1. • A villamosenergia-rendszer jellemzői. • Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! • Kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatása. • Mutassa be a kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatásának előírásait, eszközeit, anyagait földkábeles és szigetelt szabadvezetékes csatlakoztatás esetén! • Jellemezze a földkábeleket, és mutassa be a kábelfektetés műveleteit, eszközeit, munkavédelmi előírásait!
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei A villamos energiát kizárólag nagyteljesítményű erőművekben állítjuk elő. Az
erőművek
helyét
földrajzi,
gazdasági
és
felhasználási
szempontok
figyelembevételével határozzák meg. A villamos energia felhasználási helyei, a nagyvárosok, a kisebb települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek jelentős távolságra lehetnek az erőművektől, ezért a fogyasztókat a termelőkkel vezetékhálózat köti össze. A villamos energia fogyasztása a mindennapi élethez igazodik, ezért földrajzi helytől, évszaktól és napszaktól függően az igényelt villamos teljesítmény időben erősen változó jellegű.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei A villamos energiát az erőművek generátorai állítják elő, és ezt kiterjedt elosztóhálózat szállítja a fogyasztókhoz. Egészen a XIX. század végéig csak egyenáramot termeltek, mert ez közvetlenül felhasználható volt a fogyasztók számára. Az egyenáram hátránya, hogy nagy távolságú átvitele kisfeszültségen igen veszteséges. Ugyan előállítható nagyfeszültségen is, de így a fogyasztókra nézve veszélyes és nehezen felhasználható.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei 1885-ben a budapesti Ganz-gyár mérnökei (Bláthy, Déri és Zipernovszky) szabadalmaztatták a transzformátort, amely a váltakozó feszültséget minimális veszteséggel kisebb vagy nagyobb feszültségre alakítja át. Ez tette lehetővé az energia nagy távolságra való gazdaságos szállítását. Minél nagyobb a feszültség, akkor egy adott teljesítmény átviteléhez annál kisebb áram szükséges. A vezeték vesztesége az árammal négyzetesen arányos (Pv = I2×R), így ha az áram csökken, akkor csökken a veszteség és a vezeték-keresztmetszet is. Viszont a nagy feszültség miatt az oszlopok mérete megnő.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei Az egyenáramot ma már csak kevés helyen használják, például a vasúti
vontatásban vagy a nagyüzemi elektrolízishez. A műszaki és gazdasági előnyei miatt az egyenáramú energiaátvitelt alkalmazzák a villamos energia igen nagy távolságú, nagy mennyiségű szállítására is. Az erőművek generátorai 6
18 kV nagyságú feszültséget állítanak elő. Ez a feszültség
még
nem
megfelelő
energiaátvitelre,
ezért
a
a
generátorok
nagyobb
távolságokhoz
feszültségét
még
a
szükséges helyszínen
feltranszformálják a szállításhoz megfelelő értékűre. Ez lehet 35, 120, 220, 330, 400 vagy 750 kV. A feszültséget a távolság és az átviteli teljesítmény határozza meg.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei Az erőművek transzformátorai táplálják az alaphálózatot. Az alaphálózat feszültsége
220,
330
(Oroszországban),
400
vagy
750
kV
(régebben
Magyarországon 120 kV volt). Az alaphálózat látja el a jelentősebb csomópontokban lévő transzformátorállomásokat. Ezek az állomások látják el a főelosztó - és elosztóhálózatokat. A főelosztóhálózat feszültsége 120 vagy 220 kV, az elosztóhálózatoké pedig 10, 20 és 35 kV.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei A főelosztóhálózathoz kapcsolódnak a nagy ipari üzemek is. Az elosztóhálózathoz csatlakoznak a kisebb ipari fogyasztók és a fogyasztói transzformátorállomások, amelyek
a
kisfeszültségű
elosztóhálózatot
táplálják.
A
kisfeszültségű
elosztóhálózat látja el a kisfogyasztókat és a kisebb üzemeket energiával, valamint erről a hálózatról üzemel a közvilágítás is. A kisfeszültségű elosztóhálózat 0,4 kV-os (3 × 400/230 V).
