A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE

A VIDÉKFEJLESZTÉS HAZAI PÁLYÁZATI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERE Szerkesztette: Dr. Barczi Attila, GEO-SIVO Kft.

Lektor: Dr. Ángyán József A fejezetek szerz i és szerz i: Dr. Ángyán József Dr. Barczi Attila Dr. Bidló András Dr. Grónás Viktor Dr. Joó Katalin Dr. Kovács Gábor Pirkó Béla

Sorozatszerkeszt : Dr. Penksza Károly Technikai szerkesztés, el készítés: Dambera Bt., Gemini 917 Kft.

2006

2

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3.

4.

BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK ........................................................................... 8 AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA ........................................................................................................... 10 AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI .......................................................................................... 11 3.2. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer ............................ 12 3.3. A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek ......................................................................................................... 14 3.4. A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei (20002006).................................................................................................................... 15 3.5. A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei (20072013).................................................................................................................... 16 A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK (20002004) ............................................................................................................................. 18 4.1. El csatlakozási alapok ...................................................................................... 18 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4.




Célkit zések........................................................................................................ 19 Pénzügyi keretek ................................................................................................ 20 Támogatott intézkedések ................................................................................... 21 A program értékelése......................................................................................... 23

4.3. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)................................. 25



4.3.1. Célkit zései és alaptörekvései.............................................................................. 25 4.3.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai .......................................................... 27 4.3.3. M ködésmódja és támogatási rendszere .............................................................. 28

5.



AZ NAKP CÉLPROGRAMJAINAK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSAI (2002)............................................................................................................................ 30 5.1. 5.2.

6.

Értékorientációja és területi irányultsága........................................................ 31 A program értékelése......................................................................................... 34

A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYAR KERETTERVEI (2004-2006)...................... 36 6.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ............................ 36



6.1.1. Célkit zések ......................................................................................................... 36 6.1.2. Támogatási prioritások és intézkedések............................................................... 37 6.1.3. A program értékelése ........................................................................................... 45

6.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) .......................................................... 47 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5.

7.

Az NVT alapkoncepciója és stratégiája ............................................................... 47 Az NVT céljai és prioritásai................................................................................. 49 Az NVT átfogó stratégiája ................................................................................... 53 Támogatott intézkedései....................................................................................... 55 Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvet intézkedési területe .................. 58



A NEMZETI ERD TELEPÍTÉSI PROGRAM ..................................................... 63 7.1. Magyarország erd viszonyai............................................................................ 63 7.2. A hazai erdészeti igazgatás felépítése .............................................................. 64 7.3. Az erd tulajdonosok jogai és kötelezettségei .................................................. 65 7.4. A Nemzeti Erd telepítési Program alapkoncepciója és teend i ................... 66 7.5. Az erd telepítés rendszere és támogatása ....................................................... 66 7.5.1. 7.5.2. 7.5.3. 7.5.4.

A telepítés támogatása.......................................................................................... 66 Az ápolás támogatása........................................................................................... 70 Jövedelem pótló támogatás .................................................................................. 70 Jogkövetkezmények elmaradt telepítés vagy ápolás esetén ................................. 71

4



7.5.5. Az erd telepítéseket meghatározó legfontosabb jogszabályok.............................71

8.

9.

A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II........................................73 8.1. A program alapelvei ..........................................................................................73 8.2. A program végrehajtásának keretei ................................................................74 8.3. Környezeti problémák és értékek.....................................................................75 8.4. Célok, célkit zések.............................................................................................77 8.5. A program tervezésének és végrehajtásának eszközei és intézményrendszere ...........................................................................................78 8.6. A megvalósítás lehetséges eszközei ...................................................................78 8.7. A megvalósítás és ellen rzés intézményrendszere ..........................................81
A VIZEK MEZ GAZDASÁGI EREDET NITRÁTSZENNYEZÉSSEL SZEMBENI VÉDELMÉR L SZÓLÓ 91/676/EGK IRÁNYELV MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK AKCIÓPROGRAMJA .....................83 9.1. Jogszabályi háttér ..............................................................................................83 9.2. Intézményi háttér...............................................................................................84 9.2.1. Környezetvédelmi intézmények............................................................................84 9.2.2. Mez gazdasági intézmények ................................................................................85



9.3. Az akcióprogram bemutatása...........................................................................86 9.3.1. 9.3.2. 9.3.3. 9.3.4.





A jó mez gazdasági gyakorlatra vonatkozó el írások..........................................87 Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok................................89 A hatósági ellen rzés ............................................................................................90 Az új nitrát rendelet ..............................................................................................91



10. INTÉZMÉNYRENDSZER ........................................................................................94 10.1. Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ........................................94 10.2. Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal......................................................94 11. KILÁTÁSOK (2007-2013)..........................................................................................96 11.1. A jöv ben várható változások, módosítások ...................................................96 11.2. Pénzügyi támogatási keretek ............................................................................97 11.3. Pályázati rendszer..............................................................................................98 11.4. Intézményrendszer.............................................................................................99 12. A JÖV KÉP ALAPVONÁSAI ...............................................................................100 12.1. Az elképzelt jöv alapjellemz i.......................................................................100 12.2. A legfontosabb célok és a legsürget bb feladatok.........................................102 12.3. Szövetségesek a megvalósításban ...................................................................109 13. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM...................................................111 14. MELLÉKLET ...........................................................................................................112

5

EL

SZ Ó , A JÁ N LÁ S

Az utóbbi 1-2 évben én magam is igen sok ún. „agrár- és vidékstratégiával” találkoztam. Ezek sajnálatos közös jellemz
je azonban az volt, hogy nehezen volt bel
lük kihámozható egy olyan következetes gondolat- és intézkedéssor, amely valamilyen jól meghatározható irányba mutatott volna. A „stratégiák” nagy száma és az ezek kidolgozásán tüsténked
különböz
m helyek és csoportosulások aktivitása, vidékjáró kampánykörutak, párbeszéd-kezdeményezések, országgy lési határozattervezetek, hivatalok, tanácsok és bizottságok szaporodása számomra már önmagában is jelzi a tanácstalanságot. Jelen összeállítás – az európai és a m agyar fejl
dési folyam atból, annak tanulságaiból, valam int a körvonalazódó fejl
dési irányból és az átalakuló európai tám ogatási, kifizetési rendszer elem eib
l és pénzügyi kereteib
l kiindulva – m egkísérli röviden összefoglalni azokat a szem pontokat és elem eket, am elyek alapján, illetve am elyekb
l egy környezet- és társadalom barát, m in
ségi agrár- és vidékfejlesztési stratégia összerakhatónak t nik. E nnek keretében el
ször röviden bem utatja az európai agrárpolitika és -tám ogatási rendszer zsákutcás fejl
déstörténetét, m ajd elem ezi annak vidékfejlesztési irányú reform törekvéseit, valam int várható fejl
dési irányát. E feltételrendszerb
l kiindulva bem utatja az e fejl
dési folyam athoz való illeszkedésünket segít
el
csatlakozási alapokat valam int az ezek felhasználásának kereteit rögzít
el
csatlakozási terveket és program okat. E zt követ
en részletesen ismerteti az E U tag M agyarország vidékfejlesztési terveit, az A grár- és V idékfejlesztési Operatív Program ot (A V OP-ot) és a N em zeti V idékfejlesztési Tervet (N V T-t), továbbá olyan – a vidék fejlesztését szolgáló – egyéb program okat, m int a N em zeti E rd
telepítési Program , a N em zeti K örnyezetvédelm i Program II. valam int a N itrát D irektívával kapcsolatos A kcióprogram , és bem utatja m indezek lebonyolításának intézm ényrendszerét. M indezen lehet
ségek azonban csak akkor válhatnak a m agyar társadalom és vidék hasznára, ha azokat világos saját jöv
képhez és az azt m egvalósítani hivatott agrár- vidékfejlesztési stratégiához és program hoz illesztjük. E nnek szellem ében a jegyzet az eszközrendszer bem utatását követ
en kísérletet tesz e jöv
kép, stratégia és program legfontosabb elem einek és rendszerének felvázolására is. G ödöll
, 2006. június 20.

Á ngyán József

6

7

1. BEVEZETÉS, KIINDULÓ ELVEK A mez gazdaságból él családok puszta száma, az élelmezés- és élelmiszerbiztonság megteremtésében betöltött stratégiai, nemzetbiztonsági szerepe valamint az általa meg
m velt és fenntartott területnek az ország összterületéhez viszonyított aránya önmagában jelzi, hogy az agrárium jelent sége a GDP-hez való közvetlen hozzájárulásánál vagy a foglalkoztatási statisztikákban jelzetteknél lényegesen nagyobb – mondhatnánk azt is, hogy meghatározó – a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti stabilitásának fenntartásában, annak fejlesztésébe. A 706 ezer – részben vagy egészben a mez gazdaságból él – egyéni gazda és 7 900 társas vállalkozás (2005. decemberi állapot) kezében lév mez gazdaság Magyarországon az összterület 65,5%-ával közvetlenül érintkezve a kultúrtáj f használója és fenntartója. A vidék, de végs soron az egész magyar társadalom, mint fogyasztó, és mint a mez gazdaság környezeti és társadalmi szolgáltatásai
nak igénybe vev je alapvet en rá van utalva a mez gazdasággal való együttm ködésre, vagyis a magyar társadalom hosszú távú érdekeinek érvényesítése a parasztsággal kötött stratégiai szövetség meger sítése nélkül nehezen képzelhet el. A mez gazdálkodás – e szövetséget megalapozó – tartalmi átalakulása azon a felismerésen alapul, hogy az mindig is több volt, mint egyszer árutermel ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok el állításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, él világot, talajt, vizet, környezetet is “termelt”, és munkát, megélhetést adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitér után ismét rá kellett jönnünk: a mez gazdaságnak a termelési feladatok mellett regionálisan eltér mértékben ugyan, de környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan – az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mez gazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Mivel azonban az iparszer – a termelés hatékonyságának és piaci versenyképességének növelésére koncentráló – mez gazdálkodás környezetre és a vidék társadalmára gyakorolt hatásai rosszak, ökoszociális teljesítményei igen gyengék, ezért nem elég az eddigi agrárstratégia, rendszer technológiáit tökéletesíteni, hanem új agrár-vidékfejlesztési stratégiára és ehhez illeszked , ennek gyakorlati megvalósítási kereteket adó megoldásokra, rendszerekre

van szükség. Ezek a felismerések vezettek el – s r n lakott vidéki térségekkel és még mindig nagy természeti értékeket hordozó természeti és kultúrtájakkal jellemezhet – kontinensünkön a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modellt megtestesít környezet- és tájgazdálkodás elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. Ennek szellemében és EU-harmonizációs feladataink megoldása sorában született meg nálunk a két vidékfejlesztési el csatlakozási program: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD1 program. Részben ezekre építve készült el a 2004-2006-os id szakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) is. A 2007-2013-as EU tervid szakra a két tervet egyesít , egységes „Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program” dokumentumot kell 2006 széig elkészítenünk, és arról az EU Bizottsággal meg kell állapodnunk. Mindez jelzi, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodás és vidékfejlesztés nálunk is az integrált agrár- és vidékfejlesztési 1

SAPARD: Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Elcsatlakozási program a mezgazdaság és a vidék fejlesztésére )

8

politika ökoszociális pillérévé és az EU források megszerzésének fontos tényez jévé válhat, a mez gazdaság min ségi stratégiaváltása Magyarországon is elindulhat. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztési eszközök és források jelent ségét megértsük, és fel tudjuk használni azokat saját stratégiánk kialakításához, meg kell ismernünk az európai agrár- és vidékpolitika változási folyamatát, stratégiai elemeit és programjait valamint az ezekhez kapcsolódó támogatási rendszert.

9

2. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA ÉS -TÁMOGATÁSI RENDSZER ZSÁKUTCÁJA Az európai agrárpolitika eszközei folyamatosan b vülve, egymásra épülve alakultak ki, és vezettek el annak 1992-ben indult reformfolyamatához. • Az els eszköz kialakulása ahhoz az id szakhoz köt dik, amikor Európát a háborút követ en az élelmiszerhiány és er s keresleti élelmiszerpiac jellemezte. Ebben a helyzetben a leggyorsabban eredményt ígér eszköznek a megtermelt
mennyiséghez kötött, minden tonna termény után közpénzekb l adott támogatás t nt. Ezt az ún. közvetlen (direkt) kifizetést – a piacok gyors telít dése hatására – kés bb csak bizonyos kultúrákra (GOFR2 növényekre), adott termésszintig (referenciahozamig), majd csak bizonyos referenciaterületre és összmennyiségig (kvótáig) fizette a Közösség. • Ez az eszköz olyan hatékonyan növelte a kibocsátott termékek mennyiségét, hogy rövid id alatt feleslegek halmozódtak fel az élelmiszerek piacán. Ezek levezetésére „találta ki” az európai agrárpolitika az ún. intervenciós felvásárlás eszközét, amellyel lehet séget teremtett arra, hogy a gazdák feleslegeiket el re garantált áron értékesíthessék a Közösségnek. • Ez a közösségi forrásokból, közpénzekb l biztosított felvásárlás azonban az alapproblémát, a piaci termékfelesleg jelenlétét nem oldja meg. Ezzel csak a közraktárak telnek meg a Közösség tulajdonába került áruval. Ki kellett tehát találni egy harmadik eszközt. Ez lett az – ugyancsak közpénzekb l nyújtott – exporttámogatás, amely révén a keresked a küls piacokon akár az el állítás önköltsége alatti dömpingáron képes kínálni a kivitt terméket. A „köz” gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul. Adóból származó közpénzekb l termékfelesleget állíttatunk el a gazdákkal, majd azt fölvásároljuk t lük, és végül ugyancsak közpénzekb l a keresked knek nyújtott exporttámogatásokkal igyekszünk megszabadítani saját bels piacainkat ezekt l a feleslegekt l. Ez a rendszer mindezen gazdasági, piaci és pénzügyi abszurditáson, a közpénzek felhasználásának irracionalitásán túl a támogatások odaítélésénél kizárólag a megtermelt menynyiséget veszi figyelembe. Teljesen érzéketlen arra, hogy hogyan, milyen módon állították el a terményeket, és e tevékenység során mennyi ember számára biztosítottak a munkavégzés, a jövedelemszerzés és végs soron a megmaradás feltételei. Mindez a vidéki természeti és társadalmi környezet súlyos eróziójához is vezet. Ezek orvoslása további közösségi forrásokat, er feszítéseket igényel, terheit az egész társadalomnak kell viselnie. E támogatási rendszerrel Európa fokozatosan olyan zsákutcába került, amelyben to
vábbhaladni egyszer en nem érdemes, de nem is lehet. Ma közös költségvetésének közel felét, több mint 40 milliárd eurót költ el évente a közpénzekb l úgy, hogy annak gazdasági, piaci valamint környezeti és a vidék társadalmára gyakorolt közösségi hatásai katasztrofálisak.

2

GOFR: gabona, olaj, fehérje és rost növények

10

3. AZ EURÓPAI AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI IRÁNYÚ REFORMTÖREKVÉSEI 3.1. Az alapkoncepció E felismerések jegyében fogalmazódik meg az európai közvélemény, majd az agrár- és vidékpolitika mértékadó szerepl i részér l, hogy a mez gazdaság csak akkor tarthat igényt közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára vállal. Ez utóbbiak olyan – a termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos – ökoszociális szolgáltatások, „nem importálható közjavak”, amelyek helyben keletkeznek, és amelyekért – de csakis ezekért – a mez gazdaságot, a gazdálkodót közpénzekb l nyújtott fizetség illeti meg. Ez az új stratégia az úgynevezett „multifunkcionális” mez gazdálkodás, a fenntartható környezet- és tájgazdálkodás. Feladatait két nagy körbe sorolhatjuk: • az alapvet en a piac által szabályozott termelési funkciók, melyek a min ségi élelmiszerek el állításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) el állítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint • társadalmi szolgáltatási feladatok, a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos természeti, társadalmi és kultúrfunkciók. Ez utóbbiak olyan „nem importálható közjavakat” (élelmezés- és élelmiszerbiztonság,
a kultúrtáj ápolása, az élettérfunkciók fenntartható meg rzése, az ökológiai és m szaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkaer kiegyenlítés, a turizmus alapjának biztosítása, paraszti értékek ápolása stb.) testesítenek meg, amelyek létrejötte a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozható, melyek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti, természeti egyensúlyának fenntartásában
növekv szerepet töltenek be, ezért a közpénzekb l nyújtott támogatásokat célszer a mez gazdaság ezen teljesítményeinek honorálására fordítani. A többfunkciós európai agrármodellnek e kétféle teljesítmény adja a két „alappillérét”. Erre épül a támogatási rendszer átalakítása, a közös agrárpolitika (CAP) reformja is, ahol az 1. pillér els sorban a termelési teljesítményeket, a 2. pillér pedig mindenek el tt a mez gazdaság ökoszociális teljesítményeit foglalja magába. E két pilléres szerkezet támogatáspolitikai eszközeit és funkcióit szemlélteti az 1. ábra.

1. ábra A Közös Agrárpolitika (CAP) pillérei és funkciói

11

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mez gazdaságból él családok jövedelmében a piaci áruértékesítésb l származó árbevételen túl az 1. pilléres bevételtámogatások és a 2. pilléres vidékfejlesztési kifizetések is egyre nagyobb szerepet játszanak (2. ábra). 100% 2. pilléres, vidékfejlesztési (agrárkörnyezetgazdálkodási és egyéb közösségi teljesítményekért kapott) állami kifizetések

90% 80%

Jövedelem (%)

70% 60%

1. pilléres, közvetlen termelési támogatások/farmtámogatások

50% 40% 30%



20%

1. pilléres, piaci áruértékesítésb l származó jövedelmek

10% 0% Kiváló

Közepes

Gyenge




Term helyi adottság

2. ábra A gazdálkodó családok term helyi adottságoktól függ elvi jövedelemszerkezete

3.2. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer Az EU-ban az agrártámogatásoknak ma tehát két, eltér jelleg csoportja létezik: a régi típusú, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, un. 1. pilléres támogatások, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy 2. pilléres kifizetések. Az els csoportba tartozó – a termeléshez, a mennyiségekhez kötött, és a 20072013-as költségvetéssel kapcsolatban kirobbant éles viták során a brit miniszterelnök által hevesen támadott, várhatóan mérsékl d 1. pilléres – támogatások három alapvet formája alakult ki. • Az els a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az un. GOFR (gabona-, olaj-, fehérje- és rost-) növények termesztése esetében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 euró/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 x 4,73 300 euró (250 Ft-os euróárfolyamon kb. 75 eFt/ha). 2004-ben ennek legfeljebb 55%-át kaphatták meg a magyar gazdák, ami mintegy 40 eFt/ha kifizetést jelentett volna e növények termesztése esetén. Ebb l 25%-ot az EU keretek biztosítanak, 30%-ot pedig nemzeti forrásból fizethetünk a gazdáknak. Ez a közvetlen kifizetési összeg 2010-re éri el a 100%-ot, vagyis a 75 eFt/ha értéket (ha addig a 100% nem csökken!). • A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam illetve az EU garantál egy minimális felvásárlási árat, amelyen – ha ez alá csökkennének a piaci árak – felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ez az árszint ga
bonanem eknél, 2004-ben 25 eFt/t körül alakult. Ehhez bizonyos min ségi követelményeknek is meg kell felelni, és – a magyar bels szabályozás szerint – a fel-

12

ajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kellett haladnia. Közepes termésátlagot (búzánál pl. 4 t/ha-t) feltételezve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 20 ha azonos fajtával bevetett területtel kell rendelkezni, vagyis a 100 ha alatti szántóterülettel rendelkez gazdaságok ehhez egyedül gyakorlatilag nem tudnak hozzájutni, ami jelzi az eszköz kiválasztott célcsoportját (a nagy agráripari vállalkozásokat) is. • A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre – az exportálóknak – nyújtható támogatások, amelyekre az adott évben a piaci helyzett l függ en eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU. Az er söd új elemek a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. 2. pilléres vagy vidékfejlesztési támogatások nemcsak a GOFR-növények, hanem különböz ágazatok és eltér adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ilyen – az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéb l 80%-os mértékben EU társfinanszírozott – kifizetési jogcímek pl.: az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek és a kedvez tlen adottságú térségek támogatása, speciális intézkedések félig önellátó gazdaságok („a kicsik”) számára, agrárterületek erd sítése, termel i csoportok létrehozása, állatvédelmi és növényegészségügyi EU el írások átvételének támogatása, stb.. További lehet ségeket kínálnak azok a források, amelyeket az EMOGA Orientáció Részlege 15-40%-os mértékben társfinanszíroz, és amelyekb l fedezhet k pl.: mez gazdasági beruházások, feldolgozás, kereskedelem támogatása, fiatal gazdák támogatása, oktatás, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejl désének el segítése, stb. Ezek közül a gazdák számára a legjelent
sebb folyamatos jövedelemforrást az alábbi négy kifizetési forma jelenti: • Az agrár-környezetgazdálkodási programokban meghirdetett gazdálkodási rendszerekhez (ökológiai/bio/gazdálkodás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerei, vizes élhelyek, tó, nádas, ártér külterjes mezgazdasági hasznosítása, tájgazdálkodás, integrált növénytermesztés, stb.) köt
d
földalapú, normatív támogatások távlatilag is a legnagyobb hektáronkénti kifizetéseket biztosítják azoknak a gazdáknak, akik vállalják az adott rendszerek gazdálkodási elírásainak betartását. Értékük fels határa ma az EU-ban célprogramtól függen 450-900 euró/ha/év, azaz mintegy 110-220 e Ft/ha/év. • Az ún. kedvez
tlen adottságú térségek normatív, földalapú támogatása a gyenge termhelyi adottságú, a hegy és dombvidéki lejts illetve a környezetés/vagy természetvédelmi korlátozások alá es területek valamint a demográfiai és/vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzet térségek gazdálkodóinak jövedelemkiegészítését szolgálja. E kifizetések fels határa ma az EU-ban 200 euró/ha/év, azaz mintegy 50 e Ft/ha/év. • Az ún. félig-önellátó gazdaságok egyszersített, normatív támogatásának öszszege 2004-ben 1000 euró/gazdaság volt. Ez a 10 hektár alatti terület gazdaságok célzott támogatási formája lehet, hiszen birtoknagyságtól függetlenül és egyszer eljárással juthatnak ennek révén mintegy 250 e Ft/gazdaság/év kifizetéshez. • Végül a termel
i csoportok létrehozásához nyújtott vidékfejlesztési típusú támogatás a csoport termelési értékétl függen 50-100 ezer euró/csoport/év, és a megalakulását követ 5 évben folyósítható. Ez az eszköz egyúttal jelzi az európai agrárpolitika azon stratégiai elképzelését, hogy kis mozaikokból – családi gazdaságokból – építkezve, de azok piaci versenyképességét társulásukkal megteremtve kívánja az egyéni gazdálkodás és tulajdonosi szemlélet, valamint a méretökonómia elnyeit egyesíteni. 13

3.3. A magyar agrárszerkezet- és földhasználatváltást segít lehet ségek E bevételi források egymáshoz viszonyított aránya jelents mértékben függ a gazdaság térségének agroökológiai adottságaitól. Míg tehát pl. a Bácskában vagy a Mezföldön a piaci árbevételek lesznek a meghatározóak a gazdálkodó család jövedelmében, addig az rségben vagy Szatmár-Bereg térségében a bevételtámogatások és a vidékfejlesztési, közjavakért adott állami kifizetések dönt szerepet játszanak.          
  Arra vonatkozóan, hogy
    , eligazítást ad    
   . Ennek  az  
  (agrár-környezetgazdálkodási)   , mely a földhasználati piramis-koncepciónak megfelelen a területek agrártermelési alkalmasságának és környezeti érzékenységének/értékének térinformatikai egyesítésével, területi integrációjával keletkezett (3. ábra).

3. ábra Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezetérzékenységiagrártermelési skálán Ez a földhasználati értékskála képezte az alapját a természetvédelmi magzónára, pufferzónára, átmeneti (vagy extenzív agrár-) zónára valamint az agrár magzónára épül integrált földhasználati zónarendszer kialakításának. E zonalitás adja az alapját a területileg differenciált és a többfunkciós mez
gazdálkodás modelljének megfelel
agrárfejlesztés kereteit rögzít
Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek, amely a területek eltér adottságainak megfelelen különböz formájú és intenzitású gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg és részesít támogatásban. Az 3. ábra információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, különösen a szántóföldi mvelés területeivel (4. ábra), annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ¼-én jelent
s mvelési ág változásra illetve földhasználati, gazdálkodási rendszer- és inte7nzitásváltozásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszer az intenzív szántóföldi mvelésbl

14

kivonni, melybl mintegy 6-700 ezer ha erdsítésre, 3-400 ezer ha gyepesítésre vár, mintegy 500 ezer ha pedig külterjes szántóföldi mvelésbe kerülhet.

4. ábra A magyarországi szántók elhelyezkedése a javasolt zónarendszerben Különböz adottságú területeink eltér mezgazdasági stratégia követését kívánják. E földhasználati zonalitás lehetséget kínál különböz intenzitású és formájú gazdálkodási rendszerek elterjesztésére. A kétpilléres európai agrárfinanszírozás pedig megteremtheti e minségi – eltér jelleg tájaink adottságaihoz alkalmazkodó, fenntartható – agrárstratégiaváltás pénzügyi kereteit.

3.4. A vidékfejlesztés jelenlegi szabályozási, támogatási keretei (20002006) Az európai stratégiaváltási folyamat jegyében és a 2000-2006-os idszakra vonatkozóan született meg a 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet, amely a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereir
l intézkedik. A rendelet az agrár-környezeti és vidékfejlesztési – a közös agrár- és vidékpolitika 2. (ökoszociális) pilléréhez kapcsolódó – intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta. Támogatott intézkedései a következk: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 3

agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási agrárrendszerek földalapú támogatása, kedveztlen adottságú területek (LFA3) normatív földalapú támogatása, mezgazdasági beruházások támogatása, mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, erdtelepítési támogatások, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejldésének elsegítése, ids gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása,

LFA: Less Favourable Areas

15

8) fiatal gazdálkodók támogatása, 9) gazdálkodók oktatása, képzése. A felsorolt intézkedések „menülistájáról” a tagországok maguk választhatnak, közülük azonban az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások alkalmazása kötelez
elem. A kiválasztott intézkedéseket programokba kell csoportosítani, országos keretprogramot (Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet) kell alkotni. A felsorolt támogatási formák többsége a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében 2004 szén már Magyarországon is pályázható volt. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási rendszereihez ennek keretében 2005-ben – a lehetségeshez képest 1 éves késéssel ugyan, de – mintegy 25 ezer gazdaság, összesen 1,5 millió ha területtel csatlakozott, és az itt lekötött forráskeret meghaladja az évi 40 milliárd Ft-ot.

3.5. A vidékfejlesztés várható szabályozási, támogatási keretei (20072013) A 2007-2013-as tervciklusra vonatkozó 1698/2005/EK agrár-vidékfejlesztési EU tanácsi rendelet (https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=97) a források gyors ütem emelése és egységes alapba4 rendezése mellett b
víti a vidékfejlesztés eszköztárát, szélesíti hatásspektrumát, harmonizálja intézkedéseit. A tervezett intézkedéseket négy „tengely” mentén foglalja össze az alábbiak szerint (1. táblázat, melléklet). Az 1. (versenyképesség) tengely intézkedései mentén kell a források legalább 10%-át elkölteni. E tengely kapcsán feltétlenül érdemes a figyelmet egy fontos szempontra felhívni. Ezek az intézkedések ugyanis önmagukban jelzik a „versenyképesség” európai értelmezését. Eszerint a versenyképesség nem szkíthet le a vállalatok, gazdasági vállalkozások, a tkés társaságok versenyhatékonyságára. A versenyképességet, a hatékonyságot egy közösségi politikának a társadalom magasabb szervezdési szintjén kell(ene) értelmeznie. Egy társadalmat tehát nem lehet úgy és olyan szempontok szerint vezetni és támogatni, mint egy nagyvállalatot, egy tkebefektet társaságot, a közpénzeket pedig végképp nem ez utóbbi szint, a tkebefektetés hatékonyságának növelése mentén kell elkölteni. A társadalom versenyképessége több és más, mint a gazdaság szereplinek egydimenziós versenyképessége. Az európai vidékfejlesztési elképzelések versenyképességi tengelyében javasolt intézkedéseinek többsége láthatóan a közösség versenyképességének, a társadalmi hatékonyság növelésének szolgálatába állhat, a „köz” gazdasága és a vidék társadalma megersítését, bels kohéziójának növelését (a generációk között kapcsolatok javítását, a zökkenmentesebb átmenetet, a családi gazdaságok folytonosságának fenntartását, a kisebbek helyzetbe hozását, közös erfeszítéseik segítését, a leszakadók felzárkóztatását) célozza. A 2. tengely egyrészt a kedvez
tlen adottságú illetve korlátozás alá es mezgazdasági és erdészeti területek különbözeti földjáradék típusú, jövedelempótló támogatását tartalmazza, hiszen csak ezzel biztosítható a „területfed”, minden tájunkon jelen lév, a vidék egyensúlyát fenntartó mezgazdaság fennmaradása. Másrészt itt találhatók az agrár- és erdészeti környezetgazdálkodási rendszerekhez köt
d
támogatások, melyek a környezetbarát, minségi szerkezetváltás alapeszközei. Ezen eszközök európai megítélés szerinti súlyát jelzi az is, hogy e programokat minden tagállamnak meg kell hirdetnie saját gazdái számára, és e 2. tengely intézkedései mentén kell a teljes támogatási forráskeret legalább 25%-át elköltenie.

4

EAFRD: European Agricultural Fund for Rural Development (EMVA: Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap)

16

A 3. tengely intézkedései a vidék társadalma életmin
ségének javítását és gazdaságának több lábra állítását szolgálják az alapvet vidéki szolgáltatások megteremtésével illetve fenntartásával, az általános életkörülmények javításával, valamint a nem mezgazdasági – de zömében a mezgazdasághoz, a földhöz, a tájhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolható – tevékenységek, gazdasági formák és mikrovállalkozások segítésével. Az erre rendelkezésre álló források el kell hogy érjék a teljes forráskeret legalább 10%-át. A 4. tengely a források legalább 5%-a mértékéig a helyi közösségi kezdeményezéseket és tervezési folyamatot kívánja elsegíteni a LEADER program keretében. Ez a programelem arra az elképzelésre épül, hogy a keretfeltételeket ugyan az Európai Közösség és a nemzeti programok megadják, ám a helyi közösségeknek kell saját fejlesztési programjaikat és terveiket kidolgozniuk. Maga ez a közösségépít, helyi tervezési folyamat is forrásokat igényel, s ehhez kíván segítséget nyújtani 80%-os mértékben az Európai Közösség. A nemzeti mozgástér e vidékfejlesztési programok és nemzeti tervek tartalommal való megtöltésében jelents, ugyanis részben az egyes tengelyeken belül is a nemzeti kormányok dönthetik el, hogy mely intézkedéseket emelik be saját terveikbe és programjaikba, másrészt – miután az egyes tengelyeken elköltend források minimális arányát csak a teljes forráskeret 50%-áig (a tengelyek sorrendjében 10+25+10+5%-os mértékben) határozza meg az Európai Közösség – a források fennmaradó 50%-át nemzeti hatáskörben költhetjük el bármelyik felsorolt támogatási területen. Az 1. táblázat (melléklet) e nemzeti forráselosztási arányokat, terveket is mutatja. A magyar Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Program 2007-2013-as idszakra vonatkozó tervezete a https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=154 internetcímen elérhet. Az átalakuló európai agrármodell a kis és közepes méret családi (egyéni) gazdaságok dominanciájára épül
és „területfed ” (minden térségben jelenlév
) mezgazdasággal számol, úgy növelve e kisebb mozaikokból építkez
szerkezet versenyképességét, hogy minden er
vel támogatja összefogását, beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezését, közös piacra jutását. Ennek alapeszközeit a vidékfejlesztés tartalmazza. A kisebb méretkategóriába tartozó birtokok meghatározó európai aránya (2. táblázat) miatt a vidékfejlesztési támogatások várhatóan tartós és növekv súlyú elemei lesznek a Közös Agrárpolitikának. 2. táblázat A gazdaságok birtokméret-kategóriák szerinti megoszlása az EU három tagállamában, a Közösség egészében és Magyarországon (%) Birtokméretkategóriák (ha) -10 11-50 51-

Franciaország Németország Portugália (1997) (1997) (1997) 35,3 33,4 29,7

45,6 39,8 14,6

87,6 10,0 2,4

EU-15 (1997) 68,6 22,3 8,6

Magyarország (2000) 93,8 4,9 1,3

17

4. A HAZAI EL CSATLAKOZÁSI ALAPOK ÉS PROGRAMOK (2000-2004) E 2. pilléres, vidékfejlesztési támogatási rendszer magyarországi bevezetését készítették el
olyan elcsatlakozási alapok, mint a PHARE5, az ISPA6 és a SAPARD valamint olyan elcsatlakozási programok, mint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD program. Mindkét program alapját a 1257/1999. számú EU tanácsi (vidékfejlesztési) rendelet adja. Míg az NAKP az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozásának és kísérleti indításának, addig a SAPARD alapvet
en a rendelet strukturális, beruházási, szerkezeti jelleg intézkedései bevezetésének kereteit teremtette meg.

4.1. El csatlakozási alapok Az Európai Unió b
vítésének – illetve a b
vítésre való felkészülésnek – mind a tagállamok, mind a tagjelöltek oldalán komoly költségvonzatai voltak és vannak. Ezek fedezésére az Agenda 2000-ben – tehát az EU 2000-2006-os költségvetésében – a tagállamok forrásokat különítettek el. Az Európai Unió kormányf
i az 1997-es luxemburgi csúcstalálkozójukon hozták nyilvánosságra az Agenda 2000 nev dokumentumot, amelyben többek között arról is határoztak, hogy a közismert PHARE segélyprogram mellett újabb támogatásokat fognak folyósítani a tagjelölt országoknak. A b
vítéssel kapcsolatos források két nagy csoportba sorolhatók. Az els
csoportba azok - az egyre növekv
- pénzek tartoznak, amelyeket 2002-t
l az EU a bvítés utáni költségekre különített el. E források csak az új tagországok csatlakozása után váltak felhasználhatóvá. A másik csoportba tartoznak azok a pénzeszközök, amelyek a csatlakozásra való felkészülést hivatottak támogatni a tagjelölt országokban. Ezek az ún. el
csatlakozási alapok, amelyek viszont csak a csatlakozás id
pontjáig vehet
k igénybe. Az elcsatlakozási alapok mindenekel
tt a közösségi joganyag alkalmazását és az Unió pénzügyi mechanizmusaiba való beilleszkedést kívánták el
segíteni. Három típusa ismert: a PHARE, az ISPA és a SAPARD. A PHARE programot még 1989-ben hozták létre a fejlett világ államai (tehát eredetileg nem uniós programról van szó) Lengyelország és Magyarország gazdasági rekonstrukciójának támogatására. A programot kés
bb kiterjesztették Közép- és Kelet-Európa valamennyi rendszerváltó országára. Az Agenda 2000-rel aztán a PHARE szerepe megváltozott. 2000-t
l kezd
d
en mint el
csatlakozási alap a közösségi joganyag átvételével összefügg
intézményfejlesztéseket támogatja a tagjelölt országokban. A PHARE éves költségvetése 1,5 milliárd euró, a 7 éves (2000-2006-os) tervid
szakra összesen 10,5 milliárd euró. Az ISPA a környezetvédelmi és a közlekedésfejlesztési beruházásokat támogatja. Célja az EU környezetvédelmi irányelveinek végrehajtásához szükséges infrastrukturális fejlesztések finanszírozása, illetve a transz-európai közlekedési hálózatok kiépítésének el
segítése. A nyertes projektek a tagjelölt ország társfinanszírozásával valósulnak meg. Az ISPA-program közvetetten olyan pénzügyi mechanizmusok kiépülését is ösztönözi, amelyek megfelelnek a szigorú uniós el
írásoknak, és amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy az adott ország a csatlakozást követ
en sikeresen pályázhasson a Kohéziós Alap 5 6

PHARE: Poland, Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy ISPA: Instrument for Structural Policies for Pre-Accession

18

támogatásaira. Az ISPA éves költségvetése 1 milliárd euró, a 7 évre összesen 7 milliárd euró. A SAPARD program támogatásával mez
gazdasági és vidékfejlesztési programok valósulhatnak meg az adott tagjelölt országok társfinanszírozása mellett. A SAPARD éves költségvetése 0,56 milliárd euró, a 7 évre összesen 3,9 milliárd euró. Ha a SAPARD programot összehasonlítjuk a PHARE-ral és az ISPA-val, jelents eltéréseket tapasztalhatunk. A SAPARD a PHARE programtól eltér
en az els
olyan közösségi segélyprogram, amely teljesen decentralizált alapon m ködik, és amelynek végrehajtásában teljesen szabad kezet és felel
sséget kapnak a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai. Az ISPA-val szemben viszont számos, viszonylag kis költségvonzatú (zömében 100 ezer euró alatti) projektet finanszíroz, amelyeket a hagyományos központosított módszerekkel nagyon nehéz lenne hatékonyan irányítani. A f
különbség, hogy miközben a Phare programnál a meghozott döntések java részéhez az Európai Bizottság illetékesének elzetes jóváhagyása szükséges, ezzel szemben a SAPARD esetében a helyi hatóságok teljes autoritást élveznek, és a Bizottság csak utólag ellen
rzi majd a pénzek felhasználásának szabályszer ségét. Ennek a „szabadságnak” azonban az az ára, hogy a haszonélvez
országoknak a szigorú uniós pénzügyi el
írásoknak megfelel
rendszert kellett felállítaniuk, és szavatolniuk kell azok rendeltetésszer m ködését.

