Az EU beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei & Technikai háttérjelentés

Az EU beltéri világításra H vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei & Technikai háttérjelentés

Tartalom AZ EU BELTÉRI VILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓ GPP ZÖLD KÖZBESZERZÉSI KÖVETELMÉNYEI 1. Definíció és hatáskör 2. Kulcsfontosságú környezeti hatások 3. Az EU beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei 3.1 Az EU fényforrásokra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei 3.2 Az EU-nak a beltéri világítás tervezésére vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei 3.3 Az EU-nak a beltéri világítás installációjára vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei

2 2 3 3 6 9

TECHNIKAI HÁTTÉRJELENTÉS 1. Bevezetés 2. Definíció, hatáskör és háttér 2.1 Termékleírás 2.2 Beltéri világításhoz tartozó termékek 2.3 Világítási terminológia 2.4 Beltéri világítás komponensei 2.5 Tervezés és installáció 3. Piaci hozzáférés 3.1 Fényforrások 3.2 Előtétek 3.3 Lámpatestek 4. Kulcsfontosságú környezeti hatások 4.1 Gyártási fázis 4.1.1 A gyártás során használt anyagok 4.2 Felhasználási fázis 4.2.1 Energiafogyasztás 4.2.2 Energiahatékonyság 4.2.3 Fényforrások használata 4.2.4 Előtétek és meghajtók 4.2.5 Lámpatestek 4.2.6 Világításszabályozó eszközök 4.3 Termék tartóssága – Élettartamok 4.3.1 Fényforrások túlélési és fényáram-stabilitási tényezője 4.3.2 Előtétek és lámpatestek 4.3.3 Lámpatest karbantartási (avulási) tényezője (Luminaire Maintenance Factor, LMF) 4.4 Egészség, biztonság, vizuális komfort 4.5 Tervezés és installálás 4.6 Élettartam végi és hulladékkezelés 4.7 Egyéb szempontok 5 Költségszempontok 6 Közbeszerzési igények 7. Végkövetkeztetések és összefoglalás 8. Javaslat az alap- és az átfogó követelményekre 9 Hitelesítési kérdések 10 Vonatkozó európai rendeletek és eljárások 11 Ökocímkék, meglévő szabványok és más információk 11.1 EU ökocímkék a fényforrásokhoz 11.2 A német Blue Angel (kék angyal) ökocímke 11.3 Az USA kompakt fénycsövekre és LED-lámpákra vonatkozó Energy Star (energiacsillag) címkézése 11.4 Az USA lámpatestekre vonatkozó Energy Star (energiacsillag) címkézése 11.5 Előtétek energiahatékonysági indexe 11.6 Európai szabványok 11.7 Tanulmányok és más információforrások 1. melléklet – A teljesítménysűrűség megcélzott értékei 2. melléklet – A fényforrásfelmérések eredményei 3. melléklet – Európai szabványok és útmutatók

12 12 12 12 12 13 15 15 15 16 16 16 17 17 19 19 19 20 21 22 22 23 23 23 23 24 24 24 25 25 25 26 26 27 28 32 33 33 33 33 34 34 34 35 39 42

A HOLUX Kft. elektronikus úton terjesztett műszaki tájékoztató kiadványa Forrás: az EU/CELMA hasonló című kiadványai, 2012. február Szerkeszti: Surguta László, Szerkesztőbizottság: Arató András, Gyevi-Tóth Gergely Felelős kiadó: Hosó János vezérigazgató

Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 2(42) (Forrás: www.celma.org, 2012, február) A zöld közbeszerzés önkéntes eszköz. Jelen összeállítás az EU-nak a „beltéri világítás” termékcsoportra kialakított zöld közbeszerzési kritériumait ismerteti. A külön anyagként kiadott „Technikai háttérjelentés” (l. a HOLUX Hírek későbbi számaiban. – A Szerk.) teljes részletességgel megadja e kritériumok kiválasztásának okát és a további információgyűjtéshez szükséges hivatkozásokat. Minden termék/szolgáltatás-csoporthoz két kritériumsor tartozik: ● Az alapkritériumok olyan ismérvek, amelyeket a tagállamok bármelyik ajánlatkérője használhat és amelyek a kulcsfontosságú hatásokra vonatkoznak. Úgy tervezték őket, hogy minimális ellenőrzési többletráfordítással vagy költségnövekedéssel alkalmazhatók legyenek. ● Az átfogó követelményeket azok alkalmazhatják, akik a piacon elérhető legjobb termékeket kívánják megvásárolni. Alkalmazásuk ellenőrzési többletráfordítással és csekély költségnövekedéssel járhat az azonos funkciókkal rendelkező egyéb termékekhez képest. 1. Definíció és hatáskör Jelen összeállítás a beltéri világítással kapcsolatos beszerzésekre vonatkozik. E követelmények céljaira a beltéri világítás definíció szerint az épületek belsejében felszerelt fényforrásokat, lámpatesteket és világításszabályozó eszközöket foglalja magában. A követelmények nem terjednek ki a következő speciális világításokra: ● színes világítás ● vitrinvilágítás múzeumok és művészeti galériák számára ● tartalékvilágítás menekülési útvonalakhoz ● bármilyen típusú kültéri világítás ● világító reklámfeliratok ● gépekhez vagy berendezésekhez rögzített világítás ● növénytermesztéshez alkalmazott világítás ● sportesemények TV-közvetítéséhez szükséges világítás ● speciális világítási igényekkel rendelkező látássérültek számára készült világítás ● olyan műemlékek vagy történeti épületek világítása, amelyeket nem alakítottak át kereskedelmi célokra ● speciális egészségügyi világítás vizsgálatok vagy műtétek elvégzéséhez, pl. kórházakban, egészségügyi központokban vagy orvosi/fogorvosi rendelőkben ● színpadvilágítás színházakban és TVstúdiókban

E speciális világítástípusokat nem kell bevonni a 2. és 3. világítástervezési követelmény hatálya alá. A rendszeres beszerzések többségét cserelámpák teszik ki, ezért az energiahatékonyságra, a fényforrások élettartamára, a fénycsövek higanytartalmára, a felhasznált veszélyes kémiai anyagokra és a csomagolásra fogalmazódtak meg a követelmények. Különböző követelmények vonatkoznak a cserelámpákra és az új világítási rendszerekbe építendő fényforrásokra annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a lámpatestek lecserélésének szükségességét. Bizonyos kivételes esetekben azonban szükség lehet a lámpatestek cseréjére is, ha a meglévő lámpatestekhez nem állnak rendelkezésre cserelámpák. Tipikusan ez a helyzet az izzólámpás lámpatestek esetében, amelyeknél a beépített előtéttel rendelkező kompakt fénycsövek esetleg hosszabbak az általuk lecserélni szándékozott izzólámpáknál, ezért nem illeszkednek a meglévő lámpatestbe. Új világítás beszerzése – akár egy egész épületre, akár egy bizonyos területre nézve – nagy hatással van az épület energiafogyasztására. Egy új világítási rendszernek addig kell a helyén maradnia, amíg egy gazdaságosabb megoldással történő lecserélése gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból indokolttá nem válik, és ez idő alatt a világítás energiát fog fogyasztani. Az új világítási rendszerekhez a beépített teljesítménysűrűségen alapuló rendszermegközelítést alkalmaztuk. Két eltérő követelménycsoportot adunk meg: 1. Ahol az egész épület új világítást kap, a követelmény a beépített világítási teljesítményre vonatkozik (beleértve a fényforrásokat, az előtéteket és a szabályozó eszközöket) osztva a teljes padlófelülettel (W/m2). 2. Ahol az új világítás egy épület adott területére korlátozódik, a követelmény a W/m2/100lux-ban kifejezett normalizált teljesítménysűrűségre vonatkozik. Ez a lámpákat, előtéteket és szabályozó eszközöket magában foglaló világítás által elfogyasztott teljes teljesítmény osztva a terület teljes padlófelületével és a területen mérhető megvilágítás századrészével. Például, ha a megvilágítás 500 lux lenne, a világítási teljesítményt a padlófelülettel, majd 5-tel kellene elosztani. Az átfogó követelményekhez szigorúbb teljesítménysűrűségi határértékeket javasolunk. Mind az alap-, mind az átfogó követelmények esetén további teljesítménysűrűség-csökkenést fogalmaznak

HOLUX – Beltéri világítás zöld közbeszerzési követelményei 2012 p.2

meg az odaítélési követelmények. A Technikai háttérjelentés további információkkal szolgál a teljesítménysűrűség-követelményekre és azok kiszámítására vonatkozóan. A világításszabályozási követelmények azokat a legnyilvánvalóbb területeket fedik le, ahol energia pazarlódhat el azáltal, hogy a világítást szükségtelenül bekapcsolva hagyják. Az átfogó követelmények ezenfelül feltételeket tartalmaznak bizonyos, fényszabályozással ellátandó területek megvilágítására is. A fényszabályozással energiát lehet megtakarítani és ki lehet elégíteni a benntartózkodók igényeit is – lehetővé téve számukra, hogy a munkakörnyezetet megváltoztassák. A szabályozható világítás mértékére is megadunk odaítélési követelményeket. Fontos, hogy a világításszabályozást úgy üzemeljék be, hogy az megfelelően működjön, hogy az épületben tartózkodók tudják, hogyan kell használni azokat és hogy a karbantartók be tudják állítani őket – pl. ha a helyiség elrendezése megváltozik. A világítási megbízáshoz egy ennek megfelelő szerződésteljesítési cikkelyt javasolunk. Egy másik szerződésteljesítési pont információadásra vonatkozik, hogy a benntartózkodók megismerhessék, hogyan kell szabályozni a világításukat és a karbantartók szükség esetén be tudják állítani azt. A világítási rendszer felújításával hulladék keletkezik. Az egyik szerződésteljesítési pont kötelezi a szerelést végzőket arra, hogy újból felhasználják vagy újrahasznosítsák azt. A 3. részben felsorolt követelményeken kívül a ajánlatkérő opcionálisan életciklus-költségelemzést is tervezhet elvégezni, vagy megkívánhat ilyet a szerződő féltől (lásd a „Költségmegfontolások” című fejezetet) az életciklusköltségek kiszámítására rendelkezésre álló módszerek felhasználásával. A beltéri világítás – különösen a LED-ek – gyors fejlődése következtében várható, hogy ezek a zöld közbeszerzési követelmények 2013-ban felülvizsgálatra kerülnek. 2. Kulcsfontosságú környezeti hatások A beltéri világításból származó legfontosabb környezeti hatás az energiafogyasztás a felhasználói fázisban és az üvegházhatást okozó gázok ezzel összefüggő kibocsátása. Környezeti hatás származhat a fényforrásokban felhasznált bizonyos anyagok – pl. a higany – révén is. A világítással kapcsolatos energiahatékonysági követelmények felállítása a világítás higanytartalmának csökkentése irányába hat, mivel kevesebb világítást kell majd felszerelni. Megjegyezzük, hogy a hatások sorrendje nem feltétlen tükrözi fontosságuk sorrendjét. A „beltéri világítás” termékcsoporttal kapcsolatos részletes információk a vonatkozó rendeletekre és más forrásokra utaló információkkal együtt a Technikai háttérjelentésben találhatók.

Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 3(42) Kulcsfontosságú környezeti hatások

Zöld közbeszerzési megközelítés

● Energiafogyasztás minden fázisban, de különösen a beltéri világítás felhasználási fázisában ● A levegő, a föld és a víz potenciális szennyezése a gyártási fázis során ● Anyagok és veszélyes anyagok felhasználása ● Hulladék (veszélyes és nem veszélyes) keletkezése

● Tervezési fázisban biztosítani kell, hogy az új világítási rendszerek a világítási feladat követelményeit kielégítő, kis teljesítménysűrűséggel rendelkezzenek ● Nagy fényhasznosítású cserelámpák beszerzése ● Világításszabályozás használata az energiafogyasztás további csökkentésére ● Szabályozható előtétek használatának ösztönzése, ahol a körülmények lehetővé teszik ● Installációs fázisban biztosítani kell, hogy a rendszer a tervezettnek megfelelően, energiahatékony módon üzemeljen ● Támogatni kell a kisebb higanytartalmú fényforrásokat ● Újból fel kell használni vagy újrahasznosítani kell a hulladékot

3. Az EU beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei A Technikai háttérjelentésben szereplő adatok és információk alapján három ilyen

követelménycsoportot javasolunk: a) tartalék és energiahatékony fényforrások beszerzése

Alapkövetelmények

b) új világítási rendszer tervezése vagy meglévő felújítása c) installáció (felszerelési munka)

Átfogó követelmények 3.1 Az EU fényforrásokra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei

TÁRGY

TÁRGY

Tartalék és energiahatékony fényforrások beszerzése

Tartalék és energiahatékony fényforrások beszerzése

MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓ


1.A meglévő világítási rendszerekhez szánt cserelámpák fényhasznosításának az alábbi táblázatban megadott vonatkozó energiahatékonysági osztály minimális fényhasznosításával megegyezőnek vagy annál nagyobbnak kell lennie.

1. A meglévő világítási rendszerekhez szánt cserelámpák fényhasznosításának az alábbi táblázatban megadott vonatkozó energiahatékonysági osztály minimális fényhasznosításával megegyezőnek vagy annál nagyobbnak kell lennie.

Fényforrás típusa

Energiahatékonysági oszt.



Volfrámszálas halogénlámpák

C


C

Beépített előtét nélküli kompakt fénycsövek

B

Beépített előtét nélküli kompakt fénycsövek

B

Körte-, gömb- vagy gyertyalámpa-alakú, vagy reflektorburás kompakt fénycsövek beépített előtéttel

B

Körte-, gömb- vagy gyertyalámpa-alakú, vagy reflektorburás kompakt fénycsövek beépített előtéttel

B

Minden más, halogénlámpától különböző lámpa Ra ≥ 90 színvisszaadási indexszel

B

Minden más, halogénlámpától különböző lámpa Ra ≥ 90 színvisszaadási indexszel

B

Minden más, beépített előtéttel rendelkező kompakt fénycső

A

Minden más, beépített előtéttel rendelkező kompakt fénycső

A

15W-os T8-as és miniatűr lineáris fénycső

B

15W-os T8-as és miniatűr lineáris fénycső

B

Körfénycsövek

B

Körfénycsövek

B

Egyéb fénycsövek

A

Egyéb fénycsövek

A

Minden más fényforrás, ide értve a LED-eket és a nagyintenzitású kisülőlámpákat is

A

Minden más fényforrás, ide értve a LED-eket és a nagyintenzitású kisülőlámpákat is

A

Megjegyzés: Az energiahatékonysági osztály legfrissebb definícióját kell alkalmazni. Az energiahatékonyságot jelenleg az Európai Bizottság 98/11/EC1 direktívájának IV. függeléke tartalmazza. Ellenőrzés: A specifikált energiaosztálynak megfelelő vagy annál jobb lámpacímke. Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a gyártónak a fényforrásra vonatkozó (lm/W-ban megadott) fényhasznosítási adata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az egyenlő vagy nagyobb a megadott energiahatékonysági osztályra érvényes minimális értéknél.

Megjegyzés: Az energiahatékonysági osztály legfrissebb definícióját kell alkalmazni. Az energiahatékonyságot jelenleg az Európai Bizottság 98/11/EC2 direktívájának IV. függeléke tartalmazza. Megerősítés: A specifikált energiaosztálynak megfelelő vagy annál jobb lámpacímke. Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a gyártónak a fényforrásra vonatkozó (lm/W-ban megadott) fényhasznosítási adata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az egyenlő vagy nagyobb a megadott energiahatékonysági osztályra érvényes minimális értéknél.

1 OJ L 71, 10.3.1998, p. 1


Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 4(42) 2. Az új vagy felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások fényhasznosításának az alábbi táblázatban megadott vonatkozó energiahatékonysági osztály minimális fényhasznosításával megegyezőnek vagy annál nagyobbnak kell lennie. Fényforrás típusa


2. Az új vagy felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások fényhasznosításának az alábbi táblázatban megadott vonatkozó energiahatékonysági osztály minimális fényhasznosításával megegyezőnek vagy annál nagyobbnak kell lennie. Fényforrás típusa


Minden Ra ≥ 90 színvisszaadási indexű fényforrás (ahol erre szükség van az épületben végzett tevékenységekhez)

B

Minden Ra ≥ 90 színvisszaadási indexű fényforrás (ahol erre szükség van az épületben végzett tevékenységekhez)

B

Minden más fényforrás

A

300mm-nél kisebb maximális méretű kompakt fénycsövek és LED-lámpák

A

Megjegyzés: Az energiahatékonysági osztály legfrissebb definícióját kell alkalmazni. Az energiahatékonyságot jelenleg az Európai Bizottság 98/11/EC3 direktívájának IV. függeléke tartalmazza. Ellenőrzés: A specifikált energiaosztálynak megfelelő vagy annál jobb lámpacímke. Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a gyártónak a fényforrásra vonatkozó (lm/W-ban megadott) fényhasznosítási adata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az egyenlő vagy nagyobb a megadott energiahatékonysági osztályra érvényes minimális értéknél.

3. Az új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások és a meglévőkhöz alkalmas cserelámpák élettartama nem lehet rövidebb az alábbi táblázatban megadottaknál.

Minden más fényforrás

A +10%

Megjegyzés: Az energiahatékonysági osztály legfrissebb definícióját kell alkalmazni. Az energiahatékonyságot jelenleg az Európai Bizottság 98/11/EC4 direktívájának IV. függeléke tartalmazza. Néhány speciális alkalmazáshoz esetleg nem állnak rendelkezésre A +10% osztálynak megfelelő fényhasznosítású fényforrások, ilyenkor az ajánlatkérő esetleg A osztályú fényforrást specifikál. Ellenőrzés: Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a gyártónak a fényforrásra vonatkozó (lm/W-ban megadott) fényhasznosítási adata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az egyenlő vagy nagyobb a megadott energiahatékonysági osztályra érvényes minimális értéknél. 3. Az új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások és a meglévőkhöz alkalmas cserelámpák élettartama nem lehet rövidebb az alábbi táblázatban megadottaknál.


Élettartam (óra)


Élettartam (óra)


2 000


2 500

Körte-, gömb-, gyertyalámpa-alakú, vagy reflek- 6 000 torburás kompakt fénycsövek beépített előtéttel

Körte-, gömb-, gyertyalámpa-alakú, vagy reflek- 8 000 torburás kompakt fénycsövek beépített előtéttel

Minden más kompakt fénycső

10 000

Egyéb kompakt fénycsövek különálló előtéttel

10 000

Körfénycsövek

7 500

Egyéb kompakt fénycsövek beépített előtéttel

12 000

T8-as lineáris fénycső induktív előtéttel (csak meglévő világítási rendszerek esetén)

15 000

Körfénycsövek

8 000

20 000

T8-as lineáris fénycső induktív előtéttel (csak meglévő világítási rendszerek esetén)

15 000

Egyéb fénycsövek Nem irányított fényű nagyintenzitású kisülőlámpák (fő égetési helyzetben)

12 000

Egyéb fénycsövek

25 000

9 000

Nem irányított fényű nagyintenzitású kisülőlámpák (fő égetési helyzetben)

12 000

Irányított fényű nagyintenzitású kisülőlámpák (fő égetési helyzetben) Retrofit LED-ek beépített működtetővel

15 000

Irányított fényű nagyintenzitású kisülőlámpák (fő 9 000 égetési helyzetben)

Egyéb LED-ek

20 000

Retrofit LED-ek beépített működtetővel

20 000

Egyéb LED-ek

25 000

Ellenőrzés: Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a lámpáknak az EN 50285-ben szereplő vagy azzal egyenértékű teszteljárás szerinti élettartamvizsgálati eredménye (kivéve a nagyintenzitású kisülőlámpákat és a LED-eket).

Megerősítés: Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. a lámpáknak az EN 50285-ben szereplő vagy azzal egyenértékű teszteljárás szerinti élettartamvizsgálati eredménye (kivéve a nagyintenzitású kisülőlámpákat és a LED-eket).


2 OJ L 71, 10.3.1998, p. 1 3 OJ L 71, 10.3.1998, p. 1 4 OJ L 71, 10.3.1998, p. 1

Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 5(42) 4. Az új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fénycsövek és 4. Az új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fénycsövek és a meglévőkhöz alkalmas cserefénycsövek higanytartalma nem lehet a meglévőkhöz alkalmas cserefénycsövek higanytartalma nem lehet nagyobb az alábbi táblázatban megadottaknál. nagyobb az alábbi táblázatban megadottaknál. Fényforrás típusa

Hg-tartalom (mg/ lámpa) 30W-nál kisebb teljesítményű kompakt fénycsövek 2,5 30W-os vagy annál nagyobb teljesítményű kompakt fénycsövek 25 000 óránál rövidebb élettartamú T5-ös fénycsövek 25 000 órás vagy annál hosszabb élettartamú T5-ös fénycsövek 70W-nál kisebb teljesítményű és 25 000 óránál rövidebb élettartamú T8-as fénycsövek 70W-os vagy annál nagyobb teljesítményű T8-as fénycsövek 25 000 órás vagy annál hosszabb élettartamú T8-as fénycsövek

3 2,5 4 3,5 5 5

Fényforrás típusa Kompakt fénycsövek 25 000 óránál rövidebb élettartamú T5-ös fénycsövek 25 000 órás vagy annál hosszabb élettartamú T5-ös fénycsövek 70W-nál kisebb teljesítményű és 25 000 óránál rövidebb élettartamú T8-as fénycsövek 70W-os vagy annál nagyobb teljesítményű és 25 000 óránál rövidebb élettartamú T8-as fénycsövek 25 000 órás vagy annál hosszabb élettartamú T8-as fénycsövek

Hg-tartalom (mg/ lámpa) 1,5 2 3 2,5 4,5 5

Megjegyzés: Ez a követelmény körfénycsövekre nem vonatkozik. Ellenőrzés: A környezettudatos tervezéssel kapcsolatos 2009/125/EC Ecodesign direktívának és az Európai Bizottság 245/2009 rendelete III. mellékletének megfelelően a higanytartalmat termékinformációban kell megadni szabad hozzáférésű weboldalakon vagy más, alkalmasnak ítélt formákban. Az ellenőrzéshez meg lehet követelni a csomagolás körvonalrajzának másolatát vagy egy linket a gyártó weblapjának azon részéhez, ahol a higanytartalmat specifikálták. 5. Új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások és a 5. Új és a felújított világítási rendszerekhez szánt fényforrások és a meglévőkhöz alkalmas cserelámpák követelményei: csomagolás. meglévőkhöz alkalmas cserelámpák követelményei: csomagolás. Laminátokat és összetett műanyagokat nem szabad használni. Laminátokat és összetett műanyagokat nem szabad használni. Ahol kartonpapír és hullámpapír dobozokat használnak, ezeket Ahol kartonpapír és hullámpapír dobozokat használnak, ezeket legalább 50%-ban újrahasznosított anyagból kell készíteni. legalább 80%-ban újrahasznosított anyagból kell készíteni. Ahol műanyagokat használnak, ezeket legalább 50%-ban Ahol műanyagokat használnak, ezeket legalább 50%-ban újrahasznosított anyagból kell készíteni. újrahasznosított anyagból kell készíteni. Ellenőrzés: Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megEllenőrzés: Az I. típusú energiacímkét viselő termékeket megfelelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a felelőnek kell tekinteni feltéve, hogy ez az energiacímke kielégíti a fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték fentiekben felsorolt követelményeket. Egyéb megfelelő bizonyíték is elfogadható, pl. az ajánlattevő írásos tanúsítása arról, hogy is elfogadható, pl. az ajánlattevő írásos tanúsítása arról, hogy kielégíti a fenti klauzúrát. kielégíti a fenti klauzúrát. ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK 1. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás fényhasznosítása a fenti 1. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás fényhasznosítása a fenti 1A és 1B követelményre vonatkozó táblázatban megadott 1A és 1B átfogó követelményre vonatkozó táblázatban megadott maximális értéknek legalább 110%-a. maximális értéknek legalább 110%-a. Ellenőrzés: A gyártónak a fényforrás (lm/W-ban megadott) fény- Ellenőrzés: A gyártónak a fényforrás (lm/W-ban megadott) fényhasznosítására vonatkozó nyilatkozata és egy olyan számítás, amely hasznosítására vonatkozó nyilatkozata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az a megállapított energiaosztályra vonatkozó azt mutatja, hogy az a megállapított energiaosztályra vonatkozó minimális értéknek legalább 110%-a. minimális értéknek legalább 110%-a Megjegyzés: Ez a követelmény körfénycsövekre nem vonatkozik. Ellenőrzés: A környezettudatos tervezéssel kapcsolatos 2009/125/EC Ecodesign direktívának és az Európai Bizottság 245/2009 rendelete III. mellékletének megfelelően a higanytartalmat termékinformációban kell megadni szabad hozzáférésű weboldalakon vagy más, alkalmasnak ítélt formákban. Az ellenőrzéshez meg lehet követelni a csomagolás körvonalrajzának másolatát vagy egy linket a gyártó weblapjának azon részéhez, ahol a higanytartalmat specifikálták.

2. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás élettartama a fenti 2. követelmény táblázatában megadott minimális értéknek legalább 120%-a. Ellenőrzés: A lámpáknak az EN 50285-ben szereplő vagy azzal egyenértékű teszteljárás szerinti élettartamvizsgálati eredménye egy olyan számítással együtt, amely azt mutatja, hogy a lámpa élettartama az arra a lámpatípusra specifikált minimális értéknek legalább 120%-a. 3. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás higanytartalma a fenti 3. követelmény táblázatában megadott maximális értéknek legalább 80%-a. Ellenőrzés: A gyártónak a lámpa higanytartalmára vonatkozó nyilatkozata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az az arra a lámpatípusra specifikált maximális értéknek legalább 80%-a.

2. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás élettartama a fenti 2. átfogó követelmény táblázatában megadott minimális értéknek legalább 120%-a. Ellenőrzés: A lámpáknak az EN 50285-ben szereplő vagy azzal egyenértékű teszteljárás szerinti élettartamvizsgálati eredménye egy olyan számítással együtt, amely azt mutatja, hogy a lámpa élettartama az arra a lámpatípusra specifikált minimális értéknek legalább 120%-a. 3. Többletpontot kell adni, ha a fényforrás higanytartalma a fenti 3. átfogó követelmény táblázatában megadott maximális értéknek legalább 80%-a. Ellenőrzés: A gyártónak a lámpa higanytartalmára vonatkozó nyilatkozata és egy olyan számítás, amely azt mutatja, hogy az az arra a lámpatípusra specifikált maximális értéknek legalább 80%-a.


Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 6(42) Alapkövetelmények

Átfogó követelmények 3.2 Az EU-nak a beltéri világítás tervezésére vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei

TÁRGY

TÁRGY

Tartalék és új világítási rendszerek energiahatékony tervezése vagy Tartalék és új világítási rendszerek energiahatékony tervezése vagy meglévő felújítása meglévő felújítása KIVÁLASZTÁSI KÖVETELMÉNYEK

KIVÁLASZTÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. Új világítási rendszer tervezése esetén az ajánlattevőnek demonstrálnia kell, hogy a tervet olyanok készítették el, akik legalább 3 év világítástervezési gyakorlattal rendelkeznek és/vagy megfelelő világítástechnikai szakképesítésük van, vagy valamilyen professzionális világítástervezési testületnek tagjai. Ellenőrzés: Az ajánlattevő listát kell benyújtson a projektért felelős személyekről, beleértve a vezetőket is, feltüntetve az iskolai végzettséget, a szakmai képzettséget és a vonatkozó gyakorlatot. A listának az alvállalkozók által alkalmazottakat is tartalmaznia kell, ha a munkát alvállalkozók végzik. A vállalkozó az ajánlattevő által az utolsó 3 év alatt tervezett világítási rendszerek listáját is át kell, hogy adja.

1. Új világítási rendszer tervezése esetén az ajánlattevőnek demonstrálnia kell, hogy a tervet olyanok készítették el, akik legalább 3 év világítástervezési gyakorlattal rendelkeznek és/vagy megfelelő világítástechnikai szakképesítésük van, vagy valamilyen professzionális világítástervezési testületnek tagjai. Ellenőrzés: Az ajánlattevő listát kell benyújtson a projektért felelős személyekről, beleértve a vezetőket is, feltüntetve az iskolai végzettséget, a szakmai képzettséget és a vonatkozó gyakorlatot. A listának az alvállalkozók által alkalmazottakat is tartalmaznia kell, ha a munkát alvállalkozók végzik. A vállalkozó az ajánlattevő által az utolsó 3 év alatt tervezett világítási rendszerek listáját is át kell, hogy adja.



1. Ha egy épület egészében kell világítást felszerelni, az épület egé- 1. Ha egy épület egészében kell világítást felszerelni, az épület egészében világításra fordított max. teljesítmény és az épület teljes szében világításra fordított max. teljesítmény és az épület teljes alapterületének hányadosa nem haladhatja meg az alábbi értékeket: alapterületének hányadosa nem haladhatja meg az alábbi értékeket: Épület típusa

Világítási telj. sűrűség, W/m2

Épület típusa

Világítási telj. sűrűség, W/m2

Autóparkoló

2,5

Autóparkoló

2,2

Bíróság

14

Bíróság

13

Kiállítási tér, múzeum

9


7,5

Tűzoltóállomás

12

Tűzoltóállomás

11

Továbbképző intézmény

13

Továbbképző intézmény

11

Kórház

12

Kórház

11

Könyvtár

12

Könyvtár

11

Iroda (főként kis irodákra osztott)

13


11

Iroda (főként nagytermes)

11


10

Rendőrség

14

Rendőrség

13

Posta

14

Posta

13

Börtön

9

Börtön

Középületek előcsarnoka

9

Középületek előcsarnoka

Lakóház

11

Lakóház

Lakóház (csak közösségi terek)

6

Lakóház (csak közösségi terek)

Iskola

8

Iskola

Sportközpont

9

Sportközpont

7,5

Városháza

13

Városháza

12

Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a világítás – beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók – teljes teljesítményfogyasztásának és az épület valamennyi beltéri helyisége teljes padlóterületének hányadosát. A világítástervezőnek azt is be kell mutatnia, hogy a világítás kielégíti az EN 12464-1-ben vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabványokban vagy legjobb gyakorlatokban szereplő, avagy a közhivatal által összeállított vonatkozó működési szabványokat. Ezek – a tér típusától és annak követelményeitől függően – tartalmazhatnak megvilágításra, egyenletességre, káprázáscsökkentésre, színvisszaadásra és színmegjelenésre vonatkozó előírásokat.

8 7,5 9 4,5 7

Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a világítás – beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók – teljes teljesítményfogyasztásának és az épület valamennyi beltéri helyisége teljes padlóterületének hányadosát. A világítástervezőnek azt is be kell mutatnia, hogy a világítás kielégíti az EN 12464-1-ben vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabványokban vagy legjobb gyakorlatokban szereplő, avagy a közhivatal által összeállított vonatkozó működési szabványokat. Ezek – a tér típusától és annak követelményeitől függően – tartalmazhatnak megvilágításra, egyenletességre, káprázáscsökkentésre, színvisszaadásra és színmegjelenésre vonatkozó előírásokat.


Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 7(42) 2. Ha a világítást egyedi helyen vagy az épület egy részében kell felszerelni, a területen világításra elfogyasztott maximális teljesítmény és a teljes padlóterület 100 lux megvilágítására eső hányadosa nem haladhatja meg az alábbi értékeket: Terület típusa

Normalizált világítási telj. sűrűség, W/m2/100 lux

2. Ha a világítást egyedi helyen vagy az épület egy részében kell felszerelni, a területen világításra elfogyasztott maximális teljesítmény és a teljes padlóterület 100 lux megvilágítására eső hányadosa nem haladhatja meg az alábbi értékeket: Terület típusa

Normalizált világítási telj. sűrűség, W/m2/100 lux

Hálószobák

7,5

Hálószobák

Büfék

3,5

Büfék

Autóparkolók

2,2

Autóparkolók

2

Közlekedőterületek, ideértve a lifteket, lépcsőházakat

3,2

Közlekedőterületek, ideértve a lifteket, lépcsőházakat

3

Konferenciatermek

2,8

Konferenciatermek

2,6

Tornatermek

2,8

Tornatermek

2,6

Előcsarnokok

2,8

6 3,2

Előcsarnokok

2,6

4

Kórtermek és vizsgálóhelyiségek

3,5

Konyhák (otthonokban)

5

Konyhák (otthonokban)

4

Konyhák (éttermekben)

2,8

Konyhák (éttermekben)

2,6

Laboratóriumok

2,8

Laboratóriumok

2,6

Könyvtárak

3,2

Könyvtárak

Kórtermek és vizsgálóhelyiségek

Társalgók – nagy területűek

6

Társalgók – nagy területűek

3 4,5

Társalgók – kis területűek

7,5

Társalgók – kis területűek

6

Irodák (nagyterűek)

2,3

Irodák (nagyterűek)

2

Irodák (kis területűek)

3

Irodák (kis területűek)

2,8

Növénytermesztő helyiségek

3,2

Növénytermesztő helyiségek

3

Postai helyiségek / telefonközpontok

3,2

Postai helyiségek / telefonközpontok

3

Börtöncellák

4

Börtöncellák

3,5

Recepciók

4

Recepciók

3.5

5

Mosdók, WC-k, fürdőszobák

Mosdók, WC-k, fürdőszobák

4

Kiskereskedés

3.5

Kiskereskedés

Iskolai osztálytermek

2.3

Iskolai osztálytermek

2

Raktárhelyiségek

3.2

Raktárhelyiségek

3

Várószobák

3.2

Várószobák

3

Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a világítás – beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók – teljes teljesítményfogyasztásának és a terület teljes padlóterületének hányadosát, elosztva a terület megvilágításának század részével. Ha tehát a megvilágítás 500 lux lenne, a világítási teljesítményt a padló területével, majd öttel kellene osztani. A számításban felhasznált megvilágításnak az EN 12464-1-ben vagy azzal egyenértékű nemzeti szabványban javasolt értéknek kell lennie, illetve a beépített megvilágítás karbantartási értékének, ha az a kisebb. Ha az EN 12464-1 vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabvány nem közöl javasolt értéket az illető tértípusra, a beépített megvilágítási karbantartási értéket kell használni. Lépcsőházak esetén a teljes padlóterületbe beleérthetők a lépcsőfokok és a vízszintes felületek is. Szokatlanul kis terek esetén a ajánlatkérő megnövelheti a célul kitűzött teljesítménysűrűségeket vagy elállhat a kritériumoknak való megfelelőségtől.

