás - hangcsillapított

Tetőnél

30

65

Üzemi zaj A várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helye, funkciója, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete A terület környezetében védendő homlokzat a vizsgált területtől mintegy 60 m-re található. 2008. július 9-én Voltkraft® típusú zajmérőkészülékkel mért háttérterhelés a tervezési területen 38 dB. A megítélés helyén várható zajkibocsátás értéke A számításokat az A-zajteljesítmény szintekből kiindulva végeztük. A tervezés jelenlegi fázisában az épületek kialakításáról rajzok nem álltak rendelkezésre, ezért az épületen belüli zajforrásokkal szabadtéri zajforrásként számoltunk és a hatásterület megfelelő méretéhez, illetve a zajterhelési határértékek teljesüléséhez az épületek eredő súlyozott léghanggátlására tettnek előírást, előzetes zajforrás elemzés alapján. Eszerint a szupermarket és egyéb üzletek súlyozott léghanggátlása legalább Rwe=25 dB kell legyen. A tetőtéri berendezéseknek a tető



44

A VELENCEI-TÓ KAPUJA ― ELŐZETES VIZSGÁLAT külső felületén megjelenő zajteljesítmény-szintje – a geometriai adatok alapján, Rtető ≈ 15 dB léghanggátlást feltételezve LWAk ≈ 65 dB. Az eredő hangteljesítményszint, ha az egyes hangteljesítményszintek adottak, a következő képlettel számolandó: n

Lwe = 10 ⋅ lg ∑ 10 0,1⋅Lii i =1

Az MSZ 15036/2002 szerint a területen működő hangforrásokat csoportba foglaltuk és meghatároztuk az egyes hangforrásokat helyettesítő egyedi forrást, melynek a helye a csoport mértani középpontja, a hangteljesítményszintje az egyes források hangteljesítményszintjeinek az eredője. Lwe = 86 dB A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) alapján a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 1. számú melléklete értelmében az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken az alábbi táblázat tartalmazza. 23. számú táblázat: Határértékek bemutatása Sorszám


2


Határérték (dB) Nappal (6-22) Éjjel (22-6) 50

40

Az MSZ 15036/2002 szerint valamely hangforrás által egy St távolságban lévő pontban létrehozott hangnyomásszintet a következő összefüggés szerint kell számítani: Lt= Lwe+Klr+KΩ-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke Klr=0 – irányítási index ebben az esetben elhanyagolható KΩ=3 dB – irányítási tényező egy erősen tükröző felületen, a felület felett Kd=20lg(St/S0)+11 távolságtól függő tényező S0=1 m vonatkozási távolság Lt= Lwe +KΩ-Kd KL=0; Km=0; Kn=0; KB=0; Ke=0 40=86+3-20lgSt-11 A tevékenység végzése esetén a zajhatás hatásterülete a telekhatáron belül marad. Azok az irányok (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható A beruházással érintett ingatlan területe sík terület, a zaj minden irányba egyformán terjed, természetes zajfogó a területen nem található. A hangnyomásszint számítása a 60 m-re található épületnél: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


45


Kd=20lg60+11 Kd=47 dB Lt= 17 dB A számítások alapján megállapítható, hogy a védendő létesítményeknél határérték túllépés nem várható. A zajhatás határán belül a védendő létesítmény miatt külön intézkedés a zajhatás mértékének csökkentésére nem szükséges. A tervezett tevékenység zajvédelmi szempontból nem terheli a környezetet. A beruházás megvalósítása során az épületeken belül elhelyezett a zaj által okozott hatás elviselhető mértékű. Parkoló zajhatása A szabadtéri parkoló felületi zajforrás. A számítás az alábbi modell szerint történik. (Zsíros Tibor – Sipos László: Zajcsökkentési szeminárium 2002. Hajdúszoboszló) LAeq(d,h) = L WA + 10 * log

