A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT KAPCSOLATA MÁS SZAKMÁKKAL FEKETE SZABOLCS - 2016
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT KAPCSOLATA MÁS SZAKMÁKKAL • Pszichológia • Magatartás-tudomány • Orvosi antropológia • Környezeti medicina – ökológia • Környezetvédelem, természetvédelem • Fizika, kvantumfizika
A TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT KAPCSOLATA MÁS SZAKMÁKKAL • A természetgyógyászat széles körű „kapcsolatrendszerrel” rendelkezik • Nyitottságával, befogadó szemléletével figyeli a tudomány eredményeit
• Gyorsan integrál, individualizál • Felhasználja a legújabb eredményeket • Kevésbé kötött és rugalmatlan, mint a nyugati orvoslás
PSZICHOLÓGIA
• Mint önálló tudomány a 19. században jött létre • 1879-ben Wundt kísérleti pszichológiai laboratóriumot hozott létre
• Korunk „divatos” tudománya, számos ága létezik
PSZICHOLÓGIA EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA • Egészségvédő és egészségkárosító viselkedések feltérképezése, a személyiségvonásokkal való kapcsolatuk feltárása • Az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek feltárása • A terapeuta-páciens kapcsolat és a terápiás környezet vizsgálata
• A megelőzés és kezelés lehetőségei konkrét betegségek esetében
PSZICHOLÓGIA EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA Egészségviselkedést meghatározó tényezők (laikus felmérés alapján) • Megfelelő étkezés (66%) • Elegendő alvás (66%)
• Veszély esetén hívható telefonszám előkészítése (65,9 %) • Pihenés, relaxáció (56,4 %) • Rendszeres orvosi ellenőrzés (51,1 %) • Testedzés (46 %)
Életkor és társadalmi státusz • Nevelés, család
PSZICHOLÓGIA EGÉSZSÉG-MAGATARTÁST MAGYARÁZÓ MODELLEK Egészséghiedelem modell (Kulcsár, 1998)
• Észlelt hajlam / észlelt fenyegetettség: mennyire tartja a személy valószínűnek, hogy hajlamos egy betegségre, illetve mennyire tartja a lehetséges betegség következményeit súlyosnak • Ár / haszon kalkuláció: mekkora előnye lehet az egészségvédő akciónak, és milyen akadályai lehetnek
• Milyen jelzéseket észlel, amelyek az egészségviselkedés megvalósítására sarkallják (pl. rossz közérzet, külső személyes jelzések, tömegkommunikáció)
PSZICHOLÓGIA EGÉSZSÉG-MAGATARTÁST MAGYARÁZÓ MODELLEK Konfliktusmodell: • A jelenlegi viselkedés (szokások, életmód) megkérdőjelezése • Alternatív megoldások keresése • Az alternatívákat mérlegelve dönt egy adott lehetőség/magatartás mellett • Elköteleződik az új (egészségvédő) viselkedés iránt, és igyekszik – akár konfrontációt is vállalva - elfogadtatni környezetével • A nehézségek ellenére kitart
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA • Csíkszentmihályi Mihály és Martin Seligman nevéhez fűződik • A pszichológia tudományának hibás nézeteként róják fel, hogy gyakorlatilag csak a mentális betegségek feltárására fordította figyelmét, de alig foglalkozott a minden ember életét meghatározó boldogság utáni törekvés kutatásával. A pozitív pszichológia ezt a hiányt akarja megszüntetni • Flow elmélet – áramlás: akkor jön létre, ha az ember olyan tevékenységet végez, amely a meglevő készségekkel éppen teljesíthető (azokat maradéktalanul mozgósítani kell), a tevékenység egyértelmű és elérhető célra irányul.
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA A flow élmény jellemzői: • Koncentrált figyelem az adott tevékenységre • A tevékenység és a tudat összeolvad • Önfeledtség, én-feladás (nem magunkkal vagyunk elfoglalva) • Az események feletti kontroll érzése • Az időérzékelés megváltozása („megáll az idő”) • Aki ebben az állapotban van, nem kíván jutalmat vagy elismerést a tevékenységéért, mert magát a tevékenységet érzi jutalomnak. Autotelikus tevékenység érzés – egyfajta transzállapot.
