B. 62.
VÉLEMÉNY a Magyar Köztársaság 1994. évi
pótköltségvetéséről
1994. szeprember
2 J (j.
·.
•
A-247-14 / 1994.
Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettségének, valamint az államház tartási törvénynek
megfel elően
véleményezi a Kormány pátköltségvetési javaslatának
megalapozottságát, a bevételi A
számvevőszéki
tartási törvény
előirányzatok te lj esíthetőségét.
vélemény elkészítésére törvényes
el őírja,
hogy az
Országgyűlés
határidő
nincs, de az államház-
a pórköltségvetési törvényjavaslatot
az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja. Azért. hogy az O rszággyű lés munkáját az ÁSz ne késleltesse, véleményét (az elmúlt évekhez hasonlóan)
néhány nap alatt alakította ki. ellenőriztük
El sőso rban
törvényességi és számszaki szempontból
a törvényj avaslatot , de korábbi vizsgálatain k megállap ítása i alapján
néhá ny további intézkedés megfontolására is felhívjuk az
Országgyű l és
figyelmét.
I. A pótköltségvetés törvényessége l ) Az államháztartási törvény (ÁHT) 41. § (1-2) bekezdése akkor köte lezi a Kormányt pótköltségvetés benyújtására, ha "... évközben a körülmények oly módon nílto:nak meg, hogy ezek a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik . .... ", valamint "... a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhas:ndftdk és a kiilrségvetési törvényben megállapúott források nem elégségesek a kiadási clöirtíny:atuk f edezetére." A körülmények, amelyek a pó tköltségvetés készítését indokolhatják a küvctkezőképpen
-alakultak:
a.) Tm1alékjelhasználás
A pótköltségvetés benyújtásáig a Kormány a 25 mil liárd forimos :11t:ll:1 nos tartalékból 23 milliárd forintot használt fel. illetve kötött le. ami az cl(iir<í nyzar 92%-a. Az által ános tartalé k kormányhatározattal fel használásnak.
tö rtén ő
lekötóe m i nüsü l
-2-
b.) Az
előirányzatok
várható alakulása Az indoklás mellékleteiben közzétett adatok alapján az 1994 . évi költségvetés forrásai és kiadásai - p ótköltségvetés nélkül - várhatóan az a lábbiak szerint alaku ltak volna: millió forint 1994. évi
ELŐIRÁNYZAT
1994. évi VÁRHATÓ
ELTÉRÉS
BEVÉTEL
l 308 133,8
l 30 l 148,9
-6 984,9
KIADÁS
l 637 695,2
l 68 1 975,8
+ 44 280,6
HIÁNY
- 329 561,4
- 380 826,9
+ 51265,5
A hiány tehát várhatóan 51 milliárd forinttal haladná meg az eredetileg tervezettet Ennek alapvető oka a kiadások 44 milliárd Ft-os többlete, amire az általános tartalék már nem nyújt fedezetet. A bevételek a tervezetthez viszonyítva eltérő struktúrában teljesül nek, de összességében mindössze 6,9 milliárd Ft bevételkieséssei kell számolni. Megállapítható, hogy az 1994. évi adatok alapján a pótköltségvetés készítési kötelezettség mindkét feltéte le teljesült. A pótköltségvetéssei a Kormány a hiány jelentős növelése nélkül teremtette meg a kiadási többletek fedezetét, és az Országgyűlés jóváhagyását kéri a kiadási előirányzatok
teljesítéséhez.
c.) A várható előirányzatok megalapozottsága
Az 1994. évi előirányzatok pótköltségvetésben közzétett várható teljesítése az államháztartási információs rendszer hiányosságai miatt nehezen ítélhetö meg. A várható bevételeket a forgóalap I-VIII. havi adatai, illetve a korábbi évek évközi teljesítése alapján összességében teljesíthetőnek ítéljük. A 44 milliárd forintos kiadási többlet real itásának szereplő
minős ítésére
viszont csak az indoklásban
információk ál ltak rendelkezésünkre.
