^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek

^^^^

Segédletek 2.

^^^^^^^^^ft

^^^^^^^^^^^j

^^^^

^^^^^^^B

Békés vármegye levéltára 1715-1950

Békés vármegye levéltára 1715-1950 Ismertető leltár

Összeállította:

Kereskényiné

G y u l a , 2008

Cseh Edit

S e g é d l e t e k a B é k é s M e g y e i L e v é l t á r b ó l 2. . Sorozatszerkesztő: Erdész Ádám

Készült a Nemzeti Kulturális Alap

nka

Nemzeti Kulturális Alap

támogatásával

Kiadta a Békés Megyei Levéltár Felelős kiadó: Erdész Ádám Készült a Békés Megyei Levéltár Nyomdájában Műszaki szerkesztő: Kálmán Magdolna A borítót Kállai Júlia sorozattervét felhasználva Barabás Ferenc készítette ISSN 1788-3989 ISBN 978-963-7239-54-0

Tartalomj egy zék

Előszó Feudális kor IV. A . 1. B é k é s V á r m e g y e Nemesi Közgyűlésének iratai 1715-1848 (1860) . . IV. A . 2. B é k é s V á r m e g y e Kórházi Bizottságának iratai 1838-1848 IV. A . 3. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített v á r m e g y é k II. József-féle k ö z igazgatásának B é k é s vármegyére vonatkozó iratai 1786-1790 IV. A . 4. B é k é s v á r m e g y e első alispánjának iratai 1788-1847 IV. A . 5. B é k é s v á r m e g y e másodalispánjának iratai 1825-1841 IV. A . 6. B é k é s v á r m e g y e adószedőjének iratai 1770-1845 IV. A . 7. B é k é s V á r m e g y e S z á m v e v ő s z é k é n e k iratai 1807-1847 IV. A . 18. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1810-1847 IV. A . 8. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített v á r m e g y é k II. József-féle közigaz gatásának tiszti főorvosi iratai 1787 IV. A . 9. B é k é s v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1813-1847 IV. A . 10. B é k é s V á r m e g y e T ö r v é n y s z é k é n e k iratai 1715-1848 IV. A . 20. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített v á r m e g y é k II. József-féle tör vényszékének B é k é s megyére vonatkozó iratai 1787-1790 IV. A . 11. B é k é s vármegye központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli pe rek iratai 1841-1847 IV. A . 12. A Békési j á r á s főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1842-1847 IV. A . 13. A Csabai j á r á s főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1845-1846 IV. A . 17. A Csabai j á r á s főszolgabírájának iratai 1815-1847 IV. A . 16. A Békési j á r á s esküdtjének iratai 1829-1834 IV. A . 15. Vegyes iratok 1719-1848 (1944) Polgári kor A szabadságharc korszaka IV. B . 101. B é k é s V á r m e g y e Ideiglenes, majd Központi Bizottmányának iratai 1848 IV. B . 102. B é k é s V á r m e g y e Á l l a n d ó Bizottmányának iratai 1848-1849 IV. B . 103. B é k é s V á r m e g y e Védbizottmányának iratai 1849 IV. B . 111. B é k é s V á r m e g y e Számvevőszéki Bizottmányának iratai 1848-1849 IV. B . 104. B é k é s vármegye alispánjainak iratai 1848-1849 IV. B . 105. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai 1848-1849 IV. B . 106. B é k é s v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1849 IV. B . 107. B é k é s V á r m e g y e T ö r v é n y s z é k é n e k iratai 1848-1849

9 11 11 15 16 17 18 19 20 21 22 22 23 25 26 26 27 27 28 29 30 30 30 31 32 33 33 34 34 35

IV. B . 109. B é k é s vármegye központi szolgabírójának iratai 1848 IV. B . 108. A Békési járás főszolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1848-1849 IV. B . 110. Vegyes iratok 1848-1849

36 36 37

A neoabszolutizmus korszaka IV. B . 151. B é k é s vármegye C s . K i r . biztosának iratai 1849-1850 IV. B . 152. A Békési (Békés-Csanádi) C s . K i r . Megyehatóság iratai IV. B . 153. Békés-Csanád vármegye tiszti főorvosának iratai 1850-1860 IV. B . 154. Békés-Csanád v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1850-1860 IV. B . 162. A Battonyai C s . K i r . Járásbíróság iratai 1850-854 IV. B . 160. A Békéscsabai C s . K i r Járásbíróság iratai 1850-1859 IV. B . 165. A z Orosházi C s . K i r . Járásbíróság iratai 1850-1854 IV. B . 161. A Battonyai C s . K i r . Szolgabíróság iratai 1849-1850 IV. B . 167. A Csabai Cs. K i r . Szolgabíróság iratai 1849-1853 IV. B . 164. A Tótkomlósi C s . K i r . Szolgabíróság iratai 1850-1854 IV. B . 163. A Battonyai C s . K i r . Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 IV. B . 155. A Békési Cs. K i r . Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 IV. B . 156. A Csabai Cs. K i r . Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 IV. B . 157. A Gyulai C s . K i r . Politikai Szolgabíróság iratai 1853-1860 IV. B . 159. A Szarvasi C s . K i r . Vegyes Szolgabíróság iratai 1856-1860 IV. B . 166. Vegyes iratok 1849-1851

37 37 38 39 40 40 42 43 44 45 46 47 49 50 51 52 52

A provizórium és a kiegyezés korszaka IV. B . 251. B é k é s vármegye főispáni helytartójának iratai 1861-1865 IV. B . 252. B é k é s vármegye főispánjának iratai 1866-1867 IV. B . 253. B é k é s V á r m e g y e Bizottmányának iratai 1860-1861 IV. B . 254. B é k é s V á r m e g y e Bizottmányának iratai 1867-1871 IV. B . 256. B é k é s vármegye első alispánjának iratai 1861 IV. B . 258. B é k é s vármegye első alispánjának iratai 1867-1871 (1872) IV. B . 257. B é k é s vármegye másodalispánjának iratai 1860-1867 IV. B . 255. A Békés M e g y e i ínségi Központi Bizottmány iratai 1863-1865 . . . IV. B . 259. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1861-1862 IV. B . 260. B é k é s vármegye m é r n ö k é n e k iratai 1861-1871 IV. B . 264. B é k é s V á r m e g y e S z á m v e v ő s z é k é n e k iratai 1861-1868 IV. B . 266. B é k é s V á r m e g y e Bűnfenyítő Törvényszékének iratai 1867-1868 . . IV. B . 269. A Battonyai j á r á s főszolgabírójának iratai 1861-1867 (1871) IV. B . 261. A Békési járás szolgabírójának iratai 1862-1865 IV. B . 265. A Csabai járás szolgabírójának iratai 1863-1866 IV. B . 262. A Gyulai j á r á s szolgabírójának iratai 1862-1866 IV. B . 263. A Szarvasi j á r á s szolgabírójának iratai 1861-1866 IV. B . 270. A Battonyai j á r á s szolgabírójának iratai 1868-1871 IV. B . 267. A Csabai j á r á s főszolgabírójának iratai 1867-1870 IV. B . 271. A Szarvasi j á r á s főszolgabírójának iratai 1867-1870

53 53 54 55 56 57 58 59 60 61 61 62 62 63 65 65 65 66 66 67 68

Az 1872-1950-ig terjedő korszak IV. B . 401. B é k é s v á r m e g y e főispánjának iratai 1880-1950 IV. B . 402. B é k é s V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872-1949 IV. B . 405. Békés V á r m e g y e Központi Választmányának iratai 1898-1939 . . . IV. B . 403. B é k é s V á r m e g y e Igazoló Választmányának iratai 1898-1907 . . . . IV. B . 404. B é k é s V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló V á lasztmányának iratai 1899-1907 IV. B . 406. Békés V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága S z á m o n k é r ő Széké nek iratai 1899-1904 IV. B . 407. B é k é s v á r m e g y e alispánjának iratai 1872-1950 (1951) IV. B . 408. Békés V á r m e g y e Árvaszékének iratai 1920-1950 IV. B . 443. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1895-1950 IV. B . 409. Békés v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1872-1877 I V B . 432. B é k é s V á r m e g y e Számvevőségének iratai 1928-1942 IV. B . 455. B é k é s v á r m e g y e szociális felügyelőjének iratai 1946-1948 IV. B . 449. B é k é s v á r m e g y e főcsendbiztosának iratai 1878-1880 IV. B . 410. B é k é s V á r m e g y e Közigazgatási Bizottságának iratai 1876-1950 . . IV. B . 411. A Békéscsabai j á r á s főszolgabírójának iratai 1872-1919 IV. B . 412. A Békési járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 18721950(1956) IV. B . 413. A G y o m a i j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1877-1950(1957) IV. B . 416. A Gyulai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 18721950 IV. B . 417. A z Orosházi j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1881-1950(1956) IV. B . 418. A Szarvasi j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai (1855) 1880-1950(1954) IV. B . 419. A Szeghalmi j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1884-1950 IV. B . 457. A Békési j á r á s tisztiorvosának iratai 1945-1948 IV. B . 414. A G y o m a i járás tisztiorvosának iratai 1934-1946 IV. B . 461. A Szarvasi j á r á s tisztiorvosának iratai 1945-1950 IV. B . 464. A Szeghalmi j á r á s tisztiorvosának iratai 1948 IV. B . 458. A Békési járási állatorvos iratai 1948-1949 IV. B . 420. A Szeghalmi járási állatorvos iratai 1938-1944 IV. B . 459. A Békési járás szociális titkárának iratai 1947-1949 IV. B . 462. A Szarvasi j á r á s szociális titkárának iratai 1947-1949 IV. B . 465. A Szeghalmi j á r á s szociális titkárának iratai 1949 I V B . 415. A Gyomai j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1939-1942 . . . IV. B . 433. A Szarvasi járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1932-1941 . . . IV. B . 421. A Szeghalmi j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1937-1943 . IV. B . 422. B é k é s V á r m e g y e Levéltárának iratai 1905-1950 IV. B . 423. B é k é s v á r m e g y e megyei és községi szabályrendeleteinek gyűjte ménye 1874-1948

68 68 71 73 73 73 74 75 77 80 81 82 83 84 85 87 88 89 91 92 94 96 98 98 99 99 100 100 101 101 102 102 103 103 104 104

IV. B . 424. Békés vármegyei egyesületi alapszabályok gyűjteménye 1869-1944 (1952) IV. B . 425. B é k é s vármegye központi és járási tisztviselőinek törzskönyvi lap j a i 1902-1905 IV. B . 456. B é k é s vármegye vízügyi iratai 1946-1949 IV. B . 426. Békés vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak gyűjte m é n y e (1795) 1828-1895 (1943) IV. B . 428. B é k é s vármegyei alapítványok iratai 1809-1944 IV. B . 431. B é k é s vármegyei országgyűlési képviselő-választói névjegyzékek levéltári gyűjteménye 1938-1950 IV. B . 429. B é k é s Vármegyei Községi Jegyzői Nyugdíjalap Igazgató Választ m á n y á n a k iratai 1876-1907 IV. B . 430. B é k é s V á r m e g y e Tiszti Nyugdíjintézete Igazgató V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1884-1909 IV. B . 448. Cséffa-nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi j á rás főjegyzőjének iratai 1920-1950 IV. B . 467. A Sarkadi járás tisztiorvosának iratai 1946-1950 IV. B . 468. A Sarkadi járási állatorvos iratai 1945-1950 IV. B . 469. A Sarkadi járás szociális titkárának iratai 1945-1950 IV. B . 434. A Battonyai járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 IV. B . 451. A Battonyai járás tisztiorvosának iratai 1934-1949 IV. B . 450. A Battonyai járási állatorvos iratai 1909-1947 IV. B . 471. A Battonyai járás szociális titkárának iratai 1947-1949 IV. B . 436. A M e z ő k o v á c s h á z i járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 IV. B . 444. A M e z ő k o v á c s h á z i járás tisztiorvosának iratai 1938-1950 IV. B . 447. A M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 19401944

IV. B . 437. A r a d vármegye főispánjának iratai 1920-1923 IV. B . 440. A r a d V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottságának iratai 1920-1923 . IV. B . 439. A r a d V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmá nyának iratai 1920-1923 (1924) IV. B . 442. A r a d vármegye alispánjának iratai (1919) 1920-1923 IV. B . 445. A r a d V á r m e g y e Á r v a s z é k é n e k iratai (1896) 1920-1923 ( 1 9 2 6 ) . . . . IV. B . 453. A r a d V á r m e g y e S z á m v e v ő s é g é n e k iratai 1920-1923 (1924) IV. B . 441. A r a d V á r m e g y e Közigazgatási Bizottságának iratai 1920-1923 . . . IV. B . 435. A z E l e k i járás főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 19221946 IV. B . 454. A z E l e k i járás tisztiorvosának iratai 1944-1945 IV. B . 446. A z E l e k i járás tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1942-1943

105 107 107 108 109 109 110 111 112 113 113 114 115 118 118 119 120 124 125

125 126 126 127 127 128 129 129 130 130

Előszó

A B é k é s Megyei Levéltár IV. fondfőcsoportjának, Békés v á r m e g y e levéltárá nak ismertető leltára az 1715-1950 közötti időszakot öleli fel. A fondok ismertetésénél felhasználtuk a fondtörténeti bevezetőkkel ellátott raktári j e g y z é k e k e t , amelyek elkészítésében az idők folyamán számos levéltáros vett részt: Bálint Ferenc, Danczikné M e z e i Magdolna, D a n d é László, Héjjá Julianna, Jároli Jó zsef, M e r é n y i - M e t z g e r Gábor, N é m e d i A n d r á s , S z a b ó Ferenc, Szilágyi Mihály. A területi illetékesség kapcsán átvett volt Csanád megyei fondok rendezésében a Csongrád megyei, a volt Bihar megyei iratanyagok esetében a Hajdú-Bihar megyei kollégákat illeti a m e g e m l é k e z é s . A z i s m e r t e t ő leltár ö s s z e á l l í t á s á n á l , szerkezeti f e l é p í t é s é n é l a l e g u t ó b b i fondszerkesztési utasítás ajánlását tartottuk szem előtt. A X X I . fondfőcsoportot meg szüntettük, így minden törvényhatósági iratanyag a IV. fondfőcsoportban nyert elhe lyezést. A z ajánlásnak megfelelően az első sorozatot a vármegye feudális kori iratai nak ismertetése alkotja, 1715-1848-ig. E z t követik a polgári kor egyes korszakainak fondsorozatai: a szabadságharc korszaka 1848-1849, az abszolutizmus korszaka 18491860, a provizórium és a k i e g y e z é s korszaka 1860-1871 (ezen belül az alkotmányos időszak 1860-1861, a provizórium időszaka 1861-1867 és akiegyezés időszaka 18671871), majd az 1872-1950-ig terjedő időszak. A fondleírások első része röviden ismerteti ez egyes hivatalok történetét. Ezt követi az állagok leírása, amelyben tájékoztatást adunk az iratanyag tartalmáról, ku tathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Végül közöljük az iratanyag mennyi ségéről és tárolási módjáról tájékoztatást a d ó összevont raktári jegyzékeket. A B é k é s Megyei Levéltár illetékességi köre az idők folyamán többször válto zott. A második világháború után, 1945 végén a „történelmi" Békés m e g y é h e z csatol ták E l e k községet, majd 1950 elején a m e g s z ű n ő Csanád megye Battonyai és M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s á t , Bihar megyétől pedig a Sarkadi (Cséffa-nagyszalontai) járást, így ezek iratanyagát is őrzi levéltárunk. Területi illetékesség okán levéltárunkban nyert elhelyezést az 1920-1923 közt funkcionált „csonka" A r a d megye (székhelye Elek n a g y k ö z s é g volt) fennmaradt iratanyaga. E z t a Csanád megyei iratanyaggal együtt a C s o n g r á d M e g y e i Levéltártól vettük át. A z egykori Bihar megyei fondképzők iratait a Hajdú-Bihar M e g y e i Levéltár adta át levéltárunknak. A z ismertető leltár 129 fond 775,00 ifm iratanyagát tartalmazza.

Feudális kor ív. A . 1. B é k é s V á r m e g y e Nemesi K ö z g y ű l é s é n e k iratai

1715-1848 (1860) Békés vármegyét a 18. század elején az 1715. évi 92. tc. alapján szervezték újjá. A v á r m e g y e legfontosabb önkormányzati testülete a közigazgatási és igazságszolgál tatási feladatkört egyaránt ellátó nemesi közgyűlés (congregado generális) volt. Évente h á r o m - n é g y alkalommal hívták össze, é s minden megyebeli nemes részt vehetett raj ta. H a a szükség úgy kívánta, rész- vagy kisgyűlést (congregado particularis) hívtak össze, ahol többnyire kevesebb résztvevő - elsősorban a tisztviselői kar - jelent meg. A nemesi k ö z g y ű l é s e k e n - 1724-ig elsősorban Békésen, Szeghalmon, valamint F ü z e s g y a r m a t o n , majd 1732-től Gyulán - hirdették k i az országgyűléseken hozott törvényeket, é s gondoskodtak azok végrehajtásáról. A vármegyéknek jogukban állt (az országos törvényekkel nem ellenkező, a nemesi privilégiumokat nem sértő) jog s z a b á l y o k a t (statútum) alkotni, amelyekben figyelembe vették a helyi sajátossá gokat. A m e g y e g y ű l é s e k e n ismertették a helytartótanács, a kancellária, a kamara és m á s központi k o r m á n y hatóságok rendeleteit, és intézkedtek végrehajtásukról. Itt tet ték k ö z z é a n e m e s s é g a d o m á n y o z á s á r ó l vagy megerősítéséről szóló armalisokat, a megerősítéseket és igazolásokat. A z országos és a saját költségeik fedezésére szolgá ló adókat kivetették és behajtották. A z adókivetés alapja a rovásos (dicalis) összeírás volt. Háborús időkben nemesi felkeléseket (insurrectio) szerveztek. A közrend fenn tartásán, a betyárok, b ű n ö z ő k üldözésén kívül a k ö z m u n k á k megszervezése (utak, gátak, hidak rendben tartása) is rájuk hárult. A v á r m e g y e területén érvényes mértékek és árak kiszabása is a közgyűlés feladatai közé tartozott. A nemesi v á r m e g y e élén a főispán (comes supremus) állt, aki többnyire főran gú nemes, tekintélyes nagybirtokos volt. A király nevezte k i , az ő bizalmát élvezte, a központi hatalom képviselője volt. M i v e l a főispánok általában nem az adott várme gyében laktak, elég ritkán jelentek meg a közgyűléseken. A megyei közigazgatás tény leges vezetője az alispán (vicecomes) volt. A z 1723. évi 56. tc. értelmében a nemesi közgyűlés a főispán négy jelöltje közül választott alispánt. A vármegyei nemesség soraiból került k i , é s a főispán távollétében minden területen (közgyűlésen, törvény széken) helyettesítette. Egyes m e g y é k b e n kialakult a helyettes vagy másodalispán tisztsége is. A m e g y é k területe járásokra tagolódott, amelyek élén a vármegye közön sége által választott szolgabírák (judex nobilium, rövidítve judlium) álltak, és intéz ték a szolgabíróságok közigazgatási é s igazságszolgáltatási ügyeit. A szolgabírók munkáját segítették az esküdtek (juratus assessor), akiket járásonként választottak. A z a d ó s z e d ő (perceptor) é s az ü g y é s z mellett fontos feladatot látott el a j e g y z ő (nótárius). A j e g y z ő szakképzett hivatalnok volt, aki a megye írásbeli munkáit végez te, kinevezése élete végéig szólt. A török hódoltság után újjászervezett Békés vármegye első főispánja Löwenburg János Jakab udvari kamarai tanácsos volt, akit az uralkodó I. Lipót 1699-ben nevezett k i . Ebben az évben N a g y v á r a d o n tartottak egy újraalakuló közgyűlést, de az akkor

m é g csekély népességű megye közigazgatási szervezete 1702-ben megszűnt, és csak 1715-ben, a Rákóczi-szabadságharcot k ö v e t ő konszolidációs időszak kezdetén tör tént meg a végleges restauráció. A z újjáalakuló közgyűlés július 23-án kezdődött B é k é s e n , és a helyi n e m e s s é g hiányában m á s megyék (főként Bihar) nemeseiből álló tisztikar alakult. A főispáni c í m továbbra is Löwenburg birtokában maradt, aki több mint három évtizedes regnálása alatt egyszer járt B é k é s megyében. 1732-ben bekö vetkezett halála után a főispáni címet b á r ó Harruckern János György nyerte el, aki a megye területének jelentős részét birtokolta. A megyeszékhely kérdését is végered m é n y b e n ő döntötte el, amikor 1732-ben felajánlotta a gyulai vár használható helysé geit a megyei szervezet (gyűlésterem, archívum) céljaira. 1744-ben m á r saját épüle tében tanácskozott a közgyűlés, majd 1786-ra felépült a ma is fennálló megyeháza. M a i formáját többszöri bővítés és átalakítás eredményeképpen nyerte el. A I I . József féle megyereform kezdetén, 1786-ban - amikor Békés megyét Csanád és Csongrád megyével egyesítették, é s a székhelyet Szegvárra helyezték át - az épületet eladták, majd a reformok visszavonása és a megye ismételt helyreállítása után visszavásárol ták. A z egyesített megyék főispáni helytartója gróf Haller József volt, az alispáni tisztséget A n g y a l József viselte. A z ebben az időszakban keletkezett iratanyag a IV. A . 3. jelzetű fondban található. A megye demográfiai és gazdasági megerősödését mutatta, hogy 1748-ban az addig egy szolgabíróval m ű k ö d ő közigazgatási egységet Békési és Csabai j á r á s r a osz tották. A k ö v e t k e z ő átszervezés 1840-ben zajlott le, amikor két főszolgabírói járást (Békési és Csabai) és további három szolgabírói kerületet (Középponti, Orosházi és Szarvasi) alakítottak k i . A fond iratanyaga tíz állagra tagolódik. A z a) állag a közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e k sorozatát tartalmazza. A z 1790-es évek elejéig döntően latin, esetenként magyar nyel ven (kihallgatási jegyzőkönyvek, települések, egyes személyek folyamodványai) ve zették. A j e g y z ő k ö n y v e k b e n a sorszámozás évente újrakezdődik, a k a p c s o l ó d ó iratok iktatószáma az előbbiekkel megegyezik. A j e g y z ő k ö n y v e k fogalmazványai 1792-től k e z d ő d ő e n a b) állagban, évente az iratok után találhatóak. A közgyűlési j e g y z ő k ö n y vek minden darabja jelentős értéket képvisel, ezért különösen a veszélyeztetett köte tek esetében a fénymásolatok kutathatók. A z eredeti kötetek egy részét m á r restaurál tatta a levéltár. A j e g y z ő k ö n y v e k sorozatát a segédletek követik: a nemesi közgyűlé sen előfordult tárgyak rövid kivonata, lajstroma 1815—1846-ig, valamint a név-, hely es tárgymutatók (repertóriumok) 1715-1843-ig. A b) állag közgyűlési iratai között felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat, vár m e g y é k átiratait, szolgabírók, települések, egyének beadványait, az ezekkel kapcso latban hozott határozatokat, a vármegyét érintő összeírásokat, kimutatásokat, nyil vántartásokat találunk. A 18. századi iratanyag kutatásához a latin nyelv ismerete szükséges. A z 1844-1847. évi iratanyaghoz utólag regeszták készültek. A z anyag kutatását a fontosabb d o k u m e n t u m o k r ó l készült tematikai feltáró cédulagyűjtemény is segíti. A c) állag az országgyűlési követutasítások és követjelentések 1833-1848. évi irategyüttesét, m á s m e g y é k követjelentéseit tartalmazza. A z 1833-1836. évi anyag kutatását mutató segíti.

A d) állagban a nemesi felkelések (insurrectio) dokumentumait találjuk. A z ál lag a háborús helyzetben (itt konkrétan a napóleoni háborúk idején) meghirdetett ne mesi felkelések belső szervezési és gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratokat tartal mazza. Segédkönyv nem maradt fenn, ezért az iratokban történő tájékozódás laponkénti átnézéssel lehetséges. A z e) állag a M á r i a Terézia-féle úrbérrendezés, és a 19. századi úrbéri perek településenként összegyűjtött és rendezett iratait tartalmazza. A z úrbéri jegyzőköny vek sorozata az 1825-1847-ig tartó időszakot öleli fel. A z f) állagban 1812-1815., 1821. és 1830. évi katonaállítási iratok találhatók. A j e g y z é k e k a besorozott fiatalemberek vallásán, mesterségén, családi állapotán, szüle tési és lakhelyén kívül az egyházi és földesúri hovatartozását is feltüntetik. A g) állagban találhatók a katonatartással kapcsolatos elszámolások és az elbitangolt j ó s z á g o k kezelésével foglalkozó küldöttségek j e g y z ő k ö n y v e i az 1841-1849 közötti időszakból. A h) állag a kolerabizottság 1831. évi iratait tartalmazza. A z i) állagban három hirdetési jegyzőkönyvet (protocollum currentale) találunk az 1764-1794-es időből. A j) állag nemességi iratgyűjteménye igen hiányos, a dokumentumok j ó része elpusztult. A 16 dosszié az A é s B betűvel k e z d ő d ő nevekhez tartozó anyagot őrzi. a) Közgyűlési

jegyzőkönyvek

1715-1849

108 kötet = 7,71 ifm 1-82. kötet 83-92. kötet 93-106. kötet 107-108. kötet

b) Közgyűlési

Jegyzőkönyvek A közgyűlésben előforduló tárgyak rövid kivonata Repertóriumok A - Z A közgyűlési iratok 18. századi rendezettségét mutató lajstrom és mutató

iratok

1715-1849 1715-1846 1715-1843 1715-1765 1715-184 7

420 doboz = 58,80 ifm 1-420. doboz

c) Országgyűlési

Iratok Jegyzőkönyvi fogalmazványok követutasítások

és jelentések

1815-1847 1792-1847 1832-1848

7 doboz, 3 füzet = 0,98 ifm 1-7. doboz 8-9. füzet 10. füzet

Iratok Követjelentések, követutasítások nyilvántartása K ö z s z ü k s é g e k küldöttségének jelentése

1833-1848 1832-1843 1844

d) Nemesi felke lések iratai

1797-1839

4 doboz = 0,56 ifm 1-4. doboz

Iratok

1797-1839

e) Úrbéri iratok

1740-1860


f) Katonaállítási

Jegyzőkönyvek Települések úrbéri iratai

1825-1848 1740-1860

iratok

1812-1830

1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz

Iratok

g) A katonatartással küldöttség iratai

és a bitang jószágok

1812-1830 kezelésével

megbízott 1841-1849

1 c s o m ó = 0,06 ifm 1. c s o m ó

Jegyzőkönyvek

h) A kolerabizottság

iratai

1841-1849

1831

1 c s o m ó = 0,10 ifm 1. c s o m ó

Iratok

i) Hirdetési jegyzőkönyvek

1831 1764-1794

1 c s o m ó = 0,02 ifm 1. c s o m ó j) Nemességi

Iratok iratok

1764-1794 1731-1838

1 c s o m ó = 0,02 ifm 1. c s o m ó

Iratok

összesen: 439 doboz, 4 c s o m ó , 125 kötet és füzet = 69,09 ifm

1731-1838

IV. A . 2. B é k é s V á r m e g y e K ó r h á z i Bizottságának iratai 1838-1848 Egy megyei kórház felállításának igénye az 1820-as években merült fel, majd az első konkrét indítványt 1828 januárjában Vidovich György alispán nyújtotta be a nemesi közgyűlésnek. A z intézmény létesítéséhez szükséges anyagi alap előteremtése nehéz feladat volt. Ennek elvégzésére és a befolyt p é n z e k kezelésére, a pénzügyek intézésére ala kult meg 1838. augusztus 9-én a kórházi bizottság, amelyet a „kórházi pénztári biz tosság" elnevezéssel is illettek. A bizottság megalapítását a vármegyei közgyűlés 1099 és 1102/1838. számú végzése írta elő. E l n ö k e N ó v á k Antal alispán volt, tagjai Farkas G á b o r kórházi ügyvéd és Virágos Sándor kórházi pénztáros. A bizottság munkáját az ülésekről vezetett j e g y z ő k ö n y v e k dokumentálják. A kórház létesítéséhez szükséges tőkét a bizottság önkéntes a d o m á n y o k k a l , a gyulai c é h e k felajánlásaiból, az arisztokraták és honoráciorok alapítványi pénzeiből, a d o m á n y a i b ó l teremtette elő. Számosan - a bíróságok által be nem hajtott - követelé seiket ajánlották fel (vagy a teljes összeget, vagy felét, harmadát), amelyeket a kórház ügyvédje peres úton igyekezett megszerezni. 1846. április l-jén a megyei közgyűlés j ó v á h a g y t a a létesítendő kórház vezeté sére és m ű k ö d é s é r e vonatkozó szabályzatot. A megyei k ó r h á z első igazgatójának V i rágos Sándort választották meg. Virágos szerkesztette meg az előbb említett szabály rendeletet, amely - többek között - megállapította a kórházi bizottság ügykörét is, és kimondta, hogy teljhatalommal vezeti az intézetet. A bizottságnak csak abban az eset ben kell kérnie a vármegye jóváhagyását, ha nagyobb változtatásokat szeretne véghez vinni. A bizottság minden negyedév negyedik napján kötelezően ülést tartott, minden félév végén jelentést tett a vármegyei közgyűlésnek a kórház betegforgalmáról és a pénzügyek állásáról. A z igazgató - aki egyúttal a pénztárnok is - teljhatalommal bírt, és teljes felelősséggel tartozott. A z intézmény 1846. május l-jén nyílt meg tíz ággyal. A fennmaradt j e g y z ő k ö n y v e k és iratok (peres iratok, adományozók névsorai, adománylisták, sorsjegylisták) forrásértékét az adja, hogy egy ma is m ű k ö d ő , nagy egészségügyi intézmény születését dokumentálják. A z iratok év és kronológiai sor rendben vannak rendezve. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatha tók. A bizottság működésének folytatása a IV. B . 254. és IV. B . 402. fondokban talál ható. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz

Jegyzőkönyvek Iratok

1839-1848 1838-1848

IV. A . 3. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített v á r m e g y é k II. József-féle közigazgatásának B é k é s v á r m e g y é r e vonatkozó iratai 1786-1790 II. József reformintézkedéseinek egyike volt a vármegyei önállóság megszün tetése, és a kerületi igazgatási rendszer bevezetése, amellyel a központi kormányzat tal szembenálló rendi ellenállást kísérelte meg ellehetetleníteni. A z 1785. június l-jén életbe lépett rendelkezés értelmében felmentették tisztségükből a vármegyei főispá nokat, és kerületi királyi biztosokat neveztek k i . A kerületi biztosok széles - a k ö z igazgatást, az igazságszolgáltatást és a kamarai igazgatást felölelő - hatáskörrel ren delkeztek. A z ország területét 10 kerületre osztották. A z egyesített Békés-CsanádC s o n g r á d megyék a nagyváradi kerülethez tartoztak, Bihar, Szabolcs vármegyékkel és a Hajdú Kerülettel egyetemben. A kerület élén 1786-1787-ben gróf Teleki Sámuel, 1787-1790-ben hallerkői Haller József állt. Békés megye 1786. május 27-én tartotta utolsó gyűlését. A z összevont v á r m e g y é k székhelyévé Szegvárt (Csongrád megye) jelölték k i , a legelső megyei méltósá got, az alispáni címet, síkabonyi A n g y a l József viselte. A n g y a l József a posztot a helytartótanács 1786. április 11-diki leirata értelmében nyerte el. A z egyesített vár m e g y é k alakuló közgyűlésüket 1786. június l-jén tartották. II. József halála előtt töb bek között ezt az intézkedést is visszavonta, így négy év után visszaállt az eredeti vármegyei állapot. Békés vármegye 1790. április 26-án tartotta restaurációs gyűlését, ahol Angyal József nyerte el a jelöltek közül az immár ismét önállóvá vált megye alispáni tisztét. A z egyesítéskor Békés megye levéltárát is Szegvárra szállították. A helytartóta n á c s 1790. március 2-án kiadott rendelkezése szerint az unió alatt keletkezett iratokat az adott m e g y é n e k vissza kellett juttatni. A h á r o m megyét érintő iratanyagot (rende zetlen, lajstromozatlan állapotban) szállították 1790 tavaszán Gyulára. A szétválasz tással 1799 d e c e m b e r é r e készültek el. A későbbiek folyamán a C s a n á d megyei aktá kat elszállították, de Csongrád megye nem jelentkezett értük, így azokat a 20. század elején visszareponálták a B é k é s megyei iratanyagba. Ezeket a Csongrád megyét illető dokumentumokat tehát napjainkban is itt lehet kutatni. A fondot k é t állag alkotja. A z a) állag ügyviteli jegyzőkönyvei iktatókönyvek is egyben (1787-1788), tehát segédletként szolgálnak az adott időszakból származó irat anyaghoz. A z 1786. és 1790. évi iratokhoz a IV. A . 1. (Békés V á r m e g y e Nemesi K ö z gyűlésének iratai) fond a) állagában található repertóriumok használhatók segédlet k é n t . Itt nyertek elhelyezést az 1788-1789. évekből megmaradt úrbéri j e g y z ő k ö n y vek is. A b) állag a korabeli iratanyagot csaknem hiánytalanul tartalmazza. Itt találha tók a már említett Csongrád megyei vonatkozású iratok is. A fond iratanyagának k u tatásához a n é m e t és a latin nyelv ismerete is szükséges. a) Jegyzökönyvek 1 doboz, 7 kötet = 0,64 ifm

1787-1789

1-7 kötet 8. doboz b) Altalános

Ügyviteli j e g y z ő k ö n y v e k Úrbéri j e g y z ő k ö n y v e k iratok


1787- 1788 1788- 1789

1786-1790

Iratok

Összesen: 61 doboz, 7 kötet = 9,04 ifm

1786-1790

IV. A . 4. B é k é s v á r m e g y e e l s ő alispánjának iratai 1788-1847 A vármegyei nemesi önkormányzat első tisztviselője volt az alispán (vicecomes) m á r a 16. században. A z 1548. évi 70. tc. értelmében az alispánt a főispán a v á r m e gyével történt megegyezés alapján választotta. A státus egyértelmű rendezésére 1723ban került sor, amikor az 56. tc. kimondta, hogy a főispán négy jelöltje közül a me gyei közgyűlés választja k i a posztra legrátermettebb tisztviselőt. Feladatköre szerteágazó volt. Végrehajtotta a helytartótanács és a megyei k ö z gyűlés rendelkezéseit, irányította a tisztviselői kart. Elnökölt a vármegyei törvény széken (sedria) és a nemesi közgyűlésen. Vezető szerepet játszott a megyei közigaz gatás valamennyi ágában (igazságszolgáltatás, közigazgatás, adóigazgatás, hadi ügyek). Legfőbb segítői a másodalispán (substitutus vicecomes), a j e g y z ő k , az adószedő, a pénztárnok és a levéltárnok voltak. A 18. század végétől a megyei főorvos, m é r n ö k és b á b a is az adminisztráció alkalmazottjai voltak. A megye j á r á s o k r a (processus) osz lott, amelyek élén szolgabírók és segítőik, az alszolgabírók álltak. Eljártak - az alis pán jobb kezeként - a közigazgatási (popularis, dicalis conseriptio, forspont, nemesi felkelés, k ö z m u n k a szervezése, utak, gátak, hidak rendben tartása), valamint az es küdt (juratus assessor) segítségével a jogi ü g y e k b e n . A z alispán, illetve a szolgabíró kisebb polgári peres ügyekben ítélkezett. A z ítélet ellen a megyei törvényszéken lehe tett fellebbezni. A viszonylag nagy terjedelmű fond hét alispán (Angyal József, Csupor László, Vidovich György, Cseh Ferenc, N ó v á k Antal, Simay Kajetán, Szombathelyi Antal) m ű k ö d é s e alatt keletkezett iratokat tartalmazza. A z a) állagban találhatók az alispáni j e g y z ő k ö n y v e k 1807-1847-ig. A repertóriumok ( A - Z ) 1827-1830. évekből marad tak fenn. A b) állag 39 doboza az alispánok m ű k ö d é s e alatt keletkezett iratokat őrzi 17881847-ig. A z iratanyagban a j e g y z ő k ö n y v e k (évenkénti újrakezdődő sorszámozása megegyezik az iratok sorszámaival) és a repertóriumok segítségével lehet kutatni. A z iratok részben latin nyelvűek. A c) állagban 1792. évi nyomtatványok vannak elhelyezve.

