JELENTÉS A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL 2014. ÉVI KORRUPCIÓMEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, ANNAK EREDMÉNYÉRŐL, TOVÁBBÁ AZ INTÉZMÉNY INTEGRITÁS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSÁRÓL Az integritás a hatékonyan működő etikus közigazgatás új fokmérője, amely azon a nemzetközi kezdeményezésen alapul, hogy az országok erősítsék az átláthatóbb állami működés irányába tett intézkedéseiket, mely átláthatóság hozzájárul ahhoz, hogy növelje az ország gazdasági-társadalmi versenyképességét és fokozza az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) összefoglalva tagállamai azon felismeréseit, melyek arra irányulnak, hogy az integritás kiépítése növeli a kormányzat hatékonyságát, 2007-ben ajánlást bocsátott ki a megfelelő integritás-irányítási rendszer kiépítésére, pontos iránymutatást adva az ezt meghatározó eszközök, struktúrák, illetve folyamatok vonatkozásában. A jól működő integritásirányítási rendszer első, fő funkciója, hogy pontosan meghatározza a szervezeten belül elvárható magatartást. Ez azonban önmagában nem elegendő a szilárd rendszer kiépítéséhez, nagyon fontos az iránymutatás a dolgozók részére, hogy megtudják, mit várnak el tőlük az integritás tekintetében. Ezeken túl szervezeti szinten arra is szükség van, hogy az adott szervezet kövesse (monitorozza), hogy ezen intézmények mennyire valósulnak meg. Végül, és nem utolsósorban a rendszernek szüksége van az érvényesítése céljából megerősítésre, tehát rendelkeznie kell az esetleges szabályszegések esetén használható hatékony és igazságos szankciórendszerrel. Egy szervezet életében nagyon fontos szerepet játszik, hogy milyen kapcsolatot épít ki környezetével, illetve a szervezeten belül dolgozók milyen kapcsolatban állnak egymással. A pozitív megítélés, „jó hírnév” fogalma az államigazgatásban is felértékelődött, itt is előtérbe került a proaktív, kétirányú szimmetrikus kommunikációs struktúra kialakítása. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő belső kommunikációra is, ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a szervezet összehangolt, egységes képet sugárzó, hatékony működésének. Bár az integritás új fogalom a magyar közigazgatásban, fő tartalmi elemei eddig is megjelentek és működtek a közigazgatási szervezetek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogi szabályozottságában, mindennapi tevékenységében. A kormányzati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) határozza meg a közszolgálatban a kormányzati tisztségviselőktől elvárható általános magatartási követelményeket. Alapvető elv, hogy a tisztségviselőnek a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény speciális szabályai kiegészítik a Kttv. előírásait. A teljes személyi állomány tekintetében előírás, hogy a NAV által bevezetett – az elnök által meghatározott – teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni. A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli. A Kttv.-ben előírt feltételeken túl a hivatalnál a NAV irányítására kijelölt miniszter által kibocsátott rendeletben meghatározott beosztások betöltéséhez pszichikai alkalmassági vizsgálat szükséges, melynek során vizsgálják a jelölt erkölcsi morálját, „korrupciós hajlamát”, illetőleg a közösséghez való alkalmazkodó-készségét is. A törvény szintén részletesen szabályozza az összeférhetetlenség szabályait. Továbbá a NAV Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) és belső eljárási rend alapján a jelöltnek biztonsági ellenőrzésen kell átesnie, ahol egyebek mellett a megbízhatóságát és jogkövető magatartását vizsgálják.
A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programjának elfogadásáról szóló határozat egy további pontja teljesült, amikor 2013. május 28-án a Magyar Rendvédelmi Kar, 2013. június 21-én a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése elfogadta a karok tagjaira vonatkozó etikai szabályokat. E kódexek alapvető célja, hogy egyértelműen meghatározzák azokat az értékeket, amelyeket a közszolgálati hivatásrendek tagjainak követniük kell, és a nehezen eldönthető kérdésekben is egyértelmű iránymutatást adjanak. A Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe elsődlegesen a közszolgálat által eddig is vallott értékeket, az ezekből következő részletszabályokat foglalja írásba és teszi számon kérhetővé. Másik oldalról azonban védi is a kormánytisztviselőket, nemcsak saját tévedéseiktől, de az esetleges vezetői hibáktól, rosszhiszemű külső támadásoktól is. A kódexben foglaltak elsajátítása minden egyes kormánytisztviselő kötelezettsége. A NAV-nál a kódexben foglaltak elsajátításával kapcsolatban írásos nyilatkozatot kellett/kell kitölteni. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) hatályba lépése óta kiemelkedő lépések történtek, hogy kiépítésre kerüljön a NAV integritásirányítási rendszere. 