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei A villamos energiát hálózatokon keresztül szállítjuk a termelőktől a fogyasztókig. A hálózatok lényegében vezetékek, amelyek csomópontokat kötnek össze, vagy egy fogyasztót látnak el. A hálózatokat gyűjtősínek, szabadvezetékek és kábelek alkotják. A hálózatokat csoportosíthatjuk rendeltetésük, feszültségük és alakzatuk szerint. A villamos hálózatok frekvenciája általában 50 Hz, viszont Amerikában a 60 Hz terjedt el.
Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei A villamos hálózatokkal valósítják meg az erőművek együttműködését, a termelt energia országon belüli elosztását, valamint az egyes országok villamosenergiarendszerei közötti kapcsolatot, azaz együttműködést (kooperációt). A villamos
energia előállítására, átvitelére és elosztására szolgáló berendezések összességét villamos
műveknek
nevezzük,
villamosenergia-rendszernek.
ezek
együttműködő
rendszerét
pedig
Erőművek feladata, típusai. A villamosenergia-rendszerek alkotóelemei: erőművek (atom-, hő-, és vízerőművek,
illetve újabban egyre nagyobb teret kapnak az alternatív energiákat hasznosító erőművek is, mint pl. szélerőmű, naperőmű, biogáz-erőmű, stb.), hálózati összeköttetések
(távvezetékek,
kábelek és
gyűjtősínek), valamint állomások
(transzformátorok, megszakítók, szakaszolók, vezérlő és védelmi berendezések). A folyamatos, zavartalan villamosenergia-szolgáltatás csak úgy biztosítható, ha az
egyes fogyasztókörzetek között összeköttetéseket építünk ki, vagyis rendszeregyesítést végzünk. A vezetékekkel összekapcsolt erőművek és fontosabb csomópontok alkotják az
együttműködő
rendszert,
amely az
ország alaphálózatának
felel
meg.
Együttműködés (kooperáció) fogalmán több nagy erőmű együttműködését értjük,
amelyek közös hálózatra dolgoznak, ezzel folyamatosan szolgáltatják a fogyasztók részére szükséges energiát.
- Villamos energia előállítása atom-, hő(gáz, szén), víz-, szél-, geotermikus energiából Az MVM adatai szerint a hazai villamosenergia-termelés a 2000-es évben 34887 GWh volt. A különböző energiaforrások arányai, amelyből ezt az energiát előállították: atom 40,6 %, szén 26,5 %, kőolaj és földgáz 30,9 %, egyéb 2,0 %. A szükséges energiamennyiséget túlnyomórészt elavult hőerőművekben állítjuk elő, de meghatározó elem a Paksi Atomerőmű is. Az alternatív, megújuló energiák hasznosítása nagyon minimális.
Paksi Atomerőmű A Paksi Atomerőmű 1976-ban alakult, 4 darab VVER 440/213 típusú nyomottvizes
reaktort tartalmaz, beépített teljesítménye 1850 MW. A négy blokk a világ élvonalába tartozik, évek óta az első 25 legbiztonságosabb blokk között szerepelnek.
A
reaktorok
hatásos
teljesítménye
3×460
+
470
MW,
hőteljesítményük egyenként 1375 MW, ezáltal a hatásfokuk 34% körüli. Az 1-es blokk 1982-tol üzemel, a 4-es blokk pedig 1987-tol. Ez az erőmű adja az ország energiatermelésének 40 %-át, és a 2001-es évben 14180 GWh energiát táplált az országos hálózatba.
Paksi Atomerőmű A reaktorok üzemanyaga urán-dioxid (UO2), amelyből egy reaktorban 42 tonnányi mennyiséget helyeznek el. Az urándioxidból 9 mm magas, 7,6 mm átmérőjű hengeres pasztillákat préselnek. Az uránpasztillákat egy cirkónium-nióbium ötvözetből készült, 2,5 m hosszú, 9 mm külső átmérőjű csőbe helyezik, amelyet feltöltenek héliumgázzal, és ezután hermetikusan lezárnak. A burkolat megakadályozza a hasadványok kikerülését a hűtővízbe. Az üzemanyag tabletta és a burkolat együtt jelentik a fűtőelempálcát.
Paksi Atomerőmű Az erőmű fő egységei: 1
reaktortartály, 2
gőzfejlesztő, 3
átrakógép, 4
pihenő medence, 5
biológiai védelem, 6
kiegészítő tápvízrendszer, 7
reaktor, 8
lokalizációs torony, 9
buborékoltató tálcák, 10
légcsapda, 11
szellőző, 12
turbina, 13
kondenzátor, 14
turbinaház, 15
gáztalanítós tápvíztartály, 16
előmelegítő, 17
turbinacsarnok daruja, 18
szabályozó és műszer helységek.
