A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE Szerkesztette: Dr. Barczi Attila, GEO-SIVO Kft.
Lektor: Dr. Ángyán József A fejezetek szerz i és szerz i: Dr. Ángyán József Dr. Barczi Attila Dr. Bidló András Dr. Grónás Viktor Dr. Joó Katalin Dr. Kovács Gábor Pirkó Béla
Sorozatszerkeszt : Dr. Penksza Károly Technikai szerkesztés, el készítés: Dambera Bt., Gemini 917 Kft.
2006
2
3
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3.
4.
BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK ........................................................................... 8 AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA ........................................................................................................... 10 AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI .......................................................................................... 11 3.2. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer ............................ 12 3.3. A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek ......................................................................................................... 14 3.4. A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei (20002006).................................................................................................................... 15 3.5. A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei (20072013).................................................................................................................... 16 A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK (20002004) ............................................................................................................................. 18 4.1. El csatlakozási alapok ...................................................................................... 18 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4.
Célkit zések........................................................................................................ 19 Pénzügyi keretek ................................................................................................ 20 Támogatott intézkedések ................................................................................... 21 A program értékelése......................................................................................... 23
4.3. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)................................. 25
4.3.1. Célkit zései és alaptörekvései.............................................................................. 25 4.3.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai .......................................................... 27 4.3.3. M ködésmódja és támogatási rendszere .............................................................. 28
5.
AZ NAKP CÉLPROGRAMJAINAK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSAI (2002)............................................................................................................................ 30 5.1. 5.2.
6.
Értékorientációja és területi irányultsága........................................................ 31 A program értékelése......................................................................................... 34
A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYAR KERETTERVEI (2004-2006)...................... 36 6.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ............................ 36
6.1.1. Célkit zések ......................................................................................................... 36 6.1.2. Támogatási prioritások és intézkedések............................................................... 37 6.1.3. A program értékelése ........................................................................................... 45
6.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) .......................................................... 47 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5.
7.
Az NVT alapkoncepciója és stratégiája ............................................................... 47 Az NVT céljai és prioritásai................................................................................. 49 Az NVT átfogó stratégiája ................................................................................... 53 Támogatott intézkedései....................................................................................... 55 Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvet intézkedési területe .................. 58
A NEMZETI ERD TELEPÍTÉSI PROGRAM ..................................................... 63 7.1. Magyarország erd viszonyai............................................................................ 63 7.2. A hazai erdészeti igazgatás felépítése .............................................................. 64 7.3. Az erd tulajdonosok jogai és kötelezettségei .................................................. 65 7.4. A Nemzeti Erd telepítési Program alapkoncepciója és teend i ................... 66 7.5. Az erd telepítés rendszere és támogatása ....................................................... 66 7.5.1. 7.5.2. 7.5.3. 7.5.4.
A telepítés támogatása.......................................................................................... 66 Az ápolás támogatása........................................................................................... 70 Jövedelem pótló támogatás .................................................................................. 70 Jogkövetkezmények elmaradt telepítés vagy ápolás esetén ................................. 71
4
7.5.5. Az erd telepítéseket meghatározó legfontosabb jogszabályok.............................71
8.
9.
A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II........................................73 8.1. A program alapelvei ..........................................................................................73 8.2. A program végrehajtásának keretei ................................................................74 8.3. Környezeti problémák és értékek.....................................................................75 8.4. Célok, célkit zések.............................................................................................77 8.5. A program tervezésének és végrehajtásának eszközei és intézményrendszere ...........................................................................................78 8.6. A megvalósítás lehetséges eszközei ...................................................................78 8.7. A megvalósítás és ellen rzés intézményrendszere ..........................................81 A VIZEK MEZ GAZDASÁGI EREDET NITRÁTSZENNYEZÉSSEL SZEMBENI VÉDELMÉR L SZÓLÓ 91/676/EGK IRÁNYELV MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK AKCIÓPROGRAMJA .....................83 9.1. Jogszabályi háttér ..............................................................................................83 9.2. Intézményi háttér...............................................................................................84 9.2.1. Környezetvédelmi intézmények............................................................................84 9.2.2. Mez gazdasági intézmények ................................................................................85
9.3. Az akcióprogram bemutatása...........................................................................86 9.3.1. 9.3.2. 9.3.3. 9.3.4.
A jó mez gazdasági gyakorlatra vonatkozó el írások..........................................87 Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok................................89 A hatósági ellen rzés ............................................................................................90 Az új nitrát rendelet ..............................................................................................91
10. INTÉZMÉNYRENDSZER ........................................................................................94 10.1. Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ........................................94 10.2. Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal......................................................94 11. KILÁTÁSOK (2007-2013)..........................................................................................96 11.1. A jöv ben várható változások, módosítások ...................................................96 11.2. Pénzügyi támogatási keretek ............................................................................97 11.3. Pályázati rendszer..............................................................................................98 11.4. Intézményrendszer.............................................................................................99 12. A JÖV KÉP ALAPVONÁSAI ...............................................................................100 12.1. Az elképzelt jöv alapjellemz i.......................................................................100 12.2. A legfontosabb célok és a legsürget bb feladatok.........................................102 12.3. Szövetségesek a megvalósításban ...................................................................109 13. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM...................................................111 14. MELLÉKLET ...........................................................................................................112
5
EL
SZ Ó , A JÁ N LÁ S
Az utóbbi 1-2 évben én magam is igen sok ún. „agrár- és vidékstratégiával” találkoztam. Ezek sajnálatos közös jellemz je azonban az volt, hogy nehezen volt bel lük kihámozható egy olyan következetes gondolat- és intézkedéssor, amely valamilyen jól meghatározható irányba mutatott volna. A „stratégiák” nagy száma és az ezek kidolgozásán tüsténked különböz m helyek és csoportosulások aktivitása, vidékjáró kampánykörutak, párbeszéd-kezdeményezések, országgy lési határozattervezetek, hivatalok, tanácsok és bizottságok szaporodása számomra már önmagában is jelzi a tanácstalanságot. Jelen összeállítás – az európai és a m agyar fejl dési folyam atból, annak tanulságaiból, valam int a körvonalazódó fejl dési irányból és az átalakuló európai tám ogatási, kifizetési rendszer elem eib l és pénzügyi kereteib l kiindulva – m egkísérli röviden összefoglalni azokat a szem pontokat és elem eket, am elyek alapján, illetve am elyekb l egy környezet- és társadalom barát, m in ségi agrár- és vidékfejlesztési stratégia összerakhatónak t nik. E nnek keretében el ször röviden bem utatja az európai agrárpolitika és -tám ogatási rendszer zsákutcás fejl déstörténetét, m ajd elem ezi annak vidékfejlesztési irányú reform törekvéseit, valam int várható fejl dési irányát. E feltételrendszerb l kiindulva bem utatja az e fejl dési folyam athoz való illeszkedésünket segít el csatlakozási alapokat valam int az ezek felhasználásának kereteit rögzít el csatlakozási terveket és program okat. E zt követ en részletesen ismerteti az E U tag M agyarország vidékfejlesztési terveit, az A grár- és V idékfejlesztési Operatív Program ot (A V OP-ot) és a N em zeti V idékfejlesztési Tervet (N V T-t), továbbá olyan – a vidék fejlesztését szolgáló – egyéb program okat, m int a N em zeti E rd telepítési Program , a N em zeti K örnyezetvédelm i Program II. valam int a N itrát D irektívával kapcsolatos A kcióprogram , és bem utatja m indezek lebonyolításának intézm ényrendszerét. M indezen lehet ségek azonban csak akkor válhatnak a m agyar társadalom és vidék hasznára, ha azokat világos saját jöv képhez és az azt m egvalósítani hivatott agrár- vidékfejlesztési stratégiához és program hoz illesztjük. E nnek szellem ében a jegyzet az eszközrendszer bem utatását követ en kísérletet tesz e jöv kép, stratégia és program legfontosabb elem einek és rendszerének felvázolására is. G ödöll , 2006. június 20.
Á ngyán József
6
7
1. BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK A mez gazdaságból él családok puszta száma, az élelmezés- és élelmiszerbiztonság megteremtésében betöltött stratégiai, nemzetbiztonsági szerepe valamint az általa meg m velt és fenntartott területnek az ország összterületéhez viszonyított aránya önmagában jelzi, hogy az agrárium jelent sége a GDP-hez való közvetlen hozzájárulásánál vagy a foglalkoztatási statisztikákban jelzetteknél lényegesen nagyobb – mondhatnánk azt is, hogy meghatározó – a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti stabilitásának fenntartásában, annak fejlesztésébe. A 706 ezer – részben vagy egészben a mez gazdaságból él – egyéni gazda és 7 900 társas vállalkozás (2005. decemberi állapot) kezében lév mez gazdaság Magyarországon az összterület 65,5%-ával közvetlenül érintkezve a kultúrtáj f használója és fenntartója. A vidék, de végs soron az egész magyar társadalom, mint fogyasztó, és mint a mez gazdaság környezeti és társadalmi szolgáltatásai nak igénybe vev je alapvet en rá van utalva a mez gazdasággal való együttm ködésre, vagyis a magyar társadalom hosszú távú érdekeinek érvényesítése a parasztsággal kötött stratégiai szövetség meger sítése nélkül nehezen képzelhet el. A mez gazdálkodás – e szövetséget megalapozó – tartalmi átalakulása azon a felismerésen alapul, hogy az mindig is több volt, mint egyszer árutermel ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok el állításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, él világot, talajt, vizet, környezetet is “termelt”, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitér után ismét rá kellett jönnünk: a mez gazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltér mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan – az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mez gazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Mivel azonban az iparszer – a termelés hatékonyságának és piaci versenyképességének növelésére koncentráló – mez gazdálkodás környezetre és a vidék társadalmára gyakorolt hatásai rosszak, ökoszociális teljesítményei igen gyengék, ezért nem elég az eddigi agrárstratégia, rendszer technológiáit tökéletesíteni, hanem új agrár-vidékfejlesztési stratégiára és ehhez illeszked , ennek gyakorlati megvalósítási kereteket adó megoldásokra, rendszerekre van szükség. Ezek a felismerések vezettek el – s r n lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhet – kontinensünkön a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modellt megtestesít környezet- és tájgazdálkodás elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg nálunk a két vidékfejlesztési el csatlakozási program: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD1 program. Részben ezekre építve készült el a 2004-2006-os id szakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) is. A 2007-2013-as EU tervid szakra a két tervet egyesít , egységes „Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program” dokumentumot kell 2006 széig elkészítenünk, és arról az EU Bizottsággal meg kell állapodnunk. Mindez jelzi, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodás és vidékfejlesztés nálunk is az integrált agrár- és vidékfejlesztési 1
SAPARD: Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Elcsatlakozási program a mezgazdaság és a vidék fejlesztésére )
8
politika ökoszociális pillérévé és az EU források megszerzésének fontos tényez jévé válhat, a mez gazdaság min ségi stratégiaváltása Magyarországon is elindulhat. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztési eszközök és források jelent ségét megértsük, és fel tudjuk használni azokat saját stratégiánk kialakításához, meg kell ismernünk az európai agrár- és vidékpolitika változási folyamatát, stratégiai elemeit és programjait valamint az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszert.
9
2. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA Az európai agrárpolitika eszközei folyamatosan b vülve, egymásra épülve alakultak ki, és vezettek el annak 1992-ben indult reformfolyamatához. • Az els eszköz kialakulása ahhoz az id szakhoz köt dik, amikor Európát a háborút követ en az élelmiszerhiány és er s keresleti élelmiszerpiac jellemezte. Ebben a helyzetben a leggyorsabban eredményt ígér eszköznek a megtermelt mennyiséghez kötött, minden tonna termény után közpénzekb l adott támogatás t nt. Ezt az ún. közvetlen (direkt) kifizetést – a piacok gyors telít dése hatására – kés bb csak bizonyos kultúrákra (GOFR2 növényekre), adott termésszintig (referenciahozamig), majd csak bizonyos referenciaterületre és összmennyiségig (kvótáig) fizette a Közösség. • Ez az eszköz olyan hatékonyan növelte a kibocsátott termékek mennyiségét, hogy rövid id alatt feleslegek halmozódtak fel az élelmiszerek piacán. Ezek levezetésére „találta ki” az európai agrárpolitika az ún. intervenciós felvásárlás eszközét, amellyel lehet séget teremtett arra, hogy a gazdák feleslegeiket el re garantált áron értékesíthessék a Közösségnek. • Ez a közösségi forrásokból, közpénzekb l biztosított felvásárlás azonban az alapproblémát, a piaci termékfelesleg jelenlétét nem oldja meg. Ezzel csak a közraktárak telnek meg a Közösség tulajdonába került áruval. Ki kellett tehát találni egy harmadik eszközt. Ez lett az – ugyancsak közpénzekb l nyújtott – exporttámogatás, amely révén a keresked a küls piacokon akár az el állítás önköltsége alatti dömpingáron képes kínálni a kivitt terméket. A „köz” gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul. Adóból származó közpénzekb l termékfelesleget állíttatunk el a gazdákkal, majd azt fölvásároljuk t lük, és végül ugyancsak közpénzekb l a keresked knek nyújtott exporttámogatásokkal igyekszünk megszabadítani saját bels piacainkat ezekt l a feleslegekt l. Ez a rendszer mindezen gazdasági, piaci és pénzügyi abszurditáson, a közpénzek felhasználásának irracionalitásán túl a támogatások odaítélésénél kizárólag a megtermelt menynyiséget veszi figyelembe. Teljesen érzéketlen arra, hogy hogyan, milyen módon állították el a terményeket, és e tevékenység során mennyi ember számára biztosítottak a munkavégzés, a jövedelemszerzés és végs soron a megmaradás feltételei. Mindez a vidéki természeti és társadalmi környezet súlyos eróziójához is vezet. Ezek orvoslása további közösségi forrásokat, er feszítéseket igényel, terheit az egész társadalomnak kell viselnie. E támogatási rendszerrel Európa fokozatosan olyan zsákutcába került, amelyben to vábbhaladni egyszer en nem érdemes, de nem is lehet. Ma közös költségvetésének közel felét, több mint 40 milliárd eurót költ el évente a közpénzekb l úgy, hogy annak gazdasági, piaci valamint környezeti és a vidék társadalmára gyakorolt közösségi hatásai katasztrofálisak.
2
GOFR: gabona, olaj, fehérje és rost növények
10
3. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI 3.1. Az alapkoncepció E felismerések jegyében fogalmazódik meg az európai közvélemény, majd az agrár- és vidékpolitika mértékadó szerepl i részér l, hogy a mez gazdaság csak akkor tarthat igényt közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára vállal. Ez utóbbiak olyan – a termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, „nem importálható közjavak”, amelyek helyben keletkeznek, és amelyekért – de csakis ezekért – a mez gazdaságot, a gazdálkodót közpénzekb l nyújtott fizetség illeti meg. Ez az új stratégia az úgynevezett „multifunkcionális” mez gazdálkodás, a fenntartható környezet- és tájgazdálkodás. Feladatait két nagy körbe sorolhatjuk: • az alapvet en a piac által szabályozott termelési funkciók, melyek a min ségi élelmiszerek el állításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) el állítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint • társadalmi szolgáltatási feladatok, a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos természeti, társadalmi és kultúrfunkciók. Ez utóbbiak olyan „nem importálható közjavakat” (élelmezés- és élelmiszerbiztonság, a kultúrtáj ápolása, az élettérfunkciók fenntartható meg rzése, az ökológiai és m szaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkaer kiegyenlítés, a turizmus alapjának biztosítása, paraszti értékek ápolása stb.) testesítenek meg, amelyek létrejötte a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozható, melyek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti, természeti egyensúlyának fenntartásában növekv szerepet töltenek be, ezért a közpénzekb l nyújtott támogatásokat célszer a mez gazdaság ezen teljesítményeinek honorálására fordítani. A többfunkciós európai agrármodellnek e kétféle teljesítmény adja a két „alappillérét”. Erre épül a támogatási rendszer átalakítása, a közös agrárpolitika (CAP) reformja is, ahol az 1. pillér els sorban a termelési teljesítményeket, a 2. pillér pedig mindenek el tt a mez gazdaság ökoszociális teljesítményeit foglalja magába. E két pilléres szerkezet támogatáspolitikai eszközeit és funkcióit szemlélteti az 1. ábra.
1. ábra A Közös Agrárpolitika (CAP) pillérei és funkciói
11
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mez gazdaságból él családok jövedelmében a piaci áruértékesítésb l származó árbevételen túl az 1. pilléres bevételtámogatások és a 2. pilléres vidékfejlesztési kifizetések is egyre nagyobb szerepet játszanak (2. ábra). 100% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések
90% 80%
Jövedelem (%)
70% 60%
1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások
50% 40% 30%
20%
1. pilléres, piaci áruértékesítésb l származó jövedelmek
10% 0% Kiváló
Közepes
Gyenge
Term helyi adottság
2. ábra A gazdálkodó családok term helyi adottságoktól függ elvi jövedelemszerkezete
3.2. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer Az EU-ban az agrártámogatásoknak ma tehát két, eltér jelleg csoportja létezik: a régi típusú, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, un. 1. pilléres támogatások, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy 2. pilléres kifizetések. Az els csoportba tartozó – a termeléshez, a mennyiségekhez kötött, és a 20072013-as költségvetéssel kapcsolatban kirobbant éles viták során a brit miniszterelnök által hevesen támadott, várhatóan mérsékl d 1. pilléres – támogatások három alapvet formája alakult ki. • Az els a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az un. GOFR (gabona-, olaj-, fehérje- és rost-) növények termesztése esetében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 euró/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 x 4,73 300 euró (250 Ft-os euróárfolyamon kb. 75 eFt/ha). 2004-ben ennek legfeljebb 55%-át kaphatták meg a magyar gazdák, ami mintegy 40 eFt/ha kifizetést jelentett volna e növények termesztése esetén. Ebb l 25%-ot az EU keretek biztosítanak, 30%-ot pedig nemzeti forrásból fizethetünk a gazdáknak. Ez a közvetlen kifizetési összeg 2010-re éri el a 100%-ot, vagyis a 75 eFt/ha értéket (ha addig a 100% nem csökken!). • A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam illetve az EU garantál egy minimális felvásárlási árat, amelyen – ha ez alá csökkennének a piaci árak – felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ez az árszint ga bonanem eknél, 2004-ben 25 eFt/t körül alakult. Ehhez bizonyos min ségi követelményeknek is meg kell felelni, és – a magyar bels szabályozás szerint – a fel-
12
ajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kellett haladnia. Közepes termésátlagot (búzánál pl. 4 t/ha-t) feltételezve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 20 ha azonos fajtával bevetett területtel kell rendelkezni, vagyis a 100 ha alatti szántóterülettel rendelkez gazdaságok ehhez egyedül gyakorlatilag nem tudnak hozzájutni, ami jelzi az eszköz kiválasztott célcsoportját (a nagy agráripari vállalkozásokat) is. • A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre – az exportálóknak – nyújtható támogatások, amelyekre az adott évben a piaci helyzett l függ en eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU. Az er söd új elemek a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. 2. pilléres vagy vidékfejlesztési támogatások nemcsak a GOFR-növények, hanem különböz ágazatok és eltér adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ilyen – az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéb l 80%-os mértékben EU társfinanszírozott – kifizetési jogcímek pl.: az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek és a kedvez tlen adottságú térségek támogatása, speciális intézkedések félig önellátó gazdaságok („a kicsik”) számára, agrárterületek erd sítése, termel i csoportok létrehozása, állatvédelmi és növényegészségügyi EU el írások átvételének támogatása, stb.. További lehet ségeket kínálnak azok a források, amelyeket az EMOGA Orientáció Részlege 15-40%-os mértékben társfinanszíroz, és amelyekb l fedezhet k pl.: mez gazdasági beruházások, feldolgozás, kereskedelem támogatása, fiatal gazdák támogatása, oktatás, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejl désének el segítése, stb. Ezek közül a gazdák számára a legjelentsebb folyamatos jövedelemforrást az alábbi négy kifizetési forma jelenti: • Az agrár-környezetgazdálkodási programokban meghirdetett gazdálkodási rendszerekhez (ökológiai/bio/gazdálkodás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerei, vizes élhelyek, tó, nádas, ártér külterjes mezgazdasági hasznosítása, tájgazdálkodás, integrált növénytermesztés, stb.) kötd földalapú, normatív támogatások távlatilag is a legnagyobb hektáronkénti kifizetéseket biztosítják azoknak a gazdáknak, akik vállalják az adott rendszerek gazdálkodási elírásainak betartását. Értékük fels határa ma az EU-ban célprogramtól függen 450-900 euró/ha/év, azaz mintegy 110-220 e Ft/ha/év. • Az ún. kedveztlen adottságú térségek normatív, földalapú támogatása a gyenge termhelyi adottságú, a hegy és dombvidéki lejts illetve a környezetés/vagy természetvédelmi korlátozások alá es területek valamint a demográfiai és/vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzet térségek gazdálkodóinak jövedelemkiegészítését szolgálja. E kifizetések fels határa ma az EU-ban 200 euró/ha/év, azaz mintegy 50 e Ft/ha/év. • Az ún. félig-önellátó gazdaságok egyszersített, normatív támogatásának öszszege 2004-ben 1000 euró/gazdaság volt. Ez a 10 hektár alatti terület gazdaságok célzott támogatási formája lehet, hiszen birtoknagyságtól függetlenül és egyszer eljárással juthatnak ennek révén mintegy 250 e Ft/gazdaság/év kifizetéshez. • Végül a termeli csoportok létrehozásához nyújtott vidékfejlesztési típusú támogatás a csoport termelési értékétl függen 50-100 ezer euró/csoport/év, és a megalakulását követ 5 évben folyósítható. Ez az eszköz egyúttal jelzi az európai agrárpolitika azon stratégiai elképzelését, hogy kis mozaikokból – családi gazdaságokból – építkezve, de azok piaci versenyképességét társulásukkal megteremtve kívánja az egyéni gazdálkodás és tulajdonosi szemlélet, valamint a méretökonómia elnyeit egyesíteni. 13
3.3. A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek E bevételi források egymáshoz viszonyított aránya jelents mértékben függ a gazdaság térségének agroökológiai adottságaitól. Míg tehát pl. a Bácskában vagy a Mezföldön a piaci árbevételek lesznek a meghatározóak a gazdálkodó család jövedelmében, addig az rségben vagy Szatmár-Bereg térségében a bevételtámogatások és a vidékfejlesztési, közjavakért adott állami kifizetések dönt szerepet játszanak. Arra vonatkozóan, hogy , eligazítást ad . Ennek az (agrár-környezetgazdálkodási) , mely a földhasználati piramis-koncepciónak megfelelen a területek agrártermelési alkalmasságának és környezeti érzékenységének/értékének térinformatikai egyesítésével, területi integrációjával keletkezett (3. ábra).
3. ábra Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységiagrártermelési skálán Ez a földhasználati értékskála képezte az alapját a természetvédelmi magzónára, pufferzónára, átmeneti (vagy extenzív agrár-) zónára valamint az agrár magzónára épül integrált földhasználati zónarendszer kialakításának. E zonalitás adja az alapját a területileg differenciált és a többfunkciós mezgazdálkodás modelljének megfelel agrárfejlesztés kereteit rögzít Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek, amely a területek eltér adottságainak megfelelen különböz formájú és intenzitású gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg és részesít támogatásban. Az 3. ábra információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, különösen a szántóföldi mvelés területeivel (4. ábra), annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én jelents mvelési ág változásra illetve földhasználati, gazdálkodási rendszer- és inte7nzitásváltozásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszer az intenzív szántóföldi mvelésbl
14
kivonni, melybl mintegy 6-700 ezer ha erdsítésre, 3-400 ezer ha gyepesítésre vár, mintegy 500 ezer ha pedig külterjes szántóföldi mvelésbe kerülhet.
4. ábra A magyarországi szántók elhelyezkedése a javasolt zónarendszerben Különböz adottságú területeink eltér mezgazdasági stratégia követését kívánják. E földhasználati zonalitás lehetséget kínál különböz intenzitású és formájú gazdálkodási rendszerek elterjesztésére. A kétpilléres európai agrárfinanszírozás pedig megteremtheti e minségi – eltér jelleg tájaink adottságaihoz alkalmazkodó, fenntartható – agrárstratégiaváltás pénzügyi kereteit.
3.4. A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei (20002006) Az európai stratégiaváltási folyamat jegyében és a 2000-2006-os idszakra vonatkozóan született meg a 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet, amely a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereirl intézkedik. A rendelet az agrár-környezeti és vidékfejlesztési – a közös agrár- és vidékpolitika 2. (ökoszociális) pilléréhez kapcsolódó – intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta. Támogatott intézkedései a következk: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 3
agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási agrárrendszerek földalapú támogatása, kedveztlen adottságú területek (LFA3) normatív földalapú támogatása, mezgazdasági beruházások támogatása, mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, erdtelepítési támogatások, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejldésének elsegítése, ids gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása,
LFA: Less Favourable Areas
15
8) fiatal gazdálkodók támogatása, 9) gazdálkodók oktatása, képzése. A felsorolt intézkedések „menülistájáról” a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelez elem. A kiválasztott intézkedéseket programokba kell csoportosítani, országos keretprogramot (Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet) kell alkotni. A felsorolt támogatási formák többsége a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében 2004 szén már Magyarországon is pályázható volt. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási rendszereihez ennek keretében 2005-ben – a lehetségeshez képest 1 éves késéssel ugyan, de – mintegy 25 ezer gazdaság, összesen 1,5 millió ha területtel csatlakozott, és az itt lekötött forráskeret meghaladja az évi 40 milliárd Ft-ot.
3.5. A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei (20072013) A 2007-2013-as tervciklusra vonatkozó 1698/2005/EK agrár-vidékfejlesztési EU tanácsi rendelet (https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=97) a források gyors ütem emelése és egységes alapba4 rendezése mellett bvíti a vidékfejlesztés eszköztárát, szélesíti hatásspektrumát, harmonizálja intézkedéseit. A tervezett intézkedéseket négy „tengely” mentén foglalja össze az alábbiak szerint (1. táblázat, melléklet). Az 1. (versenyképesség) tengely intézkedései mentén kell a források legalább 10%-át elkölteni. E tengely kapcsán feltétlenül érdemes a figyelmet egy fontos szempontra felhívni. Ezek az intézkedések ugyanis önmagukban jelzik a „versenyképesség” európai értelmezését. Eszerint a versenyképesség nem szkíthet le a vállalatok, gazdasági vállalkozások, a tkés társaságok versenyhatékonyságára. A versenyképességet, a hatékonyságot egy közösségi politikának a társadalom magasabb szervezdési szintjén kell(ene) értelmeznie. Egy társadalmat tehát nem lehet úgy és olyan szempontok szerint vezetni és támogatni, mint egy nagyvállalatot, egy tkebefektet társaságot, a közpénzeket pedig végképp nem ez utóbbi szint, a tkebefektetés hatékonyságának növelése mentén kell elkölteni. A társadalom versenyképessége több és más, mint a gazdaság szereplinek egydimenziós versenyképessége. Az európai vidékfejlesztési elképzelések versenyképességi tengelyében javasolt intézkedéseinek többsége láthatóan a közösség versenyképességének, a társadalmi hatékonyság növelésének szolgálatába állhat, a „köz” gazdasága és a vidék társadalma megersítését, bels kohéziójának növelését (a generációk között kapcsolatok javítását, a zökkenmentesebb átmenetet, a családi gazdaságok folytonosságának fenntartását, a kisebbek helyzetbe hozását, közös erfeszítéseik segítését, a leszakadók felzárkóztatását) célozza. A 2. tengely egyrészt a kedveztlen adottságú illetve korlátozás alá es mezgazdasági és erdészeti területek különbözeti földjáradék típusú, jövedelempótló támogatását tartalmazza, hiszen csak ezzel biztosítható a „területfed”, minden tájunkon jelen lév, a vidék egyensúlyát fenntartó mezgazdaság fennmaradása. Másrészt itt találhatók az agrár- és erdészeti környezetgazdálkodási rendszerekhez kötd támogatások, melyek a környezetbarát, minségi szerkezetváltás alapeszközei. Ezen eszközök európai megítélés szerinti súlyát jelzi az is, hogy e programokat minden tagállamnak meg kell hirdetnie saját gazdái számára, és e 2. tengely intézkedései mentén kell a teljes támogatási forráskeret legalább 25%-át elköltenie.
4
EAFRD: European Agricultural Fund for Rural Development (EMVA: Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap)
16
A 3. tengely intézkedései a vidék társadalma életminségének javítását és gazdaságának több lábra állítását szolgálják az alapvet vidéki szolgáltatások megteremtésével illetve fenntartásával, az általános életkörülmények javításával, valamint a nem mezgazdasági – de zömében a mezgazdasághoz, a földhöz, a tájhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolható – tevékenységek, gazdasági formák és mikrovállalkozások segítésével. Az erre rendelkezésre álló források el kell hogy érjék a teljes forráskeret legalább 10%-át. A 4. tengely a források legalább 5%-a mértékéig a helyi közösségi kezdeményezéseket és tervezési folyamatot kívánja elsegíteni a LEADER program keretében. Ez a programelem arra az elképzelésre épül, hogy a keretfeltételeket ugyan az Európai Közösség és a nemzeti programok megadják, ám a helyi közösségeknek kell saját fejlesztési programjaikat és terveiket kidolgozniuk. Maga ez a közösségépít, helyi tervezési folyamat is forrásokat igényel, s ehhez kíván segítséget nyújtani 80%-os mértékben az Európai Közösség. A nemzeti mozgástér e vidékfejlesztési programok és nemzeti tervek tartalommal való megtöltésében jelents, ugyanis részben az egyes tengelyeken belül is a nemzeti kormányok dönthetik el, hogy mely intézkedéseket emelik be saját terveikbe és programjaikba, másrészt – miután az egyes tengelyeken elköltend források minimális arányát csak a teljes forráskeret 50%-áig (a tengelyek sorrendjében 10+25+10+5%-os mértékben) határozza meg az Európai Közösség – a források fennmaradó 50%-át nemzeti hatáskörben költhetjük el bármelyik felsorolt támogatási területen. Az 1. táblázat (melléklet) e nemzeti forráselosztási arányokat, terveket is mutatja. A magyar Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program 2007-2013-as idszakra vonatkozó tervezete a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=154 internetcímen elérhet. Az átalakuló európai agrármodell a kis és közepes méret családi (egyéni) gazdaságok dominanciájára épül és „területfed ” (minden térségben jelenlév) mezgazdasággal számol, úgy növelve e kisebb mozaikokból építkez szerkezet versenyképességét, hogy minden ervel támogatja összefogását, beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezését, közös piacra jutását. Ennek alapeszközeit a vidékfejlesztés tartalmazza. A kisebb méretkategóriába tartozó birtokok meghatározó európai aránya (2. táblázat) miatt a vidékfejlesztési támogatások várhatóan tartós és növekv súlyú elemei lesznek a Közös Agrárpolitikának. 2. táblázat A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása az EU három tagállamában, a Közösség egészében és Magyarországon (%) Birtokméretkategóriák (ha) -10 11-50 51-
Franciaország Németország Portugália (1997) (1997) (1997) 35,3 33,4 29,7
45,6 39,8 14,6
87,6 10,0 2,4
EU-15 (1997) 68,6 22,3 8,6
Magyarország (2000) 93,8 4,9 1,3
17
4. A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK (2000-2004) E 2. pilléres, vidékfejlesztési támogatási rendszer magyarországi bevezetését készítették el olyan elcsatlakozási alapok, mint a PHARE5, az ISPA6 és a SAPARD valamint olyan elcsatlakozási programok, mint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD program. Mindkét program alapját a 1257/1999. számú EU tanácsi (vidékfejlesztési) rendelet adja. Míg az NAKP az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozásának és kísérleti indításának, addig a SAPARD alapveten a rendelet strukturális, beruházási, szerkezeti jelleg intézkedései bevezetésének kereteit teremtette meg.
4.1. El csatlakozási alapok Az Európai Unió bvítésének – illetve a bvítésre való felkészülésnek – mind a tagállamok, mind a tagjelöltek oldalán komoly költségvonzatai voltak és vannak. Ezek fedezésére az Agenda 2000-ben – tehát az EU 2000-2006-os költségvetésében – a tagállamok forrásokat különítettek el. Az Európai Unió kormányfi az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon hozták nyilvánosságra az Agenda 2000 nev dokumentumot, amelyben többek között arról is határoztak, hogy a közismert PHARE segélyprogram mellett újabb támogatásokat fognak folyósítani a tagjelölt országoknak. A bvítéssel kapcsolatos források két nagy csoportba sorolhatók. Az els csoportba azok - az egyre növekv - pénzek tartoznak, amelyeket 2002-tl az EU a bvítés utáni költségekre különített el. E források csak az új tagországok csatlakozása után váltak felhasználhatóvá. A másik csoportba tartoznak azok a pénzeszközök, amelyek a csatlakozásra való felkészülést hivatottak támogatni a tagjelölt országokban. Ezek az ún. elcsatlakozási alapok, amelyek viszont csak a csatlakozás idpontjáig vehetk igénybe. Az elcsatlakozási alapok mindenekeltt a közösségi joganyag alkalmazását és az Unió pénzügyi mechanizmusaiba való beilleszkedést kívánták elsegíteni. Három típusa ismert: a PHARE, az ISPA és a SAPARD. A PHARE programot még 1989-ben hozták létre a fejlett világ államai (tehát eredetileg nem uniós programról van szó) Lengyelország és Magyarország gazdasági rekonstrukciójának támogatására. A programot késbb kiterjesztették Közép- és Kelet-Európa valamennyi rendszerváltó országára. Az Agenda 2000-rel aztán a PHARE szerepe megváltozott. 2000-tl kezdden mint elcsatlakozási alap a közösségi joganyag átvételével összefügg intézményfejlesztéseket támogatja a tagjelölt országokban. A PHARE éves költségvetése 1,5 milliárd euró, a 7 éves (2000-2006-os) tervidszakra összesen 10,5 milliárd euró. Az ISPA a környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogatja. Célja az EU környezetvédelmi irányelveinek végrehajtásához szükséges infrastrukturális fejlesztések finanszírozása, illetve a transz-európai közlekedési hálózatok kiépítésének elsegítése. A nyertes projektek a tagjelölt ország társfinanszírozásával valósulnak meg. Az ISPA-program közvetetten olyan pénzügyi mechanizmusok kiépülését is ösztönözi, amelyek megfelelnek a szigorú uniós elírásoknak, és amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy az adott ország a csatlakozást követen sikeresen pályázhasson a Kohéziós Alap 5 6
PHARE: Poland, Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy ISPA: Instrument for Structural Policies for Pre-Accession
18
támogatásaira. Az ISPA éves költségvetése 1 milliárd euró, a 7 évre összesen 7 milliárd euró. A SAPARD program támogatásával mezgazdasági és vidékfejlesztési programok valósulhatnak meg az adott tagjelölt országok társfinanszírozása mellett. A SAPARD éves költségvetése 0,56 milliárd euró, a 7 évre összesen 3,9 milliárd euró. Ha a SAPARD programot összehasonlítjuk a PHARE-ral és az ISPA-val, jelents eltéréseket tapasztalhatunk. A SAPARD a PHARE programtól eltéren az els olyan közösségi segélyprogram, amely teljesen decentralizált alapon m ködik, és amelynek végrehajtásában teljesen szabad kezet és felelsséget kapnak a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai. Az ISPA-val szemben viszont számos, viszonylag kis költségvonzatú (zömében 100 ezer euró alatti) projektet finanszíroz, amelyeket a hagyományos központosított módszerekkel nagyon nehéz lenne hatékonyan irányítani. A f különbség, hogy miközben a Phare programnál a meghozott döntések java részéhez az Európai Bizottság illetékesének elzetes jóváhagyása szükséges, ezzel szemben a SAPARD esetében a helyi hatóságok teljes autoritást élveznek, és a Bizottság csak utólag ellenrzi majd a pénzek felhasználásának szabályszer ségét. Ennek a „szabadságnak” azonban az az ára, hogy a haszonélvez országoknak a szigorú uniós pénzügyi elírásoknak megfelel rendszert kellett felállítaniuk, és szavatolniuk kell azok rendeltetésszer m ködését.