4.2. Magyarország SAPARD terve 4.2.1. Célkit zések Az Unió kormányf
inek 1999 tavaszán Berlinben megtartott csúcsértekezletén hagyták jóvá az úgynevezett el
csatlakozási segélyprogramokat. Ezek egyike a SAPARD program volt, mely az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mez
gazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást elkészít intézkedések közösségi támogatását szolgálta a felkészülési id
szakban. Ez kit n
lehet
ség volt arra, hogy a csatlakozni kívánó országok értékes tapasztalatokat szerezzenek az uniós alapok kezelése terén, és olyan rendszert építsenek fel, amely képes lesz csatlakozás után a vonatkozó el
írásokat alkalmazni, valamint a pályázók megismerkedjenek a pályázás ezen EU-s el
írások szerinti elkészítésével, el
írt követelményeivel. A támogatás célja kett
s volt. Egyrészt konkrét segítséget nyújtani az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés területén az Uniós követelményeknek való megfelelés eléréséhez, valamint a vidéki területek adaptációs képességének javítása. A SAPARD támogatás bevezetésének másik célja volt, hogy m ködtetése által felkészítse a csatlakozó országokat a tagsággal elérhet
Strukturális Alapok fogadásának és m ködtetésének zökken
mentes lebonyolítására. Célul t zte tehát, hogy uniós források biztosításával: • segítséget nyújtson a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok (acquis communitaire) átvételében, különös tekintettel az Európai Mez
gazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre; • hozzájáruljon egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez, azaz: o növelje a magyar agrárgazdaság versenyképességét, o csökkentse a mez
gazdasági tevékenységb
l származó káros környezeti hatásokat, o segítse el
a vidéki térségek adaptációs képességét, o segítse a munkahelyteremtést és munkahelymegtartást, o készítse fel a tagjelölt országokat a strukturális alapok fogadására. 19

Minden érintett ország elkészített egy 7 évre szóló (2000–2006) országos mezgazdasági és vidékfejlesztési tervet, melyben az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkit zéseit kellett követni. A SAPARD Tervben az ország helyzetéb
l (a mez
gazdasági stratégiából, a középtávú fejlesztési tervb
l) kiindulva kellett megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi segélyt kérünk erre a periódusra, és ezt számokkal, tanulmányokkal kellett alátámasztani. A SAPARD Terv szerint a magyar mez
gazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés legfontosabb feladatai közé tartozik a mezgazdasági termelés hatékonyságának fokozása, a megváltozott tulajdonosi szerkezet miatt szükségessé vált beruházások megvalósítása és a termeleszközök korszer sítése. E feladatok elvégzése révén kielégíthet
az a követelmény, miszerint csak olyan jó min
ség termékek és élelmiszerek kerüljenek el
állításra, amelyek megfelelnek az EU szabályozásnak, illetve a szigorú élelmiszerbiztonsági el
írásoknak. Az is fontos, hogy az élelmiszerek el
állítása és feldolgozása vertikálisan integrálva legyen, és a termel
k közötti együttm ködés jelent
sen kib
vüljön. A SAPARD Terv továbbá tartalmazza a megvalósításban résztvev
intézmények bemutatását, valamint a program pénzügyi tábláit is. A Tervet az 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelettel hirdették ki. 4.2.2. Pénzügyi keretek Az Európai Unió 520 millió euró keretet határozott meg a SAPARD programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. A forrásoknak a tagjelölt országokhoz történ
rendelését az Európai Unió költségvetési hatósága az alábbi kritériumok alapján határozta meg: • • • •

egy f
re es
bruttó hazai össztermék (GDP) vásárlóer
ben kifejezve, mez
gazdaságban foglalkoztatottak száma, mez
gazdaságilag hasznosított terület nagysága, területi sajátosságok.

Az ez alapján született, országok közti forrásmegosztást a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat A SAPARD Program forrásainak megoszlása a tíz ország között Országok Bulgária Cseh köztársaság Észtország Magyarország Litvánia Lettország Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Összesen: *1 euró = 250 Ft

Éves allokáció euróban (1999-es árakon) 52 124 000 22 063 000 12 137 000 38 054 000 = 9,5 Mrd Ft* 29 829 000 21 848 000 168 683 000 150 636 000 6 337 000 18 289 000 520 000 000

A fent említett 9,5 Mrd Ft mellé – amit az Európai Uniótól kaptunk – a Kormánynak saját költségvetésébl kb. 3 Mrd Ft-ot kellett biztosítania társfinanszírozási kötelezettségként. Így Magyarország évente kb. 12,5 Mrd Ft-ot költhetett el a SAPARD program keretében. Különböz
összehasonlításokban ez az összeg meglehet
sen kicsi. Az EU el
csatlakozási stratégiáján belül ez a legkisebb program. Költségvetése mindössze 17%-át

20

teszi ki az éves támogatásnak, az ISPA több mint kétszer, a PHARE pedig több mint háromszor ennyi pénzel gazdálkodhatott. Magyarországon tehát, legalábbis pénzügyi tekintetben, az agrár- és a vidékfejlesztés nem jutott hangsúlyos szerephez az EU el
csatlakozási stratégiáján belül. A vidékfejlesztésre szánt hazai er
forrásokkal való összehasonlításban is hasonló a helyzet. Az EU SAPARD támogatás maximális összege is csupán 4,5%-át tette ki az FVM éves költségvetésének. A rendelkezésre álló összeget a Program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett – már akkreditált – intézkedések keretében pályázatokban benyújtott célkit zésekre lehetett költeni. 4.2.3. Támogatott intézkedések A SAPARD program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról szóló 2349/1999. (XII. 21.) sz. kormányhatározat az alábbi intézkedéseket hagyta jóvá: • • • • • •

mez
gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, mez
gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, szakképzés, agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése, termel
i csoportok felállítása, m ködtetése, falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg
rzése, • a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, • a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása, • technikai segítségnyújtás. Külön intézkedésben szerepelt a Technikai segítségnyújtás, az erre a célra elkülönített összegb
l volt finanszírozható a program népszer sítése, információs anyagok elkészítése, eladások és tanfolyamok szervezése, melyek a SAPARD programról szólnak. Ennek felel
se a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt. A SAPARD program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat 2003. július 1-jét
l a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonása után a Mez
gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látta el. A felsorolt intézkedések mindegyikére rendelet formájában pályázatot írt ki a Minisztérium. A támogatások jogcímei és típusai: • Mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében gépbeszerzési beruházásokkal, meglév
szarvasmarha, baromfi és sertés állattartási létesítmények és tartástechnológia korszer sítését szolgáló beruházásokkal, valamint egyéb gazdasági épületek (terménytárolók, terményszárítók, takarmánykever
k, stb.) felújításával kapcsolatos beruházásokkal lehetett pályázni. • Mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a hús, baromfi, tej és tejtermékek, tojás, bor, zöldség-gyümölcs és halászati termékek feldolgozásával foglalkozó üzemek olyan beruházásokkal pályázhattak, melyek el
segítik az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítását és az EU higiéniai el
írásainak teljesítését, megoldják a hulladék- és a szennyvízkezelést, korszer sítik az él
állat fogadást és pihentetést, új termékek piacra történ
bevezetését, a korszer osztályozást és csomagolást valamint informatikai fejlesztéseket.

21

• Szakképzés esetében oktatási programmal és a képzéshez kapcsolódó oktatási anyaggal pályázhattak az arra jogosult képz
intézmények. • Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztésének támogatásánál a pályázók az alábbi programcsomagok megvalósítását vállalva juthattak támogatáshoz: ökológiai szántóföldi termelési módszerek, extenzív gyephasznosítás, ökológiai vagy integrált gyümölcs és sz
l
termesztés, vizes él
hely és bemutató gazdaságok. • Termeli csoportok felállítása és m ködtetése esetében támogatást lehetett kapni a szervezet létrehozására és m ködési költségeinek fedezésére. A termel
i csoport a következ
ágazatokban kellett, hogy m ködjön: zöldség-gyümölcs, gabona, dohány, sertés vagy tej. • Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megrzése esetében a következ
célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: a települési karaktert
rz
és er
sít
településszerkezet, utcák és közterületek felújítása, egységes falukép kialakítása, a települések idegenforgalmi vonzerejének javítása; a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, védelme, revitalizációja, betelepíthet
új funkciók feltárása és telepítésük gazdaságossági vizsgálata, vagy annak megszervezése; a falvakhoz tartozó táji elemek (fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) revitalizálása, védelme, ökológiai és jövedelemtermelési (turizmus stb.) céllal. • A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a következ
célokat szolgáló beruházásokkal lehetett pályázni: termék- és szolgáltatásfejlesztés, marketing és a vállalkozások sokszín sítése, piackutatás; a házi- és kézm ipar termékek fejlesztése és értékesítése; a helyi (tájspecifikus) termékek kifejlesztése, az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak és min
ségének javítása a kis volumen specifikus, jövedelemkiegészít
funkciót betölt
vállalkozásokban; a falusi turizmus fejlesztése, amely magában foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét és az adottságok fenntartható használatát (a természeti és épített örökség megóvásával). • A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása esetében helyi m szaki infrastruktúra biztosítását szolgáló beruházásokkal (mez
gazdasági úthálózat fejlesztése; a vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése; alternatív szennyvízkezelési eljárások alkalmazása; helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása és fejlesztése), valamint informatikai és kommunikációs rendszerek fejlesztésére vonatkozó beruházásokkal lehetett pályázni. A Program indulásakor a 9-b
l csak a Mezgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, a Mezgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, valamint a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésekre lehetett pályázni. A kés
bbiekben további két intézkedést indítottak el. Az agrárstruktúra átalakítását szolgáló intézkedéseknek, azaz az ezek megvalósítását szolgáló pályázatok befogadásának nem volt földrajzi korlátja. Más szavakkal: mindenki pályázhatott lakóhelyétl, telephelyétl függetlenül, ha teljesítették a pályázatok kiírásában szerepl
feltételeket. A három vidékfejlesztési intézkedés csak az úgynevezett vidéki területekre volt érvényes, azaz a beruházás olyan település(ek)en valósulhatott meg, ahol a néps r ség 120 f
/km2 vagy az alatt van, vagy az összlakosság a település közigazgatási területén 10 000 f
alatt volt a KSH 2003. január 1-i nyilvántartása szerint.

22

A támogatási összeg intézkedésenként az alábbiak szerint változott: • A mez
gazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása esetében a támogatás mértéke gépbeszerzésnél a bekerülési költség 40%-a, épületfejlesztésnél a bekerülési költség 50%-a. Pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 150 millió Ft-ot, a támogatható beruházás maximális bekerülési költsége 310 millió Ft lehetett. • A mez
gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 40%-a, pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 250 millió Ft-ot. • Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg
rzése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a, de a támogatás összege pályázatonként maximum 50 millió Ft lehetett. • A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése esetében a támogatás mértéke a bekerülési költség 50%a. A beruházás teljes bekerülési költségének fels
határa egy projektre 40 millió Ft, és pályázatonként a támogatás összege nem haladhatta meg a 15 millió Ft-ot. • A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása intézkedésnél a támogatás mértéke a bekerülési költség 75%-a (kiv.: helyi piacok kialakításánál 50%). Pályázatonként a támogatás összegének fels
határa az alintézkedések részletes bontásában szerepelt. 4.2.4. A program értékelése A SAPARD – mint az els
decentralizált el
csatlakozási támogatás – szándékai és célkit zései kiválóak voltak, még akkor is, ha nem sikerült
ket maradéktalanul megvalósítani. A program nemcsak a gazdasági fejldést serkentette a tagjelölt országokban, hanem emellett arra bátorította az embereket, hogy újszer en, racionálisabb és projektalapú módon gondolkodjanak. Hasznos volt a gyakorlás útján történ
tanulás tekintetében is, mivel a csatlakozásra váró országok nemzeti igazgatási hatóságai részére közvetlen tapasztalatot biztosított a közösségi források kezelése terén. Azonban a bonyolult eljárások és a jogi bizonytalanságok a források jelent
s mérték kihasználatlanságához vezettek, így a végrehajtás megkezdése óta eltelt öt év során a pénzeknek csupán a fele jutott el a (végs
) kedvezményezettekhez. A 2000-ben indult, 2006 végéig kifutó alap - melynek pályáztatási szakasza már véget ért - évi mintegy 560 millió eurós keretet biztosított agrárfelzárkóztatásra; kihasználtsága azonban gyenge volt, minden két eurójából csak egy hasznosult. Az évi 40 millió euróra jogosult Magyarország a csatlakozni kívánó országok rangsorának alsó felében helyezkedett el, 2004 végéig a négy évre 160 millió euró 38 százalékát, alig 60 milliót hívtak le (5. ábra). Ennél csak a román mutató volt rosszabb hajszálnyival, 36 százalékkal. Azt, hogy a gyenge eredmény nem szükségszer , vagyis az uniós támogatások felhasználása nem tartozik a teljességgel megoldhatatlan államigazgatási feladatok közé, jól mutatja, hogy Észtország, Csehország és Szlovénia csaknem az összes nekik járó támogatást már 2004-ben felhasználták: mutatóik kiemelked
k, 94,3 és 80,1 százalék között alakultak.

23

5 ábra A SAPARD támogatási összegek felhasználásának alakulása 2000-2004 között A hazai gyenge teljesítmény - többek között - annak köszönhet
, hogy hazánkban a SAPARD program jelents késéssel indult be: a négy évre tervezett támogatási menetrendet, a sz ken vett pályázatkezelési tennivalókat mindössze 21 hónap alatt kellett végrehajtani. Ennek oka az volt, hogy a budapesti iroda, amelyet még 2000. október 24-én adtak át, évekig nem m ködött. A munka csak 2003-ban indult el. A SAPARD program lehet
ségei 2002. november végét
l 2004. április végéig álltak rendelkezésre a pályázók részére. A benyújtott pályázatokat az MVH, illetve jogel
dje a SAPARD Hivatal 2004. augusztus 31-ig értékelte, majd a rendelkezésre álló keret terhére 2004. szeptember 30-ig kötötte meg a támogatási szerz
déseket a nyertes pályázókkal. A 2004. április 30-án lejárt programhoz – amely a kormányhatározatban felsorolt összes jogcímet nem hirdette meg – összesen 8827 darab pályázat érkezett be, az összes támogatási igény 217,5 milliárd forint volt. A pályázatokat els
sorban beruházástámogatásra, infrastruktúrafejlesztésre, falufejlesztésre, kisebbrészt feldolgozási és marketing tevékenységre nyújtották be. A szerz
déskötések – EU által jóváhagyott – határideje 2004. augusztus 31-e volt. Az MVH 2761 db pályázat esetében hozott támogatási döntést, és a megítélt támogatási forrás teljes összege 65,5 milliárd Ft volt. A többi pályázat elutasításra került a rendelkezésre álló keret sz kössége, illetve jogosulatlanság miatt. 2004. szeptember 30-ig, a meghatározott határnapig, összesen 2750 db szerz
dés került aláírásra. A kifizetéseket tekintve a SAPARD Programban utófinanszírozás történik, 2004. december 31-ig az MVH mintegy 15,8 milliárd forintot fizetett ki, a nyertes projektek támogatásának kifizetése a 2006. év végéig kell, hogy megtörténjen. A pályázók a legtöbb pénzt a beruházások támogatására kapták, ez mintegy 25 milliárd forintot tesz ki. Emellett 20 milliárd forintot ítéltek oda a bírálók az élelmiszertovábbfeldolgozás korszer sítésére és marketingtámogatásra. A vidéki infrastruktúrafejlesztésre pedig mintegy 15 milliárd forint jutott. Falufejlesztésre valamivel több mint 5 milliárd forintot, az alternatív jövedelemszerzés támogatására pedig mintegy félmilliárd forintot hagytak jóvá (6. ábra).

24

6. ábra A SAPARD támogatások megoszlása a kiemelt területek között A SAPARD program lezárultát követ
en 2004. április 30-a után, azaz Magyarország uniós taggá válása után a helyét az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program vette át.

4.3. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) Az NAKP-t a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekr
l szóló 2253/1999. sz. kormányhatározat rendelte indítani 2000 január 1jén, ám végül csak 2002-ben indult. 4.3.1. Célkit zései és alaptörekvései A vázolt többfunkciós agrármodell és ennek alapjául szolgáló földhasználati zónarendszer gyakorlati megvalósítását célozta a Kormány 2253/1999 (X.7.) számú határozatával elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az európai agrármodell elterjesztésének magyar kerete, el
csatlakozási programja. z tehát egy olyan új agrárstratégiai rendszer, amely: • többfunkciós mez
gazdaságot céloz, amely mindazon – élelmiszertermelési, ökológiai-környezeti valamint regionális, társadalmi – funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár t
le, • fenntartható mez
gazdálkodást céloz, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni azáltal, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz, valamint annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell, • alkalmazkodó mez
gazdaságot céloz, amely a tájak adottságainak megfelel
gazdálkodási rendszereket és intenzitási fokot használ a tájra, term
helyre jellemz
, min
ségi termékek el
állítására, • egész területünkre kiterjed („területfed ”) mez
gazdaságot céloz, amely védett vagy hátrányos helyzet térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek el
térbe; végezetül, • versenyképes mez
gazdaságot céloz, amely megállja a helyét a piacokon is; a verseny azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az „ökoszociális játékszabályokat”, amelyeket az európai s benne a magyar mez
gazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat valamennyi agrárgazdálkodó számára a WTO7 keretei között is rögzíteni kell. 7

WTO: World Trade Organisation (Világkereskedelmi Szervezet)

25

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) els
dleges törekvése tehát olyan mez
gazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti er
források fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás meg
rzésén, a táj értékeinek megóvásán valamint egészséges termékek el
állításán és élhet
vidék, az embereknek munkát és megélhetést biztosító gazdálkodási rendszer megteremtésén vagyis a környezet- és tájgazdálkodás rendszereinek széleskör elterjesztésén alapszik. Ennek megfelel
en nem egyes termelési ágazatokat, hanem a felsorolt igényeknek egyaránt megfelel
gazdálkodási rendszereket támogatott, és az alábbi célkit zéseket fogalmazta meg (Ángyán et al. 1999): • „a környezetkímél
mez
gazdasági termelési módszerek és ezeket megtestesít
rendszerek széleskör elterjesztése, ezáltal természeti értékeink, a biodiverzitás, a táj, a term
föld és a vízkészletek állapotának meg
rzése és javítása, • hozzájárulás egy fenntartható mez
gazdasági földhasználati, ésszer területhasználati rendszer, illetve Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelel
kiegyensúlyozott és stabil földhasználati, termelési struktúra kialakításához, • piacképes, kiváló min
ség, értékes termékek termelésének növelése, és ezáltal a mez
gazdasági exportlehet
ségek javítása, • a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehet
ségek b
vítése, a vidéki életmin
ség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehet
ségek kialakítása, • a turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása els
sorban a vidék, a táj képének javítása, az ökoturizmus, falusi turizmus feltételeinek javulása révén, • hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejl
déséhez, szemléletváltás el
segítéséhez.” Miután minden EU-tagállamnak kötelez
en kell, hogy ilyen mköd
programja legyen, belépésünk alapkritériuma volt az NAKP indítása. Mindemellett kedvez
európai fogadtatása lehet
séget biztosított volna egy olyan országimázs kialakítására, melynek mottója: „Tiszta, él környezetb l egészséges és biztonságos élelmiszert!” lehet. Elkerülhetetlen és érdekeinknek megfelel
bevezetését ezen túl az is indokolta, hogy: • megteremti a forrásait a sokszín és min
ségi termékkínálat valamint környezet biztosításának és az ökológiai szempontból tartamos („fenntartható”) agrár- és vidékfejlesztésnek, • a vidéken él
emberek és családok, közösségek számára munkalehet
séget, megélhetést biztosít különösen azokban a térségekben, amelyek környezeti szempontból sérülékenyek, agrárpotenciáljuk és így piaci versenyképességük alacsonyabb, és már ma is jelent
s munkanélküliséggel, foglalkoztatási gondokkal küzdenek, • a kultúrtájak és a környezeti elemek fenntartásával alapvet
en meghatározza a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai megvalósításának sikerét a vidéki térségekben, • egészséges élelemmel, tiszta ivóvízzel és él
, egészséges környezettel jelent
sen hozzájárul az „Egészséges Nemzetért” Népegészségügyi Program – a hangsúlyt a prevencióra helyez
– törekvéseinek megvalósításához; valamint, • hozzájárul, konkrét formába önti és forrásokat teremt a „Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programja (az uniós csatlakozás megalapozásához)” kormánydokumentumban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi programelemekhez, foglalkoztatáspolitikai célokhoz,

26

• a két pillér mentén megcélzott EU forrásbevonás mértéke és esélye lényegesen nagyobb, mint az els
pillér termelési kvóták mentén megnyíló lehet
sége. Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program az ökoszociális piacgazdaság közegébe ágyazott fenntartható, többfunkciós európai agrármodell, a környezet- és tájgazdálkodás hazai megvalósításának, széleskör elterjesztésének magyar keretét, nagylépték hazai programját adta, és így a termelés-, a környezet- és a vidékpolitika területileg differenciált összekapcsolásának, az agrárpolitika paradigmaváltásának alapvet jelent ség kerete és eszköze lett. 4.3.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai A NAKP célkitzéseiben a különböz
térségek adottságainak megfelel
, ahhoz igazodó fenntartható mez
gazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódott meg olyan módon, hogy az megfeleljen az EU 2078/92 rendeletében valamint az azt 2000-ben felváltó 1257/1999. számú EU tanácsi rendeletben foglaltaknak. A program jelent
s támogatási prioritást biztosított az ökológiai adottságokon alapuló, multifunkcionális mez gazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitzéseinek. Célprogramjai két f típusba sorolhatók. Az els f típust az úgynevezett horizontális vagy országos célprogramok alkották, amelyek a hazai mez
gazdasági földhasználat teljes területére kiterjedtek. Ezen programok célkitzése az, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak, rendszereknek, el
segítve ezzel a magyar agrárgazdaság új, hosszú távon is fenntartható és versenyképes fejl
dési modelljének kialakulását. Ennek érdekében különböz
támogatási programok révén segíti a környezeti szempontokat is figyelembe vev
gazdálkodás elterjedését, az integrált növény-, zöldség- ill. gyümölcstermesztés, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és vizes él
helyek ökológiai feltételeknek megfelel
hasznosítását, valamint a környezetbarát állattartás kialakulását. A célprogramok másik f típusát a zonális vagy térségi célprogramok adták, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mez
gazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaikhoz illeszked
gazdálkodási formák elterjedéséhez, a tájgazdálkodás kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek meg
rzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. A térségenként kidolgozott földhasznosítási formák, gazdálkodási módszerek alkalmazását támogatták az egyes célprogramok. Az említett térségi célprogramok hálózatot alkottak, így kialakulhatott az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) hálózata. A NAKP felépítését az 7.ábra szemlélteti. Intézkedései célprogramok formájában kerültek megfogalmazásra, amelyek tehát az alábbiak voltak: • • • • • • •

agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált növénytermesztési célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes él
hely-hasznosítási célprogram, Érzékeny Természeti Területek célprogramja, képzési, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási és demonstrációs programok.

27

7. ábra A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program felépítése A felsorolt célprogramok hektáralapú támogatásokat illetve költségtérítésre alapuló projekt-támogatásokat tartalmaztak. 4.3.3. M ködésmódja és támogatási rendszere A program mködésmódja és támogatási rendszere jelent sen eltért a Magyarországon alkalmazott agrártámogatási rendszert l. A célprogramokban való részvétel önkéntes volt, a gazdálkodók maguk döntötték el, hogy részt kívánnak-e azokban venni. Az országos programokhoz bárki csatlakozhatott, akinek saját tulajdonú term
földje vagy erre vonatkozó tartós földbérlete volt, a térségi (zonális) programokhoz természetszerleg csak azok, akik a meghatározott régióban vagy kistérségben gazdálkodtak. A gazdálkodó, miután megismerkedett a feltételekkel, és úgy döntött, hogy csatlakozni kíván, 5 éves szerz dést kötött az állammal, amelyben vállalta, hogy a szerz
désben foglalt feltételeket (az adott célprogramban megfogalmazott gazdálkodási „szabályokat”) betartja. Ennek fejében évente rögzített hektáronkénti kifizetést kap a szerz
dött id
szakban. Ez fedezi a felvállalt intézkedések miatti esetleges jövedelemkiesést, a felmerül
többletköltségeket, és tartalmaz további 20% ösztönz
t, amely az esetleges gazdasági hátrányok kiegyenlítésén túl a gazdálkodási rendszer ökoszociális szolgáltatásait honorálja, és így a környezetbarát gazdálkodási formákat versenyképessé, vonzóvá teszi a gazdálkodók számára. Célprogramok formájában megfogalmazódó támogatott gazdálkodási rendszereit, azok becsült területét és finanszírozását a 4. táblázat foglalja össze.

28

4. táblázat A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program potenciális kiterjedése és felhasználható támogatási forrásai (Ángyán et al. 1999) Támogatási célprogram

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram Integrált gazdálkodási célprogram Ökológiai gazdálkodási célprogram Gyephasznosítási célprogram Vizes él hely célprogram Érzékeny Természeti Területek célprogramja Összesen

Társfinanszírozás megoszlása

Potenciális célterület (2006-2007) ezer hektár 600 2700 300 400 80 1980 6060

EU forrás (80%) 249 milliárd Ft

Támogatási forrás nagysága (jelenlegi EU normák szerinti minimummal számolva) ezer Ft/hektár milliárd Ft 35 21 45 122 50 15 25 10 75 6 80 158 332

Nemzeti költségvetés (20%) 83 milliárd Ft

Támogatásra jogosultak: az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló környezet- és természetkímél
mez
gazdasági termelési módszerek és tevékenységek alkalmazását felvállaló, legfeljebb 300 ha-on mez
gazdasági tevékenységet folytató, földhasználó természetes személyek, jogi személyiség és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb mez
gazdasági tevékenységet folytató szervezetek. A támogatási jogosultság további feltételei: • a pályázó földhasználó földtulajdonnal vagy az érintett területre vonatkozó – legalább 5 évre szóló, érvényes – földhasználati szerz
déssel rendelkezzen, amely megfelel a Földhasználati rendeletben foglaltaknak; • tulajdonában vagy használatában van legalább – 1 hektár szántó vagy gyepterület; illetve – 0,5 hektár zöldség-, vagy gyümölcs-, vagy sz
l
terület; vagy – 5 ha halastó. A program induló támogatására a 2002. évi agrártámogatási keretb
l az agrártárca önálló soron 2,2 milliárd Ft-ot, a környezetvédelmi tárca pedig 0,3 milliárd Ft-ot különített el. Az egyes célprogramok 2002-es területalapú támogatásainak mértékét az alábbi. táblázatban összefoglalt adatok mutatják.

29

5. AZ NAKP CÉLPROGRAMJAINAK TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSAI (2002) (5. táblázat) 5. táblázat Az NAKP célprogramok és támogatások Agrár-környezetvédelmi célprogramok A A 1. B B 1. B 2. B 3. B 4. C C 1.1. C 1.2. C 1.3. C 1.4. C 1.5. C 2.1. C 2.2. C 2.3. C 2.4. C 2.5. D D 1. E E 1. F

Támogatási összeg (Ft/ha)

Agrár-környezetvédelmi alapprogram Talajvéd gazdálkodás

18 000

Szántóföldi zöldségek Almatermés
ek Csonthéjasok és bogyósok Sz l

30 000 50 000 40 000 40 000

Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szl Rét-legel Szántóföldi növények Zöldségek Gyümölcs Szl Rét-legel

25 000 30 000 40 000 40 000 10 000 15 000 18 000 20 000 20 000 8 000

Legeltetésre alapozott gyepgazdálkodás

8 000

Halastó Zonális agrár-környezetvédelmi célprogramok8, amelyek az alábbi érzékeny természetimintaterületeken kerülnek bevezetésre: Szatmár-Bereg, Észak Cserehát, rség-Vendvidék, Hevesi sík, Borsodi Mezség, Marcal medence, Drávazug, Dunavölgyi sík, Dévaványa, Turjánvidék, Szentendrei sziget A területalapú támogatásokat kiegészít agrár-környezetvédelmi

8 000 10-40 0009

Integrált növénytermesztési célprogram

Ökológiai gazdálkodási célprogram átállási idszakban

a már átállt területekre

Gyepgazdálkodási célprogram Vizes élhely célprogram

támogatások az

alábbiak: 1) Agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítéséhez nyújtott támogatás, melynek mértéke: komplex üzemtervenként a) 10 ha gazdaság méretig legfeljebb 50 000 Ft, b) 10-100 ha gazdaság méretig legfeljebb 70 000 Ft, c) 100 ha feletti méret esetén legfeljebb 100 000 Ft. 2) Kiegészít állat-beállítási támogatás az alábbiak szerint:  Támogatott shonos fajta esetén10 Nem shonos fajta esetén haszonállat Ft/db Ft/db szarvasmarha 10 000 6 000 juh 2 000 1 000 sertés 2 000 8

9 10

A természet védelmérl szóló 1996 évi LIII. Törvény 53. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelen közös KöM-FVM rendelet készült az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kialakításáról. A hivatkozott mintaterületeken a késbb teljes kör en bevezetett rendszer kipróbálása történt 2002 során. A támogatási összegek a felsorolt területeken szántó- és gyephasznosítási programokra vonatkoznak. Az alábbi fajták esetében: magyar szürke marha (szarvasmarha), hortobágyi és gyimesi racka, cigája, cikta (juh), szke, vörös, fecskehasú mangalica (sertés)

30

3) Agrár-környezetvédelmi tanfolyamok, képzések támogatása képzési tanfolyamonként maximum 400 000 Ft. A képzések/tanfolyamok minimális idtartama (nettó) 12 óra, a résztvevk minimális száma 10 f. 4) Agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok támogatása pályázatonként legfeljebb 8 millió Ft vissza nem térítend támogatás formájában.

5.1. Értékorientációja és területi irányultsága Az NAKP pályázatok elbírálásának rendszere is jelzezte annak értékorientációját, egyúttal jelentsen eltért az addigi magyar gyakorlattól, amennyiben normativitást vitt azok megítélésébe. A 100 pontos EU-konform rendszer szempontjait a 6. táblázat foglalja össze. 6. táblázat Az NAKP pályázatok elbírálásának szempontrendszere (2002) Megnevezés 1. A pályázó gazdálkodási formája: természetes személy jogi személyiség vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyéb mez
gazdasági tevékenységet folytató szervezet 2. Piaci kapcsolat: terméktanács és TÉSZ tagja terméktanács vagy TÉSZ tagja nem tagja termel
i szervezetnek 3. Kedveztlen adottságú térségben való gazdálkodás11: hegyvidéki, dombvidéki térségek alacsony term
képesség , gyenge földterület (17 AK alatt) egyéb, környezetvédelmi korlátozás 2 vagy több tényez
együttes fennállása 4. Környezetkímél gazdálkodás megléte (ökológiai gazdálkodás, integrált növénytermesztés, extenzív gyepgazdálkodás, halgazdálkodás, egyéb): több mint 3 éve kevesebb mint 3 éve nincs 5. A gazdaság területének környezeti (természet-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége12: hármas érzékenység kett
s érzékenység egyszeres érzékenység 6. Vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (munkanélküliségi ráta alapján): országos átlag alatt vagy egyenl
azt meghaladja 10%-kal 20%-kal 30%-kal 7. Agrár-környezetvédelmi mintagazdasági szerepkör betöltése, felvállalása (térségi bemutató, képzési, szaktanácsadási, információs feladatok): igen nem 8. Agrár-környezetvédelmi célprogramban a pályázó: teljes területével részt vesz területe több mint 50%-ával vesz részt területének kevesebb mint 50 %-ával vesz részt Összesen

11 12

Adható pontszám 10 6 4 10 5 0 5 5 5 10

10 5 0 30 20 10 3 7 10 15

5 0 10 6 2 100

Az EU 1257/1999 EU tanácsi rendeletének LFA – Kedveztlen Adottságú Területek – besorolása alapján. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

31

A pályázat elbírálása a pályázó egyéni gazdálkodási adottságai (összesen 45 pont) és területének adottságai (összesen 55 pont) alapján normatív módon történt. Minél nagyobb egy adott településen ez a területi pontszám (vagyis hátrányos helyzet , környezetileg érzékeny és/vagy munkanélküliséggel sújtott térségben helyezkedik el a település), annál inkább számíthatott e program támogatására. A termelés ökológiai feltételeinek korlátozottságát az úgynevezett kedvez
tlen adottságú térség (LFA) (6. táblázat, 3. bírálati szempont) európai kategóriája határozza meg. Ide a hegyvidéki, dombvidéki térségek, valamint az alacsony (17 AK alatti) termképesség, kis agrárpotenciálú és/vagy egyéb – környezet- és/vagy természetvédelmi – korlátozás alá es (védett természeti vagy vízbázisvédelmi) területek tartoznak. Ennek településenkénti alakulását mutatja a 8. ábra.

8. ábra Kedvez
tlen adottságú területek Magyarországon A település/gazdaság területének környezeti (természetvédelmi, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége13 (6. táblázat, 5. bírálati szempont) (9. ábra) szintén korlátokat szab a termelés intenzitásának, és annál jelentsebb a szerepe, minél több szempontból minsül a terület sérülékenynek. Az érzékeny térségekben, településeken fokozottan felértékeldik a mezgazdaság környezeti teljesítménye.

13

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításához elkészült földhasználati zonációs adatbázis alapján.

32

9. ábra Hazai területek környezeti érzékenysége Végül a vidéki foglakoztatáshoz való hozzájárulás (6. táblázat, 6. bírálati szempont) (munkanélküliségi ráta figyelembevétele) (10. ábra) adja e területileg differenciált, többfunkciós agrár- és vidékfejlesztési stratégia társadalmi, szociális elemét.

10. ábra A hazai vidéki foglalkoztatottsághoz való hozzájárulás

33

Ha e három szempontot a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pontrendszere szerint összegezzük, akkor értjük meg igazán, hogy milyen nagy térségekben válhat létkérdéssé egy ilyen megközelítés agrár-, környezet- és vidékfejlesztési stratégia követése, a többfunkciós európai agrármodell megvalósítását segít program gyors ütem fejlesztése és e pillér mentén európai források bevonása. Településenkénti területi megoszlását a 11. ábra szemlélteti, pontos értékei pedig a http://www.nakp.hu, illetve a http://nakp.gau.hu/palyazat_elbiralas.php internet címen tudhatók meg.

11. ábra Településenkénti területi megoszlását az NAKP pontrendszere szerint Minél nagyobb pontszámot ér el (a térképen minél sötétebb) egy település e min
sítési rendszerben, annál fontosabb, annál több lehet
séget kínál az agrár-környezetgazdálkodás valamint az ennek hazai keretit megteremt
NAKP a település és gazdálkodó közössége számára.

5.2. A program értékelése Az els két évi pályázatok legfontosabb statisztikai adatait a 7. táblázat mutatja. 7. táblázat A 2002 és 2003. évi pályázatok fontosabb statisztikai adatai (Forrás: NVT 12. változat (2003. (III.19.), FVM) Megnevezés Beadott pályázatok száma Pályázott terület Pályázott támogatás

Éves keret Nyertes pályázatok

(db.) (ha) (eFt) (Ft/ha) (eFt) (db) (ha)

NAKP összesen 2002 2003 5 321 7 529 271 811 301 383 4 452 927 16 382 2 141 375

5 478 255 18 177 4 088 164

2 691 153 035

5 114 234 632

34

Bár az NAKP-t a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekrl szóló 2253/1999. sz. kormányhatározat 2000. január 1-jével rendelte indítani, ám végül csak 2002-ben indult. A költségvetés az agrártámogatások között 2002-ben 2,5 2003-ban 4,5 milliárd Ft-ot különített el e támogatási, kifizetési rendszer indítására. A hat támogatott gazdálkodási rendszerre 2002-ben 5 321 db, 2003-ban pedig 7 529 db pályázat érkezett 272 ezer illetve 301 ezer ha területre. A pályázott támogatási összeg 4,5 milliárd Ft illetve 5,5 milliárd Ft volt. A rendelkezésre álló összeg csak az igények mintegy 60%-os kielégítését tette lehetvé, így 2002-ben 2 691 pályázat összesen 153 ezer ha területtel, majd 2003-ban 5 114 pályázat összesen 235 ezer ha területtel került be a programba. A programban résztvev gazdáknak kifizetett összeg 2002-ben 2,1 milliárd Ft, majd 2003-ban 4,1 milliárd Ft volt, 13 700 Ft/ha majd 17 450 Ft/ha átlagos értékkel. A kifizetési összeg – programtól függen – 10-50 eFt/ha között változott. A területi arányok alapján a legnagyobb érdekldés sorrendben • a gyephasznosítási célprogram (38%), • az ökológiai gazdálkodási célprogram (25%) és • az ÉTT14 célprogram (17%) iránt mutatkozott, a vizes élhelyek, az alapprogram illetve az integrált gazdálkodási célprogram részesedési aránya a teljes programterületbl összesen 20% (sorrendben 7,2, 6,6, illetve 6,2%) volt.

14

ÉTT: Érzékeny Természeti Területek

35

6. A VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYAR KERETTERVEI (2004-2006) Magyarország elcsatlakozási vidékfejlesztési programjai – az NAKP és a SAPARD – 2004 .május 1-jével, az EU-csatlakozással végetértek. A tagországokra vonatkozó vidékfejlesztési kerettervek egységes rendszerbe foglalják, és továbbviszik, kibvítik az elcsatlakozási vidékfejlesztési terveket. Ezek – a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-hez) illeszked
– tervek: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Pénzügyi kereteiket, az európai források évenkénti megoszlását a 20042006-os idszakra a 12 ábra szemlélteti. 900 800 137,2

700 105,9

millió euró

600 74,2

219,2

201,9

500 181,2

400

435,7

300 375,8

200 323,8

100 0 2004

2005 tervezési id szak

2006

2. pilléres vidékfejlesztési (AVOP) szerkezeti támogatások 2. pilléres vidékfejlesztési (NVT) folyó támogatások 1. pilléres közvetlen (SAPS) és piaci támogatások

12. ábra Magyarország számára el
irányzott európai agrár- és vidékfejlesztési források évenkénti és jogcímek szerinti megoszlása (2004-2006) (millió euró) (nemzeti kiegészítés nélkül) A vidékfejlesztési programok mentén 1 Ft nemzeti forrással 3 Ft (AVOP) illetve 4 Ft (NVT) európai forrást tudunk megmozdítani és megszerezni a magyar agrárium és vidék számára.

6.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 6.1.1. Célkit zések Az NFT részét képez AVOP intézkedéseinek célja az NVT-ben megfogalmazott, támogatott gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó mezgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás feltételeinek megteremtése, versenyképességének javítása valamint a vidék felzárkóztatásának elsegítése. Az AVOP Európai Bizottsághoz történ hivatalos benyújtására – a közel féléves egyeztet tárgyalásokat követen – 2003. december 22-én került sor, amelyet az Európai Bizottság 2004. június 21-én hagyott jóvá. A pályázatok benyújtására a SAPARD program pályázatainak 2004. április 30-i beadási határidejét követen, 2004. május 3-tól volt lehet
ség. A pályázatok benyújtása folyamatosan történt, de feldolgozásuk – a SAPARD szerzdéskötések 2004. szeptember 30-i lezárása után – 2004. október 1-én kezddhetett el.

36

Az AVOP f célkitzése a mez
gazdaság, az élelmiszer feldolgozás és a vidéki térségek fejlesztése, mellyel kapcsolódik az NFT specifikus céljaihoz, a gazdaság versenyképességének javításához, a humán erforrások jobb kihasználásához, a környezet javításához és a kiegyensúlyozott regionális fejldés elsegítéséhez. Az AVOP hasonlóan a SAPARD Tervhez egy programdokumentum, a fejlesztési célok megfogalmazása mellett tartalmazza a fejlesztési irányokat meghatározó stratégiát, valamint az intézkedések céljának és tartalmának rövid összegzését. Az AVOP négy célkit zést (prioritás) jelöl meg, melyekhez 11 intézkedés társul. Az intézkedések finanszírozása az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegébl, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközökbl (HOPE) finanszírozható, az EU 1257/1999 és az 1263/1999 EK rendeletei alapján. Az AVOP költségvetése nem teszi lehetvé, hogy az egyes prioritásokhoz kapcsolódó minden támogatható intézkedés társfinanszírozású legyen. Két intézkedést (1: erdgazdálkodás korszersítése; 2: alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára) csak nemzeti forrásból lehet támogatni, illetve szintén csak nemzeti forrásból kerül finanszírozásra a „mezgazdasági beruházás támogatására” irányuló intézkedésen belül a sz
l
-, és gyümölcsültetvények korszer sítésére irányuló tevékenységek. 6.1.2. Támogatási prioritások és intézkedések A program négy prioritást fogalmaz meg, amelyeken belül támogatott intézkedései az alábbiak: • 1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban: a.) a mezgazdasági beruházások támogatása, b.) a halászat modernizálása, c.) fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása, d.) szakmai továbbképzés és átképzés támogatása, e.) erdgazdálkodás korszersítése, • 2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: a.) mezgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, • 3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése: a.) a vidéki jövedelemszerzési lehetségek bvítése, b.) mezgazdasághoz kötd infrastruktúra fejlesztése, c.) falufejlesztés és -felújítás, d.) közösségi kezdeményezés programok (LEADER+) támogatása, e.) alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára, • 4. prioritás: technikai segítségnyújtás: a.) technikai segítségnyújtás. A prioritások pénzügyi kereteinek egymáshoz viszonyított arányát a 13. ábra mutatja.