2*n + 10 * log( ∫∫ ( ∫ l (s(x, y ))ds)f (x, y )dxdy) − 8 + 0,5 v *T

LWA az átlagos egyenértékű A-zajteljesítmény-szint, n az összes parkoló járművek száma a megítélési idő alatt, T a megítélési idő, v a járművek átlagos sebessége a parkolón belül l(s(x,y) a parkolón belüli mozgás függvénye, (x0,y0,z0) a számítási pont koordinátái, f(x,y) a valószínűségi sűrűségfüggvény. Számítási pont: a 40 m-re lévő védendő létesítmény Ny-i homlokzata. Az alkalmazott eloszlásfüggvény Egyenletes eloszlás, a teljes területre

LAeqközvetlen , dB 32.1

A számításoknál v = 5 m/s-ot LWA = 90 dB-t vettnek, T = 57600 s, n = 300. A parkoló zajkibocsátását a legnagyobb forgalomra számoltuk, mely időszakos, reggel és este következik be. Közlekedésből származó zajterhelés A beruházással érintett terület a Tó-parti utcán keresztül közelíthető meg. A tervezett beruházás eredményeként 20 %-os forgalomnövekedés várható azaz 50 db személy- (100 szgk. elhaladás), illetve 3 db tehergépjármű (6 db tgk. elhaladás) forgalom növekedés várható, mely a Tó utca jelenlegi forgalmához képest elhanyagolható mértékű. A legnagyobb terhelést modellezve az alábbiakban mutatjuk be a tevékenységgel érintett Tó parti utca forgalmából eredő többlet zajterhelés számítással történő meghatározását. A főút forgalmát a tervezett tevékenység forgalmával növelten, illetve a számítás eredményeit az alábbi táblázatok tartalmazzák.



46


24. számú táblázat: A Tó utca forgalmi adatai a beruházás megvalósítása esetén

2.

Jármű-kategória megnevezése ÚT 2-1.109 Személy és kistehergépkocsi Szóló autóbusz

3.

Csuklós autóbusz

III

cs-busz

0

4.

Könnyű tehergépkocsi

II

ktgk

16

5.

Szóló nehéz tehergépkocsi

III

ntgk

2

6

Tehergépkocsi szerelvény

III

tgk-szer

0

7.

Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár

II

mkp

19

Jelölések 1.

Akusztikai jármű-kategória

Jel

A tevékenység megvalósítása esetén jármű/nap

I

szgk

546

II

busz

2

Forgalmi adatok képzése mértékadó zajterhelés számításához Q1n=0,91*546/16=31 Q2n=0,91*37/16=2,1 Q3n=0,9*2/16=0,11 Az egyes út- és időszakokhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint Laeq (7,5) számítása az adott útszakaszon: Akusztikai járműkategóriánként (i) a kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint (Laeq(7,5)): Laeq(7,5)i=(Kt+KD)3, ahol Kt értékét az adott akusztikai járműkategóriához tartozóan az A jelű fődiagramból kell venni Az A jelű fődiagramokon: v – az adott akusztikai járműkategóriához rendelt mértékadó sebesség, km/h p - az adott akusztikai járműkategóriához tartozó terhelési paraméter A számítást az érintett belterületi útszakaszra végeztük el, ahol járműkategóriánként 50 km/hás sebességeket, illetve a p értéket egyenletesen áramló forgalomra, egyenes útszakaszra vettük figyelembe. Az aszfaltozott út a műszaki előírás szerint a C akusztikai érdességi kategóriába tartozik. Ebben az esetben a Kt értékét korrigálni szükséges.

(

( K t korrigált ) 3 = 10 log 10 0 ,1 Kti − 10

0 ,1G j

+ 10

0,1( G j + K )

)

K=4,9 - a C akusztikai érdességi kategória esetén A számítások alapján az alábbi eredményeket kaptuk.



47


25. számú táblázat: Számítási eredmények I. járműkategória 73,4 75,7

Kt Ktkorr



KD értékének meghatározása: KD= 10log (Q/v) – 16,3 26. számú táblázat: KD számított értékei KDI -18,37

KDII -30,06

KDIII -42,87

27. számú táblázat: A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása dB

Laeq(7,5)I. 57,33

Laeq(7,5)II. 50,2

Laeq (7,5)III 40,83

A fentiek alapján a számított egyenértékű A-hangnyomásszint: L Aeq = 58,17 dB 28. számú táblázat: A számított egyenértékű A-hangnyomásszint Tópart utca

Alapterhelés 57,5

LAeq(7,5)e (dB) A megnövekedett terheléssel 58,17

Növekmény 0,67

A számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett személy-, kisteher-, és nehézgépjármű forgalom kismértékben megnöveli a Tópart utca forgalmát, de a növekmény elhanyagolható mértékű. Hangnyomásszint meghatározása a védendő létesítményeknél A legközelebbi védendő létesítmények a főút mellett 20 m-re találhatók. A védendő létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint: L Aeq (d , h) = L Aeq (7,5) + K d + K h + K z + K m + K a + K l ahol, Kd=-6,38 Kh= 0,5 dB Kz = 0 Km=0 Ka=0 Kl=0

- akusztikai középvonal és a megítélési pont távolsága - hangvisszaverődésektől függő korrekció (laza tér esetén) - a növénysáv eredő zajszint módosító hatása - a talaj és meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatást elhanyagoljuk - a hangárnyékolástól függő korrekciót elhanyagoljuk - β0=180 0 látószög esetén L Aeq (d , h ) = 52,29dB



48


A védendő létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint 52,3 dB. A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken az alábbi táblázat tartalmazza. 29. számú táblázat: Határértékek Határérték (LTH) az L AM megítélési szintre (dB) Sorszám

2


Összekötő út mentén Nappal (6-22)

Éjjel (22-6)

60

50


A háttérterhelés a vizsgálattal érintett területen a mérési eredmény alapján 38 dB. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) pontja szerint a közlekedésből adódó zajterhelés hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. A zajterhelés hatásterületének számítása L Aeq (d , h ) = L Aeq (7,5) + K d + K h + K z + K m + K a + K l K d = C log

7,5 - távolságtól függő korrekció d

C = 15 d

- füves terület esetén az útszakaszhoz tartozó állandó - az akusztikai középvonal és a megítélési pont távolsága

Kh= 0,5 dB Kz = 0 Km=-4,14 elhanyagoljuk Ka=0 Kl=0

- hangvisszaverődésektől függő korrekció (szabad tér esetén) - a növénysáv eredő zajszintmódosító hatása - a talaj és meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatást - a hangárnyékolástól függő korrekciót elhanyagoljuk - β0=180 0 látószög esetén 50 = 58,17 + (15 log

7,5 ) + 0,5 -4,14 d

d= 15 m Az aszfaltozott úton a zajhatás határa a tervezett tevékenység megvalósulása esetén az akusztikai középvonaltól mért 15 m távolságra található. Ezen területen belül védendő létesítmények nem találhatók. A hatásterület lehatárolását a térképmelléklet szemlélteti. A számítások alapján a közlekedésből származó zaj nem haladja meg a vonatkozó határértéket a védendő létesítményeknél.



49


Közvetlen hatásterület A tényleges közvetlen hatásterületnek a teljes üzemelési időszakra kiterjedő teljes területet tekinthetjük. Közvetett hatásterület A környezet útvonalainak terhelését kismértékben megnöveli a tevékenységhez kapcsolódó személy- és tehergépjármű forgalom. Összességében a beruházás megvalósítása miatt kismértékben megnövekedő járműforgalom zajhatása a térség útjainak jelenlegi terheléséhez képest nem számottevő, így a környezet minőségét nem fogja észrevehetően rontani. Fentiek figyelembevételével a zajterhelés elviselhető hatásnak minősül.

5.3.7. Élővilág A megvalósulás után a tevékenységnek a tervezési területen az élővilágra hatása nincs, a környező területek élővilágára közvetett hatást nem gyakorol. A megvalósítás fázisában élővilágot érintő hatások semlegesek.

5.3.8. Havária Levegő Levegőminőséget befolyásoló havária tűzesemény esetén alakulhat ki, mely akár gépjárművek nem megfelelő műszaki állapotából, akár külső körülmények (villámcsapás, emberi gondatlanság, szándékos gyújtogatás) hatására bekövetkezhet. Vizek A létesítmények megfelelő természetes és műszaki védelmének köszönhetően felszíni és felszín alatti vizek szennyezése havária eseménykor sem valószínűsíthető. Föld A gépjárművek nem előírásszerű üzeme során meghibásodásból, illetve balesetből üzemanyag kerülhet a környezetbe, mely lokálisan elszennyezheti a talajt. Hulladék A tevékenység során havária a hulladékok nem előírásszerű kezeléséből adódó környezetszennyezés, illetve baleset lehet. Zaj A tevékenység létesítésének egyes haváriaesemények zajhatása minimális.

fázisainak

során

esetlegesen

bekövetkező

Élővilág A tervezési terület használatából havária bekövetkeztekor az élővilágot jelentős terhelés nem éri. A havária események hatása terhelő.



50


5.4. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSA A tervezett létesítmények várható élettartama legalább 50 év, de valószínűleg a későbbiekben is üdülőövezetként működik tovább. A felhagyás fogalma a beruházás jellegéből adódóan nem értelmezhető. A várhatóan évtizedek múlva sorra kerülő felújítási munkák során az akkor érvényes jogszabályok betartása mellett, a lehető legkisebb környezethazsnálat mellett kell a munkálatokat végezni. 5.4.1. Levegő A tervezett létesítmény felhagyásának, teljes lebontásának nincs realitása. Amennyiben gazdasági vagy üzletpolitikai okokból profilváltás következne be, a jogszabályokban rögzített engedélyezési eljárás keretében ennek minden várható hatás azonosításra kerül. Az épületek, építmények bontása engedélyköteles tevékenység, mely lehetőséget ad arra, hogy a bontás elvégzése és az akkor keletkező hulladékok ártalmatlanításának megoldása a rendeletekben, előírásokban rögzítetteknek megfeleljen, környezetvédelmi szempontból elfogadható, megengedhető hatású legyen. A bontási munkálatok során tapasztalható levegőszennyezés várhatóan a létesítéskor tapasztalható levegőszennyezés mértékéhez közelít. A hatás elviselhető. 5.4.2. Vizek A létesítmény felhagyása kapcsán a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzett bontási munkálatok a felszíni és felszín alatti vizeket nem terhelik. A felhagyás időszakában a hatás semleges. 5.4.3. Föld A létesítmények bontási munkálatait követően helyreállítják a környezet eredeti állapotát. A felhagyás során a talaj várható terhelése javító. 5.4.4. Épített környezet A tevékenység felhagyása során a bontási munkálatok az épített környezetre semleges hatással vannak. 5.4.5. Hulladék A felhagyással együtt járó bontási munkálatok során nagy mennyiségű bontási hulladék keletkezik. A hulladék mennyisége nem becsülhető. A bontás során keletkező hulladékokat az akkor érvényes jogszabályoknak megfelelően kell elszállítani és újrahasznosítani, illetve kezelni. A hatás elviselhető. 5.4.6. Zaj A felhagyás időszakában a bontási és szállítási tevékenységekből eredő zajterhelés mértéke várhatóan megegyezik a létesítési fázisban vizsgált zajterheléssel. A hatás elviselhető.



51


5.4.7. Élővilág A tevékenység felhagyása során, a bontási munkálatok kivitelezésekor a telepítéshez hasonló hatások lépnek fel. Ezt követően tereprendezésre kerül sor, melynek eredményeként a az eredeti viszonyok helyreállnak. Az élővilágot érő hatás a felhagyás során javító. 5.4.8. Havária Levegő Levegőminőséget befolyásoló havária tűzesemény esetén alakulhat ki, mely akár gépjárművek nem megfelelő műszaki állapotából, akár külső körülmények (villámcsapás, emberi gondatlanság, szándékos gyújtogatás) hatására bekövetkezhet. Vizek A tervezési terület megfelelő természetes és műszaki védelmének köszönhetően felszíni és felszín alatti vizek szennyezése havária eseménykor sem valószínűsíthető. Föld A tervezési területen a termőtalaj cseppfolyós anyaggal történő lokális szennyezése a gépjárművek nem előírásszerű üzeme során - meghibásodás, illetve baleset esetén következhet be. A tervezési területen üzemanyagot vagy olajat nem tárolnak. Hulladék A tevékenység során havária a hulladékok nem előírásszerű gyűjtéséből adódó környezetszennyezés, illetve baleset lehet. Zaj A tevékenység létesítésének egyes fázisainak során esetlegesen bekövetkező havária események zajhatása minimális. Élővilág A tervezési terület használatából, jellegéből adódóan havária bekövetkeztekor az élővilágot jelentős terhelés nem éri. A havária események hatása terhelő.



52


6. H ATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE 6.1. HATÁSFOLYAMATOK, HATÁSTERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA 6. § (1) bekezdésben előírtak alapján a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel előidézésével kell a környezethasználatot megszervezni és végezni, valamint a környezetszennyezést meg kell előzni, a környezetkárosítást ki kell zárni. A környezet alapállapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összehasonlítunk a várható helyzet mennyiségi és minőségi jellemzőivel, majd az eredményeket értékeljük és minősítjük. A környezeti alapállapot és a tervezett tevékenység telepítése miatt várható állapot közötti különbség értékelése és minősítése ad objektív támpontot a környezeti hatások értékeléséhez. A várható hatások minősítéséhez az MI-10-504-1:1992 műszaki irányelv első táblázatát vettük alapul, amelyet az alábbiakban mutatunk be. 30. számú táblázat: A várható környezeti hatások minősítése Minősítési kategória jele

Minősítési kategória neve

J

Javító

H

Helyreállító

S

Semleges

Z

Zavaró

E

Elviselhető

T

Terhelő

V

Veszélyeztető

K

Károsító


Az alapállapothoz Határértékekhez viszonyított változás viszonyított helyzet jellemzése jellemzése Mérhető, vagy észlelhető Határérték alatt javulás A környezet – mérhetően, vagy észlelhetően – Határérték alatt visszakerülése az eredeti állapotba Változás nem mérhet, Határérték alatt vagy észlelhető Változás nem mérhető, de Határérték alatt pszichológiai hatása van A változás jóval a határérték vagy Határérték alatt szakmailag elvárt érték alatt marad A rövid ideig tartó hatás szignifikáns tünetet nem okoz, de a hosszú ideig Átmenetileg határérték tartó igen. A környezeti felett vagy közelében hatás jelentős, de a hatás elmúltával megszűnik A rövid ideig tartó hatás is szignifikáns változást Határérték közelében vagy okoz, amely a hatás határértéken elmúltával nem szűnik meg Rövid vagy hosszú ideig normatívát vagy szakmai Határérték felett elvárást meghaladó hatás


53


31. számú táblázat: A tervezett beruházás környezetterheléséből várható hatások mértéke Környezeti elem Levegő Víz Föld Épített környezet Hulladék

Létesítés elviselhető elviselhető terhelő

Megvalósítás elviselhető elviselhető semleges

Felhagyás* elviselhető semleges javító

javító

javító

semleges

elviselhető

elviselhető

elviselhető

Zaj elviselhető elviselhető elviselhető Élővilág javító semleges javító Havária terhelő terhelő terhelő *A beruházás során megépítendő létesítmények várható élettartama legalább 50 év. A létesítményekkel kapcsolatban felhagyás, illetve megszüntetés a belátható időn belül nem várható.

32. számú táblázat: A környezetterhelés várható mértékének becslése Környezeti elemek

Hatótényezők

Létesítés Megvalósítás Felhagyás

Gépjárművek kibocsátásai Gépjárművek, kazánok légszennyezőanyag kibocsátásai Gépjárművek kibocsátásai Szennyvíz keletkezése Szennyvíz keletkezése Szennyvíz keletkezése

Létesítés

Földmunkák

Létesítés Levegő

Megvalósítás Felhagyás

Vizek

Föld

Épített környezet Hulladék

Közvetlen hatás

Megvalósítás

-

Felhagyás

Földmunkák

Létesítés Megvalósítás Felhagyás Létesítés Megvalósítás Felhagyás

Hulladékok keletkezése Hulladékok keletkezése Hulladékok keletkezése

Hatásfolyamat, Közvetett hatások

A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül Kibocsátott szennyezőanyagok terjedése

Megvalósítás

Munkagépek, technológiai berendezések zajhatása

Keletkezett szennyvizek elvezetése Kitermelt föld kezelése Kitermelt föld kezelése -

Élővilág

Földmunkák -

Felhagyás

Földmunkák

A csatorna rendszer vezetékhálózata Új területfoglalással járó területek Megépített létesítmények területe -

Hulladékok kezelése

A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül

Zajterhelés

A tervezési terület 199 m-es környezete A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A tervezési terület 199 m-es környezete

Élőhelyek megszűnése Élőhelyek helyreállítása

Létesítmények területe, a fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül

Felhagyás Létesítés Megvalósítás

A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül

Létesítés Zaj

Egyesített hatásterület

Az egyesített hatásterületet a térképmelléklet ábrázolja.



54


6.2. ÉRINTETT TERÜLETEK ADATAI, ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK BECSLÉSE Az előző táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a közvetlen és közvetett hatások figyelembe vételével előre jelzett, túlbecsléseken alapuló egyesített hatásterület maximális nagysága az üzemelés során levegő esetében adódik. 6.2.1. A létesítés időszakában A levegőt, mint környezeti elemet érintő hatások hatásterülete a létesítés időszakában a tervezési terület. Határérték túllépés nem történik. A felszíni vizet érintő hatások a tervezési területen, illetve a település más területein nem jelentkeznek. A felszín alatti vizet érintő hatás a létesítés fázisában szintén nem jelentkezik. A talajt érintő károsító hatások a tervezési területen belül jelentkeznek. A hatásterület csak a tervezési területet érinti. A keletkező hulladék a tervezési területet érinti, a hatásterület megegyezik a tervezési terület határaival. Zaj estében tényleges hatásterület a zajforrások mozgása miatt kismértékben állandóan változik. Az általánosan elfogadott felfogás szerint a teljes üzemelési időszakra kiterjedő teljes területet tekintjük közvetlen hatásterületnek. A pontforrás-közelítés - mivel a teljes tervezési területre kiterjesztjük – a teljes hatásterületet felülről becsüli. Az élővilágot érintő károsító hatások a tervezési területen belül jelentkeznek. A hatásterület csak a tervezési területet érinti. 6.2.2. A megvalósítás időszakában A levegőt, mint környezeti elemet érintő hatások hatásterülete a megvalósítás időszakában a tervezési terület. A felszíni vizet érintő csatornahálózatot érinti.

hatások

hatásterülete

a

szennyvíztisztító

telepre

vezető

A felszín alatti vizet érintő hatás a létesítés fázisában a felszín alatti vizek igénybevétele. Felszín alatti vizet érintő hatás a megvalósítás fázisában nem jelentkezik. A talajt érintő hatások csak a tervezési területen belül jelentkeznek. A hatásterület csak a tervezési területet érinti. A hulladékok keletkezés hatásként csak a tervezési területet érinti. Zaj estében tényleges hatásterület a zajforrások mozgása miatt a teljes tervezett létesítmények területe. Az élővilágot érintő károsító hatások a tervezési területen belül jelentkeznek. A hatásterület csak a tervezési területet érinti.



55


6.2.3. A felhagyás időszakában A felhagyás időszakának hatásterülete megegyezik a létesítés hatásterületével. A tervezett létesítmény összesített hatásterületét a térképmelléklet mutatja be. Összefoglalva megállapítható, hogy a Velencei Korzó megvalósítása várhatóan a környezetre jelentős hatást nem gyakorol. A területen jelenleg folytatott tevékenységhez képest lényeges környezeti terhelésváltozások nem várhatók. A tevékenység felhagyását nem tervezik. Az esetleges felhagyás során a terület tájba illesztése megtörténik.

7. N YILATKOZAT ADATOK TITOKNAK MINŐSÍTÉSÉRŐL A dokumentációban szereplő adatok nem minősülnek titoknak.

Székesfehérvár, 2008. július 15.



56


8. MELLÉKLET


1012 Budapest Logodi u. 52.


1. SZÁMÚ MELLÉKLET

Térképek 1. számú térképmelléklet

Áttekintő helyszínrajz M 1:50 000

2. számú térképmelléklet

Átnézetes helyszínrajz M 1:15 000


Részletes helyszínrajz M 1:5 000


Vízrajz és vízbázisok M 1 : 25 000


Genetikus talajtípusok M 1 : 25 000


Talajképző kőzettípusok M 1: 25 000


Egyesített hatásterület M 1: 5 000


1012 Budapest Logodi u. 52.

VELENCEI-TÓ KAPUJA VELENCE

Recommend Documents