a) Alispáni jegyzökönyvek

1807-1847

49 kötet = 0,61 ifm 1 ^ 5 . kötet 46-49. kötet b) Alispáni

Jegyzőkönyvek Repertóriumok

iratok

1807-1847 1827-1830 1788-1847


Iratok

c) Nyomtatványok

1788-1847 1792


Nyomtatott iratok

1792


IV. A . 5. Békés v á r m e g y e másodalispánjának iratai 1825-1841 Békés vármegyében a másodalispáni hivatalt a helytartótanács 1818. október 20-án kiadott 29 361. számú rendeletével állították fel. A megye közgyűlése ugyan ezen év december 28-án négy jelöltet állított, első helyen kiemelve Rosthy Albert főjegyzőt és táblabírót, akit a főispán - Bedekovich Ferenc - is elfogadott, és 1819. szeptember 24-én kinevezett. Rosthy Albert 1826. július 25-ig töltötte be ezt a posz tot, majd őt Cseh Ferenc követte 1832-ig. Horváth Antal 1837-ig, báró Wenckheim B é l a 1840-ig, báró Wenckheim József 1842-ig tevékenykedett másodalispánként. A fond iratai m ű k ö d é s ü k idejéből származnak. A másodalispánok elsősorban igazság szolgáltatási feladatokat láttak el. A kis terjedelmű iratanyag a) állagában jegyzőkönyvek, a b) állagban a kapcso l ó d ó iratok találhatók. A z iratok kutatásához a jegyzőkönyvek segédletként használ hatók. a) Másodalispáni

jegyzőkönyvek

1826-1841

5 füzet = 0,04 ifm 1-5. füzet

Jegyzőkönyvek

1826-1841

b) Másodalispáni

iratok

1825-1841


Iratok

1825-1841

Összesen: 1 doboz, 5 füzet = 0,14 ifm

IV. A . 6. B é k é s v á r m e g y e a d ó s z e d ő j é n e k iratai 1770-1845 A megyei adószedő (perceptor) feladata az állami és a vármegyei adók besze dése, kezelése volt (lásd az 1715. évi 57. tc.-t). A z adókivetés és beszedés a dicalis összeírások alapján zajlott le. A z adóösszeírást a szolgabírók és az esküdtek végez ték. A z összeíró biztosok minden évben maguk elé rendelték a jobbágyokat, akiknek számot kellett adni a velük egykenyéren é l ő családtagjaikról, szolgálóikról, szolgáló lányaikról, jószágállományukról, ingatlanjaikról (ház, föld, malom), e g y é b j ö v e d e l meikről (kocsma, mészárszék, haszonbérlet, kézművesség, kereskedelem, pálinkafő z ő üst, m é h k a s o k ) , valamint a közös haszonvételekről (legeltetés, fuvarozás, nádvá gás). A z adóösszeíráskor feltüntették azt is, k i , milyen címen nyert felmentést az adó fizetés alól (papok, honoráciorok, obsitos katonák, insurgensek, megyei b á b á k ) . A fond az 1770-től keletkezett megyei dicalis (rovás) összeírások anyagát tar talmazza. A többi adónyilvántartás (regnicolaris, megyei adóösszeírások) a k ö z g y ű lési iratok között, valamint a kigyűjtött feudális kori összeírások fondjában X V . 30. találhatók. A z adószedői iratok 1266 kötetet tartalmaznak. A községek alfabetikus sorrend jében rendezett összeírások egységes szempontok alapján készültek. A fejlécek rova tai helytartótanácsi utasítás alapján az egész országban egységesek voltak. A nyomta tott fejrovattal készült kötetek egy-egy k ö z s é g adóösszeírásait tartalmazzák. A B é k é s Megyei Levéltárban őrzött dicalis összeírások jelentős forrásértéket képviselnek, mivel a megye minden korabeli településéről legalább fél évszázadnyi, adózással kapcsolatos adatot szolgáltatnak. Latin, majd 1833/34-től magyar nyelven készültek. A feudális kori összeírások nyilvántartásában Ö. 28. jelzet alatt szerepel nek. 1266 kötet = 28,20 ifm Dicalis összeírások 1-106. kötet 107-198. kötet 199-240. kötet

településenként B é k é s mezőváros Békéscsaba nagyközség Békésszentandrás k ö z s é g

1770-1845 1771-1840 1772-1839 . 1800-1844

241-283. k ö t e t 284-322. kötet 323-381. kötet 382-429. kötet 430-523. kötet 524-582. kötet 583-645. kötet 646-688. kötet 689-755. kötet 756-810. kötet 811-869. kötet 870-931. kötet 932-973. kötet 974-1072. kötet 1073-1127. kötet 1128-1198. kötet 1199-1263. kötet 1264-1266. kötet

Doboz község Endrőd község Füzesgyarmat mezőváros G y o m a község Magyargyula m e z ő v á r o s N é m e t g y u l a mezőváros Gyulavári község K é t e g y h á z a község Körösladány község Köröstarc sa község M e z ő b e r é n y község O r o s h á z a község Öcsöd község Szarvas mezőváros Szeghalom község T ó t k o m l ó s község V é s z t ő község név nélkül

1772- 1844 1791-1844 1775- 1842 1780-1844 1773- 1844 1772-1844 1770-1843 1776- 1838 1772- 1845 1775-1836 1775- 1837 1773- 1836 1772-1843 1776- 1844 1772- 1837 1773- 1844 1773-1842 év nélkül

IV. A . 7. B é k é s V á r m e g y e S z á m v e v ő s z é k é n e k iratai 1807-1847 A v á r m e g y é k pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló számvevőségek a 19. század elejétől alakultak meg. A kamara szorgalmazására építették k i a megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot. A z első bizottságok - kötelező rendelet híján - még „ad hoc" jellegűek voltak, tagságuk nem volt állandó. B á r a magyar kamara kiadott 1824. július 4-én egy 42 pontot m a g á b a foglaló rendeletet az e l s z á m o lások rendjéről, ezt a v á r m e g y é k r e nézve nem tették kötelezővé. A megyei s z á m v e v ő törvényszékek a helytartótanács 1847. március 23-diki rendelete alapján jöttek létre. A z elnöki tisztet az alispánok töltötték be, a szék tagjai pedig a tiszti ügyész, a perceptor (adószedő), a nótárius (jegyző) és négy megyei esküdt voltak. A megyei s z á m v e v ő törvényszékek az 1848. 11. tc. alapján számvevőszék néven működtek 1850. április 17-ig, a pénzügyigazgatás állami átszervezéséig. Békés m e g y é b e n a számvevőszék meglétére 1807-ből van először adat, szám adásokat vizsgáló törvényszék néven. Tagjai voltak: a megye egyik táblabírája, aki az elnöki tisztet töltötte be, h á r o m táblabíró, egy alszolgabíró, két megyei esküdt, a me gyei aljegyző és a megyei ü g y é s z . 1830-ban censualis széknek nevezte m a g á t a b i zottság. Üléseit az első alispán elnöklete alatt tartotta, a megye hat táblabírájának, főjegyzőjének, számvevőjének, a csabai főszolgabírónak, egy megyei esküdtnek, a megyei főadószedőnek és a m á s o d aljegyzőnek a részvételével. 1844-ben m á r szám vevőszék néven működött. E l n ö k e az első alispán, de összetétele némileg m e g v á l t o -

zott az 1830-as állapothoz képest. A z üléseken öt megyei táblabíró, a főpénztárnok, az alpénztárnok, a s z á m v e v ő , a gyulai főszolgabíró, egy megyei esküdt, az alügyész és az aljegyző vettek részt. A bizottság előadója a s z á m v e v ő és a főpénztárnok volt. A bizottság a k ö z g y ű l é s n e k tartozott felelősséggel, és a számadások felülvizs gálatán túl a megyei p é n z e k hovafordítására is volt befolyása. A számvevőszék ülése iről j e g y z ő k ö n y v készült. A z üléseken vizsgálták felül a benyújtott okmányokat, és döntöttek arról, hogy melyiket terjesszék a megyei k ö z g y ű l é s elé. A z ülésekre be nyújtott o k m á n y o k a t a j e g y z ő k ö n y v sorszáma szerint évenként gyűjtötték össze. A fond három doboznyi anyagában jegyzőkönyvek, számadások, számvevői je lentések (a számvevői tisztséget 1790-től töltötték be B é k é s megyében) és az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok találhatók. Képet kap a kutató a megyei ügyvitel költsé geiről, az irodaszer-ellátásról. A számvevőszéknek benyújtott okmányokból fény de rül az adószedésekből e r e d ő j ö v e d e l m e k r e , a k ö z m u n k á k költségeire, a megyei pénz tárak és alapok elszámolásaira. A korabeli hiteléletbe adnak betekintést azok a doku mentumok, amelyek a különféle pénztárak és alapok (árva-, kórházi-, árvíz- és tűzkárosultak segélyezésére) tőkepénzeinek gyulai polgárok s z á m á r a történő kihelyezését dokumentálják. A z iratanyag a j e g y z ő k ö n y v e k segédletkénti használatával kutatható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz

S z á m a d á s o k a t vizsgáló törvényszék j e g y z ő k ö n y v e 1807 B é k é s megye censualis székének j e g y z ő k ö n y v e 1830 Számvevőszéki j e g y z ő k ö n y v e k 1843-1847 Számadások 1842 S z á m v e v ő i jelentések 1843-1847 A z endrődi kórházzal kapcsolatos iratok 1837-1844

IV. A . 18. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1810-1847 A megyei egészségügyi szervezetet M á r i a Terézia uralkodása idején a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) alkotta. 1753-ban Ernst Károlyt megyei chirurgussá választották, majd 1770-től Wizinger Károly fog lalta el a megyei orvosi posztot. 1787-ben az egyesített v á r m e g y é k (Békés-CsanádCsongrád) főorvosa Rigler Zsigmond volt (lásd IV. A . 8. fondot), akit 1790-1812-ig Békés megye tiszti főorvosi posztján találunk. Rigler Zsigmond egyik legnagyobb érdeme, hogy bevezette a m e g y é b e n a nagy g y e r m e k h a l a n d ó s á g o t okozó h i m l ő elleni védőoltást (1802-ben csaknem 3000 oltást végzett el). 1812. július 21-én Tormássy Lajos lépett a helyére, aki 50 éven át volt tiszti főorvosa a megyének. A fond anyaga j e l e n ő s forrásértéket képvisel, nemcsak orvostörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is. A z időszaki főorvosi jelentéseken kívül járványokkal

kapcsolatos jelentések, gyógyító személyzet névsorai, kuruzslói m ó d s z e r e k leírásai találhatók az iratok között. Segédlet hiányában a dokumentumok egyenkénti átnézés sel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz

Iratok

1810-1847

IV. A . 8. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített vármegyék II. József-féle közigazgatásának tiszti főorvosi iratai 1787 A megyék egészségügyi szervezete Mária Terézia uralkodása idején alakult k i a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) szemé l y é b e n . A z iratok a II. József által időszakosan keresztülvitt közigazgatási reform idején keletkeztek. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített vármegyék főorvosa Rigler Zsigmond volt. A fond a neki alárendelt orvosok összesítő jellegű, statisztikai adatok ban bővelkedő jelentéseit tartalmazza, amelyek orvostörténeti vonatkozásban képez nek jelentős forrásanyagot. A z iratjegyzék - l - l 8 - i g terjedően találhatóak eredeti számsorrendjükben a dokumentumok - rövid tartalmi kivonata segíti az anyagban t ö r t é n ő tájékozódást. 1 doboz = 0,03 ifm 1. doboz

Iratok

1787

IV. A . 9. Békés v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1813-1847 Békés vármegye első önálló m é r n ö k e , Bodoky Henter Mihály 1810-ben foglal ta el posztját. Elődje Vertics József egyszerre több megye mérnöki hivatalát is viselte. Bodoky Mihályt 1838-ban fia, Bodoky Henter Károly követte, aki 1868-ig - haláláig - töltötte be B é k é s megye mérnöki tisztét. A z iratanyagban a m e g y é b e n lévő hidak, megyei tulajdont k é p e z ő épületek, katonai kvártélyok létesítési és karbantartási adatai, ezekkel kapcsolatos költségveté sek, elszámolások találhatók. A közmunkakivetések a fogatos és a kézi m u n k a e r ő községenkénti adatait tartalmazzák. A dokumentumokban lévő helyszíni leírások egy korú határnevek, fokok, erek, vízfolyások neveinek gazdag forrásai. A vizek és utak

regulázásában m u n k á l k o d ó állandó küldöttség jelentései és jegyzőkönyvei a megye egykorú földrajzi és vízrajzi helyzetéről tájékoztatják a kutatót. A z iratokat ügyira tonként sorszámozták, évente újrakezdődően. M i v e l segédkönyvek nincsenek, a do kumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 2 doboz = 0,28 ifm 1-2. doboz

Iratok

1813-1847

IV. A , 10. B é k é s V á r m e g y e T ö r v é n y s z é k é n e k iratai 1715-1848 A nemesi megye legfőbb jogszolgáltató szerve a sedria (sedes judicaria) volt a 17-19. században. Szervezete és m ű k ö d é s e a II. József uralkodása alatt életbe lépte tett Novus Ordo Judiciarius (Új Igazságszolgáltatási Rend) alkalmazásának időszakát kivéve a 19. század közepéig folyamatos és állandó volt. A sedriának már a 17. század első felében külön tagozata tárgyalta a polgári és büntetőügyeket. A bűnpereket tár gyaló törvényszék 1613-ban vált k i az egységes bírói szervezetből. A közbűntettek a felségsértést és a hűtlenséget kivéve - a büntetőtörvényszék elé tartoztak. A fontos polgári perekben a polgári sedria ítélkezett. A hatásköröket a törvények nem határol ták pontosan körül, nagy szerepük volt a vármegyei szabályrendeleteknek és a szo kásjognak. A sedriát az alispán hívta össze, és ő töltötte be az elnöki funkciót is. Tagjai a j e g y z ő , az ügyész, a szolgabírák és az esküdtek voltak. A tárgyalásokon választás nélkül részt vehetett a v á r m e g y e bármely nemese. A z ülések lefolyását, tárgyát, a vallomásokat és a hozott határozatokat eleinte a közgyűlési j e g y z ő k ö n y v b e n rögzítet ték. A 18. század első negyedétől kezdve alakult k i az a gyakorlat, hogy a sedriális ü g y e k jegyzőkönyveit m á r külön kezelték. A sedria általában évente négyszer ülése zett. Békés vármegye törvényszékének működéséről csak a megye 1715-ben történt újjászervezése óta vannak hiteles iratok és adatok. A fond h á r o m állagra tagolódik. A z a) állagban a polgári peres iratok találhatók. Jegyzőkönyvi tisztázatok és fogalmazványok 1784—1847-ig terjedő sorozatával kez dődik az állag. A 18. században a polgári és b ü n t e t ő perek jegyzőkönyveit m é g nem különítették el egymástól, így a k ü l ö n b ö z ő perfajtákban hozott ítéleteket váltakozva foglalták a j e g y z ő k ö n y v e k b e . Ennek következménye, hogy az első három j e g y z ő k ö n y v 1790-1820-ig mindkét fajta ügyeket tartalmaz. A z iratok (kapcsolódva a jegy zőkönyvekhez) kártérítési-, határ-, árenda-, birtok-, hagyatéki-, örökösödési-, válóés m é g számos másféle perről szólnak. A raktári jegyzékben az a l - és felperes nevét és az ügy m i n e m ű s é g é t pertestenként tüntették fel, és ez megkönnyíti az anyagban történő tájékozódást az 1734-1805-ig terjedő időszakban. Ezt követően a vonatkozó j e g y z ő k ö n y v és az iratjegyzék segítségével lehet tájékozódni.

A b) állagban a csődperek kerültek elhelyezésre. A csődtörvényszéket az 1840. évi 22. tc. hozta létre. A c s ő d ü g y e k korábban polgári vagy büntetőbírósági perként folytak. A j e g y z ő k ö n y v e k 1841-1847-ig fennmaradtak, az iratok 1839-1848-ig. A pertestek számozása az előbbi időszakra vonatkozóan 1—47-ig folyamatos. A raktári j e g y z é k név szerint feltünteti a csődeljárás alá vont személyeket. A c) állag a büntetőperek jegyzőkönyveit és iratait foglalja m a g á b a n . a) Polgári perek iratai

1734-1848

16 doboz, 4 kötet = 2,74 ifm 1-3. kötet 4. kötet 5 - 6 . doboz 7 - 1 6 . doboz 17. doboz 18-19. doboz 18-19. doboz 18-19. doboz 20. doboz

Polgári és b ű n ü g y i peres j e g y z ő k ö n y v e k Polgári peres j e g y z ő k ö n y v Jegyzőkönyvi fogalmazványok Polgári peres iratok Kigyűjtött válóperes iratok Kigyűjtött visszahelyezési, ellenállási, hatalmas kodási, becsületsértési perek Polgári per ü g y e k lajstromai Mutató Sima és Csudaballa határperének iratai

b) Csődperek

iratai

1790-1820 1824-1835 1784-1847 1734-1847 1829-1847 1815-1841 1842-1847 1782-1848 1833 1839-1848

9 doboz = 1,26 ifm 1-2. doboz 3 - 9 . doboz

Jegyzőkönyvek C s ő d p e r e k iratai

c) Büntetőperek

iratai

1841-1847 1839-1848 1715-1847

66 doboz, 6 kötet = 9,60 ifm 1-5. kötet 6-11.doboz 12-70. doboz 71. doboz 72. kötet

Jegyzőkönyvek Jegyzőkönyvi fogalmazványok Büntetőperek iratai Büntetőperek lajstromai Büntetőperek névmutatója

Összesen: 91 doboz, 10 kötet =13,60 ifm

1821-1844 1785-1847 1715-1847 1841-1846 1716-1780

IV. A . 20. B é k é s - C s a n á d - C s o n g r á d egyesített v á r m e g y é k II. József-féle T ö r v é n y s z é k é n e k (Judicium Subalternum) Békés m e g y é r e vonatkozó iratai 1787-1790 II. József reformintézkedései nemcsak a vármegyei közigazgatás, hanem a bí ráskodás területére is kiterjedtek. 1785. szeptember 25. és december 12. között k i adott rendeleteivel (Novus Ordo Judiciarius) átszervezte az igazságszolgáltatás intéz ményrendszerét. Megszüntette az alispáni és a főszolgabírói ítélőszéket, majd 1787. április 2-án kelt intézkedésével (Sanctio Criminalis Josephina) megvonta az úriszé kektől a büntető hatalmat. A z új bíráskodási eljárásban a nemesek é s nem nemesek egyforma elbírálás alá estek. Szervezetileg a következőképpen alakult át az igazság szolgáltatás: az ország új közigazgatási-területi beosztásának megfelelően 38 elsőfo kú bíróságot (Judicium Subalternum) szerveztek. Ezek átvették az addigi vármegyei s e d r i á k é s úriszékek b ü n t e t ő joghatóságát. A z új rendszer 1787. szeptemberétől 1790. áprilisáig működött. A haldokló II. József 1790. j a n u á r 26-án visszavonta Magyaror szágra vonatkozó rendeleteit. A fond anyagát k é p e z ő iratok a fenti időszakban keletkezett dokumentumoknak csak töredékét jelentik. A megyerendszer visszaállítása után nem történt meg az irat anyag visszaállítása, de a megyék sem jelentkeztek értük. A z eredetileg M a k ó n elhe lyezett iratokat Szegedre szállították, és ma is ott őrzik nagy részét. A Békés M e g y e i Levéltár által őrzött fond büntetőügyeket tartalmaz. A j e g y z ő k ö n y v e k e n és az iktatott iratokon kívül foglyok névjegyzékei is fennmaradtak. A z anyagban történő kutatást segíti, hogy az iratok a j e g y z ő k ö n y v e k határozati sorszámával megegyezően, irat jegyzékekkel vannak elhelyezve, s ezek feltüntetik a vádlottak nevét és a bűncselek m é n y fajtáját. A z iratok - kis mennyiségük ellenére - fontos forrását képezik a jozefinista i d ő s z a k j o g g y a k o r l a t á n a k . 1974-ben került a fond leválasztásra a B é k é s Megyei Tör v é n y s z é k feudális kori irataiból. a) Jegyzőkönyvek

1787-1790

1 kötet = 0,03 ifm 1. kötet

Jegyzőkönyvek

b) Iratok

1787-1790 1787-1790

3 doboz = 0,39 ifm 1-2. doboz 3. doboz

Iratok Fellebbviteli ügyek iratai

Összesen: 3 doboz + 1 kötet = 0,42 ifm

1787-1789 1789

IV. A . 11. B é k é s v á r m e g y e központi szolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1841-1847 A feudális kori megyei törvénykezés a kisebb jelentőségű igazságszolgáltatási ü g y e k b e n a járási főszolgabírákat, szolgabírákat bízta meg az eljárás lefolytatásával. Elsősorban kisebb értékösszegű - ahogyan azt 1836. évi 20. tc. is leszögezi - polgári követelések minél hamarabb történő elbírálására folytatták az úriszékeken, szolgabí rói székeken, illetve a községi bírák előtt a szóbeli pereket. A törvény szerint 60 forint értékig terjedő perlekedéseket intézhettek el. A z 1840. é v i 11. tc. kiterjesztette az 1836. évi törvény hatályát 200 forint értékig. A z élőszóban előadott panaszt a bíróság (szolgabíró és esküdtje) jegyezte le, majd a megyei vagy községi esküdt megidézte az alperest, a panasz másolatával. A tárgyaláson a bíró meghallgatta a feleket, érveiket, bizonyítékaikat j e g y z ő k ö n y v b e foglalta, majd az ügy elbírálása után ítélkezett. A fen tebb említett 1836. évi törvény értelmében egyfokú fellebbezésre volt lehetőség a meghozott határozat ellen. A Békés megyei k ö z g y ű l é s 1842-ben rendelte el, hogy a szolgabírák is rendes bírói széket tartsanak, é s írásban is dokumentálják az előttük lefolyt pereket. A fond Békés v á r m e g y e központi szolgabírója előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza, 184 l - l 847-ig. A központi (gyulai) szolgabírói kerületet 1840-ben hozták létre, é s a Békési j á r á s h o z tartozott (a középponti szolgabíró főszolgabírói c í m m e l rendelkezett). F e n n h a t ó s á g a Magyar- és N é m e t g y u l a mezővárosokra, Doboz és Gyulavári falvakra terjedt k i . Szolgabírái, így a szóbeli perek bírái a következő személyek voltak: 1840-1843-ig Stummer Imre, 1843-1846-ig Karassiay István, 1846— 1849-ig Ambrus Lajos. A z iratanyagban található pertestek számozása évente újra kezdődött. A fenn maradt j e g y z ő k ö n y v iktatóként is használható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz

Jegyzőkönyv Iratok

1847 1841-1847

IV. A . 12. A B é k é s i járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1842-1847 Lásd a IV. A . -11. e l s ő két bekezdését. A fond a Békési járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza. A Békési főszolgabírói kerülethez tarto zott Békés mezőváros, F ü z e s g y a r m a t m e z ő v á r o s , Körösladány, Szeghalom, Vésztő helységek, Bélmegyer, Fásmellék, Bucsa é s Sima puszták. A kerület főszolgabírója 1840-1849-ig Kiss J á n o s volt. B á r a perek tárgyát kisebb összegű követelések és

tartozások képezik, ennek ellenére sok érdekes és j e l l e m z ő kortörténeti adatot tartal maznak. A fond anyaga a j e g y z ő k ö n y v e k és a hozzájuk mellékelt perbeli iratok átné zésével kutatható. 2 doboz = 0,20 ifm 1-2. doboz

Jegyzőkönyvek a hozzájuk mellékelt iratokkal

1842-1847

IV. A . 13. A Csabai j á r á s főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1845-1846 Lásd a I V A . 11. első két bekezdését. A fond a Csabai járás főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratait tartalmazza 1845-1846. évből. A Csabai járás főszol gabírói kerületébe tartozott: Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és Kiskondoros puszták. A főszolgabírói tisztet Tomcsányi József viselte. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz


1845-1846 1845-1846

IV. A . 17. A Csabai j á r á s főszolgabírójának iratai 1815-1847 A z 1729. évi 25. tc. kötelezte a megyei tisztviselőket, hogy évente helyezzék el a megye levéltárában az általuk befejezett perek iratait. A törvény ellenére m é g a 19. század első felében is előfordult, hogy az igazságszolgáltatás dokumentumai, vala mint a közigazgatási intézkedések is a szolgabíráknál maradtak (esetenként a családi levéltárba kerültek). B é k é s m e g y é n e k 1748-ig egy szolgabírája volt, ettől kezdve pedig kettő, a b é kési és a csabai, a kialakított két járásnak (processus) megfelelően. 1840-ben a békési járást kettő, a csabait három kerületre tagolták. A Csabai főszolgabírói kerülethez tartozott Békéscsaba, Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Kamut, Nagy- és K i s k o n doros. A Csabai járás fennmaradó területe két szolgabírói kerületre oszlott: az Oros házi és a Szarvasi szolgabírói kerületekre. A j á r á s élén a főszolgabíró (judex nobilium - j u d l i u m ) állt, a k e r ü l e t e k ( c i r k u l u s o k ) é l é n a s z o l g a b í r á k és a l s z o l g a b í r á k (vicejudlium). A főszolgabíró feladata volt az egész j á r á s ügyeinek intézése, a feljebbvalók

leiratainak ü g y é b e n történő intézkedés. Hatáskörébe tartozott a katonaállítás (statutio militum) ellenőrzése, a lakosság összeírásának (popularis conseriptio) felügyelete, a helységek különféle kötelezettségei Végrehajtásának (előfogat, portio kiállítása, köz m u n k á k végzése) lebonyolítása. Intézkedett az insurrectios ügyekben (nemesség össze írása háború idején), felügyelte az utak, hidak, gátak rendben tartását. Végrehajtotta az alispán utasításait, meghallgatta a lakosság panaszait és intézkedett ügyeikben. A szolgabírói ítélőszék (fórum judlium) intézménye a járásokban a 18. század ban alakult k i . A főszolgabíró (szolgabíró) egy esküdttel egyetemben 3000 forintig terjedő polgári peres ügyekben, valamint 12 forintig (illetve nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkezhetett. A szolgabírák segítőtársa a közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben egy aránt az esküdt (juratus assessores-jurassor) volt. A szolgabírák mellett egy rendes és t ö b b tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) működött. A legfontosabb ügyekben a szolgabíró és az esküdt mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. A z iratanyag a k ö v e t k e z ő főszolgabírák idejéből származik: Paulovics József (1803-1818), Stummer János (1818-1834), Simay Kajetán (1834-1840) Kállay Ig n á c (1840-1843), Tomcsányi József (1843-1843), Kiss Péter (1846-1849). A z iratokhoz nem tartozik segédlet, nagy részük nem is lett iktatva, ezért a rak tári jegyzékben évkoronként d a r a b s z á m u k van feltüntetve. A levéltári rendezés során időrendi sorrendben lettek elhelyezve. A z iratanyagban történő kutatás az iratanyag darabonkénti átnézésével lehetséges. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz

Iratok

1815-1847

IV. A . 16. A B é k é s i j á r á s esküdtjének iratai 1829-1834 A z esküdt (jurassor) a szolgabíró segítőtársa volt közigazgatási és igazságszol gáltatási ügyekben. A szolgabíró mellett egy rendes és változó számú tiszteletbeli esküdt (honorarius jurassor) tevékenykedett. A z esküdt a rábízott feladatokat jórészt önállóan intézte el. A fontosabb közigazgatási és bíráskodási ügyekben a szolgabíró és esküdtje, mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Ilyen m i n ő ségben m á r a 17. századtól részt vettek az úriszéki bíráskodásban. A z 1836. évi 10. tc. kötelezően előírta, hogy a szolgabírát és esküdtjét meg kell hívni a földesúr ellen folyó úrbéri pereket tárgyaló úriszékre. A z esküdtek a szolgabírók mellett részt vettek a szolgabírói ítélőszékeken (fórum judlium), ahol 3000 forintot meg nem haladó pol gári peres ügyekben, valamint 12 forintig (nem nemesek esetében 12 botütésig) terje d ő kihágási ügyekben ítélkeztek. A fond anyagát k é p e z ő jegyzőkönyv B é k é s v á r m e gye alispáni iratanyagának rendezésekor került elő. A z 1829-34, években keletkezett

j e g y z ő k ö n y v napra szólóan rögzíti az esküdt minden eljárását, az általa hozott intéz kedéseket, lényegében hivatali munkájáról nyújt teljes áttekintést. A négy füzetből álló anyag mutatókönyv és egyéb segédletek hiányában átnézéssel kutatható. 1 c s o m ó = 0,02 ifm 1.csomó

Jegyzőkönyv

1829-1834

IV. A . 15. Vegyes iratok 1719-1848 (1944) A fond 27 dossziét tartalmaz. A dossziék tartalma széles skálán mozog: határki igazítási, osztályos, visszahelyezési perek mellett táblabírák névsora, nemesösszeírás, útlevéljegyzék, birtokkönyv, katonai ü g y egyaránt szerepel benne. Itt van elhelyezve a gyulai Almásy-kastély 1885. évi leltára is. A négy dobozban található iratanyag a raktári j e g y z é k segítségével j ó l kutatható. 4 doboz = 0,56 ifm 1-4. doboz

Iratok Balázs István feljegyzései

1719-1944 1841-1848

Polgári kor A szabadságharc korszaka IV. B. 101. Békés V á r m e g y e Ideiglenes, majd K ö z p o n t i B i z o t t m á n y á n a k iratai 1848 Békés V á r m e g y e Ideiglenes B i z o t t m á n y a 1848. m á r c i u s 29-én alakult meg G y u l á n . A z alakuláskor készült j e g y z ő k ö n y v nem nevezte meg sem a tagokat, sem a tisztségviselőket. A z 1848. április 3-án magát m á r központi bizottmánynak n e v e z ő testület j e g y z ő k ö n y v e szerint az elnöki tisztet Szombathelyi Antal első alispán töltöt te be. Mellette 12 tagot említenek név szerint, akiknek egyharmada nem megyei tiszt viselő, hanem a társadalom k ü l ö n b ö z ő rétegeiből delegált küldött volt. M í g a rövid ideig m ű k ö d ő ideiglenes bizottmány elsősorban a fontos k ö z ü g y e k intézését és a rend fenntartását tartotta feladatának, a központi bizottmány a volt megyei közgyűlés elé k e r ü l ő ügyekkel is foglalkozott, és határozatokat is hozott. A bizottmány 1848. április végéig működött. Helyét 1848. május 5-én a báró Wenckheim Béla főispán elnökleté vel megalakult állandó bizottmány foglalta el. A fond k é t állagból áll. A z a) állag a j e g y z ő k ö n y v e k e t tartalmazza (lásd m é g a IV. A . l . a ) 8 2 . kötetet). A b) állag iratainak sorszámozása megegyezik a jegyzőkönyvi határozatok szá mozásával. A jelentős forrásértéket képviselő iratok között helytartótanácsi leiratok, m e g y é k átiratai, főszolgabírói jelentések, egyéni kérelmek találhatók. A bizottmány határozatainak számsoros mutatója a IV. B.102. fondban található. a) Bizottmányi

jegyzőkönyvek

1848

2 kötet = 0,04 ifm 1-2. kötet b) Általános

Jegyzőkönyvek iratok

1848 1848


Iratok


1848

IV. B. 102. B é k é s V á r m e g y e Állandó B i z o t t m á n y á n a k iratai 1848-1849 B é k é s V á r m e g y e Állandó B i z o t t m á n y a 1848. május 5-én alakult meg b á r ó Wenckheim B é l a főispán elnökletével, és átvette mindazon teendőket, amelyeket ad dig Békés V á r m e g y e Ideiglenes, majd Központi Bizottmánya végzett. A z állandó b i zottmány az 1848. évi 16. tc. 2. paragrafusa alapján jött létre. Elnöke a főispán vagy a megye első (vagy másod-) alispánja volt, tagjait pedig a megyei tisztikar, valamint a megye községeinek küldöttei (a községek nagyságától függően 6-14 fő) alkották. Hatásköre kiterjedt mindazon ügyekre, amelyeket korábban a megyei közgyűlés inté zett, de szorosan kapcsolódott az alispán által végzett feladatokhoz is. A bizottmány szervezetében 1849. j ú n i u s 11-én lényeges változás következett be, amennyiben a helységek által eddig beküldött tagokat választott küldöttek váltot ták fel. Előzőleg, j ú n i u s 4-én, Szombathelyi Antal a megyei tisztikar nevében lemon dott. A bizottmány újjáalakuló ülésén megválasztotta első alispánnak Sipos Sándort, másodalispánnak Terényi Lajost, főjegyzőnek pedig Szakáll Lajost. A járási szolgabírákat is újakkal váltották fel. M i v e l a megyei védbizottmány 1849. június 9-től júli us 10-ig beszüntette működését, az állandó bizottmány hatásköre a közigazgatási j e l legű feladatoktól egészen a honvédelmi célú intézkedésekig terjedt k i . A z iratanyag jelentős forrásértéket képvisel, mivel teljes áttekintést nyújt az 1848/49. évek megyei történéseiről, a főhatóságok és a megyék átiratai pedig s z á m o s jelentős országos eseménnyel kapcsolatban tartalmaznak adatokat. A fondot két állag alkotja. A z a) állag jegyzőkönyveinek sorszáma megegyezik a b) állag k a p c s o l ó d ó ügyiratainak számával. A bizottmány határozatainak számsoros mutatója megkönnyíti a dokumentumok kutatását. A z állandó bizottmány 1849. évi számsorrendes mutatója a védbizottmány iratai között található (IV. B.103. b) 2. do boz), az ideiglenes bizottmány (IV. B . 101.) 1848. évi számsoros mutatója pedig eb ben a fondban található. a) Bizottmányi

jegyzőkönyvek

1848-1849

3 kötet = 0,14 ifm 1-3. kötet b) Bizottmányi

Jegyzőkönyvek iratok

1848-1849 1848-1849


Általános iratok 1848-1849 Toborzási iratok (beavatási jegyzőkönyvek, n e m z e t ő r és honvéd névsorok községenként) 1848 A z állandó és az ideiglenes bizottmány számsoros mutatója 1848


IV. B . 103. Békés V á r m e g y e V é d b i z o t t m á n y á n a k iratai 1849 B é k é s V á r m e g y e V é d b i z o t t m á n y a 1849. j a n u á r 1 5 - é n alakult meg b á r ó Wenckheim B é l a főispán elnökletével. A z Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. december 18-i rendelete értelmében az ú n . m o z g ó nemzetőrség, vagy szabadcsapatok szervezése a főispán feladata volt. A védbizottmányt az állandó bizottmány állította fel. A z újonnan létrehozott testületi szerv elsődleges feladataként a h o n v é d e l e m k ö vetelte intézkedések azonnali végrehajtását jelölték meg (toborzás, hadsereg ellá tása, beszállásolás, hadifoglyok ügyei, népfelkelés megszervezése). Tagjai voltak (a főispán mellett) az első és másodalispán, öt megyei vezető tisztviselő, Magyar- és N é m e t g y u l a bírái és a megye főjegyzője. A bizottság üléseit rendszerint Szombathe l y i Antal első alispán elnökletével tartotta. A megyei tisztújítás miatt 1849. j ú n i u s 9től július 10-ig szünetelt a testület m ű k ö d é s e , majd az új első alispán, Sipos Sándor elnöklete alatt folytatta munkáját augusztus 16-ig, amikor a világosi fegyverletétel után, látva a k ü z d e l e m reménytelenségét, kimondta feloszlását. A fond anyagát j e g y z ő k ö n y v a) állag és iratok b) állag teszik k i . A megye által alkalmazott hírnökök jelentései mellett megtalálhatók a szabadcsapat parancsnoká nak hadijelentései, Boczkó Dániel megyei kormánybiztos tájékoztatói. A jegyzőkönyvi bejegyzések sorszámai megegyeznek a hozzájuk kapcsolódó iratok sorszámával. a) Jegyzőkönyvek

1849


Jegyzőkönyv

b) Altalános

iratok

1849 1849


Iratok A z állandó bizottmány és védbizottmány határozatainak mutatója


1849 1849

IV. B. 111. B é k é s V á r m e g y e S z á m v e v ő s z é k i B i z o t t m á n y á n a k iratai 1848-1849 A B é k é s megyei számvevőszéki bizottmány az e l s ő alispán elnöklete alatt tevé kenykedett. Testületi szervként ellenőrizte a megye számvevőjének és pénztárnoká nak munkáját. A bizottmány a megyei közgyűlés bizottságaként működött a forradal m i időszak alatt is, jogelődje a IV. A . 7. fondszám alatti B é k é s V á r m e g y e Számvevő széke volt. Önálló fondként 1973-ban történt meg a leválasztása. A csekély mennyi ségű iratanyagot j e g y z ő k ö n y v e k és iktatott iratok alkotják. 1 doboz = 0,07 ifm 1. doboz


1848-1849 1848

IV. B. 104. B é k é s v á r m e g y e alispánjainak iratai 1848-1849 A fond Szombathelyi Antal é s Sipos Sándor első alispánok és Terényi Lajos másodalispán fennmaradt iratait tartalmazza. Szombathelyi 1846. július 27-től 1849. j ú n i u s 4-ig viselte a posztot, Sipos 1849. j ú n i u s 11-től 1849. augusztus 25-ig. Terényi ez utóbbi alispán mellett tevékenykedett. A forradalom és szabadságharc időszaká ban az alispánok feladatköre a közigazgatási teendőkön kívül kiterjedt a honvédelem hez k a p c s o l ó d ó tennivalókra is. Megszervezték a megye nemzetőrségét, felügyelték az újoncok állítását és a k ö z r e n d biztosítását. A z iratanyag jegyzőkönyvekből és iktatott iratokból áll. A z a) állag jegyzőkönyvei közül hiánytalanul megtalálhatók az 1848. évből származók. 1849-ből csak a június 11-én lezajlott tisztújítást követően keletkezett két kötet maradt az utókorra. M i n d kettő sorszámozása eggyel kezdődik. A 4. kötet Sipos S á n d o r első alispán j e g y z ő könyve, az 5. pedig Terényi Lajos másodalispáné. A b) állag kétdoboznyi iratanyaga a Szombathelyi Antalhoz és Sipos Sándorhoz k ö t h e t ő dokumentumokat tartalmazza. A z 1848. évi iratok jórészt fennmaradtak. M i vel a j e g y z ő k ö n y v e k bejegyzéseinek sorszáma megegyezik a hozzájuk kapcsolódó iratok iktatószámával, az e g y é b segédletek hiánya nem okoz nagyobb gondot. A z 1849. é v iratanyaga jóval hiányosabb. a) A lispáni jegyzőkönyvek

1848-1849

5 kötet = 0,10 ifm 1-3. kötet 4. kötet

Első alispáni j e g y z ő k ö n y v e k (Szombathelyi Antal) 1848 E l s ő alispáni j e g y z ő k ö n y v (Sipos Sándor) 1849

5. kötet

Másodalispáni j e g y z ő k ö n y v (Terényi Lajos)

b) Általános

iratok

1849 1848-1849


E l s ő alispáni iratok

1848-1849


IV. B. 105. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1848-1849 B é k é s vármegye tiszti főorvosa az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc időszakában Tormássy Lajos volt, aki egyébként 50 éven keresztül, 1812-1862-ig viselte ezt a posztot. A csekély m e n n y i s é g ű iratanyag jelentéseket, orvosi bizonyítvá nyokat tartalmaz. Adatok találhatók benne a korabeli kolerajárványról, valamint a m e g y é b e szállított szerb hadifoglyok helyzetéről. A sorszámmal ellátott dokumentumok kutatása - segédletek hiányában - egyen kénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,02 ifm 1. doboz Iratok

1848-1849

IV. B. 106. Békés v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1849 B é k é s vármegye mérnöki tisztét Bodoky Henter Károly viselte 1838-tól 1868ban bekövetkezett haláláig. A forradalom és szabadságharc eseményeiben sem ő maga, sem beosztott mérnökei nem vettek részt, így a megtorlás idején is álláshelyükön maradtak. A kisterjedelmű fond iratanyaga az 1849-es esztendő nagyszabású eseményeire utal egyes ügyirataiban. A dokumentumokban adatok találhatók a tervbe vett megye reformra, az ezzel kapcsolatban felmerülő helység-átcsatolásokra. A z iratok legna gyobb része ún. „kiírt cikk", amelyet elintézésre küldtek meg a megyei mérnöknek. A z iratok 1-től 60-ig terjedő sorszámmal vannak ellátva, kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges.