2) Az ÁHT 38. §-a előírja, hogy a Kormány az általános tartalék 40%-át használhatja fel az első félévben. A 25 milliárd forintból az el ső félévben ténylegesen 12 786,8 millió forintról döntöttek, vagyis az előirányzat 51, l %-át használták fel. Erre a
-3-
Kormánynak törvényi felhatalmazása nem volt, s nem is kérte az jóváhagyását.
O rszággyűlés
3) A Kormány á ltal benyújtott pátköltségvetési javaslat szerkezctében megfelel az állarnháztartási törvény 41. § (4) bekezdésének, mert a póte l őirányzatokkal összhangban módosítja a költségvetési törvényt. Ugyanakkor nem te ljesíti az ÁHT 41 .§ (3.5.6) bekezdéseiben foglalt előírásokat . amelyek szerint kü lön kell szerepeltetni a javaslatban a pótelőirányza tokat és az új előirányzatokat. Emiatt a javaslat nehezebben át teki nthető és értékelhető. Pótelőirányzat
az Országgyű lés által elfogadott költségvetési törvényben szercplö megváltoztatását szolgáló el ői rá n yza t. Az új előirányZat olya n jogcímen keletkező el őirány1at. amdy nem szerepelt a el őirányza t
költségvetési törvény
el őirányza ta i
közö tt.
4) A pótköltségvetés 1., 2., 5. számú mellékleteit, a törvény javaslat szövegének hivatkozásait ellenőriztük . Megállapítot tuk, hogy azok számszakilag egyeznek A pátköltségvetési törvényben javaso lt valamennyi törvénymódosítás beilleszthető a jelenleg hatályos törvényi szövegbe. (A 2.§-ban lemaradt hogy milyen törvényszakasz helyébe lép a módosított szöveg.) 5) A törvényjavaslat indokolásának mellékletei alapján a bevételek és kiadások <.:Itiirányzatait három jogcímen változtatja meg a törvény javaslat: -
1994. évi automatizmusok.
-az általános tartalék felhasználása. - pátköltségvetési intézkedés. A három jogcím közül az első részletesebb magyarázato! kíván. Az ÁllT -10. §-a szerint "A költségvetési törvényben meghatározott egyes elöirányzaroknúl kiilön szabályozott módosüás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóvóhagyouól. E:cn előirányzatok között olyan bevételi, illerve kiadási előirányzat jelölhetéi meg, amelynek teljesülése jogszabályon alapul, illerve olyan tényezök következménye, amelyek alakulására a Kormánynak közvetlen befolyása nincs. Ha e:::ck az előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását \'es:élye:tctik, a Kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a s;::iikséges intézkedést megtenni."
Az 1994. évi
k öltségvetésről
szóló 1993. évi CXI. törvény 40. §-a tételcsen
fel soro lja azoka t a köl tségve tési címeket. amelyek modosí túsi kiitdc;e ttség nélkül
- 4-
automatikusan eltérhetnek az el őirá nyza t o któL Ezek t ek i ntendők olyan "autornatizmusnak", amelyek alakulására a Kormányna k közvetl en befolyása nincs.
Ha a tényleges teljesítés a
t ervezet t ő l elt érően
alakul, az "auromatikusan" változó
tételek elői rá nyzatait nem szükséges módosítani. A több i e l őirányzatn ál viszont csak az Országgyű lés jóváhagyása esetén lehet növe ini vagy csökkenteni az előirányzatoka t.