3.2

Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a világítás – beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók – teljes teljesítményfogyasztásának és a terület teljes padlóterületének hányadosát, elosztva a terület megvilágításának század részével. Ha tehát a megvilágítás 500 lux lenne, a világítási teljesítményt a padló területével, majd öttel kellene osztani. A számításban felhasznált megvilágításnak az EN 12464-1-ben vagy azzal egyenértékű nemzeti szabványban javasolt értéknek kell lennie, illetve a beépített megvilágítás karbantartási értékének, ha az a kisebb. Ha az EN 12464-1 vagy az azzal egyenértékű nemzeti szabvány nem közöl javasolt értéket az illető tértípusra, a beépített megvilágítási karbantartási értéket kell használni. Lépcsőházak esetén a teljes padlóterületbe beleérthetők a lépcsőfokok és a vízszintes felületek is. Szokatlanul kis terek esetén a ajánlatkérő megnövelheti a célul kitűzött teljesítménysűrűségeket vagy elállhat a kritériumoknak való megfelelőségtől.


Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 8(42) 3. Világításszabályozás tervezése és felszerelése A ritkán használt terek világítását jelenlétérzékelőkkel kell vezérelni, amelyek lekapcsolják a világítást, amikor a terület kiürül, hacsak ez nem veszélyeztetné a biztonságot. Az olyan területeket, amelyek éjszaka vagy hétvégeken nincsenek használatban és ahol a világítást feledékenységből bekapcsolva hagyhatják, időkapcsolókkal vagy jelenlétérzékelőkkel kell felszerelni, amelyek lekapcsolják a világítást, miután a terület éjszaka vagy hétvégeken kiürül. Oldalsó ablakokkal ellátott területek világítását az ablakokkal párhuzamos sorokban kell vezérelni úgy, hogy az ablakokhoz közelebb lévő sorokat különállóan le lehessen kapcsolni. Irodák, konferenciatermek, osztálytermek és laboratóriumok világításának a benntartózkodók által – alkalmas helyeken elérhető kapcsolók segítségével – vezérelhetőnek kell lennie. Természetes fénnyel megvilágított közlekedő területek és recepciók világítását a napfényt automatikusan érzékelő fényszabályozóval (vagy kapcsolással vagy dimmeléssel) kell vezérelni. Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan listát kell benyújtania, amely feltünteti az egyes területeken felszerelendő világításszabályzó eszközöket – működtetésüket ismertető termékleírással vagy gyártói adatlappal együtt.

3. Világításszabályozás tervezése és felszerelése A ritkán használt terek világítását jelenlétérzékelőkkel kell vezérelni, amelyek lekapcsolják a világítást, amikor a terület kiürül, hacsak ez nem veszélyeztetné a biztonságot Az olyan területeket, amelyek éjszaka nincsenek használatban és ahol a világítást feledékenységből bekapcsolva hagyhatják, időkapcsolókkal vagy jelenlétérzékelőkkel kell felszerelni, amelyek lekapcsolják a világítást, miután a terület éjszaka kiürül. Oldalsó ablakokkal ellátott területek világítását az ablakokkal párhuzamos sorokban kell vezérelni úgy, hogy az ablakokhoz közelebb lévő sorokat különállóan le lehessen kapcsolni. Irodák, konferenciatermek, osztálytermek és laboratóriumok világításának a benntartózkodók által – alkalmas helyeken elérhető kapcsolók segítségével – szabályozhatóknak és vezérelhetőnek kell lennie. Ilyen típusú terekben a szabályozható világítás erősségét automatikusan kell tudni beállítani úgy, hogy a világítási rendszer korai szakaszában, amikor a lámpák és lámpatestek tiszták és nagy fényűek, a világítás a megvilágítás megkívánt karbantartási értékére csökkenthető le, és ha a területen természetes fény is van, a napfényt automatikusan érzékelő fényszabályozóval összekapcsolt automatikus szabályozás működik. Az irodákban az egyedi munkaterületek világításának különállóan szabályozhatóaknak kell lenniük. Természetes fénnyel megvilágított közlekedő területek és recepciók világítását a napfényt automatikusan érzékelő fényszabályozóval (vagy kapcsolással vagy dimmeléssel) kell vezérelni. Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan listát kell benyújtania, amely feltünteti az egyes területeken felszerelendő világításszabályzó eszközöket – működtetésüket ismertető termékleírással vagy gyártói adatlappal együtt.

ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK

ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK

1. Olyan területeken, ahol a fényszabályozás előnyös lenne, többletpontot kell adni annak arányában, hogy az ilyen területek teljes világítási teljesítményének hányad része dimmelhető. Az számít dimmelhetőnek, ha a világítás automatikusan szabályozható úgy, hogy a világítási rendszer korai szakaszában, amikor a lámpák és lámpatestek tiszták és nagy fényűek, a világítás a megvilágítás megkívánt karbantartási értékére csökkenthető le, és ha a területen természetes fény is van, a napfényt automatikusan érzékelő fényszabályozóval összekapcsolt automatikus szabályozás működik. Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a teljes installáció beépített világítási teljesítményét (beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók által felvett teljesítményt is), amikor a világítás szabályozható részeit teljesen leszabályoztuk – osztva azzal a beépített világítási teljesítménnyel, amely akkor adódik, ha valamennyi lámpa teljes fényerőséggel működik. 2. Többletpontot kell adni, ha a teljesítménysűrűségek kisebbek a fenti 2. követelmény táblázatában megadott értékek 90%-ánál, vagy – alternatívaként – ha a normalizált teljesítménysűrűségek kisebbek a fenti 3. követelmény táblázatában megadott értékek 90%-ánál. Ellenőrzés: A vonatkozó fenti követelményben specifikált számítás.

1. Olyan területeken, ahol a fényszabályozás előnyös lenne (az irodákat, konferenciatermeket, osztálytermeket és laboratóriumokat nem tekintve, ahol fényszabályozásra van szükség), többletpontot kell adni annak arányában, hogy az ilyen területek teljes világítási teljesítményének hányad része dimmelhető. Az számít dimmelhetőnek, ha a világítás automatikusan szabályozható úgy, hogy a világítási rendszer korai szakaszában, amikor a lámpák és lámpatestek tiszták és nagy fényűek, a világítás a megvilágítás megkívánt karbantartási értékére csökkenthető le, és ha a területen természetes fény is van, a napfényt automatikusan érzékelő fényszabályozóval összekapcsolt automatikus szabályozás működik. Ellenőrzés: A világítástervezőnek olyan számítást kell benyújtania, amely feltünteti a teljes installáció beépített világítási teljesítményét (beleértve a lámpák, előtétek, érzékelők és szabályozók által felvett teljesítményt is), amikor a világítás szabályozható részeit teljesen leszabályoztuk – osztva azzal a beépített világítási teljesítménnyel, amely akkor adódik, ha valamennyi lámpa teljes fényerőséggel működik. 2. Többletpontot kell adni, ha a teljesítménysűrűségek kisebbek a fenti 2. követelmény táblázatában megadott értékek 90%-ánál, vagy – alternatívaként – ha a normalizált teljesítménysűrűségek kisebbek a fenti 3. követelmény táblázatában megadott értékek 90%-ánál. Ellenőrzés: A vonatkozó fenti követelményben specifikált számítás.


Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 9(42) Alapkövetelmények Átfogó követelmények 3.3 Az EU-nak a beltéri világítás installációjára vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei TÁRGY TÁRGY Tartalék és új világítási rendszerek energiahatékony installálása Tartalék és új világítási rendszerek energiahatékony installálása vagy meglévő felújítása vagy meglévő felújítása KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK Új vagy felújított világítási rendszer installálása esetén az ajánlatÚj vagy felújított világítási rendszer installálása esetén az ajánlattevőnek demonstrálnia kell, hogy a szerelést olyan személyek tevőnek demonstrálnia kell, hogy a szerelést olyan személyek fogják elvégezni, akik legalább 3 év gyakorlattal rendelkeznek fogják elvégezni, akik legalább 3 év gyakorlattal rendelkeznek világítási rendszerek installálásában és/vagy megfelelő szakvilágítási rendszerek installálásában és/vagy megfelelő szakképesítésük van elektromos vagy épületgépészeti területen, vagy képesítésük van elektromos vagy épületgépészeti területen, vagy valamilyen professzionális világítási testületnek tagjai. valamilyen professzionális világítási testületnek tagjai. Ellenőrzés: Az ajánlattevő listát kell benyújtson a projektért feleEllenőrzés: Az ajánlattevő listát kell benyújtson a projektért felős személyekről, a vezetőkkel együtt, feltüntetve az iskolai véglelős személyekről, a vezetőkkel együtt, feltüntetve az iskolai végzettséget, szakmai képzettséget és a vonatkozó gyakorlatot. A listá- zettséget, szakmai képzettséget és a vonatkozó gyakorlatot. A listának az alvállalkozók alkalmazottait is tartalmaznia kell, ha a mun- nak az alvállalkozók alkalmazottait is tartalmaznia kell, ha a munkát alvállalkozók végzik. A vállalkozó az ajánlattevő által az utolsó kát alvállalkozók végzik. A vállalkozó az ajánlattevő által az utolsó 3 év alatt installált világítási rendszerek listáját is át kell, hogy adja. 3 év alatt installált világítási rendszerek listáját is át kell, hogy adja. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓ MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓ 1. Az ajánlattevőnek a következőket kell benyújtania az új vagy 1. Az ajánlattevőnek a következőket kell benyújtania az új vagy felújított világítási installációkhoz: felújított világítási installációkhoz: ● Lámpatestek szétszerelési utasításai ● Lámpatestek szétszerelési utasításai ● Instrukciók a lámpák kicserélésére és arra nézve, hogy milyen ● Instrukciók a lámpák kicserélésére és arra nézve, hogy milyen lámpákat lehet használni a lámpatestekben a megadott teljesítmény- lámpákat lehet használni a lámpatestekben a megadott teljesítménysűrűségek megnövekedése nélkül sűrűségek megnövekedése nélkül ● A világításszabályozók működtetésével és karbantartásával ● A világításszabályozók működtetésével és karbantartásával kapcsolatos instrukciók kapcsolatos instrukciók ● Útmutatások az érzékelők számára, amelyek megadják, hogyan ● Útmutatások az érzékelők számára, amelyek megadják, hogyan kell beállítani érzékenységüket és késleltetésüket, valamint tanákell beállítani érzékenységüket és késleltetésüket, valamint tanácsok, hogy hogyan lehet a legjobban elvégezni ezeket a benntarcsok, hogy hogyan lehet a legjobban elvégezni ezeket a benntartózkodók igényeinek kielégítésére anélkül, hogy túlzottan megtózkodók igényeinek kielégítésére anélkül, hogy túlzottan megnövekedne az energiafogyasztás. növekedne az energiafogyasztás. ● Útmutatások a fényérzékelővel összekötött szabályozók számára, ● Útmutatások a fényérzékelővel összekötött szabályozók számára, amelyek megadják, hogyan kell újrahitelesíteni és beállítani őket – amelyek megadják, hogyan kell újrahitelesíteni és beállítani őket – pl. a helyiség elrendezésére tekintettel. pl. a helyiség elrendezésére tekintettel. ● Útmutatások az időkapcsolókhoz, amelyek megadják, hogyan ● Útmutatások az időkapcsolókhoz, amelyek megadják, hogyan kell beállítani a kikapcsolási időket, illetve tanácsokat, hogy hogyan kell beállítani a kikapcsolási időket, illetve tanácsokat, hogy hogyan lehet a legjobban elvégezni ezeket a benntartózkodók lehet a legjobban elvégezni ezeket a benntartózkodók igényeinek igényeinek kielégítésére anélkül, hogy túlzottan megnövekedne az kielégítésére anélkül, hogy túlzottan megnövekedne az energiafogyasztás energiafogyasztás Ellenőrzés: Az ajánlattevőnek írásos instrukciókat kell átadnia a Ellenőrzés: Az ajánlattevőnek írásos instrukciókat kell átadnia a ajánlatkérő részére ajánlatkérő részére SZERZŐDÉSTELJESÍTÉSI KLAUZULÁK SZERZŐDÉSTELJESÍTÉSI KLAUZULÁK 1. A vállalkozónak biztosítania kell, hogy az új és felújított világí- 1. A vállalkozónak biztosítania kell, hogy az új és felújított világítási berendezések és szabályozók megfelelőképpen működjenek és tási berendezések és szabályozók megfelelőképpen működjenek és a kívántnál ne használjanak fel több energiát. a kívántnál ne használjanak fel több energiát. ● A jelenlétérzékelők érzékenységét és időkésleltetését megfelelő ● A jelenlétérzékelők érzékenységét és időkésleltetését megfelelő szintekre kell beállítani úgy, hogy a benntartózkodók igényeit szintekre kell beállítani úgy, hogy a benntartózkodók igényeit túlzott energiafogyasztás nélküli lehessen kielégíteni. túlzott energiafogyasztás nélküli lehessen kielégíteni. ● Ellenőrizni kell, hogy a jelenlétérzékelők megfelelőképpen ● Ellenőrizni kell, hogy a jelenlétérzékelők megfelelőképpen működnek-e és elég érzékenyek-e a benntartózkodók tipikus működnek-e és elég érzékenyek-e a benntartózkodók tipikus mozgásainak detektálásához. mozgásainak detektálásához. ● A fényérzékelőket úgy kell kalibrálni, hogy azok biztosan ● A fényérzékelőket úgy kell kalibrálni, hogy azok biztosan lekapcsolják a világítást, ha elegendő a napfény. lekapcsolják a világítást, ha elegendő a napfény. ● A fényszabályozókat úgy kell kalibrálni, hogy a helyiségben ● A fényszabályozókat úgy kell kalibrálni, hogy a helyiségben megkívánt szinten lehessen tartani a természetes és az elektromos megkívánt szinten lehessen tartani a természetes és az elektromos fény együttes szintjét. fény együttes szintjét. ● Az időkapcsolókat a benntartózkodók igényeinek megfelelő ● Az időkapcsolókat a benntartózkodók igényeinek megfelelő kikapcsolási időkre kell beállítani anélkül, hogy az energiafogyasz- kikapcsolási időkre kell beállítani anélkül, hogy az energiafogyasztás túlzottan megnövekedne. tás túlzottan megnövekedne. ● Ellenőrizni kell a jelenlétérzékelős kapcsolók és dimmerek be● Ellenőrizni kell a jelenlétérzékelős kapcsolók és dimmerek bekötését biztosítandó, hogy megfelelőképpen szabályozzák a kötését biztosítandó, hogy megfelelőképpen szabályozzák a helyiségen belüli területeket. helyiségen belüli területeket. HOLUX – Beltéri világítás zöld közbeszerzési követelményei 2012 p.9

Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 10(42) Ha a térbe belépve a világításszabályozók nem elégítik ki valamennyi fenti követelményt, a vállalkozónak be kell állítania és/vagy újra kell kalibrálnia a szabályozókat úgy, hogy megfelelőképpen működjenek. Ellenőrzés: A vállalkozó nyilatkozata arról, hogy a vonatkozó beállítások és hitelesítések megtörténtek.

Ha a térbe belépve a világításszabályozók nem elégítik ki valamennyi fenti követelményt, a vállalkozónak be kell állítania és/vagy újra kell kalibrálnia a szabályozókat úgy, hogy megfelelőképpen működjenek. Ellenőrzés: A vállalkozó nyilatkozata arról, hogy a vonatkozó beállítások és hitelesítések megtörténtek.

2. A vállalkozónak biztosítania kell, hogy a világítási berendezések (lámpák, lámpatestek és világításszabályozók) felszerelése pontosan az eredeti tervben előírtak szerint történt. Ellenőrzés: A felszerelt világítási berendezések jegyzéke a mellékelt gyártói számlákkal vagy szállítólevelekkel együtt és annak igazolása, hogy a berendezés egyezik az eredetileg specifikálttal. Megjegyzés: Ennek a szerződésteljesítési pontnak az a célja, hogy kiküszöböljük a gyenge világítási termékek helyettesítését az installáció fázisában. Ahol a helyettesítés elkerülhetetlen, mivel az eredetileg specifikált termékek nem kaphatók, a vállalkozónak egy cserejegyzéket és egy olyan számítást kell összeállítania, amely megmutatja, hogy a helyettesítő termékekkel végzett installáció még kielégíti a fenti 3.2 pontban megadott megfelelő világítástervezési követelményt.

2. A vállalkozónak biztosítania kell, hogy a világítási berendezések (lámpák, lámpatestek és világításszabályozók) felszerelése pontosan az eredeti tervben előírtak szerint történt. Ellenőrzés: A felszerelt világítási berendezések jegyzéke a mellékelt gyártói számlákkal vagy szállítólevelekkel együtt és annak igazolása, hogy a berendezés egyezik az eredetileg specifikálttal. Megjegyzés: Ennek a szerződésteljesítési pontnak az a célja, hogy kiküszöböljük a gyenge világítási termékek helyettesítését az installáció fázisában. Ahol a helyettesítés elkerülhetetlen, mivel az eredetileg specifikált termékek nem kaphatók, a vállalkozónak egy cserejegyzéket és egy olyan számítást kell összeállítania, amely megmutatja, hogy a helyettesítő termékekkel végzett installáció még kielégíti a fenti 3.2 pontban megadott megfelelő világítástervezési követelményt.

Magyarázó megjegyzések A világítási rendszerek közbeszerzésénél az ajánlatkérők különálló szerződéseket köthetnek különböző vállalkozókkal (pl. külön a tervezésre, a berendezések szállítására és a szerelésre). Ilyen esetekben a különböző vállalkozóknak különböző követelményeknek kell megfelelniük. Odaítélési szempontok: Az ajánlatkérőknek a szerződés megjegyzés rovatában és az ajánlati dokumentumokban meg kell adniuk, hogy hány pluszponttal jutalmazzák az egyes odaítélési követelményeket. A környezetvédelmi odaítélési szempontok együttesen az összes rendelkezésre álló pontoknak legalább 15%-át kell, hogy adják. A lámpák fényhasznosítási kritériuma: A környezettudatos tervezésre vonatkozó Ecodesign követelmények szabványokat állítanak fel a lámpák fényhasznosítására, előírásszerűen a piacon elhelyezendő lámpákra nézve. Ezek a szabványok még szigorúbbak lesznek 2012 áprilisában. Bizonyos lámpatípusokra az Ecodesign követelmények szigorúbbak lehetnek, mint a fenti 1a és 1b lámpakövetelményben megadott energiaosztály minimális fényhasznosítása. Teljesítménysűrűség-kritériumok: Ha új világítást szerelnek fel egy vegyes felhasználású épület egészében, az ajánlatkérő – belátásától függően – előírhatja, hogy az épület minden egyes része elégítse ki a vonatkozó 2. teljesítménysűrűségi követelményt, vagy alternatívaként felállíthat egy általános teljesítménysűrűségi követelményt is az egész épületre a különböző

felhasználási típusú területek súlyozott átlagát véve alapul. Ha egy szokatlan téregyüttes keverékével vagy olyan területekkel rendelkező épület egészében szerelnek fel új világítási rendszert, amelyek szokatlanul nagy megvilágítást igényelnek a látási feladatok miatt, avagy olyan épületről van szó, amely nem szerepel a fenti 2. tervezési követelményben, az ajánlatkérő – megítélésétől függően – előírhatja, hogy az épület minden területe elégítse ki a 3. tervezési követelményben megadott vonatkozó normalizált teljesítménysűrűséget, vagy alternatívaként felállíthat egy általános világítási teljesítmény-célt is az egész épületre úgy, hogy az egyes területekre adódó teljesítményértékeket megszorozza a terület normalizált teljesítménysűrűségi kritériumával és a területét és megvilágítását elosztja 100zal. Világításszabályozók: A világításszabályozók felszerelése előtt az ajánlatkérőnek informálnia kell a szerelést végzőt arról, hogy milyen célra és milyen sűrűséggel használják a területet, és meg kell adnia az adott világításszabályozással kapcsolatos minden követelményt, beleértve a biztonsági követelményeket is. A biztonsági szempontokat nem szabad eltúlozni; a nyilvánvaló veszélyektől mentes területeken helyesen felszerelt fényérzékelők hatékonyan fognak működni a benntartózkodók veszélyeztetése nélkül. Bizonyos okokból gyakran bekapcsolva lehet hagyni kis fényű világítást kulcsfontosságú helyeken, például lépcsőházakban –, miközben a világítás döntő részét lekapcsolják. A világításszabályozás kritériuma mindössze minimális gondoskodásra terjed ki,


ezért gyakran költséghatékony lehet az ajánlattevő számára további szabályozók specifikálása. A terület igényeitől és használatának gyakoriságától függően ezek a következők lehetnek: ● napfényfüggő kapcsolás vagy fényszabályozás egyéb, természetes fényt kapó helyeken, valamint recepcióknál és közlekedő területeken; ● valamely tér részeinek jelenlét-érzékelőkkel való ellátása, ahol ezek a területek hosszabb időszakokra kiürülnek; ● egyedi jelenlétérzékelős szabályozást használó kapcsolás vagy dimmelés, feltéve, hogy rugalmas – IR-jellel működő – szabályozókat használnak; ● időkapcsolók használata, ahol csak beállított idő alatt van szükség világításra (pl. múzeumokban vagy más, kötött nyitvatartású épületekben); ● időkésleltetős kapcsolás, ahol csak meghatározott időtartamok alatt van szükség világításra, pl. vitrinek szemlélése során; ● kulcsos (kártyaleolvasós) kapcsolók használata, pl. növénytermesztő helyiségekben vagy szállodai hálószobákban, ahol a világítás csak a kártyával történt aktivizálással kapcsolódik be. Karbantartás: A világítás rendszeres karbantartást igényel annak érdekében, hogy a megkívánt megvilágítási szinteket továbbra is fenn lehessen tartani. Az idő előrehaladtával a legtöbb lámpatípusnak csökken a fényárama, majd meghibásodik, a lámpatestek és a helyiségek felületei pedig beszennyeződnek. A lámpa élettartamának vége felé egy fényrendszer eredeti megvilágítási szintjének van, hogy csak mindössze 60-80%-át képes előállítani.

Az EU beltéri világításra vonatkozó GPP zöld közbeszerzési követelményei 11(42) A hibás lámpák lecserélése mellett gondoskodni kell a lámpatestek és a helyiség felületeinek rendszeres tisztításáról is. A régi lámpákat, amelyeknek fénye az idő múlásával lecsökkent, ki kell cserélni, mielőtt teljesen tönkremennének. Költséghatékony lehet a csoportos csere is, amikor meghatározott program szerint valamenynyi fényforrást kicserélnek és minden lámpatestet megtisztítanak – különösen olyan helyeken, ahol a lámpák helyszíni cseréje nehéz és zavaró. Ahhoz, hogy megengedhető legyen a fényáram bizonyos csökkenése a rendszer öregedése folytán, a világítási rendszereket általában túlméretezik úgy, hogy induláskor gyakran 20-25%-kal nagyobb szintet szolgáltassanak a megvilágítás megkívánt karbantartási értékénél. A fényszabályozók automatikusan lecsökkentik a világítási rendszer fényáramát úgy, hogy a megvilágítás karbantartási értéke elérhető legyen a világítási rendszer teljes élettartama során. Ez energiamegtakarítást eredményez, különösen a világítási rendszer felszerelésének kezdeti szakaszában, amikor a lámpák és lámpatestek tiszták és nagy fényűek. A tipikus megtakarítás 10%. Költségszempontok Lámpák és lámpatestek Az épületek világításának költsége meghatározó kezd lenni az épületek energiaköltségében. Például egy tipikus lámpatest mindössze 50-100 euróba kerül. Ugyanakkor egy ilyen lámpatest 20 éves élettartama alatt, napi 8 órát üzemeltetve 400500 eurónyi elektromos energiát fogyaszt

(10 eurócent/kWh feltételezése mellett). Emiatt rendszerint költséghatékony drágább lámpatestet használni még akkor is, ha az csak 10-20%-kal nagyobb hatásfokú. A nagyobb hatásfokú lámpatestek használata néha lehetővé teszi, hogy kevesebb lámpatestet kelljen felszerelni, amivel beruházási tőkét lehet megtakarítani. Az energiahatékony lámpáknak hosszabb az élettartama a nekik megfelelő hagyományos izzólámpák és volfrámszálas halogénlámpák élettartamánál, ami karbantartási költséget és energiát takarít meg. Ha egy mélysugárzóba szerelt 35W-os volfrámszálas halogénlámpát jó minőségű, vele egyenértékű 11W-os LED-re cserélünk, a jelenlegi árakon ez 50-80 euró többletköltséget jelent. 10 év alatt, napi 8 órás üzemeltetés alatt azonban kb. 70 eurót lehet megtakarítani a villanyszámlában. Ezalatt a LED-et nem kell kicserélni, a halogénlámpát azonban igen, méghozzá 14-szer. S noha a halogénlámpák olcsók, a cserét végzők költsége korántsem. Világításszabályozók A világításszabályozók igen költséghatékonyak lehetnek, tipikus megtérülésük 2-4 év, ha meglévő világítási rendszerhez csereként használják őket. Új világítási rendszerek esetén a korszerű világításszabályozók felszerelésének költsége ugyanakkora lehet, mint egy hagyományos kézi szabályozó rendszeré. Ennek az az oka, hogy ilyenkor nincs szükség a falra szerelt kapcsolókat bekötni. Az automatikus világításszabályzókkal 30-40% villamosáram-költség takarítható meg járulékos beruházási költség nélkül.


A szabályzók még akkor is képesek energiát megtakarítani, ha a világítást csak rövid időszakokra kapcsolják le. Az csak legenda, hogy a lámpák egy csomó energiát fogyasztanak el bekapcsoláskor; többnyire ez csupán a néhány másodperces normál működés során elfogyasztott energiának felel meg. Ha nem LED-ekről van szó, akkor a gyakori ki-be kapcsolás azonban csökkentheti a lámpa élettartamát. Fénycsöveknél az 5-10 percre történő kikapcsolás általában költséghatékony megoldás (függ a fénycső teljesítményétől és a kapcsolás módjától). Az életciklus alatti költség Az ajánlatkérő opcionálisan életciklusköltségelemzés elvégzése mellett is dönthet, vagy megkívánhatja, hogy a vállalkozó végezzen el ilyet. Egy ilyen elemzésnek tartalmaznia kell az installáció kezdeti költségét, a világítási rendszer becsült élettartamát, a lámpák csereköltségét és becsült élettartamát és a világításnak az élettartam során adódó energiaköltségét. Az ajánlatkérőnek meg kell adnia az elektromos áram tarifáját és emelkedésének ütemét, valamint a beruházások kamatait. Példaértékű megközelítést részletez a Svéd Környezetvédelmi Tanács beltéri világítási termékekre vonatkozó közbeszerzési követelményei5 c. anyag, amely egy számítóeszközhöz linkelődik. A SMART-SPP projekt is kifejlesztett egy ilyen eszközt6. 5 A Svéd Környezetvédelmi Tanács beltéri világítási termékekre vonatkozó közbeszerzési követelményei, 2.0 változat, 2011. jan. 18; www.msr.se/en/green_ procurement/criteria/Office/Lighting-products/ 6 SMART SPP – Innováció fenntartható beszerzéssel; www.smart-spp.eu/

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 12(42) (Forrás: ec.europa.eu/environment/gpp, 2012. február.)

1. Bevezetés Az Európai Bizottság1 különböző termékekre és szolgáltatásokra kidolgozta az EU általános zöld közbeszerzési kritériumait. A zöld közbeszerzés önkéntes intézmény. A jelen technikai háttérjelentés a „beltéri világítás” termékcsoportra vonatkozik. A „beltéri világítás” az épületekben lévő világítási rendszerek minden aspektusát lefedi, néhány olyan speciális világítási alkalmazás kivételével, amelyeket az alábbi 2.2. fejezetben soroltunk fel. Az épületekben felszerelt lámpákat, előtéteket, lámpatesteket és világításszabályozókat tartalmazza. Ez egy különösen fontos terület a zöld közbeszerzés számára, főként a világítási rendszerektől származó jelentős energiafogyasztás és CO2-kibocsátások okán. A jelentés háttérinformációval szolgál a beltéri világítás környezetvédelmi hatásáról, és vázolja azokat a kulcsfontosságú európai rendeleteket, amelyek befolyásolják ezt a termékcsoportot, majd ismerteti a meglévő szabványokat és Ecolabel címkézéseket, amelyek ezeket a technológiákat érintik. Végezetül körvonalazza az érveket, amelyek azt a „mag és átfogó” környezettudatos beszerzést illetik, amelyre az EU zöld közbeszerzési kritériumait javasoljuk. A jelentés az EU zöld közbeszerzési kritériumainak kísérő dokumentuma, amely tartalmazza a javasolt beszerzési kritériumokat, és kiegészítő információkat ad a zöld tenderspecifikációkra, – ezért a két dokumentum párhuzamosan, együtt tanulmányozandó..

2. Definíció, hatáskör és háttér 2.1 Termékleírás A beltéri világítás definíció szerint az épületekben felszerelt lámpákat, előtéteket, lámpatesteket és világításszabályzó eszközöket tartalmazza. Azt javasoljuk, hogy bizonyos speciális világítástípusokat mentsünk fel a zöld közbeszerzési kritériumok hatálya alól az alábbiakban definiáltak szerint. 2.2 Beltéri világításhoz tartozó termékek E jelentés céljaira a beltéri világítás definíció szerint az épületek belsejében felszerelt lámpákat, lámpatesteket és világításszabályozó eszközöket foglalja magában. A zöld közbeszerzési

kritériumok nem terjednek ki a következő speciális világításokra: ● színes világítás ● vitrinvilágítás múzeumok és művészeti galériák számára ● tartalékvilágítás menekülési útvonalakhoz ● megvilágított reklámfeliratok ● gépekhez vagy berendezésekhez rögzített világítás ● növénytermesztéshez alkalmazott világítás ● sportesemények TV-közvetítéséhez szükséges világítás ● speciális világítási igényekkel rendelkező látássérültek számára készült világítás ● olyan műemlékek vagy történeti épületek világítása, amelyeket nem alakítottak át kereskedelmi célokra ● speciális egészségügyi világítás vizsgálatok vagy műtétek elvégzéséhez, pl. kórházakban, egészségügyi központokban vagy orvosi/fogorvosi rendelőkben ● színpadvilágítás színházakban és TVstúdiókban A zöld közbeszerzés a világítással kapcsolatos beszerzések széles skáláját öleli fel, a cserelámpák vásárlásától egy egész új – lámpatesteket és világításszabályozó eszközöket tartalmazó – világítási rendszer tervezéséig és felszereléséig. 2.3 Világítási terminológia Ez a fejezet meghatározza azokat a kifejezéseket, amelyek leírják a világítás jellemzőit, tulajdonságait és működését. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket az EN 12665 európai szabvány alapján: Világítástechnikai kifejezések definíciója Fényáram (Luminous flux) [lm] A fényáram megadja egy fényforrás által kibocsátott teljes fény mennyiségét. Mértékegysége a lumen [lm]. A lámpák névleges értékének az 1000 órás élettartamnál adódó fényáramot tekintik. Példák: ● A gyertya lángja kb. 12 lm-nek felel meg. ● Egy standard 60W-os izzólámpa2 névleges fényárama 720 lm. ● Egy 11W-os kompakt fénycső fényárama 600 lm. ● Egy 36W-os fénycső névleges fényárama 3300 lm.


Energiafogyasztás (Energy consumption) [kWh] Egy lámpa által bizonyos idő alatt elfogyasztott elektromos energia mennyiségét kWh-ban fejezik ki. Például egy 100W-os izzólámpa 10 óra alatt (10 óra x 100W = 1000Wh, azaz 1 kWh) elektromos energiát vesz fel. A világításhoz használt elektromos energia mennyiségét az egy év alatt elfogyasztott értékkel (kWh/év) mérik. Watt [W] – A fényforrások által elfogyasztott elektromos energiát wattban [W] mérik. A bevezetett energia egy része fénnyé (látható sugárzássá) alakul át, a többit (hő és villamosenergia-) veszteségnek tekintjük. Például az izzólámpák a felvett elektromos energiának 95%-át hővé alakítják át és csak 5%-át alakítják át fénnyé, míg a fénycsövek és LED-ek tipikusan a bemenő elektromos energia 80%-ából állítanak elő fényt, s 20%-ából keletkezik veszteségi hő és előtétveszteség. Teljesítménytényező (Power factor) [cos φ] – Az izzólámpától eltérő fényforrásoknál a feszültség és az áram hullámformája nincs pontosan fázisban egymással, ezért a feszültség és az áramkörben folyó áram szorzata nagyobb lehet, mint a wattok értéke. Ilyen esetekben a watt reprezentálja a hatásos, míg a volt és amper szorzata a látszólagos teljesítményt. A teljesítménytényező a hatásos és a látszólagos teljesítmény abszolút értékének a hányadosa. A kis teljesítménytényező megnöveli az áramterhelést és az energiafogyasztást. A nagyteljesítményű lámpaáramkörök többségét úgy tervezik, hogy a teljesítménytényező nagyobb legyen 0,85-nál. Fényhasznosítás (Efficacy “lumens per watt”) [lm/W] – A fényforrások fényhasznosítása a fényáram és a felvett teljesítmény hányadosa, mértékegysége: lm/W. Minél nagyobb a fényhasznosítás, annál nagyobb energiahatékonyságú a fényforrás vagy a világítási rendszer. Például egy 60W-os izzólámpa fényhasznosítása 12 lm/W, egy 11W-os kompakt fénycsőé 55 lm/W, egy 36W-os fénycsőé pedig 91 lm/W. Az utóbbi szám a fényforrás fényhasznosítása, amibe nem értendő bele a fénycső működtetéséhez szükséges előtét által felvett teljesítmény (lásd lejjebb).