1 doboz = 0,07 ifm 1. doboz Iratok

1849

IV. B . 107. B é k é s V á r m e g y e T ö r v é n y s z é k é n e k iratai 1848-1849 A fond B é k é s megye 1848-1849. évi törvényszéki iratait tartalmazza. A feudá lis törvényhozó szervet, az úriszéket az 1848. évi 11. tc. megszüntette, és feladatát a megyei törvényszéknek adta át. A z iratanyag a) állagában polgári perek jegyzőkönyvei, j e g y z é k e i és hat per dokumentumai maradtak fenn. Ebben az állagban található egy csődtörvényszéki jegy z ő k ö n y v is. A b) állag a büntetőperek iratait őrzi. A z 1848-1849. évekből a j e g y z ő k ö n y v e k és a kapcsolódó iratok egyaránt megtalálhatók. A büntetőperek anyaga értékes forrás csoportot szolgáltat a korszak jogviszonyai tekintetében. Itt lelhetők fel a gyomai, mezőberényi és orosházi paraszti m e g m o z d u l á s o k dokumentumai. A büntetőperek iratanyagához a j e g y z ő k ö n y v e k segédletként használhatók. a) Polgári és csődperek

iratai

1848-1849

1 doboz= 0,14 ifm 1. doboz

Jegyzőkönyv Polgári perek j e g y z é k e Polgári peres iratok Csődtörvényszéki j e g y z ő k ö n y v

b) Büntetőperek

iratai

1848 1848-1849 1848 1848 1848-1849

3 doboz = 0,42 ifm 1. doboz 2 - 3 . doboz

Jegyzőkönyvek Büntetőperes iratok

Összesen: 4 doboz = 0,56 ifm

1848-1849 1848-1849

IV. B. 109. Békés v á r m e g y e központi szolgabírójának iratai 1848 A szolgabíróság központja a megyeszékhely, G y u l a volt. A megyei vezetés m á r 1836-ban próbálkozott a központi szolgabíróság megszervezésével, de eredmény csak négy év m ú l v a született. A z 1840-ben létrehozott szolgabírósághoz a m e g y e s z é k h e lyen kívül Doboz és Gyulavári tartozott. A központi kerület szolgabírája a dokumen tumok keletkezése idején Ambrus Lajos volt. A fond anyagát k é p e z ő iratok Békés v á r m e g y e központi szolgabírójához tudo másulvétel, illetve intézkedés céljából a v á r m e g y e központi, majd állandó bizottmá nyától érkezett „kiírt cikkek". A z iratokon, amelyek keletkezési ideje 1848. március 27-től december 4-ig terjed, a tudomásulvétel megjegyzésen kívül m á s intézkedés nincs. 1 c s o m ó - 0,02 ifm 1. c s o m ó

Iratok

1848

IV. B. 108. A Békési j á r á s főszolgabírája előtt lefolytatott szóbeli perek iratai 1848-1849 A fond iratanyagát ún. szóbeli perek képezik, amelyekben egyszerű j e g y z ő könyvi meghallgatás és az írásbeli bizonyítékok bemutatása alapján azonnal határo zatot hoztak. A z 1836. évi 20. tc. értelmében a 12 forint érték alatti j o g i vitákat a községi bíró és az elöljárók folytatták le, a 12-60 forint érték közötti polgári peres ügyekben földesúr, vagy kijelölt törvénytudó megbízottja, illetve az illetékes szolga bíró ítélkezhetett. A 12 forint alatti perek esetében az uradalmi törvényszéken vagy a szolgabírónál, a 12-60 forint értéket k é p v i s e l ő ítéletek esetében a vármegyei törvény székeknél lehetett fellebbezni. A Békési járás főszolgabírája 1840-1849-ig Kiss János, 1849-ben Asztalos Ist ván volt. A főszolgabíró munkáját segítő esküdti posztot 1849-ben Tormássy Károly töltötte be. A fond anyagát kisebb összegű követelések és tartozások jegyzőkönyvei és a hozzájuk csatolt periratok alkotják. 1 c s o m ó = 0,02 ifm 1. c s o m ó

J e g y z ő k ö n y v a vonatkozó iratokkal

1848-1849

IV. B. 110. Vegyes iratok 1848-1849 A fond anyagát a megye településeinek a világosi fegyverletételig keletkezett nemzetőr- és honvédnévsorai, a néhány község által beterjesztett 1849. évi költségve tési előirányzat, a katonaság számára felajánlott segélyek, különféle leltárak alkotják. Forrásérték szempontjából a honvédnévsorok a legjelentősebbek. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz

1-22. dosszié

N e m z e t ő r - é s honvédnévsorok Költségvetések Leltárak, segélyek

1848-1849 1848-1849 1848-1849

A neoabszolutizmus korszaka IV. B. 151. B é k é s v á r m e g y e Cs. Kir. biztosának iratai 1849-1850 1849 augusztusában, a világosi fegyverletételt követően a megyei tisztikar le mondott. A nagyváradi kerületi főbiztos, Jósa Péter, B é k é s vármegye helyettes királyi biztosává Szűcs Sámuel kincstári ügyvédet nevezte k i . Szűcs legfontosabb feladata a megyei tisztikar újjáalakítása volt, de ezt már nem hajtotta végre, mivel rövid időn belül lemondott. A királyi biztosi hivatal vezetését szeptember 10-én fejezte be. A z iratokhoz tartozó j e g y z ő k ö n y v bejegyzése utal arra, hogy Szűcs távozása után (aki utolsó bejegyzését 137/1849. s z á m m a l zárta) folytatták a bejegyzéseket a 138. sor számmal. Geringer Károly a megye elnökévé, császári és királyi kormánybiztossá Stachó Jánost nevezte k i 1849. augusztus 27-én. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos szeptember 7-én utasította Stachót a tisztikar megalakítására és az iratok átvételére. Stachó János egy évig viselte a hivatalt, majd 1850. július 29-én Zsitvay Józsefet bízták meg Békés megye vezetésével. A jelentős forrásértéket k é p v i s e l ő iktatójegyzőkönyv és a kapcsolódó iratok hí ven tükrözik a szabadságharc bukását követő időszak közigazgatási fejetlenségét, a lakosságra háruló hadiszolgáltatások terheit (az orosz hadsereg részére tett élelmi szer- és takarmány-beszolgáltatások, hadi fuvarozások), a bujkáló honvédtisztek, volt exponált közigazgatási vezetők körözését és a legkülönbözőbb korlátozó intézkedé seket. Számos dokumentum található a fegyverek, iratok, Kossuth-bankók beszolgál tatására, a n y o m d á k ellenőrzésére, a katonaszökevények körözésére é s lefogására, a lázítók javainak elkobzására.

A jegyzőkönyvek egyben iktatókönyvként is szolgálnak. A kapcsolódó iratanyag mintegy k é t h a r m a d a került a levéltár őrizetébe. 2 doboz, 2 kötet = 0,36 ifm 1. kötet 2-3. doboz 4. kötet

Iktatójegyzőkönyv Jegyzőkönyvi fogalmazvány Iktatott iratok Mutatókönyv A-Z

1849 138-1463 1849 311-1463 1849 6-1463 1849-1850

IV. B. 152. A Békési ( B é k é s - C s a n á d i ) Cs. Kir. M e g y e h a t ó s á g iratai 1850-1860 A szabadságharc b u k á s a után a bécsi kormány a kíméletlen elnyomás politiká j á t vezette be M a g y a r o r s z á g egész területén. A neoabszolutista uralom első tisztvise lője Szűcs S á m u e l helyettes királyi biztos volt, akit alig egy hónapnyi regnálása után Stachó János kormánybiztos váltott fel. Stachó 1850 nyaráig vitte a hivatalt, majd őt Zsitvay József követte. Zsitvay Békés megye mellett Csanád megye kormánybiztosa is volt. A kormánybiztos székhelyül G y u l a városát választotta. M i v e l 1851. február 21-én helytartósági tanácsossá nevezték k i , hivatalát Békésben Bonyhády G y u l a , Csa nád megyében Nábráczky Antal vette át. Mindkettőjüket megyefőnöki c í m m e l ruház ták fel. B o n y h á d y t 1851. március 21-én nevezték k i , hivatalát április 13-án foglalta el. 1853. j a n u á r 10-én egyesítették B é k é s és Csanád megyét. A megyefőnök 1856. márciusáig Bonyhády G y u l a maradt. Ezt követően Torkos Kálmánt nevezték k i , aki 1860. novemberéig intézte az egyesített m e g y é k ügyeit. 1860. november 18-án az uralkodó, Ferenc József, b á r ó Wenckheim Bélát nevezte k i főispánná, akinek beikta tására december 10-én került sor. A korszak jellemzője az erős központosítás, a tisztviselők, a községek, a lakos ság szigorú ellenőrzése. A megyefőnökök a politikai, az igazságszolgáltatási és az adóügyi közigazgatási teendőket egyaránt ellátták. Hatóságuk alá tartoztak a városok, a járások, élükön a cs. kir. szolgabírákkal. A z iratanyagban tömegével fordulnak elő a szabadságharc exponált vezetőinek és a volt honvédeknek körözései, a néphangulatra vonatkozó jelentések. M i v e l az államhatalom helyi szervei az emberek minden lépé sét, megnyilvánulását figyelték, számos engedély és nyilvántartás (utazási, fegyver tartási engedélyek, vándorkönyvek, házaló könyvek) maradt fenn az utókorra. A korszak iratai csaknem teljes épségben megmaradtak, csak mintegy nyolc-tíz százalékuk hiányzik az időközi selejtezések miatt. 1854-től kezdődően a n é m e t nyelv használata csaknem kizárólagos. A fond két állagra tagolódik. A z a) állagban az elnöki iratok találhatók, ame lyek két sorozatot alkotnak. A z elnöki iratokból már a keletkezésük időszakában k i emelték a bizalmas jellegű, külön indexelt, saját mutatóval ellátott dokumentumokat

(Normalien). A kétdoboznyi bizalmas iratot 67 doboz terjedelmű egyéb elnöki iratok követik. Kutatásukhoz iktató- és mutatókönyvek egyaránt rendelkezésre állnak. A b) állagban 333 doboz őrzi a megyefőnöki hivatal általános közigazgatási dokumentumait. A z iratanyaghoz j ó l áttekinthető segédkönyvek (iktatók és mutatók) állnak rendelkezésre. A z iratok kezelési rendszere az adott időszakban többször vál tozott. Először egyszerű sorszámos, majd tárgyi csoportosítás szerinti törzsszámos (Stammzahl), végül 1860-ban római számokkal és A - H betűjelekkel ellátott, kútfők szerinti irattározás szerint kezelték az iratokat. M i v e l az 1860. évből nem maradt fenn segédkönyv, amely az iktatószámok kútfőbe sorolását mutatja, a fondhoz készült rak tári j e g y z é k közli a kútfők jelzetének feloldását. a) Elnöki

iratok

1850-1860

69 doboz, 23 kötet = 9,47 ifm 1-2. doboz 3-69. doboz 70-78. kötet 7 9 - 9 1 . kötet b) Altalános

Elnöki bizalmas iratok Elnöki iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek iratok

1851-1859 1850- 1860 1 8 5 1 - 1860 1854-1860 1850-1860

333 doboz, 58 kötet = 47,95 ifm 1-333. doboz 334-364. kötet 365-390. kötet 391. kötet

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Beérkezett értesítvények jegyzéke

1850-1860 1850-1860 1850-1860 1851


IV. B . 153. B é k é s - C s a n á d v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1850-1860 A megye főorvosa 1812. július 21. óta Tormássy Lajos volt, aki nagy szakmai és közigazgatási vezetői gyakorlattal rendelkezett. Munkája tükröződik az iratokban, amelyek a rendszeres megyejárásokról készült jelentéseket, az egészségügyi szerve zetben dolgozók időszakonként készített kimutatásait, kuruzslási esetekkel kapcsola tos szakvéleményeket és nem utolsó sorban a járványos betegségekkel kapcsolatos leírásokat tartalmazza. A z iratok archiválási módja a régi kezelési rendet tükrözi, amelyet a főorvos

m ű k ö d é s é n e k kezdete óta alakított k i úgy, hogy folytatólagos sorszámmal látta el az iratokat. Segédlet nincs az anyaghoz, de az iratjegyzékekben elhelyezett dokumentu mok rövid tárgykivonata segíti a tájékozódást. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz

Iratok

1850-1860

IV. B. 154. B é k é s - C s a n á d v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1850-1860 A megye m é r n ö k e a N a g y v á r a d i Kerületi Építési Főigazgatóság fennhatósága alá tartozott. A megyei mérnöki hivatal elnevezése 1852-től Békési Kerületi Építési Hivatal volt. A m é r n ö k i tisztet 1 8 5 l - l 852-ben a korábbi főmérnök, Bodoky Károly viselte, majd utódjává Kosztka Károlyt választották meg. Utóbbi kizárólag a német nyelvet használta jelentései elkészítésénél. M i v e l az abszolutista kormányzat nagy gondot fordított az utak, hidak, csatornák építésére é s állandó karbantartására, vala mint a katonai é s csendőrlaktanyák, szállások építésére, az iratok nagy része ezekkel kapcsolatos tervezet, költségvetés, elszámolás. Emellett fennmaradt számos vízsza bályozással, csatornázással, Körös-szabályozással kapcsolatos dokumentum is. A fond csak iktatott iratokat tartalmaz, hiányosan. Segédkönyvek nem kerültek levéltári őrizetbe. A z iratok évenként iratjegyzékbe vannak foglalva, kutatásuk dara bonkénti átnézéssel lehetséges. A z iratanyag nagyobb h á n y a d a korabeli német nyel ven íródott. 10 doboz = 1,26 ifm 1-9. doboz

Iratok

1850-1860

IV. B. 162. A Battonyai Cs. Kir. J á r á s b í r ó s á g iratai 1850-1854 A z olmützi alkotmány értelmében a közigazgatást é s az igazságszolgáltatást M a g y a r o r s z á g o n is - az osztrák mintának megfelelően - különválasztották. A szétvá lasztás alapjául a Ferenc József császár által 1849. november 3-án jóváhagyott é s november 10-én közzétett, a „Magyarországra b e h o z a n d ó ideiglenes törvénykezési szerkezet és perrendtartás" címet viselő rendelet szolgált. A z országot öt törvényke zési kerületre osztották. Legalsó szinten járásbíróságokat, ezek fölé megyei törvény székeket, kerületi főtörvényszékeket és legfőbb törvényszékeket állítottak.

A járásbíróságok hatásköre 500 pft-ig terjedő polgári peres ügyekre (amelyek nem tartoztak váltótörvény vagy bányajog alá), birtokháborítási perekre, kártérítési ügyekre, haszonbérleti szerződések felmondására, szolgálati, munka-, bér- és gondviselési szerződésekből a d ó d ó perekre, rokonok közötti osztályperekre, telekkönyvi k i - és betáblázási ü g y e k r e terjedt k i . B ü n t e t ő ügyekben 25 pft-ig m á s tulajdonának megkárosítása, orgazdaság, verekedés, garázdaság, mezőőri kihágás tekintetében hoz hattak ítéletet. A járásbíróságok feladata volt m é g az ingatlanforgalomhoz kapcsoló dó telekkönyvezés, valamint az árva-, g y á m - és hagyatéki ügyek intézése. A járásbí róságok általában ún. II. osztályú bíróságok voltak, amelyek maximum három hónapi fogságot szabhattak k i . Személyzetük egy járásbíróból, egy helyettes járásbíróból és a segédszemélyzetből állt. Ezen járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben I. osztályú vagy társas bíróságok jártak el, amelyek h á r o m évig terjedő büntetést szab hattak k i . Elükön e l n ö k ö k álltak, és legalább két bíró segítette tevékenységüket. H a táskörük több II. osztályú bíróság fölé terjedt k i . A járásbíróságok szervezetében 1854 tavaszáig nem történt változás. M ű k ö d é s ü k idején vezették be Magyarországon az új polgári és büntető perrendtartást. Ténykedésüket 1854 áprilisában fejezték be, ami kor újra egyesítették a közigazgatás alsó szintjén a közigazgatási és igazságszolgálta tási feladatköröket az újonnan létrehozott vegyes szolgabíróságok keretében. A Battonyai II. osztályú Járásbíróság felettes társas bírósága az orosházi volt, és az egyesített B é k é s - C s a n á d megyei (Gyulán székelő) törvényszékhez tartozott. Intéz kedési körébe a k ö v e t k e z ő (Csanád megyei) települések tartoztak: Battonya, Domb egyháza, Dombiratos, Kevermes, Kisiratos, Kunágota, Kupa, Tornya és Vizes. A z iratokat 1853-ig évente újrakezdődő, folyamatos számozással látták el, ettől kezdve pedig tárgyuk szerint rendszerezve, római számokkal megjelölve csoportosí tották. (I. rendeletek, II. hivatalos ügyek, III. polgári peres iratok, IV. árva-, gyám- és hagyatéki ügyek, V. csődperek, V I . telekkönyvi iratok, V I I . vegyes iratok, VIII. bűn ügyi peres iratok.) A fond öt állagra tagolódik. A z a) állag elnöki beadványi jegyzőkönyveket és kapcsolódó iratokat tartalmaz. A b) állagban a polgári peres iratok (III.) nyertek elhelyezést. Itt találhatók még a rendeletek (I.), a hivatalos ügyek (II.), valamint a vegyes iratok (VII.). Segédletek rendelkezésre állnak. A c) állag a büntetőperes iratokat (VIII.) tartalmazza. A z iratanyag hiányos, az 1850-1852. évi dokumentumok nem kerültek a levéltárba. A d) állagban az 1853-1854. évi árva-, g y á m - és hagyatéki ügyek (IV.) iratai találhatók. A z e) állag telekkönyvi iratokat (VI.) tartalmaz. a) Elnöki iratok

1853-1854

1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. kötet 2. doboz

Beadványi j e g y z ő k ö n y v Iratok

1853-1854 1853-1854

b) Polgári peres iratok

1850-1854

16 doboz, 11 kötet = 2,47 ifm 1-16. doboz 17-18. kötet 19-21. kötet 22-24. kötet 25. kötet 26-27. kötet c) Büntetőperes

Iratok ítéletek j e g y z ő k ö n y v e i Iktatói j e g y z ő k ö n y v e k és regestrumok Mutatókönyvek Határidőnapló Kézbesítési j e g y z ő k ö n y v e k iratok

1850- 1854 1851, 1854 1 8 5 1 - 1853 1850-1853 1853 1851,1854 1850-1854

1 doboz, 3 kötet = 0,19 ifm Iratok Fenyítő perek könyve Befogottak j e g y z ő k ö n y v e

1. doboz 2. kötet 3 ^ . kötet d) Hagyatéki

1853-1854 1850-1852 1852- 1854 1853- 1854

iratok

3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Iratok

1853-1854

e) Telekkönyvi

1851-1854

iratok

1 doboz, 2 kötet = 0,16 ifm 1. doboz 2. kötet 3. kötet

Iratok Telek- é s betáblázási jegyzőkönyv Iktatój egy zőköny v

1851- 1854 1851 1852- 1853


IV. B. 160. A Békéscsabai Cs. K i r Járásbíróság iratai 1850-1859 A Békéscsabai C s . Kir. Járásbíróság egyike volt az 1850-ben egyesített B é k é s C s a n á d m e g y é k területén szervezett hét járásbíróságnak. A csabai ú n . II. osztályú bíróság volt (ezzel kapcsolatban lásd a IV. B . 162. fond bevezetőjét), vezetőjének

K i s s Pétert nevezték k i . A járásbírósághoz a k ö v e t k e z ő települések tartoztak: B é k é s csaba mezőváros, S z é n á s , Szentetornya községek, C s á k ó és Csorvás puszták. A z irat anyag rendkívül hiányos, csak töredékét képezi az eredetileg keletkezett dokumentu moknak. Segédkönyvek nem maradtak fenn, így az iratok egyenkénti átnézéssel k u tathatók. Figyelemre méltó a 81/1850. iktatószámú ügyirat, amely felsorolja az egye sített Békés-Csanád megye járásbíróságainak hatáskörébe tartozó településeket, és feltünteti azok népességszámát is. 1 doboz, 5 kötet = 0,14 ifm 1. doboz 2. kötet 3-5. kötet 6. kötet

Iratok Ingatlanok adásvételének nyilvántartása Polgári perek tárgyalásának határidő jegyzéke B ű n ü g y e k beadványi j e g y z ő k ö n y v e

1850,1852 1851 1856-1857 1859

IV. B . 165. A z Orosházi Cs. Kir. J á r á s b í r ó s á g iratai 1850-1854 A z 1848-1849. évi szabadságharc leverése után az olmützi alkotmány értelmé ben megkezdődött M a g y a r o r s z á g új közigazgatásának kiépítése, lényegében az or szág adminisztratív beolvasztása az osztrák birodalomba. A z átalakítás alapjául szol gáló császári rendeletet, amely a „Magyarországra b e h o z a n d ó ideiglenes törvényke zési szerkezet és perrendtartás" címet viselte, 1849. november 10-én tették k ö z z é . A rendelet értelmében szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Alsó szinten I. és II. osztályú járásbíróságokat hoztak létre. A z orosházi I. osztályú járásbí róságként (vagy m á s néven társasbíróságként) működött. A z ilyen típusú bíróságok a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben jártak el (a II. osztályú járásbíróságok hatáskörét lásd a IV. B . 162. fond bevezetőjében). A z orosházi járásbí rósági tárgyalások a megyei törvényszéki elnök, egy fő ülnök, az orosházi járásbíró és az állami ügyész jelenlétében folytak. A járásbíróságok m ű k ö d é s e négy évig tartott. 1854. áprilisában alsó szinten újra egyesítették a közigazgatási és igazságszolgáltatá si hivatalokat vegyes szolgabíróságok néven. A két állagból álló fond iratanyaga töredékes. A z a) állagban találhatók a polgá ri peres iratok, közöttük k ü l ö n b ö z ő típusú jegyzőkönyvek, periratok és segédleteik. Itt kerültek elhelyezésre a csekély mennyiségben fennmaradt telekkönyvi, valamint árvaügyi iratok. A fondképző dokumentumait 1850-1852-ben évente újrakezdődő, folyamatos számozással látták el, 1853-1854-ben pedig tárgyuk szerint rendszerez ve, r ó m a i számmal ellátva csoportosították azokat (ezzel kapcsolatban lásd IV. B . 162. fond bevezetőjét). A b) állag a büntetőperes iratokat tartalmazza az 1850-1852. évekből.

a) Polgári peres iratok

1850-1854

9 doboz, 26 kötet 1-5. kötet 6. kötet 7. kötet 8-15. kötet 16-24. doboz 25-30. kötet 31-32. kötet 33. kötet 34-35. kötet

1851, 1853-1854 1851 1851 1850-1851 1850- 1854 1851- 1853 1852- 1853 1851 1850

b) Büntetőperes

1,61 ifm Polgári perek j e g y z ő k ö n y v e i Hitelesítések j e g y z ő k ö n y v e Árvák ü g y e i n e k j e g y z ő k ö n y v e N a p l ó a beérkezett iratokról Polgári perek iratai Iktatókönyvek Mutatókönyvek Levelező k ö n y v Számadási k ö n y v e k

iratok

1850-1852

1 doboz, 3 kötet = 0,16 ifm 1-3. kötet 4. doboz

Bűnfenyítő j e g y z ő k ö n y v e k Büntetőperek iratai Rabok j e g y z é k e

1851-1852 1850-1851 1852


IV. B. 161. A Battonyai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai 1849 -1850 A z 1848-1849. évi szabadságharc leverése után az ország igazgatásának törté netében is új fejezet kezdődött. Haynau báró, az osztrák sereg főparancsnoka 1849. október 24-én közzétette a „ M a g y a r o r s z á g ideiglenes közigazgatási rendezete" c. ren deletet, amely az újonnan kiépített közigazgatási rendszert szabályozta. A rendelet rögzítette a m á r fennálló, katonai és polgári kormányzást egyesítő állapotot. A végre hajtó hatalmat Haynau hadsereg főparancsnok gyakorolta, aki mellé polgári ügyek ben meghatalmazott császári biztost neveztek k i , báró Geringer Károly belügymi niszteri tanácsos személyében. Magyarországot öt katonai kerületre osztották, ezeken belül k é t - h á r o m polgári kerületet alakítottak k i . Békés, C s a n á d és Csongrád megyék, valamint Szeged szabad királyi város mint szegedi polgári kerület a nagyváradi katonai kerület fennhatósága alá tartozott a nagyváradi és a debreceni polgári kerülettel együtt. A polgári kerülete ket kerületi főbiztosok, főispánok irányították. A szegedi polgári kerület élére G y u l a i G a á l Ede dunántúli földbirtokost nevezték k i , akit 1850 februárjában Cseh Eduárd követett. Csanád megye kormánybiztosa 1849. október 27-től Pozsonyi Ferenc lett.

C s a n á d megye területén két szolgabírói kerületet (Makóit és Battonyait) alakí tottak k i , ezeken belül egy-egy főszolgabírói és szolgabírói járást (Makói főszolgabí rói é s Nagylaki szolgabírói, valamint Battonyai főszolgabírói és Palotai szolgabírói j á r á s o k ) , lényegében meghagyva a korábbi, 1848 előtti közigazgatási beosztást és székhelyeket. A megyei tisztikart G y u l a i Gaál Ede kerületi főispán 1849. augusztus 29-én nevezte k i . A battonyai főszolgabírói címet Tarnay L á s z l ó nyerte el, esküdtnek S z a b ó Györgyöt, csendbiztosnak Bholovits Imrét jelölték. A z 1849. október 24-én közzétett rendelet szerint a járások élén álló szolgabí rók alsó fokon látták el a közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat: a törvé nyek, rendeletek közhírré tételét, végrehajtását, a biztonság, a közrend helyreállítását és fenntartását, a hadsereg beszállásolásával, szállításával és élelmezésével kapcsola tos intézkedéseket. Részt kellett venniük a forradalom é s szabadságharc m i n d e n n e m ű m a r a d v á n y á n a k felszámolásában. A szolgabírók munkájának jelentős részét képez ték a rendészeti ügyek: idegenek megfigyelése, útlevelek szigorú ellenőrzése, csopor tosulások megakadályozása, utak biztonságának szavatolása. A nemzetiségek egyen j o g ú s á g á n a k biztosítására különösen ügyelniük kellett a hatóságoknak. A fentebb leírt járási beosztás rövid életűnek bizonyult. Egy 1850-ben közzétett rendelet értelmében h á r o m járást alakítottak k i , megszüntetve néhány évre a Battonyait. A fondot két j e g y z ő k ö n y v (1849. augusztus 30.-1850. augusztus 29.) és egy doboznyi iratanyag alkotja. A z iktatott iratok a j e g y z ő k ö n y v e k segítségével, a szám nélküli vegyes iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz, 2 kötet = 0,19 ifm 1-2. kötet 3. doboz


1849-1850 1849-1850

IV. B . 167. A Csabai Cs. Kir. Szolgabíróság iratai 1849-1853 A szolgabírák feladatkörével kapcsolatban lásd a IV. B . 161. fond bevezetőjé nek 4. bekezdését. A Csabai szolgabíróság iratanyaga két állagból áll. A z a) állag elnöki iratokat tartalmaz, amelyek segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állag közigazgatási iratai - az 1850. évet kivéve - hasonlóképpen egyen kénti átnézéssel tekinthetők át. a) Elnöki iratok

1851-1853


Elnöki iratok

185 l - l 853

b) Általános

iratok

1849-1853

13 doboz, 2 kötet = 1,62 ifm 1-13. doboz 14. kötet 15. kötet

Iratok Iktatókönyv Átvett levelek naplója

1849-1853 1850 1853


IV. B . 164. A Tótkomlósi Cs. Kir. Szolgabíróság iratai 1850-1854 A Tótkomlósi C s . K i r . Szolgabíróságot 1849 novemberében hozták létre, ami kor Tótkomlós községet Békés m e g y é t ő l Csanád megyéhez csatolták. A járáshoz amelynek székhelye nem T ó t k o m l ó s , hanem Battonya volt - a k ö v e t k e z ő C s a n á d megyei települések tartoztak: Apáca, D o m b e g y h á z a , Kevermes, Kisiratos, Kunágota, Majláth, Pitvaros és Tótkomlós, a hozzájuk tartozó pusztákkal. E z az állapot 1854. április 29-ig állt fenn. Ezt követően T ó t k o m l ó s visszakerült B é k é s megyéhez, a Csa n á d megyei községeket pedig a Battonyai járáshoz osztották be. A fond két állagra tagolódik. A z a) állag elnöki iratokat tartalmaz. A z elnöki iratok közt szökött honvédtisztek körözésével, újságok és irodalmi m ű v e k betiltásá val, Békés és Csanád megye egyesítésével, az osztrák himnusz fordításával kapcsola tos dokumentumok, valamint a k ö z s é g e k általános helyzetéről szóló jelentések talál hatók. A b) állag az általános közigazgatási iratokon kívül adózással, útlevélkérelem mel, körözéssel kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. Itt található m é g a Tótkomlósi Járásbíróság telekkönyvi iratai k ö z ü l néhány, azonkívül befogottak jegyzőkönyvei, pénztári és letéti naplók. A korabeli segédletek, az 1850. évi iktatókönyvet kivéve, hiányoznak, így az iratanyag darabonkénti átnézéssel kutatható. Felhasználhatók m é g az anyagban történő tájékozódáshoz az 1997. évi ellenőrző rendezés során készült ún. tematikai feltáró cédulák. a) Elnöki iratok

1851-1854


Elnöki j e g y z ő k ö n y v e k Elnöki iratok Politikai büntetések j e g y z ő k ö n y v e

1851 1851-1854 1851

b) Általános

iratok

1850-1854

17 doboz, 6 kötet = 2,43 ifm 1-17. doboz 18. kötet 19-21. kötet 22-23. kötet

Iratok Iktatókönyv Befogottak j e g y z ő k ö n y v e Pénztári és letéti naplók

1850-1854 1850 1850-1854 1850-1854


IV. B . 163. A Battonyai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 A z 1854. év jelentős változást hozott a Bach-korszakbeli szolgabíróságok éle tébe. A z 1853 januárjában kiadott, „Legfelsőbb határozatok a szolgabírói hivatalok nak szerkezete és hivatalos hatálya iránt M a g y a r o r s z á g o n " címet viselő rendelet alap j á n alsó fokon - négy évvel a polgári kor követelményeinek megfelelően történt szét választás után - újra egyesítették a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalait ú n . vegyes szolgabíróságok létrehozásával. A z új szolgabírói hivatalok 1854. április 29-én kezdték meg m ű k ö d é s ü k e t . A korábbi járási hivatalok megszűntek. C s a n á d megye területén a korábbi h á r o m járás helyett két nagyobb szolgabíróságot, a M a k ó i t és a Battonyait alakították k i . A vegyes szolgabíróságok a közigazgatás terén a k ö v e t k e z ő feladatokat látták el: törvények, rendeletek végrehajtása, közbiztonság, rend fenntartása, népesség nyil vántartása, összeírások, anyakönyvek, nemességi ügyek vezetése feletti felügyelet, kivándorlás ellenőrzése, katonai szervek munkájának, újoncozásnak, hadsereg ellátá sának támogatása, szabadságolt és hadirokkant katonák nyilvántartása, településhatá rok kijelölése, megtartásuk ellenőrzése. A hatóságok munkájának legjelentősebb há nyadát a rendészeti ügyek képezték. Adott esetben igénybe vehették a csendőrség és a katonaság segítségét. Ellátták az egészségügyi és építészeti feladatokat. A szolgabí rók állásukból felfüggeszthették és elbocsáthatták a községi elöljárókat. A megyei hatóságok a szolgabírók közvetítésével tartották a kapcsolatot a községekkel. Igazságszolgáltatási teendőik a következők voltak: kihágások vizsgálata, a per rendtartás szerint hozzájuk utasított esetek vizsgálata, tárgyalása, a határozatok meg hozatala. A törvénykezés az osztrák polgári és b ü n t e t ő perrendtartás alapján zajlott. A Battonyai C s . K i r . Vegyes Szolgabíróság fennhatósága alá a következő tele pülések tartoztak: Alberti, A m b r ó z i , Basarága, Battonya, B á n h e g y e s , B á n h i d y - D o m b egyháza, Dombiratos, Földvár, Kamarás, Kaszaper, Kevermes, Kisapáca, Kisiratos, K u n á g o t a , K u p a , Majlát, M e z ő h e g y e s , M a r c i b á n y i - D o m b e g y h á z a , N a g y a p á c a , N a g y k o v á c s h á z a , Nagypereg, Pitvaros, Református-Dombegyháza, Református-Ko vácsháza, Sionda, Székegyház, Tompa, Tornya, T ó t k o m l ó s , Tót-Kovácsháza, Vizes. A fondot öt állag alkotja. A z iratok jelentős h á n y a d a n é m e t nyelvű. A z a) állag-

ban elnöki iratok találhatók. A z iktató- és mutatókönyvek csaknem hiánytalanul meg vannak. Készült az anyaghoz egy összevont m u t a t ó is (1854-1860). A b) állag közigazgatási iratanyaga hasonlóképpen szinte hiánytalanul fennma radt, b á r az 1856-1857. évi dokumentumok egy része nem kutatható, mivel a korabeli kedvezőtlen tárolási körülmények miatt erősen károsodott. A kutatható iratanyagban t ö r t é n ő keresést iktató- és mutatókönyvek segítik. A keresés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy évtizedekkel ezelőtt történt egy kigyűjtés az iktatott iratokból, amelynek 19 doboz mennyiségű anyaga kigyűjtött, vegyes iratok címen a közigazga tási iratok sorozatát követi. A b) állagban található az 1855-1860 között kiadott útle velek és vándorkönyvek j e g y z é k e is. A c) állag polgári peres iratokat tartalmaz. A kutatást b e a d v á n y i iktatókönyvek és m u t a t ó k ö n y v e k segítik. A d) állag büntetőperes iratai iktató- és mutatókönyvek, valamint egy összevont mutatókönyv segítségével kutathatók. A z e) állag gyámszolgabírói iratai az 1856-1858. évekből mutatókönyvek se gítségével, a többi egyenkénti átnézéssel tekinthető át. a) Elnöki iratok

1854-1860

12 doboz, 11 kötet = 1,70 ifm 1-12. doboz 13-17. kötet 18. kötet 19-22. kötet 23. kötet b) Közigazgatási

Elnöki iratok Iktatókönyvek Iktatókönyv mutatóval Mutatókönyvek Összevont mutatókönyv iratok

1854-1860 1854-1858 1860 1855-1859 1854-1860 1854-1860

122 doboz, 31 kötet =16,41 ifm 1-101. doboz 102-120. doboz 121-122. doboz 123-143. kötet 144-150. kötet 151. kötet 152. kötet 153. kötet