4.2. Magyarország SAPARD terve 4.2.1. Célkit zések Az Unió kormányfinek 1999 tavaszán Berlinben megtartott csúcsértekezletén hagyták jóvá az úgynevezett elcsatlakozási segélyprogramokat. Ezek egyike a SAPARD program volt, mely az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást elkészít intézkedések közösségi támogatását szolgálta a felkészülési idszakban. Ez kit n lehetség volt arra, hogy a csatlakozni kívánó országok értékes tapasztalatokat szerezzenek az uniós alapok kezelése terén, és olyan rendszert építsenek fel, amely képes lesz csatlakozás után a vonatkozó elírásokat alkalmazni, valamint a pályázók megismerkedjenek a pályázás ezen EU-s elírások szerinti elkészítésével, elírt követelményeivel. A támogatás célja ketts volt. Egyrészt konkrét segítséget nyújtani az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés területén az Uniós követelményeknek való megfelelés eléréséhez, valamint a vidéki területek adaptációs képességének javítása. A SAPARD támogatás bevezetésének másik célja volt, hogy m ködtetése által felkészítse a csatlakozó országokat a tagsággal elérhet Strukturális Alapok fogadásának és m ködtetésének zökkenmentes lebonyolítására. Célul t zte tehát, hogy uniós források biztosításával: • segítséget nyújtson a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok (acquis communitaire) átvételében, különös tekintettel az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre; • hozzájáruljon egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez, azaz: o növelje a magyar agrárgazdaság versenyképességét, o csökkentse a mezgazdasági tevékenységbl származó káros környezeti hatásokat, o segítse el a vidéki térségek adaptációs képességét, o segítse a munkahelyteremtést és munkahelymegtartást, o készítse fel a tagjelölt országokat a strukturális alapok fogadására. 19
Minden érintett ország elkészített egy 7 évre szóló (2000–2006) országos mezgazdasági és vidékfejlesztési tervet, melyben az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkit zéseit kellett követni. A SAPARD Tervben az ország helyzetébl (a mezgazdasági stratégiából, a középtávú fejlesztési tervbl) kiindulva kellett megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kérünk erre a periódusra, és ezt számokkal, tanulmányokkal kellett alátámasztani. A SAPARD Terv szerint a magyar mezgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés legfontosabb feladatai közé tartozik a mezgazdasági termelés hatékonyságának fokozása, a megváltozott tulajdonosi szerkezet miatt szükségessé vált beruházások megvalósítása és a termeleszközök korszer sítése. E feladatok elvégzése révén kielégíthet az a követelmény, miszerint csak olyan jó minség termékek és élelmiszerek kerüljenek elállításra, amelyek megfelelnek az EU szabályozásnak, illetve a szigorú élelmiszerbiztonsági elírásoknak. Az is fontos, hogy az élelmiszerek elállítása és feldolgozása vertikálisan integrálva legyen, és a termelk közötti együttm ködés jelentsen kibvüljön. A SAPARD Terv továbbá tartalmazza a megvalósításban résztvev intézmények bemutatását, valamint a program pénzügyi tábláit is. A Tervet az 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelettel hirdették ki. 4.2.2. Pénzügyi keretek Az Európai Unió 520 millió euró keretet határozott meg a SAPARD programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. A forrásoknak a tagjelölt országokhoz történ rendelését az Európai Unió költségvetési hatósága az alábbi kritériumok alapján határozta meg: • • • •
egy fre es bruttó hazai össztermék (GDP) vásárlóerben kifejezve, mezgazdaságban foglalkoztatottak száma, mezgazdaságilag hasznosított terület nagysága, területi sajátosságok.
Az ez alapján született, országok közti forrásmegosztást a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat A SAPARD Program forrásainak megoszlása a tíz ország között Országok Bulgária Cseh köztársaság Észtország Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Összesen: *1 euró = 250 Ft
Éves allokáció euróban (1999-es árakon) 52 124 000 22 063 000 12 137 000 38 054 000 = 9,5 Mrd Ft* 29 829 000 21 848 000 168 683 000 150 636 000 6 337 000 18 289 000 520 000 000
A fent említett 9,5 Mrd Ft mellé – amit az Európai Uniótól kaptunk – a Kormánynak saját költségvetésébl kb. 3 Mrd Ft-ot kellett biztosítania társfinanszírozási kötelezettségként. Így Magyarország évente kb. 12,5 Mrd Ft-ot költhetett el a SAPARD program keretében. Különböz összehasonlításokban ez az összeg meglehetsen kicsi. Az EU elcsatlakozási stratégiáján belül ez a legkisebb program. Költségvetése mindössze 17%-át
20
teszi ki az éves támogatásnak, az ISPA több mint kétszer, a PHARE pedig több mint háromszor ennyi pénzel gazdálkodhatott. Magyarországon tehát, legalábbis pénzügyi tekintetben, az agrár- és a vidékfejlesztés nem jutott hangsúlyos szerephez az EU elcsatlakozási stratégiáján belül. A vidékfejlesztésre szánt hazai erforrásokkal való összehasonlításban is hasonló a helyzet. Az EU SAPARD támogatás maximális összege is csupán 4,5%-át tette ki az FVM éves költségvetésének. A rendelkezésre álló összeget a Program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett – már akkreditált – intézkedések keretében pályázatokban benyújtott célkit zésekre lehetett költeni. 4.2.3. Támogatott intézkedések A SAPARD program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló 2349/1999. (XII. 21.) sz. kormányhatározat az alábbi intézkedéseket hagyta jóvá: • • • • • •
mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, szakképzés, agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése, termeli csoportok felállítása, m ködtetése, falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése, • a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, • a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása, • technikai segítségnyújtás. Külön intézkedésben szerepelt a Technikai segítségnyújtás, az erre a célra elkülönített összegbl volt finanszírozható a program népszer sítése, információs anyagok elkészítése, eladások és tanfolyamok szervezése, melyek a SAPARD programról szólnak. Ennek felelse a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt. A SAPARD program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat 2003. július 1-jétl a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonása után a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látta el. A felsorolt intézkedések mindegyikére rendelet formájában pályázatot írt ki a Minisztérium. A támogatások jogcímei és típusai: • Mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal, meglév szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények és tartástechnológia korszer sítését szolgáló beruházásokkal, valamint egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykeverk, stb.) felújításával kapcsolatos beruházásokkal lehetett pályázni. • Mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a hús, baromfi, tej és tejtermékek, tojás, bor, zöldség-gyümölcs és halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhattak, melyek elsegítik az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítását és az EU higiéniai elírásainak teljesítését, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszer sítik az élállat fogadást és pihentetést, új termékek piacra történ bevezetését, a korszer osztályozást és csomagolást valamint informatikai fejlesztéseket.
21
• Szakképzés esetében oktatási programmal és a képzéshez kapcsolódó oktatási anyaggal pályázhattak az arra jogosult képz intézmények. • Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztésének támogatásánál a pályázók az alábbi programcsomagok megvalósítását vállalva juthattak támogatáshoz: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás, ökológiai vagy integrált gyümölcs és szltermesztés, vizes élhely és bemutató gazdaságok. • Termeli csoportok felállítása és m ködtetése esetében támogatást lehetett kapni a szervezet létrehozására és m ködési költségeinek fedezésére. A termeli csoport a következ ágazatokban kellett, hogy m ködjön: zöldség-gyümölcs, gabona, dohány, sertés vagy tej. • Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése esetében a következ célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: a települési karaktert rz és ersít településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítása; a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, védelme, revitalizációja, betelepíthet új funkciók feltárása és telepítésük gazdaságossági vizsgálata, vagy annak megszervezése; a falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési (turizmus stb.) céllal. • A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a következ célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: termék- és szolgáltatásfejlesztés, marketing és a vállalkozások sokszín sítése, piackutatás; a házi- és kézm ipar termékek fejlesztése és értékesítése; a helyi (tájspecifikus) termékek kifejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak és minségének javítása a kis volumen specifikus, jövedelemkiegészít funkciót betölt vállalkozásokban; a falusi turizmus fejlesztése, amely magában foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét és az adottságok fenntartható használatát (a természeti és épített örökség megóvásával). • A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása esetében helyi m szaki infrastruktúra biztosítását szolgáló beruházásokkal (mezgazdasági úthálózat fejlesztése; a vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése; alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazása; helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása és fejlesztése), valamint informatikai és kommunikációs rendszerek fejlesztésére vonatkozó beruházásokkal lehetett pályázni. A Program indulásakor a 9-bl csak a Mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, a Mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, valamint a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésekre lehetett pályázni. A késbbiekben további két intézkedést indítottak el. Az agrárstruktúra átalakítását szolgáló intézkedéseknek, azaz az ezek megvalósítását szolgáló pályázatok befogadásának nem volt földrajzi korlátja. Más szavakkal: mindenki pályázhatott lakóhelyétl, telephelyétl függetlenül, ha teljesítették a pályázatok kiírásában szerepl feltételeket. A három vidékfejlesztési intézkedés csak az úgynevezett vidéki területekre volt érvényes, azaz a beruházás olyan település(ek)en valósulhatott meg, ahol a néps r ség 120 f/km2 vagy az alatt van, vagy az összlakosság a település közigazgatási területén 10 000 f alatt volt a KSH 2003. január 1-i nyilvántartása szerint.
22
A támogatási összeg intézkedésenként az alábbiak szerint változott: • A mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében a támogatás mértéke gépbeszerzésnél a bekerülési költség 40%-a, épületfejlesztésnél a bekerülési költség 50%-a. Pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 150 millió Ft-ot, a támogatható beruházás maximális bekerülési költsége 310 millió Ft lehetett. • A mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 40%-a, pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 250 millió Ft-ot. • Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a, de a támogatás összege pályázatonként maximum 50 millió Ft lehetett. • A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 50%a. A beruházás teljes bekerülési költségének fels határa egy projektre 40 millió Ft, és pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 15 millió Ft-ot. • A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésnél a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a (kiv.: helyi piacok kialakításánál 50%). Pályázatonként a támogatás összegének fels határa az alintézkedések részletes bontásában szerepelt. 4.2.4. A program értékelése A SAPARD – mint az els decentralizált elcsatlakozási támogatás – szándékai és célkit zései kiválóak voltak, még akkor is, ha nem sikerült ket maradéktalanul megvalósítani. A program nemcsak a gazdasági fejldést serkentette a tagjelölt országokban, hanem emellett arra bátorította az embereket, hogy újszer en, racionálisabb és projektalapú módon gondolkodjanak. Hasznos volt a gyakorlás útján történ tanulás tekintetében is, mivel a csatlakozásra váró országok nemzeti igazgatási hatóságai részére közvetlen tapasztalatot biztosított a közösségi források kezelése terén. Azonban a bonyolult eljárások és a jogi bizonytalanságok a források jelents mérték kihasználatlanságához vezettek, így a végrehajtás megkezdése óta eltelt öt év során a pénzeknek csupán a fele jutott el a (végs) kedvezményezettekhez. A 2000-ben indult, 2006 végéig kifutó alap - melynek pályáztatási szakasza már véget ért - évi mintegy 560 millió eurós keretet biztosított agrárfelzárkóztatásra; kihasználtsága azonban gyenge volt, minden két eurójából csak egy hasznosult. Az évi 40 millió euróra jogosult Magyarország a csatlakozni kívánó országok rangsorának alsó felében helyezkedett el, 2004 végéig a négy évre 160 millió euró 38 százalékát, alig 60 milliót hívtak le (5. ábra). Ennél csak a román mutató volt rosszabb hajszálnyival, 36 százalékkal. Azt, hogy a gyenge eredmény nem szükségszer , vagyis az uniós támogatások felhasználása nem tartozik a teljességgel megoldhatatlan államigazgatási feladatok közé, jól mutatja, hogy Észtország, Csehország és Szlovénia csaknem az összes nekik járó támogatást már 2004-ben felhasználták: mutatóik kiemelkedk, 94,3 és 80,1 százalék között alakultak.
23
5 ábra A SAPARD támogatási összegek felhasználásának alakulása 2000-2004 között A hazai gyenge teljesítmény - többek között - annak köszönhet, hogy hazánkban a SAPARD program jelents késéssel indult be: a négy évre tervezett támogatási menetrendet, a sz ken vett pályázatkezelési tennivalókat mindössze 21 hónap alatt kellett végrehajtani. Ennek oka az volt, hogy a budapesti iroda, amelyet még 2000. október 24-én adtak át, évekig nem m ködött. A munka csak 2003-ban indult el. A SAPARD program lehetségei 2002. november végétl 2004. április végéig álltak rendelkezésre a pályázók részére. A benyújtott pályázatokat az MVH, illetve jogeldje a SAPARD Hivatal 2004. augusztus 31-ig értékelte, majd a rendelkezésre álló keret terhére 2004. szeptember 30-ig kötötte meg a támogatási szerzdéseket a nyertes pályázókkal. A 2004. április 30-án lejárt programhoz – amely a kormányhatározatban felsorolt összes jogcímet nem hirdette meg – összesen 8827 darab pályázat érkezett be, az összes támogatási igény 217,5 milliárd forint volt. A pályázatokat elssorban beruházástámogatásra, infrastruktúrafejlesztésre, falufejlesztésre, kisebbrészt feldolgozási és marketing tevékenységre nyújtották be. A szerzdéskötések – EU által jóváhagyott – határideje 2004. augusztus 31-e volt. Az MVH 2761 db pályázat esetében hozott támogatási döntést, és a megítélt támogatási forrás teljes összege 65,5 milliárd Ft volt. A többi pályázat elutasításra került a rendelkezésre álló keret sz kössége, illetve jogosulatlanság miatt. 2004. szeptember 30-ig, a meghatározott határnapig, összesen 2750 db szerzdés került aláírásra. A kifizetéseket tekintve a SAPARD Programban utófinanszírozás történik, 2004. december 31-ig az MVH mintegy 15,8 milliárd forintot fizetett ki, a nyertes projektek támogatásának kifizetése a 2006. év végéig kell, hogy megtörténjen. A pályázók a legtöbb pénzt a beruházások támogatására kapták, ez mintegy 25 milliárd forintot tesz ki. Emellett 20 milliárd forintot ítéltek oda a bírálók az élelmiszertovábbfeldolgozás korszer sítésére és marketingtámogatásra. A vidéki infrastruktúrafejlesztésre pedig mintegy 15 milliárd forint jutott. Falufejlesztésre valamivel több mint 5 milliárd forintot, az alternatív jövedelemszerzés támogatására pedig mintegy félmilliárd forintot hagytak jóvá (6. ábra).
24
6. ábra A SAPARD támogatások megoszlása a kiemelt területek között A SAPARD program lezárultát követen 2004. április 30-a után, azaz Magyarország uniós taggá válása után a helyét az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program vette át.
4.3. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) Az NAKP-t a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrl szóló 2253/1999. sz. kormányhatározat rendelte indítani 2000 január 1jén, ám végül csak 2002-ben indult. 4.3.1. Célkit zései és alaptörekvései A vázolt többfunkciós agrármodell és ennek alapjául szolgáló földhasználati zónarendszer gyakorlati megvalósítását célozta a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az európai agrármodell elterjesztésének magyar kerete, elcsatlakozási programja. z tehát egy olyan új agrárstratégiai rendszer, amely: • többfunkciós mezgazdaságot céloz, amely mindazon – élelmiszertermelési, ökológiai-környezeti valamint regionális, társadalmi – funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár tle, • fenntartható mezgazdálkodást céloz, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni azáltal, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz, valamint annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell, • alkalmazkodó mezgazdaságot céloz, amely a tájak adottságainak megfelel gazdálkodási rendszereket és intenzitási fokot használ a tájra, termhelyre jellemz, minségi termékek elállítására, • egész területünkre kiterjed („területfed ”) mezgazdaságot céloz, amely védett vagy hátrányos helyzet térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek eltérbe; végezetül, • versenyképes mezgazdaságot céloz, amely megállja a helyét a piacokon is; a verseny azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az „ökoszociális játékszabályokat”, amelyeket az európai s benne a magyar mezgazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat valamennyi agrárgazdálkodó számára a WTO7 keretei között is rögzíteni kell. 7
WTO: World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet)
25
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) elsdleges törekvése tehát olyan mezgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megrzésén, a táj értékeinek megóvásán valamint egészséges termékek elállításán és élhet vidék, az embereknek munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási rendszer megteremtésén vagyis a környezet- és tájgazdálkodás rendszereinek széleskör elterjesztésén alapszik. Ennek megfelelen nem egyes termelési ágazatokat, hanem a felsorolt igényeknek egyaránt megfelel gazdálkodási rendszereket támogatott, és az alábbi célkit zéseket fogalmazta meg (Ángyán et al. 1999): • „a környezetkímél mezgazdasági termelési módszerek és ezeket megtestesít rendszerek széleskör elterjesztése, ezáltal természeti értékeink, a biodiverzitás, a táj, a termföld és a vízkészletek állapotának megrzése és javítása, • hozzájárulás egy fenntartható mezgazdasági földhasználati, ésszer területhasználati rendszer, illetve Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelel kiegyensúlyozott és stabil földhasználati, termelési struktúra kialakításához, • piacképes, kiváló minség, értékes termékek termelésének növelése, és ezáltal a mezgazdasági exportlehetségek javítása, • a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetségek bvítése, a vidéki életminség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehetségek kialakítása, • a turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása elssorban a vidék, a táj képének javítása, az ökoturizmus, falusi turizmus feltételeinek javulása révén, • hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejldéséhez, szemléletváltás elsegítéséhez.” Miután minden EU-tagállamnak kötelezen kell, hogy ilyen mköd programja legyen, belépésünk alapkritériuma volt az NAKP indítása. Mindemellett kedvez európai fogadtatása lehetséget biztosított volna egy olyan országimázs kialakítására, melynek mottója: „Tiszta, él környezetb l egészséges és biztonságos élelmiszert!” lehet. Elkerülhetetlen és érdekeinknek megfelel bevezetését ezen túl az is indokolta, hogy: • megteremti a forrásait a sokszín és minségi termékkínálat valamint környezet biztosításának és az ökológiai szempontból tartamos („fenntartható”) agrár- és vidékfejlesztésnek, • a vidéken él emberek és családok, közösségek számára munkalehetséget, megélhetést biztosít különösen azokban a térségekben, amelyek környezeti szempontból sérülékenyek, agrárpotenciáljuk és így piaci versenyképességük alacsonyabb, és már ma is jelents munkanélküliséggel, foglalkoztatási gondokkal küzdenek, • a kultúrtájak és a környezeti elemek fenntartásával alapveten meghatározza a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megvalósításának sikerét a vidéki térségekben, • egészséges élelemmel, tiszta ivóvízzel és él, egészséges környezettel jelentsen hozzájárul az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program – a hangsúlyt a prevencióra helyez – törekvéseinek megvalósításához; valamint, • hozzájárul, konkrét formába önti és forrásokat teremt a „Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programja (az uniós csatlakozás megalapozásához)” kormánydokumentumban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi programelemekhez, foglalkoztatáspolitikai célokhoz,
26
• a két pillér mentén megcélzott EU forrásbevonás mértéke és esélye lényegesen nagyobb, mint az els pillér termelési kvóták mentén megnyíló lehetsége. Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az ökoszociális piacgazdaság közegébe ágyazott fenntartható, többfunkciós európai agrármodell, a környezet- és tájgazdálkodás hazai megvalósításának, széleskör elterjesztésének magyar keretét, nagylépték hazai programját adta, és így a termelés-, a környezet- és a vidékpolitika területileg differenciált összekapcsolásának, az agrárpolitika paradigmaváltásának alapvet jelent ség kerete és eszköze lett. 4.3.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai A NAKP célkitzéseiben a különböz térségek adottságainak megfelel, ahhoz igazodó fenntartható mezgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódott meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében valamint az azt 2000-ben felváltó 1257/1999. számú EU tanácsi rendeletben foglaltaknak. A program jelents támogatási prioritást biztosított az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mez gazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitzéseinek. Célprogramjai két f típusba sorolhatók. Az els f típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkották, amelyek a hazai mezgazdasági földhasználat teljes területére kiterjedtek. Ezen programok célkitzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek, elsegítve ezzel a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható és versenyképes fejldési modelljének kialakulását. Ennek érdekében különböz támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vev gazdálkodás elterjedését, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes élhelyek ökológiai feltételeknek megfelel hasznosítását, valamint a környezetbarát állattartás kialakulását. A célprogramok másik f típusát a zonális vagy térségi célprogramok adták, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaikhoz illeszked gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megrzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatták az egyes célprogramok. Az említett térségi célprogramok hálózatot alkottak, így kialakulhatott az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata. A NAKP felépítését az 7.ábra szemlélteti. Intézkedései célprogramok formájában kerültek megfogalmazásra, amelyek tehát az alábbiak voltak: • • • • • • •
agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált növénytermesztési célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élhely-hasznosítási célprogram, Érzékeny Természeti Területek célprogramja, képzési, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási és demonstrációs programok.
27
7. ábra A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése A felsorolt célprogramok hektáralapú támogatásokat illetve költségtérítésre alapuló projekt-támogatásokat tartalmaztak. 4.3.3. M ködésmódja és támogatási rendszere A program mködésmódja és támogatási rendszere jelent sen eltért a Magyarországon alkalmazott agrártámogatási rendszert l. A célprogramokban való részvétel önkéntes volt, a gazdálkodók maguk döntötték el, hogy részt kívánnak-e azokban venni. Az országos programokhoz bárki csatlakozhatott, akinek saját tulajdonú termföldje vagy erre vonatkozó tartós földbérlete volt, a térségi (zonális) programokhoz természetszerleg csak azok, akik a meghatározott régióban vagy kistérségben gazdálkodtak. A gazdálkodó, miután megismerkedett a feltételekkel, és úgy döntött, hogy csatlakozni kíván, 5 éves szerz dést kötött az állammal, amelyben vállalta, hogy a szerzdésben foglalt feltételeket (az adott célprogramban megfogalmazott gazdálkodási „szabályokat”) betartja. Ennek fejében évente rögzített hektáronkénti kifizetést kap a szerzdött idszakban. Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelemkiesést, a felmerül többletköltségeket, és tartalmaz további 20% ösztönzt, amely az esetleges gazdasági hátrányok kiegyenlítésén túl a gazdálkodási rendszer ökoszociális szolgáltatásait honorálja, és így a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé, vonzóvá teszi a gazdálkodók számára. Célprogramok formájában megfogalmazódó támogatott gazdálkodási rendszereit, azok becsült területét és finanszírozását a 4. táblázat foglalja össze.
28
4. táblázat A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program potenciális kiterjedése és felhasználható támogatási forrásai (Ángyán et al. 1999) Támogatási célprogram
Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram Gyephasznosítási célprogram Vizes él hely célprogram Érzékeny Természeti Területek célprogramja Összesen
Társfinanszírozás megoszlása
Potenciális célterület (2006-2007) ezer hektár 600 2700 300 400 80 1980 6060
EU forrás (80%) 249 milliárd Ft
Támogatási forrás nagysága (jelenlegi EU normák szerinti minimummal számolva) ezer Ft/hektár milliárd Ft 35 21 45 122 50 15 25 10 75 6 80 158 332
Nemzeti költségvetés (20%) 83 milliárd Ft
Támogatásra jogosultak: az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló környezet- és természetkímél mezgazdasági termelési módszerek és tevékenységek alkalmazását felvállaló, legfeljebb 300 ha-on mezgazdasági tevékenységet folytató, földhasználó természetes személyek, jogi személyiség és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb mezgazdasági tevékenységet folytató szervezetek. A támogatási jogosultság további feltételei: • a pályázó földhasználó földtulajdonnal vagy az érintett területre vonatkozó – legalább 5 évre szóló, érvényes – földhasználati szerzdéssel rendelkezzen, amely megfelel a Földhasználati rendeletben foglaltaknak; • tulajdonában vagy használatában van legalább – 1 hektár szántó vagy gyepterület; illetve – 0,5 hektár zöldség-, vagy gyümölcs-, vagy szlterület; vagy – 5 ha halastó. A program induló támogatására a 2002. évi agrártámogatási keretbl az agrártárca önálló soron 2,2 milliárd Ft-ot, a környezetvédelmi tárca pedig 0,3 milliárd Ft-ot különített el. Az egyes célprogramok 2002-es területalapú támogatásainak mértékét az alábbi. táblázatban összefoglalt adatok mutatják.
29
5. AZ NAKP CÉLPROGRAMJAINAK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSAI (2002) (5. táblázat) 5. táblázat Az NAKP célprogramok és támogatások Agrár-környezetvédelmi célprogramok A A 1. B B 1. B 2. B 3. B 4. C C 1.1. C 1.2. C 1.3. C 1.4. C 1.5. C 2.1. C 2.2. C 2.3. C 2.4. C 2.5. D D 1. E E 1. F
Támogatási összeg (Ft/ha)
Agrár-környezetvédelmi alapprogram Talajvéd gazdálkodás
18 000
Szántóföldi zöldségek Almatermések Csonthéjasok és bogyósok Sz l
30 000 50 000 40 000 40 000
Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szl Rét-legel Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szl Rét-legel
25 000 30 000 40 000 40 000 10 000 15 000 18 000 20 000 20 000 8 000
Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás
8 000
Halastó Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok8, amelyek az alábbi érzékeny természetimintaterületeken kerülnek bevezetésre: Szatmár-Bereg, Észak Cserehát, rség-Vendvidék, Hevesi sík, Borsodi Mezség, Marcal medence, Drávazug, Dunavölgyi sík, Dévaványa, Turjánvidék, Szentendrei sziget A területalapú támogatásokat kiegészít agrár-környezetvédelmi
8 000 10-40 0009
Integrált növénytermesztési célprogram
Ökológiai gazdálkodási célprogram átállási idszakban
a már átállt területekre
Gyepgazdálkodási célprogram Vizes élhely célprogram
támogatások az
alábbiak: 1) Agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítéséhez nyújtott támogatás, melynek mértéke: komplex üzemtervenként a) 10 ha gazdaság méretig legfeljebb 50 000 Ft, b) 10-100 ha gazdaság méretig legfeljebb 70 000 Ft, c) 100 ha feletti méret esetén legfeljebb 100 000 Ft. 2) Kiegészít állat-beállítási támogatás az alábbiak szerint: Támogatott shonos fajta esetén10 Nem shonos fajta esetén haszonállat Ft/db Ft/db szarvasmarha 10 000 6 000 juh 2 000 1 000 sertés 2 000 8
9 10
A természet védelmérl szóló 1996 évi LIII. Törvény 53. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelen közös KöM-FVM rendelet készült az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kialakításáról. A hivatkozott mintaterületeken a késbb teljes kör en bevezetett rendszer kipróbálása történt 2002 során. A támogatási összegek a felsorolt területeken szántó- és gyephasznosítási programokra vonatkoznak. Az alábbi fajták esetében: magyar szürke marha (szarvasmarha), hortobágyi és gyimesi racka, cigája, cikta (juh), szke, vörös, fecskehasú mangalica (sertés)
30
3) Agrár-környezetvédelmi tanfolyamok, képzések támogatása képzési tanfolyamonként maximum 400 000 Ft. A képzések/tanfolyamok minimális idtartama (nettó) 12 óra, a résztvevk minimális száma 10 f. 4) Agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok támogatása pályázatonként legfeljebb 8 millió Ft vissza nem térítend támogatás formájában.
5.1. Értékorientációja és területi irányultsága Az NAKP pályázatok elbírálásának rendszere is jelzezte annak értékorientációját, egyúttal jelentsen eltért az addigi magyar gyakorlattól, amennyiben normativitást vitt azok megítélésébe. A 100 pontos EU-konform rendszer szempontjait a 6. táblázat foglalja össze. 6. táblázat Az NAKP pályázatok elbírálásának szempontrendszere (2002) Megnevezés 1. A pályázó gazdálkodási formája: természetes személy jogi személyiség vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyéb mezgazdasági tevékenységet folytató szervezet 2. Piaci kapcsolat: terméktanács és TÉSZ tagja terméktanács vagy TÉSZ tagja nem tagja termeli szervezetnek 3. Kedveztlen adottságú térségben való gazdálkodás11: hegyvidéki, dombvidéki térségek alacsony termképesség , gyenge földterület (17 AK alatt) egyéb, környezetvédelmi korlátozás 2 vagy több tényez együttes fennállása 4. Környezetkímél gazdálkodás megléte (ökológiai gazdálkodás, integrált növénytermesztés, extenzív gyepgazdálkodás, halgazdálkodás, egyéb): több mint 3 éve kevesebb mint 3 éve nincs 5. A gazdaság területének környezeti (természet-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége12: hármas érzékenység ketts érzékenység egyszeres érzékenység 6. Vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (munkanélküliségi ráta alapján): országos átlag alatt vagy egyenl azt meghaladja 10%-kal 20%-kal 30%-kal 7. Agrár-környezetvédelmi mintagazdasági szerepkör betöltése, felvállalása (térségi bemutató, képzési, szaktanácsadási, információs feladatok): igen nem 8. Agrár-környezetvédelmi célprogramban a pályázó: teljes területével részt vesz területe több mint 50%-ával vesz részt területének kevesebb mint 50 %-ával vesz részt Összesen
11 12
Adható pontszám 10 6 4 10 5 0 5 5 5 10
10 5 0 30 20 10 3 7 10 15
5 0 10 6 2 100
Az EU 1257/1999 EU tanácsi rendeletének LFA – Kedveztlen Adottságú Területek – besorolása alapján. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.
31
A pályázat elbírálása a pályázó egyéni gazdálkodási adottságai (összesen 45 pont) és területének adottságai (összesen 55 pont) alapján normatív módon történt. Minél nagyobb egy adott településen ez a területi pontszám (vagyis hátrányos helyzet , környezetileg érzékeny és/vagy munkanélküliséggel sújtott térségben helyezkedik el a település), annál inkább számíthatott e program támogatására. A termelés ökológiai feltételeinek korlátozottságát az úgynevezett kedveztlen adottságú térség (LFA) (6. táblázat, 3. bírálati szempont) európai kategóriája határozza meg. Ide a hegyvidéki, dombvidéki térségek, valamint az alacsony (17 AK alatti) termképesség, kis agrárpotenciálú és/vagy egyéb – környezet- és/vagy természetvédelmi – korlátozás alá es (védett természeti vagy vízbázisvédelmi) területek tartoznak. Ennek településenkénti alakulását mutatja a 8. ábra.
8. ábra Kedveztlen adottságú területek Magyarországon A település/gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége13 (6. táblázat, 5. bírálati szempont) (9. ábra) szintén korlátokat szab a termelés intenzitásának, és annál jelentsebb a szerepe, minél több szempontból minsül a terület sérülékenynek. Az érzékeny térségekben, településeken fokozottan felértékeldik a mezgazdaság környezeti teljesítménye.
13
A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.
32
9. ábra Hazai területek környezeti érzékenysége Végül a vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (6. táblázat, 6. bírálati szempont) (munkanélküliségi ráta figyelembevétele) (10. ábra) adja e területileg differenciált, többfunkciós agrár- és vidékfejlesztési stratégia társadalmi, szociális elemét.
10. ábra A hazai vidéki foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás
33
Ha e három szempontot a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pontrendszere szerint összegezzük, akkor értjük meg igazán, hogy milyen nagy térségekben válhat létkérdéssé egy ilyen megközelítés agrár-, környezet- és vidékfejlesztési stratégia követése, a többfunkciós európai agrármodell megvalósítását segít program gyors ütem fejlesztése és e pillér mentén európai források bevonása. Településenkénti területi megoszlását a 11. ábra szemlélteti, pontos értékei pedig a http://www.nakp.hu, illetve a http://nakp.gau.hu/palyazat_elbiralas.php internet címen tudhatók meg.
11. ábra Településenkénti területi megoszlását az NAKP pontrendszere szerint Minél nagyobb pontszámot ér el (a térképen minél sötétebb) egy település e minsítési rendszerben, annál fontosabb, annál több lehetséget kínál az agrár-környezetgazdálkodás valamint az ennek hazai keretit megteremt NAKP a település és gazdálkodó közössége számára.
5.2. A program értékelése Az els két évi pályázatok legfontosabb statisztikai adatait a 7. táblázat mutatja. 7. táblázat A 2002 és 2003. évi pályázatok fontosabb statisztikai adatai (Forrás: NVT 12. változat (2003. (III.19.), FVM) Megnevezés Beadott pályázatok száma Pályázott terület Pályázott támogatás
Éves keret Nyertes pályázatok
(db.) (ha) (eFt) (Ft/ha) (eFt) (db) (ha)
NAKP összesen 2002 2003 5 321 7 529 271 811 301 383 4 452 927 16 382 2 141 375
5 478 255 18 177 4 088 164
2 691 153 035
5 114 234 632
34
Bár az NAKP-t a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrl szóló 2253/1999. sz. kormányhatározat 2000. január 1-jével rendelte indítani, ám végül csak 2002-ben indult. A költségvetés az agrártámogatások között 2002-ben 2,5 2003-ban 4,5 milliárd Ft-ot különített el e támogatási, kifizetési rendszer indítására. A hat támogatott gazdálkodási rendszerre 2002-ben 5 321 db, 2003-ban pedig 7 529 db pályázat érkezett 272 ezer illetve 301 ezer ha területre. A pályázott támogatási összeg 4,5 milliárd Ft illetve 5,5 milliárd Ft volt. A rendelkezésre álló összeg csak az igények mintegy 60%-os kielégítését tette lehetvé, így 2002-ben 2 691 pályázat összesen 153 ezer ha területtel, majd 2003-ban 5 114 pályázat összesen 235 ezer ha területtel került be a programba. A programban résztvev gazdáknak kifizetett összeg 2002-ben 2,1 milliárd Ft, majd 2003-ban 4,1 milliárd Ft volt, 13 700 Ft/ha majd 17 450 Ft/ha átlagos értékkel. A kifizetési összeg – programtól függen – 10-50 eFt/ha között változott. A területi arányok alapján a legnagyobb érdekldés sorrendben • a gyephasznosítási célprogram (38%), • az ökológiai gazdálkodási célprogram (25%) és • az ÉTT14 célprogram (17%) iránt mutatkozott, a vizes élhelyek, az alapprogram illetve az integrált gazdálkodási célprogram részesedési aránya a teljes programterületbl összesen 20% (sorrendben 7,2, 6,6, illetve 6,2%) volt.
14
ÉTT: Érzékeny Természeti Területek
35
6. A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYAR KERETTERVEI (2004-2006) Magyarország elcsatlakozási vidékfejlesztési programjai – az NAKP és a SAPARD – 2004 .május 1-jével, az EU-csatlakozással végetértek. A tagországokra vonatkozó vidékfejlesztési kerettervek egységes rendszerbe foglalják, és továbbviszik, kibvítik az elcsatlakozási vidékfejlesztési terveket. Ezek – a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-hez) illeszked – tervek: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Pénzügyi kereteiket, az európai források évenkénti megoszlását a 20042006-os idszakra a 12 ábra szemlélteti. 900 800 137,2
700 105,9
millió euró
600 74,2
219,2
201,9
500 181,2
400
435,7
300 375,8
200 323,8
100 0 2004
2005 tervezési id szak
2006
2. pilléres vidékfejlesztési (AVOP) szerkezeti támogatások 2. pilléres vidékfejlesztési (NVT) folyó támogatások 1. pilléres közvetlen (SAPS) és piaci támogatások
12. ábra Magyarország számára elirányzott európai agrár- és vidékfejlesztési források évenkénti és jogcímek szerinti megoszlása (2004-2006) (millió euró) (nemzeti kiegészítés nélkül) A vidékfejlesztési programok mentén 1 Ft nemzeti forrással 3 Ft (AVOP) illetve 4 Ft (NVT) európai forrást tudunk megmozdítani és megszerezni a magyar agrárium és vidék számára.
6.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 6.1.1. Célkit zések Az NFT részét képez AVOP intézkedéseinek célja az NVT-ben megfogalmazott, támogatott gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó mezgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás feltételeinek megteremtése, versenyképességének javítása valamint a vidék felzárkóztatásának elsegítése. Az AVOP Európai Bizottsághoz történ hivatalos benyújtására – a közel féléves egyeztet tárgyalásokat követen – 2003. december 22-én került sor, amelyet az Európai Bizottság 2004. június 21-én hagyott jóvá. A pályázatok benyújtására a SAPARD program pályázatainak 2004. április 30-i beadási határidejét követen, 2004. május 3-tól volt lehetség. A pályázatok benyújtása folyamatosan történt, de feldolgozásuk – a SAPARD szerzdéskötések 2004. szeptember 30-i lezárása után – 2004. október 1-én kezddhetett el.
36
Az AVOP f célkitzése a mezgazdaság, az élelmiszer feldolgozás és a vidéki térségek fejlesztése, mellyel kapcsolódik az NFT specifikus céljaihoz, a gazdaság versenyképességének javításához, a humán erforrások jobb kihasználásához, a környezet javításához és a kiegyensúlyozott regionális fejldés elsegítéséhez. Az AVOP hasonlóan a SAPARD Tervhez egy programdokumentum, a fejlesztési célok megfogalmazása mellett tartalmazza a fejlesztési irányokat meghatározó stratégiát, valamint az intézkedések céljának és tartalmának rövid összegzését. Az AVOP négy célkit zést (prioritás) jelöl meg, melyekhez 11 intézkedés társul. Az intézkedések finanszírozása az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegébl, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökbl (HOPE) finanszírozható, az EU 1257/1999 és az 1263/1999 EK rendeletei alapján. Az AVOP költségvetése nem teszi lehetvé, hogy az egyes prioritásokhoz kapcsolódó minden támogatható intézkedés társfinanszírozású legyen. Két intézkedést (1: erdgazdálkodás korszersítése; 2: alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára) csak nemzeti forrásból lehet támogatni, illetve szintén csak nemzeti forrásból kerül finanszírozásra a „mezgazdasági beruházás támogatására” irányuló intézkedésen belül a szl-, és gyümölcsültetvények korszer sítésére irányuló tevékenységek. 6.1.2. Támogatási prioritások és intézkedések A program négy prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül támogatott intézkedései az alábbiak: • 1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban: a.) a mezgazdasági beruházások támogatása, b.) a halászat modernizálása, c.) fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása, d.) szakmai továbbképzés és átképzés támogatása, e.) erdgazdálkodás korszersítése, • 2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: a.) mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, • 3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése: a.) a vidéki jövedelemszerzési lehetségek bvítése, b.) mezgazdasághoz kötd infrastruktúra fejlesztése, c.) falufejlesztés és -felújítás, d.) közösségi kezdeményezés programok (LEADER+) támogatása, e.) alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára, • 4. prioritás: technikai segítségnyújtás: a.) technikai segítségnyújtás. A prioritások pénzügyi kereteinek egymáshoz viszonyított arányát a 13. ábra mutatja.
13. ábra Az egyes prioritások részaránya az AVOP-ban (%)
37
6.1.2.1 A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban A versenyképes alapanyag termelést a termelési költségek csökkentésével, a gazdaságok eszközellátottságának, technológiai színvonalának emelésével, a termékek minségének javításával, a higiéniai és az állatjóléti körülmények színvonalának emelésével, a gazdaságok versenyképességének növelésével, a piaci hatékonyság fokozásával kell megalapozni. Fontos cél az is, hogy a meglév munkahelyek megrzése mellett új foglalkoztatási lehetségek teremtésére is sor kerüljön. A kitzött cél megvalósulását az alábbi intézkedések segítik. a.) A mez gazdasági beruházások támogatása A korábbi nagyüzemek eszközállományának egy része az új üzemstruktúrában hatékonyan nem hasznosítható, állaga ersen leromlott, ez hátráltatja a minségében javuló, versenyképes alapanyag-termelést. A gazdaságok tkehiány miatt, támogatás nélkül nem tudják a termelésnek - az eddigiektl jelentsen eltér összetétel és kapacitású - mszaki-technológiai hátterét megteremteni. A betakarítás utáni termelési fázis modernizációs igénye a gazdálkodás minden ágazatában jelents, de különösen fontos a nagy élmunkaigény ágazatok (így a zöldség- és gyümölcstermelés) esetében. A gazdasági épületek meghatározó hányada szintén elavult, korszertlen. Az állattartás környezetvédelmi, higiéniai, állat-jóléti feltételei - különösen az egyéni gazdaságokban - messze elmaradnak a követelményektl. A szl- és gyümölcsültetvények kor- és fajtaösszetétele igen kedveztlen, a telepítés rendszere többnyire korszertlen, a birtokszerkezet elaprózott. A tulajdonviszonyok, a területi tagoltság és gazdálkodási struktúra alapján egyaránt átalakult gazdaságokban az amortizálódott, korszertlen öntöztelepek fejlesztése, a meliorációs beavatkozások növelése elkerülhetetlen. Az AVOP teljes költségvetési elirányzatából a legnagyobb arányban a mezgazdasági beruházások támogatása részesedik. Az intézkedés jelentségét mutatja, hogy ez az arány meghaladja a rendelkezésre álló források 50%-át, míg a többi hét intézkedés osztozik a fennmaradó hányadon. Az intézkedés hat alintézkedésre tagozódva felöleli a mezgazdasági termelés teljes vertikumát és támogatást biztosít az ágazatok mindegyike számára, a termelés anyagimszaki hátterének megteremtéséhez. Az intézkedés egyrészt a mezgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító beruházásokra, a növénytermelésben és állattenyésztésben a gépek, technológiai berendezések korszersítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, másrészt a termékek minségét javító új technológiák, a termelést és az értékesítést elsegít információs rendszerek bevezetésére irányul. Az intézkedés hozzájárul az állattenyésztésben a környezetvédelmi, a higiéniai és állatjóléti feltételek javításához is. Az alma, körte és az szibarack esetében – a Közös Piaci Szervezetek (CMO) elírásainak betartása mellett – a pótlás jelleg telepítésekkel és az igazoltan meglév felvevpiacot kiszolgáló bvít jelleg telepítésekkel az ültetvények faj- és fajtaszerkezetének, telepítési rendszerének korszersítését segíti. Az intézkedés elsegíti a korszertlen, vízpazarló öntöztelepek felújítását, új víztakarékos, talajszerkezetet kímél öntözési módok bevezetését, a talaj-degradáció meliorációs beavatkozásokkal történ megelzését. Ezek a fejlesztések a termékek jobb, helyenként speciális minsége, és a bvül keresletnek a kínálatra gyakorolt pozitív hatása következtében növelik a vidék népességmegtartó képességét.
38
b.) A halászat modernizálása A halászat uniós támogatása az egyik önálló strukturális alapon – a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközön (HOPE) – keresztül valósul meg. A tagországok többsége a tengeri halászatban érdekelt elssorban, ezért a HOPE fleg tengeri halászattal foglalkozik. Azonban egyre nagyobb szerepet kap az akvakultúra, és ezen belül az édesvízi halgazdálkodás is. A HOPE hazánkra is alkalmazható támogatási forrásainak és vonatkozó rendeleteinek hazai viszonyainkra adaptálásával kerültek kidolgozásra a halászat támogatási formái. A vízi erforrások védelmét, az akvakultúrát, a feldolgozást és az értékesítést, valamint a belvízi halászatot érint beavatkozásoknak fenntartható gazdasági hatást kell eredményezniük. A kitzött strukturális céloknak megfelelen garantálniuk kell a technikai és gazdasági életképességet, és semmiféleképpen nem eredményezhetik termelési kapacitás felesleg létrejöttét. Magyarország halászati ágazatát elssorban az édesvízi akvakultúra, a természetes vízi halászat, a halfeldolgozás és a halászati marketing jelenti. Az intézkedés elsdleges célja az ivadéknevel és áruhal-termel, továbbá halfeldolgozó létesítmények olyan irányú létesítése vagy korszersítése, melynek révén n a piacképes, jó minség termékek aránya. c.) Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása Egyszeri, vissza nem térítend tkejuttatást és hitelfelvétel esetén kamattámogatást vehetnek igénybe azok a fiatal (20-40 év közötti) agrárvállalkozók tevékenységük megkezdésének segítése céljából, akik rendelkeznek megfelel szakmai képzettséggel és gyakorlattal, és akik els alkalommal kezdenek vállalkozáshoz saját vagy tartósan (legalább tíz évre) bérelt, vagy idsebb gazdálkodótól átvett földterületen. Az intézkedés fbb céljai: • • • • • •
a fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése, a mezgazdasági munkaer korösszetételének javítása, gazdaságilag életképes üzemek létrehozása, munkahelyek megrzése és új munkahelyek létrehozása, kezd, fiatal gazdálkodók számának növelése, nyugdíj eltti támogatás intézkedésével való összhang megteremtése.
Gazdaság létesítésekor az alábbi tevékenységekhez vehet igénybe támogatás: • Az egyszeri tkejuttatás a mezgazdasági termel tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezgazdasági termel tevékenység költségeire vehet igénybe. Nem vehet igénybe támogatás lakóingatlan vásárlására, lakóingatlannal összefügg költségekre (bérleti díj, rezsi), személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és tehergépkocsival összefügg más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés költségeire. • Az éven túli hitel utáni kamattámogatás a mezgazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, felújítása, korszersítése finanszírozására (nem tanyás lakóingatlan vásárlása kivétel); továbbá saját tulajdonba és használatba kerül földterület vásárlására, amelynek költsége nem érheti el a fejlesztés összköltségének 10%-át; valamint a nyugdíjkorhatárt meghaladó, vagy a korai nyugdíjazást igénybevev, gazdálkodását megszüntet gazdálkodótól a gazdaság teljes kör átvételére, az átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítására, korszersítésére vehet igénybe.
39
A támogatás formája vissza nem térítend támogatás, amely: • egyszeri tkejuttatásból és/vagy, • éven túli lejáratú hitel esetén kamattámogatásból állhat. A támogatás mértéke az elismerhet költségek 100%-a. Az egyszeri tkejuttatásból és kamattámogatásból 75% az európai uniós és 25% a nemzeti forrás aránya. Pályázatot Magyarországon olyan agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált egyéni vállalkozó nyújthat be, aki mezgazdasági termék elállítási (növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási: TEÁOR 01.1-01.3) tevékenységet végez, els saját gazdaságot hoz létre, továbbá: • • • • •
20-40 év közötti (a döntés meghozatalakor a 40. életévet be nem töltött), legalább középfokú (szakmunkás szint) szakirányú végzettséggel rendelkezik, szakmai alkalmasságát legalább egy éves szakmai gyakorlattal bizonyítja, mezgazdasági ftevékenységre vonatkozó vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, a mezgazdasági tevékenységet, legalább a gazdasági életképesség elérését követen öt évig folytatja.
d.) Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Az intézkedés alapveten a mezgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és halászati ágazatban dolgozók szakmai képzettségének, szaktudásának fejlesztését támogatja. A támogatás f céljai: • az agrárágazatban tevékenykedk megélhetési, foglalkoztatási lehetségeinek, esélyeinek javítása; • az agrárszektor termelési színvonalának növelése; • a gazdálkodók felkészítése a termelés minségi irányváltásának a végrehajtására, a tájjelleg megóvásával és javításával kapcsolatos elvárásoknak megfelel termelési módszerek alkalmazására, a környezet védelmére, a higiéniai körülmények és az állatok életkörülményeinek megóvására és javítására irányul; • a gazdálkodóknak szakmai, vállalkozói és EU-s ismeretek átadása a gazdaságuk életképességének fenntartása érdekében; • az erdészeti ágazatban dolgozók felkészítése az erdgazdálkodási feladatoknak az erd ökológiai, gazdasági és társadalmi céljait figyelembe vev ellátására; • a gazdálkodó családok tagjai - elssorban a nk - számára kiegészít jövedelem szerzését lehetvé tév tevékenységek oktatása, • a vidéken él, mezgazdasággal foglalkozó, jórészt saját szükségletre termel roma közösségek speciális képzési igényeinek kielégítése; • a fenti célokat szolgáló, helyi és térségi igényeket kielégít alapfokú szakképz tanfolyamok elkészítése, szervezése és lebonyolítása, ezen belül kiemelt jelentségek az alábbi képzési területek: o a gazdálkodás komplex gyakorlata, beleértve a „jó mezgazdasági gyakorlat” követelményeit, az ökológiai és biogazdálkodást, o vállalkozási ismeretek (beleértve az üzemvitelt, számítástechnikát és marketing ismereteket is), farmmenedzsment, o az Európai Unióban érvényesül szabályozási rendszerek, a termeléshez kapcsolódó elírások, o a vidéken élk alternatív, kiegészít jövedelemszerzési lehetségei; különös tekintettel a gazdasszonyok képzésére,
40
o a mezgazdasági termeléssel foglalkozó, hátrányos helyzet roma közösségek speciális igényei. Ennek az intézkedésnek a keretében olyan intézmények és szervezetek támogatása lehetséges, melyek nem iskolarendszer továbbképzést, illetve átképzést folytatnak (például új ismeretek oktatása gazdálkodók számára, illetve az ismereteket átadó oktatók, szakemberek képzése). A támogatást nem a képzésben résztvevknek, hanem a képzésüket végzknek kell kérniük. Csak a tanítással közvetlenül összefügg költségekre (például: tananyag, óradíj) nyújt fedezetet, például az utazási költségekre, vagy az oktatás miatt a munkaid kiesésbl származó jövedelemvesztés megtérítésére nem. Az intézkedés mezgazdasági és erdgazdasági képzést egyaránt támogat. e.) Az erd gazdálkodás korszer sítése A támogatás az erdészeti termékek (az erdkbl közvetlenül kikerül hengeres fa) betakarítási-, feldolgozási és értékesítési módszereit fejleszt beruházásokat; az elsdleges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek elállításának korszersítését segíti. Támogatja erdtulajdonosok társulásainak létrehozását és a nem mezgazdasági területek (például rontott erdk) erdsítését is. A mezgazdasági területek erdsítése is támogatható, de más forrásból (errl a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ismertetésénél szólunk). 6.1.2.2 Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása A minségi szemlélet, az egészséges élelmiszerek elállítása alapvet fontosságú a piaci pozíció megtartása és javítása érdekében. Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai szempontok fokozott érvényesítése, az élelmiszer feldolgozásból származó környezetterhelés a jelents mennyiség termelési hulladék megfelel kezelése alapvet követelmény. A kitzött feladat megvalósításához egy intézkedés és több megvalósítandó cél tartozik. a.) Mez gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése A támogatás célja a mezgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése. Ennek érdekében tketámogatás nyújtható új épületek építéséhez, meglév épületek felújításához, új berendezések megvásárlásához a termékek minségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégít, illetve új piaci lehetségeket kihasználó termékek elállítása, továbbá az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása céljából. Fként olyan kis- és közepes méret vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek a mezgazdaságból származó alapanyagok elsdleges feldolgozását végzik. Csak olyan vállalkozások támogathatók, melyek üzleti tervükkel bizonyítják, hogy gazdaságilag életképesek. 6.1.2.3 Vidéki térségek fejlesztése A prioritás legfbb célja a vidék felzárkózásának elsegítése. Ezen belül csökkenteni illetve megszüntetni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, a fejlesztési források hiányát, javítani a vidéki lakosság életminségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ezáltal megelzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a gazdaság jobb, infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A prioritás megvalósítását – összhangban az EU vidékfejlesztési politikájával és az unió országainak vidékfejlesztés gyakorlatával, melynek lényege a több lábon állás – a következ intézkedésekkel tervezik.
41
a.) A vidéki jövedelemszerzési lehet ségek b vítése Az intézkedés célja a mezgazdaságon kívüli vagy azon belüli tevékenységi körök bvítése, egyedi, kiváló minség élelmiszertermékek elállítása, a nem élelmiszer célú termelés és feldolgozás fejlesztése, és az elállított termékek értékesítési lehetségeinek javítása. Elssorban a kis méret mezgazdasági vállalkozásokat, a kézmiparban, a falusi vendéglátásban, idegenforgalomban érdekelt mikro- és kisvállalkozásokat célozza. Az intézkedés operatív céljai: • az agrártevékenységek diverzifikációja: kiváló minség, helyi, tájjelleg (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek elállításának, feldolgozásának fejlesztése, a minségi termék-elállítás ösztönzése; • a minségi mezgazdasági termékek marketingjének fejlesztése: helyi és kiváló minség mezgazdasági (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak fejlesztése; • az idegenforgalmi és kézmipari tevékenységek fejlesztése: kézmipari tevékenységek fejlesztése, falusi turizmus fejlesztése. Támogatott tevékenységek: • az agrártevékenységek diverzifikációja adott tájegységre jellemz, piaci réseket betölt termékek kis lépték elállításának fejlesztése, ezen belül: o gazdaságon belül új termékek (élelmiszer és nem élelmiszer alapanyagok, beleértve a biomasszát, mint megújuló energiaforrást) elállításának (termelés, gyjtés, árukészítés) fejlesztése; kislépték, kézimunka igényes termékek, rögzített lista alapján, o alapanyagok, élelmiszer és nem élelmiszer célú kis lépték feldolgozásának fejlesztése, változatosabb termékkínálat kialakítása; követelmény, hogy a feldolgozott termékek egy minimális százaléka más gazdaságból származzon, vagy a beruházás kollektív módon, több termel összefogásával valósuljon meg, o termékfejlesztés, a termékek minségének javítása, új minsítések bevezetése és meglév minsítéseknek való megfelelés biztosítása, amelyek közösségi vagy nemzeti szinten elismertek, • minségi mezgazdasági termékek értékesítése: o helyi, kiváló minség mezgazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kialakítása, továbbfejlesztése (kiállítások, vásárok rendezése, kiállításokon és vásárokon történ részvétel, kiadványok készítése, minségi termékek eladására szakosodott árusító helyek és azok hálózatának kialakítása, fejlesztése), o kollektív minségtanúsítási rendszerekhez tartozó termékek minségének és elállításának továbbfejlesztése; az elállítás léptéke és az elállított termékek típusa megegyezik az "agrártevékenységek diverzifikációja" komponensben szereplkkel, • idegenforgalom fejlesztése, falusi magánszálláshelyek, és az azokhoz, vagy gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó rurális turisztikai szolgáltatások kialakítása, minségének és választékának fejlesztése, • kézmipari tevékenység fejlesztése, kézmves mesterségek támogatása, kézmves termékek közvetlen értékesítése, bemutatása (turisztikai szolgáltatásként).
42
b.) A mez gazdasághoz köt d infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés és a támogatás révén kialakítható a szükséges infrastrukturális háttér és környezet, amely segíti a mezgazdasággal foglalkozó népességet a termékek magasabb minségi színvonalon, nagyobb termésbiztonság elérésével, alacsonyabb költségekkel történ elállításában, mozgatásában és értékesítésében, a környezetterhelés egyidej csökkentése mellett. Az intézkedés révén megteremthet a kiszolgáló infrastruktúra és a földtulajdoni, földhasználati viszonyok jelenleg még gyakran hiányzó összhangja. Az intézkedés horizontális jelleg. A mezgazdasági termeléshez és termékértékesítéshez szükséges hiányzó infrastruktúra megteremtése, vagy a meglévk fejlesztése kap támogatást (kivéve a mködési, fenntartási költségeket). Az intézkedés operatív céljai: • öntöz és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése, • a közcélú vízgazdálkodási mvek fejlesztésével a belvíz károk megelzése, csökkentése, elhárítása, a felesleges vizek kezelése és a vízhiányos idszakok csökkentése, • mezgazdasági utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, javítása; • mezgazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése, javítása megújuló energiaforrások használatának ösztönzésével, • helyi piacok és nagybani piacra jutási lehetségek kiépítése, fejlesztése, • a termföld termképességének megrzése, javítása (melioráció). Támogatott tevékenységek: • mezgazdasági vízkészlet gazdálkodás, önkormányzatok és földhasználók tulajdonában lév vízilétesítmények és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, melynek célja a vízilétesítmények teljesítményének javítása, a vízveszteség csökkentése és a vizek és vízitársulások jó ökológiai állapotba hozása; ezek lehetnek: o öntözrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások. Öntözvíz biztosításához (vízbeszerzés, -ellátás, -tározás, -szállítás, -szétosztás, kormányzás) vízi-létesítmények építése, bvítése, korszersítése, o vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lév létesítményeinek kollektív beruházásai, melyek célja a belvízkárok megelzése, csökkentése, a mezgazdasági termelés biztonsága és a vizek és vizes élhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megrzése érdekében mezgazdasági célú vizek és vízi-létesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása, • a mezgazdaság fejldéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és korszersítése: o kimondottan mezgazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása, o a mezgazdasági vállalkozások korszer energiaellátásának kialakítása, fejlesztése, elssorban a megújuló energia használat fejlesztése mezgazdasági üzemekben, o helyi piacok, felvásárló-helyek létrehozása, meglévk fejlesztése. • földterület fejlesztés, melioráció több termel összefogásával (például: TÉSZ, BÉSZ) megvalósítandó, mvenként több gazdálkodó területét érint, a mezgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása; a támogatható beruházások kollektívek, az egyéni beruházások a „mezgazdasági üzemek beruházásai” intézkedés keretén belül támogathatók; a mezgazdasági vállalkozá43
sok gazdálkodási feltételeinek javítását, a gazdálkodás fenntarthatóságát célozza, amivel a mezgazdasági vállalkozások növekv jövedelemszintje által a vidéki térségek gazdasági életképességének javulásához járul hozzá; része lehet az intézkedésnek a mezgazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszersítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetése (faapríték használat, biogáz, bioetanol elállítás), belvíz-elvezet, csatorna és öntöz rendszerek kiépítése. c.) Falufejlesztés és falufelújítás Cél a vidéki térségekbl történ elvándorlás csökkentése és a vidéki életkörülmények javítása érdekében a vidéki települések és a környezetük javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és identitás megrzése és megújítása a település és településkörnyezet minségi és funkcionális megújításával. Az intézkedés a község közigazgatási kategóriába tartozó települések fejlesztését támogatja. Nem pályázhatók a világörökség helyszínek, kastélyok, várak és múzeumok, nemzeti parkok és egyéb természetvédelmi területek. Az intézkedés fbb céljai: • a faluképet és a közvetlen épített és természeti környezetet javító beruházások támogatása, eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartásával, újak betelepítésével, • a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, megrzése, • közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Támogatott tevékenységek: • meglév épületek felújítása és fejlesztése helyi, többfunkciós céllal: a településképet rontó, a jelenleg is közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek küls és bels felújítása, a funkció megtartásával, új funkciók betelepítésével (kivételt képeznek a kötelezen ellátandó önkormányzati funkciók, valamint lakófunkció), • leromlott állapotban lév, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek stílusjegyek megtartásával történ küls felújítása. Egységes, rendezett településkép kialakítása, • memléki (történelmi, építészeti), és egyéb kulturális értéket hordozó épületek, építmények, történelmi és régészeti emlékek felújítása, • természeti értékek táji elemek rendbetétele, védelme, tájképmegrzés (például: fasorok, kfalak, teraszok felújítása, helyi ökoszisztémák helyre-állítása, vízfolyások, folyómedrek helyreállítása, játszóterek, közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek létrehozása, felújítása). d.) Közösségi kezdeményezés programok támogatása (LEADER+) Az Európai Unióban lehetség nyílik úgynevezett közösségi kezdeményezés programok támogatására a vidékfejlesztéshez kapcsolva is, a mostani tervidszakban LEADER+ néven. A lényege abban áll, hogy egy-egy vidéki közösség, úgynevezett helyi akciócsoport kezdeményezhet az adott térséget érint programot. Például ilyen lehet egy, a térségre jellemz épületegyüttes felújítása és alkalmassá tétele közösségi hasznosításra, birtokrendezési programok megvalósítása, gazdasági szerkezetváltást segít, a helyi adottságokra alapozó gazdaságfejlesztési programok.
44
e.) Alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára A támogatás célja egyrészt a gazdálkodók segítése abban, hogy munkájukat hatékonyabban tudják végezni, vonzó vállalkozási környezet megteremtésével a vidéki vállalkozási kedv növelése, másrészt az alapszolgáltatások színvonalának emelésével a vidéki lakosság életminségének javítása. Azoknak a szolgáltatásoknak a fejlesztésére irányul, melyek fontosak a vidéki lakosság, fként a vidéki vállalkozások, így a gazdálkodók számára, de hiányoznak, vagy nem megfelelen kiépítettek. Egy településen létrehozható például olyan „szolgáltató ház”, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási lehetségekrl, hozzáférhetnek az Internethez, lefénymásoltathatják irataikat, és szakmai összejöveteleket tarthatnak. 6.1.2.4 Technikai segítségnyújtás Az AVOP elz három prioritásához kapcsolódó intézkedés a technikai segítségnyújtás, amely valamennyi intézkedés és tevékenység megvalósítása, ellenrzése, illetve késbbi módosítása során felmerül technikai segítségnyújtással összefügg igények kielégítését biztosítja. Az intézkedés célja a Program folyamatos nyomon követésének támogatása, a nyilvánosság tájékoztatása, információnyújtás, tanulmánykészítés, tanulmányutak, szemináriumok szervezése, küls szakértk bevonásának támogatása. 6.1.3. A program értékelése A 2004-2006-os idszakban az AVOP-hoz az Európai Unió 317,2 millió euró pénzügyi hozzájárulást irányzott el. Ez az összeg magában foglalja az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részébl folyósított 312,8 millió eurót és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 4,4 millió eurós hozzájárulását. A hazai program-költségvetésbl a legnagyobb arányban (57%-kal) az 1. „A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban” prioritás részesedik. A pénzügyi terv szerint a források 14%-át a 2. „Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” prioritás, 26,5%-át a 3. „A vidéki térségek fejlesztése” prioritás kötik le. A technikai segítségnyújtásra a források 2,5%-a jut. Az AVOP a forrásallokáció tanúsága szerint meghatározó mértékben a mezgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek beruházásainak támogatására, illetve az önkormányzatok mezgazdasági infrastruktúrájának kiépítésére és korszersítésére koncentrált. A túlzott forráskoncentráció az értékelk véleménye szerint azonban megnehezítheti a közösségi és nemzeti vidékfejlesztési célok elérését. A szakmailag nyilván fontosnak ítélt, de kisebb abszorpciós képességnek vélt intézkedésekre a tervezk nem mertek nagyobb forrásokat beállítani. Néhány intézkedés esetében az alacsony forráskeret ugyan indokolható: ezeket olyan beavatkozásoknak lehet tekinteni, amelyek önmagukban nem értelmezhetk, de fontosak más akciók hatásainak kibontakoztatásához, ersítéséhez. Tipikusan ilyenek szoktak lenni a más intézkedésekkel összekapcsolt képzési, tájékoztatási, koordinációs programok. Az AVOP esetében ide érthet a „Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása”. A legtöbb kis méret intézkedés azonban nem ilyen, hanem saját jogon hatást elérni kívánó, a Program „fsodrába” tartozó beavatkozás. Ilyenek a „A halászati ágazat strukturális támogatása”, „Fiatal gazdálkodók induló támogatása”, de fleg „A vidéki jövedelemszerzési lehetségek bvítése”, illetve a „Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése” intézkedések. Figyelembe véve a nagyon kis összegeket, kérdéses, hogy az AVOP ezeken a területeken képes lesz-e valamilyen észlelhet országos vagy regionális hatás kifejtésére. Az értékelk a források szkössége és túlzott szétaprózódása, a
45
fejlesztések elszigeteltsége, egymásra nem épülése miatt utóbbi kettnél nem számolnak regionális szinten észrevehet hatásokkal. A vidékfejlesztés új megközelítés beavatkozásai nem kaptak elegend figyelmet: sem a forrásallokációban, sem az ezidáig alacsony szint pályázói érdekldés felkeltésében. A 2004-2006-os idszakra a kis források beállítását nyilván a várt alacsony érdekldés magyarázza. A modern vidékfejlesztési célú tevékenységek ismertsége Magyarországon, a SAPARD program kései beindításának is köszönheten, nagyon alacsony. Ezek iránt a pályázatok iránt az érdekldés ezért egyelre csekély, vagy – tapasztalataink szerint – oda nem ill, a célokat kevéssé szolgáló pályázatokkal próbálnak támogatást nyerni. Az AVOP program keretében 2005. november 11-ig 5956 pályázat benyújtására került sor. A beadott pályázatok több mint fele, 53%-a bizonyult támogathatónak, 3156 darab. Kiesett a pályázatok 29%-a, 1729 darab (ezek zömmel a jogosulatlanság, illetve formai okok miatt elutasított pályázatok), míg elbírálás alatt 1071 darab pályázat van, ami az összes beadott dokumentáció 18%-a. Prioritásonként tekintve a benyújtott pályázatok darabszámát egyértelm az 1. prioritás erteljes túlsúlya, azon belül is a „Mezgazdasági beruházások” intézkedésé. Ez hasonlóan igaz a nyertes pályázatok darabszámára is. A benyújtott pályázatok összes támogatásigénye meghaladta a 166 milliárd forintot. Ebbl az összegbl a nyertesnek ítélt támogatások igénye több mint 85,5 milliárd forint, a kiesetteké 51 milliárd forint fölött van. Az elbírálás alatt lév pályázatok támogatásigénye közel 30 milliárd forint. A pályázók az Észak-Alföldön adtak be legtöbb pályázatot, 1360 darabot, ami az összes beadott pályázatnak a 23%-a. Dél-Alföld ugyancsak nagy aktivitást mutatott; 2005 végéig összesen 1231 pályázat érkezett be. Közép-magyarországi helyszínen azonban mindösszesen csak 291 pályázó kívánt projektet megvalósítani; Közép-Dunántúl megfelel értéke pedig 476. Az egyes régiók súlya az AVOP-on belül viszonylag arányos az adott régiók mezgazdaságban betöltött súlyával (akár a mezgazdasági üzemek darabszámát, akár az összes mezgazdasági kibocsátást vizsgáljuk) (14. ábra).
14. ábra: A benyújtott pályázatok darabszámának és az igényelt támogatás regionális megoszlása
46
6.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 6.2.1. Az NVT alapkoncepciója és stratégiája A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségekben él emberek életminségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, valamint felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A beavatkozás fókuszában az áll, hogy a vidéki társadalom és gazdaság szerepli számára megfelel életkörülményeket és mködtetési lehetségeket lehessen biztosítani. Az egymással bels koherenciában lév fejlesztési dokumentumokban (NFT, AVOP, NVT) megjelölt stratégiák és a megvalósítás tervezett tevékenységei ezt célozzák. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap (továbbiakban: EMOGA) Garanciarészlegébl finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejldését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybe vételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hatóköre az 1257/1999 EK Tanácsi rendeletben, valamint annak módosításaként jogerre emelkedett 1783/2003 EK Tanácsi rendeletben rögzített, az EMOGA Garanciarészlegébl támogatott kísér intézkedésekre terjed ki. Tartalma ezért a vidékfejlesztés integrált megközelítéséhez képest szkített. A komplex vidékfejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak, kiemelten az elzekben ismertetett Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak (AVOP) a vidéki térségek problémáit, fejlesztéseit érint intézkedéseivel összhangban történ integrált végrehajtással valósítható meg. Bár az NVT megvalósításával elérend célok, a figyelembe veend prioritások és a stratégia a 2004 – 2006-os programozási idszakra vonatkoznak, céljait tekintve az NVT ennél hosszabb idszak fejlesztési irányait is körvonalazza. Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltást a mezgazdasági földterületek használatában és birtokviszonyaiban, valamint a gazdálkodás szerkezeti felépítésében és mködési jellemziben beálló gyökeres változások kísérték. A tényezk, amelyek negatív hatással vannak a belföldi mezgazdaságra és élelmiszeriparra, összességében akadályozzák Magyarország mezgazdasági termelésre kiválóan alkalmas természeti adottságainak, elnyeinek és nemzetközileg is elismert mezgazdasági szakembergárdája képességeinek, tapasztalatainak kiaknázását. A magyar agrárgazdaság jó adottságokkal rendelkezik (kiemelked talajminség, változatos termhelyek, fejlett biológiai alapok), a vidék gazdaságában és a nemzetgazdaság szintjén is fontos szerepet tölt be (foglalkoztatottság, jövedelemszerzés, önellátás). Ugyanakkor megállapítható, hogy az agrárgazdaság pozíciója és eredménymutatói szinte minden területen romlanak (GDP és export, hozzáadott érték, termelési volumen, mszaki-technikai színvonal, jövedelmezség, foglalkoztatás), miközben a természeti adottságok egy jelents része kiaknázatlan marad. A birtokstruktúra kétpólusú, kiegyensúlyozatlan. A vállalkozások számát tekintve a kisméret vállalkozások jelents többségben vannak, a földhasználatban a nagyméret üzemek túlsúlya jellemz. A birtokok túlnyomó része nagyon kicsi, míg a föld közel felét a nagy gazdaságok használják. Elssorban az egyéni gazdaságokra jellemz a mszaki-technikai megújulás elmaradása. Az elszigetelt termelésbl és értékesítésbl adódóan ezek a kis méret egyéni gazdaságok fokozottan érzékenyek a piaci hatásokra és az értékesítési és jövedelmezségi problémákra.
47
A vidéki térségekben több hátrányos hatás halmozottan jelentkezik (alacsony népsrség, öreged és fogyó népesség, alacsony gazdasági aktivitás, alacsony és romló jövedelem-színvonal, a szolgáltatások és az infrastruktúra hiánya). Az agrárgazdaság szerepe ezekben a térségekben kiemelkeden fontos, elssorban a kistelepüléseken, ahol közel 800.000 ember él, és ahol a mezgazdaság gyakran az egyedüli jövedelemszerzési lehetség. Ezért az agrárgazdaság nemzeti szinten romló pozíciói különösen súlyosan érintik a vidéki térségeket (romló jövedelmezség és foglalkoztatottság, csökken gazdasági aktivitás és elvándorlás). Természeti értékek tekintetében az ország adottságai kiemelkeden jók, az országos védettség területek aránya nemzetközi összehasonlításban magas. Ugyanakkor az emberi beavatkozások miatti környezeti kockázatok nnek. A talajok termékenysége függvényében Magyarország területének jelents része alkalmas többféle mezgazdasági vagy erdészeti felhasználásra. Az intenzív, gyakran az agrár-ökológiai viszonyokra való tekintet nélkül folytatott mvelés, a helytelen tájhasználat, az alapvet talajvédelmi beavatkozások ismeretlensége, az okszer és környezetkímél tápanyag-gazdálkodás hiánya következtében a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapota romlik, jelents területeket veszélyeztet az erózió (2,3 millió ha), a defláció (1,4 millió ha) és a másodlagos szikesedés (mintegy 400.000 ha). A talajsavanyodás szintén felgyorsult. A természet, a környezet védelmét és a gazdálkodók érdekeit egyaránt szolgáló gazdálkodási módszereket az érintettek jelents része nem ismeri, a módszerek megismerése és alkalmazásuk terjedése lassú. Fként a termelés intenzitásának és koncentrációjának csökkenése, illetve a környezetre nézve káros input anyagok (vegyszerek) használatának csökkenése miatt a mezgazdaság környezeti terhelése nem jelents, ami az élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés szempontjából is hatalmas elnyt jelent. Ugyanakkor bizonyos sikeresebb gazdaságok bizonyos területeken továbbra is túlterhelik a természeti erforrásokat és nem alkalmazzák a környezettudatos gazdálkodás módszereit, és ezekben a helyzetekben a kapcsolódó környezeti problémák továbbra is jelen vannak (a biodiverzitásnak a növényvéd szerek és mtrágyák intenzív használatából ered csökkenése, diffúz és pontszer talaj- és vízszennyezés). Ezen túlmenen az utóbbi évtizedek mezgazdasági folyamatainak a tájra nézve hátrányos hatásai (különösen az értékes gyepek szántóvá alakítása a kárpótlással érintett területeken) továbbra is orvoslásra várnak. A társadalmi és gazdasági átalakulás igen jelents hatással volt a kedveztlen adottságú vidéki területekre; a térségek közötti különbségek a vidék rovására nttek. Ennek következtében egyes jelents természeti érték, de gazdasági szempontból kevésbé elnyös vidéki területeken alulhasznosítás alakult ki, a mezgazdasággal foglalkozó népesség jövedelmi hátránya ntt, az önellátás szintje romló tendenciát mutat, a hátrányos helyzet, gazdaságilag passzív szociális rétegek aránya jelentsen megntt, és a legrosszabb helyzetben lév területeken megntt az elvándorlás is. Az agrárgazdaság problémái közül a fentiek mellett elssorban az alacsony hatékonyságot kell kiemelni, mint összetett, több tényez hiányosságaira is utaló mutatót. Magyarország mezgazdasági termelésének hatékonysági mutatója az EU-15 átlagának a 33,4%-a. Az ebbl a ténybl következ beruházási típusú (technika, technológia, stb.) és humánerforrás fejlesztési teendket az NFT – AVOP foglalja magában, míg az NVT az optimális területhasználat felé való elmozdulással (agrárkörnyezet, kedveztlen adottságú térségek, erdsítés) kívánja elsegíteni a hatékonyság javítását. Az alacsony hatékonyságot magyarázó tényezk között meg kell említeni a pénzügy politikát és az alacsony tkeellátottságot is. Az átmenet idszakában lév nemzetgazdaságokban gyakori példa az a pénzügypolitikai nyomás, amely az export jövedelmek ösz-
48
tönzése érdekében a fként bels ellátásra dolgozó ágazatokat, amilyen a mezgazdaság is, leértékeli. A mezgazdasági termékek árban kifejezett értékének a csökkenése világszerte ismert jelenség, csakhogy a tagjelölt országokban, így Magyarországon is, az input anyagok árának és a mezgazdasági termékek árának aránya sokkal kedveztlenebbül alakult a termelk rovására, mint az EU átlagban. Az EU-ban a viszonylag stabil élelmiszerárakból származó jövedelem/profit részben a termelkhöz kerül, mégpedig a szövetkezetek révén a feldolgozóiparban is meglév tulajdonosi részesedésen keresztül. Ugyanez a pénzvisszaáramlás Magyarországon hiányzik (miközben itt is jelentkeznek az árveszteségek a bels piacon), mert a szövetkezeti szektor még nagyon gyönge lábakon áll, és a termékpályák szétdaraboltak. Az alacsony jövedelmezség miatt a gazdálkodásba visszaforgatható jövedelemhányad alacsony, ezért a technológiai fejlesztés és más üzemi beruházások szintje nagyon alacsony a mezgazdaságban. A jövedelemhiány, illetve az ágazatokból való jövedelem-kivonás hosszútávon aláássa a szerkezetváltás lehetségét. Ezt a folyamatot ersíti az a tény, hogy az alacsony vagy esetenként akár negatív jövedelmezség miatt a pénzügyi intézmények magas kockázatúnak minsítik a mezgazdaságba történ befektetéseket. A hozzáférhet hitelkonstrukciók ezért jóval kedveztlenebb feltételek mellett mködnek, mint az EU országaiban. Stabil és ers gazdaság hiányában az állami támogatások szintje kevesebb, mint a fele az EU-beli támogatási szintnek. Fenti kihívások és nehézségek közül az NVT a jövedelmezség javulását célozhatja meg a saját eszközeivel, elssorban a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok és a termeli csoportok létrehozásával. 6.2.2. Az NVT céljai és prioritásai A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv nem tudja az elzekben feltárt valamennyi problémát azonnal megoldani, de néhány alapvet probléma tekintetében segítheti a megoldást. A stratégia az állapotfelmérésen, az ahhoz kapcsolódó SWOT elemzésen és az agrárgazdaság fejlesztésérl szóló, a mezgazdasági fejlesztés és a vidékfejlesztés f területeit körvonalazó 1997. évi CXIV. törvényben meghatározott feladatokon alapul, és összhangban van az 1783/2003 EK sz. Tanácsi rendelettel módosított 1257/1999 EK Tanácsi rendelet II. címében meghatározott vidékfejlesztési intézkedésekkel. Az elcsatlakozási alapok, nemzeti támogatási formák és programok korábbi tapasztalatai és eredményei szintén fontos alapot jelentenek az NVT számára. A stratégia összhangban van az NFTben és az abban található, vidékfejlesztéssel foglalkozó Operatív Programokban, elssorban az AVOP-ban meghatározott vidékfejlesztési prioritásokkal és célkitzésekkel is. Az egységes célkitzéseknek megfelelen, de a célkitzések megvalósítását célzó intézkedések jellege szerint a mezgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseket két programdokumentum határozza meg (az NVT és az AVOP). Az AVOP és az NVT megvalósításával elérend mezgazdasági és vidékfejlesztési célkitzések: • a mezgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, • a mezgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, • a vidéki területek szerkezetváltásának elsegítése. A többcélú, környezeti szempontból fenntartható mezgazdasági termelés: a környezetbarát, környezetkímél termelési eljárások elterjedésének ösztönzése, a termelés fenntartása a termelés kiterjedt átalakításával a kedveztlen adottságú területeken. Ezekhez csatlakoznak az AVOP keretében megvalósítandó beruházások, amelyeket csak akkor lehet kivitelezni, ha a környezeti, élelmiszer-biztonsági, higiénés és állatjóléti felté-
49
telek megfelelnek az EU elírásainak, és a környezeti terhelést csökkent, a környezetvédelmet jobban szolgáló beruházások (pl. trágyagazdálkodás, hulladékok és melléktermékek jobb kezelése és felhasználása) elnyt élveznek. A célkitzés megvalósítása során a gazdaságilag kedveztlenebb adottságú területeken a területek erdsítése szintén elsbbséget fog élvezni. Az eredmények a környezet állapotának fenntartásában, javulásában, az állatjóléti helyzet javulásában fognak megmutatkozni. A felszabaduló munkaer jelents részét foglalkoztathatja a diverzifikált termelés illetve a vidéki területek környezetvédelmi szolgáltatásai; a keletkez társadalmi feszültséget csökkentheti a félig önellátó gazdálkodók helyzetének átképzéssel, termeli csoportok létrehozásával történ megersítése gazdasági szolgáltatások segítségével, illetve a korai nyugdíjazás. Versenyképes mezgazdasági termelésre kevéssé alkalmas területeken az új erdk telepítése hozzájárul a vidéki területek környezeti állapotának javításához: csökkentheti az árvíz- és belvízveszélyt, illetve az aszály okozta károkat; ugyanakkor alapot teremthet az erdészeti jelleg vidéki tevékenységnek, mint például az erdei és a falusi turizmus, a biomassza termelés, a vadászat és a szabadids tevékenységek. Az NVT általános célja a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megrzése a vidéki térségekben valamint a mezgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elsegítése. Specifikus céljai az alábbiak: • a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetségek bvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelel vidéki mezgazdasági lehetségek kialakítása, • a termhelyi adottságoknak megfelel termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, • a környezet állapotának javítása, a mezgazdasági eredet környezeti terhelés csökkentése, • a termelk piaci pozícióinak javítása, • a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, • az erdsültség növelése, ezáltal az erdk ökológiai állapotának javítása és az erdk gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének ersítése. Az NVT kidolgozása és megvalósítása során a következ prioritások érvényesítésére volt szükség: • a környezet minségének megrzése és javítása, • a termelési szerkezet termhelyi adottságokhoz és piaci viszonyokhoz jobban illeszked átalakításának támogatása, • a termelk gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak ersítése, • kiegészít jövedelem és foglalkoztatási lehetségek biztosítása a mezgazdasági tevékenységek fenntartásával és folytatásával a gyengébb termhelyi adottságú területeken gazdálkodók számára. Az els prioritásnak nagy jelentsége van a magyar mezgazdaság és a vidéki területek jövbeli lehetségeit tekintve. Ez a prioritás a Magyarországon fellelhet relatív tiszta talajok és tiszta környezet jelentette ersségek kihasználására épít. Ez lehet az alapja a termelési szerkezet megváltoztatásának a piacképesebb „egészséges élelmiszer” elállításának, valamint az „egészséges környezet” támogatásának a vidéki turizmus és színvonalasabb életkörülmények megteremtésének. Mint elfeltétel, a környezetvédelem, a környezetileg megfelel termelési mód és a minségi, élelmiszerbiztonsági és egészség-
50
ügyi elírások széleskör alkalmazása kapcsolódik a versenyképes és fenntartható mezgazdaság kialakításához. A környezet minségének megóvását és javítását tartalmazó célok elssorban az „agrár-környezetgazdálkodás” és az „EU állategészségügyi el írásainak való megfelelés” c. intézkedés megvalósításával érhet el. A második prioritás érvényre juttatása fontos a hagyományosan intenzív, esetenként alacsony jövedelemtermel képesség és alacsony munkaintenzitású gazdálkodási szerkezet gazdaságilag és környezetileg fenntarthatóbb termelésre való átállás érdekében. A „mez gazdasági területek erd sítése” c. intézkedés szolgálja elsdlegesen ennek a prioritásnak a megvalósulását. Ugyanakkor az NVT más prioritásához tartozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramok, a KAT támogatása és az „EU követelményeinek való megfelelés” intézkedés is hatékony eszközök ennek megvalósításához. A harmadik prioritás esetében, a magyar gazdaságok gazdasági életképességének javulását közvetlenebbül és hatékonyabban szolgálja az AVOP-ból biztosított beruházási támogatás. Minden olyan intézkedés, amely támogatást biztosít a gazdálkodóknak, hozzá kell, hogy járuljon azok pénzügyi kondícióinak javításához. A termel i csoportok létrehozását és mködtetését támogató intézkedésnek jelentsen javítania kell a termeli csoportok tagjainak piaci pozícióját az egységes minség, piaci mennyiség termékek elállításának támogatása által. Mindamellett a tapasztalatok alapján a szövetkezési hajlandóság meglehetsen alacsony a gazdálkodók körében, és ez várhatóan csak fokozatosan fog javulni. Hosszútávon a féligönellátó és a korai nyugdíjazást választó gazdálkodókat támogató intézkedés is hozzájárul azon gazdálkodók gazdasági életképességének javításához, akik hajlandóak és képesek gazdálkodásuk fejlesztésére. A vidéki területek és fként a gazdálkodók legnagyobb szükséglete az alacsony jövedelmekkel és a szkül foglalkoztatási lehetségekkel függ össze. Súlyosabb a helyzet azokon a területeken, ahol a termelési adottságok gyengébbek, vagy ahol a termelési szerkezet a hagyományos mezgazdasági tömegtermékeken alapul. A negyedik prioritás érvényre juttatása a fenti problémák enyhítését célozza. Az EU kísér intézkedésekre vonatkozó jogszabályaiban meghatározott jellemzk alapján az NVT nem közvetlenül az alacsony jövedelemszinttel és a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák megoldását szolgálja. Ezen célok megvalósulására jellemzen közvetlenül az AVOP intézkedései hatnak. Mindamellett az NVT számos intézkedésének jelents pozitív hatással kell, hogy legyenek ezekre a problémákra. A kedveztlen termhelyi adottságokon gazdálkodók számára kiegészít jövedelemhez juttatás f eszköze a KAT intézkedés, amely által részben biztosított az ezeken a területeken történ gazdálkodás fenntartása. Ezen felül a „mezgazdasági területek erdsítése” intézkedés biztosít támogatást kiegészít földhasználati lehetségek bevezetésére fként azokon a területeken, amelyek kevésbé alkalmasak intenzív mezgazdasági termel tevékenység folytatására. A jobb minség, magasabb hozzáadott érték termékek elállítása és a magasabb élmunka-igény termelés támogatásának biztosítása, pl. az agrárkörnyezeti célprogramokon keresztül úgyszintén hozzájárul a prioritás megvalósulásához. Az agrár-környezeti intézkedés nagy jelentséggel bír mind a gazdasági és környezeti célok elérésében, mind a program által kijelölt prioritások megvalósításában. Az intézkedés várható hatásait tekintve megállapítható, hogy jelents pozitív környezeti hatásai (vízés szélerózió, talajvédelem és termékenység, biodiverzitás stb.) hosszabb távon jelentkeznek. Az intézkedés ezzel nagyban hozzájárul a vidék társadalmának, forrásainak fenntartható fejlesztéséhez, a helyi és globális környezet védelméhez. Ehhez járul még, hogy az intézkedés pozitív hatással lesz a gazdálkodók jövedelmi viszonyaira azáltal, hogy növekszik a termékek minsége és lehetséget ad a gazdálkodók piaci pozíciójának javítására is. Rövidtávon az intézkedés, természeténél fogva, negatív hatással lehet a termelési hatékonyságra.
51
Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés el segítése intézkedés (az NVT költségvetésének 22%-a) ún. „megelz” jelleg. A támogatott tevékenységek nem közvetlenül járulnak hozzá gazdasági problémák megoldásához. Mindamellett az intézkedés céljainak megvalósulását segít jelents támogatás nélkül nagy számú állattartó telep kényszerülne bezárásra, jelents foglalkoztatási problémákat okozva a vidéki térségekben. Ez a tény, valamint a SWOT elemzés (az EU szabványoknak megfelelés érdekében kivitelezend beruházásokhoz szükséges tke hiánya) igazolja az intézkedéshez rendelt aránylag magas pénzügyi (22%) arányt az NVT költségvetésén belül. Ezen felül a magasabb minség és drágább termékek befogadására irányuló piaci hajlandóság és készség miatt a gazdaságok bevételei is növekedhetnek. A kedvez tlen adottságú területek támogatása intézkedés pénzügyi allokációját (az NVT költségvetésnek 11%-a) a jogosult célterületek nagysága alapján határozták meg. Ez az intézkedés pozitív hatással lesz a környezetre, különös tekintettel a vidék fenntartására és a táj kezelésére, mindkettvel hozzájárulva a vidéki társadalom fenntartható fejldéséhez. Az intézkedés gazdasági hatásait tekintve elmondható, hogy a kedveztlen adottságú területeken tevékenyked gazdálkodók támogatása egy bizonyos mértékig ösztönzi ket gazdaságuk átalakítására a piacorientáltabb termelés érdekében, és ezzel javítja piaci pozíciójukat. Ezt a hatást ersíti, hogy a félig-önellátó gazdálkodók támogatása intézkedés és az AVOP beruházási intézkedése kiválasztási folyamatában prioritást kapnak a kedveztlen adottságú területeken tevékenyked gazdálkodók. A mez gazdasági területek erd sítése intézkedésre elirányzott forrás nagyságát (a források 11%-a) a Nemzeti Erd Program, valamint a korábbi tapasztalatok és gyakorlat alapján határozták meg. Az intézkedéshez köthet valamennyi hatás hosszú távú. A várható gazdasági hatás jobbára az alternatív jövedelemforrások fejlesztésén keresztül jelentkezik. A környezeti hatások jelentsek lehetnek a víz- és szélerózió megelzéséhez, a környezetminség növeléséhez, a táj, az él szervezetek, valamint a biodiverzitás védelméhez való hozzájárulás által. A korai nyugdíj intézkedés aránylag alacsony pénzügyi súlyának (az NVT költségvetésének 3%-a) oka az intézkedés kési (2006) bevezetése az idigényes jogszabályi változtatásoknak köszönheten, amelyek szükségesek az intézkedés megvalósításához és a potenciális kedvezményezettek lehatárolásának további tisztázásához. A program végrehajtásának befejezéséig nem realizálódnak hatások. Az intézkedés hosszútávú pozitív hatással lesz a mezgazdasági foglalkoztatás körülményeinek minségére, a mezgazdasági népesség korstruktúrájára, valamint a gazdaságok versenyképességére. A termel i csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása intézkedés pénzügyi allokációja (az NVT költségvetésének 5%-a) a nemzeti agrártámogatási rendszer tapasztalatai alapján került meghatározásra. 225 termeli csoport nyert elzetes elismerést 2004-ig a 85/2002 (IX. 18.) FVM Rendeletnek megfelelen. Mivel az eladásból származó árbevétel éves minimuma, mint elismerési feltétel, jelentsen növekedni fog, a pályázók száma várhatóan kevesebb lesz, mint az elzetes elismeréseké, és elreláthatóan évrl évre további csökkenést fog mutatni. Az intézkedés rövidtávon hat a gazdálkodó egységek szervezdéseinek strukturális változására és a termelés piacorientáltabbá tételére. A szervezdés, valamint a termeleszközök közös használata által a gazdaságok hatékonysága is n. A félig-önellátó gazdaságok támogatása intézkedés pénzügyi súlya (az NVT költségvetésének 3%-a) a kedvezményezettek várható számán alapszik, amelyet az AVOPpal összhangban lév jogosultsági feltételek (pl. gazdasági életképesség) alapján lehet megbecsülni. A várható hatások tekintetében rövidtávon az intézkedés azoknak a gazdálkodóknak nyújt segítséget, akik fennmaradási nehézségekkel küzdenek. A támogatási összeg (1000 Euro) növelni fogja a gazdálkodó jövedelmét, anélkül, hogy alternatív jövedelemforrásokat teremtene.
52
6.2.3. Az NVT átfogó stratégiája A jelenlegi, alapveten megváltozott gazdasági környezetben a hazai mezgazdasági politikának két célkitzése van. Egyrészt a versenyelnyök kihasználásának segítségével a mezgazdasági termelés hatékonyságának növelése, elnyösebb, biztonságosabb piaci helyzet és jobb jövedelmi pozíció biztosítása a termelk számára. Másrészt olyan mezgazdasági politika folytatása, amely a versenyképes gazdasági fejldésre kevésbé alkalmas területeken a fenntarthatóságot és a többfunkciós mködést tzi ki célul. A két célkitzés kiegyensúlyozott megvalósítása alapvet nemzeti érdek, ugyanakkor az EU célkitzéseivel is összhangban van. Az AVOP-ban és az NVT-ben a célkitzések megvalósítása érdekében bevezetésre kerül intézkedések hozzájárulnak a fenntartható fejldés megvalósításához, illetve olyan európai mezgazdasági modell megvalósításához, amely csökkenti a regionális eltérések hátrányos gazdasági, környezeti, társadalmi és közjóléti következményeit. A mezgazdaság fejlesztésére és a vidékfejlesztésre összpontosító stratégia kidolgozása során törekedni kell az összhangra a nemzetgazdaság fejlesztési tervével, a mezgazdasági és vidékfejlesztési koncepcióval, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programmal, az EU vonatkozó irányelveivel és támogatási gyakorlatával, valamint a mezgazdasági és vidékfejlesztési célú elcsatlakozási intézmények és nemzeti támogatási programok tapasztalataival. A stratégia alapját az egyéni és csoportos vállalkozások elismerésen alapuló megersítése és a különféle természeti erforrások és a rájuk épül jövedelemszerzési módok terén meglév lehetségek fenntartható kiaknázása adja. Ennek következtében alapvet fontosságú, hogy a teljes vidéki társadalom támogatást, orientációt és képzést kapjon a következ területeken: • az EU csatlakozásból ered új kihívások és lehetségek felismerése/kiaknázása, • az EU követelmények és szabványok átvétele, kielégítése. Az utóbbi évtized társadalmi és gazdasági változásai folytán különösen hátrányos helyzetbe került vidéki területek fejlesztése, a vidék gazdaságának új növekedési pályára állítása és a vidéki lakosság átszervezése a társadalom alapvet érdeke. A vidéki lakosság életkörülményeinek, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása, az elnéptelenedéshez, a vidéki lakosság egyre romló korösszetételéhez vezet folyamatok megállítása a vidék társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti megújulásának nélkülözhetetlen feltétele. A támogatott fejlesztésekre nézve alapvet feltétel, hogy a környezet terhelését ne növeljék. Az integrált megközelítés mind környezeti, mind gazdasági és társadalmi értelemben is megköveteli a fenntarthatóságot. A koherencia elvének megfelelen a stratégia az AVOP-ban szerepl, az EMOGA Garancia Alapjából finanszírozott intézkedések hatását is tekintetbe veszi. Az NVT intézkedései kiegészítik és ersítik az AVOP ezen strukturális intézkedéseit. A kofinanszírozás elvének megfelelen a stratégia az AVOP-ban szerepl támogatásokat és az egyszeri területi kifizetéseket, valamint a nemzeti „kiegészít” támogatásokat is figyelembe veszi. Ezen felül a stratégia a hátrányos helyzet csoportokkal kapcsolatos néhány szociális szempontot is érvényre juttatja. A vidéki területeken a romák, a fiatalok és a fogyatékosok helyzete hátrányosabb. Az NVT megvalósítása során ezeket a csoportokat a többi pályázó rendelkezésére álló lehetségeken túl különleges ismeretterjeszt és információs csatornákkal is támogatjuk, amelyek kialakításába képviseliket és szervezeteiket is bevonjuk. Ezzel az NVT a férfiak és nk és a különféle társadalmi csoportok közötti egyenltlenségek felszámolását is ösztönzi, különös tekintettel a 1257/1999 EK Tanácsi rendelet 2. cikkelyének utolsó rendelkezésében elírtakra.
53
A helyzetfeltárásból levezethet, hogy a mezgazdaságnak a vad- és erdgazdálkodással, halászattal együtt az 1990-es évtizedben bekövetkezett folyamatos visszaesés ellenére is jelents a nemzetgazdasági szerepe, valamint a foglalkoztatásban és a vidék fenntartásában betöltött funkciói révén stratégiai jelentség nemzetgazdasági ág maradt. Az elmúlt évtized visszaesést és átstrukturálódást egyaránt jelz adatai, valamint az Európai Unió tagállamaiban megfigyelhet trend alapján azonban várható, hogy a hagyományos, intenzív mezgazdaság szerepe a közvetlen foglalkoztatásban és a vidéki jövedelemtermelésben tovább csökken. Ez felértékeli azokat a szerkezetátalakításban érvényesíthet stratégiai irányokat, amelyek az ágazatot a mennyiségi növekedés fell a minség, egyben a fenntartható termelés, azaz a környezettudatos gazdálkodás és a többcélúság irányába terelik. Ez a stratégiai váltás csökkenti az intenzív mezgazdaság által a talaj minségére, a vízre, a biodiverzitásra és a tájra rótt, a helyzetelemzésben részletesen ismertetett környezeti terhelést is. Ezt az általános célt különösképpen a „Kedveztlen adottságú területek támogatása” intézkedés célkitzéseinek megvalósításával, azaz a természetes erforrások fenntartható hasznosításán alapuló mezgazdasági gyakorlat ösztönzésével, a környezeti és természetes adottságok megóvásával, a vidéki tájak értékeinek megrzésével és a minségi termékek elállításának ösztönzésével valósítjuk meg. Így a vidéki társadalomban a termelés koncentrációja és az alkalmazott munkaer csökkenése okozta feszültségek is enyhíthetek. Továbbá az NVT általános céljaival összhangban a Nemzeti Erdprogram stratégiai elemeit elssorban a „Mezgazdasági területek erdsítése” intézkedésen keresztül támogatjuk. Ahogy az erdsültségi arány n, úgy n az erdk jelentsége a globális szénegyensúly és a klímaváltozás mérséklése, a biodiverzitás növelése, az ökoszisztémák védelme, a talaj és a leveg minségének szempontjából, míg az erdk szabadids és pihenési funkciója is nagyobb hangsúlyt kap, és az erdk által termelt környezetbarát alapanyagok mennyisége is n. Az NVT intézkedései hozzájárulhatnak az átalakulás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti nehézségek megoldásához, a Közös Agrárpolitika átvételéhez és a magyar mezgazdaság és a vidék helyzetének javításához is. A vidéki területek fenntartható fejldését az NVT csak az NFT-ben megfogalmazott egységes stratégiához illeszked, komplex, jól összehangolt eszköz-rendszer keretei közt képes ösztönözni. A vidéki térségek horizontális, infrastrukturális, szociális és környezetvédelmi fejlesztését a megfelel Operatív Programok (Környezet és Infrastruktúra Operatív Program, Vidékfejlesztési Operatív Program, Emberi Erforrás Operatív Program), míg a jellemzen az agrárgazdasághoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat az AVOP keretei között kell kezelni. A gyengeségek (talajminség-romlás, árvíz- és belvízveszély, aszálykárok, vízszenynyezés, az állattartás trágyagazdálkodási problémái, a táj leromló állapota), az enyhítésükre alkalmas lehetségek (erdsítés, környezetkímél gazdálkodási módszerek, integrált gazdálkodás, tájrehabilitáció), valamint az EU támogatási politikája (annak erforrásaival) jelents mértékben lefedik egymást. A legjelentsebb intézkedések hatása a környezet állapotának javulásán és a mezgazdaság piaci hatékonyságának növelésén keresztül is jelentkezik. A viszonylag kisebb pénzügyi súllyal rendelkez intézkedések bevezetése azonban szintén szükségszer, mivel ezek célcsoportjai azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek a mezgazdasággal foglalkozó lakosság nagy részét adják, és amelyek a támogatásoktól elssorban a jövedelemszerzési problémáikra várnak megoldást (15. ábra).
54
15. ábra Az NVT céljai, prioritásai és intézkedési közötti logikai kapcsolatok 6.2.4. Támogatott intézkedései Az NVT tehát egységes keretbe foglalja az EMOGA15 Garancia Részlegébl 80%-os mértékben EU-társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtását. Intézkedései els sorban a gazdálkodás folyó támogatását biztosítják, és részben a környezeti kihívásokra adnak választ (agrár-környezetgazdálkodási rendszerek, kedveztlen adottságú térségek támogatása, EU-követelményeknek való megfelelés elsegítése, mezgazdasági területek erdsítése), illetve segítenek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében (termeli csoportok létrehozásának támogatása, félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás). Az NVT támogatott intézkedései az alábbiak: 1. agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatása, 2. kedveztlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá es területek támogatása, 3. az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elsegítése, 4. mezgazdasági területek erdsítése, 5. korai nyugdíjazás; 6. szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; 7. termeli csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása; 8. technikai segítségnyújtás. Az NVT célkitzései megvalósításának eszközeit adó intézkedések tartalma az alábbi: • Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosít a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szabályainak megfelel gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböz célprogramok speciális feltételeit kielégít gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepterületekre, az ültetvényekre, a vizes élhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. 15
EMOGA: Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap
55
• Kedveztlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedveztlen adottságúnak minsített területen. Ezeken a területeken a nem megmvelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elírásainak megfelel mezgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. • Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elsegítése: Az intézkedés az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárul a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához. Másfell az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elsegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó elírásai érvényesülhessenek. • Mezgazdasági területek erdsítése: Az intézkedés hozzájárul az ország erdsültségének növeléséhez, valamint az erdk minségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: o a mezgazdasági földterület erdsítésének telepítési költségei, o az újonnan telepített erdk ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei, o jövedelempótló támogatás az erdtelepítés miatt kies jövedelem kompenzálására. • Korai nyugdíj: Az intézkedés azoknak az idsebb (55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) gazdálkodóknak, akik felhagynak az árutermeléssel, és vagy egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják a legalább 3 hektár nagyságú földjüket. • Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészít támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elssorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelents részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. A támogatás öt évig adható, évente kerül kifizetésre, gazdaságonként és évente maximum 1000 € mértékben. A pályázóknak üzleti tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, amelyben bemutatják a vállalkozás jövbeni gazdasági életképességét. • Termeli csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása: Az intézkedés a különböz mezgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja (kivéve zöldség, gyümölcs és dohány ágazat), termeli csoportot létrehozásában és mködtetésében. A támogatás kifizetése a termeli csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják. • Technikai segítségnyújtás: Ez az intézkedés az NVT eredményes végrehajtását segíti azáltal, hogy biztosítja a program elkészítéséhez, végrehajtásához, a monitoringjához és az értékeléséhez, illetve a szükséges módosításokhoz megkívánt technikai segítséget. A 8. táblázat az NVT forrásainak jogcímek szerinti tervezett megoszlását foglalja össze a 2004-2006-os idszakra. A források közel 80%-a az els négy intézkedési terület finanszírozását szolgálja. Ezek közül is kiemelkedik az 1. intézkedési terület, az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek föld alapú támogatásának forráskerete, amely az NAKP kibvített folytatását biztosítja.
56
8. táblázat Az NVT forrásainak támogatott intézkedések szerinti megoszlása (2004-2006) (millió euró) (80/20%-os EU/nemzeti társfinanszírozás) Támogatott intézkedés Arány 2004 2005 2006 Összesen (FVM rendelet elnevezése) EU nemzeti összes EU nemzeti összes EU nemzeti összes EU nemzeti összes % 1. Agrár-környezetgazdálkodás 66,7 16,7 83,4 80,0 20,0 100,0 99,1 24,8 123,9 245,8 61,5 307,3 40,8 2. Kedvez tlen adottságú és környezetvédelmi 19,8 4,9 24,7 22,1 5,5 27,6 23,3 5,8 29,1 65,1 16,3 81,4 10,8 korlátozások alá es területek támogatása 3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai 57,2 14,3 71,5 54,8 13,7 68,5 23,7 5,9 29,6 135,7 33,9 169,6 22,5 követelményeinek való megfelelés el segítése 4. Mez gazdasági területek erd sítése 16,1 4,0 20,1 19,4 4,8 24,2 28,3 7,1 35,4 63,8 15,9 79,7 10,6 5. Korai nyugdíjazás - 15,5 3,9 19,4 15,5 3,9 19,4 2,6 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok 3,4 0,8 4,2 5,7 1,4 7,1 10,1 2,5 12,6 19,2 4,8 24,0 3,2 támogatása 7. Termel i csoportok létrehozásának és m ködtetésének 6,1 1,5 7,6 9,9 2,5 12,4 11,2 2,8 14,0 27,2 6,8 34,0 4,5 támogatása 8. Technikai segítségnyújtás 12,0 3,0 15,0 10,0 2,5 12,5 8,0 2,0 10,0 30,0 7,5 37,5 5,0 Összesen 181,3 45,2 226,5 201,9 50,5 252,4 219,2 54,8 274,0 602,3 150,6 752,9 100,0 A támogatási rendeletetek, közlemények és gazdatájékoztatók a www.mvh.gov.hu és a www.nakp.hu weboldalon a „Kiadványok, publikációk” címszó alatt megtalálhatók.
57
6.2.5. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvet intézkedési területe Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedési területe célprogramok formájában olyan támogatható gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg, amelyekhez a gazdák területükkel, gazdaságukkal önkéntes módon csatlakozhatnak, ha: • legalább 0,3-1 ha saját tulajdonú mezgazdasági területük, vagy erre vonatkozó – legalább 5 éves – tartós földbérleti szerzdésük van, • betartják a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” elírásait, és vezetik a kötelez nyilvántartásokat (gazdálkodási naplót), • elfogadják az adott gazdálkodási rendszer technológiai és egyéb elírásait, követelményeit, • azokat saját gazdálkodásukba beépítik, és annak betartását a szerzdés idtartamára vállalják, a teljesítés ellenrzését pedig elfogadják, • a vállalt gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó képzési programban a szerzdés idtartama alatt évente 1 alkalommal részt vesznek. Az EU és a Magyar Állam ennek fejében a szerzdés idtartamára vállalja, hogy ezért a gazdát minden hektár bevitt mezgazdasági terület után a választott rendszertl függ normatív, hektáronkénti és az infláció mértékével valorizált (értékálló) évenkénti kifizetésben részesíti. A programban való részvétel: • gazdaönrészt nem igényel, • a kifizetés 80%-át az EU, 20%-át a nemzeti költségvetés biztosítja, • nem kell az egész gazdaságot egyszerre bevinni, st a különböz gazdaságrészek – az ökológiai gazdálkodás kivételével – különböz gazdálkodási rendszerekhez is csatlakoztathatók, • nem komplikált pályázat benyújtásával, hanem gyakorlatilag speciális regisztrációs folyamattal indul, amelyben a gazda megadja: o saját maga és gazdasága alapadatait, o azon területei adatait, amelyeket be kíván vinni az adott gazdálkodási rendszerbe, o az e területek tulajdoni vagy bérleti viszonyait igazoló dokumentumokat, o kinyilvánítja, hogy az adott rendszer szabályait, elírásait magára nézve kötelez érvénnyel elfogadja, és vállalja, hogy a képzési programban részt vesz, • a képzési programban való részvétel költségeit a program fedezi, tehát a gazdának külön költséget az nem jelent. Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszereinek meghirdetése és a kérelmezés a tervek szerint mindig tavasszal, a támogatási határozatok kiadása mindig sszel, és a kifizetések a naptári év vége eltt történnek. A támogatási év szeptember 1jétl augusztus 31-éig terjed. A programban résztvev gazdák a támogatás idtartamáig minden év elején, egyszer kifizetési kérelem alapján egy összegben megkapják az adott évre vonatkozó hektáronkénti kifizetést. A jelenleg mköd rendszereket a 16. ábra foglalja össze. Minden mvelési ágban és az állattenyésztésben is többféle rendszer pályázható. Az ábrán felfelé egyre szigorúbb – és ezzel arányosan nagyobb hektáronkénti kifizetés – rendszerek találhatók. Aki ezek közül valamelyik rendszerhez csatlakozik, a bevitt területein kiegészít agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedéseket is vállalhat, amelyekért külön kifizetés illeti meg. A f programcsoportok hektáronkénti kifizetéseit a 9. táblázat szemlélteti.
58
16. ábra Az NVT-ben pályázható agrár-környezetgazdálkodási rendszerek (2004-2006)
59
9. táblázat Az NVT f agrár-környezetgazdálkodási programcsoportjainak évenkénti kifizetései (2004-2006) Kifizetés* €/ha Ft/ha
Célprogramok A. Szántóterületek A.1. Szántó alapprogram A.2. Tanyás gazdálkodás A.3. Méhlegel program A.4. Integrált szántóföldi gazdálkodás
a) szántóföldi növények b) zöldségfélék a) szántóföldi növények b) zöldségfélék
a) szántóföldi növények b) zöldségfélék A.5. Ökológiai gazdálkodás a) szántóföldi növények-átállási b) szántóföldi növények-átállt c) zöldségfélék-átállási d) zöldségfélék-átállt A.6. Hosszútávú terület-pihentetés a) 1. évben b) 2. évt l A.7. Ritka növényfajták termesztése a) szántóföldi növények b) zöldségfélék A.8. Érzékeny Természeti Területek szántóföldi programjai B. Gyepterületek B.1. Gyepgazdálkodási alapprogram a) gyepes él helyek fenntartása b) szántóföldi területek gyepesítése B.2. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram B.3. Érzékeny Természeti Területek a) gyepes él helyek fenntartása b) szántóföldi területek gyepesítése C. Ültetvények C.1. Integrált gyümölcs- és sz l termesztési célprogram C.2. Ökológiai gyümölcs- és sz l tera) átállás alatt mesztési célprogram b) átállás után C.3. Ritka sz l - és/vagy gyümölcsfajták termesztése D. Vizes él helyek D.1. Extenzív halgazdálkodás D.2. Vizes él helyek létrehozása szántókon a) 1. évben b) 2. évt l D.3. Ívóhelyek kialakítása D.4. Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása D.5. Nádgazdálkodás E. Állattartási intézkedések E.1. shonos állatfajták tartása (Ft/egyed) a) magyar szürke szarvasmarha b) lovak c) mangalica sertés d) juhok e) baromfi E.2. Ökológiai állattartás (Ft/egyed) a) szarvasmarha b) sertés c) juh, kecske d) baromfi F. Kiegészít agrár-környezetgazdálkodási intézkedések F.1. Erózió elleni védelem a) szántóföldön b) ültetvények F.2. Táblaszegélyek, füves mezsgyék léte- a) 1. évben sítése szántókon b) 2. évt l F.3. Cserjeirtás gyepterületeken a) 1. évben b) 2. évt l *: 1 € = 255 HUF
98,04 172,55 145,10 215,69 74,51 133,33 223,53 176,47 125,49 325,49 200,00 376,47 133,33 129,41 231,37 192,16-266,66
25 000 44 000 37 000 55 000 19 000 34 000 57 000 45 000 32 000 83 000 51 000 96 000 34 000 33 000 59 000 49-68 ezer
58,82 290,20 58,82 98,04-129,41 194,12
15 000 74 000 15 000 25-33 ezer 75 000
388,24 396,08 278,43 231,37
99 000 101 000 71 000 59 000
203,92 317,65 133,33 117,65 101,96 86,27
52 000 81 000 34 000 30 000 26 000 22 000
113,73 119,80 78,43 20,59 0,33-1,53 74,51 58,82 18,82 0,26-1,04
29 000 30 550 20 000 5 250 85-390 19 000 15 000 4 800 65-265
39,22-98,04 39,22-231,37 462,75 39,22 168,63 62,75
10-25 ezer 10-59 ezer 118 000 10 000 43 000 16 000
60
Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy bár a 2004. évi támogatási kérelmek beadási határideje november 26-a volt, és az FVM-nek a törvényes keretek között 60+30 nap állt volna rendelkezésére a kérelmek elbírálására, ám a tárca a beérkezett 32 800 kérelmet nem volt képes még a meghosszabbított határidig (2005. február 26-ig) sem feldolgozni. A közel 70 milliárd Ft értékben benyújtott támogatási kérelmek elbírálása végül csak 2005 augusztus végén történt meg, és a határozatok kiküldése csak október végén zárult. Miután a tárca a 2004-2006-os idszak forrásait két részre osztotta, így 44 milliárd Ft értékben mintegy 25 ezer kérelmet bírált el pozitívan, tehát a 2005-2006-os támogatási évvel kezdden 25 ezer gazda 1,5 millió ha összterülettel vehet részt a programban. Végeredményben azonban agrár-környezetgazdálkodási megállapodása 2005. szeptemberéig, tehát másfél éven keresztül egyetlen gazdának sem volt annak ellenére, hogy 2004. május 1-je óta EU tagok vagyunk, az érdekldés a program iránt igen nagy, és az európai források rendelkezésre állnak. E késés további következménye volt, hogy a tárca 2005-ben nem tudott új támogatási rendeletet kiadni és új támogatási kérelmeket befogadni. Erre legközelebb 2006 kora tavaszán kerülhetett volna sor, ám a tárca az erre rendelkezésre álló kereteket elre elköltötte, és ráadásul az NVT forráskereteibl a 2005. évi 10 milliárd forintos forráscsökkentés után további 26 milliárd Ft elvonását, átcsoportosítását kezdeményezte Brüsszelnél! Mindezek következtében új támogatási kérelmek befogadására 2007-ig gyakorlatilag nincs lehetsége! Ezen a trhetetlen helyzeten gyorsan és határozottan változtatni kell, hiszen a versenytársak e forrásokhoz normatív módon folyamatosan és idben hozzájutnak! Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerekhez kötd kifizetések az 1. pilléres EU területalapú közvetlen (SAPS16), a nemzeti kiegészít (top-up) és a notifikált (az EU által engedélyezett) nemzeti támogatásokkal valamint a 2. pilléres kedveztlen adottságú térség (KAT) támogatással is kombinálhatók, azaz összeadódnak. Ha például valaki gabonát termel ökológiai gazdálkodásban, vállal kiegészít erózióvédelmi intézkedéseket és a területe gyenge termhelyi adottságú, akkor az alábbi kifizetésekben részesülhet )1 € = 255 HUF): közvetlen (SAPS) alaptámogatás: nemzeti kiegészít (top-up) közvetlen támogatás NVT: ökológiai gazdálkodás: NVT: kiegészít erózióvédelem: NVT: kedveztlen termhelyi adottság: Összesen:
18 eFt/ha, 20 eFt/ha, 45 eFt/ha, 10 eFt/ha, 20 eFt/ha, 113 eFt/ha.
A példában szerepl gazda tehát az induló évben (2004-ben) 113 eFt/ha kifizetésben részesülhetett. Ennek NVT-bl származó (75 eFt/ha), inflációval növelt értékét minden év els 2 hónapjában kézhez kapja, ha a vállalt intézkedéseket a szerzdés és annak mellékletét képez elfogadott üzemterv szerint betartja, és azt az ellenrzések is igazolják. A 10. táblázat a 2005-2006. évi hazai agrár-és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintését adja összefoglalva az elmondottakat és azokat a lehetségeket, amelyekkel a magyar gazdák jelenleg élhetnek. További információk a http://www.mvh.gov.hu valamint a http://www.nakp.hu internetcímrl nyerhetk, ahol az NVT végleges, teljes dokumentációja is megtalálható.