1 http://www.ec.europa.eu/environment/gpp 2 Ezek a leghagyományosabb lámpák, néha vofrámszálas izzólámpáknak nevezik őket.

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 13(42) Lámpatest fényhasznosítása (Luminaire efficacy) [lm/W] – A lámpatest hatásfoka a teljes lámpatest fényárama osztva a fényforrások és előtétek által felvett teljes teljesítménnyel, ami nem más, mint a fényforrás fényhasznosítása szorozva a lámpatest optikai hatásfokával (LOR) (lásd lejjebb). Mértékegysége: lm/W. Optikai hatásfok (Light output ratio, LOR) – Egy lámpatest hatásfokának alapvető mértéke az optikai hatásfok (LOR), amely a lámpatest által kibocsátott fény és a benne lévő fényforrások fényáramának a hányadosa. Értéke függ a felhasznált anyagok minőségétől, valamint a lámpatest alapvető konstrukciójától. Például az általános irodai világításra használt lámpatestek LOR értéke tipikusan 0,5 és 0,9 közé esik. Világítási hatásfok (Utilisation factor, UF) – A lámpatest hatásfoka (UF) a fényforrások által kibocsátott fénynek az a részaránya, amely akár közvetlenül, akár reflexió útján elér egy adott síkot, pl. a vízszintes munkasíkot. Figyelembe veszi a helyiség tulajdonságait, alakját, felületeinek reflexiós tényezőjét és a lámpatest jellemzőit. A nagy hatásfok azt jelzi, hogy a fény nagy része eléri a vízszintes felületet, vagy hogy csak kis része jut a falakra vagy a mennyezetre. Fényminőség – színvisszaadás (Light Quality – Colour Rendering (Ra) – A színvisszaadás a fényforrásnak az a képessége, hogy hogyan képes megmutatni a felület valódi színeit, rendszerint volfrámszálas izzólámpával vagy napfény fehér fényű fényforrással összehasonlítva. Az Ra színvisszaadási indexszel mérik. A 0 érték azt jelenti, hogy lehetetlen felismerni a színeket, a 100 pedig azt, hogy nincs színtorzítás. A legtöbb beltéri világítási alkalmazáshoz legalább 80-as értéket javasolnak. Fényforrás fényáram-stabilitási tényezője (Lamp Lumen Maintenance Factor, LLMF) – A fényforrások fényárama az idő előrehaladtával csökken, ezt mérjük a fényforrások fényáramstabilitási tényezőjével, azaz a fényforrás által élettartamának adott időpontjában kibocsátott fényáramnak és a kezdeti fényáramnak a hányadosával.

EN 12665 – Világítási rendszer komponenseinek definíciói3 1. Fényforrás, lámpa (Lamp): „optikai – rendszerint látható – sugárzás előállítására készített forrás” 2. Előtét (Ballast): „a tápforrás és egy vagy több kisülőlámpa közé kapcsolt eszköz, amely főként a fényforrás(ok) áramának meghatározott értékre történő korlátozására szolgál” (1. ábra). Megjegyzendő, hogy az előtét4 beépítése a tápfeszültség átalakítására, a teljesítménytényező korrigálására (fázisjavításra – A Szerk.) és egymagában vagy gyújtóval kombinálva a fényforrás(ok) begyújtásához szükséges feltételek előállítására is szolgálhat. 3. Lámpatest (Luminaire): „olyan eszköz, amely egy vagy több fényforrásból származó fény elosztását, szűrését vagy átalakítását végzi, és amely – magukat a fényforrásokat kivéve – tartalmazza az összes olyan alkatrészt, amely a fényforrások rögzítéséhez és védelméhez kell, és – ahol szükséges – áramköri kiegészítőket is a fényforrásoknak az elektromos tápforráshoz való csatlakoztatásához alkalmas eszközökkel együtt” (2. ábra)

1. ábra – Gyújtót is tartalmazó előtét. Ilyen előtétet szerelnek általában a fénycsöves lámpatestekbe.

2. ábra – Tipikus – fénycsöveket, reflektort és előtétet tartalmazó (nem láthatók) – irodai lámpatest

2.4 Beltéri világítás komponensei

Fényforrás túlélési tényezője (Lamp Survival Factor, LSF) – Az összes fényforrásból adott időben, meghatározott körülmények között és meghatározott kibe kapcsolási gyakoriság mellett még működő egyedek részaránya.

Fényforrások és előtétek A középületekben a világítást többnyire fénycsövek adják. A fénycsövek olcsók és megbízhatóak; kevésbé kápráztatnak, mint a kisebb méretű, nagyobb fényű fényforrások; könnyen kapcsolhatók és dimmelhetők; és az új típusok igen nagy fényhasznosításúak – jó színvisszaadás mellett.

A beltéri világítás komponenseinek definícióját a következő táblázatban ismertetjük.

a) Sokféle átmérőjű fénycső létezik. A régi T12-es (38 mm átmérőjű) fénycsöveket a


legtöbb célra T8-as (26 mm átmérőjű) és T5-ös (16 mm átmérőjű) típusokkal helyettesítik. A T8-as típusok kb. 10%-kal nagyobb – tipikusan 80-95 lm/W – fényhasznosításúak, és a legtöbb meglévő lámpatest esetén alkalmasak a T12-es típusok lecserélésére – különösen azoknál, amelyek kapcsolós gyújtóval ellátott előtétet tartalmaznak (ezeknek a lámpatesteknek kis, hengeres gyújtójuk van). Lehet azonban, hogy néhány régebbi előtéttípus nem működik T8-as fénycsövekkel együtt. A T5-ös fénycsöveket úgy konstruálták, hogy melegebb állapotban működjenek, mint a T8-as változatok, ami zárt lámpatestek esetén nagyobb fényhasznosítást eredményez. Rövidebbek a T8-as fénycsöveknél, ezért olyan lámpatestekbe szerelhetők, amelyek kisebb mennyezeti rácsozatba illeszthetők. A kimondottan T5-ös fénycsövekhez tervezett lámpatestek a fényforrások kisebb méretei okán nagyobb hatásfokúak lehetnek. Hátrányt jelent a fénycső falának nagyobb fényessége, ezért fontos a jó káprázáskorlátozás. Mindezek alapján a T5-ös fénycsövekkel – speciális átalakító készlet nélkül – nem lehet egyszerűen lecserélni a meglévő T8 és T12-es lámpatestek fénycsöveit. A fentiek mind lineáris fénycsövek. Igen sokféle kompakt fénycső is kapható, amelyeknél a fényforrás méreteinek csökkentése érdekében a fénycsövet meghajlítják. Tipikus fényhasznosításuk 50-60 lm/W. b) Néha kompakt fénycsöveket használnak általános világításra is. A fénycső fényhasznosítása azonban általában nő a fénycső teljesítményével, ezért az egy vagy két lineáris fénycsövet tartalmazó lámpatestek általában nagyobb hatásfokúak, mint az ugyanolyan fényáramú, négy kompakt fénycsövet tartalmazók. Ugyanakkor a kompakt fénycsövek nagyon jól használhatók ott, ahol kisebb fényáramra vagy kis lámpatest-méretre van szükség. A fénycsövekhez a begyújtáshoz és a kisülés működés közbeni szabályozásához előtétre van szükség. A régebbi „magnetikus” (induktív – A Szerk.) előtétek tipikusan a névleges lámpateljesítmény kb. 20-25%-át veszik fel. Az elektronikus előtétek a fényforrást nagyfrekvencián üzemeltetik, ami megnöveli a fényforrás fényhasznosítását, így ugyanakkora fényáramot alacsonyabb lámpateljesítmény felvétele mellett lehet elérni. Egy nagyfrekvenciás áramkör teljes áramköri teljesítménye tipikusan 25%-kal 3 EN 12665 – Fény és világítás – Alapvető kifejezések és kritériumok a világítási követelmények specifikálásához 4 Angolul: „ballast” vagy néha „control gear”

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 14(42) kisebb, mint egy ugyanolyan fényáramot produkáló induktív előtétes fényforrásé. Ráadásul a nagyfrekvenciás elektronikus előtétek kiküszöbölik a villogást és a zajt. c) A volfrámszálas halogénlámpákat kis méretük és jó színvisszaadásuk okán széles körben használják spotfényekhez; sok típusuk beépített reflektorral készül. Nagyobb a fényhasznosításuk a hagyományos volfrámszálas izzólámpákénál, tipikusam 16-25 lm/W, de sokkal kisebb a fénycsövekénél. Emiatt nem javasolják őket a középületek legtöbb világítási feladatához, különösen nem terek általános világításához. A felfelé sugárzó volfrámszálas halogénlámpás lámpatesteket („fáklyákat”) sem javasolják, mivel nem elég jó a fényhasznosításuk és veszélyesen felmelegedhetnek a használat során. d) A LED-lámpák értékes alternatívát jelentenek energiahatékonyság és fényminőség tekintetében a volfrámszálas halogénlámpákkal és néhány kompakt fénycsővel szemben. A LED-ek irányított fényű fényforrások, ezért ideálisak kiemelő világításokhoz, de beépíthetők általános világítást szolgáló lámpatestekbe is. A LED-lámpák a melegfehértől a hidegfehérig különböző színárnyalatú és változatú fehér fényt állítanak elő. Általában igen hosszú az élettartamuk, ami lecsökkenti a karbantartási költségeket. A LED-eknek magasabb hőmérsékleteken általában rosszabb a teljesítőképessége, ezért lámpatesteiket hűtőbordákkal vagy ventilátorral kell ellátni a LED-ek hidegen tartása érdekében. Az anyag összeállítása idején a legáltalánosabb, kereskedelemben kapható melegfehér LED-es lámpatestek fényhasznosítása 40-60 lm/W. Ilyen fényhasznosítás mellett ahhoz, hogy egy szokásos 50W-os halogén reflektorlámpa 700 lm-es fényáramát előállítsuk, egy 12-14Wos LED-re lenne szükség. Néhány éven belül várható, hogy a LED-chipek fényhasznosítása akár 200 lm/W-ra is megnövekszik (jelenleg a modern fehér LED-ek már elérték a 100-150 lm/W értéket), így majd kisebb teljesítményű lámpák is képesek lesznek előállítani a megkívánt fénymennyiséget. Ami pedig a világítási rendszereket illeti, a LED alapúakat rugalmasabban lehet vezérelni a sugárzási szög, a fényszín, a fényszabályozás vagy a gyakori kapcsolás tekintetében más energiatakarékos fényforrásokhoz – pl. a kompakt fénycsövekhez – képest. Ezenkívül akár 70% energiamegtakarítás is elérhető, ha intelligens LED-es világítási rendszereket használunk volfrámszálas halogénlámpákkal megépítettek helyett.

e) Nagy terek – például előcsarnokok – megvilágítására és felfelé irányított világításra nagynyomású kisülőlámpákat (rendszerint nagynyomású nátrium- vagy fémhalogénlámpákat) használnak. A nagynyomású nátriumlámpáknak igen nagy a fényhasznosítása, de az általuk kibocsátott melegebb színárnyalatú fénynek gyengébb a színvisszaadása, ezért nem használják elterjedten középületekben. A fémhalogénlámpáknak jobb a színvisszaadása, ezért szélesebb körben használják őket ilyen helyeken. Egyik típusuk, a kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpák kis teljesítményű változatokban is készülnek, amelyek áruk, kirakatok világítására használhatók. A nagynyomású kisülőlámpák működtetéséhez előtétre van szükség; némelyikükhöz még gyújtó is kell. A teljes fényáram csak a bekapcsolás után néhány perccel érhető el, és a lámpák kikapcsolása után bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy az újragyújtáshoz elegendően lehűljenek, ami megnehezíti, hogy bizonyos formájú világításvezérlő eszközöket használjunk hozzájuk. Lámpatestek A fényforrásokat rendszerint lámpatestekben használják. A lámpatesteknek nagy hatása van a teljes világítási rendszer teljesítőképességére. Rossz hatásfokú lámpatestekkel a fényforrás által kibocsátott fénynek kevesebb mint a fele jut el a helyiségbe. A lámpatest hatékonyságának mértéke az optikai hatásfok (LOR), azaz a lámpatest által kibocsátott fény és a benne lévő fényforrások fényáramának a hányadosa. A gyakorlatban a különböző lámpatestek LOR értékei jelentősen eltérhetnek – még a hasonló kinézetűek esetében is. A LOR értéke függ a felhasznált anyagok minőségétől és a lámpatest alapvető konstrukciójától. Az általános irodavilágításhoz használt lámpatestek LOR értéke például tipikusan 0,5 és 0,9 között van. A LOR-nak két komponense van: a lefelé irányuló optikai hatásfok (Downward Light Output Ratio, DLOR) és a felfelé irányuló optikai hatásfok (Upward Light Output Ratio, ULOR). A DLOR a lámpatest által lefelé kibocsátott fény és a benne lévő fényforrások fényáramának a hányadosa. Egy mennyezetbe süllyesztett lámpatestből minden fény lefelé távozik, ezért a DLOR értéke megegyezik a LOR értékével. Ilyen lámpatesttel gyakran hatékonyan lehet vízszintes világítási feladatokat – például íróasztalok világítását – ellátni, habár a mennyezet sötétnek tűnhet, mivel nem kap közvetlen fényt, ami azt okozza, hogy nagyobb terület sötétnek látszik.


Az ULOR a lámpatest által felfelé kibocsátott fény és a benne lévő fényforrások fényáramának a hányadosa. A felfelé sugárzó lámpatestek ULOR értéke megegyezik a teljes LOR értékkel, vagy ahhoz nagyon közeli. A teret a menynyezetről visszavert fény világítja meg. Az ilyen felfelé sugárzó lámpatesteknek gyakran nagy a LOR értéke, de a látási feladat irányába lefelé sugárzott fény mennyisége kisebb a várhatónál, mivel a mennyezet a fény bizonyos részét elnyeli. Világításszabályozó eszközök A megfelelő világításszabályozó eszközök a világítási rendszerek fontos részét képezik. Lehetővé teszik az épületben tartózkodóknak, hogy lekapcsolják vagy visszafogottabbra állítsák a világítást, ha nincs rá szükség. Bizonyos típusú épületekben jelentős – akár 30-40%-nyi vagy még nagyobb – energiamegtakarítást is kínálnak. Igen sokféle típusuk van, amelyek egyedileg vagy kombinálva használhatók. A manuális szabályozó lehet billenőkapcsoló, nyomógomb, húzózsinóros kapcsoló, infravörös jellel, hanggal, ultrahanggal vagy telefonvezérlő jellel működtetett eszköz. A központi kézi kapcsolótáblával ellátott helyeken – pl. nagyterű irodákban – veszteség léphet fel, ha a helyiség bizonyos területei elegendő napfényt kapnak, míg mások nem, vagy ha bizonyos munkahelyeken nem dolgozik senki. Itt a lokalizált kapcsolás lehet előnyös, amit a lámpatestekre szerelt egyedei húzózsinóros kapcsolókkal vagy adókészülékkel működtetetett infravörös kapcsolókkal lehet megoldani. Mivel az emberek nem mindig jók a világítás lekapcsolásában, ha nincs rá szükség, időzített kapcsolást is fontolóra lehet venni. Jelentős energiamegtakarításra van lehetőség. Az időzített lekapcsolás a legjobban meglehetősen sok napfényt kapó területeken a legjobb, különben az ismételt bekapcsolgatás szokássá válhat. A lekapcsolás történhet a természetes szünetek alatt – pl. ebédidőben –, amikor a legtöbben amúgy is elhagyják a helyiséget. Az időzített kapcsolás hatékony lehet megszabott üzemórájú helyeken is, például iskolákban, szabadidős központokban, közösségi klubokban és éttermekben. A fényelektromos szabályozásnál a világítás a bejutó napfényre adott válaszként kapcsolódik be vagy ki, illetve változik az erőssége. A dimmelés általában több energiát takarít meg és kevésbé zavarja a benntartózkodókat. A fényforrásokat egyedi lámpatestenként vagy csoportosan kell kapcsolni vagy dimmelni a helyiségbe jutó

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 15(42) napfény mennyiségétől függően. Például az ablakokkal ellátott falhoz legközelebbi lámpasort általában a világítás többi részétől elkülönítve kellene szabályozni. A fényelektromos szabályozáshoz kézi felülszabályozót vagy legalább időkapcsolót kell beépíteni annak érdekében, hogy a világítást le lehessen kapcsolni, amikor a terület használaton kívül van. A jelenlétérzékelős kapcsolás jelentős energiamegtakarítást nyújt az időszakosan igénybevett területeken. A jelenlétérzékelővel ellátott „teljes kihasználtsági kapcsolat” olyan helyeken lehet különösen hasznos – pl. kórházakban –, ahol az emberek szállítanak dolgokat vagy védőruházatot viselnek. Ott is alkalmas, ahol nem várható el, hogy az emberek saját maguk szabályozzák a világítást, például folyosókon. Az irodákban azonban a távollét érzékelése gyakran jobb. Ilyenkor a jelenlétérzékelő csak lekapcsolja a világítást, a bekapcsolást manuálisan kell elvégezni. 2.5 Tervezés és installáció Új világítási rendszerre új épületben van szükség, vagy ha egy meglévő épületben olyan nagymérvű felújítást végeznek, amely a régi világítás leszerelését is maga után vonja. Ez a szerződő hatóságnak lehetőséget teremt arra, hogy egy kis energiájú világítási rendszert specifikáljon. A nagyobb fényhasznosítású fényforrások és lámpatestek használata nagyobb kezdeti beruházási költséget jelenthet, de az energiamegtakarítás jelentős lehet. Így egy hatékony rendszer hosszú távon sokkal olcsóbb lehet. A hatékonyabb fényforrásokon, előtéteken vagy lámpatesteken túl az energiahatékony világításhoz hozzátartozik az „ingyenes” világítás, a napfény is. Noha a napfény segítségével elérhető potenciális energiamegtakarítás óriási lehet, technikailag kihívást jelenthet a természetes fény elfogadható módon történő befogása, hasznosítása, ha figyelembe vesszük a napfénnyel kapcsolatos speciális problémákat: erős változékonyság, káprázásveszély és hőtermelődés. Mindenesetre a piacon jó technikai megoldások állnak rendelkezésre, és a napfény hasznosításával összefüggő járulékos tervezési költségeknél lényegesen nagyobbak azok az előnyök, amelyek használatából származnak. Az akár 70%os5 világításienergia-megtakarításon túl a napfénnyel megvilágított épületeket sokkal jobban preferálják a használóik, és vannak további előnyei is: a jobb egészség és a nagyobb termelékenység. Az új világítási rendszerek tervezését gyakran független tervező végzi, de maga

a világítás gyártója is végezheti, vagy bizonyos esetekben a szerződő hatóság saját csapata. Ugyanígy a szerelést rendszerint a vállalkozó végzi, de végezheti a világítás gyártója vagy a szerződő hatóság saját csapata is. A tervezést és a szerelést végezheti ugyanaz vagy más cég is. A tervezési fázisban fontos specifikálni a megfelelő fényforrásokat, előtéteket, lámpatesteket és világításszabályozó eszközöket az energiahatékony világítási rendszer biztosítása, valamint a szabványok és törvényi követelmények kielégítése érdekében. A szerelési fázisban fontos biztosítani, hogy a helyes berendezéseket építsék be; gyenge minőségű termékekkel történő helyettesítés veszélyeztetheti a rendszer teljesítőképességét és hatékonyságát. A rendszer beüzemelésére azért van szükség, hogy ellenőrizzük, hogy az elvártnak megfelelően működik-e, és hogy nincs-e szükség bizonyos világításszabályozó eszközök hitelesítésére vagy más beállítási eljárás elvégzésére. Az épületek használói és a létesítménymenedzserek megfelelő információkat igényelnek ahhoz, hogy megismerjék a rendszer működését és hogy elvégezhessék a beállításokat, ha szükséges.

3. Piaci hozzáférés Ez a fejezet az iroda- és lakásvilágítással kapcsolatos EuP Lot 8 és Lot 19 tanulmányokon alapuló piaci hozzáférési adatokra támaszkodik, amelyek viszont az Eurostat adatbázisait használták fel. A kigyűjtött információ halmozott módon Európa egész világítási piacát tükrözi, nem pedig a kormányzati beszerzéseket. Az Eurostat nem bontja egyedi szektorokra a világítási piacot, így nem adja meg például az iskolákban vagy kórházakban használt fényforrások darabszámát. 3.1 Fényforrások Az irodai világítással foglalkozó EuP Lot 8 jelentés6 és a lakásvilágítással kapcsolatos Lot 19 jelentés7 az EU 27 tagállamára az Eurostat adatbázisból a lineáris fénycsövekre, kompakt fénycsövekre, a halogénlámpákra és az általános világítási izzólámpákra gyűjtött össze adatokat. Az adatok az egész világítási piacra érvényesek. A teljes gyártási, import- és export-számokat használtuk fel a látszólagos fogyasztás kiszámítására. A Lot 8 és Lot 19 jelentések a 2003 és 2007 közötti időszak adataira támaszkodnak. Ugyanezeket a paramétereket használtuk az Eurostatból a legutóbbi évek trendjeinek vizsgálatához.


Fénycsövek A jelentésben szereplő adatok 434%-os növekedést sugallnak a kompakt fénycsövek látszólagos vásárlására a 2003-as 145 millió darab és a 2007-re érvényes 630 millió darab között – összhangban a gyenge fényhasznosítású izzólámpákról kompakt fénycsövekre történő piaci váltással. A lineáris fénycsövek vásárlása a 2003-as 250 millió darabról 2007-ben 400 millió darabra nőtt. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az EU 27 tagországa lineáris fénycsövek tekintetében nettó exportőr, míg kompakt fénycsövek tekintetében nettó importőr, főleg Kínából. Az EuP jelentés az Eurostat ugyanezen adatait használta fel a legutóbbi évek trendjeinek vizsgálatához. Az adatok azt mutatják, hogy a kompakt fénycsövek vásárlása 2008-ban és 2009-ben 685 millió darabos értékben kiegyenlítődni látszik. Halogénlámpák és általános világítási izzólámpák A jelentés 2003 és 2007 közötti adatai szerint mind a kisfeszültségű, mind a hálózati feszültségű halogénlámpákból megközelítőleg 300 millió darabot vásároltak. Ugyanakkor a jelentés azt is megállapítja, hogy az Eurostat elképzelhetően nem tartalmazza az összes halogénlámpa-eladást, mivel a többdarabos csomagolást 1 db lámpának tekinti, és a lámpatestekbe szerelt halogénlámpák értékesítését nem veszi figyelembe. Az Európai Lámpagyártók Szövetségétől (ELC) származó és az országok által jelentett értékesítésekből az látszik, hogy a halogénlámpák hozzájárulása az EU 27 tagállamában 24%-ra növelte a készletet 2006-ban. Az EU 27 tagországa nettó importőr a halogénlámpák tekintetében, főleg a Távol-Keletről. Az általános világítási izzólámpákra vonatkozó Eurostat-adatok ingadozást mutatnak a 2005-ös és 2007-es látszólagos fogyasztás tekintetében: 2005-ben megközelítőleg 1300 millió darab, 2006-ban 1060 millió (jóllehet az EuP jelentés ezt az adatot az ELC-től és a lámpagyártóktól kapott adatok alapján 1350 millióra növeli), 2007ben pedig 1250 millió darab értékesítéséről számolnak be. Az EuP jelentés azonban megállapítja, hogy a 2007-es gyártási adatok láthatóan egy mesterségesen nagy fo5 Waide P. ‘Light’s labour’s lost’, IEA Nemzetközi Energiaügynökség, 2006, („Lóvátett fény” – Szójáték, utalás Shakespeare: Lóvátett lovagok c. színdarabjára. – A Szerk.), http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/ 2006/light2006.pdf 6 EuP Lot 8 tanulmány: Irodavilágítás, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net 7 EuP Lot 19 tanulmány: Lakásvilágítás, VITO, 2009. okt., http://www.eup4light.net

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 16(42) gyasztási szám becsléséhez vezetnek. Az adatbázis 2008-ra és 2009-re vonatkozó ugyanezen adatai 950 millió darabra történő csökkenést mutatnak. A nem irányított fényű háztartási lámpák környezettudatos tervezésére vonatkozó 244/2009-es EuP rendelkezés hatással lesz az általános világítási izzólámpák EU-n belüli mennyiségére. Ezeket a gyenge fényhasznosítású lámpákat fokozatosan ki fogják vonni a piacról. 2012-re majdnem valamennyi általános világítási izzólámpa eltűnik a piacról. Lásd a 10.1. fejezetet! LED A LED-es világítás új és gyorsan fejlődő technológia, amely az elmúlt néhány év során belépett az általános világítás piacára. 2010-ben a LED-ek piaci behatolása Európában elérte a 7%-ot a világítási piaccal foglalkozó McKinsey tanulmány8 alapján. Ugyanezen tanulmány szerint a LEDek legfontosabb alkalmazási területe Európában az architekturális világítás, de a LED-es világítás piaci behatolása gyorsan nő és várható, hogy részesedésük Európa általános világítási piacán 2016-ra 45%, 2020-ra pedig 70% fölé fog emelkedni. Egy másik LED-es világítással foglalkozó tanulmány9 lassúbb növekedést jósol a LED-es lámpatestek világítási piacra történő behatolása vonatkozásában, részarányuk 2015-re a teljes lámpatest-piac 20%át érhetné el Nyugat-Európában és 12%-át Közép-Európában, 20%-os átlagos növekedést mutatva 2010 és 2015 között. Ugyancsak ez a tanulmány azt mutatja, hogy a LED-eknek Svédországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában nagyobb a piaci részesedése. Fényhasznosítás, színvisszaadás, színmegjelenítés és élettartam tekintetében eltérő teljesítőképességű LED-lámpák vannak jelenleg az európai piacon, ezért a LEDtermékek már életképes cserének számítanak a hagyományos világítás tekintetében egy sor alkalmazás esetén – amelyek közül a legjelentősebb az irányított fényű és a színváltós világítás. Jelenleg a LED-lámpák sikerrel helyettesíthetik a hagyományos volfrámlámpákat és volfrámszálas halogénlámpákat és fénycsövek alternatíváiként is használhatók lineáris elrendezésekben dekorációs és architekturális világításra és megvilágított reklámfeliratokhoz. Néhány tagország nemrégiben elindított kísérleti akciókat a LED-es világítás bel- és kültéri alkalmazásához. 3.2 Előtétek Az irodavilágítással foglalkozó EuP jelentés induktív és elektronikus előtéteket vizs-

gált. 2003 és 2004 közötti elemzésük azt mutatja, hogy az induktív előtétek fiktív fogyasztása jóval nagyobb, mint az elektronikus előtéteké. Az arány az eladott termékek szerint közelítőleg 85%:15%. Az eladási érték tekintetében azonban az eladások nagyságrendileg azonosnak tekinthetők. A jelentés azt is megállapítja, hogy az EU piacán értékesített induktív előtéteket többségükben az EU-ban gyártották, míg az elektronikus előtéteket zömmel importálták. Ugyanezeket a paramétereket az Eurostatból kigyűjtve az látszik, hogy az elektronikus előtétek értékesítése 2006-ban és 2007-ben egy közelítőleg 150 millió darabos csúcsra ugrott, mielőtt 2009-ben 72 millióra esett volna vissza. Ezek a számok ellentmondani látszanak az előtétekre vonatkozó direktíva hatásának, ami az elektronikus előtétek alkalmazásának ösztönzését illeti, és nem is biztos, hogy elég megbízhatóak. Az induktív előtétek forgalma 2006-ban 922 millió darabos csúcsot ért el, 2009-ben pedig 665 millió darab volt. Ez 2009-re a kétféle előtétre 89%:11% (induktív kontra elektronikus) arányt adna. 3.3 Lámpatestek Amint azt az EuP jelentés kifejti, lámpatestek tekintetében csak egy kevés fregmentált adat található az Eurostatban. Az irodavilágítással foglalkozó EuP jelentés az EU 15 tagországára 2000 és 2002 között egy átlagos adattal számol, és ennek alapján 10 millió darab lámpatestre 15% kompakt fénycső kontra 85% lineáris fénycső arányt állapít meg. Az EU 25 tagországára a népesség alapján 12 millió lámpatestet becsülnek. A lakásvilágítással foglalkozó jelentés a rendelkezésre álló korlátozott lámpatest-adatokkal számol, amelyek a következő felosztásból származnak: 5% asztali és iróasztali lámpa, ágy melletti olvasólámpa és állólámpa; 76% csillár és egyéb mennyezeti és falilámpa; 19% lámpa és (izzószálas és fénycsöves) lámpatest.

4. Kulcsfontosságú környezeti hatások A világítás élettartama számos különböző fázisában hatással van a környezetre: a. Gyártás. Ide a fényforrások és lámpatestek előállításnál felhasznált energia és nyersanyagok tartoznak. Veszélyes anyagok használata. b. Elosztás. A szállításból eredő kibocsátásokat és a csomagolás felhasználását tartalmazza.


c. Felhasználás. Elsősorban a világításra használt energiából származó széndioxidkibocsátások értendők ide. d. Élettartam vége. Ez a fényforrások hulladékkezelését követően kiszabaduló vegyi anyagokat – például higanyt – jelentheti. Hulladékképzés – hulladékkezelés. A lakásvilágításra és az irodai világításra vonatkozó EuP tanulmányok részét képező beltéri világítás kétféle értékeléséből azonban azt a következtetét lehet levonni, hogy a felhasználási fázisban adódó – elsősorban a fényforrásoktól származó, de az előtétektől is eredeztethető – energia-fogyasztás jelenti a fő környezeti hatást az ezzel összefüggő üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása okán10. Egyéb hatások a bizonyos fényforrástípusokban felhasznált vegyi és egyéb anyagokkal és következésképpen azok élettartam végén történő hulladékkezelésével függenek össze. Csak néhány tanulmány foglalkozott a beltéri világítás életciklus alatti hatásaival. A lakásvilágításra vonatkozó EuP Lot 19 és az irodavilágítással kapcsolatos EuP Lot 8 zárójelentés azonban e hatások becslésére „az energiát használó termékek kiértékelésére vonatkozó módszert” (MEEuP) alkalmazza. Ezt az adatot használtuk fel egyéb más forrásokból – nevezetesen a keHulladékkezelés Készletezés Gyártás Felhasználás: a környezeti hatás több mint 90%-a

Szállítás

3. ábra – A fényforrások környezetre gyakorolt hatása élettartamuk alatt (Forrás: European Lamp Companies Federation, 2005)

8 Lighting the way: Perspectives on the global lighting market (Az út megvilágítása: A globális világítási piac perspektívái), McKinsey & Company, 2011. aug.) http://img.ledsmagazine.com/pdf/Lightingthe way.pdf 9 LEDs and the lighting fixtures worldwide market (A LED-ek és a lámpatestek világpiaca), CSIL Centre for Industrial Studies, 2011. júl. 10 Ez hagyományos fosszilis energiatermelést tételez fel. Természetesen, ha a világítás jelentős mértékben újrahasznosítható anyagokból történő energiaelőállításból kapja az energiát, a globális felmelegedést okozó hatások csökkenthetők.