Közigazgatási iratok Kigyűjtött, vegyes iratok Kézbesítési iratok és vegyes nyilvántartások Iktatókönyvek Mutatókönyvek Hivatalos levelek j e g y z ő k ö n y v e K ö z s é g e k h e z küldött körlevelek jegyzőkönyve Kiadott útlevelek, vándorkönyvek jegyzőkönyve

c) Polgári peres iratok

1854-1860 1854-1860 1854-1859 1854-1860 1854-1860 1855-1858 1855 1855-1860 1854-1860

51 doboz, 14 kötet = 6,88 ifm 1-51. doboz Polgári peres iratok 52-58. kötet Iktatókönyvek 59-65. kötet M u t a t ó k ö n y v e k

1854-1860 1854-1860 1854-1860

d) Büntetőperes

1854-1860

iratok

32 doboz, 13 kötet = 4,10 ifm 1-32. doboz 33. kötet 34-38. kötet 39-42. kötet 43. kötet 44. kötet 45. kötet

Büntetőperes iratok Iktató- és mutatókönyv Iktatókönyvek Mutatókönyvek Összevont mutatókönyv Kihágási m u t a t ó k ö n y v Rabok j egyzőköny ve

e) Gyámszolgabírói

iratok

1854- 1860 1854 1855- 1859 1855-1858 1854-1859 1859 1855 1854-1860

27 doboz, 4 kötet = 3,32 ifm 1-27. doboz Gyámszolgabírói iratok 28-30. kötet M u t a t ó k ö n y v e k 31. kötet Árvabizottmányi pénztári mérleg

1854-1860 1856-1858 1860


IV. B. 155. A Békési Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B . 163. fond általános bevezetőjét. A fond a korabeli vegyes szolgabírói ügyintézésnek csak közigazgatási és b ü n tetőperes d o k u m e n t u m a i b ó l őriz hiányosan iratanyagot. Két állag alkotja a fondot, m i n d k e t t ő köteteket tartalmaz. A z a) állag közigazgatási iratai beadványi jegyzőkönyvekből, iktató és mutató k ö n y v e k b ő l állnak. A b) állag büntetetőperes iratait iktató- és mutatókönyvek alkotják. Iktatott ira tok nem maradtak meg.

a) Közigazgatási

iratok

1854-1860

29 kötet = 0,88 ifm 1-14. kötet Beadványi j e g y z ő k ö n y v e k 15-21. kötet Iktatókönyvek 22-29. kötet M u t a t ó k ö n y v

1854-1860 1854-1860 1854-1859

b) Büntetőperes

1854-1859

iratok

5 kötet = 0,06 ifm 1-4. kötet 5. kötet

Iktatókönyvek Mutatókönyvek

1854-1859 1854

Összesen: 34 kötet = 0,94 ifm

IV. B. 156. A Csabai Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1854-1860 A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B . 163. fond általános bevezetőjét. A Csabai császári királyi szolgabíróság - a többi vegyes szolgabírósághoz ha sonlóan - mint első fokú járási hatóság intézte a járás községeinek közigazgatási, igazságszolgáltatási, iparral kapcsolatos, katonai rendészeti és egyéb ügyeit. A z iratanyagból tájékozódni lehet C s o r v á s község megalakulásának folyamatá ról, a Körösök szabályozásáról, a legelő-elkülönözések végrehajtásáról, a csárdák, fogadók ellenőrzéséről. A z iratok z ö m m e l kétnyelvűek, 1855 körül jórészt német nyel ven íródtak. A fondot három állag alkotja. A z a) állagban találhatók az elnöki iratok, ame lyek segédkönyvek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állag közigazgatási iratai az 1855. évet kivéve csaknem hiánytalanul meg maradtak. A segédkönyvek sorozata igen hiányos, így a dokumentumok j ó része egyen kénti átnézést igényel. A c) állag csekély m e n n y i s é g ű büntetőperes iratot tartalmaz. a) Elnöki iratok

1854-1860


Elnöki iratok

1856-1860

b) Közigazgatási

iratok

1854-1860

31 doboz, 4 kötet - 4,42 ifm 1-31. doboz Iratok 32-33. kötet Iktatókönyvek 34. kötet Iktató- és m u t a t ó k ö n y v 3 5. kötet

1854- 1860 1854 1854 1857

Mutatóköny v

c) Büntetőperes

iratok

1855- 1859


B ü n t e t ő j e g y z ő k ö n y v i kivonatok

1855,1858-1859


IV. B . 157. A Gyulai Cs. Kir. Politikai Szolgabíróság iratai 1853-1859 A z abszolutizmus kori, 1854-1860 között m ű k ö d ő vegyes szolgabíróságoktól eltérően, a Gyulai úgynevezett politikai szolgabíróságként működött. Közigazgatási feladatokat látott el, igazságszolgáltatási ügyek nem tartoztak hatáskörébe. A szolga bíróság munkájának legjelentősebb hányadát a rendészeti ügyek képezték. Ezen fel a d a t á n a k ellátásához igénybe vette a csendőrség és a katonaság segítségét. A közbiz tonság és a rend fenntartása mellett végrehajtotta a törvények, rendeletek utasításait, felügyelte a népesség nyilvántartását, az összeírások, anyakönyvek, nemességi ügyek vezetését, ellenőrizte a kivándorlást. Katonai ügyek terén felügyelte az újoncozást, a hadsereg ellátását, a szabadságolt és hadirokkant katonák nyilvántartását. Ellenőrizte a településhatárok kijelölését és megtartását. A községi elöljárókat állásukból felfüg geszthette, illetve elbocsáthatta. A szolgabíróság egészségügyi és építészeti feladato kat is ellátott. A G y u l a i j á r á s szolgabírói tisztségét ebben az időszakban Csiky Lajos viselte. A fond anyagát segédkönyvek képezik, egyéb iratanyag nem maradt fenn. E n nek ellenére az iktatókönyvként is funkcionáló beadványi j e g y z ő k ö n y v e k részletes tárgybejegyzése és az ügyben tett intézkedést rögzítő bejegyzés s z á m o s információ val szolgálhat a kutató számára. Tájékozódni lehet az elintézett ügykörökről, a kora beli társhatóságokról, székhelyükről, tisztviselőikről. A fond két állagból áll. A z a) állaghoz egyetlen elnöki iktatókönyv tartozik. A b) állag beadványi j e g y z ő k ö n y v e k e t (iktatókönyveket) és mutatókönyveket tartalmaz.

a) Elnöki iratok

1856


Iktatókönyv

b) Általános

1856

iratok

1854-1859

12 kötet = 0,72 ifm 1-7. kötet 8-12. kötet

B e a d v á n y i j e g y z ő k ö n y v e k (iktatókönyvek) Mutatókönyvek

1855-1859 1854-1859

Összesen: 13 kötet = 0,78 ifm

IV. B . 159. A Szarvasi Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai 1856-1860 A vegyes szolgabíróságok működésével, hatáskörével kapcsolatban lásd a IV. B . 163. fond általános bevezetőjét. A Szarvasi szolgabírósághoz a k ö v e t k e z ő települések tartoztak: Szarvas mező város, Békésszentandrás, Ö c s ö d k ö z s é g . A szolgabírói tisztséget Szentsimoni Laka tos Károly viselte. A fond anyagát k é p e z ő irattöredék d ö n t ő mennyiségben német nyelvű, magyar nyelvűek a községi b e a d v á n y o k között találhatók. E g y darab elnöki irat maradt fenn. Hasznos adatokat szolgáltatnak a Körös szabályozással kapcsolatos dokumentumok. A z évenként i k t a t ó s z á m o k sorrendjébe rendezett iratok s e g é d k ö n y v e k hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,08 i f m 1. doboz

Elnöki iratok Iratok

1857 1856-1860

IV. B . 166. Vegyes iratok 1849-1851 A fond anyagát eredeti helyükre vissza nem h e l y e z h e t ő iratok képezik. A ve gyes összetételű dokumentumok között helységenkénti kimutatásokat találunk a sza badságharc bukása után beszedett Kossuth bankókról, névsorokat volt honvédekről és

gerillákról, a császári hadsereg részére teljesített szolgáltatásokról, jegyzőkönyvet a korábban a d ó m e n t e s birtokosok által beszállított adókról. 1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifrn 1. doboz 2. kötet

1849-1851 1849-1850

Vegyes iratok Adónyilvántartás

A provizórium és a kiegyezés időszaka IV. B. 251. B é k é s v á r m e g y e főispáni helytartójának iratai 1861-1865 A fond a Schmerling nevével is fémjelzett, mintegy tizenegy hónapig tartó a l k o t m á n y o s k o r m á n y z á s t követő ún. provizórium, a neoabszolutizmus második szaka szának (1861-1867) főispáni helytartói iratanyagát tartalmazza. A provizórium a ko rábbi, Bach-korszak féle erőszakrendszer enyhébb változata volt, politikája a kiegye zés előkészítését is szolgálta. A közigazgatási szervezet továbbra is erősen centrali zált m ó d o n működött, az 1848-1849-es szabadságharc exponált személyiségeit ál landó megfigyelés alatt tartották, esetenként körözték, korlátozták a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot. Ugyanakkor a centralizált bürokrácia a polgárosodás meg gyorsításának lehetőségeit teremtette meg. A z uralkodó B é k é s megye császári-királyi biztosának 1861. november 19-én Keresztessy Józsefet nevezte k i . Regnálása rövid ideig tartott, december végén már le is köszönt. Tisztségében a gyulai születésű, örmény eredetű családból származó, j o g i végzettségű, t ö b b nyelvet beszélő K i s János követte. A z 1861. december 20-i uralko dói kinevezés főispáni helytartóként aposztrofálta. Tényleges hivatali működését de cember 28-án kezdte meg. M i v e l egészsége megrendült, 1863-tól egyre kevesebb időt töltött hivatalában, majd 1864. j ú n i u s 15-én Ferenc József felmentette, és állandó nyugalomba helyezte. K i s Jánost a főispáni székben Bonyhádi G y u l a (1864. október 23.-1865. szeptember 1.), majd báró Wenckheim B é l a követte (1865. augusztus 2 3 1867.). A fondot két állag alkotja, mégpedig az elnöki és az általános iratok. A z a) állag elnöki dokumentumai tíz dobozban nyertek elhelyezést. Iratkezelési rendszerük éven ként újrakezdődő sorszámos iktatás. Fennmaradtak a korabeli iktató- és mutatóköny vek, amelyek jelentősen megkönnyítik a kutatást. A b) állag általános iratai is csaknem hiánytalanul fennmaradtak. A z általános iratok kezelési rendszerében 1864-ben történt jelentős változás, amikor bevezették az irattári tárgycsoportok szerinti, I - X X - i g terjedő „jelzőszámok" használatát. A „jelző s z á m o k " - az igényeknek megfelelően - az A , B , C stb. használatával tovább bővít-

hetők voltak. A z irattári rendszer jelzőszámait és a hozzájuk tartozó tárgyköröket az 1864-1865. évi iktatókönyvek első oldala tünteti fel. A z iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul fennmaradtak. a) Elnöki iratok

1861-1865

10 doboz, 4 kötet = 1,36 ifm I - 10. doboz Iratok

1861-1865

I I - 14. kötet iktató- és mutatókönyvek

1862-1865

b) Általános

1861-1865

iratok

75 doboz, 12 kötet = 9,75 ifm 1-75. doboz Iratok 76-83. kötet Iktatókönyvek 84-87. kötet Mutatókönyvek

1861-1865 1861-1865 1861-1865


IV. B . 252. B é k é s v á r m e g y e főispánjának iratai 1866-1867 A z iratanyag a kiegyezést közvetlenül megelőző időszakból származik. A me gye főispánja ekkor báró Wenckheim B é l a volt (harmadjára töltötte be ezt a tisztsé get), aki mellett az első alispáni feladatokat Weinzierl Zsigmond, a másodalispánit Herberth A n t a l látta el. 1867-ben Wenckheim Bélát belügyminiszternek nevezték k i . A fondót négy állag alkotja. A z a) állag az elnöki iratokat foglalja magába, amelyek között - a királyi leiratok mellett - körözés alatt álló magyar és lengyel szabadságharcosok dokumentumai, valamint főispáni véleményezéshez kötött útle vélkérelmek találhatók. Segédkönyvek nem maradtak fenn, ezért a két doboznyi irat anyag darabonkénti átnézéssel kutatató. A b) állag általános iratai az 1866. évből származnak. A segédkönyvek (iktatóés mutatókönyvek rendelkezésre állnak. A c) állag az 1866. é v i kolerajárvány kapcsán megalakult központi járványbi zottmány iratait tartalmazza. A bizottmány a különféle ügyeket az alispán előterjesz tése alapján végezte. A testület elnöke a főispán volt. A d) állag a marhavész bizottság m ű k ö d é s e során keletkezett iratokat őrzi. A bizottság ugyanolyan m ó d o n működött, mint a járvány bizottmány. A kolera és mar havész iratok áttekintő k é p e t adnak a j á r v á n y o k kitöréséről, lefolyásáról, a védekezés

módozatairól, a veszteségekről. Ezekhez az iratokhoz is használhatók az 1866. évi általános iratok állagában található segédkönyvek. a) Elnöki iratok

1866-1867


Iratok

1866-1867

b) Általános

iratok

1866

15 doboz, 3 kötet = 1,96 ifm 1-15. doboz Iratok 16-17. kötet Iktatókönyvek 18. kötet Mutatókönyv

1866 1866 1866

c) Kolera iratok

1866

1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz d) Marhavész

Iratok

1866

iratok

1866


Iratok

1866


IV. B. 253. B é k é s V á r m e g y e B i z o t t m á n y á n a k iratai 1860-1861 A z 1860. október 20-án kiadott októberi diploma rendelkezései értelmében a vármegyékkel együtt a megyei bizottmányokat is újraszervezték. B é k é s V á r m e g y e Bizottmányát 1860. december 10-én hívták újra életre. A b á r ó Wenckheim B é l a főis pán által összehívott községi megbízottak megalakították az állandó bizottságot. A bizottság m á s n a p megtartotta első közgyűlését, és sor került a tisztikar megválasztá sára (a megyei tisztikar a provizórium időszakában tisztiszék néven működött). A tisztikar tagjai m é g decemberben elfoglalták hivatalaikat. A z alkotmányos időszak

rövid egy évig tartott, a bizottmány 1861. október 21-re hívta össze utolsó k ö z g y ű l é sét, amelyen - többek között - a passzív ellenállás felvállalásáról is döntött. A várme gyei bizottmányok működését az u r a l k o d ó rendeletben függesztette fel, egészen az 1867. évi kiegyezésig. A fond két állagból áll. A z a) állagban közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e k találhatók. A j e g y z ő k ö n y v b e n történő kutatást m u t a t ó segíti. A b) állag az 1861. évi közgyűlési iratokat, valamint az 1861. évi j e g y z ő k ö n y v fogalmazványát tartalmazza. a) Közgyűlési

jegyzőkönyvek

1860-1861


Jegyzőkönyvek

1860-1861

2. kötet

Mutatókönyv

1860-1861

b) Közgyűlési

iratok

1861


Iratok Jegyzőkönyvi fogalmazvány

1861 1861


IV. B . 254. B é k é s V á r m e g y e B i z o t t m á n y á n a k iratai 1867-1871 1867. március 8 - 1 1 - é n kiadott intézkedéseivel a kormány elrendelte a törvény hatóságok újjászervezését. Újraalakultak a vármegyei bizottmányok is - az 1848. évi 16. t e , valamint az 186l-es jogfolytonosság alapján - , és 1871. végéig működtek. 1871 -ben - az 1870. évi 42. tc. alapján - ezek a testületek vármegyei törvényhatósági bizottságokká alakultak. A bizottmány elnöke a vármegye főispánja, Tomcsányi J ó zsef volt. Tomcsányit 1867. március 3 1 - é n nevezték k i (elődje, báró Wenckheim Béla 1867. február 20-tól a belügyminisztériumot vezette), beiktatása április 11-én zajlott le. Április 13-án a vármegyei tisztújító közgyűlés megalakította a megyei tisztikart. A fondot h á r o m állag alkotja. A z a) állag a közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e k , valamint az ezekhez k a p c s o l ó d ó mutatókönyvek 1 8 6 8 - 1 8 7 l - i g tartó sorozatát foglalja m a g á ban. A b) állag 15 doboznyi iratanyagát az e l ő z ő állag mutatókönyvei és a j e g y z ő -

k ö n y v e k segítségével lehet kutatni. A j e g y z ő k ö n y v e k é s az iratok sorszámozása éven ként újrakezdődik. A fond harmadik, c) állagát a kórházi bizottság 1867-187l-ig terjedő iratanya ga alkotja. a) Közgyűlési

jegyzökönyvek

1868-1871

8 kötet = 0,40 ifm l ^ t . kötet 5-8. kötet

Jegyzőkönyvek Mutatókönyvek

b) Közgyűlési

iratok

1868-1871 1868-1871 1868-1871

15 doboz, 1 c s o m ó = 1,93 ifm 1-15. doboz Iratok 16. c s o m ó A z alispán által elintézett ü g y e k j e g y z ő k ö n y v e c) Kórházi

bizottság

1868-1871 1869-1871

iratai

1867-1871

Iratok

1867-1871


Összesen: 16 doboz, 1 csomó, 8 kötet = 2,45 ifm

IV. B. 256. B é k é s v á r m e g y e e l s ő alispánjának iratai 1861 A z 1860. október 20-án kiadott októberi diploma értelmében az újraéledő vár m e g y é k megválasztották az új tisztikarukat, élén az alispánnal. í g y került sor 1860. december 11-én Trefort Ágoston (későbbi oktatás- és vallásügyi miniszter) első alis páni székbe emelésére. Tisztét 1861. március 18-ig viselte, ezután november 14-ig Omaszta Zsigmond töltötte be. A z 1861. október 27-én kiadott uralkodói rendelet feloszlatta a törvényhatóságokat, a tisztikart lemondatta, és az alispánok helyét is a k o r m á n y z a t számára megbízható elöljáró töltötte be. B á r Omaszta 1861. november 14-én megvált az alispáni méltóságtól, de mint ideiglenes és helyettesített első alis pán, december 10-ig folytatta működését. Távozását követően alispáni választás csak 1867-től (kiegyezés) történt újra. A z első alispán hátrahagyott iratainak fondja két állagból áll. A z a) állag bead-

ványi j e g y z ő k ö n y v e iktatókönyvként is szolgál a b) állag iratanyagához. A j e g y z ő k ö n y v b e n és iratanyagban történő kutatást a bead ványi j e g y z ő k ö n y v betűsoros jegy z é k e , lényegében mutatója segíti. a) Beadványi

jegyzökönyvek

1861

2 csomó = 0,04 ifm 1. csomó

Jegyzőkönyv

1861

2. c s o m ó

Betűsoros j e g y z é k A - Z

1861

b) Iratok

1861


Iratok

1861

Összesen: 2 doboz, 2 c s o m ó = 0,28 ifm

IV. B . 258. B é k é s v á r m e g y e e l s ő alispánjának iratai 1867-1871 (1872) A kiegyezést követően a köztörvényhatóságok tárgyában hozott 1867. március 8-i, valamint március 11-i országgyűlési határozatok n y o m á n visszaállt az alkotmá nyos rend é s a polgári intézményrendszer. Békés m e g y é b e n is megalakult a megyei közigazgatás legfőbb fóruma, a vármegyei bizottmány. 1867. április 13-án a tisztvise lők megválasztására is sor került. A z e l s ő alispáni tisztet 1871. december 30-ig - a köztörvényhatóságokról rendelkező 1870. évi 42. tc. hatályba lépéséig - Karassiay István viselte. A másodalispáni posztot Jancsovics Pál töltötte be. A fond forrásértékét növeli, hogy az első alispáni jegyzőkönyveken és a hozzá juk kapcsolódó iratokon kívül a vármegyei bizottmányi ülések által alispáni elinté zésre utalt ügyeket is tartalmazza. A z irategyüttes h á r o m állagra tagolódik. A z a) állagban az első alispáni j e g y z ő k ö n y v e k találhatók. A b) állag közigazgatási irataihoz a j e g y z ő k ö n y v e k iktatóként is használhatók. M i v e l az 1869. évből nem maradt fenn az alispáni jegyzőkönyv, az iratokról ún. tema tikai feltáró cédulák készültek. A c) állag az alispán által intézett bizottmányi iratokat foglalja m a g á b a . A z itt elhelyezett 1867-1872. évi sortári k ö n y v az 1872. évet tekintve B é k é s vármegye alis pánjának (IV. B . 407.) 1872. évi iratanyagához tartozó segédkönyv is.

a) Jegyzőkönyvek

1867-1871

2 doboz = 0,24 ifm 1 - 2 . doboz

E l s ő alispáni j e g y z ő k ö n y v e k

b) Közigazgatási

1867-1871

iratok

1867-1871


Iratok

1867-1871

c) Az alispán

által elintézett

23 doboz, 11 1-23. doboz 24-28. kötet 29-33. kötet 34. kötet

kötet = 3,30 ifm Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Sortári könyv

vármegyei

bizottmányi

ügyek

1867-1872

1867-1871 1867-1871 1867-1871 1867-1872


IV. B . 257. B é k é s v á r m e g y e m á s o d a l i s p á n j á n a k iratai 1860-1867 A fond iratanyagának forrásértékét növeli, hogy az első alispáni dokumentu mok az 1862-1866. évekből hiányoznak. Egy 1862. évi helytartótanácsi ügykezelési utasítás értelmében a másodalispán feladatköre bizonyos közigazgatási ügyek elinté zésének ellenőrzésén kívül árva- és bűnfenyítő ü g y e k r e is kiterjedt. A z októberi dip loma utáni alkotmányos időszak másodalispánjai voltak: Terényi I. Lajos (1860. de cember 11.-1861. március 18.), Urszinyi Andor (1861. március 18.-május 16.), vala mint Karassiay István (1861. május 2 7 - n o v e m b e r 10.) voltak. A provizórium idősza k á b a n a K i s János főispáni helytartó által kinevezett Herberth Antal töltötte be a posz tot (1862-1867). A z iratanyag két állagra tagolódik. A z a) állagban az 1861. évi j e g y z ő k ö n y v található. A b) állag tartalmazza az iktatott iratokat, valamint a korabeli segédletek közül az 1862-1866. évi iktatókönyveket. a) Jegyzőkönyvek 1 kötet = 0,02 ifm

1861

b) Közigazgatási

iratok

1860-1867

5 doboz, 6 kötet = 0,72 ifm 1-5. doboz 6-11. kötet

Iratok Iktatókönyvek

1860-1867 1862-1866


IV. B . 255. A Békés Megyei Inségi Központi B i z o t t m á n y iratai 1863-1865 A B é k é s Megyei Inségi Központi Bizottmány megalakítása ügyében a főispáni helytartó, K i s János 1863. június 28-án adta k i a rendeletet, amelyben intézkedett a városokban, községekben megalakítandó helyi ínségbizottmányok m ű k ö d é s é r ő l is. A z intézkedést az 1863 tavaszán és nyarán az Alföldet - így Békés m e g y é t is - sújtó nagy szárazság tette szükségessé. A rendkívüli aszály a lakosság és az állatállomány létfeltételeit veszélyeztette, a munka nélkül maradt Békés megyei parasztság körében mozgolódást eredményezett. A helyi ínségbizottmányokban az elöljáróság tagjain kívül részt vettek a hely ség lelkészei, m ó d o s a b b lakosai. Szarvason előkelő hölgyekből alakult „hölgykoszo r ú " is segítette a bizottmány munkáját. A segélyezés alapja a kormány által nyújtott pénz-, gabona- és vetőmagsegély, valamint a helyből és az ország ínség nem sújtotta részéből beérkezett természetbeni és p é n z a d o m á n y o k voltak. A z iratanyag a helyi ínségbizottmányoknál keletkezett iratokat tartalmazza. A G y u l á n székelő központi ínségbizottmány jegyzőkönyvei az elnöki tisztet ellátó főis páni helytartó iratanyagában találhatók, az általa tett intézkedésekkel együtt. A helyi számadások felülvizsgálatát egy G y u l á n m ű k ö d ő , megyei főtisztviselőkből álló hét tagú albizottság végezte. A z ínségbizottmányok 1864 augusztus végén szüntették meg működésüket, számadásaik felülvizsgálata ugyanazon é v decemberében történt meg. A bizottmányi iratok között elszámolások, segélyosztási és adománygyűjtő lis ták, valamint egyéb dokumentumok találhatók, amelyek bemutatják a m e g y é t ért ter mészeti csapás következményeit: a lakosságot sújtó k ü l ö n b ö z ő betegségeket (skor but), másrészt a takarmányhiány okozta állatállomány pusztulást. A m e g y é b e n 24 helyi bizottság működött, ezek közül tíznek maradt meg az iratanyaga, amelyet r ó m a i számmal jelölt dossziékban helyeztek el a levéltárosok a rendezés során. A z állag nélküli fondban a k ö v e t k e z ő települések ínségbizottmányi iratai találhatók meg: G y u l a , Békés, Szarvas városok, Békésszentandrás, Kétegyháza, Köröstarcsa, Orosháza, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő községek. 4 doboz = 0,48 ifm 1-4. doboz

ínségbizottmányokiratai

1863-1865

IV. B. 259. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1861-1862 Békés V á r m e g y e Bizottmánya 1861. j a n u á r 22-én választotta meg megyei főor vosnak Galgóczi G á b o r szeghalmi járási főorvost. Galgóczi tevékenyen részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban, és ezért börtönbüntetést is szenvedett. Megyei főor vosi munkájának írásos dokumentumai közül történeti értékűek a járások és községek egészségügyi helyzetére vonatkozó havi jelentések, valamint a gyógy szertár-vizsgálati jegyzőkönyvek. A z iratokon nincs iktatószám és más kezelési rendnek sincs nyoma. Sok iratról a keltezés is hiányzik, a járásoktól, községektől beérkezett időszakos jelen tések rendszertelenek. Segédletek hiányában az iratanyag darabonkénti átnézéssel ku tatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz

Iratok

1861-1862

IV. B. 260. B é k é s v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1861-1871 A fond iratanyagának nagyobbik fele a kiegyezést m e g e l ő z ő időszakból szár mazik, amikor a megyei önkormányzat sok tekintetben korlátozottan működött. E z tükröződik az iratanyagból is, mert a mérnöki hivatal elnevezése több alkalommal is változott. 1862-től Császári és Királyi Építészeti Hivatal, majd Állammérnöki, illetve Államépítészeti Hivatal a neve. 1867-től ismét megyei mérnöki hivatalnak nevezték. 1860-ban vezetőjének Bodoky Lajost (Bodoky Mihály fiát, Bodoky Károly testvéröccsét), a k é s ő b b országos hírnévre szert tett vízmérnököt (Budapest díszpolgárának is megválasztotta) nevezték k i . Bodoky rövid ideig maradt állásában, a provizórium beköszöntével, a megyei tisztikarral együtt ő is lemondott. 1862-1866-ig Várnay Ádám, majd Kiss E l e k vezette a hivatalt. A fond anyaga értékes információkat tartalmaz az ebben az időszakban megin duló nagyszabású útépítési munkálatokról, amelyek során rendbe hozták a m e g y é n áthaladó országos útvonalakat, é s megindult az e g y é b utak kikövezése is. S z á m o s dokumentum foglalkozik a k ö z m u n k á k végzésével. Adatok találhatók a megye tulaj d o n á t k é p e z ő épületek fenntartásáról, javításáról, hidak karbantartásáról, a vízszabá lyozás munkálatairól. Megtalálható az iratok között a megyei bizottmány számos „ki írt cikke". Ezek a mérnöki intézkedést igénylő ügyekre vonatkoztak. A z iratok iratjegyzékbe vannak foglalva, évenként újrakezdődő iktatószámok k a l . A z eredetileg képződött dokumentumok mintegy negyed része maradt csak fenn az utókorra. A segédletek az 1868-1871. évi iktatókat kivéve hiányoznak, így az ira tok j ó része egyenkénti átnézéssel kutatható.



1861-1871 1868-1871

IV. B. 264. Békés V á r m e g y e Számvevőszékének iratai 1861-1868 1860-ban az októberi diploma meghirdetése után a m e g y é k az 1848-1849-es alapokon szerveződtek újjá. A megyei szervek sorában megkezdte működését az ab szolutizmus korában megszüntetett számvevőség is. A testületi szerv az első alispán elnöklete alatt működött, és legfőbb feladata a megyei számvevő, valamint a pénztár nok munkájának ellenőrzése volt. A bizottság a közgyűlés előtt számolt be felügyeleti munkájáról. A számadások felülvizsgálatán kívül beleszólása volt a megyei pénzek felhasználását illetően is. A fond forrásértékű adatokat tartalmaz a megyei pénztárak és a községek pénzgazdálkodására vonatkozóan. A főszámvevői tisztet 1860-1861ben Baky Lajos, az alszámvevőit Szulimán István töltötte be. 1867-1868-ban Szulimán István a főszámvevő, az a l s z á m v e v ő pedig Szombathelyi G y u l a volt. A z iratanyagot 1861. é s 1868. é v i számvevőszéki j e g y z ő k ö n y v e k , 1868. évi számvevői jelentések és 1864-ből fennmaradt csekély m e n n y i s é g ű irat (községi költ ségvetések, különféle pénztárak elszámolásai) alkotják. 1 doboz = 0,14 ifm 1. doboz

Számvevőszéki j e g y z ő k ö n y v e k Számvevői jelentések Iratok

1861, 1868 1868 1864

IV. B. 266. B é k é s V á r m e g y e Btínfenyítő T ö r v é n y s z é k é n e k iratai 1867-1868 A fond anyagát alkotó j e g y z ő k ö n y v t ö r e d é k az alispáni iratok rendezésekor buk kant elő. A törvényszék elnöke az alispán volt, a tanácsban ítélő szerv tagjait négy törvényszéki b í r ó , a megyei tiszti főügyész é s a megyei aljegyző alkotta. A j e g y z ő k ö n y v a k ü l ö n b ö z ő bűnperekben lefolytatott eljárásokat tartalmazza. 1 kötet = 0,07 ifm 1. kötet

Jegyzőkönyv

1867-1868

IV. B . 269. A Battonyai j á r á s főszolgabírójának iratai 1861-1867 (1871) A z 1854-ben létrehozott vegyes szolgabíróságok 1860-ig működtek. 1860-ban az alkotmány visszaállítása a m e g y é k önállóságának visszaállításával járt. A z újon nan megalakult szolgabíróságok eleinte csak közigazgatási ügyekkel foglalkoztak, a törvénykezési ügyeket az osztrák polgári é s büntető perrendtartás elutasítása miatt nem tárgyalták. 1861-ben újra felvették ügykörükbe az igazságszolgáltatást, miután az országbírói értekezlet elkészült az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalko tásával. A z uralkodó 1861 n o v e m b e r é b e n ismét felfüggesztette az alkotmányt, és újra abszolutisztikus, bürokratikus kormányzatot vezetett be, amely Schmerling-féle pro vizórium néven vált ismertté. A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok befejezték tevékenységüket, és addig maradtak hivatalukban, amíg átadták az ügyeket a főispáni helytartók által újonnan kinevezett hivatalnokoknak. A z új főszolgabírók közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak, valamint ismét feladatuk lett az árva-, g y á m és hagyatéki ü g y e k intézése. 1865-ben Ferenc József megszüntette a magyarországi kivételes rendelkezéseket, é s felszámolta a provizóriumot, szabaddá téve az utat a kiegyezési tárgyalások előtt. A főispáni helytartók helyére kinevezett új főispánok új szolgabírókat neveztek k i . Csanád V á r m e g y e Bizottmánya 1860 decemberében visszaállította az 1848. évi j á r á s i beosztást (Battonyai, M a k ó i , Nagylaki és Palotai járások). A z 1861 novemberé ben kinevezett főispáni helytartó, C s ö r g e ő Antal, megtartotta az alkotmányos időszak j á r á s i beosztását. A z iratokat a területi illetékesség miatt 1976-ben adta át a Csongrád M e g y e i Levéltár a B é k é s Megyei Levéltárnak. A fond iratanyaga öt állagra tagolódik. A z a) állag elnöki iratait az 1865-1866. é v e k e t kivéve iktatókönyvek segítségével lehet kutatni. A b) állagban a közigazgatási iratok mellett hadkötelesek névsora, katonaság alóli felmentések és kiadott útlevelek j e g y z ő k ö n y v e található. A kutatást korabeli se gédkönyvek (iktatók és mutatók) segítik. A c) állag a polgári peres iratokat és az iratok tanulmányozását megkönnyítő segédkönyveket tartalmazza. A d) állagban nyertek elhelyezést a büntetőperek aktái. Kutatásukat iktató- és mutatókönyvek segítik. A z e) állag gyámszolgabírói iratai is segédkönyvekkel használhatók. a) Elnöki iratok

1862-1866


Iktatott iratok Iktatókönyvek

1862-1866 1861-1864

b) Közigazgatási

iratok

1861-1867(1871)

32 doboz, 14 kötet = 4,22 ifm 1-30. doboz Iktatott iratok 31. doboz Kigyűjtött vegyes iratok 32. doboz Hadkötelesek iratai Katonaság alóli felmentési kérelmek 33-39. kötet Iktatókönyvek 40-45. kötet M u t a t ó k ö n y v e k 46. kötet Kiadott útlevelek j e g y z ő k ö n y v e c) Polgári peres iratok

1861-1864 1862-1865 1867 1861-1867 1861-1867 1867-1871 1861-1867

27 doboz, 14 kötet = 3,53 ifm 1-27. doboz Iktatott iratok 28-34. kötet Iktatókönyvek 35^41. kötet M u t a t ó k ö n y v e k

1861-1867 1861-1867 1861- 1867

d) Büntetőperes

1862- 1867 (1869)

iratok

9 doboz, 9 kötet = 1,17 ifm 1-9 doboz

Iktatott iratok

10-12. kötet Iktatókönyvek 13. kötet Iktató- és mutatókönyvek 14-17. kötet M u t a t ó k ö n y v e k 18. kötet

1862-1867 1862-1864 1865-1867 1862- 1866 1867-1869

Határidőnapló 1863- 1867

e) Gyámszolgabírói

iratok

6 doboz, 6 kötet = 0,84 ifm 1-6. doboz Iktatott iratok 7-11. kötet Iktató- és mutatókönyvek 12. kötet A z 1863-ban létesített Battonya-Palotai gyámszolgabíróságnak átadott iratok jegyzéke Összesen: 77 doboz, 46 kötet = 10,15 ifm

1863-1867 1-863-1867

év nélkül

IV. B. 261. A Békési j á r á s szolgabírójának iratai 1862-1865 A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok (1860-1861) időszakát a provizóri um központilag irányított szolgabíróságai váltották fel. A járások kinevezett vezetői közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak. Ismét feladatuk lett az árva-, g y á m - é s hagyatéki ügyek intézése. A főszolgabírók tettek javaslatot az alispánnak a községi elöljárók személyére is. A fond a beadványi j e g y z ő k ö n y v e k segédleteit, az iktató- é s mutatókönyveket tartalmazza. 8 kötet = 0,22 ifm 1-4. kötet 5-8. kötet

Beadványi j e g y z ő k ö n y v e k iktatókönyvei Beadványi j e g y z ő k ö n y v e k mutatókönyvei

1862-1865 1862-1865

IV. B . 265. A Csabai j á r á s szolgabírójának iratai 1863-1866 A provizórium időszakában erősen korlátozott é s ellenőrzött hatáskörrel r e n delkeztek a szolgabírók. Lásd erre vonatkozóan a IV. B . 269. fond bevezetőjét. A szolgabírói tisztséget az iratanyag keletkezésének idején Lázár Imre viselte. A kis mennyiségű iratanyag az 1863. évit kivéve, amelyhez fennmaradt az ikta tókönyv, egyenkénti átnézéssel kutatható. :

1 c s o m ó , 1 kötet = 0,10 ifm 1. c s o m ó 2. kötet

Iratok Iktatókönyv

1863,1865-1866 1863

IV. B. 262. A Gyulai j á r á s szolgabírójának iratai 1862-1866 A provizórium időszakában erősen korlátozott é s ellenőrzött hatáskörrel ren delkeztek a szolgabírók. L á s d erre vonatkozóan a IV. B . 269. fond bevezetőjét. A G y u l a i járás szolgabírói tisztségét Szánthó Alajos töltötte be. A m ű k ö d é s e során keletkezett iktatott iratanyag nem került a levéltár őrizetébe, csak az úgyneve zett közigazgatási j e g y z ő k ö n y v e k é s egy iktatókönyv maradt fenn. Iratanyag hiányá-

ban viszonylag j ó l használhatók a j e g y z ő k ö n y v e k tárgybejegyzései, amelyek rövid kivonatát adják az adott ügyeknek. 12 kötet = 0,12 ifm 1-11. kötet 12. kötet

Közigazgatási j e g y z ő k ö n y v e k Iktatókönyv

1862, 1864-1866 1866

IV. B. 263. A Szarvasi j á r á s szolgabír áj ának iratai 1861-1866 A provizórium időszakában erősen korlátozott é s ellenőrzött hatáskörrel ren delkeztek a szolgabírók. Lásd erre vonatkozóan a IV. B . 269. fond bevezetőjét. A Szarvasi járás szolgabírója 1863-1866-ig Kontúr József volt. A fondképző szervnek csak iktatókönyvei maradtak fenn. 5 kötet = 0,10 ifm 1-5. kötet

Iktatókönyvek

1861-1866

IV. B 270. A Battonyai j á r á s szolgabírójának iratai 1868-1871 A z 1867. évi kiegyezést követően ismét helyreállt az alkotmányos rend. A vár megyei bizottmányok által újonnan megválasztott szolgabírók hatásköre alig válto zott a korábbiakhoz képest. Közigazgatási, törvénykezési, árva-, gyám- é s hagyatéki ü g y e k b e n egyaránt eljártak. M ű k ö d é s ü k 1871 végéig tartott. 1872-től az 1870. é v i X L I I . tc. alapján csak közigazgatási feladatokat ellátó tisztviselők kerültek a járások élére. A z iratanyag négy állagot tartalmaz. A z a) állagban közigazgatási iratok talál hatók. A z iktató- és mutatókönyvek hiánytalanul fennmaradtak, így ezek segítségével kutathatók a dokumentumok. A b) állag őrzi a polgári peres iratokat. A z 1871. évi mutatókönyvet kivéve fennmaradtak a segédkönyvek. A c) állagban a büntetőperek iratai vannak elhelyezve. A korabeli segédköny vek hiánytalanul megvannak. A d) állag gyámszolgabírói iratai az előbbiekhez hasonlóan iktató- és mutató k ö n y v e k segítségével kutathatók.

a) Közigazgatási

iratok

1868-1871

13 doboz, 8 kötet = 1,74 ifm 1-13. doboz Iratok 14-17. kötet Iktatókönyvek 18-21. kötet M u t a t ó k ö n y v e k b) Polgári peres iratok

1868-1871 1868-1871 1868-1871 1868-1871

15 doboz, 7 kötet = 2,00 ifm 1-15. doboz Iratok 16-19. kötet Iktatókönyvek 20-22. kötet Mutatókönyvek c) Büntetőperes

iratok

1868-1871 1868-1871 1868-1870 1868-1871


Iratok Iktató- és mutatókönyvek

d) Gyámszolgabírói

iratok

1868-1871 1868-1871 1868-1871


Iratok I k t a t ó - é s mutatókönyvek

1868-1871 1868-1871


IV. B. 267. A Csabai j á r á s főszolgabírájának iratai 1867-1870 A főszolgabíró hatáskörének és feladatainak leírását lásd IV. B . 270. fond beve zetőjében. A kiegyezést követő években a főszolgabírói tisztet Eördögh Frigyes viselte. A csekély m e n n y i s é g ű 1867. évi iktatott iratanyag mellett (amelyhez nem maradt fenn segédkönyv) egy 1870. évi mutatókönyv található a fondban.