13. ábra Az egyes prioritások részaránya az AVOP-ban (%)

37

6.1.2.1 A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban A versenyképes alapanyag termelést a termelési költségek csökkentésével, a gazdaságok eszközellátottságának, technológiai színvonalának emelésével, a termékek minségének javításával, a higiéniai és az állatjóléti körülmények színvonalának emelésével, a gazdaságok versenyképességének növelésével, a piaci hatékonyság fokozásával kell megalapozni. Fontos cél az is, hogy a meglév munkahelyek megrzése mellett új foglalkoztatási lehetségek teremtésére is sor kerüljön. A kitzött cél megvalósulását az alábbi intézkedések segítik. a.) A mez gazdasági beruházások támogatása A korábbi nagyüzemek eszközállományának egy része az új üzemstruktúrában hatékonyan nem hasznosítható, állaga er
sen leromlott, ez hátráltatja a min
ségében javuló, versenyképes alapanyag-termelést. A gazdaságok t
kehiány miatt, támogatás nélkül nem tudják a termelésnek - az eddigiekt
l jelent
sen eltér
összetétel és kapacitású - mszaki-technológiai hátterét megteremteni. A betakarítás utáni termelési fázis modernizációs igénye a gazdálkodás minden ágazatában jelent
s, de különösen fontos a nagy él
munkaigény ágazatok (így a zöldség- és gyümölcstermelés) esetében. A gazdasági épületek meghatározó hányada szintén elavult, korszertlen. Az állattartás környezetvédelmi, higiéniai, állat-jóléti feltételei - különösen az egyéni gazdaságokban - messze elmaradnak a követelményekt
l. A sz
l
- és gyümölcsültetvények kor- és fajtaösszetétele igen kedvez
tlen, a telepítés rendszere többnyire korszertlen, a birtokszerkezet elaprózott. A tulajdonviszonyok, a területi tagoltság és gazdálkodási struktúra alapján egyaránt átalakult gazdaságokban az amortizálódott, korszertlen öntöz
telepek fejlesztése, a meliorációs beavatkozások növelése elkerülhetetlen. Az AVOP teljes költségvetési el
irányzatából a legnagyobb arányban a mezgazdasági beruházások támogatása részesedik. Az intézkedés jelent
ségét mutatja, hogy ez az arány meghaladja a rendelkezésre álló források 50%-át, míg a többi hét intézkedés osztozik a fennmaradó hányadon. Az intézkedés hat alintézkedésre tagozódva felöleli a mez
gazdasági termelés teljes vertikumát és támogatást biztosít az ágazatok mindegyike számára, a termelés anyagimszaki hátterének megteremtéséhez. Az intézkedés egyrészt a mez
gazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító beruházásokra, a növénytermelésben és állattenyésztésben a gépek, technológiai berendezések korszersítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, másrészt a termékek min
ségét javító új technológiák, a termelést és az értékesítést el
segít
információs rendszerek bevezetésére irányul. Az intézkedés hozzájárul az állattenyésztésben a környezetvédelmi, a higiéniai és állatjóléti feltételek javításához is. Az alma, körte és az
szibarack esetében – a Közös Piaci Szervezetek (CMO) el
írásainak betartása mellett – a pótlás jelleg telepítésekkel és az igazoltan meglév
felvev
piacot kiszolgáló bvít jelleg telepítésekkel az ültetvények faj- és fajtaszerkezetének, telepítési rendszerének korszersítését segíti. Az intézkedés el
segíti a korszertlen, vízpazarló öntöz
telepek felújítását, új víztakarékos, talajszerkezetet kímél
öntözési módok bevezetését, a talaj-degradáció meliorációs beavatkozásokkal történ
megel
zését. Ezek a fejlesztések a termékek jobb, helyenként speciális min
sége, és a b
vül
keresletnek a kínálatra gyakorolt pozitív hatása következtében növelik a vidék népességmegtartó képességét.

38

b.) A halászat modernizálása A halászat uniós támogatása az egyik önálló strukturális alapon – a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközön (HOPE) – keresztül valósul meg. A tagországok többsége a tengeri halászatban érdekelt els
sorban, ezért a HOPE f
leg tengeri halászattal foglalkozik. Azonban egyre nagyobb szerepet kap az akvakultúra, és ezen belül az édesvízi halgazdálkodás is. A HOPE hazánkra is alkalmazható támogatási forrásainak és vonatkozó rendeleteinek hazai viszonyainkra adaptálásával kerültek kidolgozásra a halászat támogatási formái. A vízi er
források védelmét, az akvakultúrát, a feldolgozást és az értékesítést, valamint a belvízi halászatot érint
beavatkozásoknak fenntartható gazdasági hatást kell eredményezniük. A kitzött strukturális céloknak megfelel
en garantálniuk kell a technikai és gazdasági életképességet, és semmiféleképpen nem eredményezhetik termelési kapacitás felesleg létrejöttét. Magyarország halászati ágazatát els
sorban az édesvízi akvakultúra, a természetes vízi halászat, a halfeldolgozás és a halászati marketing jelenti. Az intézkedés els
dleges célja az ivadéknevel
és áruhal-termel
, továbbá halfeldolgozó létesítmények olyan irányú létesítése vagy korszersítése, melynek révén n a piacképes, jó minség termékek aránya. c.) Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása Egyszeri, vissza nem térítend tkejuttatást és hitelfelvétel esetén kamattámogatást vehetnek igénybe azok a fiatal (20-40 év közötti) agrárvállalkozók tevékenységük megkezdésének segítése céljából, akik rendelkeznek megfelel
szakmai képzettséggel és gyakorlattal, és akik els alkalommal kezdenek vállalkozáshoz saját vagy tartósan (legalább tíz évre) bérelt, vagy id
sebb gazdálkodótól átvett földterületen. Az intézkedés fbb céljai: • • • • • •

a fiatal gazdálkodók vállalkozás indításának ösztönzése, a mez
gazdasági munkaer
korösszetételének javítása, gazdaságilag életképes üzemek létrehozása, munkahelyek meg
rzése és új munkahelyek létrehozása, kezd
, fiatal gazdálkodók számának növelése, nyugdíj el
tti támogatás intézkedésével való összhang megteremtése.

Gazdaság létesítésekor az alábbi tevékenységekhez vehet
igénybe támogatás: • Az egyszeri t
kejuttatás a mezgazdasági termel tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezgazdasági termel tevékenység költségeire vehet
igénybe. Nem vehet igénybe támogatás lakóingatlan vásárlására, lakóingatlannal összefügg
költségekre (bérleti díj, rezsi), személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és tehergépkocsival összefügg
más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés költségeire. • Az éven túli hitel utáni kamattámogatás a mez
gazdasági tevékenységhez szükséges létesítmények vásárlása, felújítása, korszersítése finanszírozására (nem tanyás lakóingatlan vásárlása kivétel); továbbá saját tulajdonba és használatba kerül
földterület vásárlására, amelynek költsége nem érheti el a fejlesztés összköltségének 10%-át; valamint a nyugdíjkorhatárt meghaladó, vagy a korai nyugdíjazást igénybevev
, gazdálkodását megszüntet
gazdálkodótól a gazdaság teljes kör átvételére, az átvett gazdaság termelési kapacitásainak felújítására, korszersítésére vehet
igénybe.

39

A támogatás formája vissza nem térítend támogatás, amely: • egyszeri t
kejuttatásból és/vagy, • éven túli lejáratú hitel esetén kamattámogatásból állhat. A támogatás mértéke az elismerhet
költségek 100%-a. Az egyszeri t
kejuttatásból és kamattámogatásból 75% az európai uniós és 25% a nemzeti forrás aránya. Pályázatot Magyarországon olyan agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált egyéni vállalkozó nyújthat be, aki mezgazdasági termék elállítási (növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási: TEÁOR 01.1-01.3) tevékenységet végez, els saját gazdaságot hoz létre, továbbá: • • • • •

20-40 év közötti (a döntés meghozatalakor a 40. életévet be nem töltött), legalább középfokú (szakmunkás szint) szakirányú végzettséggel rendelkezik, szakmai alkalmasságát legalább egy éves szakmai gyakorlattal bizonyítja, mez
gazdasági f
tevékenységre vonatkozó vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, a mez
gazdasági tevékenységet, legalább a gazdasági életképesség elérését követ
en öt évig folytatja.

d.) Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Az intézkedés alapvet
en a mezgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és halászati ágazatban dolgozók szakmai képzettségének, szaktudásának fejlesztését támogatja. A támogatás f céljai: • az agrárágazatban tevékenyked
k megélhetési, foglalkoztatási lehet
ségeinek, esélyeinek javítása; • az agrárszektor termelési színvonalának növelése; • a gazdálkodók felkészítése a termelés min
ségi irányváltásának a végrehajtására, a tájjelleg megóvásával és javításával kapcsolatos elvárásoknak megfelel
termelési módszerek alkalmazására, a környezet védelmére, a higiéniai körülmények és az állatok életkörülményeinek megóvására és javítására irányul; • a gazdálkodóknak szakmai, vállalkozói és EU-s ismeretek átadása a gazdaságuk életképességének fenntartása érdekében; • az erdészeti ágazatban dolgozók felkészítése az erd
gazdálkodási feladatoknak az erd
ökológiai, gazdasági és társadalmi céljait figyelembe vev
ellátására; • a gazdálkodó családok tagjai - els
sorban a n
k - számára kiegészít
jövedelem szerzését lehet
vé tév
tevékenységek oktatása, • a vidéken él
, mez
gazdasággal foglalkozó, jórészt saját szükségletre termel
roma közösségek speciális képzési igényeinek kielégítése; • a fenti célokat szolgáló, helyi és térségi igényeket kielégít
alapfokú szakképz
tanfolyamok el
készítése, szervezése és lebonyolítása, ezen belül kiemelt jelent
ségek az alábbi képzési területek: o a gazdálkodás komplex gyakorlata, beleértve a „jó mez
gazdasági gyakorlat” követelményeit, az ökológiai és biogazdálkodást, o vállalkozási ismeretek (beleértve az üzemvitelt, számítástechnikát és marketing ismereteket is), farmmenedzsment, o az Európai Unióban érvényesül
szabályozási rendszerek, a termeléshez kapcsolódó el
írások, o a vidéken él
k alternatív, kiegészít
jövedelemszerzési lehet
ségei; különös tekintettel a gazdasszonyok képzésére,

40

o a mez
gazdasági termeléssel foglalkozó, hátrányos helyzet roma közösségek speciális igényei. Ennek az intézkedésnek a keretében olyan intézmények és szervezetek támogatása lehetséges, melyek nem iskolarendszer továbbképzést, illetve átképzést folytatnak (például új ismeretek oktatása gazdálkodók számára, illetve az ismereteket átadó oktatók, szakemberek képzése). A támogatást nem a képzésben résztvev
knek, hanem a képzésüket végzknek kell kérniük. Csak a tanítással közvetlenül összefügg
költségekre (például: tananyag, óradíj) nyújt fedezetet, például az utazási költségekre, vagy az oktatás miatt a munkaid
kiesésb
l származó jövedelemvesztés megtérítésére nem. Az intézkedés mez
gazdasági és erd
gazdasági képzést egyaránt támogat. e.) Az erd gazdálkodás korszer sítése A támogatás az erdészeti termékek (az erd
kb
l közvetlenül kikerül
hengeres fa) betakarítási-, feldolgozási és értékesítési módszereit fejleszt
beruházásokat; az els
dleges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek el
állításának korszersítését segíti. Támogatja erd
tulajdonosok társulásainak létrehozását és a nem mez
gazdasági területek (például rontott erd
k) erd
sítését is. A mez
gazdasági területek erd
sítése is támogatható, de más forrásból (err
l a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ismertetésénél szólunk). 6.1.2.2 Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása A min
ségi szemlélet, az egészséges élelmiszerek el
állítása alapvet
fontosságú a piaci pozíció megtartása és javítása érdekében. Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai szempontok fokozott érvényesítése, az élelmiszer feldolgozásból származó környezetterhelés a jelent
s mennyiség termelési hulladék megfelel
kezelése alapvet
követelmény. A kitzött feladat megvalósításához egy intézkedés és több megvalósítandó cél tartozik. a.) Mez gazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése A támogatás célja a mezgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése. Ennek érdekében tketámogatás nyújtható új épületek építéséhez, meglév
épületek felújításához, új berendezések megvásárlásához a termékek min
ségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégít
, illetve új piaci lehet
ségeket kihasználó termékek el
állítása, továbbá az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása céljából. F
ként olyan kis- és közepes méret vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek a mez
gazdaságból származó alapanyagok els
dleges feldolgozását végzik. Csak olyan vállalkozások támogathatók, melyek üzleti tervükkel bizonyítják, hogy gazdaságilag életképesek. 6.1.2.3 Vidéki térségek fejlesztése A prioritás legf
bb célja a vidék felzárkózásának el
segítése. Ezen belül csökkenteni illetve megszüntetni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, a fejlesztési források hiányát, javítani a vidéki lakosság életmin
ségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ezáltal megel
zni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a gazdaság jobb, infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját. A prioritás megvalósítását – összhangban az EU vidékfejlesztési politikájával és az unió országainak vidékfejlesztés gyakorlatával, melynek lényege a több lábon állás – a következ
intézkedésekkel tervezik.

41

a.) A vidéki jövedelemszerzési lehet ségek b vítése Az intézkedés célja a mezgazdaságon kívüli vagy azon belüli tevékenységi körök bvítése, egyedi, kiváló minség élelmiszertermékek el
állítása, a nem élelmiszer célú termelés és feldolgozás fejlesztése, és az el
állított termékek értékesítési lehet
ségeinek javítása. Els
sorban a kis méret mez
gazdasági vállalkozásokat, a kézmiparban, a falusi vendéglátásban, idegenforgalomban érdekelt mikro- és kisvállalkozásokat célozza. Az intézkedés operatív céljai: • az agrártevékenységek diverzifikációja: kiváló min
ség, helyi, tájjelleg (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek el
állításának, feldolgozásának fejlesztése, a min
ségi termék-el
állítás ösztönzése; • a min
ségi mez
gazdasági termékek marketingjének fejlesztése: helyi és kiváló min
ség mez
gazdasági (élelmiszer és nem élelmiszer) termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak fejlesztése; • az idegenforgalmi és kézmipari tevékenységek fejlesztése: kézmipari tevékenységek fejlesztése, falusi turizmus fejlesztése. Támogatott tevékenységek: • az agrártevékenységek diverzifikációja adott tájegységre jellemz
, piaci réseket betölt
termékek kis lépték el
állításának fejlesztése, ezen belül: o gazdaságon belül új termékek (élelmiszer és nem élelmiszer alapanyagok, beleértve a biomasszát, mint megújuló energiaforrást) el
állításának (termelés, gyjtés, árukészítés) fejlesztése; kislépték, kézimunka igényes termékek, rögzített lista alapján, o alapanyagok, élelmiszer és nem élelmiszer célú kis lépték feldolgozásának fejlesztése, változatosabb termékkínálat kialakítása; követelmény, hogy a feldolgozott termékek egy minimális százaléka más gazdaságból származzon, vagy a beruházás kollektív módon, több termel
összefogásával valósuljon meg, o termékfejlesztés, a termékek min
ségének javítása, új min
sítések bevezetése és meglév
min
sítéseknek való megfelelés biztosítása, amelyek közösségi vagy nemzeti szinten elismertek, • minségi mezgazdasági termékek értékesítése: o helyi, kiváló min
ség mez
gazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kialakítása, továbbfejlesztése (kiállítások, vásárok rendezése, kiállításokon és vásárokon történ
részvétel, kiadványok készítése, min
ségi termékek eladására szakosodott árusító helyek és azok hálózatának kialakítása, fejlesztése), o kollektív min
ségtanúsítási rendszerekhez tartozó termékek min
ségének és el
állításának továbbfejlesztése; az el
állítás léptéke és az el
állított termékek típusa megegyezik az "agrártevékenységek diverzifikációja" komponensben szerepl
kkel, • idegenforgalom fejlesztése, falusi magánszálláshelyek, és az azokhoz, vagy gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó rurális turisztikai szolgáltatások kialakítása, min
ségének és választékának fejlesztése, • kézmipari tevékenység fejlesztése, kézmves mesterségek támogatása, kézmves termékek közvetlen értékesítése, bemutatása (turisztikai szolgáltatásként).

42

b.) A mez gazdasághoz köt d infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés és a támogatás révén kialakítható a szükséges infrastrukturális háttér és környezet, amely segíti a mez
gazdasággal foglalkozó népességet a termékek magasabb min
ségi színvonalon, nagyobb termésbiztonság elérésével, alacsonyabb költségekkel történ
el
állításában, mozgatásában és értékesítésében, a környezetterhelés egyidej csökkentése mellett. Az intézkedés révén megteremthet
a kiszolgáló infrastruktúra és a földtulajdoni, földhasználati viszonyok jelenleg még gyakran hiányzó összhangja. Az intézkedés horizontális jelleg. A mez
gazdasági termeléshez és termékértékesítéshez szükséges hiányzó infrastruktúra megteremtése, vagy a meglév
k fejlesztése kap támogatást (kivéve a mködési, fenntartási költségeket). Az intézkedés operatív céljai: • öntöz
és vízszolgáltató létesítmények fejlesztése, • a közcélú vízgazdálkodási mvek fejlesztésével a belvíz károk megel
zése, csökkentése, elhárítása, a felesleges vizek kezelése és a vízhiányos id
szakok csökkentése, • mez
gazdasági utak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építése, javítása; • mez
gazdasági telephelyek energiaellátásának kiépítése, javítása megújuló energiaforrások használatának ösztönzésével, • helyi piacok és nagybani piacra jutási lehet
ségek kiépítése, fejlesztése, • a term
föld term
képességének meg
rzése, javítása (melioráció). Támogatott tevékenységek: • mezgazdasági vízkészlet gazdálkodás, önkormányzatok és földhasználók tulajdonában lév
vízilétesítmények és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, melynek célja a vízilétesítmények teljesítményének javítása, a vízveszteség csökkentése és a vizek és vízitársulások jó ökológiai állapotba hozása; ezek lehetnek: o öntöz
rendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások. Öntöz
víz biztosításához (vízbeszerzés, -ellátás, -tározás, -szállítás, -szétosztás, kormányzás) vízi-létesítmények építése, b
vítése, korszersítése, o vízkárelhárítás önkormányzati és/vagy magántulajdonban lév
létesítményeinek kollektív beruházásai, melyek célja a belvízkárok megel
zése, csökkentése, a mez
gazdasági termelés biztonsága és a vizek és vizes él
helyek jó ökológiai állapotának elérése és meg
rzése érdekében mez
gazdasági célú vizek és vízi-létesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása, • a mezgazdaság fejldéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és korszersítése: o kimondottan mez
gazdasági és erdészeti célokat szolgáló szám nélküli (csak helyrajzi számmal ellátott) külterületi utak és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása, o a mez
gazdasági vállalkozások korszer energiaellátásának kialakítása, fejlesztése, els
sorban a megújuló energia használat fejlesztése mez
gazdasági üzemekben, o helyi piacok, felvásárló-helyek létrehozása, meglév
k fejlesztése. • földterület fejlesztés, melioráció több termel
összefogásával (például: TÉSZ, BÉSZ) megvalósítandó, mvenként több gazdálkodó területét érint
, a mez
gazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása; a támogatható beruházások kollektívek, az egyéni beruházások a „mez
gazdasági üzemek beruházásai” intézkedés keretén belül támogathatók; a mez
gazdasági vállalkozá43

sok gazdálkodási feltételeinek javítását, a gazdálkodás fenntarthatóságát célozza, amivel a mez
gazdasági vállalkozások növekv
jövedelemszintje által a vidéki térségek gazdasági életképességének javulásához járul hozzá; része lehet az intézkedésnek a mez
gazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszersítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetése (faapríték használat, biogáz, bioetanol el
állítás), belvíz-elvezet
, csatorna és öntöz
rendszerek kiépítése. c.) Falufejlesztés és falufelújítás Cél a vidéki térségekb
l történ
elvándorlás csökkentése és a vidéki életkörülmények javítása érdekében a vidéki települések és a környezetük javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és identitás megrzése és megújítása a település és településkörnyezet min
ségi és funkcionális megújításával. Az intézkedés a község közigazgatási kategóriába tartozó települések fejlesztését támogatja. Nem pályázhatók a világörökség helyszínek, kastélyok, várak és múzeumok, nemzeti parkok és egyéb természetvédelmi területek. Az intézkedés fbb céljai: • a faluképet és a közvetlen épített és természeti környezetet javító beruházások támogatása, eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartásával, újak betelepítésével, • a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, meg
rzése, • közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Támogatott tevékenységek: • meglév
épületek felújítása és fejlesztése helyi, többfunkciós céllal: a településképet rontó, a jelenleg is közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek küls
és bels
felújítása, a funkció megtartásával, új funkciók betelepítésével (kivételt képeznek a kötelez
en ellátandó önkormányzati funkciók, valamint lakófunkció), • leromlott állapotban lév
, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek stílusjegyek megtartásával történ
küls
felújítása. Egységes, rendezett településkép kialakítása, • memléki (történelmi, építészeti), és egyéb kulturális értéket hordozó épületek, építmények, történelmi és régészeti emlékek felújítása, • természeti értékek táji elemek rendbetétele, védelme, tájképmeg
rzés (például: fasorok, k
falak, teraszok felújítása, helyi ökoszisztémák helyre-állítása, vízfolyások, folyómedrek helyreállítása, játszóterek, közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek létrehozása, felújítása). d.) Közösségi kezdeményezés programok támogatása (LEADER+) Az Európai Unióban lehet
ség nyílik úgynevezett közösségi kezdeményezés programok támogatására a vidékfejlesztéshez kapcsolva is, a mostani tervid
szakban LEADER+ néven. A lényege abban áll, hogy egy-egy vidéki közösség, úgynevezett helyi akciócsoport kezdeményezhet az adott térséget érint programot. Például ilyen lehet egy, a térségre jellemz
épületegyüttes felújítása és alkalmassá tétele közösségi hasznosításra, birtokrendezési programok megvalósítása, gazdasági szerkezetváltást segít
, a helyi adottságokra alapozó gazdaságfejlesztési programok.

44

e.) Alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára A támogatás célja egyrészt a gazdálkodók segítése abban, hogy munkájukat hatékonyabban tudják végezni, vonzó vállalkozási környezet megteremtésével a vidéki vállalkozási kedv növelése, másrészt az alapszolgáltatások színvonalának emelésével a vidéki lakosság életmin
ségének javítása. Azoknak a szolgáltatásoknak a fejlesztésére irányul, melyek fontosak a vidéki lakosság, f
ként a vidéki vállalkozások, így a gazdálkodók számára, de hiányoznak, vagy nem megfelel
en kiépítettek. Egy településen létrehozható például olyan „szolgáltató ház”, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási lehet
ségekr
l, hozzáférhetnek az Internethez, lefénymásoltathatják irataikat, és szakmai összejöveteleket tarthatnak. 6.1.2.4 Technikai segítségnyújtás Az AVOP el
z
három prioritásához kapcsolódó intézkedés a technikai segítségnyújtás, amely valamennyi intézkedés és tevékenység megvalósítása, ellen
rzése, illetve kés
bbi módosítása során felmerül
technikai segítségnyújtással összefügg
igények kielégítését biztosítja. Az intézkedés célja a Program folyamatos nyomon követésének támogatása, a nyilvánosság tájékoztatása, információnyújtás, tanulmánykészítés, tanulmányutak, szemináriumok szervezése, küls
szakért
k bevonásának támogatása. 6.1.3. A program értékelése A 2004-2006-os id
szakban az AVOP-hoz az Európai Unió 317,2 millió euró pénzügyi hozzájárulást irányzott el
. Ez az összeg magában foglalja az Európai Mez
gazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részéb
l folyósított 312,8 millió eurót és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 4,4 millió eurós hozzájárulását. A hazai program-költségvetésb
l a legnagyobb arányban (57%-kal) az 1. „A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezgazdaságban” prioritás részesedik. A pénzügyi terv szerint a források 14%-át a 2. „Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása” prioritás, 26,5%-át a 3. „A vidéki térségek fejlesztése” prioritás kötik le. A technikai segítségnyújtásra a források 2,5%-a jut. Az AVOP a forrásallokáció tanúsága szerint meghatározó mértékben a mezgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek beruházásainak támogatására, illetve az önkormányzatok mez
gazdasági infrastruktúrájának kiépítésére és korszersítésére koncentrált. A túlzott forráskoncentráció az értékel
k véleménye szerint azonban megnehezítheti a közösségi és nemzeti vidékfejlesztési célok elérését. A szakmailag nyilván fontosnak ítélt, de kisebb abszorpciós képességnek vélt intézkedésekre a tervez
k nem mertek nagyobb forrásokat beállítani. Néhány intézkedés esetében az alacsony forráskeret ugyan indokolható: ezeket olyan beavatkozásoknak lehet tekinteni, amelyek önmagukban nem értelmezhet
k, de fontosak más akciók hatásainak kibontakoztatásához, er
sítéséhez. Tipikusan ilyenek szoktak lenni a más intézkedésekkel összekapcsolt képzési, tájékoztatási, koordinációs programok. Az AVOP esetében ide érthet
a „Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása”. A legtöbb kis méret intézkedés azonban nem ilyen, hanem saját jogon hatást elérni kívánó, a Program „f
sodrába” tartozó beavatkozás. Ilyenek a „A halászati ágazat strukturális támogatása”, „Fiatal gazdálkodók induló támogatása”, de f
leg „A vidéki jövedelemszerzési lehet
ségek b
vítése”, illetve a „Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és meg
rzése” intézkedések. Figyelembe véve a nagyon kis összegeket, kérdéses, hogy az AVOP ezeken a területeken képes lesz-e valamilyen észlelhet országos vagy regionális hatás kifejtésére. Az értékel
k a források szkössége és túlzott szétaprózódása, a

45

fejlesztések elszigeteltsége, egymásra nem épülése miatt utóbbi kett
nél nem számolnak regionális szinten észrevehet
hatásokkal. A vidékfejlesztés új megközelítés beavatkozásai nem kaptak elegend figyelmet: sem a forrásallokációban, sem az ezidáig alacsony szint pályázói érdekl
dés felkeltésében. A 2004-2006-os id
szakra a kis források beállítását nyilván a várt alacsony érdekl
dés magyarázza. A modern vidékfejlesztési célú tevékenységek ismertsége Magyarországon, a SAPARD program kései beindításának is köszönhet
en, nagyon alacsony. Ezek iránt a pályázatok iránt az érdekl
dés ezért egyel
re csekély, vagy – tapasztalataink szerint – oda nem ill, a célokat kevéssé szolgáló pályázatokkal próbálnak támogatást nyerni. Az AVOP program keretében 2005. november 11-ig 5956 pályázat benyújtására került sor. A beadott pályázatok több mint fele, 53%-a bizonyult támogathatónak, 3156 darab. Kiesett a pályázatok 29%-a, 1729 darab (ezek zömmel a jogosulatlanság, illetve formai okok miatt elutasított pályázatok), míg elbírálás alatt 1071 darab pályázat van, ami az összes beadott dokumentáció 18%-a. Prioritásonként tekintve a benyújtott pályázatok darabszámát egyértelm az 1. prioritás er
teljes túlsúlya, azon belül is a „Mez
gazdasági beruházások” intézkedésé. Ez hasonlóan igaz a nyertes pályázatok darabszámára is. A benyújtott pályázatok összes támogatásigénye meghaladta a 166 milliárd forintot. Ebb
l az összegb
l a nyertesnek ítélt támogatások igénye több mint 85,5 milliárd forint, a kiesetteké 51 milliárd forint fölött van. Az elbírálás alatt lév
pályázatok támogatásigénye közel 30 milliárd forint. A pályázók az Észak-Alföldön adtak be legtöbb pályázatot, 1360 darabot, ami az összes beadott pályázatnak a 23%-a. Dél-Alföld ugyancsak nagy aktivitást mutatott; 2005 végéig összesen 1231 pályázat érkezett be. Közép-magyarországi helyszínen azonban mindösszesen csak 291 pályázó kívánt projektet megvalósítani; Közép-Dunántúl megfelel
értéke pedig 476. Az egyes régiók súlya az AVOP-on belül viszonylag arányos az adott régiók mez
gazdaságban betöltött súlyával (akár a mez
gazdasági üzemek darabszámát, akár az összes mez
gazdasági kibocsátást vizsgáljuk) (14. ábra).

14. ábra: A benyújtott pályázatok darabszámának és az igényelt támogatás regionális megoszlása

46

6.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 6.2.1. Az NVT alapkoncepciója és stratégiája A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségekben él emberek életminségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, valamint felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A beavatkozás fókuszában az áll, hogy a vidéki társadalom és gazdaság szerepl
i számára megfelel
életkörülményeket és mködtetési lehet
ségeket lehessen biztosítani. Az egymással bels
koherenciában lév
fejlesztési dokumentumokban (NFT, AVOP, NVT) megjelölt stratégiák és a megvalósítás tervezett tevékenységei ezt célozzák. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mez
gazdasági Orientációs és Garancia Alap (továbbiakban: EMOGA) Garanciarészlegéb
l finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejl
dését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybe vételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hatóköre az 1257/1999 EK Tanácsi rendeletben, valamint annak módosításaként joger
re emelkedett 1783/2003 EK Tanácsi rendeletben rögzített, az EMOGA Garanciarészlegéb
l támogatott kísér
intézkedésekre terjed ki. Tartalma ezért a vidékfejlesztés integrált megközelítéséhez képest szkített. A komplex vidékfejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak, kiemelten az el
z
ekben ismertetett Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak (AVOP) a vidéki térségek problémáit, fejlesztéseit érint
intézkedéseivel összhangban történ
integrált végrehajtással valósítható meg. Bár az NVT megvalósításával elérend
célok, a figyelembe veend
prioritások és a stratégia a 2004 – 2006-os programozási id
szakra vonatkoznak, céljait tekintve az NVT ennél hosszabb idszak fejlesztési irányait is körvonalazza. Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltást a mez
gazdasági földterületek használatában és birtokviszonyaiban, valamint a gazdálkodás szerkezeti felépítésében és mködési jellemz
iben beálló gyökeres változások kísérték. A tényez
k, amelyek negatív hatással vannak a belföldi mez
gazdaságra és élelmiszeriparra, összességében akadályozzák Magyarország mez
gazdasági termelésre kiválóan alkalmas természeti adottságainak, el
nyeinek és nemzetközileg is elismert mez
gazdasági szakembergárdája képességeinek, tapasztalatainak kiaknázását. A magyar agrárgazdaság jó adottságokkal rendelkezik (kiemelked
talajmin
ség, változatos term
helyek, fejlett biológiai alapok), a vidék gazdaságában és a nemzetgazdaság szintjén is fontos szerepet tölt be (foglalkoztatottság, jövedelemszerzés, önellátás). Ugyanakkor megállapítható, hogy az agrárgazdaság pozíciója és eredménymutatói szinte minden területen romlanak (GDP és export, hozzáadott érték, termelési volumen, mszaki-technikai színvonal, jövedelmez
ség, foglalkoztatás), miközben a természeti adottságok egy jelent
s része kiaknázatlan marad. A birtokstruktúra kétpólusú, kiegyensúlyozatlan. A vállalkozások számát tekintve a kisméret vállalkozások jelent
s többségben vannak, a földhasználatban a nagyméret üzemek túlsúlya jellemz
. A birtokok túlnyomó része nagyon kicsi, míg a föld közel felét a nagy gazdaságok használják. Els
sorban az egyéni gazdaságokra jellemz
a mszaki-technikai megújulás elmaradása. Az elszigetelt termelésb
l és értékesítésb
l adódóan ezek a kis méret egyéni gazdaságok fokozottan érzékenyek a piaci hatásokra és az értékesítési és jövedelmez
ségi problémákra.

47

A vidéki térségekben több hátrányos hatás halmozottan jelentkezik (alacsony népsrség, öreged
és fogyó népesség, alacsony gazdasági aktivitás, alacsony és romló jövedelem-színvonal, a szolgáltatások és az infrastruktúra hiánya). Az agrárgazdaság szerepe ezekben a térségekben kiemelkeden fontos, els
sorban a kistelepüléseken, ahol közel 800.000 ember él, és ahol a mez
gazdaság gyakran az egyedüli jövedelemszerzési lehetség. Ezért az agrárgazdaság nemzeti szinten romló pozíciói különösen súlyosan érintik a vidéki térségeket (romló jövedelmez
ség és foglalkoztatottság, csökken
gazdasági aktivitás és elvándorlás). Természeti értékek tekintetében az ország adottságai kiemelked
en jók, az országos védettség területek aránya nemzetközi összehasonlításban magas. Ugyanakkor az emberi beavatkozások miatti környezeti kockázatok nnek. A talajok termékenysége függvényében Magyarország területének jelent
s része alkalmas többféle mez
gazdasági vagy erdészeti felhasználásra. Az intenzív, gyakran az agrár-ökológiai viszonyokra való tekintet nélkül folytatott mvelés, a helytelen tájhasználat, az alapvet
talajvédelmi beavatkozások ismeretlensége, az okszer és környezetkímél
tápanyag-gazdálkodás hiánya következtében a talajok fizikai, kémiai és biológiai állapota romlik, jelent
s területeket veszélyeztet az erózió (2,3 millió ha), a defláció (1,4 millió ha) és a másodlagos szikesedés (mintegy 400.000 ha). A talajsavanyodás szintén felgyorsult. A természet, a környezet védelmét és a gazdálkodók érdekeit egyaránt szolgáló gazdálkodási módszereket az érintettek jelent
s része nem ismeri, a módszerek megismerése és alkalmazásuk terjedése lassú. F
ként a termelés intenzitásának és koncentrációjának csökkenése, illetve a környezetre nézve káros input anyagok (vegyszerek) használatának csökkenése miatt a mez
gazdaság környezeti terhelése nem jelent
s, ami az élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés szempontjából is hatalmas el
nyt jelent. Ugyanakkor bizonyos sikeresebb gazdaságok bizonyos területeken továbbra is túlterhelik a természeti erforrásokat és nem alkalmazzák a környezettudatos gazdálkodás módszereit, és ezekben a helyzetekben a kapcsolódó környezeti problémák továbbra is jelen vannak (a biodiverzitásnak a növényvéd
szerek és mtrágyák intenzív használatából ered
csökkenése, diffúz és pontszer talaj- és vízszennyezés). Ezen túlmen
en az utóbbi évtizedek mez
gazdasági folyamatainak a tájra nézve hátrányos hatásai (különösen az értékes gyepek szántóvá alakítása a kárpótlással érintett területeken) továbbra is orvoslásra várnak. A társadalmi és gazdasági átalakulás igen jelent
s hatással volt a kedvez
tlen adottságú vidéki területekre; a térségek közötti különbségek a vidék rovására nttek. Ennek következtében egyes jelent
s természeti érték, de gazdasági szempontból kevésbé el
nyös vidéki területeken alulhasznosítás alakult ki, a mez
gazdasággal foglalkozó népesség jövedelmi hátránya ntt, az önellátás szintje romló tendenciát mutat, a hátrányos helyzet, gazdaságilag passzív szociális rétegek aránya jelentsen megntt, és a legrosszabb helyzetben lév
területeken megn
tt az elvándorlás is. Az agrárgazdaság problémái közül a fentiek mellett els
sorban az alacsony hatékonyságot kell kiemelni, mint összetett, több tényez
hiányosságaira is utaló mutatót. Magyarország mez
gazdasági termelésének hatékonysági mutatója az EU-15 átlagának a 33,4%-a. Az ebb
l a tényb
l következ
beruházási típusú (technika, technológia, stb.) és humáner
forrás fejlesztési teend
ket az NFT – AVOP foglalja magában, míg az NVT az optimális területhasználat felé való elmozdulással (agrárkörnyezet, kedvez
tlen adottságú térségek, erd
sítés) kívánja el
segíteni a hatékonyság javítását. Az alacsony hatékonyságot magyarázó tényez
k között meg kell említeni a pénzügy politikát és az alacsony t
keellátottságot is. Az átmenet id
szakában lév
nemzetgazdaságokban gyakori példa az a pénzügypolitikai nyomás, amely az export jövedelmek ösz-