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA A pozitív pszichológia a boldogság három alapvető forrását különbözteti meg: • „Kellemes élet”: múltra, jövőre vonatkozó kellemes emlékek, remények. Jelenre vonatkozó pozitív érzelmek: •
élvezetek (testi élvezetek-finom ízek, szexualitás, szép látványok, magasabb rendű élvezetek-lelkesültség, kényelem, ellazultság)
•
kiteljesedés: olyan dolgokkal foglaljuk el magunkat, amelyeket szeretünk csinálni
• „Jó élet”: létrehozásához tudatos cselekvésre, erényeink felismerésére van szükség. Erősségeink fejlesztésével és mindennapos gyakorlásával életünk fő területein az élvezeteknél tartósabb kielégülést érhetünk el • „Értelmes élet”: erényeinket és erősségeinket valami személyünkön túlmutató dolog, valami magasabb cél szolgálatába állítjuk. Teljes élet…
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA Az erősségek rendszer • Bölcsesség és tudás (1. kíváncsiság, 2. tudásszomj, 3. ítélőképesség, 4. találékonyság, 5. szociális intelligencia, 6. perspektíva) • Bátorság (7. helytállás, 8. kitartás, 9. integritás)
• Emberség és szeretet (10. kedvesség, 11. szeretet és a szeretet elfogadása) • Igazságosság (12. kötelességérzet, 13. becsületesség, 14. vezetői képesség) • Mértékletesség (15. önkontroll, 16. megfontoltság, 17. szerénység) • Transzcendencia (18. a szépség értékelése, 19. hálaérzet, 20. remény, 21. spiritualitás, 22. megbocsátás, 23. humor, 24. temperamentum)
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA Csíkszentmihályi Mihály: • A pozitív pszichológia még mindig fiatal irányzat, de letett már az asztalra néhány olyan eredményt, amelyért hálásak lehetünk. Például felhatalmazott arra, hogy hálásak legyünk, az új irányzatnak köszönhetjük ugyanis a hála ma már tudományosan is megalapozott hatásmechanizmusának a bemutatását.
• „fontos lenne, hogy az emberek megértsék, hogy amit vallásos alapon tesznek – mint például hálát adnak –, azt adott esetben lehet tudományos, laikus alapra is építeni” • „elég, ha lefekvés előtt pár percig felidézzük, hogy mi történt velünk aznap, amiért hálásak lehetünk. Ilyen kis dolgokkal lassan meg lehet változtatni azt, ahogyan az életre gondolunk.”
• „azok, akik többet használják az új kommunikációs eszközöket, kisebb eséllyel élik meg a flowt, mint azok, akik kevesebbet”
PSZICHOLÓGIA POZITÍV PSZICHOLÓGIA • „A hétköznapi embereknek meg kell érteniük, hogy ezek az elkövetők nem másfajta emberek, egyszerűen nem volt annyi szerencséjük, hogy normális, rendezett társadalomba, közösségbe szülessenek. És részben a hétköznapi emberek felelőssége is, hogy megváltoztassák ezt: nemcsak falakkal és több rendőrrel, hanem annak megértésével, hogy milyen gyökerei vannak ezeknek a cselekedeteknek”
• „nem arról van szó, hogy a rosszra kell koncentrálni, hanem arról, hogy ha tényleg rossz valami, akkor ki kell találni, hogy hogyan lehet jobbá tenni, mert ha nem tesszük, akkor a szabadságnak tényleg vége” • „Minél többet aggódik az ember, és sajnálja magát, annál rosszabb lesz a jövő.”
PSZICHOLÓGIA TRANSZPERSZONÁLIS PSZICHOLÓGIA Mottó: „Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel” Sajátosságai és működési területei: • Az emberiség spirituális hagyományát (keleti vallásfilozófiák és gyakorlatok, sámánizmus, kabbala, keresztény misztika, stb.) a pszichológia éltető forrásának tartja • Holisztikus, interdiszciplinális, integratív szemléletű • A pszichológia főárama az emberi psziché történetének a születés és a halál közötti periódust tekinti. A transzperszonális pszichológia felveti e határok kitágítását egyfelől a méhen belüli (prenatális) és a megszületéskor lejátszódó (perinatális) élmények irányába, másfelől a transzperszonális élmények felé • Kutatja az emberi képességek végső határait, a módosult tudatállapotokban lejátszódó folyamatokat, az egón túli élményeket
PSZICHOLÓGIA TRANSZPERSZONÁLIS PSZICHOLÓGIA A transzperszonális élmények típusainak vázlatos ismertetése Grof (2008) alapján:
1. A közmegegyezéssel elfogadott valóságon belül maradó élmények • A térbeli korlátok meghaladása pl. azonosulás más emberekkel, bolygószintű tudat • Az időbeli korlátok meghaladása pl. ősökkel kapcsolatos, faji vagy múltbéli megtestesüléssel kapcsolatos élmények • A mikrovilág élményszerű felfedezése pl. sejtszintű tudat 2. A közmegegyezéssel elfogadott valóságos élmények • Spiritiszta és médiumi élmények • Szellemi vezetőkkel és emberfeletti lényekkel való találkozások • Az egyetemes szimbólumok intuitív megértése
3. Okkult természetű (pszichoid) élmények: • Szinkronicitások • A szokványosat meghaladó fizikai jelenségek átélése • Szertartásos varázslatok, stb.