1 csomó, 1 kötet = 0,03 ifm 1. csomó 2. kötet

Iktatott iratok Mutatókönyv

1867 1870

IV. B. 271. A Szarvasi j á r á s főszolgabírójának iratai 1867-1870 A z 1867. évi kiegyezést követően ismét helyreállt az alkotmányos rend. A vár megyei bizottmányok által újonnan megválasztott szolgabírók hatásköre alig válto zott a korábbiakhoz képest. Közigazgatási, törvénykezési, árva-, g y á m - és hagyatéki ü g y e k b e n egyaránt eljártak. M ű k ö d é s ü k 1871 végéig tartott. 1872-től az 1870. évi 42. tc. alapján csak közigazgatási feladatokat ellátó tisztviselők kerültek a járások élére. A Szarvasi j á r á s főszolgabírója 1867—187 l - i g Kollár János volt. M ű k ö d é s é n e k idejéből négy iktatókönyv maradt meg. 4 kötet = 0,09 ifm 1-4. kötet

1867-1870

Az 1872-1950-ig terjedő korszak IV. B. 401. B é k é s v á r m e g y e főispánjának iratai 1880-1950 A főispáni tisztség és viselője a mindenkori államhatalmi rendszer képviselője és politikájának exponense volt a megyei életben. E z jellemezte a feudalizmus idő szakát, de az 1848-as törvények sem változtattak a főispáni tisztség tartalmán. A fő ispáni státusz j o g k ö r é t rendezték az 1861. é s 1865. évi hivatali utasítások, majd az 1867. évi k i e g y e z é s után az 1870. évi 42. t c , az 1886. é v i 2 1 . t c , és az 1929. évi 30. tc. A megyei önkormányzat első választott tisztviselője az alispán volt, de az ál lamhatalmat a főispán képviselte, akit a belügyminiszter javaslata alapján az uralko d ó , illetve a Horthy-korszakban a k o r m á n y z ó nevezett k i , 1945 után pedig a kormány, illetve a köztársasági elnök. A mindenkori k o r m á n y z a t a főispán útján ellenőrizte a megyei ö n k o r m á n y z a t m ű k ö d é s é t és a közigazgatást végző megyei tisztikar tevékeny ségét. S z e m é l y e felette állt a megyei önkormányzat szervezetének, és mint a k o r m á n y helyi megbízottja, elsősorban az állam politikai programjának megvalósításán ő r k ö dött. Jogkörét az önkormányzat, valamint a kormányrendeletek végrehajtásának el-

lenőrzésében semmi sem korlátozta. A z államhatalom centralizációjának e r ő s ö d é s é vel 1886-tól, a közigazgatási bizottság megalakulását követően, valamennyi állam igazgatási szervezetet ellenőrizhette, mivel ő volt az előbb említett bizottság elnöke. A bizottság ülésein valamennyi fontos állami hivatal beszámolt működéséről, és en nek alapján a főispán olyan kötelező rendelkezéseket adhatott k i a hivatalok számára, amelyeknek végrehajtása a kormány intencióit szolgálta. E z alól egyedül az igazság ügyi szervezet volt kivétel. A főispán nem foglalkozott közigazgatási szak- és részletkérdésekkel, ez az alispán feladata volt, akit ilyen vonatkozásban beszámolási kötelezettség terhelt, de ha valamely ü g y e t érintett a politika, arról a főispánnak tudnia kellett. A z állami cent ralizmus akarata az első világháború idején és az azt követő időszakban egyre erőtel jesebben érvényesült. A z 1929. évi 30. tc. a főispánt teljes mértékű felügyeleti joggal ruházta fel. Hatáskörének bővülését jelezte, hogy ő nevezte k i a törvényhatósági főor vost, a járási orvosokat, a megyei levéltárost, a számvevőségek és a vármegyei keze lőszemélyzet tagjait. A főispáni befolyás súlyát növelte a megye területén található karhatalom (csend őrség, katonaság) feletti rendelkezési j o g . Ennek különös jelentősége volt az egyesü lési és gyülekezési jog, valamint a politikai és szociális jellegű mozgalmak ellenőrzé se terén. A megyei közgyűlés előkészítő testületeként m ű k ö d ő kisgyűlésnek is a főispán volt az elnöke. A kisgyűlés határozta meg a közgyűlések tárgysorozatát, így nagy befolyása volt a döntések előkészítésben. B é k é s vármegye főispáni iratai 1880-tól 1950-ig találhatók a levéltár őrizeté ben. 1880-1890 és 1934-1944 között nagyon hiányos, töredékes a megmaradt irat anyag. A z utóbbi időszak dokumentumai a m á s o d i k világháborús események és G y u la város (mint megyeszékhely) közigazgatásának áthelyezése következtében szinte teljesen megsemmisültek. A z 1934-1944. évek főispáni intézkedéseiről elsősorban G y u l a és B é k é s c s a b a városok polgármestereinek, valamint a főszolgabíróknak fenn maradt iratanyaga nyújthat tájékozódást. A z iratanyag öt állagra tagolódik. A z a) állag a főispáni bizalmas iratokat tartal mazza. A fentebb említett iratpusztulás a bizalmas iratokat sem kerülte el. A z 1 9 2 7 1944. évek dokumentumai hiányoznak. A fennmaradt iratok részben segédkönyvek kel, azok hiánya esetén darabonkénti átnézéssel kutathatók. A b) állagban az általános iratok találhatók. A z 1890 előtti és az 1934-1944 közötti időszak iratai szinte teljesen hiányoznak. A többi iktató- és mutatókönyvek segítségével kutatható. Ebben az állagban nyertek elhelyezést az úgynevezett „ki emelt m u n k á s m o z g a l m i iratok", valamint az 1945-1949 közötti, iktatószám nélküli vegyes iratok sorozata. A z előbbiek a segédkönyvek, az utóbbiak a részletes raktári j e g y z é k segítségével kutathatók. A c) állagban az első világháborút k ö v e t ő r o m á n megszállás iratai vannak elhe lyezve. A z iratokhoz iktatókönyv áll rendelkezésre. A d) állagban árvízvédelmi kormánybiztosi iratok, árvízkár-nyilvántartások ta lálhatók az 1920-as évekből. A z e) állagban őrzött közellátási kormánybiztosi iratok 1943-ból töredékesen,

1945-1948-ig folyamatosan maradtak meg. A kutatást iktatókönyvek, valamint 19461947-ből mutatókönyvek is segítik. Külön iktatója van a vörös hadsereg ellátásával kapcsolatos ü g y e k n e k (1946-1947). Békés v á r m e g y e főispánjának korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B . 401. és X X I . 1.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. sz. ajánlása alapján került összevonásra. a) Bizalmas

1890- 1950

iratok

21 doboz, 28 kötet = 2,82 ifm

b) Általános

1890--1950 1892--1950


1-21. doboz 22-49. kötet

1880- -1950

iratok

138 doboz, 46 kötet = 17,20 ifm 1-125. doboz 126-133. doboz 134-161. kötet 162-175. kötet 176. kötet 177. kötet 178. kötet 179. kötet 180-184. doboz

Iratok „Kiemelt m u n k á s m o z g a l m i iratok" Iktatókönyvek (egyes iktatók mutatóval) Mutatókönyvek Idegenszám mutató Miniszteri számok indexe Fegyelmi ügyek nyilvántartása Főispáni félhivatalos iratok Vegyes iratok

1880--1950 1891- -1940 1892--1950 1895--1918 1946--1948 1946--1950 1892--1900 1899--1910 1945--1949

c) Békés vármegye

„megszállott

1919- -1920

területeinek"

főispánja

iratai

1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1.doboz 2. kötet


d) Békés vármegye főispánja iratai

mint árvízvédelmi

1919--1920 1919--1920 kormánybiztos 1925- -1928

7 doboz, 4 kötet = 0,88 ifm 1-3. doboz 4. kötet 5. kötet 6-7. kötet 8-10. doboz 11.doboz

Iratok Á r v í z ü g y e k iktatója P é n z a d o m á n y o k naplója Árvízkárosultak kimutatása B é k é s és Bihar megyei települések árvízkataszteri lapjai Építkezésekre vonatkozó feljegyzések

1925--1928 1925--1926 1925--1926 1925--1926 1926 1925--1926

e) Békés vármegye főispánja iratai

mint közellátási

kormánybiztos 1943-1949

17 doboz, 11 kötet = 2,16 ifm 1-17. doboz 18-26. kötet 27-28. kötet

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek

1943-1949 1945- 1949 1946- 1947

Összesen: 184 doboz, 90 kötete = 23,20 ifm

IV. B . 402. B é k é s V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872-1949 A megyei törvényhatóság m ű k ö d é s é n e k alapelveit az 1870. évi 42. tc. ( A k ö z törvényhatóságok rendezéséről) állapította meg, amelynek 18. paragrafusa értelmé ben „a törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s amennyiben a törvény kivé telesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatósága nevében a b i zottság gyakorolja". A bizottság működését fennállása során többször szabályozták, 1886-ban a 21. tc., 1929-ben a 30. tc. megalkotásával. 1945-ben a 14. és a 1030. M E számú rendelet alapján szervezték újjá. Megszüntetéséről a törvényhatóságot mint intézményt felszámoló 1949. évi alkotmány és az 1950. évi első tanácstörvény ren delkezett. A törvényhatósági bizottság a megye legtöbb adót fizető polgáraiból (virilisek), választott tagokból, vezető tisztviselőkből (alispán, főszolgabírók, polgármesterek és m á s , a törvényben megnevezett tisztségviselőkből) állt. 1945-től a bizottság tagjait az egyes pártok delegálták. A bizottság j o g k ö r é t és feladatait a fent említett törvények figyelembevételével alkotott vármegyei szabályrendelet írta elő. A bizottság részben közgyűlés, részben bizottság és választmány formában működött. A közgyűléseken a főispán elnökleté vel a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben döntöttek, és erről jegyzőkönyvet vezet tek. Minden jelentősebb városi és községi ügyben a bizottság jóváhagyására volt szük ség. A megye és a városok vezető tisztviselőit is a közgyűlés választotta meg. A soron lévő feladatok operatív intézésére a közgyűlés bizottságokat választott (vasúti, épület és fogház, székházbővítési, kórházi, közegészségügyi, k ö z m ű v e l ő d é si), amelyek munkájukról időről időre számot adtak a törvényhatóság közgyűlése előtt. A fond iratanyaga 12 állagra tagolódik. A z a) állagban találhatók a Békés me gye történetének legértékesebb forrásai közé tartozó közgyűlési jegyzőkönyvek. A jegyzőkönyvekben történő tájékozódást (hiányoznak: 1894., 1916., 1919., 1925., 1933., 1938., 1939., 1942., 1943., 1944. évek jegyzőkönyvei) a kötetek végén található betű rendes mutatók, valamint az 1891-1896. és az 1898. évekhez készült mutatókönyvek

segítik. A segédletek feltüntetik a közgyűlési határozatok számát és a hozzájuk tarto zó ügyiratok iktatószámát. A b) állagban a közgyűlési iratok vannak elhelyezve az 1872-1897. évkorból. 1898-tól az iratok az alispáni fondban találhatók. így a j e g y z ő k ö n y v e k b e n a k ö z g y ű lési sorszámok mellett az alispáni iktatószámokat tüntették fel. A c-1) állagok a törvényhatósági bizottság által kiküldött, nem állandó jelleggel m ű k ö d ő bizottságok iratait őrzik. a) Közgyűlési

jegyzőkönyvek

1872-1949

94 kötet = 6,07 ifm 1-91. kötet Jegyzőkönyvek 92-94. kötet Mutatókönyvek b) Közgyűlési

1872-1949 1891-1898

iratok

1872-1897

58 doboz = 6,96 ifm 1-57. doboz Iratok 58. doboz Alispáni úton elintézett ügyek iratai c-l) Nem állandó jelleggel működő

bizottságok

1872-1897 1872-1879

iratai

1886-1906

c) Vasúti bizottság iratai d) Épület- és fogház bizottság iratai e) Székházbővítési bizottság iratai f) Építkezési bizottság iratai g) Kórházi bizottság iratai h) Közegészségügyi bizottság iratai i) Közművelődési bizottság iratai j) Földmívesiskolai bizottság iratai k) Törvényhatósági ipartanács j e g y z ő k ö n y v e i 1) B é k é s Vármegyei Közkórház építkezési bizottsága jegyzőkönyvei

1899-1906 1899 1901 1902 1886-1905 1903-1906 1898-1899 1899 1903

3 doboz = 0,36 ifm


1899, 1906

IV. B . 405. Békés V á r m e g y e Központi V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1898-1939 A vármegyei központi választmányok az 1848. évi 5. tc. értelmében létrehozott bizottságok voltak, amelyek feladatát a képviselő-választások előkészítése képezte. Elnökük az alispán volt, tagjaik száma a vármegye lakosainak számától függött. A választókerületeket az 1870. é v i 42. tc. 25. és 91. paragrafusa alapján jelölték k i . Békés m e g y é b e n 17 választókerületet alakítottak k i . 2 doboz = 0,19 ifm 1-2. doboz

Iratok

1898-1939

IV. B . 403. B é k é s V á r m e g y e Igazoló V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1898-1907 A vármegyei igazoló választmányt az 1870. évi 42. tc. értelmében a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítására és évenkénti kiigazítására (évente az adó hivatalok kimutatásai alapján) hozták létre. A legtöbb adót fizetők (virilisek) közül került k i a törvényhatósági bizottság tagságának fele. A másik felét a szavazásra jogo sult lakosok a törvényhatósági képviselő-választás során választották meg. A fond anyagát a választmány üléseinek jegyzőkönyvei alkotják. 1 c s o m ó = 0,04 ifm 1. c s o m ó

Választmányi j e g y z ő k ö n y v e k

1898-1907

IV. B . 404. B é k é s V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Á l l a n d ó Bíráló V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1899-1907 A z állandó választmány feladatait az 1870. évi 42. t c , valamint a vármegye szervezési szabályrendelete szabályozta. A 14. és 44. paragrafus értelmében előkészí tette a fontosabb megyei ügyeket (többek között a községek zárszámadásait é s költ ségvetési előirányzatait) a közgyűlésekre, indítványozott és javaslatot tett mindazon kérdésekben, amelyeket a törvény előírt számára. Elnöke az alispán, akadályoztatása esetén a törvényhatóság egyik jegyzője volt. Tagjainak számát az elnökkel együtt Békés m e g y é b e n 27 főben állapították meg.

A z állandó választmány a következő h á r o m szakosztályból állt: a közjogi és közigazgatási, közlekedés és vízszabályozási, valamint pénzügyi és közgazdasági. A szakosztályok elnökeit és helyettes elnökeit a választmány választotta meg, j e g y z ő j ü k a jegyzői tisztség egyik tagja volt. A hozzájuk utalt ügyekben adott véleményeiket először a teljes állandó választmány tárgyalta meg, aztán került a törvényhatósági bizottság elé. Üléseiken az adott témában illetékes vármegyei tisztviselőknek is részt kellett venni. A z állandó választmány javaslatait az illető ügy mellé csatolt j e g y z ő k ö n y v i kivonat kíséretében terjesztette a közgyűlés elé. A közjogi és közigazgatási szakosztály feladatát képezte a különféle indítvá nyok, miniszteri rendeletek megtárgyalása, a szabályrendeletek alkotása, a közigaz gatási és választókerületek kijelölése, a községektől a községi törvény értelmében felterjesztett vagy megfellebbezett ü g y e k másodfokú ellátása, a rendőrségi, községi, közoktatási, árva és ínségi ü g y e k intézése. A közlekedési és vízszabályozási szakosztályhoz tartoztak a közlekedési és víz rendezési ügyek. A pénzügyi és közgazdasági szakosztály intézte a törzsvagyon szerzését és el idegenítését, a költségvetési előirányzat megállapítását és a zárszámadások vizsgála tát, a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint a vármegyei szolgák fizeté s é n e k szabályozását, előkészítette a községi költségvetések és a községi számadások felülvizsgálatát. A fond anyagát j e g y z ő k ö n y v e k alkotják, amelyek segédletek hiányában egyen kénti átnézéssel kutathatók. 1 csomó = 0,02 ifm 1. csomó

Jegyzőkönyvek

1899-1907

IV. B. 406. B é k é s V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Számonkéró' S z é k é n e k iratai 1899-1904 A megyei számonkérő széknek, mint a megyei közgyűlés által választott bizott ságnak az volt a feladata, hogy kísérje figyelemmel a megyei igazgatás ügyvitelét. E z a gyakorlatban azt jelentette, a bizottságnak le kellett ellenőrizni, hogy a k ü l ö n b ö z ő megyei hivatalokhoz beérkezett ü g y e k e t elintézték-e az előírt határidőn belül. A s z á m o n k é r ő szék öt tagból állt, elnöke a főispán volt, tagjai pedig a vármegyei fő ügyész, a vármegyei főjegyző és két s z á m o n k é r ő széki tag. A bizottság üléseit ne gyedévenként, a vármegyei közgyűlést megelőzően tartotta. A megyei hivatalok, a j á r á s i főszolgabírók és a polgármesterek h á r o m havonként számszerű kimutatást ter jesztettek a s z á m o n k é r ő szék elé, feltüntetve a beérkezett elintézett és elintézetlen ü g y d a r a b o k számát. A z utóbbi ügyek esetében intézkedtek a minél hamarabbi elinté zésről, és erről jelentést kértek.

A fond igen csekély iratanyaga négy rövid jegyzőkönyvet tartalmaz. 1 c s o m ó = 0,01 ifm 1. c s o m ó

Jegyzőkönyvek

1899, 1902, 1904

IV. B. 407. B é k é s v á r m e g y e alispánjának iratai 1872-1950 (1951) A z alispán feladatait és hatáskörét az 1870. évi 42. t e , az 1874. évi 34. t e , az 1886. évi 21. t e , az 1929. évi 30. t e , valamint az ezek végrehajtási utasításai (kapcso lódó rendeletek) alapján készült vármegyei szabályrendelet határozta meg. 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. M E számú, és az ezt kiegészítő 1030/1945. M E számú rendelete meghagyta az alispán korábbi ügykörét. A z alispán a vármegyei törvényhatóság első választott tisztviselője volt. A z 1886. évi 21. t e 68. paragrafusa értelmében „vezeti a vármegye nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűlés, törvényhatósági kisgyűlés, közigazga tási bizottság é s albizottságai, vagy az egyes községek hatásköréhez utasítva nincs". A z alispán kettős feladatot látott el. Egyrészt intézte a megyei önkormányzat által ráruházott ügyeket, másrészt végrehajtotta a k o r m á n y rendeleteit. Teendőinek ellátá sáról és a vármegye általános állapotáról a közigazgatási bizottságnak havonta, a vár megyei bizottságnak pedig közgyűlésenként tartozott jelentést tenni. B é k é s vármegye 1898-ban jóváhagyott szabályrendelete értelmében az alispán hatásköre az egyes közigazgatási ágak szerint a következő volt: I. Népességi ügyekben gondoskodott 1895-ig az egyházi anyakönyvek, 1895-től az állami anyakönyvek másodpéldányainak a vármegyei levéltár részére történő be szolgáltatásáról, a törvényesen be nem vett szekták ügyeiről. Engedélyezte a névvál toztatási kérelmeket. Eljárt a honosítási, visszahonosítási és kivándorlási ügyekben. II. Közegészségügy területén felügyelte az 1876. évi 14. t e rendelkezéseinek és a közegészségügyi szabályoknak pontos végrehajtását. III. Állategészségügy terén az 1888. évi 7. t e és az ugyanezen évi 40000. számú földművelésügyi rendelet értelmében járt el. I V Halászati ügyekben az 1888. évi 19. t e , valamint az annak végrehajtására vonatkozó 1889. évi 5000. számú földművelésügyi rendelet értelmében rendelkezett. V. Községi ügyekben az 1886. évi 22. évi községi törvény paragrafusai szerint intézkedett. V I . Rendészeti (kihágási) ügyekben az 1880. évi 37. t e értelmében másodfokú hatóságként j á r t el. V é l e m é n y e z t e az útlevél ügyeket. Felügyelte a vármegye terüle tén m ű k ö d ő egyesületeket az 1875. évi 1508. elnöki számú B M rendelet szem előtt tartásával. Szükség esetén rendőri é s katonai karhatalmat vehetett igénybe. Kiadta a házaló könyveket az 1875. évi 29. t e alapján. Felügyelte a vásártartási jogokat.

VII. Vízrendészeti ügyekben az 1885. évi 23. tc. szerint járt el. VIII. Közlekedési ügyek területén az 1890. évi 1. tc., az ez alapján kiadott m i niszteri rendeletek, valamint a vármegyei szabályrendeletek értelmében intézkedett. I X . N y o m d á k alapítása és politikai tartalmú lapok kiadása ügyében az 1848. évi 18. tc. szerint intézkedett. X . Katonai ügyekben az 1889. évi 6. tc. jelölte k i hatáskörét. A z alispán polgári e l n ö k e volt az újoncállító és az állandó sorozó bizottságnak. Intézte a katonai elszál lásolási és a mozgósítási ügyeket. X I . Vadászterületek ü g y é b e n az 1883. évi 20. tc. alapján járt el. X I I . A d ó ü g y e k b e n az 1883. évi 44. tc. által előírtak teljesítését felügyelte. XIII. Ipar- és cselédügyekben fellebbezés esetén másodfokú hatóságként m ű ködött. X I V . A vármegyei pénzkezelés alispáni ellenőrzése az 1886. évi 21. tc. alapján történt. Teendőit részletesen a v á r m e g y e i szabályrendeletek írták elő. Feladatainak vég rehajtásában a központi tisztviselők és a járási főszolgabírók segítették. A fond terjedelmes iratanyagát négy állag alkotja. A z 1872-től folyamatosan megmaradt iratanyag nagy hiányossága, hogy 1935-1944-ig néhány töredéket kivéve nem maradt fenn. A második világháború végén a megye m e n e k ü l ő tisztikara magá val vitte, és a feltételezések szerint a Dunántúlon megsemmisült. Szerencsére a se gédkönyvek egy része itt maradt, így azokból tájékozódni lehet. A z a) állag elnöki iratai nagyrészt bizalmas jellegű ügyeket (politikai mozgal mak, szociális intézkedések, személyügyi dokumentumok) tartalmaz. 1872-1895-ig elnöki jegyzőkönyveket vezettek, amelyek az iktatókönyvek szerepét töltötték be. 1881-1895-ig mutatóval is ellátták ezeket. 1896-tól a segédkönyvek hiányosan ma radtak fenn, ezért az iratanyag egy része darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állagban a közigazgatási iratok találhatók, 1872-1934-ig és 1945-1949-ig k e v é s hiánnyal. A dokumentumok iktató-, mutató- és sortári könyvekkel kutathatók. A segédkönyveket kigyűjtött iratok alfabetikus sorba rendezett sorozata követi. Eze ket a raktári j e g y z é k segítségével lehet áttekinteni. A z 1872. évre vonatkozó sortári k ö n y v i bejegyzéseket lásd a IV. B . 258. fond 34. kötetében (1867-1872. évi sortári könyv). A c) állagban a kihágási iratok nyertek elhelyezést. A d) állagban a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945-1947. évi iratai ku tathatók. Békés vármegye alispánjának korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B . 407. és X X I . 3.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. sz. ajánlása alapján került összevonásra. a) Elnöki

1872-1935

iratok

63 doboz, 35 kötet = 8,36 ifm 1-8. kötet 9-21. kötet 22-84. doboz 85-95. kötet 96-98. kötet

Jegyzőkönyvek J e g y z ő k ö n y v e k mutatóval Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek

1872-1880 1881-1895 1872-1935 1896-1934 1878-1880

b) Általános

1872-1950

iratok

1110 doboz, 461 kötet = 154,02 ifm 1-1043. doboz 1044-1335. kötet 1336-1431. kötet 1432-1484. kötet 1485. kötet 1486-1488. kötet

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Sortári k ö n y v e k Útlevél iktató Közigazgatási bírósági panaszok iktatója

1489-1501. kötet 1502-1564. doboz 1565. doboz 1566-1568. doboz 1569-1571. kötet

Vegyes mutatók, ügynyilvántartó kartonok Vegyes iratok Képviselőválasztási névjegyzék Egyesületek iratai M ű k ö d ő és feloszlatott egyesületek nyilvántartása

c) Kihágási

iratok

1872--1950 1872--1950 1872--1949 1873- -1949 1941 1897--1920 1931- -1932 1907--1950 1874--1943 1945 1949--1950 1948--1951 1923- -1951

4 doboz, 7 kötet = 0,58 ifm 1^4. doboz 5-11. kötet

d)

Iratok Iktató- és mutatókönyv

A Fegyverszüneti

Ellenőrző

Bizottság

iratai

1923- -1951 1935, 19401942 1945--1949 1945-1947


Iratok

1945-1947


IV. B . 408. B é k é s V á r m e g y e Árvaszékének iratai 1920-1950 A z árvák, gondnokoltak hatósági felügyeletét 1872-től a törvényhatóságok nak alárendelt, önkormányzati szervként m ű k ö d ő vármegyei árvaszékek látták el. A z árvaszékek jogállását, szervezetét és működését az 1877. évi 20. tc. 177., 179.,

182., 188. paragrafusa, valamint a 47 046/1877. sz. belügyminiszteri rendelet szabá lyozta. Békés vármegye 1896. é v i gyámsági és gondnoksági ügyekről szóló szabály rendelete értelmében a megyei árvaszék személyzetét az elnök, három ülnök, egy-egy j e g y z ő , ügyész, számvevő, pénztárnok, ellenőr, könyvvezető, nyilvántartó, iktató, k i a d ó , levéltárnok, két írnok és megfelelő számú díjnok alkotta. A h á r o m ülnököt a törvényhatósági bizottság saját tagjaiból választotta hat évre, az ügyészi teendőket a vármegyei tiszti főügyész látta el. A z árvaszék végrehajtó közegei a járásokban a főszolgabírák, a községekben az elöljáróság tagjai (községi jegyző, k ö z g y á m , pénz tárnok, ellenőr, gyámügyi esküdt) voltak. A z árvaszéki tanácsüléseken (hetenként legalább kétszer) az elnökön kívül az ülnökök, j e g y z ő k és az ü g y é s z vettek részt. A legfontosabb árvaszéki ügykörök a következők voltak: atyai hatalomtól történő megfosztás, elhagyatottsági ügyek, gond nokság alá helyezés, g y á m i számadások, hagyatéki ügyek, házasságon kívül született gyermekek ügyei, holttányilvánítási ügyek, kiskorúak b ű n ü g y e i , kiskorúak házasság kötési ügyei, kölcsönügyek, nagykorúsítási ügyek, örökbefogadási ügyek, szerződé sek (adásvételi, haszonbérleti, vagyonátruházási) j ó v á h a g y á s a , tartási ügyek. A B é k é s megyei árvaszéki anyag sok hányattatáson ment keresztül, ennek ered m é n y e k é n t az 1944-ig keletkezett jelentős mennyiségű dokumentum j ó része elpusz tult a második világháború idején. A maradékot az 1944 után keletkezett iratokhoz csatolták. A z 1945-1950 közötti iratokat az árvaszékek megszűnése után a megyei tanács vb igazgatási osztálya az 1950-ben területileg illetékes városi illetve járási g y á m ü g y i előadóknak adta át megőrzés, valamint az ü g y e k továbbvitele céljából. A vonatkozó segédkönyvekben az ügyek iktatószámai mellett színes ceruzával jegyez ték fel, melyik város vagy j á r á s g y á m ü g y i előadójának adták át a kapcsolódó iratokat. A későbbiek folyamán ez az iratanyag levéltári őrizetbe került, és selejtezésen esett át. A z önkényesen szétválasztott iratokat utólag egy fondban egyesítettük, úgy, hogy az úgynevezett járási dokumentumok egy-egy állagot alkotnak. Hasonlóképpen a Sarkadi járás (1950 előtt Bihar vármegye), valamint Dévaványa (1950 előtt Jász-Nagy kun-Szolnok vármegye) árvaszéki anyaga. A z a-h) állag a Békési, Gyomai, Gyulai, Orosházi, Szarvasi, Szeghalmi és Sarkadi járások, valamint D é v a v á n y a nagyközség kigyűjtött árvaszéki iratait foglalja magá ba. A kutatást az i) állagba sorolt iktató- mutató- és számsorkönyvek segítik. A j) állagban árvaszéki vegyes iratok találhatók. a) A Békési járás árvaszéki

iratai

1945-1950


Iratok

b) A Gyomai járás árvaszéki 16 doboz = 1,92 ifm

1945-1950 iratai

1945-1950

1-16. doboz

Iratok

1945-1950

c) A Gyulai járás árvaszéki

iratai

1945-1950


Iratok

1945-1950

d) Az Orosházi járás árvaszéki

iratai

1945-1950


Iratok

1945-1950

e) A Szarvasi járás árvaszéki

iratai

1945-1950


Iratok

1945-1950

f) A Szeghalmi járás árvaszéki

iratai

1945-1950


Iratok

1945-1950

g) A Sarkadi járás (Bihar vármegye)

árvaszéki

iratai

1945-1950

1 doboz = 0,84 ifm 1-7. doboz h) Dévaványa árvaszéki

Iratok nagyközség

1945-1950 (Jász-Nagykun-Szolnok

iratai

vármegye) 1945-1950

9 doboz = 1,08 ifm 1-9. doboz i) Segédkönyvek

Iratok és vegyes nyilvántartások

1945-1950 1920-1950

118 kötet = 5, 00 ifm 1-3. kötet 4 - 3 9 . kötet

Iktatókönyvek Iktatókönyvek névmutatóval

1942 1943-1949

40-84. kötet 85-113. kötet 114-118. k ö t e t

Mutatókönyvek Számsorkönyvek Nyilvántartások

j) Vegyes iratok

1920- 1942 1921- 1949 1930-1950 1920-1950


Iratok

1920-1950


IV. B. 443. B é k é s v á r m e g y e tiszti főorvosának iratai 1895-1950 A megye főorvosa a törvényhatóság területén a közegészségügy felelőse volt. Feladatkörét az 1870. évi 42. te. alapján kidolgozott 1872. évi vármegyei szervezési szabályrendelet részletesen szabályozta. A z 1891-ben kiadott megyei szervezési sza bályrendelet az 1876. évi 14. tc. 154., 156. és 162. paragrafusaira és az ezek végrehaj tása tárgyában kiadott miniszteri rendeletekre hivatkozott a tiszti főorvos munkakör é n e k meghatározásánál. A z 1886. évi 21. tc. 67. paragrafusa a vármegye központi tisztviselői k ö z é sorolta, akit a főispán a 80. paragrafus értelmében, a törvényhatóság egészségügyi bizottságának véleményét figyelembe véve élethossziglan nevezett k i . A megyei tiszti főorvos az alispán (mint másodfokú közegészségügyi hatóság) szak k ö z e g e volt. A z 1936. évi 9. tc. kivonta az alispán fennhatósága alól a szakszolgálatot. A törvény szerint a kinevezés és a felügyelet a belügyminiszter j o g k ö r e lett. 1945-ben a 90. M E számú rendelet értelmében a tiszti szolgálat a Népjóléti Minisztérium főha t ó s á g a alá került. A tiszti főorvos az 1946. évi 1960. M E számú rendelet alapján a közegészségügyi bizottság rendes tagja, a szociálpolitikai bizottságnak pedig az 1945. évi 6300. M E s z á m ú rendelet utasítása szerint rendkívüli tanácskozási joggal rendel k e z ő tagja volt. 1948-tól a népjóléti bizottság tagjaként tevékenykedett (1948. évi 3300. és 9140. s z á m ú rendelet). A tiszti főorvos hatásköre kiterjedt a törvényhatóság egész területére. Köteles volt évente k é t s z e r (tavasszal és ősszel) a megye minden települését felkeresni és tapasztalatairól a főispánnak jelentést tenni. A közigazgatási bizottságnak havonkénti beszámolóval tartozott. Feladatai k ö z é tartozott a kórházak, gyógyintézetek és g y ó g y szertárak vizsgálata. A n é p m o z g a l m i és az egészségügyi viszonyokról adatokat re gisztrált, és beterjesztette az alispánnak a himlőoltási kimutatásokkal együtt. Járvá nyok esetén megtette a szükséges intézkedéseket. Szakügyekben utasításokat adott a j á r á s i orvosoknak.