48

tönzése érdekében a f
ként bels
ellátásra dolgozó ágazatokat, amilyen a mez
gazdaság is, leértékeli. A mez
gazdasági termékek árban kifejezett értékének a csökkenése világszerte ismert jelenség, csakhogy a tagjelölt országokban, így Magyarországon is, az input anyagok árának és a mez
gazdasági termékek árának aránya sokkal kedvez
tlenebbül alakult a termel
k rovására, mint az EU átlagban. Az EU-ban a viszonylag stabil élelmiszerárakból származó jövedelem/profit részben a termelkhöz kerül, mégpedig a szövetkezetek révén a feldolgozóiparban is meglév
tulajdonosi részesedésen keresztül. Ugyanez a pénzvisszaáramlás Magyarországon hiányzik (miközben itt is jelentkeznek az árveszteségek a bels
piacon), mert a szövetkezeti szektor még nagyon gyönge lábakon áll, és a termékpályák szétdaraboltak. Az alacsony jövedelmez
ség miatt a gazdálkodásba visszaforgatható jövedelemhányad alacsony, ezért a technológiai fejlesztés és más üzemi beruházások szintje nagyon alacsony a mez
gazdaságban. A jövedelemhiány, illetve az ágazatokból való jövedelem-kivonás hosszútávon aláássa a szerkezetváltás lehetségét. Ezt a folyamatot er
síti az a tény, hogy az alacsony vagy esetenként akár negatív jövedelmez
ség miatt a pénzügyi intézmények magas kockázatúnak min
sítik a mez
gazdaságba történ
befektetéseket. A hozzáférhet hitelkonstrukciók ezért jóval kedveztlenebb feltételek mellett mködnek, mint az EU országaiban. Stabil és er
s gazdaság hiányában az állami támogatások szintje kevesebb, mint a fele az EU-beli támogatási szintnek. Fenti kihívások és nehézségek közül az NVT a jövedelmez
ség javulását célozhatja meg a saját eszközeivel, els
sorban a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok és a termel
i csoportok létrehozásával. 6.2.2. Az NVT céljai és prioritásai A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv nem tudja az el
z
ekben feltárt valamennyi problémát azonnal megoldani, de néhány alapvet probléma tekintetében segítheti a megoldást. A stratégia az állapotfelmérésen, az ahhoz kapcsolódó SWOT elemzésen és az agrárgazdaság fejlesztésér
l szóló, a mez
gazdasági fejlesztés és a vidékfejlesztés f
területeit körvonalazó 1997. évi CXIV. törvényben meghatározott feladatokon alapul, és összhangban van az 1783/2003 EK sz. Tanácsi rendelettel módosított 1257/1999 EK Tanácsi rendelet II. címében meghatározott vidékfejlesztési intézkedésekkel. Az el
csatlakozási alapok, nemzeti támogatási formák és programok korábbi tapasztalatai és eredményei szintén fontos alapot jelentenek az NVT számára. A stratégia összhangban van az NFTben és az abban található, vidékfejlesztéssel foglalkozó Operatív Programokban, els
sorban az AVOP-ban meghatározott vidékfejlesztési prioritásokkal és célkitzésekkel is. Az egységes célkitzéseknek megfelel
en, de a célkitzések megvalósítását célzó intézkedések jellege szerint a mezgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseket két programdokumentum határozza meg (az NVT és az AVOP). Az AVOP és az NVT megvalósításával elérend
mez
gazdasági és vidékfejlesztési célkitzések: • a mez
gazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, • a mez
gazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, • a vidéki területek szerkezetváltásának el
segítése. A többcélú, környezeti szempontból fenntartható mez
gazdasági termelés: a környezetbarát, környezetkímél termelési eljárások elterjedésének ösztönzése, a termelés fenntartása a termelés kiterjedt átalakításával a kedvez
tlen adottságú területeken. Ezekhez csatlakoznak az AVOP keretében megvalósítandó beruházások, amelyeket csak akkor lehet kivitelezni, ha a környezeti, élelmiszer-biztonsági, higiénés és állatjóléti felté-

49

telek megfelelnek az EU el
írásainak, és a környezeti terhelést csökkent
, a környezetvédelmet jobban szolgáló beruházások (pl. trágyagazdálkodás, hulladékok és melléktermékek jobb kezelése és felhasználása) elnyt élveznek. A célkitzés megvalósítása során a gazdaságilag kedvez
tlenebb adottságú területeken a területek erdsítése szintén els
bbséget fog élvezni. Az eredmények a környezet állapotának fenntartásában, javulásában, az állatjóléti helyzet javulásában fognak megmutatkozni. A felszabaduló munkaer jelent
s részét foglalkoztathatja a diverzifikált termelés illetve a vidéki területek környezetvédelmi szolgáltatásai; a keletkez
társadalmi feszültséget csökkentheti a félig önellátó gazdálkodók helyzetének átképzéssel, termel
i csoportok létrehozásával történ
meger
sítése gazdasági szolgáltatások segítségével, illetve a korai nyugdíjazás. Versenyképes mez
gazdasági termelésre kevéssé alkalmas területeken az új erd
k telepítése hozzájárul a vidéki területek környezeti állapotának javításához: csökkentheti az árvíz- és belvízveszélyt, illetve az aszály okozta károkat; ugyanakkor alapot teremthet az erdészeti jelleg vidéki tevékenységnek, mint például az erdei és a falusi turizmus, a biomassza termelés, a vadászat és a szabadids tevékenységek. Az NVT általános célja a jövedelemszint emelése, új munkahelyek meg
rzése a vidéki térségekben valamint a mez
gazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának el
segítése. Specifikus céljai az alábbiak: • a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehet
ségek bvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelel
vidéki mez
gazdasági lehet
ségek kialakítása, • a termhelyi adottságoknak megfelel termelési szerkezet, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása, • a környezet állapotának javítása, a mez
gazdasági eredet környezeti terhelés csökkentése, • a termel
k piaci pozícióinak javítása, • a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának javítása, • az erdsültség növelése, ezáltal az erd
k ökológiai állapotának javítása és az erd
k gazdasági, társadalmi és közjóléti szerepének er
sítése. Az NVT kidolgozása és megvalósítása során a következ
prioritások érvényesítésére volt szükség: • a környezet min
ségének meg
rzése és javítása, • a termelési szerkezet term
helyi adottságokhoz és piaci viszonyokhoz jobban illeszked
átalakításának támogatása, • a termel
k gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak er
sítése, • kiegészít
jövedelem és foglalkoztatási lehet
ségek biztosítása a mez
gazdasági tevékenységek fenntartásával és folytatásával a gyengébb term
helyi adottságú területeken gazdálkodók számára. Az els prioritásnak nagy jelent
sége van a magyar mezgazdaság és a vidéki területek jövbeli lehetségeit tekintve. Ez a prioritás a Magyarországon fellelhet
relatív tiszta talajok és tiszta környezet jelentette er
sségek kihasználására épít. Ez lehet az alapja a termelési szerkezet megváltoztatásának a piacképesebb „egészséges élelmiszer” el
állításának, valamint az „egészséges környezet” támogatásának a vidéki turizmus és színvonalasabb életkörülmények megteremtésének. Mint el
feltétel, a környezetvédelem, a környezetileg megfelel
termelési mód és a min
ségi, élelmiszerbiztonsági és egészség-

50

ügyi el
írások széleskör alkalmazása kapcsolódik a versenyképes és fenntartható mez
gazdaság kialakításához. A környezet min
ségének megóvását és javítását tartalmazó célok els
sorban az „agrár-környezetgazdálkodás” és az „EU állategészségügyi el írásainak való megfelelés” c. intézkedés megvalósításával érhet
el. A második prioritás érvényre juttatása fontos a hagyományosan intenzív, esetenként alacsony jövedelemtermel
képesség és alacsony munkaintenzitású gazdálkodási szerkezet gazdaságilag és környezetileg fenntarthatóbb termelésre való átállás érdekében. A „mez gazdasági területek erd sítése” c. intézkedés szolgálja els
dlegesen ennek a prioritásnak a megvalósulását. Ugyanakkor az NVT más prioritásához tartozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramok, a KAT támogatása és az „EU követelményeinek való megfelelés” intézkedés is hatékony eszközök ennek megvalósításához. A harmadik prioritás esetében, a magyar gazdaságok gazdasági életképességének javulását közvetlenebbül és hatékonyabban szolgálja az AVOP-ból biztosított beruházási támogatás. Minden olyan intézkedés, amely támogatást biztosít a gazdálkodóknak, hozzá kell, hogy járuljon azok pénzügyi kondícióinak javításához. A termel i csoportok létrehozását és mködtetését támogató intézkedésnek jelent
sen javítania kell a termel
i csoportok tagjainak piaci pozícióját az egységes min
ség, piaci mennyiség termékek el
állításának támogatása által. Mindamellett a tapasztalatok alapján a szövetkezési hajlandóság meglehet
sen alacsony a gazdálkodók körében, és ez várhatóan csak fokozatosan fog javulni. Hosszútávon a féligönellátó és a korai nyugdíjazást választó gazdálkodókat támogató intézkedés is hozzájárul azon gazdálkodók gazdasági életképességének javításához, akik hajlandóak és képesek gazdálkodásuk fejlesztésére. A vidéki területek és f
ként a gazdálkodók legnagyobb szükséglete az alacsony jövedelmekkel és a szkül foglalkoztatási lehetségekkel függ össze. Súlyosabb a helyzet azokon a területeken, ahol a termelési adottságok gyengébbek, vagy ahol a termelési szerkezet a hagyományos mez
gazdasági tömegtermékeken alapul. A negyedik prioritás érvényre juttatása a fenti problémák enyhítését célozza. Az EU kísér
intézkedésekre vonatkozó jogszabályaiban meghatározott jellemz
k alapján az NVT nem közvetlenül az alacsony jövedelemszinttel és a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák megoldását szolgálja. Ezen célok megvalósulására jellemz
en közvetlenül az AVOP intézkedései hatnak. Mindamellett az NVT számos intézkedésének jelents pozitív hatással kell, hogy legyenek ezekre a problémákra. A kedveztlen termhelyi adottságokon gazdálkodók számára kiegészít
jövedelemhez juttatás f
eszköze a KAT intézkedés, amely által részben biztosított az ezeken a területeken történ
gazdálkodás fenntartása. Ezen felül a „mez
gazdasági területek erd
sítése” intézkedés biztosít támogatást kiegészít
földhasználati lehet
ségek bevezetésére f
ként azokon a területeken, amelyek kevésbé alkalmasak intenzív mez
gazdasági termel
tevékenység folytatására. A jobb minség, magasabb hozzáadott érték termékek el
állítása és a magasabb élmunka-igény termelés támogatásának biztosítása, pl. az agrárkörnyezeti célprogramokon keresztül úgyszintén hozzájárul a prioritás megvalósulásához. Az agrár-környezeti intézkedés nagy jelent
séggel bír mind a gazdasági és környezeti célok elérésében, mind a program által kijelölt prioritások megvalósításában. Az intézkedés várható hatásait tekintve megállapítható, hogy jelent
s pozitív környezeti hatásai (vízés szélerózió, talajvédelem és termékenység, biodiverzitás stb.) hosszabb távon jelentkeznek. Az intézkedés ezzel nagyban hozzájárul a vidék társadalmának, forrásainak fenntartható fejlesztéséhez, a helyi és globális környezet védelméhez. Ehhez járul még, hogy az intézkedés pozitív hatással lesz a gazdálkodók jövedelmi viszonyaira azáltal, hogy növekszik a termékek min
sége és lehet
séget ad a gazdálkodók piaci pozíciójának javítására is. Rövidtávon az intézkedés, természeténél fogva, negatív hatással lehet a termelési hatékonyságra.

51

Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés el segítése intézkedés (az NVT költségvetésének 22%-a) ún. „megel
z
” jelleg. A támogatott tevékenységek nem közvetlenül járulnak hozzá gazdasági problémák megoldásához. Mindamellett az intézkedés céljainak megvalósulását segít jelents támogatás nélkül nagy számú állattartó telep kényszerülne bezárásra, jelents foglalkoztatási problémákat okozva a vidéki térségekben. Ez a tény, valamint a SWOT elemzés (az EU szabványoknak megfelelés érdekében kivitelezend beruházásokhoz szükséges tke hiánya) igazolja az intézkedéshez rendelt aránylag magas pénzügyi (22%) arányt az NVT költségvetésén belül. Ezen felül a magasabb minség és drágább termékek befogadására irányuló piaci hajlandóság és készség miatt a gazdaságok bevételei is növekedhetnek. A kedvez tlen adottságú területek támogatása intézkedés pénzügyi allokációját (az NVT költségvetésnek 11%-a) a jogosult célterületek nagysága alapján határozták meg. Ez az intézkedés pozitív hatással lesz a környezetre, különös tekintettel a vidék fenntartására és a táj kezelésére, mindkettvel hozzájárulva a vidéki társadalom fenntartható fejldéséhez. Az intézkedés gazdasági hatásait tekintve elmondható, hogy a kedveztlen adottságú területeken tevékenyked gazdálkodók támogatása egy bizonyos mértékig ösztönzi ket gazdaságuk átalakítására a piacorientáltabb termelés érdekében, és ezzel javítja piaci pozíciójukat. Ezt a hatást ersíti, hogy a félig-önellátó gazdálkodók támogatása intézkedés és az AVOP beruházási intézkedése kiválasztási folyamatában prioritást kapnak a kedveztlen adottságú területeken tevékenyked gazdálkodók. A mez gazdasági területek erd sítése intézkedésre elirányzott forrás nagyságát (a források 11%-a) a Nemzeti Erd
Program, valamint a korábbi tapasztalatok és gyakorlat alapján határozták meg. Az intézkedéshez köthet valamennyi hatás hosszú távú. A várható gazdasági hatás jobbára az alternatív jövedelemforrások fejlesztésén keresztül jelentkezik. A környezeti hatások jelentsek lehetnek a víz- és szélerózió megelzéséhez, a környezetminség növeléséhez, a táj, az él szervezetek, valamint a biodiverzitás védelméhez való hozzájárulás által. A korai nyugdíj intézkedés aránylag alacsony pénzügyi súlyának (az NVT költségvetésének 3%-a) oka az intézkedés kési (2006) bevezetése az idigényes jogszabályi változtatásoknak köszönheten, amelyek szükségesek az intézkedés megvalósításához és a potenciális kedvezményezettek lehatárolásának további tisztázásához. A program végrehajtásának befejezéséig nem realizálódnak hatások. Az intézkedés hosszútávú pozitív hatással lesz a mezgazdasági foglalkoztatás körülményeinek minségére, a mezgazdasági népesség korstruktúrájára, valamint a gazdaságok versenyképességére. A termel i csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása intézkedés pénzügyi allokációja (az NVT költségvetésének 5%-a) a nemzeti agrártámogatási rendszer tapasztalatai alapján került meghatározásra. 225 termeli csoport nyert elzetes elismerést 2004-ig a 85/2002 (IX. 18.) FVM Rendeletnek megfelelen. Mivel az eladásból származó árbevétel éves minimuma, mint elismerési feltétel, jelent
sen növekedni fog, a pályázók száma várhatóan kevesebb lesz, mint az elzetes elismeréseké, és elreláthatóan évrl évre további csökkenést fog mutatni. Az intézkedés rövidtávon hat a gazdálkodó egységek szervezdéseinek strukturális változására és a termelés piacorientáltabbá tételére. A szervezdés, valamint a termeleszközök közös használata által a gazdaságok hatékonysága is n. A félig-önellátó gazdaságok támogatása intézkedés pénzügyi súlya (az NVT költségvetésének 3%-a) a kedvezményezettek várható számán alapszik, amelyet az AVOPpal összhangban lév jogosultsági feltételek (pl. gazdasági életképesség) alapján lehet megbecsülni. A várható hatások tekintetében rövidtávon az intézkedés azoknak a gazdálkodóknak nyújt segítséget, akik fennmaradási nehézségekkel küzdenek. A támogatási összeg (1000 Euro) növelni fogja a gazdálkodó jövedelmét, anélkül, hogy alternatív jövedelemforrásokat teremtene.

52

6.2.3. Az NVT átfogó stratégiája A jelenlegi, alapveten megváltozott gazdasági környezetben a hazai mezgazdasági politikának két célkitzése van. Egyrészt a versenyel
nyök kihasználásának segítségével a mezgazdasági termelés hatékonyságának növelése, elnyösebb, biztonságosabb piaci helyzet és jobb jövedelmi pozíció biztosítása a termelk számára. Másrészt olyan mez
gazdasági politika folytatása, amely a versenyképes gazdasági fejl
désre kevésbé alkalmas területeken a fenntarthatóságot és a többfunkciós mködést tzi ki célul. A két célkitzés kiegyensúlyozott megvalósítása alapvet
nemzeti érdek, ugyanakkor az EU célkitzéseivel is összhangban van. Az AVOP-ban és az NVT-ben a célkitzések megvalósítása érdekében bevezetésre kerül intézkedések hozzájárulnak a fenntartható fejl
dés megvalósításához, illetve olyan európai mezgazdasági modell megvalósításához, amely csökkenti a regionális eltérések hátrányos gazdasági, környezeti, társadalmi és közjóléti következményeit. A mezgazdaság fejlesztésére és a vidékfejlesztésre összpontosító stratégia kidolgozása során törekedni kell az összhangra a nemzetgazdaság fejlesztési tervével, a mezgazdasági és vidékfejlesztési koncepcióval, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programmal, az EU vonatkozó irányelveivel és támogatási gyakorlatával, valamint a mezgazdasági és vidékfejlesztési célú elcsatlakozási intézmények és nemzeti támogatási programok tapasztalataival. A stratégia alapját az egyéni és csoportos vállalkozások elismerésen alapuló megersítése és a különféle természeti er
források és a rájuk épül
jövedelemszerzési módok terén meglév lehetségek fenntartható kiaknázása adja. Ennek következtében alapvet fontosságú, hogy a teljes vidéki társadalom támogatást, orientációt és képzést kapjon a következ területeken: • az EU csatlakozásból ered új kihívások és lehetségek felismerése/kiaknázása, • az EU követelmények és szabványok átvétele, kielégítése. Az utóbbi évtized társadalmi és gazdasági változásai folytán különösen hátrányos helyzetbe került vidéki területek fejlesztése, a vidék gazdaságának új növekedési pályára állítása és a vidéki lakosság átszervezése a társadalom alapvet érdeke. A vidéki lakosság életkörülményeinek, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása, az elnéptelenedéshez, a vidéki lakosság egyre romló korösszetételéhez vezet folyamatok megállítása a vidék társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti megújulásának nélkülözhetetlen feltétele. A támogatott fejlesztésekre nézve alapvet feltétel, hogy a környezet terhelését ne növeljék. Az integrált megközelítés mind környezeti, mind gazdasági és társadalmi értelemben is megköveteli a fenntarthatóságot. A koherencia elvének megfelelen a stratégia az AVOP-ban szerepl, az EMOGA Garancia Alapjából finanszírozott intézkedések hatását is tekintetbe veszi. Az NVT intézkedései kiegészítik és er
sítik az AVOP ezen strukturális intézkedéseit. A kofinanszírozás elvének megfelelen a stratégia az AVOP-ban szerepl támogatásokat és az egyszeri területi kifizetéseket, valamint a nemzeti „kiegészít” támogatásokat is figyelembe veszi. Ezen felül a stratégia a hátrányos helyzet csoportokkal kapcsolatos néhány szociális szempontot is érvényre juttatja. A vidéki területeken a romák, a fiatalok és a fogyatékosok helyzete hátrányosabb. Az NVT megvalósítása során ezeket a csoportokat a többi pályázó rendelkezésére álló lehetségeken túl különleges ismeretterjeszt és információs csatornákkal is támogatjuk, amelyek kialakításába képviseliket és szervezeteiket is bevonjuk. Ezzel az NVT a férfiak és nk és a különféle társadalmi csoportok közötti egyenl
tlenségek felszámolását is ösztönzi, különös tekintettel a 1257/1999 EK Tanácsi rendelet 2. cikkelyének utolsó rendelkezésében elírtakra.

53

A helyzetfeltárásból levezethet, hogy a mezgazdaságnak a vad- és erdgazdálkodással, halászattal együtt az 1990-es évtizedben bekövetkezett folyamatos visszaesés ellenére is jelent
s a nemzetgazdasági szerepe, valamint a foglalkoztatásban és a vidék fenntartásában betöltött funkciói révén stratégiai jelent
ség nemzetgazdasági ág maradt. Az elmúlt évtized visszaesést és átstrukturálódást egyaránt jelz adatai, valamint az Európai Unió tagállamaiban megfigyelhet trend alapján azonban várható, hogy a hagyományos, intenzív mezgazdaság szerepe a közvetlen foglalkoztatásban és a vidéki jövedelemtermelésben tovább csökken. Ez felértékeli azokat a szerkezetátalakításban érvényesíthet stratégiai irányokat, amelyek az ágazatot a mennyiségi növekedés fell a min
ség, egyben a fenntartható termelés, azaz a környezettudatos gazdálkodás és a többcélúság irányába terelik. Ez a stratégiai váltás csökkenti az intenzív mezgazdaság által a talaj minségére, a vízre, a biodiverzitásra és a tájra rótt, a helyzetelemzésben részletesen ismertetett környezeti terhelést is. Ezt az általános célt különösképpen a „Kedveztlen adottságú területek támogatása” intézkedés célkitzéseinek megvalósításával, azaz a természetes erforrások fenntartható hasznosításán alapuló mezgazdasági gyakorlat ösztönzésével, a környezeti és természetes adottságok megóvásával, a vidéki tájak értékeinek megrzésével és a minségi termékek elállításának ösztönzésével valósítjuk meg. Így a vidéki társadalomban a termelés koncentrációja és az alkalmazott munkaer csökkenése okozta feszültségek is enyhíthetek. Továbbá az NVT általános céljaival összhangban a Nemzeti Erd
program stratégiai elemeit elssorban a „Mezgazdasági területek erdsítése” intézkedésen keresztül támogatjuk. Ahogy az erdsültségi arány n, úgy n az erdk jelentsége a globális szénegyensúly és a klímaváltozás mérséklése, a biodiverzitás növelése, az ökoszisztémák védelme, a talaj és a leveg minségének szempontjából, míg az erdk szabadids és pihenési funkciója is nagyobb hangsúlyt kap, és az erdk által termelt környezetbarát alapanyagok mennyisége is n. Az NVT intézkedései hozzájárulhatnak az átalakulás okozta gazdasági, társadalmi és környezeti nehézségek megoldásához, a Közös Agrárpolitika átvételéhez és a magyar mez
gazdaság és a vidék helyzetének javításához is. A vidéki területek fenntartható fejldését az NVT csak az NFT-ben megfogalmazott egységes stratégiához illeszked, komplex, jól összehangolt eszköz-rendszer keretei közt képes ösztönözni. A vidéki térségek horizontális, infrastrukturális, szociális és környezetvédelmi fejlesztését a megfelel Operatív Programok (Környezet és Infrastruktúra Operatív Program, Vidékfejlesztési Operatív Program, Emberi Erforrás Operatív Program), míg a jellemzen az agrárgazdasághoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat az AVOP keretei között kell kezelni. A gyengeségek (talajminség-romlás, árvíz- és belvízveszély, aszálykárok, vízszenynyezés, az állattartás trágyagazdálkodási problémái, a táj leromló állapota), az enyhítésükre alkalmas lehetségek (erdsítés, környezetkímél gazdálkodási módszerek, integrált gazdálkodás, tájrehabilitáció), valamint az EU támogatási politikája (annak erforrásaival) jelents mértékben lefedik egymást. A legjelent
sebb intézkedések hatása a környezet állapotának javulásán és a mezgazdaság piaci hatékonyságának növelésén keresztül is jelentkezik. A viszonylag kisebb pénzügyi súllyal rendelkez intézkedések bevezetése azonban szintén szükségszer, mivel ezek célcsoportjai azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyek a mezgazdasággal foglalkozó lakosság nagy részét adják, és amelyek a támogatásoktól elssorban a jövedelemszerzési problémáikra várnak megoldást (15. ábra).

54

15. ábra Az NVT céljai, prioritásai és intézkedési közötti logikai kapcsolatok 6.2.4. Támogatott intézkedései Az NVT tehát egységes keretbe foglalja az EMOGA15 Garancia Részlegébl 80%-os mértékben EU-társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtását. Intézkedései els sorban a gazdálkodás folyó támogatását biztosítják, és részben a környezeti kihívásokra adnak választ (agrár-környezetgazdálkodási rendszerek, kedveztlen adottságú térségek támogatása, EU-követelményeknek való megfelelés elsegítése, mezgazdasági területek erdsítése), illetve segítenek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében (termeli csoportok létrehozásának támogatása, félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás). Az NVT támogatott intézkedései az alábbiak: 1. agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatása, 2. kedveztlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá es területek támogatása, 3. az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elsegítése, 4. mezgazdasági területek erdsítése, 5. korai nyugdíjazás; 6. szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása; 7. termeli csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása; 8. technikai segítségnyújtás. Az NVT célkitzései megvalósításának eszközeit adó intézkedések tartalma az alábbi: • Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosít a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat szabályainak megfelel gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböz célprogramok speciális feltételeit kielégít gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepterületekre, az ültetvényekre, a vizes élhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. 15

EMOGA: Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap

55

• Kedvez
tlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedveztlen adottságúnak minsített területen. Ezeken a területeken a nem megmvelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elírásainak megfelel mezgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. • Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés el
segítése: Az intézkedés az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárul a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához. Másfell az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elsegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó elírásai érvényesülhessenek. • Mez
gazdasági területek erd
sítése: Az intézkedés hozzájárul az ország erdsültségének növeléséhez, valamint az erdk minségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: o a mezgazdasági földterület erdsítésének telepítési költségei, o az újonnan telepített erdk ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei, o jövedelempótló támogatás az erdtelepítés miatt kies jövedelem kompenzálására. • Korai nyugdíj: Az intézkedés azoknak az idsebb (55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) gazdálkodóknak, akik felhagynak az árutermeléssel, és vagy egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják a legalább 3 hektár nagyságú földjüket. • Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészít támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elssorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelents részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. A támogatás öt évig adható, évente kerül kifizetésre, gazdaságonként és évente maximum 1000 € mértékben. A pályázóknak üzleti tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, amelyben bemutatják a vállalkozás jövbeni gazdasági életképességét. • Termel
i csoportok létrehozásának és mködtetésének támogatása: Az intézkedés a különböz mezgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja (kivéve zöldség, gyümölcs és dohány ágazat), termeli csoportot létrehozásában és mködtetésében. A támogatás kifizetése a termeli csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják. • Technikai segítségnyújtás: Ez az intézkedés az NVT eredményes végrehajtását segíti azáltal, hogy biztosítja a program elkészítéséhez, végrehajtásához, a monitoringjához és az értékeléséhez, illetve a szükséges módosításokhoz megkívánt technikai segítséget. A 8. táblázat az NVT forrásainak jogcímek szerinti tervezett megoszlását foglalja össze a 2004-2006-os idszakra. A források közel 80%-a az els négy intézkedési terület finanszírozását szolgálja. Ezek közül is kiemelkedik az 1. intézkedési terület, az agrárkörnyezetgazdálkodási rendszerek föld alapú támogatásának forráskerete, amely az NAKP kibvített folytatását biztosítja.

56

8. táblázat Az NVT forrásainak támogatott intézkedések szerinti megoszlása (2004-2006) (millió euró) (80/20%-os EU/nemzeti társfinanszírozás) Támogatott intézkedés Arány 2004 2005 2006 Összesen (FVM rendelet elnevezése) EU nemzeti összes EU nemzeti összes EU nemzeti összes EU nemzeti összes % 1. Agrár-környezetgazdálkodás 66,7 16,7 83,4 80,0 20,0 100,0 99,1 24,8 123,9 245,8 61,5 307,3 40,8 2. Kedvez tlen adottságú és környezetvédelmi 19,8 4,9 24,7 22,1 5,5 27,6 23,3 5,8 29,1 65,1 16,3 81,4 10,8 korlátozások alá es területek támogatása 3. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai 57,2 14,3 71,5 54,8 13,7 68,5 23,7 5,9 29,6 135,7 33,9 169,6 22,5 követelményeinek való megfelelés el segítése 4. Mez gazdasági területek erd sítése 16,1 4,0 20,1 19,4 4,8 24,2 28,3 7,1 35,4 63,8 15,9 79,7 10,6 5. Korai nyugdíjazás - 15,5 3,9 19,4 15,5 3,9 19,4 2,6 6. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok 3,4 0,8 4,2 5,7 1,4 7,1 10,1 2,5 12,6 19,2 4,8 24,0 3,2 támogatása 7. Termel i csoportok létrehozásának és m ködtetésének 6,1 1,5 7,6 9,9 2,5 12,4 11,2 2,8 14,0 27,2 6,8 34,0 4,5 támogatása 8. Technikai segítségnyújtás 12,0 3,0 15,0 10,0 2,5 12,5 8,0 2,0 10,0 30,0 7,5 37,5 5,0 Összesen 181,3 45,2 226,5 201,9 50,5 252,4 219,2 54,8 274,0 602,3 150,6 752,9 100,0 A támogatási rendeletetek, közlemények és gazdatájékoztatók a www.mvh.gov.hu és a www.nakp.hu weboldalon a „Kiadványok, publikációk” címszó alatt megtalálhatók.

57

6.2.5. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvet
intézkedési területe Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedési területe célprogramok formájában olyan támogatható gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg, amelyekhez a gazdák területükkel, gazdaságukkal önkéntes módon csatlakozhatnak, ha: • legalább 0,3-1 ha saját tulajdonú mezgazdasági területük, vagy erre vonatkozó – legalább 5 éves – tartós földbérleti szerzdésük van, • betartják a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” elírásait, és vezetik a kötelez nyilvántartásokat (gazdálkodási naplót), • elfogadják az adott gazdálkodási rendszer technológiai és egyéb elírásait, követelményeit, • azokat saját gazdálkodásukba beépítik, és annak betartását a szerzdés idtartamára vállalják, a teljesítés ellenrzését pedig elfogadják, • a vállalt gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó képzési programban a szerzdés idtartama alatt évente 1 alkalommal részt vesznek. Az EU és a Magyar Állam ennek fejében a szerzdés idtartamára vállalja, hogy ezért a gazdát minden hektár bevitt mez
gazdasági terület után a választott rendszertl függ normatív, hektáronkénti és az infláció mértékével valorizált (értékálló) évenkénti kifizetésben részesíti. A programban való részvétel: • gazdaönrészt nem igényel, • a kifizetés 80%-át az EU, 20%-át a nemzeti költségvetés biztosítja, • nem kell az egész gazdaságot egyszerre bevinni, st a különböz gazdaságrészek – az ökológiai gazdálkodás kivételével – különböz gazdálkodási rendszerekhez is csatlakoztathatók, • nem komplikált pályázat benyújtásával, hanem gyakorlatilag speciális regisztrációs folyamattal indul, amelyben a gazda megadja: o saját maga és gazdasága alapadatait, o azon területei adatait, amelyeket be kíván vinni az adott gazdálkodási rendszerbe, o az e területek tulajdoni vagy bérleti viszonyait igazoló dokumentumokat, o kinyilvánítja, hogy az adott rendszer szabályait, elírásait magára nézve kötelez érvénnyel elfogadja, és vállalja, hogy a képzési programban részt vesz, • a képzési programban való részvétel költségeit a program fedezi, tehát a gazdának külön költséget az nem jelent. Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszereinek meghirdetése és a kérelmezés a tervek szerint mindig tavasszal, a támogatási határozatok kiadása mindig
sszel, és a kifizetések a naptári év vége el
tt történnek. A támogatási év szeptember 1jétl augusztus 31-éig terjed. A programban résztvev gazdák a támogatás idtartamáig minden év elején, egyszer kifizetési kérelem alapján egy összegben megkapják az adott évre vonatkozó hektáronkénti kifizetést. A jelenleg mköd
rendszereket a 16. ábra foglalja össze. Minden mvelési ágban és az állattenyésztésben is többféle rendszer pályázható. Az ábrán felfelé egyre szigorúbb – és ezzel arányosan nagyobb hektáronkénti kifizetés – rendszerek találhatók. Aki ezek közül valamelyik rendszerhez csatlakozik, a bevitt területein kiegészít agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedéseket is vállalhat, amelyekért külön kifizetés illeti meg. A f programcsoportok hektáronkénti kifizetéseit a 9. táblázat szemlélteti.

58

16. ábra Az NVT-ben pályázható agrár-környezetgazdálkodási rendszerek (2004-2006)

59

9. táblázat Az NVT f
agrár-környezetgazdálkodási programcsoportjainak évenkénti kifizetései (2004-2006) Kifizetés* €/ha Ft/ha

Célprogramok A. Szántóterületek A.1. Szántó alapprogram A.2. Tanyás gazdálkodás A.3. Méhlegel program A.4. Integrált szántóföldi gazdálkodás

a) szántóföldi növények b) zöldségfélék a) szántóföldi növények b) zöldségfélék

a) szántóföldi növények b) zöldségfélék A.5. Ökológiai gazdálkodás a) szántóföldi növények-átállási b) szántóföldi növények-átállt c) zöldségfélék-átállási d) zöldségfélék-átállt A.6. Hosszútávú terület-pihentetés a) 1. évben b) 2. évt l A.7. Ritka növényfajták termesztése a) szántóföldi növények b) zöldségfélék A.8. Érzékeny Természeti Területek szántóföldi programjai B. Gyepterületek B.1. Gyepgazdálkodási alapprogram a) gyepes él helyek fenntartása b) szántóföldi területek gyepesítése B.2. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram B.3. Érzékeny Természeti Területek a) gyepes él helyek fenntartása b) szántóföldi területek gyepesítése C. Ültetvények C.1. Integrált gyümölcs- és sz l termesztési célprogram C.2. Ökológiai gyümölcs- és sz l tera) átállás alatt mesztési célprogram b) átállás után C.3. Ritka sz l - és/vagy gyümölcsfajták termesztése D. Vizes él helyek D.1. Extenzív halgazdálkodás D.2. Vizes él helyek létrehozása szántókon a) 1. évben b) 2. évt l D.3. Ívóhelyek kialakítása D.4. Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása D.5. Nádgazdálkodás E. Állattartási intézkedések
E.1. shonos állatfajták tartása (Ft/egyed) a) magyar szürke szarvasmarha b) lovak c) mangalica sertés d) juhok e) baromfi E.2. Ökológiai állattartás (Ft/egyed) a) szarvasmarha b) sertés c) juh, kecske d) baromfi F. Kiegészít agrár-környezetgazdálkodási intézkedések F.1. Erózió elleni védelem a) szántóföldön b) ültetvények F.2. Táblaszegélyek, füves mezsgyék léte- a) 1. évben sítése szántókon b) 2. évt l F.3. Cserjeirtás gyepterületeken a) 1. évben b) 2. évt l *: 1 € = 255 HUF

98,04 172,55 145,10 215,69 74,51 133,33 223,53 176,47 125,49 325,49 200,00 376,47 133,33 129,41 231,37 192,16-266,66

25 000 44 000 37 000 55 000 19 000 34 000 57 000 45 000 32 000 83 000 51 000 96 000 34 000 33 000 59 000 49-68 ezer

58,82 290,20 58,82 98,04-129,41 194,12

15 000 74 000 15 000 25-33 ezer 75 000

388,24 396,08 278,43 231,37

99 000 101 000 71 000 59 000

203,92 317,65 133,33 117,65 101,96 86,27

52 000 81 000 34 000 30 000 26 000 22 000

113,73 119,80 78,43 20,59 0,33-1,53 74,51 58,82 18,82 0,26-1,04

29 000 30 550 20 000 5 250 85-390 19 000 15 000 4 800 65-265

39,22-98,04 39,22-231,37 462,75 39,22 168,63 62,75

10-25 ezer 10-59 ezer 118 000 10 000 43 000 16 000

60

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy bár a 2004. évi támogatási kérelmek beadási határideje november 26-a volt, és az FVM-nek a törvényes keretek között 60+30 nap állt volna rendelkezésére a kérelmek elbírálására, ám a tárca a beérkezett 32 800 kérelmet nem volt képes még a meghosszabbított határid
ig (2005. február 26-ig) sem feldolgozni. A közel 70 milliárd Ft értékben benyújtott támogatási kérelmek elbírálása végül csak 2005 augusztus végén történt meg, és a határozatok kiküldése csak október végén zárult. Miután a tárca a 2004-2006-os idszak forrásait két részre osztotta, így 44 milliárd Ft értékben mintegy 25 ezer kérelmet bírált el pozitívan, tehát a 2005-2006-os támogatási évvel kezdden 25 ezer gazda 1,5 millió ha összterülettel vehet részt a programban. Végeredményben azonban agrár-környezetgazdálkodási megállapodása 2005. szeptemberéig, tehát másfél éven keresztül egyetlen gazdának sem volt annak ellenére, hogy 2004. május 1-je óta EU tagok vagyunk, az érdekldés a program iránt igen nagy, és az európai források rendelkezésre állnak. E késés további következménye volt, hogy a tárca 2005-ben nem tudott új támogatási rendeletet kiadni és új támogatási kérelmeket befogadni. Erre legközelebb 2006 kora tavaszán kerülhetett volna sor, ám a tárca az erre rendelkezésre álló kereteket elre elköltötte, és ráadásul az NVT forráskereteibl a 2005. évi 10 milliárd forintos forráscsökkentés után további 26 milliárd Ft elvonását, átcsoportosítását kezdeményezte Brüsszelnél! Mindezek következtében új támogatási kérelmek befogadására 2007-ig gyakorlatilag nincs lehetsége! Ezen a trhetetlen helyzeten gyorsan és határozottan változtatni kell, hiszen a versenytársak e forrásokhoz normatív módon folyamatosan és idben hozzájutnak! Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerekhez kötd kifizetések az 1. pilléres EU területalapú közvetlen (SAPS16), a nemzeti kiegészít (top-up) és a notifikált (az EU által engedélyezett) nemzeti támogatásokkal valamint a 2. pilléres kedvez
tlen adottságú térség (KAT) támogatással is kombinálhatók, azaz összeadódnak. Ha például valaki gabonát termel ökológiai gazdálkodásban, vállal kiegészít erózióvédelmi intézkedéseket és a területe gyenge termhelyi adottságú, akkor az alábbi kifizetésekben részesülhet )1 € = 255 HUF): közvetlen (SAPS) alaptámogatás: nemzeti kiegészít (top-up) közvetlen támogatás NVT: ökológiai gazdálkodás: NVT: kiegészít erózióvédelem: NVT: kedveztlen termhelyi adottság: Összesen:

18 eFt/ha, 20 eFt/ha, 45 eFt/ha, 10 eFt/ha, 20 eFt/ha, 113 eFt/ha.

A példában szerepl gazda tehát az induló évben (2004-ben) 113 eFt/ha kifizetésben részesülhetett. Ennek NVT-bl származó (75 eFt/ha), inflációval növelt értékét minden év els 2 hónapjában kézhez kapja, ha a vállalt intézkedéseket a szerzdés és annak mellékletét képez elfogadott üzemterv szerint betartja, és azt az ellenrzések is igazolják. A 10. táblázat a 2005-2006. évi hazai agrár-és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintését adja összefoglalva az elmondottakat és azokat a lehetségeket, amelyekkel a magyar gazdák jelenleg élhetnek. További információk a http://www.mvh.gov.hu valamint a http://www.nakp.hu internetcímrl nyerhetk, ahol az NVT végleges, teljes dokumentációja is megtalálható.

