Velence A tóparti virágváros Velencére menni nagyon egyszerű. Elég az elhatározás, aztán irány a napfény, a virágok városa, amelyhez pompásan felújított vasútvonal, autópálya és országos főút vezet a fővárosból, vagy a Balaton irányából. Velence kiváló egynapos program és kéthetes üdülési célpont lehet, ehhez ugyanis minden adott a Velencei-tó névadó kisvárosában. A 2004 óta városi ranggal rendelkező település régóta kedvelt üdülőterület. 2000-ben az akkor még nagyközség Velence a Virágos Magyarország verseny győztese, egy évvel később európai ezüstérmes lett, pár évvel később pedig lélekszám szerinti kategóriájában Magyarország legdinamikusabban fejlődő települése. Nagyszerű, mondhatja bárki is, de lássuk a lényeget, a prospektusokba illő mondatoknak van-e kézzel fogható bizonyítéka? Joggal jelenthetjük ki: igen van. Nézzük hát a tényeket. Ahogy már az elején kijelentettük, Velence kapcsolata közúton, sínen kiváló a külvilággal. A tó és a város déli oldalán fut a vasúti sínpár, a vele párhuzamos 7-es főúttól kísérve. A városnak két vasúti megállóhelye van, a velencei és velencefürdői. A kisváros déli oldala Velence-Újtelep, errefelé található a velencefürdői – elsősorban – üdülőterület, míg az északi része a Velence Ófalu nevet viseli. A két településrészt egy újonnan épített közúti alagút köti össze. A város másik, északi részén, az M7-es autópálya túloldalán helyezkedik el a Bencehegy kulturált, szép környezetével, pompás panorámájával. A kisváros városiasságát bizonyítja közútjainak állapota, országosan is kiemelkedő a szilárd burkolatú utak száma. Már ennyi is elegendő lehetne a kíváncsiság felkeltésére, vagy éppen az odavágyakozásra, de még közel sincs vége. Velence város ugyanis remek természeti, környezeti adottságai mellett sok érdekességgel csábítja a turistákat, nyaralókat, hogy ne utazzanak messzebbre, maradjanak náluk. Velence hosszú szabad strandi tóparttal, a tókörnyék egyik legszebb fizetős strandjával, folyamatosan bővülő kerékpárúttal, biciklivel, vagy gyalogosan könnyen elérhető hegyi túraútvonalakkal, kirándulási célpontokkal rendelkezik. Pompás sétákat lehet tenni a Bencehegyen, ahonnan kitárulkozik pazar látványával a Velencei-tó, el lehet gyalogolni az Angelika-forráshoz és érdemes megnézni Molla Szadik török szerzetes síremlékét. A téli befagyott Velencei-tó is izgalmas élményeket kínál. Aki pedig ezeken az utakon, elfoglaltságok során megéhezik, elfárad, több jó étterem közül választhat, vagy pihenhet a város szállodáinak, szép számú panzióinak egyikében, illetve a kempingben. A vízi sportok kedvelői Velencén aligha csalódhatnak. Itt található a tó egyetlen vízisípályája, egyik szörflejárója, de vannak teniszpályák és a strandokon a vízparti szabadidős sportpályákon gyakorolhatják kedvenc csapat- vagy extrémsportjukat az azok kedvelői. De van lehetőség a környéken kajakozásra, kenuzásra, vitorlázásra és hazánk kevés evezős és kajak-kenu pályáinak egyikén e sportágak versenyeinek megtekintésére. Aki pedig a labdarúgás iránt érdeklődik, nem fog csalódni a megyei éllovas Velence SE mérkőzésein, amelyek rendre sok izgalmat tartogatnak. Aki a kevésbé sportos kikapcsolódást kedveli, fürödhet a Velence Resort & Spa szép, kellemes vizű medencéiben, igénybe veheti a welness-szolgáltatásokat, vagy süttetheti magát