A tanácsrendszer megalakulásával a tiszti főorvosi elnevezést megyei főorvosi ra változtatták. A megyei főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya kereté ben irányította az egészségügyi ellátást. A tiszti főorvos tennivalóinak átvételét a ta nács által az 1950. évi 196. minisztertanácsi rendelet első paragrafusa írta elő. A z iratanyag rendkívül hiányos. Jelentős forrásértéke a gyógyszerészekre és gyógyszertárakra vonatkozó iratoknak, valamint a havi egészségügyi jelentéseknek van, amelyek összefoglaló adatokat tartalmaznak a megye közegészségügyi viszo nyairól. A z iratok között védőnőkkel és b á b á k k a l kapcsolatos személyi ügyek doku mentumai is találhatók. A fond anyaga segédkönyvek hiányában az iratok darabon kénti átnézésével kutatható. 4 doboz, 2 kötet = 0,60 ifm 1. doboz 2. doboz 3. kötet 4. doboz 5. kötet 6. doboz

Iratok Egészségügyi havi jelentések Nyilvántartás a Békés m e g y é b e n 1823-1940 között felállított patikákról Gyógyszerészek és gyógyszertári alkalmazottak munkaviszonya Nyilvántartás a m e g y é b e n m ű k ö d ő patikus segédekről Gyógyszerészek törzslapjai A-Z

1946-1947 1947,1949

1897-1937 1895-1937 1950

IV. B . 409. B é k é s v á r m e g y e m é r n ö k é n e k iratai 1872-1877 A v á r m e g y e m é r n ö k é n e k feladatait és hatáskörét, amely a korábbiakhoz képest nem sokat módosult, a megyei szabályrendelet határozta meg. A vármegye tisztikará nak központi tisztviselői k ö z é tartozott. B é k é s vármegye 1872. évi szabályrendeleté nek 13. paragrafusa részletesen taglalta a mérnöki teendőket. Eszerint felügyelte a megyei utakat, hidakat, átereszeket, a megye tulajdonában lévő épületeket. A kar bantartásukhoz, felújításukhoz szükséges költségvetéseket elkészítette, majd az alis pánhoz, illetve az építészeti és k ö z m u n k a küldöttséghez benyújtotta. Állapotrajzokat készített az általa felügyelt műtárgyakról, és azokat folyamatosan kiegészítette. A z építményekről évente leltárt készített, amelyet a számvevőséghez terjesztett be. Árvi zek alkalmával műszaki tanácsokat adott a veszélyeztetett településeknek. Folyama tosan figyelemmel kísérte az ármentesítő és szabályozó társulatok tevékenységét. Adott esetben megvizsgálta a megye területén felállítani szándékozott gőzgépeket, és azo kat véleményezte. A közgyűlés vagy az alispán utasítására minden, a megye h a t á s k ö rébe tartozó és mérnöki ismereteket igénylő ü g y b e n intézkedett. A z 1877. évi 25. tc. megszüntette a vármegyei mérnöki hivatalokat, és a megyei önkormányzattól függet-

len állami szakhivatalok felállítását rendelte el (lásd V I . 401. G y u l a i Államépítészeti Hivatal iratai). A fond iratanyaga K i s Kéry M i h á l y vármegyei mérnök m ű k ö d é s e alatt keletke zett iratokat tartalmazza, amelyek hiányosan maradtak fenn, és jórészt a megyei k ö z gyűlés jegyzőkönyvéből kiírt, mérnöki hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos cik kek. A z iratok között jórészt k ö z m u n k á k n a k , kisebb jelentőségű út-, híd- és megyei tulajdont k é p e z ő községi épületek javításának dokumentumai találhatók. Emellett néhány költségvetés és árlejtés is fellelhető közöttük. A z iktatott iratokhoz egy éven k é n t újrakezdődő sorszámozású iktatókönyv kapcsolódik. Figyelmet érdemel B é k é s vármegye gyulai székházának (jelenleg polgármesteri hivatal) 1876-1877. évi átépí tési naplója. 1 doboz, 2 kötet = 0,16 ifm 1. doboz 2. kötet 3. kötet

Iratok Iktatókönyv A gyulai m e g y e h á z a átépítési naplója

1872-1877 1872-1875 1876-1877

IV. B. 432. Békés V á r m e g y e S z á m v e v ő s é g é n e k iratai 1928-1942 A v á r m e g y é k pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló intézmények a 19. század elejétől alakultak meg. Békés m e g y é b e n 1807-ből van adat a számadásokat vizsgáló törvényszék meglétére. A megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot a kamara szorgalmazására építették k i . E g y 1847. évi helytartótanácsi rendelet szabá lyozta a megyei számvevő törvényszékek működését, amelyek az 1848. évi 11. tc. alapján megyei számvevőszék néven m ű k ö d t e k tovább 1850. április 17-ig, a p é n z ügyigazgatás állami átszervezéséig. A megyei számvevőség az alispáni hivatal keretében működött. Elén a főszám v e v ő állt, és öt beosztott a l s z á m v e v ő látta el a pénztári ellenőrzés, a bevételek és a kiadások nyilvántartása körüli feladatokat. A vármegyei pénzkezelés ellenőrzését, a számfejtés és számvitel körüli teendő ket egy 1883-ban kiadott 37 169. számú belügyminiszteri rendelet szabályozta. A számvevőség egyik legfontosabb feladata a megyei költségvetés összeállítása volt. Felülvizsgálta a községi költségvetéseket, elosztotta az adók révén befolyt pénzeket, a közgyűlés döntése alapján meghatározta a pótadókulcsot, felülvizsgálta a községi pótadó mértékének jogosultságát. A számvevőség felügyelete alá tartoztak a következő, megyei kezelésben lévő pénztárak: vármegyei házipénztár, közúti, g y á m i és közalapítványi, k ö z - és m a g á n árvavagyoni, gondnoki, községi iskolai, községi jegyzői nyugdíj intézeti és egyéb pénz tárak.

A s z á m v e v ő s é g e k szervezetében az 1902, évi 3. tc. hozott változást. A v á r m e gyék központi pénztári teendőit a megyeszékhelyeken lévő állampénztárak (adóhiva talok) vették át, a központi számvevői teendőket pedig a királyi pénzügyigazgatósá gok mellé rendelt számvevőségekre bízták. A számvevőségek megmaradtak az alis páni hivatalok keretében, de felügyeletüket a pénzügyminisztérium látta el. A z 1924. évi 160 224. számú B M rendelet intézkedett a vármegyék háztartásá ról, és a vármegyei pénztárak kezelését a postatakarékpénztárakra bízta. A vármegyei értékletétek és értékek kezelését továbbra is az adóhivataloknál hagyta. A számvevő ségi teendőket a Pénzügyminisztériumtól a Belügyminisztérium vette át. A számve vőségek működését az 1950. évi I. törvény életbe lépése szüntette meg. A levéltárba bekerült iratanyag szerény töredéke a fondképző egykori teljes anya gának. A rendezés során bizonyos típusú iratokból sorozatokat lehetett képezni: m é n vizsgáló bizottság jegyzőkönyvei, békéscsabai gyámpénztári naplók, községi zárszám adási, valamint kölcsöntartozási kimutatások. A sorozatokba nem vonható iratokról darabszintű kimutatás készült. A korabeli segédletek hiánya miatt az iratanyag a rész letes raktári j e g y z é k segítségével kutatható. 2 doboz = 0,28 ifm 1. doboz

2. doboz

Ménvizsgáló bizottság j e g y z ő k ö n y v e i Békéscsabai gyámpénztári naplók B é k é s megyei községek kölcsöntartozási kimutatásai B é k é s megyei k ö z s é g e k zárszámadási kimutatásai B é k é s megyei k ö z s é g e k ínségsegély elszámolásai Zárszámadások, költségvetések G y u l a város, Füzesgyarmat, Mezőberény, Nagy szénás, Tótkomlós pénzügyi iratai

1929 1933 1931-1935 1931-1935 1933 1928-1934 1928-1942

IV. B. 455. B é k é s megye szociális felügyelőjének iratai 1946-1948 A szociális g o n d o s k o d á s n a k a második világháború után különösen jelentős szerepe volt. ( A megyei szociális főfelügyelői státust 1938-ban hozták létre.) Ezt a tevékenységet a 1945. évi 6300. M E számú - az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről alkotott - rendelet szabályozta. A rendelet kimondta, hogy a társadalom szociális jellegű tevékenységét intézményesen kell támogatni. A népesség élethelyzetének javítása állami és önkormányzati jogszabályokkal érvénye sített közfeladat. A népjóléti miniszter feladata volt a szociálpolitikai feladatok, célkitűzések megszervezése. M u n k á j á t mint v é l e m é n y e z ő és javaslattevő szerv az Országos Szo ciálpolitikai Tanács segítette. A szociális gondozással kapcsolatos szakszolgálatot a népjóléti miniszter felügyelete alá tartozó állami tisztviselők, szociális főfelügyelők,

felügyelők és szociális titkárok látták el. A szociális főfelügyelők az állami szociál politikai igazgatás központi szervei, a szociális felügyelők a törvényhatósági szervei voltak. A szociális titkárok a megyei j o g ú városok, a járások és a községek szociális feladatainak ügyintézői voltak. A 1945. é v i 6300. M E számú rendelet végrehajtása tárgyában született 1945. évi 4700. N M számú rendelet részletesen szabályozta a szociálpolitika feladatait és hatóságait. Eszerint a szociális felügyelő a törvényhatóság első tisztviselőjének, az alispánnak a szakközege volt. Feladatai k ö z é tartozott Békés megye szociális viszo nyainak figyelemmel kisérése, azok megjavítására javaslat tétele, a megye területén zajló szociális munka és hadigondozás irányítása, a megye szociális munkatervének elkészítése, a törvényhatóság területén m ű k ö d ő szociális titkárok irányítása. Előadója volt a törvényhatósági szociálpolitikai tanácsnak, a közigazgatási bizottságnak pedig n e g y e d é v e n k é n t jelentéstétellel tartozott. A fond 1946. évi iktatott iratanyagát iktatókönyv segítségével lehet kutatni. 3 doboz, 2 kötet = 0,42 ifm 1. doboz 2. doboz 3. doboz 4 - 5 . kötet

Bizalmasiratok Iratok Iratok Iratok Iktatókönyvek

1946 1946 1946 1946 1946-1948

IV. B . 449. B é k é s v á r m e g y e főcsendbiztosának iratai 1878-1880 A v á r m e g y é k 1881-ig - amikor is elvesztették a közbiztonság fenntartására vo natkozó j o g k ö r ü k e t - pandúrokból álló saját karhatalommal látták el a közbiztonsági szolgálatot. Ezt a helyzetet változtatta meg az 1881. évi 3. tc. (a közbiztonsági szolgá lat szervezéséről), amely alapján a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szer vezett magyar királyi csendőrséget állítottak fel. ( A csendőrséget eredetileg az 1849. j ú n i u s 8-án kiadott császári rendelet alapján hozták létre, szervezeti szabályát egy 1850. j a n u á r 18-án kelt belügyminiszteri rendelet tartalmazta. M ű k ö d é s é t az 1867. március 23-án közzé tett királyi rendelet szüntette meg.) A csendőrkerületek felállítá sával egyidejűleg megszüntették a v á r m e g y é k karhatalmi szerveit, és a vármegyei költségvetésből törölték fenntartásuk költségeit. A megyei csendbiztos kis m e n n y i s é g ű iratanyagában járási csendbiztosi jelen tések, vagyon elleni vétségek vizsgálatának, körözött személyek elfogásának és bűn esetek bejelentésének dokumentumai találhatók. Segédletek hiányában az iratok da rabonkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,04 ifm 1. doboz

Iktatott iratok

1878-1880

IV. B. 410. B é k é s V á r m e g y e Közigazgatási Bizottságának iratai 1876-1950 A vármegyei közigazgatási bizottságokat az 1876. évi 6. tc. rendelkezései alap ján állították fel. Jogkörük a vármegye területén meghatározott közigazgatási (közok tatás, közút- és vám, hajózás, malom, posta, igazság, katonai, fegyelmi és gazdasági) ügyek intézésére és a fegyelmi hatóság gyakorlására terjedt k i . A törvény által meg határozott önkormányzati ügyekben fellebbviteli fórumként működött. A közigazga tási bizottság szervezetileg a vármegyei ö n k o r m á n y z a t h o z kapcsolódott, de önálló állami szerv volt. Felállításával korlátozódott a megye önkormányzati önállósága, ugyanakkor biztosította a törvényhatóság beleszólását az állami szakszervek m ű k ö désébe. A bizottságnak különféle (egészségügyi, erdészeti gazdasági stb.) albizottsá gai voltak. A z 1929. évi 30. tc. jelentősen megnyirbálta feladatkörét, érdemleges in tézkedési jogát, fellebbviteli hatáskörét megvonta. Egyes al- és szakbizottságainak hatásköre azonban megmaradt. A második világháború után a 14/1945. M E számú rendelet kimondta újjáalakítását. A z 1030/1945. M E s z á m ú rendelet meghatározta tagjainak számát és j o g k ö r é t . A közigazgatási bizottságokat 1950-ben, a tanácsrend szer életbelépésével szüntették meg. A fondot négy állag alkotja. A z a) állagban ülésjegyzőkönyvek találhatók. A b) állag az általános iratokat tartalmazza. A z iratokat 1876-1879, valamint 1903-1934 között kútfős rendszerben kezelték. A z alábbiakban közöljük a kútfőket, amelyek megnevezése tájékoztatást nyújt a bizottság által intézett ügyek tematikájáról. Kútfők 1876-1979 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV.

Miniszteri rendeletek, köriratok Közoktatási ü g y e k Vasútügyek Közmunka ügyek Vízépítészeti és vízszabályozási ügyek

-

Posta- és távírdai ügyek Börtön- és igazságügyek Pénzügyek Katonaügyek Közegészségügyek Fegyelmi ü g y e k Rendőrségi ü g y e k Vegyes ü g y e k

Kútfők 1903-1934 I. si)

Általános közigazgatási ü g y e k (községi, közegészségügyi, betegápolá-

II. Pénzügyek III. Közoktatási ügyek IV. Közgazdasági és iparügyek V. Közúti, k ö z m u n k a , vasúti, posta és távírda ügyek VI. Vízépítészeti, vízszabályozási és m a l o m ü g y e k VII. Mezőrendőrségi ügyek VIII. Cseléd- és m u n k á s ü g y e k IX. Börtön- és igazságügyek X. Katonaügyek XI. Fegyelmi ügyek XII. Gyámhatósági ü g y e k XIII. Erdészeti ügyek X I V . Vegyes ügyek A z iratanyagban történő kutatást iktató-, mutató- és sortári k ö n y v e k segítik. A c) állag a gazdasági albizottság ( G A L B ) iratait tartalmazza. Haszonbérletek, szerződések, O F B (Országos F ö l d r e n d e z ő Bizottság) m ű k ö d é s é n e k dokumentumai találhatók az állagban. A kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A d) állag a közigazgatási választmány iratait őrzi. A z iratok segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. a)

1876-1934

Jegyzőkönyvek


Ülésjegyzőkönyvek

1876-1934

b) Általános

iratok

1876-1950

219 doboz, 13 csomó, 66 kötet = 30,18 ifm 1-219. doboz 220. kötet 221. kötet 222. kötet 223-234. kötet 235-249. 250-251. kötet 252-255. kötet 256-282. kötet 283. kötet 284-285. kötet 286-298. c s o m ó

Iratok Iktató- és mutatókönyv Iktatókönyv Iktató- és mutatókönyv Iktatókönyvek Iktató- és mutatókönyvek Iktatókönyvek Iktató- és mutatókönyvek Mutatókönyvek Arvaügyi fellebbviteli, erdei albizottsági és egészségügyi albizottsági iktató Sortári k ö n y v e k Vegyes iratok

1876-1950 1877 1878 1879 1880--1895 1899--1930 1933- -1934 1946--1949 1878--1944 1894 1876--1896 1878--1948

c) Gazdasági

albizottság

(GALB) iratai

1918-1948


Iratok Iktató- és mutatókönyvek

20. kötet

Mutatókönyv

1918-1948 1941-1948 1946 1889-1904

d) Közigazgatási

választmány

iratai

1 c s o m ó = 0,14 ifm 1889-1904 1. c s o m ó

Iratok ifm

Összesen: 235 doboz, 14 csomó, 73 kötet = 32,44

IV. B. 411. A B é k é s c s a b a i j á r á s főszolgabírájának iratai 1872-1919 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B . 434. fond be vezetőjében. A Békéscsabai j á r á s h o z 1872-ben a k ö v e t k e z ő települések tartoztak: Békéscsa ba mezőváros, Gerendás, Vandhát, Szentmiklós és Kiskondoros puszták, G y o m a me zőváros, Nagyállás, P ó h a l o m , S z é k h a l o m . Ege, Felhalom és Csudaballa puszták, Endrőd község, Nyárszeg, Sima és Csejt puszták, Újkígyós kertésztelep és Ókígyós puszta. 1877-ben megalakult a Gyomai járás G y o m a és E n d r ő d településekből, így ezekkel csökkent a Csabai főszolgabíróság területe. B é k é s c s a b a 1918-tól rendezett tanácsú város lett, a járás 1919-ben megszűnt, Újkígyóst és Ókígyós pusztát a Gyulai járáshoz csatolták. A fond iktatott iratanyaga rendkívül hiányos, elsősorban segédkönyvek marad tak fenn. A z a) állagban közigazgatási iratok találhatók. A h á r o m dobozt kitevő, jórészt az első világháború idejéből származó iktatott iratanyag mellett az iktató- és mutató könyvek csaknem teljes sorozatát őrzi az állag. A b) állag kihágási iratai iktató- és mutatókönyvekből állnak. a) Közigazgatási

iratok

1872-1919

3 doboz, 83 kötet = 4,51 ifm 1-3. doboz

Iratok

1898,1915-1919

4-49. kötet 50-86. kötet b) Kihágási

Iktatókönyvek Mutatókönyvek iratok

1872-1919 1874-1918 1909-1919

14 kötet = 0,35 ifm 1-7. kötet 8-14. kötet


1909- 1919 1910- 1919


IV. B. 412. A B é k é s i j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950(1956) A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B . 434. fond be vezetőjében. A Békési j á r á s h o z 1872-ben a k ö v e t k e z ő települések tartoztak: Békés m e z ő v á ros, Mezőberény é s Köröstarcsa községek, Bélmegyer, Fásmellék, Kamut puszták. 1885-ben a j á r á s székhelye, B é k é s nagyközségi státuszban volt, e g y é b változás nem történt. A fondot négy állag alkotja. A z a) állag elnöki iratait egyetlen iktatókönyv al kotja. A b) állagban a közigazgatási iratok találhatók. A z iktatott iratanyag hiányosan, az 1912-1929. é s az 1945-1949. évekből maradt fenn. A korábbi évek dokumentu mainak témájáról az iktató- é s mutatókönyvek (1872-től) tájékoztatnak. Ebben az állagban nyertek elhelyezést az 1877. évi 20. tc. értelmében főszolgabírói hatáskörbe utalt gyám- é s gondnoki ügyek megmaradt iratai, mégpedig gyámoltak nyilvántartá sai é s haláleset-felvételi j e g y z ő k ö n y v e k . A c) állag iparügyi iratai között töredékesen iparengedélyek, iparigazolványok, árusítások engedélyezései találhatók. A d) állag kihágási irataiban csak iktató- é s mutatókönyvek kutathatók. A Békési j á r á s főszolgabírójának és főjegyzőjének korábban szétválasztott irat anyaga a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki iratok

1912-1917


Iktatókönyv

1912-1917

b) Közigazgatási

iratok

1872-1950 1956


Iratok

40-85. kötet 86-129. kötet 130. kötet 131-142. kötet

Iktatókönyvek Mutatókönyvek Hadigondozottak nyilvántartása G y á m o l t a k nyilvántartása

143-146. kötet 147. kötet

Haláleset-felvételi nyilvántartások Hivatali é s politikai jogvesztettek nyilván tartása

c) Iparügyi

iratok

1912-1931 1943, 1 9 4 5 * 1950 1872-1949 1872-1949 1923 1932-1944 1949-1950 1899-1956 1911-1951 1924-1950 1952

3 doboz, 3 kötet = 0,47 ifm Iratok M u n k a k ö n y v i nyilvántartó lapok Árusítási engedélyek nyilvántartása

1-2. doboz 3. doboz 4 - 6 . kötet d) Kihágási

iratok

1945,1949 1900-1912 1924-1952 1905-1949

33 kötet = 0,99 ifm 1-22. kötet Iktatókönyvek, iktató- és mutatókönyvek 23-33. kötet M u t a t ó k ö n y v e k

1905-1948 1909-1949


IV. B . 413. A Gyomai j á r á s főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1877-1950(1957) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 434. fond beve zetőjében. A Gyomai járást 1877-ben hozták létre az addig a Békéscsabai j á r á s h o z tartozó

G y o m a és E n d r ő d községekből és pusztáikból. Békés v á r m e g y e 1883. évi szabály rendelete szerint a s z o l g a b í r ó s á g h o z tartozott: G y o m a n a g y k ö z s é g , N a g y á l l á s , P ó h a l o m , Székhalom, Ege, Csudaballa puszták, Endrőd n a g y k ö z s é g , Nyárszeg, Sima, Csejt puszták. 1946-ban az endrődi határból kivált, újonnan megalakult Huny a nagy községgel bővült a főjegyzőség. A fond hat állagból áll. A z a) állag elnöki és bizalmas iratok töredékét tartal mazza. Segédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. A b) állagban a közigazgatási iratok nyertek elhelyezést. A z iktatott dokumen tumok 1908-tól folyamatosan, de nagyon hiányosan maradtak fenn. A segédkönyvek 1878—1947-ig, az 1930-as évekből hiányosan állnak rendelkezésre. A c) állag iparügyi irataiban 1945 utáni iparigazolványok és két iparlajstrom kutatható. A d) állagban található kihágási iratok csak segédkönyveket tartalmaznak. A z e) állag 1945-1949. évi hadigondozási iratokat foglal magában, amelyek segédkönyvek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. A z f) állag Endrőd, G y o m a és Hunya nagyközségek országgyűlési választási névjegyzékeit tartalmazza az 1945-1950. évekből. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B . 413. és X X I . 9.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki és bizalmas

iratok

1893-1898,

1950

1 doboz = 0,12 ifm 1.doboz

Iratok

b) Közigazgatási

iratok

1893-1898, 1950 1877-1950

64 doboz, 113 kötet = 11,21 ifm 1-62. doboz Iratok 63-122. kötet Iktatókönyvek 123-175. kötet Mutatókönyvek 176. doboz Közellátási iratok Sorozási iratok 177. doboz Alakuló tanácsok iratai

1908-1949 1878-1947 1878-1947 1949 1946-1948 1950

c) Iparügyek

1945-1957

iratai

2 doboz, 2 kötet = 0,34 ifm Iparigazolványok Iparlajstromok

1-2. doboz 3^1. kötet d) Kihágási

iratok

1948-1950 1945-1957 1902-1947

18 kötet = 0,20 ifm 1-14. kötet 15-17. kötet 18. kötet e) Hadigondozási

Iktatókönyvek Mutatókönyvek Elítéltek nyilvántartása iratok

1902-1947 1942-1947 1911-1946 1945-1949

3 doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz f) Országgyűlési

Iratok választási

1945-1949 névjegyzékek

1945-1950


Iratok

1945-1950

Összesen: 107 doboz, 137 kötet = 16, 67 ifm

IV. B. 416. A Gyulai j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B . 434. fond be vezetőjében. A Gyulai járás területéhez tartozott Doboz, Gyulavári és Kétegyháza. 1919-ben Ú j k í g y ó s t a m e g s z ű n ő B é k é s c s a b a i j á r á s t ó l átcsatolták a G y u l a i h o z . 1927-ben M e z ő m e g y e r kivált Doboz területéből, és önálló községgé alakult (1973-tól B é k é s c s a b á h o z tartozik). 1945-1950-ben a járás települései: Doboz, Elek, Gyulavári, Két e g y h á z a és Újkígyós. A fond h á r o m állagból áll. A z a) állagban találhatók az elnöki iratok iktató k ö n y v e i az 1898-1911. évek időszakából. A b) állagban a közigazgatási iratok nyertek elhelyezést. A z iktatott iratanyag 1877-től kezdve maradt meg, és elég hiányosan áll rendelkezésre. A z 1930-1943-ig terjedő időszak dokumentumai nem kerültek a levéltár őrizetébe. A z iktatott iratanyag ban történő kutatást iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban kihágási iratok nyertek elhelyezést. A z 1904-1908. évekből fenn maradt jegyzőkönyveken kívül iktató- és mutatókönyvek, valamint k ü l ö n b ö z ő nyil vántartások találhatók. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B . 416. és X X I . 11.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása szerint került egyesítésre.

a) Elnöki

iratok

1898-1911

1 kötet = 0,02 ifm 1 - 7 . kötet

Iktatókönyvek

b) Közigazgatási

iratok

1898-1911 1872-1950

26 doboz, 94 kötet = 5,67 ifm 1-25. doboz 26. doboz 27-72. kötet 73-75. kötet 76-77 kötet 78-120. kötet

c) Kihágási

Iratok Választási iratok Cséplési é s begyűjtési eredmények Iktatókönyvek Iktató- és mutatókönyvek Iktatókönyvek Mutatókönyvek

iratok

1877-1950 1949 1949 1872-1929, 1944 1945-1947 1948-1950 1876-1929 1948-1949 1904-1929

1 doboz, 35 kötet = 0,47 ifm 1.doboz 2-17. kötet 18-33. kötet 34. kötet 35. kötet 36. kötet

Jegyzőkönyvek Iktatókönyvek Mutatókönyvek B ű n ü g y i iktatókönyv B ű n ü g y i nyilvántartás Nyilvántartás

1904-1908 1911-1929 1890-1928 1900 1911-1923 1924


IV. B . 417. Az Orosházi j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1881-1950 (1956) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 434. fond beve zetőjében. A z Orosházi j á r á s h o z 1872-ben a következő települések tartoztak: Orosháza község, K i s c s á k ó puszta, N a g y s z é n á s puszta, Bánfalva k ö z s é g , Lajosszénás puszta, Csorvás k ö z s é g , Szabadszenttornya k ö z s é g , Pusztaszenttornya, Tótkomlós község. 1885-ben: O r o s h á z a , B á n f a l v a , C s o r v á s , P u s z t a f ö l d v á r , S á m s o n , N a g y s z é n á s , Pusztaszenttornya, Szabadszenttornya, Tótkomlós községek, valamint Lajosszénás, Földvár, Szőllős éa S z é k e g y h á z a puszták. A z 1948-as állapotok szerint: Orosháza

város a j á r á s székhelye, községei: B é k é s s á m s o n , Csorvás, Gádoros, Gerendás, Nagy szénás, Pusztaföldvár és T ó t k o m l ó s . A z iratanyag öt állagból áll. A z a) állagban találhatók az 1945-1950. évekből fennmaradt elnöki iratok, elsősorban a járás korabeli politikai életére vonatkozó érté kes dokumentumokkal (járási apparátus ügybeosztása, jelentések a közigazgatás fo kozottabb ellenőrzésével kapcsolatban, közigazgatási adatlapok a községekről, az első ötéves terv előkészítése, egyesületi ügyek, tagosítás, B-listázás, községi alkal mazottak törzskönyvi lapjai). A b) állag a közigazgatási iratokat tartalmazza. A főjegyzői hatáskör csaknem teljesen megegyezett a főszolgabírók h a g y o m á n y o s tevékenységi körével. A központi rendelkezések, különféle jelentések, összeírások (adatszolgáltatások a városok, k ö z ségek általános helyzetéről, egyesületekről, könyvtárakról, színházakról, üzemekről, egészségügyről, gyorssegélyakciókról) mellett a mindennapi élet k ü l ö n b ö z ő e s e m é nyeinek dokumentumai találhatók az iratanyagban. S z á m o s dokumentum szól a poli tikai élet eseményeiről, a k ü l ö n b ö z ő pártokról, 1945-ben a népi bizottságok megala kulásáról, működéséről, a földosztás végrehajtásáról. Sok értékes információ van az ügyiratokban a termelőszövetkezeti csoportok szervezésével, a mezőgazdasági mun kák helyzetével kapcsolatban. Külön sorozatot képeznek a költségvetési iratok, vala mint 1936-tól az egyesületi, az építészeti és a katonai ügyek dokumentumai. A z irat anyagban történő tájékozódást iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban az iparüggyel kapcsolatos dokumentumok nyertek elhelyezést. A z iparengedélyek, iparigazolványok mellett iparlajstromok, tanoncszerződések és bevont m u n k a k ö n y v e k kutathatók. A d) állag kihágási iratai a főszolgabíró büntetőbírói hatáskörének gyakorlásá ról adnak képet. A főszolgabíró és a főjegyző korábban szétválasztott iratanyaga (IV. B . 417. és X X I . 12.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. a) Elnöki

iratok

1945-1950

2 doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz b) Közigazgatási

Elnöki iratok iratok

1945-1950 1881-1950

150 doboz, 114 kötet = 21,42 ifm 1-131 doboz 132-133. doboz 134-135.doboz 136-143. doboz 144-210. kötet

Közigazgatási iratok Katonai ü g y e k Egyesületi ü g y e k Építési ü g y e k Iktatókönyvek

1917-1950 1936-1940 1936-1943 1936-1943 1881-1950

211-257. kötet 258. doboz 259-264.doboz c) Iparügyi

Mutatókönyvek Pusztaszentetornya felosztása Költségvetési iratok

iratok

1883-1950 1898-1902 1914-1944 1920-1956

42 doboz, 5 kötet = 5,20 ifm 1-42. doboz 4 3 ^ 7 . kötet d) Kihágási

Iparügyek, tanoncszerződések Iparlajstromok iratok

1920-1943 1944-1956 1912-1947

5 doboz, 49 kötet = 1,60 ifm 1-5. doboz 6-31. kötet 32-43. kötet 44-54. kötet

Iktatott iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Kihágási büntetőpénzek nyilván tartása

1918-1944 1912-1947 1916-1944 1928-1939


IV. B. 418. A Szarvasi j á r á s főszolgabírójának, 1945-tól főjegyzőjének iratai (1855) 1880-1950 (1954) A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 434. fond beve zetőjében. A Szarvasi járás települései 1872-ben a következők voltak: Szarvas mezőváros, D é c s , Nagykondoros, K á k a , Halásztelek puszták, B é k é s szentandrás község, Csabacsüd puszta, Öcsöd k ö z s é g , Bábocka, Veresegyház é s N a g y c s á k ó puszták. 1873-tól Szarvas m á r községi státuszban volt, Nagykondoros puszta pedig 1875-ben Kondoros néven községgé alakult. 1924-ben Csabacsüd puszta nyert községi rangot. Jelentő sebb változás a járás területén 1950-ben következett be, amikor Öcsöd községet Szol nok m e g y é h e z csatolták. A fondképző iratanyaga négy állagból áll. A z a) állag közigazgatási dokumen tumai között az egyesületek nyilvántartásai és hadigondozási ügyek is kutathatók. A z iratanyagban történő keresést iktató- é s mutatókönyvek segítik. A b) állagban iparengedélyek, iparigazolványok, kereskedők és iparosok 1945 utáni igazolási ügyei találhatók. A c) állagban a kihágási ügyek dokumentumai nyertek elhelyezést. A d) állagban a j á r á s településeinek földosztással, földtulajdonviszonnyal, föld adózással kapcsolatos iratai találhatók.

A Szarvasi járás főszolgabírói és főjegyzői iratanyaga (IV. B . 418. és X X I . 13.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján került összevonásra. a) Közigazgatási

iratok

1881-1954

44 doboz, 91 kötet = 7,28 ifm 1-40.

doboz

Iratok

4 1 - 8 5 . kötet 86-122. kötet 123. doboz

124. kötet 125. doboz 126-127. doboz 128. kötet 129-133. kötet 1 3 4 - 1 3 5 . kötet b) Iparügyi

Iktatókönyvek Mutatókönyvek Költségvetési iratok Begyűjtési iratok Körrendeletek, tájékoztatók Egyesületek nyilvántartása Egyesületek felülvizsgálata, megszüntetése Hadigondozási iratok Fogyasztási főkönyv Községi költségvetések Elkobzott és gazdátlan jószágok nyilvántartása és pénztárnaplója

1907,19181949 1881-1949 1881-1949

1931-1950 1949 1950 1945- 1949 1948 1946- 1947 1947- 1954 1893-1950

iratok

12 doboz = 1,44 ifm 1- 11. doboz

Iparengedélyek, iparigazolványok

12. doboz

Kereskedők, iparosok igazolási ügyei Öcsöd község iparlajstroma

c) Kihágási

1893,19461950 1945-1948 1945 1880-1949

iratok

1 doboz, 15 kötet = 0,42 ifm 1. doboz 2 - 6. kötet 7-8. kötet .9-11. kötet 12-13. kötet 14. kötet 1 5 - ] 6 . kötet d) Vegyes

Iratok Iktatókönyvek Iktató- és mutatókönyvek Iktatókönyvek Mutatókönyvek Számadáskönyv Pénzbüntetések pénztári naplója nyilvántartások

4 doboz, 117 kötet = 1,50 ifm

1914- 1925 1880- 1922 1925- 1926 1947- 1948 1924, 1949 1947 1947- 1949 1855-1950

1—4. doboz

5-45. kötet 46-63. k ö t e t 64-117. kötet 118-119. kötet 120-121. kötet

Földkiosztási iratok Vetési, cséplési e r e d m é n y e k nyilván tartása Békésszentandrás földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai Csabacsüd földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai Kondoros földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai Ö r m é n y k ú t földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai Szarvas földtulajdonviszonnyal kapcsolatos iratai

1945 1945-1946 1926-1950 1929-1950 1855-1950 év nélkül 1947-1948


IV. B. 419. A Szeghalmi j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1884-1950 A főszolgabíró és főjegyző hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 434. fond beve zetőjében. A Szeghalmi járáshoz tartozott 1872-ben: Szeghalom község a határába e s ő pusztákkal, Füzesgyarmat mezőváros, Bucsa, Cséfa puszták, Vésztő község, Körösladány k ö z s é g és F á s puszta. A későbbiek során két változás történt a j á r á s területén: F ü z e s g y a r m a t községi státuszba került, Bucsa puszta pedig községgé ala kult (1941-ben). A Szeghalmi járás iratanyaga hiányosan maradt fenn. A főszolgabírói közigaz gatási iratok a második világháború során károsodtak. A z 1906-1930. évek doku mentumai elsősorban az alispáni hivataltól érkezett rendelkezések, utasítások. A z irat anyag jelentős részét képezik a járáshoz tartozó községekből a főszolgabíróhoz beter jesztett katonai állítási lajstromok az 1880-as évektől az 1920-es évek végéig. Kisebb hiányosságokkal maradt meg az 1945-1950. é v k o r iktatott anyaga, amelyben a m á s o dik világháborút k ö v e t ő időszak eseményeinek, a földosztásnak, a politikai és igazga tási élet átalakulásának, a közellátás szervezésének dokumentumai kutathatók. A fondót öt állag alkotja. A z a) állag a hiányosan fennmaradt közigazgatási iratokat tartalmazza. A z 19301931. és az 1948-1950. éveket kivéve az iratanyag kutatásához iktató- és mutató k ö n y v e k állnak rendelkezésre. A b) állagban községenként sorba rendezett katonai állítási lajstromok vannak elhelyezve. A c) állagban kihágási iratok találhatók, amelyek j ó része segédkönyvekkel ren delkezik.

A d) állagban második világháború utáni hadigondozási iratok nyertek elhelye zést. A A fondjait alapján

e) állag 1949. évi közellátási iratokat tartalmaz. Szeghalmi járás főszolgabírájának és főjegyzőjének korábban szétválasztott (IV. B . 419. és X X I . 14.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása egyesítettük.

a) Közigazgatási

iratok

1906-1950


Iratok

65-91. kötet 92-115. kötet


116. kötet

Nyilvántartás hivatalvesztésre, politikai jogaik gyakorlásától való felfüggesztésre és foglalkozásuktól való eltiltásra ítéltekről

b) Állítási

lajstromok

1906-1931 1945-1950 1906- 1929 1907- 1929 1945-1947

1884-1930

42 kötet = 0,42 ifm 1-42. kötet c) Kihágási

Állítási lajstromok községenként iratok

1884-1930 1924-1950


Iratok

6-13. kötet

Iktatókönyvek

14-18. kötet

Mutatókönyvek

d) Hadigondozási

iratok

1925-1929 1947-1950 1925-1929 1945- 1947 1924-1928 1946- 1947 1946-1947

3 doboz = 0,36 ifm 1-3. doboz e) Közellátási

Iratok iratok

1 doboz = 0,11 ifm

1946-1947 1949

1. doboz

Iratok

1949


IV. B. 457. A Békési j á r á s tisztiorvosának iratai 1945-1948 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B . 414. a G y o m a i j á r á s tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Békési járás tisztiorvosa a fond iratainak keletkezése idején dr. Tolvay István volt. A z iratanyag tájékoztatást nyújt a j á r á s egészségügyi helyzetéről é s a hadifog ságból visszatértek beilleszkedését elősegítő intézkedésekről. A kis terjedelmű fond iktatott iratokból és egy bábanaplóból áll. Segédkönyvek nem maradtak fenn, így a dokumentumok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok Bábanapló

1945-1948 1946

IV. B. 414. A Gyomai j á r á s tisztiorvosának iratai 1934-1946 A z 1886. évi 21. tc. értelmében a járási tisztiorvos a megye kültisztviselői közé tartozott, akit a megye főispánja nevezett k i , élethossziglan. A z első fokú közegész ségügyi hatósági teendőket ellátó főszolgabíró (1945-től főjegyző) szakközege volt. A z 1936. évi 9. tc. a belügyminiszter hatáskörévé tette a kinevezést és a felügyeletet. A z 1945. é v i 90. M . E . s z á m ú rendelet a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá he lyezte a szolgálatot. A tanácsrendszer megalakulásával elnevezése járási főorvosra változott. A járási főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében a közegészségügyi ellátást irányította. A járási tisztiorvos a járás községeinek egészségügyi felügyeletét é s az ebből a d ó d ó feladatokat látta el. Hatáskörébe tartozott a járványügy, a gyógyszerellátás, a védőnőhálózat irányítása és felügyelete. Havonta jelentést készített munkájáról, ame lyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett be. Negyedévenként bejárta a járás min den községét, és erről a főszolgabírónak jelentést tett. Szakmai felettese a megyei tiszti főorvos volt. A G y o m a i járás tisztiorvosának iratanyaga rendkívül hiányos, töredékes, kuta tása a korabeli segédletek hiánya miatt darabonkénti átnézéssel lehetséges.