16
SAPS: Standard Area Payment System (Standard Területalapú Kifizetési Rendszer)
61
10. táblázat A 2005-2006. évi magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintése A támogatás típusa 1. pilléres támogatások 1.1. EU területalapú (SAPS) 1.2. Nemzeti kiegészít (top-up)
1.3. Notifikált nemzeti
Támogatási terület
GOFR (ha)
A támogatás mértéke €/egység HUF/egység 86,21
20 700
GOFR (ha) 80,92 19 400 dohány (ha) 2 775 / 3 508 666 000 / 842 000 héjas gyümölcs (ha) 120,75 29 000 energianövények (ha) 27 / 206 6 500 / 49 400 hízott bika (db) 145,26 34 900 anyatehén (db) 130,21 31 200 extenzív (1,4 sza/ha) szarvasmarha (db) 48,76 11 700 tej (t) 19,43 4 700 anyajuh (db) 6,05 1 500 anyajuh (KAT +) (db) 4,20 1 000 engedélyeztetett 180 jogcímb l pl.: erd , hal, vad, term földvédelem, ültetvénytelepítés, piacfejlesztés, állattartás (vágóbaromfi, vágósertés, méhészet, lótartás, szarvasmarha, juh, kecske, nyúl) állatjóléti vágóbaromfi (t) 9 500 állatjóléti vágósertés (db) 1 800
2. pilléres támogatások agrár-környezetgazdálkodás (ha) 58,82-396,02 15 000 – 101 000 2.1. Nemzeti Vidékfejlesztési kedvez tlen adottságú és környezetvédelmi 10,94 / 85,90 2 600 / 20 600 Terv (NVT) korlátozások alá es területek (KAT) (ha) az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai köve10 000 / 2 400 000 / 6 000 000 telményeinek való megfelelés (üzemenként) 25 000 mez gazdasági területek erd sítése telepítés (ha) 842 / 2 780 202 000 / 667 000 168 / 463 40 300 / 111 100 ápolás (ha) 13,9 / 281,9 3 300 / 67 700 jövedelempótló (ha) korai nyugdíjazás (2006-tól) szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gaz1 000 240 000 daságok (üzemenként) termel i csoportok létrehozása és m ködtetése 50 000 12 – 24 mFt (csoportonként) 100 000 technikai segítségnyújtás 1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés 2.2. Agrár- és Vidékfejlesztési mez gazdasági beruházások 1-90 mFt Operatív fiatal gazdálkodók pályakezdése 6,4 / 7,6 mFt Program (AVOP) erd gazdálkodás korszer sítése szakmai továbbképzés 100 eFt/f , 90 mFt/projekt halászati ágazat 20 – 150 mFt 2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása mez gazdasági termékfeldolgozás és értékesítés 30-500 mFt 3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése a vidéki jövedelemszerzési lehet ségek b vítése 8-30 mFt mez gazdasági infrastruktúra 0,5-80 mFt alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára falufejlesztés és -felújítás közösségi kezdeményezés programok (LEADER+) 4. prioritás: technikai segítségnyújtás technikai segítségnyújtás
62
7. A NEMZETI ERD TELEPÍTÉSI PROGRAM Az erd az emberi környezet egyik legfontosabb eleme. Kiemelked szerepet játszik életfeltételeink szabályozásában, többek között a klímaszabályozásban, a vízkörforgásban, a felszíni és feszín alatti vízkészletek megrzésében, a napenergia hasznosításában, a légköri szén megkötésében és a leveg szrésében. Ugyanakkor az erd igen fontos élhely számtalan növény és állat számára. A fa gazdasági értelemben megújuló és megújítható erforrás, kifejezetten környezetbarát (1996. évi LIV. törvény, ún. „erdtörvény”). 7.1. Magyarország erdviszonyai Magyarországon az erd - a szántó után - a második legnagyobb terület mvelési ág. Az erdgazdálkodás alá vont terület 1.974 ezer ha (2005). A faállománnyal borított terület alapján az ország erdsültsége 19,8% (ÁESZ 2005). Az Erdgazdálkodás, az elsdleges faipar (frész-, lemez- és bútoripar) a bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,6-1,9%-t adja (2002), a foglalkoztatottak száma mintegy 50 000 ember, míg az erdtulajdonosok száma 250 000 körül van. Az erdészeti és faipari vállalkozások száma eléri a 20 000-et és összes árbevételük a 450 milliárd Ft volt 2002-ben (KSH-APEH 2002). Hazánk erdsültsége 1920 óta 11 %-ról, közel 20%-ra ntt (17. ábra), de ennek ellenére az Európai Unió országai között tizenkilencedik helyet foglaljuk el az erdsültség alapján. Az EU területének 35%-át borítja erd. 20
erd sültség %
18
16
14
12
10 1920 1929 1938 1947 1956 1965 1974 1983 1992
17. ábra Az erd sültség alakulása 1920-2001 között Az általános európai helyzettl eltéren Magyarországon az összes erdterület 86,8%án lombos erd található, a fenyerdk területe 13,3%. Az összes élfakészlet 84,5%-a lomberdkben, míg 15,5%-a fenyerdkben növekszik (ÁESz 2005). A jelenlegi erdterület túlnyomórésze (1.048 ezer ha) állami tulajdonú (AESZ, 2005). Jelents az egyéni gazdálkodók (245 ezer ha) és a társult gazdálkodók (293 ezer ha) tulajdonában lév terület is. Sajnos kb. 250 ezer ha erdterület kezelése rendezetlen. Az erdtelepítések révén elssorban a egyéni és a társult gazdálkodók kezelésében lév erdterület aránya növekszik. Az állami erdk elssorban közcélokat kell, hogy kielégítsenek, ám a magánerdk m velt része is jelentsen hozzájárul e célok érvényesüléséhez. A magasabb gazdasági értéket képvisel erdk általában az állam tulajdonában vannak. Az országos jelentség vé dett erd területek nagysága 387,5 ezer ha, ezek többsége állami tulajdonban van, de a
63
magánerdmintegy ötöde is védelmi – de nem feltétlenül természetvédelmi - elsdleges rendeltetés (ÁESZ 2005). Az elmúlt évtizedben az él fakészlet fokozatosan növekedett, így jelenleg eléri a 334 millió m3-t (AESZ, 2005). Az élfakészlet növekedésnek oka az, hogy képzdött folyónövedék meghaladja a tényleges fakitermelés mennyiségét. Ez az erdtelepítésekre, illetve az erdszerkezet-átalakításokra és a tartamos fakitermelési gyakorlatra vezethet vissza. A fakitermelés kevesebb, mint az évi tartamosan kihasználható fatömeg. A magyarországi erdk egészségi állapota európai átlagnak megfelel . A rendszeresen végzett mérések azt igazolják, hogy az erdk egészségi állapota a levélvesztés alapján nem változott. Magyarországon a mintaterületek ötödénél haladja meg a levélvesztés mértéke a már kedveztlennek tartott 25%-os határértéket. Fontosabb fafajaink közül kedveztlen a tölgyek és az akác állapota, mérsékelt a bükk és a gyertyán levélvesztése. Az er dben fellép károk elssorban a term helynek nem megfelel fafaj választásra, a termhely kedveztlen megváltozására, a klimatikus anomáliákra, az alkalmazott gazdálkodási módra és a jelentsen túlszaporodott vadállományra vezethetk vissza. Amennyiben a jelenlegi klímaváltozási trendek tartósnak bizonyulnak, az erdkárok jelents mennyiségi növekedésére és új típusú erd károk megjelenésére kell számítani. Az erdkárok alapvet forrásává vált a 2000-es évekre a vadgazdálkodási tervekben rögzített vadlétszámot jelentsen meghaladó nagyvadállomány is. Ez a tény a tartamos erdgazdálkodás megvaló sulását helyenként veszélyezteti, a természetközeli erdm velési módszerek elterjedését és eredményes alkalmazását hátráltatja. Az elmúlt években az országban jelents, több, mint száz ezer hektáros volt a gyapjaslepke kártétele, szerencsére az idei évben a károsított terület nagysága, az elrejelzések szerint, csökken. 7.2. A hazai erdészeti igazgatás felépítése
Magyarországon már korán felismerték, hogy az erdgazdálkodást célszer hosszú távú tervek alapján végezni. 1770-ben jelent meg az országos erdrendtartás, amely kiadása Mária Terézia nevéhez f zdik. Ezt követen készültekel az els erdgazdálkodási tervek (üzemtervek), és a XIX. század végén létrehozták az els országos Erd felügyel ségeket. Az els erdrendtartás óta több, az erdgazdálkodást szabályozó jogszabály született. Jelenleg az erdrl és az erd védelmérl szóló 1996. évi LIV. törvény van érvényben, amely meghatározza a – pozitív és ösztönz pénzügyi eszközökkel támogatott – tartamos erdgazdálkodás alapkritériumait, az erd védelmének szempontjait, az erdtulajdonosok jogait és kötelességeit, figyelembe veszi a magánerd tulajdonosok szerepét és szükségleteit, ugyanakkor az erdészeti igazgatásnak lehetvé teszi, hogy a társadalom érdekeit hoszszútávon érvényesítse és védje, akár az egyéni érdekekkel szemben is. Az erdészeti igazgatás és hatóság feladata az alábbi célok biztosítása és betartatása: • az erdk környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon való biz tosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erd gazdálkodással, • a fenntartható gazdálkodáshoz f zd társadalmi érdekek és a tulajdonosi, ill. a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése, • az shonos fafajokból álló természetes vagy természeteshez közel álló erdtársulások megrzése, területüknek a termhelyi tényezk függvényében történ növelése, • erdtelepítéssel az erd terület növelése mintegy 26-27%-os erdsültségi szint eléréséig. Az ágazat felépítését A fentiek megvalósítása az erdészeti ágazat alapvet feladata. tekintve három szintbl áll. Az els szinthez tartozik a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az ágazat legfontosabb irányítója, illetve a Pénzügyminisztérium,
64
amely alá az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Rt.-én keresztül az állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok tartoznak. A második szinthez a közvetlen irányítást végz Állami Erdészeti Szolgálat, illetve egyes esetekben azOrszágos Mezgazdasági Min sít Intézet tartozik. A harmadik szinthez a különféle erd tulajdonosok, illetve erd gazdálkodók tartoznak. Mind az állami, mind a közösség, mind a magántulajdonú erdben a tervezését és az elvégzett munkák ellen rzését az Állami Erdészeti Szolgálat részlegei végzik. Az erdészeti államigazgatási (hatósági) feladatok els fokon az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESZ), másodfokon a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Fosztálya által kerülnek intézésre. Mivel az Állami Erdészeti Szolgálathoz kell benyújtani az erdtelepítési terveket, célszer , ha a szolgálat tevékenységét részletesebben tárgyaljuk. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) 1996 óta m ködik jelenlegi formájában, a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó költségvetési szervként. Feladatait elssorban, a már korábban említett, 1996. évi LIV. törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg. Ennek megfelelen erd leltárt készít az ország erdvel borított területére, körzeti erd terveket dolgoz ki, amelyek alapjául szolgálnak az egyes erdgazdálkodók tevékenységéhez kötelezen elkészítend erdgazdasági üzemterveknek, alap- és tematikus térképezést végez, amely magában foglalja a légi felvételek kiértékelését, a GPS és földi geodéziai méréseket is, kezeli és aktualizálja az Országos Erdállomány Adattárt, felügyeli erdgazdálkodás tevékenységét. A felügyelet magában foglalja az éves erdgazdálkodási tervek elfogadását; az erdkben folyó gazdálkodás (erdm velési és fahasználati tevékenységek) ellenrzését, valamint az erdészettel kapcsolatos finanszírozási és támogatási rendszer m ködtetését. További feladatai közé tartozik az erdk egészségi állapotának felmérése, az erdészetre és az elsdleges faiparra vonatkozó az információ szolgáltatás, illetve a nemzetstatisztikai adatok begy jtése és feldolgozása; közi szervezetekkel való együttm ködés. Az FVM Erdészeti Fosztálya alá tartozó Állami Erdészeti Szolgálat felépítése kett s. Egyrészt központi szervekb l áll, melyek elssorban az igazgatási és ellenrzési feladatokat végzik. Másrészt 9 területi igazgatósága (Budapest, Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Eger) látja el a helyi erdtervezési és felügyeleti feladatokat. Az egyes irodákban, az igazgató alá rendelve ügyfélszolgálat éspályázat kezelési és támogatási osztály m ködik. Ezektl elkülönülve dolgoznak az Erd tervezési Irodák, amelyek a tervezési feladatokat (pl. erdtervek készítése) és a szakirányítást végzik, illetve az Erd felügyel ségek, amelyek els fokú hatóságként járnak el, illetve a szakirányításban vesznek részt. Az egyes igazgatóságokhoz meghatározott területek tartoznak (www.aesz.hu). 7.3. Az erd tulajdonosok jogai és kötelezettségei A társadalmi célok elérése érdekében, az erdtulajdonosok és erdgazdálkodók jogai bizonyos mértékben korlátozva vannak. A jogokat és kötelezettségeket, valamint a nyilvántartásba vételt az erdrl és az erd védelmérl szóló 1996. évi LIV. törvény 13-14. §; a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 13-19. §; továbbá az Erdrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 56.§ szabályozza (AESZ, 2006). Ezek alapján érdemes áttekinteni néhány alapvet kötelezettséget. Erdben való gazdálkodáshoz engedélyt kell kérni az erd tulajdonosának vagy jogszer használójának, amit csak akkor kaphat, ha elzetesen kérte a területileg illetékes (az erdterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságnál erdgazdálkodói nyilvántartásba vételét. Az erd tulajdonosai osztatlan közös tulajdon esetén, bejegyzett erdgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felel sek az erd védelméért, az erdgazdálkodási munkák elvégzéséért, az erd rzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdgaz65
dálkodó kijelölését kezdeményezheti. Ha az erdterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, azon társult erdgazdálkodást kell folytatni. Az erdben végzett bármilyen gazdálkodási tevékenységhez, (pl. a fakitermeléshez) az erdészeti hatóság elzetes engedélyét kell kérni. 7.4. A Nemzeti Erd telepítési Program alapkoncepciója és teend i Az elmúlt két évtizedben több erdtelepítési programot fogadtak el. Az 1991-ben elfogadott tíz éves erdtelepítési program, a környezetvédelmi igény, a társadalmi elvárások és a gazdasági igény kielégítése érdekében, 2000-ig 150 ezer hektár erd telepítését irányozta el. A tervezett telepítések csak részben valósultak meg. Az 1996-ban elkészült az országos hosszú távú erdtelepítési koncepció, miszerint 778 ezer hektár erdtelepítésre figyelembe vehet mezgazdasági területtel lehet reálisan számolni, és ezzel az ország erdsültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet emelni. Az ágazati irányítás 2001-tl 2010-ig évi 15 ezer hektár erdtelepítést irányzott el, amelynek mintegy 80%-a mezgazdasági területen valósul meg. Ez összhangban volt Magyarország Nemzeti Erdprogramjában szerepl erdtelepítési javaslattal, valamint az NVT céljaival. Az elmúlt évek (2001 – 2004) tapasztalatai alapján évente 10 – 14,8 ezer ha erdtelepítés valósult meg (AESZ, 2005). 2004 októberében a Kormány tíz éves Nemzeti Erd programot fogadott el, ez 2015ig több tízezer, hosszú távon több százezer hektárnyi erd telepítésével számol. A tíz évre szóló terv tíz pontban foglalja össze a teend ket: állami erdgazdálkodás fejlesztése, magán-erdgazdálkodás fejlesztése, vidék-és területfejlesztés, erdtelepítés, erdszerkezet-átalakítás, természetvédelem az erdkben, modern erdvédelem, a fenntartható vadgazdálkodás, racionális fahasznosítás, az erdészeti igazgatás, kutatás, oktatás és termelésfejlesztés, az ember és az erd az erd viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdrl. 7.5. Az erd telepítés rendszere és támogatása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A társadalmi kötelezettségek ellensúlyozására, az erdtulajdonosok és az erdgazdálkodók különféle támogatásra is jogosultak. Támogatást lehet igényelni erd telepítésekhez (új erdk létesítéshez), az erdtelepítések ápolásához az els öt évben és az erdtelepítések miatti jövedelem kiesés pótlásához legfeljebb 20 éves idtartamra. 7.5.1. A telepítés támogatása Erd telepítések alatt a mezgazdasági m velés területek erdsítését magvetéssel, dugványozással vagy csemeteültetéssel, beleértve az erdsítés elkészítését, továbbá szükséges esetekben az ezt kiegészít, a létesítéshez tartozó munkákat értjük. Az erdtelepítések támogatását a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal évente hirdeti meg, általában szi és tavaszi idszakra. A jelenlegi szabályozás szerint támogatást az igényelhet, aki az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrl szóló 141/2003. (IX. 9.) Kormányrendeletben
66
elírt regisztrációs kötelezettségnek eleget tett, illetve legkésbb a támogatási kérelemmel egyidej leg eleget tesz. A támogatás további feltétele az általános (131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 3-4. §), valamint a részletes szabályoknak való megfelelés (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet 6-12. §). Az erdtelepítési els kivitelhez nyújtott támogatás alap és kiegészít támogatásból áll (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet). Az alaptámogatás magában foglalja a tervezést (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása), a talaj-elkészítést, a szaporítóanyag beszerzését, az ültetést (ami tartalmazza az ültetgödör vagy magágy készítését, a csemete, suháng földbe való kihelyezését, il letve a magvetést, a sorkit zést a kit z anyag árával és helyszínre szállításával), a növényvédelmi munkálatok elvégzését, a célállománytípustól (fafajtól) függen a trevágást, egyszálra metszést, 20%-os természetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlást. Az alaptámogatás mértéke a célállománytól és a terület védettségétl függ (11. táblázat). Védett területeken – a korlátozások miatt - nagyobb támogatás adható. 11. táblázat Az els kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mez gazdasági területeken (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet, 1. számú melléklete alapján) Célállomány-típus tölgy és egyéb kemény egyéb lágy akác nemes lombos lombos nyár bükk a) b) c) d) e) Minimális vágási ciklus (év) 70 60 25 25 20 Min. csemete (db/ha) 8000 8000 4500 4500 600 Tízfokos és ez alatti lejtés , 1979 1348 1221 1053 1137 illetve géppel járható erdtelepítés (€/ha) Tíz fok feletti lejtés , illetve 2569 1769 1600 1348 géppel nem járható erdtelepítés (€/ha) Megnevezés
feny f) 45 8000 1221
1600
A kiegészít támogatás magában foglalja a telepített erdre vonatkozóan a talaj védelmét, a legel állatok, a vad és a taposási kár elleni védelmet, a káros belvizek elleni, valamint, a t zkár elleni megelz védelmet. A kiegészít támogatás önállóan nem, csak az erdtelepítési els kivitel alaptámogatásával együtt vehet igénybe. A kiegészít támogatás csak abban az esetben vehet igénybe, ha azt erdtelepítési tervdokumentációban megtervezik, és az erdtelepítési tervdokumentációt jóváhagyó határozat tartalmazza e támogatási jogcím megjelölését és mértékét Erdtelepítési els kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagysága egy hektár. Ennél kisebb - de legalább 0,3 ha - terület támogatása csak erdterülettel közvetlenül határos mezgazdasági területen történ erdsítés után vehet igénybe. Támogatás csak akkor vehet igénybe, ha az erdtelepítési els kivitel megvalósítása során az alábbi szakmai feltételek teljesülnek: • a jóváhagyott erdtelepítési tervben szerepl erdsítési technológia betartása, beleértve az els évre tervezett ápolások elvégzését is, • a terv szerinti mennyiség , méret és minség (a nemesnyár célállománytípus eseté ben legalább "A" minség gyökeres dugvány használata), szakszer en kezelt, igazolt származási bizonyítvánnyal rendelkez erdészeti szaporítóanyag felhasználása, • a tervezett célállománynak megfelel fafajösszetétel,
67
• az erdtelepítési kiegészít támogatás esetében a jóváhagyott terv és elfogadott kérelem szerint szakszer en elvégzett munka, elkészült létesítmény. A szakmai feltételek teljesítését az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatósága a m szaki átvétel során helyszíni ellen rzéssel bírálja el, és errl erdrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. A mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített nyomtatványokon, az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságára személyesen vagy postai úton kell benyújtani egy példányban a telepítést megelz idszakban. A támogatási kérelem benyújtásának feltétele a 132/2004. FVM rendelet 6. §-ban meghatározott, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdtelepítési tervdokumentáció. Erdtelepítési tervdokumentációt csak felsfokú szakirányú végzettséggel rendelkez személy, vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezet készíthet. Az erdészeti tervdokumentációt a területileg illetékes ÁESZ Igazgatósághoz kell benyújtani. A tervdokumentációt az Igazgatóság külön hatósági eljárás keretében bírálja el, a bírálat eredményérl az ÁESZ határozatot ad ki. A támogatási kérelem részeként további nyomtatványokat kell benyújtani, melyek beszerezhetk az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságain, az MVH megyei kirendeltségein, valamint letölthetek a www.mvh.gov.hu, illetve a www.aesz.hu weboldalról. A benyújtandó nyomtatványok a következk: • mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelem flap, • mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelem betétlap, • egyedi blokktérképek (ezt külön kell igényelni az MVH 44/2006. (V. 31.) számú közleménye szerint). A támogatási kérelmeket az Állami Erdészeti Szolgálat ellenrzi, illetve ha szükséges egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi. A kérelmek jóváhagyásáról, illetve elutasításáról az MVH rangsor alapján dönt. A rangsorolás pontozás alapján történik, amelynek maximális értéke 180 lehet. Szempontjait és azok értékeit a 12. táblázat tartalmazza. Az egyes területek erdsítésének tervezése során mindenképpen érdemes a „pontozási táblázatot” áttanulmányozni, mivel ennek megfelel alkalmazása növeli a támogatás esélyét.
12. táblázat: Pontozási táblázat a „Mez gazdasági területek erd sítése” támogatáshoz Pontozási szempontok 1. A tervezett erd elhelyezkedése I. (max.: 20) 1.1. Belterületen 1.2. Külterületen, a belterülettel határosan 1.3. Külterületen, a belterület határától 1 km-en belül 1.4. Külterületen, a belterület határától 1 km-en kívül 2. A tervezett erd elhelyezkedése II. (max.: 5) 2.1. 30.000 lakosú vagy annál nagyobb lélekszámú város községhatárában 2.2. 30.000 lakosnál kisebb lélekszámú város községhatárában 2.3. Egyéb települések községhatárában 3. A tervezett erd mérete (max.: 20) 3.1. Legalább 30 ha terület erdtömbhöz csatlakozik 3.2. Mérete a vele összefüggen (egy tömbbe) telepítend erd részeltekkel együtt: • 20,0 ha-nál nagyobb • 10,1-20,0 ha • 3,1-10,0 ha • 0,31-3,0 ha
pontszám 20 15 10 5 5 3 1 5 20 15 10 5
68
Pontozási szempontok 4. A telepíteni kívánt erd rendeltetése (max.: 20) 4.1. Egészségügyi – szociális, turisztikai 4.2. Védelmi 4.3. Oktatási, kutatási 4.4. Gazdasági 5. A tervezett erd jellege 5.1. Kizárólag shonos fafajokból álló állomány 5.2. Legalább 70%-ban shonos fafajokból álló állomány 5.3. Az el bbi kategóriákba nem sorolt állomány 6. Elegyesség 6.1. Elegyes állomány 6.2. Elegyetlen állomány 7. A tervezett erd egyéb területi adottságai I (max.: 20) 7.1. Szennyezés veszélyes kommunális létesítmény (szeméttelep, szennyvíztisztító) 500 m-en belül 7.2. Vízm , vízkivételi m 300 m-en belül 7.3. Szabadidközpont, üdülhely, gyógyhely, parkerd, gyógyerd 500 m-en belül 7.4. Külszíni bánya (0,5 ha-nál nagyobb) 500 m-en belül 7.5. Szennyez ipari létesítmény 1 km-en belül 7.6. Az el bbi kategóriákba nem sorolt erd 8. A tervezett erd egyéb területi adottságai II (max.: 3) 8.1. 10% alatti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 8.2. 10-20% közötti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 8.3. 20% feletti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 9. Kiemelt térségek (max.: 15) 9.1. Budapesti agglomeráció területe (89/1997 (V.28) Korm. rendelet alapján 9.2. Balaton, Fert vagy a Velencei tó vízgy jt területe (240/2000 (XII.23) Korm. rendelet alapján 9.3. Kiemelt üdül körzet területe (2000. CXII. Tv. Alapján) 9.4. Az el bbi kategóriákba nem sorolt terület 10. Vidékfejlesztési vonatkozású tényez k (max.: 20) 10.1. Kedveztlen adottságú terület + Érzékeny természetvédelmi terület 10.2. Kedveztlen adottságú terület 10.3. Átlagos adottságú terület + Érzékeny természetvédelmi terület 10.4. Átlagos adottságú terület 11. Vidékfejlesztési vonatkozású tényez k II. (max.: 15) 11.1. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település területe 11.2. Az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség település területe 11.3. Az el bbi kategóriákba nem besorolható terület 12. A kérelmez a rendelet alapján gazdálkodó ? (max.: 20) 12.1. Igen 12.2. Nem 13. Kiegészít támogatás (max.: 22) 13.1. AA0 típusú kiegészít támogatás esetén 13.2. AB0 típusú kiegészít támogatás esetén 13.3. BA0, BA1, BA2, BB0 típusú kiegészít támogatás esetén 13.4. AC0, AC1 típusú kiegészít támogatás esetén 13.5. AD0 típusú kiegészít támogatás esetén 13.6. Kiegészít támogatást nem igényelt
pontszám 20 20 15 5 20 10 5 10 5 20 20 15 10 10 5 3 2 1 15 10 10 5 20 15 15 5 15 15 5 20 5 22 21 0 21 21 20
A kifizetések igényléséhez a támogatásra jogosultaknak kérelmet kell benyújtani, amely módját és idpontját a MVH külön közleményben határozza meg. 69
7.5.2. Az ápolás támogatása Az erdtelepítéseken kívül lehetséges támogatást igényelni a telepítések ápolásához, a telepítést követ öt évben (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). Ez magában foglalja a biotikus károsító hatások ellen szükséges védintézkedéseket, az erdtelepítés évenkénti ápolását (gépi gyomirtás, kapálás, sarlózás, nyesés stb.), károsítók elleni védelmét, t zvédelmi pászta szántását, valamint tisztán tartását. Az els ápolás az els kivitel évében történik. Az ápolási támogatást a támogatható mezgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha annak egyidej leg tulajdonosa, vagy használata legalább 20 évre szóló haszonbérleti szerzdésen, vagy haszonélvezeti jogon alapul. A szabályozás szerint ápolási támogatás akkor vehet igénybe, ha az erdtelepítési technológia részeként az erdtelepítési tervben kötelezen elvégzend feladatként volt elírva. Az ápolást akkor fogadják el, ha az állományban a tervezett célállománynak megfelel fafajösszetétel, az erdsítési tervben sze repl ápolások elvégzése a csemeték fejl désének biztosítását szolgálja, ha a harmadik év ben az ápolási támogatás (1-3. év) kifizetésekor az els kivitelre tervezett egyedszám legalább 70%-át, védelmi rendeltetés erdk esetében az 50%-át elér életképes csemete van meg egyenletes eloszlásban. Az ötödik évben az ápolási támogatás (4. és 5. év) kifizetésekor: a befejezhet ségre megállapított legkisebb egyedszámú csemetének meg kell lennie egyenletes eloszlásban. A fenti szakmai feltételek teljesülését az erdészeti hatóság a m szaki átvétel során helyszíni ellenrzéssel bírálja el, és errl erdrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. Az erdgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak. A támogatás mértékét (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 2. számú melléklete tartalmazza.) (13.táblázat). 13. táblázat Az ápolás normatív támogatásának mértéke (a telepítést követ öt évben) (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 2. számú melléklete alapján) (€/ha/év)
Lejtés
Tízfokos és ez alatti lejtés , illetve géppel járható Tíz fok feletti lejtés , illetve géppel nem járható
tölgy és bükk 58
egyéb kemény lombos 253
463
337
Célállomány-típus egyéb akác nemes lágy nyár lombos 168 126 168 221
168
-
feny 211 274
7.5.3. Jövedelempótló támogatás A jelenlegi rendszerben, mindazok, akik ápolási támogatásra jogosultak, jogosultak alap szint erdtelepítési jövedelempótló támogatásra is (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). A jövedelempótló támogatás idszaka a célállománytól függ. Tölgy, bükk és egyéb kemény lombos célállomány esetén 20 év, egyéb lágy lombos fafajú célállomány esetén 15 év, míg a többi fafajú célállomány esetén 10 év. A támogatás mértékét a fenti rendelet 4. számú melléklete tartalmazza (14. táblázat).
70
14. táblázat Az erd telepítési jövedelempótló támogatás mértéke (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 4. számú melléklet alapján). (€/ha/év) Jövedelempótló támogatás szántó és egyéb m velési ág gyep (rét, legel) m velési ág Megnevezés átlagos kedveztlen átlagos kedveztlen adottságú terület Gazdálkodók vagy azok társulásai 187,93 281,90 55,50 95,14 Minden egyéb magánjogi személy 46,97 70,45 13,86 23,77 7.5.4. Jogkövetkezmények elmaradt telepítés vagy ápolás esetén Ha a tervezett erdtelepítés, vagy ápolás elmarad a pályázónak, egyes esetekben, bírságot kell fizetni (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). Ha az erdtelepítés a támogatásra jogosult hibájából hiúsult meg, vagy a támogatást más célra fordították, vagy ha a támogatásra jogosult a megvalósítást követen a támogatás eredeti célját megváltoztatja, a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak min sül. Ha a támogatásra jogosult az els kivitel egészben vagy részben történ elmaradását a kifizetés igénylés idpontjáig írásban bejelenti az indokolatlan keretlekötésért és a felesleges ellenrzésért a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, azonban írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága további egy éven keresztül megmarad. Ha a támogatásra jogosult az erdsítés els évében az els kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés idpontjáig nem jelenti be, külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és az érintett jogosult mezgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti. Ebben az esetben az érintett jogosult mezgazdasági terület után csak új támogatási kérelem alapján vehet igénybe támogatás. Nem fizethet ki a támogatás, továbbá bírságot köteles fizetni és az érintett jogosult mezgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti sítés els évében az erd telepítámogatási jogosultságát elveszti a támogatott, ha az erd tés nem az engedélyezett erd telepítési kérelemben elfogadott célállománnyal vagy az engedélyezettl lényegesen eltér technológiával valósul meg. Ebben az esetben az erdtelepítés fennmaradásáról az erdészeti hatóság külön eljárás keretében dönt. Amennyiben az erdsítés harmadik évében az erdsítés eredményessége nem éri el az els kivitelre tervezett egyedszám 70%-át, véderdk esetében az 50%-át, az ápolási támogatás a harmadik évben nem fizethet ki, és a támogatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni. Amennyiben az erdsítés ötödik évében az ápolás elfogadhatóságának ötödik évi feltételei nem teljesülnek, a kedvezményezett bírságot köteles fizetni, és az ápolási támogatástól végleg elesik. Amennyiben az erdsítés engedélyezett legkésbbi befejezésének évében (tölgy és bükk célállomány esetében 10., minden egyéb célállomány esetében 6. év) az erdsítés nem fejezhet be, és emiatt az erdtelepítést az erdészeti hatóság nem nyilvánítja befejezettnek, úgy a támogatásra jogosult köteles az els kivitelhez és az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a támogatási határozat kiadásának évében érvényben lév feltételekkel, a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni valamint elveszti támogatási jogosultságát, és két évig támogatásban nem részesülhet. A támogatási jogosultság elvesztése esetén megsz nik a jövedelempótló támogatás igénybevételéhez való jogosultság is. 7.5.5. Az erd telepítéseket meghatározó legfontosabb jogszabályok: • a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezésérl,
71
• a Tanács 2003. szeptember 29-i 1783/2003 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról, • a Bizottság 2004. április 29-i 817/2004 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, • a mezgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirl és az ezzel összefügg törvénymódosításokról szóló a 2003. évi LXXIII. Törvény, • az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrl szóló 141/2003. (IX. 9.) kormányrendelet, • a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, • a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társ-finanszírozott mezgazdasági területek erdsítéshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet; (módosította: a 3/2005. (I. 11.), 40/2005. (IV. 27.) és a 69/2005. (VIII. 5.) FVM rendelet). További információk a www.mvh.gov.hu, www.fvm.hu, www.aesz.hu, www.europa.eu.int weboldalakról tölthetk le.
72
8. A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II (A 2003-2008. közötti idszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII.11.) OGY határozat alapján) A környezetpolitika feladata, hogy az érintett társadalmi és gazdasági partnerekkel együttm ködve megfogalmazza és kezdeményezze mindazon intézkedéseket, amelyek e célok eléréséhez rövid, közép és hosszú távon szükségesek, koordinálja és ösztönözze a megvalósítást célzó tevékenységeket, ugyanakkor a környezetállapot alakulásának tükrében vizsgálja azok tervezett és tényleges hatásait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program elkészítése és végrehajtása e folyamat egyik fontos eleme. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes el írásait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti. Az Ország 26.) határozata ennek alapján rendelkezett az 1997-2002. közötti id gy lés 83/1997. (IX. szakra szóló els Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósítás általános tervét. Végrehajtásának konkrét feladatait kormányhatározatok általjóváhagyott éves intézkedési tervek tartalmazták. Az NKP-I-ben megfogalmazott célkit zések idarányos teljesítésérl a törvényben elírt módon kétévenként értékelések készültek az Országgy lés számára. Az els Nemzeti Környezetvédelmi Program lezárása és a teljes idszak átfogó elemzése egyaránt megkezddött. A 2003-2008. közötti id szakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának egyik alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkották. Az NKP-II megvalósításának idszakában Magyarország az Európai Unió tagállamává vált, ami az NKP-II számára is új kihívásokat jelentett. A hazai célkit zések elérése mellett ugyanis biztosítani kellett, hogy az EU környezeti elírásait is teljesíteni tudjuk. E törekvésünk magában foglalja egyrészt meglév természeti értékeink megrzését, másrészt egy eredményes és hatékony, demokratikus környezetpolitika kialakítását és ersítését. Az NKP-II másik alappillérét ebbl következen az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországok számára iránymutatásul szolgáló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja képezi. Az Akcióprogram olyan hosszú- és középtávú minségi, illetve mennyiségi célokat tartalmaz, amelyeket tovább kell bontani országos és regionális szintre. Az NKP-II koncepcióját a Kormány az 1117/2001. (X. 19.) határozatában fogadta el és elrendelte a Program kidolgozását. A Program megvalósításának fontos elemei a különleges kezelést igényl területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosítják a specifikus és operatív célokat, forrásokat és felelsöket. Külön fejezet foglalkozik a környezetpolitika ágazati és regionális integrációjának ersítésével, az NKP-II elrehaladásának mérésével, ellenrzésével, valamint a végrehajtás szervezési kérdéseivel. 8.1. A program alapelvei Az NKP-II a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épül, amelyek három f csoportba sorolhatók: • Hagyományos alapelvek (pl. az elvigyázatosság, a megelzés, a helyreállítás, a felelsség, az együttm ködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyez fizet” elve). • A fejlett országok környezeti kormányzati tevékenysége alapján számunkra példaérték nek tekinthet további alapelvek (a megosztott felelsség; az átlátható-
73
ság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetség, világos célok, mérhet teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések). • A fenntartható fejl dés alapelveinek figyelembevételével az NKP-II-nek el kell segítenie a fenntartható fejldés irányába történ átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek kialakítását.
Az NKP-II végrehajtása során a környezetgazdasági érdekeken kívül a nem számszer síthet etikai megfontolásokat is figyelembe kell venni. Az etikai szempontokat szem eltt tartó környezetvédelem elismeri a megóvandó értékek gazdasági érdekeken felül álló létjogosultságát. 8.2. A program végrehajtásának keretei A környezeti problémák összetettségébl következik, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Programot csak úgy lehet megvalósítani, ha a környezeti szempontok a különböz ágazatok, a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok, a lakosság és a civil szervezetek döntéseiben érvényesülnek. Az NKP-II ebbl következen nem ágazati hatáskör , hanem a társadalom és a gazdaság egészét átható program. A megfogalmazott célok nem érhetk el a társadalom támogatása nélkül, a programok pedig csak a társtárcák támogatásával valósíthatók meg. A Program végrehajtása a kormányzat egészének együttm ködését, öszszehangolt cselekvését igényli. Az NKP-II azon környezeti problémákra összpontosít, amelyek • a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek, • több környezeti elemet érint beavatkozást igényelnek, • a társadalom és a gazdaság széles körét érintik, • hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel. Ezeken a különleges kezelést igényl területeken az NKP-II konkrét beavatkozásokat (tematikus akcióprogramokat) vázol fel. • Az NKP-II a megoldandó problémák bemutatásával, az elérend célok megfogalmazásával és az ezekhez kialakított tematikus programok révén segíti el a körstratégiaalkotási, nyezetpolitika célkit zéseinek a gazdasági, ágazati és területi tervezési és programozási tevékenységekbe való beépíthet ségét, valamint az érin tettek legszélesebb kör támogatásának megszerzését. • Az NKP-II olyan célrendszert jelöl ki, amely meghatározza a középtávú környezetpolitika idszakában elérend konkrét környezeti és természeti célállapotokat. A környezeti javak és természeti értékek megrzését és fenntartható használatát (cél) a célrendszer horizontális és vertikális integrációja révén kell biztosítani (eszköz). • Az NKP-II olyan eszköztárat határoz meg a célok és célállapotok eléréséhez, amely figyelembe veszi az adott körülményekhez és új kihívásokhoz történ együttes alkalmazkodás gyors és hatékony lehetségeit a középtávú tervezési periódusban. • Az NKP-II-ben foglaltakat az ország társadalmi, gazdasági tervének meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.
74
8.3. Környezeti problémák és értékek A Nemzeti Környezetvédelmi Program legfbb törekvése továbbra is a fenntartható fejl dés megvalósításának környezeti megalapozása, környezeti és természeti értékeink meg rzése, a környezeti károk megel zése, valamint a környezeti problémák okainak felszámolása a leghatékonyabb eszköztár alkalmazásával. A környezeti problémák és kockázatok (15. táblázat) hatékony felszámolása, illetve megelzése a hat év alatt elérend konkrét környezeti célállapotok megfogalmazását és az azok eléréséhez szükséges intézkedések ütemezett megvalósítását igénylik. 15. táblázat Környezeti problémák
Környezeti hatótényez k/terhelés Légszennyez anyagok kibocsátása Határérték feletti légszennyezettség elfordulása a nagyobb települések belterületein és a forgalmas fútvonalak mentén
A felszíni vizek szennyezanyag terhelése
Környezeti hatás/probléma Károsodik a talaj, a növényzet és az állatvilág Az emberi egészség veszélyeztetése Korróziós károk Egyeslégszennyez anyagok globális és regionális lépték szennyezettséget okoznak Növekszik a légzszervi megbetegedések, a szív és érrendszeri betegségek és az ezekkel összefügg halálozás kockázata Romlik a vízminség Elszaporodnak az algák és más vízinövények (eutrofizáció), csökken a biológiai sokféleség és a vizek öntisztuló képessége A felszíni vizek nem megfelelek különböz célú hasznosításra (vízellátási, öntözési, rekreációs, turisztikai célú hasznosítás) A felszíni vizek és környezetük minségének és ökológiai állapotának kedveztlen változása Csökken a természeti erforrások hasznosíthatósága (felszín alatti víz, földtani közeg)
A határon túlról érkez felszíni vizek folyamatos és haváriaszer szennyezése A felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezése (települési és ipari eredet szennyvizek megfelel tisztításának hiánya, a korszer tlen hulladéklerakás, A talaj termképességének csökkenése egyes mezgazdasági tevékenységek, légköri kiülepedés következtében) Termtalaj veszteség A talaj termképességének csökkenése Erózió, defláció Élhelyek leromlása Vízfolyások medrének feltöltdése Porszennyezés A talajlakó él szervezetek számának csökkenése, az életközösségek megváltozása A talajok pufferkapacitásának változása a poSzikesedés, savanyodás tenciálisan toxikus elemek felvehetségének szempontjából A talaj termképességének csökkenése Aszály, szárazodási folyamat, Idszakos ökológiai vízhiány kialakulása, egyes Egyes területeken a talajvízszint süllye- természetes élhely típusok és életközösségek visszaszorulása dése
75
Környezeti hatótényez k/terhelés
Környezeti hatás/probléma A talaj termképességének csökkenése
A biológiai sokféleség megrzésének szem-pontjait fokozottabban kell érvényesíteni az erdgazdálkodás során (faAz erdtársulásokban a biológiai sokféleség - a használatok, erd-felújítások és erdtekedveztlen környezeti hatásokat is figyelembe lepítések). (A teljes öko-szisztémát fi véve - nem növekszik, adott helyeken csökken. gyelembe vev vagyonérdekeltség gazdálkodás helyett eredményérdekelt ség erdgazdálkodás folyik.) A tájértékek károsodása, tájsebek Felhagyott, illetve leromlott területek Invázív növényfajok megjelenése és terjedése (bányák, ipari és mezgazdasági, valaEgészségkárosodást (allergiát) okozó növényfamint egyéb területek) rekultivációjának, jok megjelenése és terjedése a lehetséges szennyezések feltárásának A földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vízés a kármentesítésnek elmaradása készletek potenciális szennyezdése Invázív növényfajok megjelenése és terjedése A rendszeresen nem karbantartott terüEgészségkárosodást (allergiát) okozó növényfaletek növekedése (bel- és külterületen) jok megjelenése és terjedése A természetes vagy természetközeli területek arányának és térszerkezeti kapcsolatának csökkenése A területhasznosítás szerkezete és válA természetes élhelyek feldarabolódása és eltozásai szigeteldése A sokféleség fenntartásához szükséges populációméretek fennmaradási esélyének csökkenése A legeltet állattartás és a rétgazdálkodás felhaA hagyományos gazdálkodási formák gyása miatt a gyepek aránya és fajgazdagsága visszaszorulása csökken Az összegzd kedveztlen hatások köNéhány faj, ill. terület kivételével nem sikerült vetkeztében egyre több honos növényeddig a folyamatot intézkedésekkel, prograés állatfaj, élhely megfelel ökológiai mokkal megállítani vagy visszafordítani állapota és fennmaradása veszélyeztetett A környezeti elemek szennyezése (ha- N az egészségkárosodás kockázata (érzékszertárértéket meghaladó beltéri légszeny- vi, idegrendszeri károsodás, stressz, a daganatos nyezés, ionizáló és nem ionizáló sugár- megbetegedések és halálozások egyik lehetsézás, veszélyes mérték zajterhelés) ges kiváltó oka) Mikrobiológiai és kémiai szennyez- Az élelmiszeripari alapanyagokba kerülve növeanyagok környezetbe kerülése lik az egészségkárosítás kockázatát A környezeti szempontokat figyelmen Hozzájárul a környezeti problémák súlyosbodákívül hagyó fogyasztói szokások és sához és az egészségkárosodás kockázatának életmód terjedése növekedéséhez A területi és a környezeti tervezés kell A települések területének növekedése hozzájáösszhangjának hiánya, a tájvédelem rul a környezeti, természeti, táji értékek kárososzempontjainak háttérbe szorulása dásához A települések közegészségügyi, higiéniai helyzetének romlása, a települési Romlik a lakosok közérzete, életminsége zöldterületek csökkenése, a város- és utcakép esztétikai értékcsökkenése
76
8.4. Célok, célkit zések Az NKP-II a környezeti problémák felszámolása és az értékek megrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkit zéseket. Ennek során fogalmazhatók meg a különleges kezelést igényl területekhez kapcsolható elvégzend feladatok. A társadalom környezettudatosságának fejlesztése a hatéves programon belül átfogó célkit zésnek tekinthet. A 2003-2008. közötti idszakra szóló Program célkit zései alapján meghatározhatók a programidszak végére, vagy a különböz nemzetközi egyezményekben vállalt határidkre elérend konkrét célállapotok. A célállapot eléréséhez a probléma kialakulásához vezet okokat kell felszámolni, éppen ezért már a célkit zések, célállapotok kijelölésekor meg kell határozni a társadalmi és gazdasági, ágazati okokat és kölcsönkapcsolatokat, azaz a beavatkozások késbbi irányait. Vizsgálni kell továbbá azok megvalósíthatóságát és az ellenrzés lehetségeit. Alapvet követelmény a mérhetség, valamint a méréshez szükséges feltételek (pénzügyi, humán, intézményi) és technikai eszközök megléte. A célállapotok meghatározásának kiindulási feltételei, illetve követelményei között figyelembe kell venni az ország földrajzi helyzetébl adódó legfontosabb környezetpolitikai szempontokat és teendket, a környezet- és természetvédelmet érint hatályos és tervezett jogszabályokat, valamint a nemzetközi egyezményekbl, az európai integrációs folyamatból és az OECD tagságból adódó kötelezettségeket. A f célok az alábbiak. a) Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejl dés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti er források (víz, föld, leveg) következ nemzedékeink számára történ meg rzése, az azokkal való takarékos, értékvéd gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minségi jellemziket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszín ségének megtartása, a természeti folyamatokban rejl információk megrzése. b) A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság egészségi állapotának javítása, a megfelel életmin séghez szükséges környezeti állapot meg rzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztet hatások csökkentése, megszüntetése.
c) A gazdasági fejl désben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejl dést úgy kell megvalósítani, hogy a növekv jólét csökken környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejl dés során a társadalom és a környezet harmo nikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti er forrásés terü lethasználat, a környezet terhelhet ségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet káro sodásának megel zése, ill. a lehet legkisebb mértékre való csökkentése. d) A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvéde lemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmködés er sítése. Ennek f tényez i a környezet állapotában végbemen változások, a különböz intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése és értékelése; a környezetet érint hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedésekhatásainak mérése megfelel mutatók segítségével; a kölcsönös globális környezeti függ ség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttmködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ága zati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képvisel inek részvételével.
77
8.5. A program tervezésének és végrehajtásának eszközei és intézményrendszere Az NKP-II az ország minden lakóját szolgáló program. A környezetpolitika megvalósítása a végrehajtásban érdekelt és abban közremköd valamennyi szerepl összehangolt cselekvését igényli. Az NKP-II megvalósulásához elengedhetetlenül fontos az érdekeltek aktív közrem ködése mind a tervezés folyamatában, mind a végrehajtás fázisában. Ez országos, regionális és helyi szinten is konstruktív párbeszédet, a javaslatok érdemi mérlegelését, figyelembevételét és érvényesítését teszi szükségessé. Ehhez meghatározott egyeztetési mechanizmusok kiépítésére és mködtetésére van szükség. A közigazgatás feladata, hogy a kitzött középtávú környezetpolitikát végrehajtsa a társadalom környezetvédelmi igényeinek és érdekeinek megfelel módon. Ennek érdekében a környezetpolitikát össze kell hangolni a gazdasági és területfejlesztési elképzelések kel, a szubszidiaritás elvének megfelel en az önkormányzatok szerepét is er síteni kell az NKP-IImegvalósításában. Az önkormányzatoknak - környezetvédelmi feladataik ellátásán túlmen en - a regionális környezetvédelmi programok kidolgozásába és végrehajtásába is be kell kapcsolódniuk. A környezetvédelmi problémák felszámolásához a gazdasági élet szereplivel partneri viszonyt kell kialakítani. Támogatni szükséges a környezettudatos vállalati magatartás elterjedését, amely a vállalatok piaci pozícióinak javítását (versenyképesség javítása a takarékos er forrás-használat stb. által) éppúgy szolgálja, mint a környezeti érdekeket. A tudományos élet szereplinek és az általuk képviselt kutatóhelyeknek, oktatási intézményeknek az NKP-II megvalósítása során a stratégiai feladatokban és a környezetvédelmi kutatásokban is kiemelt szerepet kell juttatni. Ezen intézményeknek a tisztább termelés, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése, és a tágabban vett szemléletformálás területén is szerepet kell vállalniuk. A környezetvédelmi kérdésekben érintett nem-kormányzati szervezetek, szakmai szövetségek és érdekképviseleti szervezetek aktív bevonása kiemelt fontosságú a környe zeti információkhoz jutás el segítésében, a PR tevékenységben, a társadalmikapcsolatok er sítésében, valamint a szaktanácsadásban. Ezen szervezeteket és szakért iket a kormányzati környezeti tervezésbe, a jogszabályok el készítési és érvényesítési folyamatába is be kell vonni. A környezetvédelem jogokat és kötelezettségeket egyaránt ró a társadalomra. Minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez. Az állampolgárok fogyasztóként ugyanakkor a környezeti problémák kialakulásához. A közösségi hozzájárulnak részvétel növekv jelent ségét a környezetvédelmi feladatokban és a döntések meghozatalában a lokálpatriotizmus er södése is igazolja. A közösségi részvétel helyi, regionális és országos szint környezeti-igazgatási civil fórumait ezért meg kell teremteni az NKP-II végrehajtása keretében. 8.6. A megvalósítás lehetséges eszközei A megel zés elvét alapul véve a környezet- és természetvédelem leghatékonyabb eszköze a termelési és fogyasztási, szolgáltatási célú környezethasználati rendszerek környezethez alkalmazkodó, környezetbarát átalakítása. A kitzött környezeti célok általában többféle beavatkozással, intézkedéssel érhet k el. Ezek közül a környezeti, társadalmi-szociális és a gazdasági értelemben bizonyíthatóan leghatékonyabb eszközöket kell kiválasztani. Egyegy cél eléréséhez olyan eszköztárat kell kialakítani, amely a szemléletformálásra, a környezettudatosság növelésére, a tervezésre, a jogi szabályozás harmonizálására és hatékony végrehajtására, az önkéntes környezetvédelmi közremködés jogi, gazdasági és egyéb mó don történ ösztönzésére, valamint a megvalósítás nyomon követésére és ellen rzésére is
78
kiterjed. További fontos szempont, hogy az összetett eszközrendszer elemei jól átláthatók, egyszeren alkalmazhatók és összehangoltak legyenek. A környezeti célok elérését szolgáló fbb eszközcsoportok a következ k. • Környezeti szempontok integrációja a döntéshozásba és a szakmapolitikákba: f bb feladatok a környezeti integrációra voAz integráció javításával összefügg natkozó el írások jogszabályi megfogalmazása és végrehajtása, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) bevezetése és alkalmazása a stratégiai döntések (tervek és programok) esetében, a központi költségvetés környezeti szempontú felülvizsgálata, a Nemzeti Fenntartható Fejl dés Stratégia megalkotása, valamint a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a terület-felhasználásban. • Közvetlen környezetvédelmi fejlesztések: Célja a környezetiterhelések, kibocsá tások megel zése, csökkentése. Fontos, hogy a kiemelt jelent ség és állami fele l sség területeken (pl. környezetbiztonság, környezet-egészségügy, környezeti tudatosság növelése, természetvédelem egyes területei) a közvetlen környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában az állami tehervállalás meghatározó szerepet kapjon. • Közvetett környezetvédelmi célú fejlesztések: Ide tartoznak azok az alapvet en gazdasági és infrastruktúra fejlesztési beruházások (termelési technológiák korszersítése, termelési költségek csökkentése, tömegközlekedés, energiahatékonyság fejlesztése stb.), amelyek megvalósítása egyben hozzájárul az er források igénybevételének, a környezet terhelésének, a képz d hulladék mennyiségének, veszélyességének és a káros hatásoknak a csökkentéséhez. • Jogi és hatósági eszközök: o Az EU megújuló szabályozásának nyomon követése és elemzése, a hazai kör nyezeti érdekek id ben történ beépítése. o Az EU jogharmonizáció folyamatos biztosítása, a szükséges jogszabályok megalkotása. o A programok céljainak eléréséhez szükséges egyéb jogszabályok megalkotása. o A hatályos joganyag horizontális felülvizsgálata, az EU jogharmonizáció és a nemzetközi szerz dések végrehajtása során létrejött új joganyag és a meglév joganyag szerves illeszkedésének biztosítása. o A nemzetközi egyezményeknek való megfelelés a joganyagban. o Szerepvállalás a nemzetközi környezetvédelmi jog továbbfejlesztésében. o Kapcsolódás az EU IMPEL-hez a jogszabályok végrehajtásának „legjobb gyakorlata” megvalósítása érdekében. o Jogszabály-monitoring, a végrehajtás helyzetének eredményjelzése. o A megfelel szankciórendszerek (beleértve a bírságrendszereket is) kialakítása. o A „megnevezni, megdicsérni, elmarasztalni” min sítés bevezetése. o A hatóság munkahelyi és regionális feltételeinek javítása, a joggyakorlat egységességének biztosítása, a hatósági munkában résztvev k rendszeres továbbképzése, a kapacitások b vítése. • Közgazdasági eszközök: Ki kell alakítani a környezettá és természetvédelmet mogató, a környezetterhelés számottev csökkentését el segít gazdasági szabályozás (árszabályozás, adótörvények, támogatási rendszerek, egyéb eszközök) komp lex rendszerét. A közgazdasági eszközök alapvet funkciója, hogy a használóval érzékeltessék a környezet igénybevételéb l, terheléséb l ered társadalmi költsége ket, és érvényesüljön a „szennyez fizet” elv. A közfeladatokra összegyjtött forrásokból (adókból) ugyanakkor csak olyan tevékenységeket célszer támogatni, amelyeknek kedvez ek a környezeti és a társadalmi hatásai. Ennek egyik fontos lépése ként többek között el kell készíteni a környezetszennyez tevékenységek állami tá-
79
•
•
•
•
•
mogatásának mértékét tartalmazó felmérést, amelyet a szennyezés csökkentésének érdekében társadalmi vitára kell bocsátani. A közgazdasági eszközökön belül fontos szerepet töltenek be az állami támogatási rendszerek. A környezetvédelem támogatási rendszerének korszersítése során általános feladat: o Az adott programhoz, adott célhoz tartozó támogatási rendszerek összehangolása, egységes elvek, kiszámítható szabályok szerinti mködtetése; o A fejlesztések és beavatkozások magas színvonalú el készítése; o A hatékony és gazdaságos fejlesztések támogatási garanciáinak megteremtése és érvényesítése; o Az NKP-II-ben szerepl új, illetve eddig nem támogatott célok elérésére szolgáló programok, intézkedések támogatási rendszerének kialakítása; o A KAC támogatási politikájának reformja; o A visszatérítend , kedvezményes kamatozású támogatások arányának növelése; o A kedvezményes hitelek szerepének növelése, a bankok bevonása a finanszírozásba. Innováció és kutatás-fejlesztés: A környezetpolitika megvalósításának kiemelten fontos eszköze a tudásbázis fejlesztése, a korszer fejlesztése és elter technológiák jesztése. A környezeti K+F tevékenységek jöv beni b vítésére és koordinációjának el segítésére stratégia készül. Az önkormányzatok és intézményeik környezetvédelmi teljesítményének javí en a követketása: Az önkormányzatok törvényben szabályozott feladatain túlmen z f bb témaköröket kell el térbe helyezni: o Az önkormányzatok környezetvédelmi információgazdálkodásának segítése a környezetvédelem regionális intézményrendszerén keresztül. o Önkormányzatok társadalmi kapcsolatainak fejlesztésére irányuló programok támogatása. o Önkormányzatok és intézményeik környezeti auditjainak és intézkedéseinek támogatása. o Helyi fenntartható fejl dési programok kidolgozásának támogatása. o A környezetvédelmi finanszírozás feltételeinek átfogó vizsgálata és a források biztosítása. Termékek, szolgáltatások és vállalatok környezeti minsítése: A környezeti teljesítményre vonatkozó információk hiánya nem csak a környezettudatos fogyasztók számára jelent problémát, de a gazdasági szabályozók bevezetésének környezeti megalapozottságát is gyengíti. Ezt az információhiányt hivatott pótolni a környezeti szempontú termékmin sítés, a felhasználók, vásárlók tájékoztatását szolgáló eszközök (pl. környezetbarát termék védjegy, ökocímke) alkalmazása, a termék környezeti paramétereit (energiafelhasználás, zajkibocsátás, újrahasznosítható, használható anyaghányad stb.) is feltüntet vásárlói ismertet . Egyre nagyobb hangsúlyt kap a termékek életciklus elemzése és ennek közzététele. Környezeti információk: Az NKP-II id szakában kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti terhelések alakulásának vizsgálatán túl a környezetállapot-változás komplex mutatóinak a kifejlesztésére és nyomon követésére. A környezeti és a kapcsolódó gazdasági és társadalmi folyamatok mennyiségi és min ségi elemzésére alkalmas mutatórendszer igény szerinti megújítása és kialakítása - aprogram megva lósulásának nyomon követése mellett - a döntéshozók és az érdekl d k tájékoztatását szolgálja. Társadalmi részvétel és a környezeti információkhoz jutás: A környezeti dönté sek el készítésében és a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, az aarhusi egyezmény kötelezettségei, a hazai jogszabályok támogatják,
80
de a társadalmi partnerek is egyre növekv mértékben igénylik. A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló intézkedések: − A környezeti információkhoz jutás javítása. o A civil szervezetek és a lakosság bevonása az ket érint döntések el készítésébe. o Praktikus eszköztárak összeállítása (a háztartások környezeti teljesítményének viszonyításához és ajánlások javító intézkedésekre). o Civil szervezetek bevonása környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közremködésük pénzügyi támogatása. o A részvételre képesítés eszközrendszerének kialakítása (tájékoztatás, képzés). • Környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás: Ezen a területen az oktatási intézmények mellett a kulturális (pl. a memléki, mvészeti, közmvel dési és közgyjteményi) intézmények és szervezetek, a családok és társadalmi csoportok szerepe fontos. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejl dés eszméjét, a társadalom-gazdaság-környezet összefüggésrendszerét és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok, msorok el állítását és terjesztését. 8.7. A megvalósítás és ellenrzés intézményrendszere
A programozás, azaz a végrehajtás szervezésének alapvet feladata a középtávú elképzelések gyakorlati megvalósításának menedzselése, a középtávú elképzelések (célok és programok) éves feladatainak meghatározása, azaz az ütemezés. Meg kell határozni az adott évre vonatkozó konkrét beavatkozásokat, az azok finanszírozásáért felel s intézményt, valamint a finanszírozás forrását. A természetvédelmi, környezetvédelmi és környezet-orientált feladatok többségének megvalósítása olyan feladat, amikor a célállapotok elérése több ágazat és érintett együttmködése révén valósítható meg. A közös középtávú környezetvédelmi célokat szolgáló feladatokat a kilenc tematikus akcióprogram rögzíti. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramjának összehangolására magas szint Tárcaközi Bizottságot kell felállítani, amelynek tagjai a szakminisztériumok vezet tisztségviseli, valamint a regionális fejlesztési tanácsok delegáltjai. A Tárcaközi Bizottságnak kell döntenie évr l-évre a szakmai és a pénzügyi prioritásokról, valamint az eszközrendszer (jogi, közgazdasági, intézményi) összehangolt fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Az akcióprogramok kidolgozására létre kell hozni a benne foglalt feladatok megvalósításáért felels és megvalósításában érdekelt szervezetek képviselibl egyegy albizottságot, amelyek elvégzik az éves programozást és a felel sök és források megjelölésével javaslatot tesznek az adott év megvalósítandó feladataira. A Program eredményes végrehajtása nem nélkülözheti az érdekeltek minél szélesebb kör bevonását sem. Az el bbiek miatt az albizottságok tagjai a tematikus akcióprogramok végrehajtásában érintett tárcák képviseli, a tudományos élet szerepli, önkormányzati delegáltak, gazdálkodói szövetségek tagjai, továbbá a civil szervezetek képviseli lehetnének. Az éves végrehajtási tervek megvalósításába, ill. annak koordinálásába a minisztériumok dekoncentrált szerveit, valamint a regionális fejlesztési tanácsokat célszer bevonni. Az albizottságok ajánlásai alapján a Tárcaközi Bizottság javaslatot készít el a finanszírozás leghatékonyabb megosztására és gondoskodik az NKP-II feladatainak a költségvetés ben és az NKP-II éves el rehaladási és végrehajtási tervében történ szerepeltetésér l. A Tárcaközi Bizottság évente tájékoztatást ad az Országos Környezetvédelmi Tanács részére az NKP-II el rehaladásáról, végrehajtási tervér l. A fenti szervezeti forma, ill.mködés el nye, hogy anélkül segíti el a több szerv, intézmény együttmködését igényl feladatok horizontális tervezését és finanszírozását, hogy
81
lényeges intézményi fejlesztéseket kellene alkalmazni. Összhangot teremt az egyes intézmények által megvalósítandó feladatok között, megjelölve a finanszírozási terheket is. A vilá gosan kitzött, számszersített célok és feladatok a törvényi el írásoknak (1995.évi LIII. tv.) megfelel módon az éves központi költségvetésben egyértelmen megjeleníthet k.
82
9. A VIZEK MEZ GAZDASÁGI EREDET NITRÁTSZENNYEZÉSSEL SZEMBENI VÉDELMÉR L SZÓLÓ 91/676/EGK IRÁNYELV MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK AKCIÓPROGRAMJA 9.1. Jogszabályi háttér A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 91/676/EGK irányelv 1991. december 21-én jelent meg, mely irányelv értelmében a feladat a mez gazdasági forrásokból származó nitrát által okozott szennyezés csökkentése, illetve a további ilyen jelleg szennyezés megel zése. A magyar jogrendben jelen kérdéskör szempontjából a legjelent sebb jogszabály a nitrát irányelvnek a magyar jogrendbe történ beillesztésének, az irányelv harmonizálásának eredményeképpen hatályba léptetett, a vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A rendelet a nitrát irányelvvel összeegyeztethet szabályozást tartalmaz. A 49/2001. Korm. rendelet célja a vizek védelme a mezgazdasági eredet nitrát szennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglév nitrát szennyezettségének csökkentése. Ennek érdekében a jogszabály: • • • •
meghatározza a nitrát érzékeny területek fogalmát, kijelöli a nitrát érzékeny területeket, megadja a felülvizsgálat szempontjait és megfogalmazza a vizek védelmét szolgáló intézkedéseket (akcióprogramot).
Magyarországon a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területeket jelöltek ki, melynek szempontjait a rendelet megadja. A nitrátszennyezés csökkentése, illetve megelzése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedéssorozatot, akcióprogramot kell megvalósítani. Az akcióprogram négyéves szakaszokra tagolódik, az els négyéves szakasz 2002. január 1-én indult. A második akcióprogram 2006-ban, a harmadik akcióprogram 2010-tl indul. A rendelet elírja azokat a határidket, amikorra a már teleüzemel , vagy engedéllyel rendelkez 50 számosállat fölötti, illetveaz alatti állattartó peknek teljesíteni kell a megadott el írásokat. A Korm. rendelet el írja az ellen rzés és a tájékoztatás szempontjait, valamint rendelkezik az EU tájékoztatásáról. A rendelet 1. számú melléklete részletezi a jó mezgazdasági gyakorlat szabályait a vizek nitrátszennyezésének megel zése, csökkentése érdekében, a 2. számú melléklet pedig bemutatja azon települések listáját, melyek nitrátérzékeny területeken fekszenek (18. ábra). A rendelet 3. melléklete tartalmazza az el írt a mez gazdasági tevékenységet folytatók kötelez adatszolgáltatásához szükséges adatlapot. A 49/2001. Korm. rendeletben meghatározott nitrát érzékeny területek kijelölésénél a következ f bb jogszabályokat vették figyelembe: • A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokat szabályozó 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra támaszkodva történt a települések közigazgatási határának megfelel en a felszín alatti vizek esetében a nitrátérzékeny területek kijelölése. A 33/2000. Korm. rendelethez szorosan kapcsolódik a felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelméhez szükséges határértékekr l szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet. 83
• A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy jt területük kijelölésér l szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a felszíni vizek közül nitrátérzékenynek kell tekinteni a rendelet által kijelölt területeket (nagy tavaink vízgyjt területe), továbbá az ivóvízellátást szolgáló tározók vízgyjt területét. • A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekr l szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a felszíni vizek közül nitrátérzékenynek kell tekinteni a rendelet szerinti bányatavak 300 m-es körzetét.
18. ábra A 49/2001. Korm. rendeletben felsorolt nitrátérzékeny települések A CORINE Land Cover 1994. adatai, valamint az OTAB adatbázis alapján Magyaror szágon a nitrátérzékeny területek összes nagysága 4 337 481 ha. A nitrátérzékeny mez gazdasági területek nagysága 2 788 776 ha, ebb l trágyázható terület 2 750 341 ha. 9.2. Intézményi háttér 9.2.1. Környezetvédelmi intézmények A 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján készített 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben meg fogalmazott akcióprogram teljesítéséhez a környezetvédelem különböz területein mköd szakágazatok összehangolt munkája szükséges. Az országosan egységes, összehangolt intézkedést megvalósító akcióprogram környezetvédelmet érint feladatainak irányítását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium látja el. Feladatai közé a 2070/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet szerint az alábbiak tartoznak: • A környezetvédelmi támogatási rendszer keretében gondoskodni kell a négyéves szakaszokból álló akcióprogram végrehajtásának ösztönzésérl. A megpályáz-
84
ható támogatási célok között szerepeltetni kell a nitrátérzékeny területeken lev állattartó telepek korszersítését, különös tekintettel a trágya tárolására, illetve elhelyezésére. Az ehhez szükséges költségvetési elirányzatok tervezésérl gondoskodni kell. • Továbbá, gondoskodni kell a gazdák képzésérl és tájékoztatásáról a helyes me z gazdasági gyakorlat megismertetése céljából. • Az akcióprogram ellen rzésére a hatósági intézményrendszert fel kell készíteni, és végre kell hajtani a hatósági feladatok ellátásához szükséges intézményfejlesztést. • Programot kell kidolgozni a felszíni és felszín alatti vizek nitrátkoncentrációjának, valamint a felszíni vizek eutrofizációjának megfigyelésére. A monitoring keretében a vizek állapotát egy éven keresztül kell megfigyelni, majd értékelni. A Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Ffelügyelség gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott els fokú környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósági jogköröket, valamint a külön jogszabályokban meghatározott els fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört. Szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, a tevékenysége során keletkezett adatokat; a joger s kötelezettségek teljesülését; együttm ködik - szervezeti és mködési szabályzatában foglaltak szerint - a Minisztérium szervezeti egységeivel; vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ségek a miniszter irányítása alatt m köd államigazgatási, központi költségvetési szervek. Államigazgatási eljá rásban felettes szervük a F felügyel ség. Illetékességi területüket a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet állapítja meg. A környezetvédelmi felügyel ségek alaptevékenységük körében gyakorolják – a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben szabályozott akcióprogramhoz kapcsolódóan a következ ket: • az els fokú környezetvédelmi hatósági jogköröket, • közremködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok végzésében, • hozzáférhet vé teszik a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelel tájékoztatást adnak azokról, • ellátják a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi monitoring hálózat, valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer mködtetéséhez szükséges területi feladatokat, továbbá együttmködnek más ellen rz és információs rendszerekkel, • nyilvántartást vezetnek a környezetvédelmi engedélyekr l, a környezetvédelmi mködési engedélyekr l és egyéb hatósági határozatáról, szakhatósági állásfoglalásáról. 9.2.2. Mezgazdasági intézmények A nitrát irányelvvel kapcsolatos feladatokat, azok irányítását, a jelentés készítését társminisztériumként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen a Földm velési és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet által meghatározott feladatokban az FVM intézményei közül a megyei Földm velésügyi Hivatalok (FMH) kapnak meghatározó szerepet, valamint a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NKTSZ) és a megyei szervezetei. A FM Hivatalok feladatait a 1991. évi VII. törvény a megyei (f városi)
85
földmvelésügyi hivatal létesítésér l és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló jogszabály rendezi. Az ebben meghatározott f bb feladatok a következ k: • • • • • • • •
agrárigazgatás keretébe tartozó támogatási rendszerek mködtetése, információs tevékenység, falugazdász hálózat mködtetése, folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekr l, tá mogatási lehet ségekr l, folyamatosan figyelemmel kíséri a mez gazdasági termel k által igénybe vett agrártámogatásokat, részt vesz a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok ellátásában, agrárszakoktatási feladatok, családi gazdaságok nyilvántartásával és támogatásával kapcsolatos ügyek.
A megyei Földmvelésügyi Hivatalok fontos szervezete a gazdákkal közvetlen kapcsolatot tartó falugazdák. A falugazdász hálózat az Európai Unióban is mköd gazdálkodókat segít intézmény, melynek f bb feladatai közé tartoznak a következ k: • gazdanapokat, tanfolyamokat szerveznek, • napi kapcsolattartás a gazdákkal, • segítik a gazdálkodókat az agrártámogatások igénylésében, pályázatok elkészítésében, jogszabályok értelmezésében, családi gazdaságok kialakításában, piaci viszonyokkal kapcsolatos információkkal, továbbképzés és szaktanácsadás szervezésében, részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésben f szerepet játszó intézmény. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat létrehozásáról a 21/2001. (III. 9.) FVM rendelet rendelkezik. A NTKSZ részben önálló gazdálkodású, országos illetékesség középirányító szerv. Koordinálja, felügyeli, ellen rzi a megyei szolgálatok tevékenységét, amelyek részben önállóan látják el feladatukat. Munkájukat az FVM által elfogadott éves munkaterv, az FVM rendeletei és irányelvei, a tényleges növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi helyzet, valamint az import vagy export forgalomra szánt mez gazdasági termékek min sítése alapján végzik. A tevé kenység különböz szakterületeken folyik: növényvédelem, növényegészségügy, talajvédelem, agrár-környezetgazdálkodás, növényvéd szer és termésnövel anyagengedélyezés, mszaki fejlesztés, térinformatika. Az NTKSZ tevékenységével egyformán szolgálja a társhatóságokat, a termel ket és a mez gazdaság egyéb szerepl it. A hálózat f ként hatósági feladatokat lát el. A megyei szolgálatok els fokú, az NTKSZ másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. 9.3. Az akcióprogram bemutatása Magyarország egy egységes akcióprogramot alkotott, melyet az összes nitrátérzékeny terü leten egységesen kell betartani. Az els akcióprogram 2002. január 1-én indult és 2005. december 31-én ért véget.
86
9.3.1. A jó mezgazdasági gyakorlatra vonatkozó elírások 9.3.1.1 Mennyiségi korlátozás Magyarországon az els akcióprogram kezdete óta (2002. január 1.) nitrátérzékeny területen az évente szervestrágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során közvetlenül, valamint a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. Ezt a mennyiségi korlátozást a nitrátérzékeny területeken egységesen kell alkalmazni. Magyarországon nincsenek érvényben különleges rendelkezések a mennyiségi korlátozás alkalmazásával kapcsolatban. Az országban keletkez szervestrágya mennyisége messze alatta marad annak az értéknek, ami indokolná a magasabb dózis kijuttatását. Probléma adódhat a hígtrágyák term földön történ felhasználása, valamint intenzív sz l -és gyümölcsültetvények telepítését megel z trágyázás során. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap mez gazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, amit a részletes talajtani vizsgálatokra alapozott talajtani szakvélemény ismeretében adhat csak meg a hatóság. Az állókultúrák telepítését megel z en szintén készül tápanyagfeltöltési talajtani szakvélemény. A szakvé lemények készítése során be kell tartani a jó mez gazdasági gyakorlat el írásait, így a gazdálkodók már annak megfelel en kapják meg az engedélyt a tevékenységükhöz. 9.3.1.2 Trágyázási tilalmi id szakok Az istállótrágya kijuttatásának jellemz ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrá gya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Istállótrágyát, egyéb szerves tárgyát els sorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül els sorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide. A kijuttatott istállótrágyát lehet leg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj fels szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. A trágyázási tilalmi id szakok meghatározása alkalmazkodott a hazai éghajlati viszonyokhoz, így tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között, amikor nagy valószínséggel fagyott, vagy hóval borított, vagy vízzel telített a talaj, ugyanakkor a növények is nyugalmi periódusban vannak, tehát nincs tápanyagfelvétel. A gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammóniumés nitrát-tartalmú mtrágya kijuttatását a növények tápanyagigényéhez kell igazítani, tehát betakarítás után nem juttathatókki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelel talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, a fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti id szaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap). 9.3.1.3 Trágyakijuttatás er sen lejt s mez gazdasági területen Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejts területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtés területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Ez a szabály a lejt s területek erózió elleni védelmét is szolgálja, mivel így elkerülhet , hogy a felszínen mozgó trágyalével a talajrészecskék elmozduljanak. A víz erózió hazánkban jelent s területeket érint, a szántók mintegy 40%-a veszélyeztetett valamilyen mértékben. Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb és minél hosszabb növényborítottság biztosítására. 9.3.1.4 Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon Tilos a trágyakijuttatása fagyott, hóval borított és vízzel telített talajra. 87
9.3.1.5 A trágyázás szabályai a vizek környezetében A felszíni vizek védelme érdekében a trágyázás során be kell tartani bizonyos védtávolságot, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vi zekbe. Ennek érdekében az alábbi véd távolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni vízt l, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 mes sávban, amennyiben jogszabály ett l eltér en nem rendelkezik. Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a széls séges vízjárási viszonyok kialakulásakor. E szabály alkalmazására különösen nagy figyelmet kell fordítani a belvíz veszélyeztetett területeken. 9.3.1.6 Állattartó telepek trágyatároló mtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok A jó mez gazdasági gyakorlat szabályi közül a trágyatárolásra vonatkozó el írások els sorban az állattartókat érintik, nekik kell különös gondot fordítani betartásukra. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegend méretnek kell lennie, hogy biztosí tott legyen a tilalmi id szakokban biztonságos tárolásuk. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyjtésére szolgáló gyjt csatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhet . A tárolókapacitásnak elegend nek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra. Trágyatároló mtárgyak méretezésekor a fentiekben meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe igényt is, kell venni azt a többlettárolási ami a kihelyezésre használt területen fennálló, el renem látható, széls séges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekb l adódó elöntés) adódhat. A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek min ségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban (33/2000. Korm. rendelet) foglalt el írásoknak is. Mélyalmos trágya - amennyiben nemütközik más el írással - el zetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az el írások ezt nem teszik lehet vé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mez gazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap id tartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol: a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, b) felszíni víz nincs 100 m-en belül. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkez silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket. 9.3.1.7 Mez gazdasági területek trágyázásának szabályai A mtrágya felhasználását a term földr l szóló törvény alapján talajvizsgálatokra alapozottan kell végezni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni. A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos mtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát, a nö vény tápanyagigényét, az el vetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nit rogénigény csökkent hatását. Nitrogén mtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képes azt hasznosítani.
88
A trágyákat úgy kell kijuttatni, hogy azok a növény számára a legjobban hasznosíthatóak legyenek, ezzel együtt a környezetvédelmi feltételeknek is megfeleljen a tevékenység. A trágyakijuttatás során alapvet követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehet legkisebb legyen. Szakszer a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen termésszintjéhez tar megválasztott tozó tápanyagigénynek megfelel adagban, megfelel id ben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik. A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai ra gyakorolt kedvez hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell. 9.3.1.8 Földhasználat Nagyon fontos az optimális vetésforgó betartása. Az agrotechnikai védelem érdekében biztosítani kell a talaj megfelel szerkezetességét a helyes talajmveléssel, esetleg mélylazítással. 9.3.1.9 Minimális növénytakaró fenntartása Az szi növények vetését olyan korán kell elvégezni, hogy tél elejére kialakuljon legalább 25%-os növényfedettség. Betakarítás után a veszélyeztetett területeken ajánlatos a növénymaradványok meghagyása. 9.3.1.10 Öntözés
gazdasági gyakorlat szabáA felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges a jó mez lyainak megalkotása során bizonyos mértékben el írásokat meghatározni az öntözés vonatkozásában is. Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott mszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhet . Az éves öntöz víz-szükségletet, az egyszerre kiadható öntöz víz mennyiségét, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözend növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni. A víz mozgását a talajban a talaj pórusrendszere, a gravitáció, kapilláris és adszorbciós er k együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözés során. A talaj maximális vízkapacitásánál több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízátereszt képesség talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízát ereszt képesség, gyenge víztartó képesség talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét. Törekedni kell a növény igényét is kielégít kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre. Az öntözést legkés bb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 50%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képz dött repedések mentén a tápanyagok - els sorban a nitrogén - lemosódnak. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és min ségét - amennyiben 7 méteren belül elérhet - 5 évente ellen riztetni kell. 9.3.2. Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok 9.3.2.1 A mez gazdasági hatóság szerepe A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint a mezgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A mez gazdasági tevékenységet folytató a Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követ év február 28-áig a mez gazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.
89
Az adatlapon többek között az alábbi adatokat kell bejelenteni: • tartott állatfajok, az állattartás típusa, állatlétszám, • az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt hígtrágya, istállótrágya, valamint N mtrágya mennyisége, • a trágyakijuttatás adatai (a tábla azonosítója, kijuttatott hatóanyag mennyisége [kg/ha] stb.). A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, amelyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. 9.3.2.2 A környezetvédelmi hatóság szerepe A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet adatszolgáltatásra kötelezi a felszín alatti vizekbe közvetlenül, illetve közvetetten kibocsátókat. A felszíni vizek min sége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet (Kr.) 20. §-a, összhangban a 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet 19. §-val adatszolgáltatásra kötelezi a felszíni vizekbe közvetlenül, vagy közvetve szennyvizet kibocsátókat. A környezetvédelmi felügyel ség a kibocsátó által szolgáltatott adatok alapján, a kibocsátók körében helyszíni szemlét tart a kibocsátás helyén, melynek során ellen rzi a te vékenységet, valamint a szolgáltatott adatok min ségét. Kockázatos anyag elhelyezése, felszíni, vagy felszín alatti vízbe történ közvetett, vagy közvetlen kibocsátása a felügyel ség által kiadott engedély, illet leg a felügyel ség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 9.3.3. A hatósági ellenrzés 9.3.3.1 A talajvédelmi hatóság szerepe
A 49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet szerint a term földön folytatott tevékenységek vonatkozásában az illetékes talajvédelmi hatóság ellen rzi az alábbi el írások betartását: • a hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek a vizekbe történ bevezetésének tilalma, • a trágyatároló felszíni vízt l, más jogszabály által nem szabályozott ivóvíz nyer helyt l számított legalább 100 méteren belüli létesítésének tilalma, • hígtrágya tárolók vízjárta területeken történ létesítésének tilalma, • a jó mez gazdasági gyakorlat szabályainak betartása. A mez gazdasági tevékenységet folytatók a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékleteszerinti adatlapon kötelesek adatot szolgáltatni a tárgyévet követ év február 28áig a mez gazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, me lyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A talajvédelmi hatósághoz beérkez adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefügg feladatok ellátásáról a földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszter bevonásával gondoskodik. 9.3.3.2 A monitoring feladatok A jelentésben a felszíni vizek értékeléséhez felhasznált monitoring-hálózat összesen 310 mintavételi helyet tartalmaz. A felszíni vizek jelenlegi nitrát monitoringjának hiányossága, hogy nincs rendszeres vízmin ség-vizsgálat a bányatavak esetében, amelyeknek 300 méteres parti sávja szintén nitrátérzékeny területnek számít. Hiányos továbbá a kisvízfolyások megfigyelése, ezeknek a vízfolyásoknak nagyobb számú bevonása szükséges a monitoring hálózatba. A 2004-
90
2005. évben során a fenti típusú he egy év id tartam alatt folytatandó nitrát monitoring lyekkel b vül a jelenlegi monitoring rendszer. A megfigyel hálózat további módosítását a VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozása során tervezzük 2004-2005-ben. Felszín alatti vizeink országos nitrát állapot-értékeléséhez kijelölt monitoring rend szer összesen 1846 pontból áll. A kialakított rendszer a meglév monitoring hálózatok pontjait – amennyire csak lehetséges – felhasználta. 9.3.4. Az új nitrát rendelet Az els akcióprogram lezárulta és kiértékelése után elegend információ állt rendelkezésre, hogy a 49/2001. Korm. rendeletben rögzített el írások részben módosításra kerüljenek. A bekövetkezett módosítások egy része (pl. a nitrátérzékeny területek új lehatárolása) a 91/676/EGK irányelvben rögzített rendszeres felülvizsgálat keretében váltak szükségessé, más részük azonban a végrehajtás során tapasztalt ellentmondások kiküszöbölése miatt vált szükségessé. Az új szabályozás a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet formájában, 2006. február 15-én lépett hatályba. Az új rendelet tartalmaz új intézkedéseket, módosít korábbiakat, illetve felhatalmazást ad részletesebb szabályokat tartalmazó jogszabályok kidolgozására. A nitrátérzékeny területek (19. ábra) kijelölésének 2006. elején felülvizsgált szempontjai az alábbiak szerint tagozódnak: • víz nitrát-tartalmára vonatkozó határérték: 50 mg/l (felszíni és felszín alatti víz) kivéve felszíni víz esetén ivóvíz célú használat: 25 mg/l, • felszíni víz szempontból: Balaton, Velencei tó, Fert tó, ívóvíz ellátási célt szolgáló víztározók vízgyjt területe, • felszín alatti víz: o karszt, o vízbázis véd terület, o porózus vízadó üledék a felszín közelében, o bányatavak 300m–es parti sávja, o települések belterülete ha a rendezési terv alapján belterületen állattartás folytatható.
91
19. ábra A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben felsorolt nitrátérzékeny települések A korábbi térképpel összehasonlítva egyértelm, hogy a nitrátérzékeny területek nagysága növekedett. Az új rendelet utal arra, hogy 2006. második felében az eddigi településsoros lehatárolás helyett az ún. blokkszint lehatárolás kerül eltérbe, melynek alapja a Mez Parcella Azonosító Rendszer egysége a fizikai blokk lesz. Ennek gazdasági köszönhet en jelent s mértékben csökkeni fog a nitrátérzékeny területek nagysága. A korábbi elnevezéseket módosítva az akcióprogram helyett cselekvési program, jó mezgazdasági gyakorlat helyett pedig helyes mezgazdasági gyakorlat elnevezés sze repel az új szabályozásban A új rendelet azonban a korábbiaktól eltér en nem tartalmazza a cselekvési program, illetve a helyes mez gazdasági gyakorlat részletes szabályait, ezek egy kés bbiekben megalkotandó szabályozás tárgyát képezik. Az átmeneti id szakra a ko rábbi szabályozásban rögzített jó mez gazdasági gyakorlat szabályozása az irányadó. Az új szabályozás bevezeti a szankcionálás lehetségét: adatszolgáltatás elmulasztása, vagy nem megfelel teljesítése esetén 10 000-100 000 Ft közötti adatszolgáltatási bírság; a helyes mez gazdasági gyakorlat (kés bbiekben megalkotandó) szabályainak áthágása esetén 50 000-500 000 Ft közötti nitrátszennyezési bírság kiszabására ad felhatalmazást. Az új rendelet módosította a korábbi szabályozás határidit is. A trágyatárolás követelményeinek való megfelelés végs határideje nitrátérzékeny területeken: • egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: 2007. október 31., • víztározó-, karszt-, és vízbázis-területeken lév hígtrágya tárolók: 2009. október 31., • egyéb nitrátérzékeny területen lév hígtrágya tárolók, továbbá víztározó-, karszt-, és vízbázis-területeken lév istállótrágya tárolók: 2013. január 1.,
92
• egyéb nitrátérzékeny területen lév istállótrágya tárolók: 2014. január 1.. Az új határid k nem nitrátérzékeny területeken: • egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: 2007. október 31., • hígtrágya tárolók: 2014. január 1., • istállótrágya tárolók: 2015. december 22..
93
10. INTÉZMÉNYRENDSZER A vidékfejlesztés intézményrendszere széttagolt és számtalan változáson ment át az elmúlt években. Terjedelmi korlátok miatt e fejezetben – a vidékfejlesztésben betöltött jelent s szerepe ellenére nem foglalkozunk a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó szervezetekkel, mivel azok munkája els sorban a területfejlesztésre irányul. A terület- és vidékfejlesztés irányító és végrehajtó szerveinek elkülönülése és állandó átalakulása még a terület ismer i számára is megnehezíti a tájékozódást. 10.1. Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az NVT készítésének koordinálásáért a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül a Vidékfejlesztési F osztály volt felel s. A f osztály részt vett a tárca vidékfejlesztési átfogó közép- és hosszú távú stratégiájának tervezésében és a hazai kiemelt térségi és keretprogramok megvalósításában. Ilyenek például: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) vidékfejlesztési szakmai hátterének kidolgozása, a Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartásának vidékfejlesztési szempontból történ kezelése, kiemelt üdül körzetekhez (Balaton, Velencei-tó-Vértes) köt d összehangolt intézkedések, valamint a további inten zív fejlesztést igényl térségekre (Tisza-tó, Dunakanyar) vonatkozó feladatok ellátása. A f osztály látta el a falusi és agroturizmus tárcaszint feladatait, valamint a területfejlesztés, -rendezés, településfejlesztés, -rendezés tárcakoordinációját és szakterületi képviseletét is. Gondozta és kezelte a LEADER jelleg kísérleti vidékfejlesztési programot és a vidékfejlesztési célel irányzat pályázatos ügyeit. Fentieken túl a f osztály segítette a kistérségi vidékfejlesztési menedzser-hálózat mun káját. A menedzserek a települési társulások által választott és alkalmazott f állású szakem berek. A kistérségi menedzserek országos hálózatát mintegy 200 f vel 2000-ben hozta létre az FVM, melynek mködését pénzügyileg és szakmailag folyamatosan támogatta. 2005-t l a Vidékfejlesztési F osztályt összevonták az Agrár-környezetgazdálkodási F osztállyal, az új szervezeti egység neve: Agrár- vidékfejlesztési és -környezetgazdálkodási F osztály lett. 10.2. Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyarországon a 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelettel 2003. július 1. hatállyal létrehozott el kifizet -ügynökségi feladatokat. Ezek f országos hatáskör szervezet, az MVH látja vonulata a támogatási intézkedések jellegét l függ en a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálástól, az engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed. Tevékenységének nem kevésbé fontos területe a támogatási rendszer mködéséhez szükséges adatokbegyjtése, feldolgozása és kezelése, valamint az elengedhetetlen területi és pénzügyi ellen rzések el írt gyakoriságú elvégzése. Az MVH hatáskörébe tartoznak az alábbiak: • Az Európai Garancia Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Részlegéb l és a nemzeti költségvetésb l „társfinanszírozott”, term terület, állatlétszám, kvóta, illetve a termelt mennyiség alapján igényelhet , továbbá a vidékfej lesztési támogatások (E juttatások közül a legfontosabb, a legszélesebb kört érint a földterületen termesztett növényi kultúrától függetlenül igényelhet - az EU által finanszírozott - egységes területalapú támogatás, (angol rövidítéssel, SAPS). Forrása a 2004/2005. támogatási évre 305,81 millió €, ami – mint ismeretes – arányítva az EU-15 farmereit megillet ilyen célú támogatások 25 százaléka. E felett azon 94
• • • • • •
gazdálkodók, akik az EU-15 rendszerében is támogatott növénykultúrákat termesztenek, kiegészít nemzeti támogatást is igényelhetnek. Ennek forrása az a nemzeti költségvetésb l származó 361,4 millió €-nak megfelel összeg, amellyel a SAPS 30 százalékponttal, 55 százalékra egészíthet ki). A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtásával, valamint az intervenciós rendszer mködtetésével kapcsolatos ügyek. A növényi- és állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedések, végrehajtásához szükséges feladatok. Az EMOGA Orientációs Részlegéb l finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedések. A SAPARD el csatlakozási támogatási program keretében a 2004 április 30-i vég s határid ig benyújtott pályázatok feldolgozása elbírálása, a nyertes pályázókkal történ szerz déskötések, a támogatások folyósítása és az utólagos ellen rzések. A közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellen rzési Rendszer (IIER) mködtetésével, ezen belül gazda- és ügyfélregiszter, valamint a Mez gaz dasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kezelésével összefügg feladatok. A nyolc igazgatóságból és hat, a szervezet elnökének közvetlen felügyelete alá tar tozó egységb l álló budapesti székhely MVH a központi irodáin, valamint a 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait.
95
11. KILÁTÁSOK (2007-2013) 11.1. A jövben várható változások, módosítások Az Európai Unió Tanácsa 2005. június 21-én elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet, mely a 2007-es pénzügyi évt l jelents változásokat léptet életbe a közösségi agrártámogatások és egyéb agrárpiaci intézkedések pénzügyi hátterét illet en. Az új KAP finanszírozási rendszer lényege, hogy a jelenlegi pénzügyi forrást biztosító Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép: az Európai Mezgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek eredményeként az EMOGA Garancia Részlegéb l kiválnak a vidékfejlesztési támogatások, amelyeket jelenleg hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – NVT fog át, illetve megsznik az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) strukturális alap jellege (amelyet más operatív programokkal együtt a Nemzeti Fejlesztési Terv fog össze), és az összes mez gazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapban összpontosul. A KAP Finanszírozása jelenleg az EMOGA-n keresztül történik. Az EMOGA két részlegb l áll: Orientációs Részleg és Garancia Részleg, melyek közül az el bbi a strukturális alapok része. A reform következtében létrejöv EMGA az agrárpiaci támogatások (ideértve a közvetlen támogatásokat is) és egyéb agrárpiaci beavatkozások finanszírozására, míg az EMVA a vidékfejlesztési támogatások társfinanszírozására szolgál, függetlenül azok típusától és földrajzi elhelyezkedését l. Ezzel megvalósul a KAP két pillérének világos elkülönítése. Mind az EMGA-ból, mind az EMVA-ból központosított módon finanszí rozhatók a Bizottság kezdeményezésére/számára a KAP megvalósításához szükséges el készítési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési, audit és egyéb ellen rzési tevékenységek. háttere más A reform elsdleges célja, hogy a KAP végrehajtásának finanszírozási közösségi alapoktól elkülönülve önálló, közös szabályokra épül rendszert alkosson, a két alap létrehozásával mégis elismerje a KAP két pillérének (az agrárpiac szabályozása és a közvetlen támogatások rendszere, illetve a vidékfejlesztés) eltér sajátosságait. Az EMGA-ból történ kifizetéseket - a Garancia Részleg szabályaival megegyez en – továbbra is a tagállamnak kell megel legeznie. Az uniós forrást a bizottság a kifizet ügynökség rendszeres jelentései alapján havi visszatérítések formájában, két hónapos csúszással bocsátja a tagállam rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a kiadások ne lépjék túl a Bizott ság által az intézményközi megállapodás alapján meghatározott éves nettó kiadási fels ha tárt, a Bizottság ún. havi el rejelz rendszer keretében vizsgálja az EMGA költekezéseit, és jelent a Parlamentnek, illetve a Tanácsnak. Az EMVA által finanszírozott vidékfejlesztési programokra vonatkozó közösségi költségvetési kötelezettség vállalásoknak a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti id szakra vonatkozóan éves megosztásban kell eleget tenni. A tagállam vidékfejlesztési programjának elfogadását követ en a Bizottság 7 százalékos el finanszírozást folyósít a program végrehajtásához. A kiadások fedezéséhez szükséges további uniós források a kifi zet ügynökség által benyújtott kiadásigazoló nyilatkozat alapján id közi kifizetésként, illetve a program lezárását követ en egyenleg-kifizetésként kerülnek átutalásra. A pénzügyi végrehajtás szempontjából hazánkat érint egyik legfontosabb változás, hogy mindkét új alap kifizetéseit akkreditált kifizet ügynökségen keresztül kell teljesíteni. A jelenleg értelmében, hazánkban egyetlen - provizórikusan hatályos jogszabályok akkreditált-mez gazdasági kifizet ügynökség mködik: az EMOGA Garancia Részlegének kifizet ügynökségi feladatait ellátó MVH. Az MVH minden bizonnyal legkésbb 2006-ban elnyeri a feltétel nélküli akkreditációt, és e státuszát az EMGA vonatko96
zásában az új finanszírozási rendben is meg tudja tartani. Azonban az EMVA kifizetései tekintetében is szükséges kijelölni és akkreditálni egy kifizet ügynökséget annak érdeké ben, hogy Magyarország az alap támogatásait 2007-t l kezd d en le tudja hívni. Az akkreditáció elnyeréséhez rendelkezésre álló meglehet sen rövid id alatt rendkívül nagy intézményfejlesztési, igazgatásszervezési és informatikai fejlesztési munkát kell elvégeznie az érintett köztisztvisel i gárdának. Mindezt úgy, hogy a fejlesztési id szak alatt is maradéktalanul biztosítani kell a meglév vidékfejlesztési támogatások (NVT és AVOP jogcímek) folytonosságát, illetve a Garancia Részlegb l folyósított agrártámogatások és egyéb intézkedések gördülékeny végrehajtását. Logikus lépés lenne, ha a kormány az MVH-t jelölné ki e feladatra, hiszen egyrészt ez a szervezet végzi (ún. közremköd szervezetként azoknak a feladatoknak a dönt többsé gét, amelyek az AVOP végrehajtásából az EMVA kifizet ügynökségi feladatai közé soro lódnak át), másrészt akkreditált Garancia Részleg kifizet ügynökségként végrehajtja a szintén EMVA-baátkerül NVT intézkedések végrehajtásának feladatait is. Megjegyzen d , hogy a kifizet ügynökség kijelölése mellett, az uniós számla-elszámolási eljáráshoz kapcsolódva rendezni kell az EMGA és az EMVA irányításának és felügyeletének rendszerét is. Végezetül meg kell említeni, hogy az új rendszerre való átállás miatt a vidékfejlesztési támogatások vonatkozásában - a hazai jogszabályi háttér jelent s változására is számítani lehet. 11.2. Pénzügyi támogatási keretek
Az EU költségvetésében a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források az elkövetkez id szakban növekednek, és a 2007-2013-as tervciklus egészére vonatkozóan 74 milliárd eurót tesznek ki. Az évi mintegy 11 milliárd eurós átlagos vidékfejlesztési keretb l Magyar országnak évi 4-600 millió eurónyi (mintegy 100-150 milliárd forintnyi), évr l évre növekv európai forrás jut, így 20%-os minimális nemzeti társfinanszírozással számolva is évente mintegy 125-190 milliárd Ft áll a vidékfejlesztés támogatási jogcímeinek rendelkezésére. Magyarország 2007-2013 között 2004-es árakon összesen mintegy 9,6 milliárd euró közösségi támogatáshoz jut a 16. táblázatban összefoglalt bontásban és ütemezéssel. 16. táblázat: Magyarország rendelkezésére álló közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretek (millió euró) (pénzügyi perspektíva 2007-2013) Támogatási cím Közvetlen támogatás1 Piaci támogatás2 Vidékfejlesztés 3 Összesen
2007 502,0 184,0 410,8 1 096,8
2008 606,4 152,5 431,5 1 190,4
2009 706,6 115,5 451,6 1 273,7
2010 802,3 80,0 472,9 1 355,2
2011 894,1 64,0 494,3 1 452,4
2012 962,1 62,5 512,9 1 537,5
2013 Összesen 1 087,4 5 560,9 51,5 720,0 531,6 3 305,6 1 680,5 9 586,5
Megjegyzések: 1 A közvetlen támogatások mértékét a jelenleg hatályos 1782/2003-as rendelet rögzíti. 2 A piaci támogatások (intervenció + exporttámogatás) az FVM által becsült értékek. 3 A vidékfejlesztési támogatások a luxemburgi csomagban szerepl 74 milliárd euró csökkentett keret alapján számított értékek.
Az 1. pilléres támogatások közül – ha az EU agrárpolitikája id közben meg nem változik – a legbiztosabbnak az EU területalapú (SAPS) támogatásainak kifizetése tnik, hiszen az minden európai gazdának egyaránt járó, EU által finanszírozott támogatás, amelyet legkés bb a tárgyévet követ év április végéig ki kell a nemzeti kormányoknak fizetniük. A legbizonytalanabbak ugyanakkor a notifikált nemzeti támogatások, hiszen azok forrásfedezetét a nemzeti költségvetésben kell biztosítani, és a költségvetés mindenkori helyzete er sen befolyásolja azok meghirdetését és kifizetését. 2005-ben pl. a nemzeti költségvetésben szinte semmilyen forrás nem állt rendelkezésre a lehetséges 180 notifikált nemzeti jogcím támogatására. Az állatjóléti intézkedésekre is csupán a 2005 tavaszi agrárdemonstráció
97
és gazdamegállapodás teremtett 10 milliárd Ft-os forráskeretet, melyb l 6 milliárd a vágósertés, 4 milliárd pedig a vágóbaromfi ágazat támogatására fordítható. E jogcímek bizonytalanságát továbbá az is növeli, hogy ezek a közös agrárpolitika alapirányától lényegében eltérnek, valóban közös, így a nemzeti támogatások és miután az agrárpolitika az EU-ban jelent sen és tartósan nem térhetnek el ett l a közös iránytól, illetve azokat folyamatosan és ismételten el kell fogadtatnunk a Közösséggel. A 2. pilléres vidékfejlesztési kifizetések (NVT és AVOP ill. NAVP jogcímek) azért tnnek hosszú távon kiszámíthatóbbnak, mert azokat az EU és a nemzeti kormány által közösen elfogadott vidékfejlesztési tervek és programok rögzítik. Finanszírozásuk ezek alapján mind az EU, mind a nemzeti költségvetés részére kötelez , egyúttal nemzeti érdek is, hiszen e programok mentén – mint láttuk – 1 euró nemzeti költségvetési ráfordítás révén 34 euró európai közösségi forrást tudunk bevonni az agrárium és a vidék finanszírozására. 11.3. Pályázati rendszer
Az Európai Unió 1698/2005 számú rendeletével létrehozta az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapot, mely egyesíti a korábbi, több szálon futó támogatási jogcímeket. Ezzel összhangban a 2007-13 között kifizetések során Magyarországon is egyesülnek a vidékfejlesztési támogatások. A végleges terv a jegyzet lezárásakor (2006. június) még nincs elfogadva, de már körvonalazódnak a végleges prioritások: • A min ség és a hozzáadott érték növelése a mez - és erd gazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban (30-35%). • A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével (40-45%). • A vidéki foglalkoztatás b vítése, a tevékenységek diverzifikálása (25-30%) • Helyi közösségek fejlesztése (2-5%). A kidolgozásra kerül vidékfejlesztési terv intézkedései – követve a fenntarthatóság elvét – ezeknek szolgálják, a prioritásoknak az érvényesülését összhangban az EU prioritásaival. Az els EU prioritás – „A mez gazdasági és erd gazdálkodási ágazat versenyké pességének javítása” – céljai olyan intézkedések megvalósításával érhet k el, melyek el segítik az ismeretátadást, a humán er forrás fejlesztésével az inno és t kebefektetésekkel, vációval is együtt járó termelési struktúraváltást a mez gazdaságban, az erd gazdálkodásban és az élelmiszer-feldolgozásban. Az intézkedések a struktúraváltásban és a fejlesztések koncentrálnak, támogatásában els sorban azokra az ágazatokra, illetve tevékenységekre melyekben jómin ség termékekkel nagy hozzáadott érték érhet el, piaci hátterük bizton ságos, így el segítik a vidéken él k foglalkoztatását. Az élelmiszer-feldolgozásban és a mez gazdasági, továbbá erdészeti alapanyagok termelésénél különösen felkarolja azokat a kezdeményezéseket, melyek az EU piacain kívül is értékesíthet új termékeket eredményeznek. A környezet és a vidék állapotának javítása (második EU prioritás) igen szorosan kapcsolódik az infrastruktúra fejlesztésével és akörnyezetvédelemmel foglalkozó operatív programokhoz. Intézkedései kiemelten a term terület környezetbarát mez gazdasági és erdészeti hasznosítását helyezik el térbe, biztosítva a mez gazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat fenntartását, Göteborgban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítését. Ugyancsak el segítik az EU a Víz Keretirányelv célkitzéseinek és a Kyotói Egyez mény kötelezettségeinek teljesítését. A kedvez tlen adottságú (LFA) területeken olyan struktúraváltást segítenek, melynek eredményeként az extenzív irányú gazdálkodás és földhasználat kerül el térbe. Az életmin ség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzéséhez (harmadik EU prioritás) kapcsolódó intézkedések egyaránt hozzájárul98
nak a vidéki térségekben a megélhetési lehet ségek b vüléséhez és javulásához, valamint a Strukturális Alapok hasonló prioritásaival összhangban a természeti és épített értékeit meg rz , modern vidéki környezet kialakításához. A vidéki gazdaság b vülését, többek között gazdaságon belüli tevékenységek diverzifikálásával, vállalkozások humán és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a horizontális er sítésével, háló és vertikális integráció zatok fejlesztésével kívánja elérni. Az életmin ség javítását els sorban a közösségi kultu rális és szabadid s infrastruktúra fejlesztése és a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott szolgáltatásfejlesztés biztosítja. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében (negyedik EU prioritás) összhangban a Közösségi Stratégiai Iránymutatással legf képpen a III. tengely céljainak megvalósulásához járul hozzá. A tér ségi szerepl k stratégiai tervezési és megvalósítási ismereteinek, együttmködési készségének fejlesztése, az innovatív, a helyi elképzelések térségi újszer megoldásokterjesztése, szint megvalósítása jelent sen javítja a térség bels er forrásainak feltárását, fenntartható, hatékony hasznosítását. Mindezek által hozzájárul mind a foglalkoztatás b vüléséhez, mind pedig a vidéki életmin ség javításához. 11.4. Intézményrendszer
Az egységes pályázati rendszer bevezetése várhatóan jelent s változásokat hoz majd magával az intézményrendszer területénis. Több javaslat is született arra vonatkozóan, hogy a vidékfejlesztés nem agráriumot érint – egyértelmen és jól elhatárolható – fejlesztési tevékenységeit át kell irányítani a terület- és regionális fejlesztéséért felel s tárcához. Többek szerint nem szerencsés, hogy a vidékfejlesztés különálló koordinációs szervezettel rendelkezzen mind a kormányzaton belül, mind a régiók vonatkozásában. A szakmai és ágazati elkülönülés nem alkalmas a szakterület érdekérvényesítésére, esetleges lesz ismét a koordináció, miközben a fejlesztési források elaprózódnak, az intézményrendszer szétta golttá válik. A jöv ben csak a regionális és kistérségi egységes fejlesztési szervezetekben valósulhatnak meg a kitzött célok és feladatok, amihez nélkülözhetetlen a menedzsment, a szakemberek koncentrációja is. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok ügynökségei legyenek a befogadói a vidékfejlesztés területi (regionális) szakembereinek, akik a kistérségekben kiépült fejlesztési szervezet (ügynökség) hálózatára épüljenek, azok munkáját segítsék. A kistérségi szinten az állam által feltartott fejlesztési ügynökségek egységes szervezetében integrálódjanak a vidékfejlesztési szakemberek. Az egységes kistérségi fejlesztési szervezet kell szakmai ismeretet, szellemi er forrást, információs bázist ésa megvalósítást is segít menedzsmentet tud biztosítani. Ezek a központi költségvetésb l fenntartott fejlesztési ügynökségek csak akkor válnak sikeressé, ha köd civil szervezetekkel és más területfejélénk kapcsolatot építenek ki a térségben m lesztési szerepl kkel. Nem szabad az eddig vidékfejlesztési menedzserként, több éves tapasztalattal a hátuk mögött mköd szakembergárdát elengedni. Ez a társadalmi- és szel lemi t ke mérhetetlen pazarlását jelentené.
99
12. A JÖV KÉP ALAPVONÁSAI 12.1. Az elképzelt jöv alapjellemzi A vidéki térség – mint láttuk – nem csupán termelési, hanem egyúttal társadalmi és biológiai/természeti élettér is, amely termelési, szociális, kulturális és környezeti funkcióit azonban csak akkor tudja ellátni, ha fejlesztése során e feladatait egyaránt és egyenrangúan figyelembe vesszük. A Vidéki Térségek Európai Kartájának megfogalmazása szerint „a mez gazdaság – a hozzá kapcsolódó, illetve rá épül tevékenységekkel együtt – a vidék gerince”, ezért a mezgazdaság minségi fejlesztése kiinduló feltétel, amelyre alapulhat, amelyhez kapcsolódhat és amelyet kiegészíthet a vidéki életminség általános javítását célzó intézkedéssorozat éppen úgy, mint a gazdasági diverzifikáció, vagy a helyi értékteremtés- és megrzés támogatása, a helyi közösségek és kultúra továbbvitelének és megersítésének elsegítése. Ahhoz, hogy az agrártermelés, a környezet- és természetvédelem valamint a vidék társadalmának igényeit egyesít többfunkciós mezgazdasági modell, a környezet- és tájgazdálkodás megvalósításához szükséges teendket valamint a végrehajtáshoz szükséges forrásokat és a lehetséges partnereket számba tudjuk venni, mindenek eltt az agráriummal és a vidékkel kapcsolatos jövképünket kell megfogalmazni. Ennek alapvonásai és f értékei az alábbiak. 1. A mezgazdaság nem általában, hanem annak csak bizonyos formái és rendszerei képezhetik a vidékfejlesztés alapját, a vidék gazdaságának gerincét. A magyar agrárium és vidék számára csak olyan mezgazdálkodás hozhat sikert, amely úgy állít el értékes, szermaradványmentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben megrzi a talajokat, az ivóvízbázisainkat, felszíni vizeinket, az élvilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Olyan mezgazdaságra van szükség, amely közvetlenül vagy a ráépül tevékenységek révén munkát, megélhetést biztosít a vidéki népesség lehet legnagyobb hányada számára. Az ilyen többfunkciós mezgazdaság, az európai agrármodellnek megfelel környezet- és tájgazdálkodás rendszereinek széles kör elterjesztésével egyúttal olyan kedvez országkép alakítható ki Magyarországról a fizetképes élelmiszerpiacokon, melynek mottója a „Tiszta, él környezetb l egészséges, biztonságos és különleges min ség élelmiszert!” lehet. 2. E feladatok együttes teljesítésére csak a kis- (5-50 ha) és középbirtokok (50-500 ha) meghatározó arányára épül családi gazdasági modell lehet alkalmas. Ez biztosítja ugyanis egyidejleg a tulajdonosi szemléletbl fakadó „jó gazda gondosságát”, az egymást követ generációk közti felels viszonyt, és azokat a foglalkoztatási, minségi termelési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. 3. Ahhoz azonban, hogy e kisebb mozaikokból, családi gazdaságokból építkez gazdaságszerkezet a kizárólag tkemegtérülési, hatékonysági szempontokat mérlegel, a környezeti és társadalmi hatások iránt érzéketlen nagy latifundiumokkal, tkés megabirtokokkal és multinacionális tkebefektet társaságokkal a piaci versenyben jobb eséllyel induljon, ezen önálló gazdasági egységeknek célszer önkéntes társulásokat, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési csoportosulásokat, szövetkezéseket (nem kolhozokat, de nem is nagy integrátorokra fzd, azoknak egyoldalúan kiszolgáltatott fürtöket!) létrehozniuk. Ezen önkéntes gazdaösszefogást állami és Közösségi eszközökkel kell támogatni.
100
4. A szuverén, ers, a jövben bízó, létében nem fenyegetett, tényleges döntési helyzetben lév és döntéseiért maga is felelsséget vállaló gazdatársadalom kialakulásához a vidék és a város közti szolidaritáson, az egymásrautaltság felismerésén nyugvó új fajta társadalmi szerzdésre van szükség. Ez azon a felismerésen alapulhat, hogy közpénzeket csak a köz számára hasznos teljesítményekért szabad és kell kifizetni. Miután tehát a társadalomnak nemcsak a gazdálkodók élelmiszer- és élelmezésbiztonságot nyújtó termékeire, hanem azokra a szolgáltatásaikra is szüksége van, amelyekkel elmozdítható a vidék társadalmának fenntartása valamint a környezet védelme, a helyi természeti és táji értékek megóvása, ezért mély megbecsülés és ezen elismert teljesítményeiért, társadalmi szolgáltatásaiért rendszeres kifizetés illeti meg a gazdatársadalmat. Erre épülhet a megvalósítást szolgáló – az ökoszociális piacgazdasági modellnek megfelel – állami támogatás- és elvonáspolitika, makrogazdasági környezet és eszközrendszer. 5. A leírt agrármodellre támaszkodva, abból kiindulva valósítható meg a vidékpolitika f célja, a vidéki térségekben, falvakban és kisvárosokban a hagyományokra épül polgári életvitel meghonosítása. Ehhez az agráriumot meghaladó területeken is gazdasági biztonságot kell teremteni, több lábon álló, diverz vidéki gazdaságot kell kialakítani, a tájat vonzó állapotban kell megrizni, és az infrastruktúrát a kor színvonalára kell fejleszteni, amely azután elsegíti a kulturális igényesség növekedését is. Mindehhez az ers helyi közösségek kialakulását, a humán infrastruktúra fejlesztését szolgáló oktatásra, képzésre, tájékoztatásra valamint az e tevékenységek központjait jelent iskola és önkormányzat megersítésére van szükség. Így válhat a falu és a kisváros a nagyvárosokkal azonos mértékben becsült lakóhellyé és turisztikai célponttá. 6. A gazdasági diverzifikáció, a sokszín, több lábon álló vidéki gazdaság kialakítása a vidékfejlesztés egyik legfontosabb tartópillére, melynek ki kell terjednie a nem mezgazdasági – de alapveten a termföldhöz, a mezgazdasághoz kapcsolódó, azt kiszolgáló vagy annak termékeit feldolgozó – tevékenységek fejlesztésére, az ezekre irányuló mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, a turizmussal kapcsolatos valamint a természeti örökség megrzésére és kezelésére irányuló tevékenységek elsegítésére éppen úgy, mint a termeli-fogyasztói közösségek fejlesztésére, a helyi és regionális termékek és piacok támogatására, a régiók és kistérségek gazdasági autonómiájának növelésére. 7. A vidéki életminség javításának fontos eleme az ellátás, az alapvet szolgáltatások (iskola, posta, egészségügyi ellátás, helyi közlekedés, stb.) megteremtése, fenntartása és fejlesztése, amelyek a vidéki gazdaság és társadalom számára nélkülözhetetlenek, egyúttal a helyi társadalom, a falusi közösségek identitását adják. Ezek a közösség számára fontos szolgáltatások érdemesek arra, hogy közpénzen megvásároljuk azokat, és fenntartásukat így a piacon is versenyképessé tegyük. Azokat nem felszámolni, hanem a versenyszférában tevékenyked szolgáltatók számára közpénzbl származó kiegészítéssel, támogatással jövedelmezvé kell tenni. Az életminség javításának fontos eszközei a falumegújítás és -fejlesztés valamint a természeti és kulturális örökség védelme, a kulturális és közösségi, természeti és épített környezet értékeinek megrzése és gyarapítása, e tevékenységek felkarolása. 8. Mindezek forrásait az EU megersített agrár-vidékfejlesztési alapja és az ezen alapban lév források felhasználását szabályozó, a 2007-2013-as idszakra vonatkozó agrár-vidékfejlesztési EU tanácsi rendelete – ilyen irányú nemzeti stratégiaváltás és határozott kormányzati szándék esetén – biztosítja, azok 75-80%-os mérték európai társfinanszírozását irányozza el.