PSZICHOLÓGIA TRANSZPERSZONÁLIS PSZICHOLÓGIA A tudat színképének leírása (Wilber, 2000), „ki vagyok én?” • A „perszóna” szintje: a perszóna jelentése ebben az esetben „álarc”, az énnek az a része, amit az ember elfogad és a külvilág felé mutatni akar. A perszóna szintjén az ember határt húz a perszóna (elfogadott én) és az „árnyék” (elutasított én) közé • Az „én” szintje: az ember már képes elfogadni a teljes énjét, de határt húz énje és teste között • A „szervezet egésze” szint: az ember képes elfogadni énjét és testét is (azaz a szervezete egészét), de határt húz önmaga és a külvilág között
• Az „egység tudata”: az ember a nagy egész (a világmindenség) részének érzi magát
PSZICHOLÓGIA TESTORIENTÁLT PSZICHOLÓGIAI MÓDSZEREK • Más néven szomato-pszichoterápiás módszerek • Figyelmük középpontjában a test ál, mert nézeteik szerint az emlékek nem csak az agyban, hanem az egész testben tárolódnak • A páciens élettörténete megjelenik a testtartásában, mozdulataiban, testszöveteiben, zsigereiben • Nyomot hagynak az arcvonásain, gesztusain, megjelennek hangjában, fizikai elváltozásaiban (reflexzóna elméletek?)
• Holisztikus szemlélet a „normál” pszichológiai módszerekhez képest, amelyek „idegenkednek” a testi érintkezéstől
PSZICHOLÓGIA TESTORIENTÁLT PSZICHOLÓGIAI MÓDSZEREK Példák:
• Szomatodráma: a pszichodrámán alapuló csoportos önismereti és pszichoterápiás módszer, melynek során a többi szereplő segítségével színre vihetők az emberi test alkotórészei, megjeleníthetőek és eljátszhatóak a testi folyamatok, kifejezhető és mérhető az egyes testrészekhez vagy a test egészéhez való érzelmi és gondolati viszonyulás. Feltárhatók az egyén lelki történetének a testben elrejtett üzenetei, segít a testi tünetek megértésében. • Fókuszolás: Gendlin nevéhez fűződik. Lényege, hogy a test bölcsességére épül, arra, hogy a test olyan tudást tárol amelyhez a megszokott tudatosságunkkal nem férünk hozzá. Főbb lépései: nyugalom biztosítása, befelé figyelés, a problémák azonosítása, egy kiválasztása, összpontosítás a problémára (fókuszolás), a probléma testi érzelmekkel való leírása és a testi érzetek átélése, a test által küldött válaszok minősítés nélküli elfogadása
PSZICHOLÓGIA ÖKOPSZICHOLÓGIA • Az ember és a környezete közötti lélektani viszonyt vizsgálja • Létrejöttét az a felismerés ösztönözte, hogy az ember és a környezete kapcsolatában konfliktusok jelennek meg, ezek mindkettő egészséges létét veszélyezteti
• Legismertebb képviselője Theodore Roszak, bevezette az „ökológiai tudatalatti” fogalmát (Öko-én): a kultúra megjelenésével a elveszett az ember régi világlátása, a természethez való ösztönös viszony a tudatalattiba szorult
PSZICHOLÓGIA ÖKOPSZICHOLÓGIA Alaptételei:
• Az ember egészsége/életminősége és a környezet állapota nem független egymástól • Az ember néha nincs tisztában azzal, hogy közérzeti/pszichés problémáit a természettel való kapcsolat megszakadása okozza • Az ember 1. okozója, 2. elszenvedője, 3. a megváltoztatás birtokosa a természettel kapcsolatos problémákban
PSZICHOLÓGIA ÖKOPSZICHOLÓGIA Az ember-környezet (természet) konfliktus okai:
• Létezik olyan világnézet, amely szerint az ember nem része a természetnek, hanem azon felül áll, szabadon használhatja céljai és elképzelései szerint (Bacon, Descartes) • A gazdaság jellegénél fogva növekvő természetű. Szorosan kapcsolódik hozzá az a nézet, hogy a gazdasági, anyagi fejlődés boldoggá tesz.