16

SAPS: Standard Area Payment System (Standard Területalapú Kifizetési Rendszer)

61

10. táblázat A 2005-2006. évi magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások vázlatos áttekintése A támogatás típusa 1. pilléres támogatások 1.1. EU területalapú (SAPS) 1.2. Nemzeti kiegészít (top-up)

1.3. Notifikált nemzeti

Támogatási terület

GOFR (ha)

A támogatás mértéke €/egység HUF/egység 86,21

20 700

GOFR (ha) 80,92 19 400 dohány (ha) 2 775 / 3 508 666 000 / 842 000 héjas gyümölcs (ha) 120,75 29 000 energianövények (ha) 27 / 206 6 500 / 49 400 hízott bika (db) 145,26 34 900 anyatehén (db) 130,21 31 200 extenzív (1,4 sza/ha) szarvasmarha (db) 48,76 11 700 tej (t) 19,43 4 700 anyajuh (db) 6,05 1 500 anyajuh (KAT +) (db) 4,20 1 000 engedélyeztetett 180 jogcímb l pl.: erd , hal, vad, term földvédelem, ültetvénytelepítés, piacfejlesztés, állattartás (vágóbaromfi, vágósertés, méhészet, lótartás, szarvasmarha, juh, kecske, nyúl) állatjóléti vágóbaromfi (t) 9 500 állatjóléti vágósertés (db) 1 800

2. pilléres támogatások agrár-környezetgazdálkodás (ha) 58,82-396,02 15 000 – 101 000 2.1. Nemzeti Vidékfejlesztési kedvez tlen adottságú és környezetvédelmi 10,94 / 85,90 2 600 / 20 600 Terv (NVT) korlátozások alá es területek (KAT) (ha) az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai köve10 000 / 2 400 000 / 6 000 000 telményeinek való megfelelés (üzemenként) 25 000 mez gazdasági területek erd sítése telepítés (ha) 842 / 2 780 202 000 / 667 000 168 / 463 40 300 / 111 100 ápolás (ha) 13,9 / 281,9 3 300 / 67 700 jövedelempótló (ha) korai nyugdíjazás (2006-tól) szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gaz1 000 240 000 daságok (üzemenként) termel i csoportok létrehozása és m ködtetése 50 000 12 – 24 mFt (csoportonként) 100 000 technikai segítségnyújtás 1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés 2.2. Agrár- és Vidékfejlesztési mez gazdasági beruházások 1-90 mFt Operatív fiatal gazdálkodók pályakezdése 6,4 / 7,6 mFt Program (AVOP) erd gazdálkodás korszer sítése szakmai továbbképzés 100 eFt/f , 90 mFt/projekt halászati ágazat 20 – 150 mFt 2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása mez gazdasági termékfeldolgozás és értékesítés 30-500 mFt 3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése a vidéki jövedelemszerzési lehet ségek b vítése 8-30 mFt mez gazdasági infrastruktúra 0,5-80 mFt alapvet szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára falufejlesztés és -felújítás közösségi kezdeményezés programok (LEADER+) 4. prioritás: technikai segítségnyújtás technikai segítségnyújtás

62

7. A NEMZETI ERD TELEPÍTÉSI PROGRAM Az erd az emberi környezet egyik legfontosabb eleme. Kiemelked szerepet játszik életfeltételeink szabályozásában, többek között a klímaszabályozásban, a vízkörforgásban, a felszíni és feszín alatti vízkészletek meg
rzésében, a napenergia hasznosításában, a légköri szén megkötésében és a leveg
szrésében. Ugyanakkor az erd igen fontos él
hely számtalan növény és állat számára. A fa gazdasági értelemben megújuló és megújítható er
forrás, kifejezetten környezetbarát (1996. évi LIV. törvény, ún. „erdtörvény”). 7.1. Magyarország erd
viszonyai Magyarországon az erd - a szántó után - a második legnagyobb terület mvelési ág. Az erdgazdálkodás alá vont terület 1.974 ezer ha (2005). A faállománnyal borított terület alapján az ország erdsültsége 19,8% (ÁESZ 2005). Az Erdgazdálkodás, az elsdleges faipar (frész-, lemez- és bútoripar) a bruttó nemzeti össztermék mintegy 1,6-1,9%-t adja (2002), a foglalkoztatottak száma mintegy 50 000 ember, míg az erdtulajdonosok száma 250 000 körül van. Az erdészeti és faipari vállalkozások száma eléri a 20 000-et és összes árbevételük a 450 milliárd Ft volt 2002-ben (KSH-APEH 2002). Hazánk erdsültsége 1920 óta 11 %-ról, közel 20%-ra n
tt (17. ábra), de ennek ellenére az Európai Unió országai között tizenkilencedik helyet foglaljuk el az erdsültség alapján. Az EU területének 35%-át borítja erd. 20

erd sültség %

18

16

14

12

10 1920 1929 1938 1947 1956 1965 1974 1983 1992


17. ábra Az erd sültség alakulása 1920-2001 között Az általános európai helyzettl eltéren Magyarországon az összes erdterület 86,8%án lombos erd található, a fenyerdk területe 13,3%. Az összes élfakészlet 84,5%-a lomberdkben, míg 15,5%-a fenyerdkben növekszik (ÁESz 2005). A jelenlegi erdterület túlnyomórésze (1.048 ezer ha) állami tulajdonú (AESZ, 2005). Jelents az egyéni gazdálkodók (245 ezer ha) és a társult gazdálkodók (293 ezer ha) tulajdonában lév terület is. Sajnos kb. 250 ezer ha erdterület kezelése rendezetlen. Az erdtelepítések révén elssorban a egyéni és a társult gazdálkodók kezelésében lév erdterület aránya növekszik.  Az állami erdk elssorban közcélokat kell, hogy kielégítsenek, ám a magánerdk m velt része is jelentsen hozzájárul e célok érvényesüléséhez. A magasabb gazdasági  értéket képvisel  erdk általában az állam tulajdonában vannak. Az országos jelentség vé
dett erd területek nagysága 387,5 ezer ha, ezek többsége állami tulajdonban van, de a

63

magánerdmintegy ötöde is védelmi – de nem feltétlenül természetvédelmi - elsdleges rendeltetés (ÁESZ 2005).
Az elmúlt évtizedben az él fakészlet fokozatosan növekedett, így jelenleg eléri a 334 millió m3-t (AESZ, 2005). Az élfakészlet növekedésnek oka az, hogy képzdött folyónövedék meghaladja a tényleges fakitermelés mennyiségét. Ez az erdtelepítésekre, illetve az erdszerkezet-átalakításokra és a tartamos fakitermelési gyakorlatra vezethet vissza. A fakitermelés kevesebb, mint az évi tartamosan kihasználható fatömeg.
A magyarországi erdk egészségi állapota európai átlagnak megfelel . A rendszeresen végzett mérések azt igazolják, hogy az erdk egészségi állapota a levélvesztés alapján nem változott. Magyarországon a mintaterületek ötödénél haladja meg a levélvesztés mértéke a már kedveztlennek tartott 25%-os határértéket. Fontosabb fafajaink közül kedveztlen a tölgyek és az akác állapota, mérsékelt a bükk és a gyertyán levélvesztése. Az er

dben fellép károk elssorban a term helynek nem megfelel fafaj választásra, a termhely kedveztlen megváltozására, a klimatikus anomáliákra, az alkalmazott gazdálkodási módra és a jelentsen túlszaporodott vadállományra vezethetk vissza. Amennyiben a jelenlegi klímaváltozási trendek
tartósnak bizonyulnak, az erdkárok jelents mennyiségi növekedésére és új típusú erd károk megjelenésére kell számítani. Az erdkárok alapvet forrásává vált a 2000-es évekre a vadgazdálkodási tervekben rögzített vadlétszámot jelentsen meghaladó nagyvadállomány is. Ez a tény a tartamos erdgazdálkodás megvaló sulását helyenként veszélyezteti, a természetközeli erdm velési módszerek elterjedését és eredményes alkalmazását hátráltatja. Az elmúlt években az országban jelents, több, mint száz ezer hektáros volt a gyapjaslepke kártétele, szerencsére az idei évben a károsított terület nagysága, az elrejelzések szerint, csökken. 7.2. A hazai erdészeti igazgatás felépítése

 Magyarországon már korán felismerték, hogy az erdgazdálkodást célszer hosszú távú tervek alapján végezni. 1770-ben jelent meg az országos erdrendtartás, amely kiadása Mária Terézia nevéhez f zdik. Ezt követen készültek
el az els erdgazdálkodási

tervek (üzemtervek), és a XIX. század végén létrehozták az els országos Erd felügyel ségeket. Az els erdrendtartás óta több, az erdgazdálkodást szabályozó jogszabály született. Jelenleg az erdrl és az erd védelmérl szóló 1996. évi LIV. törvény van érvényben, amely meghatározza a – pozitív és ösztönz pénzügyi eszközökkel támogatott – tartamos erdgazdálkodás alapkritériumait, az erd védelmének szempontjait, az erdtulajdonosok jogait és kötelességeit, figyelembe veszi a magánerd tulajdonosok szerepét és szükségleteit, ugyanakkor az erdészeti igazgatásnak lehetvé teszi, hogy a társadalom érdekeit hoszszútávon érvényesítse és védje, akár az egyéni érdekekkel szemben is. Az erdészeti igazgatás és hatóság feladata az alábbi célok biztosítása és betartatása: • az erdk környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon való biz
tosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erd gazdálkodással,  • a fenntartható gazdálkodáshoz f zd társadalmi érdekek és a tulajdonosi, ill. a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése,
• az shonos fafajokból álló természetes vagy természeteshez közel álló erdtársulások megrzése, területüknek a termhelyi tényezk függvényében történ növelése,
• erdtelepítéssel az erd terület növelése mintegy 26-27%-os erdsültségi szint eléréséig.
Az ágazat felépítését A fentiek megvalósítása az erdészeti ágazat alapvet feladata.  tekintve három szintbl áll. Az els szinthez tartozik a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az ágazat legfontosabb irányítója, illetve a Pénzügyminisztérium,

64

amely alá az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Rt.-én keresztül az állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok tartoznak. A második szinthez a közvetlen irányítást végz Állami Erdészeti Szolgálat, illetve egyes esetekben az
Országos Mezgazdasági Min
sít Intézet tartozik. A harmadik szinthez a különféle erd tulajdonosok, illetve erd gazdálkodók tartoznak. Mind az állami, mind
a közösség, mind a magántulajdonú erdben a tervezését és az elvégzett munkák ellen rzését az Állami Erdészeti Szolgálat részlegei végzik. Az erdészeti államigazgatási (hatósági) feladatok els fokon az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESZ), másodfokon a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Fosztálya által kerülnek intézésre. Mivel az Állami Erdészeti Szolgálathoz kell benyújtani az erdtelepítési terveket, célszer , ha a szolgálat tevékenységét részletesebben tárgyaljuk. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) 1996 óta m ködik jelenlegi formájában, a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó költségvetési szervként. Feladatait elssorban, a már korábban említett, 1996.
évi LIV. törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg.
Ennek megfelelen erd leltárt készít az ország erdvel borított területére, körzeti erd terveket dolgoz ki, amelyek alapjául szolgálnak az egyes erdgazdálkodók tevékenységéhez kötelezen elkészítend erdgazdasági üzemterveknek, alap- és tematikus térképezést végez, amely magában foglalja a légi felvételek kiértékelését, a GPS és földi geodéziai méréseket is, kezeli és aktualizálja az Országos Erdállomány Adattárt, felügyeli erdgazdálkodás tevékenységét. A felügyelet magában foglalja  az éves erdgazdálkodási tervek elfogadását; az erdkben folyó gazdálkodás (erdm velési és fahasználati tevékenységek) ellenrzését, valamint az erdészettel kapcsolatos finanszírozási és támogatási rendszer m ködtetését. További feladatai közé tartozik az erdk egészségi állapotának felmérése, az erdészetre és az elsdleges faiparra vonatkozó  az információ szolgáltatás, illetve a nemzetstatisztikai adatok begy jtése és feldolgozása;  közi szervezetekkel való együttm ködés.
Az FVM Erdészeti Fosztálya
alá tartozó Állami Erdészeti Szolgálat felépítése kett s. Egyrészt központi szervekb l áll, melyek elssorban az igazgatási és ellenrzési feladatokat végzik. Másrészt 9 területi igazgatósága (Budapest, Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Eger) látja el a helyi erdtervezési és felügyeleti feladatokat. Az egyes irodákban,  az igazgató alá rendelve ügyfélszolgálat és
pályázat kezelési és támogatási osztály m ködik. Ezektl elkülönülve dolgoznak az Erd tervezési Irodák, amelyek
a tervezési
feladatokat (pl. erdtervek készítése) és a szakirányítást végzik, illetve az Erd felügyel ségek, amelyek els fokú hatóságként járnak el, illetve a szakirányításban vesznek részt. Az egyes igazgatóságokhoz meghatározott területek tartoznak (www.aesz.hu).
7.3. Az erd tulajdonosok jogai és kötelezettségei A társadalmi célok elérése érdekében, az erdtulajdonosok és erdgazdálkodók jogai bizonyos mértékben korlátozva vannak. A jogokat és kötelezettségeket, valamint a nyilvántartásba vételt az erdrl és az erd védelmérl szóló 1996. évi LIV. törvény 13-14. §; a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 13-19. §; továbbá az Erdrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 56.§ szabályozza (AESZ, 2006). Ezek alapján érdemes áttekinteni néhány alapvet kötelezettséget.  Erdben való gazdálkodáshoz engedélyt kell kérni az erd tulajdonosának vagy jogszer használójának, amit csak akkor kaphat, ha elzetesen kérte a területileg illetékes (az erdterület földrajzi fekvése szerinti) erdészeti hatóságnál erdgazdálkodói nyilvántartásba vételét. Az erd tulajdonosai osztatlan közös
tulajdon esetén, bejegyzett erdgazdálkodó hiányában, egyetemlegesen felel  sek az erd védelméért, az erdgazdálkodási munkák elvégzéséért,
az erd rzéséért. Ezen kötelezettségek elmulasztása esetén az erdészeti hatóság erdgaz65

dálkodó kijelölését kezdeményezheti. Ha az erdterületnek a földnyilvántartás szerint több tulajdonosa van, azon társult erdgazdálkodást kell folytatni. Az erdben végzett bármilyen gazdálkodási tevékenységhez, (pl. a fakitermeléshez) az erdészeti hatóság elzetes engedélyét kell kérni.

7.4. A Nemzeti Erd telepítési Program alapkoncepciója és teend i Az elmúlt két évtizedben több erdtelepítési programot fogadtak el. Az 1991-ben elfogadott tíz éves erdtelepítési program, a környezetvédelmi igény, a társadalmi elvárások és a gazdasági igény kielégítése érdekében, 2000-ig 150 ezer hektár erd telepítését irányozta el. A tervezett telepítések csak részben valósultak meg. Az 1996-ban elkészült az országos hosszú távú erdtelepítési koncepció, miszerint 778 ezer hektár erdtelepítésre figyelembe vehet mezgazdasági területtel lehet reálisan számolni, és ezzel az ország erdsültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet emelni. Az ágazati irányítás 2001-tl 2010-ig évi 15 ezer hektár erdtelepítést irányzott el, amelynek mintegy 80%-a mezgazdasági területen valósul meg. Ez összhangban volt Magyarország Nemzeti Erdprogramjában szerepl erdtelepítési javaslattal, valamint az NVT céljaival. Az elmúlt évek (2001 – 2004) tapasztalatai alapján évente 10 – 14,8 ezer ha erdtelepítés valósult meg (AESZ, 2005).
2004 októberében a Kormány tíz éves Nemzeti Erd programot fogadott el, ez 2015ig több tízezer, hosszú távon több százezer hektárnyi erd telepítésével számol.
A tíz évre szóló terv tíz pontban foglalja össze a teend ket: állami erdgazdálkodás fejlesztése, magán-erdgazdálkodás fejlesztése, vidék-és területfejlesztés, erdtelepítés, erdszerkezet-átalakítás, természetvédelem az erdkben, modern erdvédelem, a fenntartható vadgazdálkodás, racionális fahasznosítás, az erdészeti igazgatás, kutatás, oktatás és termelésfejlesztés, az ember és az erd az erd viszonyának javítása érdekében hatékony kommunikáció az erdrl.
7.5. Az erd telepítés rendszere és támogatása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A társadalmi kötelezettségek ellensúlyozására, az erdtulajdonosok és az
erdgazdálkodók különféle támogatásra is jogosultak. Támogatást lehet igényelni erd telepítésekhez (új erdk létesítéshez), az erdtelepítések ápolásához az els öt évben és az erdtelepítések miatti jövedelem kiesés pótlásához legfeljebb 20 éves idtartamra. 7.5.1. A telepítés támogatása
  Erd telepítések alatt a mezgazdasági m velés területek erdsítését magvetéssel, dugványozással vagy csemeteültetéssel, beleértve az erdsítés elkészítését, továbbá szükséges esetekben az ezt kiegészít, a létesítéshez tartozó munkákat értjük. Az erdtelepítések támogatását a Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal évente hirdeti meg, általában szi és tavaszi idszakra. A jelenlegi szabályozás szerint támogatást az igényelhet, aki az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrl szóló 141/2003. (IX. 9.) Kormányrendeletben

66

elírt regisztrációs kötelezettségnek eleget tett, illetve legkésbb a támogatási kérelemmel  egyidej leg eleget tesz. A támogatás további feltétele az általános (131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 3-4. §), valamint a részletes szabályoknak való megfelelés (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet 6-12. §).
Az erdtelepítési els kivitelhez nyújtott támogatás alap és kiegészít támogatásból áll (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet). Az alaptámogatás magában foglalja a tervezést (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása), a talaj-elkészítést, a szaporítóanyag beszerzését, az ültetést (ami tartalmazza az ültetgödör vagy magágy készítését, a csemete, suháng földbe való kihelyezését, il  letve a magvetést, a sorkit zést a kit z anyag árával és helyszínre szállításával), a növényvédelmi munkálatok elvégzését, a célállománytípustól (fafajtól) függen a trevágást, egyszálra metszést, 20%-os természetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlást. Az alaptámogatás mértéke a célállománytól és a terület védettségétl függ (11. táblázat). Védett területeken – a korlátozások miatt - nagyobb támogatás adható.
11.
táblázat Az els kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mez gazdasági területeken (132/2004.(IX. 11) FVM rendelet, 1. számú melléklete alapján) Célállomány-típus tölgy és egyéb kemény egyéb lágy akác nemes lombos lombos nyár bükk a) b) c) d) e) Minimális vágási ciklus (év) 70 60 25 25 20 Min. csemete (db/ha) 8000 8000 4500 4500 600  Tízfokos és ez alatti lejtés , 1979 1348 1221 1053 1137 illetve géppel járható erdtelepítés (€/ha)  Tíz fok feletti lejtés , illetve 2569 1769 1600 1348 géppel nem járható erdtelepítés (€/ha) Megnevezés

feny f) 45 8000 1221

1600


A kiegészít támogatás magában foglalja a telepített erdre vonatkozóan a talaj védelmét, a legel   állatok, a vad és a taposási kár elleni védelmet, a káros belvizek elleni, valamint, a t zkár elleni megelz védelmet. A kiegészít támogatás önállóan nem, csak az erdtelepítési els kivitel alaptámogatásával együtt vehet igénybe. A kiegészít támogatás csak abban az esetben vehet igénybe, ha azt erdtelepítési tervdokumentációban megtervezik, és az erdtelepítési tervdokumentációt jóváhagyó határozat tartalmazza e támogatási jogcím megjelölését és mértékét Erdtelepítési els kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagysága egy hektár. Ennél kisebb - de legalább 0,3 ha - terület támogatása csak erdterülettel közvetlenül határos mezgazdasági területen történ erdsítés után vehet igénybe. Támogatás csak akkor vehet igénybe, ha az erdtelepítési els kivitel megvalósítása során az alábbi szakmai feltételek teljesülnek: • a jóváhagyott erdtelepítési tervben szerepl erdsítési technológia betartása, beleértve az els évre tervezett ápolások elvégzését is,    • a terv szerinti mennyiség , méret és minség (a nemesnyár célállománytípus eseté ben legalább "A" minség gyökeres dugvány használata), szakszer en kezelt, igazolt származási bizonyítvánnyal rendelkez erdészeti szaporítóanyag felhasználása, • a tervezett célállománynak megfelel fafajösszetétel,

67

• az erdtelepítési kiegészít   támogatás esetében a jóváhagyott terv és elfogadott kérelem szerint szakszer en elvégzett munka, elkészült létesítmény. A szakmai feltételek teljesítését az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes 
igazgatósága a m szaki átvétel során helyszíni ellen rzéssel bírálja el, és errl erdrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. A mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített nyomtatványokon, az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságára személyesen vagy postai úton kell benyújtani egy példányban a telepítést megelz idszakban. A támogatási kérelem benyújtásának feltétele a 132/2004. FVM rendelet 6. §-ban meghatározott, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdtelepítési tervdokumentáció. Erdtelepítési tervdokumentációt csak felsfokú szakirányú végzettséggel rendelkez személy, vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezet készíthet. Az erdészeti tervdokumentációt a területileg illetékes ÁESZ Igazgatósághoz kell benyújtani. A tervdokumentációt az Igazgatóság külön hatósági eljárás keretében bírálja el, a bírálat eredményérl az ÁESZ határozatot ad ki. A támogatási kérelem részeként további nyomtatványokat kell benyújtani, melyek beszerezhetk az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságain, az MVH megyei kirendeltségein, valamint letölthetek a www.mvh.gov.hu, illetve a www.aesz.hu weboldalról. A benyújtandó nyomtatványok a következk: • mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelem flap, • mezgazdasági területek erdsítése támogatási kérelem betétlap, • egyedi blokktérképek (ezt külön kell igényelni az MVH 44/2006. (V. 31.) számú közleménye szerint). A támogatási kérelmeket az Állami Erdészeti Szolgálat ellenrzi, illetve ha szükséges egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi. A kérelmek jóváhagyásáról, illetve elutasításáról az MVH rangsor alapján dönt. A rangsorolás pontozás alapján történik, amelynek maximális értéke 180 lehet. Szempontjait és azok értékeit a 12. táblázat tartalmazza. Az egyes területek erdsítésének tervezése során mindenképpen érdemes a „pontozási táblázatot” áttanulmányozni, mivel ennek megfelel alkalmazása növeli a támogatás esélyét.



12. táblázat: Pontozási táblázat a „Mez gazdasági területek erd sítése” támogatáshoz Pontozási szempontok 1. A tervezett erd elhelyezkedése I. (max.: 20) 1.1. Belterületen 1.2. Külterületen, a belterülettel határosan 1.3. Külterületen, a belterület határától 1 km-en belül 1.4. Külterületen, a belterület határától 1 km-en kívül 2. A tervezett erd elhelyezkedése II. (max.: 5) 2.1. 30.000 lakosú vagy annál nagyobb lélekszámú város községhatárában 2.2. 30.000 lakosnál kisebb lélekszámú város községhatárában 2.3. Egyéb települések községhatárában 3. A tervezett erd mérete (max.: 20) 3.1. Legalább 30 ha terület
erdtömbhöz csatlakozik 3.2. Mérete a vele összefüggen (egy tömbbe) telepítend erd részeltekkel együtt: • 20,0 ha-nál nagyobb • 10,1-20,0 ha • 3,1-10,0 ha • 0,31-3,0 ha

pontszám 20 15 10 5 5 3 1 5 20 15 10 5

68

Pontozási szempontok 4. A telepíteni kívánt erd rendeltetése (max.: 20) 4.1. Egészségügyi – szociális, turisztikai 4.2. Védelmi 4.3. Oktatási, kutatási 4.4. Gazdasági 5. A tervezett erd jellege 5.1. Kizárólag shonos fafajokból álló állomány 5.2. Legalább 70%-ban shonos fafajokból álló állomány 5.3. Az el bbi kategóriákba nem sorolt állomány 6. Elegyesség 6.1. Elegyes állomány 6.2. Elegyetlen állomány 7. A tervezett erd egyéb területi adottságai I (max.: 20) 7.1. Szennyezés veszélyes kommunális létesítmény (szeméttelep, szennyvíztisztító) 500 m-en belül 7.2. Vízm
, vízkivételi m
300 m-en belül 7.3. Szabadidközpont, üdülhely, gyógyhely, parkerd, gyógyerd 500 m-en belül 7.4. Külszíni bánya (0,5 ha-nál nagyobb) 500 m-en belül 7.5. Szennyez ipari létesítmény 1 km-en belül 7.6. Az el bbi kategóriákba nem sorolt erd  8. A tervezett erd egyéb területi adottságai II (max.: 3) 8.1. 10% alatti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 8.2. 10-20% közötti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 8.3. 20% feletti erd sültséggel rendelkez községhatárban helyezkedik el 9. Kiemelt térségek (max.: 15) 9.1. Budapesti agglomeráció területe (89/1997 (V.28) Korm. rendelet alapján 9.2. Balaton, Fert  vagy a Velencei tó vízgy
jt  területe (240/2000 (XII.23) Korm. rendelet alapján 9.3. Kiemelt üdül körzet területe (2000. CXII. Tv. Alapján) 9.4. Az el bbi kategóriákba nem sorolt terület 10. Vidékfejlesztési vonatkozású tényez k (max.: 20) 10.1. Kedveztlen adottságú terület + Érzékeny természetvédelmi terület 10.2. Kedveztlen adottságú terület 10.3. Átlagos adottságú terület + Érzékeny természetvédelmi terület 10.4. Átlagos adottságú terület 11. Vidékfejlesztési vonatkozású tényez k II. (max.: 15) 11.1. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település területe 11.2. Az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliség
település területe 11.3. Az el bbi kategóriákba nem besorolható terület 12. A kérelmez a rendelet alapján gazdálkodó ? (max.: 20) 12.1. Igen 12.2. Nem 13. Kiegészít támogatás (max.: 22) 13.1. AA0 típusú kiegészít  támogatás esetén 13.2. AB0 típusú kiegészít  támogatás esetén 13.3. BA0, BA1, BA2, BB0 típusú kiegészít  támogatás esetén 13.4. AC0, AC1 típusú kiegészít támogatás esetén 13.5. AD0 típusú kiegészít  támogatás esetén 13.6. Kiegészít  támogatást nem igényelt

pontszám 20 20 15 5 20 10 5 10 5 20 20 15 10 10 5 3 2 1 15 10 10 5 20 15 15 5 15 15 5 20 5 22 21 0 21 21 20

A kifizetések igényléséhez a támogatásra jogosultaknak kérelmet kell benyújtani, amely módját és idpontját a MVH külön közleményben határozza meg. 69

7.5.2. Az ápolás támogatása Az erdtelepítéseken kívül lehetséges támogatást igényelni a telepítések ápolásához, a telepítést követ öt évben (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). Ez magában foglalja a biotikus károsító hatások ellen szükséges védintézkedéseket, az erdtelepítés évenkénti  ápolását (gépi gyomirtás, kapálás, sarlózás, nyesés stb.), károsítók elleni védelmét, t zvédelmi pászta szántását, valamint tisztán tartását. Az els ápolás az els kivitel évében történik. Az ápolási támogatást  a támogatható mezgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha annak egyidej leg tulajdonosa, vagy használata legalább 20 évre szóló haszonbérleti szerzdésen, vagy haszonélvezeti jogon alapul. A szabályozás szerint ápolási támogatás akkor vehet igénybe, ha az erdtelepítési technológia részeként az erdtelepítési tervben kötelezen elvégzend feladatként volt elírva.
Az ápolást akkor fogadják el, ha az állományban a tervezett célállománynak megfelel fafajösszetétel, az erdsítési tervben sze
repl ápolások elvégzése a csemeték fejl désének biztosítását szolgálja, ha a harmadik év
ben az ápolási támogatás (1-3. év) kifizetésekor az els kivitelre tervezett egyedszám legalább 70%-át, védelmi rendeltetés erdk esetében az 50%-át elér életképes csemete van meg egyenletes
eloszlásban. Az ötödik évben az ápolási támogatás (4. és 5. év) kifizetésekor: a befejezhet ségre megállapított legkisebb egyedszámú csemetének meg kell lennie  egyenletes eloszlásban. A fenti szakmai feltételek teljesülését az erdészeti hatóság a m szaki átvétel során helyszíni ellenrzéssel bírálja el, és errl erdrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. Az erdgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak. A támogatás mértékét (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 2. számú melléklete tartalmazza.) (13.táblázat).
13. táblázat Az ápolás normatív támogatásának mértéke (a telepítést követ öt évben) (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 2. számú melléklete alapján) (€/ha/év)

Lejtés

 Tízfokos és ez alatti lejtés , illetve géppel járható  Tíz fok feletti lejtés , illetve géppel nem járható

tölgy és bükk 58

egyéb kemény lombos 253

463

337

Célállomány-típus egyéb akác nemes lágy nyár lombos 168 126 168 221

168

-

feny 211 274

7.5.3. Jövedelempótló támogatás A jelenlegi rendszerben, mindazok, akik ápolási támogatásra jogosultak, jogosultak alap szint erdtelepítési jövedelempótló támogatásra is (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). A jövedelempótló támogatás idszaka a célállománytól függ. Tölgy, bükk és egyéb kemény lombos célállomány esetén 20 év, egyéb lágy lombos fafajú célállomány esetén 15 év, míg a többi fafajú célállomány esetén 10 év. A támogatás mértékét a fenti rendelet 4. számú melléklete tartalmazza (14. táblázat).

70


14. táblázat Az erd telepítési jövedelempótló támogatás mértéke (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, 4. számú melléklet alapján). (€/ha/év) Jövedelempótló támogatás   szántó és egyéb m velési ág gyep (rét, legel) m velési ág Megnevezés átlagos kedveztlen átlagos kedveztlen adottságú terület Gazdálkodók vagy azok társulásai 187,93 281,90 55,50 95,14 Minden egyéb magánjogi személy 46,97 70,45 13,86 23,77 7.5.4. Jogkövetkezmények elmaradt telepítés vagy ápolás esetén Ha a tervezett erdtelepítés, vagy ápolás elmarad a pályázónak, egyes esetekben, bírságot kell fizetni (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet). Ha az erdtelepítés a támogatásra jogosult hibájából hiúsult meg, vagy a támogatást más célra fordították, vagy ha a támogatásra jogosult a megvalósítást követen a támogatás eredeti
célját megváltoztatja, a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak min sül. Ha a támogatásra jogosult az els kivitel egészben vagy részben történ elmaradását a kifizetés igénylés idpontjáig írásban bejelenti az indokolatlan keretlekötésért és a felesleges ellenrzésért a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, azonban írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága további egy éven keresztül megmarad. Ha a támogatásra jogosult az erdsítés els évében az els kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés idpontjáig nem jelenti be, külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és az érintett jogosult mezgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti. Ebben az esetben az érintett jogosult mezgazdasági terület után csak új támogatási kérelem alapján vehet igénybe támogatás. Nem fizethet ki a támogatás, továbbá bírságot köteles fizetni és az érintett jogosult mezgazdasági terület vonatkozásában e rendelet
szerinti
 sítés els évében az erd telepítámogatási jogosultságát elveszti a támogatott, ha az erd
tés nem az engedélyezett erd telepítési kérelemben elfogadott célállománnyal vagy az
engedélyezettl lényegesen eltér technológiával valósul meg. Ebben az esetben az erdtelepítés fennmaradásáról az erdészeti hatóság külön eljárás keretében dönt. Amennyiben az erdsítés harmadik évében az erdsítés eredményessége nem éri el az els kivitelre tervezett egyedszám 70%-át, véderdk esetében az 50%-át, az ápolási támogatás a harmadik
évben nem fizethet ki, és a támogatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni. Amennyiben az erdsítés ötödik évében az ápolás elfogadhatóságának ötödik évi feltételei nem teljesülnek, a kedvezményezett bírságot köteles fizetni, és az ápolási támogatástól végleg elesik. Amennyiben az erdsítés engedélyezett legkésbbi befejezésének évében (tölgy és bükk célállomány esetében 10., minden egyéb célállomány esetében 6. év) az erdsítés nem fejezhet be, és emiatt az erdtelepítést az erdészeti hatóság nem nyilvánítja befejezettnek, úgy a támogatásra jogosult köteles az els kivitelhez és az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a támogatási határozat kiadásának évében érvényben lév feltételekkel, a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni valamint elveszti támogatási jogosultságát, és két  évig támogatásban nem részesülhet. A támogatási jogosultság elvesztése esetén megsz nik a jövedelempótló támogatás igénybevételéhez való jogosultság is.
7.5.5. Az erd telepítéseket meghatározó legfontosabb jogszabályok: • a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezésérl,

71

• a Tanács 2003. szeptember 29-i 1783/2003 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról, • a Bizottság 2004. április 29-i 817/2004 EK rendelete az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, • a mezgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirl és az ezzel összefügg törvénymódosításokról szóló a 2003. évi LXXIII. Törvény, • az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefügg ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrl szóló 141/2003. (IX. 9.) kormányrendelet, • a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, • a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társ-finanszírozott mezgazdasági területek erdsítéshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet; (módosította: a 3/2005. (I. 11.), 40/2005. (IV. 27.) és a 69/2005. (VIII. 5.) FVM rendelet). További információk a www.mvh.gov.hu, www.fvm.hu, www.aesz.hu, www.europa.eu.int weboldalakról tölthetk le.

72

8. A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM-II (A 2003-2008. közötti idszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII.11.) OGY határozat alapján) A környezetpolitika feladata, hogy az érintett társadalmi és gazdasági partnerekkel együttm ködve megfogalmazza és kezdeményezze mindazon intézkedéseket, amelyek e célok eléréséhez rövid, közép és hosszú távon szükségesek, koordinálja és ösztönözze a megvalósítást célzó tevékenységeket, ugyanakkor a környezetállapot alakulásának tükrében vizsgálja azok tervezett és tényleges hatásait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program elkészítése és végrehajtása e folyamat egyik fontos eleme.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes el írásait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti. Az Ország
26.) határozata ennek alapján rendelkezett az 1997-2002. közötti id gy lés 83/1997. (IX.
szakra szóló els Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósítás általános tervét. Végrehajtásának konkrét feladatait kormányhatározatok általjóváhagyott éves intézkedési tervek tartalmazták. Az NKP-I-ben megfogalmazott célkit zések idarányos teljesítésérl a törvényben elírt módon kétévenként értékelések készültek az Országgy lés számára. Az els Nemzeti Környezetvédelmi Program lezárása és a teljes id
szak átfogó elemzése egyaránt megkezddött. A 2003-2008. közötti id szakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának egyik alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkották. Az NKP-II megvalósításának idszakában Magyarország az Európai Unió tagállamává vált, ami az NKP-II számára is új kihívásokat jelentett. A hazai célkit zések elérése mellett ugyanis biztosítani kellett, hogy az EU környezeti elírásait is teljesíteni tudjuk. E törekvésünk magában foglalja egyrészt meglév természeti értékeink megrzését, másrészt egy eredményes és hatékony, demokratikus környezetpolitika kialakítását és ersítését. Az NKP-II másik alappillérét ebbl következen az Európai Unió 2010-ig szóló, a tagországok számára iránymutatásul szolgáló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja képezi. Az Akcióprogram olyan hosszú- és középtávú minségi, illetve mennyiségi célokat tartalmaz, amelyeket tovább kell bontani országos és regionális szintre. Az NKP-II koncepcióját a Kormány az 1117/2001. (X. 19.) határozatában fogadta el és elrendelte a Program kidolgozását. A Program megvalósításának fontos elemei a különleges kezelést igényl területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosítják a specifikus és operatív célokat, forrásokat és felelsöket. Külön fejezet foglalkozik a környezetpolitika ágazati és regionális integrációjának ersítésével, az NKP-II elrehaladásának mérésével, ellenrzésével, valamint a végrehajtás szervezési kérdéseivel. 8.1. A program alapelvei Az NKP-II a
legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épül, amelyek három f csoportba sorolhatók: • Hagyományos alapelvek  (pl. az elvigyázatosság, a megelzés, a helyreállítás, a felelsség, az együttm ködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyez fizet” elve). • A fejlett országok környezeti kormányzati tevékenysége alapján számunkra példaérték nek tekinthet további alapelvek (a megosztott felelsség; az átlátható-

73

ság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetség, világos célok, mérhet teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).
• A fenntartható fejl dés alapelveinek figyelembevételével az NKP-II-nek el kell segítenie a fenntartható fejldés irányába történ átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek kialakítását.

 Az NKP-II végrehajtása során a környezetgazdasági érdekeken kívül a nem számszer síthet etikai megfontolásokat is figyelembe kell venni. Az etikai szempontokat szem eltt tartó környezetvédelem elismeri a megóvandó értékek gazdasági érdekeken felül álló létjogosultságát. 8.2. A program végrehajtásának keretei A környezeti problémák összetettségébl következik, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Programot csak úgy lehet megvalósítani, ha a környezeti szempontok a különböz ágazatok, a gazdálkodó szervezetek, az önkormányzatok, a lakosság és a civil szervezetek  döntéseiben érvényesülnek. Az NKP-II ebbl következen nem ágazati hatáskör , hanem a társadalom és a gazdaság egészét átható program. A megfogalmazott célok nem érhetk el a társadalom támogatása nélkül, a programok pedig csak a társtárcák támogatásával valósíthatók meg. A Program végrehajtása a kormányzat egészének együttm ködését, öszszehangolt cselekvését igényli. Az NKP-II azon környezeti problémákra összpontosít, amelyek • a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkeznek, • több környezeti elemet érint beavatkozást igényelnek, • a társadalom és a gazdaság széles körét érintik, • hatékonyan csak az érintettek széles körének bevonásával számolhatók fel. Ezeken a különleges kezelést igényl területeken az NKP-II konkrét beavatkozásokat (tematikus akcióprogramokat) vázol fel. • Az NKP-II a megoldandó problémák bemutatásával, az elérend célok megfogalmazásával és az ezekhez kialakított tematikus programok révén segíti el a körstratégiaalkotási, nyezetpolitika célkit zéseinek a gazdasági, ágazati és területi
tervezési és programozási tevékenységekbe való beépíthet ségét, valamint az érin tettek legszélesebb kör támogatásának megszerzését. • Az NKP-II olyan célrendszert jelöl ki, amely meghatározza a középtávú környezetpolitika idszakában elérend konkrét környezeti és természeti célállapotokat. A környezeti javak és természeti értékek megrzését és fenntartható használatát (cél) a célrendszer horizontális és vertikális integrációja révén kell biztosítani (eszköz). • Az NKP-II olyan eszköztárat határoz meg a célok és célállapotok eléréséhez, amely figyelembe veszi az adott körülményekhez és új kihívásokhoz történ együttes alkalmazkodás gyors és hatékony lehetségeit a középtávú tervezési periódusban. • Az NKP-II-ben foglaltakat az ország társadalmi, gazdasági tervének meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.

74

8.3. Környezeti problémák és értékek A Nemzeti Környezetvédelmi Program legfbb törekvése továbbra is a fenntartható
fejl
dés megvalósításának környezeti megalapozása, környezeti és természeti értékeink
meg rzése, a környezeti károk megel zése, valamint a környezeti problémák okainak felszámolása a leghatékonyabb eszköztár alkalmazásával. A környezeti problémák és kockázatok (15. táblázat) hatékony felszámolása, illetve megelzése a hat év alatt elérend konkrét környezeti célállapotok megfogalmazását és az azok eléréséhez szükséges intézkedések ütemezett megvalósítását igénylik. 15. táblázat Környezeti problémák


Környezeti hatótényez k/terhelés Légszennyez anyagok kibocsátása Határérték feletti légszennyezettség elfordulása a nagyobb települések belterületein és a forgalmas fútvonalak mentén

A felszíni vizek szennyezanyag terhelése

Környezeti hatás/probléma Károsodik a talaj, a növényzet és az állatvilág Az emberi egészség veszélyeztetése Korróziós károk Egyeslégszennyez anyagok globális és regionális lépték szennyezettséget okoznak Növekszik a légzszervi megbetegedések, a szív és érrendszeri betegségek és az ezekkel összefügg halálozás kockázata Romlik a vízminség Elszaporodnak az algák és más vízinövények (eutrofizáció), csökken a biológiai sokféleség és a vizek öntisztuló képessége A felszíni vizek nem megfelelek különböz célú hasznosításra (vízellátási, öntözési, rekreációs, turisztikai célú hasznosítás) A felszíni vizek és környezetük minségének és ökológiai állapotának kedveztlen változása Csökken a természeti erforrások hasznosíthatósága (felszín alatti víz, földtani közeg)

A határon túlról érkez felszíni vizek folyamatos és haváriaszer szennyezése A felszín alatti vizek és a földtani közeg  szennyezése (települési és ipari eredet szennyvizek megfelel   tisztításának hiánya, a korszer tlen hulladéklerakás, A talaj termképességének csökkenése egyes mezgazdasági tevékenységek, légköri kiülepedés következtében) Termtalaj veszteség A talaj termképességének csökkenése Erózió, defláció Élhelyek leromlása Vízfolyások medrének feltöltdése Porszennyezés A talajlakó él szervezetek számának csökkenése, az életközösségek megváltozása A talajok pufferkapacitásának változása a poSzikesedés, savanyodás tenciálisan toxikus elemek felvehetségének szempontjából A talaj termképességének csökkenése Aszály, szárazodási folyamat, Idszakos ökológiai vízhiány kialakulása, egyes Egyes területeken a talajvízszint süllye- természetes élhely típusok és életközösségek visszaszorulása dése

75


Környezeti hatótényez k/terhelés

Környezeti hatás/probléma A talaj termképességének csökkenése

A biológiai sokféleség megrzésének szem-pontjait fokozottabban kell érvényesíteni az erdgazdálkodás során (faAz erdtársulásokban a biológiai sokféleség - a használatok, erd-felújítások és erdtekedveztlen környezeti hatásokat is figyelembe lepítések). (A teljes öko-szisztémát fi véve - nem növekszik, adott helyeken csökken. gyelembe vev vagyonérdekeltség gazdálkodás helyett eredményérdekelt ség erdgazdálkodás folyik.) A tájértékek károsodása, tájsebek Felhagyott, illetve leromlott területek Invázív növényfajok megjelenése és terjedése (bányák, ipari és mezgazdasági, valaEgészségkárosodást (allergiát) okozó növényfamint egyéb területek) rekultivációjának, jok megjelenése és terjedése a lehetséges szennyezések feltárásának A földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vízés a kármentesítésnek elmaradása készletek potenciális szennyezdése Invázív növényfajok megjelenése és terjedése A rendszeresen nem karbantartott terüEgészségkárosodást (allergiát) okozó növényfaletek növekedése (bel- és külterületen) jok megjelenése és terjedése A természetes vagy természetközeli területek arányának és térszerkezeti kapcsolatának csökkenése A területhasznosítás szerkezete és válA természetes élhelyek feldarabolódása és eltozásai szigeteldése A sokféleség fenntartásához szükséges populációméretek fennmaradási esélyének csökkenése A legeltet állattartás és a rétgazdálkodás felhaA hagyományos gazdálkodási formák gyása miatt a gyepek aránya és fajgazdagsága visszaszorulása csökken Az összegzd kedveztlen hatások köNéhány faj, ill. terület kivételével nem sikerült vetkeztében egyre több honos növényeddig a folyamatot intézkedésekkel, prograés állatfaj, élhely megfelel ökológiai mokkal megállítani vagy visszafordítani állapota és fennmaradása veszélyeztetett A környezeti elemek szennyezése (ha- N az egészségkárosodás kockázata (érzékszertárértéket meghaladó beltéri légszeny- vi, idegrendszeri károsodás, stressz, a daganatos nyezés, ionizáló és nem  ionizáló sugár- megbetegedések és halálozások egyik lehetsézás, veszélyes mérték zajterhelés) ges kiváltó oka) Mikrobiológiai és kémiai szennyez- Az élelmiszeripari alapanyagokba kerülve növeanyagok környezetbe kerülése lik az egészségkárosítás kockázatát A környezeti szempontokat figyelmen Hozzájárul a környezeti problémák súlyosbodákívül hagyó fogyasztói szokások és sához és az egészségkárosodás kockázatának életmód terjedése növekedéséhez A területi és a környezeti tervezés kell A települések területének növekedése hozzájáösszhangjának hiánya, a tájvédelem rul a környezeti, természeti, táji értékek kárososzempontjainak háttérbe szorulása dásához A települések közegészségügyi, higiéniai helyzetének romlása, a települési Romlik a lakosok közérzete, életminsége zöldterületek csökkenése, a város- és utcakép esztétikai értékcsökkenése

76

8.4. Célok, célkit zések Az NKP-II a környezeti problémák felszámolása és az értékek megrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkit zéseket. Ennek során
fogalmazhatók meg a különleges kezelést igényl területekhez kapcsolható elvégzend feladatok. A társadalom környezettudatosságának fejlesztése a hatéves programon belül  átfogó célkit zésnek tekinthet. A 2003-2008. közötti idszakra szóló Program célkit zései alapján meghatározhatók a programidszak végére, vagy a különböz nemzetközi egyezményekben vállalt határidkre elérend konkrét célállapotok. A célállapot eléréséhez  a probléma kialakulásához vezet okokat kell felszámolni, éppen ezért már a célkit zések, célállapotok kijelölésekor meg kell határozni a társadalmi és gazdasági, ágazati okokat és kölcsönkapcsolatokat, azaz a beavatkozások késbbi irányait. Vizsgálni kell továbbá azok megvalósíthatóságát és az ellenrzés lehetségeit. Alapvet követelmény a mérhetség, valamint a méréshez szükséges feltételek (pénzügyi, humán, intézményi) és technikai eszközök megléte. A célállapotok meghatározásának kiindulási feltételei, illetve követelményei között figyelembe kell venni az ország földrajzi helyzetébl adódó legfontosabb környezetpolitikai szempontokat és teendket, a környezet- és természetvédelmet érint hatályos és tervezett jogszabályokat, valamint a nemzetközi egyezményekb
l, az európai integrációs folyamatból és az OECD tagságból adódó kötelezettségeket. A f célok az alábbiak. a) Az ökoszisztémák védelme, azaz a természeti erforrásokkal való gazdálkodásban

a fenntartható fejl dés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett
természeti er források (víz, föld, leveg) következ nemzedékeink számára történ meg rzése, az azokkal való takarékos, értékvéd gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minségi jellemziket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszín ségének megtartása, a természeti folyamatokban rejl információk megrzése. b) A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása: a lakosság
egészségi
állapotának javítása, a megfelel életmin séghez szükséges környezeti állapot meg rzése, javítása, illetve helyreállítása - azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztet hatások csökkentése, megszüntetése.


c) A gazdasági fejl désben a környezeti szempontok érvényesítése. A gazdasági fejl dést úgy kell megvalósítani, hogy a növekv
 jólét csökken környezetterheléssel járjon együtt. Ennek feltétele a gazdasági fejl dés során a társadalom és a környezet harmo
nikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a fenntartható természeti er forrásés terü
lethasználat, a környezet terhelhet
ségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet káro
sodásának megel zése, ill. a lehet legkisebb mértékre való csökkentése. d) A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvéde

lemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmködés
er sítése. Ennek f tényez i
a környezet állapotában végbemen változások, a különböz
intézkedések környezeti hatásainak nyomon követése és értékelése; a környezetet érint hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás
javítása; a környezetállapot-változás és az intézkedések
hatásainak mérése megfelel mutatók segítségével; a kölcsönös globális környezeti függ ség jegyében az irányítás, a koordináció, az együttmködés és a tájékoztatás javítása minden szinten az összes érintett ága
zati és társadalmi szervezet, érdekképviseleti csoport képvisel inek részvételével.

77

8.5. A program tervezésének és végrehajtásának eszközei és intézményrendszere Az NKP-II az ország minden lakóját szolgáló program. A környezetpolitika megvalósítása

a végrehajtásban érdekelt és abban közremköd valamennyi szerepl összehangolt cselekvését igényli. Az NKP-II megvalósulásához elengedhetetlenül fontos az érdekeltek aktív közrem ködése mind a tervezés folyamatában, mind a végrehajtás fázisában. Ez országos, regionális és helyi szinten is konstruktív párbeszédet, a javaslatok érdemi mérlegelését, figyelembevételét és érvényesítését teszi szükségessé. Ehhez meghatározott egyeztetési mechanizmusok kiépítésére és mködtetésére van szükség. A közigazgatás feladata, hogy a kitzött középtávú környezetpolitikát végrehajtsa
a társadalom környezetvédelmi igényeinek és érdekeinek megfelel módon. Ennek érdekében a környezetpolitikát össze kell hangolni a gazdasági és területfejlesztési
elképzelések
kel, a szubszidiaritás elvének megfelel en az önkormányzatok szerepét is er síteni kell az NKP-II
megvalósításában. Az önkormányzatoknak - környezetvédelmi feladataik ellátásán túlmen en - a regionális környezetvédelmi programok kidolgozásába és végrehajtásába is be kell kapcsolódniuk. A környezetvédelmi problémák felszámolásához a gazdasági élet szereplivel partneri viszonyt kell kialakítani. Támogatni szükséges a környezettudatos vállalati magatartás elterjedését,
amely a vállalatok piaci pozícióinak javítását (versenyképesség javítása a takarékos er forrás-használat stb. által) éppúgy szolgálja, mint a környezeti érdekeket. A tudományos élet szereplinek és az általuk képviselt kutatóhelyeknek, oktatási intézményeknek az NKP-II megvalósítása során a stratégiai feladatokban és a környezetvédelmi kutatásokban is kiemelt szerepet kell juttatni. Ezen intézményeknek a tisztább termelés, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése, és a tágabban vett szemléletformálás területén is szerepet kell vállalniuk. A környezetvédelmi kérdésekben érintett nem-kormányzati szervezetek, szakmai szövetségek és érdekképviseleti szervezetek aktív bevonása kiemelt fontosságú a környe
zeti
információkhoz jutás el segítésében, a PR tevékenységben, a társadalmi
kapcsolatok er sítésében, valamint a szaktanácsadásban. Ezen
szervezeteket és szakért iket a kormányzati környezeti tervezésbe, a jogszabályok el készítési és érvényesítési folyamatába is be kell vonni. A környezetvédelem jogokat és kötelezettségeket egyaránt ró a társadalomra. Minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez. Az állampolgárok fogyasztóként ugyanakkor a környezeti problémák kialakulásához. A közösségi
hozzájárulnak
részvétel növekv jelent ségét
a környezetvédelmi feladatokban és a döntések meghozatalában a lokálpatriotizmus er södése is igazolja. A közösségi részvétel helyi, regionális és országos szint környezeti-igazgatási civil fórumait ezért meg kell teremteni az NKP-II végrehajtása keretében. 8.6. A megvalósítás lehetséges eszközei
A megel zés elvét alapul véve a környezet- és természetvédelem leghatékonyabb eszköze a termelési és fogyasztási, szolgáltatási célú környezethasználati rendszerek környezethez alkalmazkodó, környezetbarát átalakítása. A kitzött környezeti célok általában többféle
beavatkozással, intézkedéssel érhet k el. Ezek közül a környezeti, társadalmi-szociális és a gazdasági értelemben bizonyíthatóan leghatékonyabb eszközöket kell kiválasztani. Egyegy cél eléréséhez olyan eszköztárat kell kialakítani, amely a szemléletformálásra, a környezettudatosság növelésére, a tervezésre, a jogi szabályozás harmonizálására és hatékony végrehajtására, az önkéntes környezetvédelmi közremködés jogi, gazdasági és
egyéb mó
don történ ösztönzésére, valamint a megvalósítás nyomon követésére és ellen rzésére is

78

kiterjed. További fontos szempont, hogy az összetett eszközrendszer elemei jól átláthatók, egyszeren alkalmazhatók és összehangoltak legyenek.
A környezeti célok elérését szolgáló fbb eszközcsoportok a következ k. • Környezeti szempontok integrációja

a döntéshozásba és a szakmapolitikákba: f bb feladatok a környezeti integrációra voAz integráció javításával összefügg
natkozó el írások jogszabályi megfogalmazása és végrehajtása, a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) bevezetése és alkalmazása a stratégiai döntések (tervek és programok) esetében, a központi
költségvetés környezeti szempontú felülvizsgálata, a Nemzeti Fenntartható Fejl dés Stratégia megalkotása, valamint a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a terület-felhasználásban. • Közvetlen környezetvédelmi fejlesztések: Célja a környezeti
terhelések, kibocsá
tások megel zése, csökkentése. Fontos, hogy a kiemelt jelent ség és állami fele
l sség területeken (pl. környezetbiztonság, környezet-egészségügy, környezeti tudatosság növelése, természetvédelem egyes területei) a közvetlen környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában az állami tehervállalás meghatározó szerepet kapjon.
• Közvetett környezetvédelmi célú fejlesztések: Ide tartoznak azok az alapvet en gazdasági és infrastruktúra fejlesztési beruházások (termelési technológiák korszersítése, termelési költségek csökkentése, tömegközlekedés, energiahatékonyság
fejlesztése stb.), amelyek megvalósítása egyben

hozzájárul az er források igénybevételének, a környezet terhelésének, a képz d hulladék mennyiségének, veszélyességének és a káros hatásoknak a csökkentéséhez. • Jogi és hatósági eszközök: o Az EU megújuló
szabályozásának nyomon követése és elemzése, a hazai kör
nyezeti érdekek id ben történ beépítése. o Az EU jogharmonizáció folyamatos biztosítása, a szükséges jogszabályok megalkotása. o A programok céljainak eléréséhez szükséges egyéb jogszabályok megalkotása. o A hatályos joganyag
horizontális felülvizsgálata, az EU jogharmonizáció és
a nemzetközi szerz dések végrehajtása során létrejött új joganyag és a meglév joganyag szerves illeszkedésének biztosítása. o A nemzetközi egyezményeknek való megfelelés a joganyagban. o Szerepvállalás a nemzetközi környezetvédelmi jog továbbfejlesztésében. o Kapcsolódás az EU IMPEL-hez a jogszabályok végrehajtásának „legjobb gyakorlata” megvalósítása érdekében. o Jogszabály-monitoring, a végrehajtás helyzetének eredményjelzése.
o A megfelel szankciórendszerek (beleértve a bírságrendszereket is) kialakítása.
o A „megnevezni, megdicsérni, elmarasztalni” min sítés bevezetése. o A hatóság munkahelyi és regionális feltételeinek javítása,
a joggyakorlat egységességének biztosítása,
a hatósági munkában résztvev k rendszeres továbbképzése, a kapacitások b vítése. • Közgazdasági eszközök: Ki kell alakítani a környezettá

és természetvédelmet
mogató, a környezetterhelés számottev csökkentését el segít gazdasági szabályozás (árszabályozás, adótörvények, támogatási rendszerek, egyéb eszközök) komp
lex rendszerét. A közgazdasági eszközök
alapvet funkciója,

hogy a használóval érzékeltessék a környezet igénybevételéb l, terheléséb l ered társadalmi költsége
ket, és érvényesüljön a „szennyez fizet” elv. A közfeladatokra összegyjtött forrásokból (adókból)
ugyanakkor csak olyan tevékenységeket célszer támogatni, amelyeknek kedvez ek a környezeti és a társadalmi hatásai. Ennek egyik fontos lépése
ként többek között el kell készíteni a környezetszennyez tevékenységek állami tá-

79

•

•

•

•

•

mogatásának mértékét tartalmazó felmérést, amelyet a szennyezés csökkentésének érdekében társadalmi vitára kell bocsátani. A közgazdasági eszközökön belül fontos szerepet töltenek be az állami támogatási rendszerek. A környezetvédelem támogatási rendszerének korszersítése során általános feladat: o Az adott programhoz, adott célhoz tartozó támogatási rendszerek összehangolása, egységes elvek, kiszámítható szabályok szerinti m
ködtetése; o A fejlesztések és beavatkozások magas színvonalú el készítése; o A hatékony és gazdaságos fejlesztések támogatási garanciáinak megteremtése és érvényesítése;
o Az NKP-II-ben szerepl új, illetve eddig nem támogatott célok elérésére szolgáló programok, intézkedések támogatási rendszerének kialakítása; o A KAC támogatási
politikájának reformja; o A visszatérítend , kedvezményes kamatozású támogatások arányának növelése; o A kedvezményes hitelek szerepének növelése, a bankok bevonása a finanszírozásba. Innováció és kutatás-fejlesztés: A környezetpolitika megvalósításának kiemelten fontos eszköze a tudásbázis fejlesztése, a korszer fejlesztése és elter
 technológiák
jesztése. A környezeti K+F tevékenységek jöv beni b vítésére és koordinációjának
el segítésére stratégia készül. Az önkormányzatok és intézményeik környezetvédelmi teljesítményének javí
en a követketása: Az önkormányzatok törvényben szabályozott feladatain túlmen


z f bb témaköröket kell el térbe helyezni: o Az önkormányzatok környezetvédelmi információgazdálkodásának segítése a környezetvédelem regionális intézményrendszerén keresztül. o Önkormányzatok társadalmi kapcsolatainak fejlesztésére irányuló programok támogatása. o Önkormányzatok és intézményeik környezeti auditjainak és intézkedéseinek támogatása.
o Helyi fenntartható fejl dési programok kidolgozásának támogatása. o A környezetvédelmi finanszírozás feltételeinek átfogó vizsgálata és a források biztosítása. Termékek, szolgáltatások és vállalatok környezeti minsítése: A környezeti teljesítményre vonatkozó információk hiánya nem csak a környezettudatos fogyasztók számára jelent problémát, de a gazdasági szabályozók bevezetésének környezeti megalapozottságát is gyengíti. Ezt az információhiányt hivatott pótolni a környezeti
szempontú termékmin sítés, a felhasználók, vásárlók tájékoztatását szolgáló eszközök (pl. környezetbarát termék védjegy, ökocímke) alkalmazása, a termék környezeti paramétereit (energiafelhasználás,
zajkibocsátás, újrahasznosítható,
használható anyaghányad stb.) is feltüntet vásárlói ismertet . Egyre nagyobb hangsúlyt kap a termékek életciklus elemzése és ennek közzététele.
Környezeti információk: Az NKP-II id szakában kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti terhelések alakulásának vizsgálatán túl a környezetállapot-változás komplex mutatóinak a kifejlesztésére és nyomon követésére. A
környezeti és a kapcsolódó gazdasági és társadalmi folyamatok mennyiségi és min ségi elemzésére alkalmas mutatórendszer igény szerinti megújítása és kialakítása - a
program megva
lósulásának nyomon követése mellett - a döntéshozók és az érdekl d k tájékoztatását szolgálja. Társadalmi részvétel és a környezeti információkhoz jutás: A környezeti dönté
sek el készítésében és a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, az aarhusi egyezmény kötelezettségei, a hazai jogszabályok támogatják,

80


de a társadalmi partnerek is egyre növekv mértékben igénylik. A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló intézkedések: − A környezeti információkhoz jutás javítása.


o A civil szervezetek és a lakosság bevonása az ket érint döntések el készítésébe. o Praktikus eszköztárak összeállítása (a háztartások környezeti teljesítményének viszonyításához és ajánlások javító intézkedésekre). o Civil szervezetek bevonása környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, közremködésük pénzügyi támogatása. o A részvételre képesítés eszközrendszerének kialakítása (tájékoztatás, képzés). • Környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás: Ezen a területen az
oktatási intézmények mellett a kulturális (pl. a memléki, mvészeti, közmvel dési és közgyjteményi) intézmények és szervezetek, a családok és társadalmi csoportok
szerepe fontos. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejl dés eszméjét, a társadalom-gazdaság-környezet összefüggésrendszerét és gyakorlatát
bemutató közlemények, reklámok, msorok el állítását és terjesztését. 8.7. A megvalósítás és ellenrzés intézményrendszere


A programozás, azaz a végrehajtás szervezésének alapvet feladata a középtávú elképzelések gyakorlati megvalósításának menedzselése, a középtávú elképzelések (célok és programok) éves feladatainak meghatározása, azaz az ütemezés. Meg kell határozni az
adott évre vonatkozó konkrét beavatkozásokat, az azok finanszírozásáért felel s intézményt, valamint a finanszírozás forrását. A természetvédelmi, környezetvédelmi és környezet-orientált feladatok többségének megvalósítása olyan feladat, amikor a célállapotok elérése több ágazat és érintett együttmködése révén valósítható meg. A közös középtávú környezetvédelmi célokat szolgáló feladatokat a kilenc tematikus akcióprogram rögzíti. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramjának összehangolására magas szint Tárcaközi Bizottságot kell felállítani, amelynek tagjai a szakminisztériumok vezet tisztségviseli, valamint a
regionális fejlesztési tanácsok delegáltjai. A Tárcaközi Bizottságnak kell döntenie évr l-évre a szakmai és a pénzügyi prioritásokról, valamint az eszközrendszer (jogi, közgazdasági, intézményi) összehangolt fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Az akcióprogramok kidolgozására létre kell hozni a benne foglalt feladatok megvalósításáért felels és megvalósításában érdekelt szervezetek
képviselibl egyegy albizottságot, amelyek elvégzik az éves programozást és a felel sök és források megjelölésével javaslatot tesznek az adott év megvalósítandó feladataira. A Program eredményes
végrehajtása nem nélkülözheti az érdekeltek minél szélesebb kör bevonását sem. Az el bbiek miatt az albizottságok tagjai a tematikus akcióprogramok végrehajtásában érintett tárcák képviseli, a tudományos élet szerepli, önkormányzati delegáltak, gazdálkodói szövetségek tagjai, továbbá a civil szervezetek képviseli lehetnének. Az éves végrehajtási tervek megvalósításába, ill. annak koordinálásába a minisztériumok dekoncentrált szerveit, valamint a regionális fejlesztési tanácsokat célszer
 bevonni. Az albizottságok ajánlásai alapján a Tárcaközi Bizottság javaslatot készít el a finanszírozás leghatékonyabb megosztására és gondoskodik az NKP-II feladatainak a költségvetés


ben és az NKP-II éves el rehaladási és végrehajtási tervében történ szerepeltetésér l. A Tárcaközi Bizottság évente tájékoztatást ad az
Országos Környezetvédelmi Tanács részére
az NKP-II el rehaladásáról, végrehajtási tervér
l.
A fenti szervezeti forma, ill.
mködés el nye, hogy anélkül segíti el a több szerv, intézmény együttmködését igényl feladatok horizontális tervezését és finanszírozását, hogy

81

lényeges intézményi fejlesztéseket kellene alkalmazni. Összhangot teremt az egyes intézmények által megvalósítandó feladatok között, megjelölve a finanszírozási terheket is. A vilá
gosan kit
zött, számszersített célok és feladatok a törvényi el írásoknak (1995.
évi LIII. tv.) megfelel módon az éves központi költségvetésben egyértelmen megjeleníthet k.

82

9. A VIZEK MEZ GAZDASÁGI EREDET NITRÁTSZENNYEZÉSSEL SZEMBENI VÉDELMÉR L SZÓLÓ 91/676/EGK IRÁNYELV MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK AKCIÓPROGRAMJA 9.1. Jogszabályi háttér

A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 91/676/EGK
irányelv 1991. december 21-én jelent meg, mely irányelv értelmében a feladat a mez gazdasági forrásokból származó nitrát által okozott szennyezés csökkentése,
illetve a további ilyen jelleg szennyezés megel zése.
A magyar jogrendben jelen kérdéskör
szempontjából a legjelent sebb jogszabály a nitrát irányelvnek a magyar jogrendbe történ beillesztésének, az irányelv harmonizálásának
eredményeképpen hatályba léptetett, a vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel
szembeni védelmér
l szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A rendelet a nitrát irányelvvel összeegyeztethet szabályozást tartalmaz. A 49/2001. Korm. rendelet célja a vizek védelme a mezgazdasági eredet nitrát szennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglév nitrát szennyezettségének csökkentése. Ennek érdekében a jogszabály: • • • •

meghatározza a nitrát érzékeny területek fogalmát, kijelöli a nitrát érzékeny területeket, megadja a felülvizsgálat szempontjait és megfogalmazza a vizek védelmét szolgáló intézkedéseket (akcióprogramot).

Magyarországon a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területeket jelöltek ki, melynek szempontjait a rendelet megadja. A nitrátszennyezés csökkentése, illetve megelzése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedéssorozatot, akcióprogramot kell megvalósítani. Az akcióprogram négyéves szakaszokra tagolódik, az els négyéves szakasz 2002. január 1-én indult. A második akcióprogram 2006-ban, a harmadik akcióprogram 2010-tl indul. A rendelet elírja azokat a határidket, amikorra a már

teleüzemel , vagy engedéllyel rendelkez
50 számosállat fölötti, illetve
az alatti állattartó
peknek teljesíteni kell a megadott el írásokat. A Korm. rendelet el írja az ellen rzés és a tájékoztatás szempontjait, valamint rendelkezik az EU tájékoztatásáról. A rendelet 1. számú melléklete
részletezi a jó mezgazdasági gyakorlat szabályait a vizek nitrátszennyezésének megel zése, csökkentése érdekében, a 2. számú melléklet pedig bemutatja azon települések listáját, melyek
nitrátérzékeny területeken fekszenek (18.
ábra). A rendelet 3. melléklete tartalmazza az el írt a mez gazdasági tevékenységet folytatók kötelez adatszolgáltatásához szükséges adatlapot. A 49/2001.

Korm. rendeletben meghatározott nitrát érzékeny területek kijelölésénél a következ f bb jogszabályokat vették figyelembe:


• A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokat szabályozó 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi
kategóriákra támaszkodva történt a települések közigazgatási határának megfelel en a felszín alatti vizek esetében a nitrátérzékeny területek kijelölése. A 33/2000. Korm.
rendelethez szorosan kapcsolódik a
felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelméhez szükséges határértékekr l szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet. 83


• A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy  jt
területük kijelölésér l szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a felszíni vizek közül nitrátérzékenynek kell tekinteni a rendelet által kijelölt területeket
(nagy
tavaink vízgyjt területe), továbbá az ivóvízellátást szolgáló tározók vízgyjt területét.
• A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekr l szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a felszíni vizek közül nitrátérzékenynek kell tekinteni a rendelet szerinti bányatavak 300 m-es körzetét.

18. ábra A 49/2001. Korm. rendeletben felsorolt nitrátérzékeny települések A CORINE Land Cover 1994. adatai, valamint az OTAB adatbázis alapján Magyaror
szágon a nitrátérzékeny területek összes nagysága 4 337 481 ha. A nitrátérzékeny mez
gazdasági területek nagysága 2 788 776 ha, ebb l trágyázható terület 2 750 341 ha. 9.2. Intézményi háttér 9.2.1. Környezetvédelmi intézmények A 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján készített 49/2001. (IV. 3.) Korm.
rendeletben meg
fogalmazott akcióprogram teljesítéséhez a környezetvédelem különböz területein mköd szakágazatok összehangolt munkája szükséges. Az országosan
egységes, összehangolt intézkedést megvalósító akcióprogram környezetvédelmet érint feladatainak irányítását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium látja el. Feladatai közé a 2070/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet szerint az alábbiak tartoznak: • A környezetvédelmi támogatási rendszer keretében gondoskodni kell a négyéves szakaszokból álló akcióprogram végrehajtásának ösztönzésérl. A megpályáz-

84


ható támogatási célok között szerepeltetni kell a nitrátérzékeny területeken lev állattartó telepek korszersítését, különös tekintettel a trágya tárolására, illetve elhelyezésére. Az ehhez szükséges költségvetési elirányzatok tervezésérl gondoskodni kell. • Továbbá, gondoskodni kell a gazdák képzésérl és tájékoztatásáról a helyes me
z gazdasági gyakorlat megismertetése céljából.
• Az akcióprogram ellen rzésére a hatósági intézményrendszert fel kell készíteni, és végre kell hajtani a hatósági feladatok ellátásához szükséges intézményfejlesztést. • Programot kell kidolgozni a felszíni és felszín alatti vizek nitrátkoncentrációjának, valamint a felszíni vizek eutrofizációjának megfigyelésére. A monitoring keretében a vizek állapotát egy éven keresztül kell megfigyelni, majd értékelni. A Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Ffelügyelség gyakorolja a külön jogszabályokban meghatározott els fokú környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatósági jogköröket, valamint a külön jogszabályokban meghatározott
els fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági jogkört. Szolgáltatja a kormányzati munka ellátásához szükséges, a tevékenysége
során keletkezett adatokat; a joger s kötelezettségek teljesülését; együttm ködik - szervezeti és mködési szabályzatában foglaltak szerint - a Minisztérium szervezeti egységeivel; vezeti a külön jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartást.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ségek a miniszter irányítása alatt m köd államigazgatási, központi költségvetési szervek. Államigazgatási eljá

rásban felettes szervük a F felügyel ség. Illetékességi területüket a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet állapítja meg.
A környezetvédelmi felügyel ségek alaptevékenységük körében gyakorolják – a 49/2001.
(IV. 3.) Korm. rendeletben szabályozott akcióprogramhoz kapcsolódóan a következ ket:
• az els fokú környezetvédelmi hatósági jogköröket, • közremködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok végzésében,

• hozzáférhet vé teszik a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelel tájékoztatást adnak azokról, • ellátják a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi monitoring hálózat, valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer
m
ködtetéséhez szükséges területi feladatokat, továbbá együttmködnek más ellen rz és információs rendszerekkel,
• nyilvántartást vezetnek
a környezetvédelmi engedélyekr l, a környezetvédelmi mködési engedélyekr l és egyéb hatósági határozatáról, szakhatósági állásfoglalásáról. 9.2.2. Mezgazdasági intézmények A nitrát irányelvvel kapcsolatos feladatokat, azok irányítását, a jelentés készítését társminisztériumként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen a Földm velési és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet által meghatározott feladatokban az FVM intézményei közül a megyei Földm velésügyi Hivatalok (FMH) kapnak meghatározó szerepet, valamint a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NKTSZ) és a
megyei szervezetei. A FM Hivatalok feladatait a 1991. évi VII. törvény a megyei (f városi)

85


földmvelésügyi hivatal létesítésér l és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló jogszabály rendezi.

Az ebben meghatározott f bb feladatok a következ k: • • • • • • • •

agrárigazgatás keretébe tartozó támogatási rendszerek mködtetése, információs tevékenység, falugazdász hálózat mködtetése,
folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekr l, tá

mogatási lehet ségekr l,

folyamatosan figyelemmel kíséri a mez gazdasági termel k által igénybe vett agrártámogatásokat, részt vesz a térségfejlesztési, vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatok ellátásában, agrárszakoktatási feladatok, családi gazdaságok nyilvántartásával és támogatásával kapcsolatos ügyek.

A megyei Földmvelésügyi Hivatalok fontos szervezete a gazdákkal közvetlen kapcsolatot tartó falugazdák.

A falugazdász hálózat az Európai Unióban is m
köd gazdálkodókat segít intézmény,
melynek f bb feladatai közé tartoznak a következ k: • gazdanapokat, tanfolyamokat szerveznek, • napi kapcsolattartás a gazdákkal, • segítik a gazdálkodókat az agrártámogatások igénylésében, pályázatok elkészítésében, jogszabályok értelmezésében, családi gazdaságok kialakításában, piaci viszonyokkal kapcsolatos információkkal, továbbképzés és szaktanácsadás szervezésében, részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában. A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) a nitrát szennyezéssel
szembeni védekezésben f szerepet játszó intézmény. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat létrehozásáról a 21/2001. (III. 9.) FVM rendelet rendelkezik. A NTKSZ részben önálló
gazdálkodású, országos illetékesség középirányító szerv. Koordinálja, felügyeli, ellen rzi a megyei szolgálatok tevékenységét, amelyek részben önállóan látják el feladatukat. Munkájukat az FVM által elfogadott éves munkaterv, az FVM rendeletei és irányelvei, a tényleges növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi
helyzet, valamint az import
vagy export forgalomra szánt mez gazdasági termékek min sítése alapján végzik. A tevé
kenység különböz szakterületeken folyik: növényvédelem, növényegészségügy,

talajvédelem, agrár-környezetgazdálkodás, növényvéd szer és termésnövel anyagengedélyezés, mszaki fejlesztés, térinformatika.
Az NTKSZ tevékenységével egyformán szolgálja a társhatóságokat, a termel ket és a


mez gazdaság
egyéb szerepl it. A hálózat f ként hatósági feladatokat lát el. A megyei szolgálatok els fokú, az NTKSZ másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak. 9.3. Az akcióprogram bemutatása Magyarország egy egységes akcióprogramot alkotott, melyet az összes nitrátérzékeny terü
leten egységesen kell betartani. Az els akcióprogram 2002. január 1-én indult és 2005. december 31-én ért véget.

86

9.3.1. A jó mezgazdasági gyakorlatra vonatkozó elírások 9.3.1.1 Mennyiségi korlátozás
Magyarországon az els akcióprogram kezdete óta (2002. január 1.) nitrátérzékeny területen az évente szervestrágyával kijutó nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során közvetlenül, valamint a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is. Ezt a mennyiségi korlátozást a nitrátérzékeny területeken egységesen kell alkalmazni. Magyarországon nincsenek érvényben különleges rendelkezések a mennyiségi korlátozás alkalmazásával kapcsolatban. Az
országban keletkez szervestrágya mennyisége messze alatta marad annak az értéknek,
ami indokolná a magasabb dózis kijuttatását.


Probléma adódhat a hígtrágyák term földön
történ felhasználása, valamint intenzív sz l -és gyümölcsültetvények telepítését megel

z trágyázás során. A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap mez gazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, amit a részletes talajtani vizsgálatokra alapozott talajtani
szakvélemény ismeretében adhat csak meg a hatóság. Az állókultúrák
telepítését megel z en szintén készül tápanyagfeltöltési talajtani szakvélemény. A szakvé

lemények készítése során be kell
tartani a jó mez gazdasági gyakorlat el írásait, így a gazdálkodók már annak megfelel en kapják meg az engedélyt a tevékenységükhöz.
9.3.1.2 Trágyázási tilalmi id szakok
Az istállótrágya kijuttatásának jellemz ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrá
gya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Istállótrágyát, egyéb szerves tárgyát els sorban a szervestrágya-igényes növények
alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül els sorban a cukorrépa, a kukorica, az
egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide. A kijuttatott istállótrágyát lehet leg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül
a talaj fels szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. A trágyázási tilalmi id szakok meghatározása alkalmazkodott a hazai éghajlati viszonyokhoz, így tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között, amikor nagy valószínséggel fagyott, vagy hóval borított, vagy vízzel telített a talaj, ugyanakkor a növények is nyugalmi periódusban vannak, tehát nincs tápanyagfelvétel. A gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammóniumés nitrát-tartalmú mtrágya kijuttatását a növények tápanyagigényéhez kell igazítani, tehát betakarítás után nem juttathatók
ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelel talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott
évben a területre, a fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti id szaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).


9.3.1.3 Trágyakijuttatás er sen lejt s mez gazdasági területen Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása olyan lejts területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20%-nál meredekebb lejtés területeken trágyát csak a növénnyel
fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni. Ez a szabály a lejt s területek erózió elleni védelmét is szolgálja, mivel így
elkerülhet , hogy a felszínen mozgó trágyalével a talajrészecskék elmozduljanak. A víz
erózió hazánkban jelent s területeket érint, a szántók mintegy 40%-a veszélyeztetett valamilyen mértékben. Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb és minél hosszabb növényborítottság biztosítására. 9.3.1.4 Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon Tilos a trágyakijuttatása fagyott, hóval borított és vízzel telített talajra. 87

9.3.1.5 A trágyázás szabályai a vizek környezetében A felszíni vizek védelme érdekében a trágyázás során be kell tartani bizonyos védtávolságot, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vi
zekbe. Ennek
érdekében az alábbi véd távolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni vízt l, forrástól, emberi fogyasztásra,

illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 mes sávban, amennyiben jogszabály ett l eltér en nem rendelkezik. Vízjárta
területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya ne mosódhasson be a vizekbe a széls séges vízjárási viszonyok kialakulásakor. E szabály alkalmazására különösen nagy figyelmet kell fordítani a belvíz veszélyeztetett területeken. 9.3.1.6 Állattartó telepek trágyatároló mtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok


A jó mez gazdasági gyakorlat szabályi közül a trágyatárolásra vonatkozó el írások els sorban az állattartókat érintik, nekik kell különös gondot fordítani betartásukra. Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A
tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegend méretnek kell lennie, hogy biztosí
tott legyen a tilalmi id szakokban biztonságos tárolásuk.
Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyjtésére szolgáló gyjt csatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A
csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon
használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhet . A tárolókapacitásnak elegend nek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra. Trágyatároló mtárgyak méretezésekor a fentiekben meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe igényt is,
kell venni azt a többlettárolási
ami a kihelyezésre használt területen fennálló, el re
nem látható, széls séges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekb l adódó elöntés) adódhat.
A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek min
ségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban (33/2000. Korm.
rendelet)
foglalt el írásoknak is. Mélyalmos trágya - amennyiben nem
ütközik más el írással - el
zetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben, ha az el írások ezt nem teszik lehet vé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyjtését úgy kell megoldani,
hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.
Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mez gazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap id tartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol: a) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van, b) felszíni víz nincs 100 m-en belül. A silótakarmányok
tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkez silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.
9.3.1.7 Mez gazdasági területek trágyázásának szabályai

A mtrágya felhasználását a term földr l szóló törvény alapján talajvizsgálatokra alapozottan kell végezni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni. A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos mtrágyaadag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát, a nö
vény tápanyagigényét, az el vetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nit
rogénigény csökkent hatását. Nitrogén mtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képes azt hasznosítani.

88

A trágyákat úgy kell kijuttatni, hogy azok a növény számára a legjobban hasznosíthatóak legyenek, ezzel együtt a környezetvédelmi feltételeknek is megfeleljen a tevékenység.

A trágyakijuttatás során alapvet követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehet legkisebb legyen. Szakszer a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, a környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen termésszintjéhez tar

megválasztott
tozó tápanyagigénynek megfelel adagban, megfelel id ben és módon, a trágya tápanyagtartalmának ismeretében történik. A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai
ra gyakorolt kedvez hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell. 9.3.1.8 Földhasználat Nagyon fontos az optimális vetésforgó betartása. Az agrotechnikai védelem érdekében
biztosítani kell a talaj megfelel szerkezetességét a helyes talajmveléssel, esetleg mélylazítással. 9.3.1.9 Minimális növénytakaró fenntartása
Az szi növények vetését olyan korán kell elvégezni, hogy tél elejére kialakuljon legalább 25%-os növényfedettség. Betakarítás után a veszélyeztetett területeken ajánlatos a növénymaradványok meghagyása. 9.3.1.10 Öntözés


gazdasági gyakorlat szabáA felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges a jó mez
lyainak megalkotása során bizonyos mértékben el írásokat meghatározni az öntözés vonatkozásában is. Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre

alapozott mszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhet . Az éves öntöz víz-szükségletet,
az egyszerre kiadható öntöz víz mennyiségét, az
öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözend növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni. A
víz mozgását a talajban a talaj pórusrendszere, a gravitáció, kapilláris és adszorbciós er k együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözés során. A talaj maximális vízkapacitásánál
több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízátereszt képesség talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízát
ereszt képesség, gyenge víztartó képesség talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét. Törekedni
kell a növény
igényét is kielégít kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre. Az öntözést legkés bb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 50%-ára csökken.
Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban
képz dött repedések mentén a tápanyagok - els sorban
a nitrogén - lemosódnak. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és min ségét - amennyiben 7 méteren belül

elérhet - 5 évente ellen riztetni kell. 9.3.2. Nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok
9.3.2.1 A mez gazdasági hatóság szerepe A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint a mezgazdasági tevékenységet folytatónak
az adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A mez gazdasági tevékenységet folytató a Korm.
rendelet 3. számú melléklete
szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követ év február 28-áig a mez gazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.