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 17(42) 1. táblázat – A fénycsövek tipikus higanytartalma


„A” „B” gyártócég gyártócég

„C” gyártócég

Lineáris T5, élettartama < 25 000 óra 1,4-1,9 mg 1,4 mg

2,5 mg

Lineáris T5, élettartama > 25 000 óra 1,4-2,5 mg 3,0 mg

4,0 mg

Lineáris T8, élettartama < 25 000 óra 2,5 mg

2,0-5,0 mg 4,0 mg

Lineáris T8, élettartama > 25 000 óra 4,6 mg

1,7-3,0 mg 4,0 mg

„D” gyártócég 3,2 mg 3,3-4,5 mg

T5 körfénycső

4,4 mg

7,0 mg

T9 körfénycső

30,0 mg

30,0 mg

Kompakt fénycső, beépített működtető nélkül

1,4-5,0 mg 1,4-4,3 mg 3,0 mg

Kompakt fénycső, beépített működtetővel

1,3-4,4 mg 1,2-5,0 mg 0,85-2,0 mg 3,5-4,6 mg

reskedelmi szövetségektől – származóakkal együtt a beltéri világítási termékek gyártása, felhasználása és végső hulladékkezelése környezeti hatásának kiértékeléséhez. A világításban használt fényforrások a legnagyobb hatást az Európai Lámpagyártók Szövetségétől származó 3. ábrán11 láthatóan a felhasználási fázisban fejtik ki. Ez a mindenfajta világításra érvényes ábra azt mutatja, hogy a környezeti hatás több mint 90%-a a világítás működtetése során elfogyasztott energiából és az üvegházhatást okozó gázok kapcsolódó kibocsátásából származik. Az energiafogyasztás környezeti hatása az energiatermelésből adódik, ahol fosszilis energiahordozókat – pl. olajat, földgázt vagy szenet – alakítanak át villamos energiává. Lámpatestek esetén a környezeti hatás többsége a gyártási és az élettartam végi fázisban jön létre. A különböző hatáskategóriák jelentősége – pl. az energiafelhasználás vagy a gyártási és élettartam végi fázisokban keletkező kibocsátások – a felhasznált anyagoktól függően változnak. A kulcsfontosságú környezeti hatásokat az alábbiakban részletesen fogjuk tárgyalni. 3,000

4,0 mg 1,8-4,6 mg

4.1 Gyártási fázis 4.1.1 A gyártás során használt anyagok Sokféle anyagot használnak a fényforrások, lámpatestek és előtétek gyártásánál: köztük főleg üveget, fémeket és műanyagokat. Súly tekintetében a legtöbb fényforrásnál az üveg a legfontosabb anyag (a teljes súly több mint 90%-a), a többi résztvevő a fejhez használt sárgaréz és a forrasztáshoz használt fémek (ón, ólom). Az előtétek azonban messze több fémet tartalmaznak: a teljes súlynak több mint 50%-a acéllemez, ezt követik a vörösréz és a műanyagok. Ami pedig a lámpatesteket illeti: átlagosan közel felerészben fémből (nagyrészt alumíniumból és némi vörösréz huzalból) készülnek, a másik felük műanyag. Noha bizonyos anyagok használata fontos a fényforrások élettartama alatti optimális teljesítőképességének és maximális energiahatékonyságának fenntartásához, a jelentős környezeti hatású anyagok használatát minden fényforrástípusnál a jelenleg éppen átdolgozás alatt álló 2002/95/EC RoHS direktíva szabályozza (lásd a 10.8. fejezetet). Az elmúlt néhány évtized során a lámpagyártók jelentős erőfeszítéseket

mg higany / Mlm.óra

1 40W-os normál izzólámpa 2 20W-os energiahatékony halogénlámpa 3 18W-os kompakt fénycső 4 6W-os retrofit LED-lámpa 5 36W-os halofoszfátos fénycső 6 32W-os háromsávos fénycső 7 28W-os T5 fénycső 8 400W-os fémhalogénlámpa 9 150W-os nagynyomású nátriumlámpa 10 180W-os kisnyomású nátriumlámpa

2,500 2,000 1,500 1,000

Energiatermelésből származó higany

0,500 0,000

tettek az optimális teljesítőképességű és minimális káros anyagot felhasználó fényforrások előállítására. A környezeti hatás tekintetében legfontosabb anyagnak a gázkisülőlámpáknál használt higany tekinthető. A gyártási folyamatoknál és a felhasznált anyagoknál bekövetkezett technikai tökéletesítések lehetővé tették a higany mennyiségének csökkentését anélkül, hogy ez káros hatással lenne a lámpák fényáramára vagy élettartamára. Például a fénycsövek higanytartalma több mint 90%-kal csökkent az utóbbi három évtizedben12. A kisülőlámpák higanytartalma jelentősen eltérhet a lámpa típusától függően. A lineáris és kompakt fénycsövek tipikus higanytartalma 1-5 mg, a körfénycsöveké pedig 4-30 mg. Az 1. táblázat mutatja a legfontosabb fénycsőfajták tipikus higanytartalmát. Ha a főként széntüzelésű erőművek energiatermelése során felszabaduló higanymennyiséget vesszük számításba, tény, hogy a higanyt tartalmazó fénycsövek – eltekintve a rövid élettartamú kompakt fénycsövektől – csökkentik az élettartamuk alatt így felszabaduló teljes higanymennyiséget az egyébként higanymentes izzólámpákkal összehasonlítva. Ez azért van, mert a higanyt tartalmazó fénycsövek kevesebb energiát használnak fel ugyanakkora fénymennyiség előállításához. A gyakorlatban ez igaz más gázkisülőlámpatípusokra is. A higanyt tartalmazó fényforrások másik tulajdonsága, hogy higany van a lámpa burájában egész élettartamuk alatt, amit az élettartam végén ki lehet nyerni. Ezzel szemben a kevésbé energiahatékony lámpák által elfogyasztott elektromos energia előállítása során a levegőbe kibocsátott higanyt nem lehet „befogni.” A 4. ábra a különböző fényforrástípustól az élettartamuk során (az erőműből és a fényforrásból) származó higanymennyiség látható.

Fényforrásból származó higany

1

2

3

4

5

6

7

8

4. ábra – A különböző fényforrástípusok alkalmazásával kapcsolatos higanymennyiségek (Forrás: European Lamp Companies Federation)


9

10

11 http://www.elcfed.org/1_health.html 12 Environmental aspects of lamps (Fényforrások környezeti hatásai), European Lamp Companies Federation, 2009. ápr., http://www.elcfed.org

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 18(42) Fontos, hogy a fényforrásokat megfelelőképpen kezeljük az élettartamuk végén. Ez általában benne foglaltatik az elektromos és elektronikus berendezések hulladékkezelésére vonatkozó WEEE direktívában, amelyet a jelentés 10. fejezetében körvonalazunk. A fényforrások élettartamának végén történő kezelés legfontosabb kérdése a higany és a felszabadult higanygőz. A higany speciális üzemekben kinyerhető a fényforrásokból, és ezt végre kell hajtani, ahol csak lehet. A fényforrásokat olyan létesítményekbe kell eljuttatni, amelyek rendelkeznek a fényforrások burájának eltávolításához és a higany megfelelő kinyeréséhez szükséges technológiával. A higanyon kívül a fényforrások típusuktól függően más anyagokat is tartalmaznak, például nátriumot és ólmot. Fontos, hogy ezen anyagok potenciális környezeti hatásait – például az ökotoxicitását – kezeljük, különösen az élettartam végi fázisban. Az EuP irodavilágítással foglalkozó tanulmányában13 megnevez bizonyos anyagokat, amelyeknek az élettartam bizonyos szakaszaiban különböző hatásai lehetnek. Azok a környezeti hatásfajták, amelyeknél az anyagoknak jelentős hatása lehet: az alumíniumgyártással összefüggő PAH (policiklikus aromás szénhidrogén) kibocsátás, a poliészter ház elégetéséből származó szemcsés anyag és a lámpatestek poliészter házának előállításával összefüggő eutrofizálódás (a vizek tápanyagokban, főként nitrogén- és foszforvegyületekben való gazdagodása – a Szerk.). A lámpatestek esetében például a gyártási fázis és az anyagok járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a termék élettartama során kifejtett környezeti hatásokhoz. Pont fordítva, mint a fényforrásoknál, ahol az elektromosenergia-fogyasztás következtében a legfontosabb a felhasználási fázis. A lámpatestekhez használt különböző anyagok – pl. alumínium és üvegszállal megerősített poliészter elegye, vagy tisztán alumínium és az, hogy az előlap üvegből vagy polikarbonátból készül – befolyásolják a lámpatest össz súlyát és ilyenformán az élettartamciklus során mutatkozó relatív környezeti hatásokat. A lámpatestekhez használt különböző anyagok befolyásolják, hogy mely hatáskategóriák lesznek a legfontosabbak a gyártási és az élettartam végi fázisokban. Pl. a lámpatestek készülhetnek tisztán alumíniumból vagy alumínium és üvegszállal megerősített poliészter keverékéből. Az előlap anyaga is eltérő lehet, pl. készülhet üvegből vagy polikarbonátból. 13; 14 EuP Lot 8 tanulmány: Irodavilágítás, p. 150, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net

2. táblázat – A hatások megoszlása egy tipikus lámpatest életciklusa alatt14

Életciklus fázisai

Gyártás

Felhasz- Élettartam Elosztás nálás vége

Egyéb erőforrások és hulladék Össz energia

1%

0%

99%

0%

amiből: elektromosság víz (gyártási folyamathoz)

0%

0%

100%

0%

1%

0%

99%

0%

Víz (hűtő)

0%

0%

100%

0%

Hulladék, nem veszélyes, terepfeltöltésre Hulladék, veszélyes, elégetésre

21%

0%

78%

1%

5%

0%

93%

2%

Kibocsátások (levegőbe) Üvegházhatást okozó gázok

1%

1%

98%

0%

Savasodás, kibocsátások Illó szerves vegyületek

1%

0%

98%

0%

Maradandó szerves szennyezőanyagok Nehézfémek Policiklikus aromás szénhidrogének

4%

10%

86%

0%

31%

0%

68%

1%

7%

1%

91%

1%

49%

2%

49%

0%

9%

13%

69%

9%

Nehézfémek

18%

0%

82%

0%

Eutrofizáció (elalgásodás)

25%

0%

69%

5%

Makrorészecskék, por Kibocsátások (vízbe)

Erőforrások

Levegőre kifejtett hatás Veszélyes hulladékok terepfeltöltésre

Globális felmelegedés Savasodás

Radioaktív hulladékok terepfeltöltésre

Fotokémiai oxidáció

Sztratoszferikus ózonkiürülés

Nem veszélyes hulladékok terepfeltöltésre

Emberek számára mérgező hatás

Abiotikus erőforrások kimerülése

Édesvizek ökológiai mérgezése

Szárazföld ökológiai mérgezése

Tengervizek ökológiai mérgezése

Ökoszisztéma károsodása Földhasználat Talajra kifejtett hatás

Eutrofizáció (elalgásodás) Vízre kifejtett hatás

Működtetőt tartalmazó LED Célzatosan LED-ekhez konstruált lámpatest 100W-os normállámpa Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa T5-ös fénycső 23W-os kompakt fénycső 5. ábra – Fényforrások relatív hatása életciklusuk alatt egy 100W-os normál izzólámpával összehasonlítva (alapeset) (Forrás:Egyesült Királyság Környezetvédelmi Minisztériuma, Élelmiszerügyek és Vidékfejlesztés)


Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 19(42) A 2. táblázat összefoglalja egy átlagos lámpatestnél az egész élettartam alatti környezeti hatások eloszlását. Meg kell jegyezni, hogy ez a táblázat egy „tipikus” lámpatest életciklusát reprezentálja. Nagyobb hatásfokú lámpatestek a fény tökéletesített felhasználása folytán segítenek a teljes fényhasznosítás növelésében. A lámpatestekkel kapcsolatos környezeti hatásokat főként a lámpatest gyártási fázisában és az élettartam végi fázisban kezelik. Másrészt egy, a fényforrások életciklusvizsgálatával kapcsolatos tanulmány15 a fényforrások hatféle típusának relatív hatásait mutatta be: beépített működtetővel ellátott LED-lámpa, kifejezetten LED-ekhez konstruált lámpatest, kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa, beépített előtéttel rendelkező 23W-os kompakt fénycső és 100W-os izzólámpa, amint ez az 5. ábrán látható. Látható, hogy a legkisebb fényhasznosítása miatt az izzólámpának van a legnagyobb hatása valamennyi vizsgált fényforrás egységnyi világítási szolgáltatása tekintetében. A következő legrosszabban teljesítő a beépített működtetővel ellátott LED-lámpa, őt követi a beépített előtéttel készült kompakt fénycső. Az izzólámpát nem tekintve, ennek a két fényforrásnak volt a legrövidebb elemzési időtartama, és ez alatt így kisebb mennyiségű világítási szolgáltatást nyújtottak a környezeti hatások kiegyenlítésére. A legjobban teljesítő a T5-ös lineáris fénycső volt, amelynek a teljes hatása az izzólámpa hatásának mindössze 20%-a volt. Az elemzés kiemeli, hogy a domináns környezeti hatása a villamosáram-fogyasztásnak van. A nagyobb fényhasznosítású fényforrások és előtétek használata csökkenteni fogja a beltéri világítás energiafogyasztását, s ennek következtében mindenekelőtt az elektromos energia előállításához szükséges fosszilis anyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásokat. Ezenkívül csökkenni fognak a fosszilis anyagok életciklus alatti hatásai a feltárás, kivonás, finomítás, feldolgozás, szállítás és tárolás során adódó kisebb kibocsátások okán is. Továbbmenve, a nagyobb fényhasznosítású és hosszabb élettartamú fényforrásokhoz és lámpatestekhez kevesebb karbantartásra lesz szükség, és ennélfogva kisebbek lesznek a működtetésükből származó hatások. A T5-ös rendszer – mint a vizsgált legnagyobb energiahatékonyságú opció – ennélfogva a legjobb teljesítményt mutatja egy sor mutató esetén. Ez nem azt jelenti, hogy a T5-ös fénycsöveket akárhová fel lehet szerelni, mivel kevésbé

55 50

Villamos áram-fogyasztás, kWh/m2

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Irodák Raktárak Oktatás Egészségügy Egyéb 7. ábra – A beltéri világítás becsült globális villamosáram-fogyasztása a kereskedelmi épületekben 2005ben (Forrás: International Energy Agency) Terek fűtése: 52% Vízmelegítés: 9% Világítás: 14% Főzés: 5% Hűtés: 4% Egyéb: 16% 6. ábra – Végfelhasználók energiafogyasztása az EU kereskedelmi épületeiben (Forrás: International Energy Agency)

kényelmesek olyan alkalmazásoknál, ahová kisebb méretű fényforrásokra vagy például irányított fényre van szükség. Mindenesetre a LED-lámpák fényhasznosítása folyamatosan javul, ami a következő években kisebb környezeti hatásokat eredményez a fenti elemzésben ismertetetteknél. 4.2 Felhasználási fázis 4.2.1 Energiafogyasztás A világítás az energiaigénynek és az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának nagy és gyorsan növekvő forrása. 2005ben a világításnak a hálózati alapú villamosáram-fogyasztása a világ egészére nézve 2650 TWh volt – kb. 19%-a a teljes globális villamosáram-fogyasztásnak, míg a beltéri világításra eső fogyasztást globálisan 2438 TWh-ra becsülték, ami a világ villamosáram-fogyasztásának kb. 17,5% – a Nemzetközi Energiaügynökség által kibocsátott dokumentum6 szerint. A beltéri világítás az épületek villamosáram-fogyasztásának jelentős részét teszi ki. Az EU kereskedelmi épületek szektorában – beleértve a középületeket is – a vezető energiafogyasztó a fűtés, ezt követi a világítás (6. ábra). A kereskedelmi szektor világítására fordított villamosáram-fogyasztás csak az EU tagállamaiban 2005ben 158 TWh-ra volt becsülhető a Nemzetközi Energiaügynökség szerint17.


Az épületekben világításra felhasznált villamosáram mennyisége eltér az épületek típusai szerint. Az európai GreenLight (zöld fény) program az EU 15 tagállamának világítási villamosenergia-fogyasztását az irodaépületek esetében 28,8 TWh-ra, az oktatási intézmények esetében pedig 15,0 TWh-ra becsüli18. Bizonyos épületekben a világítás a villamosáram-fogyasztás legnagyobb egyedüli kategóriája; az irodaépületek átlagosan teljes villamosáram-fogyasztásának legnagyobb részét világításra fordítják. Az európai irodaépületek teljes villamosáram-fogyasztásuk 50%-át világításra használják fel, míg kórházakban a világításra fordított villamosáram-fogyasztás 20-30%, gyárakban 15%, iskolákban 1015%, lakóházakban pedig 10%9. Továbbmenve, a világítás által előállított hő sok iroda hűtési terhelésének jelentős részét képezi, ami további indirekt hozzájárulást jelent a villamosáram-fogyasztáshoz. 4.2.2 Energiahatékonyság Mielőtt az Európai Unió elfogadta volna a 2002/91/EC Épületenergetikai direktívát, igen kevés európai országnak voltak jogszabályi rendelkezései a világítással kapcsolatosan10. A Dán Energiamegtakarítási Tröszt a beltéri helyek különböző típusaira W/m2-ben maximális világítási teljesítménysűrűségeket (lighting power density, LPD) javasol – 10 W/m2-t irodákhoz és napközi otthonokhoz, 8 W/m2-t osztálytermekhez és 5 W/m2-t közlekedési területek15 Life Cycle Assessment of Ultra-Efficient Lamps (Ultra-hatékony lámpák életciklus-elemzése), DEFRA, 2009.máj., http://www.defra.gov.uk/ 16 http://www.ecbcs.org/docs/ECBCS_Annex_45_ Guidebook.pdf 17 Waide P. ‘Light’s labour’s lost’, IEA Nemzetközi Energiaügynökség, 2006, („Lóvátett fény” – Szójáték, utalás Shakespeare: Lóvátett lovagok c. színdarabjára. – A Szerk.), http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/ 2006/light2006.pdf 18 www.iaeel.org/iaeel/Archive/Downloads/ GLFinal _v3_oct99.doc

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 20(42) hez. Az RT2000 „hőszabályozás 2000” (Réglementation Thermique 2000) minimális világítási energetikai követelményeket fogalmaz meg az új épületekhez és meglévő épületek új bővítményeihez. A szabályzat három különböző módon specifikálja a hatékonysági követelményeket: az egész épületre, egyes területekre vonatkozó LPD-értékek, illetve normalizált világítási teljesítménysűrűség-határértékek. Ez utóbbiakra a következőket adja meg: 4 W/m2 per 100 lx 30 m2–nél kisebb terekre és 3 W/m2 per 100 lx az annál nagyobbakra. Az épületekre vonatkozó spanyol jogszabályok bevezetik a világítási rendszerek W/m2 per 100 lx-ban mért energiahatékonyságát különböző beltéri területekre és a világítás kétféle minőségi osztályára. Az Egyesült Királyság lakó- és kereskedelmi épületekre vonatkozó jogszabálya a hatékonyságot a felszerelt világítási rendszer fényhasznosítása alapján értékeli. A 2010-es nem-lakóépületekre vonatkozó megfelelőségi útmutató azt írja elő, hogy az irodák, az ipari és raktározási területek lámpatesteinek átlagos kezdeti hatékonysága nem lehet kisebb 55 lm/Wnál (fényforrások fényárama osztva az áramkör által felvett teljesítménnyel) 21. A világítási teljesítménysűrűség-határérték csak az egyik olyan dolog, ami befolyásolja a világítási energiafelhasználást. A másik fontos tényező a felhasználási idő szabályozása és a napfény kihasználása. Annak a mértéke, amely tartalmazza mind a három elemet és reprezentálja a világítási rendszer teljesítőképességét, az éves világítási energiasűrűség, azaz az egységnyi terület által egy év alatt felett világítási energia (kWh/m2/év). Ez a mérőszám azáltal mozdítja elő a hatékony fényforrások és szabályozó rendszerek használatát, hogy figyelembe veszi a terület kihasználtságát (a benntartózkodást) és a napfény igénybevételét. A mérőszám alapján azonban nehéz összehasonlítani a különböző világítási rendszereket, mivel egy erős igénybevételű épület a hosszabb működési idők miatt több villamos energiát fog felhasználni, mint egy kisebb kihasználtságú. Ezért a különböző igénybevételi fokú és a természetes fényt különbözőképpen kihasználó épületeket csoportosítani kell és eltérő követelményeket kell előírni a világítási energiára vonatkozó jogszabályokhoz. A különböző típusú kereskedelmi épületek között jelentős eltérés van az egységnyi területre eső éves világításienergia-fogyasztás tekintetében (7. ábra). Ennek az épületek eltérő igénybevételi szintje az oka. Európai felmérések az irodákra 1,405 és 1,901, oktatási intézményekre pedig 1,247

T8-as fénycsövek – 58,9%

Az átlagos világítási állomány fokozatosan javul, amint az újabb, nagyobb hatékonyságú világítási rendszerek felváltják a régi, gazdaságtalan rendszereket; a meglévő állomány többsége azonban változatlan marad. Miután adott a világítási rendszerek élettartama és a jelentős energiafogyasztás a beltéri világításban, megvan a lehetőség T5-ös fénycsövek – 2,1% Előtéttel egybeépített kompakt fénycsövek – 1,8% egy sor energiahatékonysági intézkedés bevezetésére, ideértve a technológia-váltá8. ábra – Kereskedelmi épületekben használt fényforsokat és a jobb világításvezérlést és szabárástípusok becsült fényárama 2005-ben lyozást. Másrészt a lámpatestek és előtétek (Forrás: International Energy Agency) becsült élettartama azt jelenti, hogy valószínűleg nagy számú régebbi, kevésbé haés 1,422 óra közötti értékeket közölnek a tékony rendszer van az EU-ban. Noha a világítás éves felhasználási időtartamaibeltéri világítási eszközök felújítása és csera22. A kórházakra hosszabb felhasználási réje tőkebefektetést igényel, az éves karperiódusok a jellemzőek, ezért a négyzetbantartási és üzemeltetési költségek jelenméterenkénti világítási elektromosenergiatősen csökkennek a termék élettartama felhasználás az egészségügyi épületekben alatt. Az Institution of Lighting Professinagyobb, mint az irodákban és oktatási onals (ILP) tanácsokat jelentetett meg a intézményekben. világítási szektoron belüli, a beltéri világíA nemzetközi közösségben megfigyelhető tás energiafogyasztásának és CO2-kibocsáegy tendencia, amely a világítási villamostásának csökkentésére irányuló jelenlegi és áram-fogyasztást új technológiákkal küszöbönálló szabályozásáról24. 10 kWh/m2 alá igyekszik csökkenteni. A világítási energiafogyasztás lecsökkentésé4.2.3 Fényforrások használata nek lehetséges módjai: a lehető legkisebb Az Európában felszerelt összes lámpateljesítménysűrűség, nagy fényhasznosítátechnológiának több mint 50%-a még minsú fényforrások használata, világításszabádig nem a legenergiahatékonyabb, ezért lyozó rendszerek használata és a napfény Európa számára jelentősek a fejlődési és kihasználása. Az átdolgozott Épületenermegtakarítási lehetőségek (energia, költségetikai direktíva (2010/31/EU) arra ösztöngek és CO2-kibocsátások tekintetében). E zi a tagországokat, hogy építsenek be a (75 és 80% közé eső) megtakarítások többbeltéri világítási rendszerekhez olyan kösége a professzionális világítás területén vetelményeket, amelyek az épületek teljes érhető el, ezért az állami szektornak fontos energiahatékonyságának méréséhez kifejszerepe van a példamutatás tekintetében és lesztett módszereket veszik figyelembe. a piacnak a zöld közbeszerzés révén törtéA rendszer élettartamát nehéz megbecsülnő befolyásolásában25. ni, ha figyelembe vesszük a komponensek A középületekben előállított fény többséés a felhasználások típusainak igen nagy gét fénycsövek szolgáltatják alacsony áruk változatosságát. Például a lámpatestek és nagy fényáramuk okán. A magas menyélettartama átlagosan 20 év, az előtéteké nyezetű helyeken nagyintenzitású kisülőpedig akár 15 év is lehet. Években egy fényforrás élettartamát nehéz megjósolni, 19 http://www.savingtrust.dk/publications/guidelines/ mivel az függ a napi igénybevételek idepurchasing-guidelines jétől. A lámpaélettartam fénycsövek esetén 20 http://www.codigotecnico.org/web/recursos/ több mint 20 000 óra, az újabb LED-lámdocumentos/dbhe/he3/ páknál pedig meghaladja az 50 000 órát. 21 Department for Communities and Local Government: Non domestic building services compliance Mindazonáltal a fényforrások jelenleg a guide (Nem-lakóépületek szolgáltatási megfelelőségi lámpatestek cserekomponenseinek számíútmutatója), NBS, London 2010, www.planning tanak, mivel élettartamuk tipikusan 5-7, a portal. gov.uk/ buildingregulations/approved lámpatesteké pedig 20 év. A LED-ek megdocuments/partl/bcassociateddocuments9/ further 22 Waide P. ‘Light’s labour’s lost’, IEA Nemzetközi változtathatják mindezt, mivel élettartaEnergiaügynökség, 2006, („Lóvátett fény” – Szójáték, muk meghaladhatja a lámpatestekét. utalás Shakespeare: Lóvátett lovagok c. színdarabjára. A SAVE jelentés azt mutatta, hogy az EU – A Szerk.), http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/ 15 tagországában az irodák világítási rend2006/light2006.pdf 23 EuP Lot 8 tanulmány: Irodavilágítás, p. 83, VITO, szereinek átlagos élettartama 24 év23. A vi2007. ápr., http://www.eup4light.net lágítási rendszerek ilyen hosszú ideig 24 Guidance on current and forth coming legalisation történő fenntartása azt jelenti, hogy azok within the lighting sector (A jelenlegi és a küszöbönnélkülözik a legújabb technológiai fejleszálló szabályozás útmutatója a világítási szektorban , ILP 2011, http://www.theilp.org.uk/ téseket és a potenciális megtakarításokat.


Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 21(42) 250

Fényhasznosítás-tartomány, lm/W

200

150

100

50

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1 Izzólámpa 2 Volfrámszálas halogénlámpa 3 T12-es fénycső 4 T8-as halofoszfátos fénycső 5 T8-as háromsávos fénycső 6 T8-as extra hosszú élettartamú, háromsávos fénycső 7 T5-ös fénycső (1) 35 °C-hoz vagy maximális fényáramhoz 8 Kompakt fénycső beépített előtéttel 9 Kompakt fénycső külső előtéttel 10 Nagynyomású higanylámpa 11 Kisnyomású nátriumlámpa 12 Nagynyomású nátriumlámpa 13 Kvarc kisülőcsöves fémhalogénlámpa 14 Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa 15 Elektróda nélküli indukciós lámpa 16 Elektróda nélküli Excimer lámpa 17 Elektróda nélküli molekuláris lámpa 18 Fehér LED 19 Fehér OLED

9. ábra – A különböző lámpatechnológiák fényhasznosítási tartományai (Forrás: Laborelec, az Irodavilágítás című EuP 8 tanulmányból) Megjegyzés: Noha az egyes fényforrások fényhasznosítása az alkalmazástól függetlenül állandó marad, nem szabad elfelejteni, hogy az installáció típusa befolyásolja, hogy milyen „hatékonyan” hasznosul ez a fényt.

lámpákat – főként fémhalogénlámpákat – is használnak, irodavilágításhoz azonban általában nem használják őket, mivel jóval drágábbak és sokkal nehezebben teljesíthetők használatukkal az irodai munkánál megkövetelt káprázáscsökkentési követelmények. A nagyterű létesítményekben általában fénycsöveket használnak a munkavégzéshez. Felhasználásukat különféle energiahatékonyság-javító programok ösztönzik. A 8. ábra az európai OECD országok kereskedelmi szektorában (beleértve a középületeket) 2005-ben használt fényforrások fényáramának becsült megoszlását mutatja. Az európai középületekben a domináns fényforrások a fénycsövek, lévén a lineáris fénycső a legáltalánosabb fényforrás. Az irodavilágításhoz a lineáris fénycsövek két fő családját használják: a 16 mm csőátmérőjű T5-ös és a 26 mm csőátmérőjű T8-as típusokat. A régebbi, 38 mm átmérőjű T12-es fénycsövek az Ecodesign direktíva követelményei értelmében kivonás alatt állnak. Irodai terek megvilágítására a legjobb és leghatékonyabb technológia a T5ös lineáris fénycső. A T5-ös fénycsövekhez alkalmas lámpatesteket elektronikus előtéttel szerelik, ezért ezek nagy vizuális komfortot és hatékonyságot kínálnak. A T8-as fénycsövekhez alkalmas meglévő lámpatestekben a maximális eredmények a háromsávos fényporral készülő fénycsövekkel érhető el, amelyek 10%-kal több fényt adnak a hagyományos halofoszfátos T8-as fénycsöveknél, és kitűnő színvisszaadást és vizuális komfortot biztosítanak. A lehető legnagyobb energiamegtakarítások eléréséhez modern irodavilágítás esetében ajánlatos – ahol lehet – szabályozható elektronikus előtétekkel, napfényt érzékelő szabályozó rendszerekkel és jelenlétérzé-

kelőkkel szerelt lámpatesteket alkalmazni. A beépített előtét nélküli kompakt fénycsövek is igen energiahatékony megoldásnak számítanak a középületek világításánál, különösen a kisebb terek esetén és ott, ahol kevesebb fényre van szükség. Hasonló módon működnek, mint a lineáris fénycsövek, de jóval kompaktabb formájúak, így kisebb méretű lámpatestekben is használhatók, de előtétet és speciális csapos foglalatokat igényelnek. Ezek a kompakt fénycsövek nagyobb energiamegtakarításokat érhetnek el, mint a halogénlámpák vagy akár a beépített előtéttel rendelkező kompakt fénycsövek a kiváló minőségű előtétnek köszönhetően, amely a fényforrás működését úgy vezérli, hogy ideális körülmények között és hosszabb ideig legyen működőképes. Ezenkívül szabályozó opciókat – dimmelést, napfényfüggő szabályozást és jelenlétérzékelést lehet alkalmazni további megtakarítások érdekében. A fényforrások fényáramát lumenben mérik. A különböző követelmények kielégítésére a fényforrások igen sokféle lumen-változatban készülnek. Ennek elérésére sokféle teljesítmény-változatban kerülnek forgalomba. Azt a hatásfokot, amellyel egy fényforrás a fényáram előállításához szükséges elektromos energiát felhasználja, a fényforrás fényhasznosításának nevezzük. Tipikus tartományai a 9. ábrán láthatók. Mértékegysége a lumenben mért előállított fényáram és a wattban mért elfogyasztott teljesítmény hányadosa, lm/W. Ez a mérőszám lehetővé teszi a különböző fényforrások összehasonlítását. A Buy Bright (Vásárolj fényességet kezdeményezés27 részeként egy energiahatékony világítással kapcsolatos beszerzési útmuta-


tó emeli ki azoknak a beszerzési követelményeknek a szükségességét, amelyek energiamegtakarításokat tesznek lehetővé28. A fényforrások fényhasznosítására megadott határértékek – például az Ecodesign környezettudatos tervezéssel kapcsolatos követelményekben szereplők – ösztönözték a leghatékonyabb fényforrások használatát. A megvalósítási módszerekre29 mutatnak példát a harmadik szektor világítási termékei a 245/2009 Ecodesign direktívában. 4.2.4 Előtétek és meghajtók A felhasznált fényforrástípusokon kívül a beltéri világítás energiahatékonyságát az alkalmazott előtét is befolyásolja. A régebbi előtétek jelentősen megnövelhetik a beltéri világítás energiafogyasztását. Az előtétek energiahatékonysági követelményeire vonatkozó 2000/55/EC direktíva a világítási rendszerek hatékonyságát az előtétveszteségek korlátozásával célozta meg javítani. Erre a célra a CELMA kifejlesztett egy olyan osztályozási rendszert, amely figyelembe veszi mind a fényforrást, mind az előtétet, és az előtéteket energiahatékonysági indexük (Energy Efficiency Index, EEI) alapján 7 hatékonysági kategóriába sorolja. Az előtét-lámpa kombiná 25 http://buybright.elcfed.org/uploads/fmanager/ saving_energy_through_lighting_jc.pdf 26 Waide P. ‘Light’s labour’s lost’, IEA Nemzetközi Energiaügynökség, 2006, („Lóvátett fény” – Szójáték, utalás Shakespeare: Lóvátett lovagok c. színdarabjára. – A Szerk.), http://www.iea.org/textbase/nppdf/free/ 2006/light2006.pdf 27 http://buybright.elcfed.org/index.php?page=21 28 http://buybright.elcfed.org/uploads/fmanager/ 061016_sse_05_054_buy_bright_report.pdf 29 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do ?uri=OJ:L:2009:076:0017:0044: EN:PDF

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 22(42) 100 000

1 Izzólámpa 2 Volfrámszálas halogénlámpa 3 T12-es fénycső 4 T8-as halofoszfátos fénycső 5 T8-as háromsávos fénycső 6 T8-as extra hosszú élettartamú, háromsávos fénycső 7 T5-ös fénycső (1) 35 °C-hoz vagy maximális fényáramhoz 8 Kompakt fénycső beépített előtéttel 9 Kompakt fénycső külső előtéttel 10 Nagynyomású higanylámpa 11 Kisnyomású nátriumlámpa 12 Nagynyomású nátriumlámpa 13 Kvarc kisülőcsöves fémhalogénlámpa 14 Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa 15 Elektróda nélküli indukciós lámpa 16 Elektróda nélküli Excimer lámpa 17 Elektróda nélküli molekuláris lámpa 18 Fehér LED 19 Fehér OLED

Élettartam, óra

90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

10. ábra – Különböző lámpatechnológiák tipikus élettartam-tartományai (Forrás: Laborelec, VITO és társai: Irodavilágítás című EuP 8 tanulmányából)

ció energiahatékonysági indexe definíció szerint a lámpa-előtét áramkör korrigált teljes bemeneti teljesítménye. Az energiahatékonysági osztályok a következők: A1, A2, A3, B1, B2, C és D, ahol az A1-s előtét a legnagyobb hatékonyságú. A környezettudatos tervezésre vonatkozó Ecodesign direktíva is tartalmaz minimális energiahatékonysági standardokat az előtétekre. Ezenkívül azok az előtétek, amelyek szabályozni tudják a világítást, tovább csökkentik az energiafogyasztást. Ezt a képességet beépítették a kritériumokba – ahol csak lehetett, miután számos olyan tényező van, amely befolyásolni fogja, hogy a dimmelhető előtétet hol célszerű alkalmazni, ideértve a tér és a benne végzett tevékenységek típusát, a rendelkezésre álló napfény mennyiségét, a környezeti megvilágítás szintjeit és a biztonsági szempontokat A LED-ekhez olyan meghajtóra van szükség, amely a hálózati teljesítményt a félvezetőanyag által a fény emittálásához megkívánt árammá és feszültséggé alakítja át. A meghajtó érzékelheti és korrigálhatja a fényerősség és szín változásait is a működés során. Teljesítőképességét a rákötött terhelés és a termikus állapotok befolyásolhatják. A komponensek minősége nagyon fontos ahhoz, hogy a meghajtó ne váljon a LED-es lámpatest élettartamának korlátozó tényezőjévé. A LED-ek meghajtóira jelenleg az EN 62384 és az EN 61347-2-13 szabványok vonatkoznak. 4.2.5 Lámpatestek Egy tipikus világítási rendszerben többféle fényveszteség lép fel: a lámpatestben csapdázódó fény, a környező felületek fényelnyelése és az olyan területekre irányuló fénykomponensek miatt, ahol nincs kimondottan szükség fényre. Igen sokféle lámpatest van kereskedelmi forgalomban, és

3. táblázat – Beltéri világításhoz használt fényforrások fényáram-stabilitási tényezője (LLMF lamp lumen maintenance factor) és túlélési tényezője (LSF lamp survival factor)33


Tényező Izzólámpa LLMF LSF Halogénlámpa LLMF LSF Elektronikus előtéttel egybeLLMF épített kompakt fénycső LSF Nem beépített induktív előLLMF téttel működő kompakt fénycső LSF Nem beépített elektronikus elő- LLMF téttel működő kompakt fénycső LSF Háromsávos lineáris fénycső LLMF induktív előtéttel LSF Háromsávos lineáris fénycső LLMF elektronikus előtéttel LSF Halofoszfátos lineáris fénycső LLMF induktív előtéttel LSF Kerámia kisülőcsöves LLMF fémhalogénlámpa LSF

1 000 0,93 0,50 0,97 0,78 0,97 0,99

0,98 1,00 0,98 1,00 0,96 1,00 0,87 0,99

ezeknek jelentősen eltérhetnek az optikai tulajdonságaik, amelyek viszont nagy hatással vannak a világítási rendszer hatékonyságára. A gyenge hatásfokú lámpatestek lehet, hogy csak fele annyi fényt adnak, mint az ugyanolyan fényforrással szerelt nagyobb hatékonyságúak. Azok a kezdeti javaslatok30, amelyek arra vonatkoztak, hogy a lámpatest-hatásfok legyen benne az Ecodesign követelményekben, nem kerültek bele a harmadik világítási szektor végső végrehajtási intézkedéseibe, így tehát jelentős terület maradt az energiahatékonyság elősegítésére a lámpatesteknek a zöld beszerzési kritériumok közé direkt vagy indirekt módon történő felvételével.


