Az Illeték tv 2014 évi változásai Ponyiné Oszvald Katalin NAV Nógrád Megyei Adóigazgatósága
Házastársak közötti vagyonmozgások [25. § (2)-(3) bekezdés, 17. § (1) bekezdés p) és v) pontok, 26. § (1) bekezdés zb) és zc) pontok] 2013-ig házastársi/élettársi vagyonközösség alatt illetve megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket kellett fizetni a közös vagyon értékének figyelembevételével megállapított értékkülönbözet után 2014-től hatályon kívül helyezik a házastársi/élettársi vagyonközösség vagyonmozgásokra vonatkozó részletszabályokat Illetékmentessé válnak 2014. 01.01 után: 1. a házasság fennállása alatt a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származó ingyenes (ajándékozási) illetve visszterhes ügyletei értékhatártól függetlenül és gépjárműre vonatkozóan is a fennálló házasság alatt megvalósult ajándékozást nem kell bejelenteni, visszterhes átruházást be kell jelenteni, de fizetési meghagyás nem készül, illetékmentesség ténye feljegyzésre kerül az ügyiratra 2. a házastársi vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódó ingyenes (ajándékozási) és a visszterhes ügyletek. Az új mentességek az élettársi kapcsolatra nem alkalmazhatók, hatályon kívül helyezték az élettársi vagyonközösség megosztására vonatkozó szabályokat
Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése [16. § (2e), a 17. § (2e), a 26. § (2e) bekezdés, 99/I. §] 2014-től abban az esetben is törölni kell a felfüggesztett illetéket, ha a lakóház felépítését bizonyító használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány nem az adózó, hanem tulajdonostárs, vagy az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog jogosítottja nevére szól Átmeneti szabály • ◦ azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni lehet, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről • ◦ ha a vagyonszerző az illetéket már megfizette, de a 4 éves határidő egyébként 2014. január 1-jéig még nem telt el, és a szabály alapján a törlésnek lenne helye, akkor a visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti
Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése [16. § (2d), a 17. § (2d), a 26. § (2d) bekezdés, 87. § (2) bekezdés, 102. § (1) bekezdés l) pont] Jogutód • 2014-től a telek korábbi tulajdonosának jogutóda, örököse nem köteles az eredetileg meghatározott 4 éven belüli beépítésre, ez csak lehetőség számára, korábban kötelező volt Lakóház építésére alkalmas „beépítetlen” telektulajdon fogalma megítélésekor elsősorban az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint megállapítható jogi jelleg irányadó biztosítható az illetékmentesség abban az esetben is, ha a telek a valóságban nem teljesen „üres” A telek egész addig lakóház építésére alkalmas telektulajdon, amíg azon a lakóház céljára létesülő építmény a szerkezetkész állapotot nem éri el.
Első lakástulajdon megszerzése [26. § (15) bekezdése]
2014-től első lakástulajdon (tulajdoni hányad) vásárlása esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely magánszemély vagyonszerzőt megilleti a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény Lakáscélú állami támogatással vásárolt lakás [21. § (1) bekezdés] nem kizárólag az ún. „régi szocpol” (lakásépítési kedvezmény) vehető figyelembe, hanem minden más, állami forrásból folyósított lakáscélú támogatás (pl. akadálymentesítési támogatás, otthonteremtési támogatás)
Zárt végű pénzügyi lízingszerződések [18. § (1) bekezdés, 92. § (1) bekezdés, Art. 3. sz. melléklet C. pontjának 1. alpontja]
A módosítás megerősíti, hogy a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés, ha a futamidő végén a tulajdonjog átszáll, visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi ◦ A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség továbbra is a szerződéskötés napján keletkezik ◦ az ingatlanügyi hatóságnak a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződéseket is meg kell küldenie az adóhatóság részére, a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően
Új ajándékozási illetékmentességek az elengedett követelések körében [17. § (1) bekezdés t) és u) pont, 11. § (2) bekezdés] 2014-től mentes az ajándékozási illeték alól 1) a társaság vagyonszerzésese ha a tag/részvényes lemond a megállapított, jóváhagyott osztalékból származó, a társasággal szemben fennálló követeléséről, 2) a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során a követelések elengedésével, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja A vagyonszerzést 30 napon belül be kell jelenteni A végelszámolások kapcsán elengedett tagi kölcsön követelések elengedése kapcsán továbbra is illetékfizetési kötelezettség keletkezhet ◦ (kivéve, ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, utóbbi esetre ugyanis külön mentesség vonatkozik)