89

Az adatlapon többek között az alábbi adatokat kell bejelenteni: • tartott állatfajok, az állattartás típusa, állatlétszám, • az év folyamán keletkezett és a december 31-én tárolt hígtrágya, istállótrágya, valamint N mtrágya mennyisége, • a trágyakijuttatás adatai (a tábla azonosítója, kijuttatott hatóanyag mennyisége [kg/ha] stb.). A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, amelyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. 9.3.2.2 A környezetvédelmi hatóság szerepe


A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet adatszolgáltatásra kötelezi a felszín alatti vizekbe közvetlenül, illetve közvetetten kibocsátókat.
A felszíni vizek min sége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet (Kr.) 20. §-a, összhangban a 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet 19. §-val adatszolgáltatásra kötelezi a felszíni vizekbe közvetlenül,
vagy közvetve szennyvizet kibocsátókat. A környezetvédelmi felügyel ség a kibocsátó által szolgáltatott adatok alapján,
a kibocsátók körében helyszíni szemlét tart a kibocsátás helyén, melynek során ellen rzi a te
vékenységet, valamint a szolgáltatott adatok min ségét.
Kockázatos anyag elhelyezése, felszíni, vagy felszín alatti vízbe
történ közvetett,

vagy közvetlen kibocsátása a felügyel ség által kiadott engedély, illet leg a felügyel ség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 9.3.3. A hatósági ellenrzés 9.3.3.1 A talajvédelmi hatóság szerepe


A 49/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet szerint a term
földön folytatott
tevékenységek vonatkozásában az illetékes talajvédelmi hatóság ellen rzi az alábbi el írások betartását:
• a hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek a vizekbe történ bevezetésének tilalma,
• a trágyatároló felszíni vízt l, más jogszabály által nem szabályozott ivóvíz

nyer helyt l számított legalább 100 méteren belüli létesítésének tilalma,
• hígtrágya tárolók vízjárta területeken történ létesítésének tilalma,
• a jó mez gazdasági gyakorlat szabályainak betartása.
A mez gazdasági tevékenységet folytatók a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú
melléklete
szerinti adatlapon kötelesek adatot szolgáltatni a tárgyévet követ év február 28áig a mez gazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A talajvédelmi hatóság a beérkezett adatokat feldolgozza és azokról évenként összesítést készít, me
lyet megküld az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
A talajvédelmi hatósághoz beérkez adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefügg feladatok ellátásáról a földmvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszter bevonásával gondoskodik. 9.3.3.2 A monitoring feladatok A jelentésben a felszíni vizek értékeléséhez felhasznált monitoring-hálózat összesen 310 mintavételi helyet tartalmaz. A
felszíni vizek jelenlegi nitrát monitoringjának hiányossága, hogy nincs rendszeres vízmin ség-vizsgálat a bányatavak esetében, amelyeknek 300 méteres parti sávja szintén nitrátérzékeny területnek számít. Hiányos továbbá a kisvízfolyások megfigyelése, ezeknek a vízfolyásoknak nagyobb számú bevonása szükséges a monitoring hálózatba. A 2004-

90


2005. évben során a fenti típusú he
egy év id tartam alatt folytatandó nitrát monitoring
lyekkel b vül a jelenlegi monitoring rendszer. A megfigyel hálózat további módosítását a VKI szerinti monitoring rendszer kidolgozása során tervezzük 2004-2005-ben. Felszín alatti vizeink országos nitrát állapot-értékeléséhez kijelölt monitoring rend
szer összesen 1846 pontból áll. A kialakított rendszer a meglév monitoring hálózatok pontjait – amennyire csak lehetséges – felhasználta. 9.3.4. Az új nitrát rendelet

Az els akcióprogram lezárulta és kiértékelése után
elegend információ állt rendelkezésre, hogy a 49/2001. Korm. rendeletben rögzített el írások részben módosításra kerüljenek. A bekövetkezett módosítások egy része (pl. a nitrátérzékeny területek új lehatárolása) a 91/676/EGK irányelvben rögzített rendszeres felülvizsgálat keretében váltak szükségessé, más részük azonban a végrehajtás során tapasztalt ellentmondások kiküszöbölése miatt vált szükségessé. Az új szabályozás a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet formájában, 2006. február 15-én lépett hatályba. Az új rendelet tartalmaz új intézkedéseket, módosít korábbiakat, illetve felhatalmazást ad részletesebb szabályokat tartalmazó jogszabályok kidolgozására. A nitrátérzékeny területek (19. ábra) kijelölésének 2006. elején felülvizsgált szempontjai az alábbiak szerint tagozódnak: • víz nitrát-tartalmára vonatkozó határérték: 50 mg/l (felszíni és felszín alatti víz) kivéve felszíni víz esetén ivóvíz célú használat: 25 mg/l,
• felszíni víz szempontból: Balaton, Velencei tó, Fert tó, ívóvíz ellátási célt szolgáló
víztározók vízgyjt területe, • felszín alatti víz: o karszt,
o vízbázis véd terület, o porózus vízadó üledék a felszín közelében, o bányatavak 300m–es parti sávja, o települések belterülete ha a rendezési terv alapján belterületen állattartás folytatható.

91

19. ábra A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben felsorolt nitrátérzékeny települések A korábbi térképpel összehasonlítva egyértelm, hogy a nitrátérzékeny területek nagysága növekedett. Az új rendelet utal arra, hogy 2006. második felében az eddigi településsoros
lehatárolás helyett az ún. blokkszint lehatárolás kerül eltérbe, melynek alapja a Mez Parcella Azonosító Rendszer egysége a fizikai blokk lesz. Ennek
gazdasági
köszönhet en jelent s mértékben csökkeni fog a nitrátérzékeny területek nagysága. A korábbi elnevezéseket módosítva az akcióprogram helyett cselekvési program, jó mezgazdasági gyakorlat helyett pedig helyes mezgazdasági gyakorlat elnevezés sze
repel az új szabályozásban A új rendelet azonban a korábbiaktól eltér en nem tartalmazza
a cselekvési program, illetve a helyes mez gazdasági gyakorlat részletes szabályait, ezek

egy kés bbiekben megalkotandó szabályozás tárgyát képezik. Az átmeneti id szakra a ko
rábbi szabályozásban rögzített jó mez gazdasági gyakorlat szabályozása az irányadó. Az új szabályozás
bevezeti a szankcionálás lehetségét: adatszolgáltatás elmulasztása, vagy nem megfelel teljesítése esetén 10

000-100 000 Ft közötti adatszolgáltatási bírság; a helyes mez gazdasági gyakorlat (kés bbiekben megalkotandó) szabályainak áthágása esetén 50 000-500 000 Ft közötti nitrátszennyezési bírság kiszabására ad felhatalmazást. Az új rendelet módosította a korábbi szabályozás határidit is.
A trágyatárolás követelményeinek való megfelelés végs határideje nitrátérzékeny területeken: • egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: 2007. október 31.,
• víztározó-, karszt-, és vízbázis-területeken lév hígtrágya tárolók: 2009. október 31.,
• egyéb nitrátérzékeny területen lév hígtrágya tárolók, továbbá víztározó-, karszt-,
és vízbázis-területeken lév istállótrágya tárolók: 2013. január 1.,

92


• egyéb nitrátérzékeny területen lév istállótrágya tárolók: 2014. január 1..
Az új határid k nem nitrátérzékeny területeken: • egységes környezethasználati engedélyköteles telepek: 2007. október 31., • hígtrágya tárolók: 2014. január 1., • istállótrágya tárolók: 2015. december 22..

93

10. INTÉZMÉNYRENDSZER A vidékfejlesztés intézményrendszere széttagolt és számtalan változáson ment át az elmúlt
években. Terjedelmi korlátok miatt e fejezetben – a vidékfejlesztésben betöltött jelent s szerepe ellenére nem foglalkozunk a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó szervezetekkel,
mivel azok munkája els sorban a területfejlesztésre irányul. A terület- és vidékfejlesztés
irányító és végrehajtó szerveinek elkülönülése és állandó átalakulása még a terület ismer i számára is megnehezíti a tájékozódást. 10.1. Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az NVT készítésének koordinálásáért a Földmvelésügyi


és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül a Vidékfejlesztési F osztály volt felel s. A f osztály részt vett a tárca vidékfejlesztési átfogó közép- és hosszú távú stratégiájának tervezésében és a hazai kiemelt térségi és keretprogramok megvalósításában. Ilyenek például: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) vidékfejlesztési szakmai hátterének kidolgozása,
a Duna-Tisza közi Homokhátság
vízháztartásának vidékfejlesztési
szempontból történ kezelése, kiemelt üdül körzetekhez
(Balaton, Velencei-tó-Vértes) köt d összehangolt intézkedések, valamint a további inten
zív fejlesztést igényl térségekre (Tisza-tó, Dunakanyar) vonatkozó feladatok ellátása.
A f osztály látta el a falusi és agroturizmus tárcaszint feladatait, valamint a területfejlesztés, -rendezés, településfejlesztés, -rendezés tárcakoordinációját és szakterületi képviseletét is. Gondozta és
kezelte a LEADER jelleg kísérleti vidékfejlesztési programot és a vidékfejlesztési célel
irányzat pályázatos ügyeit. Fentieken túl a f osztály segítette a kistérségi vidékfejlesztési menedzser-hálózat mun
káját. A menedzserek a települési társulások által választott és alkalmazott f állású szakem
berek. A kistérségi menedzserek országos hálózatát mintegy 200 f vel 2000-ben hozta létre az FVM, melynek mködését pénzügyileg és szakmailag folyamatosan támogatta.


2005-t l a Vidékfejlesztési F osztályt összevonták az Agrár-környezetgazdálkodási F osztállyal, az
új szervezeti egység neve: Agrár- vidékfejlesztési és -környezetgazdálkodási F osztály lett. 10.2. Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyarországon a 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelettel 2003. július 1. hatállyal létrehozott

el kifizet -ügynökségi feladatokat. Ezek f országos hatáskör szervezet, az MVH látja

vonulata a támogatási intézkedések jellegét l függ en a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálástól, az engedélyezésen keresztül, a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed. Tevékenységének nem kevésbé fontos területe a támogatási rendszer mködéséhez szükséges adatok
begyjtése,
feldolgozása és kezelése, valamint az elengedhetetlen területi és pénzügyi ellen rzések el írt gyakoriságú elvégzése. Az MVH hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
• Az Európai Garancia
Mez gazdasági Orientációs
és Garancia Alap (EMOGA)
Részlegéb l és a nemzeti költségvetésb l „társfinanszírozott”,
term terület, állatlétszám, kvóta, illetve a termelt mennyiség alapján igényelhet , továbbá a vidékfej
lesztési támogatások (E juttatások közül a legfontosabb, a legszélesebb kört érint a
földterületen termesztett növényi kultúrától függetlenül igényelhet - az EU által finanszírozott - egységes területalapú támogatás, (angol rövidítéssel, SAPS). Forrása a 2004/2005. támogatási évre
305,81 millió €, ami – mint ismeretes – arányítva az EU-15 farmereit megillet ilyen célú támogatások 25 százaléka. E felett azon 94

• • • • • •

gazdálkodók, akik
az EU-15 rendszerében is támogatott növénykultúrákat termesztenek, kiegészít
nemzeti támogatást is igényelhetnek.
Ennek forrása az a nemzeti költségvetésb l származó 361,4 millió €-nak
megfelel összeg, amellyel a SAPS 30 százalékponttal, 55 százalékra egészíthet ki). A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtásával, valamint az intervenciós rendszer mködtetésével kapcsolatos ügyek. A növényi- és állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedések, végrehajtásához szükséges feladatok.
Az EMOGA Orientációs Részlegéb l finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatási intézkedések.
A
SAPARD el csatlakozási támogatási program keretében a 2004 április 30-i vég
s határid ig
benyújtott pályázatok feldolgozása elbírálása, a nyertes pályázókkal

történ szerz déskötések, a támogatások folyósítása és az utólagos ellen rzések.
A közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellen rzési Rendszer
(IIER) mködtetésével, ezen belül gazda- és ügyfélregiszter, valamint a Mez gaz
dasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kezelésével összefügg feladatok. A nyolc igazgatóságból és hat, a szervezet elnökének közvetlen felügyelete alá tar
tozó egységb l álló budapesti székhely MVH a központi irodáin, valamint a 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait.

95

11. KILÁTÁSOK (2007-2013) 11.1. A jövben várható változások, módosítások Az Európai Unió Tanácsa 2005. június 21-én elfogadta a Közös Agrárpolitika
(KAP) finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet, mely a 2007-es pénzügyi évt l jelents változásokat léptet életbe a közösségi agrártámogatások és egyéb agrárpiaci intézkedések
pénzügyi hátterét illet en. Az új KAP finanszírozási rendszer lényege, hogy a jelenlegi
pénzügyi forrást biztosító Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) helyébe két új alap lép: az Európai Mezgazdasági Garancia Alap (EMGA) és az Európai Mezgazdasági
Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Ennek eredményeként az EMOGA Garancia Részlegéb l kiválnak a vidékfejlesztési támogatások, amelyeket jelenleg hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – NVT fog át, illetve megsznik az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) strukturális alap jellege (amelyet
más operatív programokkal együtt a Nemzeti Fejlesztési Terv fog össze), és az összes mez gazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapban összpontosul. A KAP
Finanszírozása jelenleg az EMOGA-n keresztül történik. Az
EMOGA két részlegb l áll: Orientációs Részleg és Garancia Részleg,
melyek közül az el bbi a strukturális alapok része. A reform következtében létrejöv EMGA az agrárpiaci támogatások (ideértve a közvetlen támogatásokat is) és egyéb agrárpiaci beavatkozások finanszírozására, míg az EMVA a vidékfejlesztési támogatások társfinanszírozására szolgál, függetlenül
azok típusától és földrajzi elhelyezkedését l. Ezzel megvalósul a KAP két pillérének világos elkülönítése. Mind az EMGA-ból, mind az EMVA-ból központosított módon finanszí
rozhatók a Bizottság kezdeményezésére/számára a KAP megvalósításához szükséges el
készítési, igazgatási és technikai segítségnyújtási, értékelési, audit és egyéb ellen rzési tevékenységek. háttere más A reform elsdleges célja, hogy a KAP végrehajtásának finanszírozási
közösségi alapoktól elkülönülve önálló, közös szabályokra épül rendszert alkosson, a két alap létrehozásával mégis elismerje a KAP két pillérének (az agrárpiac
szabályozása és a közvetlen támogatások rendszere, illetve a vidékfejlesztés) eltér sajátosságait. Az

EMGA-ból történ kifizetéseket
- a Garancia Részleg szabályaival megegyez
en – továbbra is a tagállamnak kell megel legeznie. Az uniós forrást a bizottság a kifizet ügynökség rendszeres jelentései alapján havi visszatérítések formájában, két hónapos csúszással bocsátja a tagállam rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a kiadások ne lépjék túl a Bizott
ság által az intézményközi megállapodás alapján meghatározott éves nettó kiadási fels ha

tárt, a Bizottság ún. havi el rejelz rendszer keretében vizsgálja az EMGA költekezéseit, és jelent a Parlamentnek, illetve a Tanácsnak. Az EMVA által finanszírozott vidékfejlesztési programokra vonatkozó közösségi költségvetési kötelezettség vállalásoknak a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti
id szakra vonatkozóan éves megosztásban kell eleget tenni. A
tagállam vidékfejlesztési
programjának elfogadását követ en a Bizottság 7 százalékos el finanszírozást folyósít a program végrehajtásához. A kiadások fedezéséhez szükséges további uniós források a kifi

zet ügynökség által benyújtott
kiadásigazoló nyilatkozat alapján id közi kifizetésként, illetve a program lezárását követ en egyenleg-kifizetésként kerülnek átutalásra. A pénzügyi végrehajtás szempontjából hazánkat érint egyik legfontosabb változás, hogy mindkét új alap kifizetéseit akkreditált kifizet ügynökségen keresztül kell teljesíteni. A jelenleg értelmében, hazánkban egyetlen - provizórikusan
hatályos jogszabályok
akkreditált-mez gazdasági kifizet ügynökség mködik: az EMOGA Garancia Részlegének kifizet ügynökségi feladatait ellátó MVH. Az MVH minden bizonnyal legkésbb 2006-ban elnyeri a feltétel nélküli akkreditációt, és e státuszát az EMGA vonatko96

zásában az új finanszírozási rendben is meg tudja tartani. Azonban az EMVA kifizetései
tekintetében is szükséges kijelölni és akkreditálni egy kifizet ügynökséget annak érdeké


ben, hogy Magyarország az alap támogatásait 2007-t
l kezd d en
le tudja hívni. Az akkreditáció elnyeréséhez rendelkezésre álló meglehet sen rövid id alatt rendkívül nagy intézményfejlesztési, igazgatásszervezési és informatikai fejlesztési munkát

kell elvégeznie az érintett köztisztvisel i gárdának.
Mindezt úgy, hogy a fejlesztési id szak alatt is maradéktalanul biztosítani kell a meglév vidékfejlesztési
támogatások (NVT és AVOP jogcímek) folytonosságát, illetve a Garancia Részlegb l folyósított agrártámogatások és egyéb intézkedések gördülékeny végrehajtását. Logikus lépés lenne, ha a kormány az MVH-t jelölné ki e feladatra, hiszen egyrészt ez

a szervezet végzi (ún. közremköd szervezetként azoknak a feladatoknak a dönt többsé
gét, amelyek az AVOP végrehajtásából az EMVA kifizet ügynökségi feladatai közé soro
lódnak át), másrészt akkreditált Garancia Részleg kifizet ügynökségként végrehajtja a
szintén EMVA-ba
átkerül NVT intézkedések végrehajtásának feladatait is. Megjegyzen
d , hogy a kifizet ügynökség kijelölése mellett, az uniós számla-elszámolási eljáráshoz kapcsolódva rendezni kell az EMGA és az EMVA irányításának és felügyeletének rendszerét is. Végezetül meg kell említeni, hogy az új rendszerre való átállás
miatt a vidékfejlesztési támogatások vonatkozásában - a hazai jogszabályi háttér jelent s változására is számítani lehet. 11.2. Pénzügyi támogatási keretek


Az
EU költségvetésében a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források az elkövetkez id szakban növekednek, és a 2007-2013-as tervciklus egészére vonatkozóan 74
milliárd eurót tesznek ki. Az évi mintegy 11 milliárd eurós átlagos vidékfejlesztési keretb l Magyar

országnak évi 4-600 millió eurónyi (mintegy 100-150 milliárd forintnyi), évr l évre növekv európai forrás jut, így 20%-os minimális nemzeti társfinanszírozással számolva is évente mintegy 125-190 milliárd Ft áll a vidékfejlesztés támogatási jogcímeinek rendelkezésére. Magyarország 2007-2013 között 2004-es árakon összesen mintegy 9,6 milliárd euró közösségi támogatáshoz jut a 16. táblázatban összefoglalt bontásban és ütemezéssel. 16. táblázat: Magyarország rendelkezésére álló közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretek (millió euró) (pénzügyi perspektíva 2007-2013) Támogatási cím Közvetlen támogatás1 Piaci támogatás2 Vidékfejlesztés 3 Összesen

2007 502,0 184,0 410,8 1 096,8

2008 606,4 152,5 431,5 1 190,4

2009 706,6 115,5 451,6 1 273,7

2010 802,3 80,0 472,9 1 355,2

2011 894,1 64,0 494,3 1 452,4

2012 962,1 62,5 512,9 1 537,5

2013 Összesen 1 087,4 5 560,9 51,5 720,0 531,6 3 305,6 1 680,5 9 586,5

Megjegyzések: 1 A közvetlen támogatások mértékét a jelenleg hatályos 1782/2003-as rendelet rögzíti. 2 A piaci támogatások (intervenció + exporttámogatás) az FVM által becsült értékek. 3 A vidékfejlesztési támogatások a luxemburgi csomagban szerepl 74 milliárd euró csökkentett keret alapján számított értékek.


Az 1. pilléres támogatások közül – ha az EU agrárpolitikája id közben meg nem változik – a legbiztosabbnak az EU területalapú (SAPS) támogatásainak kifizetése tnik, hiszen az
minden európai gazdának egyaránt járó, EU által finanszírozott támogatás, amelyet
legkés bb a tárgyévet követ év április végéig ki kell a nemzeti kormányoknak fizetniük. A legbizonytalanabbak ugyanakkor a notifikált nemzeti támogatások, hiszen azok forrásfedezetét a nemzeti költségvetésben kell biztosítani, és a költségvetés mindenkori helyzete
er sen befolyásolja azok meghirdetését és kifizetését. 2005-ben pl. a nemzeti költségvetésben szinte semmilyen forrás nem állt rendelkezésre a lehetséges 180 notifikált nemzeti jogcím támogatására. Az állatjóléti intézkedésekre is csupán a 2005 tavaszi agrárdemonstráció

97


és gazdamegállapodás teremtett 10 milliárd Ft-os forráskeretet, melyb l 6 milliárd a vágósertés, 4 milliárd pedig a vágóbaromfi ágazat támogatására fordítható. E jogcímek bizonytalanságát továbbá az is növeli, hogy ezek a közös agrárpolitika alapirányától lényegében eltérnek, valóban közös, így a nemzeti támogatások
és miután az agrárpolitika az EU-ban
jelent sen és tartósan nem térhetnek el ett l a közös iránytól, illetve azokat folyamatosan és ismételten el kell fogadtatnunk a Közösséggel. A 2. pilléres vidékfejlesztési kifizetések (NVT és AVOP ill. NAVP jogcímek) azért tnnek hosszú távon kiszámíthatóbbnak, mert azokat az EU és a nemzeti kormány által közösen elfogadott vidékfejlesztési tervek és programok rögzítik.
Finanszírozásuk ezek alapján mind az EU, mind a nemzeti költségvetés részére kötelez , egyúttal nemzeti érdek is, hiszen e programok mentén – mint láttuk – 1 euró nemzeti költségvetési ráfordítás révén 34 euró európai közösségi forrást tudunk bevonni az agrárium és a vidék finanszírozására. 11.3. Pályázati rendszer


Az Európai Unió 1698/2005 számú rendeletével létrehozta az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapot, mely egyesíti a korábbi, több szálon futó támogatási jogcímeket. Ezzel összhangban a 2007-13 között kifizetések során Magyarországon is egyesülnek a vidékfejlesztési támogatások. A végleges terv a jegyzet lezárásakor (2006. június) még nincs elfogadva, de már körvonalazódnak a végleges prioritások:


• A min ség és a hozzáadott érték növelése a mez - és erd gazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban (30-35%). • A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével (40-45%).
• A vidéki foglalkoztatás b vítése, a tevékenységek diverzifikálása (25-30%) • Helyi közösségek fejlesztése (2-5%).
A kidolgozásra kerül vidékfejlesztési terv intézkedései – követve a fenntarthatóság elvét – ezeknek szolgálják,
a prioritásoknak az érvényesülését

összhangban az EU prioritásaival. Az els EU prioritás – „A mez gazdasági és erd gazdálkodási
ágazat versenyké
pességének javítása” – céljai olyan intézkedések megvalósításával érhet k el, melyek el

segítik az ismeretátadást, a humán er forrás fejlesztésével az inno
és t kebefektetésekkel,
vációval is együtt járó termelési struktúraváltást a mez gazdaságban, az erd gazdálkodásban és az élelmiszer-feldolgozásban. Az intézkedések a struktúraváltásban és a fejlesztések
koncentrálnak, támogatásában els
sorban azokra az ágazatokra, illetve tevékenységekre
melyekben jó
min ség termékekkel nagy hozzáadott érték érhet el, piaci hátterük bizton
ságos,
így el segítik a vidéken él k foglalkoztatását. Az élelmiszer-feldolgozásban és a mez gazdasági, továbbá erdészeti alapanyagok termelésénél különösen felkarolja azokat a
kezdeményezéseket, melyek az EU piacain kívül is értékesíthet új termékeket eredményeznek. A környezet és a vidék állapotának javítása (második EU prioritás) igen szorosan kapcsolódik az infrastruktúra fejlesztésével és a
környezetvédelemmel foglalkozó operatív
programokhoz. Intézkedései kiemelten a term terület környezetbarát mez gazdasági és

erdészeti hasznosítását helyezik el térbe, biztosítva a mez gazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat fenntartását, Göteborgban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségvállalás teljesítését.
Ugyancsak el segítik az EU a Víz Keretirányelv célkitzéseinek és a Kyotói Egyez
mény kötelezettségeinek teljesítését. A kedvez tlen adottságú (LFA) területeken olyan struktúraváltást segítenek, melynek eredményeként az extenzív irányú gazdálkodás és

földhasználat kerül el térbe. Az életmin ség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzéséhez (harmadik EU prioritás) kapcsolódó intézkedések egyaránt hozzájárul98



nak a vidéki térségekben a megélhetési lehet ségek b vüléséhez és javulásához, valamint a Strukturális Alapok hasonló prioritásaival összhangban a természeti és
épített értékeit

meg rz , modern vidéki környezet kialakításához. A vidéki gazdaság b vülését, többek között gazdaságon belüli tevékenységek diverzifikálásával, vállalkozások humán és fizikai
infrastruktúrájának fejlesztésével, a horizontális er sítésével, háló
és vertikális integráció
zatok fejlesztésével kívánja elérni. Az életmin ség javítását els sorban a közösségi kultu
rális és szabadid s infrastruktúra fejlesztése és a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott szolgáltatásfejlesztés biztosítja. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében (negyedik EU prioritás) összhangban a Közösségi Stratégiai
Iránymutatással legf képpen a III. tengely céljainak megvalósulásához járul hozzá. A tér
ségi szerepl k stratégiai tervezési és megvalósítási ismereteinek, együttmködési készségének fejlesztése, az innovatív, a helyi elképzelések térségi
újszer megoldások
terjesztése,
szint megvalósítása jelent sen javítja a térség bels er forrásainak feltárását, fenntartható,
hatékony hasznosítását. Mindezek által hozzájárul mind a foglalkoztatás b vüléséhez,
mind pedig a vidéki életmin ség javításához. 11.4. Intézményrendszer


Az egységes pályázati rendszer bevezetése várhatóan jelent s változásokat hoz majd magával az intézményrendszer területén
is. Több javaslat is született arra vonatkozóan, hogy a vidékfejlesztés nem agráriumot érint – egyértelmen és jól elhatárolható
– fejlesztési tevékenységeit át kell irányítani a terület- és regionális fejlesztéséért felel s tárcához. Többek szerint nem szerencsés, hogy a vidékfejlesztés különálló koordinációs szervezettel rendelkezzen mind a kormányzaton belül, mind a régiók vonatkozásában. A szakmai és ágazati elkülönülés nem alkalmas a szakterület érdekérvényesítésére, esetleges lesz ismét a koordináció, miközben a fejlesztési források elaprózódnak, az intézményrendszer szétta
golttá válik. A jöv ben csak a regionális és kistérségi egységes fejlesztési szervezetekben valósulhatnak meg a kitzött célok és feladatok, amihez nélkülözhetetlen a menedzsment, a szakemberek koncentrációja is. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok ügynökségei legyenek a befogadói a vidékfejlesztés területi (regionális) szakembereinek, akik a kistérségekben kiépült fejlesztési szervezet (ügynökség) hálózatára épüljenek, azok munkáját segítsék. A kistérségi szinten az állam által feltartott fejlesztési ügynökségek egységes szervezetében integrálódjanak a vidékfejlesztési szakemberek. Az

egységes kistérségi fejlesztési szervezet kell
szakmai ismeretet, szellemi er forrást, információs bázist és
a megvalósítást is segít menedzsmentet tud biztosítani. Ezek a központi költségvetésb l fenntartott fejlesztési ügynökségek csak akkor válnak sikeressé, ha
 köd civil szervezetekkel és más területfejélénk kapcsolatot építenek ki a térségben m
lesztési szerepl kkel. Nem szabad
az eddig vidékfejlesztési menedzserként, több éves tapasztalattal a hátuk mögött mköd szakembergárdát elengedni. Ez a társadalmi- és szel
lemi t ke mérhetetlen pazarlását jelentené.

99

12. A JÖV KÉP ALAPVONÁSAI 12.1. Az elképzelt jöv alapjellemzi A vidéki térség – mint láttuk – nem csupán termelési, hanem egyúttal társadalmi és biológiai/természeti élettér is, amely termelési, szociális, kulturális és környezeti funkcióit azonban csak akkor tudja ellátni, ha fejlesztése során e feladatait egyaránt és egyenrangúan figyelembe vesszük. A Vidéki Térségek Európai Kartájának megfogalmazása szerint „a mez gazdaság – a hozzá kapcsolódó, illetve rá épül tevékenységekkel együtt – a vidék gerince”, ezért a mez
gazdaság min
ségi fejlesztése kiinduló feltétel, amelyre alapulhat, amelyhez kapcsolódhat és amelyet kiegészíthet a vidéki életmin
ség általános javítását célzó intézkedéssorozat éppen úgy, mint a gazdasági diverzifikáció, vagy a helyi értékteremtés- és meg
rzés támogatása, a helyi közösségek és kultúra továbbvitelének és meger
sítésének el
segítése. Ahhoz, hogy az agrártermelés, a környezet- és természetvédelem valamint a vidék társadalmának igényeit egyesít
többfunkciós mez
gazdasági modell, a környezet- és tájgazdálkodás megvalósításához szükséges teend
ket valamint a végrehajtáshoz szükséges forrásokat és a lehetséges partnereket számba tudjuk venni, mindenek el
tt az agráriummal és a vidékkel kapcsolatos jövképünket kell megfogalmazni. Ennek alapvonásai és f értékei az alábbiak. 1. A mez
gazdaság nem általában, hanem annak csak bizonyos formái és rendszerei képezhetik a vidékfejlesztés alapját, a vidék gazdaságának gerincét. A magyar agrárium és vidék számára csak olyan mez
gazdálkodás hozhat sikert, amely úgy állít el
értékes, szermaradványmentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben meg
rzi a talajokat, az ivóvízbázisainkat, felszíni vizeinket, az él
világot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Olyan mez
gazdaságra van szükség, amely közvetlenül vagy a ráépül
tevékenységek révén munkát, megélhetést biztosít a vidéki népesség lehet
legnagyobb hányada számára. Az ilyen többfunkciós mezgazdaság, az európai agrármodellnek megfelel
környezet- és tájgazdálkodás rendszereinek széles kör elterjesztésével egyúttal olyan kedvez
országkép alakítható ki Magyarországról a fizet
képes élelmiszerpiacokon, melynek mottója a „Tiszta, él környezetb l egészséges, biztonságos és különleges min ség élelmiszert!” lehet. 2. E feladatok együttes teljesítésére csak a kis- (5-50 ha) és középbirtokok (50-500 ha) meghatározó arányára épül
családi gazdasági modell lehet alkalmas. Ez biztosítja ugyanis egyidejleg a tulajdonosi szemléletb
l fakadó „jó gazda gondosságát”, az egymást követ
generációk közti felel
s viszonyt, és azokat a foglalkoztatási, min
ségi termelési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. 3. Ahhoz azonban, hogy e kisebb mozaikokból, családi gazdaságokból építkez
gazdaságszerkezet a kizárólag t
kemegtérülési, hatékonysági szempontokat mérlegel
, a környezeti és társadalmi hatások iránt érzéketlen nagy latifundiumokkal, t
kés megabirtokokkal és multinacionális t
kebefektet
társaságokkal a piaci versenyben jobb eséllyel induljon, ezen önálló gazdasági egységeknek célszer önkéntes társulásokat, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési csoportosulásokat, szövetkezéseket (nem kolhozokat, de nem is nagy integrátorokra fz
d
, azoknak egyoldalúan kiszolgáltatott fürtöket!) létrehozniuk. Ezen önkéntes gazdaösszefogást állami és Közösségi eszközökkel kell támogatni.

100

4. A szuverén, er
s, a jöv
ben bízó, létében nem fenyegetett, tényleges döntési helyzetben lév
és döntéseiért maga is felel
sséget vállaló gazdatársadalom kialakulásához a vidék és a város közti szolidaritáson, az egymásrautaltság felismerésén nyugvó új fajta társadalmi szerzdésre van szükség. Ez azon a felismerésen alapulhat, hogy közpénzeket csak a köz számára hasznos teljesítményekért szabad és kell kifizetni. Miután tehát a társadalomnak nemcsak a gazdálkodók élelmiszer- és élelmezésbiztonságot nyújtó termékeire, hanem azokra a szolgáltatásaikra is szüksége van, amelyekkel el
mozdítható a vidék társadalmának fenntartása valamint a környezet védelme, a helyi természeti és táji értékek megóvása, ezért mély megbecsülés és ezen elismert teljesítményeiért, társadalmi szolgáltatásaiért rendszeres kifizetés illeti meg a gazdatársadalmat. Erre épülhet a megvalósítást szolgáló – az ökoszociális piacgazdasági modellnek megfelel
– állami támogatás- és elvonáspolitika, makrogazdasági környezet és eszközrendszer. 5. A leírt agrármodellre támaszkodva, abból kiindulva valósítható meg a vidékpolitika f
célja, a vidéki térségekben, falvakban és kisvárosokban a hagyományokra épül polgári életvitel meghonosítása. Ehhez az agráriumot meghaladó területeken is gazdasági biztonságot kell teremteni, több lábon álló, diverz vidéki gazdaságot kell kialakítani, a tájat vonzó állapotban kell meg
rizni, és az infrastruktúrát a kor színvonalára kell fejleszteni, amely azután el
segíti a kulturális igényesség növekedését is. Mindehhez az er
s helyi közösségek kialakulását, a humán infrastruktúra fejlesztését szolgáló oktatásra, képzésre, tájékoztatásra valamint az e tevékenységek központjait jelent
iskola és önkormányzat meger
sítésére van szükség. Így válhat a falu és a kisváros a nagyvárosokkal azonos mértékben becsült lakóhellyé és turisztikai célponttá. 6. A gazdasági diverzifikáció, a sokszín, több lábon álló vidéki gazdaság kialakítása a vidékfejlesztés egyik legfontosabb tartópillére, melynek ki kell terjednie a nem mez
gazdasági – de alapvet
en a term
földhöz, a mez
gazdasághoz kapcsolódó, azt kiszolgáló vagy annak termékeit feldolgozó – tevékenységek fejlesztésére, az ezekre irányuló mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, a turizmussal kapcsolatos valamint a természeti örökség meg
rzésére és kezelésére irányuló tevékenységek el
segítésére éppen úgy, mint a termel
i-fogyasztói közösségek fejlesztésére, a helyi és regionális termékek és piacok támogatására, a régiók és kistérségek gazdasági autonómiájának növelésére. 7. A vidéki életminség javításának fontos eleme az ellátás, az alapvet
szolgáltatások (iskola, posta, egészségügyi ellátás, helyi közlekedés, stb.) megteremtése, fenntartása és fejlesztése, amelyek a vidéki gazdaság és társadalom számára nélkülözhetetlenek, egyúttal a helyi társadalom, a falusi közösségek identitását adják. Ezek a közösség számára fontos szolgáltatások érdemesek arra, hogy közpénzen megvásároljuk azokat, és fenntartásukat így a piacon is versenyképessé tegyük. Azokat nem felszámolni, hanem a versenyszférában tevékenyked
szolgáltatók számára közpénzb
l származó kiegészítéssel, támogatással jövedelmez
vé kell tenni. Az életmin
ség javításának fontos eszközei a falumegújítás és -fejlesztés valamint a természeti és kulturális örökség védelme, a kulturális és közösségi, természeti és épített környezet értékeinek meg
rzése és gyarapítása, e tevékenységek felkarolása. 8. Mindezek forrásait az EU meger
sített agrár-vidékfejlesztési alapja és az ezen alapban lév
források felhasználását szabályozó, a 2007-2013-as id
szakra vonatkozó agrár-vidékfejlesztési EU tanácsi rendelete – ilyen irányú nemzeti stratégiaváltás és határozott kormányzati szándék esetén – biztosítja, azok 75-80%-os mérték európai társfinanszírozását irányozza el
.