A Gyomai járás tisztiorvosának iratanyagát, amelyet a korábbi rendezési elvek nek megfelelően az 1945. évi k o r s z a k h a t á r r a l k é t fondba soroltak (IV.B.414. és X X I . 10.) 2003-ban a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása értelmében újra egybeolvasztottuk. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok

1934,1945-1946

IV. B. 461. A Szarvasi j á r á s tisztiorvosának iratai 1945-1950 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B . 414. a G y o m a i járás tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Szarvasi járás tisztiorvosa 1947-ben dr. Krajcsovics Pál volt. A z iratanyagban iktatott iratok, pénzügyi iratok, havi közegészségügyi jelentések, és gyárvizsgálati j e g y z ő k ö n y v e k találhatók. A segédkönyvek hiányoznak, így az iratok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 5 doboz = 0,62 ifm 1-4. doboz 5. doboz

Iktatott iratok Pénzügyi iratok H a v i közegészségügyi jelentések Gyárvizsgálati j e g y z ő k ö n y v e k

1945-1949 1950 1947,1949 1949

IV. B. 464. A Szeghalmi j á r á s tisztiorvosának iratai 1948 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B . 414. a G y o m a i járás tisztiorvosának iratai fond bevezetőjében. A Szeghalmi járás tisztiorvosának egyetlen évnyi, csekély mennyiségű iratanyaga segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz

Iratok

1948

IV. B . 458. A Békési járási állatorvos iratai 1948-1949 A járási állatorvosok tevékenységét é s hatáskörét illetően lásd a IV. B . 420. a Szeghalmi járási állatorvos iratai fond bevezetőjét. A Békési járási állatorvosnak, dr. Simontsits Jenőnek 1948-1949. évi iktatott iratai maradtak fenn. A fond anyaga segédletek hiányában egyenkénti átnézéssel ku tatható. 2 doboz = 0,24 ifm 1. doboz 2. doboz

Iratok Iratok

1948-1949 1949

IV. B. 420. A Szeghalmi járási állatorvos iratai 1938-1944 A z állategészségügy rendezéséről az első jelentős törvényt 1888-ban bocsátot ták k i (7. tc. A z állategészségügy rendezéséről). Járási állatorvosokról nem tett emlí tést a törvény. A z 1900. é v i 17. tc. 8-14. paragrafusa m á r részletesen szabályozta a járási m. kir. állatorvosok hatáskörét és feladatait. A z 1928. évi 19. tc. ( A z állategész ségügyről), valamint a végrehajtása tárgyában megjelent 1932. évi 100 000. számú m. kir. földművelésügyi rendelet újraszabályozta az állategészségügy, így többek k ö zött az állatorvosi szakszolgálat tennivalóit. A járási állatorvos a főszolgabíróhoz, majd 1945-től a főjegyzőhöz mint elsőfokú állategészségügyi hatósághoz beosztott szakközeg volt. A z o n k ö z s é g e k n e k , amelyek saját állatorvost nem tartottak, állat egészségi ügyekben tanácsadójaként szerepelt. Szakszolgálatának ellátását a várme gyei állatorvos ellenőrizte és felügyelte. Feladatai a következők voltak: az állategész ségügy felügyelete, j á r v á n y ü g y e k intézése, állatszállítások egészségügyi szempont ból történő ellenőrzése, k é n y s z e r v á g á s o k engedélyezése, hizlaldák, baromfitelepek ellenőrzése, állatvásárok, dögtelepek felügyelete, kisebb állategészségügyi teendők ellátása. Szakmai jelentéseit a megyei állatorvosnak tette, a főszolgabírónak pedig javaslattevő előadója volt állategészségügyi vonatkozású kérdésekben. A Szeghalmi járási állatorvosnak töredék iratanyaga maradt fenn az 1938-1944. évekből. Segédletek nem kerültek a levéltár őrizetébe, ezért kutatása darabonkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok

1938-1944

IV. B. 459. A Békési j á r á s szociális titkárának iratai 1947-1949 A szociális szakszolgálattal kapcsolatban lásd a I V B . 455. B é k é s megye szoci ális felügyelője fond bevezetőjét. A járási szociális titkár a népjóléti miniszter 1945. évi 4700. számú rendelete értelmében a járási főjegyző szakközege és a községi szociális titkárok felettese volt. Feladatai közé tartozott a járás szociális viszonyainak és a szociális szervek, intézmé nyek, támogatásra szoruló c s a l á d o k figyelemmel kísérése. Havonta jelentést tett a megyei szociális felügyelőnek. S z ü k s é g esetén kiszállt a járás községeibe, és intézke dett. A népjóléti miniszter 1945. évi 29 000. számú rendelete 41. paragrafusa értelmé ben figyelemmel kísérte és elősegítette a hadigondozottak érdekeinek védelmét é s szociális támogatását. A z előbbi rendelet 42. paragrafusa alapján tagja volt a járási h a d i g o n d o z ó bizottságnak. 1950 nyarán, a tanácsrendszer megalakulásával, feladatkörét a járási tanács igaz gatási osztálya vette át. A fond csekély iratanyagában hadifoglyok ügyeivel, sokgyermekes anyák segí tésével, U N R A a d o m á n y o k szétosztásával és elszámolásával kapcsolatos dokumen tumok találhatók. Segédkönyv hiányában az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. 1 doboz = 0,08 ifm 1. doboz

Iratok

1947-1949

IV. B. 462. A Szarvasi j á r á s szociális titkárának iratai 1947-1949 A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B . 455. Békés megye szociális felügyelője, valamint a IV. B . 459. a Békési j á r á s szociális titkára fondok bevezetőjét. A Szarvasi járás szociális titkárának fondjában óvodák államosításával, népjó léti bizottságok megalakításával, hadifogoly segélyekkel, szociális intézmények fel mérésével, húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemekkel kapcsolatos dokumentu mok találhatók. A z 1949. évi csekély mennyiségű iktatott iratanyaghoz fennmaradtak a segédkönyvek. A levéltári anyag többi része egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iktatott iratok Iktatóívek Mutató

1948-1949 1949 1949

Kérdőívek szociális intézményekről Hadifogoly gyorssegély iránti kérelmek iktatója Nyilvántartások csökkent munkaképességűekről és segélyezettekről Volt hadifoglyok névsora

1948 1947 év nélkül év nélkül

IV. B . 465. A Szeghalmi j á r á s szociális titkárának iratai 1949 A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B . 455. B é k é s megye szociális felügyelője, valamint a IV. B . 459. a Békési járás szociális titkára fondok bevezetőjét. A Szeghalmi járás szociális titkárának öt éves m ű k ö d é s e során keletkezett irat anyagból töredék maradt fenn az 1949. évből. Kutatása segédlet hiányában egyen kénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz

Iratok

1949

IV. B . 415. A Gyomai j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1939-1942 A járási tűzrendészeti felügyelő a főszolgabíró mellett m ű k ö d ő szakközeg volt. Hatáskörét az 1936. évi 10. tc. ( A tűzrendészet fejlesztéséről), valamint az ehhez kapcsolódó 1936. évi 180 000 B M számú rendelet szabályozta. A járási tűzrendészeti felügyelőt a főispán visszavonásig terjedő időszakra nevezte k i . A tisztségre csak vár megyei vagy városi tisztviselőt lehetett jelölni, mégpedig azt, aki főiskolai végzett séggel rendelkezett, valamint a Magyar Országos Tűzoltótisztképző Tanfolyam kere tében tartott járási tűzrendészeti felügyelői tanfolyamot is elvégezte. A z utasításokat a vármegyei, a kerületi és az országos tűzrendészeti felügyelőtől kapta. Feladatkörét a fentebb említett rendelet részletesen leírta. Működési területén ellenőrizte a tűzoltó ságokra és a tűzrendészetre vonatkozó jogszabályok végrehajtását, a tűzoltószertárakat, tűzoltószereket és a tűzoltó felszereléseket, valamint minden egyéb, a tűzrendészettel kapcsolatos területet. A tűzrendészeti vizsgálatokról j e g y z ő k ö n y v e t volt köteles fel venni. Kiszállásairól, amelyeket lehetőleg a főszolgabíróval együtt tartott, működési naplót vezetett. A járás tűzrendészeti viszonyairól és a tűzoltóságok működéséről évente jelentést tett a vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek. A fondképző ügyforgalma és a keletkezett iratanyag csekély volt. A tűzrendé-

szeti felügyelő ügyvitelét maga állapította meg, az ügyintézésé-ben keletkezett ira tokról önálló iktató- é s mutatókönyvet vezetett. A fond tűzrendészen ellenőrzések, légoltalmi rendelkezések, tűzrendészeti na pok megrendezésével kapcsolatos tennivalók, valamint középületek é s templomok tűzbiztosításának dokumentumait tartalmazza. A négyévnyi iratanyagban történő tá j é k o z ó d á s - segédletek hiányában - darabonkénti átnézéssel lehetséges. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok

1939-1942

IV. B. 433. A Szarvasi j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1932-1942 A járási tűzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B . 415. fond bevezetőjében. A Szarvasi járási tűzrendészeti felügyelő m ű k ö d é s e során keletkezett iratokból csekély mennyiség maradt fenn. Ezen kívül az 1932-1941. években keletkezett ikta tókönyvek kerültek a levéltár őrizetébe 1972-ben. A z iktatókönyvi bejegyzések átte kintésével képet nyerhet a kutató a tűzrendészeti felügyelő tevékenységéről. 1 c s o m ó , 3 kötet = 0,06 ifm 1. c s o m ó 2-4. kötet


1942 1932-1941

IV. B. 421. A Szeghalmi j á r á s tűzrendészeti felügyelőjének iratai 1937-1943 A járási tűzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B . 415. fond bevezetőjében. A Szeghalmi járási tűzrendészeti felügyelő iratai között a k ö v e t k e z ő típusú do kumentumok találhatók: önkéntes tűzoltó egyesületek szervezési, felszerelési ügyei, javaslattételek építési ügyekben, főleg a tűztávlaton belüli építkezéseknél, tűzoltóver senyek megszervezése, mezőgazdasági tűzvédelem, a járásban lévő gyárak, ipartele pek tűzrendészeti felügyelete, részvétel a légoltalmi feladatok végrehajtásában. A fond hat év hiányosan megmaradt iratanyagát tartalmazza.


Iratok

1937-1943

IV. B. 422. B é k é s V á r m e g y e Levéltárának iratai 1905-1950 A vármegyei levéltárnok a megye központi tisztviselői k ö z é tartozott. A főispán nevezte k i , élethossziglani időtartamra (1870. évi 62. tc. 65. és az 1886. évi 21. tc. 67. paragrafusa értelmében). Munkáját a vármegyei ügyviteli szabályzatban rögzített fel adatok alkották. A fond 1905-1926-ig, valamint 1950-ben keletkezett iktatott iratanyagot tartal maz (kivéve az 1919-1922. éveket).A segédkönyvek közül az iktatókönyvek hiányta lan sorozata maradt fenn az 1905-1928. évekből. M u t a t ó k ö n y v e k hiányában ezek segítségével kutathatók a dokumentumok. A korábban két fondba (IV. B . 422. és X X I . 22.) sorolt iratanyagot a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. s z á m ú ajánlása alapján egyesítettük. 7 doboz, 21 kötet = 0,92 ifm 1-7. doboz

Iratok

8-28. kötet

Iktatókönyvek

1905-1918 1923-1926 1950 1905-1928

IV. B. 423. Békés v á r m e g y e megyei é s községi szabályrendeleteinek g y ű j t e m é n y e 1874-1948 A megyei és községi szabályrendeletek megalkotását az 1870. évi 42. tc., illetve az 1871. évi 18. tc. rendelte el. A szabályrendeletek érvényességéhez belügyminiszte ri j ó v á h a g y á s volt szükséges. A vármegyei szabályrendeleteket a vármegyei közgyű lés, a községieket a k ö z s é g i képviselőtestület alkotta meg. M e g y e i szervezési sza bályrendelet fogalmazta meg az önkormányzat és a vármegyei tisztikar működésének alapelveit, hatáskörét és feladatait. A községi szabályrendeletek hasonlóképpen a he l y i közigazgatási apparátus tevékenységét szabályozták. A szervezési szabályrende letek mellett számos e g y é b szabályrendeletet alkottak a megyei é s községi önkor mányzatok. A B é k é s Megyei Törvényhatósági Bizottság t ö b b e k között szabályrendeletet alkotott a közigazgatási bizottság, a megyei kórház működéséről, a vármegyei tisztvi-

selők nyugdíjazásáról, fegyelmi ügyeiről, napidíjairól, utazási költségeiről, a köz egészségügyről, tűzrendészetről, kéményseprésről, házalásról, temetkezésről, bérko csi iparról, lótenyésztésről, faiskolákról, ebtartásról, pásztorokról, cselédügyről, kéjelgésről, kihágásokról, húsvizsgálatról és m é g számtalan egyéb ügyről. A községek is hasonlóképpen megalkották szabályrendeleteiket a községi élet legkülönbözőbb területeiről. A fond alfabetikus sorrendben tartalmazza a megye, valamint a községek által megalkotott szabályrendeleteket. 10 doboz = 1,56 ifm 1-10. doboz

Szabályrendeletek

1874-1948

IV. B. 424. B é k é s vármegyei egyesületi alapszabályok g y ű j t e m é n y e 1869-1944 (1952) A z egyesületek, egyletek működését rendeletekkel szabályozták. 1873. április 29-én jelent meg 1394. szám alatt az a magyar királyi belügyminiszteri rendelet, ame lyet a t ö r v é n y h a t ó s á g o k h o z címeztek, és „ A z egyesületek ellenőrzése tárgyában" megnevezést kapta. Ebben a belügyminiszter leszögezte, hogy az állampolgárok sza bad egyesülési j o g á t nem korlátozzák, ugyanakkor kinyilvánította, hogy az egyletek feletti törvényes felügyelet joga és kötelessége a törvényhatóságot illeti. A z egyletek végleges megalakulását és működését csak akkor engedélyezhette a vármegye, ha a fennálláshoz szükséges alapszabály-tervezetet a kormány (belügyminisztérium) tör vényes bemutatási záradékkal ellátta, vagyis engedélyezte. A v á r m e g y é k n e k nyilván kellett tartani a területükön m ű k ö d ő összes egyletet, társulatot, e g y é b intézményt. A rendelet kibocsátásától kezdve félévenként küldték jelentéseiket a minisztériumnak az egyesületekről, különös tekintettel figyelembe véve a megalakulásokat és megszű néseket. A belügyminiszter 1874. március l-jén, 773. szám alatt újabb rendeletet i n tézett a m e g y é k h e z „az egyletek, társulatok s intézetek nyilvántartása tárgyában 1873. április 29-én kelt 1394. számú belügyminiszteri rendelet foganatosítása iránt". A törvényhatóságok szervezési szabályrendeleteikben szabályozták a területü k ö n m ű k ö d ő egyesületeket. A z alispán feladata volt a rendészeti ü g y e k keretében felügyelni é s felügyeltetni működésüket (az 1508/1875. elnöki számú B M rendelet értelmében). A járások területén az ellenőrző feladatot a főszolgabíró (mint a járás első tisztviselője) látta el. A civil szféra ezen fontos szervezetei a második világháború után az ismert politikai viszonyok e r e d m é n y e k é p p e n felszámolódtak. (Lásd m é g IV. B . 407. B é k é s v á r m e g y e alispánjának, valamint X X I I I . 7. B é k é s Megyei Tanács V . B . Igazgatási Osztálya iratait.) A fond 1184 egyesületi alapszabályt, és két egyesületi nyilvántartókönyvet tar-

talmaz. A z alapszabályok községenként, alfabetikus rendben vannak elhelyezve. N é h á n y Békés m e g y é n kívüli alapszabályt is besoroltak a fondba a korábbi rendezés során (Budapest, Hódmezővásárhely, Pécs-). A korabeli egyleti élet változatosságát bizonyítja az alapszabályok sokfélesége. Kutathatók az olvasókörök, dalegyletek, te metkezési egyletek, ipartestületek, nőegyletek, különféle izraelita egyletek, k ö z m ű velődési körök, sportkörök, sportegyletek, levente egyesületek, önkéntes tűzoltó egy letek, polgári kaszinók, lövészegyletek, kulturális körök, ö n k é p z ő k ö r ö k , méhész egy letek, vöröskereszt egyletek és m é g számos m á s civil testület dokumentumai. 16 doboz = 1,92 ifm 1. doboz 2. doboz 3. doboz 4. doboz

5. doboz

6. doboz

7. doboz 8. doboz

9. doboz

10. doboz

11. doboz 12. doboz

13. doboz

Bánfalva, B é k é s egyesületi alapszabályai 1-90. sorszám B é k é s , B é k é s c s a b a egyesületi alapszabályai 91-175. s o r s z á m Békéscsaba egyesületi alapszabályai 176-250. s o r s z á m Békéscsaba, Békésföldvár, Békéssámson, Bélmegyer, Békésszentandrás, egyesületi alapszabályai 251-325. Békésszentandrás, Békés vármegye, Bucsa, Budapest, Csabacsüd, Csorvás egyesületi alapszabályai 326^100. s o r s z á m Doboz, E n d r ő d , Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, G y o m a egyesületi alapszabályai 401-500. s o r s z á m Gyoma, G y u l a egyesületi alapszabályai 501-576. s o r s z á m Gyula, Gyulavári, Hódmezővásárhely, Kétegyháza Kondoros, Körösladány egyesületi alapszabályai 577-665. s o r s z á m Körösladány, Köröstarcsa, Mezőmegyer, M e z ő b e r é n y egyesületi alapszabályai 666-755. s o r s z á m Mezőberény, Nagyszénás, Orosháza egyesületi alapszabályai 756-827. s o r s z á m Orosháza, egyesületi alapszabályai 828-890. s o r s z á m Orosháza, országos egyesületek, Öcsöd, Pécs, Pusztaföldvár egyesületi alapszabályai 891-970. s o r s z á m Pusztaföldvár, Szarvas egyesületi alapszabályai 971-1035. sorszám

1873-1944 1872-1944 1873-1944

1873-1943

1874-1943

1869-1944 1874-1943

1872-1944

1872-1944

1874-1943 1873-1944

1872-1943 1873-1943

14. doboz

15. doboz

16. doboz

Szarvas, Szeged, Szeghalom, Szentetornya egyesületi alapszabályai 1036-1123. sorszám Szentetornya, T ó t k o m l ó s , Vésztő, egyéb egyesületek alapszabályai 1124-1183. sorszám Egyletek, körök, társaságok kimutatása 1184. sorszám Egyesületek községenkénti nyilvántartása 1185. sorszám C s a n á d Megyei Gazdasági Egylet é s utóda 1186. sorszám

1870-1942

1872-1952 1870-1944

1895, 1925

IV. B. 425. B é k é s v á r m e g y e központi és járási tisztviselőinek törzskönyvi lapjai 1902-1905 A fond iratait 95 törzskönyvi lap alkotja. A lapok alfabetikus sorrendben, A - Z - i g vannak sorba rendezve. Két alispán mellett járási főszolgabírók, tiszti főügyész, tiszti főorvos, jegyzők, írnokok, díjnokok útbiztosok nyilvántartásai találhatók és kutathatók az iratanyagban. A z iratanyagban történő kutatást a részletes raktári jegyzék segíti. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz Törzskönyvi lapok

1902-1905

IV. B. 456. B é k é s v á r m e g y e vízügyi iratai 1946-1949 A vízi ügyeket, vízhasználatot illető kérdésekben az alispán és a főszolgabírók, főjegyzők jártak el az 1885. évi 23. tc. ( A vízjogról), valamint az ezt életbe léptető 1885. évi 45 689. számú földmívelés-, ipar- é s kereskedelemügyi miniszteri utasítás értelmében. A B é k é s vármegyei ügykezelési szabályrendelet az elintézett vízügyi ira tokat levéltári kezelésbe utalta. A vízi ügyek iratai a X I . csoportszámot kapták. Ide sorolták a vízjogi engedélyezések, a vízrendészeti intézkedések, az árvédelmi intéz kedések, az árvizek, a vízi társulati ügyek, a belvízlevezetés, az öntözés, az Élővíz csatorna, valamint a köztöltések iratait. A fond fennmaradt iratanyaga a második világháború utáni évekből származik, és m a g á n s z e m é l y e k , szövetkezetek, ármentesítő társulatok, öntözőtelepek vízhasz nálatának, kompok, révhajók m ű k ö d é s é n e k engedélyezési, vízügyi okiratok adatai-

nak helyesbítési dokumentumait tartalmazza. A z iratokhoz tervrajzok is tartoznak. A z iratanyag kutatását nagymértékben megkönnyíti a részletes, darabszintű raktári jegyzék. 2 doboz = 0,24 ifm 1-2. doboz

Iratok

1946-1949

IV. B. 426. Békés v á r m e g y e felekezeti a n y a k ö n y v i m á s o d p é l d á n y a i n a k levéltári gyűjteménye (1795) 1828-1895 (1943) A z állami anyakönyvezést 1895-ben vezették be, addig csak az egyházak tartot ták nyilván az állampolgárok születési (keresztelési), házassági és halálozási adatait. A z egyházi anyakönyvek másodpéldányainak törvényhatósági levéltárba juttatását az 1827. évi 23. tc. rendelte el. Ennek értelmében a felekezeteknél vezetett anyakönyvek egyik hitelesített példányát át kellett adni a vármegyének. A megyei levéltárak, így a B é k é s megyei is, 1828-1895 közötti időszakból őrzi ezeket a dokumentumokat. A z 1895 utáni állami anyakönyvek másodpéldányai hasonlóképpen megtalálhatók a le véltárakban. A Békés Megyei Levéltár a mai közigazgatási állapotának megfelelően nem csak az egykori megye településeinek anyakönyveit őrzi, hanem azokét is, amelyeket 1945 után csatoltak hozzá: az egykori Arad, majd Csanád m e g y é h e z tartozó Elek, az 1950-ben m e g s z ű n ő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházi járásának, az egy kori Bihar megye Sarkadi (Cséffa-Nagyszalontai) járásának, valamint a Jász-Nagy kun-Szolnok megyétől átcsatolt Dévaványa és Ecsegfalva községeknek dokumentu mait. A levéltár őrizetében l é v ő lapok, füzetek, kötetek a római katolikus, a reformá tus, az evangélikus, a görögkeleti román és szerb, az izraelita, az unitárius, valamint a nazarénus egyházaktól származnak. A magyaron kívül latin, német, szlovák, román, cirill betűs szerb nyelven írottak is találhatók köztük. A z anyakönyvi másodpéldá nyok községenként alfabetikus, azon belül a vallások sorrendjében vannak rendezve. Kutatásukat a részletes raktári jegyzék segíti. 6113 füzet és kötet = 20,86 ifm 1-5002. füzet és kötet

Békés és a B é k é s megyéhez csatolt egykori Bihar megyei települések római katolikus, református, evangé likus, görögkeleti, unitárius é s nazarénus anyakönyvei

1828-1895

5003-5019. füzet és kötet Békés és az egykori Bihar megye településeinek izraelita anyakönyvei

1795 1828-1895 1943 5519-6612. füzet és kötet A z egykori C s a n á d megyei települések római katolikus, református, evan gélikus, görögkeleti, unitárius, izraelita és nazarénus anyakönyvei 1828-1895

IV. B. 428. B é k é s vármegyei alapítványok iratai 1809-1944 A z egy doboz m e n n y i s é g ű fond 129 B é k é s megyei alapítvány alapítási okiratát, illetve az alapítvánnyal kapcsolatos iratokat őrzi. A dokumentumok az alapítók neve szerint alfabetikus sorrendben és eszerint sorszámozottan vannak elhelyezve. A leg korábbi V i d a Imre 1809-ben a gyulai katolikus iskola és templom számára létrehozott alapítványa. A z alapítványt tevők között részben személyek (a gróf Almásy család, a gróf Wenckheim család több tagja, a gyomai Wodianer Albert, a szeghalmi Simay János és neje és mások), részben a megye települései találhatók. A z iratanyagban történő kutatáshoz jól használható a részletes raktári jegyzék. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok

1809-1944

IV. B. 431. Békés v á r m e g y e i országgyűlési képviselő-választói névjegyzékek levéltári gyűjteménye 1938-1950 A z országgyűlési képviselők számát az 1938. évi 19. tc. 260 főben állapította meg. 135 képviselő egyéni, 125 képviselő lajstromos választókerületből jutott be a parlamentbe. M i n d e n törvényhatóság - így B é k é s megye is - egymagában alkotott egy lajstromos választókerületet. Emellett egyéni választókerületekkel is rendelkez tek. Békés megye területén nyolc egyéni választókerületet alakítottak k i . A m e g v á lasztható országgyűlési képviselők számát az illetékes belügyminiszter rendelettel állapította meg. A választókerületeket szavazókörökre osztották fel. Egy-egy szava zókörbe maximum hatszáz választópolgárt lehetett felvenni. Rendszerint egy k ö z s é g alkotott egy szavazókört. A nagyobb választói létszámmal rendelkező települések

szavazóköreit a belügyminiszter állapította meg. A választójogosultság feltételei a következők voltak: férfiak esetében a 26., nőknél a 30. életév betöltése, tízévi magyar állampolgárság, hatévi egyhelyben lakás, és minimum az elemi hat osztályának el végzése. A fenti törvény vezette be a titkos szavazást. A második világháborút követően a „Nemzetgyűlési választásokról" címet v i selő 1945. évi 8. tc. szerint M a g y a r o r s z á g 16 választókerületének egyike B é k é s me gye, Békéscsaba székhellyel. A szavazóköröket a városokban a polgármesterek, a községekben a járási főjegyzők állapították meg. A szavazókörökben a választásra jogosultak s z á m á t négyszáz főben maximálták. Választójoggal rendelkezett minden huszadik életévét betöltött magyar állampolgár. A fond 133 dobozt kitevő iratanyagában a következő települések választói név j e g y z é k e i találhatók meg: B é k é s c s a b a , G y u l a , A l m á s k a m a r á s , Battonya, B é k é s , B é k é s s á m s o n , B é k é s s z e n t a n d r á s , Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, C s a b a c s ü d , Csanádapáca, Csorvás, Dévaványa, Doboz, D o m b e g y h á z a , Elek, Endrőd, Füzesgyar mat, G á d o r o s , G e r e n d á s , Geszt, G y o m a , G y u l a v á r i , H u n y a , Kamut, Kaszaper, Kardoskút, Kétegyháza, Kisdombegyház, Kondoros, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Kötegyán, Lökösháza, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, M e d g y e s b o d z á s , Medgyesegyháza, Méhkerék, Mezőberény, M e z ő g y á n , Mezőhegyes, M e z ő k o v á c s h á z a , Mezőmegyer, Murony, Nagy bánhegyes, N a g y k a m a r á s , Nagyko p á n c s , N a g y s z é n á s , Okány, O r o s h á z a Ö c s ö d , Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Reformátuskovácsháza, Sarkad, Szeghalom, Szarvas, Szentetornya, Tótkomlós, Új kígyós, Végegyháza, Vésztő, Zsadány. A választói névjegyzékek mellett külön jegy zékek és számlálólapok is szerepelnek. 135 doboz = 16,20

ifm

1-135. doboz

Választói névjegyzékek, külön jegyzékek, számlálólapok

1938-1950

IV. B. 429. Békés V á r m e g y e i Községi Jegyzői Nyugdíjalap Igazgató V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1876-1907 Békés vármegye az 1871. évi 18. tc. 67. paragrafusának értelmében a megyei községi j e g y z ő k , valamint özvegyeik és árváik számára 1876. j a n u á r elsejével felállí totta a nyugdíj- és segélyalapot. A jegyzői nyugdíj- és segélyezési alap a b e l ü g y m i niszter által jóváhagyott szabályrendelet alapján működött, és a megye törvényható sági bizottságának fennhatósága alatt állt. E l n ö k e az alispán volt, rajta kívül még nyolc tag alkotta az igazgató választmányt. A választmányt háromévente választot ták, felerészt törvényhatósági bizottsági tagok közül, felerészt a megyében hivatalban l é v ő j e g y z ő k b ő l . A nyugdíjalapot a megyei pénztár kezelte. A választmány minden év

végén felülvizsgálta a számadásokat, és az eredményről jelentést tett a törvényható sági bizottságnak. A z iratanyagot az igazgató választmány jegyzőkönyvei alkotják. Segédlet hiá nyában kutatásuk egyenkénti átnézéssel lehetséges. 2 doboz = 0,28 ifm 1. doboz Választmányi ülési j e g y z ő k ö n y v e k 2. doboz Választmányi ülési j e g y z ő k ö n y v e k

1876-1887 1888-1907

IV. B. 430. B é k é s V á r m e g y e Tiszti Nyugdíjintézete Igazgató V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1884-1909 A B é k é s vármegye által létesített nyugdíj- és segélyintézet m ű k ö d é s é n e k célja, hogy a megyei tisztviselőket, a kezelő- és szolgaszemélyzetet, valamint ezek özve gyeit és árváit meghatározott nyugdíjjárulék ellenében nyugdíjban, özvegyi, valamint árvaellátásban részesítse. M ű k ö d é s é t a belügyminiszter által 1884. február 13-án, a 9653. III. b. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet szabályozta. E z t később megújí tották, többek között a törvényhatósági bizottság 1891. február 3-án tartott k ö z g y ű l é sén. A megyei nyugdíjintézet által kezelt nyugdíjalap felügyeletét a törvényhatósági bizottság nyolc tagból álló igazgató választmánya gyakorolta. Elnöke az alispán volt, tagjait felerészben a tisztikarból, felerészben a törvényhatósági bizottság tagjaiból választották. Érvényes határozatot akkor hozhattak, ha az elnökön kívül legalább négy választmányi tag jelen volt (közülük legalább kettő bizottsági tag). A nyugdíjalapot a megyei pénztár kezelte, és a számvevőség ellenőrizte. A fond a válaszmányi ülések jegyzőkönyveit tartalmazza. A beadott k é r e l m e k , megkeresések és határozatok alapján a megyei tisztviselők és alkalmazottak életkö rülményeit és kereseti viszonyait lehet áttekinteni. Segédlet hiányában az iratanyag egyenkénti átnézéssel kutatható. 2 doboz = 0,24 ifm 1. doboz Választmányi ülési j e g y z ő k ö n y v e k 2. doboz Választmányi ülési j e g y z ő k ö n y v e k

1884-1893 1894-1909

IV. B . 448. A Cséffa-Nagyszalontai j á r á s főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi j á r á s főjegyzőjének iratai 1920-1950 A főszolgabíró és a főjegyző tevékenységére vonatkozó általános tudnivalókat lásd a IV. B . 434. fond bevezetőjében. A járás területe 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. B é k é s megyéhez az 1950. m á r c i u s 16-án kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében csatolták. A trianoni b é kediktátumot k ö v e t ő határrendezés után megszervezett j á r á s területe nem változott, elnevezése annál többször. 1920-ban hozták létre az Okányi járást, amely a volt Nagy szalontai és Cséffai járások M a g y a r o r s z á g o n maradt településeit foglalta m a g á b a . 1923-ban Cséffai járásra változott az elnevezése, majd 1924 júliusától Cséffa-Nagy szalontai járásra. Székhelye O k á n y községben volt. A Cséffa-Nagyszalontai, majd a k é s ő b b i Sarkadi járás t e l e p ü l é s e i a k ö v e t k e z ő k voltak: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, M e z ő g y á n , Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány. 1920-ban Kötegyán, Méhkerék, Sarkad és Újszalonta k ö z ségekből megszervezték a Sarkadi szolgabírói kirendeltséget, amely 1928-ig funkci onált. 1941—1944-ig székhelye Nagyszalonta volt, megnevezése pedig Nagyszalontai főszolgabíróság. 1945-ben Sarkadi járás néven vette át a főszolgabírói hatáskört a főjegyző. Bihar megye központja 1944. november 13-tól Berettyóújfalu volt. Előtte r ö v i d ideig a nagyváradi alispáni hivatallal tartotta a járás a kapcsolatot. A fondképző iratanyagát a Hajdú-Bihar M e g y e i Levéltár a területi illetékesség elve alapján 1978-ban adta át a Békés M e g y e i Levéltárnak. A fondot h á r o m állag alkotja. A z a) állagban a főszolgabírói és főjegyzői közigazgatási iratok találhatók. A z 1920-as é v e k anyaga nagyon hiányos, az 1930-as évtized és az 1940-es évek ele j é n e k iratanyaga teljes mértékben hiányzik, ugyanakkor szinte hiánytalanul fennma radtak az 1947-1949. évek dokumentumai és segédkönyvei (iktató- és mutatóköny vek). A korszakra vonatkozóan jelentős forrásértékük van ezeknek az iratoknak, ame lyek tájékoztatnak a korabeli pártviszonyokról, egyesületekről, földbirtok viszonyok ról, munkaerőhelyzetről, a j á r á s községeinek mindennapi életéről. A b) állagban a Sarkadi Járási Szolgabírói Kirendeltség egy doboznyi, 19201926-ból s z á r m a z ó , rendkívül hiányos iratanyaga nyert elhelyezést. Segédlet nem maradt fenn, az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A c) állag 1939., 1941. és 1942. évi kihágási iratainak jelentős része a R o m á n i ából átszökött magyar a n y a n y e l v ű lakosok ügyeivel foglalkozik, azonkívül jogosu latlan ipargyakorlási, árusítási és italmérési ügyekkel. a) Főszolgabírói

közigazgatási

iratok

1920-1950


Okányi j á r á s főszolgabírójának iratai Cséffai j á r á s főszolgabírájának iratai

1920-1922 1923

Cséffa-Nagyszalontai járás főszolgabírójának iratai Nagyszalontai járás főszolgabírójának iratai 4-32. doboz Sarkadi járás főszolgabírójának iratai 33-36. kötet Iktatókönyvek 37-39. kötet M u t a t ó k ö n y v e k b) A Sarkadi Járási Szolgabírói

Kirendeltség

iratai

1924-1932 1941 1944-1950 1944-1949 1947-1949 1920-1926

1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz c) Kihágási

Közigazgatási iratok iratok

1920-1926 1939-1942


A Cséffa-Nagyszalontai járás kihágási iratai A Nagyszalontai járás kihágási iratai

1939 1941-1942


IV. B. 467. A Sarkadi j á r á s tisztiorvosának iratai 1946-1950 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B . 414. a G y o m a i járás tiszti orvosának iratai fond bevezetőjében. A Sarkadi j á r á s tisztiorvosának irataiból csekély m e n n y i s é g került a levéltár őrizetébe, főként 1949-1950. évi iktatott iratok. Segédletek hiányában a fond anyaga egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iktatott iratok

1946-1950

IV. B. 468. A Sarkadi járási állatorvos iratai 1945-1950 A járási állatorvosok tevékenységét és hatáskörét illetően lásd a IV. B . 420. a Szeghalmi járási állatorvos iratai fond bevezetőjét.