Üzemórák 2 000 10 000 12 000 15 000 20 000

0,95 0,50 0,94 0,98

0,97 1,00 0,97 1,00 0,95 1,00 0,75 0,98

0,85 0,50 0,85 0,50 0,90 0,95 0,90 0,98 0,90 0,98 0,79 0,98 0,60 0,80

0,90 0,92 0,90 0,97 0,77 0,92 0,56 0,50

0,85 0,50 0,90 0,50 0,90 0,94 0,75 0,50

0,90 0,50

4.2.6 Világításszabályozó eszközök A világításszabályozóknak – az egyszerű manuális és dimmelhető kapcsolóktól a jelenlét- és fényérzékelőkig – nagy hatásuk van a teljes világításienergia-felhasználásra. A világításszabályozó rendszerek jelenlegi alul-specifikált volta azt jelenti, hogy az elektromos fény gyakran olyan helyekre is eljut, ahol senki sem tartózkodik, vagy ahol már van elegendő mennyiségű napfény. A kutatások azt mutatják, hogy ha a 30 Beépített előtét nélküli fénycsövekre, e fényforrásokhoz használt előtétekre és lámpatestekre és a fényforrások irodavilágításra való alkalmasságát igazoló feltételekre vonatkozó lehetséges Ecodesign követelményekkel kapcsolatos munkaanyag, VITO, 2007

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 23(42) 4. táblázat – Beltéri világítási fényforrások átlagos élettartama fényforrás-típusonként és alkalmazásonként

Fényforrástípus

1 000 2 000 10 000

Iroda Van 0,6 1,3 6,5

Élettartam Év Iskola Nincs Van Nincs 0,4 0,9 0,5 0,8 1,8 1,1 3,9 8,8 5,3

Kórház Van Nincs 0,3 0,2 0,6 0,3 2,9 1,7

10 000

6,5

3,9

8,8

5,3

2,9

1,7

15 000

9,7

5,8

13,2 7,9

4,3

2,6

15 000

9,7

5,8

13,2 7,9

4,3

2,6

20 000

12,9

7,8

17,5 10,5

5,7

3,4

15 000

9,7

5,8

13,2 7,9

4,3

2,6

12 000

7,7

4,7

10,5 6,3

3,4

2,1

Óra Napfényfüggő szabályozás Izzólámpa Halogénlámpa Beépített elektronikus előtéttel működő kompakt fénycső Nem beépített induktív előtéttel működő kompakt fénycső Nem beépített elektronikus előtéttel működő kompakt fénycső Induktív előtéttel működő, háromsávos lineáris fénycső Elektronikus előtéttel működő, háromsávos lineáris fénycső Induktív előtéttel működő, halofoszfátos lineáris fénycső Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpa

felhasználók számára egyszerűen csak azt teszik lehetővé, hogy szabályozzák a világítási szinteket az általuk igénybevett helyeken, már akkor is lényegesen alacsonyabb lesz a világítási energia felhasználása. Az igényesebb automatikus szabályozók használata még több (tipikusan 3040%) energiát takarít meg, és igen költséghatékony lehet31. 4.3 Termék tartóssága – Élettartamok 4.3.1 Fényforrások túlélési és fényáramstabilitási tényezője A fényforrások megnövelt fényhasznosításának és a csökkentett energiafogyasztásnak kulcsfontosságú szempontjain kívül számos egyéb előny is kapcsolódik a hatékony fényforrások beltéri világításhoz történő alkalmazásához. Elsősorban az, hogy milyen hosszú a fényforrások élettartama, a fényforrás túlélési tényezője (lamp survival factor, LSF) és hogy milyen jól őrzik meg fényáramukat, azaz mekkora a fényáram-stabilitási tényezőjük (lamp lumen maintenance factor, LLMF). A 10. ábra azt mutatja, hogy az elektróda nélküli (indukciós) lámpáknak, a LEDeknek és a háromsávos Extra Long Life T8-as fénycsöveknek hosszabb – több mint háromszor akkora, vagy még hosszabb – az élettartama, mint a több fényforrásnak. Ennék két előnye is van: a fényforrásokat ritkábban kell cserélni, ezért kevesebbet kell belőlük gyártani, azaz kevesebb anyagot kell felhasználni a gyártáshoz, továbbá kevesebb karbantartásra van szükség a cseréjükkel kapcsolatosan. A hosszabb élettartamon túl ezek a fényforrások megőrzik fényáramukat, ami közel a felszerelésükkor mérhető eredeti értéken marad. Ennek következtében kevésbé kell túl-

méretezni a világítást a világítási rendszer felszerelésekor ahhoz, hogy elegendő mértékű maradjon a megvilágítási szint az idő előrehaladtával. Így kisebb lesz az igény arra, hogy lecseréljék az öregebb fényforrásokat, amelyeknek fénye – noha még mindig működnek – a megkívánt szükséges, hasznos és biztonságos szint alá csökkent. A 3. táblázat a beltéri világításnál használt különböző fényforrások fényáram-stabilitási és túlélési tényezőjét mutatja. Látható például, hogy az elektronikus előtéttel működtetett háromsávos lineáris fénycsövek 94%-a éri el a 15 000 óra üzemidőt, s közben eredeti fényáramuk 90%-át őrzik meg. Másrészről mind az induktív előtéttel működtetett háromsávos, mind a halofoszfátos lineáris fénycsöveknek csak 50%-a működőképes ilyen hosszú ideig, és eredeti fényáram-értéküknek csak 90, illetve 75%át őrzik meg. Kisebb a fényhasznosításuk is az elektronikus előtéttel üzemelő háromsávos fénycsövekénél. Ez az információ a fényforrások szokásos átlagélettartamára fordítható le, amely annak az időtartamnak a szokásos hosszát adja meg, ameddig a fényforrások működőképesek mind az években megadott eltelt idő alatt, mind az üzemi órák számát tekintve a különböző beltéri alkalmazások során. A számítás az évenkénti tipikus üzemórákon és tipikus alkalmazásokon alapul32. Az eredményeket a 4. táblázat mutatja. 4.3.2 Előtétek és lámpatestek A gyártók adatai az előtét típusától függően azt sugallják, hogy az előtétek bárhol „kibírják” a 40 000 és 60 000 óra közötti használatot, azaz 10-15 év az élettartamuk.


Az induktív előtétek minimális élettartama a vonatkozó szabványoknak megfelelően 10 év folyamatos működés kell, hogy legyen. A gyakorlatban azonban ennél hoszszabb lehet; a helyszíni tapasztalatok azt mutatják, hogy az élettartam 30 vagy 50 évet is elérhet. Az előtétek élettartamát olyan körülmények befolyásolják, mint a világítási rendszer üzemi hőmérséklete, amely ha túl magas, akkor az élettartam csökken. A felhasznált előtét típusa is fontos, például hogy az induktív vagy elektronikus-e. Elektronikus előtétekkel a hibaarány (kiesés) általában nagyobb, az élettartam pedig rövidebb, mint induktív előtétek esetén. Lehet, hogy a lámpatest élettartama alatt ki is kell cserélni az elektronikus előtéteket. A lámpatesteket a szokásos beltéri helyeken általában csak a por és/vagy a nedvesség befolyásolja. A helytől függően eredeti állapotukban maradhatnak bárhol 10-30 éven át27. A lámpatesteknek és előtéteknek a legtöbb fényforráshoz képesti, konfigurációjuktól függően viszonylag hosszú élettartama következtében a fényforrásokat a lámpatestek cserealkatrészeinek lehet tekinteni. Ezt nem szabad elfelejteni a beszerzési döntéseknél, amikor a beltéri világítási rendszerekre kiadják a megbízást. A lámpatesteknek kompatibiliseknek kell lennie a különböző jelenlegi és az esetleges jövőbeli fényforrás- és (ha vannak) előtét-típusokkal. 4.3.3 Lámpatest karbantartási (avulási) tényezője (Luminaire Maintenance Factor, LMF) A világítási rendszer élettartama alatt a kapott fény fokozatosan csökken a pornak az optikai felületeken történő felgyülemlése és a berendezések öregedése folytán. A csökkenés mértéke a berendezések típusától, az eltelt időtől, valamint a környezeti és működési körülményektől függ. A világítástervezés ezt az avulási tényező felhasználásával veszi figyelembe. A csökkenés korlátozásához megfelelő karbantartási ütemtervet kell készíteni. Az International Commission on Illumination CIE 0972005-ös útmutatója34 információkkal szolgál a javasolt avulási tényezőkkel és a megfelelő berendezések kiválasztásával 31 Selecting lighting controls (Világításszabályozások kiválasztása) BRE Digest 498, IHS/BRE Press, 2006 32 EuP Lot 8 tanulmány: Irodavilágítás, p. 220, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net 33 EuP Lot 19 tanulmány: Lakásvilágítás, VITO, 2009. okt., p. 102, http://www.eup4light.net

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 24(42) kapcsolatosan. Ismerteti az avulási folyamatot befolyásoló paramétereket, és kidolgoz egy eljárást a beltéri elektromos világítási rendszerek gazdaságos karbantartási ciklusainak meghatározására, valamint tanácsokat ad a szervíztechnikákhoz. A CIE-útmutatóban a 2 éves tisztítási ciklusokra megadott tipikus lámpatest-avulási értékek: direkt fénnyel történő világítás (azaz mennyezetre szerelt lámpatestek) esetén 0,8, direkt/indirekt világítás (azaz függesztett, falra szerelt, padlóra állított lámpatestek) esetén pedig 0,84. 4.4 Egészség, biztonság, vizuális komfort A világítási rendszereknek az a feladata, hogy megfelelő látási feltételeket teremtsenek ahhoz, hogy az emberi tevékenységeket biztonságosan és kényelmesen lehessen elvégezni. Ezért a világításnak emberi igényeket kell kielégítenie, amelyek igen összetettek: az érzéseket, hangulatokat, tevékenységeket, érzékeléseket és az egészséget – ezek mindegyikét – befolyásolja a fény. A fénysugárzás nem csak vizuális hatást fejt ki az emberi testre, hanem meghatározó szerepet tölt be a fiziológiai és a pszichológiai egyensúly fenntartásában is azáltal, hogy befolyásolja a hormonképződést, a testhőmérsékletet, a kognitív tevékenységeket és a hangulatokat. Ezeket főként a megvilágítás szintje, a fény spektrális eloszlása, a fény színe és a fényforrás dinamikája határozza meg. A látási komfort igen fontos emberi igény, amely szorosan kapcsolódik a feladat elvégzéséhez, az egészséghez, a biztonsághoz, valamint a hangulathoz és a környezethez. A világítási rendszerek helytelen tervezése, vagy a tervezési specifikációk figyelmen kívül hagyása rendszerint vizuális diszkomforthoz35, kényelmetlenségérzéshez vezet, ami tovább növelheti a megvilágított beltéri használói szimptómáinak kiterjedt listáját: piros, viszkető, gyulladt és könnyező szemek, fejfájás, migrén, gyomor/bél-panaszok és a helytelen testtartással összefüggő fájdalmak. A látási komfortnak számos aspektusa van: káprázás kiküszöbölése, kiegyenlített fényesség-eloszlás a munkasíkon és az egész látómezőben és a beltéri megvilágított környezet színegyensúlya. A túl magas vagy túl alacsony megvilágítási szintek negatív hatással vannak a látási komfortra, a helytelen fényáram-eloszlás vagy a nemkívánt irányokba eljutó fény pedig káprázáshoz vezethet, és a fény színe is befolyásolhatja a látási komfortot az emberekre kifejtett pszichológiai hatások folytán. A középületeknél – mint bármely más

épületnél – különös gondot kell fordítani a világítási rendszerek tervezésére, beszerzésére, üzembe helyezésére és karbantartására. Például kórházak vagy egészségügyi központok speciális területein tartózkodhatnak részleges látásúak, ezért az ilyen területeken a helyes világítás különösen fontos. A világítási rendszer minősége az iskolákban is azonnal hat a felhasználók látási komfortjára és egészségére, következésképpen igen jó világításra van szükség. A káprázást valamennyi beltéri területen kerülni kell, és különös figyelmet kell fordítani a képernyős vagy az olyan munkahelyekre, ahol aprólékos munkavégzés folyik. A folyosók, lépcsőházak gyenge megvilágítása hozzájárulhat az elcsúszások, mellélépések vagy elesések kialakulásához, míg a túl erős fény elfedhet egyébként nyilvánvaló veszélyeket. A jó látáshoz jó fényre van szükség. A fénynek az ember számára azonban sokkal szélesebb jelentése van. Számos fontos biológiai folyamatot vezérel – például a 24órás ritmust. A jó aktivitás, koncentrálás és közérzet mind függ a fénytől. A jó világítás nagyobb termelékenységet, nagyobb aktivitást és jobb koncentrálást eredményezhet a nap során és jobb alvást éjszaka, különösen az idős és ágyhoz kötött emberek esetén. Ezeknek az egészségügyi előnyöknek az elérése további energiafogyasztást igényelhet. A világítási energiamegtakarítási intézkedések megvalósítása azonban nem befolyásolhatja a világítás minőségét, amelynek elsőbbséget kell élveznie. 4.5 Tervezés és installálás Emlékeztetnünk kell arra, hogy a fényforrásokat elsősorban annak a fénymennyiségnek az alapján választják meg, amelyet adott alkalmazás igényeinek kielégítése érdekében állítanak elő, például adott irodahelyiségnek a látási feladat kényelmes érzékeléséhez megfelelő mértékű megvilágítására. A szerződő hatóságok a fényforrásokat számos különböző okból szerzik be: lámpák cseréje, korszerűsítés és teljesen új világítási rendszerek installálása céljából. Az esztétikának is jut szerep a fényforrás színe, fényerőssége és formája tekintetében. Ezért fontos a tervezési és beüzemelési fázisban, hogy megfelelő világítási rendszert válasszunk a szándékolt alkalmazáshoz. Gondosan kell meghatározni a beszerzési igényeket az adott területhez szükséges fényáram, a fényforrások fényárama, a kapcsolódó előtétek és a fény irányítását végző lámpatestek jellemzői tekintetében.


A szerződő hatóság feladata, hogy szorosan együttműködjön a beszállítókkal és a tervezőkkel, ami maximalizálni fogja a beltéri felületek reflexióinak és a rendelkezésre álló napfénynek a felhasználását és a belső terekbe juttatását, valamint megfelelő szabályozó stratégiák alkalmazását az energiahatékonyság növelésére. A megfelelő fényárammal, ugyanakkor hosszú és „jó minőségű” élettartammal rendelkező komponensek választása csökkenteni fogja a meghibásodott komponensek cseréjének szükségességét és az általános karbantartás – pl. tisztítást – meghaladó műveleteket. Fontos emlékezni arra, hogy nem mindegyik beltéri világítási rendszert lehet nagyobb fényhasznosítású fényforrásokkal korszerűsíteni, mivel azok nem mindig kompatibilisek. A T5-ös fénycsövekhez megfelelő lámpatest szükséges, és nem lehet velük speciális adapter nélkül a régi lámpatestekben lévő T8-as fénycsöveket lecserélni; sok esetben az egész világítási rendszert – lámpatestet, fényforrást és előtétet – ki kell cserélni. Néhány régebbi és gyenge teljesítőképességű technológia még mindig kapható, és még mindig szerelnek fel ilyeneket. A meglévő, még mindig jó működési állapotú (jóllehet öregebb és potenciálisan kevésbé energiahatékony) beltéri világítási állomány lecserélése újabb és energiahatékonyabb beltéri világításra a legtöbb esetben jelentős tőkebefektetést igényel és függene a vonatkozó szerződési hatóság eljárásmódjától. Ezért fontos, hogy a zöld közbeszerzési kritériumokat ne legyen túl nehéz vagy költséges kielégíteni, különben elijeszthetik a közhivatalokat attól, hogy új és nagyobb hatékonyságú berendezésekbe invesztáljanak. Az installációs fázisban szükség van a rendszer beüzemelésére ellenőrzendő, hogy az az elvártnak megfelelően működik-e és hogy bizonyos világításszabályozókat be lehessen állítani, illetve egyéb beállítási eljárásokat el lehessen végezni. Az épületek használói és a létesítménymenedzserek megfelelő információkat igényelnek ahhoz, hogy megismerjék a rendszer működését és hogy elvégezhessék a beállításokat, ha szükséges. 4.6 Élettartam végi és hulladékkezelés A beltéri világítási termékek élettartam végi kezelését főként az elektromos és 34 CIE 097-2005: Guide on the Maintenance of Indoor Electric Lighting Systems (Beltéri elektromos világítási rendszerek karbantartási útmutatója), http://www.cie.co.at 35 The SLL Lighting Handbook (A szilárdtestvilágítás kézikönyve), The Society of Light and Lighting, CIBSE, 2009.

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 25(42) elektronikus berendezések hulladékkezelésére vonatkozó WEEE direktíva követelményei szabályozzák; a termékeket az alkatrészek megfelelő szétszerelése, kivonása és visszaforgatása érdekében össze kell gyűjteni. A beltéri világítási termékek komponenseinek többsége – pl. az üveg, műanyagok és fémek – újrahasznosíthatók. Ezt az élettartam végén kell elvégezni. A fényforrások, előtétek és lámpatestek élettartam végi fázisának környezeti hatásait az irodavilágítással kapcsolatos EuPtanulmányban modellezték, az 5. táblázat pedig az értékeléshez felhasznált paramétereket mutatja. A tanulmány 10%-nyi olyan higanytartalmat vesz figyelembe, amely nem csapdázódik a hulladék-fényforrások feldolgozása alatt és az élettartam során emittálódik. E becslésnek megfelelően feltételezhető, hogy az anyagok 5%-a megy terepfeltöltésre, a műanyagok 90%át elégetik, 9%-át újrahasznosítják, a fémek és az üveg 95%-a pedig ugyancsak újrahasznosításra kerül. 4.7 Egyéb szempontok A világítási beszerzések környezettel kapcsolatos hatása meglehetősen kicsi. A világítási berendezések szállításával és elosztásával kapcsolatosan felmerülnek bizonyos környezetvédelmi költségek, de – amint azt a 4.1 fejezet 3. ábrája mutatja – ezek az összes környezeti hatásnak kevesebb mint 2%-át teszik ki, s tovább csökkenthetők megfelelő, újrahasznosítható csomagolás megválasztásával, amely minimalizálja a törést, de csökkenti a szállított tételek plusz súlyát és térfogatát.

5 Költségszempontok Az épületek világításának költsége meghatározó kezd lenni az épületek energiaköltségében. Például egy tipikus lámpatest a jelenlegi piaci árakon 50-100 euróba kerülhet. Ugyanakkor egy ilyen lámpatest 20 éves élettartama alatt, napi 8 órát üzemeltetve 400-500 eurónyi elektromos energiát fogyaszt (10 eurócent/kWh feltételezése mellett). Emiatt rendszerint költséghatékony drágább lámpatestet használni még akkor is, ha az csak 1020%-kal nagyobb hatásfokú. A nagyobb hatásfokú lámpatestek használata néha lehetővé teszi, hogy kevesebb lámpatestet kelljen felszerelni, amivel beruházási tőkét lehet megtakarítani. Az energiahatékony lámpáknak hosszabb az élettartama a nekik megfelelő hagyományos izzólámpák és volfrámszálas halogénlámpák élettartamánál, ami karbantartási költséget és energiát takarít meg. Ha egy 35W-os volfrámszálas halogén mély-

5. táblázat – Fényforrások, előtétek és lámpatestek élettartam végén történő feldolgozásának környezetvédelemmel kapcsolatos becsült adatai (2007)

Hulladékkezelés és újrahasznosítás A termék élettartama és a terepfeltöltés során felszabaduló anyag A termékben lévő higany 0…0,005 g Elillanó és feltöltésre használt 10% higany százaléka Hulladékkezelés: a végtermék kilónkénti környezetvédelmi költsége Terepfeltöltés (darabolt, nem 5% visszaforgatott termékek) Újrahasznosítás előnyei Műanyagtörmelék %-a Műanyagok: zárt láncú 1% visszaforgatás Műanyagok: anyagok 9% visszaforgatása Műanyagok: termikus 90% visszaforgatás

sugárzót jó minőségű, vele egyenértékű 11W-os LED-el cserélünk le, a jelenlegi piaci árakon ez 50-80 euró többletköltséget jelenthet. 10 év, napi 8 órás üzemeltetés alatt azonban 80-90 eurót lehet megtakarítani a villanyszámlában. Ugyanezen idő alatt a LED-et nem kell kicserélni, a halogénlámpát azonban igen, méghozzá 14szer. S noha a halogénlámpák olcsók, a cserét végző csapat költsége korántsem. A világításszabályzók igen költséghatékonyak lehetnek, tipikus megtérülésük 2-4 év, ha meglévő világítási rendszerhez csereként használják őket37. Új világítási rendszerek esetén a korszerű világításszabályzók felszerelésének költsége ugyanakkora lehet, mint egy hagyományos kézi szabályozó rendszeré. Ennek az az oka, hogy ilyenkor nincs szükség a falra szerelt kapcsolókat bekötni. Az automatikus világításszabályzókkal 30-40% villamosáramköltség takarítható meg járulékos beruházási költség nélkül. A szabályzók még akkor is képesek energiát megtakarítani, ha a világítást csak rövid időszakokra kapcsolják le. Az csak legenda, hogy a lámpák egy csomó energiát fogyasztanak el bekapcsoláskor; többnyire ez csupán a néhány másodperces normál működés során elfogyasztott energiának felel meg. Ha nem LED-ekről van szó, akkor a gyakori ki-be kapcsolás azonban csökkentheti a lámpa élettartamát. Fénycsöveknél az 5-10 percre történő kikapcsolás általában költséghatékony megoldás (függ a fénycső teljesítményétől és a kapcsolás módjától).

6 Közbeszerzési igények Majdnem mindegyik épülethez kell beltéri világítás. A közbeszerzési tevékenységek a


következő területekre terjednek ki: a. Teljes épület világítása, lett légyen az új, vagy teljesen felújított. b. Tér vagy tércsoport világítása – akár valamely épület egy részének felújítása vagy meglévő épület bővítése miatt. c. Egy térben vagy terekben lévő lámpatestek kicserélése a vezetékezés és a világításszabályozók megtartása mellett. d. A világításszabályozók kicserélése a lámpatestek megtartása mellett. e. Fényforrások kicserélése. f. Kiegészítő világítás, pl. íróasztal helyi világítása vagy kiemelő világítás. Az ilyen világítás gyakran hordozható és foglalatba dugaszolható. A rendszeres beszerzések többségét a cserefényforrások teszik ki. Beszerzési politikák használatának a fényforrások energiamegtakarítási céllal történő lecserélésében azonban csak korlátozott szerepe van. Ennek részben az az oka, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó Ecodesign követelmények már eleve igen magas minimális értékeket írnak elő a legtöbb lámpa fényhasznosítására, másrészt az, hogy a felszerelt világítás gyakran adott lámpatípusokat igényel, így a nagyobb fényhasznosítású fényforrások használata a lámpatestek lecserélését is jelenti. Új világítás beszerzése – akár egy egész épület, akár adott terület esetén – ritkábban fordul elő, de nagy kihatással van az épület energiafogyasztására. Ennek az az oka, hogy egy új világítási rendszer gyakran 20 évig vagy még tovább a helyén marad, és végig energiát fogyaszt ez idő alatt. A középületek bizonyos típusainak speciális világítási követelményei vannak. A kórházak és egészségügyi központok klinikai területei kitűnő színvisszaadási tulajdonságú világítást igényelnek. A mentálhigiéniás intézmények és a börtönök világításának rendszerint speciális, törésbiztos típusúnak kell lennie. Az idősek és mozgáskorlátozottak otthonaiban a speciális látási igényűek számára az átlagosnál nagyobb megvilágítási szintekre van szükség. A múzeumok és galériák az érzékeny műtárgyak kiállítási területeihez olyan világítást igényelnek, amelynek kicsi az UV és kék fény tartalma.

36 EuP Lot 8 tanulmány: Irodavilágítás p. 140, VITO, April 2007, http://www.eup4light.net 37 Slater A, (1987): Lighting controls: an essential element of energy efficiency (Világításszabályozók: az energiahatékonyság fontos eleme), Building Research Establishment Information Paper, IP5/87. Garston, CRC.

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 26(42) 7. Végkövetkeztetések és összefoglalás A beltéri világítás az épületekbe felszerelt fényforrásokat, lámpatesteket és világításszabályozó eszközöket „fedi le”. A világítás bizonyos formáit javasoljuk a zöld közbeszerzés hatálya alól kivonni. Beltéri világításhoz számos különböző típusú fényforrást használnak. A középületekben a legáltalánosabbak a lineáris és kompakt fénycsövek, habár néhány épületben még mindig megtalálhatók a kevésbé hatékony izzólámpák és volfrámszálas halogénlámpák is. Bizonyos alkalmazásokhoz nagyintenzitású kisülőlámpákat (főként fémhalogénlámpákat és nagynyomású nátriumlámpákat) és LED-lámpákat használnak. A LED-lámpák egyre olcsóbbak és egyre nagyobb a fényhasznosításuk, ezért felhasználásuk növekszik. A fényforrások higanytartalma egy másik fontos környezetvédelmi probléma. A higanytartalomra vonatkozó határértékeket az RoHS direktíva segítségével lehet kezelni. A határértékek potenciálisan változásnak vannak kitéve. A fényforrásokat általában lámpatestbe szerelik, amelynek ugyancsak nagy hatása lehet a teljes világítási rendszer teljesítőképességére. Rossz hatásfokú lámpatest esetén a fényforrás által kibocsátott fénynek esetleg kevesebb mint a fele jut el a helyiségbe. A megfelelő világításszabályozások minden világítási rendszer fontos részét képezik. A szabályozó eszközök lehetővé teszik, hogy az épületben tartózkodók lekapcsolják vagy leszabályozzák a világítást, amikor nincs rá szükség. Jelentős – akár 30-40%-os vagy bizonyos épületektípusoknál még nagyobb – energiamegtakarítást is elérhetnek A beltéri világítás környezeti hatását az energiafelhasználás dominálja. A világítás Európa kereskedelmi szektorában az energia 14%-át fogyasztja el. Az európai GreenLight zöld világítás program becslése szerint Európa 15 tagországának villamosáram-fogyasztása az irodaépületek esetén 28,8 TWh, az oktatási intézményeknél pedig 15,0 TWh. Bizonyos épületekben a világítás a villamosáram-fogyasztás legnagyobb egyetlen képviselője; az irodaépületek például a teljes villamosáram-fogyasztásának a felét világításra használják. A világítás által termelt hő számos középületben a hűtési terhelés jelentős részét képezi, s így további villamosáram-fogyasztást jelent. Van egy jelentős terület a középületek világításának energiamegtakarításához –

akár nagyobb fényhasznosítású fényforrásokkal, nagyobb hatásfokú lámpatestekkel, akár világításszabályozók használatával. Az ilyen módszerek gyakran igen költséghatékonyak. A világításra vonatkozó Ecodesign környezetbarát tervezési követelmények az energiahatékony fényforrásokra és előtétekre fókuszáltak. Ebből következik a gyenge fényhasznosítású fényforrások piacról történő fokozatos kivonása, ideértve a volfrámszálas izzólámpák legtöbb formáját és a kis fényhasznosítású halofoszfátos fénycsöveket. Van azonban némi előírás a hatékony lámpatestekre vagy a világításszabályozó eszközökre is. Ha új világítási rendszert kell felszerelni, a szerződő hatóságnak megvan a lehetősége arra, hogy kis energiájú világítási rendszert specifikáljon. A nagyobb hatékonyságú lámpatestek és világításszabályozó eszközök használata kezdetben nagyobb költséget jelenthet, de az energiamegtakarítások jelentősek lehetnek, ezért egy hatékony rendszer hosszú távon olcsóbb lehet. A tervezési fázisban fontos megfelelő fényforrások, előtétek, lámpatestek és világításszabályozó eszközök specifikálása. Az installáció fázisában pedig fontos biztosítani, hogy a megfelelő berendezéseket szereljék fel; a gyengébb minőségű termékekkel történő helyettesítés veszélyeztetheti a rendszer teljesítőképességét és hatékonyságát. A rendszert be kell üzemelni ellenőrzendő, hogy az az elvártnak megfelelően működik-e és hogy bizonyos világításszabályozókat be lehessen állítani, illetve egyéb beállítási eljárásokat el lehessen végezni. Az épületek használói és a létesítménymenedzserek megfelelő információkat igényelnek ahhoz, hogy megismerjék a rendszer működését és hogy elvégezhessék a beállításokat, ha szükséges.