a nappal a fürdő tóra néző parkjában. Az épülő Velencei-tó Kapuja, egy, a lídós tengerparti környezetekre, szolgáltatásokra hajazó, a tókörnyéken egyedülálló szabadidős elfoglaltságokat kínáló létesítmény együttes pedig új dimenzióját jelenti majd hamarosan az egész éves turizmusnak, szórakozásnak, kikapcsolódásnak. Sokaknak persze a biztonság is meghatározó egy nyaralás helyszínének kiválasztásakor. Nos, Velencén ezzel sincs baj, a jó közbiztonság mellett kiváló az egészségügyi ellátás, a jól szervezett háziorvosi és ügyeleti rendszert kiegészítve a kisvárosban működik a tókörnyék pár éve megépült, járóbeteg szakorvosi rendelője is. Az utazó, nyaraló persze többnyire kikapcsolódni vágyik a mindennapok feszültségéből, rohanásából, erre pedig Velence igencsak kiváló helyszín. A természeti adottságokat már említettük, ahogy a város rendezettségét is, de az emberek programokra is vágynak. Ezek sora a hagyományos majálissal kezdődik, majd a három évtizedes múlttal rendelkező Orbán-napi hegyünneppel folytatódik május vége felé. A júliusban, augusztusban zajló Velencei Nyári Zenés Esték színházi sorozata keretében, a több mint másfél évtizede működő Kastélypark Színpad nagysikerű zenés előadásokkal, a Velence város születésnapjához kötődő műsorfolyam pedig nemzetközi néptáncestekkel, látványos zenés programokkal szórakoztatja a művelődni, kikapcsolódni vágyókat. Kicsit talán belterjesebb ünnep a Babák Rózsakertje elnevezésű ünnep, amely napon az abban az évben született kisgyerekek szülei ültetnek rózsatövet kicsinyeik nevében az eseménynek helyet adó parkban. Vétkes feledékenység és hiba lenne, ha nem beszélnénk a borról. A Velencei-hegység ugyanis kiváló szülő és bortermelő vidék, számos pincével, kiváló boros gazdákkal. A Szent Benedictus Borrend hagyományápolása és a Velencei-tavi Borút Egyesület működése segíti a tókörnyék borainak megismertetését. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a már említett májusi Orbán-napi hegyünnep is. Velence a 2000-ben elért siker óta virágváros, jelképe a Velence Rózsája nevet viselő sárga rózsa. A város címerében megjelenített sirály, hal, dombok, szőlőfürt és az aranyszín sugallotta napsütés egyaránt a remek természeti adottságokra utalnak. A városba látogatók megtapasztalhatják mindazt, amit a velencei polgárok már tudnak: Velence az a hely, ahol jó élni. Máté G. Péter Látnivalók: A Meszleny család évszázadokon át meghatározó volt Velence életében. A város területe 1700 körül Meszleny János (1659-1736) kezébe kerül házasság és birtokvásárlás útján. Ekkor elhagyott pusztaként tartják nyilván. Velencét Meszleny János telepíttette be. 1714-ben egy okmánylajstrom említi, hogy Meszleny János Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére. A donátiós levél Velencét „oppidum desertum”-ként [elhagyott hely] említi. A II. József-kori népesség-összeírás már 1028 főt számlált Velencén.