A Sarkadi járási állatorvos iratai áttekintést nyújtanak a második világháborút k ö v e t ő évek állategészségügyi helyzetéről a járás területére vonatkozóan. A z 19451950. éveket felölelő iktatott iratanyagban többek között a járvány ügy ékkel, állat szállítások engedélyezésével, vásárok állategészségügyi felügyeletével kapcsolatos iratok találhatók. Forrásszempontból értékesek az összefoglaló jelentések, amelyeket é v e n t e az első iktatmányhoz csatoltak. Korabeli segédletek közül fennmaradtak az iktatókönyvek, amelyek használata megkönnyíti az iratanyagban történő tájékozó dást. A fond anyagának egyik részét a Hajdú-Bihar Megyei Levéltártól vette át a B é k é s Megyei Levéltár a területi illetékesség alapján, másik része eredetileg is a le véltár őrizetében volt. A két irategyüttes egyesítésére 1980-ban került sor. 2 doboz, 6 kötet = 0,28 ifm 1. doboz 2. doboz 3-7. kötet 8. kötet

Iratok Iratok Iktatókönyvek Vasúti állatszállítási jegyzék

1945-1948 1949-1950 1945-1950 1949

IV. B. 469. A Sarkadi j á r á s szociális titkárának iratai 1945-1950 A járási szociális titkár hatáskörével, tevékenységével kapcsolatban lásd a IV. B . 455. Békés megye szociális felügyelője, valamint a IV. B . 459. a Békési járás szociális titkára fondok bevezetőjét. A Sarkadi járás szociális titkára 1945 decemberében kezdte meg működését. Ötévi tevékenységének iratanyagát a tanácsrendszer megalakulásakor (1950-ben) a Sarkadi Járási Tanács Igazgatási Osztálya vette át. A z iratok 1952-ben selejtezésen estek át. A megmaradt dokumentumok között környezettanulmányok, segélyezési és hadigondozási iratok, k ö z s é g e k szociális munkatervei találhatók. A fond iratanyagának nagyobb részét a Hajdú-Bihar M e g y e i Levéltártól vette át a B é k é s M e g y e i Levéltár területi illetékesség alapján. A z eredetileg is itt őrzött irattö redék beolvasztására az 1980. évi középszintű rendezés során került sor. A fond egy doboz mennyiségű anyaga iktatott iratokat tartalmaz. Segédkönyvek hiányában egyen kénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iratok

1945-1950

IV. B . 434. A Battonyai j á r á s főszolgabírájának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírónak, mint a v á r m e g y e külső tisztviselőjének hatáskörét több tör vénycikk szabályozta (1870. 42. t e , 1886. 21. t e , 1929. 30. te). A törvénycikkek szerint a főszolgabíró a járás első tisztviselője volt. A z 1886. évi 21. t e 71. paragrafu sa értelmében „Felügyel a hatósága alá tartozó községekre, és gyakorolja azokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelességeket, melyeket a törvény és a szabályrendeletek reá ruháznak". A z utasításokat közvetlenül az alispántól kapta, és közvetlen érintke zésben volt vele. A községek is a főszolgabíró közvetítésével tartották a kapcsolatot a megye első tisztviselőjével. Hatáskörét a törvénycikkek közvetlen intenciói alapján a megyei közgyűlés szabályrendeletben írta elő. A vármegyei felügyeleti és e l l e n ő r z ő hatáskör döntő szerepet juttatott a főszol gabíróknak a községi képviselő-testületek megválasztásában, határozataik vélemé nyezésében, az elöljárók választásában, a tisztviselők munkájának ellenőrzésében. Igazgatási téren is széles hatásköre volt. Anyakönyvi ügyekben elsőfokú ható sági j o g k ö r r e l bírt. Rendészeti téren a k ö z s é g e k elsőfokú rendőrhatósága volt. Ható sága alá tartozott a csendőrség, rendeletei végrehajtásához ők adták a karhatalmat. A gyülekezési jog és az egyesületi ügyekben döntő szereppel rendelkezett. Engedélyé vel lehetett politikai gyűléseket tartani. A külföldiek letelepedésével kapcsolatos ügyek is a főszolgabíró hatáskörébe tartoztak, hasonlóképpen a rendőri felügyelet alá helye zés, internálás, sajtórendészeti ügyek, mozik játszási engedélyének megadása. Közle kedési (helyi járatú gépjármű vállalkozások engedélyezése, községi használatú utak felügyelete) és tűzrendészet! ügyekben is széles hatáskörrel rendelkezett. H o z z á tar tozott a lőfegyver vásárlás ellenőrzése, színielőadások, táncmulatságok, záróra hosszab bítás engedélyezése. A közegészségügy terén az egészségügyi rendszabályok betartá sát ellenőrizte. Ellenőrzése alá tartozott a községi adókezelés. Hatáskörébe tartozott az iparen gedélyek, iparigazolványok kiadása, a segéd- és tanoncügyek felügyelete, az ipartes tületek, ipartelepek ellenőrzése, az ipari és kereskedelmi vonatkozású kihágások re torziója. A főszolgabírói ellenőrzés kiterjedt az állattenyésztés, állategészségügy, hús forgalmazás, erdők, vizek felügyeletének területére is. M e z e i rendészeti hatóságként h o z z á tartoztak a mezőőri ügyek. Döntési joga volt a munkaadók és a gazdasági cse lédek vitás ügyeiben. A mezőgazdasági munkástoborzás, valamint a gazdasági cselé dek lakásviszonyainak ellenőrzése is őt illette. A vallás- és közoktatási ügyekben engedélyével zajlottak le a vallásfelekeze tekből történő áttérések, a vegyes házasságoknál a reverzális megadása, a párbér be hajtása, a tankötelesek nyilvántartása, az iskolai mulasztások megtorlása. Katonai ügyekben feladatai közé tartozott a sorozások előkészítése, az állítási lajstromok fel fektetése, a felmentések elbírálása, a hadirokkantak ellátásának véleményezése. A j á r á s vezetője látta el a kihágási bíráskodást is. Széleskörű hatáskörének ellátásában a főszolgabíró helyettese a szolgabíró volt,

előadói a megyei fogalmazók és a közigazgatási gyakornokok, akik a kezelőszemély zettel együtt látták el feladataikat. A főszolgabírói hivatalhoz tartoztak szakközegként a j á r á s i tiszti orvos, a járási állatorvos, a gazdasági felügyelő, a szociális g o n d o z ó és a testnevelési felügyelő. A járási főszolgabírói hatáskört vette át kissé megváltozott tartalommal a m á s o dik világháború után a járási főjegyző. Jogkörét és az elnevezés módosítását az 1945. évi 1030. M E számú rendelet tette k ö z z é . Eszerint első fokon általános közigazgatási ügyekben, másodfokon építési, ipari, kihágási ü g y e k b e n járt el. A z új körülmények nek megfelelően m á r nemcsak az alispánnak tartozott jelentéstétellel, hanem a megye politikai vezetőjével, a főispánnal is szorosabb kapcsolatban állt. Közvetlenül is ka pott utasításokat tőle, és a végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos referátumokat közvetlenül a főispánnak tartozott eljuttatni. Politikai és pártszervezési ügyekben a belügyminisztériumnak közvetlenül is jelentett. A főjegyzői hivatal apparátusa is átesett bizonyos változásokon. A főjegyző helyettese és előadói az 1947. évi 8450. számú kormányrendelet alapján a járási jegy ző, a fogalmazó és a gyakornokok voltak. A szakelőadók az illetékes szakhivatalt képviselték a j á r á s apparátusában, és munkájukat a főjegyző intenciói alapján végez ték. Megmaradt a tisztiorvosi és a szociális felügyelői poszt, a tűzrendészed felügye lőség 1948-ig, a tűzoltóság államosításáig. A gazdasági felügyelőség vezetőjét az 1945. évi 3327. F M számú rendelet alapján a földművelésügyi miniszter nevezte k i . Új feladatkörként jelentkezett a járási termelési biztosság, amelynek vezetője a m e z ő gazdasági m u n k á k megszervezése terén volt a járási főjegyző szakközege, az 1945. évi 22 500. F M számú rendelet értelmében. A z ország közigazgatási szervezetében az 1949. évi 20. tc. n y o m á n jelentős változás következett be a tanácsrendszer bevezeté sével. A járási főjegyzőségek 1950. augusztus 15-ig működtek, majd az 1950. évi 144. M T számú rendelet utasítása szerint átadták helyüket a járási tanácsoknak. A z 1950 előtt C s a n á d m e g y é h e z tartozó Battonyai j á r á s területéből 1872-ben vált k i a Mezőkovácsházi j á r á s . A Battonyai járáshoz 1920-ig a következő települések tartoztak: Battonya, D o m b e g y h á z , Kevermes, Kisiratos, M a g y a r d o m b e g y h á z (Domb egyházzal körjegyzőség), M e z ő h e g y e s , Tornya. A trianoni döntés értelmében K i s i r a tos és Tornya R o m á n i á h o z került 1920-tól. 1946-ban a k ö z s é g i j o g á l l á s t nyert Kisdombegyházzal egészült k i a járás. K i s d o m b e g y h á z kisközségi jogállású volt, a D o m b e g y h á z i körjegyzőséghez tartozott. A Battonyai járási főjegyzőséget 1950. március 16-án az 1949. évi 4343. M T s z á m ú rendelet értelmében B é k é s m e g y é h e z csatolták (a Mezőkovácsházi járással együtt). 1950. j ú n i u s elsejével megszűnt mint önálló járás, területét összevonták a M e z ő k o v á c s h á z i járáséval. A z a) állagban csekély m e n n y i s é g ű elnöki irat található. A b) állag közigazgatási iratanyaga folyamatosan, csaknem hiánytalanul ma radt fenn. Kutatását iktató- és mutatókönyvek segítik. A c) állagban csekély m e n n y i s é g ű iparügyi irat van elhelyezve. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. Iparengedélyek, m u n k a k ö n y v e k találha tók benne. A z e) állagban a katonai állítási lajstromok nyertek elhelyezést.

a) Elnöki

1903-1911 1940-1942

iratok


Iratok

b) Közigazgatási

iratok

1903-1911 1940-1942 1872-1950

399 doboz, 143 kötet = 53,04 ifm 1-397. doboz 398-467. kötet 468-527. kötet 528. doboz 529. doboz 530-542. kötet

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Útlevél ü g y e k M e n e k ü l t e k ügyei Nyilvántartások

1872-1950 1872-1949 1879-1949 1884-1914 1943 1878-1950

c) Iparügyi

iratok

1903-1943

5 doboz, 1 kötet = 0,62 ifm 1-5. doboz 6. kötet

Tanoncnyilvántartások, m u n k a k ö n y v e k Iparengedélyek

d) Kihágási

iratok

1903- 1943 1904- 1912 1881-1949

26 doboz, 10 kötet = 3,17 ifm 1-26. doboz 2 7 - 3 1 . kötet


32-36. kötet

Mutatókönyvek

1881-1949 1926-1940 1936-1946 1884-1914

e) Állítási

lajstromok

10 kötet = 0,12 ifm 1884-1914 1-10. kötet

Állítási lajstromok községenként


IV. B. 451. A Battonyai j á r á s tisztiorvosának iratai 1934-1949 A járási tisztiorvosi hatáskört é s feladatokat illetően lásd a I V B . 414. fond bevezetőjét. A Battonyai járási tisztiorvos 1945-ig a Csanád-Arad-Torontál k. e. e. (közigaz gatásilag egyelőre egyesített) vármegyék, majd ettől kezdve az újjászervezett Csanád megye tiszti főorvosának fennhatósága alá tartozott. A iratanyag 1978-ban került területi illetékesség alapján a B é k é s M e g y e i Levél tár őrizetébe. A fond iratanyaga hiányos, töredékes. A z iktatott iratok alapján óvodai é s iskolai egészségügyi állapotokról é s a szükséges intézkedések elrendeléséről, víz vizsgálati eredményekről, a második világháború utáni általános közegészségügyi és szociális viszonyokról lehet képet nyerni. A z 1948-1949. évi iratokat mutatókönyv segítségével, az egyéb dokumentumokat egyenkénti átnézéssel lehet kutatni. 3 doboz, 1 kötet = 0,38 ifm 1. doboz

Iratok

2. doboz 3. doboz 4. kötet

Iratok Iratok Mutatókönyv

A-Z

1934-1939 1945-1946 1947 1948-1949 1948-1949

IV. B. 450. A Battonyai járási állatorvos iratai 1909-1947 A járási állatorvosok hatáskörét és feladatait tekintve lásd a IV. B . 420. fond bevezetőjét. A Battonyai járás állatorvosának iratanyaga a területi illetékesség alapján került 1978-ban a Békés Megyei Levéltár őrizetébe. A rendkívül hiányos iktatott irat anyag az 191 l - l 9 3 7 - i g terjedő időszakot, valamint az 1947. évet öleli fel. A z 1920. és 1922. évi dokumentumok iktatókönyv segítségével, a többi egyenkénti átnézéssel ku tatható. Történeti szempontból érdekes két 1923. évi nyilvántartás, amely a h a t á r menti kettős birtokosok állatainak vizsgálatairól készült, illetve az országhatáron átjáró álla tok részére kiadott áthajtási igazolványokat tartalmazza. A z előbbieken kívül állatorvo si leltári naplókat és védőoltásokról készült kimutatásokat tartalmaz a fond. A korábban k é t fondra (IV. B . 450. é s X X I . 40.) osztott iratanyag a Levéltári Kollégium 2002. é v i 2. számú ajánlása alapján került egyesítésre. 2 doboz, 5 kötet = 0,30 ifm

1.doboz 2-3. kötet 4. kötet 5. kötet 6. kötet 7. doboz

Iratok Iktatókönyvek Előadói könyv Nyilvántartás a magyar határkerületbe átjáró állatokról Nyilvántartás a határ menti kettős birtokosok állatairól A járási állatorvos leltári naplója Kimutatás védőoltásokról

1911-1947 1920, 1922 1913 1923 1923 1909-1923 1919-1923

IV. B. 471. A Battonyai j á r á s szociális titkárának iratai 1947-1949 A járási szociális titkár a népjóléti miniszter 1945. évi 4700. számú rendelete értelmében a járási főjegyző szakközege és a községi szociális titkárok felettese volt. Feladatai k ö z é tartozott a j á r á s szociális viszonyainak figyelemmel kísérése, a szoci ális szervek, intézmények, támogatásra szoruló családok figyelemmel kísérése. H a vonta jelentést tett a megyei szociális felügyelőnek. Szükség esetén kiszállt a j á r á s községeibe, és intézkedett. A népjóléti miniszter 1945. évi 29 000. számú rendelete, 41. paragrafusa értelmében figyelemmel kísérte és elősegítette a hadigondozottak ér dekeinek védelmét és szociális támogatását. A z előbbi rendelet 42. paragrafusa alap j á n tagja volt a járási hadigondozó bizottságnak. A szociális szakszolgálattal kapcso latban lásd még a IV. B . 455., Békés megye szociális felügyelője fond bevezetőjét. 1950 nyarán, a tanácsrendszer megalakulásával feladatkörét a járási tanács igaz gatási osztálya vette át. A Battonyai szociális titkár (Tábori János, 1949. január l-jétől Timotity István) 1946-tól működött, felettes hatósága a M a k ó n székelő Csanád megyei szociális fel ü g y e l ő volt. A fond iratai között a második világháború utáni általános állapotokról és szo ciális helyzetről tájékoztató havi jelentések, hadifogolynévsorok, M a g y a r o r s z á g r a érkezett menekült görög gyermekek névsora található. A z 1949. évi iratokhoz iktató k ö n y v áll rendelkezésre. A Battonyai szociális titkár iratanyagát területi illetékesség alapján a C s o n g r á d M e g y e i Levéltár adta át a B é k é s Megyei Levéltárnak. 2 doboz, 1 kötet = 0,25 ifm 1-2. doboz 3. kötet


1947-1949 1949

IV. B 436. A M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s főszolgabírójának, 1945-től főjegyzőjének iratai 1872-1950 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B . 434. fond be vezetőjében. A z 1950-ig Csanád m e g y é h e z tartozó M e z ő k o v á c s h á z i járást 1872-ben alakí tották k i a Battonyai járás területéből. A j á r á s h o z 1946-ig a következő települések tartoztak: D o m b i r a t o s , C s a n á d a p á c a , Kaszaper, K u n á g o t a , M a g y a r b á n h e g y e s , M e z ő k o v á c s h á z a , N a g y b á n h e g y e s , Reformátuskovácsháza és Végegyháza. 1946-ban felszámolták az E l e k i járást. Elek és L ö k ö s h á z a a Gyulai j á r á s h o z került, A l m á s k a m a r á s , M e d g y e s b o d z á s , M e d g y e s e g y h á z a , N a g y k a m a r á s és Pusztaottlaka a M e z ő k o vácsházi j á r á s h o z . Csanád v á r m e g y e székhelye 1950-ig M a k ó volt, a járás iratanyagát innen szál lították Csanád megye levéltárának részeként Szegedre. A z 1950-ben lezajlott k ö z igazgatási r e n d e z é s e r e d m é n y e k é p p e n a Battonyai és a Mezőkovácsházi j á r á s o k a t B é k é s m e g y é h e z csatolták (1950. március 15.). A járási főjegyzőségek 1950. augusz tus 15-ig m ű k ö d t e k , majd a 144/1950. M T sz. rendelet alapján átadták helyüket a j á r á s i tanácsoknak. A Battonyai és M e z ő k o v á c s h á z i főszolgabírói és főjegyzői irat anyagot 1977-ben területi illetékességből a C s o n g r á d Megyei Levéltár átadta a B é k é s M e g y e i Levéltárnak. A k a p c s o l ó d ó Csanád megyei főispáni és alispáni iratanyag a C s o n g r á d M e g y e i Levéltárban, Szegeden kutatható. A z a) állag elnöki iratokat tartalmaz. A hat évet felölelő, igen hiányos anyag az 1949. évet kivéve, amelyhez iktatókönyv használható - darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állag a közigazgatási iratokat őrzi. A gazdag, 524 dobozban elhelyezett iratanyag iktató-és mutatókönyvekkel kutatható. A c) állagban katonai állítási lajstromok sorozata található. A d) állag kihágási iratokat tartalmaz. A dokumentumok egy része segédletek kel kutatható, a többi egyenkénti átnézéssel. A z e) állagban 1888 és 1902 között elkövetett iparügyi kihágások iratai kutat hatók, segédlet hiányában egyenkénti átnézéssel. A z f-s) állagok csekély m e n n y i s é g ű dokumentumai között peres iratok, rendőr hatósági engedélyek, a testnevelési és n é p g o n d o z ó kirendeltség, a járási liszthivatal, a j á r á s i mezőgazdasági bizottság, lakásügyek, anyakönyvi ügyek, fegyvertartási enge délyek iratai, cselédkönyvek, egyleti nyilvántartások, iparengedélyek nyilvántartása és n y o m t a t v á n y o k gyűjteménye találhatók. A fond korábban szétválasztott iratanyagát (IV. 436. és X X I . 30.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján vontuk össze. a) Elnöki és bizalmas iratok 1 doboz, 1 kötet = 0,12 ifm

1933-1950

Iratok Iktató

1.doboz 2. kötet b) Közigazgatási

iratok

1933--1949 1949--1950 7572--7950

525 doboz, 136 kötet = ?????ifm 1-524. doboz 525-595. kötet 596-658. kötet 659. kötet 660. kötet 661. doboz c) Katonaállítási

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek Átírási j e g y z ő k ö n y v Marhalevél iktató Vegyes iratok lajstromok

1872--1949 1872--1948 1872-4 9 4 8 1950 1950 1948- 1950 7599--7944

28 kötet = 0,67 ifm 1-13. kötet 14-18. kötet 19. kötet

M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s állítási lajstromai Katonai szolgálatra alkalmatlanok összeírása A j á r á s településein é l ő dél-erdélyi mene kültek állítási lajstroma Összeírási névjegyzékek községenként (Csanádapáca, Dombiratos, Kaszaper, K u n ágota, M a g y a r b á n h e g y e s M e z ő k o v á c s h á z a , Nagy bánhegyes, Reformátuskovácsháza, Végegyháza)

20-28. kötet

d) Kihágási

1899- 1943 1944 1944

1931- -1934, 1944 7552--1944

iratok

19 doboz, 31 kötet = 3,40 ifm 1-19. doboz 20-27. kötet 28. kötet 2 9 - 3 1 . kötet 32-35. kötet 36-40. kötet 41-46. kötet 47-50. kötet e) Iparügyi

Iktatott iratok Iktató- és mutatókönyvek Iktatókönyv Iktató- és mutatókönyvek Iktatókönyvek Mutatókönyvek Kihágási büntetéspénzek nyilvántartása Elítéltek nyilvántartása

kihágások

1 doboz = 0,12 ifm

1882--1944 1911- -1933 1934 1935--1937 1938--1941 1934-1942 1916-1927 1928--1938 1888-1902

1. doboz

Iktatott iratok

1888-1902

f) Peres iratok

1896-1902

1 doboz, 1 kötet = 0,12 ifm 1. doboz

Iktatott iratok

1899-1902 1896-1898

2. kötet

Bírósági ítéletek nyilvántartása 1907-1918

g) Rendőrhatósági

engedélyek

1 doboz = 0,12 ifm 1907-1918 1. doboz

Iktatott iratok 1920-1924

h) A Testnevelési

és Népgondozó

Kirendeltség

iratai

1 doboz = 0,12 ifm 1.doboz Iktatók Mutatók Számmutató

1920-1924 1920-1924 1924

i) A Járási Liszthivatal

1922

iratai


Iktatott iratok

j) A Mezőgazdasági

Bizottság

1922 iratai

1921-1934


Iratok

1921-1934

k) Lakásügyi

iratok

1923-1924

1 c s o m ó = 0,08 ifm 1. c s o m ó

Iratok

1) Útlevél ügyek

iratai

1923-1924 1905-1913

1 c s o m ó = 0,03 ifm 1. c s o m ó

Iktatott iratok

1905-1913

m) Anyakönyvi

ügyek

iratai

1901

Iktatott iratok Iktató

1901 1901

1 c s o m ó = 0,06 ifm 1. c s o m ó

n) Fegyvertartartási

engedélyek

1890-1918

1 c s o m ó = 0,05 ifm 1. c s o m ó o)

Iktatott iratok

1890-1918 1893-1921

Cselédkönyvek

1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. doboz

Iratok Cselédkönyvek

2. kötet

Cselédkönyvek nyilvántartása

1893-1921 1896-1900 1925-1942

p) Egyletek

nyilvántartása

1 kötet = 0,02 ifm 1925-1942 1. kötet

Egyletek nyilvántartókönyve 1924-1950

r) Iparengedélyek

nyilvántartása

1 doboz, 1 kötet = 0,14 ifm 1. kötet

Iparengedélyek nyilvántartókönyve

1924-1930 1946-1950

2. doboz

Ital- és dohányárusítási engedélyek

é. n.

s)

Nyomtatványok

1 c s o m ó = 0, 02 ifm 1. c s o m ó 551Ndoboz, y o m t a t 200 v á n ykötet, ok Összesen: 7 c s o m ó = 72,59 ifm

e. n.

IV. B. 444. Á M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s tisztiorvosának iratai 1938-1950 A z 1886. évi 21. tc. értelmében a járási tisztiorvos a megye kültisztviselői k ö z é tartozott, akit a főispán nevezett k i , élethossziglan. A z első fokú közegészségügyi hatósági teendőket ellátó főszolgabíró (1945-től főjegyző) szakközege volt. A z 1936. évi 9. tc. a belügyminiszter h a t á s k ö r é v é tette a kinevezést és a felügyelet. A z 1945. évi 90. M E számú rendelet a Népjóléti Minisztérium főhatósága alá helyezte a szol gálatot. A tanácsrendszer megalakulásával elnevezése járási főorvosra változott. A járási főorvos a tanács egészségügyi és népjóléti osztálya keretében a közegészség ügyi ellátást irányította. A járási tisztiorvos a járás községeinek egészségügyi felügyeletét és az ebből a d ó d ó feladatokat látta el. Hatáskörébe tartozott a járványügy, a gyógyszerellátás, a védőnőhálózat irányítása és felügyelete. Havonta jelentést készített munkájáról, ame lyet a főszolgabíró az alispánhoz terjesztett be. N e g y e d é v e n k é n t bejárta a járás min den községét, és erről a főszolgabírónak jelentést tett. Szakmai felettese a megyei tiszti főorvos volt. A M e z ő k o v á c s h á z i járás tisztiorvosának felettese a makói székhe lyű Csanád vármegyei tiszti főorvos volt. A fond iratainak forrásértéke jelentős, mert részletes képet nyújt a második v i lágháború utáni szociális és gazdasági állapotokról, a hadifogságból hazatértek gon dozásáról, a k ü l ö n b ö z ő segélyakciók lebonyolításáról. A fondot két állag alkotja. A z a) állagban a tisztiorvos tevékenysége során ke letkezett bizalmas és általános iratok találhatók. Segédkönyvek (iktató- és m u t a t ó k ö n y v e k ) csak az 1946-1947. évekből maradtak fenn. A segédlet nélküli évek irat anyaga darabonkénti átnézéssel kutatható. A b) állag 1948-1949. évi orvosi bizonyítványokat tartalmaz. 1938-1950

a) Iratok 5 doboz, 4 kötet = 0,66 ifm 1-5. doboz 6-7. kötet 8-9. kötet b) Orvosi

Bizalmas iratok Altalános iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek bizonyítványok

1938,1945-1950 1946-1950 1946-1947 1946-1947 1946-1949

4 doboz, 1 kötet = 0,52 ifm 1-4. doboz 5. kötet

Orvosi bizonyítványok Orvosi bizonyítványok pénztárnaplója

Összesen: 9 doboz, 5 kötet =1,18 ifm

1948-1949 1946-1947

IV. B. 447. A M e z ő k o v á c s h á z i j á r á s tűzrendészcti felügyelőjének iratai 1940-1944 A járási tűzrendészed felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B . 415. fond bevezetőjében. A fond 1943-1944. évi iktatott iratokat és az iktatókönyvek 1940—1944-ig ter j e d ő sorozatát tartalmazza. A z iktatott iratok között éves jelentések, kérdőívek, légol talommal kapcsolatos ü g y e k találhatók. A z iktatókönyvekből következtetni lehet a tűzrendészeti felügyelő háború alatti tevékenységére. A z iratokat 1977-ben vette át a Békés M e g y e i Levéltár területi illetékesség alapján a Csongrád Megyei Levéltártól. 1 doboz, 1 kötet = 0,12 ifm 1. doboz 2. kötet


1943-1944 1940-1944

H: % =H # %

IV. B. 437. Arad v á r m e g y e főispánjának iratai 1920-1923 A főispán hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 401. B é k é s vármegye főispánjá nak iratai fond bevezetőjében. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad v á r m e gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő törvényhatóság főispánjának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a Csongrád M e g y e i Levéltárban található. A r ö v i d ideig funkcionáló megye főispáni iratait a Békés M e g y e i Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség j o g c í m é n a Csongrád M e g y e i Levéltártól. A fond a főispáni ügyintézés iktatott iratait, és két év iktatókönyvét tartalmazza. A segédlet nélküli anyag egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz, 2 kötet = 0,12 ifm 1. doboz 2-3. kötet


1920-1923 1921, 1923

IV. B. 440. A r a d V á r m e g y e T ö r v é n y h a t ó s á g i Bizottságának iratai 1920-1923 A törvényhatósági bizottság hatáskörét é s feladatait lásd a IV. B . 402. Békés V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottságának iratai fond bevezetőjében. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad v á r m e gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő megye törvény hatósági bizottságának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített v á r m e g y é k h e z csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a Csongrád M e g y e i Levéltárban talál ható. A rövid ideig funkcionáló megye törvényhatósági bizottsági iratait a B é k é s M e gyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség j o g c í m é n a Csongrád M e g y e i Levéltártól. A fond csekély m e n n y i s é g ű közgyűlési iratot tartalmaz. A dokumentumok se gédkönyvek hiányában egyenkénti átnézéssel kutatható. 1 doboz = 0,05 ifm 1. doboz

Közgyűlési iratok

1920-1923

IV. B . 439. A r a d V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Központi V á l a s z t m á n y á n a k iratai 1920-1923 (1924) A törvényhatósági bizottság központi választmányának hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 405. Békés V á r m e g y e Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmá nya fond bevezetőjében. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított A r a d v á r m e gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő törvényható ság központi választmányának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített v á r m e g y é k h e z csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a Csongrád Megyei Levéltár ban található. A rövid ideig funkcionáló megye központi választmányi iratait a Békés M e g y e i Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség j o g c í m é n a Csongrád Megyei Levéltártól. A fond a testület m ű k ö d é s e során keletkezett iktatott iratokat, ajánlási íveket és választói névjegyzékeket tartalmazza. Segédkönyvek hiányában a dokumentumok darabonkénti átnézéssel kutathatók. 6 doboz = 0,72 ifm

1-3. doboz 4. doboz 5-6. doboz

Iktatott iratok Ajánlási ívek Választói névjegyzékek

1920-1923 1923 1922,1924

IV. B. 442. Arad v á r m e g y e alispánjának iratai (1919) 1920-1923 A z alispán hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 407. Békés v á r m e g y e alispánjá nak iratai fond bevezetőjében. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított A r a d v á r m e gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő törvényhatóság alispánjának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített v á r m e g y é k h e z csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a Csongrád M e g y e i Levéltárban található. A r ö v i d ideig funkcionáló megye alispáni iratait a B é k é s Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség jogcímén a Csongrád M e g y e i Levéltártól. A csonka A r a d vármegye után maradt legterjedelmesebb irategyüttes elnöki b i zalmas iratokat, általános közigazgatási és kihágási iratokat, ezek segédkönyveit, munkásközvetítéssel kapcsolatos iktatókönyvet, valamint útlevélkérelmeket tartalmaz. 21 doboz, 11 kötet = 3,08 ifm 1.doboz 2-19. doboz 20. doboz 21-24. kötet 25-27. kötet 28-30. kötet 31. kötet 32. doboz

Elnöki bizalmas iratok Elnöki bizalmas iratok iktatója Közigazgatási iratok Kihágási iratok Iktatókönyvek Mutatókönyvek A - Z Kihágási iktatókönyvek Törvényhatósági m u n k á s k ö z v e t í t ő iktatókönyve Útlevélkérelmek

1921-1922 1921, 1923 1919, 1920-1923 1920-1923 1920-1923 1921-1923 1920-1922 1920 1923

IV. B. 445. Arad V á r m e g y e A r v a s z é k é n e k iratai (1896) 1920-1923 (1926) A megyei árvaszékek működésére vonatkozóan lásd a IV. B . 408. B é k é s Vár megye Arvaszékének iratai fond bevezetőjét. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított A r a d v á r m e -

gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő törvényhatóság árvaszékének dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923-ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékhez csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a C s o n g r á d Megyei Levéltárban található. A rö vid ideig funkcionáló megye árvaszéki iratait a Békés M e g y e i Levéltár 1978-ban vet te át területi illetékesség j o g c í m é n a C s o n g r á d Megyei Levéltártól. A kis m e n n y i s é g ű iratanyag jegyzőkönyveket, az árvák é s a hadigondozottak ügyeinek intézésével kapcsolatos dokumentumokat tartalmaz. 1 doboz, 5 kötet = 0,23 ifm 1.doboz

2. 35. 6.

kötet 4. kötet kötet kötet

Jegyzőkönyvek Névjegyzékek Árvaszéki kiosztási k ö n y v Iktatókönyv Mutatókönyvek Sortári k ö n y v Hadirokkantak, hadiözvegyek é s hadiárvák j á r a d é k á n a k főkönyve

1920-1922 1896-1926 1921-1923 1920-1923 1920-1922 1920-1923 1922-1923

IV. B. 453. Arad V á r m e g y e S z á m v e v ő s é g é n e k iratai 1920-1923 (1924) A vármegyei számvevőségek tevékenységével kapcsolatosan lásd a IV. B . 432. B é k é s V á r m e g y e Számvevőségének iratai fond bevezetőjét. A trianoni békeszerződés értelmében A r a d vármegye jelentős részét R o m á n i á hoz csatolták. M a g y a r o r s z á g o n az E l e k i j á r á s területe maradt. A csonka A r a d várme gye rövid ideig állt fenn, majd az 1923. évi 25. tc. értelmében végrehajtott közigazga tási átszervezés eredményeképpen végleg megszűnt, beolvasztották a C s a n á d - A r a d Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékbe. A fond csekély mennyiségű iratanyagát 14 kötet alkotja, mégpedig különféle vármegyei alapok főkönyvei, amelyek segédletek hiányában darabonkénti átnézéssel kutathatók. 14 kötet = 0,07 ifm 1-3. kötet 4-7. kötet 8-10. kötet 11. kötet 12. k ö t e t 13-14. kötet

Tiszti nyugdíjalap tárcafőkönyvei Jegyzői nyugdíjalap tárcafőkönyvei Háztartási alap tárcafőkönyvei Inségenyhítő mozgalom tárcafőkönyvei Állattenyésztési alap tárcafőkönyvei Orvosi fizetési alap tárcafőkönyvei

1921-1923 1921-1923 1920-1923 1922-1924 1920-1923 1921-19

IV. B. 441. Arad V á r m e g y e Közigazgatási Bizottságának iratai 1920-1923 A közigazgatási bizottság hatáskörét és feladatait lásd a IV. B . 410. Békés Vár megye Közigazgatási Bizottságának iratai fond bevezetőjében. A z iratanyag a trianoni békeszerződés értelmében kettészakított Arad v á r m e gye magyarországi töredék területén fennálló, 1920-1923-ig m ű k ö d ő törvényhatóság közigazgatási bizottságának dokumentumait tartalmazza. A csonka vármegyét 1923ban a 25. tc. a Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített v á r m e g y é k h e z csatolta. A z egyesített v á r m e g y é k iratanyaga a Csongrád M e g y e i Levéltár ban található. A rövid ideig funkcionáló megye közigazgatási bizottságának iratait a B é k é s Megyei Levéltár 1978-ban vette át területi illetékesség j o g c í m é n a Csongrád M e g y e i Levéltártól. A fond a közigazgatási bizottság működése és ügyintézése során keletkezett iktatott iratokat és a kapcsolódó iktató- é s mutatókönyveket tartalmazza. 3 doboz, 5 kötet = 0,52 ifm 1-3. doboz 4-7. kötet 8. kötet

Iktatott iratok Iktatókönyvek Mutatókönyv

A-Z

1920-1923 1920-1923 1920-1923

IV. B. 435. Az Eleki j á r á s főszolgabírójának, 1945-tól főjegyzőjének iratai 1922-1946 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B . 434. fond be vezetőjében. A z E l e k i járás az egykori A r a d vármegye trianoni békediktátumot követően M a g y a r o r s z á g o n maradt területét foglalta magába. Központja és egyben 1923-ig a csonka vármegye székhelye Elek n a g y k ö z s é g volt. A z E l e k i járás 1946-ig állt fenn. A k ö v e t k e z ő települések tartoztak hozzá: A l m á s k a m a r á s , M e d g y e s b o d z á s , Medgyesegyháza, N a g y k a m a r á s , Pusztaottlaka. 1946-ban Elek a G y u l a i járáshoz, a többi tele pülés pedig az akkor Csanád megyei M e z ő k o v á c s h á z i járáshoz került. A fond iratanyaga hiányos, emellett egy része korábbi helytelen tárolás követ keztében gyakorlatilag használhatatlanná vált (összeragadt). Forrásérték szempontjá ból a közigazgatás területi változásait, pártviszonyokat, egyesületek működését do k u m e n t á l ó iratok jelentősek. A z irategyüttest területi illetékességből 1977-ben vette át a C s o n g r á d Megyei Levéltártól a Békés Megyei Levéltár. A korábban két külön fondba sorolt főszolgabí-

rói é s főjegyzői iratokat (IV. B . 435. és X X I . 31.) a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. s z á m ú ajánlása alapján összevontuk. 8 doboz, 4kötet = 1,00 ifm 1-7. doboz 8-10. kötet 11. kötet 12. doboz

Iratok Iktatókönyvek Mutatókönyv Vegyes iratok

1943-1946 1944_1946 1946 1922-1944

IV. B. 454. A z Eleki j á r á s tisztiorvosának iratai 1944-1945 A tisztiorvosok hatáskörének és feladatainak általános leírását lásd IV. B . 414., a Gyomai járás tiszti orvosának iratai fond bevezetőjében. A z E l e k i járás tisztiorvosa 1944 végéig Csanád-Arad-Torontál k. e. e. várme gye, majd 1945-től az újra megszervezett Csanád megye tiszti főorvosának beosztott j a volt. ( M é g ugyanez év végén megszüntették az E l e k i járást, Elek községet Békés m e g y é h e z csatolták, a többi települést a Mezőkovácsházi j á r á s kebelezte be.) A járás egészségügyi felügyeletét ellátó tisztiorvos iratai csak töredékesen kerültek a levéltár őrizetébe. A z iktatott iratok között megyei tiszti főorvosi rendelkezések, orvosi iga zolások és a korabeli egészségügyi-szociális állapotokat b e m u t a t ó dokumentumok találhatók. Segédletek hiányában az anyag egyenkénti átnézéssel kutatható. A z E l e k i járás tisztiorvosának korábban két fondban (IV. B . 454. és X X I . 38.) elhelyezett iratait a Levéltári Kollégium 2002. évi 2. számú ajánlása alapján egyesí tettük. 1 c s o m ó = 0,02 ifm 1. c s o m ó

Iktatott iratok

1944-1945

IV. B. 446. Az Eleki j á r á s tuzrendészeti felügyelőjének iratai 1942-1943 A járási tuzrendészeti felügyelőre vonatkozó általános leírást lásd a IV. B . 415. fond bevezetőjében. A fond két év iratanyagát tartalmazza. A z évi és negyedévi tuzrendészeti jelen tések mellett - tekintettel a háborús körülményekre - légoltalmi tervek és légoltalmi

felszerelések kimutatásai is találhatók a dokumentumok között. Iktató- és mutató könyvek nem maradtak fenn, így az anyag darabonkénti átnézéssel kutatható. A z ira tokat 1977-ben vettük át területi illetékességből a Csongrád M e g y e i Levéltártól. 1 doboz = 0,12 ifm 1. doboz

Iktatott iratok

1942-1943

A sorozatban eddig megjelent:

1. A B é k é s Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei ira tai 1950-1990. Ismertető leltár. Összeállította Jároli József. Gyula, 2006.

A levéltár eddig megjelent kiadványairól: www.bekes-archiv.hu

Ismertető leltárunk a Békés vármegye levéltárába tartozó irat anyagot mutatja be. A mintegy 130 évig török megszállás alatt álló Békés vármegye hódoltság előtti iratai nem maradtak ránk. A megyét az 1715. évi 92. törvénycikk alapján szervezték újjá, ettől kezdődően a vármegyei igazgatás szervei 1950-ig folyamatosan működtek, s a keletkezett iratok nagy többsége is megmaradt. A z ismertető leltár szerkezetének felállításakor a legutóbbi fondszerkesztési ajánlás elveit tartottuk szem előtt. A X X I . fondfőcsoportot megszüntetve minden törvényhatósági f o n d a IV. fondfőcsoportba került. A z érvényes ajánlásnak megfelelően az ismertető leltár a vármegye feudális k o r i - 1715-1848 - iratainak bemutatásával indul, majd következnek a polgári k o r egyes korszakai: a szabadságharc, az abszolutizmus, a kiegyezés időszaka, majd az 1872-től 1950-ig ter jedő korszak. A fondleírások első része röviden ismerteti a soron lévő szerv tör ténetét, ezt követi az adott fond szerkezetének bemutatása, állagainak leírása; e részben a könyv használója tájékoztatást kap az iratanyag tartalmáról, kutathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Vé gül közöljük a f o n d mennyiségére, tárolási módjára vonatkozó infor mációkat tartalmazó összevont raktári jegyzéket. Ismertető leltárunk segítségével a gyakorlott kutató könnyen tájékozódhat a levéltárunk ban őrzött megyei iratokban, a kutatásban kevésbé járatos érdeklődő ezen felül hasznos információt kap Békés megye mindenkori köz igazgatásáról, az egyes szervek - nemesi közgyűlés, főispán, alis pán, főszolgabíró stb. - felépítéséről, hatásköréről és iratanyagáról. Ismertető leltárunk összesen 129 fond 775 iratfolyóméternyi anyagát mutatja be, követve a megye területének módosulásaival járó válto zásokat. Békés vármegye levéltárának ismertető leltárát - a levéltárunk je lenlegi és korábbi munkatársai által készített raktári jegyzékekre tá maszkodva - Kereskényiné C s e h E d i t állította össze. A könyv anya ga elérhető levéltárunk honlapján (www.bekes-archiv.hu) is.

^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek

Recommend Documents