A törvényjavaslat indoklásába n az "1994. évi automati z mus" oszlopban szereplő tételeket átvizsgálva megállapítottuk, hogy számos tétel nem tartozik az automatikusan változó té telek közé. A téte lek a
követ kező
csoportokba sorolha-
tók: - CXI. tv. 40. § szeri nt auromatikus té te lek növekményényének összege: - a CXI. tv. szerint nem automatikus, csak intézkedéssei módosítha tó tételek össz ege:
26 .713,5 M Ft 17.570,0 M Ft 44 .283,5 M Ft
- a VII. Minisz terel nökség fejezet 29. cím Költségvetés álta lános tartaléka során
szerepl ő
összeg
- l l .05 l ,8 M Ft
33.231 ,7 M Ft A 20 l -20 8. oldalakon az állalános tartalék tételes clsl.ámolasából megállapítható, hogy az au toma tikusnak minösíte ll tételek javúra kormúnyhatárot.atot nem hoztak, ezért a 147. olda lon a Vll. fejezet 29 címén. a "Költségvctés általános tartalékának" 11.05 1,8 M Ft-os csökkentése "aut omatit.mus" jogcímen nem fogad ható el. Ennek az összegnek az általános tartalék fel használása oszlopban kell szerepelnic. A fel használt tart alék -23.0 l 0,4 M Ft-os összege is csak c stámsnki korrekcióval [( - 11.958,6) + (- l 1.05 1,8)] egyezik meg a ta rtal ék terhérc engedélyezett pótel6irányzatok összegével.
-5-
A 17.570 M F t az alábbi
tételekbő l tevődik
össze:
V II. Miniszterelnökség fejezet 27. cím 3. alcím központi költségvetési közalkalmazottainak bérpolitikai kerete
XV.
Földművelődési
Mezőgazdaság i
5.1 00.- M Ft Minisztérium fejezet 13. cím 2. alcím
3.000,- M Ft
Fejlesztési A lap támogatás
XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 14. cím l . alcím Fogl alkoztatási Alap támogatás
4.600.- M F t
XX. K örnyezetvédel mi és Területfej lesztési Minisz térium fejezet 9. cím l. alcím Területfejlesztési Alap támogatás
2.000.- M Ft
V II., V III., XVI I., XX., XXXI fejezeteknél ki sebb tételek összege
2 .870.- M Ft
Az összességében 17.570 M Ft-ot kitevő tételeknek - k i adásnövelő hatásuk ellenére- a pórköltségvetési intézkedés-csomagban a helyük, hiszen az általános tartalék felhasználása miatt csak az kiadás i
Országgyűlés
hozzájárulásával növelhet{} a
előirányzatuk.
Fed ezetüket az intézkedés-csomag meg is teremt i. Ki fogásoljuk viszon t, hogy hiányzik az
egyért e lmű
el számolás a többletkiadásokróL mert a pórköltségvetési
törvényjavaslat mellékleteinek jóváhagyásával az Ft automatikusnak nem
min ős íth e tő
kiadási
Országgyűlés
a 17.570.0 M
előirá n yzat engedé l yezésé ről
is
rend elkezik. E tételekkel az indoklás ugyan foglalkozik. de egyérte lmlíen nem számol el.
Vé l e lm ezhe t ően
egyes tételeknél már inrézked<.:tt a K ormány. mert
az indoklásból az megállapítható, hogy olyan kiadási determinációról van szó. amelynek
fedezetéről
az általános tartalék hiányában gondoskodni kell.
Ezek a kötelezettségek törvényi
e l őíráso k
alapján kelet keztek. amelyekre az
! 994. évi költségvetési törvény nem, vagy nem (Sőt
a felsorolt alapok támogatását
n öve lő
elegendő
fedeze tet tartalmazort.
9.6 milliárd forint kiadási többlet
éppen a költségvetési törvény - a pótköltségvetéssei már ko rri gált - elöírása alapján keletkezett.)