Dunamenti Erőmű (földgáz) Százhalombattán található, az ország legnagyobb teljesítményű hőerőműve. 1961 és 1967 között épült. Összesen 9 blokkot tartalmaz (6 db 215 MW-osat és 3 db 150 MW-osat), tüzelőanyaga kőolaj és földgáz, beépített teljesítménye 1740 MW, hatásfoka 36,3 %. Az erőmű 2001-ben 3725 GWh villamos energiát termelt. Az erőműhöz tartozik két gázturbina is, amelyek összteljesítménye 386 MW. A gázturbinák 2001-ben 2210 GWh energiát termeltek, hőszolgáltatásuk 6084 TJ volt. A két gázturbina az erőmű mellett helyezkedik el, ahol a legkisebb kémény látható.
Mátrai Erőmű (szén) A Mátrai Eromu 1965 és 1972 között épült, tüzelőanyaga lignit, beépített
teljesítménye 836 MW. Visontán található. 2001-ben 5058 GWh villamos energiát termelt. 2 db 100 MW-os és 3 db 212 MW-os beépített villamos teljesítményű energiatermelő blokkal rendelkezik. A blokkok kazánokból, turbógenerátor gépcsoportokból, hűtőrendszerekből és füstgáz-tisztító berendezésekből állnak. Az eromu napi lignitfelhasználása 20-25 ezer tonna. A visontai bányákból kitermelt, majd 40 mm-esre aprított szén, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az eromu szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására
alkalmas. A tüzelőanyagot a belső szénszállítási rendszer juttatja a kazánokhoz. Mind az öt kazán szénportüzeléses, kéthuzamú, membránfalas, szabadtéri kivitelű
Tiszalöki Vízerőmű A Tiszavíz Vízerőmű Kft. tulajdona. 1954-ben építették duzzasztóműnek, majd 1958-ban átalakították hajózsilipnek, és végül 1959-ben helyezték üzembe, mint vízerőművet. A kiépítési víznyelése 300 m3/sec, a három Kaplan turbina 75
1/min fordulatszámon hasznosítja a víz energiáját. A turbinákkal közös tengelyen üzemel 3 darab a 3,8 MW névleges teljesítményű generátor. A duzzasztózsilip 3 darab 37 m-es kapuból áll, a hajózsilip pedig egy 12 x 85 m-es kapu. Az erőmuű 2001-ben 43 GWh villamos energiát termelt.
Kulcsi szélerőmű Az első magyarországi közhasznú széleromu Budapesttől 59 km-re, Kulcson üzemel. 2001
augusztusában adták át, teljesítménye 600 kW. Ez nagyjából fedezi a község energiaigényét. A Kulcson nyomatékváltó nélküli közvetlen hajtású 200 pólusú generátort használnak. Ebből a típusú erőműből 2500 db-ot telepítettek már világszerte. A generátorokat az átlagos szélsebesség kétszeresére tervezik. A kis belső ellenállású, kis sebességben is jól működő rendszer a szárazföldi
telepítésben csúcsmodellnek számít. A modell a konkurens generátorokat a hagyományos, nyomatékváltó nélküli, csendesebb, nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg. A villamosenergia-termelés 2,5 m/sec-nál indul és biztonsági okokból 25 m/sec-nál áll le. A rotor és a generátor maximális fordulata 35 1/min. A gépházat egy 63 magas kúpos
acélszerkezetű toronyra szerelik, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális irányba fordul. A termelt energiát földkábelen szállítják el, amely a DÉDÁSZ 20 kV-os hálózatába csatlakozik.
Villamosenergia szállítása, elosztása. A villamos energiát hálózatokon keresztül szállítjuk a termelőktől a fogyasztókig. A hálózatok lényegében vezetékek, amelyek csomópontokat kötnek össze, vagy egy fogyasztót látnak el. A hálózatokat csoportosíthatjuk rendeltetésük,
feszültségük és alakzatuk szerint. A villamos hálózatok frekvenciája általában 50 Hz, viszont Amerikában a 60 Hz terjedt el.