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság [18. § (2) bekezdés h) pont, 102. § (1) bekezdés o) pont] 2014-től a megszerzett társaság főtevékenységétől függetlenül fizetni kell illetéket Annak megítélése során, hogy a társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság-e, a társaság beszámolójában kimutatott eszközök ingatlanaránya a mérvadó 1. megszerzett gazdálkodó szervezet utolsó beszámolójában kimutatott eszközein belül a belföldi ingatlanok könyv szerinti értékének 75%-os aránya lesz az mérvadó ◦ nem kell figyelembe venni a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket 2. ha más belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel
Termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentességek [26. § (1) bekezdés p) pont] Termőföld vásárlásához kapcsolódó visszterhes illetékmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet. 2014-től a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától megkezdődik a művelési kötelezettség [17. § (3) bekezdés, 102. § (1) bekezdés m) pont] A termőföld fogalma: azt a földrészletet is termőföldnek kell tekinteni, melynek az ingatlan- nyilvántartási besorolása ugyan nem termőföld, de az Országos Erdőállomány Adattár erdőnek minősíti és az erre utaló jogi jelleget az ingatlan- nyilvántartásba feljegyezték Mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásához kapcsolódó termőföldajándékozás az okirat legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig benyújtható közvetlenül az állami adóhatóság részére is ◦ (ha az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ajándékozási szerződéshez nem csatolták)
„Time-share” szerződések [141/2011. (VII. 21.) Korm. Rendelet, 102. § (1) bekezdés d) pontja, 72. § (5) bekezdés] Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése, az ún. „timeshare” mindeddig nem volt tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek 2014-től az értelmező rendelkezések között az Itv. kifejezetten utal az üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogára is, mint vagyoni értékű jogra Számítási metódus: A forgalmi érték a jogok egy évi értékének (a forgalmi érték 1/20 része) annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés. Meghatározott időre szóló szerződésnél az illeték alapja az egyévi érték és a kikötött évek (de maximum 20 év) szorzata. A bizonytalan időre szóló szerződés esetén a jog értéke a kiszámított érték ötszöröse.
Hatály kérdése gépjárművek, pótkocsik szerzése esetén [2. § (2) bekezdés] A törvény területi hatályát pontosító rendelkezés értelmében nem csak akkor kell alkalmazni az Itv. ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezésekeit, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön már korábban nyilvántartásba vették, hanem - az átadás helytől függetlenül - akkor is, ha azt belföldön később veszik nyilvántartásba ◦ Az indokolás szerint mindez „vitathatatlanná” teszi, hogy az átadás pillanatában nyilvántartásban nem szereplő, vagy külföldi nyilvántartásban rögzített, de belföldi nyilvántartásba vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után is kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
MULASZTÁSI BÍRSÁG [82. § (1) bekezdés] Abban az esetben is mulasztási bírságot kell fizetnie az adózónak, ha az egyébként illetékmentes vagyonszerzése tekintetében nem (vagy csak késedelmesen, illetve hiányosan) teljesítette a bejelentési kötelezettségét •
◦ Art. 172. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő - bírsággal sújtható
•
A jogalkalmazás egységesítése érdekében a „fizetendő illetéken felül” szövegrészt a szabályozásban 2014. január 1-jétől felváltja az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül szövegrész
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉK [Pp. 85. §-ának új (2) bekezdés] Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja, ◦ költségmentesség nem engedélyezhető, ◦ a megfizetett mérsékelt illeték (10%) összege nem számítható be a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradásával ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe [81. § (2)-(3) bekezdés, 57. § (1) bekezdés a) pont] A megfizetett illeték (90%) visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a jogi hatály fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be ◦ a bíróság 30 napon belül értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki Illetékmentessé válik a döntés elleni fellebbezés Illeték visszatérítése céljából a bíróság a jövőben az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnak köteles megküldeni a határozatát ◦ 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és az Itv. közötti összhang
CÉGBÍRÓSÁGI FELÜGYELETI ILLETÉK 65. § (1) bekezdés] 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések az Itv.-re vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontja egységesen 2014. január 1-je. új átmeneti szabály az Itv. 99/ F. § (4) bekezdésében: • azon 2013.01.01-ei jogszabályi változással érintett illetékügyeket, ahol az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában hatályban lévő szabályok alapján kisebb mértékű fizetési kötelezettség keletkezett, mint az illetékkiszabásra történő bemutatás időpontjában hatályos rendelkezések alapján keletkezett volna azokat az állami adóhatóság felülvizsgálja. • Ha a vagyonszerző az ily módon megállapított illetéknél több illetéket fizetett, a különbözetet HIVATALBÓL vissza kell térítenie az adózó részére.
Köszönöm a figyelmet!