• Az ember a természet általi kiszolgáltatottság leküzdése érdekében számos lépést tett, de eközben újabb problémákat és stressz-forrásokat hozott létre
PSZICHOLÓGIA ÖKOPSZICHOLÓGIA Jellegzetes elméletei: • „vadon élmény” elmélet: az ember egy szép természeti környezetben átlényegül, előtör az öko-tudatalatti • „technológiafüggőség” elmélet: addikció a technovilággal (biztonság, kényelem, kontrollérzés) • „neurotikus társadalom” elmélet: az ember a természettől elszakadva társadalmi szinten is beteggé vált, és az öngyilkosság felé halad
• „biogladiátor” elmélet: a civilizációs folyamatok érdekében az ökotudatos embernek meg kell erősítenie tudatát, harcos gladiátorrá kell válnia
MAGATARTÁS TUDOMÁNY • A viselkedéstudomány (behavioral sciences) főcélkitűzése az emberi viselkedés törvényszerűségeinek és fejlesztési lehetőségeinek kutatása, különös tekintettel az ember és a környezete közötti kölcsönhatásokra. • Szemlélete holisztikus, interdiszciplináris (antropológia, neurológia, biológia, politológia), integratív szemléletű
• Fontos fókusza a személyiség fejlesztése • Fontosabb vizsgálódási területei: •
Élethelyzetek szubjektív minősítése
•
A személyiségfejlődés szerepe a magatartás szabályozásában
•
A testi-lelki egészség ismérvei
•
Stresszkezelés
•
A szociális háló egészségvédő szerepe
•
A diszfunkcionális attitűdök megbetegítő hatása
ORVOSI ANTROPOLÓGIA
• Az embertan, a magatartás-tudományok, és az orvosláshoz kötődő társadalomtudományok határterületén mozog • Arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegség és a gyógyítása nem egyszerűen egy objektív létező, hanem az adott kultúra által jelentéssel felruházott jelenség • Holisztikus, kvalitatív (minőségeket elemző), jelentésközpontú szemléletet képvisel
KÖRNYEZETI MEDICINA A környezeti hatások és az egészség közti összefüggéseket vizsgálja. Jellegzetes területei: • Az ózonpajzs károsodása miatti fokozott UV-sugárzás hatásai • A radioaktivitás hatása az emberre (pl. nukleáris balesetek következtében) • A víz- és levegőszennyeződés hatásai az egészségre • A higanymérgezés hatásai (különösen a tengeri élőlények fogyasztása tekintetében) • Az ólom egészségkárosító hatása • A radongáznak való kitettség a lakásokban • A víz által terjesztett betegségek kutatása • A házakon belüli levegőminőség hatásai • Az élelmiszerek mérgezettsége
KVANTUMMECHANIKA
• A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja • Az anyag nem az, aminek sokáig hittük. A tudósok az anyagot mindig is egy statikus és kiszámítható dolognak vélték. Az atomok és molekulákon belüli térben található alapvető részecskék az atomok és molekulák térfogatának csak egy elhanyagolható részét teszik ki. A többi csak vákuum. Azt látjuk, hogy a részecskék folyamatosan eltűnnek, és újra megjelennek. • Gondolatok ereje (Washington, Masaru Emoto, Balogh Béla)
KÖRNYEZETVÉDELEM
• „A környezetvédelem olyan társadalmi tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra létének (beleértve magát az embert mint biológiai fajt is) és egészséges fejlődésének megőrzése oly módon, hogy környezetünket (és magát az embert is) megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásától, mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, és bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, és a tűrési határokat tevékenységünk során nem haladjuk meg.” - Kerényi Attila
TERMÉSZETVÉDELEM • A természetvédelem az élőlények, természetes életközösségek, élőhelyek a természetes és természetközeli területek, valamint a természeti táj megőrzésére hivatott társadalmi tevékenység megjelölésére szolgáló fogalom.
• A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biodiverzitásának (biológiai sokféleségének), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése vagy elhárítása. • A természetvédelem éppen ezért nem azonos a környezetvédelem fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony.
ORVOSI ANTROPOLÓGIA Területei: • Kultúrspecifikus betegségek feltárása • A test szimbólumai, metafórái, testképzavarok • Egészség- és betegségkoncepciók, halálképek • Népi orvoslás és természetgyógyászat • A gyógyítás spirituális vonatkozásai • Az addikciók orvosi antropológiája • A modernizáció és globalizáció összefüggései a stresszel • A gyógyítóvá válás folyamata, orvosi szerepmodellek • Az egészségügy szervezetének antropológiája
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor
Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu
