Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE
I. KÖTET NEVELÉ S I PROGRAM
2
BEVEZETÉS _____________________________________________________________5 ALAPÍTÓ OKIRAT ______________________________________________________6 KÜLDETÉSNYILATKOZAT_____________________________________________9 HELYZETELEMZÉS ___________________________________________________11 •
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK _____________________________________14 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Iskolánk települési jellege _______________________________________________14 Differenciált oktatás ___________________________________________________14 Közösségi nevelés _____________________________________________________15 Mővészeti képzés mindenkinek __________________________________________16 Családokkal való kapcsolattartás _________________________________________16 Az oktatáshoz szükséges megfelelı közeg kialakítása _________________________17 Fegyelem ____________________________________________________________17 A szabadság és a spontán megnyilvánulás fontossága _________________________18 Az önismeret és az önbecsülés fontossága __________________________________19 Ép testben ép lélek___________________________________________________19 A természet szeretete_________________________________________________19
II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI _______________________20 A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában ___________20 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. ______20 2. Az ember testi és lelki egészsége ________________________________________20 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának képessége______________21 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. _______________________22 5. Fogékonyság a mővészetekre, a mővészi önkifejezésre_______________________22 6. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. ______________23 7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. _________________________23 8. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. __________________24 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. ________________________24 10. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség - és közösségvállalás. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, áolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. __________________________________________25
2
3
11. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. _______________25 B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában ___________27 1. Céljaink _____________________________________________________________27 2. Eszközeink: __________________________________________________________28
III. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK _________________________31 IV. A KÖZÖSSÉGEINK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ___________________________________________________________34 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK ___________________________36 1.
A tanítási órák: A tanulói személyiség-fejlesztésének legfontosabb színtere _______36 Motiválás______________________________________________________________36 Aktivitás _______________________________________________________________36 Differenciálás __________________________________________________________36 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:______________________________________________________37 Hagyományırzı tevékenységek_____________________________________________37 Diákönkormányzat ______________________________________________________38 Napközi otthon, tanulószoba _______________________________________________38 Diákétkeztetés __________________________________________________________39 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások _______________________________39 Iskolai sportkörök _______________________________________________________40 Szakkörök _____________________________________________________________41 Versenyek, vetélkedı, bemutatók____________________________________________41 Tanulmányi kirándulások _________________________________________________41 Nyári táborok __________________________________________________________42 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. ______42 Szabadidıs foglalkozások _________________________________________________42 Mese- és versmondó verseny _______________________________________________43 Iskolai könyvtár _________________________________________________________43 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. __________43 Hit- és vallásoktatás. _____________________________________________________44 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ______44 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: __________45 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ______________________45 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik: ________________________________________________48 7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ______________48
VI. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI ___________________________________50 VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM _____________________53 3
4
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ________________55 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ________________________________________68
4
5
BEVEZETÉS A jövı nemzedékért érzett felelısség vállalása körültekintı döntéshozatalt igényel a közoktatásban érintett résztvevıktıl: az iskolafenntartótól, az iskolától, a szülıtıl. A napjainkra jellemzı értékválság, a tudás leértékelıdése, mint társadalmi tünet ellenére a szülık jellemzı többsége tisztában van azzal, hogy gyermekük sikeres önmegvalósításának esélye, az életminıség felnıttkori alakulása összefügg az iskoláztatás színvonalával, eredményességével. A tudást közvetítı pedagógusba vetett hit, a szülık támogató segítsége, biztosíték kell, hogy legyen egy pedagógiailag átgondolt helyi program megvalósításának.
A pedagógiai program az iskola mőködését érintı alapdokumentum. Többoldalú "szerzıdés", amely alapján az érdekelt felek - önkormányzat, tantestület, szülık - a programban meghatározott elvek megvalósítását tőzik ki célul. A helyi pedagógiai programot, melynek része a helyi tanterv, az önkormányzat fogadja el.
A pedagógiai program széleskörően, és teljes körően főzi egybe közösségünk tudását, tapasztalatát és jövıt formáló akaratát. A kiindulás: a célok és feladatok megfogalmazása, majd a végeredmény: az oktatás, nevelés színvonalának "mérése", minısítése egyaránt ezen program alapján történik.
5
6
ALAPÍTÓ OKIRAT A sóskúti Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola Alapító Okirata
1. Az intézmény neve: Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola
2. OM azonosítója: 032355
3. Székhelye: 2038 Sóskút Tulipán u. 9
4. Alapítószerv: Sóskút Község Önkormányzata Képviselıtestülete
5. Az intézmény fenntartó szerve: Budaörsi Kistérség Sóskút és Pusztazámor Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása
6. Az intézmény felügyeletét gyakorló szerv: Budaörsi Kistérség Sóskút és Pusztazámor Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása
7. Az intézmény mőködési területe: Sóskút és Pusztazámor községek területe
8. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy
9. Gazdálkodási jogköre: Részben önálló gazdálkodási intézmény. Munkáltatói és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik az intézmény részére megállapított
6
7
személyi jellegő kiemelt elıirányzaton belül. A dologi és a fejlesztési kiadásokkal a fenntartó rendelkezik az elfogadott éves költségvetés keretein belül. A gazdálkodási feladatokat Polgármesteri Hivatal látja el.
10. Az intézmény típusa: Általános iskola Alapfokú mővészetoktatási intézmény Könyvtár és Logopédiai szakszolgálat
11. Az intézmény alaptevékenységi köre: 552323 Iskolai intézményi étkezés 552411 Munkahelyi vendéglátás 801214 Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8 évfolyamon. Képesség kibontakoztató felkészítés. Angol emeltszintő nyelvoktatás, tagozat. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrációs felkészítése. Sajátos nevelési igényő és lassabban fejlıdı gyermekek fejlesztı osztályban történı felzárkóztatása. Logopédiai szakszolgálat 801313 Alapfokú mővészeti oktatás zene-, tánc-, képzımővészeti-, színjátéktagozat ágon 6 évfolyammal. Továbbképzés 4 évfolyammal. 751768 Intézményi vagyon mőködése 805113 Napközi otthonos és tanulószobai ellátás 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása 2611 Könyvtáros
12. Az intézményvezetı kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját nyilvános pályázat alapján az Önkormányzat Képviselıtestülete határozott idıre bízza meg a vezetési feladatok ellátásával
7
8
13. Az
intézmény
képviselıje:
Az intézményvezetı
Az
intézményvezetı
képviseleti jogát az intézményi dolgozójára írásban meghatározott idıszakra átruházhatja. 14. Vagyona: Sóskút község Önkormányzat tulajdonában lévı ingatlan, ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a mindenkori vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. 15. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény által használt vagyonra és vagyon feletti rendelkezés jogára az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. 16. Vállalkozási tevékenységi kör: Az intézmény vállalkozást nem folytathat. 17. Az intézmény hosszú- és körbélyegzıjének hivatalos szövege: Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola Sóskút Tulipán u. 9
8
9
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola egységes nevelıtestülete az iskola küldetésének tekinti:
•
SZERETETTELJES, BIZALMON ÉS KÖLCSÖNÖS ELFOGADÁSON ALAPULÓ LÉGKÖRBEN
•
GYERMEKKÖZPONTÚ KÖRNYEZETBEN
•
SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI ELJÁRÁSOKKAL
•
TESTILEG
ÉS
LELKILEG
EGÉSZSÉGES,
HARMONIKUS,
KI-
EGYENSÚLYOZOTT A FELNİTTEK VILÁGÁBAN IS BOLDOGULNI TUDÓ, •
ÖNÁLLÓ TANULÁSRA, ÖNNEVELÉSRE VALÓ KÉPESSÉGGEL,
•
KORSZERŐ ISMERETEKKEL ÉS KÉSZSÉGEKKEL RENDELKEZİ IFJÚSÁG
•
KIBOCSÁTÁSÁT, AKIK SZILÁRD ALAPMŐVELTSÉGGEL, IDEGEN NYELV
•
ISMERETTEL,
INFORMATIKAI
ALAPKÉPZETTSÉGGEL
SIKERESEN
FOLYTATHATJÁK TANULMÁNYAIKAT A 9. OSZTÁLYBAN. •
FENTI
SZÁNDÉKUNK
PARTNERKÖZPONTÚ, ÁLLANDÓAN
HIÁNYTALAN
MEGVALÓSÍTÁSA
A
ÉS
FEJLESZTİ
NEVELÉS
OKTATÁS
MINİSÉG-CENTRIKUS
DOLGOZUNK.
9
ÉRDEKÉBEN
SZÍNVONALÁT SZERVEZETBEN
10
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSEKOR
1. Közoktatási törvény 2. 28/2000. (IX.21.)OM rendelet a kerettantervekrıl 3. 243/2003. (XII.17) Korm.r. 4. 10/2003. (IV.29.) O.M. r. 5. Kötelezı eszköz és felszerelésjegyzék 6. 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet az intézmények mőködésérıl 7. Fenntartó intézkedési terve 8. 2777/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet a továbbképzésrıl, a 185/1999 (XII. 13.) Korm. Rendelettel való módosítása 9. NAT egyes fejezetei 10. COMENIUS 2ooo Közoktatási, minıségfejlesztési program 11. A gyermekek jogai (1997. évi XXXI. Tv.) 12. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Törvény (Módosítása: 1999. CXXII.) 13. A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája
10
31.
11
HELYZETELEMZÉS Iskolánkról, községünkrıl, feladatainkról
Sóskúton az elsı iskolát 1752-ben alapították, amely 1810-ben egy négytantermes földszintes kıépületbe költözött. A most is álló sóskúti öreg iskola egyike a legrégebbieknek a környéken, de ma már nem használjuk, felújításra és új feladatokra vár. 1906-ban építették, a megyében ez volt az elsı emeletes falusi iskola. 6 osztályos népiskola volt, magyar és szlovák tanítási nyelvvel. 1946-ban az iskolát Andreetti Károly vezetésével felújították, innentıl kezdve nyolcosztályos állami általános iskolaként mőködött. Iskolánk a mostani épületébe 1986-ban költözött, majd 1989-ben új tornacsarnokkal bıvült. 1995-ben az általános iskola felvette az Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola nevet, miután 1994-tıl az alapfeladatok mellett fokozatosan kiépítve mővészeti alapoktatás is bevezetésre került (klasszikus és népzene, néptánc, képzımővészet, színjátéktagozat). Mővészeti iskolánk létszáma azért meglepı általános iskolai létszámunkhoz viszonyítva, mert pillanatnyilag a közeli Diósd község gyermekeit is oktatjuk, a két önkormányzat által kötött megállapodás értelmében. Iskolai könyvtárunkat megnyitottuk a község lakói elıtt is. Alapító okiratunkban rögzítve fenntartónk lehetıvé tette, hogy a megfelelı tárgyi és személyi feltételek megléte esetén fogyatékos tanulókat is oktathassunk integrált formában, illetve, hogy szükség esetén elsı osztályban fejlesztı osztályt is indíthassunk.
2004-tıl kezdve
intézményfenntartói társulásban mőködik a felsı tagozatunk, a sóskúti és a pusztazámori önkormányzat közös vezetése alatt, így nem csak Sóskútról, de Pusztazámorról is érkeznek hozzánk felsı tagozatos diákok.
11
12
1996-tól az iskola kicsinek bizonyult, tantermi gondok miatt néhány alsó tagozatos osztályunk a községben levı Polgárok Házában vendégeskedett. A 2005/2006-os tanévben önkormányzatunk ezért egy új szinttel bıvítette iskolánkat, s az egész iskola új nyílászárókat kapott, s újonnan szigetelték és vakolták. Európai színvonalú környezetben oktathatunk az új szinten. A számítástechnikát 1996-tól oktatjuk az iskolában, negyedik osztálytól, bontásban.
A számítástechnikai
eszközeink elsırangúak, s a többi tantárgy érdekeit is szolgálja. A két község képviselı testületeinek döntése értelmében 2007 szeptemberétıl angol tagozatos általános iskolaként mőködünk, az elsı osztálytól kezdve a nyolcadik osztályig diákjaink emelt óraszámban fogják tanulni az angolnyelvet, illetve megfelelı számú jelentkezı esetén hetedik osztálytól lehetıvé tesszük második idegen nyelv, angol, illetve olasz nyelv tanulását is az iskolánkban. A hittan oktatása az iskola épületében történik, a fiatal hitoktatónı nagy népszerőségnek örvend a gyerekek körében. Az iskolai tanulócsoportok száma évfolyamonként 1-2 osztály. Egy-egy tanulócsoport létszáma 17-26 fı. A tanulók létszáma az elmúlt években a következıképpen alakult: Tanév
Létszám
osztály sz
Napköz. csop.sz. Mővészeti létszám
1992/93
233
12
3
-
1993/94
232
12
2
-
1994/95
229
13
2
148
1995/96
249
12
2
117
1996/97
256
13
3
128
1997/98
258
13
2
122
1998/99
276
14
1
175
1999/00
297
16
2
109
12
13
2000/01
283
15
1
158
2002/03
297
15
1
154
2003/04
297
14
3
150
2004/05
262
14
3
150
2005/06
265
14
3
191
2006/07
263
13
5
225
Szintén különlegessége iskolánknak, hogy délutánonként magas színvonalú oktatása folyik nálunk a futballnak, a karaténak, de teniszezésre, illetve kondicionáló tornára is van lehetısége a gyerekeinknek. Pedagógusainkról: Tanári gárdánk korösszetétele tekintetében szerencsésnek mondható az iskola. A fiatalok mellett megtaláljuk azokat a pedagógusokat, akik már több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a tanításban, sokan vannak olyanok, akik kezdettıl fogva ebben az iskolában dolgoztak. A szakmában eltöltött idı alapján a tantestület 75 %-a 10 évnél több gyakorlati idıvel rendelkezik Tanáraink jól képzettek, rendszerint több szakos diplomával, sıt többen több diplomával is rendelkeznek. Mővészeti iskolánkban tanító tanáraink között is megtalálható mindenfajta korosztály, a kezdı, de jól képzett, lelkes munkatársaktól, a tapasztalt elszánt középnemzedéken keresztül, a szakmájának elismert ’nagy öreg-jéig, ami nagyon szerencsés. Az oktatás természetébıl adódóan ık sokkal kevesebbet találkoznak egymással, ezért nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy ık is közösségé formálódjanak, amiben jelentıs szerepet játszanak a félévi és év végi közös koncertek, kiállítások, valamint a már hagyományossá vált tantestületi karácsonyi vacsora, illetve a tanárok számára minden évben szervezett közös kirándulás.
13
14
• PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása –
1. Iskolánk települési jellege
Általános és Mővészeti iskolánk legfontosabb jellemzıje, hogy községünk egyetlen iskolája. Ugyanakkor elérhetı távolságban a szomszédos településeken találhatóak nálunk sokkal nagyobb létszámú, és talán jobban felszerelt általános iskolák, s ugyanakkor a közeli Érden a gimnáziumnak van nyolc-évfolyamos tagozata is. Tehát egyfelıl szembe kell néznünk azzal, hogy a gyerekszám csökkenése miatt a ’városi iskolák’ igyekeznek elvonzani jobb képességő gyerekeinket, másfelıl a kötelezı beiskolázás miatt, mi, ahogy eddig sem, eztán sem háríthatjuk el a hátrányos helyzető családból érkezı gyerekeket, illetve a képességek tekintetében szerényebbeket. Munkánkat fontos szolgálatnak tekintjük. Célunk hogy község 6-16 éves gyermekei képességeiktıl függetlenül helyben, magas szinten kapják meg az általános iskola elvégzéséhez szükséges ismereteket, szerezzék meg a továbbhaladáshoz szükséges képességeket. Mővészeti alapfokú oktatást végzı intézményünkben 6 év fölött mindenkit szeretettel várunk, ha a mővészeti képzés feltételeinek képes kész eleget tenni. Tanulóink többsége általános iskolás korosztályú, de célunk a képzést magasabb korosztályok számára is elérhetıvé tenni.
2. Differenciált oktatás Hitünk szerint a pedagógus feladata nem merül ki sem az értékelésben, sem az ismeretek elmondásában. Az ismereteket személyre szólóan át kell adni, és ehhez azt is el kell érnünk azt, aki átveszi tılünk
14
15
Így célunk olyan iskolát létrehozni, ahol mindenféle képességő és indíttatású gyerek megkapja a lehetıséget a tanulásra, és a sikerélményre. A helyi óvodával is kooperálva igyekszünk a lehetı leghamarabb felismerni a tanulási zavarokkal küzdı gyerekeinknél a problémát, hogy már az iskola elsı éveiben, mikor ez még igazán hatékony, megkapják a szükséges segítséget, ahhoz hogy ebbıl kilábaljanak. Intézményünk részeként logopédiai szakszolgálat mőködik, és elsıben, az iskolát nehezebben kezdıknek, kislétszámú osztály, amivel kapcsolatban nagyon jó tapasztalataink vannak. Ugyanakkor a jobb képességő diákjainknak lehetıséget nyújtunk arra hogy plusz nyelvi- és matematika órák segítségével elérhessék saját képességeiknek megfelelı szintet.
3. Közösségi nevelés
Az oktatás mellett a nevelésünknek is fontos részét képezi az iskola közösségéhez, de a falu, és tágasabban értelmezve, a nemzetünk közösségéhez való tartozás is. Ugyanakkor az a szemlélet is meghatározza munkánkat, hogy képességeitıl függetlenül minden gyerek egyaránt egyedi értéket képvisel, s igyekszünk, hogy a mi kis közösségünkben ezt ı át is érezhesse. Ebben nagy segítségünkre van mővészeti iskolánk, ahol egyes szakágainkat kifejezetten hátrányos helyzető gyerekek választják, és komoly eredményeket is elérnek benne. Ugyanez a tapasztalatunk hagyományos mesemondó- és versmondóversenyünkkel.
Nehéz
körülmények
közül
jövı
tanulóink
mővészi
érzékenységgé nemesítik az életükben megélt válságokat, és sokat jelent számukra, hogy ezt a képességüket a falu közössége elıtt mutathatják meg, és a falu vezetıi személyesen díjazzák közülük a kiemelkedı teljesítményt nyújtókat. Szándékunk szerint ezt a versenyt a közeljövıben a környezı településekkel együtt kistérségi szintre emeljük. Ugyancsak a faluval való 15
16
összetartozásunkat erısíti, hogy a március 15-i és az október 23-ai nemzeti ünnepen hagyományosan iskolánk tanulói adják a mősort. Történelemtanításunkban integrálva állampolgári ismeretet is oktatunk, hogy elısegítsük tanulóink beilleszkedését társadalmunkba.
4. Mővészeti képzés mindenkinek Iskolánkban a mővészeti képzés nem korlátozódik a mővészeti iskolára. Alsó tagozatosaink néptánc oktatáson vesznek részt, amelynek részét képezi a hon- és népismeret oktatás is. És minden évben hagyományosan projektoktatásként drámanapot tartunk, amikor egy adott korszak zenéjét, hagyományait, történelmét, szokásait dolgozzák fel a felsıs tanulóink dramatikus formában. Úgy gondoljuk, hogy a mővészi önkifejezés fontos személyiségformáló eszköz, mert lehetıséget nyújt a személyiség harmonizálására, és a személyiség mélyebb rétegeinek megszólaltatására, amire a hétköznapokban gyakran nincs lehetıség. Ugyanakkor felelısnek érezzük magunkat azért, hogy a mővészi tehetséggel rendelkezı diákjainkat ráébresszük lehetıségeire, és megtanítsuk arra a kemény munkára, amely ennek kibontakoztatásához kell.
5. Családokkal való kapcsolattartás
Nagy jelentıséget tulajdonítunk a családokkal való kapcsolattartásnak. Tanulóink szüleit partnernek tekintjük, akinek a segítsége nélkül munkánk sokkal nehezebb. Ily módon, ha valamelyik diákunkkal probléma van, felvesszük a szülıkkel a kapcsolatot és együttesen keresünk megoldást a problémára. Ebben a légkörben
16
17
szülıink túlnyomó többsége átlátja, nem ellentétesek az érdekeink, egy hajóban evezünk, s ez sokat segít nehéz helyzetekben. Iskolánk apróbb- nagyobb gondjaiban számítunk szülıink és szülıszervezeteink támogatására és ezt nagy mértékben meg is kapjuk Rövidtávú terveink között szerepel Andreetti baráti-kör létesítése, és az Andreetti alapítvány létrehozása.
6. Az oktatáshoz szükséges megfelelı közeg kialakítása
Alsó tagozatban gyerekeink négy éven keresztül ugyanavval a tanítóval tanulnak. Az osztályok nagyon otthonosak, a gyerekek sajátjuknak érzik. Minden tanulóval törekszünk a személyes kapcsolat kialakítására, amit természetes feltételének érzünk a hiteles nevelésnek. A személyes kapcsolat kiépítését nagyban elısegíti, hogy tanulóink számára minden reggel félóra hosszat ’fogadás’ van, ilyenkor kötetlen beszélgetés, közös reggelizés zajlik, így gyerekeink jó fizikai és mentális állapotban foghatnak a tanuláshoz. Szintén sokat jelent a gyerekeinknek, hogy a délelıtti órákat követıen a gyerekeink többsége közösen, tanár segítségével elkészíti házi feladatát, így azok a gyerekeink is kapnak esélyt, hogy ne maradjanak le, akikkel a szüleik a késıi hazaérkezés miatt nem tudnak foglalkozni. Délutánonként a hátrányos helyzető felsıs gyerekeinket igyekszünk az iskolában tartani napközi foglalkozás keretében, ık a leckén felül fociznak, pingpongoznak, társasjátékoznak is nevelıjükkel. 7. Fegyelem
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az iskolai fegyelem megteremtése munkánk alapvetı feltétele, de nem lehet öncélú. Igyekszünk hogy az iskolai fegyelem két alappillére a hiteles, gondos, figyelmes és következetes nevelıi 17
18
munka, illetve a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak alapos ismerete legyen. Ilyen szempontból már komoly sikerélményünk van, a fogadás és a leckeírás bevezetése óta a gyerekek sokkal nyugodtabbak lettek, ami a felsıs napközi ellátásunk fejlesztésével tovább javult. Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következetességnek és a kiszámíthatóságnak, ezért elvárjuk új kollégáinktól, hogy ık is beilleszkedjenek kipróbált fegyelmi rendszerünknek, melynek például része a tisztaság és a fegyelem értékelése minden egyes tanóra után. Úgy érezzük az önfegyelem becses képességének kialakítása nagyon fontos lehet diákjaink késıbbi élete szempontjából.
8. A szabadság és a spontán megnyilvánulás fontossága
Fontosnak érezzük, hogy iskolánkban diákjaink, az adott keretek megismerése és elfogadása után boldogan és szabadon éljenek és tanuljanak, és úgy hisszük ez tanulóink többsége esetében így is van. Mivel kis iskola vagyunk, oktatásunk nem tömeges, inkább személyes. Ugyanakkor nagyon szigorúan megtiltjuk a gyengébbek megfélemlítését, megalázását, és természetesen ezt tanárainktól, nevelıinktıl sem tőrjük el, semmilyen körülmények között sem. Igyekszünk, hogy a sok felajánlott lehetıség közül minden gyerekünk megtalálja azt a megnyilvánulási formát, amelyet magáénak érezhet. Szeretnénk ha diákjaink megértenék, hogy jobb képességekkel, esetleg anyagi körülményekkel rendelkezni nem csak további lehetıségeket jelent, hanem további felelısséget is, elkötelezettséget a kevésbé szerencsések felé.
18
19
9. Az önismeret és az önbecsülés fontossága Fontosnak érezzük, hogy tanulóink iskolánkban módot kapjanak arra, hogy valós képességeiket megismerjék, és elfogadják. Ennek természetes része, hogy gyermekeinket ne egy fiktív és lineáris rendszerben helyezzük el, tehát ne pusztán a tanulmányi munkájuk alapján, hanem személyiségüket teljes egészében lássuk, a maguk egyedi valójában. Ily módon tudunk segíteni nekik abban, hogy pályaválasztásuk során olyan életcélt tőzzenek ki maguk elé, ami reális, ugyanakkor megadja nekik a kiteljesedés lehetıségét.
10. Ép testben ép lélek Iskolánk természetes adottságai, és felszerelése révén is kiváló lehetıséget ad a testmozgás számos formájára. Hatalmas udvarunk van, a gyerekek a második szünetet jó idıben mindig itt töltik. Van kézilabdapályánk, focipályánk. Nagy jelentıséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink egészséges lelkülető, sportos emberekké fejlıdjenek, hiszen a belsı harmóniához mindkettıre szükség van.
11. A természet szeretete Gyerekeink szép természeti környezetben, jó levegın nıhetnek fel, ahol szinte korlátlan lehetıségük van a mozgás mindenféle válfajára, s ahol az állatokat és a növényeket otthon és a természetben egyaránt testközelbıl is megfigyelhetik. Fontos célunknak tekintjük, hogy a természetet, a növényeket és állatokat megszeressék, és a maguk módján, szintjén védjék is ıket. A környezettudatos magatartás
kialakítása
csak
kisgyerekkorban
19
elkezdve
igazán
reális.
20
II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
A) A nevelımunka céljai és eszközei az Általános és a Mővészeti Iskolában Nevelı munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. • Az iskola kertjét – elızetes beosztás alapján – a diákok tartják tisztán • Természetismeret és biológia órán testközelbıl is megismerkednek a környék flórájával és faunájával
2.
Az ember testi és lelki egészsége • A rendszeres testedzésnek nagy szerepet tulajdonítunk. A tanulóink az iskolában többféle sportágban, akár versenyszerően is, kipróbálhatják magukat. (karate, futball, tenisz) Középtávú céljaink között szerepel, hogy gyerekeink az iskolai oktatás keretein belül megtanuljanak úszni, és a közeli lovardával együttmőködve lovagolni. 20
21
• Az iskola minden év novemberében egészséghetet szervez, amelyen a gyerekek sportversenyeken vesznek részt, elıadásokat hallgatnak meg (egészséges táplálkozás, személyes higiénia, fodrászat, kozmetika, szenvedélybetegségek tárgykörébıl), és játékos
vetélkedıkön
kamatoztatják
frissen
megszerzett
ismereteiket. • Iskolánkban csak melegítıkonyha mőködik, de az ételt a szomszédos óvodában fızik. Tanulóink a friss, meleg ételt kulturált körülmények között ehetik meg délben. • Mellékhelyiségeinket takarítóink napközben is folyamatosan ellenırzik, a mellékhelyiségeinkben WC-papír, szappan és törölközı található.
3.
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának képessége • Az önismerethez, a személyiség kibontakozásának elfogadó, ıszinte közösség, mindenkinek saját magához mért feladatok, átlátható
szabályok,
következetes
számonkérés,
változatos
tevékenységformák és emberséges bánásmód kell. Mind a tanulmányi munkát mind a tanórán kívüli tevékenységeket ezen értékek mentén szervezzük. • Nagy
jelentısége
van
számunkra
annak,
hogy
mindenki
megnyilvánulhasson a tanórákon és azokon kívül is. • Mővészeti oktatásunkban ennek megfelelıen igyekszünk minél több
lehetıséget
biztosítani
megmutathassák magukat.
21
tanítványainknak,
hogy
22
4.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. • Amennyiben egy iskolában csak a frontális jellegő tanórák dominálnak, nem sok hely és idı marad személyes kapcsolatok, barátságok kialakítására és ápolására. Községünk méretébıl adódóan a gyerekek délutánonként, vagy hétvégén is tudnak egymással találkozni, játszani, biciklizni. • Igyekszünk, hogy az iskolán belül is legyen módjuk egymást sokféle helyzetben megismerni, pl. a tanórákon a csoportmunkák közben, vagy éppen a drámanapra való készülés közben, az ajándékkészítı délutánokon, a sportfoglalkozásokon, vagy a mővészeti csoportokban. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, ezek az alkalmak barátságok, szimpátia kapcsolatok kialakulása szempontjából is rendkívül hasznosak.
5.
Fogékonyság a mővészetekre, a mővészi önkifejezésre • Nem szervilis embereket kívánunk nevelni, akik csupán gépiesen adják vissza a hallottakat, hanem ıszinte, önálló, kreatív személyiségeket. Ebben nagy szerepet szánunk a mővészetnek, ahol mindenki szabadon kifejezheti a tanult eszköztár segítségével személyiségének mélyebb rétegeit, s tapasztalhatja ıszinte önkifejezésének jutalmát, a közösség szeretetét és elfogadását. Ez egyúttal hozzásegíti tanítványainkat, hogy a nagy mővészek munkáját is megtanulják személyes közlésként befogadni, ne csak kötelezı penzum legyen számukra a mővészet tanulmányozása.
22
23
6.
A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. • Hiába tölti nálunk tanulóink hétköznapjaik nagy részét, fontos tapasztalatunk, hogy a családokkal való együttmőködés hiánya munkánkat elképesztı mértékben megnehezíti. Bizonyos értelemben, ahhoz, hogy a tanulóink életében betölthessük az a szerepet, ami a tanítás-tanulás folyamatában nélkülözhetetlen, szülıi felhatalmazást kell kapnunk erre. Nagyon nagymértékben megnöveli munkánk hatékonyságát, ha a gyermekeink azt érzik, az otthoni és az iskolai értékrend egybecseng.
7.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság,
figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. •
Tisztában vagyunk felelısségünkkel, hogy a fiatal korban
elsajátított minták mélyen bevésıdnek, és a késıbbiekben is mintául szolgálnak.
Természetesen
hatókörünket
korlátozza,
hogy
gyermekeink más fontos közösségeknek ( család, baráti társaság ) is tagja, és nem biztos, hogy a mi mintánkat tekinti majd irányadónak. De amit megtehetünk, hogy hiteles ıszinte személyként képviseljük a kulturált magatartás, az ıszinte és erıszakmentes kommunikáció értékét, s napi munkánk során következetesen ezt képviseljük.
23
24
8.
Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az
elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A belülrıl fakadó, a közösségi érzésbıl kinövı fegyelem az
•
ideánk. Hisszük, hogy ehhez mindenkinek a közösség tagjának kell érezni magát, tehát a kirekesztés és a megalázás épp ezért nem használható közösségünkben fegyelmezı eszközként. Éppen ezért a következı évtıl létre kívánjuk hozni iskolánkban az Andreetti - ırök csapatát, felsıs diákjainkból, olyan önkéntes belépésen alapuló csapatot, akik képesek és akarják vállalni közös értékeink védelmét a többi tanuló elıtt is. Megkülönböztetı jelzésként Andreetti-logós kendıt viselhetnek, de csak amíg a közösen megalkotott elveket betartják. Számukra havonta egyszer külön programot szervezünk.
9.
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az
emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre,
a
közösségi
tevékenységekre.
Törekvés
a
demokrácia
érvényesítésére. •
Az állampolgársághoz kapcsolódó jogok és kötelességek
megismerését nagyon fontosnak érezzük. Az ehhez kapcsolódó ismereteket a történelem tantárgyunkba integrált modulban, az állampolgári ismeretekekben nyolcadikosainknak a modul tanítására kiképzett tanárunk tanítja. A közös szabályok, a közösségi lét értékeit pedig a mindennapokban következetes szabálykövetésben szeretetteljes elfogadással kívánjuk átadni.
24
25
10. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség - és közösségvállalás. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. •
„Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk
benne”- valljuk Tamási Áron szavaival. Ennek megkerülhetetlen része, hogy tanulóink érzelmileg is tudjanak kötıdni Magyarország tájaihoz, flórájához és faunájához, táncaihoz, zenéjéhez és hagyományos tárgyaihoz, valamint múltunk legendáihoz, eseményeihez, nagyjaihoz. Ez a szemlélet áthatja munkánk egészét, mind az általános, mind a mővészeti iskolánkban. Hisszük, hogy valahol otthon lenni, egyúttal azt is jelenti, hogy mások otthonát, gondolkodását, kultúráját is képesek vagyunk tiszteletben tartani
11.
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az
értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. •
A nyitottság gyökere a gyermekkorban, a biztonságban és a
gyermekekre
kíváncsi
felnıttekkel
való
örömteljes
kommunikációban gyökeredzik. Azért választottuk a pedagógus szakmát, mert mi magunk is készen vagyunk egy életen át tanulni. Nem tekintjük magunkat mindenhatónak és mindentudónak, ezért
25
26
nem csak azt tudást akarjuk átadni, amelyet mi megszereztünk, hanem magát a tudás megszerzésének útját, az ehhez szükséges lelkiállapotot, az alázatot, és az ehhez szükséges eszközöket, a kitartást és az ıszinteséget.
Az iskolánkban folyó nevelımunkát akkor tekintjük sikeresnek, ha a felsorolt értékeket iskolai életünk során tanulóink elsajátították, és ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
26
27
B) Az oktató munka céljai és eszközei az Általános és Mővészeti Iskolában
1. Céljaink Akkor tekintjük oktató munkánkat sikeresnek, •
ha iskolánk végzıs diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból
megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben, melyeket pedagógiai programunk második kötete, az általános iskola helyi tanterve tartalmaz, meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége - legalább hetven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. •
rendelkeznek
olyan
bıvíthetı
biztos
ismeretekkel,
készségekkel,
képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, •
határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát
illetıen. •
ha mővészeti iskolánk diákjai elsajátítják a mővészeti alapfokú oktatás
mellékelt tantervébe foglalt követelményeket •
ha mővészeti képzésünk révén nyitottak lesznek a mővészetre és késıbbi
életük során is a mővészet mővelése és élvezete továbbra is részét képezi életüknek •
ha kiemelkedıen tehetséges diákjainknak, dacára annak, hogy egy kis
településen nınek fel, biztosítani tudjuk azokat az alapokat, amelyek szükségesek
27
28
ahhoz hogy a szakirányú középfokú mővészeti oktatási intézményben, majd késıbb a felsıoktatásban megállják a helyüket
2. Eszközeink: A tanórák: • A tanóráinkon a tudást változatos formában adjuk át. A hagyományos frontális oktatáson felül a tananyag elsajátítását megkönnyítik, hogy más jellegő tanítási formákat is használunk. A tananyaghoz kötıdı játékos gyakorlás, csoportos feladatok, az óratervbe illeszkedı versenyek. •
A szavakon felül nagy jelentıséget tulajdonítunk az információk vizuális átadásának is, a megfelelı táblaképek, fotók, eszközök, kísérletek, fóliagyüjtemények, ismeretterjesztı filmek nagy segítséget jelentenek nekünk egy a korábbiakhoz képest sokkal inkább vizuálisan gondolkodó nemzedék tagjainak megközelítéséhez.
•
Célkitőzésünk, hogy az iskola projektora és laptopja segítségével tanítási óráink minél nagyobb hányadában megjelenjenek, és célszerően beépüljenek ezek az új elemek.
• Mozgókép és médiaismeret modul tantárgyunk nyolcadik osztályosaink számára lehetıvé teszi, hogy mindennapi életünket átszövı médiának ne csak öntudatlan alanyai, hanem tudatos résztvevıi, sıt a maguk kis körében formálói is legyenek. • Mővészeti iskolánkban a zenei órákon egyéni foglalkozás zajlik, iskolánk kis méretei lehetıvé teszik azt, hogy tanárok és diákok között személyes viszoy alakuljon ki, ami nagy mértékben megkönnyíti munkánkat
28
29
• Mővészeti iskolánkban a csoportos oktatás kellemes környezetben, szaktantermekben folyik, jó eszközellátottsággal. • Minden évben rendezünk drámanapot, amelyen projektoktatás keretében egy adott történelmi korszakot, vagy éppen országot, sıt saját környezetünkrıl szóló tudáshalmazt dolgozzuk fel. Erre már több héttel korábban készülnek az osztályok, zászlók, fegyverek, tablók, tárgyak versek elkészítésével, írásával, dalokat tanulnak, táncokat. Mindezeket egy közös nap keretében foglaljuk össze, melyen az osztályok nemes vetélkedése zajlik. A nap elıkészítésében mővészeti iskolánk tanárai is rész vesznek.
A tanórákon kívül folyó tevékenységek: • Tanulmányi kirándulásainkat is úgy szervezzük meg, hogy oktató munkánk szolgálatába
állítsuk
ıket.
Megnézzük
a
helyi
nevezetességeket,
odafigyelünk a helyi táj sajátosságaira, mővészeti iskolánkba járó gyerekeink is gyakran mennek látogatóba más mővészeti mőhelyekbe, melyek segítenek abban, hogy új ismeretekkel gyarapodjanak, s el tudják helyezni magukat, saját képességeiket és eredményeiket egy tágabb közegben is. • Mővészeti képzésben részvevı diákjaink rendszeresen vesznek részt kiállításokon, koncerteken és elıadásokon, melyek a településen nagy népszerőségnek örvendenek, nagy pedagógiai ereje van annak, hogy tanulóink a legkisebb életkortól megszokják a nyilvános szereplést, ebben gyakorlatot szerezhetnek, s ugyanakkor megtapasztalhatják, hogy mennyi örömöt szerezhetnek már szinte a kezdetektıl munkájukkal másoknak • Hagyományosan mi adjuk a község nagy nemzeti ünnepein a mősort. Ezek színvonaláról sokan, országgyőlési képviselınk, polgármesterünk, de a helyi lakosok is többször is elmondták, hogy a színvonaluk párját ritkító. Ennek 29
30
köszönhetı, hogy nálunk, más, nálunk sokkal nagyobb lélekszámú közösségektıl eltérıen Sóskúton ezen több száz ember vesz részt rendszeresen. Mővészeti képzésünk nélkül ezt a színvonalat sohasem volnánk képesek biztosítani. Az ezekre való készülésben mindkét iskola pedagógusai rengeteg munkát fektetnek be. • Mese- és versmondó verseny. Iskolánkban hagyományosan minden ısszel mesemondó, minden tavasszal versmondó versenyt szervezünk, melyeken önkormányzatunk támogatásával, komoly díjakat osztunk. Versenyeink színvonala évrıl évre javul, ezért a közeljövıben tervezzük mikrotérségi szintre is kiterjeszteni.
30
31
III. TANULÓINK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása.
A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.
31
32
Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, beleértve a helyi szlovák néphagyományokat is, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
A tanulók egészséges életmódra történı nevelése.
32
33
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
33
34
IV. A KÖZÖSSÉGEINK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata:
A
tanulói
közösségek
irányításánál
a
nevelıknek
alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
34
35
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi
együttéléshez
szükséges
magatartáshoz
és
viselkedési
formákhoz tapasztalatokat győjthetnek.
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi,
viselkedési
normák,
formai
rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
35
keretek
és
tevékenységek
36
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanítási órák: A tanulói személyiség-fejlesztésének legfontosabb színtere Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
Motiválás A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Aktivitás A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Differenciálás Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni
36
37
képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
Hagyományırzı tevékenységek • Fontos feladat az iskola névadójának, Andreetti Károly emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadóról. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: tanévnyitó, idısek világnapja, zene világnapja, október 6-a, 1956. október 23-a, Magyar Kultúra napja, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor, tanévzáró. Mővészeti Iskolánk karácsonykor és tanév végén kiállítással egybekötött koncertet ad. • Évenként megtartjuk a gólyabált, tanulmányi versenyeket, farsangi mulatság, SzMK bál, mesemondó és versmondó versenyünket, föld napi vetélkedınket, anyáknapi mősor, pedagógusnap, pedagógus kirándulás. • Iskolánkban állandó kiállítás keretében mutatjuk be, Németh Józsefné jóvoltából, iskolánk névadójával, Andreetti Károllyal és a családjával kapcsolatos dokumentumokat, de igyekszünk a szintén általa győjtött, az iskolánkkal és elıdjeivel kapcsolatos emlékeket is a közeljövıben a nézıközönségnek hozzáférhetıvé tenni.
37
38
Diákönkormányzat • A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidıs
tevékenységének
segítésére
az
iskolában
diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat az iskola eseményeirıl vezeti az iskola krónikáját, tagokat delegál az iskolaszékbe, valamint az ı vezetésével és irányításával szervezzük éves pontversenyünket, amelynek segítségével folyamatosan értékeljük a gyerekek órai munkáját, fegyelmezettségét, tantermek tisztaságát, a faliújságot, valamint az ügyeleti munkájukat, egyéb programokon való részvételüket. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti.
Napközi otthon, tanulószoba • Nálunk a napközi és a tanulószoba más iskoláktól némileg eltérıen mőködik már második éve, nem kis sikerrel. A megérkezést követıen reggel nyolc és fél kilenc között minden tanulónk a saját osztályában, osztályfınökével illetve valamelyik másik pedagógussal együtt un. fogadáson vesz részt, ahol kötetlenül beszélgetnek, ráhangolódnak a tanulásra, együtt megreggeliznek, és megbeszélik fontos dolgaikat. A tanítást és az ebédet követıen tanulóink nagyobbik része együtt megírja a leckét. A leckeírás alól felmentést lehet kérni azoknak, akik szívesebben tanulnak otthon egyedül. De ha egy héten két egymást követı alkalommal valaki lecke nélkül érkezik, ebben az esetben a leckeírás számára, az osztályfınök által meghatározott ideig újra kötelezı lesz. Ez a pedagógiai kettıs nagymértékben csökkentette gyerekeink
38
39
feszültségi szintjét az iskolában, s növelte tanítási óráink hatékonyságát. A leckeírást követıen a szülık kérése alapján a gyermekek még fél ötig maradhatnak a napköziben. Felsıs napközi foglalkozásaink nyitottak, felsıs gyerekeink számára, ilyenkor közös játékok vannak, pingpong, foci, társasjátékok.
Diákétkeztetés • A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások • Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Elsıseink számára elsı osztályban kislétszámú, megfelelı számú, sajátos nevelési igényő gyermek esetén, fejlesztı osztályt indítunk, mely lehetıvé teszi,
hogy
éretlen,
vagy
részképesség
zavarokkal
rendelkezı
gyermekeink leküzdjék hátrányaikat. • Intézményünk részeként logopédiai szakszolgálat mőködik, logopédusunk egyéni, csoportos fejlesztı órákon segíti az erre rászorulókat, valamint alapozó terápia használatával
39
40
• Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • Iskolánkban fejlesztı pedagógiai munka folyik az alsó tagozatban, valamint a kötelezett felsı tagozatos tanulóknak. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a felvételi elıkészítıket tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. • Nyelvtanulás
szempontjából
tehetséges
gyermekeink
számára
a
2007/2008-as tanévtıl biztosítjuk, hogy már elsı osztálytól elkezdhessék az angol nyelv tanulását. A felsı tagozatosaink számára pedig heti öt óra angol órát illetve kellı érdeklıdés esetén hetediktıl kezdve heti 3 angol és két egyéb, német, illetve olasz órát biztosítunk • Országos, körzeti, levelezı, iskolai tanulmányi versenyeken is részt vesznek diákjaink, esetenként komoly sikerrel
Iskolai sportkörök • Az iskolai sportkörfoglalkozások tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését. Valamint a tanulók felkészítését a sportversenyekre. Tanulóink, sıt már a község óvodásai is, sportkörünkben jelenleg futballt tanulhatnak, de egy másik sportkör szervezésében iskolánkban karate edzésen is részt vehetnek. Karatés gyerekeink közül többen már nagyon komoly eredményeket értek el, Európa-bajnokságon
elsı
helyezett,
helyezettek is vannak köztük.
40
országos
bajnokságon
elsı
41
Szakkörök • Iskolánkban megvan a lehetıség különféle szakkörök mőködésére, mely a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. • Jelenleg rajz, muzsikáló és zenés kondicionáló torna szakkör mőködik. • A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedı, bemutatók • A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások • Az iskola nevelımunka elısegítése, és a gyerekeket jobban megmozgató tanulmányi forma alkalmazása céljából az osztályok számára évente egy alkalommal
tanulmányi
kirándulást
szerveznek.
A
tanulmányi
kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.
41
42
Nyári táborok • A közösségépítésünk fontos terepe a nyári táboroztatás, amely nem kötelezı, de igyekszünk olyan árszínvonalon megszervezni, hogy sokak számára elérhetı legyen. Az önkormányzat nagylelkő segítsége segítségével a leginkább rászorulókat igyekszünk támogatni a részvételi díj kifizetésében
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. • Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. De sok esetben az osztályok között folyó nemes vetélkedıket egy-egy ilyen látogatással jutalmazzuk, mely ez esetben az osztály minden tagja számára inegyenes
Szabadidıs foglalkozások • Ezek része az osztályközösségek épülését szolgálják, közös kirándulás, mozi látogatás, osztálymikulás, karácsony, iskolánkban hagyományos anyáknapi ünnepség, melyre a szülıinket is meghívjuk. Mások iskolai szinten szervezıdnek, mint iskolai koncertek, ünnepség, a karácsonyi ajándékkészítı délutánunk, és szervezett bérletes színházlátogatásunk. Terveink között szerepel, mővészeti iskolánk sajátosságaiból adódó lehetıségeinket kihasználva, hogy a jövıben, hogy havi rendszerességgel Sóskúti Mővészeti Délutánokat rendezünk, melyen diákjaink mellett
42
43
tanáraink is részt vennének, emellett sóskúti mővészek, és más mővészeti iskolák növendékei. Mese- és versmondó verseny • Saját hagyományunk, ami nagy népszerőségnek örvend a faluban • İsszel tartjuk mesemondó versenyünket, tavasszal versmondó versenyünket • Nagyon sok gyerekünk tanul meg kívülrıl ilyenkor meséket, verseket • Emiatt a verseny többlépcsıs, elı-, közép- és döntı is van, így nagyon sokan lehetnek részesei • A döntıben 12-en mérkıznek meg, hat alsós, és hat felsıs diák. • A döntı nyilvános, plakáton is hirdetjük, valamint meghívókat küldünk ki.
Iskolai könyvtár • Pedagógai munkánkat iskolai könyvtár segíti, mely tanítási napokon látogatható • A megadott nyitvatartási idejében községi feladatokat is ellát, a falu lakói közül többen is szívesen látogatják. •
Könyvtárunkhoz tartoznak a szaktantermi könyvtárak is, mely órai munkánk színesítését és elmélyítését óhajtják szolgálni.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. • A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények,
43
44
számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás. • Az iskolában jelenleg a katolikus egyház szervez hitoktatást, de erre más, hivatalosan bejegyzett egyházaknak is van lehetısége.
A hit- és
vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Gyerekeink kedvelik
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
• szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai; • a családlátogatások; • a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése; • szabadidıs programok.
44
45
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem kötelezı (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkör; • a szakkörök; • versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
a) A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
45
46
a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a
tanulók
anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást
nyújt
a
tanulók
részére
szervezett
szabadidıs
programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes:
46
47
nevelési tanácsadóval, tanulási képesség vizsgálóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védınıvel továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, az egészségügyi szőrıvizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülıkkel való együttmőködés, 47
48
tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következı tevékenységek során történik:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • az egyéni foglalkozások; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a továbbtanulás irányítása, segítése. 7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a felzárkóztató órák; • a napközi otthon; • a tanulószoba; • a diákétkeztetés; • a felzárkóztató foglalkozások; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai;
48
49
• a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a családlátogatások; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége; • a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; • az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
49
50
VI. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel.
4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein.
50
51
5. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülıi értekezlet Feladata: • a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, • a szülık tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra. Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 51
52
d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl.
e) Írásbeli tájékoztató. Feladata
a
szülık
tájékoztatása
a
tanulók
tanulmányaival
vagy
magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról.
6. A szülıi értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
7. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel.
52
53
VII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
1.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megırzése és védelme érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló
tevékenységi
formákat,
az
egészségbarát
viselkedésformákat; • a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megırzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlıdés területén.
2.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
3.
Az iskolai egészségnevelést elsısorban a következı tevékenységformák szolgálják:
53
54
• a mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztı testmozgás az elsı-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; • A helyi tantervben szereplı tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (IVK; csecsemıápolási, táplálkozási, túra); minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedı az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; • az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfınöki óra megtartásában; a
tanulók
egészségügyi
megszervezéséhez.
54
és
higiéniai
szőrıvizsgálatának
55
VIII. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel elısegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelı szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan mőködését elısegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetıségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Erıforrások Környezeti nevelési munkánk céljának eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet valamennyi résztvevıje jó együttmőködést alakítson ki egymással. Nem anyagi erıforrások: I. Iskolán belüli együttmőködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. Tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, beépíti ezeket tanmenetébe. Részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít annak megszervezésében.
55
56
Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, társait figyelmeztesse a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedı szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Aktívan vegyenek részt a környezeti nevelési programokon. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei, kell, hogy legyenek a környezeti nevelési programnak. Munkavégzésük legyen példamutató például: csökkenteni a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan győjteni a hulladékpapírt. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket kell használni. II. Iskolán kívüli együttmőködés Fenntartó: Feladat hogy az iskola igazgatója a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje és a fenntartó a kötelezı támogatásokon túl is, segítse az iskolai környezeti nevelési programokat. Szülık Cél: A szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi. Szülıi értekezleteken legyen téma a környezeti nevelés, továbbá kapcsolódjanak be az iskolai környezetvédelmi programjaiba, pl. hulladékgyőjtés, madáretetık létesítése stb. Civil szervezetek: Fıleg anyagiakkal segítik környezeti nevelési munkáinkat, mint például: A helyi üzemek, a Sóskút 2000. társaság fák, cserjék adományozásával, a parlagfőírtó akció megszervezésével, melybe tanulóinkat is bevonják.
Anyagi erıforrások SAJÁT ERİFORRÁSOK KÖLTSÉGVETÉS: Az iskola az éves közoktatási normatívákból biztosít pénzt környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek felhasználása igény szerint megegyezés alapján: /eszközök, szerszámok, versenyek, jutalmak, felújítási munkák, környezetkímélı anyagok vásárlása./ KÜLSİ ERİFORRÁSOK
56
57
FENNTARTÓ: Alkalmanként szükség szerinti összeggel támogatja az iskolai környezeti munkát. SAJÁT BEVÉTEL: Teremkiadásból PÁLYÁZAT: Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. EGYÉB BEVÉTELEK: Hulladékgyőjtésbıl származó bevételek egy része szükség szerint. 2. ALAPELVEK, CÉLOK 2. 1. ALAPELVEK, JÖVİKÉP A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, mely kialakítja a környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során tanulóink a környezetért felelıs személyiséggé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetıséget, hogy elsajátíthassa az ehhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségére nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel tudnak együtt élni. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelve kell kezelnünk, fogalmát, tartalmát meg kell világítanunk: kölcsönös függıségek a helyi és globális szintek összefüggései alapvetı emberi szükségletek biológiai és társadalmi sokféleség problémamegoldó gondolkodás a társadalomba való beilleszkedés képessége Fontos hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak a jövıben. Mindehhez olyan készségek kialakítása, fejlesztése szükséges, mint például: ökológiai szemlélet, gondolkodásmód problémaérzékenység kreativitás kritikus véleményalkotás 57
58
kommunikáció konfliktuskezelés és megoldás Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belsı terek hangulatosabbak lesznek, több növény az épületben, barátságos faliújságok, tablók, az udvaron padok, hogy néhány foglalkozás akár kint természetes körülmények között is megtartható legyen. Azt szeretnénk, ha csökkenne a keletkezett hulladék mennyisége, és az iskola valamennyi diákja és dolgozója figyelne az intézmény energia és vízfelhasználására. Így egészségesebb és harmonikusabb körülmények között lehetne tanulniuk és dolgozniuk.
2. 2. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK Hajlandóságot ébreszteni a gyerekekben az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni bennük a jó együttmőködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a környezeti szépségek befogadására. Kialakítani a gyerekekben az igényt a szép és egészséges környezet iránt, a környezetkímélı magatartást, megismertetni velük a takarékos és mértékletes életvitel lehetıségét. Kis létszámú osztályok lehetıség szerinti fenntartása, ahol lehetıvé válik a könnyebb együttmőködés, és nagyobb lehetıség van odafigyelni a gyerekek problémáira. A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, mint például: témanap, témahét / virág, víz, madár, erdı, stb. / A környezeti nevelés beépítése a természettudományon kívüli tantárgyakba / mővészeti tárgyak, történelem, etika / a szakórákon minden lehetıség megragadása a környezeti nevelésre, mint például: / ember és környezete, kapcsolatok / Hagyományok ápolása, mint például: /jeles napok megünneplése, számítógép felhasználása a tanórákon, erdei iskola szervezése / 58
59
A természetes életközösségek sokféleségének megfigyelése, a környezetben bekövetkezı változások nyomon követése, megfelelı irányítással történı természetvédelmi tevékenységek. Bekapcsolódás a gyerekekkel a különbözı szervezetek által indított környezetvédı akciókba.
3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK 3. 1. TANÓRAI KERETEK HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETİSÉGEI TESTNEVELÉS A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és tolerancia fejlesztésében. Értékeljék a szabadban végzett mozgási lehetıségeket Értsék és tapasztalják meg, a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés veszélyes. A környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat / meséket, mondákat, népdalokat és verseket / Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket. 59
60
Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Törekedjenek az anyanyelv védelmére Növeljük a tanulóban a környezethez való pozitív közeledést a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. TÖRTÉNELEM Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek miatt alakult át a természet Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi munka alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában csökkentésében.
IDEGEN NYELV A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. Ismerjék meg más országok hasonló problémáit. Ismerjék meg más népek ilyen irányú törekvéseit, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteket. Alakuljon ki bennük a nemzetközi felelısség a környezettel szemben. Fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikációképességük.
60
61
MATEMATIKA Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak grafikonokat, táblázatokat készíteni, elemezni. Fejlıdjön logikus gondolkodásuk, lényegkiemelı képességük. Legyenek képesek reális becslésre. FIZIKA A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázására. Ismerjék meg az élı szervezetre ható fizikai hatások egészségkárosítását. /sugárzások, zaj, stb. / Ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti kapcsolatokat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezeti változások törvényszerőségeit, legyenek képesek megoldásokat keresni a globális környezeti problémákra. FÖLDRAJZ A tanulók ismerjék meg a világ globális problémáit. Győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükbıl. Ismerjék meg és ırizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
BIOLÓGIA Ismerjék meg a tanulók a globális környezeti problémákat és annak megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit. Ismerjék és szeressék környezetüket. Ismerjék meg a környezeti - egészségügyi problémákat. Ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti – mőködési jellemzıit. 61
62
Sajátítsák el a testi – lelki egészséget megırzı életviteli technikákat. Alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód. KÉMIA Törekedjenek a tanulók a környezettudatos magatartásra. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értékelésére. Értsék meg a különbözı technológiák hatását a környezetre. ÉNEK – ZENE A tanulók ismerjék fel a természeti, illetve mővészeti szépség rokonságát illetve azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit. Ismerjék meg a természetes anyagokat, használatát. Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen. Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi építészeti emlékeket. TÁNC ÉS DRÁMA A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és a dráma eszközeivel. Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására mozdulatsorok segítségével. /erdıtőz, árvíz../
62
63
Sajátítsák el a néptánc elemeit.
NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK TÉMANAP – TÉMAHÉT Egy-egy korosztályoknak megfelelı téma kiválasztása, feldolgozása ısszel és tavasszal. JELES NAPOK Állandó programok, mint például a Föld napja, a Víz világnapja, Madarak és Fák napja. TEREPGYAKORLATOK Különösen az 5.- 6. évfolyam számára jó módszer a különbözı élıhelyek, annak élıvilágának megismeréséhez. NEM TANTEREMBEN TARTOTT ÓRA Múzeumok, történelmi emlékhelyek, mőemlékek, botanikus kert, szeméttelep, természetvédelmi terület, stb. meglátogatása.
3. 2. TANÓRÁN KÍVÜLI LEHETİSÉGEK Szakkörök Fakultációk Győjtımunka Versenyek Kézmőves foglalkozások Kirándulások, túrák Múzeum, állatkert látogatása Hulladékgyőjtés Kiállítás / készítés, megtekintés / Környezetszépítı akciók Faültetés Erdei tábor Napközis szabadidıs foglalkozások 4. MÓDSZEREK 63
64
JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztı Érzékelést fejlesztı Bizalomerısítı Kapcsolatteremtést segítı Drámapedagógia TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Térképkészítés Egyszerő megfigyelések Célzott megfigyelések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Szelektív hulladékgyőjtés Tisztasági verseny Madárvédelmi feladatok KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében MŐVÉSZI KIFEJEZÉS Irodalmi alkotások Zenemővészet Táncmővészet Népmővészet A tanulók önkifejezése a mővészetek nyelvén
5. TANESZKÖZÖK Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott anyagokat és eszközöket, illetve új eszközöket kell beszerezni. Kémcsövek, mérıhengerek Mikroszkópi tárgylemezek, fedılemezek Víz és talajvizsgáló készlet 64
65
Határozók, audiovizuális eszközök Alapvetı elsısegélykészlet Az anyagi fedezetet ehhez az ANYAGI ERİFORRÁSOK címő alfejezet tartalmazza.
6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET CÉLOK A KÖRNYEZETBARÁTTÁ TÉTEL ÉRDEKÉBEN Az iskola környékén a közlekedési biztonság növelése További zöldesítés az iskola területén, a növények ápolása, gondozása, gyomtalanítás Tiszta, egészséges környezet, biztonságos udvar A gyerekek mozgásigényének kielégítése az iskola udvarán /minél többet legyenek az udvaron / A belsı épületben tiszta, hangulatos környezet kialakítása Takarékos főtés, egészséges világítás Környezetbarát takarítószerek használata
7. KOMMUNIKÁCIÓ
ISKOLÁN BELÜLÍ KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI Munkaértekezletek, suligyőlések Faliújságok, iskolarádió Egyéni beszélgetések, kiselıadások ISKOLÁN KÍVÜLI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI Környezetvédelemrıl szóló rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése Iskolaszék, szülıi értekezletek, SZMK megbeszélések Kapcsolattartás az illetékes szervekkel, önkormányzattal.
8. MINİSÉGFEJLESZTÉS
65
66
Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése eltér a hagyományos tantárgyi értékelési módoktól. A környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett erıteljesebben közvetít egy viselkedési módot és értékrendszert az embernek a világban elfoglalt helyérıl. Fontos, hogy az értékelı nevelıtestületi értekezleteken a környezeti nevelési munka is megvitatásra kerüljön. A TANULÓK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI Az iskolai cél – és értékrendszer megvalósulása A szociális képességek alakulása A konfliktuskezelés módjai A csoportviszonyok alakulása A közvélemény, a morális gondolkodás alakulása A tevékenységrendszer megismerése A tanulók személyiségének fejlıdését mérhetjük különféle kérdıívekkel, szociometriai vizsgálatokkal, egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel. A PEDAGÓGUSOK KÖRNYEZETI NEVELÉSI GYAKORLATA SZÍNVONALÁNAK MINİSÍTÉSE Rendelkeznek – e azokkal az ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintául szolgálnak? Van – e együttmőködésre törekvés? Biztosítják – e tanulóik számára a sokoldalú tapasztalatszerzési lehetıséget? Segítik – e a napi élethelyzetekben megjelenı szabályok, összefüggések felismerését?
9. TOVÁBBKÉPZÉSEK BELSİ /helyi / Értekezlet egy meghatározott témában, melyre felkészülnek a pedagógusok Továbbképzés: meghívott szakértı segítségével a tanári kar számára Tanulmányutak: például egy leendı erdei iskola helyszínére, vagy más természeti és kulturális értékekkel való ismerkedés KÜLSİ
66
67
Az iskola továbbképzési programjába beépítve – részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola hány fıt küld valamilyen környezeti nevelési témájú továbbképzésre.
67
68
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítı szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
3. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:
68