Villamosenergia szállítása, elosztása. A hálózatok szabványos feszültségei az MSZ 1 szerint: - törpefeszültségű hálózat: 50 V alatt - kisfeszültségű hálózat: 0,4 kV (3 x 400/230 V) - ipari üzemek belső elosztóhálózata: 1, 6, 10, 20 kV - elosztóhálózat: 10, 20, 35 kV
- főelosztóhálózat: 120, 220, 330 kV - országos alaphálózat: 330, 400, 750 kV - nemzetközi kooperációs hálózat: 120, 220, 400, 750 kV
Villamosenergia szállítása, elosztása. A hálózatokat különböző csoportokba sorolhatjuk aszerint, hogy milyen célból létesítették őket. A rendeltetés szerinti csoportosítás szerint:. Alaphálózaton azon hálózatok összességét értjük, amelyek az erőművekben termelt villamos energia összegyűjtésére, az erőművek együttműködésére, valamint az összegyűjtött energiának a nagy fogyasztói súlypontokba szállítására szolgálnak. Ezek a hálózatok alkotják az országos villamosenergia-rendszer gerincét. Nemzetközi kooperációs hálózaton azokat a hálózatokat értjük, amelyek a szomszédos országok alaphálózatait kötik össze. A nemzetközi kooperáció villamosenergia-import illetve – export céljára szolgálnak.
Villamosenergia szállítása, elosztása. Főelosztóhálózaton azon hálózatokat értjük, amelyek feladata a villamos energia szállítása az alaphálózati csomópontokból az elosztóhálózat táppontjaiba. Elosztóhálózatnak nevezzük azokat a középfeszültségű (10
-35 kV) hálózatokat, amelyek a főelosztóhálózatból táplált transzformátorállomásokat kötik össze a fogyasztói transzformátorállomásokkal vagy a középfeszültségű fogyasztókkal. Fogyasztói elosztóhálózatnak nevezzük azokat a kisfeszültségű hálózatokat, amelyek a fogyasztók közvetlen ellátására szolgálnak.
Villamosenergia szállítása, elosztása. A hálózatok kialakítását, alakzatát megszabja a hálózat rendeltetése és a táplált
fogyasztók energiaellátásának üzembiztonsága. Néhány tipikus alakzat: Célvezeték (tápvezeték): az olyan vezeték, amely az elosztóhálózat táppontjaiból indul, és egyetlen fogyasztót lát el úgy, hogy a vezetékhez más fogyasztói leágazások nem kapcsolódnak. Párhuzamos vezeték: nagy fontosságú csomópontokat vagy üzemeket köt össze két vagy több vezetéken keresztül. Ilyen lehet például a kétrendszerű távvezeték vagy két párhuzamosan lefektetett kábel. Ezek egymás tartalékául szolgálnak.
Villamosenergia szállítása, elosztása. Sugaras
hálózat:
egy
pontból táplált,
többszörösen
szétágazó
nyitott
vezetékrendszer, amelyben az energia a fogyasztókhoz csak egy úton juthat el. Előnye, hogy a hálózat jól áttekinthető, a hibahely könnyen meghatározható, védelme egyszerű. Hátránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül, valamint a legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés. Gyűrűs hálózat: egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatérő gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó leágazásokból áll. Előnye, hogy a fogyasztók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás esetén a megfelelő szakasz kizárható, és a többi fogyasztó ellátható. Hátránya, hogy a táppont kiesése esetén az összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat védelme bonyolultabb.
Villamosenergia szállítása, elosztása. Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyűrűs hálózat, amely két vagy több, egymástól független táppontba csatlakozik. A gerincvezeték megszakítókkal több részre osztható, így üzemzavar vagy karbantartás miatt az egyes szakaszok
kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a fogyasztók energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen hálózat már bonyolult védelmet igényel, ezért célszerű, hogy normál üzemállapotban a gerincvezetéket két sugaras hálózatra osztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk össze. Ezáltal a hálózat egyszerűen védhető.
Villamosenergia szállítása, elosztása. Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér a táppontba. A körvezeték kialakítható két táppontból
indítva
is.
Az
egyes
fogyasztói
gyűjtősíneket
összekötő
vezetékszakaszokról további leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszerűen mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minőségét és biztonságát növeli. Hátránya a nagyobb beruházási költség, valamint a táppontok kiesése az összes fogyasztót érinti.
Villamosenergia szállítása, elosztása. Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert alkotnak. A vezetékek több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb. Mivel a fogyasztókhoz egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy bonyolult védelmet igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az elosztóhálózat, az alaphálózat és a városi középfeszültségű kábelhálózat.
Kommunális és lakóépületek villamos hálózatra csatlakoztatása MSZ 447:2009 A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészülékeket szabad csatlakoztatni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergiavételezésének minőségét nem rontják, illetve más felhasználási helyek fogyasztókészülékeinek üzemszerű működését nem zavarják.
A csatlakozóvezeték könnyen hozzáférhető és akadálytalanul megközelíthető legyen. Lehetőleg ne haladjon keresztül sem elzárt helyen, sem idegen ingatlanon.
Kábeles csatlakozás A csatlakozóvezeték bármely esetben létesíthető kábellel, ha ennek nincs műszaki
akadálya vagy hatóság nem tiltja. A csatlakozókábel és szerelvényei csak a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes által rendszeresített típusúak lehetnek. A csatlakozókábel a hálózati leágazási ponttól a fogyasztásmérőhelyig vagy az első túláramvédelmi készülékig megszakítás és toldás nélküli legyen.
Szigetelt szabadvezetékes csatlakozás. A csatlakozóvezeték csak abban az esetben létesíthető szabadvezetékkel, ha a
közcélú elosztóhálózat szabadvezeték és nincs tervbe véve annak földkábeles hálózattá való átépítése, illetve földkábel alkalmazásának műszaki akadálya van. A szigetelt csatlakozóvezeték felfüggesztési pontját úgy kell megválasztani, hogy bármely pontjának a földtől mért legkisebb távolsága ne legyen kisebb, mint a terület jellege szerint a szabványban előírt távolság (min.:4 m) Ha a csatlakozóvezeték szigetelt szabadvezeték, akkor annak szigetelt vezetőit az épületen belül megszakítás
és kötés nélkül kell a csatlakozási pontig (pl.
fogyasztásmérőhelyig, az első túláramvédelmi készülékig vagy a felhasználóig) vezetni.
A csatlakozási pont kiépítésének helye A csatlakozási pontot a következők szerint kell megválasztani:
•
ha a több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja van, akkor ennek (több kapu esetén a főkapunak) kapualjában, könnyen hozzáférhető
és kezelhető elhelyezéssel; •
ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el nem választott fala van, akkor ennek lehetőleg a külső oldalán, a közterület felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
•
ha az ingatlant a közterülettől kerítés választja el, úgy ennek vonalában, a kerítés közterület felőli oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel.
A csatlakozó főelosztó A várható igénybevételnek megfelelő mechanikai szilárdságú legyen.
Anyaga fém vagy legalább nehezen éghető anyag (pl. megfelelő műanyag, villamos és tűzvédelmi szempontból megfelelően kezelt fa) legyen.
A csatlakozó főelosztóban a fázis- és a nullavezetők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként – más vezető megbolygatása nélkül – beköthető legyen.
Az első túláramvédelmi készülék és a csatlakozó főelosztó elhelyezése A csatlakozó főelosztót jól megközelíthető, hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Előtte legalább 1 m
mélységű szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani. Amennyiben a csatlakozó főelosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiségen belül víz-, gőz-, központi fűtés- és csatornacsövek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni.
Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó főelosztó berendezés fölé. A csatlakozó főelosztó alagsori vagy pinceszinten lévő helyiségben csak akkor helyezhető el, ha •
a helyiségnek szellőzőablaka van;
•
a helyiség szintje nincs a környezet helyiségeinek padlószintjénél mélyebben;
•
a helyiség belmagassága legalább 2,0 m;
•
a helyiségben van világítás.
Méretlen fővezetékek kialakítása Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület külső falán műanyag védőcsőben
vagy szerelőaknában mindig a fal külső részében kell vezetni úgy, hogy a vezeték nyomvonala – a vízszintes és függőleges nyomvonalvezetés követelményének figyelembevételével – a lehető legrövidebb legyen. Tetőtérben a méretlen fővezeték védőcsöve csak függőlegesen vezethető. Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szerelése védőcső nélkül, ha nincs kitéve mechanikai sérülésnek. A méretlen fővezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték legyen. Megengedett földbe fektetett köpenyes vezeték alkalmazása is, ha nincs rajta kötés.