8. Javaslat az alap- és az átfogó követelményekre A beltéri világításra alap- és átfogó követelmények összeállítását javasoljuk. A jaKulcsfontosságú környezeti hatások ● Energiafogyasztás minden fázisban, de különösen a beltéri világítás felhasználási fázisában ● A levegő, a föld és a víz potenciális szennyezése a gyártási fázis során ● Anyagok és veszélyes anyagok felhasználása ● Hulladék (veszélyes és nem veszélyes) keletkezése


vasolt zöld közbeszerzési követelményeket úgy állították össze, hogy azok tükrözzék a legfontosabb környezetvédelmi rizikókat. Ez a megközelítés látható a táblázatban. Jegyezzük meg, hogy a hatások sorrendje nem felel meg szükségképpen fontosságuk sorrendjének. A követelmények a közbeszerzés három szempontjára fókuszáltak: a. Fényforrások, cserelámpák is b. Világítástervezés. Ez lehet egy egész – akár új vagy teljesen felújított – épület, vagy egy tér vagy tércsoport új világítása. c. Világítás installálása, felszerelése. A rendszeres beszerzések többségét a cserefényforrások jelentik; a követelmények az energiahatékonyságra, a lámpaélettartamra, a fénycsövek higanytartalmára és a csomagolásra vonatkoznak. Beszerzési politikák használatának a fényforrások energiamegtakarítási céllal történő lecserélésében csak korlátozott szerepe van. Ennek részben az az oka, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó Ecodesign követelmények már eleve igen magas minimális értékeket írnak elő a legtöbb lámpa fényhasznosítására. A jelenleg rendelkezésre álló fénycsövek fényhasznosításai egyre jobban hasonlítanak egymáshoz és egyre jobban megközelítik a 2012-től érvénybe lépő minimális Ecodesign kritériumokat. Ezenkívül a felszerelt világítás gyakran adott fényforrástípusokat igényel, ezért egy nagyobb fényhasznosítású fényforrás használata a lámpatestek lecserélését is jelenti. Ezért gyakran csak kevés tere van a testületeknek a nagyobb fényhasznosítású fényforrások beszerzésére. Egy új világítás beszerzése – akár egy egész épület vagy adott tér esetében – nagy hatással van az épület energiafogyasztására. Egy új világítási rendszer gyakran 20 évig vagy még tovább a helyén marad, és végig energiát fogyaszt ez idő alatt. Az új világítási rendszerekhez eredetileg termékalapú megközelítést fontolgattak. Ez a középületekben lévő fényforrásokra, lámpatestekre és világításszabályozó eszközökre standardok felállítását jelen-

Zöld közbeszerzési megközelítés ● Tervezési fázisban biztosítani kell, hogy az új világítási rendszerek a világítási feladat követelményeit kielégítő, kis teljesítménysűrűséggel rendelkezzenek ● Nagy fényhasznosítású cserelámpák beszerzése ● Világításszabályozás használata az energiafogyasztás további csökkentésére ● Szabályozható előtétek használatának ösztönzése, ahol a körülmények lehetővé teszik ● Installációs fázisban biztosítani kell, hogy a rendszer a tervezettnek megfelelően, energiahatékony módon üzemeljen ● Támogatni kell a kisebb higanytartalmú fényforrásokat ● Újból fel kell használni vagy újrahasznosítani kell a hulladékot

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 27(42) használni az egész épületre, mivel a tette volna. Ezt a megoldást azonban különböző tereknek különböző javasolt elvetették, mert bonyolult lenne, és nehéz megvilágítási értéke van. Ezért az lenne a szerződő hatóságok számára műegyszerűbb W/m2-es módszert használták ködtetése és hitelesítése. Ezért a beépített az egész épület világításához. teljesítménysűrűségen alapuló rendszerAz átfogó követelményekhez szigorúbb megközelítést fogadták el, amelyet a testüteljesítménysűrűség-határértékeket javaletek könnyen tudnak ellenőrizni, és amely soltak. Mind az alap-, mind az átfogó köjelentős szabadságot kínál a tervezőknek vetelményekhez további teljesítménysűrűahhoz, hogy a legjobb világítási megoldást ség-csökkentések szerepelnek az odaítélési válasszák – feltéve, hogy az kis energiájú. követelményekben. Az 1. melléklet részleA választott megközelítés a beépített teljetesen megmagyarázza a teljesítménysűrűsítménysűrűségre állapít meg határértékeségi követelményeket és azok származtatáket (a fényforrások és lámpatestek fénysát. A világításszabályozók követelményei hasznosításának figyelembevételével) és ír azokat a legnyilvánvalóbb területeket fedik elő további követelményeket világításle, ahol a szükségtelenül bekapcsolva haszabályozók felszerelésére. Fontolgattak gyott világítás révén energia megy veszenegy másik módszert is, amely az épület dőbe. Ezek a következők lehetnek: teljes világításienergia-fogyasztásán alapul ● Jelenlét-érzékelés ritkán igénybe vett – beleértve a világításszabályozókat is. Ezt terekben. a módszert az EN 15193 tette közzé, ● Időkapcsoló vagy jelenlétérzékelés olyan amely meghatározza a világítási energia terekben, amelyeket éjszaka vagy hétnumerikus mutatóját (Lighting Energy végeken nem vesznek igénybe, és ahol a Numeric Indicator, LENI) kWh/m2-ben az világítás véletlenül bekapcsolva maradhat. egész évre. Elvileg ez átfogóbb módszer, ● Oldalsó ablakokat tartalmazó terek viláde bonyolult és részletes számítás kell hozgításának az ablakokkal párhuzamos sozá, beleértve az épületben a napfény rokban szabályozhatónak kell lennie úgy, mennyiségének és a „foglaltsági mintákhogy az ablakokhoz közelebbi sorokat nak” megjóslását. Az ilyen számításokat külön-külön le lehessen kapcsolni. általában a világítástervező végezné el, ● Irodák, konferenciatermek, osztályterezért nehéz lenne maguknak a testülemek és laboratóriumok világítását olyanteknek ellenőriznie. Emellett egy sokkal nak kell lennie, hogy azt a benntartózkobonyolultabb követelményrendszer felállídók alkalmas helyeken hozzáférhető kaptását igényelné, mivel a kWh/m2 szám csolók segítségével ki-be tudják kapcsolni. függeni fog az üzemelési óráktól és a ● Automatikus napfényfüggő szabályozó napfény mennyiségétől. Ezért választották (kapcsoló vagy dimmer) a napfényt kapó a beépített teljesítménysűrűségen alapuló közlekedési és recepciós területeken. egyszerűbb módszert. Az átfogó követelmények ezenkívül az iroKét eltérő követelményrendszert állítottak dák, konferenciatermek, osztálytermek és fel: laboratóriumok esetén előírják, hogy a vi1. Ha egy egész épületbe új világítás kerül, lágítás legyen dimmelhető és tartalmazzon a követelményt a beépített világítási napfényfüggő szabályozást, ha ezek a teljesítmény (beleértve a fényforrásokat és terek napfényt is kapnak. Az irodák egyéni előtéteket) és a teljes felület hányadosában munkaterületeinek világításának külön-küadják meg (W/m2-ben). lön szabályozhatónak kell lennie. 2. Ahol egy épület adott területe kap új viA fényszabályozás energiát képes megtalágítást, akkor a követelmény a W/m2/100karítani, és kielégíti a benntartózkodók ban megadott normalizált teljesítményigényeit is azáltal, hogy lehetővé teszi szásűrűségre vonatkozik, ami nem más, mint mukra munkakörnyezetük megváltoztatáa világítás által elfogyasztott teljes energia sát. Szerepel odaítélési követelmény is a (beleértve a fényforrásokat és előtéteket) dimmelhető világítás részarányára. osztva a tér teljes padlóterületével és a tér Nagyon fontos a világításszabályozások megvilágításának századrészével. Így pélbeüzemelése kiderítendő, hogy megfelelődául ahol 500 lux van, a világítási teljesíten működnek-e és hogy az épületben tarményt a padlóterülettel, majd 5-tel kellene tózkodók tudják-e, hogyan kell használni a elosztani. karbantartók pedig, hogy hogyan kell Az utóbbi követelmény rugalmasabb, mert beállítani azokat – például, ha a helyiség ha a térnek szigorúbb világítási köveelrendezése megváltozik. Az Egyesült telményei vannak, a célt megemelik azok Királyságban végzett felmérések azt találteljesítése érdekében. A számításban haszták, hogy a bonyolult szabályozó rendszenált megvilágítás az EN 12464-1 vagy azrek gyakran azért nem működnek helyezal egyenértékű nemzeti szabvány által jasen, mert először is sohasem állították be vasolt érték, vagy a beépített megvilágítás őket megfelelően, vagy mert már nem elékarbantartási értéke, ha az az alacsonyabb. gítik ki a megváltozott felhasználói igéEz megakadályozza, hogy a szerelést nyeket, ezért ajánlatos a világítás beüzevégzők úgy érezzék, hogy talán nem melésével kapcsolatos szerződési klauzúrát építettek ki elég világítást, de nem is ad beiktatni, amely kiterjed a világításszabábiztosítékot arra nézve, hogy nem túl sok lyozók helyes működésének és beállításálett-e a fény. Ezt a módszert nehéz HOLUX – Beltéri világítás zöld közbeszerzési követelményei 2012 p.27

nak ellenőrzésére és a napfényfüggő szabályozók hitelesítésére. Egy másik szerződésteljesítési pont az információadásra vonatkozik, hogy a benntartózkodók tudják, hogyan kell szabályozni a világításukat és a karbantartók szükség esetén be tudják állítani azt. A világítási felújításakor hulladék keletkezik. Az egyik szerződésteljesítési pont előírja a szerelést végzők számára a hulladékanyagok újbóli felhasználását vagy újrahasznosítását. A higanytartalom korlátozására vonatkozó követelmény segít a hulladék veszélyes természetét csökkenteni.

9 Hitelesítési kérdések

A javasolt követelmények előnye, hogy a hitelesítés korrekt, lényegre törő módon történhet. Az egész épületre vonatkozó teljesítménysűrűségi követelménynél összegzés kérdése a világítás által elfogyasztott teljes teljesítmény meghatározása, majd elosztása a padlóterülettel. Mindkét szám egyszerűen meghatározható; a világítási teljesítményre pedig mindenképpen szükség van az elektromos tápenergia méretezéséhez. Az egyedi terek normalizált teljesítménysűrűség-követelményei egy kicsit bonyolultabbak, mivel megvilágításszámításra is szükség van. A legtöbb helyen erre azonban szükség van annak kiderítéséhez, hogy az új világítási rendszer elegendő fényt fog-e biztosítani. A világításszabályozók kiválasztási követelményeit könnyű hitelesíteni, mivel a szerződő hatóság csak így tudja ellenőrizni, hogy a szabályozók megvannak-e. Az odaítélési követelményeket a dimmelhető világításnál nehezebb alkalmazni. Ehhez olyan adatokra alapozott számításra van szükség, amelyeket a lámpatetsgyártótól kell beszerezni. A fényforrások fényhasznosítására, élettartamára és higanytartalmára vonatkozó követelményeket könnyű hitelesíteni, mivel a gyártónak ezt az információt mindenképpen közölnie kell. A veszélyes vegyszerekre vonatkozó követelményeket nehezebb lenne hitelesíteni, mivel ehhez nagy mennyiségű vegyi elemzést kellene elvégezni. A helyettesítés problémát jelenthet a világítási beszerzéseknél. Néha a szerelők alacsonyabb minőségű lámpatesteket szerelhetnek fel, amelyek vagy kevesebb fényt szolgáltatnak, vagy több energiát használnak fel, még akkor is, ha „egyenértékűnek” mondták őket. Ezért egy szerződésteljesítési klauzúlát kell kidolgozni, amely megköveteli, hogy a szerelő az eredeti tervben specifikálttal pontosan megegyező világítási berendezéseket építsen be. Ha a helyettesítés elkerülhetetlen, mert az eredetileg specifikált termékek nem kaphatók, a vállalkozónak ki kell mutatnia, hogy a világítási rendszer ennek ellenére még ki fogja elégíteni a vonatkozó tervezési kritériumokat.

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 28(42) 10 Vonatkozó európai rendeletek és eljárások Ez a fejezet részletesen bemutatja a beltéri világítással kapcsolatos európai törvénykezést, amely fontos annak a háttérkontextusnak a lefektetésében, amelyben a szabványokat és címkéket kifejlesztették. Az ajánlatkérőknek ismerniük kell és figyelembe kell venniük egy adott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos szituáció tekintetében releváns minden helyi, regionális vagy nemzeti törvényt. Megjegyezzük, hogy ezt a listát 2011. márciusában állították össze.

10.1 Az Európai Tanácsnak a nem irányított fényű háztartási fényforrások környezettudatos tervezésével kapcsolatos 2005/32/EC direktívája végrehajtásáról szóló 244/2009 sz. rendelete Ez a rendelet38 az energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésével kapcsolatos követelmények lefektetésére vonatkozó 2005/32/EC direktívát valósítja meg, és környezettudatos követelményeket fektet le a nem irányított fényű háztartási fényforrások piacra vitelére, beleértve azt is, ha nem háztartási céllal értékesítik azokat, vagy ha más termékekbe vannak beépítve. Így ennek közvetlen hatása van a

közbeszerzésre, mivel olyan kompakt fénycsöveket és izzólámpákat érint, amelyeket még mindig széles körben használnak a középületekben. Ennek az EU-s rendeletnek az a célja, hogy kivonja a legtöbb nem eléggé energiahatékony nem irányított fényű fényforrást a piacról a nagyobb energiahatékonyságú alternatívák javára. Ez energiát és fogyasztói pénzt fog megtakarítani az alacsonyabb villanyszámlák folytán. A rendelet 2009. szeptember 1-ével kezdődően hat, évekre bontott fázisban lép hatályba, amint az a 6. táblázatban közölt ütemezésből látható.

6. táblázat – A nem irányított fényű, elégtelen fényhasznosítású lámpák kivonásának ütemezése (Forrás: The Lighting Association39) Fázis

Időpont Nem világos burájú fényforrások

1

2009. szept. 1.

2

2010. szept. 1.

3

2011. szept. 1.

4

2012. szept. 1.

5 6

2013. szept. 1. 2016. szept. 1.

Minimum A energiahatékonysági osztály a 60 lm feletti fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● Normállámpák ● Gyertya- és gömblámpák G9 fejű belülhomályosított lámpák ● Reflektorburás kompakt fénycsövek, ha nem irányított fényűek vagy A energiaosztályúak

10.2 Az Európai Tanácsnak a beépített előtét nélküli fénycsövekre, a nagyintenzitású kisülőlámpákra, valamint az ilyen fényforrások működtetésére alkalmas előtétekre és lámpatestekre vonatkozó környezettudatos tervezéssel kapcsolatos, a 2000/55/EC direktívát és a 347/2010-es rendeletet hatálytalanító 245/2009 sz. rendelete

Fényforrástípus Világos burájú fényforrások

Minimum C energiahatékonysági osztály a 950 lm feletti fényforrásoknál Minimum E energiahatékonysági osztály a 60-950 lm-es fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● 100 és 150W-os normállámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● 15, 25W-os gyertya- és gömblámpák (hacsak nem C, D vagy E energiahatékonysági osztályúak) ● 75W-os G9-es lámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● A többi, F vagy G energiahatékonysági osztályú lámpa Minimum C energiahatékonysági osztály a 725 lm feletti fényforrásoknál Minimum E energiahatékonysági osztály a 60-725 lm-es fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● 75W-os normállámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● 60W-os G9-es lámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) Minimum C energiahatékonysági osztály a 450 lm feletti fényforrásoknál Minimum E energiahatékonysági osztály a 60-450 lm-es fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● 60W-os normál-, gyertya- és gömblámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● 40W-os G9-es lámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) Minimum C energiahatékonysági osztály a 60 lm feletti fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● 25 és 40W-os normál-, gyertya- és gömblámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● 25W-os G9-es lámpák (hacsak nem C energiahatékonysági osztályúak) ● Bármilyen más, nem D vagy E energiahatékonysági osztályú lámpa Egyéb teljesítőképességi paraméterek javítása Minimum B energiahatékonysági osztály a 60 lm feletti fényforrásoknál Tipikus kitiltott fényforrások: ● Valamennyi nem C energiahatékonysági osztályú lámpa (kivéve a G9 és R7s fejűeket)

Ez a folyamatban lévő szabályozás az Európai Parlament és az Európa Tanács 2005/32/EC (most 2009/125/EC) direktíváját40 hajtja végre. A három fő és két közbülső lépcsőben megvalósuló direktíva részletezi a beépített előtét nélküli fénycsövekre és a nagyintenzitású kisülőlámpákra, valamint az ilyen fényforrások működtetésére vonatkozó környezettudatos


tervezés energetikai követelményeit, amint az a 7. táblázatból látható.

38 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2009:076:0003:0016:EN:PDF 39 http://www.lightingassociation.com/files/ downloads/430/Lamp_Phase_Out_Chart.pdf 40 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2009:076:0017:0044:EN:PDF

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 29(42) Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a fénycsövek energiahatékonysági követelményeivel kapcsolatos 2000/55/EC direktívát. A 245/2009/EC rendeletet később a 2010. április 21-i 347/201042 rendelet módosította. A módosításnak az volt a

célja, hogy biztosítsa azt, hogy a 245/2009-es rendelettel érintett termékek rendelkezésre állására és teljesítőképességére vonatkozó be nem azonosított hatásokat elkerüljék és javítsák a koherenciát az ezen rendelet és a nem irányított fényű

háztartási fényforrásokra vonatkozó 244/2009-es rendelet termékinformációs követelményei között.

7. táblázat – A környezettudatos tervezés követelményei és a kivont világítási termékek áttekintése (Forrás: CELMA és European Lamps Companies Federation41) Fázis 1. fázis 2010. ápr. 13tól

Termék Fénycsöves világítási rendszerek Nagyintenzitású kisülőlámpás világítási rendszerek Kötelező műszaki információk megjelentetése Fényforrások Halofoszfátos T8-as lineáris fénycsövek, T9-es körfénycsövek és U alakú fénycsövek weboldalakon és műszaki dokumentációban T4-es lineáris fénycsövek Kötelező műszaki információk megjelentetése weboldalakon és műszaki dokumentációban Nem szabályozható előtétek: minimum EEI = B2 Előtétek Szabályozható előtétek:minimum EEE = A1 Veszteség készenléti üzemmódban ≤ 1W Új, nem a meglévő előtétekhez tervezett szabályozható előtétek: minimum EEE = A3 Követelmények kötelező jelölése az előtéteken Lámpatestek Közbenső fázis Fényforrások 2010. okt. 13tól Előtétek Lámpatestek Lámpatest vesztesége készenléti üzemmódban = a felszerelt előtétek határértékeinek összege 18 hónap után: Műszaki információt kell szolgáltatni weboldalakon vagy műszaki dokumentációban a 2000 lm-nél nagyobb fényáramú lámpatestek esetén 2. fázis Fényforrások T10-es és T12-es halofoszfátos fénycsövek Standard nagynyomású nátriumlámpák és a 2012. ápr. 13leggyengébb teljesítőképességű fémhalogénlámpák tól (E27, E40 és PGZ12 fejjel) Hatékonysági határértékek bevezetése a Előtétek Veszteség készenléti üzemmódban ≤ 0,5W nagyintenzitású kisülőlámpák előtéteire Jelölni kell a nagyintenzitású kisülőlámpák valamennyi előtétének energiahatékonyságát. Jelölés az EEE = A3 osztályú előtéteken Lámpatestek Lámpatest vesztesége készenléti üzemmódban = Műszaki információt kell szolgáltatni weboldalakon a felszerelt előtétek határértékeinek összege vagy műszaki dokumentációban a 2000 lm-nél A lámpatesteknek kompatibiliseknek kell lenniük nagyobb fényáramú lámpatestek esetén a 3. fázis előtéteivel, kivéve az IP 4X védettségűeket Közbenső fázis Fényforrások E27, E40 és PGZ12 fejű nagynyomású higanylámpák 2015. okt. 13E27, E40 és PGZ12 fejű, a nagynyomású higanytól lámpák előtétéhez tervezett, de a minimális követelményeket nem teljesítő retrofit nagynyomású nátriumlámpák Előtétek Lámpatestek 3. fázis Fényforrások Beépített előtéttel nem rendelkező, 2-csapos E27, E40 és PGZ12 fejű, a minimális 2017. ápr. 13kompakt fénycsövek követelményeket nem teljesítő, ≤ 405W-os tól fémhalogénlámpák η ≥ EBbFL (új képlet az előtétek határértékéhez) Nagyobb határértékek, mint a 2. fázisban – a lámpaElőtétek teljesítmény függvényében Az EEI = A3, B1 és B2 előtétek fokozatos kivonása (megengedhető osztályok: A2, A2 BAT Jelölni kell a nagyintenzitású kisülőlámpák valamennyi előtétének energiahatékonyságát. és a szabályozható előtétekre: A1 BAT) Jelölés az A2 előtéteken Jelölés csak az A2, A2 BAT vagy A1 BAT előtéteken Lámpatestek Valamennyi lámpatestnek kompatibilisnek kell Valamennyi lámpatestnek kompatibilisnek kell lennie lennie a 3. fázis előtéteivel a 3. fázis előtéteivel 41 http://www.celma.org/archives/temp/CELMA_

EcoDesign_(SM)258_CELMA_ELC_Tertiary_Lighting_Guide_2nd_Edition_FINAL_December2010.pdf


42 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2010:104:0020:0028:EN:PDF

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 30(42) 10.3 A háztartási lámpák energiafogyasztásának címkézésével kapcsolatos 98/11/EC irányelv Ez az irányelv43 az általános világítási termékek energiafogyasztásának címkézésére vonatkozik, és a közvetlenül a hálózatról táplált háztartási elektromos lámpákra (izzólámpákra és beépített előtétű kompakt fénycsövekre), valamint lakásvilágítási fénycsövekre (lineáris és nem beépített előtétű kompakt fénycsövekre) érvényes – még akkor is, ha nem háztartási céllal értékesítik azokat. Az irányelv az Európai Tanácsnak a háztartási készülékek általi energia- és más erőforrás-fogyasztás címkézésének és standard termékinformációjának jelölésére vonatkozó 92/75/EEC44 irányelv követelményeinek az alkalmazása. A címke speciális információkat tartalmaz: a fényforrás energiahatékonysági osztályát, lm-ben megadott fényáramát, W-ban megadott bemeneti teljesítményét és órában megadott átlagos névleges élettartamát. Az irányelv azt is megadja, hogy hogyan kell a fényforrás energiahatékonysági osztályát meghatározni. 10.4 Az energia-végfelhasználás hatékonyságával és az energiaszolgáltatásokkal kapcsolatos 2006/32/EC irányelv Ennek az irányelvnek45 az a célja, hogy növelje az energia-végfelhasználás költséghatékony javítását Európában. Meghatározza a szükséges iránymutató célokat és mechanizmusokat, ösztönzőket és intézményi, financiális és jogi kereteket azoknak a meglévő piaci korlátoknak és hiányoknak a kiküszöbölésére, amelyek akadályozzák a hatékony energia-végfelhasználást, és létrehozza az energiaszolgáltatások piacának fejlesztéséhez és támogatásához, valamint a végfelhasználóknak szóló egyéb energiahatékonyság-növelési intézkedésekhez szükséges feltételeket. A tagállamoknak 2008-tól kezdődően kilenc éven át évente 1-1%-kal kell csökkenteniük végső energiafogyasztásukat. Ezen belül az állami szektortól 1,5%-os46 megtakarítást várnak el, főként a közbeszerzések eredményeként. Az irányelv különösen támogatja az energiahatékony közbeszerzést, és a világítást külön is megemlíti a direktíva V. mellékletében.

lényeges javításra szorult, és később a 2010/31/EC47 irányelv hatályon kívül is helyezte. A jelenlegi direktíva a megfelelő irányelv48 intézkedéseinek átdolgozása és megerősítése annak érdekében, hogy javítsunk az EU épületeinek és épületelemeinek energiajellemzőin olyan költséghatékony intézkedésekkel, amelyek számításba veszik a külső klimatikus és helyi feltételeket, valamint a beltéri klimatikus követelményeket és a költséghatékonyságot. Az intézkedéseknek nem szabad befolyásolniuk az épületekkel kapcsolatos egyéb követelményeket, például azok megközelíthetőségét, biztonságát és szándékolt felhasználását. A tagállamok egyedül a felelősek azért, hogy kidolgozzanak minimális követelményeket az új és a nagy meglévő épületek energiajellemzőivel kapcsolatosan és bevezessenek energiatanúsítási eljárásokat az épületekre. Az energiajellemzőknek – amelyeket jóváhagyott módszer felhasználásával kell kiszámolni – tartalmazniuk kell egyebek között a természetes fény és a beépített világítási rendszerek hatásait. Az EU-ban lévő olyan épületeknek, amelyekben állami hivatalok működnek, vagy amelyeket gyakran látogat a közönség, példaadóan be kell mutatniuk, hogy figyelembe vették a környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontokat, és ezért az ilyen épületeket rendszeresen energiatanúsítási eljárás alá kell vonni.

10.6 Az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezési követelményeinek meghatározására irányuló keretprogram megvalósításával kapcsolatos 2009/125/EC irányelv Az energiafogyasztó termékek környezettudatos tervezésével kapcsolatos eredeti irányelvet (2005/32/EC) 2005 júliusában fogadták el. Ezt azután a 2009/125/ EC49 direktíva hatálytalanított, amely annak átdolgozása és amely kiterjeszti a hatáskört energiafogyasztó termékekről energiával kapcsolatos termékekre. Egyértelmű, az egész EU-ra vonatkozó szabályokat fektet le a környezettudatos tervezésre azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni az egyes tagállamok rendeletei közötti eltéréseket, amelyek akadályozhatnák a termékek szabad mozgását a belső piacon. A környezettudatos tervezési direktíva önmagában nem tartalmaz kötelező követel10.5 Az épületek energetikai jellemzőményeket adott termékekre, hanem feltéivel kapcsolatos 2010/31/EC irányelv telek és kritériumok meghatározását írja Az épületek energetikai jellemzőivel elő, intézkedések megvalósításán, környekapcsolatos eredeti irányelv (2002/91/EC) zetbarát termékjellemzőkre vonatkozó mi–, amelyet 2002. dec. 16-án hagytak jóvá nimumkövetelményeken keresztül, és leheés amely 2003. jan. 4-én lépett hatályba – tővé teszi azok gyors és hatékony javítását. HOLUX – Beltéri világítás zöld közbeszerzési követelményei 2012 p.30

Az irányelv által megteremtett keretprogram célja, hogy ösztönözze a gyártókat olyan termékek kifejlesztésére, amelyeknél figyelembe veszik azok környezetre kifejtett hatását egész élettartamuk alatt. Speciális termékcsoportokra kötelező követelményeket előíró rendeletek jelennek meg fokozatosan, és csak olyan energiával kapcsolatos termékekre vonatkoznának, amelyek bizonyos feltételeknek megfelelnek, például a nemzetközi piacon történő kereskedés kulcsfontosságú környezeti hatásának és volumenének, és csak akkor, ha biztos lehetőség van a termék tökéletesítésére. A környezettudatos tervezési direktíva keretében bizonyos feltételek mellett – a megvalósítási intézkedések valódi alternatívájaként – önszabályozás is elismerhető – ide értve az ipar által egyoldalú elkötelezettségként kötött önkéntes megállapodásokat. 10.7 Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékkezelésével kapcsolatos 2002/96/EC irányelv (WEEE) A WEEE direktíva50 célja az Európában felhalmozódó elhasznált elektromos és elektronikus berendezések egyre növekvő mennyiségének szabályozása, lecsökkentve ezzel a hagyományos hulladékkezelési módszerekre nehezedő terhelést és javítva az újrahasznosítási arányokat. Ez a későbbiekben tárgyalandó, a veszélyes anyagok felhasználásnak tilalmáról szóló RoHS irányelvre51 is igaz. Az irányelv előírja, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket élettartamuk végén megfelelő, erre jogosult kezelő létesítménybe juttassák el, ahol szétszerelik és – ha lehet – az anyagokat újrahasznosítják.

43 OJ L 71, 10.3.1998, p. 1–8 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1998 :071:0001:0008:EN:PDF 44 OJ L 297, 13.10.1992, p. 16–19 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31 992L0075:EN:HTML 45 OJ L 114, 27.4.2006, p. 64–85 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006 :114:0064:0085:EN:PDF 46 http://europa.eu/rapid/pressReleases Action.do? reference=IP/03/1687&format=HTML&aged=0&lan guage=EN&guiLanguage=en 47 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2010:153:0013:0035:EN:PDF 48 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2003:001:0065:0071:EN:PDF 49 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2009:093:0003:0010:EN:PDF 50 OJ L 37, 13.2.2003, p. 24–39 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32 002L0096:EN:HTML 51 OJ L 37, 13.2.2003, p. 19–23 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32 002L0095:EN:HTML

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 31(42) Az irányelv minimumkövetelményeket ír elő az elektromos és elektronikus berendezések hulladékkezelésére és újrahasznosítására. A direktíva azt is előírja, hogy a termékeket címkézni kell elektromos vagy elektronikus eszközként való azonosíthatóságuk érdekében azzal a céllal, hogy minimalizálni lehessen helytelen hulladékkezelésüket. Ha nem lehet címkét elhelyezni az adott terméken, azt a terméket kísérő dokumentációhoz kell csatolni. Ez az irányelv ennélfogva az elektromos és elektronikus berendezések számos élettartam-végi környezeti hatását kezeli – a mellékletekben felsorolt néhány kivételtől eltekintve. A fénycsöves lámpatestek alkategóriájában az otthonvilágítási lámpatestek képeznek ilyen kivételt. Nem esnek a direktíva hatálya alá az izzólámpák és a halogénlámpák sem. 2008-ban a direktívával kapcsolatosan konzultációt folytattak az érdekeltekkel. Ennek eredményeként olyan módosított irányelvet javasoltak, amely új kötelező célt tűz ki az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtésére. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy azzal különböztessék meg a célokat, hogy az egyes tagállamokban a megelőző két évben piacra vitt elektromos és elektronikus berendezések átlagos súlyának 65%-a legyen a kötelezően összegyűjtendő mennyiség. Az ilyen berendezések visszaforgatási és újrahasznosítási céljai most az egész berendezés újrahasznosítását írják elő, és a súly-alapú célokat 5%-kal megnövelik52. A direktíva átdolgozása még tart. Az átdolgozás legutóbbi állásáról és ütemezéséről információ az Európai Parlament weboldalán található53. 10.8 2002/95/EC irányelv bizonyos veszélyes anyagok használatának korlátozásáról az elektromos és elektronikus berendezésekben (RoHS) Az RoHS direktíva54 a 2006. július 1. után piacra került új elektromos és elektronikus berendezésekben megtiltja bizonyos veszélyes anyagok felhasználását, ami korlátozza az ilyen berendezések élettartamának végén jelentkező környezeti hatásukat, és biztosítja az elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált veszélyes anyagokkal kapcsolatos törvénykezés összehangolását a tagállamokban. Az elektromos és elektronikus berendezések nem tartalmazhatják a következő anyagokat: ólom, higany, kadmium, hatvegyértékű króm, polibrominált bifenilek (PBB-k) vagy polibrominált bifenil-éterek (PBDE-k).

A direktíva melléklete felsorol néhány kivételt és határértéket bizonyos berendezések esetére, amelyeknél elfogadható, hogy egy vagy több ilyen anyag szükséges a működéshez, és jelenleg nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben gazdaságilag használható alternatívák. Ezért néhány ilyen anyag még mindig megtalálható bizonyos elektromos és elektronikus berendezésben. A direktíva mellékletét a 2010/571/EU55 döntés melléklete váltotta fel, amely a kivételek és határértékek listáját módosította. Sok kivétel fényforrásokra vonatkozik, közelebbről az 1...4. kivétel megengedi higany használatát fénycsövekben és kisülőlámpákban, az 5. kivétel pedig ólom felhasználását fényforrások buraüvegeiben. Ezekre a kivételekre azért van szükség, mert például a higany elengedhetetlen a termék hatékony működéséhez. Jelenleg folyik az RoHS direktíva átdolgozása, amely javasolni fogja, hogy a tiltott anyagok listája minden elektromos és elektronikus berendezésre legyen érvényes, hacsak kimondottan nincsenek a törvény hatálya alól felmentve. Azt is javasolja, hogy számos olyan, jelenleg még nem korlátozott anyagot később vizsgáljanak meg újra. Ilyenek például a halogénezett égésgátló anyagok és a PVC. Az átdolgozás legutóbbi állásáról és ütemezéséről információ az Európai Parlament weboldalán található56. 10.9 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyagügynökség létrehozásáról E rendeletnek57 az a célja, hogy védje az emberi egészségét és a környezetet a veszélyes vegyi anyagok kontrollálásával. A REACH rendelet 2007. június 1-én lépett hatályba. Javított és egyszerűsített törvényi keretet biztosít az EU-ban lévő vegyi agyagok számára. Elismeri a vegyi anyagok jelentette veszélyek értékelésének és menedzselésének felelősségét, és biztonsággal kapcsolatos információkat nyújt az ipari felhasználóknak a hatóságok helyett, segíti a versenyt a nemzetközi piacon és támogatja az innovációt. Felkéri a gyártókat arra, hogy regisztrálják vegyi anyagaik tulajdonságainak részleteit a Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökség által kezelt központi adatbázisban. A rendelet azt is előírja, hogy a legveszélyesebb vegyi anyagokat fokozatosan le kell cserélni megfelelő kifejlesztett alternatívákra.


10.10 2004/108/EC irányelv az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EEC direktíva hatályon kívül helyezéséről Az elektromágneses összeférhetőségi irányelv 2004. december 15-én lépett hatályba, és 2007. július 20-tól érvénytelenítette a 89/336/EEC direktívát. Az irányelv58 a berendezések elektromágneses öszszeférhetőségét szabályozza. Az a célja, hogy biztosítsa a belső piac működését annak megkövetelésével, hogy a berendezések elégítsék ki az elektromágneses összeférhetőség elegendő szintjét, és ne zavarják a többi elektromos berendezést. Mielőtt a berendezéseket (a készülékeket és a rögzített módon felszerelteket) elhelyeznék a piacon, igazolni kell, hogy azok kielégítik a jelen irányelvben rögzített követelményeket. 10.11 2006/95/EC irányelv a bizonyos feszültséghatárok közötti működésre tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályainak közelítéséről Ez az irányelv59 az 50 és 1000 V közötti váltakozó feszültségekre és a 75 és 1500 V közötti egyenfeszültségekre tervezett elektromos berendezésekre vonatkozik. Ezek a feszültségek a bemeneti és kimeneti feszültségekre értendők, nem pedig a berendezésekben fellépő feszültségekre. Az irányelv fő célja Európa lakóinak magasszintű védelme és az, hogy ezek a termékek egyetlen piacot élvezzenek az EU-n belül. Az irányelv a hatálya alá tartozó elektromos berendezések esetén kiterjed az összes egészségügyi és biztonsági kockázatra, így biztosítva, hogy az elektromos berendezések biztonságosak legyenek a szándékolt felhasználásuk során.

52 http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/ index_en.htm 53 http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id =5723502 54 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2003:037:0019:0023:EN:PDF 55 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2010:251:0028:0034:EN:PDF 56 http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindBy Procnum.do?lang=en&procnum=COD/2008/0240 57 OJ L 396, 30.12.2006, p. 1–849 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006 :396:0001:0849:EN:PDF 58 OJ L 390, 31.12.2004, p. 24–37 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004 :390:0024:0037:EN:PDF 59 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2006:374:0010:0019:en:PDF

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 32(42) 10.12 A nagy távolságokra jutó, határokon átnyúló levegőszennyezéssel kapcsolatos UNECE egyezmény (CLRTAP) Az egyezmény célja a levegőszennyezés csökkentése és megelőzése. A higanytartalmú fényforrásokkal kapcsolatban különösen fontos a nehézfémekre vonatkozó protokoll (1968), amely 2003. december 29-én lépett hatályba. Ez a protokoll a higanyra, kadmiumra és ólomra vonatkozik. Intézkedéseket vezet be e nehézfémek kibocsátásának csökkentésére, például a higanytartalmú termékek – bizonyos elektromos alkatrészek – esetére. 10.13 Az EU klíma- és energiacsomagja 2007 márciusában az EU vezetői jóváhagytak egy integrált klíma- és energiapolitikai megközelítést, amely azt a célt tűzte ki, hogy harcol a klímaváltozás ellen és növeli az EU energetikai biztonságát, miközben erősíti annak versenyképességét. Elkötelezték magukat arra, hogy Európát igen energiahatékony, kis széndioxid-kibocsátó hellyé alakítják át. A folyamat elindításához az EU állam- és kormányfői elhatározták, hogy egy sor igényes klíma- és energia-célt teljesítenek 2020-ra, amelyeket együttesen 20-20-20 céloknak60 neveztek el. Ezek a következők: ● az EU az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal az 1990-es szintek alá csökkenti; ● az EU energiafogyasztásának 20%-a megújuló erőforrásokból fog származni; ● az energiahatékonyság növelésével 20%kal fogják csökkenteni a primerenergiafelhasználást az előrevetített szintekhez képest. 10.14 89/106/EEC irányelv az építőipari termékekkel kapcsolatos tagállami jogszabályok, rendeletek és adminisztratív intézkedések közelítéséről Az építőipari termékek irányelv61 célja az építőipari termékek egységes piacának a létrehozása a CE jelölés alkalmazásával. Meghatározza az építőipari munka (építés, épületgépészet) lényeges követelményeit, amelyek indirekt módon meghatározzák az építőipari termékekre vonatkozó követelményeket. Az építőipari termékek gyártóinak deklarálniuk kell azok mechanikai szilárdságát és stabilitását, tűzbiztonságát, egészségügyi és környezeti hatásait, hangzavaró hatását és energiahatékonyságát, ha léteznek EU-s vagy nemzeti törvényi követelmények. Az irányelv keretében az Európai Bizottság felkérhet szabványosító szervezeteket – pl. a CEN-t – arra, hogy az ipar-

8. táblázat – Globális ökocímkék a beltéri világítás számára (2011. június) [1] Kiéve az induktív előtétes kompakt fénycsöveket [2] Nem dimmelhető, csak beépített előtéttel rendelkezők [3] Csak beépített elektronikus előtéttel rendelkezők [4] Bizonyos kivételekkel érvényes [5] Csak a nem színváltós típusokra [6] Csak beépített LED-ek (LED, meghajtó, szabványosított foglalat) [7] Otthonvilágítási irányított és nem irányított fényű, kereskedelmi irányított fényű, mindegyik 250W alatti [8] Kivéve a tartalékvilágítást [9] Csak fénycsövekhez alkalmas elektronikus előtétek [10] Jelenlétérzékelők és kapcsolóeszközök [11] Otthonvilágítási

Ökocímke

EU Ecolabel

Blue Angel

Energy Star

Green Seal

Green Label

Ecodesign

Kibocsátó

EU

Németország

USA

USA

Szingapúr

EU

Kompakt fénycsövek

9(1)

9(2)

9(3)

9

9

9

Lineáris fénycsövek

9

Izzólámpák 9(4) 9(4)

Nagyintenzitású kisülőlámpák LED-lámpák Lámpatestek

9(5)

9

(6)

9

9(7)

9(8)

Előtétek 9(10)

Szabályozó eszközök Dekorációs fényszalagok

ral konzultálva dolgozzanak ki szabványokat. Az elfogadott szabványok jegyzéke az Európai Bizottság honlapján62 található. Ahol nincsenek harmonizált szabványok, ott a meglévő nemzeti szabványok érvényesek. A 93/68/EEC irányelv63 az építőipari termékekkel kapcsolatos tagállami jogszabályok, rendeletek és adminisztratív intézkedések közelítéséről szóló 89/106/EC direktíva korszerűsítése. Az Európai Bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy a 89/106/EEC direktívát rendelettel váltsák fel, amelynek a célja, hogy jobban meghatározzák az EU törvénykezési céljait és megkönnyítsék azok végrehajtását64. Ez a rendelet most egy fontos speciális extrakövetelményt tartalmaz a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával kapcsolatosan, megállapítva a következőket: “Az építőipari munkákat úgy kell tervezni, megépíteni és lebontani, hogy a természeti erőforrások felhasználása fenntartható legyen és biztosítsa a következőket: (a) az építőipari munkák, anyagaik és a bontás utáni részeik újrahasznosíthatóságát; (b) az építőipari munkák tartósságát; (c) környezetileg kompatibilis nyers- és másodlagos anyagok használatát az építőipari munkák során.”