Meszleny család sírkertje Velence, Ország út A sírkert Meszleny Pál (1856-1939) unokája, Meszleny Ignác (1925-) kertészmérnök tulajdonát képezi, aki az elmúlt években kitartó munkával rendezte a temetői sírkertet. A szanaszét hányódó, pusztuló sírköveket generációs és rokonsági szempontok szerint áthelyezte. Kihasználva kertészmérnöki tudását, olyan virágokat ültetett az újra elhelyezett sírkövek mellé, hogy azok mindig egymás után nyíljanak, így tavasztól őszig végig pompás látványt nyújt a temető. 1968 óta az Ország úti Meszleny családi sírkertet műemlék jellegűvé nyilvánították. A Budapesti Városvédő Egyesület érdeklődése is felébredt iránta. A Nemzeti Panteon Alapítvány keretében összeírták az országban fellelhető „fontos” sírokat. A családi temetőben 54, köztük több művészi faragású síremlék található Meszleny kereszt Velence, Széchenyi – Tópart út sarok Meszleny Lajos sokat utazott, műgyűjtőként festményeket vásárolt Bécsben. 1859-ben villám csapott a kocsijuk mellé, a lovak megbokrosodtak és felborították a kocsit, de a bent ülőknek nem történt bajuk. Hálából az esemény helyszínén Meszleny Lajos és felesége, Chernel Rozália feszületet emeltettek az út mentén ezzel a felirattal: „Szerencsés megmenekülésünk emlékére 1859”. A feszület ma is látható Velencén a Szabadidő Központ parkjának délkeleti sarkában, a Tópart út és a Kápolnásnyék felé vezető út elágazásánál. Meszleny-kastély , Velence, Széchenyi u.3. A kastély romos állapotú, erősen átalakított, földszintes, U alaprajzú épület. A 18 szobás ház a hozzátartozó parkkal 1945-ig a Meszlény család tulajdonában volt. 1945ben a kultuszminisztériumnak adták bérbe. 1948-tól állami tulajdonba került. 20 évig gyógypedagógiai intézet működött benne, amíg fel nem épült Velencén az intézet új épülete. Ekkor a kezelői jog a Velence-tó környéki Vörösmarty Termelőszövetkezeté lett. 1968-tól itt működött a tsz konyhája. Majd a Fejér megyei Vízügyi Igazgatóságé lett a kezelői jog. 1990ben a házat - amely romosan, betört ablakokkal üresen állt - árusították. 1992-ben magántulajdonba került, de a Meszleny- kastély azóta is várja, hogy felújítsák. Római katolikus templom Velence, Fő u. 70. A Szent István király tiszteletére szentelt templomot 1830-ban Hild József tervei alapján klasszicista stílusban építették. Kapuja felett félköríves ablak, felette hatalmas timpanon látható. Kisméretű, órapárkányos, toronyórás tornya van. A templom főoltárképe Vincenz Fischer alkotása. Velencei-tó, háttérben a velencei katolikus templom
Beck-kastély, Régiposta u. 1/b Szabadon álló, alagsoros-földszintes, összetett tömegű historizáló épület a település központjában, egykori parkjának területén, kontyolt nyeregtetővel. Korábbi kúria felhasználásával építtette a Beck család 1895-ben. Nepomuki Szent János szobor, Fő utca - Templom tér A római katolikus templom előtt áll kőkorláttal körülvéve a. 18. századból származó barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol a karjában kereszttel, jobb mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Ő Nepomuki János, a hidak és a vízen járók védszentje, a gyónási titok vértanúja. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik. Nepomuki Szent János prágai pap, királynéi gyóntató volt. Vencel cseh király 1383. május 16-án, miután különféle kínzásokkal nem tudta kivenni belőle Johanna királyné gyónási titkát, megkötözve és a száját széthasítva a Prágán átfolyó Moldvába dobatta. A szobrot 2007-ben Richter Ferenc helyi kőszobrász restaurálta, így ma régi szépségében látható. Velencei-tó kapuja A tóparti épület és környezete meghatározó Velence és a Velencei-tó térség turizmusában. Homokos szabad strand, új kikötő gyalogos híddal, fedett és nyitott korzó, játszótér, rendezvénytér, üzletek és szolgáltató helyiségek, kerékpárút alkotják a kínálatot, mely lehetővé teszi a turizmus egész évre való kiterjesztését. Virágos Velence Velence 2000-ben elnyerte a Virágos Magyarországért mozgalom első helyezését, a következő évben megszerezte az európai ezüstérmet. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró városkép kialakításának elősegítése, a település esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása a lakosság bevonásával. Az eredmény csodálatra méltó.
XXI. századi iskola Velence gyermekei még a téli szünet megkezdése előtt birtokukba vehették a kívül-belül megújult Zöldliget Általános Iskolát. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult projekt eredményeként a megye egyik legszebb, legjobban felszerelt, a 21. század követelményeinek mindenben megfelelő alapiskolája jött létre. A Zöldliget Általános Iskolában felmenő rendszerben két tannyelvű képzés folyik. A látogatót a tágas földszinti aulában rögtön megérinti a sajátságos zöldliget hangulat, amely egyszerre utal az iskolát ölelő ősparkra, illetve a jellegzetes velencei-tájra és az iskola tudatosan vállalt környezetbarát, környezetvédő szemléletére. Abszolút „zöld” jellegű az oktatási intézmény esetében
egyedülálló, geotermikus energiával működtetett hűtő-fűtő rendszer, amely télen- nyáron egyaránt kellemes hőmérsékletet biztosít. Babák Rózsakertje A Virágos Magyarország és Európa versenyen nyert helyezések után született meg a Velence Rózsája, majd a Rózsa-díj ötlete, később a Babák Rózsakertje, amely egyedülálló az országban. Velencén hagyományosan októberben rendezik meg a rózsaünnepet, amikor a Babák Rózsakertjében ifjú velencei lakosok megérkezésének örömére a családok elültetnek egy-egy rózsatövet. 2009-ben 62 rózsatő köszöntötte az újszülött vagy néhány hónapos gyermekek érkezését, jelenleg a babák Rózsakertjében 436 rózsatő ünnepli az ifjú velencei lakosokat. Ez a nap alkalom arra is, hogy átadják a Rózsa-díjakat.
Kistérségi Szakellátó Központ Az európai uniós támogatásból megvalósuló rendelőintézet a Gárdonyi Kistérség mintegy 20 ezer lakójának biztosít magasszintű lakosságbarát járóbeteg szakellátást 2010 nyarától. A Velencei Rendelőintézetben olyan korszerűen felszerelt, költséghatékonyan működő kistérségi járóbeteg-szakellátó, diagnosztikai és szűrőközpont jön létre, amely biztosítja az érintett települések és a kistérség lakosságának egészségügyi ellátását. Az új, 1383 négyzetméteres alapterületű központ 15 szakrendelésnek ad otthont. A fejlesztés révén helyben elérhetővé válik a fizio- és mozgásterápia, gyógytorna, a későbbi tervek között pedig egy gyógyszertár és egy fogorvosi rendelő kialakítása is szerepel. Velence Resort & Spa A Velence Resort & Spa a Velencei-tó első olyan 4*-os komplexuma, amely egyszerre spa-, wellness- és konferenciaszálloda is. Első ütemben 2008 októberében 56 superior erkélyes szobával, 4 lakosztállyal, konferencia termekkel 520 fő részére, 2 étteremmel, 2 bárral és gyógyfürdővel valamint 1000 m2 vízfelülettel nyílt meg. A szálloda 2009 második negyedévében további 6 lakosztállyal és 131 superior erkélyes szobával bővült, melyből 2 akadálymentesített. Kastély (Wenckheim Kúria) Velence A Fő utca – Tópart utca által határolt parkban álló, földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület az egykori Wenckheim Kúria Eredetileg a Meszleny család építtette 1890 körül. A gazdasági körülmények, fokozódó infláció hatására a család kénytelen volt megválni velencei házától és 1921-ben az új tulajdonos gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. Ma a Városi Könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont. Kápolna – Bod László Galéria Velence, Fő u.160/a