Egyedi és csoportos fogyasztásmérőhely Új fogyasztásmérőhelyek fogyasztásmérőinek és ezek tartozékainak elhelyezésére a
következők szerint kell helyet biztosítani: – egyetlen felhasználási helyet tartalmazó épület esetén ennek külső falán, lehetőleg a közterületről látható helyen vagy a közterülettől elválasztó telekhatáron; – több felhasználási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként (épületszekciónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület mindenki által hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek fogyasztásmérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás felhasználási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.
Egyedi és csoportos fogyasztásmérőhely Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelműen meg kell jelölni, hogy azok mely felhasználási hely fogyasztását mérik. A fogyasztásmérő helyét függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani, és úgy kell megválasztani, hogy a fogyasztásmérő bármikor hozzáférhető, adattáblája és állása bármikor leolvasható legyen. A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál várható sérülés).
TN-C rendszerek
STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
37
TN-C-S rendszerek
STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
38
TN-C-S rendszerek TN-rendszerekben hibavédelemre (közvetett érintés elleni védelemre) a következő védelmi eszközök alkalmazhatók: • túláramvédelmi eszközök • áram-védőkapcsolók
Hibavédelemre áram-védőkapcsoló használata esetén az áramkört ajánlatos túláramvédelmi eszközzel is védeni. TN-C-rendszerekben nem szabad áram-védőkapcsolókat (RCD-ket) alkalmazni!!!
STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
39
TN rendszer – avagy tud folyni annyi áram, amennyi szükséges? •
A kívánt hurokimpedancia:
•
Zs × Ia ≤ Uo
•
Zs: a hely hurokimpedanciája, ahol a hurok tartalmazza a tápforrást, a fázisvezetőt és a védővezetőt. Ennek értékének elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy annyi áramot engedjen folyni, amennyi a védelmi eszközt a szabványban előírt időn belül megszólaltatja.
•
Ia: az az áram megadva, amelynek hatására a lekapcsoló eszköz az előírt időn belül
működésbe lép [A]. Ezt meg lehet határozni a gyártmány adatlapjából, de az alfa kioldási szorzó értékével is. Ebben az esetben Ia= In × α, ahol a In a védelmi eszköz névleges kioldóárama, α pedig a kioldási szorzó. •
Uo: A váltakozó feszültség földhöz képest névleges effektív értéke [V].
STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
40
TN rendszer – avagy tud folyni annyi áram, amennyi szükséges? TN-rendszer – előírások Általános előírások, amit a felülvizsgálónak ellenőriznie kell: • TN rendszerben a hatásos érintésvédelemhez nélkülözhetetlen a PEN vagy PE vezetők megbízható és hatásos földcsatlakozással való kivitelezése. • A PEN vezetőt minél több helyen kell földelni és úgy kell kialakítani, hogy a PEN vezető szakadásának kockázata a lehető legkisebb legyen. • Az energiahálózat nulla vagy középpontját földelni kell (általában a trafó csillagpontja)
• A berendezésben lévő összes testet védővezetőn keresztül össze kell kötni a berendezés fő földelőkapcsával, amelyet csatlakoztatni kell az
energiahálózat földelt pontjához. STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
41
TN rendszer – avagy tud folyni annyi áram, amennyi szükséges? • A az épületbe való belépés helyén a védővezetőt földelni kell. • Nagyméretű, magas létesítményekben általában már nem lehet a védővezetőket földelni. A kívánt hurokimpedancia elérésében a kiegészítő EPH alkalmazása válhat szükségessé. • A PEN vezetőbe kapcsoló vagy leválasztó eszközt beépíteni tilos. • Rögzített berendezésekben PEN vezető alkalmazása is megengedett, ha az MSZ HD 60364-5-54 követelményei teljesülnek. • TN-C rendszerekben nem szabad áram-védőkapcsolókat alkalmazni.
• Áram-védőkapcsoló után PEN vezetőt nem szabad alkalmazni. STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
42
Egyenpotenciálú összekötés Be kell kötni az egyenpotenciálú összekötésbe: • földelővezető, a fő földelő kapocs, az épületben lévő közüzemi csővezetékeket, fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezéseket • idegen vezetőképes részek • a vasbeton épületszerkezetek fémrészei Az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb
kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.