2013. évben a hatályos jogi előírásoknak megfelelően kinevezésre került az integritás tanácsadó személye, valamint a kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően 2013. év végén elkészült a NAV 2013. évi integritási és korrupciós kockázatainak felmérése, valamint a kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően a NAV 2014. évi korrupció-megelőzési intézkedési terve. Fontos kihangsúlyozni, hogy a NAV egy speciális, államigazgatási és rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amely feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el, ahol nemcsak kormánytisztviselők, hanem hivatásos állományú tagok, kormányzati ügykezelők és munkavállalók is dolgoznak, akikre nem terjednek ki a kormányrendelet előírásai, így az integritás rendszerét egyelőre csak a szervezet egy részét illetően lehet értelmezni, illetve kiépíteni. A NAV alapvető fontosságú célkitűzésének tartja, hogy az integritásirányítási rendszer elemei megjelenjenek a vám- és pénzügyőri, illetve bűnügyi szakterületen is. 2014. évre a NAV az alábbi intézkedéseket jelölte meg az integritásirányítási rendszer megalapozása céljából: 1./ Integritás tanácsadó jogállásának és feladatkörének elhelyezése az SZMSZ-ben. Az integritásirányítási rendszerhez kapcsolódó kodifikációs munka első elemeként kimagasló fontosságú volt – tekintettel az új intézményre és fogalomra –, hogy az integritás tanácsadó elhelyezésre kerüljön a hivatal működését meghatározó alapdokumentumba. A NAV Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2011. (VI. 30.) NGM utasítás 2014. március 22-től hatályos szövege már tartalmazza az integritás tanácsadó jogintézményét, valamint feladatait. Az integritás tanácsadó kizárólag elnöki meghatalmazás esetén látja el a NAV működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, valamint integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat, mivel ennek működtetése már példaértékűen biztosított az érvényes belső normák és a NAV Központi Hivatal Biztonsági Főosztálya (a továbbiakban: BFO) által. 2./ Az integritás tanácsadó részvételének biztosítása a hivatal belső kontrollrendszerének kialakítását előkészítő munkacsoportban, abból a célból, hogy megjelölésre kerüljenek az integritás/korrupció érzékeny pontok a szervezet tevékenységében. 2
Tekintettel arra, hogy az integritási és korrupciós kockázatok felméréséhez szükséges a kontrollpontok meghatározása a hivatal működésében, így 2014. évet illetően a második legfontosabb intézkedési elemként szerepelt ezen szakmai elvárás meghatározása. A hivatal integritás tanácsadója 2014. évben részt vett a NAV belső kontrollrendszerét kialakító munkacsoportban. A belső norma megalkotása során több egyeztetést követően az a végső döntés született, hogy tekintettel az integritásirányítási rendszer kiemelkedő fontosságára, azt külön belső szabályozóban kell megjeleníteni, melynek megalkotásának előírása a 2015. évi korrupciómegelőzési intézkedési terv egyik alapvető rendelkezését kell, hogy képezze. 3./ Az integritással, etikus magatartással kapcsolatos tájékoztató kampány a szervezetnél. A hivatal valamennyi dolgozója tájékoztatást kapott az integritás tanácsadó kinevezéséről, személyéről, feladatköréről, elérhetőségéről. Az integritás tanácsadó neve, valamint elérhetősége szerepel a szervezet belső honlapján. A NAV teljes személyi állománya hiteles és naprakész tájékoztatása céljából kialakítani tervezett a belső portálon különálló, integritási honlap, melyen az általános leírásokon, jogszabályi háttéren kívül szerepelni fognak a legfontosabb integritási/etikai kérdések, az azokra adott válaszok, valamint esettanulmányok. 4./ Integritás, illetve etikai oktatás szervezése a NAV Képzési Egészségügyi és Kulturális Intézetével (a továbbiakban: KEKI) együttműködésben. Az integritás témakör beépítése a NAV belső képzési rendszerébe az oktatási módszertani egyeztetések tapasztalatai alapján megfogalmazott koncepció mentén indult, s alapvetően két irányból közelített e kiemelt fontossággal bíró területhez. Az integritás és a korrupciómegelőzés témakör elsőként az új belépő munkatársak képzését, szervezetbe integrálást célzó Kormánytisztviselők hivatali alapismeretei c. képzési program, „A NAV szerepe, küldetése” tananyagegységébe került beépítésre. A tananyagegység a szervezeti értékek, a hivatásetikai alapelvek és az integritás témakörét kiemelten kezeli. A koncepció másik eleme a NAV saját korrupciómegelőzési és integritás témájú tréningjének kifejlesztése, és a belső tréneri, oktatói kör felkészítése. A KEKI-nél – a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével –, az integritás tanácsadó bevonásával folyamatban van NAV specifikus etikai/integritási oktató és tájékoztató anyag kidolgozása. Ezen képzési program tervezett célcsoportja a 2015-ös évben a NAV (felső) vezetői köre. E két fő fejlesztési irány mellett az KEKI kiemelt figyelmet fordít szakmai oktatóinak továbbképzésére, szakmai anyagok készítésére, melynek segítségével lehetővé válik az integritás témakörének megjelenítésére a szakmai továbbképzési programokban: -
-
2012-től kerül megvalósításra a NAV vezetői által látogatott Hivatali vesztegetés feltárása képzési program. A képzés elsősorban a NAV működése során megjelenő, munkatársait érintő korrupció felismeréséhez, megelőzéséhez, megfelelő és jogszabályban előírt kezeléséhez ad segítséget, az NVSZ, a BFO, valamint a Fővárosi Főügyészség által delegált előadók közreműködésével. Az adóellenőri szakma alapismereteit átadó, az ellenőri tevékenység gyakorlati ismereteinek megértését, a kellő jártasság megszerzését segítő Adóellenőri törzsanyag képzés célja – a szakmai tudás megalapozása mellett – az alapvető, etika-központú szemlélet átadása a revizorok részére.