Velence első kápolnája. 1647-ben épült. Értékes kelyhei 1647-ből, tányérjai 1617-ből származnak. Ebben a templomban nyugszik Meszleny Pál (Velence földesuraként ő volt a velencei templom kegyura) egy címeres vörös márványlap alatt. Ez a régi katolikus kápolna ma magántulajdonban van. Református templom, Velence, Templom köz 1. Templomkertben, szabadon álló épület. 1807-ben közadakozásból épült. Vasútállomás Velence Hosszú, földszintes épület csempedísszel. Krassói Virgil terve alapján épült 1939-ben. Temető Velence, Ország út A 18. századtól kezdve temetkeztek a temetőbe, a mai Nadapi út és az Ország út között elterülő, az M 7-es autópálya által bezárt területen. Molla Szadik sírja A velencei temetőben található Molla Szadik szerzetes (1836-1892) vörös márvány síremléke. A világszerte ismert magyar Kelet-kutató, nyelvtudós és író, Vámbéry Ármin keleti utazása során ismerkedett meg a fiatal tatár-üzbég szerzetessel, aki az Aral-tó mellől elkísérte őt Magyarországra, itt élt és dolgozott (könyvtáros, író, műfordító) 1892-ig. Temető kápolna Velence, Ország út Meszleny és Beck család volt sírkápolnája, klasszicista homlokzattal, félkör ablakokkal; falaiban másodlagosan felhasznált gótikus faragványokat találtak. Vörösmarty Mihály présháza Velence, Bence-hegy Panoráma u.- Csongor u. sarok Szőlőhegyen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, részben a földbe vájt, dél felől kontyolt, nádazott nyeregtetővel fedett, 19. század eleji épület. Az épület pincéje kőboltozatos, a helyiségekben gerendás pórfödém és hajópadló. Udvarán áll egy 1869-es évszámmal ellátott prés, melynek kármentője vörös márvány. A déli homlokzaton a több versét itt író Vörösmarty Mihály emléktáblája látható. A hagyomány szerint Vörösmarty Mihály és öccse János vásárolták édesanyjuknak 1820-as évek vége felé. Az épület több évig vendéglőként üzemelt. Ma sajnos nem látogatható. Orbán szobor, Velence, Sárgaföldes út A Sárgaföldes úton 1984 májusában Orbán napján állították fel Szent Orbán szobrát, amely Richter Ferenc munkája. Jelenleg a Panoráma és Sárgaföldes út közötti Szent Orbán téren található. Kilátó Velence A kilátó pont a velencei Bence-hegyen, Velence város központjától kb. 5 km-re található.
Kedvelt kirándulóhely, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk. A Velencei-tó, a környező települések és hegyvonulatok és szép időben még a budapesti tűzijáték és látható! Panoráma a Bence-hegy tetejéről Bor-Borpince-Pincesor Velence A Velencei-hegység településein bizonyítottan már a korai középkortól termesztenek szőlőt. Minden bizonnyal a velencei Bence-hegy lábánál telepítették az első szőlővesszőket és itt találhatók a régi borpincék (Pincesor, Sárgaföldes úti pincék) is. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja az 1984. óta minden évben május végén megrendezésre kerülő Szent Orbán-napi hegyünnep. A rendezvény gasztronómiai- és kulturális kínálatából a család apraja-nagyja találhat kedvére valót: Borrendek felvonulása, mazsorett bemutató, kirakodó vásár, népi és iparművészek kiállítása, helyi borászok bemutatója, borkóstolás és szombat esti utcabál gazdagítják a programot Bence-hegyi Orbán-nap A Velencei-hegység közismert bortermelő vidék. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a május 29-én tartott Orbán-napi hegyünnep. A rendezvény gasztronómiai és kulturális kínálatából a család apraja-nagyja találhat kedvére valót! A Velencei-tó környéki borászok borkóstoló keretében kínálják boraikat a látogatóknak. Wakeboard pálya A velencei Tóbíró strandon nemzetközi szabványoknak megfelelő, 800m hosszú, ötszög alaprajzú wakeboard pálya épült, amin egy slider, egy piknik-table és két kicker található. A működési sebesség 30 km/h, ami megfelel a kezdő és haladó wakeboardosok számára egyaránt.