-6-
6) A törvényjavaslat 8.§.(3 ) bekezdése felhatalmazza a K ormányt, hogy az államháztartási törvény 24.§. szerinri előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. Jóváhagyása azt jelentené, hogy a K ormány a fejezeteken belül nemcsak a címek között, hanem a kiemeit e l őirányzatok, - bér, TB, dologi kiadások- célfeladatok, a kormányzati beruházások és felújítások között is átcsoportosíthatna. (Pl. a fejezetek a dologi kiadásaikat átcsoportosíthatnák a bérhez .) Az átcsoportosítási l eh etőségek liberalizálása nem indoko lt , nem felel meg a közpénzekkkel való "szaros" gazdálkodás elvének. A tervezési és gazdálkodási fegyelmet lazítaná és a pótköltségvetés intézkedése i rő l is áttekinthetetl enné tenné az elszámoltatást. A törvényjavaslat 8.§.(3) bekezdés elhagyását javasoljuk. 7) A pótköltségvetés 3.§-ában rendelkezik a módosított hiány fin anszírozásáról és meghatározza a rövid- és hosszúlejáratú értékpapír-kjbocsátásr. Az elmúlt évek f inanszírozási gyakorl ata arra utal. hogy a költségvetési törvényekben e lő irá n yzo tt finanszírozási elképzelések nem valós ulnak meg, és az éves hiányt az
el ői rányzattat je l e ntőse n
meghaladó rövid lejáratú forrásokkal
fedezték. Javasoljuk, hogy a költségvetési törvény az értékpapír-kibocsátás összegét együttesen tartalmazza, és más módon rendezze a hosszúlejáratú értékpapír-kibocsátási kötelezettség preferenciájá t. 8) Az ÁI-IT szerint csak törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalap mlíködhet. A pótköltségvetésben szerep lő Bérgarancia Alap-ról nem rendelkezik törvény, tehát ez az alap j ogilag nem létezik. 9) Törvényi előírások hiányában nem kifogásolható, hogy a pörköltségvetési törvényjavaslat l. és 2. sz. melléklete a bevételek és kiadások valamennyi tételének elő irányzatát az "1994. évi várható teljesítés" -hez igazítja. Felhív juk a figyelmet arra, hogy emiatt az eredeti költségvetés számos tétele külün intézkedés nélkül kisebb-nagyobb mértékben n ő vagy csökken. A várható
előirányza tok
tan alma a
pótki.il tsegvc H:~bcn
kiilünbüto.
Eg)c~
teleid.-
nél a teljesítések bccslését tartalmazzák, míg masol.:n[d at. eredeti cliiiranytatot, ille tve a nn ak 1-2 j ogcímen megváltoztatott öss7egl:t.
-7-
Az évközi várható teljesítéshez igazodó teljes akadályozza a költségvetési
előirányzatok
körű elő irányza t
átrendezés
teljesítésének értékelését, az évek
közötti összehasonlítást. (Ennek illu sz trálására állítottuk össze a mellékletet, amely a XXXI. Adósságszolgálat fejezet
II.
előirányzatainak
módosításait tartalmazza.)
Apótköltségvetési javaslat egyes tételeivel kapcsolatban a következökre hívjuk fel a figyelm et.
l) Az általános tartalékot a K ormány előre nem tervezett kiadások teljesítésére, illetve elmaradt bevételek pótlására használhatja fel. Ettől eltérően az a gyakorlat alakult ki, hogy az általános tartalék nagy részét előre tervezhető, a köl t ségvetésekből fedezet híján kimaradt kiadások finanszírozására használják. A tervezett tartalék évenként növekvő összege miatt egyre több esetben az Országgyűlés előre tervezhető feladatok Idaelásairól is utólag. csak a zárszámadás során szerezhet tudomást. 1994. évben az
e l őre
nem tervezett kiadások részben
különböző
törvények
hatályba lépésének következtében merültek fel. Ennek fedezésére az általános tartalékból 9 760,8 millió forintot kötöttek le. A tartal ék 1994. évi felhasználása ismét felhív ja a f igyelme t arra. hogy a törvényeket előterjesz t ő mini sztereket kötelezni kellene a törvényjavaslatok költségvetési e l ői rányzatokra gyakorol t hatásának számszerűsítésére. Az Országgyű lésnek
a számítások ismeretében kell ene megalkotnia a törvényeke t.