9

(11)

11 Ökocímkék, meglévő szabványok és más információk Források Jelenleg a beltéri világítással kapcsolatos ökocímkék rendszerint a kompakt fénycsövekre, LED-lámpákra és fénycsövekre vonatkoznak, de a nagyintenzitású kisülőlámpákra nem. A világ sok országának vannak címkéi és/vagy minimális energiaparaméterekre vonatkozó szabványai a beltéri világítás különböző komponenseire, főként az előtétekre fókuszálva. A 8. táblázatban összefoglalja a beltéri világítás komponenseire a világ különböző országaiban jelenleg használt címkefajtákat. Az átfogott terület jobb áttekintése érdekében a táblázat ezenkívül tartalmazza a 244/2009 és 245/2009 rendeletekkel megvalósított környezetbarát tervezési követelményeket is. Valamennyi információ 2011-re vonatkozik. 60 http://ec.europa.eu/environment/climat/ climate_action.htm 61 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=CELEX:31989L0106:en:HTML 62 http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/ standardization/harmstds/reflist/construc.html 63 OJ L 220, 30.8.1993, p. 1–22 http://eurlex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31 993L0068:EN:HTML 64 http://ec.europa.eu/enterprise/construction/ index_en.htm

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 33(42) 11.1 EU ökocímkék a fényforrásokhoz Az EU ökocímkézése önkéntes rendszer, amelyet 1992-ben dolgoztak ki arra ösztönözve ezzel az iparágat, hogy olyan termékekkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg a piacon, amelyek kedvezőbbek a környezet számára, s amit a virágot ábrázoló ökologó mutat. A beltéri világításra vonatkozó jelenlegi ökocímkézés65 csak fényforrásokra vonatkozik, két kategóriába sorolva azokat: „egy végén fejelt típusokra”, amelyek közé az összes általános világításra szánt, egy végén bayonet-, csavaros vagy csapos fejjel ellátott fényforrás tartozik, és a „két végén fejelt fényforrásokra”, amelyek közé az összes általános világításra szánt, mindkét végükön fejelt típus tartozik, elsősorban valamennyi lineáris fénycső. A fényforrásoknak a közüzemi villamos hálózatra csatlakoztathatóknak kell lenniük. Ha egy fényforrás el van látva EU ökocímke logóval, ez azt igazolja, hogy: ● A termék élettartama 5 és 9 év (10 000 óra) között van, azaz tízszer olyan hosszú, mint az izzólámpáké ● Ötször kevesebb elektromos energiát fogyasztanak az izzólámpáknál ● Bekapcsoláskor nem villognak ● Igen kis mennyiségű higanyt tartalmaznak ● Legalább 65%-ban újrahasznosított csomagolást használnak fel ● 10 000 óra után a kezdeti fényáram 70% vagy 90%-át garantálják, a fényforrás típusától függően A fényforrások EU ökocímkézéssel történő elismerésének jelenlegi kritériumait a 2011/331/EU döntés fektette le, amely hatálytalanította a 2002/747/EC döntést és a módosított 2009/888/EC döntést is. A jelenlegi kritériumok 2013. június 6-ig érvényesek. Az energiát használó termékekkel kapcsolatos EuP Lots 8 és 19 tanulmányokat követően az AEA (Association for Educational Assessment) javasolta, hogy a jelenlegi fényforrásokra vonatkozó ökocímkét váltsák fel nem irányított fényű háztartási fényforrásokra érvényes EU ökocímkére és beépített előtét nélküli fénycsövekre, nagyintenzitású kisülőlámpákra és ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétekre érvényes EU ökocímkére. Ezek a javaslatok az Európai Bizottság No 244/2009, illetve No 245/2009 rendeletein alapulnak. A beltéri világításban használt legfontosabb lámpatípusokra vonatkozó, 2011 elején erre a zöld közbeszerzési projektre összeállított átfogó tanulmány azt mutatta, hogy csak igen kevés fényforrás elégíti ki az EU ökocímke új, 2011-es kritériumait.

Például majdnem mindegyik közintézmény használ T8-as lineáris fénycsöveket és előtétet nem tartalmazó kompakt fénycsöveket, de az ökocímkézés energiahatékonysági követelményeinek csak egyetlen teljesítményű T8-as fénycső és ugyancsak egyetlen teljesítményű előtétet nem tartalmazó kompakt fénycső felel meg – annak ellenére, hogy ezeket a fényforrásokat átalánosságban energiahatékonynak tekintik. Emiatt az EU ökocímkézési kritériumok elérését törekvésként kell kezelni és nem vehetők alapul a zöld közbeszerzés követelményei számára. Ehelyett a fényforrásokra vonatkozó zöld közbeszerzés kritériumainak összeállítására a fényforrás-felmérés eredményeit használták fel. A fényforrásfelmérés részletes eredményeit a 2. melléklet tartalmazza. 11.2 A német Blue Angel (kék angyal) ökocímke Az Európai Bizottságnak a nem irányított fényű háztartási fényforrások környezettudatos tervezésének követelményeire vonatkozó No 244/2009 rendelete alapján a fényforrások Blue Angel ökocímkézése azoknak a termékeknek a nagyobb piaci behatolását támogatja, amelyek jó fotometriai tulajdonságokkal (jó színvisszaadással, kis színhőmérséklet- és szín-eltéréssel, hosszú üzemi élettartammal, nagy kapcsolás-tűréssel, kis kezdeti kieséssel és rövid felmelegedési idővel), nagy energiahatékonysággal, kis higanytartalommal, kis UV- és elektromágneses sugárzással és átlátható, világos vevői információkkal rendelkeznek Alapkövetelményei olyan fényforrásokra érvényesek, amelyek közvetlenül a 230V/ 50Hz-es hálózatról üzemeltethetők és ezért nem igényelnek külső előtétet vagy tápegységet és amelyek alkalmasak beltéri használatra és fényáramuk 60 és 6500 lm között van. A beépített előtét nélküli fénycsövek nem tartoznak ezek hatálya alá. A fénycsövek elektronikus előtéteire vonatkozó Blue Angel ökocímkézést 2009ben vezették be a hagyományos induktív előtétek elektronikus előtétekre történő lecserélésének ösztönzésére, ami növeli a fénycsövek energiahatékonyságát és jobb fényminőséget tesz lehetővé, valamint azt, hogy speciális szabályozóeszközökkel (dimmerekkel) csökkentsék a teljesítményfelvételt. 11.3 Az USA kompakt fénycsövekre és LED-lámpákra vonatkozó Energy Star (energiacsillag) címkézése Az Energy Star az USA Környezetvédelmi Ügynökségének és Energiaügyi Miniszté-


riumának közös programja, amelyet 1992ben önkéntes címkézési programként vezettek be az energiahatékony termékek azonosítására és támogatására – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Egy Energy Star minősítésnek megfelelő kompakt fénycső68 élettartama alatt több int 40 USD-t képes megtakarítani, kb. 75%-kal kevesebb energiát használ fel, mint a standard izzólámpák és tízszer olyan hosszú az élettartama, ezenkívül kb. 75%-kal kevesebb hőt állít elő, azaz biztonságosabb az üzemeltetése és csökkenti a lakások hűtésével kapcsolatos villanyszámlát. Egy Energy Star minősítésnek megfelelő LED-lámpa69 minimum 75%-kal kevesebb energiát használ fel és legalább 15-ször hosszabb az élettartama, mint az izzólámpának, fényhasznosítása legalább olyan jó, vagy jobb, mint a fénycsöves világításé, bekapcsoláskor azonnal fényt szolgáltat, azaz nincs felmelegedési idő, a LED-ek irányított fényének köszönhetően pontosan oda juttatható el a fény, ahová szükséges, kevesebb hőt állít elő, mint az izzólámpa, ami csökkenti a légkondicionálási igényt, és tartós, azaz alkalmazható kültéren és alacsony hőmérsékleteken is. 11.4 Az USA lámpatestekre vonatkozó Energy Star (energiacsillag) címkézése A kifejezetten otthonvilágítási célú lámpatestekre70 kifejlesztett Energy Star címkézés az energiahatékonyság, a minőség és a vonzó megjelenés követelményeinek kielégítésére vezették be, az Energy Star címkét viselő lámpatestek tehát: ● a hagyományos világítás által használtnak csak ¼- részét használják fel; ● pénzt takarítanak meg a villanyszámlában és a legalább 10 000 óra (kb. hét év szokásos használat mellett) élettartamú fényforrásokra történő lecserélés kapcsán; ● nagyobb fényhasznosítással és egyenletesebben terítik a fényt, mint a standard lámpatestek; ● számtalan dekoratív formában kerülnek forgalomba – asztali, íróasztali és állólámpákként – és fixen huzalozott változat65 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUri Serv.do?uri=OJ:L:2002:242:0044:0049:EN:PDF 66 http://www.blauer-engel.de/en/products_brands/ search_products/produkttyp.php?id=560 67 http://www.blauer-engel.de/en/products_brands/ search_products/produkttyp.php?id=42 68 http://www.energystar.gov/index.cfm?fuseaction =find_a_product.showProductGroup&pgw_code=LB 69 http://www.energystar.gov/index.cfm?fuseaction =find_a_product.showProductGroup&pgw_code=ILB 70 http://www.energystar.gov/index.cfm?fuseaction =find_a_product.showProductGroup&pgw_code=LF

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 34(42) ban – tornácok, nappalik világításánál, konyhák mennyezeti és szekrény alatti világításához, előszobák mennyezeti és falilámpáiként, fürdőszobák toalettasztalainak világításához; ● kényelmi sajátságokat biztosít, például fényszabályozást bizonyos beltéri modelleknél és automatikus napfény-zsaluzást és mozgásérzékelőket a kültéri típusok esetén ● kétéves garanciát – az ipari szabvány kétszeresét – kínálják. Bevezettek Energy Star címkét a dekorációs fényfüzérekhez71 is, amelyek 70%-kal kevesebb energiát fogyasztanak a hagyományos izzólámpás füzéreknél. A kritériumok szerint a termékeknek ki kell elégíteniük a füzér egészére vonatkozó hatékonyságot (< 0,2W/fényforrás) és minőségi követelményeket (3-éves jótállás, védelem a túlfeszültségekkel szemben, kis fényáramcsökkenés az élettartam során). Ezenkívül a minősített fényfüzéreknek termékcsomagolási követelményeknek is eleget kell tenniük, hogy biztosíthassák a fogyasztókat arról, hogy világosan tudják, milyen terméket vásárolnak meg. 11.5 Előtétek energiahatékonysági indexe A CELMA európai világítástechnikai kereskedelmi szervezet energiahatékonysági indexet (Energy Efficiency Index = EEI) dolgozott ki az előtét-fényforrás együttesekre72 a fénycsövek előtéteinek energiahatékonysági követelményeivel kapcsolatos 2000/55/EC direktívával összhangban. Ez az irányelv kapcsolódik a környezettudatos tervezés direktívájával és bemutatja a világítási termékekhez rendelkezésre álló címkézési fajtákat. Az energiahatékonysági index azt mutatja meg, hogy milyen hatásfokú az előtét-fényforrás együttes fényárama az irodai szituációkban általában használt fénycsövek esetén. Definíció szerint az előtét-fényforrás áramkör korrigált teljes bemeneti teljesítménye. A1 és D között hét osztályt képeztek, amelyek közül a C és D osztályokat már kitiltották, amint azt a 11. ábra mutatja. Az osztályozás független a technológiától, de az A1, A2 és A3 elektronikus előtétekre vonatkozik, amelyek nagyobb energiahatékonyságúak az induktív előtéteknél, amelyek jelenleg tipikusan a B1 és B2 osztályba esnek (a D és C osztályúakat a 2000/55/EC irányelv 2002-től és 2005-től már kitiltásra ítélte). Az A1 osztály szabályozható előtétekre és kisebb teljesítményeken üzemelő fényforrásokra vonatkozik

Előtét – lámpa áramkör energiahatékonysági osztályozása a világításban 2. fázis 1. fázis

Betiltva Betiltva 2005.11.21-től 2002.05.21-től

az egyes osztályokra meghatározott határértékekkel 11. ábra – A CELMA előtét-fényforrás energiahatékonysági osztályai (Forrás: CELMA) 11.6 Európai szabványok A 3. mellékletben felsoroltunk egy sor olyan szabványt, amelyek a beltéri világítás beszerzésére és felszerelésére vonatkoznak. Ezek ugyan nem terjednek ki szükségképpen környezetvédelmi problémákra, például biztonsági szempontokat és termékspecifikációkat tartalmaznak, de azért jó tudni, hogy léteznek. A gyártók és vállalkozók szükség szerint alkalmazzák ezeket e termékek tervezése, beszerzése és felszerelése során. Az ajánlatkérőknek ellenőrizniük kell azt, hogy alkalmazásukkal teljesülnek-e a zöld közbeszerzési követelmények és valamennyi egyéb követelmény, ide értve azt is, hogy teljesülnek-e kívánság szerint a törvényi előírások vagy európai szabványok. 11.7 Tanulmányok és más információforrások ● Az Európai Bizottság zöld közbeszerzési oktatásisegédlet-csomagja: http://www.ec. europa.eu/ environment/gpp ● European Lamp Companies Federation (Európai Fényforrásgyártók Szövetsége: www.elcfed.org ● Federation of National Manufacturers Associations for Luminaires and Electrotechnical Components for Luminaires (CELMA, Lámpatest- és Elektrotechnikai Lámpatestalkatrész-gyártó Társulatok Szövetsége): www.celma.org ● The International Commission on Illumination (CIE): www.cie.co.at ● UK Enhanced Capital Allowance (ECA) (az Egyesült Királyság Megemelt amortizációs kedvezmény rendszere) a szabályozóeszközökre, nagyhatékonyságú világítási eszközökre és fehér fényű fényemittáló diódás komponensekre: http://www.eca. gov.uk/NR/rdonlyres/80D2C784-D67A4745-AC34-6513F1847E39/0/ENERGY TECHNOLOGYCRITERIALISTJuly2010 FINAL.pdf ● AEA Carbon Disclosure Project Public Procurement Programme 2009 (a 2009. évi Széndioxid-kibocsátás közzététele projekt


közbeszerzési programja): http://www. aeat.co.uk/cms/assets/Uploads/Miscuploads/CDP-PP-Report.pdf ● UK Market Transformation Programme (az Egyesült Királyság Piacátalakítási programja), „végső megjegyzések” a lakás- és a kereskedelmi világítással kapcsolatosan: http://efficient-products. defra.gov.uk/cms/product-strategies/ subsector/domestic-lighting http://efficient-products.defra.gov.uk/cms/ product-strategies/subsector/ commerciallighting ● Institution of Lighting Professionals: www.theilp.org.uk ● Buy Bright (Vásároljon fényt!) kezdeményezés: http://buybright.elcfed.org/index. php?page=21 ● UK Energy Research Centre (az Egyesült Királyság Energiakutató Központja): www.ukerc.ac.uk ● Információk az újrahasznosítható nyersanyagokról és a bio-alapú termékekről: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/ innovation/policy/lead-market-initiative/ biobasedproducts/index_en.htm

71 http://www.energystar.gov/index.cfm?fuseaction =find_a_product.showProductGroup&pgw_code=DS 72 CELMA Ballast Guide, www.celma.org/archives/ temp/CELMA_Ballast_Guide.pdf

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 35(42) 1. melléklet – A teljesítménysűrűség megcélzott értékei Ez a melléklet ismerteti, hogy hogyan származtatták a világítási teljesítménysűrűség kritériumait. Az alkalmazott megközelítés először egy adott megvilágítás eléréséhez szükséges teljesítménysűrűséget adja meg W/m2/100 lux-ban valamennyi tipikus térre. Ezeket azután összevetették az EN 12464-173 javasolt megvilágítási értékeivel, hogy W/m2-értékeket kapjanak. A világítás LPD teljesítménysűrűsége adott térben a következő: LPD = N · P / A W/m2, ahol P az egyes lámpatestek által felvett teljesítmény (beleértve a fényforrások és az előtétek fogyasztását is), N a lámpatestek száma, A a térben lévő munkasík területe (rendszerint megegyezik a padlófelülettel). A megvilágítás karbantartási értéke pedig a térben: E = N · F · UF · LMF / A lux, ahol F az egyes lámpatestekben lévő fényforrásoktól származó fényáram (fénymennyiség), UF a világítási hatásfok, azaz a munkasíkon mérhető fényáram osztva az egyes lámpák fényáramával, LMF a fényáram-stabilitási tényező, azaz a szennyezett lámpatestek és a cserélésre érett fényforrások által kibocsátott fény viszonya az új lámpatestek és fényforrások által kibocsátotthoz. LMF értéke függ a lámpatest típusától és a karbantartások gyakoriságától74, de tipikus értéke 0,75. Így tehát az NLPD normalizált teljesítménysűrűség W/m2/100 lux-ban kifejezve: NLPD = 100 · LPD / E = 100 · P / (F · UF · LMF) W/m2/100 lux. LMF = 0,75 esetén: NLPD = 133 · P / (F · UF) W/m2/100 lux. Az F/P tényező a fényforrás és előtét fényhasznosítása (a fényforrás által kibocsátott fénymennyiség osztva az elfogyasztott teljesítménnyel). A fényforrás és előtét fényhasznosítására követelményeket ír elő a szolgáltatási szektorban használt világítási termékekre vonatkozó irányelv (EuP Tertiary Lighting Directive) számos lámpatípusra, a lámpatest UF világítási hatásfokát (Utilisation Factor) azonban ismeretlenként kezeli. A lámpatestek teljesítőképességére létez-

nek különböző nemzeti ajánlások és követelmények. Ezek igyekeztek a lámpatesthatásfokra fókuszálni. A lámpatesthatásfok a lámpatest által kibocsátott fény osztva a fényforrás és az előtét által elfogyasztott teljesítménnyel. Ez megegyezik a fényforrás és az előtét fényhasznosításának (F/P a fenti egyenlőségben) és a lámpatest optikai hatásfokának (LOR) szorzatával. Az Egyesült Királyság Építési Szabályzata75 az irodákban, osztálytermekben, raktárakban és ipari területeken minimum 55lm/W lámpatesthatásfokot javasolt (a világítási rendszer egészére átlagolva). Bizonyos típusú világításszabályozással ellátott terekben (például napfénnyel megvilágított, fotoelektromos szabályozású terekben) a szabályzat 10%-kal alacsonyabb szintet, 49,5lm/W-ot enged meg. Ezek az értékek nem alkalmazhatók más, nem-lakáscélú terekhez, amelyekhez a fényforrások fényhasznosításán alapuló ajánlások születtek. Az Egyesült Királyság Építési Szabályzatán alapulva az Egyesült Királyság Közbeszerzési Előírásai76 ennél magasabb szintet (57lm/W-ot) írnak elő a hatóságok fenntartható fejlesztéseinek ösztönzésére és támogatására. Az SN 520 380/477 svájci nemzeti szabvány minimum és legjobb gyakorlat ajánlásokat ad a lámpatesthatásfokra, amelyek függenek a fényforrás típusától és a lámpatest fényeloszlásától. Lineáris fénycsövek esetén a minimumértékek a mennyezetre szerelt, keskeny vagy közepes fénynyalábú, vagy felfelé sugárzó lámpatestekre érvényes 55lm/W-tól a szélesen sugárzó, függesztett lámpatestekre megadott 70lm/W-ig terjednek. Kompakt fénycsövek esetén az értékeket mennyezetre szerelt lámpatesteknél 30 vagy 35lm/W-ban, függesztett vagy felfelé sugárzó lámpatesteknél pedig 50lm/W-ban állapították meg. Nagyintenzitású kisülőlámpáknál egyöntetűen 40lm/W érvényes minden lámpatestre. A svájci szabvány a lineáris fénycsövekre legjobb gyakorlatként a mennyezetre szerelt keskenyen sugárzó lámpatestek 65lm/W-jától a bizonyos függesztett lámpatestekre érvényes 80lm/W-ig ad ajánlásokat. Kompakt fénycsövek és nagyintenzitású kisülőlámpák esetén az érték mennyezetre szerelt lámpatestek esetén 45 vagy 50lm/W, függesztett vagy felfelé sugárzó lámpatesteknél pedig 60lm/W. A számok némelyike inkonzisztensnek tűnik. Nem világos, hogy a felfelé sugárzó fénycsöves lámpatestekre miért adnak meg


lényegesen alacsonyabb értéket, mint a függesztett lámpatestek esetén, vagy hogy a mennyezetre szerelt szélesen sugárzó kompaktfénycsöves lámpatesteknek miért alacsonyabb a minimumértéke a keskenyen sugárzókénál. A nagyintenzitású kisülőlámpákra megadott értékek alacsonyak a nagy belmagasságú helyiségekhez alkalmas lámpatesteknél; ennek talán az az oka, hogy a vitrinvilágításra szánt nagyintenzitású kisülölámpás lámpatesteket célozták meg. A legjobb gyakorlatra vonatkozó értékek igen nagyok, ezért csak nagyobb teljesítményű fényforrásokkal érhetők el. Az Elektromos Gyártók Nemzeti Szövetsége (National Electrical Manufacturers Association, NEMA) a lámpatesthatásfokkal analóg névleges lámpatesthatékonyságértékeket (Luminaire Efficiency Rating = LER) javasol sokféle fénycsöves lámpatestre. Az értékek függnek a fényforrás típusától, a lámpatest méreteitől és attól, hogy vannak-e fényterelők vagy diffúzor, avagy csupasz lámpáról van-e szó. A számadatok 23-tól 56lm/W-ig terjednek, de a legnagyobb érték szabadonsugárzó lámpatestre vonatkozik. Az értékek mindenestre alacsonyak, részben azért, mert a jelentés régi (2001-es), s a lámpatestek többségében T12-es fénycsövek működtek. Az Egyesült Királyság Továbbfejlesztett Beruházási Kedvezmények (Enhanced Capital Allowances, ECA)79 és az Ír Gyorsított Beruházási Kedvezmények (Accelerated Capital Allowances, ACA)80 rendszere adókedvezményeket biztosít az energiahatékony termékekre. A kedvezmények a legnagyobb energiahatékonyságú termékeket célozzák meg, ami nem jelent 73 EN12464-1: 2002. Fény és világítás: munkahelyek világítása. 1. rész: beltéri munkahelyek 74 CIE 97-2005: Beltéri elektromos világítási rendszerek karbantartási útmutatója, 2. kiadás 75 Közösségek és önkormányzatok minisztériuma (Department for Communities and Local Government): Nem lakócélú épületek épületgépészetének megfelelőségi útmutatója, NBS, London, 2010. http://www.planningportal.gov.uk/buildingregulations /approveddocuments/partl/bcassociateddocuments9/ further 76 Környezet-, élelmiszer- és vidékügyi minisztérium (Department for Environment, Food and Rural: Fenntartható fejlődés a közigazgatásban – Beszerzési standardok a közigazgatásban, http://sd.defra.gov.uk/ advice/ public/buying/products/buildings/ 77 SN 520 380/4 (2006): Elektromos energia magas épületekben 78 NEMA Standards Publication LE5-2001: Lámpatestek névleges hatásfokadatainak meghatározása fénycsöves lámpatestek esetén 79 www.eca.gov.uk 80 www.seai.ie

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 36(42) Fényforrás típusa ALAPKÖVETELMÉNYEK Lineáris fénycső Kompakt fénycső (mélysugárzó/vitrin) Kompakt fénycső (lakásvilágítás) ÁTFOGÓ KÖVETELMÉNYEK Lineáris fénycső LED/nagyintenzitású kisülőlámpa (mélysugárzó/vitrin) Kompakt fénycső/LED (lakásvilágítás)

Világítás típusa

Fényhasznosítás, lm/W Normalizált világítási teljesítménysűrűség, W/m2/100 lux Kis irodák Nagytermes irodák

Direkt Direkt/indirekt Direkt Direkt/indirekt

55 70 35 30

3,2 3,2 5,1 7,5

2,4 2,5 3,8 5,9

Direkt Direkt/indirekt Direkt

60 75 45

3,0 3,0 4,0

2,2 2,4 3,0

Direkt/indirekt

40

5,6

4,4

többet a piac 25%-ánál. Mindkét séma azonos kritériumokat ír elő a lámpatestekre. Általános világítás esetén a direkt fényű mélysugárzókra vonatkozó 60lm/W-os követelmény felfelé sugárzó lámpatesteknél 75lm/W-ra emelkedik. A felfelé és lefelé is sugárzó lámpatestekre a kettő közötti érték vonatkozik. A komfort, a kiemelő és a vitrinvilágítás esetén a cél 46lm/W. LED-es lámpatestekre ugyanilyen hatékonysági értékek vonatkoznak. A lámpatestek teljesítőképességére a VITO a Lot 8 részeként összeállított egy tanulmányt, Irodavilágítás az EuP előterjesztés számára címmel. 27 irodavilágítási lámpatestet vizsgáltak meg. A lámpatesthatékonyság81 24-től 77lm/W-is változott. A középérték direktsugárzók esetén 50lm/W, direkt/indirekt sugárzóknál pedig 65lm/W volt. Tanulmányuk alapján a VITO ajánlásokat dolgozott ki a lámpatestek optikai hatásfokával kapcsolatos környezettudatos tervezés követelményeihez82. A követelmények függnek a fényforrás és a lámpatest típusától, a fényterelőkkel vagy diffúzorokkal ellátott, kisteljesítményű kompakt fénycsöveket működtető lámpatestekre érvényes 0,3-tól a T5-ös fénycsövekkel szerelt, felfelé sugárzó lámpatestek 0,83-os értékéig változnak. Ez a fényforrás teljesítményének függvényében 18 és 75 közötti lámpatesthatékonyságot (lámpatest-fényhasznosítást) ad. Ezeket az értékeket a szolgáltatási szektor világításával foglalkozó rendelet végső formája83 nem tartalmazza. A zöld közbeszerzési kritériumokhoz jobb, ha nem szerepel a különböző lámpatesttípusokra sokféle ajánlás, mivel a közbeszerzéseket végzőknek nehézséget okozhatna adott lámpatest osztályba sorolása, de főként azért, mert a cél az kell legyen, hogy – ahol csak lehet – a legnagyobb hatékonyságú lámpatestet használják. Az iroda-típusú terekben, ahol lineáris fénycsöveket használnak, a direkt fényű világításra megadott 55lm/W és a direkt/

indirekt világítás 70lmW-os értéke a fenti kritériumok többségét kielégítené. Az átfogó követelményekhez a direkt fényű világítás 60lm/W-os és a direkt/indirekt világítás 75lm/W-os értéke kihívást jelenthet ugyan, de elérhető. Olyan terekben, ahol kompaktfénycsöves direktfényű világítást alkalmaznak, vagy vitrinvilágításnál, illetve kis területek – pl. fürdőszobák – világításánál 35lm/W-os fényhasznosítás elegendő lenne az alapkövetelmények kielégítésére. Az átfogó követelmények kielégítésére 45lm/W fényhasznosítású LED-es vagy kisteljesítmé nyű nagyintenzitású kisülőlámpás világítást lehetne kiindulásként alkalmazni. A kisebb hatékonyságú, kompaktfénycsöves direkt/indirekt fényű lámpatestekkel megvilágított lakáscélú tereknél 30lm/W fényhasznosítás megfelelő lenne az alapkövetelményekhez. Az átfogó követelményekhez 40lm/W fényhasznosítású LED-es vagy hatékonyabb kompaktfénycsöves lámpatesteket lehetne használni. A K lámpatest-hatékonyság (lámpatestfényhasznosítás) a teljesítménysűrűséggel a következőképpen függ össze: K = F · LOR / P lm/W A normalizált teljesítménysűrűség: NLPD = 133 · P / (F ·UF) = 133 · LOR / (K · UF) W/m2/100 lux. Az UF/LOR az ún. helyiséghatásfok (utilance), azaz a referenciafelületre (munkasíkra) beeső fénymennyiség osztva a lámpatestek által kibocsátott fénymennyiséggel. Nagysága függ a lámpatestek fényeloszlásától; egy keskeny fénynyalábú mélysugárzó majdnem teljes fényét a munkasíkra veti, ezért nagy a helyiséghatásfoka, a felfelé sugárzó lámpatestből azonban – a mennyezetről visszatükröződve – kisebb mennyiségű fény éri a munkasíkot. A fényhatásfok függ a helyiség felületeinek reflexiós tényezőjétől és a tér méretétől. Kis helyiségben több fény éri a falakat. Hansalaer és társai84 a nagy helyiségekre vonatkozó 1,2-es értéktől az igen kis helyiségek 0,6-es értékéig javasoltak célszá-


mokat a helyiséghatásfokra, de ezek ideális fénysűrűség-eloszláson alapulnak. Valódi fénycsöves lámpatestekre végzett számításai alapján85 a VITO táblázatba foglalt LOR- és UF-értékeket adott meg. A kisterű, különálló irodák közvetlen megvilágítására az átlagos helyiséghatásfok (UF osztva LOR-ral) 0,75, nagyterű irodákban pedig 1,00. A kisterű irodák direkt/ indirekt világítása esetén az átlag 0,59 volt, nagyterű irodáknál pedig 0,75. A VITO-tanulmánynak ezekre az értékeire és a fent idézett lámpatest-hatékonyságokra alapozva a fenti táblázat szerinti normalizált telejsítménysűrűségeket származtatták a különböző típusú világítással rendelkező kis- és nagyterű irodák esetére. Lineáris fénycsövekkel szerelt lámpatestekre az értékek a direkt és a direkt/indirekt világítás esetén azonosak; a direkt/indirekt világításnak ui. nagyobb a fényhasznosítása, de kisebb a helyiséghatásfoka, és a két hatás igyekszik egymást kioltani. A fenti táblázat alapján elméleti teljesítménysűrűségek származtathatók az épületben lévő különböző helyiségekre. Ezeket adtuk meg a következő oldal táblázatának 4. és 5. oszlopában, s ezeket használtuk fel a zöld közbeszerzés 3. kritériumánál.