STRABAG PFS felülvizsgálói ismeretfelújító
43
Földkábelek felépítése, anyaga, érszerkezete, jelölése
Kábelek csoportortosítása
Szerkezeti kialakítás
Szerkezeti kialakítás
Övszigetelés, övréteg
Árnyékolás
Árnyékolás
Köpenyszerkezet, elválasztó réteg, párnázás
Páncélozás, burkolat
Kábelek jelölése
Kábelek jelölése
Kábelek jelölése
Kábelfektetés földárokba
Kábelfektetés földárokba
Kábelfektetési terv
Kábelhúzás kábeldobról
Kábelhúzás kábeldobról
Legkisebb hajlítási sugár
Mechanikai védelem és jelölés a fektetést követően
Mechanikai védelem és jelölés a fektetést követően
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő…
Fektetésnél megengedhető erő
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő…
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő…
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő…
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő…
Kábelfektetés tartószerkezetre.
Kábelfektetés tartószerkezetre.
A kábelfektetés előtti és azt követő villamos mérések.
Kábelerek azonosítása
Szigetelési ellenállás mérés
Feszültségpróba
Vizsgálati jegyzőkönyv
Kábelfektetés személyi feltételei, munkavédelmi eszközei.
2. • Fogyasztásmérőhely kialakítása. • Mutassa be családi ház és többlakásos épület esetén a fogyasztás-mérőhely kialakításának lehetőségeit! Ismertesse az elhelyezés szempontjait, a használatos védőcsövek, vezetékek jellemzőit! • Mutassa be a felhasználói főelosztó (fogyasztói elosztó) eszközeit, azok feladatát! • Mutassa be az érintésvédelem kialakításának módját, eszközeit!
3. • Családi ház villamos áramköreinek kialakítása. • Mutassa be a családi ház villamos áramköreinek kialakítási szempontjait! • Ismertesse a felhasználói mért főelosztó (fogyasztói elosztó) feladatát, kialakítását, típusait! • Mutassa be az érintésvédelem kialakításának módját, eszközeit!
4. • Többlakásos épület villamos áramköreinek kialakítása. • Mutassa be a többlakásos épület villamos áramköreinek kialakítási szempontjait, és az ehhez szükséges eszközöket! • Ismertesse a csatlakozó főelosztó feladatát, kialakítását, típusait! • Mutassa be az érintésvédelem kialakításának módját, eszközeit!
5. • Villamos áramkörök kialakításánál használt anyagok falon kívüli és süllyesztett szerelési technológiák esetén. • Mutassa be a villamos áramkörök kialakításánál használható vezetékek, védőcsövek, vezetékcsatornák, dobozok, dugaszolóaljzatok, elosztószekrények jellemzőit, amelyeket falon kívüli és süllyesztett villamos szerelések esetén • használhatunk!
6. • Lakásvilágítási áramkörök. • Mutassa be a lakásvilágítási és dugaszolóaljzatos áramkörök kialakításánál használatos eszközöket és azok működési jellemzőit! Sorolja fel a világítási áramköri megoldásokat! A világítási áramkörök fajtáinál ismertesse részletesen az induktív előtétes fénycsőkapcsolás működését! Ismertesse a jó megvilágítás feltételeit és az IP védettséget a lámpatestek esetében!
7. • Túláramvédelem. • Sorolja fel a túláram típusait! • Mutassa be a különféle típusú túláramok elleni védelem eszközeit!
8. • • • • • • •
• •
• •
Hibavédelem. (Érintésvédelem.) Sorolja fel azokat a hibavédelmi (érintésvédelmi) módokat, amelyeknél nem alkalmazunk védővezetőt az áramütés elleni védelem megvalósításában! A felsorolásban, a „törpefeszültségnél” adja meg a törpefeszültség felső határértékét váltakozó- (AC) és egyenfeszültség (DC) esetén! Mutassa be a törpefeszültségű biztonsági elválasztó transzformátor jelképes jelölését! Térjen ki a táplált készülékek számára, a védett áramkör maximális feszültségére és a földelési lehetőségekre a villamos elválasztással történő hibavédelem esetében! Ismertesse a villamos gyártmányok érintésvédelmi osztályait, jellemezze azokat hibavédelmi szempontból, mutassa be a kettős vagy megerősített szigetelésű villamos gyártmányok jelképes jelölését!