Az általános tartalék összegét l S,S mill ió Ft-tal megnövelte a K orm ány 3 133/94. sz. határozata. A z
előirányzat
Technikum önkormányzatnak hogy az intézmény elői rányzatot
történő
működ ését
a
a Péch Antal Bán yairari Aknászkérzö
átadása miatt változot t. Tekintettel arra.
jövőben
önkormányzati for rások fedezik. az
nem a tanalék növelésével kellett volna zárolni. hanem a kiadások
végösszegét csökkenten i. Ezzel a megoldással a hiány összege is csökkent volna . míg a tartalékba t ö rténő átcsoportosítással újabb kiadások fedezetéül szolgál a l S,S millió Ft.
- 8-
2) A pátköl tségvetési intézkedés-csomag a központi költségvetési szervek körében a támogatás megtakarírást el sősorban a készletbeszerzések, fel újítások, néhány esetben a bérel ő irányzat visszafogásával éri el. Az előirányzara k il yen jellegű lefaragása a feladatok felülvizsgálatára nem terjed ki, ezért valód i. hosszabb távon ható megtakarírást az ilyen típusú intézkedésekkel nem lehet elérni. 3) A pórköltségvetési törvényjavaslat a nagyberuházások e l ő i rán yzatait 4607.2 M Ft-tal, a nagyjavításokét pedig 207,4 M Ft-tal csökkenti. Megjegyezzük, hogy amennyiben a beruházási célok nem változnak, a zárolt összegek többletigényként az 1995 . évi költségvetést terhelik. 4) Az elkülönített alapok 1994. évi nyitóállománya a pótköltségvetésben 16,3 Mrd Ft-tal magasabb az eredeti költségvetésben szerepl ő nyitóállománynál, mert az 1993. évi zárszámadásban felül vizsgálták az elkülönített alapok elszámolásait. A felülvizsgálat 16,3 millió forint többletforrást fedett fel. amely számszerűen a nyitóállomány növekedésében j elentkezik. Sem a 1993 . évi zárszámadási törvényjavaslat, sem a pótköl tségvetés nem számol azzal, hogy ez a többletforrás miként mobili zá lható a költségvetés kondíciójának javítására. 5) A nagyberuházások folyószámla vezetésével kapcsolatban az ÁFI Rt az előző évekről felhalmozódott költségvetési pénzeszközöket kezel. A pótköltségvetés potenciális forrása lehetne , ha ezeket átmenetileg bevonnák a költségvetési hiány finanszírozásába. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz nyújtott 1993. évi címzett és cél támogatás
ellenő rzésérő l
készített jelen tésünkben megál lapítottu k. hogy az önkor-
mányzatok céltámogatásából ll milliárd forint halmozódott fel az ÁFI -nál. A Világkiállítási Alap által kibocsátatt
fe l sőo ktatás i
kötvén y bevétele - tübb mint
3 milliárd f orint - az Al ap költségvetésében nem szerepel. ezért
e rről
a
pótköltségvetés nem is rendelkezik. A 3 milliárd fori ntot szintén az ÁFI kezeli . 6) Az 1993. évi zárszámadási törvényjavaslat 19,5 milliárd fori nt privatizációs bevétel azonnali bef izetésére kötelezi az Á VÜ-t az elkülönített állami pénzalapoknak járó privatizációs bevétel elmaradása miatt. ( 1993 -ban évben a kiizponti költségvetést terhelte ez az összeg.) I3ár a zárszámad ási törvény még nem született meg , ilyen nagyságrendű potenciális bevételt a pótköltségvetésben indokolt számít ásba venni .