81 EuP Lot 8 Study: Irodavilágítás, 66. és 68. táblázat, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net 82 EuP Lot 8 Study: Irodavilágítás, 2. melléklet: Munkaanyag: Beépített előtét nélküli fénycsövek, ezekhez a fényforrásokhoz használt előtétek és lámpatestek lehetséges környezettudatos tervezésének követelményei és az irodavilágításhoz használt világítási termékek fenntarthatósága jelzésének feltételei, p. 16, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net 83 Az EU (EC) No 245/2009 rendelete a beépített előtét nélküli fénycsövek, a nagyintenzitású kisülőlámpák és az ilyen fényforrások működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezettudatos tervezésének követelményeiről, http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:076: 0017:0044: EN:PDF 84 P Hanselaer és társai: Beltéri funkcionális területek hatékony világításának teljesítménysűrűségi célszámai, Lighting Res. Technol. 39 (2) pp. 171–184, 2007 85 EuP Lot 8 Study: Irodavilágítás, p. 129-133, VITO, 2007. ápr., http://www.eup4light.net

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 37(42) A tér típusa

A világítás típusa*

A tér mérete

Hálószobák Büfék Autóparkolók Közlekedőterületek, ide értve a lifteket, lépcsőházakat Konferenciatermek Tornatermek Előcsarnokok Kórtermek és vizsgáló helyiségek Konyhák (otthonokban) Konyhák (éttermekben) Laboratóriumok Könyvtárak Társalgók Társalgók Irodák (nagyterűek) Irodák (kis területűek) Géptermek Postai helyiségek / telefonközpontok Börtöncellák Recepciók Mosdók, WC-k, fürdőszobák Kiskereskedés Iskolai osztálytermek Raktárhelyiségek Várószobák

CFL CFL+LFL LFL LFL LFL LFL LFL+CFL CFL+LFL CFL LFL LFL LFL CFL CFL LFL LFL LFL LFL LFL CFL+LFL CFL CFL+LFL LFL LFL LFL

Kicsi Közepes Nagy Kicsi Közepes Közepes Nagy Kicsi Kicsi Közepes Közepes Kicsi Nagy Kicsi Nagy Kicsi Kicsi Kicsi Kicsi Kicsi Kicsi Közepes Közepes Kicsi Kicsi

Normalizált világítási teljesítménysűrűség, W/m2/100 lux Alapkövetelmények Átfogó követelmények 7,5 6 3,5 3.2 2,2 2 3,2 3 2,8 2,6 2,8 2,6 2,8 2,6 4 3.5 5 4 2,8 2,6 2,8 2,6 3.2 3 6 4,5 7.5 6 2.3 2 3 2,8 3,2 3 3,2 3 4 3,5 4 3,5 5 4 3,5 3,2 2,3 2 3,2 3 3,2 3

*LFL = lineáris fénycső; CFL = kompakt fénycső

A választott megközelítés szerint meg kell határozni a tér méretét és a benne használt világítás típusát. Bizonyos tereket – ilyenek például a könyvtárak, raktárak és géptermek – „kicsi”-nek tekintünk, mivel az ilyen típusú nagyobb tereket általában polcokkal vagy növényekkel tagolják. Bizonyos tereknek pedig többféle világítása van; például az üzletterek általában tartalmaznak (lineáris fénycsöves) általános világítást és vitrinvilágítást is (kompakt fénycsövek, LED-ek és fémhalogénlámpák alkalmazásával). A választott teljesítménysűrűség a kettő közötti. A fenti határértékeket összevethetjük a nemzeti ajánlásokkal. A francia RT2000 Termikus ajánlás 2000 (Réglementation Thermique 2000)86 a 30m2-nél kisebb terekhez 4W/m2/100lx normalizált világítási teljesítménysűrűséget specifikál, az ennél nagyobbakra pedig 3W/m2/100lx-ot, azaz valamivel nagyobbat az itt ajánlottaknál. A spanyol ajánlások87 az oktatási épületekre 4W/m2/100lx, a kórházakra 4,5W/m2/ 100lx, az autóparkolókra és sportközpontokra 5W/m2/100lx, az irodákra, előcsarnokokra és múzeumokra pedig 6W/m2/ 100lx értéket írnak elő. A spanyol ajánlások igen magas értékeket adnak meg, különösen az autóparkolók esetén. A különböző épületekre vonatkozó teljesítménysűrűségek W/m2 határértékeinek meghatározásához (1. kritérium) első lépésként venni kell a fenti határértékeket és

hozzá kell kapcsolni azokat a különböző terek W/m2 értékeinek meghatározásához az EN 12464-188-ben javasolt megvilágítás-értékekhez. Bizonyos tér-típusokhoz több ajánlás is tartozik (l. a következő oldal első táblázatát). A dőltbetűs számok olyan terekre vonatkoznak, amelyekre nincs ajánlás az EN 12464-1-ben, és helyettük az Egyesült Királyság ajánlásait vették figyelembe. A különböző épületek teljesítménysűrűségét úgy kaptuk meg, hogy meghatároztuk az épületeken belüli domináns tér-típusokat, és megfelelő súlyozási értékeket rendeltünk hozzájuk. A következő oldal második táblázatának második oszlopa feltünteti ugyan az épületeken belüli tipikus tereket, de az épületek általában többféle teret tartalmaznak, főként közlekedési területeket. Ezeket akkor kell figyelembe venni, amikor az épület egészére határozzuk meg a teljesítménysűrűségeket. A táblázat harmadik és negyedik oszlopában megadott értékek azok, amelyeket az 1. kritériumhoz használtak fel. Ezeket az érétkeket össze lehet hasonlítani az ASHRAE 90/1 (2010)89-e szabvány ajánlásaival. Az ötödik oszlopban a szabvány W/négyzetláb-értékeit tüntettük fel, a hatodik oszlopban pedig ezek W/m2-ben kifejezett megfelelőit. A zöld közbeszerzés alapkövetelményei többnyire közel azonosak, vagy valamivel kisebbek ezeknél az értékeknél. Kivételt képeznek az irodák és


a lakóépületek, amelyekre a zöld közbeszerzési követelmény nagyobb érték. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államokban az ilyen épületekben vannak bútorba szerelt funkcionális (helyi) világítások is, amelyek nem tartoznak az ASHRAE 90/1 hatálya alá.. Végezhetünk összehasonlítást a dán ajánlásokkal is, amelyek irodákban és kórházakban 10W/m2, iskolákban 8W/m2 értéket írnak elő – közel megegyezőeket a zöld közbeszerzés átfogó követelményeivel. Az EN 1519391 F melléklete összehasonlító adatokat közöl irodák, iskolák és kórházak W/m2-értékeire, 3-3 értéket adva meg a különböző „minőségi osztályú” (a követelményeket alapvető módon, jól vagy teljes körűen kielégítő) világításhoz. Irodák és iskolák esetén az alapvető módon megfelelő érték 15, a jól megfelelő 20 és a teljes körűen megfelelő 25 W/m2. Kór86 www.rt2000.net 87 http://www.codigotecnico.org/web/recursos/ documentos/dbhe/he3/ 88 EN 12464-1: 2002. Fény és világítás: munkahelyek világítása. 1. rész: beltéri munkahelyek 89 Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionálási Mérnökök Egyesülete (American Society of Heating Refrigerating and Airconditioning Engineers, ASHRAE Standard 90.1 – Épületek energiaszabványa, kivéve a kis magasságú lakóépületeket, ASHRAE, Atlanta, 2007 90 Közbeszerzési irányelvek (Elsparefondens Indkøbsvejledning), 2009 www.goenergi.dk 91 Épületek energetikai teljesítőképessége – A világítás energiakövetelményei, EN 15193:2007

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 38(42) házak esetén ezek az értékek: 15, 25 és 35W/m2. Ezek általában túl nagy értékek a zöld közbeszerzés céljaira. Még a 15 W/m2 is szokatlanul nagy érték például egy standard világítási berendezésekkel ellátott iskola modern világítási rendszeréhez. Az F melléklet az igen jó minőségű világítási rendszerekhez sokkal nagyobb (bizonyos esetekben kétszer, háromszor akkora) értékeket javasol. Ez indokolatlan, és a kiváló minőségű világítást nagyobb plusz energiafelhasználás nélkül kellene biztosítani. Az EN 15193 szabvány kWh/m2/év-ben kifejezett LENI-értékeket (LENI = Lighting Energy Numeric Indicator = Világítási energia numerikus mutatója) használ, amelyek a világításra fordított teljes energiafelhasználást mutatják, és átfogóbb megközelítést jelentenek, mivel lehetővé teszik a világításszabályozás teljesítőképességének közvetlen számításba vételét. Ehhez azonban bonyolult és részletes számítás szükséges, beleértve az épületben rendelkezésre álló napfény és terület-igénybevétel alakulásának ismeretét is. Ilyen számításokat általában csak a világítástervező végezne el, és a testületeknek nehéz lenne saját maguknak ezeket ellenőrizni. Ezenkívül sokkal összetettebb követelményrendszert kellene lefektetni, mivel a kWh/m2 adat függ az üzemóráktól és a rendelkezésre álló napfény mennyiségétől. Egyetlen oszlop helyett a terv műszaki specifikációjában egy sor egyéb oszlopra lenne szükség a különböző napfény-szintekhez és igénybevételi időkhöz. Az épület egész műszaki tervspecifikációját fel kellene adni, mivel az épület különböző részeiben gyakran más és más a rendelkezésre álló napfény mennyisége és eltérő az igénybevételi órák száma is, így lehetetlen lenne az egész épületre egyetlen kritériumot megállapítani, térről-térre, terenként kellene elvégezni a feladatot.

A tér típusa

Normalizált világítási teljesítmény-űrűség, W/m2/100 lux Alapköve- Átfogó kötelmények vetelmények 6 7,5 3.2 3,5 2 2,2

Hálószobák Büfék Autóparkolók Közlekedőterületek, ide értve a lifteket, lépcsőházakat Konferenciatermek Tornatermek Előcsarnokok Kórtermek és vizsgáló helyiségek Konyhák (otthonokban) Konyhák (éttermekben) Laboratóriumok Könyvtárak Társalgók Társalgók Irodák (nagyterűek) Irodák (kis területűek) Géptermek Postai helyiségek / telefonközpontok Börtöncellák Recepciók Mosdók, WC-k, fürdőszobák Kiskereskedés Iskolai osztálytermek Raktárhelyiségek Várószobák

Javasolt Világítási teljesítménymegvilágí- sűrűség, W/m2 tás, lux Alapköve- Átfogó kötelmények vetelmények 100 7,5 6 200 7 6,4 75 1,65 1,5

3,2

3

100

3,2

3

2,8 2,8 2,8 4

2,6 2,6 2,6 3.5

14 8,4 8,4 4/12/20

13 7,8 7,8 3,5/10,5/17,5

5 2,8 2,8 3.2 6 7.5 2.3 3 3,2 3,2

4 2,6 2,6 3 4,5 6 2 2,8 3 3

500 300 300 100/300/ 500 200 500 200 200/500 200 200 300/500 300/500 200 500

10 14 14 6,4/16 12 15 6.9/11,5 9/15 6,4 16

8 13 13 6/15 9 12 6/10 8,4/14 6 15

4 4 5 3,5 2,3 3,2 3,2

3,5 3,5 4 3,2 2 3 3

200 300 100/200 300/500 300/500 100 200

8 12 5/10 10,5/17,5 6,9/11,5 3,2 6,4

7 10,5 4/8 9,6/16 6/10 3 6

Épület típusa

Tipikus tér

Autóparkoló

Autóparkoló

Világítási teljesítmény- ASHRAE sűrűség, W/m2 AlapÁtfogó W/láb2 W/m2 követelkövetelmények mények 2,5 2,2 – –

Bíróság

Iroda

14

13

1,05

11,3


Előcsarnok

9

7,5

1,06

11,4

Tűzoltó állomás

Iroda/gépkocsicsarnok

12

11

0,71

7,6

Továbbképző intézmény Osztálytermek

13

11

0,99

10,7

Kórház

Kórterem

12

11

1,21

13,0

Könyvtár

Könyvtár

12

11

1,3

14,0


Iroda

13

11

0,9

9.7


Iroda

11

10

0,9

9,7

Rendőrség

Iroda

14

13

0,96

10,3

Posta

Kiskereskedés/ iroda

14

13

0,87

9,4

Börtön

Cella

10,4

9

8

0,97

Középületek előcsarnoka Előcsarnok

9

7,5

1,08

11,6

Lakóház

11

9

0,6

6,5

Lakóház (csak közösségi Közlekedési utak terek)

6

4,5

–

–

Iskola

Osztálytermek

8

7

0,99

10,7

Sportközpont

Tornaterem

9

7,5

1,0,92

10,8

Városháza

Iroda

13

12

Előszoba/hálószoba


9,9

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 39(42) 2. melléklet – A fényforrásfelmérések eredményei

EU 2011/331/EU döntése szerinti ökocímkézési előírásokat. Az utolsó három táblázat mutatja azon fényforrások számát, amelyek kielégítették az egyes fényforráskategóriák különböző követelményeit. Az eredményeket fényhasznosítási, élettartamés – ahol volt ilyen – higanytartalom-követelmények szerint csoportosítottuk. A kerámia kisülöcsöves fémhalogénlámpákra nincsenek higanytartalom-követelmények. Az eredmények azt mutatják, hogy a fényforrásoknak csak kis része elégíti ki az EU

Ez a melléklet a beltéri világításban használatos fő fényforrástípusok felmérésének eredményeit foglalja össze. Négy különböző gyártó több mint 300 fényforrását (lineáris és kompakt fénycsöveit és kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpáit) vizsgáltuk. Az eredményeket fényforráskategóriákba csoportosítottuk és a következő táblázatokban mutatjuk be. Ezután megnéztük, hogy a fényforrásparaméterek mennyiben elégítik ki az EU környezettudatos tervezésre vonatkozó 98/11/EC direktívájának 2012. 2. fázisa szerinti „A” követelményeket, valamint az

T5-ös lineáris fénycsövek fényhasznosítása (lm/W) Összes fényforrás száma: 36 db W

„A” gyártó

„B” gyártó

„A” gyártó

„B” gyártó

„C” gyártó

„D” gyártó

Nagy fényhasznosítású típusok

T8-as lineáris fénycsövek fényhasznosítása (lm/W) Összes fényforrás száma: 29 db W

ökocímkézési standardjait a fényhasznosítás szempontjából. Például a T8-as fénycsöveknél és a beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsöveknél mindössze 1-1 teljesítményfokozat felel meg az ökocímkézés fényhasznosítási követelményének, noha ezeket a fényforrásokat általában energiahatékonynak tekintik. A jelenleg piacon lévő fényforrások többsége – ha nem is valamennyi – megfelel a környezettudatos tervezés 2012. évre vonatkozó követelményeinek.

„C” gyártó

14W

86

89

88

88

21W

90

91

91

91

„D” gyártó

28W

93

94

94

94

95

95

95

95

73

73

71

15W

63

67

67

63

35W

18W

75

75

75

75

Nagy fényáramú típusok

23W

83

89

–

–

24W

30W

80

80

82

80

39W

79

79

82

83

36W

93

93

93

93

49W

88

95

91

91

38W

87

88

–

84

54W

82

88

83

77

77

83

81

77

73

58W

90

90

90

90

80W

70W

89

89

90

86

T5-ös lineáris fénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) Összes fényforrás száma: 36 db

T8-as lineáris fénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) Összes fényforrás száma: 29 db W

Élettartam < 25 000 óra, teljes mennyiség: 30 db

„A” gyártó

„B” gyártó

„C” gyártó

„D” gyártó

Nagy fényhasznosítású típusok

ÉletHg tartam

Élettartam

Élettartam

Élettartam

Hg

14W

20 000 1,9

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

21W

20 000 1,9

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

28W

20 000 1,4

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

35W

20 000 1,4

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

Hg

Hg

Élettartam < 25 000 óra, teljes mennyiség: 30 db 15W

20 000 2,5

20 000

2,0

15 000

4,0

20 000

3,3

18W

20 000 2,5

20 000

2,0

24 000

4,0

20 000

3,3

23W

20 000 2,5

20 000

2,0

–

–

–

25W

–

–

–

–

–

20 000

3,3

30W

20 000 2,5

20 000

2,0

15 000

4,0

20 000

3,3

35W

20 000 2,5

20 000

2,0

24 000

4,0

20 000

3,3

38W

20 000 2,5

20 000

2,0

–

–

20 000

3,3

58W

20 000 2,5

20 000

2,0

24 000

4,0

20 000

3,3

15W

20 000 2,5

20 000

2,0

15 000

4,0

20 000

3,3

70W

20 000 15,0

20 000

5,0

24 000

4,0

20 000

4,5

–

Élettartam > 25 000 óra, teljes mennyiség: 18 db

Nagy fényáramú típusok 24W

20 000 1,9

24 000

39W

20 000 1,9

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

49W

20 000 1,4

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

54W

20 000 1,9

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

80W

20 000 1,4

24 000

1,4

25 000

2,5

24 000

3,2

Élettartam > 25 000 óra, teljes mennyiség: 9 db 49W

45 000 1,4

45 000

3,0

30 000

4,0

–

–

54W

45 000 2,5

45 000

3,0

30 000

4,0

–

–

80W

45 000 2,5

45 000

3,0

30 000

4,0

–

–

18W

50 000 4,6

55 000

3,0

46 000

4,0

–

–

18W

80 000 4,6

–

–

–

–

–

–

T5-ös körfénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) Összes fényforrás száma: 10 db

25W

–

–

46 000

1,7

–

–

–

–

22W

12 000 4,4

12 000

7,0

12 000

4,0

–

–

28W

–

–

46 000

1,7

–

–

–

–

40W

12 000 4,4

12 000

7,0

12 000

4,0

–

–

30W

–

–

55 000

3,0

–

–

–

–

55W

12 000 4,4

12 000

7,0

12 000

4,0

–

–

32W

–

–

46 000

1,7

–

–

–

–

60W

–

12 000

7,0

–

–

–

36W

50 000 4,6

55 000

3,0

46 000

4,0

–

–

36W

80 000 4,6

–

–

–

–

–

–

T9-es körfénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) Összes fényforrás száma: 12 db

58W

50 000 4,6

55 000

3,0

46 000

4,0

–

–

22W

7 500

30 0 9 000

30 0 12 000

–

–

–

58W

80 000 4,6

–

–

–

–

–

–

32W

7 500

30 0 9 000

30 0 12 000

–

–

–

70W

–

55 000

3,0

46 000

4,0

–

–

40W

7 500

30 0 9 000

30 0 12 000

–

–

–

–


Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 40(42) Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) – Összes fényforrás száma: 39 db Fej

„A” gyártó

„B” gyártó

„C” gyártó

„D” gyártó

ÉletHg tartam

Élettartam

Hg

Élettartam

Hg

Élettartam

Hg

G23 vagy 2G7

10 000 1,4

10 000

1,4

10 000

3,0

10 000

4,6

G24d

10 000 2,6

10 000

4,3

12 000

3,0

10 000

3,0

16 000

3,0

20 000 2,6

13 000

4,3

20 000

3,0

12 000

3,0

36 000 2,6

33 000

3,0

12 000

3,0

15 000

4,1

GX24d 10 000 2,6

10 000

1,4

12 000

3.0

15 000

4,1

GX24q 20 000 2,6

13 000

1,4

20 000

3,0

15 000

4,1

36 000 2,6

33 000

3,0

2G11

20 000 2,6

20 000

2,0

10 000

3,0

10 000

4,5

36 000 2,6

36 000

3,0

2G11

20 000 2,5

–

–

–

–

–

–

2G10

20 000 1,8

–

–

–

–

10 000

1,8

12 000

4,0

10 000

3,0

10 000

–

G24q

GR8, 8 000 GR10q vagy GRY 10q3

5,0

2G8

–

–

20 000

4,0

–

–

–

–

Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek fényhasznosítása (lm/W) – Összes fényforrás száma: 102 db W

„A” gyártó

„B” gyártó

„C” gyártó

„D” gyártó

Fej: G23 vagy 2G7 5W

50

50

53

50

7W

57

57

61

60

9W

67

67

67

67

11W

82

82

82

82

Fej: G24d vagy G24q 10W

60

60

60

60

13W

69

71

69

69

18W

67

67

67

67

26W

69

69

69

69

Fej: GX24d vagy GX24q 13W

69

71

69

–

18W

67

67

67

67

26W

69

69

69

69

32W

75

75

75

75

42W

76

76

76

76

56W

–

75

75

–

70W

–

–

74

–

Fej: 2G11 18W

67

67

69

67

24W

75

75

75

75

34W

–

–

82

–

36W

81

81

81

81

40W

88

88

88

88

55W

87

87

87

87

80W

81

75

75

–

Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek fényhasznosítása (lm/W) – Összes fényforrás száma: 102 db W „A” gyártó „B” gyártó „C” gyártó „D” gyártó Fej: 2G10 18W 61 – – 61 24W 71 – – 71 36W 78 – – 78 Fej: GR8, GR10q vagy GRY10q3 10W – – 65 – 16W 66 66 69 66 21W – – 65 28W 73 73 77 73 38W 71 75 79 75 55W – – 71 – Fej: 2G8 60W – 67 – – 82W – – – – 85W – 71 – – 120W – 75 – –

Beépített meghajtójú kompakt fénycsövek fényhasznosítása (lm/W) Összes fényforrás száma: 64 db W „A” gyártó „B” gyártó „C” gyártó „D” gyártó 3W 33 42 – – 5W 50 46 40 50 7W 54 44 44 47 8W – 50 59 56 9W – 44 53 54 10W 11W 12W 13W 14W 15W 16W 17W 18W 19W 20W 21W 22W 23W 24W 25W 27W 28W 30W 32W 33W 35W 42W 45W 50W 60W 65W 70W 75W 80W


58 58 – 55 57 57 – 56 67 – 58 59 64 70 60 – – – 65 – – – – – – – – – – –

– 55 56 54 59 60 58 – 64 63 65 – 62 67 – 72 67 66 – 70 68 67 74 69 66 72 66 65 74 70

– 60 60 – – 63 – – – – 62 – – 65 – – – – – – – – – – – – – – – –

– 56 53 – – 60 – – – – 65 – – 63 – – – – – – – – – – – – – – – –

Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 41(42) Beépített meghajtójú kompakt fénycsövek élettartama (óra) és higanytartalma (mg) – Összes fényforrás száma: 64 db W „A” gyártó „B” gyártó „C” gyártó „D” gyártó ÉletHg ÉletHg ÉletHg ÉletHg tartam tartam tartam tartam 3W 12 000 3,0 10 000 – – – – – 5W 20 000 1,3 15 000 1,4 6 000 2,0 10 000 3,5 7W 20 000 1,3 10 000 1,4 6 000 2,0 10 000 3,5 8W – – 15 000 1,4 15 000 0,85 10 000 3,5 9W – – 8 000 – 10 000 2,0 10 000 3,5 10W 20 000 1,9 – – – – – – 11W 20 000 1,9 15 000 1,4 10 000 2,0 10 000 4,0 12W – – 12 000 1,4 15 000 0,85 10 000 3,5 13W 8 000 2,9 6 000 5,0 – – – – 14W 20 000 1,9 15 000 – – – – – 15W 20 000 1,9 20 000 1,4 15 000 0,85 10 000 3,5 16W – – 12 000 1,2 – – – – 17W 10 000 2,9 – – – – – – 18W 20 000 1,9 10 000 – – – – – 19W – – 10 000 3,0 – – – – 20W 10 000 2,0 20 000 1,4 15 000 0,85 10 000 4,0 21W 10 000 2,9 – – – – – – 22W 20 000 1,9 6 000 – – – – – 23W 15 000 3,0 20 000 1,4 15 000 0,85 10 000 4,6 24W 16 000 4,4 – – – – – – 25W – – 6 000 – – – – – 27W – – 20 000 1,4 – – – – 28W – – 6 000 – – – – – 30W 2 000 2,5 – – – – – – 32W – – 8 000 – – – – – 33W – – 20 000 1,4 – – – – 35W – – 8 000 – – – – – 42W – – 10 000 – – – – – 45W – – 10 000 – – – – – 50W – – 8 000 – – – – – 60W – – 10 000 – – – – – 35W – – 10 000 – – – – – 70W – – 8 000 – – – – – 75W – – 10 000 – – – – – 80W – – 8 000 – – – – – Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpák fényhasznosítása (lm/W) Összes fényforrás száma: 28 db W „A” gyártó „B” gyártó „C” gyártó „D” gyártó 20W 85 90 83 – 35W 103 94 100 97 50W 100 108 – – 70W 104 94 100 89 100W 100 110 92 – 150W 210W 250W 315W 400W

100 – 104 – 103

93 110 92 103 89

97 – 100 – 103

90 – – – –

A fényhasznosítási követelményeket teljesítő fényforrások száma „A” „B” „C” „D” Összegyártó gyártó gyártó gyártó sen T8-as lineáris fénycsövek Környezettudatos tervezési követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak EU ökocímkések Ismeretlen, elégtelen adat Összes vizsgált fényforrás T5-ös lineáris fénycsövek Környezettudatos tervezési követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak EU ökocímkések Ismeretlen, elégtelen adat

7

7

6

5

25

6 1 1 8

6 1 1 8

5 1 – 6

6 1 1 7

23 4 3 29

9

9

9

7

34

6 4 – 9

23 17 – 36

23

102

7 1 – 23

33 4 – 102

9

59

9 8

59 35

9

– 9

– 64

7

3

28

7 – 7

3 – 3

28 – 28

5 6 6 4 5 4 – – – Összes vizsgált fényforrás 9 9 9 Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek Környezettudatos tervezési 25 26 28 követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak 7 7 12 EU ökocímkések 1 1 1 Ismeretlen, elégtelen adat – – – Összes vizsgált fényforrás 25 26 28 Beépített meghajtójú kompakt fénycsövek Környezettudatos tervezési 16 25 9 követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak 16 25 9 EU ökocímkések 8 13 6 Ismeretlen, elégtelen adat – – – Összes vizsgált fényforrás 16 30 Kerámia kisülőcsöves fémhalogénlámpák Környezettudatos tervezési 8 10 követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak 8 10 Ismeretlen, elégtelen adat – – Összes vizsgált fényforrás 8 10

Az élettartam-követelményeket teljesítő fényforrások száma „A” „B” „C” „D” Összegyártó gyártó gyártó gyártó sen T8-as lineáris fénycsövek EU ökocímkések 14 16 8 8 46 Összes vizsgált fényforrás 14 16 10 8 48 T5-ös lineáris fénycsövek EU ökocímkések 12 12 12 9 45 Összes vizsgált fényforrás 12 12 12 9 45 T5-ös körfénycsövek EU ökocímkések – – – – – Összes vizsgált fényforrás 3 4 3 – 10 T9-es körfénycsövek EU ökocímkések – – – – – Ismeretlen, elégtelen adat – – – 3 3 Összes vizsgált fényforrás 3 3 3 – 12 Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek EU ökocímkések 8 6 2 2 18 Ismeretlen, elégtelen adat – – – – – Összes vizsgált fényforrás 12 12 7 8 39 Beépített meghajtójú kompakt fénycsövek EU ökocímkések 10 9 5 – 24 Összes vizsgált fényforrás 16 30 9 9 64


Technikai háttérjelentés a beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzéshez 42(42) A Hg-tartalom követelményét teljesítő fényforrások száma „A” „B” „C” „D” Összegyártó gyártó gyártó gyártó sen T8-as lineáris fénycsövek Környezettudatos tervezési követelmények, 2. fázis, 2012 EU ökocímkések Összes vizsgált fényforrás T5-ös lineáris fénycsövek Környezettudatos tervezési követelmények, 2. fázis, 2012 EU ökocímkések Összes vizsgált fényforrás T5-ös körfénycsövek Környezettudatos tervezési követelmények, 2. fázis, 2012 EU ökocímkések Összes vizsgált fényforrás

13

15

4

7

40

7 14

15 16

– 10

– 8

22 48

12

12

12

–

36

12 12

12 12

9 12

– 9

33 45

–

–

–

–

–

– 3

– 4

– 3

– –

– 10

3. melléklet – Európai szabványok és útmutatók ● EN 12193: Fény és világítás: Sportvilágítás ● EN 12464-1: Fény és világítás: Munkahelyek világítása – 1. rész: Beltéri munkahelyek ● EN 12665: Fény és világítás: Világítási követelmények specifikálásának alapvető fogalmai és kritériumai ● EN 15193: Épületek energetikai teljesítőképessége – A világítás energia-követelményei ● EN 15251: Épületek energetikai teljesítőképességének tervezésével és értékelésével kapcsolatos beltéri környezeti kiindulási paraméterek a beltéri levegő minőségére, a termikus környezetre, a világításra és az akusztikára vonatkozóan ● EN 50102: Az elektromos berendezések külső mechanikai hatásokkal szemben védő burkolatai által biztosított védettségi fokozatok (IK-kód) ● EN 50294: Az előtét-lámpa áramkörök teljes bemeneti teljesítményének mérési módszere ● EN 60064: Volfrámszálas izzólámpák háztartási és hasonló általános világítási célokra – Működési követelmények ● EN 60081: Két végén fejelt fénycsövek – Működési specifikációk ● EN 60155: Parázsfénykisüléses (glimm-) gyújtók fénycsövekhez ● EN 60188:2001: Nagynyomású higanygőzlámpák – Működési specifikációk ● EN 60357: Vofrámszálas halogénlámpák (nem járműlámpák) – Működési specifikációk ● EN 60364-7-715: Kisfeszültségű elektromos szerelések. 7-715. rész: Speciális installációkra vagy helyekre vonatkozó követelmények. Törpefeszültségű világítási rendszerek ● EN 60400: Fénycső- és gyújtófoglalatok ● EN 60432: Izzólámpák – Biztonsági specifikációk ● EN 60529: Burkolatok által biztosított védettségi fokozatok (IP-kód) ● EN 60570: Elektromos táplálást biztosító sínrendszerek lámpatestekhez ● EN 60598-1: Lámpatestek – 1. rész: Általános követelmények és tesztek ● EN 60598-2: Lámpatestek – 2. rész: Különleges követelmények ● EN 60901: Egy végén fejelt fénycsövek – Működési specifikációk ● EN 60921: Fénycsőelőtétek – Működési követelmények ● EN 60923: Lámpa-kiegészítők. Kisülőlámpa-előtétek (a fénycsövek kivételével). Működési követelmények ● EN 60925: Egyenárammal táplált elektronikus fénycsőelőtétek – Működési követelmények

T9-es körfénycsövek Környezettudatos tervezési – követelmények, 2. fázis, 2012 „A” osztályúak – EU ökocímkések –

–

–

–

–

–

–

– 3

– 6

3

12

3

32

–

4

7

1 8

1 39

9

6

42

5 – 9

– – 9

18 17 64

3 – Ismeretlen, elégtelen adat 3 3 3 Beépített meghajtó nélküli kompakt fénycsövek Környezettudatos tervezési 12 10 7 követelmények, 2. fázis, 2012 EU ökocímkések 1 3 – Ismeretlen, elégtelen adat – – – Összes vizsgált fényforrás 12 12 Beépített meghajtójú kompakt fénycsövek Környezettudatos tervezési 15 12 követelmények, 2. fázis, 2012 EU ökocímkések 2 11 Ismeretlen, elégtelen adat – 17 Összes vizsgált fényforrás 16 30

● EN 60927: Lámpa-kiegészítők – Gyújtóeszközök (a parázskisüléses (glimm-) gyújtókat kivéve) – Működési követelmények ● EN 60929: Váltakozóárammal táplált elektronikus fénycsőelőtétek – Működési követelmények ● EN 60968: Előtétet tartalmazó általános világítási lámpák specifikációja. Biztonsági követelmények ● EN 60969: Előtétet tartalmazó általános világítási lámpák specifikációja. Működési követelmények ● EN 61000-6-3: Elektromágneses megfelelőség (EMC). Általános standardok. Kibocsátási standard otthoni, kereskedelmi és könnyűipari környezetekhez ● EN 61048: Lámpa-kiegészítők – Kondenzátorok fénycsövek és más kisülőlámpák áramköreihez – Általános és biztonsági követelmények ● EN 61049: Kondenzátorok fénycsövek és más kisülőlámpák áramköreihez – Működési követelmények ● EN 61050: Transzformátorok (általában neontranszformátorokként ismert) terhelés nélküli állapotban 1 kV kimenőfeszültséget meghaladó csőburás kisülőlámpákhoz – Általános és biztonsági követelmények ● EN 61167: Fémhalogénlámpák ● EN 61195: Két végén fejelt fénycsövek – Biztonsági specifikációk ● EN 61199: Egy végén fejelt fénycsövek – Biztonsági specifikációk ● EN 61231: Nemzetközi lámpakódolási rendszer (ILCOS) ● EN 61347: Lámpaműködtető eszköz ● EN 61547: Általános világítási berendezések – Elektromágneses zavarással szembeni érzéketlenségi követelmények ● EN 61549: Különféle lámpák ● EN 62031: Általános világítási LED-modulok – Biztonsági követelmények ● EN 62035: Kisülőlámpák (a fénycsövek kivételével) – Biztonsági specifikációk ● EN 62386: Digitálisan címezhető világítási interfész ● EN 62493: Világítási berendezések értékelése az ember elektromágneses tereknek történő expozíciója tekintetében ● EN 62532: Fénycsöves indukciós lámpák. Biztonsági követelmények ● EN 62554: Fénycsövek higanyszintjének mérése ● EN 62560: Beépített működtetőjű, 50V alatti általános világítási LED-lámpák. Biztonsági specifikációk ● EN 62639: Fénycsöves indukciós lámpák. Működési specifikációk ● CIE 17.4-1987: Nemzetközi világítástechnikai szótár, 4. kiadás (az IEC/CIE-vel közös kiadás) ● CIE 40-1978: Beltéri világítási számítások: Alapmódszer


● CIE 41-1978: Fény mint valódi vizuális mennyiség: Mérési elvek ● CIE 42-1978: Teniszpályák világítása ● CIE 45-1979: Jeges sportok világítása ● CIE 52-1982: Beltéri világítási számítások: Alkalmazott módszer ● CIE 55-1983: Zavaró káprázás beltéri munkakörnyezetben ● CIE 58-1983: Sportcsarnokok világítása ● CIE 60-1984: Látás és a képernyős munkahely ● CIE 62-1984: Uszodák világítása ● CIE 84-1989: Fényáram-mérés ● CIE 95-1992: Kontraszt és láthatóság ● CIE 97-2005: Beltéri elektromos világítási rendszerek karbantartási útmutatója, 2. kiadás ● CIE 103/1-1993: A színmegjelenítés elemzése ● CIE 103/2-1993: Ipari világítás és biztonság a munkahelyen ● CIE 103/5-1993: A beltéri világítás karbantartásának gazdaságossága ● CIE 103/6-1993: A megvilágítás karbantartási értékének és a kapcsolódó kifejezéseknek a tisztázása ● CIE 104-1993: Nappali világítások ● CIE 108-1994: Útmutató a napfény mérésének javasolt gyakorlatához ● CIE 117-1995: Zavaró káprázás a beltéri világításnál ● CIE 127:2007: LED-ek mérése ● CIE 130-1998: A reflexióképesség és az áteresztőképesség gyakorlati mérési módszerei ● CIE 135/1-1999: Ártó káprázás ● CIE 135/2-1999: Színvisszaadás. TC 1-33 zárómegjegyzések ● CIE 145:2002: A látás és a vizuális teljesítőképesség korrelációs modelljei ● CIE 157:2004: Múzeumi tárgyak optikai sugárzás általi károsodásának megakadályozása ● CIE 158:2009: A szemen keresztül bejutó fény hatásai az ember fiziológiájára és viselkedésére ● CIE 161:2004: Akadályokkal teli belsőterek világítástervezési módszerei ● CIE 164:2005: Üreges fényvezetés technológiája és alkalmazásai ● CIE 173:2006: Csőalakú napfény-vezető rendszerek ● CIE 177:2007: Fehér LED-fényforrások színvisszaadása ● CIE 184:2009: Beltéri napfény-világítók ● CIE 190:2010: Az egységesített káprázáskorlátozási (UGR) táblázatok számítása és prezentálása beltéri lámpatestekhez

Az EU beltéri világításra vonatkozó zöld közbeszerzési követelményei & Technikai háttérjelentés

Recommend Documents