101
12.2. A legfontosabb célok és a legsürgetbb feladatok E jövképbl kiindulva az alapot jelent mezgazdálkodásra, az agráriumra vonatkozóan a következ legfontosabb feladatok várnak a politika, a gazdaság és a társadalom különböz szereplire, csoportjaira, mindenek eltt azonban a döntési helyzetben lév törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágakra. Jogosan várja el, követeli meg a gazdatársadalom a mindenkori kormányzattól az alábbiakat. 1. A termföld: a magyar gazdák, a gazdálkodó családok kezében legyen! Haladéktalanul ki kell dolgozni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek lehetvé teszik a termföldnek, a nemzeti vagyon 25%-ának megszerzését és megrzését a magyar gazdatársadalom számára: • Ennek érdekében a földtörvényt – nyugat-európai mintára – úgy kell módosítani, hogy a helyben lakó magyar gazdák ne kerüljenek hátrányba a távoli magyar vagy külföldi tkebefektetkkel szemben. A termföld forgalmára, bérletére és öröklésére vonatkozó szabályozást úgy kell átalakítani, hogy az szolgálja a gazdálkodás és a belle élk biztonságát, a helyi gazdák elhaszonbérleti és elvételi jogainak érvényesítését. • Az EU joggyakorlatával való ütközés nélkül a helyben lakó gazda érdekét üzemszabályozással lehet védeni, a mezgazdasági üzem bizonyos jellemzit tehát rendeletben kell szabályozni. Csak annak a személynek (vagy társaságnak) lehet joga földet bérelni, vásárolni és gazdálkodni, aki/amely néhány feltételnek megfelel. Például o helyben lakik vagy megtelepszik, o f jövedelme az ottani gazdálkodás, o van megfelel (esetleg magyar képzési rendszerben megszerzett!) szakképesítése, o vállalja, hogy bizonyos termelési hagyományokhoz alkalmazkodik, o elér illetve meghalad bizonyos helyi foglalkoztatási határértékeket, fajlagos munkahely-teremtési mutatókat. A gazdaság mérete nem léphet túl egy – mvelési áganként meghatározott – maximumot, az üzembentartó (tulajdonos, bérl egyén vagy társaság) pedig csak egyetlen mezgazdasági üzemet üzemeltethet. A birtokméret fels határát meghaladó és adott foglalkoztatási alsó határértékeket el nem ér tkés nagybirtokok türelmi idt kapnak arra, hogy e feltételeknek megfeleljenek úgy, hogy vagy a foglalkoztatottak számát növelik az elírt fajlagos értékek fölé, vagy területeiket a megadott fels határ alá csökkentik, értékesítik vagy elajándékozzák. Az így felszabaduló, a földpiacon megjelen földterületek képezhetik az alapját a középbirtokkategória megersítésének, a családi birtokok földalapja növelésének. Egy ilyen szabályozás mellett a tke szabadon mozoghat, hiszen egy személy akárhány társaságba befektethet. A lényeg az, hogy a hazai kis- és középbirtokosoknak csak hasonló nagyságú birtokokkal kelljen versenyezniük. Nem az a cél, hogy a külföldi tke ne jöhessen be, hanem csak az, hogy a nagytke ne taroljon. A külföldi nagytkét természetesen csak a belföldivel együtt lehet kordában tartani. • Annak érdekében, hogy a hamarosan liberalizálódó földpiacon a gazdák reális versenytársai lehessenek a tkeers spekulációs földvásárlóknak, egyszeri, átfogó gazda hitelkonszolidációs programot valamint hosszú (30-50 éves) futamidej kedvez állami kamattámogatásos hitelprogramot kell elindítani, és létre kell hozni az ennek lebonyolítását szolgáló intézményrendszert (gazdabank-hálózatot). • Fel kell gyorsítani és 2007 végéig be kell fejezni a termföld részaránytulajdon kiadását (1,5 millió ha!, gyorsított kiadásának forrásigénye 8 milliárd Ft), melynek befagyasztása, a természetbeni visszaadás megtagadása vagy késleltetése nem csak 102
alkotmányellenes, hanem meggátolja a tulajdonost a fejlesztésekben és az EU forrásokhoz való hozzájutásban. Folytatni kell továbbá a szövetkezeti üzletrészek felfüggesztett felvásárlását. • A kvótákkal való kereskedést, vagyis a földtl elváló termelési jogok adásvételét minél szkebb keretek közé kell szorítani. 2. A birtokpolitika: középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai álljanak! A birtokpolitika irányváltása keretében a környezetet, a természeti rendszereket és a vidék társadalmát romboló, termelés- és jövedelemkoncentráló tkés nagybirtokok helyett a vidéken több munkalehetséget teremt, a vidéki népesség megtartását szolgáló valamint agrárkörnyezeti és vidékfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodási rendszereket felvállaló törekvés áll: • kis- és közepes méret családi gazdaságokat valamint azok társulásait kell támogatni és védeni, • jelentsen gyarapítani kell a középméret gazdaságok számát és területét, • segíteni kell a szétaprózott birtoktestek egyesítését, a tagosítást és a földcserét, • a Nemzeti Földalap (NFA) decentralizálásával a földrendezést a helyi közösségek kezébe kell adni, • lehetvé kell tenni, hogy autonóm (önfenntartó, önellátó, félig önellátó) családi gazdaságok is tartósan fennmaradhassanak, illetve el kell segíteni, hogy igény szerint ilyenek is alakulhassanak, • a családi gazdálkodás folytonosságát megszakító „Földért életjáradékot” program helyett a generációk közti kapcsolat ersítését, a birtokok családon belüli zökkenmentes átadását (elajándékozását vagy értékesítését) szolgáló „Korai nyugdíjazás” és „Fiatal gazdák induló támogatása” EU vidékfejlesztési eszközöket kell általánossá tenni. Így válhat a gazdálkodás folytonossá, a birtokszerkezet stabillá és alkalmassá értékesebb - munkaigényesebb - mezgazdasági kultúrák mvelésére. Ezek növelhetik a falusi foglalkoztatást, fékezhetik az elvándorlást. Ez a birtokszerkezet alkalmas lehet arra, hogy a globális piachoz alkalmazkodjék, és egyúttal sok EU-támogatást szívjon fel. 3. A gazdák önkéntes összefogása: beszerzési, tárolási, feldolgozási, értékesítési társulásaik támogatásával javítani kell a gazdák piacra jutásának, versenyképes piaci alkupozíciójának esélyeit! Hogy a termelés és a piac találkozzék, az élelmiszergazdaság érdekeltségi láncát helyre kell állítani: • Ehhez a gazdák önkéntes társulásaiból olyan szövetkezeti hálózatot célszer kiépíteni, amely – korábbi hazai („Hangya” szövetkezet) illetve nyugati példák alapján – ellátja a közös beszerzés, terméktárolás, -feldolgozás, -értékesítés, -fejlesztés, piackutatás feladatát. Az EU támogatja az egymással társuló gazdák és termeli közösségeik intézményi fejlesztését. • Az önkéntes alapon szervezd termel és értékesít szövetkezeteket („tész”-eket) és más hasonló csoportokat az eddiginél jóval erteljesebben kell támogatni, hogy a termeli érdeket szervezettebben védhessék, és hogy a kisebb mozaikokból, családi gazdaságokból építkez gazdaságszerkezet a piaci versenyben is helyt tudjon állni. • A tárolás, feldolgozás és értékesítés kapacitásait, a feldolgozó és értékesít infrastruktúrát fokozatosan e gazdaközösségek kezébe kell adni, számukra vissza kell szerezni, erre irányuló törekvésüket állami és közösségi eszközökkel kell támogatni. 4. Az agrár-szerkezetpolitika, a termeléspolitika: a többfunkciós mez gazdaság, a min ségi termelés, a tájgazdálkodás, a környezet- és élelmiszerbiztonság valamint a vi-
103
déki munkahelyteremtés céljait szolgálja! A magyar mez gazdaságot súlyos, örökölt szerkezeti aránytalanságok és idejétmúlt iparszer tömegtermelési alapirányok jellemzik, amelyek jelent sen megnehezítik a mez gazdaság többféle feladatának és a vele kapcsolatban megfogalmazódó elvárásoknak a teljesítését. Ezen földhasználati, agrárszerkezeti aránytalanságok és termeléspolitikai alapirányultság megváltoztatása nélkül az egyéb fejlesztési eszközök sem eredményezhetik a kitzött jöv kép és célok elérését: • Olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely a szántóföldi mvelésre kevéssé alkalmas – mintegy 1-1,5 millió hektárra becsült – szántóterületeken kertészet, gyepre alapozott állattartási, erd gazdálkodási, illetve természetvédelmi célú (gyep, erd -, tó- illetve nádgazdálkodási valamint ártéri tájgazdálkodási) irányba változtatja meg a földhasználatot. Erre, vagyis a földhasználati szerkezet mintegy 2530%-os mérték változtatására a zonális jelleg, adott térségekhez és adottságkategóriákhoz kötött agrár-környezetgazdálkodási kifizetések a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT-ben) lehet séget és forrásokat biztosíthatnak. • Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattartás, mint alapvet ágazatok megbomlott egyensúlyát úgy, hogy a jelenlegi hektáronkénti 0,3 számosállat (150 kg él súlyú állat) állatsrséget 1-1,2 számosállat (500-600 kg él súlyú állat) srségre kell emelni. Ez a létszámgyarapodás a min ségi állati termékel állítás, az ezt biztosító szabadabb, természetszerbb tartási formák (ökológiai állattartás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, extenzív típusú állattartás) valamint az shonos állatfajták jelent s létszámgyarapodásával kell hogy megvalósuljon. Az intenzív, zárt állattartási rendszerek és az ezekb l származó tömegtermékek piaci megítélése és egyúttal európai támogatási esélyei várhatóan fokozatosan romlanak. A min ségi állattartási szerkezetváltás jelzett rendszereinek ösztönzésére, az agrár-környezetgazdálkodás EU által támogatott rendszereire az NVT keretében lehet és kell növekv forrásokat biztosítanunk. • A szántóföldi és kertészeti területeken ösztönözni kell az ökológiai valamint az integrált gazdálkodási rendszerekhez való csatlakozást valamint a tájgazdálkodás különböz formáinak és eltér intenzitású rendszereinek elterjedését. Ezek támogatási forrásait az NVT agrár-környezetgazdálkodási programja 80%-os mérték EU társfinanszírozás mellett biztosíthatja. • A szántóterületeken csökkenteni kell a monokultúrás termesztés és a szegényes, néhány növényfaj termesztésére alapuló gazdálkodás területeit, valamint a piaci oldalról megalapozatlan, egyoldalú gabonatúlsúlyt. A gabonatermesztést az arra legalkalmasabb min ségi term tájakra és term helyekre célszer orientálni, az ehhez kapcsolódó támogatásokat és fejlesztéseket e területekre célszer koncentrálni. Ez, valamint az állatlétszám növelése és a megtermelt gabona egy részének alternatív (energetikai, üzemanyag, alkohol és egyéb) célú felhasználása csökkentheti a jelenlegi súlyos értékesítési és tárolási gondokat. • A GMO mentességet az egész Kárpát-medencében meg kell rizni, ezért a génmódosított fajták termesztésbe vonásának tilalmát fenn kell tartani, azt törvényben kell meger síteni. • Támogatni kell a természetszer erd gazdálkodás rendszereit. Erre az NVT erd gazdálkodási jogcímei lehet séget kínálnak. E támogatásoknak ki kell terjedniük a telepítésre, az els 5 évi mvelésre, és a term re fordulásig tartó jövedelemtámogatásra is. • A vízhatás alatt álló területeken ösztönözni kell az ártéri tájgazdálkodás valamint a tó- és nádgazdálkodás extenzív rendszereinek terjedését. Forrásait az NVT agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedései biztosíthatják.
104
5. A piacszabályozás és -védelem: a helyi feldolgozás, értékesítés er sítésére, külön nemzeti szabályrendszerének kialakítására, termel i-fogyasztói közösségek létrehozására valamint a bels piac védelmére és a küls piac b vítésére irányuljon! A gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatainak helyreállítása, meger sítése, valamint a piac védelme és fejlesztése érdekében sürg s teend : • a helyi feldolgozás és kereskedelem egyszerbb, külön szabályrendszerének kidolgozása, nemzeti hatáskör rendeletbe foglalása és azok er teljes támogatása; • a helyben termelt alapanyagból min ségi terméket el állító kis- és közepes méret feldolgozóüzemek kiemelt támogatása, a gazdaközösségek ilyen üzemek létrehozására való ösztönzése; • a helyi feldolgozóüzemek termékeinek értékesítésére szakosodott kereskedelmi egységek élelmiszerlánccá fejlesztésének, e termékek védjeggyel való ellátásának valamint a rendszernek a falusi turizmushoz és a helyben történ termékértékesítés hagyományaihoz illesztésének támogatása; • helyi termel i-fogyasztói közösségek (pl. CSA17) létrehozásának támogatása, melyben a termel k és a helyi fogyasztók közös érdekeltsége és bizalmi viszonya jobban kialakítható; • az EU-ban immár több, mint 15 éve mköd szociális élelmiszerprogramhoz18 való csatlakozás; • a bels piac védelme érdekében a min ség-ellen rzés rendszerének gyorsütem fejlesztése, intézményeinek b vítése, az ellen rzések számának növelése és azoknak – a magyar gazdák indokoltnál nagyobb mérték zaklatása helyett – a külföldr l érkez áruk fokozott vizsgálatára irányítása; • a küls piac b vítése érdekében a min ségi magyar áruk marketingjének er sítése, hatékonyságának növelése, a régi és újabb hungarikumok el állításának ösztönzése, és a külföldi piacokon a megfelel hírverésükr l való gondoskodás. 6. A közgazdasági szabályozás, támogatási és adórendszer valamint a hitelpolitika: a családi gazdaságokat illetve a – részben vagy egészben – mez gazdaságból él háztartásokat, családokat, e családok és helyi közösségeik meger södését szolgáló gazdálkodási formákat támogassa! Az irányítás és szabályozás a magyar társadalom érdekei vala17
CSA: Community Supported Agriculture (a helyi közösség által támogatott mez gazdaság); Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában egyre jobban terjed , a fogyasztó számára a gazdálkodásba betekintést és részvételi lehet séget, a gazda számára pedig biztos piacot, finanszírozást és jövedelmet biztosító, egyúttal a lánckereskedelem termel i árleszorító és fogyasztói árfelhajtó hatásait mérsékl közös helyi érdekeltségi rendszer. Mköd magyar példája: a Gödöll n, a SZIE-KTI Babatvölgyi Ökológiai Modellközpontjában található Nyitott Kert Alapítvány Ökológiai Modellkertészete. 18 Az Unióban felhalmozott mez gazdasági termékek, élelmiszerkészletek egy részének szociális célokra való felhasználása több szempontból is fontos és mindenkinek hasznos, hosszú ideje mköd rendszer. Segítségével csökkenthet k a feleslegek, intervenciós raktárkészletek, munkát jelent a tagállam élelmiszer-feldolgozó iparának, és nem utolsó sorban jelent s mennyiség élelemhez jutnak az arra rászorulók. Magyarországnak reális esélye lenne arra, hogy e program révén a piacon id legesen vagy tartósan értékesíthetetlen többleteit, intervenciós készleteit évente mintegy 100-150 ezer t gabonaegyenértékkel csökkentse úgy, hogy ezzel egyúttal évente mintegy 3-4 milliárd Ft érték élelmiszert oszt szét a rászorulók között. Ráadásul a program teljes költségét – beleértve az alapanyagok feldolgozásának, a termékek szállításának és szétosztásának költségeit is – az EU e célra rendelkezésre álló költségvetési keretei biztosítják. A program kedvez piacszabályozó, felesleglevezet valamint szociális hatásain túl egyúttal többletmunkahelyeket is teremt, foglalkoztatást biztosít az abban érintett területeken. Sajnálatos, hogy Magyarország – szemben a többi újonnan csatlakozott országgal – 2005. májusában jelezte az EU Bizottságnak, hogy ezzel a lehet séggel nem kíván élni.
105
mint az EU agrár- és vidékpolitikai irányelvei mentén tekintse els rend feladatának az egészséges és biztonságos élelmiszerek környezetbarát termelését, a helyi gazdaság diverzitásának és a tájak sokszínségének meg rzését, a vidéki lakosság és munkahelyek megtartását, és az ezeket biztosító fenntartható, többfunkciós mez gazdaság, a környezetés tájgazdálkodás rendszereinek elterjesztését! Ennek megfelel en a hitel-, támogatás- és elvonáspolitika a többfunkciós mez gazdaság, a környezet- és tájgazdálkodási rendszerek birtokmérett l függ degresszív (birtokméret-növekedéssel arányosan csökken ) támogatására, a t kés nagybirtok-támogatás csökkentésére, a kis- és középbirtok támogatásának növelésére és hitelfeltételeinek javítására irányuljon. Az adóterhek az él munkáról a környezet-, anyag- és energiafelhasználásra helyez djenek át! • A tömegtermelést ösztönz , mennyiséghez kötött direkt és piaci támogatásokat fokozatosan át kell csoportosítani az agrár-környezetgazdálkodás rendszereinek elterjesztését valamint a védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerének átalakítását célzó vidékfejlesztésre, a kedvez környezeti és társadalmi összhatású gazdálkodási rendszerek elterjesztésére és a vidék társadalmának meger sítésére. Az ehhez szükséges Közösségi (EU) források megszerzése és maximalizálása érdekében módosítani kell a koppenhágai tárgyalási stratégiát, és a következ EU tervciklusban a hangsúlyt az agrár-környezetgazdálkodási, környezet- és tájgazdálkodási rendszereket, természetbarát gazdálkodási formákat magába foglaló vidékfejlesztési támogatások megszerzésére kell helyezni. • A forrásokhoz való hozzáférést a gazdaságok szélesebb köre számára elérhet vé kell tenni. Ennek érdekében az „életképességi határokat”, azok tartalmát és mértékét felül kell vizsgálni, a tényleges magyar viszonyokra jellemz mértékre – 1-2 EUME-re – le kell szállítani, az ezek számításához szükséges gazdasági adatokat szolgáltató tesztüzemi hálózatot pedig a gazdasági egységek jelenlegi fels 15%áról a teljes gazdaságspektrumra ki kell terjeszteni, a magyar gazdasági szerkezetet valóban reprezentálóvá kell tenni. • A közpénzekb l nyújtott támogatások súlypontja a vidékfejlesztésre, ezen belül is els sorban a környezet- és tájgazdálkodási rendszerekhez, term helyi adottságokhoz és a kis- és középbirtok-kategóriákhoz köt d , 5 éves állami szerz désen alapuló, föld alapú folyó kifizetésekre kell, hogy áthelyez djön. Ezek nem a termelés volumenéhez és nem adott ágazatokhoz köt dnek, a támogatás tehát nem attól függ, hogy „mit” és „mennyit”, hanem hogy „hogyan” termel a gazda. Azt is maga dönti el, hogy a kiválasztott rendszeren belül mit termel, mely ágazatokban folytatja a tevékenységét. Azt kell csupán vállalnia, hogy betartja az adott gazdálkodási rendszer el írásait. Ennek fejében kapja közpénzekb l a rendszeres állami kifizetést, melynek 80%-át az EU finanszírozza, 20%-ot kell nemzeti forrásból biztosítanunk, és gazdaönrészre nincs szükség e támogatások igénybevételéhez. Ilyen támogatott gazdálkodási rendszerek pl. az alábbiak: ökológiai gazdálkodás, a tájgazdálkodás különböz formái, valamint az integrált növénytermesztés a szántóterületeken és a kertészeti ágazatokban, a zöldség- gyümölcskultúrákban és ültetvényeken, legeltetéses állattartás a gyepterületeken, shonos állatfajták tartása, ökológiai állattartás, legeltetéses gyepgazdálkodás és állattartás, vagy pl. a hagyományos tó- és nádgazdálkodás a vizes területeken. • Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló EU tanácsi rendelet alapján 2005 szén – 2006 tavaszán ki kell dolgoznunk saját „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv II.” dokumentumunkat. Ennek végs határidejét az EU azokban a tagállamokban, ahol 2006-ban parlamenti választások lesznek, 2006 szére halasztotta, hogy az új kormányoknak lehet ségük legyen e 2007-2013-ra vonatkozó tervdokumentumok esetleges módosítására, és az EU Bizottsággal történ véglegesítésére. 106
•
•
•
•
A leírt jöv képnek megfelel elveket, célokat és megvalósításuk eszközeit ebben a tervdokumentumban már feltétlenül rögzítenünk kell, hogy azok forrásfedezete rendelkezésre álljon. A 75-80%-os mérték EU társfinanszírozás és a viszonylag kis nemzeti forrásigény már önmagában is az eddigieknél nagyobb figyelmet kell hogy irányítson ezekre a programokra, különösen egy olyan forráshiányos agrárium, vidék és gazdaság továbbá olyan súlyos helyzetben lév államháztartás esetén, mint a magyar. A támogatások mértékének megállapításánál sávos degresszivitást kell érvényesíteni! Ez azt jelenti, hogy a birtokméret növekedésével az egységnyi területre jutó támogatás mértéke csökken, és bizonyos mérethatár fölötti területekre a közpénzekb l nyújtott kifizetések megsznnek. A sávok úgy kerülnek kialakításra, hogy a kis- és középbirtok kategóriákat a támogatáscsökkentés nem érinti, az e fölötti területeken a területegységre jutó támogatás – a helyi foglalkoztatási teljesítményt l is függ en – fokozatosan csökken, adott határérték fölötti területek pedig támogatásban nem részesülhetnek. Ez a rendszer fékezi a t kés nagybirtok és a földspekuláció er södését, és egyúttal forrásokat teremt ahhoz, hogy a kis- és középbirtokkategóriákból lényegesen több gazda vehessen részt az EU által 80%-ban társfinanszírozott gazdálkodási rendszerekben. Az elvonások rendszere, az adópolitika a közterheket az él munkáról fokozatosan a környezethasználatra valamint az anyag- és energiafelhasználásra kell, hogy áthelyezze. Ezzel növelhet azoknak a min ségi gazdálkodási formáknak a versenyképessége, amelyek kevesebb küls anyagot, energiát használnak fel, környezeti szempontból kedvez bbek a hatásaik, és amelyek fajlagosan több embernek biztosítanak munkát, megélhetést a vidéki térségekben. Leértékel dnek ugyanakkor azok a rendszerek, amelyek a társadalmi hasznosság figyelmen kívül hagyásával, kizárólag egyszempontú t keérdekeket szolgálnak. A gazdák likviditásának javítása és ezzel a fejl dés beindítása érdekében egyszeri, átfogó hitelkonszolidációs programot valamint hosszú futamidej, kedvez állami kamattámogatású gazdahitelprogramot kell indítani. A magyar gazdák egyszeri felt késítése alapvet feltétele a további indokolt korszersítéseknek. Az elmúlt években felvett kényszer folyó finanszírozási illetve agrárberuházási hitelek, azok hitelszolgálati terhei mellett egyetlen gazdasági méretkategória sem alkalmas ma újabb, id szer fejlesztések felvállalására, de az egyszer túlélésre sem. Ez különösen igaz a kis- és közepes méret családi gazdaságok és bizonyos térségekben jellemz – sok embernek munkát adó, nem pusztán t kespekulációs célú – agrárvállalkozások esetén. E konszolidációs és hitelprogram nélkül tovább romlik versenyhelyzetük, elmarad a feldolgozottság szintjének emelése, nincs raktározási kapacitás a gazdák kezében, ami egyoldalúan kiszolgáltatja ket az integrátoroknak, a kereskedelemnek és általában a spekulációs t kés csoportoknak. A szabályozás közgazdasági eszközei – a családi gazdálkodást, a kis- és középbirtokot, a helyi foglalkoztatást növel agrárvállalkozásokat valamint a környezet- és tájgazdálkodás min ségi agrárrendszereit el nyben részesít , sávosan degresszív elvonás és támogatáspolitika – közvetve, jogi eszközei – pl. az üzemszabályozás, a földtörvény el vásárlási és el haszonbérleti sorrendjeinek megváltoztatása, stb. – pedig közvetlenül er sítik az egészséges birtokszerkezet kialakulását, és az agrárszerkezet és -termelés min ségi átalakulását. Mindez lehet vé teszi a ma még mintegy 200 000 élethivatásszeren, s további 500 000 részben mez gazdaságból él család, s ezzel a vidék gazdaságának és társadalmának meger sítését.
7. Az intézményrendszer: a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja! E nagylépték stratégiaváltáshoz, a vi107
dékfejlesztési intézkedések lebonyolításához, az európai források maximális lehívásához gyorsított ütemben ki kell alakítani a megfelel intézményrendszert. • Ennek érdekében a gazdákat mindenben kiszolgáló szellemi és fizikai infrastruktúrát, tanácsadó, bemutató, képz , szolgáltató hálózatokat kell kiépíteni, és meg kell er síteni a falugazdász- és falugondnok-hálózatot. Akárcsak NyugatEurópában, a polgárosult parasztságnak igen fontos segít je lehet az ingyenes szaktanácsadási hálózat. Ennek teljes kör szaktanácsadásra kell berendezkednie a termelési módszerekt l a pályázatírásban való segédkezésig, és ezt nemzeti hatáskörben kell megoldanunk. • A vidékfejlesztés szétzilált intézményi rendszerét és elkülönült nemzeti terveit és programjait az EU agrár-vidékfejlesztési rendeletének és gyakorlatának megfelel en össze kell kapcsolni. Ennek tartós megalapozására átfogó vidékfejlesztési törvényt kell alkotni, a kormányzati struktúrát és a végrehajtó intézményrendszert ennek megfelel en kell átalakítani. 8. A vidék és a termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági intézkedéseket és kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszert kell kidolgozni és bevezetni! A mez gazdaság, mint alapvet en a természetben, a határban zajló gazdasági tevékenység, annak eredménye és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékek számos természeti és emberi hatásnak, kockázatnak vannak kitéve, ezért a termelés ilyen szempontú biztonságát a lehet legnagyobb mértékben meg kell teremteni. Napjainkra olyan méreteket öltött az agrárágazatokat érint – feltehet en a globális klímaváltozással is összefügg – elemi károk (aszály, belvíz, árvíz, zivatarok okozta károk) valamint a gazdaságok terményei (mezei leltára) és vagyontárgyai kárára elkövetett vagyon elleni bncselekmények mértéke, hogy a helyzet csaknem tarthatatlanná vált, és megoldást követel. Mindezek demoralizáló hatása jelent s mértékben csökkenti a falu, a vidék és a mez gazdálkodás vonzerejét. A termelés biztonságának helyreállítása érdekében sürg s intézkedéseket kell hozni. • Meg kell vizsgálni az „agrár rség”, az önkormányzatokhoz vagy gazdaszervezetekhez telepített mez ri rendszer visszaállításának lehet ségeit. • Az agrártámogatások között az agrárgazdasági vagyonbiztonság jogcímét célszer megjelenítni e rendszer megszervezésének és mködtetésének támogatására. • Meg kell fontolni a Btk. megfelel szakaszainak kiterjesztését és szigorítását a mez gazdaság kárára elkövetett bncselekmények szankcionálásában. • Az elemi károk enyhítésére a gazdák és az állam egyenl mérték kockázatvállalásán alapuló rendszert kell kidolgozni és bevezetésének költségvetési fedezetét meg kell teremteni. • Legalább 5 évvel meg kell hosszabbítani az elmúlt évek elemi kárainak enyhítésére felvett kedvezményes hitelek visszafizetésének futamidejét úgy, hogy az a kamattámogatást és az állami kezességvállalást változatlanul biztosítsa. 9. A tájékoztatás, képzés: támogatása, intézményrendszerének kialakítása nem az ezeket felvállaló „baráti szervezetek és vállalkozások” állami forrásokhoz juttatását, de nem is sikerpropaganda-célokat, hanem a gazdák segítését, tájékozottságuk, képzettségük és ezzel versenyképességük növelését szolgálja! E nagylépték stratégiaváltás csak úgy képzelhet el, ha a mindenkori agrár- és vidékfejlesztési valamint környezet- és természetvédelmi kormányzat ehhez a gazdatársadalomnak minden segítséget megad. Ennek érdekében a kormányzatnak azonnal hozzá kell fognia a gazdák tájékoztatását, felkészítését, képzését jelent feladatához, haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot azokkal a gazda-érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel és tudományos, oktatási mhelyekkel, valamint a média azon részével, amely segítheti e feladata végrehajtásában, meg kell teremtenie ennek hazai költségvetési,
108
pénzügyi fedezetét. Lehet vé kell tenni e szervezetek számára a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv „Technikai segítségnyújtás” keretéhez való tényleges és nyilvános hozzáférést, amely a gazdák tájékoztatásának, képzésének forrásfedezetét biztosíthatja. 10. A partnerség: a tényleges gazdaérdekképviseletek, civil szakmai szervezetek és az állami szervek érdemi együttm ködését kell hogy jelentse a tervezésben és a megvalósításban. Az államnak megfelel infrastruktúrával és költségvetési forrásokkal kell támogatnia azokat a szakmai érdekképviseleteket és környezet- illetve fogyasztóvédelmi társadalmi csoportosulásokat, mozgalmakat, amelyek ténylegesen a gazdák – és nem a t kés agrárvállalkozások – tömörülései, szakmai érdekképviseletei, és/vagy amelyek a környezet- és természet védelmét valamint a vidék gazdaságának és társadalmának meger sítését szolgáló gazdálkodási rendszerek elterjesztése és az egészséges hazai élelmiszerek fogyasztása mellett szállnak síkra. A tényleges együttmködés és civil kontroll érdemi érvényesülése érdekében felül kell vizsgálni és át kell alakítani a társadalmi érdekegyeztetés és monitoring jelenlegi – a végrehajtó hatalmi ág, az irányító hatóság túlsúlyára és ezzel monopolhelyzetére épül – rendszerét, amely formálissá és egyúttal lehetetlenné teszi a tényleges társadalmi ellen rzést, a döntések befolyásolását. 12.3. Szövetségesek a megvalósításban Ahhoz, hogy a vidék meger sítését szolgáló néppárti politika eredményes lehessen, segíteni kell a gazdáknak néhány dolog megértésében. Mindenek el tt tudniuk kell, hogy: • az EU-ban els sorban nem a nagybirtoknak, hanem a kis- és középméret családi gazdaságoknak valamint a környezetbarát, min ségi élelmiszertermelésnek van jöv je, tehát ragaszkodjanak a földjük tulajdonához, hiszen a term föld több, mint termel eszköz, és vége van egy közösségnek, ha földjét elveszíti, • a föld ára várhatóan jelent sen emelkedni fog, és a vidékfejlesztési, agrárkörnyezetgazdálkodási föld alapú támogatások is ehhez és nem a megtermelt menynyiségekhez (kvótákhoz) fognak egyre inkább köt dni, • legyenek nyitottak az önkéntes társulásokra, mert így jobb eséllyel tudnak megmaradni a piaci versenyben, • tájékozódjanak, tanuljanak, keressék a partnereket, • keressék, ismerjék meg azokat a minden agrárágazatra nyitott, támogatott gazdálkodási rendszereket, amelyekhez már eddig is lehetett pályázni a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban (NAKP-ban), továbbra is pályázhatók lesznek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedései között, és fontolják meg e gazdálkodási rendszerekhez való csatlakozást. A történelmi egyházaktól, a környezet és természetvéd valamint agrárszakmai civil szervezetekt l, pártoktól és érdekképviseletekt l, a nem kormányzati szféra szervez déseit l azt kell kérnünk, hogy: • segítsék annak tudatosítását a magyar társadalomban: a mez gazdaság a termelés mellett rendkívül fontos környezeti és foglalkoztatási, szociális szolgáltatásokat is nyújt az egész társadalom számára, és ezért méltó a közpénzekb l nyújtott kifizetésekre, • segítsenek meggy zni a magyar társadalmat arról, hogy fogyasszon magyar élelmiszereket, magyar mez gazdasági termékeket és árukat, • segítsék a természetvédelem céljainak és az általa felkínált lehet ségeknek a megértetését az agrárium szerepl inek körében, • mködési helyükön segítsenek az agrár-környezetgazdálkodásra és vidékfejlesztésre vonatkozó információkat eljuttatni a gazdatársadalomhoz,
109
• keressék az agrár-környezetgazdálkodási szakmai és tudományos mhelyek, szakemberek, FVM hivatalok, falugazdászok, helyi önkormányzatok és más civilek partnerségét, és mozgósítsák a társadalmat e nagylépték stratégiaváltás sikeres végrehajtására. A tudomány és fels oktatás mhelyeiben tevékenyked szakértelmiségt l, agrárszakmai, szakmapolitikai kutató és oktató mhelyekt l joggal elvárható, hogy: • saját eddigi oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységük kritikai újraértékelése alapján hajtsanak végre valódi, tartalmi stratégiaváltást az agrártudomány, -kutatás és fels oktatás terén, • dolgozzanak ki a többfunkciós mez gazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás szempontjainak megfelel , saját tradícióinkból táplálkozó és tájaink eltér adottságaihoz illeszked gazdálkodási rendszereket, és ezekre oktassák mai hallgatóikat, a jöv agrárértelmiségét, • tájékoztassák és gy zzék meg a szakmai, szakmapolitikai és politikai döntéshozó és végrehajtó elitet e stratégiaváltás szükségességér l , társadalmi hasznáról és elkerülhetetlenségér l, • a gazdák felkészítésével segítsék e nagy lépték stratégiaváltás, min ségi rendszerváltás sikeres végrehajtását. Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban mindezek közhírré tételét várjuk attól a médiától, amely: • felel sséget érez a vidék és a vidéki emberek sorsa, a természet és a táj meg rzése iránt, • megérti, hogy „város és vidék közös sorson osztozik”19, ezért, • segíteni akar a vidék min ségi fejlesztésében és egy új társadalmi szerz dés létrehozásában. A bemutatott jöv kép megfontolása és a vázolt feladatok végrehajtásának haladéktalan megkezdése valamint ehhez a szövetségesek megnyerése segíthet abban, hogy a természeti környezetet valamint a vidék társadalmát érint folyamatok ne vegyenek katasztrofális irányt. Ha a vidék és az agrártársadalom érdekében nem történnek gyors lépések, akkor többszázezer család kerülhet végveszélybe, és a multinacionális t keérdekek alapján berendezked monokultúrás, iparszer, tömegtermel t kés nagybirtok uralkodóvá válása esélyt sem ad a nemzetbiztonsági jelent ség élelmiszer-és élelmezésbiztonságunk megteremtésére, függ ségünk, kiszolgáltatottságunk csökkentésére, a környezet, a természet értékeinek megóvására és a vidék társadalmának meger sítésére. Ennek történelmi felel sségét nincs mód másra áthárítani, és káros következményeit az egész társadalom fogja viselni!
19
Vidéki Térségek Európai Kartája (1996)
110
13. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A 2003-2008. közötti id szakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII.11.) OGY határozat. A magyarországi SAPARD Program id közi értékelése (2000 - 2003): Záró jelentés, Agroconsulting Europe S.A., Budapest. A vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006, (2006. február 20.). Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése. Értékelési Jelentés, 2006, Budapest. Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest. Ángyán J. - Féss I. - Podmaniczky L. - Tar F. - Vajnáné Madarrassy A. (szerk..) (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a környezetkímél , a természet védelmét és a táj meg rzését szolgáló mez gazdasági termelési módszerek támogatására), Agrár-környezetgazdálkodási tanulmánykötetek, 1. kötet, Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. Ángyán J. - Jakab I. (2006): Gazdák programja, 30 p., https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=151 Ángyán J. - Menyhért Z. (szerk..) (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás; Szaktudás Kiadóház, Budapest. Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk..) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mez gazdálkodásának alapjai, Mez gazda Kiadó, Budapest. FVM (1999): Magyarország SAPARD terve 2000-2006. Budapest. FVM (2004): 20 kérdés a SAPARD Programról, továbbélése az AVOP-ban. Agroinform Kiadó, Budapest. FVM (2005): Program kiegészít dokumentum. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program. 24. változat, Budapest. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Nitrát Országjelentés (a 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról) (2004. június). Nemes G. (2002): Vidékfejlesztés és el csatlakozási felkészülés Magyarországon. A SAPARD program hatásai és mellékhatásai. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (Utolsó, módosított változat, 2004.). Párbeszéd a Vidékért Programtanács, 1. Munkacsoport: Intézményrendszer és finanszírozás Összeállította: Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató. Sára J. (2000): Az Európai Uniós el csatlakozási támogató programok. FVM, Budapest, p. 6, http://www.otk.hu/cd00/plenaris/sarajanos.htm Sz cs L. (2005): SAPARD-milliárdok: másnak sikerült. Népszabadság, 2005.
111
14. MELLÉKLET
112
1. táblázat A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok
1. tengely: versenyképesség
Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Humán er források: ∼ szakoktatás és tájékoztatás ∼ fiatal gazdák ∼ korai nyugdíjazás 25 ∼ szaktanácsadási szolgáltatás er sítése (beleértve a környezetvédelmi-, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való megfelelés el segítését is) ∼ mez gazdasági vállalatirányítási és erd gazdálkodási szaktanácsadó szolgálat felállítása • Fizikai t ke: ∼ mez gazdasági/erdészeti beruházások ∼ feldolgozás/értékesítés segítése intézkedések 40 ∼ mez gazdasági/erdészeti infrastruktúra fejlesztése ∼ a károsodott mez gazdasági/erdészeti termelési potenciál helyreállítása • A mez gazdasági termelés és termékeinek min sége (2003 CAP reform): ∼ a környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való 25 megfelelés ∼ élelmiszer min ség ösztönz programok ∼ élelmiszer min ség reklám el segítése • Átmeneti intézkedések 10 ∼ félig önellátó gazdaságok ∼ termel i csoportok felállítása részaránya minimum 10% 40 max. 50/75% EU társfinanszírozási aránya minden vidéki terület területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás
113
1. táblázat A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)
2. tengely : mez - és erd gazdasági földhasználat
Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Mez gazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése: ∼ hegyvidéki kedvez tlen adottságú térségek ∼ más szempontból hátrányos helyzet területek ∼ Natura 2000 és a 2000/60/EK (Vízkeret irányelv) rendelet által 85 érintett területek ∼ agrár-környezetgazdálkodás (kötelez ) ∼ állatjóléti intézkedések ∼ nem-termel beruházások intézkedések • Erd gazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése ∼ els erd sítés (mez gazdasági/nem-mez gazdasági területek) ∼ agrár-erdészeti (Agroforestry) rendszerek 15 ∼ Natura 2000 erd területek ∼ erdészeti környezetgazdálkodás ∼ erdészeti termelési potenciál helyreállítása ∼ nem-termel beruházások részaránya minimum 25% 45 kölcsönös megfelelés (cross compliance) kiindulási alap max. 55/80% EU társfinanszírozási arány minden vidéki terület területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás
114
1. táblázat: A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)
4. tengely: LEADER
3. tengely: vidéki életmin ség javítása, gazdasági diverzifikáció
Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Gazdasági diverzifikáció: ∼ nem-mez gazdasági tevékenységek 50 ∼ mikrovállalkozások ∼ turizmussal kapcsolatos tevékenységek • Életmin ség javítása: ∼ alapvet szolgáltatások fejlesztése a vidéki gazdaság és társadalom intézkedések 35 számára ∼ falumegújítás és -fejlesztés, ∼ a vidék kulturális és természeti örökségének védelme és meg rzése • Helyi humán kapacitás fejlesztése ∼ képzés tájékoztatás, 15 ∼ a helyi fejlesztési stratégiák szellemi/fizikai kapacitásainak b vítése. részaránya minimum 10% 10 lehet leg helyi vidékfejlesztési stratégiákon keresztül végrehajtás max. 50/75% EU társfinanszírozási arány minden vidéki terület területi alkalmazás • Helyi csoportok, stratégiák és projektek támogatása ∼ Helyi akciócsoportok létrehozása 85 ∼ Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása intézkedések ∼ Együttm ködési projektek végrehajtása 15 • A helyi akciócsoportok hálózatának kiépítése részaránya minimum 5% 5 LEADER módszer a 3. tematikus tengely céljainak megfelel en kiválasztott területeken végrehajtás max. 55/80% EU társfinanszírozási arány kiválasztott térségek a vidéki területeken területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás
115
Kiegészít intézkedések
1. táblázat: A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)
intézkedések
területi alkalmazás
• Technikai segítségnyújtás (4%): ∼ a programok el készítése ∼ a programok irányítása ∼ monitoring ∼ a programok értékelés és ellen rzése ∼ a programokban résztvev k tájékoztatása ∼ Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozása és m ködtetése • Nemzeti Vidéki Hálózat ∼ a hálózat m ködtetéséhez szükséges struktúrák létrehozása ∼ cselekvési terv kidolgozása (helyi megoldások meghatározása és elemzése, a hálózat irányítása, tapasztalat és know-how csere, képzési programok készítése és lebonyolítása, az együttm ködés segítése) • Európai Vidékfejlesztési Hálózat ∼ a nemzeti vidéki hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek európai hálózatba szervezése ∼ információk összegy jtése, elemzése és terjesztése ∼ a helyi vidékfejlesztési gyakorlatok összegy jtése, terjesztése ∼ helyzetelemzés és tájékoztatás ∼ találkozók és szemináriumok szervezése minden vidéki terület
116
117