- 9-
Ezúton hívjuk fel ismét a figyelmet arra. hogy
évrő l-év re
áttekinthetetl enebb
helyzetet teremt az a gyakorlat, ami szeri nt a privatizációs bevételeket a költségvetésben nem "futtatják át", de annak terhére legű
köve tkezőké ppen
támogatás-jel-
elő .
közvetlen f izetés i köte lezettséget írnak
Az elkülönített alapok támogatása a privatizációs a
különböző .
bevé telből
az elmúlt években
alakult: mill ió fori nt Eredeti elői rányzat
K ülönbség T eljesítés
(Ki u e m U talt be' etei )
1993.
26.000
7.200
-18.800
1994.
28 .269
*
* (-28 .269)
*l A pótköltségvetés nem tartalmaz a privatizáci ós bevételek várható alaku lására becslést. de a Forgóalap I -VIII. havi kimutatásaszeri nt 1994. évben átutalás még nem történt. A ki nem utal t bevétel pót lására
különböző
techniki:lkat alk
azonban a központi költségvetés hi ányát rend szeresen niivelik . 7) A pórköl tségvetési törvényjavaslat 35-39. §-ai intézkednek a költségvetési szerveknél a 13. havi f izetés f olyós ításának 1995. január hónapra való á tütem ezésé rőL A törvényj avas latban nem történik in tézkedés arra vonat kozóan. hogy azoknál a költségvetési szervekné l, amelyekné l az 1994. évi köl tségvt:tési előirányza t a 13. havi fizetés pénzügyi fedezetét tartalmazza. az át litcmezés t hogyan kell megvalósítani. A pórköltségvetési törvénytervezet kö lt ségvetési elöirányzataiböl nem derül ki, hogy az átütemezést a javasolt
e l őirán yzatokon
átvezenék-e vagy
sem . 8) A pátköltségvetési törvény 20.§-a módosítja az illetékről szúlö ( 1990. évi XC I I .) törvényt. Ennek lényege. hogy az ill etékeknél elől eg f izetési kütelt:zettségt: t ír t:lü . A
- 10 -
földhivatalok a beiktatott szerződések egy példányát ill etékel őleg megállapítása céljából azonnal megküldik az il letékhivataloknak. Ez az előírás az illetékhivatalok tevékenységében, ügymenetében jelentős vál tozást okoz. Az Állami Számvevőszék a közelmúltban vizsgálta az Illetékhivatalok tevékenységéL (V-30-33/1994. Tsz. 196.) A vizsgálat tapasztalatai azt bizonyították, hogy a bevételek növeléséhez, a pótköltségvetésben javasolt illeték törvény végrehajtásához a szervezetek
működés i
feltételeit javító további intézkedésekre .
is szükség van. (Az illetékh ivatalok működésé t az önkormán yzatok finanszírozzák.) A hivatalok a velük szemben támasztott követelményeknek a törvénymódosítás előt t sem tudtak teljesen megfelelni. (A vizsgált hivataloknál a 60 napon túli ügyintézés részaránya 56%-os volt.) Az illetékbevétel 50-50%-os megosztása az önkormányzat és a központi költségvetés között csökkenti a behajtási tevékenységben a feladatot végrehajtó önkormányzatok érdekel tségét. További probléma, hogy -a forgal mi értékmegállapító munkában nem érvényesülnek maradéktalanul a törvényi
előírások.