3
-
A Gazdasági bűncselekmények felismerése képzés célja az adóellenőrök felkészítése a gazdasági bűncselekmények felismerésére, beazonosítására, szakszerű kivizsgálására és dokumentálására. A revízió során felismert - adózási magatartást érintő – esetleges, etikai szempontok alapján megítélhető tevékenységek (pl. vesztegetés, hatalommal való visszaélés) kezeléséhez a vonatkozó jogszabályi háttér ismerete elengedhetetlen.
-
A hivatásos állományba vett személyek részére előírt alapfokú szaktanfolyami végzettség megszerzéséhez szükséges alapismeretek és azok alkalmazását célzó Pénzügyőri alapozó tanfolyam részeként az NVSZ feladatairól, filozófiájáról, az NVSZ által védett szervezetekről, az alapvető jogszabályi háttérről, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről és a megbízhatósági vizsgálatról szóló ismeretek átadása történik.
-
A Pénzügyőri szakosító tanfolyam (bűnügy szak) résztvevői a bűnügyi szakmai terület speciális ismereteit - így különösen a NAV hatáskörébe utalt bűncselekményekre és a büntetőeljárásra vonatkozó, valamint az anyagi jogi normákat tartalommal kitöltő igazgatási rendelkezéseket és az alapvető kriminalisztikai ismereteket - sajátítják el, ennek meghatározó része a korrupciós cselekmények megelőzése, elhárítása, valamint a mindennapi szolgálatteljesítés során felderített olyan bűncselekmények ismertetése, melyek nem tartoznak a testület hatáskörébe, de felismerésük alapvető követelmény (pl. a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, hamis vád, hamis tanúzás, bűnpártolás).
-
A Pénzügyőri középfokú szaktanfolyam (bűnügyi szak) képzéseinek is – hasonlóan a fentiekhez – része a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmények elemzése esetpéldák felhasználásával, illetve (többek között) az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós, illetve a hivatali bűncselekmények elemzése, továbbá a hivatalos személy elleni bűncselekmények kezelése.
A fentieken túlmenően a NAV képzési keretrendszerében elektronikus oktatókurzus került kialakításra, amely az integritásmenedzsment témakörhöz kapcsolódó oktatóanyagokat és esetpéldákat tartalmazza. A kurzus a NAV valamennyi munkatársa számára elérhető. A szervezett képzések mellett a BFO vezetői állománya rendszeresen tart előadásokat a NAV központi, közép- és alsó fokú szervei állományának a korrupció megelőzése témakörében. Összegzés: Tekintettel arra, hogy az integritás jogintézménye újdonság mind a vezetők, mind a beosztott munkatársak részére, így az integritás meghatározása és definiálása, a kockázatkezelés elemeinek kiépítése az első lépés a szilárd integritásirányítási rendszer kialakítása során. Vezetők és beosztottak számára egyaránt ismertté kell tenni ezen új fogalmat, valamint ennek céljait. Kiemelten fontos az iránymutatás a dolgozók részére, hogy tudják, mit várnak el tőlük az integritás/etikus magatartás tekintetében. Le kell fordítani, meg kell világítani pontos jelentését mindenki számára érthető példákkal. Miután a szervezet minden tagja megismerte az elvárásokat, és megalapozódott a pozitív elköteleződés, csak ezután következhet, hogy elvárható legyen a tevőleges részvétel, az esetleges szabálytalanságok feltárásának segítése. A NAV a 2014. évben határozott intézkedésekkel kezdte el az integritásirányítási rendszer kialakítását. Az új jogintézmény elhelyezésre került a SZMSZ-ben, a hivatal dolgozói megismerték az integritás tanácsadó feladatkörét, az oktatási tevékenység szerves részévé vált az integritás jogintézménye. 4
A 2015. évre tervezett főbb feladatok: a) integritás szabályzat elkészítése, amely alapján a belső kontrollrendszerben feltüntetésre kerülhetnek az integritási/korrupciós kockázati pontok, b) a hivatal dolgozóinak minél szélesebb körű tájékoztatása, valamint egyre intenzívebb bevonása e jogintézmény működtetésébe, többek között önálló honlap üzemeltetésével, c) NAV specifikus tananyag kidolgozása, majd tréningek megtartása elsősorban a vezetői állomány részére.
Erről értesülnek: 1. a címzett 2. az ügyintéző osztály
5