101

12.2. A legfontosabb célok és a legsürgetbb feladatok E jöv
képb
l kiindulva az alapot jelent
mez
gazdálkodásra, az agráriumra vonatkozóan a következ legfontosabb feladatok várnak a politika, a gazdaság és a társadalom különböz
szerepl
ire, csoportjaira, mindenek el
tt azonban a döntési helyzetben lév
törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágakra. Jogosan várja el, követeli meg a gazdatársadalom a mindenkori kormányzattól az alábbiakat. 1. A termföld: a magyar gazdák, a gazdálkodó családok kezében legyen! Haladéktalanul ki kell dolgozni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek lehet
vé teszik a term
földnek, a nemzeti vagyon 25%-ának megszerzését és meg
rzését a magyar gazdatársadalom számára: • Ennek érdekében a földtörvényt – nyugat-európai mintára – úgy kell módosítani, hogy a helyben lakó magyar gazdák ne kerüljenek hátrányba a távoli magyar vagy külföldi t
kebefektet
kkel szemben. A term
föld forgalmára, bérletére és öröklésére vonatkozó szabályozást úgy kell átalakítani, hogy az szolgálja a gazdálkodás és a bel
le él
k biztonságát, a helyi gazdák el
haszonbérleti és el
vételi jogainak érvényesítését. • Az EU joggyakorlatával való ütközés nélkül a helyben lakó gazda érdekét üzemszabályozással lehet védeni, a mez
gazdasági üzem bizonyos jellemz
it tehát rendeletben kell szabályozni. Csak annak a személynek (vagy társaságnak) lehet joga földet bérelni, vásárolni és gazdálkodni, aki/amely néhány feltételnek megfelel. Például o helyben lakik vagy megtelepszik, o f
jövedelme az ottani gazdálkodás, o van megfelel
(esetleg magyar képzési rendszerben megszerzett!) szakképesítése, o vállalja, hogy bizonyos termelési hagyományokhoz alkalmazkodik, o elér illetve meghalad bizonyos helyi foglalkoztatási határértékeket, fajlagos munkahely-teremtési mutatókat. A gazdaság mérete nem léphet túl egy – mvelési áganként meghatározott – maximumot, az üzembentartó (tulajdonos, bérl
egyén vagy társaság) pedig csak egyetlen mez
gazdasági üzemet üzemeltethet. A birtokméret fels
határát meghaladó és adott foglalkoztatási alsó határértékeket el nem ér
t
kés nagybirtokok türelmi id
t kapnak arra, hogy e feltételeknek megfeleljenek úgy, hogy vagy a foglalkoztatottak számát növelik az el
írt fajlagos értékek fölé, vagy területeiket a megadott fels
határ alá csökkentik, értékesítik vagy elajándékozzák. Az így felszabaduló, a földpiacon megjelen
földterületek képezhetik az alapját a középbirtokkategória meger
sítésének, a családi birtokok földalapja növelésének. Egy ilyen szabályozás mellett a t
ke szabadon mozoghat, hiszen egy személy akárhány társaságba befektethet. A lényeg az, hogy a hazai kis- és középbirtokosoknak csak hasonló nagyságú birtokokkal kelljen versenyezniük. Nem az a cél, hogy a külföldi t
ke ne jöhessen be, hanem csak az, hogy a nagyt
ke ne taroljon. A külföldi nagyt
két természetesen csak a belföldivel együtt lehet kordában tartani. • Annak érdekében, hogy a hamarosan liberalizálódó földpiacon a gazdák reális versenytársai lehessenek a t
keer
s spekulációs földvásárlóknak, egyszeri, átfogó gazda hitelkonszolidációs programot valamint hosszú (30-50 éves) futamidej kedvez
állami kamattámogatásos hitelprogramot kell elindítani, és létre kell hozni az ennek lebonyolítását szolgáló intézményrendszert (gazdabank-hálózatot). • Fel kell gyorsítani és 2007 végéig be kell fejezni a term
föld részaránytulajdon kiadását (1,5 millió ha!, gyorsított kiadásának forrásigénye 8 milliárd Ft), melynek befagyasztása, a természetbeni visszaadás megtagadása vagy késleltetése nem csak 102

alkotmányellenes, hanem meggátolja a tulajdonost a fejlesztésekben és az EU forrásokhoz való hozzájutásban. Folytatni kell továbbá a szövetkezeti üzletrészek felfüggesztett felvásárlását. • A kvótákkal való kereskedést, vagyis a földt
l elváló termelési jogok adásvételét minél szkebb keretek közé kell szorítani. 2. A birtokpolitika: középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai álljanak! A birtokpolitika irányváltása keretében a környezetet, a természeti rendszereket és a vidék társadalmát romboló, termelés- és jövedelemkoncentráló t
kés nagybirtokok helyett a vidéken több munkalehet
séget teremt
, a vidéki népesség megtartását szolgáló valamint agrárkörnyezeti és vidékfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó gazdálkodási rendszereket felvállaló törekvés áll: • kis- és közepes méret családi gazdaságokat valamint azok társulásait kell támogatni és védeni, • jelent
sen gyarapítani kell a középméret gazdaságok számát és területét, • segíteni kell a szétaprózott birtoktestek egyesítését, a tagosítást és a földcserét, • a Nemzeti Földalap (NFA) decentralizálásával a földrendezést a helyi közösségek kezébe kell adni, • lehet
vé kell tenni, hogy autonóm (önfenntartó, önellátó, félig önellátó) családi gazdaságok is tartósan fennmaradhassanak, illetve el
kell segíteni, hogy igény szerint ilyenek is alakulhassanak, • a családi gazdálkodás folytonosságát megszakító „Földért életjáradékot” program helyett a generációk közti kapcsolat er
sítését, a birtokok családon belüli zökken
mentes átadását (elajándékozását vagy értékesítését) szolgáló „Korai nyugdíjazás” és „Fiatal gazdák induló támogatása” EU vidékfejlesztési eszközöket kell általánossá tenni. Így válhat a gazdálkodás folytonossá, a birtokszerkezet stabillá és alkalmassá értékesebb - munkaigényesebb - mez
gazdasági kultúrák mvelésére. Ezek növelhetik a falusi foglalkoztatást, fékezhetik az elvándorlást. Ez a birtokszerkezet alkalmas lehet arra, hogy a globális piachoz alkalmazkodjék, és egyúttal sok EU-támogatást szívjon fel. 3. A gazdák önkéntes összefogása: beszerzési, tárolási, feldolgozási, értékesítési társulásaik támogatásával javítani kell a gazdák piacra jutásának, versenyképes piaci alkupozíciójának esélyeit! Hogy a termelés és a piac találkozzék, az élelmiszergazdaság érdekeltségi láncát helyre kell állítani: • Ehhez a gazdák önkéntes társulásaiból olyan szövetkezeti hálózatot célszer kiépíteni, amely – korábbi hazai („Hangya” szövetkezet) illetve nyugati példák alapján – ellátja a közös beszerzés, terméktárolás, -feldolgozás, -értékesítés, -fejlesztés, piackutatás feladatát. Az EU támogatja az egymással társuló gazdák és termel
i közösségeik intézményi fejlesztését. • Az önkéntes alapon szervez
d
termel
és értékesít
szövetkezeteket („tész”-eket) és más hasonló csoportokat az eddiginél jóval er
teljesebben kell támogatni, hogy a termel
i érdeket szervezettebben védhessék, és hogy a kisebb mozaikokból, családi gazdaságokból építkez
gazdaságszerkezet a piaci versenyben is helyt tudjon állni. • A tárolás, feldolgozás és értékesítés kapacitásait, a feldolgozó és értékesít
infrastruktúrát fokozatosan e gazdaközösségek kezébe kell adni, számukra vissza kell szerezni, erre irányuló törekvésüket állami és közösségi eszközökkel kell támogatni. 4. Az agrár-szerkezetpolitika, a termeléspolitika: a többfunkciós mez gazdaság, a min ségi termelés, a tájgazdálkodás, a környezet- és élelmiszerbiztonság valamint a vi-

103

déki munkahelyteremtés céljait szolgálja! A magyar mez gazdaságot súlyos, örökölt szerkezeti aránytalanságok és idejétmúlt iparszer
tömegtermelési alapirányok jellemzik, amelyek jelent sen megnehezítik a mez gazdaság többféle feladatának és a vele kapcsolatban megfogalmazódó elvárásoknak a teljesítését. Ezen földhasználati, agrárszerkezeti aránytalanságok és termeléspolitikai alapirányultság megváltoztatása nélkül az egyéb fejlesztési eszközök sem eredményezhetik a kit
zött jöv kép és célok elérését: • Olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely a szántóföldi m
velésre kevéssé alkalmas – mintegy 1-1,5 millió hektárra becsült – szántóterületeken kertészet, gyepre alapozott állattartási, erd gazdálkodási, illetve természetvédelmi célú (gyep, erd -, tó- illetve nádgazdálkodási valamint ártéri tájgazdálkodási) irányba változtatja meg a földhasználatot. Erre, vagyis a földhasználati szerkezet mintegy 2530%-os mérték
változtatására a zonális jelleg
, adott térségekhez és adottságkategóriákhoz kötött agrár-környezetgazdálkodási kifizetések a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT-ben) lehet séget és forrásokat biztosíthatnak. • Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattartás, mint alapvet ágazatok megbomlott egyensúlyát úgy, hogy a jelenlegi hektáronkénti 0,3 számosállat (150 kg él súlyú állat) állats
r
séget 1-1,2 számosállat (500-600 kg él súlyú állat) s
r
ségre kell emelni. Ez a létszámgyarapodás a min ségi állati termékel állítás, az ezt biztosító szabadabb, természetszer
bb tartási formák (ökológiai állattartás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, extenzív típusú állattartás) valamint az shonos állatfajták jelent s létszámgyarapodásával kell hogy megvalósuljon. Az intenzív, zárt állattartási rendszerek és az ezekb l származó tömegtermékek piaci megítélése és egyúttal európai támogatási esélyei várhatóan fokozatosan romlanak. A min ségi állattartási szerkezetváltás jelzett rendszereinek ösztönzésére, az agrár-környezetgazdálkodás EU által támogatott rendszereire az NVT keretében lehet és kell növekv forrásokat biztosítanunk. • A szántóföldi és kertészeti területeken ösztönözni kell az ökológiai valamint az integrált gazdálkodási rendszerekhez való csatlakozást valamint a tájgazdálkodás különböz formáinak és eltér intenzitású rendszereinek elterjedését. Ezek támogatási forrásait az NVT agrár-környezetgazdálkodási programja 80%-os mérték
EU társfinanszírozás mellett biztosíthatja. • A szántóterületeken csökkenteni kell a monokultúrás termesztés és a szegényes, néhány növényfaj termesztésére alapuló gazdálkodás területeit, valamint a piaci oldalról megalapozatlan, egyoldalú gabonatúlsúlyt. A gabonatermesztést az arra legalkalmasabb min ségi term tájakra és term helyekre célszer
orientálni, az ehhez kapcsolódó támogatásokat és fejlesztéseket e területekre célszer
koncentrálni. Ez, valamint az állatlétszám növelése és a megtermelt gabona egy részének alternatív (energetikai, üzemanyag, alkohol és egyéb) célú felhasználása csökkentheti a jelenlegi súlyos értékesítési és tárolási gondokat. • A GMO mentességet az egész Kárpát-medencében meg kell rizni, ezért a génmódosított fajták termesztésbe vonásának tilalmát fenn kell tartani, azt törvényben kell meger síteni. • Támogatni kell a természetszer
erd gazdálkodás rendszereit. Erre az NVT erd gazdálkodási jogcímei lehet séget kínálnak. E támogatásoknak ki kell terjedniük a telepítésre, az els 5 évi m
velésre, és a term re fordulásig tartó jövedelemtámogatásra is. • A vízhatás alatt álló területeken ösztönözni kell az ártéri tájgazdálkodás valamint a tó- és nádgazdálkodás extenzív rendszereinek terjedését. Forrásait az NVT agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedései biztosíthatják.

104

5. A piacszabályozás és -védelem: a helyi feldolgozás, értékesítés er sítésére, külön nemzeti szabályrendszerének kialakítására, termel i-fogyasztói közösségek létrehozására valamint a bels piac védelmére és a küls piac b vítésére irányuljon! A gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatainak helyreállítása, meger sítése, valamint a piac védelme és fejlesztése érdekében sürg s teend : • a helyi feldolgozás és kereskedelem egyszer
bb, külön szabályrendszerének kidolgozása, nemzeti hatáskör
rendeletbe foglalása és azok er teljes támogatása; • a helyben termelt alapanyagból min ségi terméket el állító kis- és közepes méret
feldolgozóüzemek kiemelt támogatása, a gazdaközösségek ilyen üzemek létrehozására való ösztönzése; • a helyi feldolgozóüzemek termékeinek értékesítésére szakosodott kereskedelmi egységek élelmiszerlánccá fejlesztésének, e termékek védjeggyel való ellátásának valamint a rendszernek a falusi turizmushoz és a helyben történ termékértékesítés hagyományaihoz illesztésének támogatása; • helyi termel i-fogyasztói közösségek (pl. CSA17) létrehozásának támogatása, melyben a termel k és a helyi fogyasztók közös érdekeltsége és bizalmi viszonya jobban kialakítható; • az EU-ban immár több, mint 15 éve m
köd szociális élelmiszerprogramhoz18 való csatlakozás; • a bels piac védelme érdekében a min ség-ellen rzés rendszerének gyorsütem
fejlesztése, intézményeinek b vítése, az ellen rzések számának növelése és azoknak – a magyar gazdák indokoltnál nagyobb mérték
zaklatása helyett – a külföldr l érkez áruk fokozott vizsgálatára irányítása; • a küls piac b vítése érdekében a min ségi magyar áruk marketingjének er sítése, hatékonyságának növelése, a régi és újabb hungarikumok el állításának ösztönzése, és a külföldi piacokon a megfelel hírverésükr l való gondoskodás. 6. A közgazdasági szabályozás, támogatási és adórendszer valamint a hitelpolitika: a családi gazdaságokat illetve a – részben vagy egészben – mez gazdaságból él háztartásokat, családokat, e családok és helyi közösségeik meger södését szolgáló gazdálkodási formákat támogassa! Az irányítás és szabályozás a magyar társadalom érdekei vala17

CSA: Community Supported Agriculture (a helyi közösség által támogatott mez gazdaság); Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában egyre jobban terjed , a fogyasztó számára a gazdálkodásba betekintést és részvételi lehet séget, a gazda számára pedig biztos piacot, finanszírozást és jövedelmet biztosító, egyúttal a lánckereskedelem termel i árleszorító és fogyasztói árfelhajtó hatásait mérsékl közös helyi érdekeltségi rendszer. M
köd magyar példája: a Gödöll n, a SZIE-KTI Babatvölgyi Ökológiai Modellközpontjában található Nyitott Kert Alapítvány Ökológiai Modellkertészete. 18 Az Unióban felhalmozott mez gazdasági termékek, élelmiszerkészletek egy részének szociális célokra való felhasználása több szempontból is fontos és mindenkinek hasznos, hosszú ideje m
köd rendszer. Segítségével csökkenthet k a feleslegek, intervenciós raktárkészletek, munkát jelent a tagállam élelmiszer-feldolgozó iparának, és nem utolsó sorban jelent s mennyiség
élelemhez jutnak az arra rászorulók. Magyarországnak reális esélye lenne arra, hogy e program révén a piacon id legesen vagy tartósan értékesíthetetlen többleteit, intervenciós készleteit évente mintegy 100-150 ezer t gabonaegyenértékkel csökkentse úgy, hogy ezzel egyúttal évente mintegy 3-4 milliárd Ft érték
élelmiszert oszt szét a rászorulók között. Ráadásul a program teljes költségét – beleértve az alapanyagok feldolgozásának, a termékek szállításának és szétosztásának költségeit is – az EU e célra rendelkezésre álló költségvetési keretei biztosítják. A program kedvez piacszabályozó, felesleglevezet valamint szociális hatásain túl egyúttal többletmunkahelyeket is teremt, foglalkoztatást biztosít az abban érintett területeken. Sajnálatos, hogy Magyarország – szemben a többi újonnan csatlakozott országgal – 2005. májusában jelezte az EU Bizottságnak, hogy ezzel a lehet séggel nem kíván élni.

105

mint az EU agrár- és vidékpolitikai irányelvei mentén tekintse els rend
feladatának az egészséges és biztonságos élelmiszerek környezetbarát termelését, a helyi gazdaság diverzitásának és a tájak sokszín
ségének meg rzését, a vidéki lakosság és munkahelyek megtartását, és az ezeket biztosító fenntartható, többfunkciós mez gazdaság, a környezetés tájgazdálkodás rendszereinek elterjesztését! Ennek megfelel en a hitel-, támogatás- és elvonáspolitika a többfunkciós mez gazdaság, a környezet- és tájgazdálkodási rendszerek birtokmérett l függ degresszív (birtokméret-növekedéssel arányosan csökken ) támogatására, a t kés nagybirtok-támogatás csökkentésére, a kis- és középbirtok támogatásának növelésére és hitelfeltételeinek javítására irányuljon. Az adóterhek az él munkáról a környezet-, anyag- és energiafelhasználásra helyez djenek át! • A tömegtermelést ösztönz , mennyiséghez kötött direkt és piaci támogatásokat fokozatosan át kell csoportosítani az agrár-környezetgazdálkodás rendszereinek elterjesztését valamint a védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerének átalakítását célzó vidékfejlesztésre, a kedvez környezeti és társadalmi összhatású gazdálkodási rendszerek elterjesztésére és a vidék társadalmának meger sítésére. Az ehhez szükséges Közösségi (EU) források megszerzése és maximalizálása érdekében módosítani kell a koppenhágai tárgyalási stratégiát, és a következ EU tervciklusban a hangsúlyt az agrár-környezetgazdálkodási, környezet- és tájgazdálkodási rendszereket, természetbarát gazdálkodási formákat magába foglaló vidékfejlesztési támogatások megszerzésére kell helyezni. • A forrásokhoz való hozzáférést a gazdaságok szélesebb köre számára elérhet vé kell tenni. Ennek érdekében az „életképességi határokat”, azok tartalmát és mértékét felül kell vizsgálni, a tényleges magyar viszonyokra jellemz mértékre – 1-2 EUME-re – le kell szállítani, az ezek számításához szükséges gazdasági adatokat szolgáltató tesztüzemi hálózatot pedig a gazdasági egységek jelenlegi fels 15%áról a teljes gazdaságspektrumra ki kell terjeszteni, a magyar gazdasági szerkezetet valóban reprezentálóvá kell tenni. • A közpénzekb l nyújtott támogatások súlypontja a vidékfejlesztésre, ezen belül is els sorban a környezet- és tájgazdálkodási rendszerekhez, term helyi adottságokhoz és a kis- és középbirtok-kategóriákhoz köt d , 5 éves állami szerz désen alapuló, föld alapú folyó kifizetésekre kell, hogy áthelyez djön. Ezek nem a termelés volumenéhez és nem adott ágazatokhoz köt dnek, a támogatás tehát nem attól függ, hogy „mit” és „mennyit”, hanem hogy „hogyan” termel a gazda. Azt is maga dönti el, hogy a kiválasztott rendszeren belül mit termel, mely ágazatokban folytatja a tevékenységét. Azt kell csupán vállalnia, hogy betartja az adott gazdálkodási rendszer el írásait. Ennek fejében kapja közpénzekb l a rendszeres állami kifizetést, melynek 80%-át az EU finanszírozza, 20%-ot kell nemzeti forrásból biztosítanunk, és gazdaönrészre nincs szükség e támogatások igénybevételéhez. Ilyen támogatott gazdálkodási rendszerek pl. az alábbiak: ökológiai gazdálkodás, a tájgazdálkodás különböz formái, valamint az integrált növénytermesztés a szántóterületeken és a kertészeti ágazatokban, a zöldség- gyümölcskultúrákban és ültetvényeken, legeltetéses állattartás a gyepterületeken, shonos állatfajták tartása, ökológiai állattartás, legeltetéses gyepgazdálkodás és állattartás, vagy pl. a hagyományos tó- és nádgazdálkodás a vizes területeken. • Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló EU tanácsi rendelet alapján 2005 szén – 2006 tavaszán ki kell dolgoznunk saját „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv II.” dokumentumunkat. Ennek végs határidejét az EU azokban a tagállamokban, ahol 2006-ban parlamenti választások lesznek, 2006 szére halasztotta, hogy az új kormányoknak lehet ségük legyen e 2007-2013-ra vonatkozó tervdokumentumok esetleges módosítására, és az EU Bizottsággal történ véglegesítésére. 106

•

•

•

•

A leírt jöv képnek megfelel elveket, célokat és megvalósításuk eszközeit ebben a tervdokumentumban már feltétlenül rögzítenünk kell, hogy azok forrásfedezete rendelkezésre álljon. A 75-80%-os mérték
EU társfinanszírozás és a viszonylag kis nemzeti forrásigény már önmagában is az eddigieknél nagyobb figyelmet kell hogy irányítson ezekre a programokra, különösen egy olyan forráshiányos agrárium, vidék és gazdaság továbbá olyan súlyos helyzetben lév államháztartás esetén, mint a magyar. A támogatások mértékének megállapításánál sávos degresszivitást kell érvényesíteni! Ez azt jelenti, hogy a birtokméret növekedésével az egységnyi területre jutó támogatás mértéke csökken, és bizonyos mérethatár fölötti területekre a közpénzekb l nyújtott kifizetések megsz
nnek. A sávok úgy kerülnek kialakításra, hogy a kis- és középbirtok kategóriákat a támogatáscsökkentés nem érinti, az e fölötti területeken a területegységre jutó támogatás – a helyi foglalkoztatási teljesítményt l is függ en – fokozatosan csökken, adott határérték fölötti területek pedig támogatásban nem részesülhetnek. Ez a rendszer fékezi a t kés nagybirtok és a földspekuláció er södését, és egyúttal forrásokat teremt ahhoz, hogy a kis- és középbirtokkategóriákból lényegesen több gazda vehessen részt az EU által 80%-ban társfinanszírozott gazdálkodási rendszerekben. Az elvonások rendszere, az adópolitika a közterheket az él munkáról fokozatosan a környezethasználatra valamint az anyag- és energiafelhasználásra kell, hogy áthelyezze. Ezzel növelhet azoknak a min ségi gazdálkodási formáknak a versenyképessége, amelyek kevesebb küls anyagot, energiát használnak fel, környezeti szempontból kedvez bbek a hatásaik, és amelyek fajlagosan több embernek biztosítanak munkát, megélhetést a vidéki térségekben. Leértékel dnek ugyanakkor azok a rendszerek, amelyek a társadalmi hasznosság figyelmen kívül hagyásával, kizárólag egyszempontú t keérdekeket szolgálnak. A gazdák likviditásának javítása és ezzel a fejl dés beindítása érdekében egyszeri, átfogó hitelkonszolidációs programot valamint hosszú futamidej
, kedvez állami kamattámogatású gazdahitelprogramot kell indítani. A magyar gazdák egyszeri felt késítése alapvet feltétele a további indokolt korszer
sítéseknek. Az elmúlt években felvett kényszer
folyó finanszírozási illetve agrárberuházási hitelek, azok hitelszolgálati terhei mellett egyetlen gazdasági méretkategória sem alkalmas ma újabb, id szer
fejlesztések felvállalására, de az egyszer
túlélésre sem. Ez különösen igaz a kis- és közepes méret
családi gazdaságok és bizonyos térségekben jellemz – sok embernek munkát adó, nem pusztán t kespekulációs célú – agrárvállalkozások esetén. E konszolidációs és hitelprogram nélkül tovább romlik versenyhelyzetük, elmarad a feldolgozottság szintjének emelése, nincs raktározási kapacitás a gazdák kezében, ami egyoldalúan kiszolgáltatja ket az integrátoroknak, a kereskedelemnek és általában a spekulációs t kés csoportoknak. A szabályozás közgazdasági eszközei – a családi gazdálkodást, a kis- és középbirtokot, a helyi foglalkoztatást növel agrárvállalkozásokat valamint a környezet- és tájgazdálkodás min ségi agrárrendszereit el nyben részesít , sávosan degresszív elvonás és támogatáspolitika – közvetve, jogi eszközei – pl. az üzemszabályozás, a földtörvény el vásárlási és el haszonbérleti sorrendjeinek megváltoztatása, stb. – pedig közvetlenül er sítik az egészséges birtokszerkezet kialakulását, és az agrárszerkezet és -termelés min ségi átalakulását. Mindez lehet vé teszi a ma még mintegy 200 000 élethivatásszer
en, s további 500 000 részben mez gazdaságból él család, s ezzel a vidék gazdaságának és társadalmának meger sítését.

7. Az intézményrendszer: a gazdák kiszolgálását, helyzetbehozását, az információhoz és a forrásokhoz való hozzájutást szolgálja! E nagylépték
stratégiaváltáshoz, a vi107

dékfejlesztési intézkedések lebonyolításához, az európai források maximális lehívásához gyorsított ütemben ki kell alakítani a megfelel intézményrendszert. • Ennek érdekében a gazdákat mindenben kiszolgáló szellemi és fizikai infrastruktúrát, tanácsadó, bemutató, képz , szolgáltató hálózatokat kell kiépíteni, és meg kell er síteni a falugazdász- és falugondnok-hálózatot. Akárcsak NyugatEurópában, a polgárosult parasztságnak igen fontos segít je lehet az ingyenes szaktanácsadási hálózat. Ennek teljes kör
szaktanácsadásra kell berendezkednie a termelési módszerekt l a pályázatírásban való segédkezésig, és ezt nemzeti hatáskörben kell megoldanunk. • A vidékfejlesztés szétzilált intézményi rendszerét és elkülönült nemzeti terveit és programjait az EU agrár-vidékfejlesztési rendeletének és gyakorlatának megfelel en össze kell kapcsolni. Ennek tartós megalapozására átfogó vidékfejlesztési törvényt kell alkotni, a kormányzati struktúrát és a végrehajtó intézményrendszert ennek megfelel en kell átalakítani. 8. A vidék és a termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági intézkedéseket és kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszert kell kidolgozni és bevezetni! A mez gazdaság, mint alapvet en a természetben, a határban zajló gazdasági tevékenység, annak eredménye és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékek számos természeti és emberi hatásnak, kockázatnak vannak kitéve, ezért a termelés ilyen szempontú biztonságát a lehet legnagyobb mértékben meg kell teremteni. Napjainkra olyan méreteket öltött az agrárágazatokat érint – feltehet en a globális klímaváltozással is összefügg – elemi károk (aszály, belvíz, árvíz, zivatarok okozta károk) valamint a gazdaságok terményei (mezei leltára) és vagyontárgyai kárára elkövetett vagyon elleni b
ncselekmények mértéke, hogy a helyzet csaknem tarthatatlanná vált, és megoldást követel. Mindezek demoralizáló hatása jelent s mértékben csökkenti a falu, a vidék és a mez gazdálkodás vonzerejét. A termelés biztonságának helyreállítása érdekében sürg s intézkedéseket kell hozni. • Meg kell vizsgálni az „agrár rség”, az önkormányzatokhoz vagy gazdaszervezetekhez telepített mez ri rendszer visszaállításának lehet ségeit. • Az agrártámogatások között az agrárgazdasági vagyonbiztonság jogcímét célszer
megjelenítni e rendszer megszervezésének és m
ködtetésének támogatására. • Meg kell fontolni a Btk. megfelel szakaszainak kiterjesztését és szigorítását a mez gazdaság kárára elkövetett b
ncselekmények szankcionálásában. • Az elemi károk enyhítésére a gazdák és az állam egyenl mérték
kockázatvállalásán alapuló rendszert kell kidolgozni és bevezetésének költségvetési fedezetét meg kell teremteni. • Legalább 5 évvel meg kell hosszabbítani az elmúlt évek elemi kárainak enyhítésére felvett kedvezményes hitelek visszafizetésének futamidejét úgy, hogy az a kamattámogatást és az állami kezességvállalást változatlanul biztosítsa. 9. A tájékoztatás, képzés: támogatása, intézményrendszerének kialakítása nem az ezeket felvállaló „baráti szervezetek és vállalkozások” állami forrásokhoz juttatását, de nem is sikerpropaganda-célokat, hanem a gazdák segítését, tájékozottságuk, képzettségük és ezzel versenyképességük növelését szolgálja! E nagylépték
stratégiaváltás csak úgy képzelhet el, ha a mindenkori agrár- és vidékfejlesztési valamint környezet- és természetvédelmi kormányzat ehhez a gazdatársadalomnak minden segítséget megad. Ennek érdekében a kormányzatnak azonnal hozzá kell fognia a gazdák tájékoztatását, felkészítését, képzését jelent feladatához, haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot azokkal a gazda-érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel és tudományos, oktatási m
helyekkel, valamint a média azon részével, amely segítheti e feladata végrehajtásában, meg kell teremtenie ennek hazai költségvetési,

108

pénzügyi fedezetét. Lehet vé kell tenni e szervezetek számára a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv „Technikai segítségnyújtás” keretéhez való tényleges és nyilvános hozzáférést, amely a gazdák tájékoztatásának, képzésének forrásfedezetét biztosíthatja. 10. A partnerség: a tényleges gazdaérdekképviseletek, civil szakmai szervezetek és az állami szervek érdemi együttm ködését kell hogy jelentse a tervezésben és a megvalósításban. Az államnak megfelel infrastruktúrával és költségvetési forrásokkal kell támogatnia azokat a szakmai érdekképviseleteket és környezet- illetve fogyasztóvédelmi társadalmi csoportosulásokat, mozgalmakat, amelyek ténylegesen a gazdák – és nem a t kés agrárvállalkozások – tömörülései, szakmai érdekképviseletei, és/vagy amelyek a környezet- és természet védelmét valamint a vidék gazdaságának és társadalmának meger sítését szolgáló gazdálkodási rendszerek elterjesztése és az egészséges hazai élelmiszerek fogyasztása mellett szállnak síkra. A tényleges együttm
ködés és civil kontroll érdemi érvényesülése érdekében felül kell vizsgálni és át kell alakítani a társadalmi érdekegyeztetés és monitoring jelenlegi – a végrehajtó hatalmi ág, az irányító hatóság túlsúlyára és ezzel monopolhelyzetére épül – rendszerét, amely formálissá és egyúttal lehetetlenné teszi a tényleges társadalmi ellen rzést, a döntések befolyásolását. 12.3. Szövetségesek a megvalósításban Ahhoz, hogy a vidék meger sítését szolgáló néppárti politika eredményes lehessen, segíteni kell a gazdáknak néhány dolog megértésében. Mindenek el tt tudniuk kell, hogy: • az EU-ban els sorban nem a nagybirtoknak, hanem a kis- és középméret
családi gazdaságoknak valamint a környezetbarát, min ségi élelmiszertermelésnek van jöv je, tehát ragaszkodjanak a földjük tulajdonához, hiszen a term föld több, mint termel eszköz, és vége van egy közösségnek, ha földjét elveszíti, • a föld ára várhatóan jelent sen emelkedni fog, és a vidékfejlesztési, agrárkörnyezetgazdálkodási föld alapú támogatások is ehhez és nem a megtermelt menynyiségekhez (kvótákhoz) fognak egyre inkább köt dni, • legyenek nyitottak az önkéntes társulásokra, mert így jobb eséllyel tudnak megmaradni a piaci versenyben, • tájékozódjanak, tanuljanak, keressék a partnereket, • keressék, ismerjék meg azokat a minden agrárágazatra nyitott, támogatott gazdálkodási rendszereket, amelyekhez már eddig is lehetett pályázni a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban (NAKP-ban), továbbra is pályázhatók lesznek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedései között, és fontolják meg e gazdálkodási rendszerekhez való csatlakozást. A történelmi egyházaktól, a környezet és természetvéd valamint agrárszakmai civil szervezetekt l, pártoktól és érdekképviseletekt l, a nem kormányzati szféra szervez déseit l azt kell kérnünk, hogy: • segítsék annak tudatosítását a magyar társadalomban: a mez gazdaság a termelés mellett rendkívül fontos környezeti és foglalkoztatási, szociális szolgáltatásokat is nyújt az egész társadalom számára, és ezért méltó a közpénzekb l nyújtott kifizetésekre, • segítsenek meggy zni a magyar társadalmat arról, hogy fogyasszon magyar élelmiszereket, magyar mez gazdasági termékeket és árukat, • segítsék a természetvédelem céljainak és az általa felkínált lehet ségeknek a megértetését az agrárium szerepl inek körében, • m
ködési helyükön segítsenek az agrár-környezetgazdálkodásra és vidékfejlesztésre vonatkozó információkat eljuttatni a gazdatársadalomhoz,

109

• keressék az agrár-környezetgazdálkodási szakmai és tudományos m
helyek, szakemberek, FVM hivatalok, falugazdászok, helyi önkormányzatok és más civilek partnerségét, és mozgósítsák a társadalmat e nagylépték
stratégiaváltás sikeres végrehajtására. A tudomány és fels oktatás m
helyeiben tevékenyked szakértelmiségt l, agrárszakmai, szakmapolitikai kutató és oktató m
helyekt l joggal elvárható, hogy: • saját eddigi oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységük kritikai újraértékelése alapján hajtsanak végre valódi, tartalmi stratégiaváltást az agrártudomány, -kutatás és fels oktatás terén, • dolgozzanak ki a többfunkciós mez gazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás szempontjainak megfelel , saját tradícióinkból táplálkozó és tájaink eltér adottságaihoz illeszked gazdálkodási rendszereket, és ezekre oktassák mai hallgatóikat, a jöv agrárértelmiségét, • tájékoztassák és gy zzék meg a szakmai, szakmapolitikai és politikai döntéshozó és végrehajtó elitet e stratégiaváltás szükségességér l , társadalmi hasznáról és elkerülhetetlenségér l, • a gazdák felkészítésével segítsék e nagy lépték
stratégiaváltás, min ségi rendszerváltás sikeres végrehajtását. Végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban mindezek közhírré tételét várjuk attól a médiától, amely: • felel sséget érez a vidék és a vidéki emberek sorsa, a természet és a táj meg rzése iránt, • megérti, hogy „város és vidék közös sorson osztozik”19, ezért, • segíteni akar a vidék min ségi fejlesztésében és egy új társadalmi szerz dés létrehozásában. A bemutatott jöv kép megfontolása és a vázolt feladatok végrehajtásának haladéktalan megkezdése valamint ehhez a szövetségesek megnyerése segíthet abban, hogy a természeti környezetet valamint a vidék társadalmát érint folyamatok ne vegyenek katasztrofális irányt. Ha a vidék és az agrártársadalom érdekében nem történnek gyors lépések, akkor többszázezer család kerülhet végveszélybe, és a multinacionális t keérdekek alapján berendezked monokultúrás, iparszer
, tömegtermel t kés nagybirtok uralkodóvá válása esélyt sem ad a nemzetbiztonsági jelent ség
élelmiszer-és élelmezésbiztonságunk megteremtésére, függ ségünk, kiszolgáltatottságunk csökkentésére, a környezet, a természet értékeinek megóvására és a vidék társadalmának meger sítésére. Ennek történelmi felel sségét nincs mód másra áthárítani, és káros következményeit az egész társadalom fogja viselni!

19

Vidéki Térségek Európai Kartája (1996)

110

13. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A 2003-2008. közötti id szakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 132/2003. (XII.11.) OGY határozat. A magyarországi SAPARD Program id közi értékelése (2000 - 2003): Záró jelentés, Agroconsulting Europe S.A., Budapest. A vizek mez gazdasági eredet
nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. A vizek mez gazdasági eredet
nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006, (2006. február 20.). Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) részterületeinek értékelése. Értékelési Jelentés, 2006, Budapest. Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest. Ángyán J. - Fés
s I. - Podmaniczky L. - Tar F. - Vajnáné Madarrassy A. (szerk..) (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a környezetkímél , a természet védelmét és a táj meg rzését szolgáló mez gazdasági termelési módszerek támogatására), Agrár-környezetgazdálkodási tanulmánykötetek, 1. kötet, Földm
velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest. Ángyán J. - Jakab I. (2006): Gazdák programja, 30 p., https://www.nakp.hu/counter/click.php?id=151 Ángyán J. - Menyhért Z. (szerk..) (2004): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás; Szaktudás Kiadóház, Budapest. Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk..) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mez gazdálkodásának alapjai, Mez gazda Kiadó, Budapest. FVM (1999): Magyarország SAPARD terve 2000-2006. Budapest. FVM (2004): 20 kérdés a SAPARD Programról, továbbélése az AVOP-ban. Agroinform Kiadó, Budapest. FVM (2005): Program kiegészít dokumentum. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program. 24. változat, Budapest. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földm
velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Nitrát Országjelentés (a 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról) (2004. június). Nemes G. (2002): Vidékfejlesztés és el csatlakozási felkészülés Magyarországon. A SAPARD program hatásai és mellékhatásai. Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (Utolsó, módosított változat, 2004.). Párbeszéd a Vidékért Programtanács, 1. Munkacsoport: Intézményrendszer és finanszírozás Összeállította: Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató. Sára J. (2000): Az Európai Uniós el csatlakozási támogató programok. FVM, Budapest, p. 6, http://www.otk.hu/cd00/plenaris/sarajanos.htm Sz cs L. (2005): SAPARD-milliárdok: másnak sikerült. Népszabadság, 2005.

111

14. MELLÉKLET

112

1. táblázat A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok

1. tengely: versenyképesség

Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Humán er források: ∼ szakoktatás és tájékoztatás ∼ fiatal gazdák ∼ korai nyugdíjazás 25 ∼ szaktanácsadási szolgáltatás er sítése (beleértve a környezetvédelmi-, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való megfelelés el segítését is) ∼ mez gazdasági vállalatirányítási és erd gazdálkodási szaktanácsadó szolgálat felállítása • Fizikai t ke: ∼ mez gazdasági/erdészeti beruházások ∼ feldolgozás/értékesítés segítése intézkedések 40 ∼ mez gazdasági/erdészeti infrastruktúra fejlesztése ∼ a károsodott mez gazdasági/erdészeti termelési potenciál helyreállítása • A mez gazdasági termelés és termékeinek min sége (2003 CAP reform): ∼ a környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való 25 megfelelés ∼ élelmiszer min ség ösztönz programok ∼ élelmiszer min ség reklám el segítése • Átmeneti intézkedések 10 ∼ félig önellátó gazdaságok ∼ termel i csoportok felállítása részaránya minimum 10% 40 max. 50/75% EU társfinanszírozási aránya minden vidéki terület területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás

113

1. táblázat A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)








2. tengely : mez - és erd gazdasági földhasználat

Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Mez gazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése: ∼ hegyvidéki kedvez tlen adottságú térségek ∼ más szempontból hátrányos helyzet területek ∼ Natura 2000 és a 2000/60/EK (Vízkeret irányelv) rendelet által 85 érintett területek ∼ agrár-környezetgazdálkodás (kötelez ) ∼ állatjóléti intézkedések ∼ nem-termel beruházások intézkedések • Erd gazdasági területek fenntartható használatának ösztönzése ∼ els erd sítés (mez gazdasági/nem-mez gazdasági területek) ∼ agrár-erdészeti (Agroforestry) rendszerek 15 ∼ Natura 2000 erd területek ∼ erdészeti környezetgazdálkodás ∼ erdészeti termelési potenciál helyreállítása ∼ nem-termel beruházások részaránya minimum 25% 45 kölcsönös megfelelés (cross compliance) kiindulási alap max. 55/80% EU társfinanszírozási arány minden vidéki terület területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás

114

1. táblázat: A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)

4. tengely: LEADER



3. tengely: vidéki életmin ség javítása, gazdasági diverzifikáció

Magyar Javasolt EU vidékfejlesztési politika 2007-2013 EU stratégia nemzeti stratégia vidékfejlesztési programok Prioritás Arány (%) Cél meghatározás • Gazdasági diverzifikáció: ∼ nem-mez gazdasági tevékenységek 50 ∼ mikrovállalkozások ∼ turizmussal kapcsolatos tevékenységek • Életmin ség javítása: ∼ alapvet szolgáltatások fejlesztése a vidéki gazdaság és társadalom intézkedések 35 számára ∼ falumegújítás és -fejlesztés, ∼ a vidék kulturális és természeti örökségének védelme és meg rzése • Helyi humán kapacitás fejlesztése ∼ képzés tájékoztatás, 15 ∼ a helyi fejlesztési stratégiák szellemi/fizikai kapacitásainak b vítése. részaránya minimum 10% 10 lehet leg helyi vidékfejlesztési stratégiákon keresztül végrehajtás max. 50/75% EU társfinanszírozási arány minden vidéki terület területi alkalmazás • Helyi csoportok, stratégiák és projektek támogatása ∼ Helyi akciócsoportok létrehozása 85 ∼ Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása intézkedések ∼ Együttm ködési projektek végrehajtása 15 • A helyi akciócsoportok hálózatának kiépítése részaránya minimum 5% 5 LEADER módszer a 3. tematikus tengely céljainak megfelel en kiválasztott területeken végrehajtás max. 55/80% EU társfinanszírozási arány kiválasztott térségek a vidéki területeken területi alkalmazás Megjegyzés: Prioritás: : magas : közepes : alacsony Arány: a tengelyen belüli forrásmegoszlás

115

Kiegészít intézkedések

1. táblázat: A Tanács 1698/2005/EK rendelete „Az Európai Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról” (Brüsszel, 2005. szeptember 20.) valamint a tervezett (2006. februári állapot szerinti) magyar prioritások és forráselosztási arányok (folytatás)

intézkedések

területi alkalmazás

• Technikai segítségnyújtás (4%): ∼ a programok el készítése ∼ a programok irányítása ∼ monitoring ∼ a programok értékelés és ellen rzése ∼ a programokban résztvev k tájékoztatása ∼ Nemzeti Vidéki Hálózat létrehozása és m ködtetése • Nemzeti Vidéki Hálózat ∼ a hálózat m ködtetéséhez szükséges struktúrák létrehozása ∼ cselekvési terv kidolgozása (helyi megoldások meghatározása és elemzése, a hálózat irányítása, tapasztalat és know-how csere, képzési programok készítése és lebonyolítása, az együttm ködés segítése) • Európai Vidékfejlesztési Hálózat ∼ a nemzeti vidéki hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek európai hálózatba szervezése ∼ információk összegy jtése, elemzése és terjesztése ∼ a helyi vidékfejlesztési gyakorlatok összegy jtése, terjesztése ∼ helyzetelemzés és tájékoztatás ∼ találkozók és szemináriumok szervezése minden vidéki terület

116

117