A pri vatizác ió keretében, vagy más módon átruházott
vállalkozó i vagyon értékelési gyakorlata kialakulatl an, ellentmondásos. -A helyi önkormányzati reneleletekben szabályozot t érdekeltség alacsony hatásfokú , nem ösztönöz
ke ll ően
az illetékbevételek fokozására, a hátralékok
csökkentésére, az ügyi ntézési átfu tási idő rövidítésére . Minclezek azért érdemelnek figyelmet. mert a piacgazdaság kiteljesedéséveL a magántulajdon forgalmának növekedésével az illetékek
j elentősége
megnövek-
szik. 9) A bevételi előirányzatok teljesíthetőségét az Á llami Számvevőszék részleteiben is a benyújtott törvényjavaslat és a Pénzügyminisztérium számítási anyaga alapján értékelte. A bevételek teljesíthetőségének megítélését nehezíti, hogy a számít
-ll-
tüzelőolajokra
nem tartalmaz részletes számítást. Nem valószínűsítették az adóemelés bejelentésének fogyasztást csökkentő hatását sem. A lakossági illeték várhatóan 4,0 milliárd forinttal csökken. A pát költségvetési törvényben szereplő illeték jogszabály módosításának bevételt növelő hatása csak 1995. évben érvényesül. A vám és import befizetések 24 milliárd forintos növelése reálisnak tűnik. Figyelembe véve a befizetések negyedéves szezonális ingadozását az sem kizárt, hogy a pátköltségvetési előirányzat túlteljesüL Ugyanakkor a vámszigorító intézkedések eredményességét illetően felhív juk a figyelmet arra, hogy a fizetési fegyelem 1994. év folyamán tovább romlott. A vám kintlevőségek 1994. VII. 31-én meghaladták a l O milliárd forintot. A VPOP hatáskörébe tartozó írnportot terhelő adókkal együtt a tartozás mintegy 70 milliárd forint, melynek 50%-a felszámolási eljárással és végelszámolással érintett, ahol a behajtás eredményessége nem számottevő . Az általános forgalmi adó a pótköltségvetés szerint 8,5 milliárd forint ta l
csökken, míg a személyijövedelem-adó l l ,7 milliárd forinttal a pótköltségvetés e l őirányzatai nincsenek alátámasztva.
nő .
Számításokkal
Összegezve megállapítható, hogy a pátköltségvetési törvényjavaslat megteremti az 1994-ben várható többletkiadásokra a fedezetet. Ugyanakkor a pótköl tségvetéssei beterjesztett intézkedés csomag nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek az államháztartásban jelentősebb változásokat ind ítanának el, és a kiadásokat hosszabb tá von is mérsékelnék.
Budapest, 1994. szeprember 16.
~~L~ Hagelmayer István {L
Melléklet
A várható teljesitésekhez igazodó eloirányzat módositások a XXXI. Belföldi államadósság fejezetnél
Költségvetési eim/aleim 1.1.1 1.1.2 1.2 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.10 2.1.1 2.1.2 2.1.5 2.1.6 2. 1.7 2.1. 8 2.1.1 o 2.2 3.1 3.2 4 5.2 5.3 5.4 5.5 5.7 5.8 5.9 5. 10 7.3
1994. évi eredeti
Összesen
Növelő
tételek összege: Csökkentő tételek összege: Módositások egyenlege:
Módositás
millió Ft A törvényjavaslat l. számú mellék.Jete
előirányzat
-
-
1.000,0 1.000,0
8.176,0 2.050,0 2.630,0 636,0 5.900,0 1.000,0 3.620,0 45.000,0 214,0 35 .518,8 1.358,9 574, l 20.781 ,9 5 15,6 3 .468,4 422,7 14. 107,4 6 1. 3 12,4 64.152,6 54.332,6 2.500,0 2.876,6 21.1 90,0 5.500,0 300,0 430,0 32,0 1.000,0 1.000,0
354.467,5
6.132,5
360.600,0
8.176,0 2.050,0 2.630,0 636,0 5.900,0 1.000,0 3.620,0 45.000,0 214,0 36.6 18,6 1.360,4 574,7 20.782,6 462,0 3.472,0 422,7 13 .200, l 54.057,9 60.609,4 65 .203, l 2.000,0 4.076,2 18.039,9 3.600,0 300,0 430,0 32,0
-
-
-
-1.099,8 -1 ,5 -0,6 -0,7 53,6 -3,6
907,4 7.254,5 3.543,2 -10.870,5 500,0 -1.199,6 3.150,1 1.900,0
-
-
19.308,8 13.176,3 6.132,5